(8)A közvetítői eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás a közvetítői eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas.
\n
(9)A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sértettnek azt a jogát, hogy a szabálysértési eljáráson kívül a szabálysértésből származó igényét bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárás keretében érvényesítse.
\n
(10)Az e törvény szerinti közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárásban a felek nem hivatkozhatnak
\n
a)a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben az e törvény szerinti közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és
\n
b)a másik félnek az e törvény szerinti közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.
\n
67/D. * A közvetítői eljárás befejezése 82/I. § * (1) A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor
\n
a)a közvetítő által jóváhagyott megállapodás alapján az eljárás alá vont személy a szabálysértéssel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a szabálysértés káros következményeit egyéb módon jóvátette,
\n
b)a sértett vagy az eljárás alá vont személy részére küldött idézés kézbesítésének abból eredő eredménytelenségéről szerez tudomást a közvetítő, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik,
\n
c)a sértett vagy az eljárás alá vont személy haláláról a közvetítő hivatalos tudomást szerez,
\n
d)a sértett vagy az eljárás alá vont személy kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,
\n
e)a sértett vagy az eljárás alá vont személy a közvetítői eljáráshoz adott hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni,
\n
f)a közvetítői megbeszélést úgy zárják le, hogy annak során a sértett és az eljárás alá vont személy nem kötött megállapodást vagy azt a közvetítő nem hagyta jóvá,
\n
g)az eljárás alá vont személy a közvetítő által jóváhagyott megállapodás szerinti kötelezettségének még jogszerűen eleget tehetett volna.
\n
(2)A megállapodás teljesítését a közvetítői eljárásban a közvetítő ellenőrzi.
\n
(3)A közvetítői eljárás eredményes, ha a közvetítői eljárás az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint fejeződik be.
\n
82/J. § * (1) A közvetítői eljárás befejezését követően a közvetítő a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó okirattal együtt megküld a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak, és ezzel egyidejűleg a megküldés tényéről írásban tájékoztatja a sértettet, a magánindítvány előterjesztőjét, az eljárás alá vont személyt és képviselőiket.
\n
(2)A jelentés tartalmazza
\n
a)a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, az ügy számát, az eljárás alá vont személy és a sértett nevét,
\n
b)az ügyet közvetítői eljárásra utaló szabálysértési hatóság vagy bíróság megnevezését és ügyszámát,
\n
c)a közvetítő eljárás megindulásának és befejezésének időpontját,
\n
d)a közvetítői eljárás eredményét,
\n
e)ha a megállapodás a sértett magatartása miatt nem volt teljesíthető.
\n
82/K. § * (1) A közvetítői eljárás során felmerült költség nem szabálysértési költség, azt eltérő megállapodás vagy e törvény eltérő rendelkezése hiányában az eljárás alá vont személy viseli. A sértett viseli a saját érdekkörében felmerült költségeket, kivéve, ha erről a sértett és az eljárás alá vont személy másképp állapodik meg.
\n
(2)* Az állam viseli azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy az eljárás alá vont személy vagy a sértett hallássérült, beszédfogyatékos, vak, a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során nemzetiségi nyelvét használta.
\n
68.A szabálysértési eljárás megszüntetése
\n
83. §(1) A szabálysértési eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha
\n
a)a cselekmény nem szabálysértés,
\n
b)az eljárás adatai alapján nem állapítható meg
\n
ba)szabálysértés elkövetése,
\n
bb)az eljárás alá vont személy kiléte,
\n
bc)az, hogy a szabálysértést az eljárás alá vont személy követte el, és az eljárás folytatásától egyik esetben sem várható eredmény,
\n
c)a szabálysértést nem az eljárás alá vont személy követte el,
\n
d)az eljárás alá vont személy meghalt,
\n
e)büntethetőséget kizáró ok áll fenn,
\n
f)* a cselekményt szabálysértési vagy büntetőeljárás, illetve közigazgatási hatósági eljárás keretében jogerősen elbírálták,
\n
g)* ugyanazon cselekmény miatt szabálysértési vagy büntetőeljárás, illetve közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban,
\n
h)elévülés miatt nincs helye felelősségre vonásnak,
\n
i)elkobzás alkalmazása szükséges az eljárás alá vont személy felelősségre vonása nélkül,
\n
j)* a közvetítő a közvetítői eljárás eredményes lefolytatásáról tájékoztatta a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot,
\n
k)* a magánindítványra üldözendő szabálysértés esetében a magánindítvány hiányzik és az már nem pótolható,
\n
l)* megállapítható, hogy e törvény rendelkezései szerint a feljelentés elutasításának lett volna helye,
\n
m)* a 10. § szerinti elzárást kizáró ok kerül a 178/B. § (11) bekezdése tekintetében megállapításra.
\n
(2)Az elkobzás alkalmazásáról szóló megszüntető határozatban a szabálysértési hatóság szabálysértési költséget állapíthat meg.
\n
(3)* Az (1) bekezdés a)–c), e), f), h) és k) pontja alapján a szabálysértési hatóság által hozott határozat egy példányát egyidejűleg elektronikus úton – amennyiben ennek technikai feltételei nem állnak fenn, a kézbesítés szabályai szerint – az ügyésznek is meg kell küldeni.
\n
69.A határidő és a határnap
\n
84. §
\n
(1)Az órákban megállapított határidőbe minden megkezdett óra egész órának számít. A napokban megállapított határidőbe nem számít bele az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdőnap). A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amelynek száma a kezdőnapnak megfelel, ha a hónapban nincs ilyen nap, akkor a hónap utolsó napján
\n
(2)Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
\n
(3)* A szabálysértési hatósághoz vagy a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésének és az előttük teljesíthető cselekménynek a határideje a hivatali munkaidő végével jár le. Nem számít a határidő elmulasztásának, ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták. E bekezdés alkalmazásában hatósági hivatali munkaidő a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkaidő.
\n
(4)A határnap az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott időpont. A határnapot a szabálysértési hatóság vagy a bíróság állapítja meg.
\n
70.A mulasztás igazolása
\n
85. §(1) Aki önhibáján kívül nem jelent meg a kitűzött határnapon vagy elmulasztott valamilyen határidőt, igazolási kérelmet nyújthat be
\n
(2)Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az eljárás alá vont személynek, a tanúnak, a szakértőnek később jutott tudomására vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik.
\n
(3)Az elmulasztott határnaptól (határidő utolsó napjától) számított három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
\n
(4)Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. Az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni.
\n
(5)Az igazolási kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni, hogy az eljárás alá vont személy élt-e a 87. § (7) bekezdésében foglaltakkal és az ott meghatározottakat betartotta-e.
\n
86. §
\n
(1)* Az igazolási kérelemről – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az a bíróság, szabálysértési hatóság határoz, amelynek eljárása során a mulasztás történt
\n
(2)Ha a mulasztás a kifogással kapcsolatos, az iratokat a kifogás elbírálására illetékes bíróságnak kell megküldeni.
\n
(3)* Ha az igazolási kérelem megalapozott, a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárás folytatását rendeli el, és – az eljárás eredményétől függően – a korábbi határozatot hatályában fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz.
\n
(4)Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya; indokolt esetben azonban a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
\n
(5)* Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat vagy végzés ellen, valamint a határozat végrehajtását felfüggesztő rendelkezés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
\n
71.Az idézés és az értesítés
\n
87. §
\n
(1)* Akit a szabálysértési hatóság, a bíróság, valamint a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy az eljárási cselekményre idéz, köteles megjelenni. A szabálysértési hatóság, a bíróság, valamint a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy azt idézi, akinek a meghallgatása indokolt vagy jelenléte kötelező. Az idézés ellen nincs helye jogorvoslatnak
\n
(2)* Az e törvényben foglalt kivételekkel az idézést, illetve az értesítést írásban kell közölni úgy, hogy azt a címzett legkésőbb az eljárási cselekmény időpontja előtt öt nappal megkapja.
\n
(2a)* Az idézésben, illetve értesítésben meg kell jelölni
\n
a)az idézést, illetve értesítést kibocsátó bíróság vagy szabálysértési hatóság megnevezését, az ügy számát,
\n
b)azt, hogy az idézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie,
\n
c)azt, hogy az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg,
\n
d)a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést.
\n
(2b)* Az idézett az idézésben felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával.
\n
(3)Ha az idézés kézbesítésére a (2) bekezdésben meghatározott tartamnál rövidebb idő alatt kerül sor, az idézett személy beleegyezése esetén az eljárási cselekményt foganatosítani lehet.
\n
(4)* A tanú, a szakértő meghallgatásának, illetve a szemlének a helyéről és időpontjáról az eljárás alá vont személyt és a sértettet értesíteni kell. A szemle helyéről és időpontjáról szóló értesítés kivételesen mellőzhető, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy az a szemle eredményességét veszélyeztetné.
\n
(5)Az írásbeli idézéssel azonos hatályú, ha a szabálysértési hatóság, a bíróság, valamint a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy a jelen levő személyt meghatározott időpontban történő megjelenésre szóban kötelezi és ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
\n
(6)Ha az idő hiánya vagy más nyomós ok indokolttá teszi, a (2) bekezdésben említetten kívül más alkalmas módon vagy eszközzel – különösen telefonon, telefaxon, elektronikus úton – való idézésnek vagy értesítésnek is helye van.
\n
(7)Ha az idézett személy a megadott időpontban az idézésnek nem tud eleget tenni, minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy mulasztását úgy hozza a hatóság tudomására, hogy az a mulasztás okát még a határnap előtt megismerje és új határnapot tűzhessen ki.
\n
(8)* Katonát rendszerint az elöljárója útján kell idézni, illetve értesíteni. Az idézés, illetve az értesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha a megidézettnek, illetve az értesítettnek az idézés, illetve az értesítés küldőjének a székhelyén nincs elöljárója és a késedelem az eljárási cselekmény elvégzését veszélyeztetné.
\n
72.A megjelenési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos költségek viselése
\n
88. §
\n
(1)Ha az idézett személy az idézésre nem jelenik meg és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki vagy önhibájából meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, illetve a meghallgatását megelőzően engedély nélkül távozik a meghallgatás helyéről, a meghallgatásának elmaradásával okozott költségek megtérítésére kell kötelezni
\n
(2)A költségtérítésre kötelezésről határozatot kell hozni.
\n
73.A kézbesítés
\n
89. §(1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság hivatalos iratának az érintett személy részére történő átadása (kézbesítés)
\n
a)személyesen,
\n
b)postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint,
\n
c)szabálysértési jogsegély keretében,
\n
d)* az (5) bekezdésben meghatározott esetben hirdetményi úton,
\n
e)* elektronikus úton a Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőségre történhet.
\n
(2)* Joghatás csak a szabályszerű kézbesítéshez kapcsolódik. A kézbesítés akkor szabályszerű, ha annak megtörténtét kézbesítési igazolás, illetve jegyzőkönyv vagy határozatpéldány igazolja. A kézbesítés akkor is szabályszerű, ha az arra jogosult a jegyzőkönyv vagy határozatpéldány aláírását megtagadja és a szabálysértési hatóság, bíróság ennek tényét az iratra feljegyzi.
\n
(3)* A postai úton kézbesítendő iratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni
\n
a)a kézbesítés megkísérlésének napján, ha a címzett vagy a postai küldemények átvételére jogszabály szerint meghatalmazott személy az átvételét megtagadja,
\n
b)a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy az iratot nem vette át, ezért az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, vagy
\n
c)a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert az irat a címzett értesítési címéről, tényleges tartózkodási helyéről, és lakcíméről „a cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „elköltözött” vagy „kézbesítés akadályozott” jelzéssel érkezett vissza.
\n
(4)Az elővezetést elrendelő határozatot a foganatosításkor kell átadni a határozatban megnevezett személynek.
\n
(5)* Az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy, valamint az elkövető részére a hivatalos iratot hirdetményi úton is lehet kézbesíteni. Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza az ügy számát és tárgyát, az eljárás alá vont személy nevét és utolsó ismert lakcímét, a kifüggesztés napját, továbbá, hogy a címzett az iratot melyik szabálysértési hatóságnál vagy bíróságnál veheti át.
\n
(6)* A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni az azt küldő szabálysértési hatóság vagy bíróság, valamint – ha ilyen van – a címzett utolsó ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat hirdetőtáblájára, továbbá közzé kell tenni az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapon. A hirdetmény útján közölt hivatalos iratot a hirdetménynek az eljáró szabálysértési hatóságnál vagy a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
\n
74.A kézbesítési vélelem megdöntése
\n
90. §(1) A kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett terjeszthet elő kérelmet, ha
\n
a)a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy
\n
b)a hivatalos iratot nem az a) pontban meghatározott okból, önhibáján kívül nem vette át.
\n
(2)A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő annál a szabálysértési hatóságnál, illetve bíróságnál, amely a kézbesítésről intézkedett.
\n
(3)A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy a kérelmező részéről az önhiba hiányát valószínűsítik.
\n
(4)A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemről annak beérkezését követő nyolc napon belül – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – az a szabálysértési hatóság, illetve bíróság határoz, amely a kézbesítésről intézkedett.
\n
(5)Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemnek a szabálysértési hatóság vagy a bíróság helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket a szükséges mértékben meg kell ismételni.
\n
(6)Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem a kifogással kapcsolatos, az iratokat a kifogást elbíráló bíróságnak kell megküldeni.
\n
(7)* A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet elutasító rendelkezés ellen jogorvoslatnak van helye.
\n
75.A jegyzőkönyv
\n
91. §(1) Az eljárási cselekményekről – ha e törvény másként nem rendelkezik – jegyzőkönyvet kell készíteni
\n
(2)A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni
\n
a)* a szabálysértési hatóság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult, illetve a bíróság megnevezését,
\n
b)az eljárás alapjául szolgáló szabálysértés megjelölését,
\n
c)az eljárási cselekmény helyét, valamint kezdő és záró időpontját,
\n
d)* a szabálysértési hatóság tagja, a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy, a bíró, az eljárásban részt vevő személy és képviselője, a szakértő, továbbá – ha a tanú adatainak zártan kezelését a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság nem rendelte el – a tanú nevét.
\n
(3)A jegyzőkönyvben a szükséges részletességgel és oly módon kell leírni az eljárási cselekményt, hogy a jegyzőkönyv alapján az eljárási szabályok megtartását is nyomon lehessen követni. A szabálysértési hatóság tagja, illetve a bíró, valamint a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvet aláírja.
\n
(4)A szabálysértési hatóság előtt folyó eljárásban a jegyzőkönyvet felolvasás után – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az eljárási cselekmény résztvevőinek alá kell írniuk. Ha a jegyzőkönyv aláírását bármelyik résztvevő megtagadja, azt a megtagadás okának megjelölésével a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
\n
(5)* Az eljárás alá vont személynek a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság előtt tett vallomását, nyilatkozatait a szükséges részletességgel, indokolt esetben szó szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni.
\n
(6)Az eljárási cselekmény hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel is rögzíthető. A rögzítés ilyen módja kifogás vagy panasz benyújtása esetében a jegyzőkönyvet nem pótolja.
\n
76.A szabálysértési költség
\n
92. §(1) Szabálysértési költség
\n
a)mindaz a költség, amelyet az állam a szabálysértés bizonyítása érdekében a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásának befejezéséig, továbbá a perújítási eljárás során előlegezett,
\n
b)* az eljárás alá vont személynek, a sértettnek, továbbá az eljárás alá vont személy, illetve a sértett képviselőjének az ügyben felmerült indokolt készkiadása és díja, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte,
\n
c)*
\n
d)* a meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása esetén a közérdekű munka végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény költsége.
\n
(1a)* A büntetésként kiszabott közérdekű munka végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény költségét az állam viseli. A szakvélemény költségét
\n
a)a bíróság által kiszabott közérdekű munka esetén az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság,
\n
b)egyéb esetben a büntetést kiszabó szabálysértési hatóság téríti meg.
\n
(2)A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az eljárás alá vont személy viseli a szabálysértési költséget, ha vele szemben szabálysértés elkövetése miatt joghátrányt alkalmaztak.
\n
(2a)* Az eljárás alá vont személyt az (1) bekezdés a) pontja alapján felmerült, az állam által a büntetőeljárásban előlegezett bűnügyi költségnek csak arra a részére lehet kötelezni, amely az eljárás tárgyát képező szabálysértéssel azonos cselekménnyel kapcsolatban merült fel a büntetőeljárásban.
\n
(3)* Az állam viseli azt a költséget, amely annak következtében merült fel, hogy az eljárás alá vont személy a magyar nyelvet nem ismeri, hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos.
\n
(3a)* Ha az eljárás alá vont személy a cselekmény elkövetésekor fiatalkorú volt, az állam viseli a kirendelt ügyvéd eljárása során felmerült költséget.
\n
(4)A feljelentés elutasítása és a szabálysértési eljárás megszüntetése esetén a szabálysértési költség az államot terheli, az eljárás alá vont személyt kötelezni kell annak a költségnek viselésére, amely a mulasztása folytán merült fel.
\n
(4a)* Ha a szabálysértési eljárást azért szüntetik meg, mert a cselekmény nem szabálysértés, hanem bűncselekmény, akkor abban az esetben viseli az állam a szabálysértési költséget, ha a büntetőeljárás megindítására nem kerül sor. Erről az eljárást megszüntető határozatban kell rendelkezni.
\n
(5)Ha az eljárás alá vont személy a jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a szabálysértési költséget előreláthatóan nem tudja megfizetni és ezt a közigazgatási hatósági eljárásokban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően igazolta, az eljárás alá vont személy vagy képviselője kérelmére a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság határoz arról, hogy az eljárás alá vont személy részére személyes költségmentességet engedélyez.
\n
(6)A szabálysértési költség viselését határozatban kell megállapítani.
\n
(7)* A kirendelt ügyvéd díjazásra (munkadíjra és költségtérítésre) jogosult.
\n
(8)* A szabálysértési hatóság a szabálysértési költség részét képező kirendelt ügyvéd díját (munkadíját és költségtérítését) a Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Kamara) honlapján közzétett, a Kamarának a kirendelt védő óradíjáról, továbbá a kirendelt védői tevékenységért járó díjazásáról szóló szabályzatában foglaltak szerint, az abban meghatározott díj alapján állapítja meg. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 194/B. §-a szerinti megállapodás hiányában a szabálysértési hatóság a kirendelt védő óradíját és a kirendelt védői tevékenységért járó díjazást az állam által előlegezett kirendelt védői díjakról szóló miniszteri rendelet alapján állapítja meg.
\n
77.A szabálysértés által okozott kár megtérítése
\n
93. §
\n
(1)Ha az eljárás alá vont személy és a sértett a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság előtt megállapodik a szabálysértéssel okozott kár összegében és megtérítésének módjában, vagy ha a kár összege a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján aggálytalanul megállapítható és azt az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság határozatának meghozataláig megtéríti, a 21. § (5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell
\n
(2)* Ha a sértett a szabálysértési eljárásban kérte a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését és az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig – a közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével – az okozott kárt nem térítette meg, a szabálysértési határozatban – a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – kötelezni kell annak megtérítésére. A kár értékét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság határozza meg az eljárás adatai alapján.
\n
(2a)* A sértettet a (2) bekezdésben írt jogáról az előkészítő eljárást lefolytató szervnek, a szabálysértési hatóságnak és a bíróságnak tájékoztatnia kell.
\n
(3)Az eljárás alá vont személy a sértettel szemben követelést nem érvényesíthet és beszámítási kifogással nem élhet.
\n
(4)* Ha az eljárás alá vont személy és a sértett az okozott kár összegében, megtérítésének módjában nem állapodik meg, illetve a kár összege vitatott, a bíróság a kárigény érvényesítését egyéb törvényes útra utasíthatja.
\n
77/A. * A szabálysértési eljárás iratainak megismerése 93/A. § * A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges mértékben és időtartamban megismerheti a szabálysértési eljárás iratait.
\n
XIII. Fejezet
\n
A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG HATÁROZATAI 78. A határozat
\n
94. §(1) A határozatot jegyzőkönyvbe – vagy más módon írásba – kell foglalni. Külön íven kell megszövegezni a határozatot, ha azt kézbesítés útján közlik
\n
(2)A jegyzőkönyvbe foglalt vagy az ügyiratra feljegyzett határozatban nem kell feltüntetni a szabálysértési hatóság nevét, az ügyszámot, valamint a határozathozatal helyét és idejét, ha azok az iratból kitűnnek.
\n
79.A határozat közlése
\n
95. §
\n
(1)* A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozatát azzal közli, akire az rendelkezést tartalmaz. Az eljárás alá vont személlyel közölt határozatot képviselőjével is közölni kell. Ha az eljárásban a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 11. §-ában meghatározott igazolást állítottak ki, az eljárást lezáró határozatot az áldozatsegítő szolgálattal is közölni kell
\n
(2)* A szabálysértési hatóság a sértettel és képviselőjével közli az eljárás alá vont személy felelősségét megállapító, a feljelentést elutasító vagy az eljárást megszüntető jogerős határozatot, illetve a bíróság hatályban tartó vagy megváltoztató végzését.
\n
(3)Az elkobzott dolog tulajdonosával is közölni kell a nem az eljárás alá vont személy tulajdonát képező dolog elkobzásáról rendelkező határozatot.
\n
80.A határozat tartalma
\n
96. §(1) A határozatnak tartalmaznia kell
\n
a)a szabálysértési hatóság megnevezését, az ügy számának és tárgyának a megjelölését;
\n
b)a rendelkező részben az eljárás alá vont személy természetes személyazonosító adatait, a szabálysértés megnevezését, a kiszabott büntetést, illetve az alkalmazott intézkedést;
\n
c)a kiszabott büntetés, illetve az alkalmazott intézkedés teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit és mértékét;
\n
d)a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást;
\n
e)rövid indokolást, utalva a megállapított tényekre, az ezek alapjául szolgáló bizonyítékokra, továbbá a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása során figyelembe vett körülményekre;
\n
f)utalást az érdemi döntés alapját képező jogszabályra;
\n
g)* a határozathozatal helyét, idejét, a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy aláírását és az eljáró hatóság bélyegző vagy elektronikus bélyegző lenyomatát.
\n
(2)A szabálysértési hatóság egyéb határozatainak alaki és tartalmi követelményeire az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadóak.
\n
81.A határozat kijavítása és kiegészítése
\n
97. §(1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozatát név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén kijavítja
\n
(2)A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozatát kiegészíti, ha valamely lényeges kérdésről nem rendelkezett.
\n
(3)* A kijavítás tényét, illetve a kiegészítésről szóló határozatot azzal kell közölni, akivel az eredeti határozatot közölték, illetve akire nézve a kiegészített határozat rendelkezést tartalmaz.
\n
(4)* Ha a kijavítás a határozat rendelkező részét érinti – ha e törvény a kijavított határozat ellen jogorvoslatot enged –, a szabálysértési hatóság határozata ellen a kijavítással érintett rész vonatkozásában panasznak, a bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye.
\n
(5)* A határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon túl nincs helye a hivatalból történő kiegészítésnek. Akinek kiegészítésre okot adó mulasztás törvényben meghatározott jogát vagy jogos érdekét sérti, a jogsérelemről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül kérheti a határozat kiegészítését. A jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon túl a határozat kiegészítésének nincs helye.
\n
(6)* A kiegészítést elrendelő határozat vagy végzés elleni jogorvoslatra a kiegészített határozat vagy végzés elleni jogorvoslati szabályokat kell alkalmazni.
\n
82.Panasz a szabálysértési hatóság határozatával szemben
\n
98. §
\n
(1)* A szabálysértési hatóságnak az elővezetés kivételével a kényszerintézkedés tárgyában hozott, a feljelentést elutasító, illetve a szabálysértési eljárást megszüntető, valamint a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet elutasító határozatával, intézkedésével szemben vagy az intézkedés elmulasztása miatt az eljárás alá vont személy és képviselője, a sértett és képviselője, valamint a rendbírsággal sújtott személy, továbbá egyéb, nem az ügy érdemében hozott határozatával, intézkedésével szemben – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – panasszal élhet az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, illetve akit az intézkedés érint vagy érintett volna
\n
(2)A kényszerintézkedés tárgyában benyújtott panaszt a határozat közlésétől számított három, egyéb esetekben nyolc napon belül kell szóban vagy írásban megtenni a szabálysértési hatóságnál.
\n
(2a)* Ha a szabálysértési hatóság a panaszt alaposnak találja, annak három napon belül helyt ad és a sérelmezett határozatát visszavonja vagy módosítja, továbbá a sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést megteszi. Döntéséről a panaszt tevőt, továbbá a határozat visszavonása vagy módosítása esetén azokat értesíti, akikkel a panasz alapjául szolgáló határozatot közölte. A változatlan tartalommal ismételten benyújtott panasz alapján visszavonásnak, illetve módosításnak nincs helye.
\n
(3)Amennyiben a szabálysértési hatóság a panasznak nem ad helyt, az iratokat három napon belül az illetékes ügyészségnek küldi meg.
\n
(4)Az ügyész a kényszerintézkedés tárgyában benyújtott panaszt három, egyéb esetekben nyolc napon belül elbírálja és
\n
a)a panaszt, mint alaptalant elutasítja, vagy
\n
b)a határozatot hatályon kívül helyezi, indokolt esetben a szabálysértési hatóságot az eljárás folytatására utasítja.
\n
(5)A (4) bekezdés a) pontja esetében az ügyész a panasztevőt, a b) pont esetében pedig azokat értesíti, akikkel a panasz alapjául szolgáló határozatot korábban közölték.
\n
XIV. Fejezet
\n
HELYSZÍNI ELJÁRÁS 83. Helyszíni bírság
\n
99. §(1) Helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának van helye
\n
(2)* A helyszíni bírság összege – a (2a) bekezdés kivételével – hatezerötszáz forinttól hatvanötezer forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén kilencvenezer forintig terjedhet.
\n
(2a)* A helyszíni bírság összege
\n
a)a védelmi intézkedés megszegése szabálysértés (239/A. §) esetén megegyezik a 11. § (1) bekezdése szerinti pénzbírság összegével,
\n
b)* közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés (177/A. §) esetén – ha azt az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (1) bekezdése alapján bevezetett járványügyi készültség ideje alatt követik el – hatezerötszáz forinttól kettőszázezer forintig terjedhet.
\n
(3)Ha az eljárás alá vont személy a helyszíni bírság kiszabását – a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után – aláírásával igazoltan tudomásul veszi, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak.
\n
(4)Az eljárás alá vont személy a helyszíni bírságot
\n
a)ha annak feltételei adottak, a helyszínen erre alkalmas, erre a célra a hatóság által rendszeresített elektronikus eszközön teljesítve, készpénz-kímélő fizetési mód alkalmazásával is teljesítheti,
\n
b)ha az a) pontban meghatározott lehetőség nem vehető igénybe vagy az eljárás alá vont személy azzal nem él, a részére átadott csekkszelvényen vagy banki átutalással a helyszíni bírság összegének az e törvényben meghatározott határidőn belül történő megfizetésével, átutalásával teljesítheti.
\n
(5)Ha az elkövető a megadott határidőn belül nem fizeti meg a helyszíni bírságot, a meg nem fizetett helyszíni bírság végrehajtására a 12. §-ban foglaltak az irányadók.
\n
(6)* A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott egyes szabálysértések esetén a Kormány – a helyszíni bírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között – rendelettel megállapíthatja a helyszíni bírság kötelező mértékét.
\n
(7)* Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt helyszíni bírsággal sújtották, akkor a (2) bekezdés szerinti, a hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén meghatározott bírságmaximum figyelembevételével
\n
a)a második, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság kétszeresét kell kiszabni,
\n
b)a harmadik, illetve az azt követő, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése az ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság háromszorosát kell kiszabni.
\n
(8)* A helyszíni bírság kiszabása során, ha kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó több szabálysértés elbírálására kerül sor, az elkövetett szabálysértésekhez rendelt helyszíni bírságok közül a legmagasabb bírságot kell alkalmazni.
\n
(9)* Ha kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés és más szabálysértés egyidejű elbírálására kerül sor, a kiszabható helyszíni bírság nem lehet kevesebb, mint a kötelező mértékű helyszíni bírság, de az nem haladhatja meg az hatvanötezer forintot, ismételt elkövetés esetén a kilencvenezer forintot.
\n
(10)* A (2) bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezés alkalmazásánál nem lehet figyelembe venni a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértéseket.
\n
(11)* A (2) és (7)–(9) bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor nem lehet figyelembe venni a szabálysértési eljárás során történt felelősségre vonást.
\n
83/A. * Helyszíni bírságolás hivatalbóli és kérelemre történő felülvizsgálata 99/A. § * (1) Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy hivatalból eljárva megállapítja hogy a döntés a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogszabályt sért, a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy a döntését módosítja vagy visszavonja. A döntést közölni kell azzal, akivel szemben a helyszíni bírságot kiszabták.
\n
(2)A helyszíni bírsággal sújtott személy is kérheti – a döntéstől számított harminc napon belül –, hogy a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy az (1) bekezdés szerint hivatalból vizsgálja felül a döntését, ha utóbb észleli, hogy a döntés a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogszabályt sért. Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy ez alapján megállapítja, hogy a döntés a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy azt állapítja meg, hogy a döntés módosításának vagy visszavonásának nem állnak fenn a feltételei, a helyszíni bírsággal sújtott személyt tájékoztatja álláspontjáról. A helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy az erre vonatkozó bejelentés megtételétől számított tizenöt napon belül módosítja vagy vonja vissza a döntését, illetve tájékoztatja a helyszíni bírsággal sújtott személyt.
\n
(3)Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására – az Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárás kivételével – a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy csak egy ízben, a döntés közlésétől számított hat hónapon belül jogosult, ha döntése
\n
a)* a 2. § (4), (5), (7) és (8) bekezdésébe, a 27. § (2) bekezdés c) pontjába vagy a (2a) bekezdésébe, a 27. § (3) bekezdésébe, a 39. § (2) bekezdésébe, a 83. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjába, valamint a 99. § (2) és (7)–(9) bekezdésébe ütközik,
\n
b)kormányrendeletben meghatározott, a helyszíni bírság kötelező mértékére vonatkozó rendelkezésbe ütközik, feltéve, hogy a kiszabott bírság a kormányrendeletben meghatározottnál magasabb összegben került megállapításra.
\n
(4)A helyszíni bírság módosítására a (3) bekezdés b) pontjában és a 99. § (7)–(9) bekezdésében foglalt esetben és kizárólag a meghatározott összegnek megfelelő bírságösszeg megállapítására van lehetőség.
\n
(4a)* A (3) bekezdés szerinti esetekben a közlésétől számított hat hónapon belüli ügyészségi kezdeményezésre – az ügyész rendelkezése szerint – a helyszíni bírságot megállapító döntést vissza kell vonni, vagy módosítani kell.
\n
(4b)* Az ügyész tájékoztatja a bíróságot, ha a (4a) bekezdés alapján a helyszíni bírság felülvizsgálatát kezdeményezte.
\n
(5)A helyszíni bírság módosításáról vagy visszavonásáról hozott döntés ellen, illetve a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás ellen nincs helye jogorvoslatnak.
\n
84.Gépjárművezető távollétében kiszabható helyszíni bírság
\n
100. §
\n
(1)* A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó részére a 89. § (1) bekezdés e) pontja szerinti módon elektronikus kapcsolattartás útján, ennek hiányában a üzemben tartó címére kell postai úton a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni
\n
(2)Ha a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartójának megküldött csekkszelvényen vagy banki átutalással a helyszíni bírságot az e törvényben meghatározott határidőn belül nem fizetik meg.
\n
(3)* Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy a helyszíni bírság tudomásul vételének, illetve a bírság befizetésének hiányában szabálysértési feljelentést tesz, az ezt követően befizetett helyszíni bírságot vissza kell téríteni. A visszatérítésről az elkövetés helye szerinti általános szabálysértési hatóság gondoskodik.
\n
84/A. * Szóbeli figyelmeztetés 100/A. § * Helyszíni intézkedés során a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben szóbeli figyelmeztetést alkalmazhat, ha az elkövetett cselekmény oly csekély mértékben veszélyes a társadalomra, hogy még a helyszíni bírság kiszabása is szükségtelen. * 85. Helyszíni idézés, értesítési kötelezettség
\n
101. §
\n
(1)* Az e törvény szerint helyszíni bírság kiszabására, illetve jogszabály alapján ellenőrzésre jogosult szerv vagy személy a szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés tetten ért elkövetőjét, ha a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, vagy ha a helyszíni bírság kiszabása e törvény szerint kizárt, a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatása érdekében az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósággal egyeztetett, de legkésőbb öt napon belüli időpontra a helyszínen a szabálysértési hatóság elé idézheti
\n
(1a)* Az (1) bekezdés szerinti helyszíni idézés a XXVII. és XXVIII. Fejezet szerinti szabálysértések esetén akkor is alkalmazható, ha a cselekmény elkövetése miatt eljárás alá vonható személy az e törvény szerint helyszíni bírság kiszabására, illetve jogszabály alapján ellenőrzésre jogosult szerv vagy személy helyszínen tett helyszíni intézkedése során válik ismertté.
\n
(2)A helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy beszerzi a helyszínen fellelhető, az eljárás lefolytatásához szükséges bizonyítékokat és a helyszínen tartózkodó tanúkat idézi. A beszerzett bizonyítékokról és a tanúkutatás eredményéről feljegyzést készít, amelyben a szabálysértési hatóság által történő döntéshozatalhoz szükséges mértékben részletezi a szabálysértést.
\n
(3)* Az idézést az idézett személy személyi adatainak, a szabálysértési hatóság megnevezésének, a meghallgatás helyének és idejének, az idézés kézbesítője nevének, valamint a szabálysértés megnevezésének, továbbá a megjelenés elmulasztása következményeinek a megjelölésével a (2) bekezdésben írt feljegyzésbe kell foglalni.
\n
(4)A feljegyzést haladéktalanul meg kell küldeni az eljárásra illetékes szabálysértési hatóságnak, valamint gondoskodni kell arról, hogy a bizonyítási eszközök a szabálysértési hatóság rendelkezésére álljanak.
\n
(5)Az eljárásra illetékes szabálysértési hatóság a meghallgatás során az intézkedést foganatosító személyt tanúként hallgathatja meg.
\n
(6)Ha az eljárásra illetékes szabálysértési hatóság a meghallgatást követően megállapítja az eljárás alá vont személy szabálysértési felelősségét, büntetést szab ki, illetve intézkedést alkalmaz, ellenkező esetben megszünteti a szabálysértési eljárást. Amennyiben arra lehetőség van, a határozatát két órán belül írásba foglalja és közli az érintettekkel.
\n
(7)Ha az idézést az eljárás alá vont személy nem veszi át vagy annak átadása előtt a helyszínről eltávozik, a meghallgatáson történő meg nem jelenése az eljárás lefolytatásának nem akadálya.
\n
(8)* Ha az (1) és (2) bekezdésben megjelölt személy az idézésre nem jelenik meg, a szabálysértési hatóság a feljegyzés alapján a 102. § (1) bekezdésében meghatározott döntésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el. Ha erre nincs lehetőség, az idézett személy elővezetését kell elrendelni.
\n
(9)E § vonatkozásában a feljegyzés tartalmi elemeire a jegyzőkönyv tartalmi elemeit megfelelően kell alkalmazni.
\n
XV. Fejezet
\n
A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG ELJÁRÁSA 86. Meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat
\n
102. §
\n
(1)* Ha a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy vagy az eljárásban részt vevő más személy meghallgatása, valamint egyéb bizonyíték megszerzése nem szükséges, a szabálysértési hatóság – a (3) bekezdésben meghatározottak szerint – büntetést szab ki, illetve önállóan vagy büntetés mellett intézkedést alkalmaz
\n
(2)A szabálysértési hatóság a határozatát – a határozatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően – a szabálysértési eljárás megindítását követő tizenöt napon belül kizárólag a szabálysértési eljárás iratai alapján hozza meg.
\n
(3)A szabálysértési hatóság (1) bekezdés szerinti határozatával büntetésként pénzbírságot szab ki, illetve járművezetéstől eltiltás, figyelmeztetés, elkobzás vagy kitiltás intézkedést alkalmaz.
\n
(4)A szabálysértési hatóság rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről és – ha annak e törvényben meghatározott feltételei fennállnak – az eljárás alá vont személyt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezi.
\n
103. §
\n
(1)* A 102. § (1) bekezdése szerinti döntéssel szemben nincs helye kifogás benyújtásának, azonban az eljárás alá vont személy vagy képviselője, annak kézbesítésétől számított nyolc napon belül kérheti, hogy a szabálysértési hatóság hallgassa meg. A szabálysértési hatóság elutasítja az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett meghallgatás tartására irányuló kérelmet
\n
(2)* A kérelem alapján a szabálysértési hatóságnak – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – meg kell hallgatnia az eljárás alá vont személyt. A meghallgatásra az erre irányuló kérelem érkezésétől számított öt napon belül idézést kell kibocsátani. Az eljárás alá vont személy a kérelmet a meghallgatás megkezdéséig visszavonhatja, ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha nem terjesztett volna elő kérelmet.
\n
(3)Ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelenik meg és magát alapos okkal, előzetesen, illetve az akadály felmerülésekor haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta.
\n
(4)* A szabálysértési hatóság a 102. § (1) bekezdése szerinti döntésében tájékoztatja az eljárás alá vont személyt, hogy a meghallgatás tartása iránti kérelmében vallomását írásban is megteheti. Az eljárás alá vont személy írásbeli vallomása nem zárja ki, hogy utóbb a meghallgatása céljából a szabálysértési hatóság idézze.
\n
(5)* Az írásbeli vallomástétel esetén az eljárás alá vont személy
\n
a)a vallomását papíralapú okiratban saját kezűleg leírja és aláírja,
\n
b)papíralapú okiratba foglalt vallomásán lévő aláírását vagy kézjegyét bíróval, közjegyzővel hitelesítteti,
\n
c)elektronikus okiratban foglalt vallomását minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával látja el, vagy
\n
d)a vallomását elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg.
\n
(6)* Ha az eljárás alá vont személy a (4) bekezdésben foglalt tájékoztatás alapján a meghallgatási kérelmében írásban tesz vallomást, abból ki kell tűnnie, hogy a vallomást a hamis vád következményeinek ismeretében tette, valamint annak, hogy az írásbeli vallomása mellett a meghallgatását a kérelme alapján nem kéri. Erre az eljárás alá vont személyt a (4) bekezdés szerinti tájékoztatásban figyelmeztetni kell.
\n
87.Meghallgatás
\n
104. §
\n
(1)* Ha nincs helye a 102. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalának, a szabálysértési hatóság a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást folytat le, valamint szükség esetén felhívja a feljelentőt további adatok közlésére
\n
(2)Ha a szabálysértési hatóság a 102. § (1) bekezdése szerinti határozat ellen előterjesztett kérelem alapján tart meghallgatást, a szabálysértési hatóság a 102. § (1) bekezdése szerinti határozatát visszavonja és a megállapított tényállás alapján meghozza a határozatát azzal, hogy a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatban megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést akkor hozhat, ha a meghallgatáson új bizonyíték merül fel.
\n
(3)* A meghallgatás során az eljárás alá vont személyt – ha a közérdekű munka végrehajtásához szükséges feltételek fennállnak – nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a közérdekű munka kiszabásához. A hozzájárulás megtagadása kizárja a közérdekű munka kiszabását.
\n
(4)* Ha a szabálysértési hatóság a meghallgatás során megállapítja, hogy a közvetítői eljárásra utalás feltételei fennállnak, az ügyet közvetítői eljárásra utalja.
\n
XVI. Fejezet
\n
JOGORVOSLAT A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG HATÁROZATÁVAL SZEMBEN
\n
105. §
\n
(1)* Az érdemi határozattal szemben az eljárás alá vont személy és képviselője, továbbá az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett az érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be. Amennyiben a pénzbírság összegét külön jogszabály állapította meg, a pénzbírság mértéke miatt nincs helye kifogás benyújtásának
\n
(2)A kifogásban elő kell adni annak okát. Az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt a kifogás érdemi elbírálását nem lehet megtagadni. A kifogásban egyértelműen meg kell jelölni, hogy a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el.
\n
(3)Ha a kifogásban olyan új tényt állítanak vagy olyan új bizonyítékra hivatkoznak, amelyet a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozat meghozatala során nem ismert, a szabálysértési hatóság ezen új tényre, illetve bizonyítékra figyelemmel a kifogás alapján a határozatát visszavonhatja, vagy az eljárás alá vont személy javára megváltoztathatja.
\n
(4)A szabálysértési hatóság kifogás alapján megváltoztatott határozata ellen az eljárás alá vont személy és képviselője a közléstől számított nyolc napon belül ismételt kifogást nyújthat be. Az ismételt kifogásban csak a határozat megváltoztatással érintett megállapításait lehet sérelmezni.
\n
(5)A szabálysértési hatóság elutasítja az ismételt kifogást, ha az nem a megváltoztatással érintett megállapítások ellen irányul. Az elutasítás ellen nincs helye jogorvoslatnak.
\n
106. §(1) A szabálysértési hatóság elutasítja az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett kifogást. E határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak
\n
(2)* Ha a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozatát nem változtatja meg, a kifogás hatósághoz történő beérkezését követő nyolc – a bizonyítási eljárás lefolytatása esetén tizenöt – napon belül az iratokat a kifogás elbírálására megküldi a 42. § (2) bekezdése szerinti járásbíróságnak. Az ismételt kifogást a szabálysértési hatóság haladéktalanul megküldi a járásbíróságnak.
\n
88.Általános szabályok a bíróság előtti eljárásban
\n
107. §(1) A bíróság a szabálysértési ügyben egyesbíróként jár el
\n
(2)A bíróság szabálysértési ügyben az iratok beérkezését követő harminc napon belül végzéssel határoz, amely rendelkező részből és indokolásból áll. Az ügydöntő végzés indokolása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – tartalmazza a tényállást, a bizonyítékok értékelését, a végzés rendelkezéseinek indokait és megjelöli a végzés alapjául szolgáló jogszabályokat.
\n
(2a)* Ha a bíróság tárgyaláson hozott, kihirdetés útján közölt ügydöntő végzése a jogosultak jogorvoslati jogról való lemondása miatt nyomban jogerőre emelkedik, a végzés indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. Ebben az esetben a bíróság a tárgyalásról rövidített jegyzőkönyvet készíthet, amelynek kizárólag a 91. § (2) bekezdésében írt adatokat, valamint a bírósági tárgyalás menetét is kell tartalmaznia oly módon, hogy a jegyzőkönyv alapján az eljárási szabályok megtartása nyomon követhető legyen.
\n
(2b)* A határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel szemben, valamint, ha e törvény kivételt nem tesz, pervezető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
\n
(3)A pervezető végzést nem kell indokolni. A bizonyítási indítvány elutasításának indokait az ügydöntő végzésben kell kifejteni.
\n
(4)* A bíróság az ügy elbírálását követően végzésének kiadmányait kézbesíti és a szabálysértési ügy iratait végzése kiadmányával együtt visszaküldi a szabálysértési hatóságnak.
\n
89.Intézkedések a kifogás alapján
\n
108. §(1) A bíróság a 106. § (2) bekezdése szerint megküldött kifogás beérkezését követően öt napon belül megvizsgálja, hogy helye van-e
\n
a)az ügy áttételének,
\n
b)az eljárás felfüggesztésének,
\n
c)az eljárás megszüntetésének, és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi.
\n
(2)A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi és az iratokat a szabálysértési hatóságnak megküldi, ha
\n
a)a határozatot a szabálysértési hatóságnak törvényben kizárt tagja hozta,
\n
b)a szabálysértési hatóság – a bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértés kivételével – nem a hatáskörében járt el, illetve a hatáskörét túllépte, és új eljárás lefolytatására kötelezi a szabálysértési hatóságot.
\n
(3)Ha a bíróság azt észleli, hogy a szabálysértési hatóság a bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértés miatt hozott határozatot, a bíróság a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi és az eljárást e törvény rendelkezései szerint folytatja le.
\n
(4)* A bíróság eljárást megszüntető határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye.
\n
90.A kifogás elintézése tárgyalás tartása nélkül
\n
109. §
\n
Ha a 108. §-ban írt intézkedésnek nincs helye és a kifogásban nem kérték az ügy tárgyaláson történő elbírálását, a bíróság a kifogást tizenöt napon belül tárgyalás tartása nélkül, az iratok alapján bírálja el, feltéve, hogy az eljárás az iratok alapján lefolytatható 91. A kifogás elintézése tárgyaláson
\n
110. §
\n
(1)* A bíróság tárgyalást tart, ha a kifogásban a jogosult kifejezetten kérte az ügy tárgyaláson történő elbírálását, vagy ha a bíróság tárgyalás tartását szükségesnek tartja. A bíróság nem köteles tárgyalást tartani, ha az iratok alapján azt állapítja meg, hogy a kifogás alapos és a bíróság döntése a kérelemben foglaltakkal megegyezik, vagy azt az elkövető javára meghaladja
\n
(2)A bíróság tárgyalása nyilvános.
\n
(3)* A bíróság a tárgyalásra idézi
\n
a)az eljárás alá vont személyt, ha
\n
aa)a tárgyalást az eljárás alá vont személy kérte, vagy
\n
ab)a bíróság az eljárás alá vont személy jelenlétét egyéb okból szükségesnek tartja, vagy
\n
b)az eljárás alá vont személy képviselőjét, ha a bíróság megítélése szerint az a) pont ab) alpontja szerinti esetben a tárgyalás ilyen módon is megtartható.
\n
(3a)* A (3) bekezdésben nem szabályozott esetekben a bíróság az eljárás alá vont személyt értesíti.
\n
(4)Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerű értesítésre nem jelent meg, távollétében a tárgyalás megtartható, erre őt az értesítésben figyelmeztetni kell.
\n
(5)Ha a tárgyaláson a tárgyalás tartását kérő személy nem jelenik meg és elmaradását alapos indokkal előzetesen nem mentette ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kifogását visszavonta.
\n
(6)Ha a kifogásban nem kérték tárgyalás tartását, de a bíróság a tárgyalás tartását szükségesnek tartja és a kifogást előterjesztő ezen nem jelenik meg és elmaradását alapos indokkal előzetesen, illetve az akadály felmerülésekor haladéktalanul nem mentette ki, a bíróság a kifogást az iratok alapján bírálja el.
\n
(7)Az eljárás alá vont személy a szabálysértési tárgyaláson képviselővel is képviseltetheti magát, ha jelenléte nem kötelező.
\n
(7a)* A (3) bekezdés b) pontja szerint idézett képviselő jelenlétének hiánya csak abban az esetben akadálya a tárgyalás megtartásának, ha a tárgyaláson az eljárás alá vont személy sem jelenik meg, így a kifogás tárgyában megalapozott döntés nem hozható.
\n
(8)* A bíróság a tárgyalásról értesíti az eljárás alá vont személy képviselőjét és a sértettet, valamint – amennyiben a szabálysértési hatóság a felterjesztés során részvételi szándékát kifejezetten jelezte – a szabálysértési hatóságot. Ha a szabálysértési hatóság képviselője a részvételi szándékát bejelentette, távollétében a tárgyalás nem tartható meg.
\n
92.A szabálysértési tárgyalás szabályai
\n
111. §
\n
(1)A tárgyalást a bíró az ügy megjelölésével nyitja meg, majd a megidézettek és az értesítettek számbavételét követően – amennyiben a tárgyalás megtartásának nincs akadálya – felhívja a tanúkat a tárgyalóterem elhagyására, az igazolatlan eltávozás következményeire való figyelmeztetés mellett
\n
(2)A bíró ismerteti a szabálysértési hatóság határozatának, valamint az ellene emelt kifogásnak a lényegét, a tárgyalás tartására irányuló kifejezett kérelmet, továbbá az iratok tartalmából mindazt, amit az ügy eldöntése szempontjából lényegesnek tart.
\n
(3)Az eljárás alá vont személy, a képviselője, valamint a szabálysértési hatóság képviselője az ismertetés kiegészítését kérhetik.
\n
112. §(1) A bizonyítás felvételének sorrendjét és terjedelmét a bíró állapítja meg
\n
(2)A bizonyítási eljárást az eljárás alá vont személy meghallgatásával kell kezdeni. Amennyiben az eljárás alá vont személy nincs jelen a tárgyaláson és jelenléte nem kötelező, az üggyel kapcsolatos korábbi nyilatkozatát kell felolvasni.
\n
(3)Az eljárás alá vont személyt – személyi adatai felvételét követően – figyelmeztetni kell, hogy nem köteles vallomást tenni, majd ezt követően a még meg nem hallgatott eljárás alá vont személyek távollétében kell meghallgatni.
\n
(4)Az eljárás alá vont személy a tárgyalás rendjének zavarása nélkül a tárgyalás alatt is értekezhet képviselőjével.
\n
(5)* Ha az eljárás alá vont személy, a képviselő, illetve a sértett a tárgyaláson vagy azon kívül a kifogást visszavonja, a bíróság a szabálysértési ügy iratait visszaküldi a szabálysértési hatóságnak. Ez esetben a szabálysértési hatóság határozata a visszavonás bejelentésének, illetve a bírósághoz érkezésének napján jogerőre emelkedik. Az eljárás alá vont személy képviselője kifogását csak az eljárás alá vont személy egyetértésével vonhatja vissza.
\n
113. §
\n
(1)A szabálysértési hatóság képviselője és az eljárás alá vont személy képviselője az eljárás alá vont személyhez, a tanúkhoz és a szakértőkhöz kérdést intézhet, bizonyítási indítványokat terjeszthet elő
\n
(2)A bíróság a bizonyítási indítványok felől külön indokolás nélkül dönt, elutasításukat csak az ügydöntő végzésben kell indokolni.
\n
(3)Ha a bizonyítás felvétele a tárgyaláson jelentős nehézségbe ütközne, a bíróság kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján jár el.
\n
(4)* Amennyiben a tárgyalás adataiból bűncselekmény gyanújára lehet következtetni, a bíróság az ügyet haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészséghez.
\n
114. §(1) A bíróság az ügyet lehetőleg egy tárgyalási napon befejezi
\n
(2)* Ha az ügy terjedelme, a bizonyítás kiegészítése miatt, vagy egyéb fontos okból szükséges, a bíró a tárgyalást legfeljebb tizenöt napra elnapolhatja. Az elnapolt tárgyalást a tárgyalás korábbi részéről felvett jegyzőkönyv lényegének ismertetésével kell kezdeni, feltéve, hogy az eljárás alá vont személy vagy a képviselője ezt szükségesnek tartja.
\n
(3)Ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, a bíró a tárgyalást legfeljebb harminc napra elhalasztja, a tárgyalás új határnapját nyomban kitűzi.
\n
115. §
\n
(1)* Amennyiben a bizonyítási eljárást a bíróság befejezetté nyilvánította, először a szabálysértési hatóság jelenlévő képviselője, majd az eljárás alá vont személy jelenlévő képviselője, illetve az eljárás alá vont személy fejtheti ki álláspontját az ügy lényegéről, majd a sértett szólalhat fel
\n
(2)A nyilatkozatokat követően a bíróság zárt ülésen meghozza a végzését, amelyet nyomban nyilvánosan kihirdet.
\n
93.A kifogás elbírálása tárgyában hozott ügydöntő végzés
\n
116. §(1) A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát végzésében
\n
a)hatályban tartja, ha a kifogás alaptalan,
\n
b)az eljárás alá vont személy javára megváltoztathatja, ha a kifogásban olyan új tényt állítanak vagy olyan új bizonyítékra hivatkoznak, amelyet a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozat meghozatala során nem ismert,
\n
c)megváltoztatja, ha a szabálysértési hatóság jogszabályt helytelenül alkalmazott.
\n
(1a)* A bíróság a 122. § (2) bekezdésében meghatározottak megfelelő alkalmazásával az eljárás alá vont személy terhére a szabálysértési hatóság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést akkor hozhat, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni.
\n
(2)A bíróság a kifogást elbíráló végzésében rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről.
\n
(3)A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
\n
(4)*
\n
XVII. Fejezet
\n
A SZABÁLYSÉRTÉSI ELZÁRÁSSAL IS BÜNTETHETŐ, VALAMINT A BÍRÓSÁG ELSŐFOKÚ HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ SZABÁLYSÉRTÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK * 94. Előkészítő eljárás
\n
117. §
\n
(1)A szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt a feljelentést a rendőrségnél kell megtenni. Ha a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt a feljelentést máshol tették, vagy ha a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértésről egyéb módon szereztek tudomást, a feljelentést, illetve az egyéb jelzést a rendőrséghez kell haladéktalanul továbbítani
\n
(2)* A rendőrség a szabálysértési elzárással is büntethető – a 23. § (1) bekezdés b), d) illetve f) pontja kivételével – szabálysértés tényállásának felderítése, az elkövető kilétének megállapítása, valamint a bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása érdekében a bírósági eljárást előkészítő eljárást folytat le. A rendőrség előkészítő eljárására a szabálysértési hatóság eljárására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy azt harminc napon belül be kell fejezni, kivéve, ha az előkészítő eljárást lefolytató rendőri szerv vezetője annak időtartamát újabb harminc nappal meghosszabbítja.
\n
(3)A rendőrség az előkészítő eljárás során elrendelheti lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely átvizsgálását, ha alaposan feltehető, hogy az tárgyi bizonyítási eszköz megtalálására vezet. Az elrendelő határozatban meg kell jelölni azokat a bizonyítási eszközöket, amelyek megtalálására az intézkedés irányul. A határozatot az intézkedés megkezdése előtt az érintettel közölni kell. Végrehajtásától el kell tekinteni, ha a keresett dolgot az érintett előadja. Az intézkedés csak az érintett vagy képviselője jelenlétében hajtható végre.
\n
(4)A (3) bekezdés rendelkezése alapján nem kutatható át közjegyzői és ügyvédi iroda, valamint egészségügyi intézmény.
\n
(4a)* Ha az előkészítő eljárás során mind a sértett, mind az elkövető kiléte megállapítható és a közvetítői eljárással összefüggő, a 82/A. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró feltétel nem áll fenn, a rendőrség a sértettet és az eljárás alá vont személyt tájékoztatja a szabálysértési eljárásban alkalmazható közvetítői eljárás szabályairól, valamint arról, hogy a közvetítői eljárásra utaláshoz szükséges jognyilatkozatok az előkészítő eljárásban is előterjeszthetők. Az előkészítő eljárás során a közvetítői eljárással összefüggésben a szabálysértési hatóság alatt az előkészítő eljárást lefolytató szervet is érteni kell.
\n
(5)Az előkészítő eljárás befejezését követően a rendőrség az előkészítő eljárás során keletkezett iratokat, adatokat, megállapításokat tartalmazó jelentését – a (7) bekezdésben foglalt eseten kívül – haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
\n
(6)A rendőrség az (5) bekezdésben foglalt jelentésnek a bírósághoz történő megküldését megelőzően – az érték-egybefoglalás megállapíthatósága érdekében – ellenőrzi, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt folyik-e másik előkészítő eljárás.
\n
(7)* Az előkészítő eljárás során az eljárás felfüggesztésére a 82. §-ban, az eljárás megszüntetésére a 83. §-ban, valamint a panasszal kapcsolatban a 98. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
\n
(8)* Ha a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismeretlen, lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének megállapítása, valamint előállítása érdekében a bíróság vagy az előkészítő eljárást folytató szerv a körözését rendelheti el. A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelésének oka megszűnt. A körözés elrendeléséről szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
\n
(9)* 95. A bíróság meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozata
\n
118. §
\n
(1)* Ha az előkészítő eljárás iratai alapján megállapítható, hogy a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy vagy a tanú, sértett, szakértő meghallgatása nem szükséges, valamint a közvetítői eljárásra utalás feltételei nem állnak fenn, a bíróság határozatban büntetést szab ki, illetve önállóan vagy büntetés mellett intézkedést alkalmaz, továbbá rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről, illetve – a 93. § figyelembevételével – az okozott kár megtérítéséről
\n
(2)A bíróság az (1) bekezdés szerinti döntését az előkészítő eljárásról készített jelentés megérkezését követő tizenöt napon belül, kizárólag a szabálysértési eljárás iratai és az előkészítő eljárásról szóló jelentés alapján meghozza.
\n
(3)Ha az eljárás alá vont személy őrizetbe vételére került sor, az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalának nincs helye.
\n
(4)* Az (1) bekezdésben foglalt esetben a bíróság nem szabhat ki közérdekű munka és szabálysértési elzárás büntetést.
\n
(5)* Az áttételről, az eljárás felfüggesztéséről, illetve az eljárás megszüntetéséről a bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján tárgyalás tartása nélkül is határozhat.
\n
119. §
\n
(1)A 118. § (1) bekezdése szerinti döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek, azonban az eljárás alá vont személy vagy képviselője annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti tárgyalás tartását
\n
(2)Az eljárás alá vont személy a kérelmet a tárgyalás megkezdéséig visszavonhatja, ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha nem terjesztett volna elő kérelmet. Ha az eljárás alá vont személy nem kérte tárgyalás tartását, a döntés jogerőre emelkedik és végrehajtható.
\n
(3)Ha az eljárás alá vont személy a tárgyaláson nem jelenik meg és magát alapos okkal, előzetesen, illetve az akadály felmerültekor haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta.
\n
120. §
\n
(1)A bíróság tárgyalást tart, ha a 118. § (1) bekezdése szerinti döntésnek nincs helye, vagy ha az ügy elbírálása érdekében egyébként tárgyalás tartását tartja szükségesnek, továbbá, ha az eljárás alá vont személy vagy képviselője a 119. § (1) bekezdése szerint tárgyalás tartását kérte. Ez utóbbi esetben a bíróság a tárgyalásra az erre irányuló kérelem kézhezvételétől számított öt napon belül idézést bocsát ki
\n
(1a)* Ha a bíróság a tárgyalás során megállapítja, hogy a közvetítői eljárásra utalás feltételei fennállnak, az ügyet közvetítői eljárásra utalja.
\n
(2)A bíróság az (1) bekezdés szerinti tárgyalás során a szabálysértési tárgyalásra vonatkozó, e törvényben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.
\n
(3)A bíróság, ha a rendelkezésére álló iratok alapján lehetséges, haladéktalanul határoz az áttételről, az eljárás felfüggesztéséről, illetőleg az eljárás megszüntetéséről.
\n
(4)A bíróság, ha az iratok tartalma alapján nem lehetséges az ügy érdemi elbírálása, a tényállás tisztázása érdekében
\n
a)meghallgatja az eljárás alá vont személyt, szükség esetén a sértettet, a feljelentőt, illetve más tanút,
\n
b)felhívja a feljelentőt további adatok közlésére,
\n
c)szakvéleményt szerez be, meghallgatja a szakértőt,
\n
d)iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket szerez vagy szereztet be,
\n
e)külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján más szerveket adatok közlésére hív fel.
\n
(5)* A meghallgatás során az eljárás alá vont személyt, ha a közérdekű munka végrehajtásához szükséges feltételek fennállnak, nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a közérdekű munka kiszabásához. A hozzájárulás megtagadása kizárja a közérdekű munka kiszabását.
\n
(6)A bíróság az így megállapított tényállás alapján végzéssel megszünteti a szabálysértési eljárást vagy megállapítja az eljárás alá vont személy felelősségét és büntetést szab ki, illetve intézkedést alkalmaz.
\n
(7)* Ha a bíróság a 118. § (1) bekezdése szerinti határozat ellen előterjesztett tárgyalás tartására irányuló kérelem alapján tart tárgyalást, a (4) bekezdésben írt módon állapítja meg a tényállást. Döntésének megfelelően a 118. § (1) bekezdése szerinti határozatát hatályban tartja, megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti azzal, hogy a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatban megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést akkor hozhat, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel.
\n
(8)A bíróság rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről és – ha annak e törvényben meghatározott feltételei fennállnak – az eljárás alá vont személyt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezi.
\n
(9)* A bíróság a tárgyaláson hozott végzését – a jogorvoslati jogról történő lemondás esetét kivéve – a kihirdetését követő 3 munkanapon belül írásba foglalja. A kihirdetéskor a fellebbezésre jogosultat tájékoztatni kell
\n
a)az írásba foglalás határidejéről,
\n
b)a fellebbezés bejelentésének határidejéről,
\n
c)arról, hogy az írásba foglalást követően a végzés a bíróságon megismerhető, illetve azt a bíróság az eljárás alá vont személy indítványára, az általa megjelölt elektronikus levelezési címre is továbbítja,
\n
d)arról, hogy a bíróság az írásba foglalt végzést a fellebbezésre jogosult részére kézbesíti, azonban a kézbesítés a fellebbezés határidejét nem érinti, valamint
\n
e)arról, hogy a fellebbezés bejelentésének határideje alatt a fellebbezés okát, célját és indokait módosíthatja vagy kiegészítheti.
\n
121. §
\n
(1)* A bíróság tárgyaláson hozott végzésével szemben az eljárás alá vont személy és a képviselője, valamint a bírósági tárgyaláson jelenlévő előkészítő eljárást lefolytató szerv, az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett is, a végzés közlésétől számított nyolc napon belül halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be
\n
(2)A fellebbezésben elő kell adni annak okát és célját. Az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt a fellebbezés elbírálását nem lehet megtagadni.
\n
(3)Az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett fellebbezést a végzést hozó bíróság elutasítja.
\n
(4)* A bíróság az iratokat a fellebbezés benyújtására előírt határidő leteltét követő öt napon belül megküldi az illetékes törvényszéknek.
\n
122. §
\n
(1)A törvényszék a fellebbezést annak kézhezvételétől számított harminc napon belül tanácsülésen bírálja el. Ennek során az eljárás alá vont személy terhére – az előkészítő eljárást lefolytató szerv által az eljárás alá vont személy terhére bejelentett fellebbezés hiányában – nem szabhat ki, illetve nem alkalmazhat a megfellebbezett végzésben kiszabott büntetésnél, illetve alkalmazott intézkedésnél súlyosabbat
\n
(2)Az eljárás alá vont személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami szabálysértési felelősségének megállapítására, szabálysértésének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedés alkalmazására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés kiszabására irányul.
\n
123. §
\n
(1)* A törvényszék a járásbíróság végzését hatályban tartja, a súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezések megtartásával megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, illetve az eljárt bíróságot új eljárásra utasítja
\n
(1a)* A törvényszék végzésével szemben nincs helye jogorvoslatnak.
\n
(2)* A törvényszék határozatának kiadmányait kézbesíti és az ügy iratait határozatának kiadmányaival, valamint a határozat kézbesítésének napjáról adott tájékoztatással együtt visszaküldi a járásbíróságnak.
\n
95/A. * Eljárás a 216/A. § (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés elkövetése esetén 123/A. § * (1) A bíróságnak a 216/A. § (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés elkövetése miatt indult eljárására a 120–123. §-ban szabályozott rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az ügyben előkészítő eljárásnak nincs helye és a bíróság tárgyalás tartására köteles.
\n
(2)A bíróság a feljelentés beérkezését követő három napon belül megvizsgálja a feljelentést. Ha a feljelentés áttételének vagy elutasításának nincs helye, a bíróság – az eljárás alá vont személy és szükség esetén a tanúk idézésével egyidejűleg – tizenöt napon belüli időpontra tárgyalást tűz ki.
\n
96.A bíróság elé állítás
\n
124. §
\n
(1)A szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt őrizetbe vett személyt a rendőrség a gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából a bíróság elé állítja
\n
(2)A rendőrség a bíróság elé állítás időpontjáról haladéktalanul értesíti a sértettet, valamint gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. A rendőrség közli az eljárás alá vont személlyel, hogy milyen szabálysértés miatt és milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé.
\n
(3)* A rendőrség ügyvédet rendel ki, ha az eljárás alá vont személynek nincs meghatalmazott ügyvédje. Az ügyvéd kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, de az eljárás alá vont személy – indokoltan, egy alkalommal – más ügyvéd kirendelését kérheti.
\n
(3a)* A kirendelés hatályát veszti, amikor az eljárás alá vont érdekében meghatalmazott ügyvéd a meghatalmazását e törvény szerint benyújtotta, vagy a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételét a meghatalmazott ügyvéd vagy az eljárás alá vont személy a bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak bejelentette.
\n
(4)* A rendőrség az ügyvédet és a képviselőt a tárgyalás időpontjáról értesíti, gondoskodik továbbá arról, hogy az ügyet megismerhesse, illetve az eljárás alá vont személlyel a tárgyalás előtt érintkezhessen.
\n
125. §
\n
(1)* A tárgyaláson a rendőrség képviselője az iratokat és a tárgyi bizonyítási eszközöket a bíróságnak átadja, ezt követően a feljelentést szóban terjeszti elő, valamint javaslatot tesz a büntetés mértékére
\n
(2)* A bíróság nem tart tárgyalást, ha megállapítja, hogy az őrizetbe vétel feltételei nem álltak fenn, a 124. § (3) bekezdése szerinti ügyvéd a bíróságon nem jelent meg, vagy az őrizetbe vételtől több mint hetvenkét óra telt el.
\n
(3)* Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a feljelentés előterjesztése után meghallgatja az eljárás alá vont személyt, szükség esetén a sértettet, illetve a tanúkat. Ezt követően végzéssel megszünteti a szabálysértési eljárást, vagy megállapítja az eljárás alá vont személy felelősségét és büntetést szab ki, illetve intézkedést alkalmaz, rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről és – ha annak e törvényben meghatározott feltételei fennállnak – az eljárás alá vont személyt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezi.
\n
(3a)* A bíróság a fiatalkorú eljárás alá vont személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete érdekében a tárgyalásról vagy annak meghatározott részéről a nyilvánosságot kizárhatja.
\n
(4)A végzés kihirdetése után a rendőrség képviselője, az eljárás alá vont személy, a képviselője nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy az ügydöntő határozattal szemben kíván-e fellebbezéssel élni.
\n
(5)Ha a rendőrség képviselője, az eljárás alá vont személy, illetve a képviselője a szabálysértési elzárás kiszabásával szemben fellebbezést jelent be és a bíróság az őrizetet meghosszabbítja, a bíróság az iratokat haladéktalanul felterjeszti a törvényszékhez.
\n
(6)A fellebbezésre vonatkozó nyilatkozatokat követően a bíróság a végzését nyomban írásba foglalja és kézbesíti az eljárás alá vont személynek, az eljárás alá vont személy képviselőjének, valamint a rendőrség képviselőjének.
\n
(7)* Ha az ügy áttételének nincs helye és a tárgyalás alapján ügydöntő végzés meghozatalára nincs lehetőség, a bíróság a bíróság elé állítás keretében folytatott eljárást befejezi, az eljárást a 120. §-ban foglalt szabályok szerint folytatja le és lehetőség szerint az új tárgyalásra nyomban határnapot tűz.
\n
(8)* Ha a közvetítői eljárásra utalás feltételei fennállnak, a bíróság az ügyet közvetítői eljárásra utalja és a továbbiakban az eljárást a 120. §-ban foglalt szabályok szerint folytatja le.
\n
126. §
\n
A végzéssel szembeni fellebbezés elintézésére az e törvényben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a bíróság elé állítás eredményeként hozott végzés elleni fellebbezés esetében is azzal, hogy a törvényszék a határozatának egy kiadmányát közvetlenül megküldi az eljárást kezdeményező rendőrségnek 96/A. * A helyszíni bírság kiszabására jogosultak által történő bíróság elé állítás 126/A. § * (1) * A 39. § (2) bekezdés e)–i) pontjában meghatározott személy szabálysértési elzárással is büntethető azon szabálysértések esetén, ahol a helyszíni bírság kiszabására jogosult, a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróságra előállíthatja. Az előállításnak akkor van helye, ha a tárgyalás megtartásának nincsen akadálya. Előállítás esetén a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy a feljelentést szóban előterjeszti, a rendelkezésre álló bizonyítékokat a bíróságnak átadja, valamint javaslatot tesz a büntetés, intézkedés mértékére.
\n
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott személy gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak, továbbá közli az eljárás alá vont személlyel, hogy milyen szabálysértés miatt és milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé.
\n
(3)A bíróság nem tart tárgyalást, ha megállapítja, hogy az előállítás nem volt jogszerű. Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, akkor a 125. § (3) bekezdése szerint jár el.
\n
(4)* A végzés ellen az (1) bekezdésben meghatározott személy fellebbezéssel élhet.
\n
96/B. * Telekommunikációs eszköz útján történő meghallgatás 126/B. § * (1) A bíróság hivatalból vagy az eljárási cselekményen jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy által előterjesztett indítványra – a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén – elrendelheti az elkövető telekommunikációs eszköz útján történő meghallgatását. *
\n
(2)A bíróság az előkészítő eljárást lefolytató rendőri szerv útján haladéktalanul közli a telekommunikációs eszköz használatával kapcsolatos döntését.
\n
(3)A telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány elutasítása, valamint a telekommunikációs eszköz használatának elrendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak.
\n
(4)Telekommunikációs eszköz használata esetén a bírósági tárgyalás kitűzött, illetve az előkészítő eljárást lefolytató rendőri szerv által megjelölt helyszín (a továbbiakban: elkülönített helyszín) között az összeköttetés közvetlenségét és kölcsönösségét kép- és hangfelvétel továbbítása biztosítja.
\n
(5)* Ha a bíróság elrendelte a tanú adatainak zártan kezelését, a telekommunikációs eszköz használata útján történő meghallgatáson az elkövető csak akkor lehet jelen, ha ehhez a tanú hozzájárul. Az így kizárt elkövető a telekommunikációs eszköz használata útján történő meghallgatást követően, a meghallgatás során távollétében történteket megismerheti.
\n
(6)Telekommunikációs eszköz használata esetén az elkülönített helyszínen kizárólag a következő személyek lehetnek jelen:
\n
a)az elkövető, akinek a jelenlétét a telekommunikációs eszköz útján biztosítják,
\n
b)az a) pontban meghatározott személy jogi képviselője, törvényes képviselője vagy képviselője,
\n
c)a rendőrség képviselője,
\n
d)az elkövető őrzését ellátó személy,
\n
e)a szakértő,
\n
f)a tolmács,
\n
g)a telekommunikációs eszköz működését biztosító személyzet.
\n
(7)A telekommunikációs eszköz útján történt meghallgatásról készült jegyzőkönyvben – a 91. §-ra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával – rögzíteni kell:
\n
a)a telekommunikációs eszköz használatának tényét és módját,
\n
b)annak a személynek a megjelölését, akinek a jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják,
\n
c)az elkülönített helyszín címét,
\n
d)az elkülönített helyszínen tartózkodó egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási cselekményen milyen minőségben vannak jelen.
\n
(8)Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvételt rögzíteni kell.
\n
XVIII. Fejezet
\n
A PERÚJÍTÁS 97. A perújítás okai
\n
127. §(1) A bíróság jogerős végzésével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha
\n
a)az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy
\n
aa)az elkövető szabálysértési felelőssége nem állapítható meg, illetve vele szemben lényegesen enyhébb jogkövetkezményt kell alkalmazni;
\n
ab)*
\n
b)az eljárás alá vont személlyel szemben ugyanazon cselekmény miatt több szabálysértési felelősséget megállapító végzést, vagy ugyanazon cselekmény miatt szabálysértési és büntetőjogi felelősséget megállapító döntést hoztak;
\n
c)* az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel, vagy az elkövetőt nem a valódi nevén vonták felelősségre;
\n
d)az alapügyben a szabálysértési hatóság valamely tagja, illetve a bíróság a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte;
\n
e)az elkövető által elkövetett bűncselekményt e törvény szerinti eljárásban, szabálysértésként bírálták el;
\n
f)*
\n
(1a)* A bíróság szabálysértési elzárásra történő átváltoztató döntése ellen perújításnak van helye, ha az jogszabályt sért.
\n
(2)Az (1) bekezdés c)–d) pontja esetében perújításnak csak akkor van helye, ha
\n
a)a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárja ki és
\n
b)e bűncselekmény a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság határozatát befolyásolta.
\n
(3)* Nincs helye perújításnak, ha a bírósági határozat jogerőre emelkedését követően egy év eltelt.
\n
98.A perújítási kérelem
\n
128. §(1) Az elkövető javára perújítási kérelmet terjeszthet elő
\n
a)az elkövető,
\n
b)az elkövető képviselője, kivéve, ha az elkövető ezt megtiltja,
\n
c)a fiatalkorú elkövető törvényes képviselője, gondozója,
\n
d)* az ügyész.
\n
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott személyek által előterjesztett perújítási kérelem alapján a határozatot az elkövető hátrányára nem lehet megváltoztatni.
\n
(2a)* Nem minősül a határozat elkövető terhére történő megváltoztatásának, ha a perújítás során az elzárásra átváltoztatásról szóló új végzésben a bíróság az elzárás tartamát a törvénynek megfelelően állapítja meg.
\n
(3)Az ügyész terjeszthet elő perújítási kérelmet, ha az elkövető által elkövetett bűncselekményt e törvény szerinti eljárásban, szabálysértésként bírálták el.
\n
(4)*
\n
(5)A perújítási kérelmet az előterjesztő mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság a perújítás megengedhetősége kérdésében határozatot nem hozott.
\n
99.A perújítási eljárás
\n
129. §
\n
(1)A perújítási kérelmet az alapügyben eljárt bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. A perújítási kérelemben meg kell jelölni a kérelem okát és bizonyítékait
\n
(2)A bíróság elutasítja az e törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, az azonos jogosult által ismételten előterjesztett, vagy az elkésett kérelmet.
\n
130. §
\n
(1)* Ha a bíróság a perújítási kérelmet megalapozottnak találja, a perújítást elrendeli, egyidejűleg az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggesztheti, illetve félbeszakíthatja
\n
(1a)* A bíróság tárgyalást tart, ha az a tényállás tisztázása érdekében szükséges, vagy azt az elkövető kéri. Az elkövető a perújításról való tudomásszerzést követő nyolc napon belül kérheti a tárgyalás tartását.
\n
(2)Ha a bíróság a perújítási kérelmet alaptalannak találja, azt végzéssel elutasítja. A végzést közölni kell azzal, aki a kérelmet előterjesztette.
\n
131. §
\n
(1)* Ha a bíróság a perújítás elrendelését követően az ügyben tárgyalást tűz, az eljárásra a szabálysértési tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket a perújítás jellegéből folyó értelemszerű eltérésekkel kell alkalmazni
\n
(2)Az elkövetőnek a tárgyalásra szóló idézéssel együtt a perújítási kérelmet és a perújítást elrendelő végzést is kézbesíteni kell, a tárgyaláson a perújítással megtámadott végzést és a perújítást elrendelő végzést kell ismertetni.
\n
132. §
\n
(1)* Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítási kérelem alapos, az alapügyben hozott végzést egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és új végzést hoz, ha pedig a perújítási kérelmet alaptalannak találja, azt végzéssel elutasítja
\n
(2)Az elkövető javára előterjesztett perújítás alapján az alapügyben hozott jogerős végzést nem lehet az elkövető terhére megváltoztatni.
\n
(3)A perújítás elrendelése ellen és a perújítás tárgyában hozott érdemi határozatok ellen nincs helye jogorvoslatnak.
\n
(4)A perújítás elutasítása ellen a perújítási kérelmet előterjesztő fellebbezhet. A fellebbezést a törvényszék a fellebbezés elbírálására vonatkozó szabályok szerint bírálja el azzal, hogy ha a fellebbezésnek helyt ad, akkor a megfellebbezett végzést hozó bíróságot utasítja a perújítás lefolytatására.
\n
132/A. § *
\n
XIX. Fejezet
\n
100.Eljárás az Alkotmánybíróság szabálysértési ügyet vagy szabálysértési ügyben alkalmazott jogszabályt érintő határozata alapján
\n
133. §
\n
(1)Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendelte el
\n
(2)A XVIII. Fejezetben meghatározott szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
\n
a)perújításnak a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő egy év eltelte után is helye van,
\n
b)a perújítási kérelem csak az elkövető javára terjeszthető be,
\n
c)a perújítási kérelmet az elkövető halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa is előterjeszthet,
\n
d)az ügyész hivatalból köteles perújítási kérelmet előterjeszteni, ha a felülvizsgálni rendelt szabálysértési ügyben kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtása folyamatban van, illetve az elkövető a felülvizsgálni rendelt ügy miatt a szabálysértési nyilvántartásban szerepel,
\n
e)a bíróság a perújítási kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a perújítási kérelemben hivatkozott alkotmánybírósági döntés nem függ össze az alapüggyel,
\n
f)a perújítás során hozott határozatban az elkövető szabálysértésért való felelősségét valamely cselekmény miatt a 6. § (6) bekezdésében meghatározott határidőre tekintet nélkül is meg lehet állapítani.
\n
(3)Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság jogerős határozatával elbírált szabálysértési ügyben alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabályt megsemmisítette, és ezért az – az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában – az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható.
\n
(4)Ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság jogerős határozatát megsemmisítette, a megsemmisített bírósági határozatot hozó bíróság új eljárást folytat le.
\n
(5)A (4) bekezdés szerinti új eljárást a XVIII. Fejezetben meghatározott szabályok alapján kell lefolytatni a (6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.
\n
(6)A (4) bekezdés szerinti új eljárásban
\n
a)az eljárás hivatalból indul,
\n
b)a bíróság az ügyet az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el,
\n
c)a 132. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása helyett a bíróság új határozatot hoz az ügyben azzal, hogy nem lehet a megsemmisített bírósági határozatban kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni vagy az alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.
\n
(7)Ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság határozatával együtt a szabálysértési hatóság azzal felülvizsgált határozatát is megsemmisítette, akkor újabb szabálysértési eljárás a megsemmisített határozatokkal elbírált cselekmény miatt nem indítható.
\n
XIX/A. Fejezet * A KÁRTALANÍTÁS, AZ EGYSZERŰSÍTETT KÁRTALANÍTÁS ÉS A VISSZAFIZETÉS * 100/A. * A kártalanítási eljárás, a kártalanítás jogalapja 133/A. § * (1) A kártalanítási igény a kártalanítást igénylő választása szerint egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítás iránti vagyonjogi perben (a továbbiakban: kártalanítási per) érvényesíthető. A kártalanítási igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.
\n
(2)A kártalanítási igényt az állammal szemben kell érvényesíteni. Az államot a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter képviseli.
\n
(3)A bíróság jogerős döntése alapján letöltött szabálysértési elzárás büntetésért, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság jogerős döntése alapján elvégzett közérdekű munka büntetésért, az ezek kiszabását megelőzően elrendelt, hetvenkét órát meghaladó őrizetért, valamint a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatás esetén annak végrehajtásáért, illetve közérdekű munkával történő megváltásáért az elkövetőnek kártalanítás jár, ha az Alkotmánybíróság határozata, a perújítás, az ügyészi felhívás, illetve indítvány, valamint a helyszíni bírságolás felülvizsgálata (a továbbiakban együtt: jogerős döntést követő felülvizsgálat) folytán
\n
a)az eljárást vele szemben megszüntették,
\n
b)a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonták,
\n
c)az elkövetővel szemben jogerősen enyhébb büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, vagy
\n
d)a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatása esetén annak végrehajtása alaptalan volt.
\n
(4)Az elkövetőnek nem jár kártalanítás, ha a bíróság a szabálysértési eljárást a 127. § (1) bekezdés e) pontja szerinti perújítás folytán a 83. § (1) bekezdés a) pontja szerint szünteti meg és az elkövető büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapítják, továbbá ha a szabálysértési büntetés a Btk. alapján beszámítható.
\n
133/B. § * (1) Az elkövető a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen hozott jogerős döntés vele történő közlésétől számított hat hónapon belül a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél terjeszthet elő kártalanítási igényt. E határidő elmulasztása jogvesztő.
\n
(2)A kérelemben meg kell jelölni a kártalanítási igény összegét, valamint az igényt megalapozó bizonyítékokat.
\n
(3)Az elkövetőt kártalanítási igényének jogalapjáról, az igény érvényesítésének határidejéről, a határidő kezdő időpontjáról és a határidő elmulasztásának jogvesztő jellegéről, valamint arról, hogy választása szerint igényét egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítási perben érvényesítheti az (1) bekezdés szerinti döntés közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell.
\n
100/B. * Az egyszerűsített kártalanítás 133/C. § * (1) Az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében a kártalanítást igénylő a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben meghatározottak szerint számított összegű kártalanítást igényelhet. Az egyszerűsített kártalanítási eljárás célja, hogy a kártalanítást igénylő és a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter között megállapodás jöjjön létre, amely alapján a kártalanítást teljesíteni kell.
\n
(2)Egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelem ugyanabban az eljárásban egy alkalommal terjeszthető elő a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél.
\n
(3)Az ugyanabban az eljárásban ismételten előterjesztett egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy nem küldi meg a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek, és a kérelem érdemi vizsgálata nélkül a kérelem benyújtóját erről tájékoztatja.
\n
(4)A kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – annak beérkezését követő egy hónapon belül, érdemi vizsgálat nélkül a szabálysértési ügy irataival együtt a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek küldi meg.
\n
(5)A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a kérelem hozzá való beérkezésétől számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a 133/A. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján a kártalanítási igény megalapozott-e, illetve, hogy nem áll-e fenn kártalanítást kizáró ok. Ha a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem megalapozott, megállapítja a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben meghatározottak szerint számított kártalanítási összeget és erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza azt is, hogy a kártalanítási összeg elfogadása esetén az egyszerűsített kártalanítási eljárás írásbeli megállapodással zárul.
\n
(6)Ha a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja.
\n
(7)A megállapodást a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül kell írásban megkötni.
\n
(8)Ha a kártalanítást igénylővel a megállapodás létrejön, további kártalanítási igény érvényesítésének nincs helye.
\n
(9)A kártalanítási összeget a megállapodás írásbeli megkötését követő tizenöt napon belül kell kifizetni.
\n
133/D. § * (1) Ha az egyszerűsített kártalanítási eljárás során a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül megállapodás nem jön létre, vagy a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, a kártalanítást igénylő a határidő lejártát, illetve a kérelem elfogadhatatlanságáról való tájékoztatást követő két hónapon belül a 133/E. és 133/F. § szerinti kártalanítási pert indíthat. Ez a határidő jogvesztő.
\n
(2)A kártalanítási per (1) bekezdés szerinti megindítása esetén a kártalanítást igénylő a keresetlevelet a kártalanítási perre a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál terjeszti elő.
\n
(3)A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a 133/C. § (4) bekezdése alapján megküldött ügyiratokat a (2) bekezdés szerinti bíróság megkeresésére haladéktalanul megküldi.
\n
100/C. * Kártalanítási per 133/E. § * (1) Kártalanítási igényként a szabadság alaptalan korlátozása, elvonása vagy alaptalanul elvégzett közérdekű munka miatt bekövetkezett
\n
a)kár megtérítése, illetve
\n
b)nem vagyoni sérelemért járó sérelemdíj követelhető.
\n
(2)A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a kártalanításra és a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
\n
(3)A kártalanítás a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen hozott határozat jogerőre emelkedésével válik esedékessé.
\n
133/F. § * (1) A kártalanítási perben a polgári perrendtartásról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
\n
(2)A kártalanítási pert keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevél tartalmazza
\n
a)a kártalanítást igénylő természetes személyazonosító adatait,
\n
b)ha jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét,
\n
c)a kártalanítási igény összegét,
\n
d)az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,
\n
e)az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, és
\n
f)a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat.
\n
(3)A keresetlevelet – a 133/D. § (2) bekezdése szerinti kivétellel – a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél kell előterjeszteni.
\n
(4)A kártalanítási per iránti keresetlevelet a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy annak beérkezését követő tizenöt napon belül érdemi vizsgálat nélkül a szabálysértési eljárás ügyirataival együtt a szabálysértési szabályozásért felelős minisztérium székhelye szerint illetékes, a perre hatáskörrel rendelkező járásbíróságnak vagy törvényszéknek küldi meg.
\n
100/D. * A kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályok 133/G. § * Ha az államnak kártalanítást kell fizetnie és a kártalanítási eljárás során adat merült fel arra, hogy a kártalanítást igénylőt a szabálysértési hatóság, illetve a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság – a közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével – az okozott kár megtérítésére kötelezte, amelyet a kártalanítás kifizetéséig nem teljesített, a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a kártalanítási összeget visszatartja. Ilyen esetben a szabálysértéssel okozott kárt a kártalanítás összegéből kell teljesíteni.
\n
100/E. * A visszafizetés 133/H. § * (1) A pénzbírság, a helyszíni bírság és a szabálysértési költség címén megfizetett összeget a megfizetéstől a visszafizetés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt az elkövetőnek vissza kell fizetni, ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen az eljárást megszüntették vagy a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonták.
\n
(2)Ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat alapján a pénzbírság, helyszíni bírság vagy szabálysértési költség megfizetésére kötelezés alacsonyabb mértékű, akkor a befizetett összeg és az alacsonyabb mértékű kötelezés közötti különbözetet kell az elkövetőnek visszafizetni a megfizetéstől a visszafizetés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt.
\n
(3)A visszafizetést
\n
a)az eljárást megszüntető bíróság vagy szabálysértési hatóság,
\n
b)a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonó helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy,
\n
c)a helyszíni bírságot megállapító döntést a 141. § (13) bekezdés e) pontja alapján hatályon kívül helyező bíróság, továbbá
\n
d)az alacsonyabb mértékű pénzbírság, helyszíni bírság vagy szabálysértési költség megfizetésére kötelezésről rendelkező bíróság, szabálysértési hatóság, illetve helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy rendeli el, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak.
\n
XX. Fejezet
\n
101.A fiatalkorúak szabálysértéseire vonatkozó rendelkezések
\n
134. §
\n
* (1) A fiatalkorúval szemben a szabálysértési eljárást az életkori sajátosságainak figyelembevételével és úgy kell lefolytatni, hogy elősegítse a fiatalkorúnak a törvények iránti tiszteletét. A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék és a társadalom hasznos tagjává váljék
\n
(2)Ha az eljárás adatai alapján a fiatalkorúval szemben előreláthatólag szabálysértési elzárás, közérdekű munka vagy pénzbírság kiszabására kerül sor, a meghallgatásától nem lehet eltekinteni.
\n
(3)* A fiatalkorú törvényes képviselőjét, gondozóját a meghallgatásról, illetve a tárgyalásról azzal a felhívással kell idézni, hogy a fiatalkorú megjelenéséről gondoskodjék. Ha a törvényes képviselő megjelenésének akadálya van, a gyámhatóság eseti gyámot rendel ki, akit a fiatalkorú meghallgatásának időpontjára idézni kell.
\n
(4)A fiatalkorú meghallgatására a törvényes képviselője jelenlétében kerül sor, kivéve, ha:
\n
a)a törvényes képviselő a szabálysértést a fiatalkorúval együtt követte el, illetve az érdekei a fiatalkorú érdekeivel egyébként ellentétesek,
\n
b)a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van,
\n
c)* a fiatalkorúnak nincs törvényes képviselője, vagy nem állapítható meg, hogy ki a törvényes képviselője. Ezekben az esetekben a gyámhatóság eseti gyámot rendel ki. A tárgyaláson megjelent gondozót a fiatalkorú életviszonyaira nézve minden esetben meg kell hallgatni, aki ezekre a körülményekre nézve a nyilatkozatot nem tagadhatja meg.
\n
(5)* A fiatalkorú törvényes képviselője vagy gondozója részére a végzést, illetve határozatot kézbesíteni kell azzal, hogy a határozattal szemben jogorvoslattal élhet.
\n
(6)Ha az eljárás alapján a szabálysértési hatóság indokoltnak tartja, a fiatalkorú védelembe vételét kezdeményezheti az erre hatáskörrel rendelkező szervnél.
\n
(6a)* Elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont fiatalkorú, vagy elzárással is sújtható szabálysértési tényállást megvalósított gyermekkorú esetében a szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, vagy a bíróság a fiatalkorú, illetve gyermekkorú védelembe vételét kezdeményezi az erre hatáskörrel rendelkező szervnél.
\n
(7)Fiatalkorúval szemben a 102. § (1) bekezdése, valamint a 118. § (1) bekezdése szerinti eljárás alapján csak intézkedés alkalmazható.
\n
(8)* A tizennegyedik életévét be nem töltött, valamint fiatalkorú személyt törvényes képviselőjének jelenlétében és csak akkor lehet szembesíteni, ha a szembesítés benne nem kelt félelmet.
\n
XXI. Fejezet
\n
102.Becsületsértési ügyekre vonatkozó külön rendelkezések
\n
135. §
\n
Kölcsönösen elkövetett becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett szabálysértés miatt megindult eljárásban a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve, hogy a cselekmény még nem évült el. Erről a jogáról a másik felet legkésőbb a meghallgatás kezdetekor tájékoztatni kell
\n
136. §
\n
(1)* A szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személyt és a sértettet – a (3a) bekezdés kivételével – meghallgatásra megidézi, képviselőjüket értesíti. Ha az ügyben több sértett van, valamennyit meg kell idézni
\n
(2)Az idézésben a sértettet figyelmeztetni kell arra, hogy a kellő időben ki nem mentett távolmaradását a szabálysértési hatóság a magánindítvány visszavonásának fogja tekinteni.
\n
(3)A meghallgatás során a szabálysértési hatóság megkísérli az eljárás alá vont személy és a sértett kibékítését. Ha a békítés eredménytelen marad, az általános szabályok szerint kell lefolytatni az eljárást.
\n
(3a)* Ha a sértett vagy az eljárás alá vont személy a meghallgatást megelőzően úgy nyilatkozik, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja, a szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személy és a sértett erre irányuló meghallgatását mellőzi, és a kibékítést annak megkísérlése nélkül eredménytelennek tekinti.
\n
(4)Ha az eljárás alá vont személy utólag magánindítványt terjeszt elő, a szabálysértési hatóság a sértettet eljárás alá vont személyként is meghallgatja.
\n
137. §(1) A szabálysértési hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha a sértett
\n
a)a meghallgatáson nem jelent meg és magát alapos okkal nem menti ki, vagy azért nem volt idézhető, mert lakcímének változását nem jelentette be;
\n
b)a magánindítványt visszavonta.
\n
(2)Az (1) bekezdés esetében az utólag előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárást is meg kell szüntetni, feltéve, hogy a magánindítvány előterjesztésének határideje a meghallgatás napjáig már lejárt.
\n
HARMADIK RÉSZ A VÉGREHAJTÁS
\n
XXII. Fejezet
\n
A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG HATÁROZATÁNAK, ILLETVE A BÍRÓSÁG VÉGZÉSÉNEK VÉGREHAJTHATÓSÁGA 103. A határozat jogereje
\n
138. §(1) * A határozat, illetve a végzés jogerős
\n
a)* a meghozatala napján, ha ellene nincs helye jogorvoslatnak,
\n
b)a jogorvoslat benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő napon, ha ellene határidőben nem terjesztettek elő jogorvoslatot,
\n
c)a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat esetén, a meghallgatás kérésére nyitva álló határidő leteltét követő napon, amennyiben az eljárás alá vont személy nem kéri meghallgatását,
\n
d)a visszavonásról szóló nyilatkozat szabálysértési hatósághoz, illetve bírósághoz történő érkezésének napján, ha a jogosult a meghallgatás iránti kérelmet, a kifogást, a panaszt, illetve a fellebbezést visszavonja,
\n
e)a lemondásról szóló nyilatkozat szabálysértési hatóság, illetve bíróság által történő kézhezvételének napján.
\n
(2)A helyszíni bírság a tudomásulvétele napján jogerős.
\n
104.A szabálysértési elzárás végrehajtása
\n
139. §
\n
(1)* A büntetésként kiszabott szabálysértési elzárást és az egyéb büntetés helyébe lépő szabálysértési elzárást is – az e törvényben meghatározott kivétellel – büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani
\n
(1a)* A szabálysértési elzárást a szabálysértési őrizetet foganatosító rendőrség székhelye szerinti rendőrségi fogdában kell végrehajtani, ha az elkövető a rendőrség őrizetében van, és a 9. § (3) bekezdése szerinti beszámítást követően az elzárás hátralevő tartama a két napot nem haladja meg. Ha az elkövető rendőrségi fogdába történő befogadására férőhely hiányában nincs lehetőség, az elkövetőt büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítani.
\n
(1b)* A szabálysértési elzárás végrehajtását
\n
a)az elfogás helye szerinti illetékes rendőrségi fogdában kell megkezdeni, ha az elkövető büntetés-végrehajtási intézetbe történő előállítására,
\n
b)a szabálysértési őrizetet foganatosító rendőrség székhelye szerinti rendőrségi fogdában kell megkezdeni az (1a) bekezdésben foglaltakon kívül abban az esetben is, ha az elkövető büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítására a büntetés-végrehajtási intézet hivatali munkarendjén kívül kerülne sor. Ha az elkövető rendőrségi fogdába történő befogadására férőhely hiányában vagy az elkülönítési szabályok betartása miatt nincs lehetőség, az elkövetőt büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítani, amelynek az elkövetőt a hivatali munkarendjén kívül is be kell fogadnia.
\n
(1c)* Az (1b) bekezdés szerint megkezdett szabálysértési elzárást a rendőrségi fogdán kell végrehajtani, ha a szabálysértési elzárás hátralévő ideje a büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadáskor kevesebb lenne, mint két nap.
\n
(1d)* A szabálysértési elzárást a szabálysértési őrizetet foganatosító rendőrség székhelye szerinti rendőrségi fogdában lehet végrehajtani, ha az elkövető a rendőrség őrizetében van, és a 9. § (3) bekezdése szerinti beszámítást követően a szabálysértési elzárás hátralévő tartama a tíz napot nem haladja meg.
\n
(1e)* Az (1b) bekezdés szerint megkezdett szabálysértési elzárást a rendőrségi fogdán lehet végrehajtani, ha a szabálysértési elzárás hátralévő tartama a büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadáskor kevesebb lenne, mint tíz nap.
\n
(2)*
\n
(3)* A szabálysértési elzárás végrehajtásáról, valamint a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülővel, gyámmal szemben kiszabott szabálysértési elzárás esetén a gyámhatóság értesítéséről az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.
\n
(4)* A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülővel, gyámmal szemben az egyéb büntetés helyébe lépő szabálysértési elzárás esetén a gyámhatóság értesítéséről a végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóság gondoskodik.
\n
(5)* Ha az elkövető a felhívásban megjelölt határnapon a szabálysértési elzárás büntetés, valamint a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság, a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtása érdekében a büntetés-végrehajtási intézetben nem jelent meg és az elővezetése sem vezetett eredményre, a szabálysértési hatóság az elkövető kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe történő előállítása céljából körözését rendeli el. A körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt. A körözés elrendeléséről szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
\n
(6)* Az (5) bekezdésben meghatározott esetben az ismeretlen helyen tartózkodó elkövető körözése az elővezetésének előzetes elrendelése nélkül elrendelhető.
\n
140. §
\n
(1)* A szabálysértési elzárást kiszabó, illetve az átváltoztatásról rendelkező bíróság kérelemre, egészségi, családi vagy más fontos okból a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, valamint a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtását egy alkalommal legfeljebb hat hónappal elhalaszthatja. A kérelem előterjesztésének a szabálysértési elzárás megkezdésére előírt időpontig van helye
\n
(2)A halasztást elutasító végzés ellen az elkövető és képviselője, fiatalkorú esetén a törvényes képviselő is a végzés közlésétől számított három napon belül fellebbezhet. A fellebbezést a törvényszék a beérkezéstől számított három napon belül tanácsülésen bírálja el.
\n
(3)–(5) * 105. A pénzbírság, a helyszíni bírság, a szabálysértési költség, a rendbírság, valamint az okozott kár végrehajtása
\n
141. §
\n
* (1) * E törvény eltérő rendelkezése hiányában a pénzbírságot, a helyszíni bírságot, a rendbírságot, a szabálysértési költséget és az okozott kárt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni. A pénzbírság, a helyszíni bírság, a rendbírság, valamint a szabálysértési költség befizetéséből származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi, amelyet a kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára kell beszedni
\n
(1a)* A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóságok, személyek hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárások során kiszabott, önkéntesen megfizetett helyszíni bírságból származó bevételt a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott központi bírságkezelő szerv (a továbbiakban: központi bírságkezelő szerv) a kincstárnál vezetett központosított beszedési számlán kezeli.
\n
(1b)* Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szervei az általános szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárások során kiszabott vagy végrehajtott pénzbírságból, szabálysértési költségből, rendbírságból, helyszíni bírságból származó, valamint a bíróság által kiszabott pénzbírságból, rendbírságból, szabálysértési költségből származó bevételt a kincstárnál vezetett központosított beszedési számlákon kezelik.
\n
(2)* Az általános szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírság, rendbírság, megállapított szabálysértési költség, valamint a rendőrség által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról az általános szabálysértési hatóság gondoskodik.
\n
(2a)*
\n
(2b)* A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve által kiszabott pénzbírság, valamint helyszíni bírság végrehajtásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve gondoskodik.
\n
(2c)* A helyszíni bírság és a pénzbírság végrehajtásáról azon szerv gondoskodik, amelyik
\n
a)az elkövető lakóhelye,
\n
b)tartózkodási helye,
\n
c)a végrehajtás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása érdekében az elkövetés helye, valamint
\n
d)a felderítés helye szerint illetékes.
\n
(2d)* A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóságok, személyek által kiszabott és önkéntesen befizetett helyszíni bírság befizetésének ellenőrzését és azonosítását a központi bírságkezelő szerv végzi. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szervei ellátják az általános szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárások során kiszabott vagy végrehajtott pénzbírság, szabálysértési költség, rendbírság, helyszíni bírság, valamint a bíróság által kiszabott pénzbírság, rendbírság, szabálysértési költség befizetésének ellenőrzését és azonosítását.
\n
(2e)*
\n
(2f)* A bíróság az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szerve részére a (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a rendelkezésére álló,
\n
a)a 151. § (2) bekezdés a) pont aa), ab), ad), ae) és ah) alpontja szerinti,
\n
b)a 153. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő adatokból az eljárt bíróság megnevezésére, határozatának számára, a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó,
\n
c)a 153. § (2) bekezdés d) pontjában szereplő adatokból a pénzbírság, továbbá a kiszabott rendbírság, megállapított szabálysértési költség összegére vonatkozó,
\n
d)a 153. § (2) bekezdés f) pontjában szereplő adatokat elektronikus formában automatikusan továbbítja.
\n
(2g)* A központi bírságkezelő szerv a (2f) és (2i) bekezdésben meghatározott adatokról a bevételekkel kapcsolatos követelésekkel és kötelezettségekkel összefüggő jelentési kötelezettség teljesítése érdekében nyilvántartást vezet. A központi bírságkezelő szerv a nyilvántartásban az adatokat a nyilvántartásba vételüktől számított nyolc évig kezeli. A nyilvántartásból – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adattovábbításnak nincs helye.
\n
(2h)* A központi bírságkezelő szerv, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szerve a (2d) bekezdésben meghatározott feladat elvégzése során összeveti a feladatellátásával összefüggésben rendelkezésére álló adatokat. Az összevetés eredményeként kapott adatokat a központi bírságkezelő szerv a szabálysértési nyilvántartásokba történő rögzítés, illetve annak kezdeményezése érdekében elektronikus formában automatikusan megküldi a szabálysértési nyilvántartásokban ezen adatokat rögzítő illetékes hatóságnak.
\n
(2i)* A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott helyszíni bírság kiszabására jogosult a központi bírságkezelő szerv részére a (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében – ide értve a gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírságot is –
\n
a)a 153. § (2) bekezdés o) pontjában szereplő adatokat,
\n
b)a helyszíni bírságoláshoz használt nyomtatvány alapján kitöltött készpénz-átutalási megbízás azonosítóját, valamint
\n
c)a gépjárművel történő elkövetés esetén – ha rendelkezésre áll – a gépjármű rendszámát elektronikus formában automatikusan továbbítja.
\n
(2j)* A bíróság a döntéshozatalt követően azonnal, de legkésőbb 3 napon belül köteles gondoskodni a pénzbírságról, rendbírságról, szabálysértési költségről hozott döntéseknél a befizetés azonosításához szükséges adatok megadásáról a központi bírságkezelő szerv részére.
\n
(3)* A bíróság által kiszabott pénzbírság, szabálysértési költség, rendbírság befizetésének ellenőrzéséről és végrehajtásáról, a 39. § (2) bekezdés c)–i) pontjában meghatározottak által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.
\n
(3a)* Az eljárás alá vont személy a pénzbírság, a szabálysértési költség, a rendbírság, valamint az okozott kár összegét
\n
a)ha annak feltételei adottak, erre a célra a hatóság által rendszeresített elektronikus eszközön teljesítve, készpénz-kímélő fizetési mód alkalmazásával is teljesítheti, illetve
\n
b)a részére átadott csekkszelvényen vagy banki átutalással az összegnek az e törvényben meghatározott határidőn belül történő megfizetésével, átutalásával – a döntés számára való hivatkozással – is teljesítheti.
\n
(4)* A bíróság a kiszabott pénzbírságról, rendbírságról, megállapított szabálysértési költségről – a jogerős határozat kiadmányának megküldésével – értesíti a (3) bekezdésben meghatározott általános szabálysértési hatóságot.
\n
(5)* A 39. § (2) bekezdés c)–i) pontjában meghatározott helyszíni bírságot kiszabó személy a nála keletkezett iratok megküldésével – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – akkor értesíti az elkövető lakóhelye szerinti általános szabálysértési hatóságot, ha a helyszíni bírság a kiszabását követő harmincötödik napon sem folyt be.
\n
(6)* Ha az elkövető a pénzbírságot, a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított határidőn belül nem fizeti meg, a végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóság a meg nem fizetett bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásának szükségessége esetén az ügy iratait haladéktalanul megküldi
\n
a)bíróság által kiszabott pénzbírság esetén annak a járásbíróságnak, amelyik az ügyben érdemi határozatot hozott,
\n
b)egyéb esetekben a végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróságnak.
\n
(7)* Ha az iratok alapján a bíróság az átváltoztatás törvényi feltételének hiányát állapítja meg, a bíróság tárgyalás tartása nélkül hozott végzésével az átváltoztatást mellőzi, ha pedig az alapeljárásban vagy a végrehajtás során törvénysértés merült fel, végzésében egyúttal a (13) bekezdés d), illetve e) pontjában foglaltak szerint rendelkezik. A helyszíni bírság hatályon kívül helyezésének kizárólag a 99/A. § (3) bekezdésében foglalt jogsértés esetében van helye.
\n
(7a)* Ha az ügyész arról tájékoztatja a bíróságot, hogy a 99/A. § (4a) bekezdése alapján a helyszíni bírság felülvizsgálatát kezdeményezte, a bíróság az elzárásra átváltoztatást mellőzi, amelyről az ügyészt, a szabálysértési hatóságot és az elkövetőt értesíti.
\n
(8)Ha a (7) bekezdés szerinti döntés meghozatalának nincs helye, a bíróság a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásáról az iratok bíróságra érkezésétől számított negyvenöt napon belül dönt. A bíróság e végzésével szemben nincs helye jogorvoslatnak.
\n
(9)A bíróság az iratok bíróságra érkezésétől számított öt napon belül végzést hoz, amelyben közli az elkövetővel az átváltoztatás iránti indítvány tényét, egyúttal az önkéntes megfizetés teljesítése érdekében
\n
a)tájékoztathatja az elkövetőt az átváltoztatásra vonatkozó szabályokról és arról, hogy a meg nem fizetett bírságot hány nap szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni,
\n
b)tájékoztathatja az elkövetőt arról, hogy mely esetekben nincs helye az átváltoztatásnak,
\n
c)felhívhatja az elkövetőt az esetleges átváltoztatást kizáró ok nyolc napon belül történő bejelentésére,
\n
d)felhívhatja az elkövetőt annak nyolc napon belül történő bejelentésére, hogy az ügyben tárgyalás tartását kéri-e, egyben figyelmezteti, hogy tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában a bíróság az átváltoztatásról tárgyalás tartása nélkül határoz.
\n
(10)A (9) bekezdés d) pontjában meghatározott határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem és a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésének nincs helye.
\n
(11)A bíróság (9) bekezdésben foglalt végzésével szemben nincs helye jogorvoslatnak.
\n
(12)Ha az elkövető tárgyalás tartását kéri, vagy a bíróság azt más okból szükségesnek tartja, a bíróság az elzárásra átváltozatásról tárgyaláson dönt, egyébként az ügyet a (14) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával tárgyalás tartása nélkül bírálja el.
\n
(13)A tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
\n
a)a bíróság az elkövetőt és képviselőjét a tárgyalásról értesíti, ha az értesítettek szabályszerű értesítés ellenére nem jelentek meg, a tárgyalást távollétükben is meg kell tartani, erre az érintetteket az értesítésben figyelmeztetni kell,
\n
b)a tárgyalás elmulasztása esetén az igazolási kérelmet az elmulasztott tárgyalási naptól számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni, e határidő elmulasztása jogvesztő,
\n
c)a bíró a tárgyaláson az iratokat a szükséges mértékben ismerteti, az iratok ismertetésétől az elkövető és a képviselője kérelmére eltekinthet,
\n
d)a bíróság megvizsgálja a végrehajtási eljárás törvényességét, és ha a végrehajtás során törvénysértés merült fel, a végrehajtó szervet a végrehajtási eljárás folytatására utasítja,
\n
e)ha a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során azt észleli, hogy a törvénysértés az alapeljárásban merült fel, a bíróság a szabálysértési hatóság által az alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyezi és a szabálysértési hatóságot új eljárásra, illetve új határozat meghozatalára kötelezi, a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy által jogszabálysértően kiszabott helyszíni bírságot hatályon kívül helyezi,
\n
f)a bíróság meghallgatja az elkövetőt a pénzbírság meg nem fizetésének körülményeiről és a pénzbírság végrehajtásának törvényességét érintő körülményekről,
\n
g)a szabálysértési elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak,
\n
h)a bíróság az ügy elbírálását követően az ügy iratait és indokolt határozatának egy kiadmányát visszaküldi a szabálysértési hatóságnak.
\n
(14)* Ha az elkövető vagy helyette más a pénzbírságot, a helyszíni bírságot, illetve a szabálysértési elzárásra átváltoztatott pénzbírságnak vagy helyszíni bírságnak a még le nem töltött napoknak megfelelő összegét igazoltan megfizeti,
\n
a)a szabálysértési elzárás nem foganatosítható, illetve
\n
b)a szabálysértési elzárás foganatosítását követően az elkövetőt nyomban szabadon kell bocsátani.
\n
(15)A szabálysértési elzárás letöltéséről, illetőleg az azonnali szabadításról a büntetésvégrehajtási intézet a szabálysértési hatóságot haladéktalanul értesíti.
\n
(16)* Ha a szabálysértési költséget, a rendbírságot, az elővezetési költséget, valamint a körözött személy előállításával kapcsolatos költséget az arra kötelezett határidőn belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, az okozott kár értékének megtérítését pedig a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint kérelmezheti a károsult.
\n
(17)* Ha az elkövető a pénzbírságot, a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, ha nincs helye elzárásra történő átváltoztatásnak, valamint közérdekű munkával sem váltotta azt meg vagy e törvény a közérdekű munkával történő megváltást kizárja.
\n
142. §
\n
* (1) * A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság – gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság kivételével – közérdekű munkával történő megváltása érdekében az elkövető – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a pénzbírság, helyszíni bírság befizetésére rendelkezésre álló határidő lejártát követő nyolcadik napig személyesen jelentkezhet a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél. A határidőben történő személyes jelentkezés elmulasztása esetén a meg nem fizetett pénzbírságot, helyszíni bírságot – a 141. § (17) bekezdés kivételével – szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni
\n
(2)A pénzbírságot vagy helyszíni bírságot nem lehet közérdekű munkával megváltani, ha az eljárás alá vont személy
\n
a)a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül,
\n
b)a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő.
\n
(3)* A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtásában az állami foglalkoztatási szerv működik közre. A meg nem fizetett pénzbírság helyébe hatezerötszáz forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett pénzbírságnak hatezerötszázzal nem osztható részét nem kell figyelembe venni. Az állami foglalkoztatási szerv, illetve a kijelölt munkahely a 144. § (5), (7)–(11), (14), (16) és (18) bekezdésekben foglaltak szerint köteles az elkövető részére közérdekű munkát – a nyilvántartása alapján – felajánlani, illetve az elkövetőt foglalkoztatni.
\n
(4)* A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka tartama eltérhet a közérdekű munka tartamára vonatkozó e törvény szerinti előírástól, azonban a végrehajtás időpontjára és időtartamára a 144. § (12)–(13) és (15) bekezdése az irányadó.
\n
(5)Az elkövető végrehajtás során tanúsított 144. § (17) bekezdésben foglalt mulasztása esetén az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
\n
(6)* Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a fennmaradó pénzbírság vagy helyszíni bírság összegét elzárásra változtatja át azzal, hogy a pénzbírság, illetve helyszíni bírság összegének számításakor egy óra ledolgozott közérdekű munka ezer forintnak felel meg.
\n
(6a)* A szabálysértési elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott végzés indokolása a szükséges mértékben tartalmazza a joghátrányt kiszabó jogerős határozatra utalást, az alkalmazott jogszabályok megjelölését és a további végrehajtással kapcsolatos jogszabályi tájékoztatást.