301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelete a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról.

301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelete a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról. A Kormány a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. §-a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendelet hatálya a befektetési vállalkozásra terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában: 1. általános rossz irányú kockázat: a partnerek nemtel jesítésének valószínűsége pozitív korrelációban áll az általános piaci kockázati tényezőkkel; 2. banki munkanap: az a munkanap, amelyen a befektetési vállalkozás üzletvitel céljából nyitva tart; 3. betét: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben meghatározott fogalom; 4. biztosítéki határérték: a kitettség azon legnagyobb értéke, amelynek túllépése esetén az egyik partnernek jogában áll biztosítékot kérni; 5. biztosítéki megállapodás: olyan megállapodás vagy egy megállapodás olyan rendelkezése, amely szerint az ügyfél biztosítékot nyújt egy másik ügyfél számára, ha a másik ügyfélnek a biztosítékot nyújtó ügyfélhez viszonyított kitettsége meghalad egy meghatározott mértéket; 6. egyedi rossz irányú kockázat: a partnerrel szembeni kitettség – az ügylet jellegéből adódóan – pozitív korrelációban áll a partner nemteljesítésének valószínűségével azzal, hogy a befektetési vállalkozás akkor van egyedi rossz irányú kockázatnak kitéve, amikor egy adott partnerrel szembeni jövőbeni kitettség várhatóan nagy és a partner nemteljesítésének valószínűsége szintén magas; 7. előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: olyan hitelkockázat-mérséklési eljárás, amelynél a befektetési vállalkozás kitettségéhez kapcsolódó hitelkockázat mérséklése egy harmadik fél kötelezettségvállalásából származik, amely szerint az adós nemteljesítése, fizetésképtelensége esetén, vagy egyéb, a felek megállapodása szerint a kielégítési jog megnyílását eredményező hitelesemény beálltakor meghatározott összeg kifizetésére vállal kötelezettséget; 8. előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: olyan hitelkockázat-mérséklési eljárás, amelynél a befektetési vállalkozás kitettségéhez kapcsolódó hitelkockázat mérséklése a befektetési vállalkozás azon jogából ered, amely szerint – az adós nemteljesítése, fizetésképtelensége, vagy egyéb, a felek megállapodása szerint a kielégítési jog megnyílását eredményező hitelesemény beálltakor – meghatározott vagyontárgyakat értékesíthet, megszerezhet vagy megtarthat, követelését azokból kielégítheti, vagy csökkentheti a kitettség értékét a kitettség értékének és a befektetési vállalkozással szembeni kitettség közötti különbség szintjére, és a kitettséget ezzel a különbözettel helyettesítheti; 9. eszközfedezet melletti értékpapír-kibocsátás (a továbbiakban: ABCP program): olyan értékpapírosítási program, amelynek keretében kibocsátott értékpapírok könyv szerinti értékének legalább 75%-a kereskedelmi értékpapír; 10. exporthitel-ügynökség: az exportfinanszírozási tevékenység mellett központi kormányzatra vonatkozó hitelminősítési tevékenységet is folytató szervezet; 11. értékpapír ügylethez kapcsolódó hitel: a befektetési vállalkozás által értékpapír vásárlásához, eladásához vagy kereskedelméhez nyújtott hitel, ide nem értve azt a hitelt, amelyet a befektetési vállalkozás értékpapír fedezet mellett nyújt; 12. értékpapírosítás: olyan ügylet, amelynek keretében a) egy kitettség vagy a kitettségek halmazának (pooljá nak) hitelkockázata több ügyletrész-sorozatba kerül besorolásra, b) az ügylettel kapcsolatos kifizetések az értékpapírosított kitettség vagy a kitettségek halmazának (pooljának) teljesítése függvényében alakulnak, és c) az ügyletrész-sorozatok egymáshoz viszonyított alárendeltsége határozza meg az ügylet futamideje alatt a veszteségek eloszlását; 13. értékpapírosítási felár: az értékpapírosításhoz kapcsolódó minden költség beszedéséből befolyó összeg és más, az értékpapírosított kitettségekkel kapcsolatos bevétel, csökkentve az elszámolt ráfordításokkal; 14. értékpapírosítási pozíció: az értékpapírosítási ügyletben vállalt hitelkockázati kitettség; 15. fedezeti (hedging) halmaz: azonos nettósítási halmazon belül az ügyletből származó olyan kockázati pozíciók egy csoportja, amelyeknek kizárólag az egyenlegüket kell figyelembe venni, ha a befektetési vállalkozás a származtatott ügyletek kitettség értékét sztenderd módszer alkalmazásával határozza meg; 16. fedezett kötvény: az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott jegyzékben szereplő, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 1985. de cember 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelv 22. cikkének (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő értékpapír; 17. fedezett kölcsönügylet: biztosítékkal fedezett kitettséget eredményező megállapodás, amely nem tartalmaz olyan rendelkezést, ami lehetővé teszi a befektetési vállalkozás számára, hogy az ügyfelet a fedezet rendszeres – akár napi gyakorisággal történő – kiegészítésére kötelezze; 18. felhígulási kockázat: a visszkereset nélkül (kezesség, szavatosság kizárása mellett) engedményezett követelés behajtható összegének a követelés kötelezettje által a követelés engedményesével szemben érvényesíthető kifogásokon és ellenköveteléseken keresztül történő csökkentésének lehetősége; 19. Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; 20. független ingatlanvagyon-értékelő: aki rendelkezik a külön jogszabályban előírt szakmai végzettséggel és a hitelezési döntéssel kapcsolatos folyamatoktól független; 21. gördülő kockázat: az az összeg, amellyel a várható pozitív kitettséget alulértékelik, amikor egy ügyféllel kötött jövőbeni ügyletek várhatóan folyamatosan zajlanak azzal, hogy a jövőbeni ügyletekből származó pótlólagos kitettség nem képezi részét a várható pozitív kitettség számításának; 22. hagyományos értékpapírosítás: olyan – valódi átruházáson alapuló – értékpapírosítás, amelynek keretében a) az eszközátruházó (originator) a kitettségeit különleges célú gazdasági egységre ruházza át, és b) a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott értékpapírok az eszközátruházó (originator) számára nem jelentenek fizetési kötelezettséget; 23. harmadik ország központi kormánya, központi bankja, regionális kormánya, helyi önkormányzata: amelyet az EGT-államon kívüli ország jogrendje annak tekint; 24. hitelegyenértékesítési tényező: a kötelezettség jelenleg le nem hívott értékéből a nemteljesítés időpontjáig lehívásra kerülő és a nemteljesítés időpontjában fennálló rész értékének és a kötelezettség teljes jelenleg le nem hívott értékének aránya, ahol a kötelezettség mértékét az ügyfél tudomására hozott, szerződés szerinti keret határozza meg, kivéve, ha az ügyfélre vonatkozó, de általa nem ismert, a befektetési vállalkozás belső szabályzata szerint megállapított keret magasabb; 25. hitelértékelés egyoldalú kiigazítása: a hitelértékelés olyan kiigazítása, amely tartalmazza a befektetési vállalkozás partnerrel szembeni hitelkockázatának piaci értékét, de nem tartalmazza a partner befektetési vállalkozással szembeni hitelkockázatának piaci értékét; 26. hitelértékelés kiigazítása: a partnerrel fennálló ügyletek portfóliójának a piaci közép értékeléshez történő kiigazítása azzal, hogy a kiigazítás a) tükrözi a partner fennálló szerződéses megállapodás teljesítésének bármilyen elmaradása miatt felmerülő hitelkockázat piaci értékét, vagy b) tükrözi a befektetési vállalkozás partnerrel szembeni hitelkockázatának piaci értékét és a partner befektetési vállalkozással szembeni hitelkockázatának piaci értékét; 27. hitelderivatíva: származtatott ügyletre vonatkozó olyan megállapodás, amelynek keretében az egyik fél számára lehetővé teszi a megállapodásban szereplő (azaz alapul szolgáló) eszköz hitelkockázatának a másik félre hárítását, aki a megállapodás alapján a hitelkockázatot a nélkül vállalja át, hogy az alapul szolgáló eszközt az ügylet megkötésekor ténylegesen megvásárolná; 28. hitelkockázat-mérséklés: a kitettségek hitelkockázatának csökkentésére alkalmazott eljárás; 29. hitelminőség javítás: olyan szerződés, amely javítja egy értékpapírosítási pozíció hitelminőségét, ideértve azt a hitelminőség javítást is, amelyet a hátrább sorolt ügyletrész-sorozatokon és más hitelkockázati fedezetek nyújtásán keresztül érnek el; 30. hitelminősítés: az adósra (ügyfélre), adósságra (kitettségre) vonatkozó vélemény (hitelminősítési kategóriába sorolás és szöveges indokolást tartalmazó értékelés), amelyet a külső hitelminősítő szervezet vagy exporthitel-ügynökség az által alkalmazott módszertan szerint állít elő és hoz nyilvánosságra; 31. hitelminősítési besorolás: egy egységesített megközelítést támogató, pozitív egész számjegyű jelölés, amely a Felügyelet hozzárendelése által az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriájához alkalmazandó kockázati súly alkalmazását segíti elő; 32. hitelminősítési kategória: a minősített adóshoz (ügyfélhez) vagy adóssághoz (kitettséghez) rendelt betűből, számból, jelből vagy ezek kombinációjából álló jelölés; 33. hosszú elszámolási idejű ügylet: olyan ügylet, amelyben a partner vállalja, hogy értékpapírt, árut, devizát ad át készpénz, egyéb pénzügyi eszköz, áru ellenében vagy készpénzt, egyéb pénzügyi eszközt, árut ad át értékpapír, áru, deviza ellenében, és a szerződésben rögzített teljesítési, szállítási időtartam a) hosszabb, mint az ilyen jellegű ügyletek esetén szokásos sztenderd, vagy b) a befektetési vállalkozás ügyletbe történő lépését követő öt munkanapot meghaladja; 34. ingatlan fedezeti értéke: az az érték, amelyet az ingatlan jövőbeni értékesíthetőségének gondos értékelésével állapítanak meg, számításba véve az ingatlan hosszú távú fenntarthatósági szempontjait, a rendes és helyi piaci viszonyokat, az ingatlan jelenlegi használatát és megfelelő alternatív felhasználási módjait; 35. ingatlan piaci értéke: az az érték, amelyen eladási szándék esetén az ingatlan – attól az ügylettől függetlenül, amelynek a fedezetét képezi – az értékelés időpontjában értékesíthető lenne, feltételezve a megfelelő hirdetést, a felek jól értesültségét és körültekintését; 36. intézmény: EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás; 37. jelenlegi kitettség: azonos partnerrel kötött ügylet vagy azonos nettósítási halmazba tartozó ügyletek portfó liójának – nem negatív – piaci értéke, amely a partner nemteljesítése miatt elveszne és csőd- vagy felszámolási eljárás esetén sem térülne meg; 38. jelenlegi piaci érték: a származtatott ügyletek kitettség értékének sztenderd módszer alkalmazásával történő meghatározása esetén a partnerrel szembeni, azonos nettósítási halmazba tartozó ügyletek összességének – a negatív és a pozitív piaci értékek figyelembevételével számított – aktuális, nettó piaci értéke; 39. KIRB: azon kockázattal súlyozott kitettség érték 8%-a, amelyet a hitelkockázat tőkekövetelményének belső minősítésen alapuló módszere alapján az értékpapírosított kitettségekre úgy számítanának ki, mintha azok nem lennének értékpapírosítva, és ezekhez a kitettségekhez tartozó, belső minősítésen alapuló módszer szerint kiszámított várható veszteségek összege; 40. kereskedelmi értékpapír: vállalkozás által, rövid lejáratú kötelezettség finanszírozása érdekében forgalomba hozott, legfeljebb 270 nap futamidejű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; 41. kitettség: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti eszköz, mérlegen kívüli tétel; 42. kitettség-csúcsérték: a kitettségek eloszlásának felső percentilise, a nettósítási halmazban lévő, leghosszabb futamidejű ügylet lejáratát megelőző bármely jövőbeli időpontban; 43. kitettségek eloszlása: a piaci értékek eloszlásának előrejelzése, amelynek számítása során a negatív nettó piaci értékek előrejelzéseit nulla értékkel kell figyelembe venni; 44. kockázati periódus: letét esetén az az időtartam, amelyet a nemteljesítő ügyféllel szemben fennálló ügyletek nettósítási halmazát biztosító fedezetek utolsó cseréjétől kell számítani addig, amíg az ügyfél pozícióinak lezárása miatt keletkező piaci kockázatok lesznek újra fedezettek; 45. kockázati pozíció: a származtatott ügyletek kitettség értékének sztenderd módszer alkalmazásával történő meghatározása esetén olyan kockázati szám, amelyet az ügylethez rendelnek egy előre meghatározott algoritmus alapján; 46. kockázatsemleges eloszlás: a piaci értékek vagy kitettségek eloszlása egy jövőbeni időszakban, amikor az eloszlást a piac által vélelmezett érték (volatilitás) figyelembevételével számítják; 47. kollektív befektetési értékpapír: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban:Tpt.) meghatározott fogalom; 48. kollektív befektetési forma: a Tpt.-ben meghatározott fogalom; 49. koncentrációs kockázat: olyan kockázat, amely az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered; 50. központi kormány: a Magyar Állam, és minden olyan szervezet, amelyet az EGT-állam jogrendje annak tekint; 51. központi szerződő fél: az a személy vagy szervezet, amely jogilag helyettesíti a pénzügyi piacon kötött szerződésekben érintett partnereket, és vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben vagy eladóként lép fel valamennyi vevővel szemben; 52. közszektorbeli intézmény: az államháztartásról szóló 1992. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti költségvetési szerv; központi kormány vagy az Áht. szerinti költségvetési szerv többségi tulajdonában álló közhasznú társaság, nonprofit társaság, ha tartozásaiért a központi kormány jogszabály vagy szerződés erejénél fogva kezességet, garanciát vállal; a köztestület és minden olyan szervezet, amelyet bármely EGT-állam jogrendje közszektorbeli intézménynek tekint; 53. különleges célú gazdasági egység (KCGE): hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak nem minősülő, egy vagy több értékpapírosítási ügylet végrehajtására létrehozott olyan jogi személyiségű gazdasági társaság vagy egyéb jogi személy, amelynek tevékenysége kizárólag az értékpapírosítási ügylet végrehajtására korlátozódik, és amelynek forrásai között az eszközátruházó (originator) kötelezettségei elkülönülnek e jogi személyiségű gazdasági társaság vagy egyéb jogi személy kötelezettségeitől, és az értékpapírosítási ügylethez kapcsolódó tulajdonosi vagy rendelkezési jogok gyakorlója jogait korlátlanul megterhelheti vagy elcserélheti; 54. külső hitelminősítő szervezet: a hitelminősítés alanyától és címzettjétől szervezetileg, tevékenységileg, irányításilag, működésileg és véleményalkotás szempontjából független szervezet, amely hitelminősítési tevékenységet folytat; 55. lakóingatlan: a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban a) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki, b) tanyaként feltüntetett lakó-, gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese; 56. lejárat előtti visszafizetést biztosító rendelkezés (rulírozó megállapodásból származó kitettség vonatkozásában): olyan rendelkezés a szerződésben, amely meghatározott események bekövetkeztekor lehetővé teszi a befektetőnek járó összegek visszafizetését a kibocsátott értékpapírok eredetileg meghatározott lejárata előtt; 57. likviditási hitelkeret: olyan szerződéses megállapodással létrejövő értékpapírosítási pozíció, amelynek célja, hogy a befektetők számára biztosítsa a szerződésben rögzített időpontban történő pénzáramlást; 58. maradék pozícióra vonatkozó visszavásárlási jog: az eszközátruházó (originator) olyan szerződéses vételi opciója, amely lehetővé teszi az értékpapírosítás során kibocsátott értékpapírok visszavásárlását vagy az értékpapírosítási pozíció megszüntetését az alapul szolgáló kitettségek egészének visszafizetése előtt, ha a fennálló kitettségek egy meghatározott érték alá csökkennek; 59. meghatározó piaci szereplő: a) a központi kormány, a központi bank, az 5. § (3) be kezdésében meghatározottaknak megfelelő regionális kormány vagy helyi önkormányzat, a 6. § (3) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő közszektorbeli intézmény, a 7. § (5) bekezdése szerinti multilaterális fejlesztési bank és a 8. § szerinti nemzetközi szervezet, ha arra a sztenderd módszer alapján 0%-os kockázati súlyt kell alkalmazni, b) a hitelintézet és a befektetési vállalkozás, c) a pénzügyi vállalkozás, a biztosító, a viszontbiztosí tó, ha arra a sztenderd módszer alapján 20%-os kockázati súly alkalmazható, d) elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével nem rendelkező pénzügyi vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító, ha a kockázattal súlyozott kitettség értékét és a várható veszteség értékét belső minősítésen alapuló módszer szerint számító befektetési vállalkozás a Felügyelet által elismert külső hitelminősítő szervezet legalább 2-es hitelminősítési besorolásához tartozó nemteljesítési valószínűséget rendelt, e) tőkekövetelmény vagy tőkeáttételi szabályok tekintetében szabályozott kollektív befektetési forma, f) szabályozott nyugdíjalap, g) elismert elszámolóház; 60. mikro-, kis- és középvállalkozás: a Tpt.-ben megha tározott fogalom; 61. minősített pozíció: elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével rendelkező értékpapírosítási pozíció; 62. nem minősített pozíció: elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével nem rendelkező értékpapírosítási pozíció; 63. nemteljesítéskori csereügylet: olyan szerződés, amelyben a hitelkockázati fedezetet nyújtó félnek a szerződésben foglalt fizetési kötelezettsége a kielégítési jog megnyílását eredményező hitelesemény bekövetkezésekor áll fenn; 64. nemteljesítési valószínűség (PD): annak a valószínűsége, hogy az ügyfél fizetési kötelezettsége esetén, egy éven belül megvalósul a nemteljesítés; 65. nemteljesítéskori veszteségráta (LGD): az ügyfél nemteljesítéséből származó veszteségnek a nemteljesítés időpontjában fennálló kitettséghez viszonyított aránya; 66. nettósítási halmaz: azonos partnerrel létrejött ügyletek csoportja, amelyek jogilag érvényesíthető kétoldalú nettósítási megállapodás tárgyát képezik, és amelyek esetén a nettósítást a szerződéses nettósításra és a hitelkockázat mérséklésre vonatkozó előírások lehetővé teszik; 67. partner hitelkockázat (CCR): annak a kockázata, hogy az ügyletben érintett partner nemteljesítése az ügylet pénzáramlásának végleges teljesítése előtt bekövetkezhet; 68. piaci értékek eloszlása: azonos nettósítási halmazban lévő ügyletek nettó piaci értéke valószínűségi eloszlásának előrejelzése néhány jövőbeni időpontra (előrejelzési horizontra), amely során figyelembe kell venni az ügyletek korábbi piaci értékének alakulását; 69. pénzügyi biztosíték: készpénz, betét, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, átváltoztatható kötvény, kollektív befektetési értékpapír, fedezett kötvény és arany; 70. referencia eszköz: olyan eszköz, index vagy több eszközből álló kosár, amely származtatott ügylet esetén a viszonyítás alapját képezi; 71. rulírozó megállapodásból származó kitettség: olyan kitettség, amelynél az ügyfelek tartozásának egyenlegei az ügyfelek kölcsönfelvételi és visszafizetési döntéseinek megfelelően a megállapított értékhatáron belül ingadozhatnak; 72. saját nettósítási halmaz: minden olyan ügylet, amely nem képezi a szerződéses nettósításra vonatkozó előírások szerint jogilag érvényesíthető kétoldalú megállapodás tárgyát; 73. szintetikus értékpapírosítás: olyan értékpapírosítás, amelynél az ügyletrész-sorozatba sorolás előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet alkalmazásával (hitelderivatívákkal vagy garanciákkal) valósul meg, és a kitettségek az eszközátruházó (originator) számviteli mérlegében maradnak; 74. teljes hozamcsere-ügylet: olyan megállapodás, amelynek keretében az egyik fél a referencia eszköznek a futamidő alatti kamathozamból és tőkehozamából származó kifizetést átadja a referencia eszköz tulajdonosának, és a referencia eszköznek a tulajdonosa a szerződésben meghatározott – a referencia eszköz hozamához nem kötött – értékpapír hozamát fizeti meg a másik félnek; 75. termékkategóriák közötti nettósítás: egy nettósítási halmazba különböző termékkategóriákra vonatkozó ügyletek bevonása a termékkategóriánkénti nettósítási szabályokkal összhangban; 76. tényleges eloszlás: a piaci értékek vagy a kitettségek eloszlása egy jövőbeni időszakban, amikor az eloszlást múltbeli érték (ár-, árfolyam-, kamatláb-változás alapján meghatározott volatilitás) figyelembevételével számítják; 77. tényleges lejárat: a származtatott ügyletek kitettség értékének belső modell módszer alkalmazásával történő meghatározása esetén az egy évnél hosszabb lejáratú nettósítási halmaz esetén a nettósítási halmazban lévő ügyletek futamideje alatti kockázat összegének a kockázatmentes hozamhoz tartozó kamattal diszkontált értéke, amelyet el kell osztani a nettósítási halmazban lévő ügyletek – egy éven túlra vonatkozó – várható kockázat összegének a kockázatmentes hozamhoz tartozó kamattal diszkontált értékével azzal, hogy a számítás során a várható kitettség helyettesíthető a tényleges várható kitettséggel a gördülő kockázat tükrözése érdekében; 78. tényleges várható kitettség: az a várható legmagasabb kitettség, amely azon a napon vagy az azt megelőző bármely napon fennáll, amely egy adott napra vonatkozóan meghatározható az adott napon várható kitettség vagy a megelőző nap tényeleges kitettség alapján is a magasabb érték figyelembevételével; 79. tényleges várható pozitív kitettség: a tényleges várható kitettség időbeli súlyozott átlaga az első évre, vagy ha a nettósítási halmazban lévő valamennyi szerződés egy éven belül esedékessé válik, akkor a nettósítási halmazban lévő leghosszabb futamidejű szerződés időtartamára vetítve, ahol a súlyok az egyes egyedi várható kitettségek által megtestesített időnek az egész időintervallumhoz viszonyított arányai; 80. tőkepiac vezérelt ügylet: biztosítékkal fedezett kitettséget eredményező megállapodás, amely olyan rendelkezést tartalmaz, ami lehetővé teszi a befektetési vállalkozás számára, hogy az ügyfelet a fedezet rendszeres – akár napi gyakorisággal történő – kiegészítésére kötelezze; 81. ügyletrész-sorozat (tranche): az értékpapírosítási ügylet alapjául szolgáló egy vagy több kitettség hitelkockázatának szerződésben rögzített, elkülönülő része, ahol e rész egy pozíciójához nagyobb vagy kisebb hitelkockázat kapcsolódik, mint az ügylet más részének ugyanilyen méretű pozíciójához tartozó hitelkockázata, figyelmen kívül hagyva a harmadik fél által az adott értékpapírosítási pozícióval rendelkezőnek nyújtott hitelkockázati fedezeteket; 82. üzleti egység: a befektetési vállalkozás vagy a leányvállalata által meghatározott szempontok szerint egyértelműen körülhatárolható, homogén és más kitettségtől eltérő módon kezelt kitettségek csoportja; 83. várható kitettség: a kitettségek eloszlásának átlaga, a nettósítási halmazban lévő, leghosszabb futamidejű ügylet lejáratát megelőző bármely jövőbeli időpontban; 84. várható pozitív kitettség: a várható kitettségek időbeli súlyozott átlaga, ahol a súlyok az egyes egyedi várható kitettségek által megtestesített időnek az egész időintervallumhoz viszonyított arányai azzal, hogy a minimális tőkekövetelményt az első évre vetített átlag, vagy ha a nettósítási halmazban lévő valamennyi szerződés egy éven belül esedékessé válik, akkor a nettósítási halmazban lévő leghosszabb futamidejű szerződés időtartama alapján számított átlag alapján kell meghatározni; 85. várható veszteségráta: a hitelkockázat esetén az ügyfél egy éven belül bekövetkező nemteljesítéséből vagy a vásárolt követelés értékének egy év alatt bekövetkező felhígulási kockázatából származó várható veszteségnek a nemteljesítés időpontjában fennálló kitettség vagy vásárolt követelés értékére vetített aránya; 86. vásárolt követelés: minden olyan le nem járt vagy legfeljebb kilencven napja lejárt követelés, amely üzletszerű termék-, szolgáltatásvásárlás vagy eszközzel fedezett ügylet engedményezésével keletkezett; 87. veszteség: a hitelkockázat esetén olyan gazdasági veszteség, amely tartalmazza a behajtás közvetlen és közvetett költségeit is, és a behajtási összegek, költségek tekintetében figyelembe veszi a pénz időértékét. 2. § A befektetési vállalkozás hitelkockázatának tőkekövetelménye a) a II. Fejezet szerint a sztenderd módszer és az V. Fejezet szerint a partner hitelkockázat előírásai alapján meghatározott, a IV. Fejezet szerint a hitelkockázat-mérséklés mértékével csökkentett kockázattal súlyozott kitettség érték 8%-ának, a felhígulási kockázat és a VI. Fejezet szerint az értékpapírosítás, vagy b) a III. Fejezet szerint a belső minősítésen alapuló módszer, az V. Fejezet szerint a partner hitelkockázat előírásai alapján meghatározott, a IV. Fejezet szerint a hitelkockázat-mérséklés mértékével csökkentett kockázattal súlyozott kitettség érték 8%-ának, a felhígulási kockázat és a VI. Fejezet szerint az értékpapírosítás tőkekövetelményének összege. II. Fejezet SZTENDERD MÓDSZER Kitettségi osztályok 3. § (1) A befektetési vállalkozás meghatározza a kitettség értékét. A mérlegen kívüli tételeket be kell sorolni az 1. melléklet szerinti kockázati kategóriába. A kitettség értéke a) eszköz esetén az eszköz mérleg szerinti értéke, b) mérlegen kívüli tétel esetén a mérlegen kívüli tétel nyilvántartási értékének egyedileg megképzett céltartalékkal csökkentett értékének ba) 100%-a a teljes kockázati, bb) 50%-a, a közepes kockázati, bc) 20%-a, az alacsony kockázati, bd) 0%-a, a kockázatmentes kategória esetén, c) származtatott ügylet, repóügylet, értékpapírkölcsön és árukölcsön esetén az V. fejezet szerint meghatározott érték. (2) A befektetési vállalkozás minden kitettséget besorol az a)–p) pont szerinti kitettségi osztályba: a) központi kormánnyal, központi bankkal szembeni követelés vagy függő követelés, b) regionális kormánnyal, helyi önkormányzattal szembeni követelés vagy függő követelés, c) közszektorbeli intézménnyel szembeni követelés vagy függő követelés, d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni követelés vagy függő követelés, e) nemzetközi szervezettel szembeni követelés vagy függő követelés, f) intézménnyel szembeni követelés vagy függő követelés, g) vállalkozással szembeni követelés vagy függő követelés, h) lakossággal szembeni követelés vagy függő követelés, i) ingatlannal fedezett követelés vagy függő követelés, j) késedelmes tétel, k) Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minősített kategóriába tartozó tétel, l) fedezett kötvény formájában fennálló követelés, m) értékpapírosítási pozíció, n) intézménnyel, vállalkozással szemben fennálló rö vid lejáratú követelés, o) kollektív befektetési formával szembeni követelés, p) egyéb tétel. (3) A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tőkéből le nem vont kitettség kockázati súllyal szorzott értéke. (4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kockázattal súlyozott kitettség érték számításakor a kitettséghez 100%-os kockázati súlyt kell hozzárendelni. (5) A Felügyelet akkor engedélyezi 0%-os kockázati súly hozzárendelését a befektetési vállalkozás anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával szembeni – a szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező – kitettséghez, ha a) hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás, b) a befektetési vállalkozással azonos összevont alapú felügyeleti számításokban teljeskörűen kerül figyelembevételre, c) a befektetési vállalkozáséval azonos kockázatértékelési, kockázatmérési és ellenőrzési eljárásokkal rendelkezik, d) magyarországi székhellyel rendelkezik, e) közte és a befektetési vállalkozás között a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában szavatoló tőke átadásnak minősül a) az alárendelt kölcsöntőke nyújtása, b) veszteségrendezésre történő pótbefizetés, c) jegyzett tőke emelése, d) jogszabály alapján a tőke- vagy az eredménytartalék terhére történő végleges pénz- vagy eszközátadás, e) alapvető vagy járulékos kölcsöntőke nyújtása. Kockázati súlyok 4. § (1) A központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettséghez – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott eltéréssel – 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. (2) Ha a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettség rendelkezik külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel, akkor a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettséghez – a Felügyelet által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján – az 1. táblázat szerinti kockázati súlyt kell rendelni. 1. táblázat Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6 (3) Az Európai Központi Bankkal szembeni kitettséghez 0%-os kockázati súlyt kell rendelni. (4) EGT-állam központi kormányával, központi bankjával szembeni, a központi kormány, központi bank nemzeti pénznemében denominált és finanszírozott kitettséghez 0%-os kockázati súlyt kell rendelni. (5) Ha a magyar szabályozással legalább egyenértékű felügyeleti és prudenciális előírásokat alkalmazó harmadik ország illetékes hatósága a központi kormányával, központi bankjával szembeni, nemzeti pénznemében denominált és finanszírozott kitettséghez az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kockázati súlynál kisebb kockázati súlyt rendel, akkor ehhez a kitettséghez a harmadik ország illetékes hatósága által alkalmazott kisebb kockázati súly rendelhető. 5. § (1) A regionális kormánnyal, helyi önkormányzattal szembeni kitettséghez – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az intézménnyel szembeni kitettséghez kockázati súlyt kell rendelni. (2) A regionális kormánnyal és a helyi önkormányzattal szembeni kitettségre nem alkalmazható a 9. § (6) bekezdése szerinti – alacsonyabb – kockázati súly. (3) Ha a regionális kormány vagy a helyi önkormányzat – a nemteljesítési kockázatának a központi kormány kockázati szintjére történő csökkentését is biztosító – szuverén adó megállapítási jogkörrel (önálló adókivetési jogkörrel) és annak érvényesítéséhez szükséges intézményi háttérrel rendelkezik, akkor a kitettségével szemben a központi kormányával azonos kockázati súly alkalmazható. (4) Ha a harmadik ország legalább a magyar szabályozással egyenértékű felügyeleti és prudenciális szabályokat alkalmaz, és a regionális kormányával vagy a helyi önkormányzatával szembeni kitettség súlyozása megegyezik a központi kormányával szembeni kitettség súlyozásával, akkor a harmadik ország regionális kormányával vagy helyi önkormányzatával szembeni kitettség súlyozására annak központi kormányával szembeni kitettség kockázati súlyozása alkalmazható. (5) A Felügyelet a honlapján közzéteszi a regionális kormányok és helyi önkormányzatok listáját, amelyekkel szemben a központi kormányukkal azonos kockázati súly alkalmazható. (6) Ha a jogi személyiséggel rendelkező egyház vagy annak jogi személyiséggel rendelkező egysége szuverén adómegállapítási joggal (önálló adókivetési jogkörrel) rendelkezik, akkor a kitettségére – a (3) bekezdés alkalmazásának kivételével – a regionális kormánnyal vagy a helyi önkormányzattal szembeni kitettségre alkalmazott kockázati súlyozást kell alkalmazni. 6. § (1) A közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettséghez – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eltéréssel – 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. (2) A közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettséghez az intézménnyel szembeni kitettségre vonatkozó kockázati súlyozást kell alkalmazni, ha a) a közszektorbeli intézmény döntő mértékben helyi önkormányzat számára és a helyi önkormányzattól származó bevételből végzi tevékenységét, és b) a többségi fenntartó helyi önkormányzathoz nem 100%-os kockázati súlyt kell rendelni azzal, hogy nem alkalmazható a 9. § (6) bekezdése szerinti besorolás-csökkentés. (3) Ha a közszektorbeli intézmény a központi kormányának irányítása alá tartozik, és a) a központi kormány a közszektorbeli intézmény tartozásaiért jogszabály vagy szerződés erejénél fogva kezességet vagy garanciát vállal, és b) döntő mértékben a központi kormány számára és a központi kormánytól származó bevételből végzi tevékenységét, akkor a kitettségével szemben a központi kormánnyal azonos kockázati súlyozás alkalmazható. (4) Ha az EGT-állam közszektorbeli intézményével szembeni kitettségre a tagállam központi kormányával vagy az intézménnyel szembeni kitettségre alkalmazott kockázati súlyozást kell alkalmazni, akkor ezen kockázati súlyozás Magyarországon is alkalmazható. (5) Ha a harmadik ország a magyar szabályozással legalább egyenértékű felügyeleti és prudenciális szabályokat alkalmaz, és a közszektorbeli intézményével szembeni kitettség súlyozása megegyezik az intézménnyel szembeni kitettség súlyozásával, akkor a harmadik ország közszektorbeli intézményével szembeni kitettség súlyozására a harmadik országban alkalmazott súlyozás alkalmazható. 7. § (1) A multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettséghez – a (3) és (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel –, ha a) rendelkezik elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével, akkor a (2) bekezdés szerinti hitelminősítési besorolásnak megfelelő, vagy b) nem rendelkezik elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével, akkor 50%-os kockázati súlyt kell rendelni. (2) A multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettséghez, ha rendelkezik elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével – a Felügyelet által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján – a 2. táblázat szerinti kockázati súlyt kell rendelni: 2. táblázat Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6 (3) A multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettségre nem alkalmazható a 9. § (6) bekezdése szerinti besorolás-csökkentés. (4) A sztenderd módszer alkalmazása esetén az Amerika-közi Befektetési Társasággal, a Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bankkal, a Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bankkal szembeni kitettséget a multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettségre vonatkozó előírások szerint kell kezelni. (5) Az a)–n) pontban meghatározott multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettséghez 0%-os kockázati súlyt kell rendelni: a) Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, b) Nemzetközi Pénzügyi Társaság, c) Amerika-közi Fejlesztési Bank, d) Ázsiai Fejlesztési Bank, e) Afrikai Fejlesztési Bank, f) az Európa Tanács Fejlesztési Bankja, g) Északi Beruházási Bank, h) Karibi Fejlesztési Bank, i) Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, j) Európai Beruházási Bank, k) Európai Beruházási Alap, l) Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség, m) Nemzetközi Pénzügyi Eszköz a Védőoltásokért, n) Iszlám Fejlesztési Bank. (6) Az Európai Beruházási Alapnál jegyzett, de be nem fizetett tőkéhez 20%-os kockázati súlyt kell rendelni. 8. § Az a)–c) pontban meghatározott nemzetközi szervezettel szembeni kitettséghez 0%-os kockázati súlyt kell rendelni: a) Európai Közösség, b) Nemzetközi Valutaalap c) Nemzetközi Fizetések Bank. 9. § (1) Az intézménnyel szembeni kitettséghez a (2)–(8) bekezdés szerint meghatározott kockázati súlyt kell rendelni. (2) Ha az intézmény nem rendelkezik elismert külső hitelminősítő szervezet minősítésével, akkor az intézménnyel szembeni kitettséghez nem lehet a székhelye szerinti központi kormánnyal szembeni kitettséghez rendelt kockázati súlynál kisebb kockázati súlyt rendelni. (3) Az intézménnyel szembeni kitettséghez a – székhelye szerinti központi kormány hitelminősítési besorolásához tartozó – 3. táblázat szerinti kockázati súlyt kell rendelni: 3. táblázat Központi kormány hitelminősítési besorolása 1 2 3 4 5 6 (4) Ha az intézmény székhelye olyan országban van, amelynek központi kormányát elismert külső hitelminősítő szervezet vagy exporthitel-ügynökség nem minősítette, akkor az intézménnyel szembeni kitettséghez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. (5) A három hónapos vagy annál rövidebb futamidejű intézménnyel szembeni kitettséghez 20%-os kockázati súlyt kell rendelni. (6) A három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű, az intézmény székhelye szerinti EGT-állam nemzeti pénznemében denominált és finanszírozott intézménnyel szembeni kitettséghez a központi kormánnyal szembeni kitettség 4. §-ának (4) és (5) bekezdése szerinti kockázati súlynak megfelelő hitelminősítési besorolásnál eggyel kedvezőtlenebb besoroláshoz kapcsolódó – de legalább 20%-os – kockázati súlyt kell rendelni. (7) Az intézmény által a szavatoló tőke számítása során figyelembe vett eszközbe történő befektetéshez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni, kivéve ha azt levonják a szavatoló tőkéből. (8) E § alkalmazásában intézmény alatt a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozást is érteni kell. 10. § (1) Ha a vállalkozással szembeni kitettség rendelkezik külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel, akkor a vállalkozással szembeni kitettséghez – a Felügyelet által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján – a 4. táblázat szerinti kockázati súlyt kell rendelni. 4. táblázat Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6 (2) Ha a vállalkozással szembeni kitettség nem rendelkezik külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel, akkor a vállalkozással szembeni kitettséghez 100%-os, vagy a vállalkozás székhelye szerinti központi kormánnyal szembeni kitettséghez tartozó kockázati súly közül a magasabb kockázati súlyt kell rendelni. 11. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott lakossággal szembeni kitettséghez 75%-os kockázati súlyt kell rendelni. (2) Lakossággal szembeni kitettségnek minősül az értékpapír kivételével az a kitettség, amely a) természetes személlyel és mikro-, kis- vagy középvállalkozással szemben áll fenn, b) jelentős számú, hasonló jellemzőkkel rendelkező kitettség egyike, és ezáltal jelentősen csökken a kölcsönnyújtáshoz kapcsolódó kockázat, c) az adós ügyfélnek vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának a befektetési vállalkozással, a befektetési vállalkozás anyavállalatával és az anyavállalat leányvállalatával szembeni tartozásának – ideértve a késedelmes kitettséget, de ide nem értve a lakóingatlannal fedezett kitettséget – együttes összege nem haladja meg az egymillió eurót, amelynek ellenőrzése érdekében a befektetési vállalkozás az adott helyzetben elvárható gondossággal jár el, d) az a) pont szerinti személlyel szembeni lízingszerződés szerinti minimális lízingdíjak jelenértéke is azzal, hogy a kitettséget bele kell számítani a c) pont szerinti összegbe. (3) A lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik az e §-ban foglaltaknak megfelelő, de a 12. §-ban meghatározott feltételeknek meg nem felelő ingatlannal fedezett kitettség. (4) A lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik az e §-ban foglaltaknak megfelelő és a 12. § szerint jelzálogjoggal nem fedezett kitettség-rész. 12. § (1) Az ingatlannal teljeskörűen fedezett kitettséghez – a (3)–(8) bekezdésben meghatározott eltéréssel – 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. (2) E § alkalmazásában a kitettség akkor tekinthető ingatlannal teljeskörűen fedezettnek, ha a fedezetként felajánlott ingatlan elismert hitelkockázat-mérséklő tétel. (3) A kitettségnek a lakóingatlanra bejegyzett, jelzálogjoggal fedezett részéhez 35%-os kockázati súlyt kell rendelni, ha a) a lakóingatlanban a tulajdonos lakik (vagy lakni fog) vagy bérbe adja (bérbe fogja adni) azt, b) a lakóingatlan értéke független az adós hitelminősítésétől, c) az adós kockázata nem a biztosítékként felajánlott lakóingatlan által generált pénzáramlástól függ, d) a kitettség értéke nem haladja meg a lakóingatlan piaci értékének 70%-át. (4) A lakóingatlanra vonatkozó lízingügylet esetén a lízingbe vevővel szembeni kitettséghez 35%-os kockázati súlyt kell rendelni, ha a) a lakóingatlan a lízingbe adó befektetési vállalkozás tulajdonában van, és a lízingbe vevőnek lehetősége van a lakóingatlan megvásárlására, b) a lakóingatlan értéke független a lízingbe vevő hitelminősítésétől, c) a lízingbe vevő kockázata nem a biztosítékként felajánlott lakóingatlan által generált pénzáramlástól függ, d) a kitettség értéke nem haladja meg a lakóingatlan piaci értékének 70%-át. (5) A lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett kitettség-részhez 50%-os kockázati súlyt kell rendelni, ha a) az ingatlan a Magyar Köztársaság területén helyezkedik el, b) az ingatlan értéke független az adós hitelminősítésétől, c) az adós kockázata nem a biztosítékként felajánlott ingatlan által generált pénzáramlástól függ. (6) A lakóingatlannak nem minősülő ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing ügylet esetén a lízingbe vevővel szembeni kitettséghez 50%-os kockázati súlyt kell rendelni, ha a) az ingatlan a Magyar Köztársaság területén helyezkedik el, b) a lakóingatlan értéke független a lízingbe vevő hitelminősítésétől, c) a lízingbe vevő kockázata nem a biztosítékként felajánlott ingatlan által generált pénzáramlástól függ. (7) Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott 50%-os kockázati súly a lakóingatlannak nem minősülő ingatlannal fedezett kitettségnek arra a részére vonatkozik, amelyik nem haladja meg az a) és b) pont szerint kiszámított határértékek közül az alacsonyabb értéket: a) az ingatlan piaci értékének 50%-át, vagy b) az ingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át. (8) Ha más EGT-állam alkalmazza a lakóingatlannak nem minősülő ingatlannal fedezett kitettség esetén az (5) és (6) bekezdés szerinti 50%-os kockázati súlyt, és a kitettség megfelel az (5) és (6) bekezdésben meghatározott további feltételeknek, akkor abban az EGT-államban lévő, lakóingatlannak nem minősülő ingatlannal fedezett kitettség esetén a más EGT-állam kockázati súlyozása Magyarországon is alkalmazható. 13. § (1) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett és a 88. § (5) bekezdése szerinti feltételeknek is megfelelő tételnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett összegéhez – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a következő kockázati súlyt kell alkalmazni: a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke – elismert hitelkockázati fedezettel – nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke – elismert hitelkockázati fedezettel – nem biztosított részének 20%-a. (2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett kitettség elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. (3) A (2) bekezdéstől eltérően 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a. (4) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett kitettséghez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. (5) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetén elismert hitelkockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. (6) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a Felügyelet által a IV. Fejezetben meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, és az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. 14. § (1) Fedezett kötvény fedezetét a következő eszközök valamelyike képezheti: a) EGT-állam központi kormányával, központi bankjával, közszektorbeli intézményével, regionális kormányával és helyi önkormányzatával szembeni vagy általa garantált kitettség, b) a kibocsátó intézmény a fennálló fedezett kötvény állománya értékének legfeljebb 20%-áig ba) hitelminősítési besorolás l-es kategóriájába tartozó harmadik ország központi kormányával vagy központi bankjával, multilaterális fejlesztési bankkal, nemzetközi intézménnyel szembeni vagy általa garantált kitettség, és bb) központi kormánnyal, központi bankkal, intézménnyel azonos kockázati súllyal súlyozott és a hitelminősítési besorolás l-es kategóriájába tartozó harmadik országbeli közszektorbeli intézménnyel, regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni vagy általa garantált kitettség, c) az intézménnyel szembeni kitettség, ha annak székhelye szerinti központi kormány 1. hitelminősítési besorolású és az intézménnyel szembeni kitettség teljes összege a kibocsátó intézmény fedezett kötvény állománya értékének legfeljebb 15%-a, amely értékkorlát esetén nem lehet figyelembe venni az ingatlannal fedezett kölcsön felvevője által a fedezett kötvény tulajdonosának továbbított kifizetést vagy a vonatkozásukban végzett felszámolási eljárást azzal, hogy a tagállamban székhellyel rendelkező intézménnyel szembeni kitettség 100 napnál nem későbbi lejárat esetén nem tartozik az 1. hitelminősítési besorolás követelménye alá, hanem 2. hitelminősítési besorolás minimális követelményének kell megfelelnie, d) lakóingatlanon alapított zálogjoggal biztosított hitelek esetén a zálogjogok értékének – ideértve bármely korábbi zálogjogot is – és a fedezetül szolgáló lakóingatlan fedezeti értékének 80%-a közül a kisebb értékig, bármely tagállam jogszabályában meghatározott, lakóingatlannal kapcsolatos kitettség értékpapírosítását végző intézmény által kibocsátott értékpapírral fedezett hitel, ha az értékpapírosító hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy vállalkozás eszközeinek legalább 90%-a – amely értékkorlát esetén nem lehet figyelembe venni a fedezett kölcsön felvevője által az értékpapír tulajdonosának továbbított kifizetést vagy a vonatkozásukban végzett felszámolási eljárást – jelzáloghitelhez kötődik, és a kibocsátott értékpapír értéke a kibocsátó intézmény fennálló fedezett kötvény állománya értékének legfeljebb 20%-a, e) a Felügyelet által a IV. Fejezetben meghatározottak szerint elismert olyan, nem lakóingatlannal biztosított, 70%-os hitelbiztosítéki érték-arányt meg nem haladó hitel, ahol a fedezett kötvény biztosítékának összértéke legalább 10%-kal meghaladja a fedezett kötvény névértékét és valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető, f) hajóval biztosított hitel, ahol a zálogjog elsőbbségi zálogjogokkal kombinált teljes értéke legfeljebb a biztosítékként nyújtott hajó értékének 60%-a. (2) Az (1) bekezdés értelmében a fedezett kötvény az említett eszközök valamelyike által biztosítékkal ellátottnak akkor tekinthető, ha az (1) bekezdés szerinti eszközök kizárólag a kötvény tulajdonosának a veszteséggel szembeni védelmére szolgálnak. (3) A fedezett kötvény biztosítékát jelentő ingatlanon alapított zálogjog hitelkockázati fedezeteként – e § vonatkozásában – kizárólag elismert hitelkockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. (4) A fedezett kötvényt kibocsátó intézmény hitelkockázati fedezettel nem ellátott, és nem hátrasorolt kitettsé gei alapján kell meghatározni a fedezett kötvény kockázati súlyozását. Ha az intézménnyel szembeni kitettséghez a) 20%-os kockázati súlyt kell rendelni, akkor a fedezett kötvényhez 10%-os, b) 50%-os kockázati súlyt kell rendelni, akkor a fedezett kötvényhez 20%-os, c) 100%-os kockázati súlyt kell rendelni, akkor a fedezett kötvényhez 50%-os, d) 150%-os kockázati súlyt kell rendelni, akkor a fedezett kötvényhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 15. § (1) A kollektív befektetési formával szembeni kitettséghez – a (2)–(7) bekezdésben meghatározott eltéréssel – 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. (2) Ha a kollektív befektetési formával szembeni kitettség rendelkezik külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel, akkor a kollektív befektetési formával szembeni kitettséghez – a Felügyelet által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján – az 5. táblázat szerinti kockázati súlyt kell rendelni. 5. táblázat Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6 (3) Ha a kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség különösen magas kockázatúnak minősül, akkor a kitettséghez 150%-os kockázati súlyt kell rendelni. Különösen magas kockázatúnak minősül a kockázati tőkealapban lévő, a tőzsdén nem forgalmazott és szavatoló tőkéből le nem vont magántőke-befektetés, és a Tpt. 38. §-ának (4) bekezdése szerinti szokásostól eltérő kockázatú értékpapír. (4) A befektetési vállalkozás az (5)–(7) bekezdés szerint is meghatározhatja a kollektív befektetési értékpapír esetén alkalmazandó kockázati súlyt, ha a) a kollektív befektetési értékpapírt kezelő társaság a Felügyelet vagy másik EGT-állam felügyeleti hatóságának illetékessége alá tartozik, b) a kollektív befektetési értékpapír tájékoztatója tartalmazza azokat az eszközkategóriákat, amelyekbe a kollektív befektetési forma befektethet, továbbá – ha a befektetési vállalkozás befektetési korlátot alkalmaz – a befektetési korlátokat és azok kiszámítására szolgáló módszereket, és c) a kollektív befektetési értékpapírhoz kapcsolódó kollektív befektetési formának a gazdasági tevékenységéről évente legalább egyszer jelentés készül a tárgyidőszakra vonatkozóan az eszközök és források, valamint a bevétel és a működés értékelésének érdekében. (5) Ha a befektetési vállalkozás számára ismert a kollektív befektetési forma portfóliója, akkor a portfólióban lévő kitettségek kockázati súlyait kell figyelembe venni azzal, hogy a kollektív befektetési forma kockázati súlyát a portfólió eszközkategóriái kockázati súlyainak súlyozott átlagaként kell kiszámítani. (6) Ha a befektetési vállalkozás számára nem ismert a kollektív befektetési forma portfóliója, akkor a kitettség kockázati súlyának meghatározásakor úgy kell a kollektív befektetési forma portfólióját figyelembe venni, mintha a kollektív befektetési forma kezelési szabályzata által megengedett legnagyobb mértékig először a legmagasabb kockázati súlyozású kitettségi osztályba fektetne be, majd egyre alacsonyabb kockázati súlyozású kitettségi osztályba fektetne be, amíg el nem éri a befektetésre vonatkozó befektetési korlátot. (7) A befektetési vállalkozás harmadik fél közreműködését is igénybe veheti az (5) és (6) bekezdés szerinti számítások elvégzésre, ha biztosított a számítás és az arról szóló jelentés megfelelő elkészítése. (8) Ha a harmadik ország kollektív befektetési értékpapírját másik EGT-állam – az Európai Unió szabályozásával legalább egyenértékű felügyeleti és prudenciális szabályozás miatt – elismertként jóváhagyja, akkor a (4) bekezdés a) pontjának vonatkozásában Magyarországon is elismertnek tekintendő. 16. § (1) Az értékpapírosított pozíció kitettség értéke a) eszköz esetén az eszköz mérleg szerinti értéke, b) mérlegen kívüli tétel esetén a mérlegen kívüli tétel értékének és a 8. táblázat szerinti hitelegyenértékesítési tényezőnek a szorzata. Ha e rendelet másként nem rendelkezik a hitelegyenértékesítési tényező 100%. (2) Ha a befektetetési vállalkozás egy értékpapírosítási ügyletben kettő vagy több, egymást átfedő pozícióval rendelkezik, akkor a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor az átfedés mértékéig csak azt a pozíciót vagy pozíciórészt kell figyelembe venni, amelyik nagyobb kockázattal súlyozott kitettséget eredményez. Az átfedés azt jelenti, hogy a pozíciók részben vagy egészben ugyanazon kockázattal szembeni kitettséget eredményeznek úgy, hogy az átfedés mértékéig egy kitettségként kell őket kezelni. 17. § (1) Az értékpapírosított pozíció kitettség értékéhez, ha rendelkezik külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel, akkor – a Felügyelet által a hitelminősítés hez hozzárendelt besorolás alapján – a 6. táblázat vagy a 7. táblázat szerinti kockázati súlyt kell rendelni. (2) Az értékpapírosított pozíció kitettség értékéhez, ha nem rendelkezik külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel, akkor 1 250%-os kockázati súlyt kell rendelni. 6. táblázat Rövid lejáratú, hitelminősítéssel nem rendelkező pozíció Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 vagy magasabb 7. táblázat Rövid lejáratú, hitelminősítéssel rendelkező pozíció Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 vagy magasabb Kockázati súly 20% 50% 100% 1 250% 18. § (1) Ha az eszközátruházó befektetési vállalkozás 150%-os kockázati súlyt rendel minden késedelmes és különösen magas kockázatúnak minősített értékpapírosított kitettséghez, akkor – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az értékpapírosítási pozícióhoz kiszámított, kockázattal súlyozott kitettség legmagasabb értéke legfeljebb a kitettség értékpapírosítás nélküli kockázattal súlyozott értéke lehet. (2) A befektetési vállalkozás levonhatja annak az értékpapírosítási pozíciónak a kitettség értékét a szavatoló tőkéből, amelyhez 1 250%-os kockázati súlyt rendel. Ha a befektetési vállalkozás az értékpapírosított pozíció kitettség értékét levonja a szavatoló tőkéből, akkor az értékpapírosítási pozíciót nem kell figyelembe venni az (1) bekezdés szerinti, kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor. (3) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdés szerint jár el, akkor a szavatoló tőkéből levont összeg 12,5-del megszorzott összegét levonja az (1) bekezdés szerinti, kockázattal súlyozott kitettség legmagasabb értékből. 19. § (1) Ha az értékpapírosított pozíció nem rendelkezik külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel és az értékpapírosított kitettségek halmazának (pool) mindenkori összetétele ismert, akkor a befektetési vállalkozás alkalmazhatja az értékpapírosított pozíció alapját képező, külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel nem rendelkező kitettséghez rendelt kockázati súlyok átlagának és a (2) bekezdés szerinti koncentrációs ráta szorzatát. (2) A koncentrációs ráta meghatározásához az ügyletrész-sorozatok (tranche) névértékének összegét el kell osztani azon ügyletrész-sorozatok névértékének összegével, amelyeket hátrébb vagy azonos helyre soroltak azzal az ügyletrész-sorozatban levő pozícióval, amelyben az ügyletrész-sorozat maga is van. (3) Az (1) bekezdés szerinti kockázati súlyok átlaga nem haladhatja meg az 1 250%-ot, és nem lehet alacsonyabb, egy előrébb sorolt, külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel rendelkező ügyletrész-sorozat kockázati súlyánál. (4) Ha a befektetési vállalkozás nem tudja meghatározni az (1) bekezdés szerinti kockázati súlyok átlagát, akkor az értékpapírosított pozícióhoz 1 250%-os kockázati súlyt kell rendelni. 20. § (1) A 21–23. § szerinti, nem minősített likviditási hitelkerethez kapcsolódó kedvezményezett eljárástól függően, a befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő értékpapírosítási pozíció esetén olyan kockázati súlyt is alkalmazhat, amely a) 100%, vagy b) az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségekre a hitelkockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere szerinti legmagasabb kockázati súly közül a magasabb kockázati súly. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottak alkalmazásának feltétele, hogy az értékpapírosítási pozíció a) olyan ügyletrész-sorozatba tartozik, amely az értékpapírosítás során második vagy jobb veszteségviselő kategóriájú, és az első veszteségviselő kategóriába tartozó ügyletrész-sorozat tényleges hitelminőség-javítást jelent a második veszteségviselő kategóriára vonatkozóan, b) legalább 3-as hitelminősítési besorolással rendelkezik, és c) olyan befektetési vállalkozás kitettsége, amely nem rendelkezik pozícióval az első veszteségviselő kategóriába tartozó ügyletrész-sorozatban. 21. § (1) A legfeljebb egyéves eredeti lejáratú likviditási hitelkeret esetén a kitettség értékének megállapításához 20%-os ügyletkockázati súlyt lehet rendelni, ha a) a likviditási hitelkeret dokumentációja egyértelműen meghatározza a lehívás feltételeit, b) a likviditási hitelkeret nem fordítható a lehívás időpontjában már elszenvedett veszteség fedezésére, így különösen olyan kitettség likviditási támogatására, amely esetén nemteljesítés van, vagy az eszközöknek valós értékük feletti áron történő megszerzésére, c) a likviditási hitelkeret nem használható az értékpapírosítás állandó vagy rendszeres finanszírozási forrásaként, d) a likviditási hitelkerethez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség nem lehet alárendelve az értékpapírosítási pozícióval rendelkező követelésnek, kivéve a kamatláb vagy deviza származtatott ügyletből, díjból vagy egyéb ilyen jellegű kifizetésből eredő követelést, és nem tartozhat fizetés alóli mentesítés vagy fizetési halasztás hatálya alá, e) a likviditási hitelkeret nem hívható le, ha az adott ügyletre alkalmazható összes hitelminőség-javítási eszközt kimerítették, és f) a likviditási hitelkeretről szóló szerződés tartalmaz olyan rendelkezést, amely fa) alapján a likviditási hitelkeret keretében lehívható összeg automatikusan csökken azon kitettség értékével, amely esetén nemteljesítés van, vagy fb) megszünteti a likviditási hitelkeretet, ha a halmaz (pool) átlagosan 3-asnál magasabb kockázati súlyt eredményező hitelminősítési besorolással rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésekor az egy évet meghaladó eredeti lejáratú likviditási hitelkeret esetén a kitettség értékének megállapításához 50%-os ügyletkockázati súlyt lehet rendelni. (3) Az (1) és (2) bekezdés feltételeinek megfelelő likviditási hitelkeretre azt a legmagasabb kockázati súlyt kell alkalmazni, amelyet a hitelkockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere szerint az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségekre alkalmazni kell. 22. § (1) Általános piaci zavar bekövetkezésekor lehívható a likviditási hitelkeret, ha a) több különleges célú gazdasági egység nem tudja visszaváltani a lejárt értékpapírokat, b) az a) pontban meghatározott esemény nem a különleges célú gazdasági egység vagy az értékpapírosított kitettség hitelminősítése romlásának következménye, és c) a 21. §-ban meghatározott feltételek teljesülnek. (2) Az (1) bekezdés teljesülése esetén a likviditási hitelkerethez kapcsolódó kitettség értékének megállapításához 0%-os ügyletkockázati súlyt lehet rendelni. 23. § A kitettség értékének megállapításához 0%-os ügyletkockázati súlyt lehet rendelni a feltétel nélkül felmondható likviditási hitelkeret értékére vonatkozóan, ha a 21. §-ban meghatározott feltételek teljesülnek, és a likviditási hitelkerethez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség az érték papírosított kitettségekből befolyó pénzáramlásból minden más kötelezettséget megelőzően kerül kielégítésre. 24. § (1) A 24–33. § alkalmazásában: a) eszközátruházót megillető rész: a lehívott összegek feltételezett halmazának (pooljának) az értékpapírosítási ügylet keretében átruházott kitettség értéke, amelynek az értékpapírosítási ügyletben átruházott teljes halmazhoz (poolhoz) viszonyított aránya határozza meg a tőke- és kamatfizetésből eredő pénzáramlás és más vonatkozó olyan összegek arányát, amelyek nem állnak rendelkezésre az értékpapírosítási ügyletben értékpapírosítási pozícióval rendelkező felek számára történő kifizetés fedezeteként, b) befektetőket megillető rész: a lehívott összegek halmazának (pooljának) feltételezett fennmaradó összegének kitettség értéke. (2) A 24–33. § alkalmazásában a lejárat előtti visszafizetést biztosító rendelkezés akkor tekinthető ellenőrzöttnek, ha a) az eszközátruházó befektetési vállalkozás likviditási és tőketervvel rendelkezik annak biztosítására, hogy a lejárat előtti visszafizetés esetére elegendő tőkével és likviditással rendelkezzen, b) a követelések az egyes hónapok folyamán legalább egy hivatkozási pontban fennálló egyenlege alapján az ügylet időtartama alatt arányosan oszlik meg a kamat- és tőketörlesztés, a kiadások, a költségek és a jóváírások eszközátruházót és befektetőket megillet …