2011. CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról.

2011. CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról. ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti befektetési alap és befektetési alapkezelő létrehozatalára, működésére és felügyeletére, b) a Magyarország területén végzett befektetési alapkezelési tevékenységre, c) a Magyarország területén székhellyel rendelkező ÁÉKBV alapkezelő EGT-államban létrehozott fióktelepe által végzett befektetési alapkezelési tevékenységére, valamint határon átnyúló szolgáltatás nyújtására, d) a befektetési jegy és az egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarország területén, valamint befektetési alapkezelő által EGT-államban történő forgalomba hozatalára, e) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre. II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2. § A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza. 3. § E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában: 1. ÁÉKBV: a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre; 2. ÁÉKBV-alapkezelő: ÁÉKBV kezelésére engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő; 3. ÁÉKBV fogadó tagállama: az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamától eltérő EGT-állam, amelyben az ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazzák; 4. ÁÉKBV-irányelv: az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról; 5. ÁÉKBV székhely szerinti tagállama: az az EGT-állam, amelyben az ÁÉKBV-t engedélyezték; 6. áru: a Bszt.-ben meghatározott fogalom; 7. átruházható értékpapír: a Bszt.-ben meghatározott fogalom; 8. betét: betétszerződés vagy bankszámlaszerződés alapján hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg; A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 23-i ülésnapján fogadta el. 9. befektetési alap: e törvényben meghatározott feltételek szerint befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők érdekében kezel; 10. befektetési alapkezelés: a befektetési alap részére végzett kollektív portfóliókezelés; 11. befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező vállalkozás; 12. befektetési alapkezelő fogadó tagállama: a befektetési alapkezelő székhely szerinti tagállamától eltérő EGT-állam, amelyben a befektetési alapkezelő fiókteleppel rendelkezik vagy szolgáltatást nyújt; 13. befektetési alapkezelő székhely szerinti tagállama: az az EGT-állam, ahol a befektetési alapkezelő létesítő okirat szerinti székhelye található; 14. befektetési alap saját tőkéje: a befektetési alap indulásakor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával megegyező tőke, amely az alap működése során a befektetési alap nettó eszközértékével azonos; 15. befektetési jegy: az e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír; 16. befektetési tanácsadás: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység; 17. befektetési vállalkozás: a Bszt.-ben ilyenként meghatározott szervezet; 18. befektető: a befektetési jegy vagy az egyéb kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa; 19. cél-ÁÉKBV: olyan ÁÉKBV vagy annak egy olyan részalapja, amely legalább egy gyűjtő-ÁÉKBV befektetővel rendelkezik, míg ő maga nem gyűjtő-ÁÉKBV és nem rendelkezik a gyűjtő-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaival; 20. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke; 21. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam; 22. ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom; 23. érintett személy: a) a befektetési alapkezelő vezető állású személye, tulajdonosa, alkalmazottja, b) bármely olyan természetes személy, aki tevékenységét a befektetési alapkezelő érdekeinek megfelelően végzi, és aki részt vesz a befektetési alapkezelő által végzett befektetési alapkezelésben, vagy c) bármely olyan természetes személy, aki harmadik fél részére szóló, befektetési alapkezelő által nyújtandó befektetési alapkezelési szolgáltatásra vonatkozó kiszervezésre irányuló szerződés alapján közvetlenül részt vesz a befektetési alapkezelés szolgáltatásának nyújtásában; 24. értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom; 25. felosztott hozam: a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után fizet; 26. Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; 27. felügyeleti hatóság: a) a Felügyelet, illetve b) a külföldi befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, letétkezelő, vagy tőkepiacokon szolgáltatást nyújtó, prudenciális felügyelet hatálya alá tartozó személy vagy szervezet tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet; 28. fióktelep: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet; 29. folyamatos forgalmazás: a nyílt végű kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjának folyamatos értékesítése és visszaváltása a kollektív befektetési forma futamideje alatt; 30. forgalmazás-elszámolási nap: az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket; 31. forgalmazás-teljesítési nap: az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják; 32. forgalmazó: a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő, a Tpt. 23. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet; 33. forgalomba hozatal: a kollektív befektetési értékpapír keletkeztetése és az első tulajdonosnak történő átadása; 34. főiroda: az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi döntéshozatal történik; 35. gyűjtő-ÁÉKBV: olyan ÁÉKBV vagy annak egy olyan részalapja, amely saját tőkéjének legalább 85 százalékát másik ÁÉKBV vagy annak részalapja – cél-ÁÉKBV – kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti; 36. harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak; 37. induló tőke: a vállalkozás alapításkori jegyzett tőkéjének, a tőketartalékának és az eredménytartalékának összege; 38. hitel: a hitelszerződés, illetve az ez alapján kötött kölcsönszerződés, valamint a halasztott pénzügyi teljesítés, ide nem értve a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítést; 39. kereskedelmi kommunikáció: a tájékoztató, a kezelési szabályzat és a hirdetmény kivételével minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kollektív befektetési értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával és forgalmazásával összefüggésbe hozható, reklámban vagy egyéb módon közölt információ; 40. kibocsátási program: a Tpt.-ben meghatározott fogalom; 41. kiemelt befektetői információ: az ÁÉKBV-ről és az egyéb nyilvános nyílt végű befektetési alapról készített, a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid dokumentum; 42. kollektív befektetési értékpapír: a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott, a kollektív befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat; 43. kollektív befektetési forma: a befektetési alap, az ÁÉKBV és minden olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára; 44. kollektív portfóliókezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása; 45. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni; 46. letétkezelő: a) a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, vagy b) olyan vállalkozás, amely az ÁÉKBV-irányelv letétkezelőre vonatkozó szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jogosult letétkezelői feladatokat ellátni; 47. likvid eszköz: a pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező állampapír, a felmondhatóságában nem korlátozott betét, továbbá az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű, nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; 48. minősített befolyás: egy befektetési alapkezelővel létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező a) befektetési alapkezelőben fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább 10 százalék, b) a befektetési alapkezelő döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább 20 százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a befektetési alapkezelő működésére; 49. miniszter: a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter; 50. minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium; 51. MNB: a Magyar Nemzeti Bank; 52. működési tanúsítvány: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által kiállított tanúsítvány arról, hogy a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési engedélye megfelel-e az ÁÉKBV-irányelvnek a befektetési alapkezelő székhely szerinti tagállama jogrendszerébe történő átvétele alapján elfogadott rendelkezéseknek, valamint a befektetési alapkezelő engedélyének esetleges korlátozása az általa kezelhető alapok tekintetében; 53. nemzetközi pénzügyi intézmény: a Tpt.-ben ilyenként meghatározott intézmény; 54. nettó eszközérték: a befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke – ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is – csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is; 55. nyilvános árjegyzés: arra jogosult szervezet (árjegyző) által pénzügyi eszközre vonatkozóan folyamatosan közzétett vételi és eladási kötelezettségvállalás az árjegyző által meghatározott árakon; 56. pénzpiaci eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom; 57. pénzügyi eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom; 58. portfóliókezelés: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység; 59. részesedési viszony: valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20 százalékának vagy ennél nagyobb részének közvetlenül vagy közvetetten való tulajdonlása; 60. saját tőke: az Szt.-ben meghatározott fogalom; 61. szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom; 62. származtatott ügylet: a Tpt.-ben meghatározott fogalom; 63. szavatoló tőke: a Hpt. 5. számú melléklete szerint meghatározott fogalom; 64. szoros kapcsolat: a) két vagy több természetes vagy jogi személy között fennálló, ellenőrző befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő kapcsolat, azzal, hogy ha egy személy olyan személlyel áll ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolatban, amely maga is ellenőrző befolyást gyakorol egy harmadik személyre, akkor e harmadik személyt is a legfelső szinten lévővel szoros kapcsolatban állónak kell tekinteni, illetve b) két vagy több személy között fennálló kapcsolat, amennyiben ezen személyek ugyanazon személyek ellenőrző befolyása alatt állnak; 65. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a befektető számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését; 66. tőkenövekmény: az egy jegyre jutó nettó eszközérték és a befektetési jegy névértéke közötti különbség, amennyiben az pozitív; 67. ügyfél: aki e törvény alapján a befektetési alapkezelőtől szolgáltatást vesz igénybe, ide nem értve a befektetőt; 68. ügyvezető: a befektetési alapkezelő vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese; 69. vezető állású személy: az ügyvezető, az igazgatóság tagja és a felügyelőbizottság elnöke, tagja, az igazgatótanács tagja, a fióktelep vezetésére kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, valamint minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg. MÁSODIK RÉSZ ALAPKEZELŐRE, LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK III. FEJEZET ALAPKEZELŐKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. A befektetési alapkezelő által végezhető tevékenységek 4. § (1) A befektetési alapkezelő kollektív portfóliókezelési tevékenységének végzése előzetes hatósági engedélyhez kötött, amelyet a Felügyelet ad ki. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására – amennyiben e törvény másképp nem rendelkezik – kizárólag befektetési alapkezelő kaphat engedélyt. (2) A befektetési alapkezelő az (1) bekezdés szerinti hatósági engedély birtokában az alábbi tevékenységeket végezheti: a) befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása); b) a kollektív portfóliókezeléshez kapcsolódó adminisztratív feladatok részben vagy egészben történő ellátása: ba) könyvviteli és jogi feladatok ellátása, bb) információszolgáltatás befektetők részére, bc) eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése, bd) jogszerű magatartás ellenőrzése, be) a befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, bf) hozamfizetés, bg) kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és folyamatos forgalmazásával összefüggő adminisztrációs feladatok, bh) a megkötött ügyletek elszámolása (beleértve a bizonylatok megküldését), bi) nyilvántartások vezetése; c) kollektív befektetési értékpapírok forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása; d) a befektetési alapkezelő által az értékesítést végző személyek oktatása és részükre írásos, illetve szóbeli információ rendszeres szolgáltatása az értékesítéshez szükséges, illetve indokolt módon és mértékben, továbbá a forgalmazás anyagi ösztönzése (értékesítés támogatása). (3) A befektetési alapkezelő a kollektív portfóliókezelési tevékenység mellett kizárólag az alábbi tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében, az a)–c) pontokban meghatározott tevékenységek esetén az adott tevékenységre előírt engedély birtokában és figyelemmel a (4) bekezdésre: a) portfóliókezelés, b) befektetési tanácsadás, c) kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése és az ezzel kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások, amely dematerializált értékpapírok esetében az értékpapírszámla vezetését is tartalmazza, valamint a végzett tevékenység jellegétől függően ügyfélszámla vezetését is magában foglalja, d) értékpapír-kölcsönzés. (4) A befektetési alapkezelő a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére köteles. A befektetési alapkezelő a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére önállóan, a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül nem kaphat engedélyt, míg a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt kizárólag a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában kaphat. A (2) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenység végzése esetén a befektetési alapkezelő akkor vehet fel közvetlenül a befektetőktől kollektív befektetési értékpapírokra szóló vételi és eladási megbízásokat, ha rendelkezik a (3) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységre szóló engedéllyel. (5) A befektetési alapkezelő a (2) bekezdésben meghatározott kollektív portfóliókezelési tevékenységet – kiszervezés útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretén belül – belföldi és külföldi befektetési alapkezelő részére is végezheti. A határon átnyúló szolgáltatás végzését a Felügyeletnek be kell jelenteni. (6) A (3) bekezdésben szereplő tevékenységek végzése esetén a Bszt. vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 2. Tőke- és szervezeti követelmények 5. § (1) A befektetési alapkezelő akkor kaphat befektetési alapkezelésre engedélyt, ha – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – rendelkezik legalább százhuszonötezer euró, ingatlanalap kezelése esetén legalább háromszázezer euró induló tőkével. (2) Ha a befektetési alapkezelő által kezelt portfólió összesített értéke meghaladja a kétszázötvenmillió eurót, szavatoló tőkéjét ki kell egészítenie. A pótlólagos tőkeösszeg annak az összegnek a 0,02 százaléka, amellyel a befektetési alapkezelő által kezelt portfólió értéke meghaladja a kétszázötvenmillió eurót. Ha az induló tőke és a pótlólagos tőke összege eléri a tízmillió eurót, a szavatoló tőkét nem szükséges tovább növelni. A számítás alapját képező összegbe bele kell számítani azon portfóliókat, amelyek kezelésével a befektetési alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződés alapján harmadik személyt bízott meg, nem kell figyelembe venni azonban azokat a portfóliókat, amelyeket a befektetési alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződés alapján megbízottként kezel. (3) A befektetési alapkezelőnek – a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében – az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet a) az (1) bekezdésben meghatározott összeg, vagy b) a megelőző év működési költségei 25 százalékának megfelelő összeg alá. (4) A (3) bekezdésben meghatározott szavatoló tőke mértékének meghatározása során a (3) bekezdés a) és b) pontja szerint számított érték közül a magasabbat kell irányadónak tekinteni. (5) Az (1) bekezdésben euróban meghatározott induló tőke összegét az alapítást megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. 6. § (1) A befektetési alapkezelő – a 36–37. §-ban foglalt eltéréssel – részvénytársaság formájában működhet. (2) A befektetési alapkezelőre a Gt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 3. Tárgyi és személyi feltételek 7. § (1) A befektetési alapkezelő irányítását belföldön létesített főirodában kell biztosítani. (2) A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell megfelelő irodai elhelyezéssel, kommunikációs rendszerrel (telefon, fax, internetkapcsolat, elektronikus postacím, nyilvános befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő esetén saját honlap). A befektetési alapkezelőnek olyan szervezeti és működési szabályokat kell kialakítania, amelyek biztosítják a 20. §-ban megfogalmazott működési szabályok megtartását. (3) A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell olyan elektronikus portfólió-nyilvántartási rendszerrel, amely alkalmas az általa kezelt portfóliók vagyonváltozásainak, a jegyzési és visszavásárlási megbízásoknak naprakész – és az információs kötelezettség teljesítését lehetővé tevő – rögzítésére és kimutatására és a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek teljesítésére. A befektetési alapkezelő gondoskodik az elektronikus adatfeldolgozás magas szintű biztonságáról és a rögzített információk védelméről és bizalmas kezeléséről. (4) Amennyiben a befektetési alapkezelő kollektív befektetési értékpapírt forgalmaz, a befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell olyan, a befektetők nyilvántartására szolgáló nyilvántartási rendszerrel, amely biztosítja a befektetők adatainak mindenkori naprakész nyilvántartását, visszakereshetőségét és az értékpapírtitok folyamatos megtartását. (5) A befektetési alapkezelőnek meg kell felelnie a Tpt. 355. §, 364. § és 368–371. §-ában meghatározott rendelkezéseknek. 8. § (1) A befektetési alapkezelő ügyvezetését legalább két természetes személy, munkaviszony keretében köteles ellátni. A vezető állású személyek között legalább két olyan személynek kell lennie, aki a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősül, és – legalább egy éve – állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik. (2) Befektetési alapkezelőnél vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki a) a (9) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, és e tényt a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja; b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik; c) legalább hároméves pénzügyi szakmai gyakorlattal és legalább hároméves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik és d) igazolja, hogy vele szemben a (10) bekezdésében meghatározott kizáró okok és a 11. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn. (3) A befektetési alapkezelő ügyvezetőjének, igazgatósága valamint felügyelő bizottsága elnökének a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken kívül az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a Felügyeletnek – az előzetes engedély megszerzése érdekében – bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta. (4) A vezető állású személy és a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 60 nap lehet, amelynek ideje alatt a vezető állású személy tisztségéhez kötődő jogait nem gyakorolhatja. (5) A befektetési alapkezelő teljes tevékenységét irányító személy az lehet, aki a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű – és e tényt a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja –, legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 2 év magyarországi szakmai gyakorlat. (6) A befektetéskezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személy az lehet, aki a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű – és e tényt a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja –, legalább kétéves, befektetési területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 1 év magyarországi szakmai gyakorlat, és akivel szemben nem áll fenn a (10) bekezdésben meghatározott kizáró ok. (7) Az adminisztratív tevékenységet irányító személy az lehet, aki a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű – és e tényt a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja –, legalább kétéves portfóliókezelési, befektetési alapkezelési vagy pénzügyi intézményi szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 1 év magyarországi szakmai gyakorlat, és akivel szemben nem áll fenn a (10) bekezdésben meghatározott kizáró ok. (8) A (2) és (5)–(7) bekezdés esetében a) a befektetési alapkezelőnél, kollektív befektetési formánál, befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél, biztosítónál, nyugdíjpénztárnál befektetésekkel, illetve hitelintézetnél letétkezeléssel foglalkozó területen, b) az MNB-nél, a Felügyeletnél, a minisztériumban, szabályozott piacnál, tőzsdénél, a központi értéktárnál, az elszámolóháznál, központi szerződő félnél, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél, a Magyar Államkincstárnál, c) ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelő ingatlanbefektetési tevékenységét irányító személye esetében, ingatlanforgalmazónál, valamint d) az a)–c) pontban felsoroltak külföldi megfelelőinél szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak. (9) A (2) és (5)–(7) bekezdés szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni: Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (Btk. 233. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), a hamis tanúzás (Btk. 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), a bűnpártolás (Btk. 244. §), a Btk. XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (Bt. 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), az önbíráskodás (Btk. 273. §), a Btk. XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a Btk. XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények. (10) Az (5)–(7) bekezdés vonatkozásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki: a) 10 százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetve közvetett részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan, a Felügyelet által felügyelt intézményben, amely a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős határozat megállapította; b) súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatban legalább három esetben szankciót alkalmazott; c) lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye szerinti ország hatóságaitól információ nem szerezhető meg, és a tulajdonszerzési engedélyezés elbírálásához szükséges információ megadását önként nem vállalja. (11) A (10) bekezdés szerinti kizáró okokat a kérelmező külföldi tevékenysége tekintetében is vizsgálni kell. (12) A befektetési alapkezelő az (1) és (5)–(7) bekezdésben meghatározott személyek kinevezését, a személyükben bekövetkezett változást a kinevezést vagy a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a kinevezést vagy a változást követő 5 napon belül a Felügyeletnek köteles bejelenteni. 9. § A befektetési alapkezelőben történő minősített befolyás megszerzésére alkalmazni kell a Bszt. IX. Fejezetében foglalt rendelkezéseket, azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, azon befektetési alapkezelőt kell érteni. 4. Jó üzleti hírnév 10. § (1) A befektetési alapkezelő minősített befolyással rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet, a) aki (amely) mentes a befektetési alapkezelő óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a befektetési alapkezelő megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a befektetési alapkezelő feletti hatékony felügyelet gyakorlását. (2) A befektetési alapkezelő vezető tisztségviselőjének, üzleti tevékenységét irányító személyeinek jó üzleti hírnévvel kell rendelkezniük. (3) A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek, illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt a Felügyelet elfogadja. A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő. A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti. (4) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania. 5. Összeférhetetlenség 11. § (1) A befektetési alapkezelő vezető állású személye, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a) a befektetési alapkezelő által megbízott letétkezelőnek, b) a befektetési alapkezelő által hozott befektetési döntések végrehajtásában közreműködő befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, valamint c) a befektetési alapkezelő ügyfelének a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye. (2) Az a személy, aki esetében az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni. (3) A befektetési alapkezelőre vonatkozó, az összeférhetetlenség kezelését érintő további szabályokat a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló kormányrendelet határozza meg. 6. Személyes ügyletek 12. § (1) Az érintett személy által vagy nevében pénzügyi eszközre vonatkozóan végrehajtott ügylet személyes ügyletnek minősül, ha az érintett személy szakmai tevékenységi körén kívül jár el vagy az ügylet végrehajtása az alábbi személyek valamelyikének számlájára történik: a) az érintett személy, b) olyan személy, akivel az érintett személy családi vagy egyéb szoros kapcsolatban van, c) olyan személy, akinek az érintett személlyel való kapcsolata folytán az érintett személynek – az ügylet végrehajtásáért kapott díjon vagy kezelési költségen kívül – közvetlen vagy közvetett anyagi érdeke fűződik az ügylethez. (2) A befektetési alapkezelő megfelelő intézkedéseket alkalmaz a (3) bekezdésben felsorolt tevékenységek megakadályozása érdekében, amennyiben azok olyan érintett személyhez köthetők, a) aki összeférhetetlenséget eredményező tevékenységben vesz részt, vagy b) aki bennfentes információhoz, vagy a kollektív befektetési formára, vagy annak részére végzett ügyletekre vonatkozó más bizalmas információhoz férhet hozzá, a befektetési alapkezelő nevében vagy javára végzett tevékenység következtében. (3) A (2) bekezdés szempontjából az alábbi tevékenységeket kell figyelembe venni: a) olyan személyes ügylet végrehajtása, amely aa) bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg, ab) üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, banktitok vagy az adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával vagy felhasználásával jár, vagy ac) ügylet ellentétben áll a befektetési alapkezelő e törvényben vagy a Bszt.-ben meghatározott kötelezettségeivel; b) harmadik személy részére történő, az érintett személy munkaköri kötelezettségét meghaladó tanácsadás vagy harmadik személy bíztatása arra, hogy pénzügyi eszközökre vonatkozó olyan ügyletbe kezdjen, amely ha az érintett személy személyes ügylete lenne, vonatkozna rá az a) pont vagy a Bszt. 77. §-ának (1)–(2) bekezdése, illetve a folyamatban lévő megbízásokra vonatkozó információkkal való visszaélésnek minősülne; c) a Tpt. 203. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetnek nem minősülő információ vagy vélemény harmadik személy részére történő, az érintett személy munkaköri kötelezettségét meghaladó módon való közlése, amennyiben az érintett személy tisztában van vagy tőle elvárható gondossággal tisztában kellene lennie, hogy e közlés eredményeként a harmadik személy ca) pénzügyi eszközre vonatkozóan olyan ügyletbe kezdene, amely ha az érintett személy személyes ügylete lenne, vonatkozna rá e bekezdés a) pontja vagy a Bszt. 77. §-ának (1)–(2) bekezdése, illetve a folyamatban lévő megbízásokra vonatkozó információkkal való visszaélésnek minősülne vagy cb) egy további személyt a ca) alpontban foglalt ügylet megkötésére biztatna vagy számára ilyen ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna. (4) A befektetési alapkezelő a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozásának időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, illetve foglalkoztatottját (a továbbiakban együtt: alkalmazott) a (3) bekezdésben felsorolt tevékenységek tiltásáról és a befektetési alapkezelő által a (2) bekezdés szerinti intézkedéseiről. (5) Az érintett személy a személyes ügyletre vonatkozó megállapodás megkötését haladéktalanul köteles a befektetési alapkezelő számára bejelenteni, lehetővé téve a befektetési alapkezelő számára az ügylet beazonosítását. (6) A befektetési alapkezelő nyilvántartást vezet az (5) bekezdésben meghatározott, valamint az általa feltárt személyes ügyletekről, ideértve az ilyen ügyletekkel kapcsolatos felhatalmazást vagy tiltást. (7) A befektetési alapkezelő valamely tevékenységének kiszervezésre irányuló szerződés keretében történő ellátása esetén a kiszervezett tevékenységet végző harmadik személy nyilvántartást vezet az érintett személyek személyes ügyleteiről, és ezekről kérésre haladéktalanul tájékoztatja a befektetési alapkezelőt. (8) A (2)–(7) bekezdés nem alkalmazandó a) a portfóliókezelés keretében végzett személyes ügyletekre, amennyiben nincs előzetes információcsere a portfóliókezelési tevékenységet végző és az érintett személy vagy olyan harmadik személy között, akinek a számlájára az ügyletet végzik, b) a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó személyes ügyletekre, ha az érintett személy vagy az a harmadik személy, akinek a számlájára az ügyletet végzik, nem rendelkezik döntési hatáskörrel az adott kollektív befektetési forma eszközeinek összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan. 7. Ügyletek, megbízások rögzítésére és a nyilvántartásra vonatkozó előírások 13. § (1) A befektetési alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formákra vonatkozó valamennyi portfólióügylet tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott információk rögzítését, valamint a megbízás és a lebonyolított ügylet adatainak visszakereshetőségét. (2) Az (1) bekezdés szempontjából rögzítendő adatok: a) a kollektív befektetési forma és a kollektív befektetési forma nevében eljáró személy neve vagy más megjelölése; b) a lebonyolított ügylethez kapcsolódó pénzügyi eszköz azonosításához szükséges részletek; c) a mennyiség; d) a megbízás vagy az ügylet típusa; e) az ár; f) megbízás esetében a megbízás továbbításának a napja és pontos időpontja, továbbá annak a személynek a neve vagy más megjelölése, akinek a részére a megbízást továbbították; g) ügylet esetében az ügylet megkötésére vonatkozó döntés, valamint az ügylet végrehajtásának pontos időpontja; h) a megbízást továbbító vagy az ügyletet végrehajtó személy neve; i) a megbízás visszavonása esetén a megbízás visszavonásának indokai; j) végrehajtott ügyletek esetében a másik fél és az ügylet végrehajtási helyszínének azonosítása. (3) A (2) bekezdés j) pontjában említett végrehajtási helyszín alatt a Tpt.-ben meghatározott szabályozott piacot, a Bszt.-ben meghatározott multilaterális kereskedési rendszert, rendszeres internalizálót, árjegyzőt, illetve más likviditásszolgáltatót vagy olyan személyt kell érteni, amely a felsoroltak bármelyike által ellátott funkciót tölt be harmadik országban. Ha az ügylet nem a felsorolt végrehajtási helyszínek valamelyikén történik, elegendő a másik fél megjelölése. 14. § (1) A 4. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén a befektetési alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell a kollektív befektetési értékpapírra vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások elektronikus formában történő rögzítését, közvetlenül az ilyen megbízások kézhezvételét követően. (2) Az (1) bekezdés szerinti rögzítés az alábbi adatokra vonatkozik: a) az érintett kollektív befektetési forma adatai; b) a megbízást adó vagy továbbító személy beazonosításához szükséges adatok; c) a megbízást fogadó személy beazonosításához szükséges adatok; d) a megbízás napja és időpontja; e) a fizetés feltételei és módja; f) a megbízás típusa; g) a megbízás végrehajtásának napja; h) a jegyzett vagy visszaváltott kollektív befektetési értékpapírok száma; i) az egyes kollektív befektetési értékpapírok jegyzési vagy visszaváltási ára; j) a kollektív befektetési értékpapírok teljes jegyzési vagy visszaváltási értéke; k) a megbízás jegyzési díjakat is tartalmazó bruttó értéke vagy a visszaváltási díjakkal csökkentett nettó összeg. 15. § (1) A befektetési alapkezelő olyan nyilvántartási rendszert köteles fenntartani, amely biztosítja a 13. és a 14. §-ban említett adatok 8 évig – kivételes körülmények között a Felügyelet előírására ennél hosszabb ideig – történő megőrzését. (2) A befektetési alapkezelő tevékenységi engedélyének visszavonása esetén, a befektetési alapkezelő az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokat az engedély visszavonását követő 8 évig köteles megőrizni. Ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezeléssel kapcsolatos feladatait átruházza egy másik befektetési alapkezelőre, az átruházás időpontját megelőző 8 év (1) bekezdés szerinti nyilvántartásait köteles hozzáférhetővé tenni a másik befektetési alapkezelő számára. (3) A befektetési alapkezelő az (1) bekezdés szerinti nyilvántartási rendszerben tárolt adatokat olyan formában és olyan tartós adathordozón köteles megőrizni, amely biztosítja a) az adatokhoz való – Felügyelet általi – közvetlen hozzáférést, valamint az ügyletek végrehajtása során keletkező adatok utólagos visszakereshetőségét, b) az adatok javítása vagy módosítása esetén az adatok javítás vagy módosítás előtti tartalmának megállapíthatóságát, c) a nyilvántartások védelmét manipulációs szándékú változtatással szemben. 8. Engedélyezési feltételek 16. § (1) A kérelmező a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli a) a befektetési alapkezelő létesítő okiratát, a végezni kívánt tevékenység megnevezését, működési tervét, amely a szervezeti felépítését, valamint a 2. melléklet szerinti működési szabályzatát tartalmazza; b) az 5. § (1) bekezdésben meghatározott mértékű induló tőke befizetését igazoló dokumentumot, valamint az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg törvényes eredetének igazolását; c) amennyiben az alapkezelő származtatott ügyleteket is köt, a kapcsolódó kockázatok kezelésére szolgáló kockázatkezelési szabályzatát; d) a tárgyi, szervezeti és – a büntetlen előéletre vonatkozó előírásokon kívüli – személyi feltételeknek való megfelelés igazolására vonatkozó okiratokat; e) a befektetési alapkezelő olyan közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező személyeinek bemutatását, akik, vagy amelyek minősített befolyással rendelkeznek a befektetési alapkezelőben; f) a 17. §-ban foglaltak fennállásáról vagy azok hiányáról szóló nyilatkozatot; g) amennyiben a befektetési alapkezelő a Bszt. hatálya alá tartozó tevékenységet is végez, arra vonatkozó belső szabályzatát, amely biztosítja a több megbízó, illetve kollektív befektetési forma részére, különböző befektetési elvek alapján való befektetési alapkezelés miatti lehetséges érdekellentétek kiküszöbölését; valamint h) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési alapkezelő informatikai rendszere alkalmas a 13–14. §-ban meghatározott követelmények teljesítésére. (2) A befektetési alapkezelő tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályok előírásainak és a Felügyelet felhívására köteles igazolni, hogy megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott működési feltételnek is. (3) A befektetési alapkezelő a tevékenységi engedély kézhezvételét követően kezdheti meg tevékenységét. 17. § A Felügyelet a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyének megadásához előzetesen kikéri más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt befektetési alapkezelő a) más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő, biztosítóintézet, kollektív befektetési forma leányvállalata, b) más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő, biztosítóintézet, kollektív befektetési forma anyavállalatának leányvállalata, c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, befektetési alapkezelőben, biztosítóintézetben, kollektív befektetési formában ellenőrző befolyással rendelkezik. 9. Az engedélykérelem elutasításának esetei 18. § (1) A Felügyelet a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező a) az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt feltételeknek nem felel meg, b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta, c) megtévesztő vagy valótlan adatot közölt, vagy d) olyan személlyel vagy szervezettel áll szoros kapcsolatban, amelynek lakóhelye vagy székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogszabályai vagy a jogszabályokban foglaltak kikényszerítése akadályozza a befektetési alapkezelő feletti hatékony és eredményes felügyeletet. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek ellenőrzéséhez a Felügyelet által szükségesnek ítélt információkat a kérelmezőnek a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátania. (3) A Felügyelet naprakészen közzéteszi a honlapján a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodásban részes szervek adatait és a székhelyük szerinti országok listáját. 10. A tevékenységi engedély visszavonásának esetei 19. § (1) A Felügyelet a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azokat a befektetési alapkezelő 6 hónapon belül nem pótolta; b) a befektetési alapkezelő vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet; c) a befektetési alapkezelő az engedélyezett tevékenységet 12 hónapon belül nem kezdi meg; vagy – a működés megkezdését követően – 6 hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja; d) a befektetési alapkezelő bejelenti a Felügyeletnek, hogy a tevékenység folytatásával felhagy; e) a befektetési alapkezelő a tevékenységre vonatkozó, az e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi; f) a befektetési alapkezelő saját tőkéje a törvény által meghatározott szint alá csökken, és a befektetési alapkezelő a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget; g) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg; h) a befektetési alapkezelő és harmadik személy között olyan típusú szoros kapcsolat keletkezik, amely a befektetési alapkezelővel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országban alkalmazott jogszabályok szerint akadályozza a befektetési alapkezelő feletti hatékony hatósági felügyelet gyakorlását; i) a befektetési alapkezelő nem vitatott tartozását az esedékességet követő 5 napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet. (2) Az (1) bekezdés c)–e) pontjai alapján a Felügyelet a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más, az adott tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező vállalkozás átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési alapkezelő a tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni. (3) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok 6 hónapon belül pótolhatók. 11. Működési feltételek 20. § (1) A befektetési alapkezelőnek tisztességesen, a kezelésében levő kollektív befektetési formák, valamint a piac integritása érdekében eljárva, kellő képességek, körültekintés és a gondosság jegyében, a tevékenysége során folyamatosan meg kell felelnie az alábbi, prudens működést biztosító szabályoknak, figyelembe véve az általa kezelt kollektív befektetési formák egyedi sajátosságait is. (2) A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell a) megalapozott adminisztrációs és számviteli eljárásokkal; b) az elektronikus adatfeldolgozásra vonatkozó ellenőrzési és biztonsági eljárásokkal; c) az információk biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének megőrzésére alkalmas rendszerekkel és eljárásokkal, és d) megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokkal, beleértve különösen az alkalmazottai által lebonyolított személyes ügyletekre vagy a sajátszámlás befektetések céljából vásárolt pénzügyi eszközökbe történt befektetésekre vonatkozó szabályokat. (3) Az alkalmazott eljárásoknak és rendszereknek biztosítaniuk kell a) a lebonyolított ügyletek eredetének, az azokban részt vevő feleknek, az ügylet jellegének, időpontjának és helyének az utólagos visszakereshetőségét és ellenőrzését; b) hogy a befektetési alapkezelő kezelésében levő kollektív befektetési formák eszközeit a mindenkori működési szabályokkal vagy létesítő okiratokkal és hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban fektessék be; c) a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák és egyéb portfóliók eszközeinek egymástól, valamint a befektetési alapkezelő saját eszközeitől történő elkülönített nyilvántartását, továbbá d) hogy a befektetési alapkezelő eleget tudjon tenni adatszolgáltatási kötelezettségének és a Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek. (4) A befektetési alapkezelőnek olyan belső szervezeti megoldásokat kell kialakítania, amelyek kizárják vagy a lehető legkisebbre csökkentik a) a befektetési alapkezelő és ügyfelei, b) a befektetési alapkezelő két ügyfele, c) a befektetési alapkezelő egyik ügyfele és a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák, vagy d) a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák között létrejött érdekellentét nyomán a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák és az ügyfelek érdekei sérelmének kockázatát. (5) A befektetési alapkezelőnek olyan belső szervezeti megoldásokat kell alkalmaznia, amelyek biztosítják az egyedi eszközökre vonatkozó befektetési döntések meghozatalának és végrehajtásának elkülönítését az egyes ügyletek elszámolásától és adminisztrálásától. Az elkülönítésnek a szervezeten belül a munkamegosztás és az irányítási, felelősségi jogkörök szintjén is meg kell valósulnia. (6) A befektetési alapkezelőnek tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályok előírásain túl a saját szabályzatai szerinti működési elveknek és szabályoknak. (7) A befektetési alapkezelő szabályzatainak elő kell segíteniük, hogy a befektetési alapkezelő a) tisztességesen, a kezelésében levő kollektív befektetési formák érdekében, kellő gondossággal eljárva végezze üzleti tevékenységét, b) igyekezzen kerülni az érdekellentéteket, illetve amennyiben ez nem lehetséges, gondoskodjon az általa kezelt kollektív befektetési formák, illetve egyéb ügyfelei szempontjából tisztességes megoldások alkalmazásáról. 21. § A befektetési alapkezelő biztosítja, hogy a befektető a befektetési alapkezelő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy megbízott által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) díjmentesen közölhesse. A befektetési alapkezelő köteles lehetővé tenni, hogy a befektető a kollektív befektetési értékpapír forgalmazásának helye szerinti hivatalos nyelvek bármelyikén benyújthassa panaszát. A panaszok ésszerű és gyors kezelése érdekében a befektetési alapkezelő a 8. mellékletben meghatározott elvek szerint alakítja ki a panaszkezelés szabályait. 22. § A befektetési alapkezelő által a kollektív befektetési formában kezelt eszközök nem képezik a befektetési alapkezelő tulajdonát, eljárása során a kollektív befektetési forma javára és terhére jár el. A befektetési alapkezelő jogosult a kollektív befektetési forma nevében, javára eljárva befektetési ügyleteket kötni. 23. § (1) A befektetési alap és az ÁÉKBV elnevezése, tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye vagy kereskedelmi kommunikációja a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciára való utalást (tőke-, illetve hozamgarancia) akkor tartalmazhat, ha a garancia a kötelezettségvállalás természetére tekintettel megfelelő határidőben érvényesíthető és megfelelő összegű bankgaranciával vagy kezesi biztosítással biztosított. A hozamra vonatkozó garancia külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. (2) A befektetési alap és az ÁÉKBV elnevezése, tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye vagy kereskedelmi kommunikációja a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretre való utalást (tőke-, illetve hozamvédelem) akkor tartalmazhat, ha a tőke- illetve hozamvédelem a kollektív befektetési formában megvásárolható eszközökre vonatkozó részletes befektetési politikával alátámasztott. A hozamra vonatkozó ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. (3) A befektetési alapkezelőnek az általa kezelt befektetési alapon és ÁÉKBV-n elért teljesítmény, illetve hozam számítása, bemutatása során a Bszt. 3. mellékletében megfogalmazott elvek szerint kell eljárnia. 24. § (1) A befektetési alapkezelő az általa végzett tevékenységért a kollektív befektetési formával szemben kezelési díjat számíthat fel. (2) Ha a befektetési alap és az ÁÉKBV átlagos saját tőkéje legalább 3 hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 százalékát, a befektetési alapkezelő a kezelési díjat nem terhelheti a nyilvános befektetési alapra és az ÁÉKBV-re mindaddig, ameddig az utolsó 3 hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 százalékát. A mentes időszakban felmerülő kezelési díj utólagosan sem terhelhető a befektetési alapra és az ÁÉKBV-re. (3) A befektetési alapkezelő jogosult arra, hogy a kezelési díj egy részét a forgalmazó, a közvetítő vagy a befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedje (visszatérítés). 12. Kiszervezés 25. § (1) A befektetési alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében – a (2)–(6) bekezdésekben, valamint a 26. §-ban foglaltak figyelembevételével – feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe (a továbbiakban: kiszervezés). (2) A befektetési alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződést – figyelembe véve a kiszervezésre irányuló szerződés tárgyát képező tevékenységek jellegét – csak olyan féllel köthet, aki (amely) rendelkezik a kiszervezésre irányuló szerződés tárgyát képező tevékenység ellátásához szükséges ismeretekkel és képességekkel, továbbá engedélyköteles tevékenység esetében az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel. (3) A kiszervezésre irányuló szerződés megkötése a) nem akadályozhatja a befektetési alapkezelő felett gyakorolt felügyelet hatékonyságát, b) nem akadályozhatja a befektetési alapkezelőt abban, hogy a befektetők érdekében járjon el és a befektetési alapkezelési tevékenységet a befektetők érdekeinek megfelelően lássa el, c) nem eredményezhet változást az ügyfél és a befektetési alapkezelő közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a befektetési vállalkozás ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, d) nem érintheti a befektetési alapkezelő és a letétkezelő felelősségét, és e) nem akadályozhatja a befektetési alapkezelő ea) utasítási és ellenőrzési jogának gyakorlását a kiszervezett tevékenységet végző tevékenysége vonatkozásában, valamint eb) kiszervezésre irányuló szerződés azonnali felmondására irányuló jogát a kiszervezésre irányuló szerződésben foglaltak megsértése esetén. (4) Amennyiben a kiszervezésre irányuló szerződés a kezelt vagyon befektetésével kapcsolatos tevékenység végzésére vonatkozik, a kiszervezésre irányuló szerződés csak olyan szerződő féllel köthető meg, amely rendelkezik befektetési alapkezelési vagy portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és prudenciális felügyelet hatálya alatt áll. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a kiszervezésre irányuló szerződésnek összhangban kell lennie a befektetési alapkezelő befektetés allokációs szabályaival. Ilyen szerződés nem köthető a befektetési alap vagy ÁÉKBV letétkezelőjével vagy más olyan vállalkozással, amelynek érdekei ütközhetnek a befektetési alapkezelő vagy a befektetők érdekeivel. (6) A befektetési alapkezelő az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet kiszervezésre irányuló megállapodást, ha a leendő szerződő fél megfelel a) a lakóhelye vagy székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodás van hatályban. (7) A Felügyelet naprakészen közzéteszi a honlapján azon harmadik országok listáját, amelyek megfelelnek a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek. (8) A befektetési alapkezelő az (1) bekezdés szerinti kiszervezésre irányuló szerződést a megkötéstől számított 5 napon belül megküldi a Felügyeletnek. (9) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti kiszervezésnek a) a forgalmazó igénybevétele a kollektív befektetési értékpapírok forgalomba hozatalához, illetve a folyamatos forgalmazáshoz, b) a befektetési alapkezeléshez szorosan nem kapcsolódó tevékenységek, így különösen jogi tanácsadás, adószakértői, adótanácsadói tevékenység, kézbesítés, számítástechnikai rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és karbantartás, az alkalmazottak képzése és továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés, könyvelés, a befektetési alapkezelő helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység harmadik személy igénybevételével történő végzése, továbbá c) a befektetési alapkezelő részére munkaviszony keretében végzett tevékenységek. (10) A befektetési alap tájékoztatójában, illetve kezelési szabályzatában fel kell sorolni azokat az adott kollektív befektetési forma vonatkozásában releváns feladatokat és tevékenységeket, amelyekre a befektetési alapkezelő harmadik személyt vehet igénybe, valamint a 4.§ (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység esetében a befektetési alapkezelő által igénybe vett vállalkozásokat. 26. § A 4. § (3) bekezdése szerinti tevékenységek kiszervezésére a Bszt. kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, azon befektetési alapkezelőt kell érteni. 13. A befektetési alapkezelő felszámolása 27. § (1) A befektetési alapkezelő felszámolása során a Cstv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Befektetési alapkezelő társaság felszámolójának a bíróság kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki. (2) A befektetési alapkezelő felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatásában a Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: törvényszék) kizárólagos illetékességgel rendelkezik. 28. § (1) A befektetési alapkezelő felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs helye. (2) A befektetési alapkezelővel szemben fennálló követelés esetében a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható. 29. § (1) A Felügyelet a befektetési alapkezelő ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha a) a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a 19. § (1) bekezdés i) pontja alapján vonta vissza, vagy b) a fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő ellen a székhelye szerinti államban fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult. (2) A befektetési alapkezelő haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomására jut, hogy ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek. 30. § (1) A törvényszék a felszámolás iránti kérelemről annak benyújtásától számított 8 napon belül határoz. (2) A törvényszék felszámolást elrendelő végzése a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. (3) A törvényszék a Felügyelet által a 29. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett felszámolási eljárást a befektetési alapkezelő, valamint a fióktelep formában működő befektetési alapkezelő fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el. 31. § (1) A Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtásának napjától teljes körű kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak. (2) Ha a Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztos kirendeléséről határozott, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelölésének napjáig tart. 32. § (1) A befektetési alapkezelő felszámolása során az ügyfél által az alapkezelőnél letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, szolgáltatás tárgyát képező eszköz, az ügyfél javára vezetett számláján, nem képezi a felszámolási vagyon részét. (2) Ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető, (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi eszköz, pénzeszköz vagy szolgáltatás tárgyát képező eszköz az ügyfélnek bármely okból nem adható vissza, akkor – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési alapkezelő vagyonából először ezen követelést kell kielégíteni. (3) A másodlagos értékpapír esetében az elsődleges értékpapírt az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a másodlagos értékpapír tulajdonosa által letétbe helyezett pénzügyi eszköznek kell tekinteni. (4) A befektet …