57/2016. (XII. 22.) NFM rendelete a légiforgalmi szolgálatok ellátásának és eljárásainak szabályairól.

57/2016. (XII. 22.) NFM rendelete a légiforgalmi szolgálatok ellátásának és eljárásainak szabályairól. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74.  § (2)  bekezdés u)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77.  §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendelet rendelkezéseit a katonai repülésirányító szolgálatoknak tevékenységük során az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) E  rendelet rendelkezéseit nemzetközi szerződés alapján kell alkalmazni azokban a  magyar államhatáron kívül eső légterekben, ahol a légiforgalmi szolgálatok ellátásának átruházása következtében a magyar légiforgalmi szolgálati (Air traffic service, a továbbiakban: ATS) egységek látnak el légiforgalmi szolgálatokat. (3) E rendeletet nem kell alkalmazni azokra a légiforgalmi szolgálatokat ellátó polgári és katonai egységekre, amelyek a magyar légtér meghatározott részében a  légiforgalmi szolgálatok ellátását nemzetközi szerződés alapján végzik, kivéve, ha az erről szóló megállapodás ettől eltérően rendelkezik. 2. § E rendelet rendelkezéseit a  Magyarország légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendelettel (a  továbbiakban: repülési rendelet), valamint a  923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (a továbbiakban: SERA rendelet) összhangban kell alkalmazni. 1. Értelmező rendelkezések 3. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. adatszabály: adatkészlet értelmes közleménnyé összeállításának módszerét vagy sorrendjét meghatározó, egyeztetett szabályok csoportja (Data convention); 2. AFIL: a  légijármű által repülés közben ATS egységnek rádión leadott, levegőből benyújtott repülési terv (Air-filed flight plan); 3. AFIS: repülőtéri forgalom részére nyújtott repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat (Aerodrome Flight Information Service); 4. AFTN: Légiforgalmi Állandóhelyű Távközlési Hálózat, közlemények, illetve digitális adatok azonos vagy összeegyeztethető távközlési jellemzőkkel rendelkező állandóhelyű légforgalmi állomások közötti cseréjére szolgáló rendszer (Aeronautical Fixed Telecommunication Network); 5. AIS: a  légiközlekedés biztonsága, rendszeressége és hatékonysága szempontjából szükséges tájékoztatások nyújtása céljából létesített légiforgalmi tájékoztató szolgálat (Aeronautical information service); 6. AIS egység: légiforgalmi tájékoztató szolgálat nyújtása céljából létrehozott szolgálati egység (Aeronautical information service unit, AIS unit); 7. alapforduló: a  légijármű által a  kezdeti megközelítés során, a  kirepülési útirány vége és a  közbenső vagy végső megközelítési útirány (amely a kirepülési útiránnyal nem reciprok útirány) kezdete között végrehajtott forduló (Base turn); 8. általános adás: előre meg nem határozott állomásnak szóló léginavigációval kapcsolatos tájékoztató adás (Broadcast); 9. ANS szolgáltató: az  egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 2. cikk 5. pontjában meghatározott léginavigációs szolgáltató (Air Navigation Service Provider); 10. A-SMGCS: fejlett, földi mozgást támogató és irányító rendszer, a  légijárművek és földi járművek mozgását, útvonalvezetését és irányítását támogató, felderítési funkciókkal is rendelkező rendszer, amelynek célja az  elfogadható minimális repülésbiztonsági szint megtartása mellett a  földi mozgásokra közzétett kapacitásértékek biztosítása a  repülőtéri látástávolság alapján meghatározott üzemelési szintnél nem rosszabb időjárási körülmények esetén (Advanced Surface Movement Guidance and Control System); 11. átadó egység: az  a  légiforgalmi irányító egység, amely egy légijármű légiforgalmi irányításával járó felelősséget a repülés útvonala szerinti soron következő légiforgalmi irányító egységnek, illetve légiforgalmi irányítónak átadja (Transferring unit); 12. átadó irányító: az  a  légiforgalmi irányító, aki egy légijármű légiforgalmi irányításával járó felelősséget a  repülés útvonala szerinti soron következő légiforgalmi irányító egységnek, illetve légiforgalmi irányítónak átadja (Transferring controller); 13. ATC: légiforgalmi irányító szolgálat vagy légiforgalmi irányító egység (Air Traffic Control); 14. ATFM szolgálat: légiforgalmi áramlásszervezés, a  légiforgalom biztonságos, rendszeres és gyors áramlásának elősegítésére létesített szolgálat, amely biztosítja az  ATC kapacitásának legnagyobb mértékű kihasználását, valamint azt, hogy a  forgalom mennyisége összeegyeztethető legyen az  ATS által az  egységeire közzétett kapacitás értékekkel (Air Traffic Flow Management); 15. ATM: légiforgalmi szolgáltatás, a  légiforgalom és a  légtér biztonságos, gazdaságos és hatékony módon történő dinamikus, integrált szervezése, beleértve a  légiforgalmi szolgálatokat, a  légtérszervezést és a  légiforgalmi áramlásszervezést, valamint a  berendezések alkalmazását, az  összes érintett részt vevő közreműködését, a  fedélzeti és földi funkciókat felölelő egységes szolgáltatások biztosítását is (Air Traffic Management); 16. ATS felderítő rendszer: légijárművek azonosítására alkalmas rendszerekre használt gyűjtőfogalom, amely érzékelő eszközöket, adatátviteli kapcsolatokat, adatfeldolgozó rendszert, helyzetképernyőt tartalmaz (ATS surveillance system); 17. ATS felderítő szolgálat: a  légiforgalmi felderítő rendszer közvetlen felhasználásával nyújtott szolgáltatás (ATS surveillance service); 18. átváltási réteg: az átváltási magasság és az átváltási szint közötti légtér (Transition layer); 19. átvevő egység: a  légijármű irányításának átvételére soron következő légiforgalmi irányítóegység, az  a  légiforgalmi irányító egység, amely egy légijármű légiforgalmi irányítását a  repülés útvonala szerinti előző légiforgalmi irányító egységtől, illetve légiforgalmi irányítótól átveszi (Accepting unit); 20. átvevő irányító: a  légijármű irányításának átvételére soron következő légiforgalmi irányítóaz a  légiforgalmi irányító, aki egy légijármű légiforgalmi irányítását a  repülés útvonala szerinti előző légiforgalmi irányító egységtől, illetve légiforgalmi irányítótól átveszi (Accepting controller); 21. azonosítás: légijármű helyzetjelének a helyzetképernyőn történő észlelése és annak minden kétséget kizáró azonosítása (Identification); 22. belépő pont: navigációs berendezéssel vagy fontos ponttal meghatározott első jelentőpont, amely fölött a légijármű átrepül, vagy várhatóan átrepül valamely repüléstájékoztató körzetbe történő belépésekor (Entry point); 23. bevezetési sorrend: a légijárművek repülőtéren történő leszálláshoz való közeledésére engedélyezett sorrend (Approach sequence); 24. bizonytalanság állapota: annak kivételével, ha a légijármű és a fedélzetén tartózkodó személyek biztonságát illetően semmilyen kétség sincs, az az állapot, amelyben egy légijármű akkor van, ha a) a légijárműtől 30 percen belül semmiféle közlemény nem érkezett azon időponttól számítva, hogy összeköttetést kellett volna létesítenie, vagy attól az időponttól számítva, amikor az első sikertelen kísérletet tették az összeköttetés felvételére, ha az a korábbi, vagy b) a  légijármű az utoljára közölt vagy az ATS egységek által számított érkezési időt követő 30 percen belül, ha az a későbbi, nem érkezik meg (Uncertainty phase); 25. Budapest FIR: a Magyarország államhatára által körbezárt terület feletti légtér, ahol a légiközlekedés számára FL660 (20 100 m STD) magasságig légiforgalmi szolgálatot biztosítanak (Budapest Flight Information Region); 26. CTOT: az  ATFM hatálya alá eső induló műszer szerinti repülési szabályok (instrument flight rules, a továbbiakban: IFR) és vegyes [IFR, illetve látvarepülési szabályok (visual flight rules, a továbbiakban: VFR)] repülések számára kiosztott indulási résidő (Számított felszállási idő, Calculated Take-Off Time); 27. egyedi kód: négy számjegyű másodlagos légtérellenőrző radar (secondary surveillance radar, a továbbiakban: SSR kód, amelynek az utolsó két számjegye nem „00” (Discrete code); 28. egymástól független párhuzamos megközelítések: párhuzamos vagy közel párhuzamos műszeres futópályára végzett egyidejű megközelítések, ahol a szomszédos futópályák meghosszabbított középvonalain közeledő légijárművek között előírt radar elkülönítési minimum nincs előírva (Independent parallel approaches); 29. egymástól függő párhuzamos megközelítések: párhuzamos vagy közel párhuzamos műszeres futópályákra végzett egyidejű megközelítések, ahol a szomszédos futópályák meghosszabbított középvonalain közeledő légijárművek között radar elkülönítési minimumot írtak elő (Dependent parallel approaches); 30. egység: egy szolgálatot ellátó testület (unit); 31. elhatározási magasság: precíziós megközelítésnél vagy függőleges irányvezetéssel, siklópályán történő megközelítésnél előírt tengerszint feletti vagy földfelszín feletti magasság, amelyen megszakított megközelítést kell megkezdeni, ha a megközelítés folytatásához szükséges látás utáni tájékozódás nem jött létre (Decision altitude vagy Decision height); 32. eljárás elkülönítés: eljárás irányítás esetén – amikor a  légiforgalmi irányító szolgálat nyújtásához az ATS felderítő rendszertől származó tájékoztatás nem szükséges – alkalmazható elkülönítés; 33. eljárás irányítás: az  az irányítás, amikor a  légiforgalmi irányító szolgálat nyújtásához az  ATS felderítő rendszertől származó tájékoztatásra nincs szükség; 34. eljárás forduló: olyan manőver, amelynek során egy kijelölt útiránytól eltávolodó irányú fordulót, majd ezt követően egy olyan ellentétes irányú fordulót hajtanak végre, amely lehetővé teszi, hogy a légijármű felvegye és kövesse a kijelölt útiránnyal ellentétes irányt, és amelynek sorána „jobb” és „bal” eljárás forduló elnevezését a kezdeti forduló iránya jelöli (Procedure turn); 35. elkülönítés: az előírt legkisebb vízszintes vagy függőleges távolság a légijárművek között, időegységben vagy távolságértékben kifejezve (Separation); 36. előtaktikai tervezés: az a tervezés, amikor a szükséges intézkedésekről a hatálybalépésüket megelőző napon döntenek (pre-tactical planning); 37. előtér-irányító szolgálat: a  repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a  216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló, 2014. február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom; 38. emberi tényezők alapelvei: a  légiközlekedési tervezés, jogosítás, kiképzés, üzemeltetés és karbantartás alapelvei, amelyek célja az  emberi teljesítmény és teljesítőképesség tényezőinek figyelembevételével biztonságos kapcsolat kialakítása az ember és a különböző műszaki rendszeregységek között (Human Factors principles); 39. engedély lejárati ideje: a  légiforgalmi irányító egység által meghatározott időpont, amikor a  légiforgalmi irányítói engedély időbeli hatálya megszűnik, kivéve, ha az  érintett induló légijármű már megkezdte az engedélyben foglaltak végrehajtását (Clearance void time); 40. EUR RVSM légtér: a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization, a továbbiakban: ICAO) által az európai régióhoz sorolt, ICAO EUR körzetben az a légtér, ahol FL290–FL410 között RVSM-et alkalmaznak (EUR RVSM airspace); 41. fagyott göröngy: talajszinten található ráfagyás, tipikusan járművek és légijárművek keréknyomainak fagyott barázdái; 42. fontos pont: meghatározott földrajzi hely, melyet valamely ATS vagy szabad útvonal, vagy egy légijármű repülési útvonalának meghatározásához, valamint egyéb navigációs és ATS célokra használható; 43. föld feletti sebesség: a légijárműnek a föld felszínéhez viszonyított sebessége (Ground speed); 44. földetérési pont: az  a  vonatkoztatási pont, ahol a  névleges siklópálya a  futópályát eléri, de nem jelenti szükségszerűen azt a helyet, amelynél a légijármű érinteni fogja a futópályát (Touchdown); 45. futópályasértés: a repülőtéren a  légijármű le- és felszállására kijelölt, védett területen belül légijármű, jármű vagy személy szabálytalan jelenléte (Runway incursion); 46. függőleges elkülönítés: légijárművek közötti elkülönítés függőleges távolságban kifejezve (Vertical separation); 47. GAT: általános légiforgalom, a  légijárművek ICAO standardjaival összhangban végrehajtott mozgásainak összessége (General Air Traffic); 48. GBAS földi kiegészítő rendszer: a  műholdas helymeghatározás földi telepítésű kiegészítő rendszere (Ground Based Augmentation System); 49. hangsebesség feletti légijármű: a hangsebességnél (1 Mach-nál) nagyobb sebességű vízszintes repülésre képes légijármű (Supersonic aircraft); 50. helyi kényszerhelyzeti szolgálatok: repülőtéren nyújtott tűzoltó, mentő, műszaki mentő és egyéb szolgálatok, amelyek alapvetően a  repülőtéren, illetve annak közelében bekövetkező légiközlekedési balesetek következményeinek felszámolása érdekében működnek (Local emergency services); 51. helységjelölés: az ICAO által előírt szabályoknak megfelelően kialakított és légiforgalmi állandóhelyű szolgálat valamely állomása helységére kijelölt négybetűs kódcsoport (Location indicator); 52. helyzetjel: egy légijármű, repülőtéri jármű vagy egyéb céltárgy helyzetének nem szimbolikus vagy szimbolikus formában történő megjelenítése a helyzetképernyőn (Position indication); 53. helyzetképernyő: a  légijárművek helyzetét, mozgását és egyéb szükséges tájékoztatásokat ábrázoló elektronikus megjelenítő eszköz (Situation display); 54. helyzetszimbólum: egy légijármű, repülőtéri jármű vagy egyéb céltárgy helyzetadatainak automatikus feldolgozás után történő, szimbolikus formában való megjelenítése a helyzetképernyőn (Position symbol); 55. hó: a földön lévő olyan szilárd csapadék, amely a) száraz hó: olyan hó, ami ha laza állapotú, akkor elfújható, vagy ha kézzel összenyomják, akkor elengedés után széthullik, és amelynek fajsúlya 0,35 N/cm3 alatti, b) nedves hó: olyan hó, ami kézzel összenyomva összetapad és hajlamos hógolyóvá összeállni, vagy azzá összeáll, és amelynek fajsúlya 0,35 N/cm3 vagy afölötti, de kisebb, mint 0,5 N/cm3, vagy c) összenyomott hó: olyan hó, ami szilárd tömeggé nyomódott össze, és a  további összenyomásnak ellenáll, ha felemelik, egyben marad, vagy nagy darabokra esik szét, és amelynek fajsúlya 0,5 N/cm3 vagy afölötti; 56. hófúvás: az az időjárási jelenség, amikor a földfelszín közelében fújó szél, illetve széllökés a havat felkapja és általában különféle alakzatokat formál belőle; 57. hópad: szél hatására létrejövő hóréteg, hórakás; 58. hótorlasz: hóból álló akadály; 59. hosszirányú elkülönítés: légijárművek közötti elkülönítés időben vagy útirányon mért távolságban kifejezve (Longitudinal separation); 60. IAS: műszer szerinti sebesség, a  levegőhöz viszonyított sebességet mérő műszerről leolvasott helyesbítés nélküli érték (Indicated airspeed); 61. ICAO Annex: a  nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az  1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény által kihirdetett függelék; 62. IDENT: a  válaszjeladó berendezésnek azt a  célt szolgáló funkciója, amely lehetővé teszi, hogy a helyzetképernyőn a helyzetszimbólumnál vizuálisan megjelenítésre kerüljön egy figyelemfelkeltő jelzés, ha a válaszjeladó ezen funkcióját a hajózó személyzet működteti; 63. illetékes ATS egység (appropriate ATS unit): az  adott légtérben a  légiforgalmi szolgálatok nyújtásáért felelős egység; 64. indulási fázis: a repülésnek a felszállásra használatos futópályán kezdődő szakasza, amely addig a pontig tart, amelynél a  légijármű áttér a  repülése soron következő szakaszára (amely lehet útvonalrepülés, várakozás, megközelítés vagy egyéb szakasz) (Departure phase); 65. indulási repülőtér: az a repülőtér, ahonnan a felszállás történt (Departure aerodrome); 66. irányítás átadás: a légiforgalmi irányító szolgálat ellátásával járó felelősség átadása (Transfer of control); 67. irányítói körzet: a földfelszín feletti meghatározott határtól felfelé terjedő ellenőrzött légtér (Control area); 68. irányítói szektor: kijelölt irányítói körzet része, amelyen belül a  felelősséget egy légiforgalmi irányítóra vagy a légiforgalmi irányítók kis csoportjára ruházzák (Control sector); 69. ismeretlen forgalom: a  helyzetképernyőn megjelenő minden olyan ATS felderítő rendszertől származó helyzetjel vagy szimbólum, amely feltételezhetően légijárműtől ered, de nem vonatkoztatható ismert forgalomra (Unknown traffic); 70. ismert forgalom: olyan, az  adott légtérben zajló forgalom, ahol legalább az  AFIL adatainak megfelelő információk közvetlen összeköttetés vagy koordinálás útján az érintett ATS egység számára ismertek (Known traffic); 71. katonai légvédelmi irányító egység: olyan ATS-nek nem minősülő katonai repülésirányító egység, amely a  Magyar Honvédség és az  Észak-atlanti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organisation, a  továbbiakban: NATO) fegyveres erőinek kötelékébe tartozó légijárművek számára – alapvetően a  rádiólokációs légtérellenőrző rendszer által biztosított információk felhasználására épülő – speciális repülésirányítói szolgáltatást biztosít (military air defense control unit); 72. katonai repülésirányító egység: katonai légiforgalmi irányító vagy katonai légvédelmi irányító szolgálati egység (military air traffic control unit); 73. katonai repülésirányító szolgálat: katonai légiforgalmi irányító vagy katonai légvédelmi irányító szolgálat (military air traffic control service); 74. kényszerállapot: gyűjtőfogalom, mely a  helyzetnek megfelelően a  bizonytalanság, a  riasztás vagy a  veszély állapotát jelenti (Emergency phase); 75. kényszerhelyzeti terv: az  ATM működéséhez szükséges elsődleges berendezések és eszközök, valamint szolgáltatások rendellenességeinek ideiglenes megoldására szolgáló intézkedéseket tartalmazó terv (Contingency plan); 76. kezdeti megközelítési szakasz: a műszer szerinti megközelítési eljárásnak a kezdeti megközelítési helyzetpont és közbenső megközelítési helyzetpont, vagy, ahol úgy határozták meg, a  végső megközelítési pont vagy a  navigációs berendezés segítségével kijelölt végső megközelítési helyzetpont közötti szakasza (Initial approach segment); 77. kitérő repülőtér: az  a  repülőtér, amelyet a  légijármű leszállásra igénybe vehet, ha a  repülés folytatása vagy a  rendeltetési repülőtéren történő leszállás nem lehetséges vagy nem javasolt (Alternate aerodrome), és amelynek fajtái: a) felszállási kitérő repülőtér: a felszállást követő rövid időn belül szükségessé váló leszálláskor az induló repülőtér erre való használhatósága hiányában igénybe vehető repülőtér (Take-off alternate), b) útvonali kitérő repülőtér: az  a  repülőtér, amelyre útvonalrepülés során bekövetkező rendellenes működés vagy kényszerhelyzet esetén a  légijármű képes leszállni, ideértve azt az esetet is, amikor az útvonali kitérő repülőtér az indulási repülőtér (En-route alternate), c) rendeltetési kitérő repülőtér: a rendeltetési repülőtér alkalmatlanná válása esetén leszállásra igénybe vehető repülőtér, ideértve azt az esetet is, amikor a rendeltetési kitérő repülőtér az indulási repülőtér (Destination alternate); 78. koordinálás: az  engedélyekre, az  irányítás átadásra, valamint a  légijárműveknek kiadandó tájékoztatásokra vonatkozó megegyezési folyamat, amely az  ATS egységek között vagy ezen egységeken belül, a munkahelyek között váltott közlemények útján történik (Coordination); 79. közel párhuzamos futópályák: egymást nem keresztező futópályák, melyek meghosszabbított középvonalai között az összetartás vagy széttartás legfeljebb 15 fok, vagy annál kisebb (Near-parallel runways); 80. közlemény: egyik helyről a másikra küldött, és az adott közleményre előírt számú rovatot tartalmazó közlés (Message); 81. közlemény elem: a közleményben a karakterek azon legkisebb csoportja, amelynek még önálló értelme van (Message element); 82. közlemény formátum: a  közlemény rovatoknak a  közleményt kialakító beosztása és szerkezete (Message format); 83. közös pont: egy pont a  Föld felszínén, amely két légijármű útirányára nézve közös, és az  elkülönítés alkalmazásának alapjául szolgál (Common Point), és amelynek fajtái: a) fontos pont, b) útvonal pont, c) navigációs berendezés vagy d) egyéb pont; 84. közzététel: légiforgalmi tájékoztatások AIP-ben vagy NOTAM-ban történő kiadása (Publication); 85. közzétett kapacitás: a  légijárművek számára nyújtott szolgáltatás során az  ATC rendszer vagy annak alrendszerei, illetve a munkahelyek rendes üzemvitel alatti képességének mérőszáma egy adott időszakban a légtér egy meghatározott részébe belépő légijárművek számában kifejezve (Declaired capacity); 86. különleges légijelentés: a  hajózószemélyzet által jelentett, a  repülésre veszélyes meteorológiai jelenségekről szóló tájékoztatás (Special air report); 87. látással történő megközelítés: IFR repülés által végzett olyan megközelítés, amikor a  műszer szerinti megközelítési eljárás egy részét vagy az  egészét nem végzik el, és a  megközelítést földlátással fejezik be (Visual approach); 88. láthatósági kód: az  1206/2011/EU bizottsági rendelet 3.  cikk 5.  pontjában meghatározott fogalom (conspicuity code); 89. latyak: vízzel telített hó, amely szétfröccsen, ha telitalppal rátaposnak, és amelynek fajsúlya: 0.5–0.8 N/cm3 között van (Slush); 90. légi gurulás: helikopter vagy VTOL légijármű a  repülőtér felszíne felett, rendes körülmények között a  föld párnahatás sávjában, nem több mint 20 csomós (37 km/h) föld feletti sebességgel történő mozgása (Air-taxiing); 91. légiforgalmi állandóhelyű szolgálat: fix helyek között létesített távközlési szolgálat, melynek célja elsősorban a  léginavigáció biztonságának, valamint a  légiforgalom rendszeres, hatékony és gazdaságos működésének elősegítése (Aeronautical fixed service); 92. légiforgalmi földi fény: olyan fény, amelyet a  léginavigáció segítése céljából telepítettek, a  légijárműveken alkalmazott fények kivételével (Aeronautical ground light); 93. légiforgalmi irányító: légiforgalmi irányító szolgálat ellátására feljogosított személy (Air Traffic Controller); 94. légiforgalmi szolgáltató: a  légiforgalmi szolgálatok ellátására feljogosított, annak végrehajtásáért felelős szervezet (Air Traffic Service Provider); 95. légiforgalmi tanácsadó szolgálat: a  tanácsadói légtérben az  IFR repülési terv szerint működő légijárművek közötti elkülönítést a  lehetséges mértékben tanácsok vagy javaslatok adásával biztosító szolgálat (Air trafficadvisory service); 96. légijármű azonosító jele: a  légiforgalmi szolgálatok föld-föld közötti összeköttetéseinél a  légijármű azonosítására használt, betűkből, számjegyekből vagy ezek kombinációjából álló jelcsoport, amely azonos a  levegő-föld összeköttetéseknél használandó légijármű hívójellel vagy annak egyenértékű kódolt változatával (Aircraft identification); 97. légijármű címe: légijárművek részére kiosztott 24 bites egyedi kód, amely levegő-föld kommunikációs, navigációs és felderítésicélokhoz használható (Aircraft address); 98. légijármű hívójel: a  levegő-föld összeköttetésnél a  légijármű azonosítására használatos alfanumerikus karaktercsoport (Aircraft callsign); 99. légijármű keltette turbulencia: a légijármű mögött keletkező örvénylő légtömeg hatása; 100. légijármű típus jelölés: a  légijármű típusának rövidített formában való azonosítására használatos alfanumerikus karaktercsoport (Aircraft type designator); 101. légijármű üzemben tartója: a légijármű működését szervező, fenntartó felelős természetes vagy jogi személy (Aircraft Operator); 102. légijárművek közelsége: olyan helyzet, amelynek során egy légijármű hajózó személyzete vagy a légiforgalmi szolgálatok személyzete megitélése szerint a  légijárművek közötti távolság, valamint a  légijárművek relatív helyzete és sebessége miatt az érintett légijárművek biztonsága kétséges (Aircraft proximity); 103. légijelentés: a  légijárműtől származó, a  helyzet-, valamint az  üzemeltetési vagy meteorológiai jelentésekre előírt követelményeknek megfelelő jelentés (Air-report); 104. legkisebb tiszta sebesség: a légijárműnek az a legkisebb sebessége, amellyel a felhajtóerőt növelő szerkezetek, a futóművek és féklapok kibocsátása nélkül még szintrepülést képes folytatni (Minimum clean speed); 105. lényeges helyi forgalom: az  induló vagy érkező légijárművekre esetlegesen veszélyt jelentő az  a  légijármű, jármű vagy személy, amely a használatos futópályán, a munkaterületen vagy azok közelében van, vagy olyan forgalom, amely a  felszállási és kezdeti emelkedési vagy a  végső megközelítési területen van, és veszélyt jelenthet az induló vagy érkező légijárművekre (Essential local traffic); 106. leszállási terület: a mozgási területnek a légijármű le- vagy felszállása céljára kijelölt része (Landing area); 107. MCTR: a  magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendelet 24.  § 27. pontjában meghatározott fogalom; 108. megközelítési fázis: IFR esetén a  kezdeti megközelítés pontjától, a  futópálya fölötti kilebegtetésig tartó repülési szakasz – amelynek szakaszai a  kezdeti megközelítési szakasz, a  közbenső megközelítési szakasz és a  végső megközelítési szakasz –, VFR esetén a  meghatározott VFR belépőponttól, vagy ha ilyet nem határoztak meg, 1000 lábbal (300 m) a  repülőtér tengerszint feletti magasságától, a  futópálya fölötti kilebegtetésig tartó repülési szakasz (approach phase); 109. megosztott párhuzamos üzemelés: egyidejű üzemelések párhuzamos vagy közel párhuzamos műszeres futópályákon oly módon, hogy az  egyik futópályát kizárólag megközelítések, a  másik futópályát pedig kizárólag indulások végrehajtására használják (Segregated parallel operations); 110. megszakított megközelítési eljárás: az az eljárás, amelyet a légijárműnek követnie kell, ha a megközelítést nem tudja folytatni (Missed approach procedure); 111. mérvadó forgalom: az  az ellenőrzött forgalom, amelytől az  ATC-nek biztosítania kellene az  elkülönítést az  előírt elkülönítési minimumok valamelyikével, de egy adott esetben az  valamilyen okból nem történik meg (Esstential traffic); 112. meteorológiai iroda: a nemzetközi léginavigáció számára meteorológiai szolgálati feladatok ellátására kijelölt egység (Meteorological office); 113. meteorológiai jelentés: meghatározott időpontra és helyre vonatkozó közlemény a megfigyelt meteorológiai körülményekről (Meteorological report); 114. meteorológiai szolgáltató: a  repülésmeteorológiai szolgáltatás rendjéről szóló szabályzat kiadásáról szóló miniszteri rendelet által kijelölt szervezet (meteorological service provider); 115. meteorológiai tájékoztatás: a  tényleges, vagy várható meteorológiai körülményekre vonatkozó jelentés, időjárás elemzés, előrejelzés és bármely hasonló jellegű megállapítás (Meteorological information); 116. MLAT: multilaterális rendszer, elsősorban a  jelbeérkezési időkülönbség (TDOA) technikát használó másodlagos felderítő radar (SSR) válaszjeladó jeleiből (válaszok vagy squitterek) nyert helyzettájékoztatás továbbítására kialakított berendezés, ahol a  vett jeleikből további információt, többek között a  légijármű azonosító jelét is ki lehet nyerni; 117. munkahely: az  ATS személyzet által használt munkaállomás illetve az  ott szolgálatot teljesítő személy (working position); 118. MTMA: katonai repülőtereken végrehajtott helyi repülések, valamint le- és felszállási műveletek védelmére kijelölt katonai közelkörzeti irányítói körzet (Military Terminal Control Area); 119. műszeres futópálya: a  repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a  216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló, 2014. február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 22. pontjában meghatározott fogalom; 120. navigációs követelmény: a  légijárműre és a  hajózószemélyzetre vonatkozó előírások gyűjteménye, amely az  adott légtérben a  teljesítmény-alapú navigációs műveletek támogatásához szükséges, és amelyhez a részletes útmutatót az ICAO Teljesítmény-alapú Navigáció Kézikönyv (ICAO Performance-Based Navigation Manual, a továbbiakban: ICAO Doc 9613) II. kötete határozza meg; típusai: a) előírt navigációs teljesítmény követelmény: olyan navigációs követelmény, amely tartalmazza a teljesítmény-ellenőrzést és riasztást, és jelölése az RNP kifejezéssel kezdődik, és b) területi navigációs követelmény: olyan navigációs követelmény, amely nem tartalmazza a teljesítmény-ellenőrzést és riasztást, és jelölése az RNAV kifejezéssel kezdődik; 121. nem ellenőrzött légtér: olyan légtér, melyben nem nyújtanak légiforgalmi irányító szolgálatot (Uncontrolled airspace); 122. nem ellenőrzött repülőtér: olyan repülőtér, ahol nem nyújtanak légiforgalmi irányító szolgálatot, függetlenül attól, hogy ott AFIS-t nyújtanak-e (Uncontrolled aerodrome); 123. NOTAM: bármely légiforgalmi berendezés, szolgálat, eljárás létesítéséről, állapotáról, változásáról, vagy veszély fennállásáról szóló, távközlési eszközökkel szétosztott értesítés, amelynek idejében való ismerete elengedhetetlenül szükséges a repülésben érdekelt személyzet részére (Notice to Airmen); 124. NTZ: egymástól független párhuzamos megközelítések vonatkozásában a  két futópálya meghosszabbított középvonalai közötti távolság közepén elhelyezkedő meghatározott méretű légtérfolyosó, amelybe ha belép egy légijármű, akkor irányítói beavatkozás válik szükségessé a szomszédos iránysávon megközelítést végző légijármű veszélyeztetésének elkerülése érdekében (No transgression zone); 125. nyomásmagasság: tengerszint feletti magasságértékben kifejezett légnyomásérték, amely megfelel az Egyezményes Légkörben ugyanilyen nyomásértéknek (Pressure-altitude); 126. nyomtatott formájú közleményváltás: távközlési rendszer, amelynél a  hálózathoz tartozó minden végponton automatikusan maradandó, nyomtatott feljegyzés készül a hálózaton áthaladó összes közleményről (Printed communications); 127. OAT: olyan légiforgalom, amelyet állami légijárművek a GAT szabályoktól eltérően hajtanak végre (Operational Air Traffic); 128. OCA: akadálymentes tengerszint feletti magasság, az  akadálymentességi követelmények szerinti legalacsonyabb tengerszint feletti magasság (Obstacle clearance altitude); 129. OCH: akadálymentes földfelszín feletti magasság, a  futópálya küszöb tengerszinthez viszonyított magasságához képest (aerodrome elevation) az  akadálymentességi követelmények szerinti legalacsonyabb földfelszín feletti magasság (Obstacle clearance height); 130. PAR: precíziós bevezető radar, elsődleges radarberendezés a légijármű végső megközelítés alatti helyzetének az  elméleti megközelítési pályához viszonyított oldalirányú és függőleges eltérései, valamint a  földetérési ponttól való távolság meghatározására (Precisionapproach radar); 131. PBN: teljesítmény-alapú navigáció, amely ATS útvonalat – beleértve a műszer szerinti megközelítési eljárást is –, követő, vagy meghatározott légtérben üzemeltetett légijárműre előírt navigációs teljesítményen alapuló területi navigációt, és az egyes navigációs követelmények az adott légtérben javasolt működéshez szükséges pontossági, integritási, folytonossági, rendelkezésre állási és funkcionális jellemzőket tartalmaz (Performance-based Navigation); 132. profil: a  repülési pályának vagy a  repülési pálya egy részének derékszögű vetülete a  névleges útirányt magában foglaló függőleges felületen (Profile); 133. PSR: elsődleges felderítő radar, olyan felderítő radarrendszer, amely visszavert rádiójeleket használ (Primary surveillance radar); 134. PSR jel: elsődleges felderítő radar jel, amely egy légijármű elsődleges radarral megállapított helyzetének helyzetképernyőn, nem szimbolikus formában történő megjelenítése (PSR blip); 135. QFE: a repülőtér meghatározott pontján észlelt légnyomás jelzésére használatos kódszó; 136. QNH: a tengerszintre átszámított légnyomás jelzésére használatos kódszó; 137. radar kapcsolat: az  az eset, amikor egy adott légijármű radarhelyzete látszik és azonosították a helyzetképernyőn (Radar contact); 138. radarbevezetés: olyan megközelítés, amelynek végső megközelítési szakaszát radart használó légiforgalmi irányító utasításai alapján hajtják végre (Radar approach); 139. radarelkülönítés: elkülönítés, amelyet abban az  esetben alkalmaznak, ha a  légijárművek helyzetét radar segítségével határozzák meg (Radar separation); 140. radarszolgáltatás: radar közvetlen felhasználásával nyújtott szolgáltatás (Radar service); 141. rendeltetési repülőtér: az  a  repülőtér, ahova a  légijármű a  repülés végrehajtása során első leszállását tervezi (Destination aerodrome); 142. repülésbiztonság-irányítási rendszer: a  repülésbiztonság átfogó kezelésére irányuló rendszer, amely magába foglalja a szükséges szervezeti struktúrákat, felelősségi köröket, irányelveket és eljárásokat (Safety Management System); 143. repülési adatok: a  légijármű tényleges vagy tervezett mozgására vonatkozó adatok, amelyeket rendszerint kódolt vagy rövidített formában tüntetnek fel (Flight data); 144. repülési pálya megfigyelés: ATS felderítő rendszer használata a  tervezett repülési útvonaluktól jelentősen eltérő, vagy a  légiforgalmi irányítói engedélytől eltérő légijárművek számára tájékoztatás és tanácsadás céljából (Flight path monitoring); 145. repülési szabályok: IFR és VFR szerint végrehajtott repülésekre vonatkozó előírások összessége (Flight rules); 146. repülési terv adatok: a repülési tervből feldolgozás, megjelenítés vagy továbbítás céljából kiválasztott adatok (Flight plan data); 147. repülőesemény: a  polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről azóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontjában meghatározott fogalom (Incident); 148. repülőtér tengerszinthez viszonyított magassága: a  leszállási terület legmagasabb pontjának tengerszinthez viszonyított magassága (Aerodrome elevation); 149. repülőtéri meteorológiai iroda: a nemzetközi repülést kiszolgáló repülőtér részére meteorológiai szolgáltatást nyújtó kijelölt egység (Aerodrome meteorological office); 150. riasztás állapota: annak kivételével, ha az a)–c) esetekben megnyugtató értesülés van arról, hogy a légijármű fedélzetén tartózkodó személyek biztonságban vannak, az az állapot, amelyben egy légijármű akkor van, ha a) a  bizonytalanság állapotát követően az  összeköttetés létesítésére irányuló ismételt kísérletek eredménytelenek maradtak, vagy a  más szervekhez intézett érdeklődés eredményeként sem érkezett a légijárműről semmi hír, b) a  légijárműnek engedélyezték a leszállást, és az a számított leszállási idő utáni 5 percen belül nem szállt le, és az összeköttetést sem sikerült újra felvenni, c) olyan tájékoztatás érkezett, amely azt jelzi, hogy a légijármű működési képessége csökkent, de nem olyan mértékben, hogy kényszerleszállás lenne valószínű, d) egy légijárműről tudott vagy feltételezett, hogy jogellenes beavatkozás alatt áll vagy e) olyan tájékoztatás érkezett, hogy a légijárművön bombát helyeztek el (Alert phase); 151. rovat: közlemény esetén a közleménynek meghatározott adatelemeket tartalmazó kijelölt része, repülési terv esetén a repülési terv adott része (item); 152. RVSM: 1000 lábas (300 m) csökkentett függőleges elkülönítési minimum (Reduced Vertical Separation Minimum); 153. RVSM engedélyezett légijármű: a lajstromozó állam légiközlekedési hatósága által az RVSM légtérben történő működésre engedélyezett légijármű (RVSM approved aircraft); 154. SID: a  repülőtérhez vagy a  repülőtér egy meghatározott futópályájához kapcsolódó IFR indulási útvonal, amely addig a  meghatározott fontos pontig tart, ahonnan a  repülés útvonal szakasza kezdődik (Standard Instrument Departure); 155. SIGMET: jelentős meteorológiai változtatásokról szóló közlemény; 156. siklópálya: a  végső megközelítés alatt a  függőleges irányvezetésre meghatározott süllyedési profil (Glidepath); 157. SSR kód: „A” módú, vagy „C” módú válaszjeladó által kisugárzott többszörös impulzus válaszjel részére kijelölt szám (Code SSR); 158. SSR válaszjel: az SSR válaszjeladó által kérdésre adott válaszként kisugárzott jelnek nem szimbolikus formában történő megjelenítése a helyzetképernyőn (SSR response); 159. STAR: jellemzően egy ATS útvonalon lévő fontos ponthoz kapcsolódó IFR érkezési útvonal, amely addig a  pontig tart, ahonnan egy közzétett műszer szerinti megközelítési eljárás megkezdhető (Standard Instrument Arrival); 160. STD: standard magasságmérő beállítás szerinti repülési magasság jelölésére használt rövidítés, amely standard magasságmérő beállítás esetén az  1013,2 hPa légnyomás kerül beállításra a  barometrikus magasságmérő nyomás-skáláján, ami azt eredményezi, hogy a  magasságmérő 0 (nulla) műszerállást mutat az ICAO Egyezményes Légkör közepes tengerszintjén; 161. stratégiai tervezés: olyan tervezés, amikor az  intézkedésekről szóló döntést azok hatálybalépése előtt több, mint egy nappal megelőzően hozzák meg, és amelyet az  intézkedések hatálybalépése előtt kettő és hat hónap közötti időszakban végeznek (strategic planning); 162. szabályos megközelítési légtér: meghatározott méretű, a  műszeres leszállító rendszer (a  továbbiakban: ILS) iránysáv vagy mikrohullámú leszállító rendszer (a  továbbiakban: MLS) végső megközelítési útirány két oldalára kiterjedő légtér; de egymástól független párhuzamos megközelítéseknél csak a  szabályos megközelítési légtér belső felét veszik figyelembe (Normal operating zone); 163. szintrepülés: repülés, amely során a légijármű tartja aktuális magasságát; 164. szolgálat: gyűjtőfogalom, amely jelenti egyrészt meghatározott funkciók ellátását, másrészt a  nyújtott szolgáltatásokat; 165. taktikai műveletek: abban az esetben alkalmazott műveletek, ha az intézkedések végrehajtására a róluk szóló döntés meghozatala napján kerül sor (tactical operations); 166. tanácsadói útvonal: olyan kijelölt útvonal, ahol légiforgalmi tanácsadó szolgálatot biztosítanak áll rendelkezésre (Advisory route); 167. TAS: a légijárműnek a környező levegőhöz viszonyított sebessége (True air speed); 168. tengerszinthez viszonyított magasság: a  földfelület valamely pontjának, szintjének, vagy ahhoz rögzített pontnak a közepes tengerszinthez viszonyított függőleges távolsága (Elevation); 169. térköz: távolság, amely lehet a) légijárművek közötti térköz: a  légijárművek közötti vízszintes, illetve függőleges távolság idő vagy távolság egységekben kifejezve, b) ATS útvonalak közötti térköz: az  ATS útvonalak középvonalai között meghatározott oldalirányú távolság, amely biztosítja, hogy a védett légterek ne fedjék át egymást (Spacing); 170. területi navigációs útvonal: területi navigációs képességgel rendelkező légijárművek általi használatra létesített ATS útvonal (Area navigation route); 171. TIZ: nem ellenőrzött repülőterek körül kijelölhető, meghatározott méretű légtér, amelyben a  repülések számára a  repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot az  érintett repülőtér repülőtéri repüléstájékoztató egysége nyújtja (Traffic information zone); 172. TMA: egy vagy több nagyobb repülőtér közelében, rendszerint ATS útvonalak találkozásánál létesített irányítói körzet (Terminal Control Area); 173. útvonal engedély: engedély, amely tartalmazza a  légijármű felszállás utáni repülési útját azon pontig, amelynél a leszálláshoz történő megközelítés várható, hogy megkezdődik (En-route clearance); 174. útvonalpont: területi navigációs útvonal vagy egy területi navigációt alkalmazó légijármű repülési útvonalának meghatározására használt, meghatározott földrajzi hely (Waypoint); 175. vak-adás: egyik állomás adása egy másik részére olyan körülmények között, amikor kétoldalú összeköttetés létrehozása nem lehetséges, azonban feltételezhető, hogy a  hívott állomás az  adást venni képes (Blind transmission); 176. válaszjeladó: vevő- és adóberendezés, amely megfelelő kérdezésre válaszjelet sugároz ki, és amelynél a kérdezés és a válaszadás más frekvencián történik (Transponder); 177. válaszjeladó garbling: az SSR rendszer esetében lehetséges hiba, amelyet az egymáshoz túl közeli azimutszögön elhelyezkedő, de különböző magasságon lévő légijárművel által küldött válaszok átfedése idéz elő; 178. várakozási eljárás: előre meghatározott eljárás, amely a  légijárművet előírt légtéren belül tartja, amíg az további engedélyre vár (Holding procedure); 179. várakozási pont: földrajzi hely, amelyhez viszonyítva a várakozási eljárást végrehajtják (Holding fix); 180. VASI: a futópálya küszöb mellett telepített olyan fények rendszeréből álló berendezés, amely célja siklópálya adása a  bevezetéshez vizuális módon, ahol a  fények fehér és piros színnel jelzik a  légijármű helyzetét a  siklópályához képest, és ahol minden fényt csak egy bizonyos magasságban lehet látni akként, hogy ha egyenlő számban lehet piros és fehér fényeket látni, akkor a  légijármű siklópályán van, viszont ha többségében piros fények látszódnak, akkor túl alacsonyan, míg ha többségében fehér fények láthatóak, akkor túl magasan (Visual Approach Slope Indicator); 181. végső megközelítés: a  műszer szerinti megközelítési eljárásnak azon szakasza, amely a  végső megközelítés kijelölt helyénél vagy pontjánál kezdődik, vagy ahol ilyeneket nem jelöltek ki, ott az  utolsó eljárásforduló vagy alapforduló befejezésénél, vagy a  várakozási eljárás rárepülési fordulójánál, ahol ilyet meghatároztak; vagy a  megközelítési eljárásban meghatározott utolsó útirány elérési pontjánál, és a  repülőtér közelében addig a pontig tart, ahonnan a leszállás végrehajtható, vagy a megszakított megközelítési eljárást megkezdik (Final approach); 182. vektorálás: az  ATS felderítő rendszer használatán alapuló navigációs irányvezetés bizosítása a  légijárművek részére, meghatározott géptengely irányok formájábann (Vectoring); 183. veszély állapota: annak kivételével, ha bizonyos, hogy a légijárművet és a fedélzetén tartózkodó személyeket nem fenyegeti súlyos és közvetlen veszély, valamint nem szorulnak azonnali segítségre, az  az állapot, amelyben egy légijármű akkor van, ha a) a  riasztás állapotát követően az  összeköttetés létesítésére irányuló további sikertelen kísérletek és szélesebb körű sikertelen érdeklődések arra a  valószínűségre mutatnak, hogy a  légijármű veszélyben van, b) a  légijármű fedélzetén lévő üzemanyag valószínűleg elfogyott, vagy nem elegendő arra, hogy a légijármű biztonságosan elérje a repülőteret, c) olyan tájékoztatás érkezett, amely azt jelzi, hogy a  légijármű működési képessége oly mértékben csökkent, hogy kényszerleszállás valószínű vagy d) olyan tájékoztatás érkezett, amely azt jelzi, hogy a  légijármű kényszerleszállásra készül (Distress phase); 184. veszélyes hely: a  repülőtér mozgási területének olyan része, ahol ismétlődően összeütközési veszélyt, vagy futópályasértést tapasztaltak, illetve ahol potenciális összeütközési veszély, vagy futópályasértés kockázata áll fenn, és emiatt a légijárművezetők és járművezetők fokozott figyelme szükséges (Hot spot); 185. vevő egység: az a légiforgalmi szolgálati egység, amelynek közleményt küldenek (Receiving unit); 186. vízszintes elkülönítés: gyűjtőfogalom, amely jelenthet oldalirányú vagy hosszirányú elkülönítést (Horizontal separation); 187. VOR: olyan földön telepített, VHF rádiójeleket használó rádiónavigációs beredezés, amely segítségével a  légijárművön lévő berendezés képes megállapítani a  VOR-hoz képest mért, szögben kifejezett helyzetét (VHF Omni Directional Radio Range). (2) Az e rendeletben nem meghatározott fogalmakat a SERA rendeletben meghatározottak szerint kell alkalmazni. MÁSODIK RÉSZ A LÉGIFORGALMI SZOLGÁLATOK ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYAI I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RÉSZ 2. A légiforgalmi szolgálatok ellátása 4. § (1) A  SERA rendelet mellékletének 7. szakasz 7001. pontjában meghatározott légiforgalmi irányító szolgálatok feladatai a (2) bekezdésben foglaltak kivételével nem terjednek ki a földdel való összeütközés megelőzésére, ezért az  e  rendelet légiforgalmi szolgáltatok eljárásairól szóló harmadik részében foglalt eljárások a  (2)  bekezdésben foglaltak kivételével nem mentesítik a hajózó személyzetet azon felelőssége alól, hogy meggyőződjön arról, hogy a légiforgalmi irányító egységek által kiadott valamennyi engedély biztonságos ebben a vonatkozásban. (2) IFR repülés vektorálása vagy olyan direkt útvonal adása esetén, amely következtében az  IFR repülés letér az  ATS útvonalról, a  légiforgalmi irányító kizárólag olyan engedélyt adhat a  légijármű számára, amely biztosítja az adott területen lévő akadályok feletti biztonságos magasságban történő repülést mindaddig, amíg a  légijármű vissza nem tér saját navigációval történő működésre. Mivel az  IFR repülést végző légijármű hajózó személyzete vektorálás vagy ATS útvonaltól eltérő direkt útvonal adása esetén nem képes megállapítani a  légijármű pontos helyzetét az  adott területen lévő akadályokhoz képest, ezért nem képes az  akadályok feletti biztonságos repülési magasság meghatározására, ezekben az esetekben a földdel való összeütközés megelőzése a  légiforgalmi irányító szolgálat feladata. 3. A légiforgalmi szolgálatok felosztása 5. § A légiforgalmi szolgálatok fajtái: a) légiforgalmi irányító szolgálat, mely a  SERA rendelet mellékletének 7. szakasz 7001.  pont a), b) és c) alpontjában meghatározott feladatok ellátására szolgál, és amely lehet aa) körzeti irányító szolgálat: amely a SERA rendelet mellékletének 7. szakasz 7001.  pont a) és c) alpontban meghatározott feladatok ellátása érdekében – az ellenőrzött repülések számára az ab) és ac) alpontokban meghatározott szakaszban lévő repülések kivételével – létrehozott légiforgalmi irányító szolgálat, ab) bevezető irányító szolgálat: az érkezési és indulási szakaszokban lévő ellenőrzött repülések számára a SERA rendelet mellékletének 7. szakasz 7001. pont a) és c) alpontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében létrehozott légiforgalmi irányító szolgálat, valamint ac) repülőtéri irányító szolgálat: a  repülőtéri forgalomban részt vevő légijárművek számára – az  ab)  alpontban meghatározott repülési szakaszban lévő repüléseket kivéve – a  SERA rendelet mellékletének 7. szakasz 7001. pont a), b) és c) alpontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében létrehozott légiforgalmi irányító szolgálat; b) légiforgalmi tanácsadó szolgálat, amely a SERA rendelet mellékletének 7. szakasz 7001. pont d) alpontjában szereplő feladatok ellátására szolgál; c) repüléstájékoztató szolgálat, amely a SERA rendelet mellékletének 7. szakasz 7001.  pont d)  alpontjában szereplő feladatok ellátására szolgál és d) riasztó szolgálat, amely a SERA rendelet mellékletének 7. szakasz 7001. e)  alpontjában szereplő feladatok ellátására szolgál. 4. Légiforgalmi szolgálatok szükségességének meghatározása 6. § (1) Budapest FIR-ben repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatot kell biztosítani a  repülőtér nyitvatartási ideje alatt a repülőtéren, ha: a) a VFR szerint működő induló vagy érkező légijárművek éves műveletszáma meghaladja a 6000-et, b) műszer szerinti megközelítési eljárás is végrehajtható, vagy c) nemzetközi forgalmat is kiszolgálnak. (2) Budapest FIR-ben a repülőtéri irányító szolgálatot kell biztosítani a repülőtér nyitvatartási ideje alatt a repülőtéren, ha: a) a VFR szerint működő induló vagy érkező légijárművek éves műveletszáma meghaladja a 20 000-et, b) az IFR és VFR szerint működő induló vagy érkező légijárművek éves műveletszáma meghaladja a 12 000-et, c) az IFR szerint működő induló vagy érkező légijárművek éves műveletszáma meghaladja a 6000-et, vagy d) az éves műveletszámtól függetlenül CAT II. vagy CAT III. precíziós megközelítéseket hajtanak végre. (3) Ha az  (1) vagy (2)  bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, de a  repülőtér üzemben tartója indokoltnak tartja, a  repülőtér nyitvatartási ideje alatt biztosíthat repülőtéri repüléstájékoztató vagy repülőtéri irányító szolgálatot. (4) A  légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a  továbbiakban: Lt.) 33.  §-ában meghatározott nyilvános repülőrendezvény engedélyezésekor a  légiközlekedési hatóság – az  esetileg megnövekedett légiforgalomra vagy a  légiforgalom jellemzőire tekintettel – a  rendezvény idejére előírhatja repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat biztosítását. 7. § (1) Az Lt. 61–61/A. §-ával összhangban a légiforgalmi szolgáltató az 5. § szerinti légiforgalmi szolgálatok létesítésének szükségességét a következők figyelembevételével határozza meg: a) az érintett légiforgalomban részt vevő légijárművek típusai, b) a légiforgalom sűrűsége, c) az időjárási körülmények, d) egyéb lényeges tényezők. (2) Különösen szükség lehet a légiforgalmi szolgálat létesítésére: a) a különböző típusokkal, ezáltal különböző repülési sebességgel üzemelő összetett légiforgalom esetén ott, ahol egy viszonylag nagyobb sűrűségű, azonban azonos üzemeltetési típusú forgalom ezt nem indokolná, b) ha az  időjárási körülmények ezt indokolják, amelynek mérlegelésekor figyelembe kell venni, hogy azok hatása nagy jelentőségű lehet olyan területeken, ahol a  légiforgalom áramlása állandó jellegű, vagy menetrendszerű a légiforgalom, míg hasonló vagy rosszabb meteorológiai körülmények viszonylag kevésbé lehetnek fontosak olyan területen, ahol a repülés ilyen körülmények között megszakítható, c) a  nagy kiterjedésű vízfelületek, hegyvidéki, lakatlan vagy sivatagi területek esetében szükséges lehet még akkor is, ha a repülések gyakorisága rendkívül ritka. (3) Egy adott területen belül a légiforgalmi szolgálatok szükségességének meghatározása során nem lehet tényezőként figyelembe venni a  légijárművek összeütközési-veszély jelző fedélzeti rendszerrel (a  továbbiakban: ACAS) történő felszereltségét. 5. Légiforgalmi szolgálatokkal biztosított légtérrészek és repülőterek elnevezése 8. § Ha a légtér meghatározott részében vagy a repülőtéren légiforgalmi szolgálatokat biztosítanak, a légtér ezen részeit vagy a repülőteret a nyújtott szolgálatoknak megfelelően kell elnevezni. 9. § (1) Repüléstájékoztató körzet (a továbbiakban: FIR) elnevezéssel kell ellátni a légtér azon részét, ahol repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot biztosítanak. (2) A  légtér azon részét, ahol az  IFR repülések részére légiforgalmi irányító szolgálatot biztosítanak, irányítói körzet vagyrepülőtéri irányító körzet (a továbbiakban: CTR) elnevezéssel kell ellátni. Az ilyen légtér esetén: a) az  ellenőrzött légtér azon részei, amelyben a  VFR szerint működő légijármű részére légiforgalmi irányító szolgálatot is biztosítanak, „B”, „C”, vagy „D” osztályú légtérként jelölhetők ki, és b) a FIR-en belül kijelölt irányítói körzetek és TIZ-ek a FIR részét képezik. (3) TIZ elnevezéssel kell ellátni a légtér azon részét, ahol a repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot a területileg illetékes repülőtér AFIS egysége nyújtja. 6. PBN 10. § A légtérrészekben alkalmazandó navigációs követelményeket a  légiforgalmi szolgáltató az  összeköttetési, navigációs és légiforgalmi szolgáltatási szint figyelembevételével az  ICAO Doc. 9613 alapján határozza meg, és az AIP-ben közzéteszi. 7. Légiforgalmi szolgálatokat ellátó egységek létesítése és elnevezése 11. § A légiforgalmi szolgálatokat a következő ATS egységek látják el az alábbiak szerint: a) FIR-ekben a repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot a repüléstájékoztató központok, kivéve, ha a szolgálatok ellátásának felelősségét a FIR-ben átruházzák ennek a feladatnak ellátására megfelelő eszközökkel felszerelt légiforgalmi irányító egység számára, b) az irányítói körzetekben, CTR-ekben és ellenőrzött repülőtereken a légiforgalmi irányító-, repüléstájékoztató és riasztó szolgálatokat légiforgalmi irányító egységek. 8. FIR-ekre, irányítói körzetekre, CTR-ekre és TIZ-ekre vonatkozó szabályok 12. § (1) Az irányítói körzet Lt. 5. § szerinti kijelölésekor annak határait úgy kell kijelölni, hogy azokon belül – figyelembe véve a körzetben rendes körülmények között alkalmazott navigációs berendezések képességeit is – megfelelő nagyságú légtér álljon rendelkezésre azon IFR repülések számára, amelyekre vonatkozóan légiforgalmi irányító szolgálatot kívánnak nyújtani. (2) Egy adott irányítói körzeten belül a légtér alsó határát nem szükséges egységesen kijelölni. (3) Egy irányítói körzet Lt. 5. § szerinti kijelölésekor annak alsó határát a föld- vagy vízfelszín felett 700 láb (200 méter) magasságon vagy afelett kell kijelölni. (4) Ha az  irányítói körzet alsó határa 3000 láb (900 m) közepes tengerszint feletti magasság felett van, akkor annak függőleges határait a használható IFR magasságoktól FL410 (12 500 m STD) alatt 500 lábbal, FL410 (12 500 m STD) felett pedig 1000 lábbal (300 m) eltérő magasságon kell megállapítani. (5) Az irányítói körzet felső határát akkor kell meghatározni, ha: a) nem nyújtanak légiforgalmi irányító szolgálatot ezen felső határ felett, vagy b) az  irányítói körzet magaslégtéri irányítói körzet alatt helyezkedik el, amely esetben a  felső határ egybeesik a magaslégtéri irányítói körzet alsó határával. 13. § (1) A  CTR oldalhatárainak magába kell foglalnia a  repülőtéren műszeres időjárási körülmények között IFR szerint működő érkező és induló légijárművek irányítói körzeten kívül eső repülési útvonalait. (2) A  CTR-ek oldalhatárainak az  adott repülőtér vagy repülőterek vonatkoztatási pontjától legalább 5NM (9,3 km) távolságra kell kiterjednie olyan irányokba, ahonnan a megközelítéseket végre lehet hajtani. (3) Egy CTR több egymáshoz közel elhelyezkedő repülőteret is magába foglalhat. (4) Ha a  CTR irányítói körzet oldalhatárain belül helyezkedik el, akkor az  a  földfelszíntől függőleges irányban felfelé, legalább az irányítói körzet alsó határáig terjed. (5) A különleges VFR repülések jellege miatt vagy egyéb okból a CTR felső határa a felette elhelyezkedő irányítói körzet alsó határánál magasabban is kijelölhető. (6) Ha a CTR egy irányítói körzet oldalhatárain kívül helyezkedik el, akkor a CTR számára felső határt jelölnek ki. (7) Ha az  (5)  bekezdésben foglaltaknak megfelelően a  CTR felső határát magasabban jelöljék ki, mint a  felette elhelyezkedő irányítói körzet alsó határa, vagy ha a  CTR az  irányítói körzet oldalhatárán kívül fekszik, annak felső határát úgy határozzák meg, hogy a  légijárművezetők részéről az  jól azonosítható legyen. Ha ez  a  határ 3000 láb (900 m) közepes tengerszint feletti magasság felett van, akkor egybe kell esnie a  SERA rendelet 3. Függelékében meghatározott VFR utazómagasságok egyikével. 14. § (1) A repülőtéri forgalom védelme érdekében TIZ-t kell kijelölni, ha a repülőtéren repülőtéri repüléstájékoztató egység működik és azt a repülőtéri forgalom jellege indokolja. (2) Ha a  repülőtéren műszeres megközelítési eljárásis lehetséges, a  TIZ oldalhatárai magukba foglalják a  repülőtéri forgalom – különösen az  IFR szerint működő érkező és induló légijárművek – repülési útvonalait, és a  műszeres megközelítéshez kapcsolódó várakozási légtereket. (3) A TIZ számára felső határt kell kijelölni, amely ha egybeesik a fölötte lévő irányítói körzet alsó határával, IFR szerint működő érkező és induló légijárművek fokozott védelmét szolgálja. 15. § Az egyes ATS egységek kapacitásának és a légiforgalmi szolgálatok hatékony ellátásának növelése érdekében a FIR, valamint az irányítói körzetek és CTR-ek a légiforgalom jellegének megfelelően kisebb légtérszakaszokra oszthatók, amelyekben a működő légijárművek számára a légiforgalmi szolgálatokat ún. szektorok látják el. 9. Az ATS egységek és légterek elnevezése 16. § (1) A  körzeti irányító központot (a  továbbiakban: ACC), a  bevezető irányító egységet vagy a  repüléstájékoztató központot arról a városról vagy földrajzi jellegzetességről kell elnevezni, amelynek közelében létesítették. (2) A  repülőtéri irányító tornyot vagy a  repülőtéri repüléstájékoztató egységet arról a  városról vagy repülőtérről kell elnevezni, ahol azt létesítették. (3) A  CTR-t, az  irányítói körzetet, a  FIR-t vagy a TIZ-t az  adott légtér felett felügyeletet gyakorló egység nevével kell azonosítani. 10. ATS útvonalak tervezése, létesítése, elnevezése és módosítása 17. § (1) Az ATS útvonal létesítéséhez vagy módosításához szükséges tervezés során az ICAO Annex 11, 1. és 3. Függelékében és az  ICAO Léginavigációs Szolgáltatások Eljárásai – Légijármű Üzemeltetése (a  továbbiakban: ICAO Doc 8168) dokumentumban meghatározott eljárásokat kell alkalmazni. (2) Az  ATS útvonal tervezési és ellenőrzési adatait, az  azokra vonatkozó észrevételeket és a  módosításokat a folyamatoknak megfelelően a légiforgalmi szolgálatnak dokumentálni és archiválni kell. (3) A  standard indulási, érkezési, megközelítési és várakozási eljárások létesítéséhez, illetve módosításához a  légiközlekedési hatóság jóváhagyása szükséges. Az  eljárások tervezésére ellenőrzött légtérben ANS szolgáltató jogosult. Az  eljárások létesítésére és módosítására vonatkozó kérelmet ellenőrzött légtérben az  illetékes ANS szolgáltató, nem ellenőrzött légtérben az illetékes ATS szolgálat vagy a repülőtér üzemben tartója nyújthat be a légiközlekedési hatósághoz. (4) A  légiközlekedési hatóság a  standard indulási, érkezési, megközelítési és várakozási eljárások létesítésére, illetve módosítására vonatkozó jóváhagyást megadja, ha a  standard indulási, érkezési, megközelítési és várakozási eljárások tervezését az (1) és az (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelően végezték. (5) ATS útvonal tervezését és annak ellenőrzését eljárástervező személy végezheti. (6) Eljárástervező személy az lehet, aki a) tanfolyam keretében tanúsítvánnyal igazolt módon megfelelő szinten elsajátította az  (1)  bekezdésben meghatározott eljárástervező standardokat, b) az  a)  pontban meghatározottakat követően eljárástervező felügyelete mellett legalább öt ATS útvonal tervezése során, beleértve a módosítást is, gyakorlatot szerzett, és c) legalább ötévente sikeresen elvégez egy ismeretfelújító tanfolyamot. 11. Átkapcsolási pontok kijelölése 18. § (1) A  VOR berendezésekkel kijelölt ATS útvonalszakaszokon a  légiforgalmi szolgálat átkapcsolási pontokat jelölhet ki, ha ez segíti a pontosabb navigációt. Az átkapcsolási pontok kijelölése 60 NM-es (110 km) vagy ennél hosszabb útvonalszakaszokra korlátozódik, kivéve, ha az ATS útvonalak rendszere, a navigációs berendezések sűrűsége vagy más műszaki vagy üzemeltetési szempont rövidebb útvonalszakaszokon történő kijelölést nem indokol. (2) Az átkapcsolási pontot, ha lehetséges, az egyenes útvonalszakaszon a két berendezés közötti útvonal felénél vagy ATS útvonalak töréspontjainál kell kijelölni. (3) Az  átkapcsolási pontok kijelölése során az  ICAO Annex 11. A  melléklet 6.  pontjában meghatározottakat kell alkalmazni. 12. Fontos pontok létesítése és elnevezése 19. § (1) Az ATS útvonalak és azon belül a műszeres megközelítési eljárások meghatározására vagy a légiforgalmi szolgálatok a légijárművek haladására vonatkozó információ igényének megfelelően a légiforgalmi szolgálatok fontos pontokat jelölnek ki. (2) Az  ATS útvonalak létesítéséhez szükséges fontos pontokat az  ICAO Annex 11. 2. függelékében meghatározottak szerint kell kijelölni, és pontazonosítóval ellátni. 13. Standard gurulási útvonalak létesítése és elnevezése 20. § (1) Összetett gurulóút-hálózattal rendelkező repülőtereken, illetve ahol a különböző légijármű típusok miatt szükséges, a  futópályák, a  forgalmi előterek és a karbantartási területek között guruló légijárművek részére standard gurulási útvonalak jelölhetők ki. (2) A gurulási …