2017. CL. törvény az adózás rendjéről.

2017. CL. törvény az adózás rendjéről. ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ALAPELVEK 1. § [A rendeltetésszerű (célhoz kötött) joggyakorlás követelménye (joggal való visszaélés tilalma)] Az adójogviszonyokban a  jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése. 2. § [A szerződés tartalom szerinti minősítésének követelménye (valódisági klauzula)] Az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti. 3. § [Az ügylet gazdasági eredmény szerinti minősítésének és a  kapcsolt vállalkozások közötti szerződések minősítésének követelménye] (1) Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az  adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben annak gazdasági eredménye kimutatható. Az  adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt. (2) A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a  szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e  rendelkezés, ha a  kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. 4. § [A nemzetközi szerződéssel érintett jövedelem magyarországi adóztatása] (1) Ha törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyok, ebből származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tényeknek vagy a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezéseinek államok közötti eltérő értelmezése azt eredményezi, hogy az adott jogviszonyból származó jövedelmet egyik állam sem tekinti belföldön adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól. (2) Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján állampolgárság szerint megkülönböztetést lehet tenni. 5. § [Becslés alkalmazásának lehetősége nem rendeltetésszerű joggyakorlás esetén] Az 1.  § és a  4.  § szerinti esetekben az  adóhatóság az  adót az  összes körülményre, különösen a  rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel – ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel – állapítja meg. II. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA 6. § [A törvény hatálya] (1) Magyarország területén a) székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személy, b) lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó természetes személy, c) vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérő természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet, d) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban részt vevő személy, A törvényt az Országgyűlés a 2017. november 14-i ülésnapján fogadta el. e) a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerint nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon [az a)–d)  pont a  továbbiakban együtt: személy] adózásának és költségvetési támogatásának rendjére e  törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) E törvény hatálya kiterjed a) az adóval, a járulékkal, az illetékkel, a hozzájárulással, a díjjal összefüggő, a központi költségvetés, az Alapok vagy az  önkormányzati költségvetés javára teljesítendő, törvényen, önkormányzati rendeleten alapuló kötelező befizetésre (a továbbiakban együtt: adó), b) a központi költségvetés terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásra (a továbbiakban: költségvetési támogatás), c) az a) és b) pont szerinti befizetésekkel és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárásra, ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az  adóhatóság hatáskörébe tartozik [az a)–c) pont szerinti tevékenység a továbbiakban együtt: adózás]. (3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a) az adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, továbbá a bírság, a pótlék és a költség tekintetében az adóra, b) az adó-visszaigénylés és az adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) E törvény hatálya nem terjed ki a  társadalombiztosítási ellátásokra, valamint – az  (5)  bekezdés a)  pontja szerinti kivétellel – az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre. (5) E törvényt kell alkalmazni a) az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény, illetve a  vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában e  jogszabályok hatálya alá tartozó kötelező befizetések, különösen vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat elszámolására, valamint b) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az  a)  pont alá nem tartozó olyan fizetési kötelezettségek elszámolására, amelyek megállapítása, nyilvántartása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik. (6) E törvény hatálya kiterjed a  távolról is nyújtható szolgáltatás utáni, az  Európai Unió más tagállamát megillető hozzáadottértékadó-fizetési és -bevallási kötelezettségre, ha az adóigazgatási rendtartásban meghatározott adózó (a továbbiakban: adózó) e kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget. (7) Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt és e  törvényt kell alkalmazni a  jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII.  törvény (a  továbbiakban: Jöt.) alapján folytatott engedélyezési és tevékenység nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárásokban. (8) A törvény hatálya kiterjed az  Európai Unió tagállamainak területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező, az  általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Áfa tv.) meghatározott telekommunikációs, rádió és audiovizuális médiaszolgáltatásokat, valamint elektronikus szolgáltatást (a  továbbiakban: távolról is nyújtható szolgáltatás) nyújtó olyan adóalanyra, aki, amely a  szolgáltatást az  Európai Unió valamely tagállamának területén székhellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező, adóalanynak nem minősülő személynek nyújtja, feltéve, hogy az állami adó- és vámhatóságnál elektronikus úton bejelentkezik. (9) Ha törvény másként nem rendelkezik, a vámszabad területre is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. III. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 7. § [Értelmező rendelkezések] E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az  adóról és az  adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában 1. adatbejelentés: az  adózónak a  kivetéssel történő helyi adó, települési adó, gépjárműadó megállapításához szükséges adatokról szóló bejelentése, 2. adóazonosító szám: az  adószám, a  csoportazonosító szám, a  közösségi adószám, a  természetes személy adóazonosító jele, 3. adóév: az  a  naptári év, amelyre az  adókötelezettség vonatkozik, továbbá a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a  továbbiakban Számv. tv.) meghatározott beszámoló adataira épülő adó és adó jellegű kötelezettségek tekintetében a Számv. tv. szerinti üzleti év, 4. adókülönbözet: a  bevallott, bejelentett, bevallani, bejelenteni elmulasztott vagy a  bevallás (bejelentés) alapján kivetett, illetve kivethető és az  adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét, 5. adószámla: az  állami adó- és vámhatóság, illetve az  önkormányzati adóhatóság által vezetett, az  adózói fizetési kötelezettség és költségvetési támogatási igény, valamint az  azokkal összefüggő pénzforgalom tételes, illetve egyenleg szintű kimutatására szolgáló nyilvántartás, 6. adótartozás: az  esedékességkor meg nem fizetett adó és a  jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, 7. adóügy: az adóval és az e törvényben meghatározott esetben a költségvetési támogatással összefüggő ügy, 8. áfa-regisztrált adóalany: olyan, belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön általános forgalmi adó köteles tevékenységet folytat, amely tekintetében ő az adófizetésre kötelezett, 9. Alapok: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, az Egészségbiztosítási Alap, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap, 10. be nem jelentett foglalkoztatott: az adózó tevékenységében személyesen közreműködő természetes személy, akire vonatkozóan a  munkáltató, illetve kifizető biztosítotti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, illetve a munkáltató, kifizető nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen, 11. biztonságos kézbesítési szolgáltatás: az  elektronikus ügyintézés és a  bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a  továbbiakban: Eüsztv.) szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatás, 12. csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a  csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható támogatás, 13. egyéb szervezet: polgári jogi társaság, társasház, társasüdülő, társasgarázs, építőközösség és a  jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés, a  külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, 14. EKAER: az állami adó- és vámhatóság által működtetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, amely az  Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az  Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a  termék közúti fuvarozásával, illetve a  Magyarország területén belül megvalósuló, a  termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja, 15. EKAER szám: az  Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer által a  termék közúti fuvarozásának bejelentését követően automatikusan képzett azonosító szám, amely egy adott termékegységet azonosít, 16. előtársaság: a  jogelőd nélkül létrehozni kívánt gazdasági társaság, fióktelep, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és vízgazdálkodási társulat társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének) napjáig, a  cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a  cégbejegyzési eljárás megszüntetésének a  napjáig, feltéve, hogy a  cégbejegyzés iránti kérelmet a  cégnyilvánosságról, a  bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) hatálybalépését követően nyújtották be, 17. elszámolás: a  fizetési kötelezettség nyilvántartása, megfizetése, kiutalása, visszatérítése, visszaigénylése, átvezetése, behajthatatlansága miatti kezelése, illetve a  megállapításához vagy végrehajtásához való jog elévülése miatti törlése, 18. fióktelep: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben meghatározott fióktelep, 19. föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, 20. gazdálkodó szervezet: a  csődeljárásról és a  felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csőd tv.) 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, 21. gépjármű: az  útdíjköteles gépjármű és az  annál kisebb össztömegű gépjármű, ideértve a  tehergépkocsit, a  vontatót – nyerges vontatót is –, valamint az  ilyen gépjárműből és az  általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt, 22. hibás bevallás: az  a  bevallás, amelynél számítási hiba vagy más hasonló elírás miatt kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel, 23. igazolatlan eredetű áru: mindaz az  áru, anyag, amelyről az  adózó az  ellenőrzés időpontjában hiteles bizonylattal vagy bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okirattal nem rendelkezik, 24. irat: jogszabályban meghatározott bizonylat, nyilvántartás, a  könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a  tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok, megjelenési formájuktól függetlenül, 25. járulék: a  nyugdíjjárulék, a  biztosított egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járuléka (ideértve a  természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a  pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot), az egészségügyi szolgáltatási járulék, a táppénz-hozzájárulás, továbbá a végrehajtás tekintetében a  jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és – a  társadalombiztosítási szervek által folyósított – egyéb ellátások, valamint a  társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is, 26. jövőbeni ügylet: a) a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet, illetve az  adó feltételes megállapítása iránti kérelem benyújtását követően ugyanazon felek között megkötött szerződés vagy más jogügylet, annak gazdasági céljától függetlenül, b) az a szerződés vagy más jogügylet, amely alapján az adó feltételes megállapítása vagy a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően folyamatos teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a  szerződést vagy egyéb jogügyletet a  kérelem benyújtását megelőzően kötötték meg, 27. folyamatos teljesítésű szerződés vagy egyéb jogügylet: olyan szerződés vagy jogügylet, amelyet legalább hat hónap időtartamra kötöttek meg vagy jött létre és a) amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik, b) amely alapján az  egyik szerződő fél meghatározott hitelkeretet tart a  szerződés időtartama alatt a másik fél rendelkezésére, vagy c) amely az egyik szerződő fél számára folyamatos rendelkezésre állási kötelezettséget ír elő, 28. kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. szerint – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a  Ptk. szerint – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az  adózóban és a  más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni, d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a  külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a  külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az  a  személy, amely a  külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll, e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az  adózó külföldi telephelye és az  a  személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll, f ) az adózó és más személy, ha köztük az  ügyvezetés egyezőségére tekintettel az  üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg, 29. kereskedelmi kapcsolat: a  termékbeszerzés és -értékesítés – ideértve az  Áfa tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli adómentes termékértékesítést is –, valamint a szolgáltatásnyújtás és -igénybevétel, 30. kezelt vagyon: a Ptk. szerint bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, 31. kifizető: a) az a  belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a  juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti, b) kamat esetében, aki a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a  továbbiakban: Szja tv.) szerint természetes személynek kamatjövedelmet fizet ki, a  kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják, c) tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében a megbízott (bizományos), d) külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a  belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki, e) külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet, f ) minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet, g) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az  ellátást a  jogosultnak ténylegesen kifizette, h) az adóköteles nyeremény szempontjából a  szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek, i) a társadalombiztosítás ellátásaira és a  magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e  szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást, j) letétből történő kifizetés esetén nem lehet a hatóság, nyomozó hatóság, bíróság, ügyvéd, közjegyző és a bírósági végrehajtó, 32. következő időszakra átvihető követelés különbözete: az Áfa tv. 153/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként bevallott és az  adóhatóság által utólag, a  soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként megállapított, az  adószámlát nem érintő összeg különbözete, 33. közeli hozzátartozó: a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóként megjelölt személy, 34. köztartozás: a) törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, b) a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették, c) az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai, amelyek megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti és amelyre az állami adó- és vámhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja, 35. kritikus feltételek: a  szokásos piaci ár megállapításával összefüggésben rögzített, a  szokásos piaci ár megbízhatósága szempontjából jelentőséggel bíró, a  konkrét ügy sajátosságaihoz mérten megállapított, a  jövőre vonatkozó – pénzügyi, számviteli, gazdasági, jogi, működési – előfeltevések, számítások, küszöbértékek, jellemzők, amelyek nem teljesülése esetén, annak napjától a  szokásos piaci ár megállapításával összefüggő határozat nem alkalmazható, 36. kutatás-fejlesztési tevékenység: a  tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben meghatározott kutatás-fejlesztés, 37. lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti lakóhely, 38. munkaviszony: a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a  továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre törvény szerint az  Mt. rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetve a  munkavégzésre irányuló törvényben szabályozott egyéb jogviszonyok, b) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos állományának szolgálati jogviszonya, és a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, c) az egyházi személy foglalkoztatásának alapjául szolgáló jogviszony, 39. munkáltató: belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni és társas vállalkozó, ideértve a  belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személyt is, valamint – a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozás kivételével – a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatót a munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében, 40. rendvédelmi feladatokat ellátó szerv: a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatot ellátó szerv, 41. romlandó áru: az  élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerint fogyaszthatósági, illetve minőség megőrzési időtartammal ellátott termék, 42. székhely: a) eltérő rendelkezés hiányában az egyéni vállalkozó, a jogi személy, egyéb szervezet alapszabályában, a cégbejegyzésben, a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartásában ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye, b) az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, de az  Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy esetében a  nyilvántartást vezető kamara nyilvántartásában székhelyként, irodaként megjelölt hely, c) ha nemzetközi szerződés az  adóügyi illetőséget az  üzletvezetés helye szerint állapítja meg, az  üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy esetén e törvény alkalmazása szempontjából az üzletvezetés helye, 43. székhelyszolgáltató: az  a  személy, aki vagy amely üzletszerű gazdasági tevékenységként az  adózó megbízásából gondoskodik az  adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a  székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről, 44. szokásos tartózkodási hely: a  természetes személynek akkor van Magyarország területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább száznyolcvanhárom napot belföldön tartózkodott, 45. tartózkodási hely: a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti tartózkodási hely, 46. tárhely: a  gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége vagy a  természetes személynek az  elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz tartozó, az Eüsztv. 14. § (6) bekezdésének megfelelő tárhelye, 47. telephely: az  a  hely, ahol az  adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a  vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található, 48. tényleges üzletvezetés helye: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló jogszabály és a  társasági adóról és az  osztalékadóról szóló törvény alkalmazásában a  tényleges üzletvezetési hely, üzletvezetés helye, 49. tételes elszámolású fizetési kötelezettség: vám, importtermék általános forgalmi adó, regisztrációs adó, importtal kapcsolatos jövedéki adó, 50. útdíjköteles gépjármű: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíjköteles gépjármű, 51. vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a természetes személy, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez, 52. vállalkozó: a  természetes személy, ha belföldön saját nevében és kockázatára az  egyéni vállalkozóról és az  egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenységet végez és az  egyéni vállalkozók nyilvántartásában szerepel, továbbá az  az egyéb természetes személy, akinek a  tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a  jogi személy, egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. IV. FEJEZET AZ ADÓKÖTELEZETTSÉGEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 8. § [Munkáltató kijelölése adókötelezettségek teljesítésére] Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a  munkáltatók a  munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az  adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a  kijelölt munkáltató személyéről a  munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a  több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a  munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A  kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti. 9. § [Adókötelezettségek] Az adózó az  adó és a  költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles a jogszabályban előírt: a) bejelentésre, nyilatkozattételre, b) adómegállapításra, c) bevallásra, d) adófizetésre, e) bizonylat kiállítására és megőrzésére, f ) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), g) adatszolgáltatásra, h) adólevonásra, adóbeszedésre, i) pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetéseinek e  számlán való teljesítésére [az a)–i) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: adókötelezettség]. 10. § [Adókötelezettség alóli mentesülés] Az adatszolgáltatási, adólevonási és adóbeszedési kötelezettség nem terjed ki a természetes személy adózóra akkor, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett. Törvény az adózót más kötelezettség alól is mentesítheti. 11. § [Költségvetési támogatásra jogosultság, valamint a kedvezőbb szabályok alkalmazásának előfeltétele] (1) A költségvetési támogatásra az  adózó csak azt követően jogosult, ha eleget tesz a  támogatással kapcsolatos bejelentési vagy bevallási, nyilatkozattételi, illetve megállapítási kötelezettségének. (2) Ha e  törvény vagy adótörvény alapján az  állami adó- és vámhatóság az  adózó kérelmére az  adókötelezettség teljesítése körében az  általános szabályoktól az  adózó számára kedvező eltérést engedélyezhet, – ide nem értve a fizetési könnyítést és az adómérséklést – úgy a kérelemnek a jogszabályi feltételek teljesülése esetén is kizárólag abban az esetben lehet helyt adni, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással. 12. § [Adókötelezettségek teljesítése felszámolás, végelszámolás és kényszertörlés esetén] (1) Az adózó adókötelezettségeit a) felszámolás esetén – a  Csőd tv. 31.  § (1)  bekezdésében foglalt feladatok kivételével – a  felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, b) végelszámolás esetén – a Ctv. 98. § (3) bekezdésében foglalt feladatok kivételével – a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló, c) kényszertörlési eljárás esetén a  kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a  vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. (2) A felszámoló, a  végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a  vezető tisztségviselő vagy – ha a  kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a  volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a  mulasztási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel, vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. 13. § [Kockázati tőkealap adókötelezettségeinek teljesítése] A kockázati tőkealap adókötelezettségeit az alap kezelője teljesíti, és gyakorolja az adózót megillető jogokat is. 14. § [Előtársaság adókötelezettségeinek teljesítése] (1) Az előtársaságot terhelő, a  cégbejegyzést követően teljesítendő adókötelezettségeket a  gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és vízgazdálkodási társulat teljesíti, továbbá felel az előtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait. (2) Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény vagy adót, vámot, járulékot, költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a  gazdasági társaságra, egyesülésre, szövetkezetre, erdőbirtokossági társulatra és vízgazdálkodási társulatra vonatkozó rendelkezéseket annak előtársaságára is alkalmazni kell. 15. § [Az adóköteles tevékenység szünetelésének következménye] (1) Az egyéni vállalkozó, az  egyéni ügyvéd, a  szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy és a  szabadalmi ügyvivő a  tevékenységének szüneteltetése, a  közjegyző a közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek – kivéve az  általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségek – teljesítése alól mentesül, ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is. (2) Az egyéni vállalkozó, az  egyéni ügyvéd, a  szabadalmi ügyvivő, a  szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy tevékenysége szüneteltetésének, illetve a  közjegyző közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – ilyen minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatásigénylést a  szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a  szünetelés időtartama alatt a  túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a  szünetelés időtartama alatt az  egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni. MÁSODIK RÉSZ AZ ADÓKÖTELEZETTSÉGEK RÉSZLETSZABÁLYAI V. FEJEZET A BEJELENTKEZÉS ÉS A BEJELENTÉS SZABÁLYAI 16. § [Bejelentkezési kötelezettség] (1) Az adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az  adóhatósághoz bejelentkezni, feltéve, hogy törvény eltérően nem rendelkezik. Az  állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatokat az  1.  melléklet tartalmazza. (2) Adóköteles tevékenységet – a 32. §-ban és az Áfa tv.-ben foglalt kivétellel – csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az  adózó adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik az  Áfa tv.-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról. (3) Az állami adó- és vámhatóság az  adószám megállapítását megtagadja, ha az  adózó által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak, vagy az adóregisztrációs eljárás során megállapítja, hogy az adószám megállapításának törvényi akadálya áll fenn. (4) Az adózó – kivéve a  törvény szerinti, adóazonosító számmal nem rendelkező külföldi illetőségű természetes személyt – költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, a túlfizetés kiutalását csak akkor kérheti, ha rendelkezik adóazonosító számmal, illetve – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály eltérően nem rendelkezik – adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak a  bejelentkezési, bejelentési kötelezettség teljesítését követően és olyan időszakra érvényesíthet, amely időszakra vonatkozóan adóazonosító számmal rendelkezett. 17. § [Fióktelep, közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezése] (1) Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére a gazdasági társaságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. (2) A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi képviselete az adószámról történő értesítést követő tizenöt napon belül benyújtja az állami adó- és vámhatósághoz a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló – az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó – kilencven napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak Magyarország területén működő más fióktelepeit és azok adószámát is. 18. § [Bejelentkezés az önkormányzati adóhatósághoz] Az adózó az  önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az  adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – az  erre a  célra rendszeresített nyomtatványon – jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak. 19. § [Az adószám megállapításának akadályai az adóregisztrációs eljárásban] (1) Az állami adó- és vámhatóság a  cégbejegyzésre kötelezett adózó adószámának megállapítását megelőzően a  jogszabályban meghatározott bejelentett adatok és az  állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően megvizsgálja, hogy fennáll-e az adószám megállapításának (2) bekezdésben meghatározott valamely akadálya. (2) Az állami adó- és vámhatóság az  adószám megállapítását megtagadja, ha az  adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a  tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: tag, részvényes) a) olyan, más adózó jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amely aa) az  adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az  állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, ötmillió forintot, a  legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a  más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony az  adótartozás folyamatos fennállásának száznyolcvanadik napját megelőző háromszázhatvanadik napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt vagy ab) az  adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az  állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, ötmillió forintot, a  legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző háromszázhatvanadik napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy ac) adószámát az  állami adó- és vámhatóság az  adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül a  227.  § (3)  bekezdésében és a  246.  §-ban felsorolt okból, az  ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte, feltéve, hogy a  más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya az  adószám törlését kimondó véglegessé vált határozat meghozatalának napján vagy azt követően bármelyik nap fennállt, b) az  adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az  állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, ötmillió forintot, a  legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy c) az  adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján a  vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül. (3) A (2)  bekezdés a)  pont aa)  alpontja és b)  pontja alkalmazásában nem tekinthető fennálló adótartozásnak az  adótartozás azon része, amely végleges adóhatósági határozaton alapul, feltéve, hogy a  határozat ellen a keresetindítási határidő még nem telt el, vagy az adózó által, a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen még nem zárult le. Ebben az  esetben az  adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a  közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a közigazgatási per jogerős lezárását követő naptól tekinthető fennállónak, ha az adóhatósági határozatot a bíróság jogszerűnek ítélte. (4) A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása szempontjából adótartozásnak minősül az adóhatóság által a Csőd tv. 80. §-a szerint engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is. (5) A (2)  bekezdés a)  pont ac)  alpontja alkalmazásában nem tekinthető véglegesnek az  adószám törlését kimondó határozat, ha a keresetindítási határidő még nem telt el, illetve az adózó által, a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen nem zárult le. 20. § [A kimentési kérelem az adóregisztrációs eljárásban] (1) Ha az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés szerint megtagadta, az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta, az  adószám megállapítását megtagadó határozat adózóval történő közlésétől számított tizenöt napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. A  határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. (2) Az állami adó- és vámhatóság az  adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, ha a) az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa), ab) alpontja vagy b) pontja alapján tagadta meg és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az  adózó adószámának megállapítását megtagadta, az  (1)  bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban bizonyítja, hogy aa) az adószám megállapításának megtagadására okot adó tartozást az azt felhalmozó adózó azért nem tudta kiegyenlíteni, mert az általa teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékét egy vagy több vevő, illetve megrendelő részben vagy egészben nem egyenlítette ki, ab) a  vevőkkel, megrendelőkkel szemben fennálló –, illetve a  felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában fennállt –, határidőre ki nem egyenlített követelések összege az  adótartozás összegét eléri vagy meghaladja, illetve a  felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában elérte vagy meghaladta, és ac) az  adótartozást felhalmozó adózó a  követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az  az adott helyzetben tőle elvárható, b) az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja vagy b) pontja alapján tagadta meg, és az  a  vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az  állami adó- és vámhatóság az  adózó adószámának megállapítását megtagadta, az  (1)  bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban, a  kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a  kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás már nem áll fenn, c) az adószám megállapítását a  19.  § (2)  bekezdés a)  pont aa)  alpontja vagy b)  pontja alapján tagadta meg, és az  a  tag vagy részvényes, akire tekintettel az  állami adó- és vámhatóság az  adózó adószámának megállapítását megtagadta, az  (1)  bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban, a  kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy jogviszonya öröklés útján létesült és a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás nem tagi, illetve részvényesi jogviszonyának időtartama alatt, vagy jogviszonya megszűnését követő száznyolcvan napon belül keletkezett. (3) Az állami adó- és vámhatóság az  adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az  adószámot megállapítja akkor is, ha az  adószám megállapítását a  19.  § (2)  bekezdés a)  pont ac)  alpontja alapján tagadta meg, és az  a  vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta, a) az adószám megtagadására okot adó adószám törléssel érintett adózóban (a  továbbiakban: törölt adózó) tagi, részvényesi jogviszonnyal nem rendelkezett, és b) az (1) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban okirattal bizonyítja, hogy vezető tisztségviselőként vagy cégvezetőként a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (4) A (3)  bekezdés alkalmazásában kimentési oknak minősül, ha az  adószám törléséről szóló határozat véglegessé válására tekintettel indult cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás arra figyelemmel került megszüntetésre, hogy az adózó a cég törvényes működését helyreállította. (5) Az állami adó- és vámhatóság az  adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az  adószámot megállapítja akkor is, ha az  adószám megállapítását a  19.  § (2)  bekezdés a)  pont aa), ab) vagy ac)  alpontja alapján tagadta meg, és az  a  tag vagy részvényes, akire tekintettel az  állami adó- és vámhatóság az  adózó adószámát megtagadta, igazolja, hogy az  akadályhordozó adózóban vezető tisztségviselőnek, cégvezetőnek, képviseletre jogosult tagnak nem minősült, továbbá azt, hogy a) az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon huszonöt százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal nem rendelkezett, vagy b) az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon ötven százalékot meghaladó szavazati joggal nem rendelkezett és minden tőle elvárhatót megtett az  akadály bekövetkezésének elkerülésére vagy fennállásának megszüntetésére. (6) Az állami adó- és vámhatóság jogosult az  (1)  bekezdés szerinti kérelemben foglaltak valódiságát – így különösen a  tartozást felhalmozó adózó által teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tényleges megvalósulását – a  19.  § (2)  bekezdés a)  pont aa)  alpontja, valamint b)  pontja szerinti adótartozással rendelkező adózónál, illetve a  (2)  bekezdés a)  pontja szerinti vevőnél, megrendelőnél vizsgálni, illetve e  tekintetben a  korábbi ellenőrzések eredményeit felhasználni. (7) Az (1)  bekezdés szerinti kérelem elbírálására nyitva álló határidőbe nem számít bele a  (6)  bekezdés szerinti ellenőrzés(ek) időtartama. 21. § [Döntés az adószám megállapításáról az adóregisztrációs eljárásban] (1) Az állami adó- és vámhatóság az  adószámot a  cégbírósági bejegyzés iránti kérelem benyújtásától számított egy munkanapon belül állapítja meg, ha a  cégbíróság által közölt adóazonosító szám alapján folytatott vizsgálat eredményeképpen a  19.  § (2)  bekezdésében meghatározott akadályok egyike sem valószínűsíthető e  határidőn belül, egyébként az  adószám megállapítása, vagy megtagadása tárgyában a  cégbírósági bejegyzés iránti kérelem benyújtásától számított nyolc munkanapon belül dönt. Ennek során felszólíthatja az adózó vezető tisztségviselőjét, cégvezetőjét, tagját, illetve részvényesét arra, hogy nyilatkozzon a 19. § (2) bekezdésében meghatározott akadály fennállásáról. Az  állami adó- és vámhatóság elektronikus úton értesíti a  cégbíróságot, ha az  adózó adószámának megállapítására nem került sor az egy munkanapos határidőn belül. (2) Az állami adó- és vámhatóság az  adóregisztrációs eljárás során az  adózót a  részére képzett technikai azonosítószámon tartja nyilván, amelyet az  adószám megállapítása iránti kérelem végleges elutasítása esetében törölni kell. Ha az  állami adó- és vámhatóság elektronikus úton arról értesíti a  cégbíróságot, hogy az  adózó adószámának megállapítására nem került sor az  egy munkanapos határidőn belül, ezen értesítéssel együtt közli a  cégbírósággal, és a  cégbíróság útján az  adózóval a  technikai azonosító számot. Az  adószám megállapításáig az adózó adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével teljesíti. (3) Ha az adószám megállapítását követő egy éven belül az állami adó- és vámhatóság tudomására jut, hogy az adózó adószámának megállapítására a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály fennállása ellenére került sor, az állami adó- és vámhatóság a 24. § megfelelő alkalmazásával jár el az adózóval szemben. 22. § [Az előtársaság tagjainak felelőssége az adószám megtagadása esetén] Ha az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, úgy az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az  előtársaság tagjai, részvényesei egyetemlegesen felelnek. Mulasztás esetén az  állami adó- és vámhatóság a  mulasztási bírságot – természetes személy esetén a  természetes személy adózókra meghatározott bírságmérték alkalmazásával – valamennyi tagra, részvényesre kiszabhatja. 23. § [Az adóregisztrációs eljárás megszüntetése] (1) Ha az  adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese olyan gazdasági társaság vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amellyel szemben felmerült a  19.  § (2)  bekezdésében meghatározott akadály, és amelyben az  állam, vagy az  államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, költségvetési szerv, állami oktatási intézmény vagy helyi önkormányzat közvetlenül vagy közvetett módon huszonöt százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, vagy rendelkezett, a 19. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételek fennállása időtartamának bármelyik napján, az  érintett személy az  adószám megállapítását megtagadó határozat, vagy az  állami adó- és vámhatóság 24.  § (2)  bekezdése szerinti felszólításának kézbesítését követő nyolcnapos jogvesztő határidőn belül az  adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében kérelmet nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. A kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadó határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, illetve az adóregisztrációs eljárást megszünteti. (2) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból is megállapíthatja a 20. § (4) bekezdése vagy az  (1) bekezdés szerinti ok fennállását, és mellőzheti a 19. § (2) bekezdése, illetve a 24. § (2)–(3) bekezdése szerinti eljárás lefolytatását. 24. § [Változás-bejelentéshez kapcsolódó adóregisztrációs eljárás] (1) Az állami adó- és vámhatóság a) a cégbejegyzésre kötelezett adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, b) a  korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az  ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, c) a  korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az  ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően harminc napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály. (2) Az állami adó- és vámhatóság az akadály megállapítása esetén felszólítja az adózót, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül hárítsa el azt. Abban az  esetben, ha az  adózó nem tesz eleget a  felszólításnak és mulasztását nem menti ki, a 246. § szerint jár el. A  tag vagy részvényes személyében a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati jog, vagy minősített többségű befolyás csökkenése következtében is bekövetkezhet. (3) Az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózót a (2) bekezdés szerint felszólította, a felszólítás adózó által történt kézhezvételétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül a  20.  § (1)  bekezdése szerinti kimentési kérelmet terjeszthet elő. A  kérelem elbírálására a  20.  § (2)–(6)  bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ha az  állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmének helyt ad, úgy az adószám (2) bekezdés szerinti törlését mellőzi. 25. § [Igazolás az adóregisztrációs akadály hiányáról] (1) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre harminc napon belül igazolást állít ki arról, hogy a kérelmezővel szemben az  igazolás kiállításának napján nem áll fenn olyan, a  19.  § (2)  bekezdésében meghatározott akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, cégvezetőként, képviseletre jogosult tagként vagy egyszemélyes társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében tagként vagy részvényesként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához, vagy a más adózóval szemben a 24. § alkalmazásához vezetne. Az  állami adó- és vámhatóság a  kérelmet visszautasítja, ha a  kérelem nem tartalmazza a kérelmező adóazonosító számát. (2) Az adózó vagy az adózónak nem minősülő természetes személy abban az esetben, ha az állami adó- és vámhatóság az  (1)  bekezdés szerinti igazolás kiállítását a  19.  § (2)  bekezdésében meghatározott valamely akadály fennállására tekintettel tagadta meg, a 20. § (1) bekezdés szerinti kérelmet terjeszthet elő. (3) A (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálására a 20. § (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ha az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmének helyt ad, úgy olyan igazolást állít ki részére, amelyen az akadály megjelölésén túl a kimentés tényét is feltünteti. (4) Az (1) és a (3) bekezdés szerint kiállított igazolás hatósági bizonyítványnak minősül. (5) Az  állami adó- és vámhatóság az  (1) és a  (3)  bekezdésben meghatározott igazolás kiállítását határozattal tagadja meg, ha a kiállítás feltételei nem állnak fenn. Az állami adó- és vámhatóság az igazolás kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a kérelmező olyan más adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amellyel szemben a kérelem benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban. (6) Az állami adó- és vámhatóság az  adózó adószámának megállapítását a  20.  § (2)  bekezdésében meghatározott okok alapján nem tagadhatja meg, illetve az  adózóval szemben nem járhat el a  24.  § (2)  bekezdése szerint, ha megállapítja, hogy az  adózó valamennyi vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese rendelkezik az  (1)  bekezdés szerint kiállított tizenöt napnál nem régebbi igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az  akadály valamely igazolás kiállítását követően állt be. (7) Az állami adó- és vámhatóság a  19.  § (2)  bekezdésében meghatározott okra hivatkozással nem tagadhatja meg az  adózó adószámának megállapítását, illetve az  adózóval szemben nem járhat el a  24.  § (2)  bekezdése szerint, ha az  állami adó- és vámhatóság az  adózó azon vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese részére, akire tekintettel fennállna a  19.  § (2)  bekezdésében foglalt valamely akadály, tizenöt napnál nem régebbi igazolást állított ki az  (1)  bekezdés szerint, kivéve, ha az  állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, cégvezetővel, taggal vagy részvényessel szemben. 26. § [Adófizetési biztosíték] (1) Az  állami adó- és vámhatóság adóregisztrációs eljárás keretében megvizsgálja, hogy az  adószám megállapítását követően fennáll-e az adófizetési biztosíték előírásának a (2) bekezdésben meghatározott valamely oka. (2) Az  állami adó- és vámhatóság az  adószám megállapítását követően adófizetési biztosíték letételére kötelezi az  adózót, ha az  adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az  ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a  tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a  továbbiakban: tag, részvényes) olyan, más adózó volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely az  adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az  állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, egymillió forintot, a  legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében kettő millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a  más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző háromszázhatvanadik napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, és az  adóregisztrációs eljárás megindításának időpontjáig az adótartozás az 59. § (1) bekezdés e) pontja alapján vagy egyéb úton nem térült meg. (3) A  (2)  bekezdés alkalmazása szempontjából adótartozásnak minősül az  adóhatóság által a  Csőd tv. szerint engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is. (4) Az  adófizetési biztosíték összege a  (2)  bekezdés szerinti tartozás összege. Ha az  adózó esetében több tényállás is megalapozza az  adófizetési biztosíték megállapítását, az  adófizetési biztosítékot a  legmagasabb adótartozásnak megfelelő összegben kell meghatározni. (5) Az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó kötelezettségének az adózó a) az  állami adó- és vámhatóság erre a  célra megnyitott elkülönített letéti számlájára történő egyösszegű befizetéssel, illetve b) a kiállításától számított tizenkét hónapon keresztül érvényes, az előírt adófizetési biztosíték összegéről szóló, az  állami adó- és vámhatóság mint kedvezményezett javára, a  Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásában szereplő, vagy az  Európai Unió más tagállamában honos, bejegyzett pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által kiállított garancialevél benyújtásával tehet eleget. A  biztosíték befizetését vagy a  bankgarancialevél benyújtását az  adófizetési biztosíték letételére vonatkozó határozat kézbesítését követő harminc napon belül kell teljesíteni. A  határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. (6) Az  állami adó- és vámhatóság a  246.  §-ban foglaltak szerint jár el, azzal, hogy az  adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az  adózóval közli, ha az  adózó az  állami adó- és vámhatóság által előírt adófizetési biztosíték letétbe helyezési kötelezettségének az  (5)  bekezdésben meghatározott határidőben nem tett eleget. (7) Az  adófizetési biztosíték az  adózó adótartozása megfizetésének tizenkét hónapon keresztül történő folyamatos és teljes összegű biztosítására szolgál. Ha az  adófizetési biztosíték az  adózó adótartozását csak részben egyenlíti ki, az  adófizetési biztosíték összegét az  adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű közteher esetén a  tartozás arányában kell elszámolni. Az  állami adó- és vámhatóság, anélkül, hogy felszólítaná az  adózót adótartozásának megfizetésére, a  jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel egyidejűleg elektronikus úton értesíti az adózót az adófizetési biztosíték teljes vagy részleges felhasználásáról. (8) A  (7)  bekezdésben meghatározott értesítés kézbesítését követően az  adózó az  adófizetési biztosíték összegét tizenöt napon belül kiegészíti a  (2)  bekezdés alapján meghatározott összegre. A  kiegészítés elmulasztása esetén az állami adó- és vámhatóság a 246. § szerint jár el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az  adózóval közli. Ha az  adózó az  adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozását követően, annak véglegessé válásáig tesz eleget az  adófizetési biztosíték kiegészítésére irányuló kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság a határozatot visszavonja. (9) Az állami adó- és vámhatóság az (5) bekezdés a) pontja alapján befizetett adófizetési biztosítékot annak hiánytalan beérkezésétől számított tizenkét hónapig megőrzi, majd azt, vagy annak fennmaradó részét az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó tizenkét hónapos időszak leteltét követő harminc napon belül visszafizeti az  adózó részére. Az adófizetési biztosíték vagy fennmaradó része visszafizetésének esedékességekor az állami adó- és vámhatóság értesítést küld az adófizetési biztosíték felhasználásáról. Az adózó a  letett adófizetési biztosíték után nem jogosult kamatra. (10) Az  a  vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az  állami adó- és vámhatóság az  adófizetési biztosítékot előírta, a  határozat adózó által történt kézhezvételétől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a  20.  § (1)  bekezdése szerinti kimentési kérelmet terjeszthet elő. A  kérelem elbírálására 20.  § (2)–(7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (11) Az adófizetési biztosíték kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a biztosíték véglegessé vált megállapítását követően a  vezető tisztségviselő, cégvezető, tag, vagy részvényes személyében történt változás következtében az adófizetési biztosíték előírásának (2) bekezdésben meghatározott valamely oka már nem állapítható meg. 27. § [Adófizetési biztosíték szükségességének vizsgálata] (1) Az állami adó- és vámhatóság a) az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, b) a  korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az  ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, c) egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően harminc napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt fennáll-e az adófizetési biztosíték előírásának a 26. § (2) bekezdésében meghatározott valamely oka. (2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti személyi változást követően adófizetési biztosíték letételére kötelezi az adózót, ha fennáll az adófizetési biztosíték előírásának a 26. § (2) bekezdésében meghatározott valamely oka, ennek során a 26. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el. Adófizetési biztosíték az annak letételére vonatkozó időszak alatt ismételten nem írható elő. 28. § [Jogorvoslat az adófizetési biztosítékkal kapcsolatban] (1) A  fellebbezést az  adófizetési biztosíték letételére kötelező határozat (e § alkalmazásában határozat) közlésétől számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. (2) A  határozattal szemben előterjesztett fellebbezést az  ügy összes iratával a  fellebbezés beérkezésének napjától számított nyolc napon belül kell felterjeszteni a felettes szervhez. (3) A határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő tizenöt nap. (4) A határozat ellen be …