(2)* Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a 31. § (2) bekezdés a) pontja szerinti – kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint – hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékot előkezelő hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja vagy gyűjtőedényben elhelyezheti. E jogot az ingatlanhasználó csak úgy gyakorolhatja, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat megfizette.
\n
(3)* A természetes személy ingatlanhasználó a (2) bekezdésben meghatározott hulladékot hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységet ellátó koncesszori alvállalkozó telephelyére szállíthatja, ott a hulladék átvételére engedélyes átvevőnek átadhatja, az intézményi alvállalkozó a hulladékot átveheti.
\n
(4)* Ha az ingatlanhasználó a zöldhulladék komposztálásáról saját maga nem gondoskodik és a zöldhulladék gyűjtőedényben vagy hulladékgyűjtő zsákban történő gyűjtésének feltételeit a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság biztosítja, a zöldhulladékot elkülönítetten gyűjti, és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak úgy adja át, hogy a zöldhulladék komposztálhatósága és lebontása biztosítható legyen.
\n
(5)*
\n
40. §
\n
(1)* A gyűjtőedénybe helyezett települési hulladék – a 43. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – a hulladéktermelő tulajdonát képezi addig, amíg az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság vagy a vele szerződött gazdasági társaság birtokába kerül
\n
(2)* Lomtalanítás során közterületen csak nem veszélyes lomhulladék helyezhető el, illetve adható át a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak.
\n
(3)* Házhoz menő lomtalanítás esetében a lomtalanításra vonatkozó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet az ingatlanhasználó csak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társasággal előre egyeztetett időpontban veheti igénybe, és ilyen esetben a lomhulladék közterületen nem helyezhető el.
\n
20.A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságra vonatkozó szabályok *
\n
41. §
\n
(1)* A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság a koncessziós területen gondoskodik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység folyamatos ellátásáról
\n
(1a)* A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátása e törvényben vagy e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható, valamint az ingatlanhasználó kérésére a koncessziós társaság általános szerződési feltételeiben meghatározott esetekben szüneteltethető.
\n
(2)* A koncessziós társaság gondoskodik arról, hogy a feladatkörébe tartozó hulladékgazdálkodási tevékenységeket a hulladékhierarchiára figyelemmel úgy válassza meg, hogy az e törvényben, illetve a hulladékgazdálkodási tervekben foglalt megelőzési, hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések teljesülni tudjanak.
\n
(3)* A koncesszori alvállalkozókról a koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási hatóságon keresztül köteles a Hivatalt minden év január 31-ig tájékoztatni a koncesszori alvállalkozó nevének, székhelyének, cégjegyzék számának, vezető tisztviselői megnevezésének, az alvállalkozói igénybevétel mértékének megjelölésével, a konkrét alvállalkozói feladatok tételes kimutatásával.
\n
(3a)*
\n
(4)* A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység végzésére jogosult koncessziós társaság külön kormányrendeletben meghatározott összegben környezetvédelmi biztosítást köt, és ennek tényét a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolja.
\n
42. §
\n
(1)* A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében: *
\n
a)* az ingatlanhasználók által a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti és elszállítja (ideértve a háztartásban képződő zöldhulladék, vegyes hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtését és elszállítását is),
\n
b)– ha e törvény felhatalmazása alapján jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vegyes hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról hetente legalább egy alkalommal gondoskodik,
\n
c)* a lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékot összegyűjti, átveszi és elszállítja,
\n
d)az általa üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvaron gyűjtött vagy átvételi helyen átvett hulladékot összegyűjti és elszállítja,
\n
e)*
\n
f)* az a)–e) pontban meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékot – saját maga, vagy koncesszori alvállalkozó útján – előkezeli, majd annak kezeléséről a (2) bekezdésben foglaltak szerint a hulladékkezelőnek történő átadás útján gondoskodik,
\n
g)* a részére üzemeltetésre átadott létesítményeket, eszközöket, vagyonelemeket, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett egyéb hulladékgazdálkodási létesítményt üzemelteti, és
\n
h)köteles az e törvényben foglalt előírásoknak megfelelő ügyfélszolgálatot működtetni.
\n
(1a)*
\n
(2)* Ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság hulladékkezelő létesítménnyel vagy a közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékkezelési feladatok ellátására alkalmas berendezéssel nem rendelkezik, hulladékkezelő létesítményt vagy közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékkezelési feladatok ellátására alkalmas berendezést nem üzemeltet, a hulladék kezeléséről a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása útján gondoskodik.
\n
(3)–(4) *
\n
(5)* Az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncesszor, koncessziós társaság, illetve koncesszori alvállalkozó az állami hulladékgazdálkodási közfeladaton kívüli egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységét köteles úgy megszervezni, hogy az az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását ne veszélyeztesse.
\n
43. §
\n
(1)* Ha a gyűjtőedényt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásának biztosítása céljából közterületen helyezték el, a hulladék a gyűjtőedényben történő elhelyezéssel a koncessziós társaság tulajdonába és a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó birtokába kerül
\n
(2)* A lomtalanítás során közterületre helyezett hulladék a koncessziós társaság tulajdonába és a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó birtokába kerül.
\n
(2a)*
\n
(2b)* A hulladékgazdálkodási hatóság a részére nyújtott adatszolgáltatás helyességének megállapítása érdekében jogosult a koncessziós társaság, a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozás, a Koordináló szerv, valamint ezek közreműködője tevékenységének ellenőrzésére, ideértve a helyszíni ellenőrzést is.
\n
(2c)* A hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére irányuló támogatások biztosításának feltételeként előírható, hogy a hulladékokat nemcsak hulladékfajta, hanem használati tárgy jelleg szerint is szét kell válogatni, és a szétválogatott, még használható eszközök újrahasznosítás céljából pályázat útján ingyenesen megszerezhetők. A pályázati rendszer alapján át nem adott termékek karitatív célra felhasználhatók.
\n
(3)* Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság úgy alakítja ki, hogy *
\n
a)* legalább
\n
aa)a települési papír-, üveg-, műanyag, fém- és zöldhulladék,
\n
ab)a háztartásokban képződő biohulladék, és
\n
ac)a háztartásokban képződő veszélyes hulladék és a textilhulladék elkülönített gyűjtése biztosított legyen;
\n
b)a házhoz menő gyűjtés minél több fajtájú és jellegű települési hulladék esetében biztosított legyen;
\n
c)a lomhulladék átvételének, összegyűjtésének és elszállításának megszervezése biztosított legyen;
\n
d)a települési hulladék hulladékgyűjtő szigeten történő elhelyezése csak kiegészítő megoldásként, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken legyen alkalmazható, ahol az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék házhoz menő gyűjtése és elszállítása nem biztosítható;
\n
e)a hulladékgyűjtő udvarban a lehető legtöbb típusú, fajtájú és jellegű települési hulladék átvételéről tudjon gondoskodni.
\n
(4)* A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság (3) bekezdésben meghatározott kötelezettsége a gyártó és a forgalmazó kiterjesztett gyártói felelősségét nem érinti.
\n
44. §
\n
* (1) * A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság évente legalább 1 alkalommal gondoskodik a lomtalanítás megszervezéséről és a lomtalanítás során a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak átadott vagy közterületre helyezett lomhulladék átvételéről, összegyűjtéséről, elszállításáról
\n
(2)* A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság törekszik arra, hogy az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert több hulladékáramra kialakítsa, és azt, valamint a lomtalanítást házhoz menő gyűjtésként szervezze meg.
\n
(3)* A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság törekszik arra, hogy a közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladék a képződés helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe.
\n
45. §*
\n
21.A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj, és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak *
\n
46. §
\n
(1)A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat – a vegyes hulladék mennyiségével arányosan – a költségekre, továbbá az árakra, illetve a díjra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával úgy kell megállapítani és szabályozni, hogy
\n
a)* a díj a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységre, a közszolgáltatás hatékonyságának javítására, a kapacitások hatékony igénybevételére, a közszolgáltatás minőségének folyamatos javítására, valamint a környezetterhelés csökkentésére ösztönözzön, valamint
\n
b)* az e törvény szerinti céltartalék összege, a folyamatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségei, a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségei, a közszolgáltatási résztevékenység tartós ellátásához, fejlesztéséhez szükséges indokolt költségek, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és monitoringjának indokolt költségei figyelembevételre kerüljenek.
\n
(2)* Az (1) bekezdés alapján meghatározott díjalapot csökkenteni kell a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához biztosított költségvetési, önkormányzati támogatással, továbbá a hulladék hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő értékesítéséből származó bevétellel.
\n
47. §
\n
* (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni
\n
(2)A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj egytényezős vagy kéttényezős díjként állapítható meg.
\n
(3)A kéttényezős díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll.
\n
(4)Az üdülőként nyilvántartott ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében az éves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 50%-át kell megállapítani.
\n
47/A. § * (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért szedhető közszolgáltatási díjat és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjakat a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig. *
\n
(2)A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a Hivatal elnökének az 53/N. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelete és módszertani útmutatója alapján meghatározott indokolt költség figyelembevételével küldi meg a miniszter részére a tárgyévet megelőző év szeptember 15. napjáig.
\n
(3)A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat, és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjakat a miniszter a (2) bekezdés szerinti javaslat hiányában is megállapíthatja. Ebben az esetben a miniszter megkeresheti a Hivatalt, hogy 45 napon belül tegye meg javaslatát.
\n
(3a)* A miniszter az (1) bekezdés szerinti díjakat rendeletben a tárgyév során módosíthatja.
\n
(4)A koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó által a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében, valamint a gazdálkodó szervezetek és a települési önkormányzatok részére a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység keretében, ugyanazon ingatlanhasználó részére, ugyanolyan tartalommal, meghatározott időközönként, ismétlődő jelleggel, rendszeres szolgáltatásként nyújtott hulladékgazdálkodási tevékenység mértékét meghaladó eseti szolgáltatás esetén a rendszeres szolgáltatás díjának figyelembevételével a hulladék típusára, mennyiségére, és a végzett hulladékgazdálkodási tevékenységre tekintettel kell az eseti szolgáltatás díját meghatározni.
\n
(5)*
\n
(6)* A koncesszor, a koncessziós társaság, a Koordináló szerv, a települési (fővárosban a fővárosi, illetve kerületi) önkormányzat és a települési önkormányzati társulás, az állami hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetője, a koncesszori alvállalkozó, a 18/A. § (1) bekezdése szerinti hulladékégető mű, a B3 alkategóriájú hulladéklerakó és a 18/D. § (1) bekezdésében meghatározott eszközök üzemeltetője és tulajdonosa, továbbá a környezetvédelmi termékdíj, valamint a visszaváltási és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő díjak megfizetésére kötelezettek, a 31. § (11)–(17) bekezdése szerint kompenzációra jogosult, a koncessziós szerződés hatálya alá tartozó hulladékot hasznosító hulladékkezelő, az őket nyilvántartó hatóság és a díjakat beszedő szerv a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal e törvényben meghatározott tevékenységéhez szükséges. A Hivatal által kötelezett a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint, valamint a Hivatal által kiadott határozatban megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a kötelezett e kötelezettségét a Hivatal felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szab ki.
\n
(7)Ha a (6) bekezdés szerinti kötelezett a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében, a Hivatal által kiadott határozatban vagy az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt határidőn belül nem ad tájékoztatást vagy szolgáltat adatot, a Hivatal a tájékoztatás, adatszolgáltatás hiányában is javaslatot tehet a miniszter részére.
\n
47/B. § * 47/C. § * (1) A körforgásos gazdaságra történő áttérés, a megfelelő hulladékgazdálkodás elveit, céljait, a hulladék értékként kezelését, a hulladékok megismertetését az általános iskolai képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe be kell építeni.
\n
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani.
\n
(3)Az állam a jogszabályi előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodási magatartásra neveléssel összefüggő feladata ellátásáért való felelőssége körében, a szükséges ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával járul hozzá a hulladék mennyiségének visszaszorítását, hasznosítását, újrahasználatát ösztönző szemlélet kialakításához.
\n
(4)A hulladékgazdálkodási hatóság
\n
a)szakmailag felügyeli a megfelelő hulladékgazdálkodási előírásokra vonatkozó iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzést és vizsgáztatást,
\n
b)részt vesz a képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában és a képzés szervezésében.
\n
47/D. § * (1) * A Hivatal a hulladékgazdálkodási engedély vagy egységes környezethasználati engedély birtokában végezhető hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett, működő hulladékgazdálkodási eszközökről és létesítményekről – a munkahelyi gyűjtőhely és az üzemi gyűjtőhely kivételével – az 53/B. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatóban foglalt, valamint a hivatalból tudomására jutott adatok alapján vagyonkatasztert működtet a Hivatal és a miniszter hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében. A vagyonkataszter tartalma tekintetében az ingatlanokra vonatkozó adatszolgáltatásra az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet ingatlanvagyon-kataszterre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
\n
(2)* A Hivatal a vagyonkataszter adatai hitelességének biztosítása érdekében az ország területén működő hulladékgazdálkodási eszközről és létesítményről azok tulajdonosától és használójától minden olyan tájékoztatást és adatot kérhet, amely a vagyonkataszter teljességéhez szükséges. A tulajdonos és a használó a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a kötelezett a tájékoztatást és adatszolgáltatást a Hivatal felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szabhat ki.
\n
(2a)* A Hivatal jogosult a vagyonkataszter működtetésével összefüggő feladatkörében a hulladékgazdálkodási eszköz és létesítmény tulajdonosa – ideértve a tulajdonosi jog gyakorlóját, a vagyonkezelői jog jogosultját, a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog jogosultját, valamint a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultját is – személyes adatai körére kiterjedő eseti és csoportos adatszolgáltatást kérni az ingatlan-nyilvántartás szerveitől.
\n
(3)* A Hivatal a vagyonkataszter adatait a tárgyévet követő év május 31-ig megküldi a miniszter részére, valamint a miniszter megkeresésére egyedi adatszolgáltatást teljesít az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerint.
\n
21/A. A hulladékgazdálkodási díjfelügyelet *
\n
48. §
\n
* (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. E rendelkezések megsértése esetében a Hivatal határozattal
\n
a)megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaságot a jogszerű ellenérték alkalmazására,
\n
b)kötelezi az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaságot a rendelkezések megsértésével elért többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének
\n
ba)a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, vagy
\n
bb)a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság által nyújtott, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett valamennyi ingatlanhasználó részére történő visszatérítésére, ha a sérelmet szenvedett fél személye nem állapítható meg, és
\n
c)bírságot szabhat ki.
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az ügyintézési határidő 25 nap.
\n
(3)A Hivatal a díjfelügyeleti eljárás keretében hozott, véglegessé vált határozatait honlapján közzéteszi.
\n
(4)A bíróság a Hivatal díjfelügyeleti eljárás keretében hozott határozatát nem változtathatja meg.
\n
49. §(1) * A koncessziós társaság a Hivatal részére a tárgyév díjfelügyeleti tevékenységéért a tárgyév június 30. napjáig felügyeleti díjat fizet
\n
(2)* A felügyeleti díj éves mértéke Magyarországnak a Központi Statisztikai Hivatal által, a tárgyévet megelőző utoljára közzétett tájékoztatási adatbázis alapján meghatározott lakos száma és 150 forint szorzata.
\n
(3)*
\n
(4)*
\n
50. §
\n
* (1) A koncessziós társaság, a koncesszori alvállalkozó, a 18/A. § (1) bekezdése szerinti hulladékégető mű, valamint a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetője (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: kötelezett) beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni
\n
(2)A kötelezett – a számviteli politika részeként – olyan számviteli szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást.
\n
(3)A (2) bekezdés szerinti elkülönült nyilvántartás
\n
a)a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
\n
aa)a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység,
\n
ab)az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékával kapcsolatos hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység,
\n
ac)a közterületi köztisztasági önkormányzati közfeladattal összefüggésben keletkezett hulladékkal kapcsolatos tevékenysége,
\n
ad)kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekkel és az azokból származó hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység, továbbá a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátása,
\n
ae)* a kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek és e termékekből származó hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység, továbbá a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetése érdekében végzett tevékenysége,
\n
b)a B3 alkategóriájú hulladéklerakó, valamint a 18/A. § (1) bekezdése szerinti hulladékégető mű üzemeltetője esetében az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához kapcsolódó tevékenysége szerinti felosztást tartalmazza.
\n
(4)* A kötelezett az Szt. szerinti beszámolási kötelezettsége teljesítése során kiegészítő melléklet készítésére köteles, amelyben a (3) bekezdés szerinti tevékenységeket oly módon mutatja be, mintha azokat önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenységek elkülönült bemutatása legalább önálló mérlegeket és eredménykimutatásokat jelent.
\n
(5)* Az Szt. szerint könyvvizsgálatra kötelezett a számviteli beszámolóját a könyvvizsgálói jelentéssel együtt, továbbá éves beszámoló esetén a tárgyévre készített üzleti jelentéssel együtt az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg megküldi a Hivatalnak.
\n
(6)A kötelezett a Hivatal számára biztosítja, hogy a Hivatal a kötelezett (3) bekezdés szerinti tevékenységével kapcsolatos pénzügyi-számviteli kimutatásaiba, valamint az azokhoz kapcsolódó bizonylatokba betekinthessen és az azokkal összefüggő információkat – ideértve az üzleti titkot is – megismerhesse.
\n
(7)A számviteli szétválasztásra vonatkozó részletszabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza.
\n
(8)* A számviteli szétválasztási kötelezettségre vonatkozó – e törvény, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti – rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrizheti. Ha a kötelezett a számviteli szétválasztási kötelezettségét a Hivatal felhívása ellenére nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hivatal bírságot szabhat ki.
\n
51. §
\n
* (1) * A hulladékgazdálkodási eljárásban, valamint a Hivatalnak az adott üggyel szorosan összefüggő más eljárásában hozható döntés a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben hozható döntés feltétele
\n
(2)A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben a meghatározott cselekmény végrehajtását a Hivatal foganatosítja.
\n
(3)* A 18/C. § (2) bekezdése, a 18/D. § (4) bekezdése, a 47/A. § (6) bekezdése, a 47/D. § (2) bekezdése, a 48. § (1) bekezdés c) pontja és a 50. § (8) bekezdése alapján kiszabható bírság legmagasabb összege, gazdálkodó szervezet esetében a gazdálkodó szervezet előző üzleti évi nettó árbevételének 1%-a, de legfeljebb ötvenmillió forint, települési önkormányzat és települési önkormányzati társulás esetében a települések lakosainak száma, szorozva 100 forinttal, de legfeljebb ötvenmillió forint.
\n
52. §*
\n
22.Ügyfélszolgálat
\n
53. §
\n
* (1) * A koncessziós társaság és a közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncesszori alvállalkozó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal, valamint az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel kapcsolatos bejelentéseinek intézése, panaszainak kivizsgálása, orvoslása és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel kapcsolatos általános tájékoztatásnyújtás biztosítása érdekében ügyfélszolgálatot működtet. Az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és nyitvatartási idejére vonatkozó részletes szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza
\n
(2)A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság az ügyfélszolgálat keretében az fgytv.-ben meghatározottakon túlmenően
\n
a)az alkalmazott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjakat,
\n
b)a lomtalanítással kapcsolatos adatokat, információkat,
\n
c)a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozások elnevezését és a koncesszori alvállalkozói nyilvántartás elérhetőségeit, valamint
\n
d)a koncessziós szerződést és annak módosítását, az üzleti titok körébe tartozó adatok kivételével az ügyfélszolgálatán és a honlapján mindenki számára díjmentesen hozzáférhetővé teszi.
\n
(3)A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság az elkülönített hulladékgyűjtés ösztönzése érdekében a lakosságot az elkülönített hulladékgyűjtés feltételeiről a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott módon tájékoztatja.
\n
(4)A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság és a közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncesszori alvállalkozó köteles az általa működtetett ügyfélszolgálaton a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos bejelentéseket, panaszokat rögzíteni és elintézni.
\n
V/A. Fejezet * A hulladékgazdálkodási koncesszióra vonatkozó ágazati szabályok * 22/A. * A hulladékgazdálkodási koncesszió tartalma 53/A. § * (1) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát az állam kizárólag egységesen, egy eljárásban, egy és ugyanazon koncesszor részére a Konctv., a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és e törvény rendelkezéseinek megfelelően megkötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti.
\n
(2)* Az (1) bekezdés szerinti koncessziós szerződéssel átengedett jog tovább nem ruházható, de a koncessziós szerződés alapján gyakorolható hulladékgazdálkodási résztevékenység ellátásába a koncessziós társaság koncesszori alvállalkozót, vagy – ha az igénybe vett tevékenység e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül végezhető – más alvállalkozót bevonhat.
\n
(3)Ha az állam az (1) bekezdésben biztosított jogának gyakorlását koncessziós szerződéssel átengedi, az e körbe tartozó hulladékgazdálkodási résztevékenységek kizárólag a koncessziós szerződés rendelkezései által biztosított koncessziós jog (a továbbiakban: hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság) alapján és az e törvényben meghatározottak szerint végezhetők.
\n
(3a)* A koncessziós szerződésben nem szabályozott kérdésekben a nem természetes személy ingatlanhasználó és a koncessziós társaság között a koncessziós jogosultság alapján nyújtható szolgáltatásra vonatkozó jogviszony – a (4a) bekezdésben foglaltakra tekintettel – a jogszabály alapján vagy a koncessziós társaság által biztosított elektronikus felületen történő regisztrációt és a vonatkozó általános szerződési feltételek elfogadását követően jön létre.
\n
(4)* A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladék tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatait – beleértve a meghatározott visszagyűjtési és újrafeldolgozási célértékek teljesítéséhez szükséges hulladékgazdálkodási tevékenységek közül az ilyen hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését és kezelésre történő átadását, továbbá a kapcsolódó kommunikációt, pénzügyi koordinációt és elszámolást, valamint a jelentéstételi rendszer működtetését – a koncessziós társaság látja el. A koncessziós társaság e bekezdés szerinti a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátásába koncesszori alvállalkozót, vagy – ha az igénybe vett tevékenység e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül végezhető – más alvállalkozót bevonhat.
\n
(4a)* A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység általános gazdasági érdekű szolgáltatás. A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság egyben a koncesszor és a koncessziós társaság számára kötelezettséget jelent a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátására. A koncesszor és a koncessziós társaság megbízását az általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősülő hulladékgazdálkodási résztevékenységek ellátásával a koncessziós szerződés tartalmazza.
\n
(5)A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság nem mentesít a jogszabályban meghatározott hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi kötelezettség teljesítése alól.
\n
(6)Az (5) bekezdésben meghatározott jogszabályoknak való megfelelést – így különösen az engedélyek meglétét, a nyilvántartásba vételi, bejelentési kötelezettségek teljesítését – a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi.
\n
(7)* A 31. § (2) bekezdés a) pontjába tartozó hulladékkal kapcsolatos, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó tevékenység az állami hulladékgazdálkodási közfeladatra vonatkozó koncessziós szerződés hatálybalépését követően kizárólag az ilyen hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultsággal rendelkező koncesszor, illetve koncessziós társaság, valamint a koncesszori alvállalkozó, vagy – ha az igénybe vett tevékenység e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül végezhető – más alvállalkozó által végezhető.
\n
53/B. § * (1) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedésével kapcsolatos pályázatra (a továbbiakban: pályázat), valamint a koncessziós szerződésre vonatkozó, a Konctv.-ben és az e törvényben előírt szabályokat a Kbt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
\n
(2)A pályázat előkészítésére, kiírására, elbírálására, továbbá a koncessziós szerződés nyertes ajánlattevővel való megkötésére a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter jogosult. A pályázatok értékelésére a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság javaslata alapján a koncesszió megadásáról a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter dönt.
\n
(3)A pályázatot úgy kell kiírni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő ellátás minden magyarországi településen folytatható legyen, a koncesszor teljesítse az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó egyes hulladékáramokra a jogszabályokban meghatározott célértékeket, a lakossági közszolgáltatás színvonala egységesen magas minőségű legyen, és mindezekhez biztosítsa a szükséges feltételeket, így különösen a magas színvonalú, technológiai megújulást eredményező infrastrukturális feltételeket.
\n
(4)A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság földrajzi alapja az ország teljes területe.
\n
(5)A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedésére nyilvános pályázatot kell kiírni.
\n
(6)A pályázati kiírást a koncesszióval érintett területre vonatkozó hulladékgazdálkodás jellemzőit bemutató tájékoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: tájékoztató) adatainak felhasználásával kell elkészíteni.
\n
(7)A Hivatal a pályázati eljárás lefolytatásához összeállítja az alábbi adatokat tartalmazó tájékoztatót a miniszter részére:
\n
a)a koncessziós területen a pályázati kiírást megelőzően három egymást követő évben képződött, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében gyűjtött és kezelt hulladék mennyiségét;
\n
b)a koncessziós területen működő önkormányzati és önkormányzati társulás, valamint az állam tulajdonában vagy a Koordináló szerv vagyonkezelésében álló, továbbá az Európai Unió támogatásával megvalósítás vagy beszerzés alatt álló hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények [e bekezdés és a (8) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyonelemek] bemutatása és az ilyen vagyonelemek hasznosításával és működtetésével kapcsolatos korlátokat, korlátozásokat, továbbá az ilyen hulladékgazdálkodási eszközökkel kapcsolatos fejlesztési terveket;
\n
c)az érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben foglalt, a közszolgáltató által ellátott közszolgáltatás tartalmát és az annak ellentételezéséért fizetendő közszolgáltatási díjat, illetve az esetleges kedvezményeket településenkénti bontásban;
\n
d)a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók jellemzőit, különösen a tulajdonosi szerkezetük, a rendelkezésre álló vagyonelemek tételes könyv szerinti értéke, valamint a Hivatal elnöke által e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint megállapított forgalmi érték és cégérték.
\n
(8)A (7) bekezdésben foglalt feladat teljesítése érdekében a Hivatal részére megküldi:
\n
a)a Koordináló szerv a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő (7) bekezdésben meghatározott,
\n
b)a helyi önkormányzat – szükség esetén ideértve az önkormányzati társulást is – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással nem érintett hulladékgazdálkodási tevékenység ellátásába bevont önkormányzati vagyonelemekkel kapcsolatos, az önkormányzati vagyonkataszterben szereplő,
\n
c)* a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter – a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok bevonásával – a nem hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteknek a hulladék gyűjtéséhez, szállításához, közvetítéséhez, kereskedelméhez és a hasznosítás kivételével a kezeléséhez igénybevett – ideértve a bérletet vagy lízinget is – vagyonelemek hulladékgazdálkodási engedélyében szereplő adatokat.
\n
(9)A tájékoztató – az üzleti titokhoz fűződő jogok védelmének eleget tevő tartalommal – az eljárást megindító dokumentáció részét képezi.
\n
(10)Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat átengedésére vonatkozó pályázat során a pályázónak vállalnia kell
\n
a)a 91. § szerinti díjtétel érvényesülését és
\n
b)az egyes, az állami hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett hulladékáramokra jogszabályban meghatározott uniós célértékek határidőre teljesítését [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: koncessziós alapfeltételek].
\n
53/C. § * (1) A koncessziós szerződés a pályázati felhívásban meghatározott időtartamra köthető.
\n
(2)A koncessziós szerződés tartalmazza különösen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység meghatározását, az annak teljesítését szolgáló biztosítékot, az éves szinten teljesítendő, a hulladékgazdálkodási jogszabályokban az adott állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó egyes hulladékáramokra a jogszabályokban meghatározott célértéket.
\n
(3)A koncessziós szerződésben rögzíteni kell, hogy a megkötését követően bekövetkező jogszabály-módosításból eredő változások a szerződés részévé válnak.
\n
(4)A koncesszor a koncessziós szerződést 6 hónapos felmondási idővel felmondhatja, amennyiben
\n
a)a (3) bekezdés szerinti jogszabályváltozások a koncessziós társaság számára olyan mértékben hátrányosak, amely miatt a koncessziós szerződés fenntartása a továbbiakban már nem várható el;
\n
b)*
\n
c)*
\n
(5)A (4) bekezdésben foglalt felmondási okokat a koncessziós szerződésben szükséges rögzíteni.
\n
(6)A felmondásnak valósnak, okszerűnek és részletesen indokoltnak kell lennie.
\n
(7)A koncesszor a koncessziós szerződés tartalmának újratárgyalását kezdeményezheti a miniszternél – a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó szabályaira tekintettel – amennyiben
\n
a)a gazdasági környezetben vagy működési feltételekben bekövetkező változások a koncesszorra, illetve koncessziós társaságra nézve lényeges gazdasági hátrányt vagy jogi érdeksérelmet okoznak, amely miatt a koncessziós szerződés fenntartása a továbbiakban már nem várható el a koncesszortól, illetve a koncessziós társaságtól, vagy
\n
b)a koncessziós alapfeltételek jogszabályi változása a koncesszor vagy a koncessziós társaság számára lényeges gazdasági hátrányt vagy jogi érdeksérelmet okoznak, amely miatt a koncessziós szerződés eredeti tartalommal történő fenntartása a továbbiakban már nem várható el.
\n
(8)A Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter a koncessziós szerződést 6 hónapos felmondási idővel felmondhatja, ha a koncessziós társaság
\n
a)az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása során a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági döntés előírásait súlyosan megsértette, és ennek tényét bíróság jogerősen vagy hatóság véglegessé vált döntéssel megállapította, vagy
\n
b)a koncessziós szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan megsértette.
\n
(9)A (8) bekezdésben foglalt felmondási okokon túl a koncessziós szerződés további felmondási okokat is rögzíthet.
\n
53/D. § * (1) A koncessziós szerződés lejártát megelőzően legalább 6 hónappal a hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultságra vonatkozó új pályázatot kell kiírni.
\n
(2)A koncessziós szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén, továbbá ha a koncessziós társaság nem rendelkezik hulladékgazdálkodási engedéllyel, a koncesszor az új koncesszor kiválasztásáig, de legfeljebb hat hónapig a hulladékgazdálkodási tevékenységet változatlanul ellátja. A koncessziós szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter haladéktalanul gondoskodik az új pályázat kiírásáról.
\n
(3)Az 53/B. § szerinti pályázat eredménytelensége esetén kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter haladéktalanul gondoskodik az új pályázat kiírásáról.
\n
(4)Ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladat bármelyik résztevékenységének ellátására az e törvényben vagy a koncessziós szerződésben foglaltak szerint nem kerül sor vagy az bármely okból nem biztosítható, e törvény szabályait az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
\n
22/B. * A hulladékgazdálkodási ágazati feladatok folytonosságának biztosítása és a koncessziós tevékenység ellátásának finanszírozása 53/E. § * (1) A pályázati eljárást úgy kell megindítani és a koncessziós szerződést úgy kell megkötni, hogy a koncessziós modellt megelőzően működő hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és a koncesszió tárgyát képező hulladékgazdálkodási tevékenységek ellátása folytonos és a koncessziós modellre történő átállás akadálymentes legyen.
\n
(2)* A koncessziós társaságot illető ellenszolgáltatás összetevői a közszolgáltatási díj, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díj, továbbá a koncessziós társaság tulajdonába kerülő hulladék értékesítéséből származó árbevétel.
\n
(3)* Az 53/A. § (4) bekezdése szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatainak a koncessziós társaság általi teljesítéséért a gyártók által fizetendő pénzügyi hozzájárulást úgy kell megállapítani, hogy az fedezze a koncessziós társaság ilyen tevékenysége körében felmerülő indokolt költségeket, és az ilyen költségekből nem vonhatóak le a hulladék értékesítéséből származó árbevételek.
\n
(4)* A (2) bekezdésben meghatározott díjakat a koncessziós társaság szedi be, és kezeli az ezzel kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket.
\n
(5)* A (2) bekezdésben foglalt díjakkal érintett szolgáltatásokon kívüli, de a koncessziós szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenység ellátásáért fizetendő ellenértéket a koncessziós társaság állapíthatja meg, amelynek – indokolt esetben differenciált – mértékét a honlapján közzéteszi.
\n
(6)*
\n
(7)* Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggésben a hulladékgazdálkodási eszközökkel rendelkező önkormányzat, önkormányzati társulás, gazdasági társaság vagy más gazdálkodó szervezet köteles együttműködni a koncesszorral és a koncessziós társasággal.
\n
(8)* A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység folyamatos ellátása érdekében a koncesszor nevében eljáró koncessziós társasággal vagy koncesszori alvállalkozói tevékenység ellátására irányuló szerződéssel rendelkező személlyel versenyeztetés mellőzésével köthető a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához részben vagy egészben szükséges vagyonra vonatkozóan az Nvtv. szerinti hasznosítási vagy tulajdonátruházási szerződés.
\n
53/F. § * (1) A koncesszióköteles hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásáért az állam részére koncessziós díjat kell fizetni, vagy más ellentételezést kell adni.
\n
(2)A koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról vagy az (1) bekezdés szerinti ellentételezésről, annak teljesítése módjáról a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.
\n
(3)A koncessziós díj legkisebb összegét a pályázati kiírás tartalmazza, amelynél magasabb összegre, vagy más ellentételezésre a pályázó ajánlatot tehet.
\n
(4)A koncessziós díjat vagy az ellentételezést a koncesszor, a koncessziós társaság, vagy – a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter hozzájárulásával – harmadik fél teljesíti.
\n
53/G. § * (1) * A koncessziós díjat a miniszter az általa vezetett minisztérium kijelölt szervezeti egysége útján szedi be.
\n
(2)A koncessziós díjból befolyt összeg a miniszter által vezetett minisztérium bevétele, azt a hulladékképződés csökkentését támogató feladatokra kell fordítani.
\n
(3)A koncessziós díj felhasználásáról a miniszter évente – az 53/L. § (1) bekezdésben előírt átfogó elemzés részeként – beszámol a Kormány számára.
\n
22/C. * A koncessziós társaság és az általa ellátott hulladékgazdálkodási tevékenység 53/H. § * (1) A koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási koncesszió gyakorlására akkor lesz jogosult, ha a koncessziós szerződés aláírásától számított 1 éven belül gondoskodik a tevékenység végzéséhez szükséges engedély megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről. Ha a koncessziós társaság az 1 év alatt a szükséges engedélyeket nem szerzi meg vagy a kapacitást biztosító szerződéseket nem köti meg, a koncessziós szerződés a szerződés aláírását követő egy év lejártával megszűnik. A koncessziós szerződés megszűnéséről a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter közleményt tesz közzé a honlapján és intézkedik új koncessziós szerződés megkötése érdekében.
\n
(2)A koncesszornak koncessziós társaságként olyan gazdasági társaságot kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és működése alatt folyamatosan a részvények, üzletrészek és szavazatok többségével rendelkezik, valamint kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a koncessziós társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.
\n
(3)* A koncessziós szerződés alapján keletkezett jogok és kötelezettségek a koncesszort illetik meg illetve terhelik, amelyek gyakorlását és teljesítését a koncessziós társaságon, valamint annak szerződött partnerein keresztül valósítja meg.
\n
(4)* Az (1) bekezdésében foglalt követelmények a koncessziós társaság esetében akkor is teljesülnek, ha az – a kapacitást biztosító megállapodások megkötésére, illetve a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek megszerzésére vonatkozó kötelezettsége körében – a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel rendelkező, a kapacitást biztosító koncesszori alvállalkozóval, illetve a kapacitással rendelkező más gazdálkodó szervezettel megállapodott legalább a kapacitások rendelkezésre bocsátásáról vagy lekötéséről.
\n
53/I. § * (1) A koncesszor a koncessziós szerződésben kifejezetten vállalja – a koncessziós társasággal egyetemben – a koncesszió tárgyává tett hulladékgazdálkodási tevékenység vagy résztevékenység ellátásával kapcsolatos felelősséget és kockázatokat, amelyek a koncessziós tevékenység szerződés szerinti megkezdésének időpontját követően felmerülő okból keletkeztek.
\n
(2)A koncessziós jogviszony nem zárja ki, hogy a koncessziós társaság támogatáspolitikai eszközöket igénybe vegyen, különösen a hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztésével összefüggésben.
\n
(3)* A koncessziós társaság a koncessziós szerződés tárgyát képező hulladékgazdálkodási résztevékenységeket a hulladékgazdálkodási engedélyében foglaltak alapján, vagy koncesszori alvállalkozó, vagy – ha az igénybe vett tevékenység e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül végezhető – más alvállalkozó bevonásával látja el.
\n
(3a)* A koncessziós társaság a koncessziós szerződés tárgyát képező hulladékgazdálkodási résztevékenységeken kívül kizárólag a koncessziós szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet, ahhoz kapcsolódó szerződéseket köthet. Az ilyen tevékenységgel, vagy szerződéssel érintett hulladék kezeléséről a 31. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján kell gondoskodni. Törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezése alapján koncessziós szerződés teljesítése érdekében szükséges a tevékenység, ha a koncessziós alapfeltételnek minősülő célérték teljesítést szolgálja.
\n
(3b)* A koncessziós szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységnek minősül a hulladékgyűjtő udvarban az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint történő hulladékgyűjtés.
\n
(4)* A miniszter, a Koordináló szerv, az érintett hatóságok együttműködnek a koncesszorral és koncessziós társasággal az adott hulladékgazdálkodási résztevékenységek körébe tartozó feladatok teljesítésére való felkészülésben és azok végrehajtása során, különösen a hulladékgazdálkodási eszközök fejlesztésével, a lakossági edukációval és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésével és megvalósításával kapcsolatban.
\n
(5)A miniszter, a Koordináló szerv és az érintett hatóságok kötelesek együttműködni a koncesszorral és a koncessziós társasággal a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a koncessziós szerződés fennállása alatt.
\n
53/J. § * (1) * A miniszter megkeresésére a koncessziós társaság köteles minden adatot, tájékoztatást, elemzést, információt rendelkezésre bocsátani az adatkéréstől számított 15 napon belül.
\n
(2)* A koncessziós társaság a miniszter részére a tevékenységéről, a koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről és a pénzügyi helyzetéről évente a tárgyévet követő év május 31. napjáig beszámol és minden év első félévére vonatkozóan a félévet követő három hónapon belül tájékoztatást ad. Az éves beszámolót egyidejűleg megküldi a Hivatal részére is.
\n
(2a)* A Hivatal az éves beszámolóban foglaltakra vonatkozó, árszabályozási feladatkörét érintő pénzügyi, számviteli véleményét az éves beszámoló beérkezését követő naptól számított 30 napon belül megküldi a miniszter részére.
\n
(3)* A miniszter a benyújtott beszámolóval vagy tájékoztatóval összefüggésben további felvilágosítást és adatszolgáltatást kérhet a koncessziós társaságtól.
\n
(4)* Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott, a koncessziós társaságra vonatkozó kötelezettségek teljesítésében való együttműködési kötelezettség kiterjed a koncesszorra és a koncesszori alvállalkozóra is.
\n
53/K. § * (1) * A koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási kötelezettségeit szolgáló tevékenységeinek bemutatására évente, tízéves időtartamra gördülő fejlesztési rendszertervet készít, melyet az első 10 évre vonatkozóan 2022. október 31-ig nyújt be. A 10 évre vonatkozó gördülő fejlesztési rendszertervek felülvizsgált változatát a koncessziós társaság az adott évben január 31-ig nyújtja be a miniszternek.
\n
(1a)* Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására üzemeltetett hulladékgazdálkodási eszköz, létesítmény tulajdonosa és üzemeltetője a gördülő fejlesztési rendszerterv elkészítéséhez, felülvizsgálatához és végrehajtásához szükséges, a gördülő fejlesztési rendszerterv részletes tartalmi és formai követelményeiről szóló miniszteri rendeletben előírt adatokat a koncessziós társaság felhívása esetén a koncessziós társaság rendelkezésére bocsátja.
\n
(2)* A gördülő fejlesztési rendszerterveket a miniszter a Hivatal véleményének kikérését követően hagyja jóvá a benyújtást követő 60 napon belül.
\n
(3)* A gördülő fejlesztési rendszerterv tételének vagy elemének jóváhagyását a miniszter megtagadja, ha:
\n
a)a benne foglalt valamely beruházás vagy beszerzés nem szükséges az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban vagy a koncessziós szerződésben meghatározott hulladékgazdálkodási tevékenységhez, különösen az egyes hulladékáramokra meghatározott célértékek teljesítéséhez,
\n
b)* valamely beruházás vagy beszerzés költsége nem áll arányban az elérni kívánt környezetvédelmi és gazdasági előnyökkel,
\n
c)* az nem felel meg a koncessziós társaság által a koncessziós szerződésben vállalt kötelezően elvégzendő beruházásoknak és beszerzéseknek, vagy a koncessziós időszak első 10 évére készített beruházási ütemtervnek, vagy
\n
d)* az nem felel meg a hulladékgazdálkodási tárgyú jogszabályok előírásainak.
\n
(4)* A megvalósított éves fejlesztésekről a koncessziós társaság a következő év február utolsó napjáig beszámol a miniszternek. A beszámolót egyidejűleg megküldi a Hivatal részére is.
\n
(5)* A miniszter a koncessziós társaság (4) bekezdésben foglalt beszámolója alapján a kézhezvételtől számított 60 napon belül elvégzi a megvalósított fejlesztések fejlesztési rendszertervben foglaltakkal való összhangjának ellenőrzését.
\n
(6)A koncessziós szerződés hatálya alatti rendszerelem fejlesztés során keletkező vagyonelem tulajdonjoga a koncessziós társaságot illeti meg azzal, hogy azt a koncessziós szerződés megszűnéséig – az állam részére történő elidegenítés kivételével – nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. A koncesszió időtartama alatt fejlesztett vagyonelemek tekintetében az államot a koncessziós szerződés megszűnésekor könyv szerinti értéken vételi jog illeti meg.
\n
(7)Ha a (6) bekezdés szerinti rendszerelem fejlesztéséhez a koncesszor az 53/I. § (2) bekezdése szerinti támogatáspolitikai eszközt vett igénybe, akkor csak a fejlesztéshez biztosított önerő könyv szerinti értéke vehető figyelembe a vételi jog érvényesítésekor.
\n
53/L. § * (1) * A miniszter az 53/J. § szerinti éves beszámoló és az 53/K. § szerinti éves fejlesztési rendszerterv alapján átfogó elemzést készít a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékgazdálkodási tevékenységek ellátásáról, a koncessziós díj felhasználásról és az érintett hulladékáramokra meghatározott célértékek teljesítéséről a Kormány számára az (1a) bekezdés b) pontja szerinti teljesítésigazolás kiadását követő 90 napon belül.
\n
(1a)* Az 53/J. § (2) bekezdése szerinti éves beszámoló alapján, a koncessziós társaság szerződésszerű teljesítése esetén a miniszter a koncessziós társaság által a koncessziós szerződés szerint végzendő állami hulladékgazdálkodási közfeladat tekintetében, a beszámoló által érintett tárgyévre vonatkozó teljesítésigazolást két részletben,
\n
a)a célértékek teljesítésének kivételével az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához kapcsolódóan a beszámolóval érintett tárgyévet követő év október 31-éig,
\n
b)a célértékek teljesítésére a beszámoló által érintett tárgyévet követő 19. hónap végéig adja ki.
\n
(1b)* A célérték teljesítése szempontjából az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátás teljesítésigazolásának kiadása során az OKIR részét képező, az Európai Bizottság munkaszervezetével egyeztetett, az Egységes Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerből származó adatok az irányadóak.
\n
(1c)* Ha az Európai Bizottság a beszámoló által érintett tárgyévet követő 19. hónapnál később tesz kifogást, és ezért a tagállami célérték teljesítésről a tagállami jelentést – a koncessziós társaság bevonásával – úgy kell módosítani, hogy az adott beszámoló által érintett tárgyévre valamely hulladékáramra vonatkozó célérték
\n
a)nem teljesül, akkor a kiadott teljesítésigazolás hatályát veszti, és módosított teljesítésigazolást kell kiadni;
\n
b)teljesül, akkor a kiadott teljesítésigazolás hatályát veszti, és módosított teljesítésigazolást kell kiadni, a változással érintett hulladékáramra vonatkozóan be nem fizetett kötbért nem kell befizetni, a befizetett kötbért vissza kell utalni.
\n
(2)A miniszter az e törvényben meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetén kezdeményezheti a koncessziós társaság nem a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási engedélyének felfüggesztését.
\n
53/M. § * A koncessziós kötelezettségek teljesítése során törekedni kell az 53/B. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatóban meghatározott hulladékgazdálkodási vagyonelemek további használatára a legkisebb költség elvét is figyelembe véve.
\n
53/N. § * (1) * A koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozók indokolt költségeinek, az önkormányzatok 30/C. § (2) bekezdése szerinti indokolt költségeinek meghatározására és szabályozására, valamint a 47/A. § (2) bekezdése szerinti díjjavaslat elkészítésére vonatkozó alapelveket és keretszabályokat a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg a rendeletben meghatározott árszabályozási ciklus első naptári évét megelőző év augusztus 15-ig.
\n
(1a)* A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott rendeletet évente, augusztus 15-ig felülvizsgálja.
\n
(2)* Az (1) bekezdés szerinti rendelet figyelembevételével a Hivatal módszertani útmutatót ad ki, amelyet a honlapján közzétesz az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott árszabályozási ciklus első naptári évét megelőző év augusztus 31-ig. *
\n
(2a)* A Hivatal a (2) bekezdésben meghatározott módszertani útmutatót évente, augusztus 31-ig felülvizsgálja.
\n
(3)* Az (1) bekezdés szerinti rendelet, valamint a módszertani útmutató előkészítése során a Hivatal közzéteszi a honlapján a tervezeteket, amelyeket az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseletei véleményezhetnek *
\n
(4)* A koncesszori alvállalkozók (1) bekezdés szerinti tárgyévre vonatkozó indokolt költségeinek mértékét – hulladékgazdálkodási tevékenységenkénti bontásban – valamint az önkormányzatok 30/C. § (2) bekezdése szerinti indokolt költségeinek mértékét a Hivatal elnöke, figyelemmel az (1) bekezdés szerinti rendeletre és a (2) bekezdés szerinti módszertani útmutatóra, az e törvény végrehajtására a tárgyévet megelőző év szeptember 15. napjáig kiadott rendeletben állapítja meg. *
\n
(5)* A költséghatékony állami hulladékgazdálkodási közfeladat-ellátás érvényesülése érdekében a 47/A. § (2) bekezdése szerinti díjjavaslat elkészítésekor figyelembe vett indokolt költségekről, az ezekkel összefüggő eszköz- és költség-felülvizsgálatról – különösen az eszközértékelés, a statikus, a transzferár valamint a benchmark vizsgálatok eredményéről –, az alkalmazott ösztönzőkről és elvonásokról a Hivatal elnöke a 47/A. § (2) bekezdése szerinti díjjavaslat miniszter számára történő megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a koncessziós társaságot.
\n
(6)* A Hivatal az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott tételes eszköz- és költség-felülvizsgálaton alapuló korrekció során a tételes eszköz- és költség-felülvizsgálattal érintett időszakban felmerült – jogszabály alapján levonandó bevételekkel csökkentett – indokolt költség mértékét a 47/A. § (1), (3) és (3a) bekezdése szerinti miniszteri rendeletben foglaltak és a díjfizetési kötelezettséggel érintett termék- vagy hulladékmennyiség alapján megállapítható bevétellel veti össze.
\n
VI. Fejezet
\n
Az egyes hulladékfajtákra vonatkozó általános szabályok 23. A termelési hulladék
\n
54. §
\n
* (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely termelési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet végez, törekszik arra, hogy üzletpolitikáját úgy alakítsa ki és a hulladékhierarchia szerinti egyes hulladékgazdálkodási tevékenységeket úgy válassza meg, illetve olyan technológiafejlesztést hajtson végre, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár
\n
(2)Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során termelési hulladék képződik, elősegíti az e törvényben, valamint a hulladékgazdálkodási tervekben foglalt megelőzési, hasznosítási és ártalmatlanítási célok megvalósítását.
\n
(3)A termelési hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni.
\n
(4)Törekedni kell arra, hogy a termelési hulladék a képződés helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe.
\n
(5)A termelési hulladékra a termelési hulladékkal, valamint az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
\n
24.A veszélyes hulladék
\n
55. §
\n
(1)* A hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ha az a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szerepel, és megfelel a 2. § (1) bekezdés 48. pontjában foglalt fogalommeghatározásnak
\n
(2)* A hulladék akkor is veszélyes hulladéknak minősül, ha az nem veszélyes hulladékként szerepel a hulladékjegyzékben, de a hulladékgazdálkodási hatóság megállapítja, hogy rendelkezik az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével. Az ilyen ismeretlen összetételű és a hulladékjegyzékben közelebbről meg nem határozott típusú hulladékot a hulladékgazdálkodási hatóság döntéséig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.
\n
(3)* A hulladék nem minősül veszélyes hulladéknak, ha a hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szerepel, de a hulladékgazdálkodási hatóság megállapítja, hogy nem rendelkezik az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem.
\n
56. §(1) * Veszélyes hulladékot hulladékgazdálkodási engedély nélkül más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani nem lehet
\n
(2)* Veszélyes hulladékot nem lehet hígítani vagy összekeverni annak érdekében, hogy a veszélyes anyagok eredeti koncentrációja a hulladékot veszélyes hulladékká minősítő határérték szintje alá csökkenjen.
\n
(3)* Ha a hulladék keverésére hulladékgazdálkodási engedély nélkül kerül sor, az összekevert hulladékot szét kell választani, ha az műszakilag megvalósítható, és a szétválasztással a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkennek vagy nem növekednek.
\n
(3a)* Ha a (3) bekezdés szerinti szétválasztásra nincs lehetőség, a hulladékbirtokos gondoskodik az összekevert hulladék kezeléséről.
\n
(4)* A hulladékgazdálkodási hatóság – a megvalósíthatóságtól függően – az intézkedésében a hulladékbirtokost a hulladék szétválasztására kötelezi, ha a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget.
\n
(5)A veszélyes hulladék keverése és hígítása hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet részére akkor engedélyezhető, ha
\n
a)a gazdálkodó szervezet által végzett tevékenység összhangban van a 6. § (1) bekezdésében foglaltakkal,
\n
b)a keverés vagy a hígítás eredményeként a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkennek vagy nem növekednek, valamint
\n
c)a keverési művelet megfelel az elérhető legjobb technikának.
\n
57. §
\n
A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet alapján rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során veszélyes hulladék képződik,
\n
a)a veszélyes hulladék képződését eredményező termelő tevékenységéről anyagmérleget készít,
\n
b)a veszélyes hulladék képződését, gyűjtését, átadását és átvételét, szállítását és kezelését nyilvántartja, azt bizonylattal igazolja, továbbá
\n
c)* tevékenységéről a környezetvédelmi hatóságnak és a hulladékgazdálkodási hatóságnak adatot szolgáltat.
\n
58. §
\n
(1)A hulladéktermelő a veszélyes hulladékot a nemzetközi egyezményekkel és a közösségi joggal összhangban, valamint a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően csomagolja és címkézi annak gyűjtése, szállítása, valamint tárolása során
\n
(2)* A veszélyes hulladék szállítása során a hulladékot – elektronikus formában is kiállítható – nyomtatvánnyal kell ellátni, amely tartalmazza az (EU) 2024/1157 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott adatokat.
\n
(3)* A hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás vagy az ártalmatlanítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható.
\n
59. §(1) A háztartásban képződő vegyes hulladékra – a (2) bekezdést ide nem értve – az 56–58. §-ban foglaltak nem vonatkoznak
\n
(2)* A háztartásban képződő veszélyes hulladékot a hulladéktermelő elkülönítve, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjti, és azt a gyűjtőnek, a kereskedőnek, a hulladékkezelőnek vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak átadja.
\n
(3)* A háztartásban képződő, elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék tekintetében az 56–58. §-ban foglaltak teljesítése a hulladék gyűjtőjét, szállítóját és kezelőjét terheli.
\n
25.A hulladékolaj
\n
60. §(1) * A hulladékolajat a hulladékbirtokos elkülönítetten gyűjti, kivéve, ha a helyes gyakorlatra tekintettel az műszaki szempontból nem megvalósítható
\n
(2)* A hulladékolaj kezelője a hulladékolajat elsősorban regenerálja, vagy a környezet és az emberi egészség védelmére, valamint a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásoknak megfelelően olyan hulladékkezelési műveletet alkalmaz, amely a regenerálással egyenértékű, vagy annál jobb környezeti eredményt biztosít.
\n
(3)* Hulladékolajat nem lehet összekeverni más tulajdonsággal rendelkező hulladékolajjal, valamint egyéb hulladékkal és anyaggal, ha az összekeverés megakadályozza a (2) bekezdés szerinti kezelést.
\n
(4)Az (1)–(3) bekezdésben előírtakat az 56. § (5) bekezdésében, valamint az 58. §-ban meghatározott kötelezettségek betartásával kell gyakorolni.
\n
25/A. * A biohulladék 60/A. § * (1) A hulladékbirtokos a biohulladékot annak képződése helyén – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – elkülönítve gyűjti, és gondoskodik újrafeldolgozásáról, vagy elkülönített, más hulladékokkal össze nem kevert gyűjtésével gondoskodik annak hasznosíttatásáról.
\n
(2)A biológiai lebomlóság és komposztálhatóság szempontjából hasonló tulajdonságokkal rendelkező hulladék, amely megfelel a komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható csomagolásra vonatkozó európai szabványoknak vagy bármely azokkal egyenértékű nemzeti szabványnak, a biohulladékkal együtt gyűjthető.
\n
25/B. * A textilhulladék 60/B. § * A hulladékbirtokos a textilhulladékot elkülönítve gyűjti.
\n
VII. Fejezet
\n
A hulladék jogellenes elhelyezésével, illetve elhagyásával kapcsolatos szabályok
\n
61. §
\n
* (1) Hulladéktól a 31. §-ban meghatározottakra figyelemmel, csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Nem mentesül a hulladék birtokosára, illetve tulajdonosára vonatkozó szabályok alól az, aki a birtokában, illetve a tulajdonában lévő hulladéktól nem az e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésével válik meg. Az ingatlan tulajdonosát felelősség terheli az illegális hulladéklerakás vagy elhagyás megelőzéséért
\n
(2)* Az ingatlanon más által, az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége (a továbbiakban: elhagyott hulladék felszámolása) a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli.
\n
(3)Ha a (2) bekezdés szerinti tulajdonos vagy a korábbi birtokos ismeretlen, az elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége – ellenkező bizonyításig – azt az ingatlantulajdonost terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták. Az ingatlan tulajdonosa mentesül a felelősség alól, ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során bizonyítja a hulladék korábbi birtokosának vagy az ingatlan tényleges használójának személyét. Társasházak esetében az ingatlan tulajdonosa vonatkozásában a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben, a lakásszövetkezetek esetében a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényben foglaltak irányadóak.
\n
(3a)* Az elhagyott hulladék felszámolása tárgyában a (2) vagy (3) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésére a hulladékgazdálkodási hatóság – az ügy körülményeire tekintettel – határidőt állapít meg, amely nem lehet kevesebb 30 napnál és nem lehet több 90 napnál. A határidő annak lejárta előtt legalább 5 nappal benyújtott kérelemre indokolt esetben, egy alkalommal legfeljebb további 90 nappal meghosszabbítható.
\n
(3b)* Az elhagyott hulladék felszámolása tárgyában a (2) vagy (3) bekezdés szerinti kötelezést a hulladékgazdálkodási hatóság a közérdek védelme miatt azonnal végrehajthatónak nyilvánítja. Az elhagyott hulladék felszámolásával összefüggésben felmerülő költségek a (2) vagy (3) bekezdés szerint kötelezett személyt (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) terhelik.
\n
(4)* Az elhagyott hulladék felszámolására a kötelezett a kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntésben foglalt határidőn belül gondoskodik a hulladék ingatlanról történő elszállításáról, és a hulladéknak a megfelelő hulladékkezelési helyre történő elszállítása tényét a hulladékgazdálkodási hatóság ingatlan fekvése szerint illetékes szervénél az átvevő által a miniszter rendeletében meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratokkal, vagy a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti szállítási lappal, illetve bizonylattal igazolja.
\n
(4a)* Az igazolás egy eredeti példányát az átvevő az átadással egyidejűleg a kötelezett részére átadja. Ennek esetleges elmulasztását a kötelezett haladéktalanul jelzi a kötelezést kibocsátó hulladékgazdálkodási hatóság felé.
\n
(4b)* Az átvevő képviselőjének aláírásával ellátott igazolást a kötelezett a (4a) bekezdés szerinti kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítja a kötelezést kibocsátó hulladékgazdálkodási hatóság részére.
\n
(4c)* Ha a (4) bekezdés szerinti igazolás kiállítása akadályba ütközik, a kötelezett az elszállítás tényét a (4) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, és annak kiállítását követően azt haladéktalanul továbbítja a kötelezést kibocsátó hulladékgazdálkodási hatóság részére.
\n
(5)* A kötelezettet terhelő meg nem fizetett hulladékgazdálkodási bírság és a hulladék elszállíttatásának a végrehajtási eljárásban felmerült költsége (e bekezdésben a továbbiakban együtt: fizetési kötelezettség) adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Ha a fizetési kötelezettségnek az adók módjára történő behajtása eredménytelen, természetes személy kötelezett esetén a meg nem fizetett fizetési kötelezettség helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett fizetési kötelezettség ötezerrel nem osztható részét nem kell a közérdekű munka előírásánál figyelembe venni.
\n
(6)Közérdekű munkára átváltás esetén a kötelezett személy – figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére – köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.
\n
(7)A hulladékgazdálkodási hatóság a határozatában tájékoztatja a kötelezettet a meg nem fizetett bírság közérdekű munkával történő megváltásáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie
\n
a)a (12) bekezdés szerinti foglalkoztatási akadályokra,
\n
b)arra, hogy a kötelezett a meg nem fizetett pénzbírságot milyen tartamú közérdekű munkával válthatja meg, valamint
\n
c)arra, hogy a közérdekű munka végrehajtása céljából a lakóhelye szerinti települési önkormányzatnál jelentkezhet.
\n
(8)A hulladékgazdálkodási hatóság a (7) bekezdésben meghatározott tájékoztatóban felhívja a kötelezettet a közérdekű munkára átváltását kizáró ok nyolc napon belül történő bejelentésére.
\n
(9)A hulladékgazdálkodási hatóság által elrendelt közérdekű munka végrehajtásáról a kötelezett lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában a jogellenes magatartás elkövetésének a helye szerint illetékes jegyző gondoskodik.
\n
(10)A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. A közérdekű munka legkisebb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra. Nem lehet végrehajtani a közérdekű munkát, ha az alaphatározat véglegessé válásától számítva egy év eltelt. Az elévülést megszakítja a közérdekű munka. Az elévülés megszakítása napjával az elévülési idő újrakezdődik. A határozat véglegessé válásától számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.
\n
(11)A meg nem fizetett bírság közérdekű munkával történő átváltása esetén a kötelezett a közérdekű munkára történő jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt a jegyzőnél bemutatni. A közérdekű munka végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény költségét az állam viseli. A foglalkoztathatósági szakvélemény költségét a bírságot kiszabó hulladékgazdálkodási hatóság téríti meg.
\n
(12)Közérdekű munkára átváltás nem alkalmazható abban az esetben, ha a kötelezett
\n
a)a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve napi rendszeres, életfenntartó vagy fekvőbeteg-ellátásban részesül,
\n
b)a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő,
\n
c)tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, gyám,
\n
d)fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.
\n
(13)A közérdekű munka jogszabálysértő elrendelése esetén az elvégzett közérdekű munka után a kötelezettnek kártalanítás jár, ha a jogsértés tényét bíróság jogerős határozata megállapította.
\n
(14)A jegyző a rendőrség útján elővezetését rendeli el annak a kötelezettnek, aki a közérdekű munka végzése céljából a közérdekű munkavégzés helyén a kijelölt időpontban nem jelent meg.
\n
(15)Az elővezetést határozattal kell elrendelni. Az adók módjára be nem hajtható bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtása során a határozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy a kötelezett mentesül az elővezetés foganatosítása, illetve a közérdekű munka végrehajtása alól, ha a kötelezett vagy más személy a közérdekű munka átváltásának alapjául szolgáló bírság közérdekű munkával meg nem váltott fennmaradó összegét az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja.
\n
(16)A jegyző által elrendelt elővezetés esetén az elrendelés és az elővezetés között negyvennyolc órának el kell telnie.
\n
(17)A jegyzőnek az elővezetés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az elővezetést elrendelő határozatba, a hulladékgazdálkodási hatóság által lefolytatott eljárás irataiba elektronikus úton tekint be. Ha az ügyész az elővezetéssel nem ért egyet, felhívással él, és abban az elővezetési határozat végrehajtása felfüggesztését indítványozza.
\n
(18)Az elővezetés költségének megfizetésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni. Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetést elrendelő jegyző a kötelezettet az elővezetési költséget megállapító határozat kézhezvételétől számított három napon belül benyújtott kérelmére, különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költségének megfizetése alól, ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli.
\n
(19)A közérdekű munkát a kötelezett hetenként legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy szabadidejében – díjazás nélkül végzi. A közérdekű munkára kijelölt munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony.
\n
(20)A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb nyolc óra, azzal, hogy a közérdekű munka tartama havonta nem lehet kevesebb huszonnégy óránál.
\n
(21)A hulladékgazdálkodási hatóság a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elkövető kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb kéthavi halasztást engedélyezhet, ha a kötelezett családi körülményei szükségessé teszik, vagy egészségi állapotában olyan változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé. A kérelem előterjesztésének a közérdekű munka megkezdésére előírt időpontig van helye.
\n
(22)A jegyző a közérdekű munkával sújtott kötelezettekről, a közérdekű munka megszervezése és a végrehajtás feltételeinek biztosítása, valamint a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet (a továbbiakban: foglalkoztatói nyilvántartás), amely a közérdekű munka jellegére tekintettel tartalmazza
\n
a)a foglalkoztató megnevezésére, elérhetőségére,
\n
b)a munkavégzés helyére,
\n
c)a munkavégzés napi időtartamára (tól-ig),
\n
d)a napi munkaidő legkisebb és legmagasabb mértékére,
\n
e)a közérdekű munka szabad- és munkaszüneti napokon történő végezhetőségére,
\n
f)a kötelezett személy azonosítására,
\n
fa)a családi nevére és utónevére (neveire),
\n
fb)a születési családi és utónevére (utóneveire), továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevére (neveire),
\n
fc)a nemére,
\n
fd)a születési helyére és idejére,
\n
fe)az anyja születési családi és utónevére (utóneveire), továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevére (neveire),
\n
ff)– külföldi személy esetén – a tartózkodásra jogosító igazolvány vagy útlevél számára,
\n
fg)az állampolgárságára, hontalanságára, és
\n
fh)* a lakcímére, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímére,
\n
g)az elvégzendő közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,
\n
h)az elvégzett közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,
\n
i)a halasztás kezdetére és végére, valamint
\n
j)a félbeszakítás kezdetére és végére vonatkozó adatokat.
\n
(23)A jegyző a foglalkoztatói nyilvántartás adatait a döntés véglegessé válásától számított két évig kezeli.
\n
(24)* A (4) bekezdésben, és a 12. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a hulladék jogellenes elhelyezője, elhagyója tulajdonában lévő ingatlant, ennek hiányában a (3) bekezdésben meghatározott ingatlant. Az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság felhívására a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi.
\n
(24a)* A hulladék felszámolásának a hulladékgazdálkodási hatóság általi foganatosítása során felmerült, a kötelezett által megtérítendő költségek megfizetési kötelezettségét a hulladékgazdálkodási hatóság – a (3) bekezdés szerint kötelezett ingatlantulajdonos kérelmére – különös méltánylást igénylő esetben mérsékelheti vagy a megtérítési kötelezettség alól felmentést adhat, illetve a végrehajtást a (3) bekezdésben meghatározott ingatlanra korlátozhatja.
\n
(24b)* Természetes személy esetében különös méltánylást igénylő eset az, ha a költség megfizetése a kötelezett és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné vagy a kötelezett számára súlyosan aránytalan megterhelést jelentene.
\n
(24c)* Közszolgáltatást végző gazdálkodó szervezet vagy vállalkozási tevékenységet elsődlegesen nem folytató, nem természetes személy esetében különös méltánylást igénylő eset, ha a költség megfizetése a kötelezett számára az elsődlegesen végzett tevékenységét veszélyeztető, súlyosan aránytalan terhet jelentene.
\n
(24d)* A költség mérséklése esetén hulladékgazdálkodási hatóság a megfizetendő összeget a kötelezett teljesítőképességéhez mérten állapítja meg.
\n
(24e)* A (24a) bekezdés szerinti kérelem a költség megfizetéséről rendelkező döntés véglegessé válásától számított 90 napon belül nyújtható be a végrehajtást elrendelő hatóságnál.
\n
(25)* Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) hatálya alá tartozó ingatlanok tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Nvtv. 6. § (9) bekezdése szerint az elhagyott hulladék felszámolására kötelezett az elhagyott hulladékról való tudomásszerzést követően haladéktalanul megteszi a bejelentést – a hulladék elhagyójának beazonosításához rendelkezésére álló adatok átadásával együtt – a hulladékgazdálkodási hatóságnak, és – a 31. § (2) bekezdése szerint – a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül gondoskodik az elhagyott hulladék felszámolásáról, és a (4) bekezdés szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint a hulladék felszámolásával összefüggésben felmerült költségei kimutatását megküldi a hulladékgazdálkodási hatóságnak.
\n
(26)*
\n
(27)A közigazgatási hatósági eljárás során a kieső ügyfél helyébe a polgári jog szerinti jogutódja lép. Ha e § szerinti kötelezettség végleges határozattal megállapításra került, és a kötelezett helyébe a jogutód lép, számára – indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával – lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére. A hulladékgazdálkodási hatóság jogutódlás előtt hozott végzése hatályos a jogutóddal szemben.
\n
(28)Az eljárás során elkobzás alkalmazásának van helye.
\n
(29)*
\n
(30)*
\n
VIII. Fejezet
\n
A hulladékgazdálkodási tevékenységekhez kapcsolódó kötelezettségek 26. Engedély és nyilvántartásba vétel
\n
62. §
\n
(1)* Hulladékgazdálkodási tevékenység – e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető
\n
(2)*
\n
(3)* A hulladékgazdálkodási engedély, valamint a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a hulladékgazdálkodási hatóságnál kell előterjeszteni a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalommal.
\n
27.A hulladék besorolása, a melléktermék megfelelőségének igazolása *
\n
63. §
\n
(1)A hulladék termelője, vagy – ha az nem állapítható meg – a hulladék birtokosa a hulladékot típus és jelleg szerint a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint besorolja
\n
(2)* Ha a hulladék termelője vagy birtokosa besorolási kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a hulladékot a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladék termelőjének vagy birtokosának költségén besorolja és a hulladék megfelelő besorolását határozatban megállapítja.
\n
(3)* Ha a hulladék termelője vagy birtokosa besorolási kötelezettségének azért nem tesz eleget, mert az adott anyag vagy tárgy a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendelet szerinti hulladékjegyzékben nem szerepel, a hulladék termelője vagy birtokosa erről a hulladékgazdálkodási hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. A hulladékjegyzékben nem veszélyes hulladékként szereplő hulladékot a hulladékgazdálkodási hatóság a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint minősíti, és – ha a besorolás feltételei fennállnak – a hulladék termelőjének vagy birtokosának költségén gondoskodik annak besorolásáról.
\n
(4)A hulladékjegyzékben felsorolt anyag vagy tárgy akkor minősül hulladéknak, ha megfelel a 2. § (1) bekezdésének 23. pontjában foglaltaknak.
\n
(5)* A kitermelt szennyezetlen talaj vagy más, természetes állapotában meglévő anyag termelőjének, vagy – ha az nem állapítható meg – birtokosának kifejezett, kormányrendelet szerinti nyilatkozata esetén a 2. § (4) bekezdés szerinti talaj vagy anyag nem minősül hulladéknak. A kitermelésre kerülő vagy kiszoruló talaj mennyiségét és környezeti jellemzőit előzetesen meg kell állapítani, további felhasználására a felmérés eredményétől függően kerülhet sor. Az előzetes felmérésre, a felhasználás feltételeire, a tervezett felhasználás előzetes, illetve a megtörtént felhasználás utólagos igazolására vonatkozó előírásokat kormányrendelet tartalmazza.
\n
64. §
\n
* (1) * Ha valamely gazdálkodó szervezet mellékterméket állít elő vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és azt melléktermékként tárolja, használja fel vagy forgalmazza, a 8. § szerinti melléktermékre vonatkozó feltételeknek való megfelelésről a hulladékgazdálkodási hatóságnak nyilatkozik. A hulladékgazdálkodási hatóság a megfelelés tényét igazolja
\n
(2)* 27/A. * Minőségvédelmi bírság 64/A. § * (1) A hulladékgazdálkodási hatóság e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásai megsértőjével szemben minőségvédelmi bírságot szab ki, ha az előállított, illetve forgalomba hozott termék nem felel meg a hulladékképződési korlátozásra vonatkozó előírásoknak, vagy a termékből képződő hulladék vagy a kezelésére alkalmazott hulladékkezelési eljárás nem felel meg az előírt követelményeknek.
\n
(2)A hulladékgazdálkodási hatóság a minőségvédelmi bírság kiszabásával egyidejűleg az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket is alkalmazhat a hulladékgazdálkodási bírság kivételével.
\n
(3)Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de az nem haladja meg az adott jogsértés esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben a közigazgatási bírságra megállapított felső határt.
\n
28.Nyilvántartás vezetése és adatszolgáltatás
\n
65. §
\n
(1)* A hulladék termelője, kormányrendeletben meghatározott birtokosa, gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal, a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint a telephelyén nyilvántartást vezet
\n
(1a)* A veszélyes hulladék termelője, birtokosa, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és hulladékkezelője elektronikus nyilvántartást vezet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint.
\n
(2)* A hulladék gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője, kezelője és – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység kivételével – a koncessziós társaság az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban a hulladék eredetének nyomon követhetősége céljából, a természetes személytől átvett hulladék esetében
\n
a)a természetes személyazonosító adatokat, valamint
\n
b)a lakcímet kezeli. *
\n
(3)* Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott azonosító kódok alapján kell vezetni.
\n
(4)* A nyilvántartást, üzemnaplót, bizonylatot a nyilvántartás vezetésére kötelezett legalább 5 évig – veszélyes hulladék esetén 10 évig – megőrzi. Hulladéklerakó esetén a hulladéklerakási tevékenységről szóló nyilvántartás, üzemnapló nem selejtezhető.
\n
(5)* A nyilvántartás vezetésére kötelezett a nyilvántartás alapján a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint a hulladékgazdálkodási hatóságnak adatot szolgáltat, továbbá nyilvántartását a hatóság felhívása esetén a hatóság rendelkezésére bocsátja.
\n
(6)* Az a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet, amely mellékterméket állít elő vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és az előállított vagy képződött anyagot, tárgyat melléktermékként tárolja, használja fel vagy forgalmazza, a melléktermékről – kormányrendeletben meghatározott tartalommal – nyilvántartást vezet.
\n
66. §
\n
(1)* A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről a koncessziós társaság, az általa kijelölt koncesszori alvállalkozó útján gondoskodik
\n
(2)* A 65. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség nem terjed ki arra a hulladékra, amelyet a hulladék birtokosa a 24–27. § szerinti – a gyártóra és a forgalmazóra vonatkozó – kötelezettség alapján üzemeltetett átvételi helyen adja át.
\n
(3)* A gyártóra, a forgalmazóra és a közvetítő szervezetre kormányrendelet külön nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket állapíthat meg.
\n
(4)* A hulladék átvevője az átvett hulladékról jogszabályban meghatározott formában és tartalommal kiállított teljes bizonyító erejű magánokirat formájában bizonylatot ad, valamint a hulladék előző birtokosának a hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére jogosító okiratokat, hulladékgazdálkodási engedélyt bemutatja.
\n
(4a)* A hulladék átvételének és igazolásának megfelelőségét a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi.
\n
(5)* A hatóság vagy a hulladék előző birtokosának kérésére a kezelést igazoló dokumentumokat be kell mutatni.
\n
66/A. § * A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség teljesítéséről kormányrendeletben meghatározott módon és adattartalommal a gyártó, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó gondoskodik. A koncessziós társaság, az állami adó- és vámhatóság, a hulladékgazdálkodási hatóság és a Hivatal a gyártóknak a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termékekkel, és az azokból származó hulladékokkal kapcsolatos adatait kezeli.
\n
66/B. § * A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján a gyártó által a koncessziós társaság részére elektronikus felületen megadott, valamint az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére a nyilvántartásba vételkor megadott alábbi adatokat a koncessziós társaság és az országos hulladékgazdálkodási hatóság egymás rendelkezésére bocsátja a kötelezettségek ellenőrzése céljából:
\n
a)a gyártó neve, székhelye, adószáma, adóazonosító jele, KSH statisztikai számjele (ennek hiányában a közösségi vagy nemzetközi adószáma), cégjegyzékszáma, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási száma, Környezetvédelmi Ügyfél Jele (a továbbiakban: KÜJ-azonosító);
\n
b)meghatalmazott képviselő igénybevétele esetén a jogi személy meghatalmazott képviselő neve, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma, természetes személy meghatalmazott képviselő családi és utóneve, születési neve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve, lakóhelye, tartózkodási és értesítési helye (postai irányítószám, település, utca, házszám, helyrajzi szám, elektronikus postafiók-cím), adószáma;
\n
c)a kapcsolattartó neve, pontos elérhetősége;
\n
d)a gyártó kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség teljesítésének módja (egyéni vagy kollektív);
\n
e)a körforgásos termék megnevezése.
\n
28/A. * A hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc szereplőinek feladatai
\n
67. §
\n
* (1) Az illegális hulladékkeletkezés megakadályozása, illetve a termék értéklánc nyomon követhetőségének és – a szükséges esetekben – forgalomból történő visszahívhatósága érdekében a hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott, a kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia vagy igénybe vennie és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie
\n
(2)A hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc valamennyi szereplője
\n
a)az (1) bekezdés szerinti dokumentációs rendszer adatait öt évig megőrzi és azokat, a hulladékgazdálkodási hatóság felhívásra rendelkezésére bocsátja,
\n
b)igazolja, hogy az ismeretlen eredetű vagy illegális hulladékkezelésből származó hulladék vagy termék forgalomba hozatalának elkerülése érdekében a kockázatcsökkentésről szóló döntéseit az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint hozta meg, illetve csökkentette,
\n
c)a hulladék terméklánchoz tartozó tevékenységével összefüggően az e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tesz,
\n
d)együttműködik a hulladékgazdálkodási hatósággal, annak ellenőrzését tűri és segíti,
\n
e)megőrzi az e törvény hatálya alá tartozó hulladék származási helyének megállapításához és forgalmazásának a nyomon követéséhez szükséges dokumentációkat, információkat, ezeket a hulladék kereskedelmi láncban érintett szereplőnek rendelkezésére bocsátja, vagy ezek beszerzését elősegíti,
\n
f)a hulladékstátusszal rendelkező terméket a forgalomból kivonja, visszahívja, valamint egyidejűleg tájékoztatja az hulladékgazdálkodási hatóságot a megtett intézkedésről, okáról és eredményéről, ha a hulladék termék nem felel meg az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban vagy a jogszabályban foglalt előírásoknak.
\n
(3)* Ha a rendelkezésre álló dokumentumok alapján vagy az összes körülmény mérlegelésével nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy az átvételre kínált fémhulladék nem esik az állami hulladékgazdálkodási közfeladat-ellátással érintett hulladékok körén kívül, úgy az a koncessziós társaságot illeti meg az ellenkező bizonyításáig.
\n
(4)* A hulladékgazdálkodási illetve a fémkereskedelmi hatóság a hulladékkal illetve fémkereskedelmi engedély köteles anyaggal végzett tevékenységet szükség szerinti gyakorisággal ellenőrzi, indokolt esetben együttes ellenőrzések útján.
\n
29.Hulladéklerakási járulék
\n
68. §
\n
(1)* A hulladéklerakó üzemeltetője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott ártalmatlanítási művelet végzője (a továbbiakban együtt: járulékfizetésre kötelezett) a hulladéklerakás csökkentése, valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet. A hulladéklerakási járulék adók módjára behajtandó köztartozás
\n
(2)* Hulladéklerakási járulékot – a 69. § (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott D1, D2, D3, D4, D5 és D12 kóddal ellátott ártalmatlanítási művelettel ártalmatlanított hulladék után kell fizetni. A hulladéklerakási járulék megfizetésének kötelezettsége a hulladék elhelyezésével keletkezik. A járulék mértékét 6000 Ft/tonna egységár alapulvételével a negyedévenkénti járulékfizetéssel érintett hulladék tömege alapján kell meghatározni.
\n
(3)* A járulékfizetésre kötelezett a járulékfizetési kötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon belül a hulladékgazdálkodási hatóságnak – az e célra készített formanyomtatványon – bejelenti (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: bejelentés).
\n
(4)* A hulladéklerakási járulékot a járulékfizetésre kötelezett negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az e célra vezetett központi költségvetési fizetési számlára forintban fizeti be. A hulladéklerakási díjról szóló számlában a hulladéklerakási járulék összegét – a járulékköteles hulladék mennyisége szerint – külön soron, kapcsolódó tételként kell szerepeltetni.
\n
(5)A járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakóban elhelyezett hulladékról naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
\n
a)a járulékfizetés alapjára és a megfizetett járulék összegére, valamint
\n
b)* a hulladéklerakóban elhelyezett hulladék mennyiségére, jellegére és típusára vonatkozó adatokat.
\n
(6)* A járulékfizetésre kötelezett a bejelentésen és a hulladéklerakási járulék befizetésén túlmenően az (5) bekezdésben meghatározott tartalommal a hulladékgazdálkodási hatóság részére negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: adatszolgáltatás).
\n
(7)*
\n
(8)*
\n
69. §
\n
(1)* A hulladéklerakási járulék bizonylatait és a hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi
\n
(2)* Ha a hulladékgazdálkodási hatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy a járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakási járulékot nem vagy nem megfelelően fizette meg, akkor
\n
a)a megfizetendő járulék vagy
\n
b)a nem megfelelő összegben megfizetett járulékkülönbözet végrehajtás útján történő beszedése érdekében a hulladékgazdálkodási hatóság intézkedik az ügy állami adóhatóság részére történő átadásáról.
\n
(3)* A járulékfizetésre kötelezett által megfizetett összeget – ha az összes tartozásnál kisebb – sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a hulladéklerakási járulék tartozásra kell elszámolni.
\n
(4)* A hulladékgazdálkodási hatóságnak a járulékfizetésre kötelezett bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, hulladéklerakási járulék- és pótlékbefizetési, valamint 69/A. § szerinti elektronikus megfigyelőrendszer kiépítési- és üzemeltetési kötelezettségének ellenőrzése során az adózás rendjéről szóló törvényt, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell alkalmaznia azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon hulladékgazdálkodási hatóságot kell érteni. Az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási eljárásról szóló törvény alkalmazásakor a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása adóigazgatási eljárásnak minősül, amelynek során a hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos kötelezettség adókötelezettségnek minősül.
\n
(4a)*
\n
(5)* A járulékfizetésre kötelezettnek nem kell hulladéklerakási járulékot fizetni, ha
\n
a)*
\n
b)az állam vagy az Európai Unió által támogatott kármentesítés során képződő hulladékot helyeznek el hulladéklerakóban,
\n
c)5000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést meg nem haladó szennyvíztisztító telepen képződött települési szennyvíziszapot helyeznek el hulladéklerakóban, és a szennyvíziszapban lévő anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges,
\n
d)a hulladéklerakóban települési szennyvíziszapkomposztot helyeznek el takarórétegként, amelyből a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték, majd a kinyerést követően visszamaradt szennyvíziszapot komposztálták, és a szennyvíziszapkomposztban található anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott szennyvíziszapkomposztra vonatkozó határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszapkomposzt mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges,
\n
e)* lakosságnál képződött, azbesztet tartalmazó építőanyag megnevezésű veszélyes hulladék lerakása valósul meg,
\n
f)* erőművi és hulladékégetésből származó nem veszélyes
\n
fa)salak, pernye,
\n
fb)egyéb füstgáz tisztításából származó hulladék lerakása valósul meg,
\n
g)* nem veszélyes kohászati salak hulladék lerakása valósul meg,
\n
h)* a 15. § (6) bekezdése szerinti építési célú felhasználás valósul meg.
\n
(6)* A járulékfizetésre kötelezett a települési szennyvíziszap hulladéklerakóban történő lerakása után 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű hulladéklerakási járulék 50%-át fizeti meg, ha a szennyvíziszapból a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték és a kinyerést követően visszamaradt szennyvíziszapban található anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott szennyvíziszapra vonatkozó határértékeket meghaladják.
\n
69/A. § * (1) * A hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos jogsértő cselekmények megelőzése, valamint a ténylegesen lerakott hulladékmennyiség után fizetendő hulladéklerakási járulék megfizetésének biztosítása érdekében a járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakót is magában foglaló hulladékgazdálkodási létesítmény területén napi 24 órában szünetmentesen működő elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszert épít ki.
\n
(2)A járulékfizetésre kötelezett az elektronikus megfigyelőrendszerrel a hulladék hulladéklerakóba történő beszállításáról, a hulladék tömegének hídmérlegen történő méréséről, valamint a gépjármű hulladéklerakóból történő kilépéséről elektronikus berendezéssel – hang rögzítése nélkül – mozgóképfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készít.
\n
(3)* A (2) bekezdés szerinti elektronikus megfigyelő rendszert úgy kell telepíteni, hogy a szállító jármű raktere, szállítmánya folyamatosan és teljes egészében látható legyen, a megfigyelőrendszer látóteréből ne kerüljön ki. A felvételek alapján egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy a hulladékgazdálkodási létesítmény területére belépő, valamint ott közlekedő járművek ténylegesen a depónián vagy a létesítménynek más kezelőhelyén helyezték-e el a hulladékot. A felvétel az érintett személy azonosítására alkalmas személyes adatot nem rögzíthet.
\n
(4)A járulékfizetésre kötelezett az elektronikus beléptető rendszerrel a hídmérlegen áthaladó gépjármű rendszámát és a Ht. 68. § (5) bekezdés b) pontja szerinti adatokat rögzíti.
\n
69/B. § * (1) * A járulékfizetésre kötelezett az elektronikus megfigyelőrendszer által rögzített felvételt a rögzítéstől számított 60 napig megőrzi. A megőrzési határidő elteltével – a 69/C. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – a járulékfizetésre kötelezett a felvételt haladéktalanul törli.
\n
(2)A járulékfizetésre kötelezett mindenki számára jól látható helyen és olvashatóan figyelemfelhívó jelzést és tájékoztatást helyez el
\n
a)* a hulladéklerakót is magában foglaló hulladékgazdálkodási létesítmény területén kialakított elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszer alkalmazásáról,
\n
b)a felvétel rögzítésének, gyűjtésének, tárolásának céljáról,
\n
c)az elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszert üzemeltető személyéről,
\n
d)a felvétel és az adatok kezelésének módjáról, valamint
\n
e)* az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről.
\n
(3)* A felvétel – megkeresés alapján vagy a hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés alkalmával – kizárólag
\n
a)a környezetvédelmi hatóság,
\n
b)bűncselekmény gyanújának észlelése esetén a nyomozó hatóság,
\n
c)a bíróság, és
\n
d)a hulladékgazdálkodási hatóság részére adható át.
\n
69/C. § * (1) *
\n
(2)*
\n
(3)* Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított 60 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt annak kezelője ne törölje.
\n
(4)* A bíróság vagy más hatóság megkeresésére, vagy a hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés alkalmával a felvételt a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni, illetve át kell adni.
\n
(5)* Ha a felvétel törlésének mellőzését kérték, és a mellőzés kérésétől számított 30 napon belül a bíróság vagy más hatóság megkeresésére nem került sor, a felvételt haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha a 60 napos megőrzési határidő még nem járt le.
\n
(6)* A felvételt csak az adatkezelő által feljogosított személy jogosult megismerni a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében. A felvételből megismerhető tényt, bizonyítékot, valamint az adatkezelőt, a felvétel megismerésére egyéb okból jogosult személy nevét, a felvétel megismerésének okát, idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
\n
30.A pénzügyi biztosíték, a céltartalék, a biztosítás *
\n
70. §
\n
(1)* Az e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet – az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaság és koncesszori alvállalkozó kivételével, kizárólag e tevékenysége vonatkozásában – a tárolásra kerülő, vagy ennek hiányában az átvett, de átadásra nem került hulladék mennyiségével arányos pénzügyi biztosítékot képez. A pénzügyi biztosíték mértékét úgy kell megállapítani, hogy a hulladék kezeléséhez szükséges esetleges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja
\n
(1a)* Az (1) bekezdés szerinti költségek fedezetére vonatkozó szabályokat a koncessziós társaság esetében a koncessziós szerződés rendezi.
\n
(2)* A hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására, valamint a hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására céltartalékot kell képezni. A céltartalékot a működés folyamán, az adózás előtti eredmény terhére kell képezni, és az előre látható kockázat, illetve veszteség figyelembevételével, időarányosan vagy teljesítményarányosan úgy elkülöníteni, hogy a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy a létesítményben végzett tevékenység felhagyásakor a céltartalék a létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja.
\n
(3)* A hulladéklerakó üzemeltetője a hulladékkezelő létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségekről az üzleti év végén becslést készít, amelyet az üzleti év végét követő év május 31-ig a hulladékgazdálkodási hatóságnak benyújt. A becslés, valamint az ahhoz kapcsolódó valamennyi dokumentáció bemutatja, hogy a képzett céltartalék összege a hulladékkezelő létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségekhez arányos mértékben lett megállapítva és elkülönítve.
\n
(4)* A hulladékgazdálkodási hatóság a (3) bekezdés szerinti becslést az abban foglaltak szakmai értékelésével kiegészítve a Hivatal részére minden év július 15-éig megküldi.
\n
71. §
\n
* (1) A tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolását lehetővé tevő finanszírozás biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítást köt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott olyan gazdálkodó szervezet,
\n
a)amelynek tevékenysége során kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik,
\n
b)amely e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez – ide nem értve a hulladéklerakó üzemeltetőjét –, valamint
\n
c)* amely az (EU) 2024/1157 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célból Magyarország területére hulladékot behoz, kivisz vagy átszállít.
\n
(2)Ha a gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján is környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett, a környezetvédelmi biztosítását csak az (1) bekezdés b) pontja alapján kell megkötnie.
\n
72. §
\n
(1)* A pénzügyi biztosíték képzésére, valamint a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett gazdálkodó szervezet az üzleti év március 1. napjáig a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolja, hogy a tárgyévre vonatkozóan a pénzügyi biztosíték rendelkezésre áll, a környezetvédelmi biztosítást megkötötte, továbbá a céltartalék képzésére kötelezett gazdálkodó szervezet nyilatkozik arról, hogy a céltartalékot megképezte. Az üzleti év végét követő év május 31-ig a céltartalék képzésére kötelezett a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolja, hogy a céltartalék a tárgyévben rendelkezésére állt
\n
(2)* A pénzügyi biztosítékkal, a környezetvédelmi biztosítással, a céltartalék képzésével, valamint a gyártók biztosítékadási kötelezettségével kapcsolatos részletes szabályokat kormányrendelet határozza meg.
\n
(3)* Az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési vagy környezetvédelmi feladatok lebonyolításáért felelős, a feladat ellátására jogszabályban kijelölt, a feladatok végrehajtását a központi költségvetésből származó források alapján ellátó, kizárólagos állami tulajdonú gazdasági társaság mentesül a 70. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség alól, ha az esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolásáért, valamint a rekultivációs és utógondozási feladatok ellátásáért a tulajdonosi joggyakorló mögöttes felelősséget vállal.
\n
IX. Fejezet
\n
A hulladékgazdálkodás tervezése 31. * Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és az Országos Megelőzési Program
\n
73. §
\n
* (1) * A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, az e törvényben megállapított célok elérésének, továbbá az alapvető hulladékgazdálkodási elvek – különösen a hulladékképződés megelőzésének elve – érvényesítésének érdekében előkészíti az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (a továbbiakban: OHT), és annak részeként az Országos Megelőzési Programot (a továbbiakban: OMP)
\n
(2)* Az OHT és az OMP kidolgozásakor a miniszter együttműködik az Európai Unió érintett tagállamaival és az Európai Bizottsággal.
\n
(3)* Az OHT-t és az OMP-t a miniszter terjeszti a Kormány elé.
\n
(4)* Az OHT és az OMP elfogadásáról a Kormány határozatban dönt, az OHT és az OMP normatív tartalommal rendelkező előírásait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg. * 32. *
\n
74. §*
\n
33.Az OHT-re és az OMP-re vonatkozó közös szabályok *
\n
75. §* (1) * Az OHT-t és az OMP-t – a vonatkozó országos tervekkel és programokkal összhangban – 7 évre kell elkészíteni
\n
(2)* A hulladékgazdálkodási hatóság az OHT és az OMP készítésébe az önkormányzati szövetségeket, érdekképviseleti és környezetvédelmi civil szervezeteket, továbbá az érintett hatóságokat, valamint környezetvédelmi igazgatási szerveket bevonja.
\n
(3)* Az OHT és az OMP kidolgozását, egyeztetését, elfogadását a hulladékgazdálkodási tervre és a megelőzési programra vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint kell elvégezni.
\n
(4)* A miniszter az OHT-t és az OMP-t a tervezési időszak negyedik évében felülvizsgálja, a felülvizsgálat eredményéről beszámolót készít, és azt a Kormány elé terjeszti. Ha a felülvizsgálat eredménye indokolja, a miniszter előkészíti az OHT és az OMP módosításának tervezetét is, és a beszámolóval együtt a Kormány elé terjeszti.
\n
(5)* A beszámolóban a hulladékgazdálkodási hatóság bemutatja a képződő hulladék mennyiségére, a hulladékgazdálkodás helyzetére, a hulladékkezelő létesítmények állapotára, a kezelési kapacitásokra, a kezelés végzésére és az ezek környezeti hatásaira vonatkozó információkat, valamint ezek alapján ismerteti a tervezett intézkedések előrehaladását, az OHT és az OMP esetleges módosításának szükségességét.
\n
76. §(1) Az OHT-nek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: *
\n
a)* a hulladékképződés, illetve a hulladék káros hatásainak megelőzése, a gazdasági növekedés és az abból fakadó környezeti hatások megszüntetésének érdekében az elérendő célokat, továbbá az intézkedések és az eredmények nyomon követését, értékelését szolgáló minőségi és mennyiségi referenciaszinteket és mutatókat;
\n
b)* a képződő, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladék típusait, mennyiségét és eredetét;
\n
c)*
\n
d)a hulladékáramok jövőbeni alakulásának becslését;
\n
e)az elérendő hulladékgazdálkodási célokat;
\n
f)a kezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelményeket;
\n
g)az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket;
\n
h)* a hulladékkezelő létesítmények és üzemeltetőik bemutatását, figyelemmel a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, a hulladékká vált gépjárművekről, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól, a biológiailag lebomló hulladék kezeléséről, az építési-bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló jogszabályban előírtakra, továbbá a kritikus fontosságú nyersanyagokat jelentős mennyiségben tartalmazó hulladékok képződésére és kezelésére;
\n
i)* a meglévő hulladékkezelési létesítmények bezárásával, valamint az önellátás és a közelség elvével összhangban a kiegészítő hulladékkezelési infrastruktúrával kapcsolatos igény felmérését, az igények, szükségletek – beleértve a helyi hatóságokéit is – kielégítéséhez szükséges beruházásokat és egyéb pénzügyi eszközök értékelését, továbbá;
\n
ia)információt a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott célok elérését szolgáló intézkedésekről vagy az ország teljes területére kiterjedő egyéb stratégiai dokumentumokról;
\n
ib)a meglévő hulladékgyűjtési rendszerek értékelését, beleértve az elkülönített gyűjtés anyagi és területi lefedettségét és a működésének javítását célzó intézkedéseket, a 12. § (4) bekezdésével összhangban engedélyezett eltéréseket, valamint az új gyűjtési rendszerek szükségességét;
\n
j)a jövőbeni ártalmatlanító és kiemelt jelentőségű hasznosító létesítmények területének kiválasztására és kapacitásának tervezésére vonatkozó kritériumrendszert;
\n
k)a hulladékgazdálkodással járó különös gazdálkodási feladatok megoldásához szükséges, tervezett hulladékgazdálkodási technológiákat, módszereket, célkitűzéseket;
\n
l)* az e) pont szerinti célok megvalósítását szolgáló cselekvési programot, ennek keretében a hulladékgazdálkodás, valamint az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás, a hasznosítás és az ártalmatlanítás racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározását, végrehajtásuk sorrendjét és határidejét, a megvalósításhoz szükséges eszközök, eljárások, berendezések és létesítmények meghatározását, valamint ezek becsült költségeit;
\n
m)* annak értékelését, hogy az OHT hogyan járul hozzá az e törvényben foglalt célkitűzések megvalósításához;
\n
n)* a hulladékelhagyás minden formájának megszüntetésére és megelőzésére, továbbá valamennyi típusú hulladék összegyűjtésére irányuló intézkedéseket;
\n
o)* megfelelő minőségi vagy mennyiségi mutatókat és célértékeket, többek között a képződött hulladék mennyisége és azok kezelése, továbbá az ártalmatlanításra vagy energetikai hasznosításra kerülő települési hulladék mennyisége tekintetében.
\n
(1a)* Az OHT-nek és az OMP-nek meg kell felelnie
\n
a)* a 94/62/EK irányelv 14. cikkében a hulladékgazdálkodás tervezésével kapcsolatban meghatározott követelményeknek, a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt célértékeknek,
\n
b)az 1999/31/EK irányelv 5. cikkében meghatározott követelményeknek, valamint
\n
c)az elhagyott hulladék megelőzése érdekében a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkében és a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkében foglalt követelményeknek.
\n
(2)Az OHT tartalmazhatja az alábbiakat: *
\n
a)* a hulladékgazdálkodási feladatoknak az állam és az ingatlanhasználó közötti megosztását,
\n
b)a hulladékgazdálkodási feladatok megoldását elősegítő gazdasági és egyéb eszközök értékelését,
\n
c)a nyilvánosság és a fogyasztói csoportok felvilágosítását segítő, a környezeti tudatosságot fejlesztő intézkedéseket, valamint
\n
d)a felhagyott és környezetszennyezéssel, illetve környezetkárosítással érintett hulladékártalmatlanító létesítményeket, továbbá ezek rekultivációjára, utógondozására, továbbá monitoringjára vonatkozó intézkedéseket.
\n
(3)* Az OHT-t és az OMP-t a 92. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott előírással összhangban kell kidolgozni.
\n
(4)* A csomagolási hulladékra vonatkozó feladatokat, ösztönző rendszereket és tilalmakat – az (1) bekezdés szerinti tartalommal – az OHT önálló tervrészeként vagy külön tervben kell meghatározni.
\n
(5)Az OMP-nek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia: *
\n
a)önálló tervrészként a hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzéseket, feladatokat, azok eredményességének, hasznosságának értékelését, továbbá a jogszabályalkotásra, illetve módosításra, valamint a gazdasági ösztönzők bevezetésére vonatkozó javaslatokat,
\n
b)* önálló részként az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter bevonásával kidolgozott élelmiszer-hulladék megelőzési programot,
\n
c)a 4. mellékletben foglaltakra figyelemmel azokat az általános és az egyes gazdasági ágazatokhoz kötődő jogi, gazdasági és szemléletformáló intézkedéseket, amelyekkel a tervezési időszakban elősegíthető:
\n
ca)a fenntartható fogyasztás,
\n
cb)a termelő technológiák fajlagos hulladékkibocsátásának és a képződő hulladék veszélyességének csökkentése, valamint az alternatív technológiák és alternatív bemeneti helyettesítő anyagok megjelenése a kevesebb és kevésbé veszélyes hulladék képződésének érdekében,
\n
cc)* a termékek hulladékká válásának késleltetése, veszélyesanyag-tartalmuk csökkentése – különös tekintettel a tartós, újrahasználható és újrafeldolgozható termékekre, valamint az ezek előállítását szolgáló technológiákra –,
\n
d)* a meglévő és tervezett megelőzési intézkedések eredményeit és hatékonyságát, a hulladékképződés, valamint a veszélyes anyagok hulladékban való jelenlétének alakulását a jelentősebb hulladékáramok és a meghatározó gazdasági ágazatok vonatkozásában, figyelemmel a 4. és 5. mellékletben felsorolt eszközökre és intézkedésekre.
\n
77. §* (1) * Az OHT-t és az OMP-t a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi, és elérhetőségét folyamatosan biztosítja
\n
(2)* A Kormány az OHT és az OMP végrehajtásának feltételeit biztosítja.
\n
(3)* Az OHT-ben és az OMP-ben foglaltakat a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló állami tervezés és végrehajtási tevékenység, valamint a hatósági döntések meghozatala során lehetőség szerint érvényre kell juttatni.
\n
IX/A. Fejezet * A hulladékgazdálkodás állami irányítása * 34. * Az állam feladatai
\n
78. §
\n
* (1) * Az állam a körforgásos gazdaságra történő átállásért, illetve a hulladékgazdálkodásért, azok felügyeletéért, valamint az azokkal összefüggő állami feladatok ellátásáért való felelőssége körében
\n
a)az e törvényben meghatározottak szerinti ellátja a hulladékgazdálkodási tevékenység szakmai irányítását, felügyeletét,
\n
b)működteti a hulladékgazdálkodási minőségbiztosítási rendszert,
\n
c)az e törvény szerinti hatósági intézkedések megalapozása céljából állami laboratóriumokat működtet,
\n
d)részt vesz az elhagyott hulladék felszámolásával, továbbá jogszabályban állami feladatként meghatározott, a körforgásos gazdaságra történő átállással és a hulladékgazdálkodási vizsgálatokkal összefüggő feladatok ellátásában,
\n
e)ellátja a hulladékgazdálkodási ágazattal összefüggő piacfelügyeleti feladatokat, a hulladékgazdálkodás szabályozási feladatait, és meghatározza a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányait, országos céljait,
\n
f)részt vesz a települési hulladék állami hulladékgazdálkodási közfeladatot meghaladó kezelési feladatainak ellátásában, valamint
\n
g)együttműködik a hulladékgazdálkodási tevékenység ellátásban részt vevő szervezetekkel.
\n
(2)Az állam az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az éves költségvetési törvényben meghatározott módon – a központi költségvetésben biztosítja a hulladékgazdálkodási hatóság nemzeti és nemzetközi követelményeknek megfelelő szintű működésének fedezetét.
\n
(3)Az állam az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátásáért való felelőssége körében, különösen emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének védelme, a hulladék mennyiségének mérséklése, a hulladék hierarchia fokozott érvényre juttatása, a hulladékgazdálkodási ágazat piacgazdasági kereteinek megteremtése érdekében
\n
a)hozzájárul az ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával a fenntartható és tudatos hulladékminimalizáló és hulladék-újrahasznosító, újrafeldolgozó szemlélet kialakításához,
\n
b)adatokat gyűjt – a termék értékláncra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan – az elhagyott hulladék felszámolás, a hulladék összetételének, innovatív válogatásának, feldolgozásának és hasznosítási megoldásainak meghatározása érdekében,
\n
c)felméréseket végez a hulladékra, valamint az e törvény hatálya alá tartozó létesítményekre, tevékenységekre, és a tevékenységet végzőkre vonatkozóan.
\n
(4)* Az (1) bekezdésben meghatározott felügyeletet a miniszter a hulladékgazdálkodási hatóság útján látja el.
\n
(5)A hulladékgazdálkodási hatóság feladatait a Kormány által – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben – kijelölt szerv látja el.
\n
(6)Az (1) bekezdés szerinti felügyeleti tevékenység magában foglalja
\n
a)valamennyi hulladéktípushoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási megfelelőségi, minőségbiztosítási, nyilvántartásba vételi, engedélyezési feladatokat,
\n
b)a hulladékgazdálkodási ágazat megfelelőségéhez kapcsolódó minőségbiztosítási és tanúsítási feladatokat,
\n
c)a körforgásos gazdaságra történő átállás érdekében a termék életciklus valamennyi szakaszának ellenőrzésére, minőségbiztosítására és felügyeletére vonatkozó feladatokat, valamint
\n
d)az elhagyott hulladék felszámolásával kapcsolatos, e törvényben a települési önkormányzatok számára előírt feladatok körébe nem tartozó feladatokat.
\n
(7)* Az állam – a koncessziós társaság véleményének kikérése mellett – nemzeti célértékeket határozhat meg olyan termékáramok vonatkozásában, amelyekre európai uniós jogi aktus és az alapján hazai jogszabály célértékek teljesítését nem írja elő.
\n
78/A. § * (1) A miniszter ellátja az állam 78. §-ban meghatározott feladatait. Ennek keretében *
\n
a)irányítja
\n
aa)a törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt hulladékgazdálkodási tevékenységeket,
\n
ab)a nemzetközi szerződésekből adódó hulladékgazdálkodási feladatok végrehajtását, és
\n
ac)a feladat- és hatáskörébe tartozó hulladékgazdálkodási igazgatást,
\n
b)szakmailag irányítja a hulladékgazdálkodási hatóságot,
\n
c)közreműködik a hulladékgazdálkodási szakképzési rendszer kialakításában és működtetésében,
\n
d)jóváhagyja a hulladékgazdálkodási hatóság által előkészített több éves és éves nemzeti ellenőrzési tervet, valamint
\n
e)ellátja a körforgásos gazdaságra történő átállással kapcsolatos feladatokat.
\n
(2)* A hulladékgazdálkodás, a körforgásos gazdaságra történő átállás környezet állapotára gyakorolt hatásának megismerésére és azok fejlesztésére irányuló kutatások összehangolása, támogatása, értékelése és az állami hulladékgazdálkodással összefüggő kutatási célok teljesítésének biztosítása – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével együttműködésben – a miniszter feladata.
\n
(3)* A körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási ismeretek oktatásának megszervezése és az ismeretekkel kapcsolatos tananyagok, oktatási programok előkészítésének szellemi és anyagi támogatása a köznevelésért felelős miniszter, a felsőoktatásért felelős miniszter, valamint a miniszter közös feladata, a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő szakképzés tekintetében a miniszter gyakorolja az ágazatért felelős miniszter jogait, ellátja a felsőoktatás szakirányába tartozó állami feladatokat, és segíti a szakirányba tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkáját.
\n
(4)* A miniszter és a hulladékgazdálkodási hatóság feladatainak ellátása érdekében jogosult az OKIR és a nemzeti hulladékgazdálkodási információs rendszer (a továbbiakban: NHIR) adataihoz való közvetlen hozzáférésre és azok kezelésére.