2014. LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről.

2014. LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről. Az Országgyűlés a  biztosítottak érdekeinek védelme, az  öngondoskodás ösztönzése, a  biztosítás és a  biztosítók iránti bizalom növelése, a  biztosítás és a  biztosítók nemzetgazdaságban betöltött szerepének erősítése, a  biztosítási piac működőképességének, megbízhatóságának, a  biztosítási tevékenység garanciáinak erősítése, a  biztosítási tevékenység egységes, a  vállalkozás szabadságát, a  piaci szereplők versenyképességét és versenyegyenlőségét garantáló szabályozása, a  biztosítási rendszer megbízható működését szolgáló felügyeleti rendszer továbbfejlesztése, a  biztosítók kármegelőzésben vállalt szerepének elősegítése érdekében, figyelembe véve az Európai Unió jogszabályainak való megfeleltetés követelményét, illetve azt, hogy a biztosítási piac szabályozása elveiben, színvonalában és a piaci résztvevőknek nyújtott biztonságában érje el azt a szintet, amelyet az Európai Unió a tagállamok szabályozásától megkövetel, a következő törvényt alkotja: ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény hatálya 1. § (1) E törvény hatálya kiterjed: a) a  Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító által végzett biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységre, továbbá e  biztosítónak és viszontbiztosítónak a  biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységére, továbbá a tevékenységi engedély visszavonása után a  biztosító és viszontbiztosító biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos tevékenységére; b) Magyarország területén kívül székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító Magyarország területén végzett – e törvényben meghatározott – biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységre, továbbá a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységre; c) az a) és a b) pontba nem tartozó, Magyarország területén végzett biztosítási tevékenységre; d) a  Magyarország területén székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosításközvetítő biztosításközvetítői tevékenységére, továbbá a  Magyarország területén kívül székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosításközvetítő Magyarország területén végzett – e  törvényben meghatározott – biztosításközvetítői tevékenységére; e) a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző kizárólag – az e törvény hatálya alá tartozó – kiszervezett tevékenységére; f ) a  pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) e törvényben meghatározott tevékenységére; g) azon vállalkozások – e  törvényben meghatározott – kötelezettségeire, amelyekre a  csoportfelügyelet, illetőleg a kiegészítő felügyelet kiterjed; h) a különleges célú gazdasági egységekre és azok működésére; i) a biztosító és a viszontbiztosító könyvvizsgálójára. (2) E  törvény rendelkezéseit Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító, viszontbiztosító, biztosításközvetítő külföldön végzett biztosítási, viszontbiztosítási, biztosításközvetítői tevékenységére kizárólag abban az  esetben kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés, az  Európai Unió közvetlen hatályú, közvetlenül alkalmazható kötelező jogi aktusa eltérően nem rendelkezik. A törvényt az Országgyűlés a 2014. december 9-i ülésnapján fogadta el. 2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki: a) a társadalombiztosítási tevékenységre; b) azon ellátási, támogatási és segélyezési célokat szolgáló szervezet tevékenységére, amely a rendelkezésre álló eszközök mértékétől függően nyújt szolgáltatást, és amelynél a  tagok által fizetendő tagsági hozzájárulást átalányként határozzák meg; c) a  biztosítás ezen törvény által nem szabályozott azon módszerére, amelyben a  veszélyközösség tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha a  veszélyközösség tagjának meghatározott káresemény folytán anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás között utólag felosztják, és a  tagokra kiróják a  rájuk eső részt (felosztó-kirovó rendszer); d) az állami források terhére vagy állami garanciával végzett exporthitel-biztosítási tevékenységre; e) az  önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a  magánnyugdíjpénztárak és a  foglalkoztatói nyugdíjpénztárak tevékenységére; f ) azon szervezetek tevékenységére, amelyek kizárólag halál esetére vállalják szolgáltatás nyújtását, ha a  szolgáltatás összege nem haladja meg az egy halálesetre jutó, helyben szokásos temetési költséget vagy a szolgáltatásokat természetben nyújtják; g) a  jogi személyiséggel nem rendelkező azon szervezetek tevékenységére, amelyek célja az, hogy tagjaik számára bárminemű díj fizetése vagy biztosítástechnikai tartalékok képzése nélkül kölcsönös védelmet nyújtsanak; h) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap tevékenységére; i) olyan szervezetek által nyújtott szolgáltatásokra, amelyek célja, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak –  gazdálkodó szervezethez, gazdálkodó szervezetek csoportjához, továbbá szakmához vagy szakmák csoportjához tartozó – alkalmazottaknak vagy önálló vállalkozó személyeknek elhalálozás, túlélés vagy a  tevékenységgel való felhagyás vagy annak korlátozása esetén, függetlenül attól, hogy az  ilyen tevékenységből származó kötelezettségvállalásokra a  biztosítástechnikai tartalékok mindenkor teljes fedezetet biztosítanak-e; j) az  állami többségi részesedésű gazdasági társaság által folytatott vagy az  állam által teljes egészében garantált viszontbiztosítási tevékenységre, ha az  állam nyomós közérdek miatt folytat – jogszabályban meghatározott feltételekkel – nem piaci alapú, a  tiltott állami támogatás szabályaival összeegyeztethető viszontbiztosítási tevékenységet, ideértve azt az  esetet is, amikor e  tevékenységét olyan piaci helyzet indokolja, amelyben nem lehetséges megfelelő piaci fedezetet találni. (2) Az  (1)  bekezdés a) és e)  pontjában foglaltak nem érintik a  biztosító arra vonatkozó jogosultságát, hogy –  e  törvény rendelkezéseivel összhangban – külön törvényben meghatározott szolgáltatásokat teljesítsen a  társadalombiztosítás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár és foglalkoztatói nyugdíjpénztár számára. 3. § (1) Nem terjed ki e törvény hatálya az alábbi feltételeket teljesítő – egyébként biztosítási tevékenységnek minősülő és az 1. melléklet A) rész 18. pontjában meghatározott ágazatba sorolandó – segítségnyújtási tevékenységre: a) a  segítségnyújtás gépjárművet érintő baleset vagy meghibásodás esetén történik, és a  baleset vagy a meghibásodás a kötelezettségvállalás tagállamának a területén következik be, b) a segítségnyújtási kötelezettség a következőkre korlátozódik: ba) helyszíni hibaelhárító szolgáltatáshoz, amelyhez a biztosító fedezetet nyújt, a szolgáltató rendszerint saját személyzetét és berendezéseit veszi igénybe, bb) a  gépjármű elszállítása a  legközelebbi vagy a  legmegfelelőbb helyre, ahol a  javítást elvégezhetik, és vonatkozó kötelezettség esetén ugyanannak a  segítségnyújtásnak a  keretében, a  gépjármű vezetőjének és utasainak az  eljuttatása a  legközelebbi helyre, ahonnan útjukat más módon folytathatják, és bc) a  járműnek − lehetőleg a  jármű vezetőjével és utasaival együtt − haza, a  kiindulási pontra vagy az eredeti úticélnak megfelelő helyre történő szállítása ugyanazon az államon belül, és c) a segítségnyújtást nem az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozás végzi. (2) Az  (1)  bekezdés b)  pont ba) és bb)  alpontjában meghatározott esetben az  a  feltétel, mely szerint a  balesetnek vagy a  meghibásodásnak a  kötelezettségvállalás tagállamában kell bekövetkeznie, nem alkalmazandó, ha a kedvezményezett a szolgáltatást nyújtó szervezet tagja, és a javító szolgáltatást, illetve a jármű elszállítását tagsági kártya bemutatását követően az érintett országban egy hasonló szervezet végzi el minden további díj megfizetése nélkül, viszonossági szerződés alapján. 2. Fogalmak 4. § (1) E törvény alkalmazásában: 1. ABA: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényben (a továbbiakban: Kbftv.) meghatározott fogalom; 2. ÁÉKBV: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom; 3. alárendelt kölcsöntőke: minden, ténylegesen a  biztosító rendelkezésére bocsátott kölcsön, ha a  kölcsönszerződés tartalmazza, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a  törlesztések sorrendjében a  tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll és a kölcsön eredeti futamideje az öt évet meghaladja; 4. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol; 5. azonosító adatok: a) természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: a  természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakcím, postacím, b) szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása; 6. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a  biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt – azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló – eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a  szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint; 7. biztosítási ág: a  biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja, amelyek lehetnek nem-életbiztosítási (1. melléklet) vagy az életbiztosítási (2. melléklet) ágak; 8. biztosítási ágazat: a  biztosítások biztosítási ágon belüli azonos vagy hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja; 9. biztosítási alágazat: meghatározott biztosítások biztosítási ágazaton belüli csoportja; 10. biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer; 11. biztosítási tevékenység: biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, amely során a  tevékenységet végző megszervezi az  azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a  biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a  kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a  létrejött jogviszony alapján a  kockázatot átvállalja és teljesíti a  szolgáltatásokat, ideértve az  üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet is, függetlenül attól, hogy a  kötelezettségvállalás ellenértéke meghatározott pénz fizetése (díj) vagy egyéb ellenszolgáltatás formájában valósul meg; 12. biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a  biztosító, a  viszontbiztosító, a  biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a  biztosító, a  viszontbiztosító, a  biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a  károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik; 13. biztosítási üzletág: a biztosítástechnikai tartalékok képzésének, illetve a tőkeszükséglet számításának céljából, a  kockázatok természete alapján történő minimálisan elvárt elkülönített kezelése szerinti, a  biztosítási és viszontbiztosítási kockázatoknak a homogén csoportja, az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) a  biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia  II) szóló 2009.  november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Szolvencia  2  irányelv) 86. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletének I. melléklete szerint; 14. biztosításközvetítői tevékenység: a biztosítási szerződés létrehozására irányuló üzletszerű tevékenység, amely kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az  ezzel kapcsolatos felvilágosításra, a  biztosítási szerződések megkötésére, a  biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, továbbá a  biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre. Nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek: a) a más szakmai tevékenység keretében nyújtott információszolgáltatás, amennyiben a tevékenység célja nem az, hogy az ügyfélnek segítséget nyújtson egy biztosítási szerződés megkötésében vagy teljesítésében, b) a követelések behajtásában való közreműködés, c) a kárfelmérési és értékbecslési tevékenység, d) a  biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködés, ha azt olyan személy végzi, aki a  biztosítási igények felkutatásában és a  biztosítási védelmet kereső ügyfelek igényének szerződéskötés céljából való kiközvetítésében egyébként nem vesz részt; 15. biztosításközvetítő: az a természetes vagy jogi személy, aki biztosításközvetítői tevékenységet végez; 16. biztosítástechnikai kockázat: a veszteség vagy a biztosítási kötelezettség értékében bekövetkező kedvezőtlen változás kockázata, amely a nem megfelelő árazási, illetve tartalékolási feltevésekből ered; 17. biztosítástechnikai tartalék: a  biztosító – ide nem értve a  hatodik rész hatálya alá tartozó biztosítót – és a  viszontbiztosító esetében a  biztosítástechnikai tartalékok értéke annak az  aktuális összegnek felel meg, amelyet a  biztosító vagy a  viszontbiztosító fizetne, ha a  biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségeit azonnal egy másik biztosítóra vagy viszontbiztosítóra ruházná át; 18. biztosító: az  a  szervezet, amely a  hatályos magyar jogi szabályozás vagy valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási tevékenység végzésére jogosult; 19. biztosítói holdingtársaság: olyan – vegyes pénzügyi holdingtársaságnak nem minősülő – anyavállalat, amelynek fő üzleti tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatokban, amelyek főleg biztosítók, viszontbiztosítók, harmadik országbeli biztosítók vagy harmadik országbeli viszontbiztosítók, és közülük legalább egy leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító; 20. bruttó biztosítástechnikai tartalék: a  számviteli biztosítástechnikai tartalékok összege a  viszontbiztosítás figyelembevétele nélkül, azaz a  biztosító által megképzett számviteli biztosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosításba adott kockázatokra jutó számviteli biztosítástechnikai tartalékok összege; 21. büntetlen előéletű: akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez és vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak büntetlen előéletét a) a  2013. június 30-ig hatályban volt, a  Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a  továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a  hamis vád (1978. évi IV. törvény 233.  §), a  hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237.  §), a  hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238.  §), a  hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242.  §), a  mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243.  §), a  bűnpártolás (1978. évi IV.  törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A.  §), a  visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C.  §), a  visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B.  §), a  visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C.  §), az  önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273.  §), az  1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények, b) a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252.  §), a  minősített adattal visszaélés (Btk. 265.  §), a  hamis vád [Btk. 268.  § (1)–(4)  bekezdés], a  hatóság félrevezetése [Btk. 271.  § (1)  bekezdés], a  hamis tanúzás (Btk. 272.  §), a  hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276.  §), a  mentő körülmény elhallgatása [Btk.  281.  § (1)–(2)  bekezdés], a  bűnpártolás (Btk. 282.  §), a  Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a  terrorcselekmény (Btk. 314–316.  §), a  terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317.  §), a  terrorizmus finanszírozása (Btk. 318.  §), a  jármű hatalomba kerítése (Btk. 320.  §), a  bűnszervezetben részvétel (Btk. 321.  §), a  robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326.  §), a  nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a  haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329.  §), a  kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330.  §), illetve a  Btk. XXXIII. és XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények tekintetében kell – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a  bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71.  § (1)  bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal – igazolnia; 22. csoport: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom; 23. EGT-állam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam; 24. egyszeri díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynél a  biztosítási díj a  biztosítás tartamának elején egy összegben esedékes; 25. együttbiztosítás: biztosítási díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő biztosítási esemény bekövetkezése vagy megadott feltétel elérése esetére több biztosító által közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások nyújtása és a kötelezettségvállalás mértékének megfelelő tartalékok biztosítónként elkülönített képzése és kezelése; 26. ellenőrző befolyás: a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom; 27. értékkövetés: a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása; 28. értékpapír-kölcsönzés: a  tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom; 29. eszközalap: a  befektetési egységekhez kötött életbiztosítások – a  biztosítási szerződésben meghatározott levonásokkal csökkentett – díjából tőkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány; 30. felügyeleti hatóság: a  biztosító, a  viszontbiztosító, a  biztosításközvetítő pénzügyi felügyeletét jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet; 31. felügyeleti jelentés: a  biztosítók – ide nem értve a  hatodik rész hatálya alá tartozó biztosítókat –, a viszontbiztosító és a különleges célú gazdasági egység által a Felügyelet részére évente, és negyedévente teljesítendő rendszeres számszaki és szöveges információnyújtási kötelezettség; 32. finanszírozási viszontbiztosítás: olyan viszontbiztosítás, amely esetében a  meghatározható legnagyobb lehetséges veszteség – amely a  maximális áthárított gazdasági kockázatban kifejezve a  jelentős biztosítási kockázatból és az  időzített kockázatáthárításból ered – korlátozott, de jelentős összeggel meghaladja a szerződés időtartamára számított díjat, a következő két jellemző közül legalább az egyikkel rendelkezik: a) a pénz időértékének megfelelő explicit és anyagi ellenszolgáltatás, b) szerződéses rendelkezések azzal a  céllal, hogy a  felek gazdasági eredményei a  szerződés teljes időtartama alatt egyensúlyban legyenek, és ezáltal megvalósuljon a célzott kockázatáthárítás; 33. fogyasztó: a  fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott fogalom; 34. függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti; b) a  biztosításközvetítői tevékenységet – akár több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit  – a  főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt  kiegészítő tevékenységként végzi, ha a  biztosítótól az  ügyfélnek járó összeget nem vesz át [az a)–b) pont a továbbiakban együtt: ügynök]; c) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök); 35. független biztosításközvetítő: az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő; 36. gazdálkodó szervezet: a  polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (a továbbiakban: Pp.) meghatározott fogalom; 37. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak; 38. harmadik országbeli biztosító: az  a  harmadik országbeli szervezet, amely a  székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult, és ezen tevékenysége e  törvény szerint engedélyköteles lenne, ha a székhelye Magyarország területén lenne; 39. harmadik országbeli viszontbiztosító: az  a  harmadik országbeli biztosítónak nem minősülő harmadik országbeli szervezet, amely a  székhely szerinti ország jogszabályai alapján viszontbiztosítási tevékenységre jogosult és ezen tevékenysége e  törvény szerint engedélyköteles lenne, ha a  székhelye Magyarország területén lenne; 40. határon átnyúló szolgáltatás: az  a  szolgáltatás, amely esetében a  biztosító, a  viszontbiztosító, és a  biztosításközvetítő tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a  tagállammal, ahol a  biztosító, a  viszontbiztosító, és a  biztosításközvetítő székhelye, központi ügyintézés helye (a továbbiakban: központi iroda) található; 41. illikvid eszköz: eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az  értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az  eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre; 42. illeszkedési kiigazítás: a  vonatkozó kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó kiigazítás, amely azon alapszik, hogy a  lejáratig tartott kötvényekkel vagy más, hasonló pénzáramlási jellemzőkkel bíró eszközökkel rendelkező biztosítók vagy viszontbiztosítók nincsenek kitéve az  ezen eszközök kamatrésének megváltozásából eredő kockázatnak; 43. indulótőke: a kölcsönös biztosító egyesület alapításkori jegyzett tőkéje; 44. Információs Központ: a  kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben (a továbbiakban: Gfbt.) meghatározott fogalom; 45. járadékszolgáltatás: a jogosult részére szerződés alapján meghatározott pénzösszeg időszakonként visszatérő szolgáltatása; 46. jegyzett tőke és saját tőke: a számvitelről szóló törvényben (a továbbiakban: Szmt.) meghatározottak szerinti jegyzett tőke és saját tőke; 47. jellemző kockázat: több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező biztosítási termék ágazati, illetve alágazati besorolását meghatározó kockázat. A  több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező biztosítási termék abba az  egy biztosítási ágazatba, illetve biztosítási alágazatba tartozik, amely megfelel az  adott termék díjkalkulációja szerint a  legnagyobb arányú díjrésszel fedezett kockázat ágazati, illetve alágazati besorolásának; 48. jogvédelmi biztosítás: a jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási fedezetből fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő elvállalása, így különösen a) a biztosított által elszenvedett kár és a részére járó sérelemdíj peren kívüli egyezséggel vagy polgári, illetve büntetőeljárás során történő megtérülésének biztosítása, b) a  biztosított polgári, büntető-, közigazgatási hatósági vagy egyéb eljárásban, illetve a  biztosítottal szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj iránti igény esetében való védelme vagy képviselete; 49. jutalék: jogcímtől függetlenül a  biztosítási díj meghatározott részét képező minden olyan pénzbeli vagy természetbeni előny, szolgáltatás, juttatás és ellentételezés, amelyben a  biztosításközvetítő az  általa közvetített biztosítási szerződés létrejöttéért, illetve az általa közvetített vagy fenntartott biztosítási szerződés teljesítéséért, meghatározott ideig való fenntartásáért az  elvégzett biztosításközvetítői tevékenység díjazásaként a kockázatot elvállaló biztosítótól közvetve vagy közvetlenül részesül; 50. jutalékjogosultság: a  biztosításközvetítő által közvetített vagy fenntartott biztosítási szerződés tekintetében a  biztosításközvetítői jogviszony alapján a  közvetítőt megillető jogosultság a  biztosítás tartama alatt a  biztosításközvetítői tevékenység által érintett időszakra járó jutalék vonatkozásában, meghatározott esetekben és mértékben a  biztosítási szerződés folyamatos fennállása esetén a  közvetítői jogviszony megszűnését követő időszakot is beleértve; 51. jutalék-visszatérítés: a  biztosításközvetítőt a  biztosításközvetítői jogviszonya alapján terhelő jutalékvisszatérítési kötelezettség, amely szerint a  részére fizetett jutalékot meghatározott feltételek szerint – a  jutalékfizetés alapjául szolgáló tényezők változásával arányosan – részben vagy egészben köteles visszafizetni, amennyiben a  közvetített biztosítási szerződés idő előtt (biztosítási eseményhez nem köthetően) megszűnik vagy a  biztosítási díj olyan mértékű változása következik be, amely nem fedezi a kifizetett jutalék összegét; 52. kapcsolt vállalkozás: a  leányvállalat vagy az  a  vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, illetve az  a  vállalkozás, amelyet az  alábbi kapcsolatok valamelyike fűz egy másik vállalkozáshoz, de nem jön létre ellenőrző befolyás közöttük a) az  adott vállalkozás és egy vagy több egyéb vállalkozás szerződés vagy alapító (létesítő) okirat alapján egységes alapú vezetés alá tartozik vagy b) az  adott vállalkozásnak és egy vagy több egyéb vállalkozásnak az  ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete többségében azonos személyekből áll; 53. kárképviselő: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom; 54. kárrendezési megbízott: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom; 55. Kártalanítási Alap: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom; 56. Kártalanítási Számla: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom; 57. Kártalanítási Szervezet: a  Gfbt.-ben meghatározott biztosítók által kártalanítási szervezetként működtetett szervezet; 58. kézbesítési megbízott: Magyarország területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a  kérelmező Magyarország területén bejegyzett biztosítója, viszontbiztosítója vagy biztosításközvetítője, és ezek munkavállalója; 59. kockázatcsökkentési technikák: a biztosító azon tevékenysége, amelyek révén a biztosító vagy viszontbiztosító kockázatait részben vagy egészben egy másik félre képes átruházni; 60. kockázati mérték: matematikai függvény, amely egy adott valószínűségeloszlási előrejelzéshez pénzügyi értéket rendel, és amely a  valószínűségeloszlási előrejelzés alapjául szolgáló kockázati kitettség szintjével monoton nő; 61. koncentrációs kockázat: minden kockázati kitettség, amelynek veszteségpotenciálja elég nagy ahhoz, hogy veszélyeztesse a biztosító vagy viszontbiztosító fizetőképességét és pénzügyi helyzetét; 62. kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol a) az életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén: aa) a természetes személy szerződő állandó lakóhelye van, vagy ab) a  gazdálkodó szervezet szerződő esetén a  szerződésben meghatározott székhelye található; b) a nem-életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén: ba) ingatlan és az ott található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket ugyanaz a biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található, bb) bármely fajta jármű biztosítása esetén azon tagállam, amely a  Gfbt.-ben meghatározott kötelezettségvállalás országának minősül, bc) legfeljebb 4 hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok biztosítására szóló szerződés esetén – tekintet nélkül az  érintett biztosítási ágazatra – az  a  tagállam, amelyben a szerződő fél a szerződést megkötötte, bd) minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten a  ba)–bc)  alpontok által megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a szerződő állandó tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, az a tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a telephelye található, amelyre a szerződés vonatkozik; 63. kötvénykölcsön: az  életbiztosítási szerződés alapján a  biztosító által legfeljebb a  visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható – pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő – kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számol el; 64. közeli hozzátartozó: a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogalom és az élettárs; 65. közérdeklődésre számot tartó biztosító és viszontbiztosító: a  nyilvánosan működő biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság és az a biztosító vagy viszontbiztosító, amelynél a tárgyévet megelőző két egymást követő üzleti évben az éves bruttó díjbevétel elérte az egymilliárd-ötszázmillió forintot; 66. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a  vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán keresztül történő – az 5. melléklet szerint figyelembe vett – birtoklása vagy gyakorlása; 67. különleges célú gazdasági egység: olyan, tagállamban engedélyezett – biztosítónak vagy viszontbiztosítónak nem minősülő – vállalkozás, amely jogosult átvállalni a  kockázatot a  biztosítóktól és viszontbiztosítóktól, és amely teljes mértékben viseli a  kockázat költségterheit egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírkibocsátásból származó bevételből vagy valamilyen más finanszírozási mechanizmus által; 68. különleges célú gazdasági eszköz: a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott eszköz, amely esetében a  kibocsátó – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból vagy más finanszírozási mechanizmusból eredő – kötelezettségei alárendeltek az ilyen eszközzel kapcsolatos viszontbiztosítási kötelezettségeknek; 69. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni; 70. levelező: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom; 71. likviditási kockázat: annak a  kockázata, hogy a  biztosító vagy viszontbiztosító a  pénzügyi kötelezettségek rendezése érdekében, azok esedékességekor, nem képes befektetéseit és más eszközeit értékesíteni; 72. maradékjog: az  életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a  díjfizetés elmaradása, illetve a  szerződésnek a  biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak; 73. megfelelőségi politika: a  megfelelőségi feladatkör felelősségi köreinek, hatásköreinek és beszámolási kötelezettségeinek meghatározása; 74. megfelelőségi terv: a  megfelelőségi feladatkör azon tervezett tevékenységeinek meghatározása, amelyek figyelembe veszik a  biztosító tevékenységének valamennyi lényeges területét és azok megfelelőségi kockázatnak való kitettségét; 75. megtakarítási jellegű életbiztosítás: a  tisztán kockázati (haláleseti) életbiztosítások körén kívül eső olyan életbiztosítások, amelyek lejárati szolgáltatással vagy visszavásárlási lehetőséggel (visszavásárlási értékkel) – egyes esetekben ezek mindegyikével – rendelkeznek; 76. minimális biztonsági tőkerész: a tevékenység megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész; 77. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék, b) a  vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy c) a  létesítő okirat, a  megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a  vállalkozás működésére. A  minősített befolyás nagyságának megállapításakor a  közvetlen és a  közvetett tulajdont együttesen, valamint a  befektetési vállalkozásokról és az  árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 37/A. § (2)–(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően figyelembe venni; 78. működési kockázat: várható veszteség, amely nem megfelelő vagy meghiúsult belső folyamatokból, az alkalmazott emberi erőforrásból vagy rendszerekből, vagy külső eseményekből ered; 79. nagykockázat: a) az  1.  melléklet A) rész 4–7., valamint 11. és 12.  pontjában meghatározott ágazatba besorolt kockázatok; b) az  1.  melléklet A) rész 14. és 15.  pontjában meghatározott ágazatba besorolt kockázatok, ha a  szerződő szakmája szerint ipari vagy kereskedelmi tevékenységet végez vagy szellemi szabadfoglalkozású és a kockázatok ehhez a tevékenységhez kapcsolódnak; c) az 1. melléklet A) rész 3., 8–10., 13. és 16. pontjában meghatározott ágazatba besorolt kockázatok, ha a szerződő a következő feltételek határértékei közül legalább kettőt túllép: ca) a 6,2 millió euró összegű mérlegfőösszeg, cb) a 12,8 millió euró összegű nettó árbevétel, cc) a pénzügyi év során az átlagos alkalmazotti létszáma eléri vagy meghaladja a 250 főt; 80. Nemzeti Iroda: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom; 81. passzív viszontbiztosítás: viszontbiztosítási szerződés alapján a  biztosító egyes kockázatainak egy viszontbiztosítónak vagy biztosítónak történő átadása; 82. pénzügyi szervezet: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdés a), c), f ), h), valamint k)–m) pontjában meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet; 83. rendszeres vagy folyamatos díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynek biztosítási díja a biztosítás tartama során meghatározott időszakonként válik esedékessé; 84. reorganizációs eljárás: a felügyeleti hatóságok bármilyen beavatkozását magában foglaló eljárása, amelynek célja, hogy a  biztosító pénzügyi helyzetét megőrizze vagy helyreállítsa, és amelyek a  biztosítón kívüli felek korábban meglévő jogait érintik, ideértve különösen azokat az intézkedéseket, amelyek a kifizetések, illetve a végrehajtási intézkedések felfüggesztésének vagy a kárigények csökkentésének lehetőségét is magukban foglalják; 85. részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a  személy – közvetlenül vagy közvetett módon – a  szavazati jogok vagy a  tulajdoni hányad legalább húsz százalékát, de legfeljebb ötven százalékát birtokolja a vállalkozásban. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e vagy sem; 86. részesedő vállalkozás: az  anyavállalat vagy az  a  vállalkozás, amely egy másik vállalkozásban (kapcsolt vállalkozásban) részesedési viszonnyal rendelkezik; 87. segítségnyújtási tevékenység: az  a  biztosítási tevékenység, amelynek keretében – biztosítási díj előzetes megfizetése ellenében – a  tevékenységet végző a  szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel azonnal hozzáférhető – pénzbeli vagy természetbeni teljesítésből (ideértve a  szolgáltató saját személyzetének vagy felszerelésének igénybevételét is) álló – segítséget nyújt a szerződésben meghatározott olyan személy javára, aki utazás közben véletlenszerű eseményt követően bajba kerül, illetve segítségre szorul, ide nem értve a szerviz- vagy karbantartó szolgáltatást, a vevőszolgálati tevékenységet, vagy kizárólag közvetítőként történő segítség nyújtást, illetve segítség jelzést; 88. szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom; 89. szabályozott vállalkozás: a  pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom; 90. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a vezetőnek és a tulajdonosnak az e törvény hatálya alá tartozó egyes vállalkozás irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek összessége; 91. származtatott (derivatív) ügylet: a Tpt.-ben meghatározott fogalom; 92. szavatolótőke: a  biztosító vagy viszontbiztosító rendelkezésére álló tőkeösszeg, amely a  biztosítóval vagy viszontbiztosítóval szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a  biztosító vagy viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, és a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet; 93. számviteli biztosítástechnikai tartalék: a  biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére, a  károk ingadozására és a  várható veszteségekre az  alkalmazott számviteli szabályoknak megfelelő módon és bontásban képzett tartalék; 94. szoros kapcsolat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom; 95. tagállam: olyan ország, amely tagja az Európai Uniónak; 96. technikai kamatláb: az  a  kamatláb, amellyel a  biztosító az  élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék, és a  balesetbiztosítási és felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításakor kalkulál, amelynek maximális mértékét jogszabály állapítja meg; 97. teljes költségmutató (TKM): a  megtakarítási életbiztosítási termékekre számolt olyan mutató, amely egy értékben összegzi a szerződéssel kapcsolatban felmerült valamennyi költséget; 98. termékterv: meghatározott veszélyközösségre kialakított, a biztosító által terjeszteni kívánt biztosítási termék alkalmazhatóságáról kidolgozott terv, amelynek tartalmi követelményeit a 3. melléklet tartalmazza; 99. továbbengedményezés: a viszontbiztosítási kockázat egy részének vagy egészének viszontbiztosításba adása; 100. többlethozam: a  biztosítástechnikai tartalékok befektetése hozamának és a  technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége; 101. ügyfél: a  szerződő, a  biztosított, a  kedvezményezett, a  károsult, a  biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az  adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az  is, aki a  biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz; 102. ügyféli érdek védelme: a biztosítási szolgáltatások anyagi biztonságának védelme, valamint a biztosítottak jogi biztonságának megóvása; 103. ügymenet kiszervezése: a  biztosító a  biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg; 104. üzletszerű tevékenység: ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység; 105. vagyoni biztosíték: hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, és az  állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a  letétbe helyezéstől számított száznyolcvan napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) vagy hitelintézet által vállalt garancia; 106. vagyoni eszközök elhelyezése: ingó vagy ingatlan vagyoni eszközök megléte a tagállamon belül anélkül, hogy az  ingóság letétként, vagy az  ingatlan – így különösen zálogjog bejegyzése útján – korlátozás alá esik. Egy adóssal szemben fennálló követelésben megjelenő vagyon azon tagállam területén lévőnek tekintendő, ahol a követelés érvényesíthető; 107. vállalkozás: az  üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és a  harmadik országbeli biztosító fióktelepe; 108. valószínűségeloszlási előrejelzés: matematikai függvény, amely egymást kölcsönösen kizáró jövőbeli események teljes eseményrendszeréhez valószínűségi értékeket rendel; 109. vegyes pénzügyi holdingtársaság: a  pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom; 110. vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság: olyan anyavállalat, amely nem biztosító, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, és amelynek a  leányvállalatai között legalább egy tagállami biztosító vagy viszontbiztosító van; 111. versengő termékek: azok a  biztosítási termékek – ide nem értve azon biztosítók termékeit, amelyeknek a  tulajdonosa azonos vagy az  egyik biztosító a  másik biztosító tulajdonosa, vagy azonos tulajdonosi csoportba tartoznak –, amelyek a  felhasználási célra, a  fedezett kockázatok körére és az  ehhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokra tekintettel alkalmasak az  ügyfél számára helyettesíteni egymást és az  1. és 2. mellékletek szerint azonos ágazatba vagy azonos ágazat azonos alágazatába tartoznak. Azonos ágazatba vagy azonos alágazatba tartozó biztosítási terméknek minősülnek: a) azok a  biztosítási termékek, amelyek ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat azonos alágazatába tartózó kockázatokat fedeznek; b) azok a  biztosítási termékek, amelyek egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedeznek, ha a  jellemző kockázat szerinti ágazati vagy alágazati besorolásuk azonos; vagy c) az ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat valamely alágazatába tartozó biztosítási termék és az  egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező biztosítási termék, ha ez  utóbbi termék jellemző kockázat szerinti ágazati vagy alágazati besorolása megegyezik az  előbbi termék ágazati vagy alágazati besorolásával; 112. viszontbiztosítási tevékenység: a  biztosító vagy viszontbiztosító, továbbá harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása; 113. viszontbiztosítás-közvetítői tevékenység: viszontbiztosítási szerződés létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység, amely kiterjed a  viszontbiztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, viszontbiztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, a viszontbiztosítási szerződések megkötésére, a  viszontbiztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, továbbá a viszontbiztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre; 114. viszontbiztosítás-közvetítő: az  a  természetes vagy jogi személy, aki főtevékenységként viszontbiztosításközvetítői tevékenységet végez; 115. viszontbiztosító: az a vállalkozás, amely a székhelye szerinti tagállamban kizárólag viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység végzésére kapott engedélyt; 116. viszontbiztosítói holdingtársaság: olyan – vegyes pénzügyi holdingtársaságnak nem minősülő – anyavállalat, amelynek alapvető tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatban, amely viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító, és közülük legalább egy leányvállalat tagállami viszontbiztosító; 117. volatilitási kiigazítás: a vonatkozó kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó kiigazítás, amely a hozamfelárak változékonyságának szavatoló tőkére gyakorolt hatását tompítja; 118. zárt biztosító: olyan biztosító, amelynek célja biztosítási fedezet biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai tekintetében, amelyeknek a  zárt biztosító tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy vállalkozásainak kockázatai tekintetében, amelynek a zárt biztosító a tagja; 119. zárt viszontbiztosító: olyan viszontbiztosító, amelynek célja viszontbiztosítási fedezet biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai tekintetében, amelyeknek a  zárt viszontbiztosító tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy vállalkozásainak kockázatai tekintetében, amelynek a  zárt viszontbiztosító a tagja. (2) Az  Európai Unió és az  Európai Unió tagállama kifejezésen az  Európai Gazdasági Térséget (a továbbiakban: EGT) és az  EGT-államot is érteni kell, azzal, hogy a  nem-életbiztosítási ág tekintetében a  Svájci Államszövetségre az EGT-államra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 3. Euróban megadott összegek forintban történő meghatározása 5. § (1) Ahol e  törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon a  tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni. (2) Az  adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az  alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az  euró forintra való átszámítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett  – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a  következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani. MÁSODIK KÖNYV A BIZTOSÍTÓKRA ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ELSŐ RÉSZ A BIZTOSÍTÓK ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK I. FEJEZET A BIZTOSÍTÓK ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓK 4. A biztosítókra és a viszontbiztosítókra vonatkozó általános szabályok 6. § (1) Magyarország területén biztosító részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető. (2) Magyarország területén viszontbiztosító részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe vagy harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető. (3) Az egyes szervezeti formákra a) részvénytársaság formájában működő biztosító és viszontbiztosító esetén a Ptk., b) európai részvénytársaság formájában működő biztosító és viszontbiztosító esetén az  európai részvénytársaságról szóló törvény (a továbbiakban: SEtv.), c) szövetkezeti formában működő biztosító és viszontbiztosító esetén a Ptk. szövetkezetekre vonatkozó, d) kölcsönös biztosító egyesület esetén a  Ptk. és az  egyesülési jogról, a  közhasznú jogállásról, valamint a  civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.), e) fióktelep esetén a  külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény (a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 5. A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaság 7. § (1) A  biztosító részvénytársaság az  engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a  biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti, továbbá az  engedélyezett biztosítási ágazatokban viszontbiztosítási tevékenységet is végezhet az erre vonatkozó külön engedély nélkül. (2) A  viszontbiztosító részvénytársaság élet-viszontbiztosítási, nem-életviszontbiztosítási vagy mindkét viszontbiztosítási tevékenységet az erre vonatkozó engedély birtokában teljeskörűen végezheti. (3) A  biztosító és a  viszontbiztosító részvénytársaság esetében a  93.  § (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott jegyzett tőkéjén belül a  pénzbeli vagyoni hozzájárulás legkisebb mértéke hetven százalék, továbbá a  jegyzett tőkéjén belül a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak. (4) A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes egészében befizetésre került. (5) A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaságra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az európai részvénytársaság formájában működő biztosítóra és viszontbiztosítóra. 8. § (1) A  biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság ügyvezetését az  igazgatóság látja el. Az  alapszabály nem rendelkezhet arról, hogy az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként a vezérigazgató gyakorolja. (2) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságnál egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács nem működhet. (3) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságnál felügyelőbizottságot kell létrehozni. 6. A biztosító és a viszontbiztosító szövetkezet 9. § (1) A biztosító szövetkezet az engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti, továbbá az  engedélyezett biztosítási ágazatokban viszontbiztosítási tevékenységet is végezhet az  erre vonatkozó külön engedély nélkül. (2) A  viszontbiztosító szövetkezet életviszontbiztosítási, nem-életviszontbiztosítási vagy mindkét viszontbiztosítási tevékenységet az erre vonatkozó engedély birtokában teljeskörűen végezheti. 10. § (1) Biztosító szövetkezetet és viszontbiztosító szövetkezetet legalább tíz tag alapíthat. (2) A  szövetkezet tagjai által jegyzett, az  alapításhoz minimálisan szükséges, a  93.  § (2)  bekezdés b)  pontjában meghatározott tőkén belül a pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie. (3) A  93.  § (2)  bekezdés b)  pontjában meghatározott tőkén belüli nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak. (4) A szövetkezet a szövetkezeti vagyont vagy annak részét nem minősítheti közösségi alappá. 11. § A biztosító és a viszontbiztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes egészében befizetésre került. 12. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító szövetkezet alapszabályában – a Ptk.-ban foglaltakon túl – rendelkezni kell: a) a biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet tevékenységi köréről biztosítási ág, ágazat szerint, b) a biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveiről. (2) Biztosító szövetkezet vagy viszontbiztosító szövetkezet esetében a  pótbefizetés mértéke – az  alapszabály erre vonatkozó rendelkezése szerint – a tag vagyoni hozzájárulásának száz százalékáig terjedhet. 13. § Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a szövetkezetnek, vagy nem áll azzal munkaviszonyban. 14. § (1) A felügyelőbizottság tagja a szövetkezettel munkaviszonyban nem állhat. (2) A felügyelőbizottság tagja lehet az is, aki nem tagja a szövetkezetnek. 15. § (1) A biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet volt tagja vagy jogutódja részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a biztosító nem felelne meg a a) minimális tőkeszükségletre vagy b) a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén a minimális szavatoló tőkére vonatkozó előírásoknak, vagy biztosítási szükséghelyzet következne be. (2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb négy évig halasztható. (3) A volt tag vagy jogutódja a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet eredményéből. 16. § Biztosító szövetkezet vagy viszontbiztosító szövetkezet csak biztosító részvénytársasággá vagy viszontbiztosító részvénytársasággá alakulhat át. 7. A kölcsönös biztosító egyesület 17. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület olyan kölcsönösségi alapon működő egyesület, amely kizárólag tagjával kötött – ide nem értve a passzív viszontbiztosításra irányuló szerződést – biztosítási szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt. (2) A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte. (3) A  biztosítási szerződés megszűnésével – ha az  egyesület alapszabálya másként nem rendelkezik – a  tagsági jogviszony nem szűnik meg, feltéve, ha a) a tag eleget tesz a tagdíjfizetési kötelezettségének, vagy b) a tagdíjfizetésre nem kötelezett tag eleget tesz a tagsági jogviszonyából eredő egyéb kötelezettségének és egy éven belül új biztosítást köt. 18. § A Ptk. biztosítási szerződési szabályok hatályának kiterjesztésére vonatkozó rendelkezését (Ptk. 6:457.  §) a kölcsönös biztosító egyesületi tagsági jogviszony keretében létrejött biztosítási szerződéseken alapuló biztosítási jogviszonyokra kell alkalmazni. 19. § (1) A  kölcsönös biztosító egyesület esetében a  93.  § (2)  bekezdés c)  pontjában meghatározott indulótőkén belül a pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie. (2) A kölcsönös biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét kizárólag akkor kaphatja meg, ha az indulótőke pénzbeli vagyoni hozzájárulási részét teljes egészében befizették. (3) A  kölcsönös biztosító egyesület elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy kölcsönös biztosító egyesületi formában tevékenykedik. 20. § A kölcsönös biztosító egyesület az  engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a  biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti, továbbá az  engedélyezett biztosítási ágazatokban viszontbiztosítási tevékenységet is végezhet az erre vonatkozó külön engedély nélkül. 21. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület alapszabályában – a Ptk.-ban foglaltakon túl – rendelkezni kell: a) a kölcsönös biztosító egyesület tevékenységi köréről, b) indulótőkéjéről és annak befizetési módjáról, c) a tagdíj kialakításának elveiről, mértékéről, fizetésének módjáról, d) az eredmény felhasználási elveiről, e) a veszteség rendezésének módjáról, f ) a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről, továbbá – a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a szolgáltatás csökkentéséről arra az esetre, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére, g) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről, h) a kölcsönös biztosító egyesület átalakulására, egyesülésére, szétválására – beleértve a 27. § (1) bekezdésben foglalt esetet is –, feloszlására vonatkozó – legfőbb szervhez intézett – indítvány előterjesztésének szabályairól. (2) A  kölcsönös biztosító egyesület által kötött felelősségbiztosítási szerződés esetén az  (1)  bekezdés f )  pontjában foglaltak szerinti szolgáltatáscsökkentésre nincs lehetőség. (3) A kölcsönös biztosító egyesület megszűnése esetén a Ptk. 3:85. §-ának a vagyon átadására vonatkozó rendelkezéseit kizárólag az  (1)  bekezdés g)  pontja szerinti alapszabályi vagyon-felhasználási rendelkezések hiánya, vagy azok végrehajtásának lehetetlenné válása esetén kell alkalmazni. 22. § (1) A százfős taglétszámot három egymást követő naptári évben átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület legfőbb szerve a következő évi rendes ülésén köteles páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenegy tagú igazgatóságot választani. (2) Az alapszabályban foglalt elnevezéstől függetlenül a) az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve alatt igazgatótanács, b) az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzését ellátó testület alatt felügyelőbizottság értendő. (3) Az  igazgatóság és a  felügyelőbizottság tagjait – az  alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – a  legfőbb szerv titkos szavazással, az  alapszabályban meghatározott időtartamra választja meg. Az  igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak a megbízatása az érintett személy elfogadó nyilatkozatával jön létre. (4) A  legfőbb szervet az  alapszabályban meghatározott módon, a  tagoknak küldött meghívó útján kell összehívni. Az  alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy azoknak a  tagoknak, akik ezt kívánják, a  legfőbb szerv üléséről szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni. 23. § (1) Az  ezerfős taglétszámot három egymást követő évben átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület esetében a  legfőbb szerv a  legfeljebb ötventagú küldöttgyűlés. A  küldötteket a  tagok, a  tagok köréből – az alapszabályban meghatározottak szerint – taglétszámhoz viszonyított arányban öt évre választják. A küldöttek választásának és visszahívásának eljárási szabályait a  kölcsönös biztosító egyesület alapszabálya tartalmazza. Az alapszabályban rendelkezni kell az újonnan belépő tagok képviseletéről. (2) A küldöttválasztó közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján kell összehívni. Az  alapszabály előírhatja, hogy azokat a  tagokat, akik ezt kívánják, küldöttválasztó közgyűlés összehívásáról a  nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is értesíteni kell. A  hirdetmény és a  tag részére elektronikus úton küldött értesítés közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók. 24. § (1) A  kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága állapítja meg a  21.  § (1)  bekezdés f )  pontjában meghatározott –  alapszabályban kötelezően előírandó – szolgáltatáscsökkentést és a  pótlólagos befizetési kötelezettséget, beleértve azok mértékét. (2) Ha a kölcsönös biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak szerinti szükséghelyzetbe került, a Felügyelet jogosult – a  320.  § (2)  bekezdésében foglaltak mellett – a  pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló felhívásának a kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága nem tett eleget. (3) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a kölcsönös biztosító egyesület tagja által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a  kölcsönös biztosító egyesület tagja által a  pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a kölcsönös biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések száz százalékát. (4) A  kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága pótlólagos befizetési kötelezettséget az  egyesület korábbi tagjára is előírhat, feltéve, hogy a  korábbi tag tagsági jogviszonya a  pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítását megelőző egy éven belül szűnt meg. (5) Az igazgatóság a pótlólagos befizetési kötelezettséget, valamint a szolgáltatások csökkentését a kölcsönös biztosító egyesület minden tagjára, vagy a tagok – biztosítási ágak, ágazatok szerint – elkülönült csoportjára állapíthat meg. 25. § (1) A  tagdíjakat, a  pótlólagos befizetések és a  szolgáltatások csökkentésének lehetőségét, valamint esetköreit az alapszabályban kell meghatározni, azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint. (2) Az évközben belépő vagy kiváló tag részére időarányos tagdíjat vagy pótlólagos befizetést lehet előírni. (3) Pótlólagos befizetést olyan m …