2016. CXL. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megá

2016. CXL. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad az  egyrészről az  Európai Unió és tagállamai, másrészről a  Kazah Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás (a  továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő: „MEGERŐSÍTETT PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság között A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, MAGYARORSZÁG, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA. az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, (a továbbiakban: a tagállamok) és A törvényt az Országgyűlés a 2016. november 22-i ülésnapján fogadta el. AZ EURÓPAI UNIÓ, egyrészről, valamint A KAZAH KÖZTÁRSASÁG, másrészről, a továbbiakban együttesen: a Felek, FIGYELEMBE VÉVE a  Felek közötti szoros kapcsolatokat és közös értékeiket, és a  Felek azon óhaját, hogy az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti, 1995. január 23-án Brüsszelben aláírt partnerségi és együttműködési megállapodás, valamint az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti új partnerségre irányuló, az Európai Tanács által 2007 júniusában elfogadott stratégiával, továbbá a Kazah Köztársaság „Európába vezető út” című, 2008-ban elfogadott állami programjának végrehajtásával tovább erősítsék és kiterjesszék a múltban létesített kapcsolatokat; FIGYELEMBE VÉVE a  Felek elkötelezettségét az  Egyesült Nemzetek Alapokmánya (ENSZ-Alapokmány), az  Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint az  Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), különösen a  Helsinki Záróokmány minden alapelvének és rendelkezésének, valamint a  nemzetközi jog más általánosan elismert normáinak teljes körű végrehajtása iránt; FIGYELEMBE VÉVE a  Felek szilárd elkötelezettségét aziránt, hogy megerősítik az  alapvető szabadságok és emberi jogok előmozdítását, védelmét és végrehajtását, a  demokratikus elvek tiszteletben tartását, a  jogállamiságot, valamint a felelősségteljes kormányzást; ELISMERVE, hogy a  Felek – az  emberi jogok és a  demokrácia terén folytatott együttműködésükben – szigorúan betartják az alábbi elveket: közös célok előmozdítása, nyílt és konstruktív politikai párbeszéd, átláthatóság, valamint a nemzetközi emberi jogi normák tiszteletben tartása; FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét aziránt, hogy betartják a szabad piacgazdaság elveit; ELISMERVE az Európai Unió és a Kazah Köztársaság közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatok egyre növekvő fontosságát; FIGYELEMBE VÉVE, hogy a  megállapodás tovább erősíti a  Felek közötti szoros gazdasági kapcsolatot, valamint új környezetet és jobb feltételeket teremt a közöttük lévő kereskedelem és beruházás továbbfejlesztéséhez, ideértve az energiaügy területét is; FIGYELEMBE VÉVE a kereskedelem és beruházás megerősítésének célkitűzését valamennyi ágazatban, megerősített jogalapon, különösen e  megállapodás, valamint a  Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodás (a továbbiakban: WTO-megállapodás) alapján; FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét aziránt, hogy előmozdítják a nemzetközi békét és biztonságot, valamint a viták békés rendezését, különösen azáltal, hogy e célból hatékonyan működnek együtt az ENSZ és az EBESZ égisze alatt; FIGYELEMBE VÉVE a  Felek azon szándékát, hogy továbbfejlesszék a  bilaterális és kölcsönös érdeket képviselő nemzetközi kérdésekben folytatott rendszeres politikai párbeszédet; FIGYELEMBE VÉVE a  Felek elkötelezettségét a  tömegpusztító fegyverek, és az  ezek hordozóeszközeinek terjedése elleni küzdelemre, a  nonproliferáció valamennyi területén történő együttműködésre, valamint a  nukleáris biztonságra vonatkozó nemzetközi kötelezettségek iránt; FIGYELEMBE VÉVE a Felek azon elkötelezettségét, hogy küzdenek a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme és felhalmozása ellen, valamint tekintettel az ENSZ Közgyűlése által elfogadott fegyverkereskedelmi szerződésre (ATT); FIGYELEMBE VÉVE annak fontosságát, hogy a  Kazah Köztársaság aktívan részt vegyen az  Európai Unió és Közép-Ázsia közötti új partnerségre irányuló stratégia végrehajtásában; FIGYELEMBE VÉVE a Felek azon elkötelezettségét, hogy küzdenek a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem ellen, valamint fokozzák a terrorizmus elleni együttműködést; FIGYELEMBE VÉVE a  Felek azon elkötelezettségét, hogy fokozzák a  migrációval kapcsolatos kérdések terén folytatott párbeszédüket és együttműködésüket, a  jogszerű migráció, valamint az  irreguláris migráció és az emberkereskedelem kezelése terén folytatott együttműködést célzó átfogó megközelítéssel, valamint elismerve az e megállapodás visszafogadásról szóló záradékának fontosságát; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kiegyensúlyozott feltételeket biztosítsanak az Európai Unió és a Kazah Köztársaság közötti bilaterális kereskedelmi kapcsolatokban; FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét aziránt, hogy a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) való tagságból eredő jogoknak és kötelezettségeknek eleget tegyenek, valamint a fenti jogokat és kötelezettségeket átláthatóan és megkülönböztetésmentesen hajtsák végre; FIGYELEMBE VÉVE a  Felek elkötelezettségét a  fenntartható fejlődés elvének tiszteletben tartása mellett, többek között a  multilaterális nemzetközi megállapodások végrehajtásának és a  regionális együttműködésnek az előmozdításával; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megerősítsék a  kölcsönös érdeket képviselő területeken folytatott mindkét fél számára előnyös együttműködést, valamint adott esetben megerősítsék annak keretét; ELISMERVE, hogy – az  Európai Unió és a  Kazah Köztársaság között az  energia területén megvalósítandó együttműködésről szóló, 2006. december 4-én Brüsszelben aláírt egyetértési megállapodás, valamint az  Energia Charta Egyezmény alapján – meg kell erősíteni az  energiaügyi együttműködést, az  energiaellátás biztonságát, valamint elő kell segíteni megfelelő infrastruktúra kifejlesztését; ELISMERVE, hogy az atomenergia békés célú felhasználása terén folytatott valamennyi együttműködést az Európai Atomenergia-közösség és a Kazah Köztársaság közötti, a nukleáris biztonságról szóló, 1999. július 19-én Brüsszelben aláírt együttműködési megállapodás szabályoz, és nem tartozik e megállapodás hatálya alá; FIGYELEMBE VÉVE a  Felek azon elkötelezettségét, hogy javítják a  közegészségügyi és az  emberi egészség védelmének – mint a fenntartható fejlődés és a gazdasági növekedés előfeltételeinek – szintjét; FIGYELEMBE VÉVE a  Felek elkötelezettségét az  emberek közötti megerősített kapcsolatok iránt, többek között a  tudomány és technológia, innovációfejlesztés, oktatás és kultúra területén folytatott együttműködés és cserék révén; FIGYELEMBE VÉVE, hogy a  Feleknek elő kell mozdítaniuk a  kölcsönös megértést, valamint jogszabályaik és szabályozási keretük konvergenciáját, hogy tovább erősítsék a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat és a fenntartható fejlődést; MEGJEGYEZVE, hogy amennyiben a Felek e megállapodás keretében úgy határoznak, hogy külön megállapodásokat kívánnak kötni a  szabadság, a  biztonság és a  jog érvényesülése területén, amelyeket az  Európai Uniónak az Európai Unió működéséről szóló szerződés Harmadik része V. címe alapján kellene megkötnie, az ilyen jövőbeni megállapodások rendelkezései nem kötelezőek az  Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve, kivéve akkor, ha az  Európai Unió, az  Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal egyidejűleg, korábbi bilaterális kapcsolataik tekintetében, értesíti a  Kazah Köztársaságot, hogy az  Európai Unióról szóló szerződéshez és az  Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a  jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyvével összhangban az  ilyen megállapodások az  Európai Unió részként az  Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve kötelezővé válnak. A  fentihez hasonlóan, az  e  megállapodás végrehajtása céljából, a  fenti V. cím alapján elfogadandó bármilyen későbbi belső uniós intézkedés nem kötelező az  Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve, kivéve, ha a 21.jegyzőkönyvvel összhangban bejelentették, hogy részt kívánnak venni ilyen intézkedések elfogadásában és alkalmazásában. Megjegyezve továbbá, hogy az  ilyen jövőbeni megállapodások vagy az  ilyen később uniós belső intézkedések a fenti szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv hatálya alá esnek, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: I. CÍM ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS E MEGÁLLAPODÁS CÉLJAI 1. CIKK Általános elvek A Felek bel- és külpolitikájának alapja az  Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, az  EBESZ Helsinki Záróokmányban és az új Európáért létrejött párizsi chartában, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökben meghatározott demokratikus alapelvek és emberi jogok, valamint a jogállamiság tiszteletben tartása, amely e megállapodás alapvető elemét képezi. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a  szabad piacgazdaság, a  fenntartható fejlődés és a  gazdasági növekedés elvei mellett. E megállapodás végrehajtása a párbeszéd, kölcsönös bizalom és tisztelet, egyenlő partnerség és kölcsönös előnyök elve alapján, valamint az ENSZ Chartában foglalt elvek értékek teljes tiszteletben tartásával történik. 2. CIKK E megállapodás céljai 1. E megállapodás megerősített partnerséget és együttműködést hoz létre a Felek között saját jogkörük keretein belül, a közös érdekre és a kapcsolat elmélyítésére alapozva, a megállapodás alkalmazásának valamennyi területén. 2. Ez az  együttműködés olyan folyamat a  Felek között, amely hozzájárul a  nemzetközi és regionális békéhez és stabilitáshoz, valamint a  gazdasági fejlődéshez, és olyan elvek köré szerveződik, amelyeket a  Felek nemzetközi – különösen az ENSZ és az EBESZ keretében tett – kötelezettségvállalásaikkal is megerősítenek. 3. CIKK Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és véleményt cserélnek regionális és nemzetközi fórumok és szervezetek keretében. II. CÍM POLITIKAI PÁRBESZÉD; EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA TERÜLETÉN 4. CIKK Politikai párbeszéd A Felek továbbfejlesztik és erősítik a hatékony politikai párbeszédet valamennyi közös érdeket képviselő területen, hogy előmozdítsák a  nemzetközi békét, stabilitást és biztonságot, ideértve Eurázsiát is, a  nemzetközi jog, a multilaterális intézményeken belüli hatékony együttműködés és közös értékek alapján. A Felek együttműködnek az  ENSZ és az  EBESZ szerepének megerősítése, valamint a  kapcsolódó nemzetközi és regionális szervezetek hatékonyságának javítása céljából. A Felek elmélyítik a  nemzetközi biztonság és válságkezelés kérdéseiről folytatott együttműködést és párbeszédet a jelenlegi globális és regionális kihívások és jelentős fenyegetések kezelése érdekében. A Felek vállalják, hogy megerősítik az  együttműködést az  összes közös érdeket képviselő területen, és különösen a  nemzetközi jog betartása, a  demokratikus elvek tiszteletben tartásának megerősítése, a  jogállamiság, emberi jogok és felelősségteljes kormányzás területén. A  Felek megállapodnak abban, hogy azon munkálkodnak, hogy javítsák a további regionális együttműködés feltételeit, különös tekintettel Közép-Ázsiára és azon túlra. 5. CIKK Demokrácia és jogállamiság A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az emberi jogok és a jogállamiság előmozdítása és hatékony védelme terén, többek között a vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökön keresztül. A fenti együttműködést a  Felek által közösen elfogadott tevékenységeken keresztül valósítják meg, többek között a  jogállamiság tiszteletben tartásának megerősítése, a  létező emberi jogi párbeszéd továbberősítésével, demokratikus intézmények továbbfejlesztésével, az  emberi jogok tudatosításának előmozdításával, valamint az ENSZ és az EBESZ emberi jogi testületein belül folytatott együttműködés megerősítésével. 6. CIKK Kül- és biztonságpolitika A Felek elmélyítik a  kül- és biztonságpolitika területén folytatott párbeszédüket és együttműködésüket, valamint foglalkoznak különösen a  konfliktusmegelőzés és válságkezelés, a  regionális stabilitás, a  nonproliferáció, a  leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési, nukleáris biztonság, valamint a  fegyverek és kettős felhasználású áruk exportellenőrzésének kérdésével. Az együttműködés közös értékeken és kölcsönös érdekeken alapul és célja, hogy hatékonyabbá tegye és még inkább közelítse a  politikát, valamint kiaknázza a  bilaterális, regionális és nemzetközi fórumok biztosította lehetőségeket. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a  területi integritás, a  határok sérthetetlensége, a  szuverenitás és függetlenség – az  ENSZ Alapokmányban és az  EBESZ Helsinki Záróokmányában meghatározott – elveinek tiszteletben tartása, valamint amellett, hogy a  fenti elveket bilaterális és multilaterális kapcsolataikban is előmozdítják. 7. CIKK Űrbiztonság A Felek előmozdítják az összes űrtevékenység biztonságának, védelmének és fenntarthatóságának megerősítését, valamint megállapodnak abban, hogy együttműködnek bilaterális, regionális és nemzetközi szinten a  világűr békés célú felhasználásának biztosítása céljából. Mindkét Fél figyelembe veszi az  űrfegyverkezési verseny megakadályozásának fontosságát. 8. CIKK A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények A Felek megerősítik, hogy az  egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, üldözésüket nemzeti és nemzetközi szinten hozott intézkedésekkel kell biztosítani, adott esetben a Nemzetközi Büntetőbíróságon keresztül is. Kellő figyelmet fordítva a Római Statútum integritásának megőrzésére, a Felek megállapodnak, hogy párbeszédet folytatnak és lépéseket tesznek – többek között a kapacitásépítéshez nyújtott segítség révén – a Római Statútum egyetemes, saját jogszabályaikkal összhangban történő tiszteletben tartása céljából. 9. CIKK Konfliktusmegelőzés és válságkezelés A Felek megerősítik a  konfliktusmegelőzés, a  regionális konfliktusok kezelése és a  válságkezelés terén folytatott együttműködést, hogy békés és stabil környezetet teremtsenek. 10. CIKK Regionális stabilitás A Felek fokozzák közös erőfeszítéseiket arra, hogy stabilitást és biztonságot mozdítsanak elő Közép-Ázsiában, valamint javítsák a  további regionális együttműködés feltételeit, az  ENSZ Alapokmányában, az  EBESZ Helsinki Záróokmányában megállapított és egyéb más olyan vonatkozó multilaterális dokumentumokban meghatározott elvek alapján, amelyhez mindkét fél csatlakozott. 11. CIKK A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem A Felek úgy vélik, hogy a  nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az  egyik legfenyegetőbb a  tömegpusztító fegyverek (WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése. A Felek együttműködnek és hozzájárulnak a  tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez, a leszerelésre és nonproliferációra vonatkozó nemzetközi szerződéses kötelezettségeiknek való teljes körű megfelelés és azok végrehajtása révén. A Felek megállapodnak, hogy e rendelkezés e megállapodás alapvető részét képezi. Az együttműködés e területen többek között az alábbiak útján valósul meg: a) exportellenőrzési rendszerek továbbfejlesztése a  katonai és kettős felhasználású áruk és technológiák tekintetében; b) rendszeres politikai párbeszéd létrehozása az e cikkben szabályozott kérdésekről. 12. CIKK Kézi- és könnyűfegyverek A Felek együttműködnek és minden releváns szinten biztosítják a  kézi- és könnyűfegyverek, és az  azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelem terén tett erőfeszítéseik koordinációját, kiegészítő jellegét és szinergiáját, valamint megállapodnak, hogy továbbra is rendszeres politikai párbeszédet folytatnak, többek között multilaterális keretekben is. Ezen együttműködést a  Felek a  meglévő nemzetközi megállapodásoknak és az  ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozatoknak, valamint az  e  területen alkalmazandó egyéb olyan nemzetközi eszközök keretében tett vállalásaiknak teljes mértékben megfelelve hajtják végre, amelynek a Felek részes felei. E  tekintetben mindkét Fél meg van győződve a fegyverkereskedelmi szerződés (ATT) értékéről. 13. CIKK A terrorizmus elleni küzdelem A Felek megállapodnak, hogy bilaterális, regionális és nemzetközi szinten együttműködnek a  terrorizmus megelőzése és leküzdése céljából, teljes mértékben összhangban a  jogállamisággal, a  nemzetközi joggal, a nemzetközi emberi jogi normákkal, a humanitárius joggal és kapcsolódó ENSZ határozatokkal, ideértve az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiáját is. A Felek közötti együttműködés célja: a) ENSZ-határozatok, az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának, és a terrorizmus elleni küzdelmet célzó egyéb nemzetközi egyezmények és eszközök keretében tett kötelezettségvállalásaik végrehajtása; b) a nemzetközi joggal és a  belső joggal összhangban információcsere a  tervezett és elkövetett terrorcselekményekről, végrehajtásuk formájáról és módjáról, és olyan terrorista csoportokról, amelyek a másik Fél területén bűncselekményt terveznek, követnek el vagy követtek el; c) tapasztalatcsere a terrorizmus valamennyi formájának – ideértve a terrorcselekmény elkövetésére vonatkozó nyilvános internetes provokációt is – megelőzése, valamint a  terrorizmus leküzdésére alkalmazott eszközök és módszerek, a műszaki területen szerzett tapasztalatok tekintetében, valamint az Európai Unió intézményei, szervei és ügynökségei által kínált vagy fizetett képzés; d) a terrorizmus finanszírozása ellen tett közös erőfeszítések fokozása, valamint véleménycsere a radikalizációról és toborzásról; valamint e) az emberi jogok védelme terén bevált gyakorlatok cseréje a terrorizmus elleni küzdelemben. III. CÍM KERESKEDELEM ÉS ÜZLETI TEVÉKENYSÉG 1. FEJEZET ÁRUKERESKEDELEM 14. CIKK Legnagyobb kedvezményes elbánás 1. Az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: az 1994. évi GATT-egyezmény) I. cikkével és a  rá vonatkozó értelmező megjegyzésekkel összhangban – amelyeket belefoglaltak e  megállapodásba és értelemszerűen annak részeit képezik – mindkét Fél a  legnagyobb kedvezményes elbánásban részesíti a másik Fél áruit. 2. Az (1)  bekezdés nem alkalmazandó a  valamely Fél által az  1994.  évi GATT-egyezménnyel összhangban egy másik ország áruinak nyújtott kedvezményes eljárás tekintetében. 15. CIKK Nemzeti elbánás Az 1994. évi GATT-egyezmény III. cikkével és a rá vonatkozó értelmező megjegyzésekkel összhangban – amelyeket belefoglaltak e megállapodásba és értelemszerűen annak részeit képezik – mindkét Fél nemzeti elbánásban részesíti a másik Fél áruit. 16. CIKK Behozatali és kiviteli vámok Mindkét Fél a  WTO keretében tett vámtarifális kötelezettségvállalásaival összhangban alkalmaz import- és exportvámokat. 17. CIKK Import- és exportkorlátozások Egyik Fél sem fogadhat el és tarthat fenn az  1994.  évi GATT-egyezmény e  megállapodásba belefoglalt és annak értelemszerűen részét képező XI.  cikkével és a  rá vonatkozó értelmező megjegyzésekkel összhangban álló vámokon, adókon vagy más díjakon kívüli – kvótákban, behozatali vagy kiviteli engedélyekben vagy egyéb intézkedésekben megnyilvánuló – tilalmat vagy korlátozást a  másik Fél bármely árujának behozatalára vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitelére vagy exportra történő értékesítésére vonatkozóan. 18. CIKK Az áruk ideiglenes beléptetése Mindkét Fél – az áruk ideiglenes behozataláról szóló és rájuk nézve kötelező nemzetközi egyezmények alapján előírt esetekben és eljárások alapján – mentességet biztosít a  másik Félnek az  ideiglenesen behozott árukra érvényes importterhek és vámok alól. E mentességet a mentességet biztosító Fél jogszabályai alapján alkalmazzák. 19. CIKK Árutovábbítás A Felek megállapodnak, hogy az  e  megállapodás céljainak eléréséhez alapvető feltétel az  árutovábbítás szabadságának elve. Ebben a vonatkozásban, az 1994. évi GATT-egyezmény V. cikkével és a rá vonatkozó értelmező megjegyzésekkel összhangban – amelyeket belefoglaltak e  megállapodásba és értelemszerűen annak részeit képezik – mindkét Fél előírja a másik Fél vámterületéről származó vagy vámterületére szánt áruk tekintetében a saját területén az árutovábbítás szabadságát. 20. CIKK Védintézkedések E megállapodás egyetlen rendelkezése sem sérti vagy érinti a Feleknek az 1994. évi GATT-egyezmény XIX. cikkéből és a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodásból fakadó jogait és kötelezettségeit. 21. CIKK Külön mezőgazdasági biztosíték E megállapodás egyetlen rendelkezése sem sérti vagy érinti a  Feleknek a  mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 5. cikkéből (különleges védrendelkezések) fakadó jogait és kötelezettségeit. 22. CIKK Dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések 1. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem sérti vagy érinti a Feleknek az 1994. évi GATT-egyezmény VI. cikkéből, az 1994. évi GATT-egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodásból, valamint a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodásból fakadó jogait és kötelezettségeit. 2. A Felek gondoskodnak arról, hogy a  végleges döntést megelőzően nyilvánosságra hozzanak minden alapvető tényt és indokot, amelynek alapján elrendelik az  intézkedések alkalmazását, az  1994.  évi GATT-egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás 6. cikke (5) bekezdésének és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 12. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül. A nyilvánosságra hozatalnak kellő időt kell biztosítani az érdekelt felek számára észrevételeik megtételére. 3. Amennyiben ez nem késlelteti szükségtelenül a vizsgálat lefolytatását, a dömpingellenes vagy kiegyenlítő vizsgálat során minden érdekelt Fél élhet a meghallgatás lehetőségével, hogy kifejthesse álláspontját. 4. E cikk rendelkezéseire nem vonatkoznak e megállapodás vitarendezési rendelkezései. 23. CIKK Árszabás Minden Fél biztosítja, hogy az  általa különleges vagy kizárólagos jogban részesített vagy az  ellenőrzése alatt álló olyan vállalkozások vagy szervezetek, amelyek a hazai piacon árut értékesítenek és ugyanazon terméket külföldre is exportálják, különálló számlákat vezessenek az alábbiak egyértelmű megállapítása céljából: a) a hazai és nemzetközi tevékenységekhez kapcsolódó költségek és bevételek; valamint b) a költségek és bevételek hazai vagy nemzetközi tevékenységekhez való hozzárendelésénél vagy ilyen tevékenységek közötti megosztásánál alkalmazott módszerek pontos részletei. E  különálló számlákat az  ok-okozati összefüggés, objektivitás, átláthatóság és következetesség számviteli elveire kell alapozni nemzetközileg elismert számviteli módszereknek megfelelően, valamint ellenőrzött adatokra kell épülniük. 24. CIKK Kivételek 1. A Felek megerősítik, hogy az 1994. évi GATT-egyezmény XX. cikke és annak értelmező megjegyzései szerint fennálló jogaik és kötelezettségeik értelemszerűen vonatkoznak az e megállapodás hatálya alá tartozó áruk kereskedelmére is. E célból az 1994. évi GATT-egyezmény XX. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit e megállapodásba foglalják és azok értelemszerűen annak részét képezik. 2. A Felek tudomásul veszik, hogy az 1994. évi GATT-egyezmény XX. cikkének i) és j) pontjaiban foglalt intézkedések megtétele előtt az  intézkedést tenni kívánó Fél köteles a  másik Fél részére minden fontos információt megadni a  Felek által elfogadható megoldás érdekében. A  Felek bármely olyan eszközben megállapodhatnak, amely a  nehézségek leküzdése érdekében szükséges. Ha az  ilyen információ megadását követő 30 napon belül nem születik megállapodás, az  adott Fél az  érintett áru tekintetében alkalmazhatja az  e  cikk szerinti intézkedéseket. Ha az  azonnal cselekvést követelő kivételes és kritikus körülmények az  előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot lehetetlenné teszik, az intézkedést tenni kívánó Fél haladéktalanul alkalmazhatja a helyzet megoldásához szükséges óvintézkedéseket, és azokról köteles azonnal tájékoztatni a másik Felet. 3. A Kazah Köztársaság fenntarthat egyes, az e megállapodás 14., 15. és 17. cikkével össze nem egyeztethető, a Kazah Köztársaság WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvben azonosított intézkedéseket, a  jegyzőkönyvben a fenti intézkedésekre biztosított átmeneti időszakok lejártáig. 2. FEJEZET VÁMÜGYEK 25. CIKK Vámügyi együttműködés 1. A Felek megerősítik a vámügyek területén folytatott együttműködést átlátható kereskedelmi környezet biztosítása, a  kereskedelem megkönnyítése, az  ellátási lánc biztonságának megerősítése, a  fogyasztók biztonságának előmozdítása, a  szellemi tulajdonjogokat sértő áruk áramlásának megfékezése, valamint a  csempészet és csalás elleni küzdelem céljából. 2. E célkitűzéseknek a  – rendelkezésre álló erőforrások keretein belül történő – végrehajtása céljából a  Felek együttműködnek többek között annak érdekében, hogy: a) fejlesszék a  vámügyi jogszabályokat, összehangolják és egyszerűsítsék a  vámügyi eljárásokat, a  vámügyek és a  kereskedelem megkönnyítése területén alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel és standardokkal összhangban, ideértve az  Európai Unió által kidolgozottakat (többek között a  Vámigazgatási útmutatót), valamint a Kereskedelmi Világszervezet és a Vámigazgatások Világszervezete által kidolgozottakat (különösen a felülvizsgált Kiotói Egyezményt) is; b) korszerű vámrendszereket – ideértve korszerű vámkezelési technológiákat is – alakítsanak ki, engedélyezett gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezéseket állapítsanak meg, automatizált kockázatalapú elemzést és ellenőrzéseket és egyszerűsített eljárásokat hozzanak létre az áruk forgalomba bocsátására, a vámkezelés utáni ellenőrzésekre, az  átlátható vámérték-megállapításra, továbbá rendelkezéseket a  vámhatóságok és a vállalatok közötti partnerségre; c) a legmagasabb szintű feddhetetlenséget ösztönözzék a  vámigazgatásban és különösen a  határokon olyan intézkedések alkalmazásával, amelyek tükrözik a  Vámigazgatások Világszervezetének (WCO) Arusha nyilatkozatában megfogalmazott alapelveket; d) bevett gyakorlatokat cseréljenek, valamint képzést és technikai segítségnyújtást biztosítsanak a tervezéshez és kapacitásépítéshez, valamint a legmagasabb szintű feddhetetlenség biztosításához; e) adott esetben releváns információkat és adatokat cseréljenek, tiszteletben tartva a  Felek szabályait az érzékeny adatok bizalmas kezelése és a személyes adatok védelme tekintetében; f ) a Felek vámhatóságai közötti koordinált vámügyi tevékenységekben vegyenek részt; g) adott és indokolt esetben megvalósítsák az engedélyezett gazdasági szereplőkkel kapcsolatos programok és a határellenőrzések kölcsönös elismerését, ideértve az egyenértékű kereskedelemkönnyítő intézkedéseket is; h) adott és indokolt esetben tárják fel a vonatkozó vámtranzit-rendszerek összekapcsolásának lehetőségeit. 3. Az Együttműködési Tanács vámügyi együttműködési albizottságot hoz létre. 4. Az e  fejezetben szabályozott kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor. Az  Együttműködési Bizottság szabályokat állapíthat meg az ilyen párbeszéd lebonyolítására. 26. CIKK Kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás Az e  megállapodásban – és különösen annak 25.  cikkében – előirányzott más együttműködési formák sérelme nélkül, a Felek kölcsönös közigazgatási segítséget nyújtanak vámügyekben e megállapodás vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvének megfelelően. 27. CIKK Vámérték-megállapítás A Felek közötti kereskedelem tekintetében alkalmazandó vámérték-megállapítási szabályokra az  1994.  évi GATT-egyezmény VII.  cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás az  irányadó. Annak rendelkezéseit ezért belefoglalják e megállapodásba, és értelemszerűen annak részét képezik. 3. FEJEZET A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAI 28. CIKK A kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-egyezmény A Felek megerősítik, hogy kapcsolataikban tiszteletben tartják a  kereskedelem technikai akadályairól szóló –  e  megállapodásba belefoglalt és értelemszerűen annak részét képező – WTO-egyezményből (a  továbbiakban: a kereskedelem technikai akadályairól szóló egyezmény) fakadó jogokat és kötelezettségeket. 29. CIKK Műszaki előírás, szabványosítás, metrológia, akkreditáció, piacfelügyelet és megfelelőségértékelés 1. A Felek megállapodnak a következőkben: a) csökkentik a  műszaki előírások, a  szabványosítás, jogi metrológia, akkreditáció, piacfelügyelet és megfelelőségértékelés terén köztük fennálló különbségeket, többek között a fenti területeken nemzetközileg elfogadott eszközök alkalmazásának ösztönzésével; b) előmozdítják az  akkreditáció alkalmazását nemzetközi jogszabályokkal összhangban, a megfelelőségértékelést végző szervek és tevékenységeik támogatására; valamint c) előmozdítják a  Kazah Köztársaság és releváns testületeinek részvételét, és lehetőség szerint tagságát azon európai szervezetekben, amelyek tevékenysége kapcsolódik a  szabványosításhoz, metrológiához, megfelelőségértékeléshez és kapcsolódó feladatkörökhöz. 2. A Felek célja egy olyan folyamat kialakítása és fenntartása, amelyen keresztül fokozatosan közelíthetik műszaki előírásaikat, szabványaikat és megfelelőségértékelési eljárásaikat. 3. Azon területeken, amelyeken már megvalósult a közelítés, a Felek az  ipari termékek megfelelőségértékeléséről és elfogadásáról szóló megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokat mérlegelhetnek. 30. CIKK Átláthatóság 1. Az e  cím 13. fejezetében (Átláthatóság) szereplő rendelkezések sérelme nélkül, mindkét Fél biztosítja, hogy a műszaki előírások kialakítására vonatkozó eljárása és megfelelőségértékelési eljárásai lehetővé teszik az érdekelt felekkel való nyilvános konzultációt az eljárás olyan megfelelő korai szakaszában, amikor még be lehet vezetni és figyelembe lehet venni a  nyilvános konzultáció során tett észrevételeket, kivéve akkor, ha erre a  biztonsággal, egészséggel, környezetvédelemmel vagy nemzetbiztonsággal kapcsolatos vészhelyzet vagy vészhelyzet veszélye miatt nincs lehetőség. 2. A kereskedelem technikai akadályairól szóló egyezmény 2.  cikkének (9)  bekezdésével összhangban, a  javasolt műszaki előírásokról vagy megfelelőségértékelési eljárásokról szóló értesítést követően, az  eljárás megfelelő korai szakaszában mindkét Fél időt biztosít észrevételek megtételére. Ha a műszaki előírások vagy megfelelőségértékelési eljárások javasolt tervezeteiről szóló konzultációs folyamat nyilvános, mindegyik Fél lehetővé teszi a  másik Fél, vagy a  másik Fél területén található természetes és jogi személyek számára, hogy abban legalább olyan kedvező feltételekkel vegyenek részt, mint az előző Fél területén található természetes és jogi személyek. 3. Mindegyik Fél biztosítja, hogy elfogadott műszaki előírásai és megfelelőségértékelési eljárásai nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek. 4. FEJEZET KÖZ-, ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEK 31. CIKK Célkitűzés E fejezetnek az  a  célja, hogy elveket állapítson meg a  Felek közötti kereskedelmet érintő köz-, állat- és növényegészségügyi intézkedésekre és állatjólléti kérdésekre vonatkozóan. Ezen elveket a  Felek úgy alkalmazzák, hogy azáltal tovább könnyítsék a kereskedelmet, ugyanakkor fenntartsák azt a védelmi szintet, amelyet mindegyik Fél az emberek, állatok vagy növények életének vagy egészségének biztosít. 32. CIKK Elvek 1. A Felek biztosítják, hogy a  köz-, állat- és növényegészségügyi intézkedéseket az  arányosság, az  átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a tudományos megalapozottság elve alapján alakítsák ki és alkalmazzák. 2. A Felek biztosítják, hogy köz-, állat- és növényegészségügyi intézkedéseik – azonos vagy hasonló feltételek fennállása esetén – nem idéznek elő önkényes és indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést saját területük és a másik Fél területe között. A köz-, állat- és növényegészségügyi intézkedéseket nem lehet oly módon alkalmazni, amely a kereskedelem rejtett korlátozásának tekinthető. 3. A Felek biztosítják, hogy mindegyik Fél felelős hatóságai végrehajtsák a  köz-, állat- és növényegészségügyi intézkedéseket, eljárásokat vagy ellenőrzéseket, és indokolatlan késedelem nélkül megválaszolják az  információkéréseket, és a  behozott termékeket legalább olyan bánásmódban részesítsék, mint a  hazai termékeket. 33. CIKK Importkövetelmények 1. Az importáló Fél importkövetelményei az  exportáló Fél teljes területén alkalmazandók, e  fejezet 35.  cikkére is figyelemmel. Az  igazolásokon szereplő importkövetelmények a  Codex Alimentarius Bizottság (a  továbbiakban: Codex), a  Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) és a  Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) elvein alapulnak, kivéve, ha az  importkövetelményeket az  alkalmazandó nemzetközi szabályokkal összhangban végzett tudományos alapú kockázatértékelés támasztja alá, a  köz-, állat- és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodásban (a továbbiakban: SPS-megállapodás) előírtak szerint. 2. A behozatali engedélyekben meghatározott követelmények nem tartalmazhatnak szigorúbb köz-, állat- és növényegészségügyi feltételeket az e cikk (1) bekezdése szerinti igazolásokban meghatározott feltételeknél. 34. CIKK Egyenértékűség Az exportáló Fél kérésére, valamint az importáló Fél kielégítő értékelésére is figyelemmel, a Feleknek – a vonatkozó nemzetközi eljárásokat követve – el kell ismerniük az  általánosságban, illetve egy ágazatra vagy annak részére alkalmazandó egyedi intézkedések és/vagy intézkedéscsoportok és/vagy rendszerek egyenértékűségét. 35. CIKK Az állat- és növényegészségüggyel kapcsolatos intézkedések 1. A Felek elismerik a  kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a  kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek fogalmát, összhangban az  SPS-megállapodással, valamint a Codex, az OIE és az IPPC vonatkozó szabványaival, iránymutatásaival vagy ajánlásaival. 2. A kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a  kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek meghatározása során a  Felek figyelembe veszik az  olyan tényezőket, mint amilyenek a  földrajzi fekvés, az  ökológiai rendszerek, a  járványügyi felügyelet, valamint az  ilyen területek köz-, állat-, vagy növényegészségügyi ellenőrzése. 36. CIKK A kereskedelem megkönnyítése 1. A Felek kereskedelemkönnyítési eszközöket fejlesztenek ki és alkalmaznak annak alapján, hogy az  importáló Fél elismeri az exportáló Fél ellenőrzési és tanúsítási rendszereit. 2. Az ilyen kereskedelemkönnyítési eszközöknek az a céljuk, hogy az importáló Félnek ne kelljen vizsgálatnak alávetnie minden egyes szállítmányt és ne kelljen szemléznie minden egyes exportlétesítményt az  exportáló Fél területén, ahogyan azt a  jelenlegi jogszabályok előírják. Az  ilyen kereskedelemkönnyítési eszközök magukban foglalhatják valamely, az  exportáló Fél területén található exportlétesítmény jóváhagyását, vagy exportlétesítmények listáinak összeállítását, az exportáló Fél által nyújtott garanciák alapján. 37. CIKK Vizsgálatok és ellenőrzések Az importáló Fél által az exportáló Fél területén, utóbbi ellenőrzési és tanúsítási rendszereinek értékelése érdekében végzett vizsgálatokat és ellenőrzéseket a vonatkozó nemzetközi szabványokkal, iránymutatásokkal és ajánlásokkal összhangban kell végrehajtani. A vizsgálatok és ellenőrzések költségét az azokat végző Fél viseli. 38. CIKK Információcsere és együttműködés 1. A Felek megvitatják a  meglévő köz-, állat- és növényegészségügyi, valamint állatjólléti intézkedéseket, azok kidolgozását és végrehajtását, valamint információt cserélnek azokkal kapcsolatban. Az  ilyen megbeszélések és információcsere során, adott esetben, figyelembe kell venni az  SPS-megállapodást, valamint a  Codex, az  OIE és az IPPC szabványait, iránymutatásait vagy ajánlásait. 2. A Felek megállapodnak, hogy információ-, szakértelem- és tapasztalatcsere révén együttműködnek az  állat- és növényjólét terén, az e területen való kapacitásépítés céljából. Ez az együttműködés a Felek sajátos szükségleteihez igazodik és célja, hogy segítse őket a másik Fél jogszabályi kereteinek való megfelelésben. 3. A Felek bármely Félnek a  köz-, állat- és növényegészségügyi kérdések, illetve az  e  fejezetben szabályozott egyéb, sürgős kérdések megfontolására irányuló kérelme alapján időben párbeszédet folytatnak köz-, állat- és növényegészségügyi kérdésekben. Az  Együttműködési Bizottság szabályokat fogadhat el az  ilyen párbeszéd lebonyolítására. 4. A Felek kapcsolattartó pontokat jelölnek ki az  e  fejezetben szabályozott kérdésekkel kapcsolatos kommunikáció céljából, és folyamatosan naprakésszé teszik azokat. 5. FEJEZET SZOLGÁLTATÁSKERESKEDELEM ÉS LETELEPEDÉS 1. SZAKASZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 39. CIKK Célkitűzés, alkalmazási kör és hatály 1. A Felek, ismételten megerősítve a  WTO-egyezmény alapján fennálló kötelezettségvállalásaikat, megteszik a szükséges intézkedéseket a szolgáltatáskereskedelem és a letelepedés kölcsönös feltételeinek javítása céljából. 2. E fejezet egyetlen rendelkezése sem tartalmaz közbeszerzésre vonatkozó kötelezettséget, az  e  cím 8.  fejezetében (Közbeszerzés) foglalt rendelkezésekre is figyelemmel. 3. E fejezet rendelkezései nem vonatkoznak a Felek által nyújtott támogatásokra. 4. E megállapodás rendelkezéseivel összhangban a  legitim politikai célkitűzések elérése érdekében mindegyik Fél fenntartja a szabályozáshoz és az új jogszabályok bevezetéséhez való jogát. 5. Ez a  fejezet nem vonatkozik azokra az  intézkedésekre, amelyek az  Európai Unió vagy a  Kazah Köztársaság munkaerőpiacára belépni kívánó természetes személyeket érintik, sem az  állampolgárságra, a  tartózkodásra vagy az állandó munkavállalásra vonatkozó intézkedésekre. 6. E fejezet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a  Feleket abban, hogy intézkedéseket alkalmazzanak természetes személyeknek területükre való belépésének vagy ideiglenes ott tartózkodásának szabályozására, ideértve azokat az  intézkedéseket, amelyek a  természetes személyek testi épségének védelme és a  határon át történő szabályozott mozgásának biztosítása érdekében szükségesek, feltéve hogy az  ilyen intézkedések alkalmazására nem olyan módon kerül sor, hogy az  hatálytalanítja vagy akadályozza a  másik Fél által e  fejezet rendelkezései szerint élvezett előnyöket1. 7. Ez a  fejezet nem vonatkozik a  Felek által elfogadott vagy fenntartott, az  audiovizuális ágazaton belüli szolgáltatáskereskedelmet és letelepedést érintő intézkedésekre. 40. CIKK Fogalommeghatározások E fejezet alkalmazásában: a) „intézkedés”: egy Fél által hozott bármely intézkedés, törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat, igazgatási intézkedés formájában vagy bármely egyéb módon; b) „a Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedések”: olyan intézkedések, amelyet az  alábbiak egyike fogad el: i. valamely Fél központi, regionális vagy helyi kormányzata vagy hatósága; valamint ii. valamely Fél nem kormányzati szerve a  központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság által delegált hatáskör gyakorlása során; c) „az Európai Unió természetes személye” vagy „a Kazah Köztársaság természetes személye”: az Európai Unió valamely tagállamának vagy a Kazah Köztársaságnak az állampolgára, saját jogszabályaik szerint; d) „jogi személy”: bármely, a  vonatkozó jogszabályok szerint szabályszerűen megalapított vagy más módon szervezett, profitorientált vagy egyéb jogi személy, amely lehet akár magán-, akár kormányzati tulajdonban, ideértve bármely társaságot, trösztöt, partnerséget, közös vállalkozást, egyéni vállalkozást vagy társulást; e) „valamely fél jogi személye”: az  Európai Unió vagy a  Kazah Köztársaság jogi személye, amely az  Európai Unió valamely tagállamának vagy a Kazah Köztársaságnak a saját jogszabályai szerint jött létre, és amelynek a  létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy gazdasági tevékenységének fő székhelye az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alatt álló területen vagy a Kazah Köztársaság területén található; 1 Önmagában az, hogy egyes országok természetes személyei vízumkötelesek, míg mások nem, nem tekinthető úgy, hogy hatálytalanítaná vagy akadályozná az e megállapodás nyújtotta előnyöket. Amennyiben az  Európai Unió valamely tagállamának vagy a  Kazah Köztársaságnak a  jogával összhangban létrehozott jogi személynek csak a  létesítő okirat szerinti székhelye vagy a  központi ügyvezetése található az  Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó területen vagy a  Kazah Köztársaság területén, akkor nem minősül az Európai Unió vagy a Kazah Köztársaság jogi személyének, kivéve, ha jelentős üzleti tevékenységet folytat az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó területen vagy a Kazah Köztársaság területén; f ) Az e)  ponttól eltérve, a  nemzetközi tengeri közlekedés tekintetében, beleértve a  tengeri útszakaszt tartalmazó intermodális műveleteket is, az  Európai Unión vagy a  Kazah Köztársaságon kívül letelepedett, az  Európai Unió valamely tagállamának vagy a  Kazah Köztársaságnak az  állampolgárai által irányított szállítmányozó társaságok szintén részesülnek e  fejezet rendelkezéseinek előnyeiből, amennyiben hajóik az Európai Unió adott tagállamában, illetve a Kazah Köztársaságban vannak lajstromozva az adott tagállam vagy a  Kazah Köztársaság jogszabályaival összhangban, és az  Európai Unió valamely tagállamának vagy a Kazah Köztársaság lobogója alatt hajóznak; g) „gazdasági integrációs megállapodás”: olyan megállapodás. amely jelentősen liberalizálja a  szolgáltatáskereskedelmet, ideértve a  letelepedést is, a  szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménnyel (a  továbbiakban: GATS), és különösen annak V. és Va.  cikkével összhangban, és/vagy olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek jelentősen liberalizálják a  letelepedést más gazdasági tevékenységekben, és az  ilyen tevékenységek tekintetében értelemszerűen megfelelnek a  GATS V. és Va. cikkében foglalt feltételeknek; h) „gazdasági tevékenységek”: gazdasági jellegű tevékenységek, az  államhatalom gyakorlása során végzett gazdasági tevékenységek kivételével; i) „az államhatalom gyakorlása során végzett gazdasági tevékenységek”: olyan tevékenységek, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több gazdasági szereplővel versengve nyújtanak; j) „működés”: gazdasági tevékenységek folytatása és fenntartása; k) jogi személy „leányvállalata”: olyan jogi személy, amely ténylegesen az adott Fél egy másik jogi személyének ellenőrzése alatt áll1; l) jogi személy „fióktelepe”: olyan jogi személyiséggel nem rendelkező üzletviteli hely, amely állandó jellegű, például egy anyavállalat kiterjesztéseként, saját ügyvezetéssel rendelkezik és megfelelően felszerelt ahhoz, hogy üzleti tárgyalásokat folytasson harmadik felekkel, akiknek – jóllehet tudatában vannak annak, hogy szükség esetén jogi kapcsolat létesíthető a  külföldi székhelyű anyavállalattal – nem kell közvetlenül az  anyavállalattal tárgyalniuk, hanem üzleti tranzakcióikat lebonyolíthatják az  anyavállalat kiterjesztésén keresztül is; m) „letelepedés”: bármilyen üzleti vagy kereskedelmi jelenlét, ideértve az alábbiakat: i) jogi személy alapítása, megszerzése vagy fenntartása1; illetve ii) fióktelep vagy képviseleti iroda2 létrehozása vagy fenntartása valamelyik Fél területén gazdasági tevékenység gyakorlása céljából; n) valamelyik Fél „befektetője”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vállalkozás létrehozása révén gazdasági tevékenységet folytat, vagy arra törekszik; o) „szolgáltatás”: bármely ágazatba tartozó bármely szolgáltatás3, az  államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások kivételével; p) „az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amelyet nem üzleti alapon és nem egy vagy több szolgáltatóval versengve nyújtanak; q) „szolgáltató”: olyan természetes vagy jogi személy, amely szolgáltatást nyújt; r) „szolgáltatásnyújtás”: a szolgáltatás előállítása, terjesztése, marketingje, értékesítése és végrehajtása. 1 Egy jogi személy akkor áll egy másik jogi személy ellenőrzése alatt, ha az utóbbinak jogában áll az igazgatók többségét kinevezni, vagy másképpen törvényesen irányítani tevékenységeit. 1 A jogi személy „alapítása” és „megszerzése” kifejezéseket úgy kell értelmezni, hogy azok magukban foglalják a jogi személyben való tőkerészesedést a tartós gazdasági kapcsolatok létrehozása és fenntartása céljából. 2 A másik Fél jogi személyének képviseleti irodái nem végezhetnek kereskedelmi jellegű gazdasági tevékenységet a Kazah Köztársaság területén. Az Európai Unió fenntartja a jogot arra, hogy viszonosságot alkalmazzon e tekintetben. 3 A nagyobb egyértelműség érdekében, e fejezet alkalmazásában szolgáltatásokon a WTO MTN.GNS/W/120 dokumentumának frissített változatában felsorolt szolgáltatások értendők. 2. SZAKASZ LETELEPEDÉS ÉS HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS 1. ALSZAKASZ A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK 41. CIKK Alkalmazási kör és hatály 1. Ez az  alszakasz a  Felek által a  gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos letelepedést és a  határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást érintően hozott intézkedésekre vonatkozik. 2. A Felek megerősítik a GATS keretében tett kötelezettségvállalásaikból fakadó jogaikat és kötelezettségeiket. Az egyértelműség kedvéért, a  szolgáltatások tekintetében a  Felek GATS-ban vállalt egyedi kötelezettségeinek jegyzékét4 – ideértve a  fenntartásokat és a  legnagyobb kedvezményes elbánás alóli mentességek jegyzékeit is – bele kell foglalni ebbe a megállapodásba és annak részévé kell tenni, valamint alkalmazni kell. 42. CIKK A letelepedés feltételeinek fokozatos javítása 1. A kereskedelmi formációban ülésező Együttműködési Bizottság ajánlásokat tesz a  Felek számára a  letelepedés további liberalizációjára vonatkozóan, e megállapodással összefüggésben. 2. A Felek arra törekednek, hogy ne fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek következtében a  letelepedés feltételei korlátozottabbá válnak az e megállapodás aláírását megelőző napon fennálló helyzethez képest. 43. CIKK A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás feltételeinek folyamatos javítása 1. A Felek teljes mértékben elismerik a  Felek közötti, határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás liberalizálásának fontosságát. 2. A kereskedelmi formációban ülésező Együttműködési Bizottság ajánlásokat tesz a  Felek számára a  határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás további liberalizációjára vonatkozóan, e megállapodással összefüggésben. 2. ALSZAKASZ A SZOLGÁLTATÁSOKON KÍVÜLI GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK 44. CIKK Alkalmazási kör és hatály Ez az alszakasz a Felek által a szolgáltatásoktól eltérő gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos letelepedést érintően hozott intézkedésekre vonatkozik. 45. CIKK Legnagyobb kedvezményes elbánás 1. Mindegyik Fél legalább olyan bánásmódban részesíti a  másik Fél jogi személyeit alapításuk tekintetében, mint bármely harmadik ország jogi személyeit. 2. Mindegyik Fél legalább olyan elbánásban részesíti a  másik Fél jogi személyeit utóbbi Fél előbbi Fél területén letelepedett jogi személyei működését illetően, mint bármely harmadik ország jogi személyeit. 4 A Kazah Köztársaságra vonatkozóan a hivatkozás magában foglalja a Kazah Köztársaság WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv szolgáltatásokról szóló fejezetét. 3. A Kazah Köztársaság által a  Kazah Köztársaság területén jogi személy formában letelepedett WTO-tagbeli jogi személyeknek a  helyi tartalmi követelményekkel kapcsolatban biztosított előnyt, kedvezményt, kiváltságot vagy mentességet azonnal és feltétel nélkül meg kell adni a  Kazah Köztársaság területén jogi személy formában letelepedett európai uniós jogi személyeknek. 4. Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban nyújtott elbánás nem alkalmazandó a valamely Fél által gazdasági integrációs megállapodások, szabadkereskedelmi megállapodások, a  kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodások és az elsősorban adóügyeket szabályozó megállapodások alapján nyújtott elbánásra, és nem értelmezhető úgy, hogy kiterjedne a  beruházások – e  fejezet 46.  cikkéből fakadó elbánástól eltérő – védelmére, ideértve a  beruházó és az állam közötti vitarendezési eljárásokat is. 5. A (4)  bekezdéstől eltérve, a  stratégiai erőforrások és tárgyak tekintetében, a  Kazah Köztársaság az  Európai Unió jogi személyeinek a  Kazah Köztársaságban jogi személy formájában létrehozott leányvállalatait minden esetben legalább olyan elbánásban részesíti, mint amilyet e  cím alkalmazása megkezdésének időpontja után bármely harmadik ország jogi személyeinek a  Kazah Köztársaságban jogi személy formájában létrehozott leányvállalatai számára nyújt. 46. CIKK Nemzeti elbánás A Felek I. mellékletben meghatározott fenntartásaira is figyelemmel, a) a jogi személyek működése tekintetében mindegyik Fél legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíti a másik Fél jogi személyeinek az előző Fél területén létrehozott leányvállalatait, mint amilyenben saját jogi személyeit; b) A Kazah Köztársaság az  Európai Unió jogi személyeit és fióktelepeit – letelepedésük és a  szolgáltatásoktól eltérő gazdasági tevékenységeket illető működésük tekintetében – legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíti, mint amilyenben a  Kazah Köztársaság jogi személyeit és fióktelepeit. A  Kazah Köztársaság által nyújtott nemzeti elbánás nem sérti a Kazah Köztársaság WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvben foglalt feltételeket. 3. SZAKASZ TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÜZLETI CÉLÚ IDEIGLENES TARTÓZKODÁSA 47. CIKK Alkalmazási kör és meghatározások 1. Ez a szakasz azon intézkedésekre alkalmazandó, amelyeket – a 39. cikk (5) és (6) bekezdésével összhangban – a Felek a  letelepedési céllal érkező üzleti látogatók, vállalaton belül áthelyezett személyek és szerződéses szolgáltatók területükre történő belépésére és ideiglenes tartózkodására alkalmaznak. 2. E szakasz alkalmazásában: a) „letelepedési céllal érkező üzleti látogatók”: valamely Fél jogi személyének vezető beosztásban dolgozó természetes személyei, akiknek az  a  feladatuk, hogy a  másik Fél területén telephelyet hozzanak létre. A  letelepedés céljához szükséges szolgáltatásokon kívül nem nyújtanak más szolgáltatásokat, és a  letelepedés céljához szükséges gazdasági tevékenységeken kívül nem folytatnak más gazdasági tevékenységet. Nem kapnak javadalmazást a fogadó Fél területén található forrásból; b) „vállalaton belül áthelyezett személyek”: olyan természetes személyek, akik legalább egy éven keresztül valamely Fél jogi személyének alkalmazásában álltak vagy abban partnerek voltak1, és akiket ideiglenesen egy olyan vállalathoz helyeznek át, amely a  szóban forgó Fél jogi személyének a  másik Fél területén letelepedett leányvállalata, fióktelepe vagy anyavállalata. Az érintett természetes személyeknek bele kell tartozniuk a Felek vonatkozó GATS-jegyzékeiben – amelyek e szakasz alkalmazásában a gazdasági tevékenységekre vonatkoznak – meghatározott kategóriák egyikébe. 1 Az egyértelműség érdekében a partnereknek ugyanazon jogi személyhez kell tartozniuk. c) „szerződéses szolgáltató”: olyan természetes személy, akit a  Fél olyan jogi személye alkalmaz, amely maga nem munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó ügynökség, és nem ilyen ügynökségen keresztül tevékenykedik, nem letelepedett a  másik Fél területén, és jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést2 kötött az utóbbi Fél területén található végső felhasználóval, ami megkívánja, hogy alkalmazottai ideiglenesen az érintett Fél területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából. d) „képesítések”: törvényi, rendeleti vagy igazgatási rendelkezések alapján kijelölt hatóság által kiadott és a szakképzés sikeres elvégzését igazoló oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok. 48. CIKK Vállalaton belül áthelyezett személyek és letelepedési céllal érkező üzleti látogatók 1. A szolgáltatásokra vonatkozóan a Felek újra megerősítik a GATS szerinti kötelezettségvállalásaikból fakadó jogaikat és kötelezettségeiket a  vállalaton belül áthelyezett személyek vagy a  letelepedési céllal érkező üzleti látogatók belépése és ideiglenes tartózkodása tekintetében. Az abban foglalt fenntartásokat alkalmazni kell3. 2. A szolgáltatásoktól eltérő gazdasági tevékenységekre vonatkozóan, valamint a  II.  mellékletben meghatározott fenntartásokra is figyelemmel: a) mindkét Fél lehetővé teszi a  másik Fél területén áruk előállításával foglalkozó befektetők számára, hogy az e fejezet 47. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott vállalaton belül áthelyezett személyeket helyezzen át, valamint az e fejezet 47. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott üzleti látogatókat küldjön letelepedés céljából. A  belépés és ideiglenes tartózkodás a  vállalaton belüli áthelyezések esetében legfeljebb három évig, a  letelepedési céllal érkező üzleti látogatók esetében pedig bármely 12 hónapos időszakban 90 napig engedélyezett; b) egyik Fél sem tart fenn vagy fogad el olyan intézkedéseket, amelyek számbeli kvóták vagy a  gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján történő korlátozásokként, valamint megkülönböztető korlátozásokként határozzák meg azt, hogy a  befektető összesen hány természetes személyt helyezhet át vállalaton belül áthelyezett személyként vagy küldhet letelepedési céllal érkező üzleti látogatóként. 49. CIKK Szerződéses szolgáltatók 1. A Kazah Köztársaság lehetővé teszi, hogy az Európai Unió jogi személyei szolgáltatást nyújtsanak a területén olyan természetes személyek jelenléte révén, akik az Európai Unió tagállamainak állampolgárai, az alábbi feltételekkel: a) A Kazah Köztársaság területére belépő természetes személyeknek: i. egyetemi diplomával vagy a megfelelő szintű tudást bizonyító felsőfokú műszaki képesítéssel, és ii. szakképesítéssel kell rendelkezniük, amennyiben a  Kazah Köztársaság törvényei, rendeletei vagy előírásai értelmében erre szükség van ahhoz, hogy az  érintett ágazatban tevékenységet folytassanak; b) a természetes személyek a szolgáltatásnyújtásért nem részesülhetnek más díjazásban, mint az Európai Unió jogi személye által a Kazah Köztársaság területén való tartózkodásuk során fizetett díjazás; c) a Kazah Köztársaság területére belépő természetes személyeknek legalább a  Kazah Köztársaság területére való belépés iránti kérelem benyújtása előtti évben az Európai Unió jogi személyének alkalmazásában kellett állniuk. Ezenkívül a természetes személyeknek – a Kazah Köztársaság területére való belépés iránti kérelem benyújtásakor – legalább ötéves szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük a  szerződés tárgyát képező tevékenységi ágazatban; d) a Kazah Köztársaság elvégezheti a  gazdasági szükségesség vizsgálatát, és éves kvótát állapíthat meg azon munkavállalási engedélyekre, amelyeket a Kazah Köztársaság szolgáltatási piacára belépési engedélyt szerző európai uniós szerződéses szolgáltatók számára tart fenn. A Kazah Köztársaság szolgáltatási piacára belépő európai uniós szerződéses szolgáltatók teljes száma nem haladhatja meg az évi 800 főt; 2 A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződésnek meg kell felelnie a szerződés teljesítése szerinti ország törvényeinek, rendeleteinek és jogszabályi előírásainak. 3 A nagyobb egyértelműség érdekében a fenntartásoknak magukban kell foglalniuk a vállalaton belül áthelyezett személyek és a letelepedési céllal érkező üzleti látogatók kategóriájának fogalommeghatározásaiban szereplő fenntartásokat is. e) a Kazah Köztársaság WTO-csatlakozása esetén ötéves időszak lejártakor a  gazdasági szükségesség vizsgálatát nem kell elvégezni1. Abban az  időszakban, amíg a  Kazah Köztársaság alkalmazza a  gazdasági szükségesség vizsgálatát2, a  természetes személyeknek a  Kazah Köztársaság területére való belépése és ideiglenes tartózkodása – a  szerződés teljesítése alapján – bármely 12 hónapos időszakban összesen nem haladhatja meg a  négy hónapot, illetve a  szerződés időtartamát, attól függően, hogy melyik a  rövidebb. A  Kazah Köztársaság WTO-hoz való csatlakozásától számított ötéves időszak lejártakor a  beutazás és ideiglenes tartózkodás bármely 12 hónapos időszakban összesen nem haladhatja meg a hat hónapot, illetve a  szerződés időtartamát, attól függően, hogy melyik a  rövidebb. Az  Európai Unió jogi személyei felelősek azért, hogy alkalmazottaik időben elhagyják a Kazah Köztársaság területét. 2. A Kazah Köztársaság lehetővé teszi, hogy az  Európai Unió jogi személyei természetes személyek jelenléte révén szolgáltatást nyújtsanak a területén, amennyiben a szolgáltatási szerződés teljesíti az alábbi feltételeket: a) a szolgáltatási szerződés: i. megkötése közvetlenül az  Európai Unió jogi személye és a  végső felhasználó között történt, mely utóbbi a Kazah Köztársaság jogi személye; ii. előírja az  említett jogi személy alkalmazottainak a  Kazah Köztársaság területén való ideiglenes tartózkodását szolgáltatásnyújtás céljából; valamint iii. megfelel a Kazah Köztársaság jogszabályainak, rendeleteinek és követelményeinek; b) a szolgáltatási szerződést a Kazah Köztársaság GATS-ban vállalt kötelezettségeinek jegyzékében szereplő és meghatározott alábbi tevékenységi ágazatok valamelyikében kell megkötni: i. jogi szolgáltatások ii. számviteli és könyvelési szolgáltatások iii. adótanácsadási szolgáltatás iv. építészeti szolgáltatás v. műszaki mérnöki szolgáltatások vi. integrált mérnöki szolgáltatások vii. várostervezés és tájépítészeti szolgáltatások viii. számítógépes és azzal összefüggő szolgáltatások ix. hirdetés x. piackutatási szolgáltatások xi. üzletviteli tanácsadás xii. üzletviteli tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások xiii. műszaki vizsgálat, elemzés xiv. bányászathoz kapcsolódó tanácsadás és szaktanácsadás xv. kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás xvi. fordítás, tolmácsolás xvii. berendezések karbantartása és javítása, beleértve a  közlekedési berendezéseket is, az  értékesítést követő szolgáltatásokra vonatkozó szerződéssel összefüggésben xviii. környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások. c) Az e  bekezdés alapján engedélyezett belépés csak a  szerződés tárgyát képező szolgáltatási tevékenységre vonatkozik, és nem jogosít arra, hogy a Kazah Köztársaság területén a szakmai címet használják. 3. Az Európai Unió megerősíti a  GATS szerinti kötelezettségvállalásaikból fakadó kötelezettségeit a  szerződéses szolgáltatók belépése és ideiglenes tartózkodása tekintetében. Az abban foglalt fenntartásokat alkalmazni kell1. 1 A beutazásra, tartózkodásra és munkavállalásra vonatkozó összes többi követelményt, jogszabályt és rendeletet alkalmazni kell. 2 Az egyértelműség kedvéért, a Kazah Köztársaság esetében a „gazdasági szükségesség vizsgálata” olyan eljárásokat jelent, amelyeket a Kazah Köztársaság jogi személye végez szerződéses szolgáltatók toborzásakor, amelyek során a nemzeti munkaerőpiaci feltételek alapján kell figyelembe venni a külföldi munkaerő beboc …