301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelete a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról.

(1)bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a

(1)bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §

(1)E rendelet hatálya a befektetési vállalkozásra terjed ki.

(2)E rendelet alkalmazásában:

1. általános rossz irányú kockázat: a partnerek nemtel jesítésének valószínűsége pozitív korrelációban áll az általános piaci kockázati tényezőkkel;
2. banki munkanap: az a munkanap, amelyen a befektetési vállalkozás üzletvitel céljából nyitva tart;
3. betét: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
4. évi CXII. törvényben meghatározott fogalom;
5. biztosítéki határérték: a kitettség azon legnagyobb értéke, amelynek túllépése esetén az egyik partnernek jogában áll biztosítékot kérni;
6. biztosítéki megállapodás: olyan megállapodás vagy egy megállapodás olyan rendelkezése, amely szerint az ügyfél biztosítékot nyújt egy másik ügyfél számára, ha a másik ügyfélnek a biztosítékot nyújtó ügyfélhez viszonyított kitettsége meghalad egy meghatározott mértéket;
7. egyedi rossz irányú kockázat: a partnerrel szembeni kitettség – az ügylet jellegéből adódóan – pozitív korrelációban áll a partner nemteljesítésének valószínűségével azzal, hogy a befektetési vállalkozás akkor van egyedi rossz irányú kockázatnak kitéve, amikor egy adott partnerrel szembeni jövőbeni kitettség várhatóan nagy és a partner nemteljesítésének valószínűsége szintén magas;
8. előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: olyan hitelkockázat-mérséklési eljárás, amelynél a befektetési vállalkozás kitettségéhez kapcsolódó hitelkockázat mérséklése egy harmadik fél kötelezettségvállalásából származik, amely szerint az adós nemteljesítése, fizetésképtelensége esetén, vagy egyéb, a felek megállapodása szerint a kielégítési jog megnyílását eredményező hitelesemény beálltakor meghatározott összeg kifizetésére vállal kötelezettséget;
9. előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: olyan hitelkockázat-mérséklési eljárás, amelynél a befektetési vállalkozás kitettségéhez kapcsolódó hitelkockázat mérséklése a befektetési vállalkozás azon jogából ered, amely szerint – az adós nemteljesítése, fizetésképtelensége, vagy egyéb, a felek megállapodása szerint a kielégítési jog megnyílását eredményező hitelesemény beálltakor – meghatározott vagyontárgyakat értékesíthet, megszerezhet vagy megtarthat, követelését azokból kielégítheti, vagy csökkentheti a kitettség értékét a kitettség értékének és a befektetési vállalkozással szembeni kitettség közötti különbség szintjére, és a kitettséget ezzel a különbözettel helyettesítheti;
10. eszközfedezet melletti értékpapír-kibocsátás (a továbbiakban: ABCP program): olyan értékpapírosítási program, amelynek keretében kibocsátott értékpapírok könyv szerinti értékének legalább 75%-a kereskedelmi értékpapír;
11. exporthitel-ügynökség: az exportfinanszírozási tevékenység mellett központi kormányzatra vonatkozó hitelminősítési tevékenységet is folytató szervezet;
12. értékpapír ügylethez kapcsolódó hitel: a befektetési vállalkozás által értékpapír vásárlásához, eladásához vagy kereskedelméhez nyújtott hitel, ide nem értve azt a hitelt, amelyet a befektetési vállalkozás értékpapír fedezet mellett nyújt;
13. értékpapírosítás: olyan ügylet, amelynek keretében a) egy kitettség vagy a kitettségek halmazának (pooljá nak) hitelkockázata több ügyletrész-sorozatba kerül besorolásra, b) az ügylettel kapcsolatos kifizetések az értékpapírosított kitettség vagy a kitettségek halmazának (pooljának) teljesítése függvényében alakulnak, és c) az ügyletrész-sorozatok egymáshoz viszonyított alárendeltsége határozza meg az ügylet futamideje alatt a veszteségek eloszlását;
14. értékpapírosítási felár: az értékpapírosításhoz kapcsolódó minden költség beszedéséből befolyó összeg és más, az értékpapírosított kitettségekkel kapcsolatos bevétel, csökkentve az elszámolt ráfordításokkal;
15. értékpapírosítási pozíció: az értékpapírosítási ügyletben vállalt hitelkockázati kitettség;
16. fedezeti (hedging) halmaz: azonos nettósítási halmazon belül az ügyletből származó olyan kockázati pozíciók egy csoportja, amelyeknek kizárólag az egyenlegüket kell figyelembe venni, ha a befektetési vállalkozás a származtatott ügyletek kitettség értékét sztenderd módszer alkalmazásával határozza meg;
17. fedezett kötvény: az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott jegyzékben szereplő, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló
18. de cember 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelv
19. cikkének

(4)bekezdésében foglaltaknak megfelelő értékpapír; 17. fedezett kölcsönügylet: biztosítékkal fedezett kitettséget eredményező megállapodás, amely nem tartalmaz olyan rendelkezést, ami lehetővé teszi a befektetési vállalkozás számára, hogy az ügyfelet a fedezet rendszeres – akár napi gyakorisággal történő – kiegészítésére kötelezze; 18. felhígulási kockázat: a visszkereset nélkül (kezesség, szavatosság kizárása mellett) engedményezett követelés behajtható összegének a követelés kötelezettje által a követelés engedményesével szemben érvényesíthető kifogásokon és ellenköveteléseken keresztül történő csökkentésének lehetősége; 19. Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; 20. független ingatlanvagyon-értékelő: aki rendelkezik a külön jogszabályban előírt szakmai végzettséggel és a hitelezési döntéssel kapcsolatos folyamatoktól független; 21. gördülő kockázat: az az összeg, amellyel a várható pozitív kitettséget alulértékelik, amikor egy ügyféllel kötött jövőbeni ügyletek várhatóan folyamatosan zajlanak azzal, hogy a jövőbeni ügyletekből származó pótlólagos kitettség nem képezi részét a várható pozitív kitettség számításának; 22. hagyományos értékpapírosítás: olyan – valódi átruházáson alapuló – értékpapírosítás, amelynek keretében

1. a)az eszközátruházó (originator) a kitettségeit különleges célú gazdasági egységre ruházza át, és
2. b)a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott értékpapírok az eszközátruházó (originator) számára nem jelentenek fizetési kötelezettséget; 23. harmadik ország központi kormánya, központi bankja, regionális kormánya, helyi önkormányzata: amelyet az EGT-államon kívüli ország jogrendje annak tekint; 24. hitelegyenértékesítési tényező: a kötelezettség jelenleg le nem hívott értékéből a nemteljesítés időpontjáig lehívásra kerülő és a nemteljesítés időpontjában fennálló rész értékének és a kötelezettség teljes jelenleg le nem hívott értékének aránya, ahol a kötelezettség mértékét az ügyfél tudomására hozott, szerződés szerinti keret határozza meg, kivéve, ha az ügyfélre vonatkozó, de általa nem ismert, a befektetési vállalkozás belső szabályzata szerint megállapított keret magasabb; 25. hitelértékelés egyoldalú kiigazítása: a hitelértékelés olyan kiigazítása, amely tartalmazza a befektetési vállalkozás partnerrel szembeni hitelkockázatának piaci értékét, de nem tartalmazza a partner befektetési vállalkozással szembeni hitelkockázatának piaci értékét; 26. hitelértékelés kiigazítása: a partnerrel fennálló ügyletek portfóliójának a piaci közép értékeléshez történő kiigazítása azzal, hogy a kiigazítás
3. a)tükrözi a partner fennálló szerződéses megállapodás teljesítésének bármilyen elmaradása miatt felmerülő hitelkockázat piaci értékét, vagy
4. b)tükrözi a befektetési vállalkozás partnerrel szembeni hitelkockázatának piaci értékét és a partner befektetési vállalkozással szembeni hitelkockázatának piaci értékét; 27. hitelderivatíva: származtatott ügyletre vonatkozó olyan megállapodás, amelynek keretében az egyik fél számára lehetővé teszi a megállapodásban szereplő (azaz alapul szolgáló) eszköz hitelkockázatának a másik félre hárítását, aki a megállapodás alapján a hitelkockázatot a nélkül vállalja át, hogy az alapul szolgáló eszközt az ügylet megkötésekor ténylegesen megvásárolná; 28. hitelkockázat-mérséklés: a kitettségek hitelkockázatának csökkentésére alkalmazott eljárás; 29. hitelminőség javítás: olyan szerződés, amely javítja egy értékpapírosítási pozíció hitelminőségét, ideértve azt a hitelminőség javítást is, amelyet a hátrább sorolt ügyletrész-sorozatokon és más hitelkockázati fedezetek nyújtásán keresztül érnek el; 30. hitelminősítés: az adósra (ügyfélre), adósságra (kitettségre) vonatkozó vélemény (hitelminősítési kategóriába sorolás és szöveges indokolást tartalmazó értékelés), amelyet a külső hitelminősítő szervezet vagy exporthitel-ügynökség az által alkalmazott módszertan szerint állít elő és hoz nyilvánosságra; 31. hitelminősítési besorolás: egy egységesített megközelítést támogató, pozitív egész számjegyű jelölés, amely a Felügyelet hozzárendelése által az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriájához alkalmazandó kockázati súly alkalmazását segíti elő; 32. hitelminősítési kategória: a minősített adóshoz (ügyfélhez) vagy adóssághoz (kitettséghez) rendelt betűből, számból, jelből vagy ezek kombinációjából álló jelölés; 33. hosszú elszámolási idejű ügylet: olyan ügylet, amelyben a partner vállalja, hogy értékpapírt, árut, devizát ad át készpénz, egyéb pénzügyi eszköz, áru ellenében vagy készpénzt, egyéb pénzügyi eszközt, árut ad át értékpapír, áru, deviza ellenében, és a szerződésben rögzített teljesítési, szállítási időtartam
5. a)hosszabb, mint az ilyen jellegű ügyletek esetén szokásos sztenderd, vagy
6. b)a befektetési vállalkozás ügyletbe történő lépését követő öt munkanapot meghaladja; 34. ingatlan fedezeti értéke: az az érték, amelyet az ingatlan jövőbeni értékesíthetőségének gondos értékelésével állapítanak meg, számításba véve az ingatlan hosszú távú fenntarthatósági szempontjait, a rendes és helyi piaci viszonyokat, az ingatlan jelenlegi használatát és megfelelő alternatív felhasználási módjait; 35. ingatlan piaci értéke: az az érték, amelyen eladási szándék esetén az ingatlan – attól az ügylettől függetlenül, amelynek a fedezetét képezi – az értékelés időpontjában értékesíthető lenne, feltételezve a megfelelő hirdetést, a felek jól értesültségét és körültekintését; 36. intézmény: EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás; 37. jelenlegi kitettség: azonos partnerrel kötött ügylet vagy azonos nettósítási halmazba tartozó ügyletek portfó liójának – nem negatív – piaci értéke, amely a partner nemteljesítése miatt elveszne és csőd- vagy felszámolási eljárás esetén sem térülne meg; 38. jelenlegi piaci érték: a származtatott ügyletek kitettség értékének sztenderd módszer alkalmazásával történő meghatározása esetén a partnerrel szembeni, azonos nettósítási halmazba tartozó ügyletek összességének – a negatív és a pozitív piaci értékek figyelembevételével számított – aktuális, nettó piaci értéke; 39. KIRB: azon kockázattal súlyozott kitettség érték 8%-a, amelyet a hitelkockázat tőkekövetelményének belső minősítésen alapuló módszere alapján az értékpapírosított kitettségekre úgy számítanának ki, mintha azok nem lennének értékpapírosítva, és ezekhez a kitettségekhez tartozó, belső minősítésen alapuló módszer szerint kiszámított várható veszteségek összege; 40. kereskedelmi értékpapír: vállalkozás által, rövid lejáratú kötelezettség finanszírozása érdekében forgalomba hozott, legfeljebb 270 nap futamidejű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; 41. kitettség: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti eszköz, mérlegen kívüli tétel; 42. kitettség-csúcsérték: a kitettségek eloszlásának felső percentilise, a nettósítási halmazban lévő, leghosszabb futamidejű ügylet lejáratát megelőző bármely jövőbeli időpontban; 43. kitettségek eloszlása: a piaci értékek eloszlásának előrejelzése, amelynek számítása során a negatív nettó piaci értékek előrejelzéseit nulla értékkel kell figyelembe venni; 44. kockázati periódus: letét esetén az az időtartam, amelyet a nemteljesítő ügyféllel szemben fennálló ügyletek nettósítási halmazát biztosító fedezetek utolsó cseréjétől kell számítani addig, amíg az ügyfél pozícióinak lezárása miatt keletkező piaci kockázatok lesznek újra fedezettek; 45. kockázati pozíció: a származtatott ügyletek kitettség értékének sztenderd módszer alkalmazásával történő meghatározása esetén olyan kockázati szám, amelyet az ügylethez rendelnek egy előre meghatározott algoritmus alapján; 46. kockázatsemleges eloszlás: a piaci értékek vagy kitettségek eloszlása egy jövőbeni időszakban, amikor az eloszlást a piac által vélelmezett érték (volatilitás) figyelembevételével számítják; 47. kollektív befektetési értékpapír: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban:Tpt.) meghatározott fogalom; 48. kollektív befektetési forma: a Tpt.-ben meghatározott fogalom; 49. koncentrációs kockázat: olyan kockázat, amely az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered; 50. központi kormány: a Magyar Állam, és minden olyan szervezet, amelyet az EGT-állam jogrendje annak tekint; 51. központi szerződő fél: az a személy vagy szervezet, amely jogilag helyettesíti a pénzügyi piacon kötött szerződésekben érintett partnereket, és vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben vagy eladóként lép fel valamennyi vevővel szemben; 52. közszektorbeli intézmény: az államháztartásról szóló 1992. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti költségvetési szerv; központi kormány vagy az Áht. szerinti költségvetési szerv többségi tulajdonában álló közhasznú társaság, nonprofit társaság, ha tartozásaiért a központi kormány jogszabály vagy szerződés erejénél fogva kezességet, garanciát vállal; a köztestület és minden olyan szervezet, amelyet bármely EGT-állam jogrendje közszektorbeli intézménynek tekint; 53. különleges célú gazdasági egység (KCGE): hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak nem minősülő, egy vagy több értékpapírosítási ügylet végrehajtására létrehozott olyan jogi személyiségű gazdasági társaság vagy egyéb jogi személy, amelynek tevékenysége kizárólag az értékpapírosítási ügylet végrehajtására korlátozódik, és amelynek forrásai között az eszközátruházó (originator) kötelezettségei elkülönülnek e jogi személyiségű gazdasági társaság vagy egyéb jogi személy kötelezettségeitől, és az értékpapírosítási ügylethez kapcsolódó tulajdonosi vagy rendelkezési jogok gyakorlója jogait korlátlanul megterhelheti vagy elcserélheti; 54. külső hitelminősítő szervezet: a hitelminősítés alanyától és címzettjétől szervezetileg, tevékenységileg, irányításilag, működésileg és véleményalkotás szempontjából független szervezet, amely hitelminősítési tevékenységet folytat; 55. lakóingatlan: a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban
7. a)lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki,
8. b)tanyaként feltüntetett lakó-, gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese; 56. lejárat előtti visszafizetést biztosító rendelkezés (rulírozó megállapodásból származó kitettség vonatkozásában): olyan rendelkezés a szerződésben, amely meghatározott események bekövetkeztekor lehetővé teszi a befektetőnek járó összegek visszafizetését a kibocsátott értékpapírok eredetileg meghatározott lejárata előtt; 57. likviditási hitelkeret: olyan szerződéses megállapodással létrejövő értékpapírosítási pozíció, amelynek célja, hogy a befektetők számára biztosítsa a szerződésben rögzített időpontban történő pénzáramlást; 58. maradék pozícióra vonatkozó visszavásárlási jog: az eszközátruházó (originator) olyan szerződéses vételi opciója, amely lehetővé teszi az értékpapírosítás során kibocsátott értékpapírok visszavásárlását vagy az értékpapírosítási pozíció megszüntetését az alapul szolgáló kitettségek egészének visszafizetése előtt, ha a fennálló kitettségek egy meghatározott érték alá csökkennek; 59. meghatározó piaci szereplő:
9. a)a központi kormány, a központi bank, az 5. §

(3)be kezdésében meghatározottaknak megfelelő regionális kormány vagy helyi önkormányzat, a 6. §

(3)bekezdésében meghatározottaknak megfelelő közszektorbeli intézmény, a 7. §

(5)bekezdése szerinti multilaterális fejlesztési bank és a 8. § szerinti nemzetközi szervezet, ha arra a sztenderd módszer alapján 0%-os kockázati súlyt kell alkalmazni,

1. b)a hitelintézet és a befektetési vállalkozás,
2. c)a pénzügyi vállalkozás, a biztosító, a viszontbiztosí tó, ha arra a sztenderd módszer alapján 20%-os kockázati súly alkalmazható,
3. d)elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével nem rendelkező pénzügyi vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító, ha a kockázattal súlyozott kitettség értékét és a várható veszteség értékét belső minősítésen alapuló módszer szerint számító befektetési vállalkozás a Felügyelet által elismert külső hitelminősítő szervezet legalább 2-es hitelminősítési besorolásához tartozó nemteljesítési valószínűséget rendelt,
4. e)tőkekövetelmény vagy tőkeáttételi szabályok tekintetében szabályozott kollektív befektetési forma,
5. f)szabályozott nyugdíjalap,
6. g)elismert elszámolóház; 60. mikro-, kis- és középvállalkozás: a Tpt.-ben megha tározott fogalom; 61. minősített pozíció: elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével rendelkező értékpapírosítási pozíció; 62. nem minősített pozíció: elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével nem rendelkező értékpapírosítási pozíció; 63. nemteljesítéskori csereügylet: olyan szerződés, amelyben a hitelkockázati fedezetet nyújtó félnek a szerződésben foglalt fizetési kötelezettsége a kielégítési jog megnyílását eredményező hitelesemény bekövetkezésekor áll fenn; 64. nemteljesítési valószínűség (PD): annak a valószínűsége, hogy az ügyfél fizetési kötelezettsége esetén, egy éven belül megvalósul a nemteljesítés; 65. nemteljesítéskori veszteségráta (LGD): az ügyfél nemteljesítéséből származó veszteségnek a nemteljesítés időpontjában fennálló kitettséghez viszonyított aránya; 66. nettósítási halmaz: azonos partnerrel létrejött ügyletek csoportja, amelyek jogilag érvényesíthető kétoldalú nettósítási megállapodás tárgyát képezik, és amelyek esetén a nettósítást a szerződéses nettósításra és a hitelkockázat mérséklésre vonatkozó előírások lehetővé teszik; 67. partner hitelkockázat (CCR): annak a kockázata, hogy az ügyletben érintett partner nemteljesítése az ügylet pénzáramlásának végleges teljesítése előtt bekövetkezhet; 68. piaci értékek eloszlása: azonos nettósítási halmazban lévő ügyletek nettó piaci értéke valószínűségi eloszlásának előrejelzése néhány jövőbeni időpontra (előrejelzési horizontra), amely során figyelembe kell venni az ügyletek korábbi piaci értékének alakulását; 69. pénzügyi biztosíték: készpénz, betét, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, átváltoztatható kötvény, kollektív befektetési értékpapír, fedezett kötvény és arany; 70. referencia eszköz: olyan eszköz, index vagy több eszközből álló kosár, amely származtatott ügylet esetén a viszonyítás alapját képezi; 71. rulírozó megállapodásból származó kitettség: olyan kitettség, amelynél az ügyfelek tartozásának egyenlegei az ügyfelek kölcsönfelvételi és visszafizetési döntéseinek megfelelően a megállapított értékhatáron belül ingadozhatnak; 72. saját nettósítási halmaz: minden olyan ügylet, amely nem képezi a szerződéses nettósításra vonatkozó előírások szerint jogilag érvényesíthető kétoldalú megállapodás tárgyát; 73. szintetikus értékpapírosítás: olyan értékpapírosítás, amelynél az ügyletrész-sorozatba sorolás előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet alkalmazásával (hitelderivatívákkal vagy garanciákkal) valósul meg, és a kitettségek az eszközátruházó (originator) számviteli mérlegében maradnak; 74. teljes hozamcsere-ügylet: olyan megállapodás, amelynek keretében az egyik fél a referencia eszköznek a futamidő alatti kamathozamból és tőkehozamából származó kifizetést átadja a referencia eszköz tulajdonosának, és a referencia eszköznek a tulajdonosa a szerződésben meghatározott – a referencia eszköz hozamához nem kötött – értékpapír hozamát fizeti meg a másik félnek; 75. termékkategóriák közötti nettósítás: egy nettósítási halmazba különböző termékkategóriákra vonatkozó ügyletek bevonása a termékkategóriánkénti nettósítási szabályokkal összhangban; 76. tényleges eloszlás: a piaci értékek vagy a kitettségek eloszlása egy jövőbeni időszakban, amikor az eloszlást múltbeli érték (ár-, árfolyam-, kamatláb-változás alapján meghatározott volatilitás) figyelembevételével számítják; 77. tényleges lejárat: a származtatott ügyletek kitettség értékének belső modell módszer alkalmazásával történő meghatározása esetén az egy évnél hosszabb lejáratú nettósítási halmaz esetén a nettósítási halmazban lévő ügyletek futamideje alatti kockázat összegének a kockázatmentes hozamhoz tartozó kamattal diszkontált értéke, amelyet el kell osztani a nettósítási halmazban lévő ügyletek – egy éven túlra vonatkozó – várható kockázat összegének a kockázatmentes hozamhoz tartozó kamattal diszkontált értékével azzal, hogy a számítás során a várható kitettség helyettesíthető a tényleges várható kitettséggel a gördülő kockázat tükrözése érdekében; 78. tényleges várható kitettség: az a várható legmagasabb kitettség, amely azon a napon vagy az azt megelőző bármely napon fennáll, amely egy adott napra vonatkozóan meghatározható az adott napon várható kitettség vagy a megelőző nap tényeleges kitettség alapján is a magasabb érték figyelembevételével; 79. tényleges várható pozitív kitettség: a tényleges várható kitettség időbeli súlyozott átlaga az első évre, vagy ha a nettósítási halmazban lévő valamennyi szerződés egy éven belül esedékessé válik, akkor a nettósítási halmazban lévő leghosszabb futamidejű szerződés időtartamára vetítve, ahol a súlyok az egyes egyedi várható kitettségek által megtestesített időnek az egész időintervallumhoz viszonyított arányai; 80. tőkepiac vezérelt ügylet: biztosítékkal fedezett kitettséget eredményező megállapodás, amely olyan rendelkezést tartalmaz, ami lehetővé teszi a befektetési vállalkozás számára, hogy az ügyfelet a fedezet rendszeres – akár napi gyakorisággal történő – kiegészítésére kötelezze; 81. ügyletrész-sorozat (tranche): az értékpapírosítási ügylet alapjául szolgáló egy vagy több kitettség hitelkockázatának szerződésben rögzített, elkülönülő része, ahol e rész egy pozíciójához nagyobb vagy kisebb hitelkockázat kapcsolódik, mint az ügylet más részének ugyanilyen méretű pozíciójához tartozó hitelkockázata, figyelmen kívül hagyva a harmadik fél által az adott értékpapírosítási pozícióval rendelkezőnek nyújtott hitelkockázati fedezeteket; 82. üzleti egység: a befektetési vállalkozás vagy a leányvállalata által meghatározott szempontok szerint egyértelműen körülhatárolható, homogén és más kitettségtől eltérő módon kezelt kitettségek csoportja; 83. várható kitettség: a kitettségek eloszlásának átlaga, a nettósítási halmazban lévő, leghosszabb futamidejű ügylet lejáratát megelőző bármely jövőbeli időpontban; 84. várható pozitív kitettség: a várható kitettségek időbeli súlyozott átlaga, ahol a súlyok az egyes egyedi várható kitettségek által megtestesített időnek az egész időintervallumhoz viszonyított arányai azzal, hogy a minimális tőkekövetelményt az első évre vetített átlag, vagy ha a nettósítási halmazban lévő valamennyi szerződés egy éven belül esedékessé válik, akkor a nettósítási halmazban lévő leghosszabb futamidejű szerződés időtartama alapján számított átlag alapján kell meghatározni; 85. várható veszteségráta: a hitelkockázat esetén az ügyfél egy éven belül bekövetkező nemteljesítéséből vagy a vásárolt követelés értékének egy év alatt bekövetkező felhígulási kockázatából származó várható veszteségnek a nemteljesítés időpontjában fennálló kitettség vagy vásárolt követelés értékére vetített aránya; 86. vásárolt követelés: minden olyan le nem járt vagy legfeljebb kilencven napja lejárt követelés, amely üzletszerű termék-, szolgáltatásvásárlás vagy eszközzel fedezett ügylet engedményezésével keletkezett; 87. veszteség: a hitelkockázat esetén olyan gazdasági veszteség, amely tartalmazza a behajtás közvetlen és közvetett költségeit is, és a behajtási összegek, költségek tekintetében figyelembe veszi a pénz időértékét. 2. § A befektetési vállalkozás hitelkockázatának tőkekövetelménye
7. a)a II. Fejezet szerint a sztenderd módszer és az V. Fejezet szerint a partner hitelkockázat előírásai alapján meghatározott, a IV. Fejezet szerint a hitelkockázat-mérséklés mértékével csökkentett kockázattal súlyozott kitettség érték 8%-ának, a felhígulási kockázat és a VI. Fejezet szerint az értékpapírosítás, vagy
8. b)a III. Fejezet szerint a belső minősítésen alapuló módszer, az V. Fejezet szerint a partner hitelkockázat előírásai alapján meghatározott, a IV. Fejezet szerint a hitelkockázat-mérséklés mértékével csökkentett kockázattal súlyozott kitettség érték 8%-ának, a felhígulási kockázat és a VI. Fejezet szerint az értékpapírosítás tőkekövetelményének összege. II. Fejezet SZTENDERD MÓDSZER Kitettségi osztályok 3. §

(1)A befektetési vállalkozás meghatározza a kitettség értékét. A mérlegen kívüli tételeket be kell sorolni az 1. melléklet szerinti kockázati kategóriába. A kitettség értéke

1. a)eszköz esetén az eszköz mérleg szerinti értéke,
2. b)mérlegen kívüli tétel esetén a mérlegen kívüli tétel nyilvántartási értékének egyedileg megképzett céltartalékkal csökkentett értékének
3. ba)100%-a a teljes kockázati,
4. bb)50%-a, a közepes kockázati,
5. bc)20%-a, az alacsony kockázati,
6. bd)0%-a, a kockázatmentes kategória esetén,
7. c)származtatott ügylet, repóügylet, értékpapírkölcsön és árukölcsön esetén az V. fejezet szerint meghatározott érték.

(2)A befektetési vállalkozás minden kitettséget besorol az a)–

1. p)pont szerinti kitettségi osztályba:
2. a)központi kormánnyal, központi bankkal szembeni követelés vagy függő követelés,
3. b)regionális kormánnyal, helyi önkormányzattal szembeni követelés vagy függő követelés,
4. c)közszektorbeli intézménnyel szembeni követelés vagy függő követelés,
5. d)multilaterális fejlesztési bankkal szembeni követelés vagy függő követelés,
6. e)nemzetközi szervezettel szembeni követelés vagy függő követelés,
7. f)intézménnyel szembeni követelés vagy függő követelés,
8. g)vállalkozással szembeni követelés vagy függő követelés,
9. h)lakossággal szembeni követelés vagy függő követelés,
10. i)ingatlannal fedezett követelés vagy függő követelés,
11. j)késedelmes tétel,
12. k)Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minősített kategóriába tartozó tétel,
13. l)fedezett kötvény formájában fennálló követelés,
14. m)értékpapírosítási pozíció,
15. n)intézménnyel, vállalkozással szemben fennálló rö vid lejáratú követelés,
16. o)kollektív befektetési formával szembeni követelés,
17. p)egyéb tétel.

(3)A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tőkéből le nem vont kitettség kockázati súllyal szorzott értéke.

(4)Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kockázattal súlyozott kitettség érték számításakor a kitettséghez 100%-os kockázati súlyt kell hozzárendelni.

(5)A Felügyelet akkor engedélyezi 0%-os kockázati súly hozzárendelését a befektetési vállalkozás anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával szembeni – a szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező – kitettséghez, ha

1. a)hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás,
2. b)a befektetési vállalkozással azonos összevont alapú felügyeleti számításokban teljeskörűen kerül figyelembevételre,
3. c)a befektetési vállalkozáséval azonos kockázatértékelési, kockázatmérési és ellenőrzési eljárásokkal rendelkezik,
4. d)magyarországi székhellyel rendelkezik,
5. e)közte és a befektetési vállalkozás között a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya.

(6)Az

(5)bekezdés alkalmazásában szavatoló tőke átadásnak minősül

1. a)az alárendelt kölcsöntőke nyújtása,
2. b)veszteségrendezésre történő pótbefizetés,
3. c)jegyzett tőke emelése,
4. d)jogszabály alapján a tőke- vagy az eredménytartalék terhére történő végleges pénz- vagy eszközátadás,
5. e)alapvető vagy járulékos kölcsöntőke nyújtása. Kockázati súlyok 4. §

(1)A központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettséghez – a

(2)–

(6)bekezdésben meghatározott eltéréssel – 100%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(2)Ha a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettség rendelkezik külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel, akkor a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettséghez – a Felügyelet által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján – az 1. táblázat szerinti kockázati súlyt kell rendelni. 1. táblázat Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6

(3)Az Európai Központi Bankkal szembeni kitettséghez 0%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(4)EGT-állam központi kormányával, központi bankjával szembeni, a központi kormány, központi bank nemzeti pénznemében denominált és finanszírozott kitettséghez 0%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(5)Ha a magyar szabályozással legalább egyenértékű felügyeleti és prudenciális előírásokat alkalmazó harmadik ország illetékes hatósága a központi kormányával, központi bankjával szembeni, nemzeti pénznemében denominált és finanszírozott kitettséghez az

(1)és

(2)bekezdésben meghatározott kockázati súlynál kisebb kockázati súlyt rendel, akkor ehhez a kitettséghez a harmadik ország illetékes hatósága által alkalmazott kisebb kockázati súly rendelhető. 5. §

(1)A regionális kormánnyal, helyi önkormányzattal szembeni kitettséghez – a

(2)–

(6)bekezdésben meghatározott eltéréssel – az intézménnyel szembeni kitettséghez kockázati súlyt kell rendelni.

(2)A regionális kormánnyal és a helyi önkormányzattal szembeni kitettségre nem alkalmazható a 9. §

(6)bekezdése szerinti – alacsonyabb – kockázati súly.

(3)Ha a regionális kormány vagy a helyi önkormányzat – a nemteljesítési kockázatának a központi kormány kockázati szintjére történő csökkentését is biztosító – szuverén adó megállapítási jogkörrel (önálló adókivetési jogkörrel) és annak érvényesítéséhez szükséges intézményi háttérrel rendelkezik, akkor a kitettségével szemben a központi kormányával azonos kockázati súly alkalmazható.

(4)Ha a harmadik ország legalább a magyar szabályozással egyenértékű felügyeleti és prudenciális szabályokat alkalmaz, és a regionális kormányával vagy a helyi önkormányzatával szembeni kitettség súlyozása megegyezik a központi kormányával szembeni kitettség súlyozásával, akkor a harmadik ország regionális kormányával vagy helyi önkormányzatával szembeni kitettség súlyozására annak központi kormányával szembeni kitettség kockázati súlyozása alkalmazható.

(5)A Felügyelet a honlapján közzéteszi a regionális kormányok és helyi önkormányzatok listáját, amelyekkel szemben a központi kormányukkal azonos kockázati súly alkalmazható.

(6)Ha a jogi személyiséggel rendelkező egyház vagy annak jogi személyiséggel rendelkező egysége szuverén adómegállapítási joggal (önálló adókivetési jogkörrel) rendelkezik, akkor a kitettségére – a

(3)bekezdés alkalmazásának kivételével – a regionális kormánnyal vagy a helyi önkormányzattal szembeni kitettségre alkalmazott kockázati súlyozást kell alkalmazni. 6. §

(1)A közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettséghez – a

(2)–

(5)bekezdésben meghatározott eltéréssel – 100%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(2)A közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettséghez az intézménnyel szembeni kitettségre vonatkozó kockázati súlyozást kell alkalmazni, ha

1. a)a közszektorbeli intézmény döntő mértékben helyi önkormányzat számára és a helyi önkormányzattól származó bevételből végzi tevékenységét, és
2. b)a többségi fenntartó helyi önkormányzathoz nem 100%-os kockázati súlyt kell rendelni azzal, hogy nem alkalmazható a 9. §

(6)bekezdése szerinti besorolás-csökkentés.

(3)Ha a közszektorbeli intézmény a központi kormányának irányítása alá tartozik, és

1. a)a központi kormány a közszektorbeli intézmény tartozásaiért jogszabály vagy szerződés erejénél fogva kezességet vagy garanciát vállal, és
2. b)döntő mértékben a központi kormány számára és a központi kormánytól származó bevételből végzi tevékenységét, akkor a kitettségével szemben a központi kormánnyal azonos kockázati súlyozás alkalmazható.

(4)Ha az EGT-állam közszektorbeli intézményével szembeni kitettségre a tagállam központi kormányával vagy az intézménnyel szembeni kitettségre alkalmazott kockázati súlyozást kell alkalmazni, akkor ezen kockázati súlyozás Magyarországon is alkalmazható.

(5)Ha a harmadik ország a magyar szabályozással legalább egyenértékű felügyeleti és prudenciális szabályokat alkalmaz, és a közszektorbeli intézményével szembeni kitettség súlyozása megegyezik az intézménnyel szembeni kitettség súlyozásával, akkor a harmadik ország közszektorbeli intézményével szembeni kitettség súlyozására a harmadik országban alkalmazott súlyozás alkalmazható. 7. §

(1)A multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettséghez – a

(3)és

(6)bekezdésben meghatározott eltéréssel –, ha a) rendelkezik elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével, akkor a

(2)bekezdés szerinti hitelminősítési besorolásnak megfelelő, vagy b) nem rendelkezik elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével, akkor 50%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(2)A multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettséghez, ha rendelkezik elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével – a Felügyelet által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján – a 2. táblázat szerinti kockázati súlyt kell rendelni: 2. táblázat Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6

(3)A multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettségre nem alkalmazható a 9. §

(6)bekezdése szerinti besorolás-csökkentés.

(4)A sztenderd módszer alkalmazása esetén az Amerika-közi Befektetési Társasággal, a Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bankkal, a Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bankkal szembeni kitettséget a multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettségre vonatkozó előírások szerint kell kezelni.

(5)Az a)–

1. n)pontban meghatározott multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettséghez 0%-os kockázati súlyt kell rendelni:
2. a)Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank,
3. b)Nemzetközi Pénzügyi Társaság,
4. c)Amerika-közi Fejlesztési Bank,
5. d)Ázsiai Fejlesztési Bank,
6. e)Afrikai Fejlesztési Bank,
7. f)az Európa Tanács Fejlesztési Bankja,
8. g)Északi Beruházási Bank,
9. h)Karibi Fejlesztési Bank,
10. i)Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank,
11. j)Európai Beruházási Bank,
12. k)Európai Beruházási Alap,
13. l)Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség,
14. m)Nemzetközi Pénzügyi Eszköz a Védőoltásokért,
15. n)Iszlám Fejlesztési Bank.

(6)Az Európai Beruházási Alapnál jegyzett, de be nem fizetett tőkéhez 20%-os kockázati súlyt kell rendelni. 8. § Az a)–

1. c)pontban meghatározott nemzetközi szervezettel szembeni kitettséghez 0%-os kockázati súlyt kell rendelni:
2. a)Európai Közösség,
3. b)Nemzetközi Valutaalap
4. c)Nemzetközi Fizetések Bank. 9. §

(1)Az intézménnyel szembeni kitettséghez a

(2)–

(8)bekezdés szerint meghatározott kockázati súlyt kell rendelni.

(2)Ha az intézmény nem rendelkezik elismert külső hitelminősítő szervezet minősítésével, akkor az intézménnyel szembeni kitettséghez nem lehet a székhelye szerinti központi kormánnyal szembeni kitettséghez rendelt kockázati súlynál kisebb kockázati súlyt rendelni.

(3)Az intézménnyel szembeni kitettséghez a – székhelye szerinti központi kormány hitelminősítési besorolásához tartozó –

1. táblázat szerinti kockázati súlyt kell rendelni:
2. táblázat Központi kormány hitelminősítési besorolása 1 2 3 4 5 6

(4)Ha az intézmény székhelye olyan országban van, amelynek központi kormányát elismert külső hitelminősítő szervezet vagy exporthitel-ügynökség nem minősítette, akkor az intézménnyel szembeni kitettséghez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(5)A három hónapos vagy annál rövidebb futamidejű intézménnyel szembeni kitettséghez 20%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(6)A három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű, az intézmény székhelye szerinti EGT-állam nemzeti pénznemében denominált és finanszírozott intézménnyel szembeni kitettséghez a központi kormánnyal szembeni kitettség 4. §-ának

(4)és

(5)bekezdése szerinti kockázati súlynak megfelelő hitelminősítési besorolásnál eggyel kedvezőtlenebb besoroláshoz kapcsolódó – de legalább 20%-os – kockázati súlyt kell rendelni.

(7)Az intézmény által a szavatoló tőke számítása során figyelembe vett eszközbe történő befektetéshez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni, kivéve ha azt levonják a szavatoló tőkéből.

(8)E § alkalmazásában intézmény alatt a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozást is érteni kell. 10. §

(1)Ha a vállalkozással szembeni kitettség rendelkezik külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel, akkor a vállalkozással szembeni kitettséghez – a Felügyelet által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján – a 4. táblázat szerinti kockázati súlyt kell rendelni. 4. táblázat Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6

(2)Ha a vállalkozással szembeni kitettség nem rendelkezik külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel, akkor a vállalkozással szembeni kitettséghez 100%-os, vagy a vállalkozás székhelye szerinti központi kormánnyal szembeni kitettséghez tartozó kockázati súly közül a magasabb kockázati súlyt kell rendelni. 11. §

(1)A

(2)bekezdésben meghatározott lakossággal szembeni kitettséghez 75%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(2)Lakossággal szembeni kitettségnek minősül az értékpapír kivételével az a kitettség, amely

1. a)természetes személlyel és mikro-, kis- vagy középvállalkozással szemben áll fenn,
2. b)jelentős számú, hasonló jellemzőkkel rendelkező kitettség egyike, és ezáltal jelentősen csökken a kölcsönnyújtáshoz kapcsolódó kockázat,
3. c)az adós ügyfélnek vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának a befektetési vállalkozással, a befektetési vállalkozás anyavállalatával és az anyavállalat leányvállalatával szembeni tartozásának – ideértve a késedelmes kitettséget, de ide nem értve a lakóingatlannal fedezett kitettséget – együttes összege nem haladja meg az egymillió eurót, amelynek ellenőrzése érdekében a befektetési vállalkozás az adott helyzetben elvárható gondossággal jár el,
4. d)az
5. a)pont szerinti személlyel szembeni lízingszerződés szerinti minimális lízingdíjak jelenértéke is azzal, hogy a kitettséget bele kell számítani a
6. c)pont szerinti összegbe.

(3)A lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik az e §-ban foglaltaknak megfelelő, de a 12. §-ban meghatározott feltételeknek meg nem felelő ingatlannal fedezett kitettség.

(4)A lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik az e §-ban foglaltaknak megfelelő és a

1. § szerint jelzálogjoggal nem fedezett kitettség-rész.
2. §

(1)Az ingatlannal teljeskörűen fedezett kitettséghez – a

(3)–

(8)bekezdésben meghatározott eltéréssel – 100%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(2)E § alkalmazásában a kitettség akkor tekinthető ingatlannal teljeskörűen fedezettnek, ha a fedezetként felajánlott ingatlan elismert hitelkockázat-mérséklő tétel.

(3)A kitettségnek a lakóingatlanra bejegyzett, jelzálogjoggal fedezett részéhez 35%-os kockázati súlyt kell rendelni, ha

1. a)a lakóingatlanban a tulajdonos lakik (vagy lakni fog) vagy bérbe adja (bérbe fogja adni) azt,
2. b)a lakóingatlan értéke független az adós hitelminősítésétől,
3. c)az adós kockázata nem a biztosítékként felajánlott lakóingatlan által generált pénzáramlástól függ,
4. d)a kitettség értéke nem haladja meg a lakóingatlan piaci értékének 70%-át.

(4)A lakóingatlanra vonatkozó lízingügylet esetén a lízingbe vevővel szembeni kitettséghez 35%-os kockázati súlyt kell rendelni, ha

1. a)a lakóingatlan a lízingbe adó befektetési vállalkozás tulajdonában van, és a lízingbe vevőnek lehetősége van a lakóingatlan megvásárlására,
2. b)a lakóingatlan értéke független a lízingbe vevő hitelminősítésétől,
3. c)a lízingbe vevő kockázata nem a biztosítékként felajánlott lakóingatlan által generált pénzáramlástól függ,
4. d)a kitettség értéke nem haladja meg a lakóingatlan piaci értékének 70%-át.

(5)A lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett kitettség-részhez 50%-os kockázati súlyt kell rendelni, ha

1. a)az ingatlan a Magyar Köztársaság területén helyezkedik el,
2. b)az ingatlan értéke független az adós hitelminősítésétől,
3. c)az adós kockázata nem a biztosítékként felajánlott ingatlan által generált pénzáramlástól függ.

(6)A lakóingatlannak nem minősülő ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing ügylet esetén a lízingbe vevővel szembeni kitettséghez 50%-os kockázati súlyt kell rendelni, ha

1. a)az ingatlan a Magyar Köztársaság területén helyezkedik el,
2. b)a lakóingatlan értéke független a lízingbe vevő hitelminősítésétől,
3. c)a lízingbe vevő kockázata nem a biztosítékként felajánlott ingatlan által generált pénzáramlástól függ.

(7)Az

(5)és

(6)bekezdésben meghatározott 50%-os kockázati súly a lakóingatlannak nem minősülő ingatlannal fedezett kitettségnek arra a részére vonatkozik, amelyik nem haladja meg az

1. a)és
2. b)pont szerint kiszámított határértékek közül az alacsonyabb értéket:
3. a)az ingatlan piaci értékének 50%-át, vagy
4. b)az ingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át.

(8)Ha más EGT-állam alkalmazza a lakóingatlannak nem minősülő ingatlannal fedezett kitettség esetén az

(5)és

(6)bekezdés szerinti 50%-os kockázati súlyt, és a kitettség megfelel az

(5)és

(6)bekezdésben meghatározott további feltételeknek, akkor abban az EGT-államban lévő, lakóingatlannak nem minősülő ingatlannal fedezett kitettség esetén a más EGT-állam kockázati súlyozása Magyarországon is alkalmazható. 13. §

(1)A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett és a 88. §

(5)bekezdése szerinti feltételeknek is megfelelő tételnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett összegéhez – a

(2)–

(6)bekezdésben meghatározott eltéréssel – a következő kockázati súlyt kell alkalmazni:

1. a)150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke – elismert hitelkockázati fedezettel – nem biztosított részének 20%-a,
2. b)100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke – elismert hitelkockázati fedezettel – nem biztosított részének 20%-a.

(2)A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett kitettség elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(3)A

(2)bekezdéstől eltérően 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a.

(4)A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett kitettséghez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(5)A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetén elismert hitelkockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe.

(6)Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a Felügyelet által a IV. Fejezetben meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, és az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. 14. §

(1)Fedezett kötvény fedezetét a következő eszközök valamelyike képezheti:

1. a)EGT-állam központi kormányával, központi bankjával, közszektorbeli intézményével, regionális kormányával és helyi önkormányzatával szembeni vagy általa garantált kitettség,
2. b)a kibocsátó intézmény a fennálló fedezett kötvény állománya értékének legfeljebb 20%-áig
3. ba)hitelminősítési besorolás l-es kategóriájába tartozó harmadik ország központi kormányával vagy központi bankjával, multilaterális fejlesztési bankkal, nemzetközi intézménnyel szembeni vagy általa garantált kitettség, és
4. bb)központi kormánnyal, központi bankkal, intézménnyel azonos kockázati súllyal súlyozott és a hitelminősítési besorolás l-es kategóriájába tartozó harmadik országbeli közszektorbeli intézménnyel, regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni vagy általa garantált kitettség,
5. c)az intézménnyel szembeni kitettség, ha annak székhelye szerinti központi kormány 1. hitelminősítési besorolású és az intézménnyel szembeni kitettség teljes összege a kibocsátó intézmény fedezett kötvény állománya értékének legfeljebb 15%-a, amely értékkorlát esetén nem lehet figyelembe venni az ingatlannal fedezett kölcsön felvevője által a fedezett kötvény tulajdonosának továbbított kifizetést vagy a vonatkozásukban végzett felszámolási eljárást azzal, hogy a tagállamban székhellyel rendelkező intézménnyel szembeni kitettség 100 napnál nem későbbi lejárat esetén nem tartozik az 1. hitelminősítési besorolás követelménye alá, hanem 2. hitelminősítési besorolás minimális követelményének kell megfelelnie,
6. d)lakóingatlanon alapított zálogjoggal biztosított hitelek esetén a zálogjogok értékének – ideértve bármely korábbi zálogjogot is – és a fedezetül szolgáló lakóingatlan fedezeti értékének 80%-a közül a kisebb értékig, bármely tagállam jogszabályában meghatározott, lakóingatlannal kapcsolatos kitettség értékpapírosítását végző intézmény által kibocsátott értékpapírral fedezett hitel, ha az értékpapírosító hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy vállalkozás eszközeinek legalább 90%-a – amely értékkorlát esetén nem lehet figyelembe venni a fedezett kölcsön felvevője által az értékpapír tulajdonosának továbbított kifizetést vagy a vonatkozásukban végzett felszámolási eljárást – jelzáloghitelhez kötődik, és a kibocsátott értékpapír értéke a kibocsátó intézmény fennálló fedezett kötvény állománya értékének legfeljebb 20%-a,
7. e)a Felügyelet által a IV. Fejezetben meghatározottak szerint elismert olyan, nem lakóingatlannal biztosított, 70%-os hitelbiztosítéki érték-arányt meg nem haladó hitel, ahol a fedezett kötvény biztosítékának összértéke legalább 10%-kal meghaladja a fedezett kötvény névértékét és valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető,
8. f)hajóval biztosított hitel, ahol a zálogjog elsőbbségi zálogjogokkal kombinált teljes értéke legfeljebb a biztosítékként nyújtott hajó értékének 60%-a.

(2)Az

(1)bekezdés értelmében a fedezett kötvény az említett eszközök valamelyike által biztosítékkal ellátottnak akkor tekinthető, ha az

(1)bekezdés szerinti eszközök kizárólag a kötvény tulajdonosának a veszteséggel szembeni védelmére szolgálnak.

(3)A fedezett kötvény biztosítékát jelentő ingatlanon alapított zálogjog hitelkockázati fedezeteként – e § vonatkozásában – kizárólag elismert hitelkockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe.

(4)A fedezett kötvényt kibocsátó intézmény hitelkockázati fedezettel nem ellátott, és nem hátrasorolt kitettsé gei alapján kell meghatározni a fedezett kötvény kockázati súlyozását. Ha az intézménnyel szembeni kitettséghez

1. a)20%-os kockázati súlyt kell rendelni, akkor a fedezett kötvényhez 10%-os,
2. b)50%-os kockázati súlyt kell rendelni, akkor a fedezett kötvényhez 20%-os,
3. c)100%-os kockázati súlyt kell rendelni, akkor a fedezett kötvényhez 50%-os,
4. d)150%-os kockázati súlyt kell rendelni, akkor a fedezett kötvényhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 15. §

(1)A kollektív befektetési formával szembeni kitettséghez – a

(2)–

(7)bekezdésben meghatározott eltéréssel – 100%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(2)Ha a kollektív befektetési formával szembeni kitettség rendelkezik külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel, akkor a kollektív befektetési formával szembeni kitettséghez – a Felügyelet által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján – az 5. táblázat szerinti kockázati súlyt kell rendelni. 5. táblázat Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6

(3)Ha a kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség különösen magas kockázatúnak minősül, akkor a kitettséghez 150%-os kockázati súlyt kell rendelni. Különösen magas kockázatúnak minősül a kockázati tőkealapban lévő, a tőzsdén nem forgalmazott és szavatoló tőkéből le nem vont magántőke-befektetés, és a Tpt. 38. §-ának

(4)bekezdése szerinti szokásostól eltérő kockázatú értékpapír.

(4)A befektetési vállalkozás az

(5)–

(7)bekezdés szerint is meghatározhatja a kollektív befektetési értékpapír esetén alkalmazandó kockázati súlyt, ha

1. a)a kollektív befektetési értékpapírt kezelő társaság a Felügyelet vagy másik EGT-állam felügyeleti hatóságának illetékessége alá tartozik,
2. b)a kollektív befektetési értékpapír tájékoztatója tartalmazza azokat az eszközkategóriákat, amelyekbe a kollektív befektetési forma befektethet, továbbá – ha a befektetési vállalkozás befektetési korlátot alkalmaz – a befektetési korlátokat és azok kiszámítására szolgáló módszereket, és
3. c)a kollektív befektetési értékpapírhoz kapcsolódó kollektív befektetési formának a gazdasági tevékenységéről évente legalább egyszer jelentés készül a tárgyidőszakra vonatkozóan az eszközök és források, valamint a bevétel és a működés értékelésének érdekében.

(5)Ha a befektetési vállalkozás számára ismert a kollektív befektetési forma portfóliója, akkor a portfólióban lévő kitettségek kockázati súlyait kell figyelembe venni azzal, hogy a kollektív befektetési forma kockázati súlyát a portfólió eszközkategóriái kockázati súlyainak súlyozott átlagaként kell kiszámítani.

(6)Ha a befektetési vállalkozás számára nem ismert a kollektív befektetési forma portfóliója, akkor a kitettség kockázati súlyának meghatározásakor úgy kell a kollektív befektetési forma portfólióját figyelembe venni, mintha a kollektív befektetési forma kezelési szabályzata által megengedett legnagyobb mértékig először a legmagasabb kockázati súlyozású kitettségi osztályba fektetne be, majd egyre alacsonyabb kockázati súlyozású kitettségi osztályba fektetne be, amíg el nem éri a befektetésre vonatkozó befektetési korlátot.

(7)A befektetési vállalkozás harmadik fél közreműködését is igénybe veheti az

(5)és

(6)bekezdés szerinti számítások elvégzésre, ha biztosított a számítás és az arról szóló jelentés megfelelő elkészítése.

(8)Ha a harmadik ország kollektív befektetési értékpapírját másik EGT-állam – az Európai Unió szabályozásával legalább egyenértékű felügyeleti és prudenciális szabályozás miatt – elismertként jóváhagyja, akkor a

(4)bekezdés a) pontjának vonatkozásában Magyarországon is elismertnek tekintendő. 16. §

(1)Az értékpapírosított pozíció kitettség értéke

1. a)eszköz esetén az eszköz mérleg szerinti értéke,
2. b)mérlegen kívüli tétel esetén a mérlegen kívüli tétel értékének és a 8. táblázat szerinti hitelegyenértékesítési tényezőnek a szorzata. Ha e rendelet másként nem rendelkezik a hitelegyenértékesítési tényező 100%.

(2)Ha a befektetetési vállalkozás egy értékpapírosítási ügyletben kettő vagy több, egymást átfedő pozícióval rendelkezik, akkor a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor az átfedés mértékéig csak azt a pozíciót vagy pozíciórészt kell figyelembe venni, amelyik nagyobb kockázattal súlyozott kitettséget eredményez. Az átfedés azt jelenti, hogy a pozíciók részben vagy egészben ugyanazon kockázattal szembeni kitettséget eredményeznek úgy, hogy az átfedés mértékéig egy kitettségként kell őket kezelni. 17. §

(1)Az értékpapírosított pozíció kitettség értékéhez, ha rendelkezik külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel, akkor – a Felügyelet által a hitelminősítés hez hozzárendelt besorolás alapján – a 6. táblázat vagy a 7. táblázat szerinti kockázati súlyt kell rendelni.

(2)Az értékpapírosított pozíció kitettség értékéhez, ha nem rendelkezik külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel, akkor 1 250%-os kockázati súlyt kell rendelni.

1. táblázat Rövid lejáratú, hitelminősítéssel nem rendelkező pozíció Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 vagy magasabb
2. táblázat Rövid lejáratú, hitelminősítéssel rendelkező pozíció Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 vagy magasabb Kockázati súly 20% 50% 100% 1 250%
3. §

(1)Ha az eszközátruházó befektetési vállalkozás 150%-os kockázati súlyt rendel minden késedelmes és különösen magas kockázatúnak minősített értékpapírosított kitettséghez, akkor – a

(2)és

(3)bekezdésben meghatározott eltéréssel – az értékpapírosítási pozícióhoz kiszámított, kockázattal súlyozott kitettség legmagasabb értéke legfeljebb a kitettség értékpapírosítás nélküli kockázattal súlyozott értéke lehet.

(2)A befektetési vállalkozás levonhatja annak az értékpapírosítási pozíciónak a kitettség értékét a szavatoló tőkéből, amelyhez 1 250%-os kockázati súlyt rendel. Ha a befektetési vállalkozás az értékpapírosított pozíció kitettség értékét levonja a szavatoló tőkéből, akkor az értékpapírosítási pozíciót nem kell figyelembe venni az

(1)bekezdés szerinti, kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor.

(3)Ha a befektetési vállalkozás a

(2)bekezdés szerint jár el, akkor a szavatoló tőkéből levont összeg 12,5-del megszorzott összegét levonja az

(1)bekezdés szerinti, kockázattal súlyozott kitettség legmagasabb értékből. 19. §

(1)Ha az értékpapírosított pozíció nem rendelkezik külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel és az értékpapírosított kitettségek halmazának (pool) mindenkori összetétele ismert, akkor a befektetési vállalkozás alkalmazhatja az értékpapírosított pozíció alapját képező, külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel nem rendelkező kitettséghez rendelt kockázati súlyok átlagának és a

(2)bekezdés szerinti koncentrációs ráta szorzatát.

(2)A koncentrációs ráta meghatározásához az ügyletrész-sorozatok (tranche) névértékének összegét el kell osztani azon ügyletrész-sorozatok névértékének összegével, amelyeket hátrébb vagy azonos helyre soroltak azzal az ügyletrész-sorozatban levő pozícióval, amelyben az ügyletrész-sorozat maga is van.

(3)Az

(1)bekezdés szerinti kockázati súlyok átlaga nem haladhatja meg az 1 250%-ot, és nem lehet alacsonyabb, egy előrébb sorolt, külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel rendelkező ügyletrész-sorozat kockázati súlyánál.

(4)Ha a befektetési vállalkozás nem tudja meghatározni az

(1)bekezdés szerinti kockázati súlyok átlagát, akkor az értékpapírosított pozícióhoz 1 250%-os kockázati súlyt kell rendelni. 20. §

(1)A 21–23. § szerinti, nem minősített likviditási hitelkerethez kapcsolódó kedvezményezett eljárástól függően, a befektetési vállalkozás a

(2)bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő értékpapírosítási pozíció esetén olyan kockázati súlyt is alkalmazhat, amely

1. a)100%, vagy
2. b)az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségekre a hitelkockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere szerinti legmagasabb kockázati súly közül a magasabb kockázati súly.

(2)Az

(1)bekezdésben meghatározottak alkalmazásának feltétele, hogy az értékpapírosítási pozíció

1. a)olyan ügyletrész-sorozatba tartozik, amely az értékpapírosítás során második vagy jobb veszteségviselő kategóriájú, és az első veszteségviselő kategóriába tartozó ügyletrész-sorozat tényleges hitelminőség-javítást jelent a második veszteségviselő kategóriára vonatkozóan,
2. b)legalább 3-as hitelminősítési besorolással rendelkezik, és
3. c)olyan befektetési vállalkozás kitettsége, amely nem rendelkezik pozícióval az első veszteségviselő kategóriába tartozó ügyletrész-sorozatban. 21. §

(1)A legfeljebb egyéves eredeti lejáratú likviditási hitelkeret esetén a kitettség értékének megállapításához 20%-os ügyletkockázati súlyt lehet rendelni, ha

1. a)a likviditási hitelkeret dokumentációja egyértelműen meghatározza a lehívás feltételeit,
2. b)a likviditási hitelkeret nem fordítható a lehívás időpontjában már elszenvedett veszteség fedezésére, így különösen olyan kitettség likviditási támogatására, amely esetén nemteljesítés van, vagy az eszközöknek valós értékük feletti áron történő megszerzésére,
3. c)a likviditási hitelkeret nem használható az értékpapírosítás állandó vagy rendszeres finanszírozási forrásaként,
4. d)a likviditási hitelkerethez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség nem lehet alárendelve az értékpapírosítási pozícióval rendelkező követelésnek, kivéve a kamatláb vagy deviza származtatott ügyletből, díjból vagy egyéb ilyen jellegű kifizetésből eredő követelést, és nem tartozhat fizetés alóli mentesítés vagy fizetési halasztás hatálya alá,
5. e)a likviditási hitelkeret nem hívható le, ha az adott ügyletre alkalmazható összes hitelminőség-javítási eszközt kimerítették, és
6. f)a likviditási hitelkeretről szóló szerződés tartalmaz olyan rendelkezést, amely
7. fa)alapján a likviditási hitelkeret keretében lehívható összeg automatikusan csökken azon kitettség értékével, amely esetén nemteljesítés van, vagy
8. fb)megszünteti a likviditási hitelkeretet, ha a halmaz (pool) átlagosan 3-asnál magasabb kockázati súlyt eredményező hitelminősítési besorolással rendelkezik.

(2)Az

(1)bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésekor az egy évet meghaladó eredeti lejáratú likviditási hitelkeret esetén a kitettség értékének megállapításához 50%-os ügyletkockázati súlyt lehet rendelni.

(3)Az

(1)és

(2)bekezdés feltételeinek megfelelő likviditási hitelkeretre azt a legmagasabb kockázati súlyt kell alkalmazni, amelyet a hitelkockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere szerint az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségekre alkalmazni kell. 22. §

(1)Általános piaci zavar bekövetkezésekor lehívható a likviditási hitelkeret, ha

1. a)több különleges célú gazdasági egység nem tudja visszaváltani a lejárt értékpapírokat,
2. b)az
3. a)pontban meghatározott esemény nem a különleges célú gazdasági egység vagy az értékpapírosított kitettség hitelminősítése romlásának következménye, és
4. c)a 21. §-ban meghatározott feltételek teljesülnek.

(2)Az

(1)bekezdés teljesülése esetén a likviditási hitelkerethez kapcsolódó kitettség értékének megállapításához 0%-os ügyletkockázati súlyt lehet rendelni.

1. § A kitettség értékének megállapításához 0%-os ügyletkockázati súlyt lehet rendelni a feltétel nélkül felmondható likviditási hitelkeret értékére vonatkozóan, ha a
2. §-ban meghatározott feltételek teljesülnek, és a likviditási hitelkerethez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség az érték papírosított kitettségekből befolyó pénzáramlásból minden más kötelezettséget megelőzően kerül kielégítésre.
3. §

(1)A 24–33. § alkalmazásában:

1. a)eszközátruházót megillető rész: a lehívott összegek feltételezett halmazának (pooljának) az értékpapírosítási ügylet keretében átruházott kitettség értéke, amelynek az értékpapírosítási ügyletben átruházott teljes halmazhoz (poolhoz) viszonyított aránya határozza meg a tőke- és kamatfizetésből eredő pénzáramlás és más vonatkozó olyan összegek arányát, amelyek nem állnak rendelkezésre az értékpapírosítási ügyletben értékpapírosítási pozícióval rendelkező felek számára történő kifizetés fedezeteként,
2. b)befektetőket megillető rész: a lehívott összegek halmazának (pooljának) feltételezett fennmaradó összegének kitettség értéke.

(2)A 24–33. § alkalmazásában a lejárat előtti visszafizetést biztosító rendelkezés akkor tekinthető ellenőrzöttnek, ha

1. a)az eszközátruházó befektetési vállalkozás likviditási és tőketervvel rendelkezik annak biztosítására, hogy a lejárat előtti visszafizetés esetére elegendő tőkével és likviditással rendelkezzen,
2. b)a követelések az egyes hónapok folyamán legalább egy hivatkozási pontban fennálló egyenlege alapján az ügylet időtartama alatt arányosan oszlik meg a kamat- és tőketörlesztés, a kiadások, a költségek és a jóváírások eszközátruházót és befektetőket megillető része között,
3. c)a visszafizetés üteme elégséges ahhoz, hogy a lejárat előtti visszafizetés időszakának kezdetekor fennálló teljes tartozás (az eszközátruházót és a befektetőket megillető részek) 90%-át visszafizessék vagy nemteljesítés legyen, és
4. d)a visszafizetés üteme nem lehet gyorsabb annál, mint amilyet a
5. c)pontban meghatározott időtartamra vetített normál ütemű visszafizetés során érnének el.

(3)A lejárat előtti visszafizetést biztosító rendelkezést tartalmazó, rulírozó megállapodásból származó kitettségek értékpapírosítása esetén az eszközátruházó befektetési vállalkozásnak az értékpapírosítási pozíciójának kockázattal súlyozott kitettség értékén túl a 25–32. §-nak megfelelően pótlólagos tőkekövetelményt is kell számítania.

(4)A

(3)bekezdéstől eltérően az eszközátruházó befektetési vállalkozásnak nem kell pótlólagos tőkekövetelményt számítania, ha az értékpapírosítási ügylet olyan

1. a)rulírozó megállapodásból származó kitettségek értékpapírosítása, ahol a hitelszerződésekbe foglalt kölcsönök lehívása nem időhöz kötött azzal, hogy az alapul szolgáló eszközök kitettségének hitelkockázata még a lejárat előtt bekövetkezett visszafizetési esemény után sem száll vissza az eszközátruházó befektetési vállalkozásra, és
2. b)ahol a lejárat előtti visszafizetésre csak olyan esetekben kerül sor, amelyek nem kapcsolódnak az értékpapíro sított kitettségek vagy az eszközátruházó befektetési vállalkozás teljesítéséhez, így különösen az adózásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben történő változások. 25. §

(1)A befektetési vállalkozásnak az eszközátruházót és a befektetőt megillető részek együttes összegére vonatkozóan ki kell számítania a kockázattal súlyozott kitettség értéket.

(2)Az eszközátruházót megillető rész nem lehet alárendelve a befektetőket megillető résznek.

1. § Ha az értékpapírosított kitettségek rulírozó és nem rulírozó megállapodásból származnak, akkor az eszközátruházó befektetési vállalkozásnak az alapul szolgáló rulírozó kitettségek halmazára (pooljára) vonatkozóan a 27–
2. §-ban foglaltaknak megfelelően kell a pótlólagos tőkekövetelményt számítania.
3. § Az eszközátruházó befektetési vállalkozásnak az eszközátruházót megillető része értékpapírosítási pozíció helyett az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségeknek a eszközátruházót megillető részének megfelelő arányos kitettségnek minősül, és úgy kell kezelni, hogy azokat nem értékpapírosították.
4. §

(1)Az eszközátruházó befektetési vállalkozás esetén a saját – azaz a befektetőket megillető részhez kapcsolódó – pozícióra számított kockázattal súlyozott kitettség érték és a 24. §

(3)bekezdése szerinti kockázattal súlyozott kitettség érték összege nem lehet magasabb

1. a)a befektetőket megillető részhez kapcsolódó pozícióra vonatkozó kockázattal súlyozott kitettség értéknél, és
2. b)azon kockázattal súlyozott kitettség értéknél, amelyet az értékpapírosított kitettségekre vonatkozóan a kitettséggel rendelkező befektetési vállalkozás úgy számítana ki, hogy azok nem lennének a befektetőket megillető résszel megegyező mértékig értékpapírosítva.

(2)Az eszközátruházó befektetési vállalkozásnak az értékpapírosított eszközökből származó, olyan jövőbeni, nem realizált nyereséget, amelyet a szavatoló tőke számításakor nem vehet figyelembe, az

(1)bekezdésben meghatározott számítások során sem kell figyelembe vennie. 29. § A 24. §

(3)bekezdése szerinti kockázattal súlyozott kitettség érték a befektetőket megillető rész, a 30–

1. §-ban meghatározott ügyletkockázati súly és a kitettséggel súlyozott kockázati súly szorzata, amely utóbbi akkor vonatkozna az értékpapírosított kitettségekre, ha azokat nem értékpapírosították volna.
2. §

(1)A feltétel nélkül felmondható vagy bármikor megszüntethető lakossági kitettségek lejárat előtti visszafizetésre lehetőséget biztosító rendelkezéssel bíró megállapodásaiból származó kitettségek értékpapírosítása esetén, ha a lejárat előtti visszafizetésre az értékpapírosítási felár meghatározott szint alá csökkenése esetén kerül sor, akkor a befektetési vállalkozásnak össze kell hasonlítania a háromhavi értékpapírosítási felár átlagának szintjét azzal az értékpapírosítási felár szinttel, amely alá csökkenés esetén a lejárat előtti visszfizetésre sor kerül.

(2)Ha az értékpapírosítási ügylet nem tartalmaz értékpapírosítási felár határokat, akkor a lejárat előtti visszafizetést kiváltó értékpapírosítási felárnál 4,5%-ponttal nagyobb érték minősül a határértékeknek.

1. § A kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásához alkalmazandó hitelegyenértékesítési tényezőket a
2. táblázat tartalmazza.
3. táblázat Hitelegyenértékesítési tényező Értékpapírosítási felár 3 havi átlaga Szabályozott, lejárat előtti visszafizetésre lehetőséget biztosító értékpapírosítás Nem szabályozott, lejárat előtti visszafizetésre lehetőséget biztosító értékpapírosítás „A szint” fölött 0% 0% „A szint” 1% 5% „B szint” 2% 15% „C szint” 10% 50% „D szint” 20% 100% „E szint” 40% 100% ahol: – ,,A szint”: olyan értékpapírosítási felár szinteket je löl, amelyek kisebbek az értékpapírosítási felár határszintjének 133,33%-ánál, de nem kisebbek annak 100%-ánál, – ,,B szint”: olyan értékpapírosítási felár szinteket jelöl, amelyek kisebbek az értékpapírosítási felár határszintjének 100%-ánál, de nem kisebbek annak 75%-ánál, – ,,C szint”: olyan értékpapírosítási felár szinteket jelöl, amelyek kisebbek az értékpapírosítási felár határszintjének 75%-ánál, de nem kisebbek annak 50%-ánál, – ,,D szint”: olyan értékpapírosítási felár szinteket jelöl, amelyek kisebbek az értékpapírosítási felár határszintjének 50%-ánál, de nem kisebbek annak 25%-ánál, – ,,E szint”: olyan értékpapírosítási felár szinteket jelöl, amelyek kisebbek az értékpapírosítási felár határszintjének 25%-ánál.
4. § A 26–
5. § hatálya alá nem tartozó a) szabályozott, lejárat előtti visszafizetésre lehetősé get biztosító, rulírozó kitettség értékpapírosítási pozíciójához 90%-os, b) nem szabályozott, lejárat előtti visszafizetésre lehetőséget biztosító, rulírozó kitettség értékpapírosítási pozíciójához 100%-os hitelegyenértékesítési tényezőt kell rendelni.
6. § Ha az értékpapírosítási pozícióhoz hitelkockázati fedezet tartozik, akkor az értékpapírosítási pozíció kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a IV. Fejezetben foglaltakat kell alkalmazni.
7. § Ha a három hónapos vagy annál rövidebb futamidejű, intézménnyel, vállalkozással szembeni kitettség rendelkezik külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel, akkor az intézménnyel, vállalkozással szembeni kitettséghez – a Felügyelet által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján – a
8. táblázat szerinti kockázati súlyt kell rendelni.
9. táblázat Hitelminősítési besorolás 1 2 3 4 5 6
10. §

(1)A kockázati tőketársaságban lévő befektetéshez, a kockázati tőkealapjegyhez és magántőke-befektetéssel szembeni kitettséghez 150%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(2)Az olyan – egyébként 150%-os kockázati súlyozású – nem késedelmes tétel esetén, amelyre értékvesztést számoltak el, kockázati céltartalékot képeztek

1. a)100%-os kockázati súly alkalmazandó, ha az elszámolt értékvesztés, kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a,
2. b)50%-os kockázati súly alkalmazandó, ha az elszámolt értékvesztés, kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 50%-a.

(3)A tárgyi eszközhöz 100%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(4)Ha az aktív időbeli elhatárolás tételéhez nem rendelhető egyértelműen ügyfél, akkor 100%-os kockázati súlyt kell hozzárendelni.

(5)A készpénz-állományhoz és az azzal egyenértékűnek minősülő tételhez 0%-os, a beszedés alatt lévő tételhez 20%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(6)Szavatoló tőkéből le nem vont részesedési viszony értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(7)Saját széfben tárolt vagy letétbe helyezett aranyhoz 0%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(8)Repóügylet és határidős vásárlás esetén az eszköz kockázati súlyát és nem az ügyfél kockázati súlyát kell a kitettséghez hozzárendelni.

(9)Ha a befektetési vállalkozás hitelkockázat fedezetének nyújtásakor az n-dik nemteljesítést követően kerül a fedezet lehívásra, amelynek bekövetkeztével a szerződés megszűnik, és a fedezett ügylet egy elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriával rendelkezik, akkor az értékpapírosítási ügylethez a VI. Fejezet szerint meghatározott kockázati súlyokat kell rendelni.

(10)Ha az ügylet nem rendelkezik elismert külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel, akkor az ügylet kockázattal súlyozott kitettség értéke az ügylethez kapcsolódó kitettségek – (n–1)-dik kitettség kivétele mellett – kockázati súlyának legfeljebb 1 250%-ig történő összesítése szorozva a hitelderivatíva által nyújtott fedezet névértékével. Az ügylethez kapcsolódó és kizárandó (n–1)-dik kitettség meghatározásakor a kitettségek mindegyikének kisebb kockázattal súlyozott kitettség értéket kell eredményeznie, mint az összesítésbe bekerülő bármely kitettség kockázattal súlyozott kitettség értéke. Elismert külső hitelminősítő szervezet 36. §

(1)A külső hitelminősítő szervezet által a hitelminősítési kategóriákba sorolásra alkalmazott módszernek a múltbeli tapasztalatok érvényesítése mellett szigorúnak, rendszeresnek és folyamatosnak kell lennie (tárgyilagosság követelménye).

(2)A külső hitelminősítő szervezet által alkalmazott módszernek politikai befolyástól, kényszertől és gazdasági nyomásgyakorlástól mentesnek kell lennie (függetlenség követelménye). Ennek érdekében vizsgálni kell a szervezet a) tulajdonosi szerkezetét és szervezeti felépítését, b) pénzügyi erőforrásait, c) alkalmazottait, és d) vállalatirányítását.

(3)A külső hitelminősítő szervezetnek a hitelminősítéseit rendszeresen, minden jelentősebb esemény után, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálnia (rendszeres felülvizsgálat követelménye).

(4)A Felügyelet akkor ismeri el a külső hitelminősítő szervezetet, ha a piaci területekre vonatkozó értékelési módszerei az a)–

1. c)pontban foglaltaknak megfelelnek:
2. a)az utótesztelést legalább egy évre visszamenőleg elvégzi,
3. b)a Felügyelet ellenőrzi a

(3)bekezdés szerinti rendszeres felülvizsgálatot, és c) a külső hitelminősítő szervezet és az általa minősített szervezet közötti kapcsolat a Felügyelet által ellenőrizhető.

(5)A külső hitelminősítő szervezetnek az általa alkalmazott módszerek alapelveit az összes lehetséges felhasználó részére nyilvánossá kell tennie (átláthatóság és nyilvánosságra hozatal követelménye). 37. §

(1)A külső hitelminősítő szervezet akkor tekinthető elismerhetőnek, ha a hitelminősítéseit annak felhasználói hitelesnek és megbízhatónak tekintik. A hitelességet alá kell támasztania a külső hitelminősítő szervezet piaci részesedésének, minősítési tevékenységéből származó bevételeinek, a minősítésén alapuló piaci árképzésnek, továbbá a hitelminősítését legalább két intézménynek használnia kell a kötvénykibocsátása vagy a hitelkockázat meghatározása során (hitelesség és piaci elfogadás követelménye).

(2)Az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésének minden felhasználó számára – akinek jogos érdeke fűződik a hitelminősítés megismeréséhez – azonos feltételekkel rendelkezésre kell állnia (átláthatóság és nyilvánosságra hozatal követelménye). 38. §

(1)A hitelminősítési kategória hitelminősítési besoroláshoz rendelése során a Felügyelet a következő mennyiségi és minőségi tényezőket veszi figyelembe:

1. a)az azonos hitelminősítési kategóriába tartozó elemek hosszú távú nemteljesítésének arányát,
2. b)a külső hitelminősítő szervezet által minősített kibocsátók körét,
3. c)a külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriáinak tartományát,
4. d)az alkalmazott hitelminősítési kategóriák értelmezését, és
5. e)a nemteljesítésnek a külső hitelminősítő szervezet által alkalmazott meghatározását.

(2)Ha a külső hitelminősítő szervezet kevés nemteljesítési adattal rendelkezik, akkor az azonos hitelminősítési kategóriába tartozó elemek hosszú távú nemteljesítésének arányára becslést kell készítenie a rendelkezésre álló nemteljesítési adatok alapján.

(3)A Felügyeletnek össze kell vetnie az adott külső hitelminősítő szervezet egyes hitelminősítési kategóriájába tartozó elemek nemteljesítésének arányát más külső hitelminősítő szervezetek által minősített, a Felügyelet által egyenértékű hitelkockázatot képviselőnek minősített, a kibocsátókkal szembeni kitettségeknél tapasztalt nemteljesítési arányokkal.

(4)Ha a Felügyelet megítélése szerint a nemteljesítések aránya egy külső hitelminősítő szervezet valamely hitelminősítési kategóriája esetén lényegesen és rendszeresen magasabb a viszonyítási alapnál, akkor a külső hitelminősítő szervezetnek a hitelminősítési kategóriájához a Felügyelet magasabb hitelminősítési besorolást rendel.

(5)Ha a

(4)bekezdésben meghatározott feltételek már nem állnak fenn, akkor a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból visszaállítja a külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriájának – az eggyel korábban alkalmazott – hitelminősítési besoroláshoz történő rendelését. 39. §

(1)A befektetési vállalkozás egy vagy több elismert külső hitelminősítő szervezet besorolásait is alkalmazhatja az eszközök és a mérlegen kívüli tételek kockázati súlyainak meghatározására.

(2)Ha a befektetési vállalkozás egy kitettségi osztályhoz tartozó kitettségek kockázati súlyának meghatározására valamely elismert külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítést használja, akkor az adott kitettségi osztályba tartozó valamennyi kitettségre ezen külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítést kell használnia.

(3)Ha a befektetési vállalkozás egy elismert külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítés alkalmazása mellett dönt, akkor ezeket a hitelminősítéseket folyamatosan és következetesen kell alkalmaznia.

(4)A befektetési vállalkozás a tőke- és kamatösszeget is magában foglaló – elismert külső hitelminősítő szervezet által készített – hitelminősítéseket használhat.

(5)Ha a minősített tétel csak egy elismert külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel rendelke zik, akkor ezt a hitelminősítést kell alkalmazni a kockázati súly meghatározására.

(6)Ha a minősített tétel két elismert külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel rendelkezik és ezekhez különböző kockázati súlyok tartoznak, akkor a magasabb kockázati súlyt kell alkalmazni.

(7)Ha a minősített tétel kettőnél több elismert külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel rendelkezik, akkor a két legkisebb kockázati súlyt eredményező hitelminősítéshez tartozó kockázati súly közül a magasabbat kell alkalmazni.

(8)Ha egy kibocsátási programnak vagy ügyletnek, amihez a kitettség tartozik, van hitelminősítése, akkor az adott kitettség kockázati súlyának meghatározásához ezen hitelminősítést kell alkalmazni.

(9)Ha egy kitettség nem rendelkezik elismert külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel, de a kibocsátó egy kibocsátási programjának vagy ügyletének – amihez a kitettség nem tartozik – rendelkezik vagy a kibocsátónak van egy általános hitelminősítése, akkor ezen hitelminősítést abban az esetben kell az említett kitettségre alkalmazni, ha

1. a)az magasabb kockázati súlyt képez, mint amekkora kockázati súlyt egyébként az adott kitettség kapna, vagy
2. b)az alacsonyabb kockázati súlyt képez, mint amekkora kockázati súlyt egyébként az adott kitettség kapna, de az említett kitettség az adott kibocsátási programmal, ügylettel, vagy a kibocsátó nem alárendelt, fedezetlen kitettségével minden tekintetben egyező vagy jobb szinten van.

(10)Fedezett kötvény esetén – a

(8)és

(9)bekezdéstől eltérően – a 14. §-t kell alkalmazni.

(11)Egy vállalkozási csoporton belüli kibocsátóra vonatkozó hitelminősítés nem alkalmazható a vállalkozási csoporthoz tartozó másik kibocsátó hitelminősítéseként.

(12)A rövid távú hitelminősítés vállalkozással szembeni, kizárólag rövid lejáratú eszköz vagy mérlegen kívüli tétel esetén alkalmazható.

(13)A 34. § szerinti rövid távú hitelminősítés – a

(14)és

(15)bekezdésben meghatározott eltéréssel – kizárólag arra a kitettségre alkalmazható, amelyre a hitelminősítés vonatkozik.

(14)Ha egy rövid távú, minősített ügylethez 150%-os kockázati súlyt kell rendelni, akkor az ügylethez tartozó ügyfél összes, nem minősített, fedezetlen és rövid vagy hosszú távú kitettségéhez is 150%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(15)Ha egy rövid távú, minősített ügylethez 50%-os kockázati súlyt kell rendelni, akkor a nem minősített, rövid lejáratú kitettséghez legalább 100%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(16)Egy ügyféllel szembeni, hazai pénznemben denominált kitettségre vonatkozó hitelminősítés nem használ ható fel ugyanezen ügyfél más devizában denominált kitettségéhez tartozó kockázati súly meghatározására. Exporthitel-ügynökség 40. §

(1)Az exporthitel-ügynökség hitelminősítését a Felügyelet akkor ismeri el, ha

1. a)a hitelminősítés a „Hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről szóló OECD-megállapodásban” részt vevő exporthitel-ügynökségek konszenzusos kockázatminősítése, vagy
2. b)az exporthitel-ügynökség az OECD által elfogadott módszereket alkalmazza és közzéteszi hitelminősítéseit, továbbá a hitelminősítéshez az OECD által elfogadott módszerek alapján meghatározott nyolc minimális exportbiztosítási díj egyike társul.

(2)Az exporthitel-ügynökség elismert hitelminősítése esetén a kitettséghez a

1. táblázat szerinti kockázati súlyt kell rendelni.
2. táblázat Minimális exportbiztosítási díj 0 1 2 3 4 5 6 7 III. Fejezet BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER
3. §

(1)A befektetési vállalkozás számára a kockázattal súlyozott kitettség értéknek belső minősítésen alapuló módszerrel történő számítását a Felügyelet akkor engedélyezi, ha megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek.

(2)A befektetési vállalkozásnak a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazását a Felügyelet kizárólag akkor engedélyezi, ha

1. a)a befektetési vállalkozásnak a kockázatkezelési és minősítési rendszerei megbízhatóak és átfogóak, azaz biztosítják az ügyfél és az ügylet jellemzőinek meghatározását és minősítését, a kockázatok következetes becslését,
2. b)a tőkekövetelmény számításához használt minősítés, a nemteljesítésre és a veszteségre vonatkozó becslés, valamint a minősítéshez és becsléshez kapcsolódó belső eljárások meghatározó szerepet játszanak a kockázatkezelési, döntéshozatali és hitelezési folyamatban, valamint a befektetési vállalkozás belső tőkeallokációs folyamatában és a vállalatirányítási rendszerében,
3. c)a befektetési vállalkozás a kockázatvállalási döntést meghozó egységtől független hitelkockázat-ellenőrzési egységgel rendelkezik, amely felelős minősítési rendszereinek működéséért és ellenőrzéséért,
4. d)a befektetési vállalkozás a hitelkockázat méréséhez és kezeléséhez szükséges, törvény által lehetővé tett valamennyi adatot gyűjti és tárolja,
5. e)a befektetési vállalkozás évente legalább egyszer jóváhagyja és dokumentálja a minősítési rendszereit, azok indokolását, és más kapcsolódó rendszereiben és folyamataiban integráltan alkalmazza azokat.

(3)A

(2)bekezdésben foglalt részletes feltételeket e Fejezet állapítja meg.

(4)A belső minősítésen alapuló módszer alkalmazásának engedélyezéséhez a befektetési vállalkozásnak a kérelem benyújtását megelőző legalább három éven át olyan minősítési rendszert kell alkalmaznia kockázatmérési és kezelési célra, amely lényeges jellemzőit – fő feltételeit, célját, megvalósításának fő elemeit, a kategóriákba sorolásokat és elhatárolásokat – tekintve megfelel a belső minősítésen alapuló módszer minősítési rendszerrel szembeni – belső kockázatmérésre és -kezelésére vonatkozó – minimum követelményeknek.

(5)A saját nemteljesítéskori veszteségráta, a hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazásának engedélyezéséhez a befektetési vállalkozásnak a kérelem benyújtását megelőző legalább három éven át lényeges jellemzőit – fő feltételeit, célját megvalósításának fő elemeit, a kategóriákba sorolásokat és elhatárolásokat – tekintve meg kell felelnie a saját nemteljesítéskori veszteségráta, hitelegyenértékesítési tényező becslésére vonatkozó minimum követelményeknek.

(6)Ha a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó befektetési vállalkozás nem teljesíti a belső minősítésen alapuló módszer feltételeit és alkalmazásának követelményeit, akkor a jogszerű működés helyreállításáról kilencven napon belül köteles a Felügyeletnek intézkedési tervet benyújtani.

(7)Belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a befektetési vállalkozásnak, az anyavállalatának és az anyavállalat leányvállalatának minden kitettségre a belső minősítésen alapuló módszert kell alkalmaznia.

(8)A

(7)bekezdéstől eltérően, a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása fokozatosan is bevezethető – a

(9)és

(10)bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén – a Felügyelet engedélyével a) a befektetési vállalkozásnak a 42. §

(1)bekezdés szerinti egyes kitettségi osztályaira és a 42. §

(1)bekezdés

1. d)pontja szerinti kitettségi osztály alosztályaira, ugyanazon üzleti egységen belül,
2. b)üzleti egységekre vonatkozóan, vagy
3. c)a saját nemteljesítéskori veszteségráta, a hitelegyen értékesítési tényező becslés alkalmazásakor a 42. §

(1)bekezdés a)–c) pontja szerinti kitettség kockázati súlyának meghatározására azzal, hogy a nemteljesítéskori veszteségráta és a hitel-egyenértékesítési tényező tekintetében kitettségi osztályonként egyszerre kell áttérni a módszer alkalmazására.

(9)A fokozatos bevezetést a Felügyelet akkor engedélyezi, ha

1. a)a fokozatosság tekintetében a befektetési vállalkozás egységes elveket alkalmaz,
2. b)a fokozatos bevezetés célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése,
3. c)az engedélyezési kérelem benyújtásakor a befektetési vállalkozás a kockázattal súlyozott kitettség értékének legalább az 50%-át – a 43. §-ban meghatározott eltérésekkel – belső minősítésen alapuló módszerrel állapítja meg,
4. d)a befektetési vállalkozás az engedélyezési kérelemben nyilatkozik arról, hogy az engedély megadásától számított legkésőbb
5. da)kettő és fél éven belül a
6. c)pontban meghatározott arányt 67%-ra növeli, és
7. db)öt éven belül a
8. c)pontban meghatározott arányt 100%-ra növeli a 43. §-ban meghatározott eltérésekkel.

(10)A fokozatos bevezetés engedélyezése során a Felügyelet részére az engedélyezési kérelem részeként a befektetési vállalkozásnak be kell nyújtania a belső minősítésen alapuló módszer

1. a)bevezetésére vonatkozó részletes és megalapozott ütemtervet,
2. b)bevezetésének aktuális helyzetére vonatkozó átfogó és részletes értékelést.

(11)Ha a befektetési vállalkozás bármely kitettségi osztályra a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazza, akkor a részvényjellegű és részesedések (a továbbiakban együtt: részesedések) kitettségi osztály esetén köteles a belső minősítésen alapuló módszert használni.

(12)A kockázattal súlyozott kitettség érték számításához a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó befektetési vállalkozás a mérlegfőösszegének legalább 20%-os csökkenése esetén a Felügyelet engedélyével térhet át a II. Fejezet szerinti sztenderd módszer alkalmazására.

(13)A saját nemteljesítéskori veszteségráta, a hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmazó befektetési vállalkozás a Felügyelet engedélyével, a

(12)bekezdésben rögzített esetekben térhet át a 42. §

(6)bekezdésének c) pontja szerinti nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező használatára.

(14)Ha

1. a)a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó be fektetési vállalkozás sztenderd módszert alkalmazó intézményben, vagy
2. b)a 42. §

(6)bekezdésének

1. b)és
2. d)pontja szerinti módszert alkalmazó befektetési vállalkozás a 42. §

(6)bekezdésének

1. b)és
2. c)pontja szerinti módszert alkalmazó intézményben ellenőrző befolyást szerez, akkor a

(7)bekezdésben foglaltaknak való megfelelés elérésére vonatkozóan az ellenőrző befolyást szerző befektetési vállalkozás az ellenőrző befolyás megszerzését követő száznyolcvan napon belül a Felügyeletnek ütemtervet nyújt be.

(15)Ha

1. a)a sztenderd módszert alkalmazó befektetési vállal kozás belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó intézményben, vagy
2. b)a 42. §

(6)bekezdésének

1. b)és
2. c)pontja szerinti módszert alkalmazó befektetési vállalkozás a 42. §

(6)bekezdésének

1. b)és
2. d)pontja szerinti módszert alkalmazó intézményben ellenőrző befolyást szerez, akkor a

(7)bekezdésben foglaltaknak való megfelelés elérésére vonatkozóan az ellenőrző befolyást szerző befektetési vállalkozás az ellenőrző befolyás megszerzését követő száznyolcvan napon belül a Felügyeletnek ütemtervet nyújt be.

(16)A

(8)–

(10)és

(12)–

(15)bekezdésben rögzített követelményeknek az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat a Tpt. 181/A. §-ának

(2)bekezdésben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni. 42. §

(1)A belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe:

1. a)központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség,
2. b)intézménnyel szembeni kitettség,
3. c)vállalkozással szembeni kitettség,
4. d)lakossággal szembeni kitettség,
5. e)részesedések,
6. f)értékpapírosítási pozíciók,
7. g)egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök.

(2)A kitettségi osztály tartalmát, a besorolásra vonatkozó feltételek leírását, és a regionális kormánnyal, helyi önkormányzattal, közszektorbeli intézménnyel, multilaterális fejlesztési bankkal, nemzetközi szervezettel szembeni és kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség kitettségi osztályba történő besorolását e Fejezet rögzíti.

(3)A befektetési vállalkozás a kitettség kitettségi osztályba vagy alosztályba való sorolásakor következetesen kialakított módszertan szerint jár el. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás ezen következetes módszertant a Tpt. 181/A. §-ának

(2)bekezdése szerinti vállalkozásokra az összevont alapú felügyelet tekintetében együttesen is alkalmazza.

(4)Az

(1)bekezdés a)–d) pontjában említett – a szavatoló tőkéből le nem vont – kitettség esetén a kitettség belső minősítésen alapuló módszer szerint számított értéke mérlegen belüli eszköz esetén a bekerülési értéknek a törlesztésekkel csökkentett, az elszámolt értékvesztések és visszaírások figyelembevétele nélkül vett (bruttó) értékének – a számviteli nyilvántartásokban fedezett ügyletként megjelölt eszköztétel kivételével – az elszámolt értékelési különbözetekkel korrigált értéke, kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettségvállalásnál a képzett céltartalék figyelembevétele nélküli nyilvántartási érték ügyletkockázati súllyal vagy hitelegyenértékesítési tényezővel számított értéke, származtatott ügylet érték. A számviteli nyilvántartásban fedezett ügyletként megjelölt eszköztétel kitettség értékének meghatározásakor az elszámolt értékelési különbözetet nem kell figyelembe venni. Az

(1)bekezdés

1. e)és
2. g)pontjában említett – a szavatoló tőkéből le nem vont – kitettség esetén a kitettség mértéke, annak könyv szerinti értéke.

(5)A hitelkockázatra és a vásárolt követelés felhígulási kockázatára vonatkozó, kockázattal súlyozott kitettség érték számításakor a nemteljesítés valószínűségének, a nemteljesítéskori veszteségrátának, a hitelegyenértékesítési tényezőnek, a lejáratnak és a kitettség értékének meghatározását e Fejezet szerint kell elvégezni.

(6)A befektetési vállalkozás a) az

(1)bekezdés a)–

1. d)pontjában meghatározott ki tettségi osztályba tartozó kitettség esetén a nemteljesítés valószínűségére saját becsléseket alkalmaz, és
2. b)az

(1)bekezdés

1. d)pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmaz, és
2. c)az

(1)bekezdés a)–

1. c)pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén az e rendeletben meghatározott nemteljesítéskori veszteségráta értéket és hitelegyenértékesítési tényezőt alkalmaz, vagy
2. d)az

(1)bekezdés a)–

1. c)pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén – a
2. c)ponttól eltérően – saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést – kizárólag egyidejűleg – alkalmaz.

(7)A befektetési vállalkozás az

(1)bekezdésben rögzített kitettségi osztályba tartozó kitettség várható veszteség értékét e Fejezetben meghatározott módon számítja ki. A várható veszteség értékének számításakor a kockázattal súlyozott kitettség érték számításához használt nemteljesítési valószínűséget, nemteljesítéskori veszteségrátát és kitettség értéket kell figyelembe venni.

(8)Ha a befektetési vállalkozás saját nemteljesítéskori veszteségráta becslést végez, akkor az ügyféllel szembeni olyan kitettség esetén, amelyre vonatkozóan megvalósul a nemteljesítés – ahol a nemteljesítés valószínűségének értéke egy – a befektetési vállalkozásnak a várható veszteségre vonatkozó legjobb becslést kell figyelembe vennie. 43. §

(1)A belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó befektetési vállalkozás a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja:

1. a)központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettségi osztály esetén, ha az olyan ügyfelek száma alacsony, amelyekkel szemben jelentős kitettség áll fenn és a befektetési vállalkozás számára indokolatlan terhet jelentene az ezen ügyfelekre vonatkozó minősítési rendszer bevezetése,
2. b)intézménnyel szembeni kitettségi osztály esetén, ha az olyan ügyfelek száma alacsony, amelyekkel szemben jelentős kitettség áll fenn, és a befektetési vállalkozás számára indokolatlan terhet jelentene az ezen ügyfelekre vonatkozó minősítési rendszer bevezetése,
3. c)ha az üzleti egységekben lévő kitettségek, valamint a méret és kockázati jellemzői alapján a kitettségi osztályok nem jelentősek,
4. d)a Magyar Köztársaság kormányával szembeni kitettség esetén, ha ezen kitettséghez a sztenderd módszer alkalmazásában 0%-os kockázati súlyt kell rendelni,
5. e)a Magyar Köztársaság helyi önkormányzatával és közszektorbeli intézményével szembeni kitettség esetén, ha 1. a központi kormány helytáll – garancia vagy viszontgarancia nyújtása, készfizető kezesség vállalása formájában – a helyi önkormányzat és a közszektorbeli intézmény kötelezettségéért, és 2. a Magyar Köztársaság kormányával szembeni kitettséghez sztenderd módszer alkalmazásában 0%-os kockázati súlyt kell alkalmazni,
6. f)a befektetési vállalkozás anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával – ha az hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás – szembeni kitettség esetén, ha a kitettség megfelel a 3. §

(5)bekezdésében foglaltaknak,

1. g)a központi kormányzat, regionális kormányzat, helyi önkormányzat által finanszírozott olyan gazdálkodó szervezetben fennálló részesedés esetén, amelyhez a II. Fejezet alkalmazása esetén 0%-os kockázati súlyt kell rendelni,
2. h)a gazdaság valamely ágazatának előmozdítására irányuló állami programok keretében felmerült olyan részesedések esetén, amelynél a befektetési vállalkozás általi befektetésekhez jelentős állami támogatást nyújtanak, és ezáltal a befektetésekre állami – ágazati, az érintett vállalkozás ezen tevékenységére kiterjedő – felügyelet és támogatás-felhasználási korlátozások vonatkoznak azzal, hogy az ennek alapján mentesíthető részesedések értéke nem haladhatja meg a szavatoló tőke 10%-át,
3. i)állami garanciával és állami viszontgaranciával fedezett kitettség külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén,
4. j)az olyan részesedések esetén, amelyre másik EGT-állam jogszabálya lehetővé teszi a sztenderd módszer alkalmazását.

(2)Az

(1)bekezdés

1. c)pontja alkalmazásában az üzleti egységben lévő kitettségek és a kitettségi osztályok nem jelentősek, ha az összes nem jelentősnek tekintett üzleti egységben és kitettségi osztályban szereplő kitettség értéke együttesen sem haladja meg a befektetési vállalkozás
2. a)összes kitettség értékének az

(1)bekezdés a)–

1. b)és d)–
2. j)pontjába sorolt kitettségek értékével csökkentett összeg 10%-át, és
3. b)összes kockázattal súlyozott kitettség értékének az

(1)bekezdés a)–

1. b)és d)–
2. j)pontjába sorolt kitettségek értékével csökkentett kockázattal súlyozott kitettség érték 10%-át.

(3)Az

(1)bekezdés c) pontja értelmében jelentős a befektetési vállalkozás részesedések kitettségi osztálya, ha ezen kitettségek – kivéve az

(1)bekezdés h) pontját – összesített értéke – az előző év átlagában tekintve – meghaladja a szavatoló tőke 10%-át. Ezen határérték a szavatoló tőke 5%-a, ha az említett kitettségek száma tíz egyedi részesedésnél kevesebb.

(4)Az e §-ban foglaltaknak az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat a Tpt. 181/A. §-ának

(2)bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.

(5)Az

(1)bekezdésben foglaltaknak az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat és az EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat a Tpt. 181/A. §-ának

(2)bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni. Kitettségi osztályok 44. § Egy kitettség a központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettségi osztályba tartozik, ha az

1. a)központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség,
2. b)regionális kormánnyal, helyi önkormányzattal vagy közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség és a sztenderd módszer szerint a központi kormánnyal szembeni kitettségként értékelhető, vagy
3. c)multilaterális fejlesztési bankkal vagy nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, amelyhez a sztenderd módszer szerint 0%-os kockázati súlyt lehet rendelni. 45. §

(1)Egy kitettség intézménnyel szembeni kitettségi osztályba tartozik, ha

1. a)az intézménnyel szembeni kitettség,
2. b)az regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzat tal szembeni kitettség és a sztenderd módszer szerint nem a központi kormánnyal szembeni kitettségként értékelhető,
3. c)az közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség és a sztenderd módszer szerint intézménnyel szembeni kitettségként értékelhető, vagy
4. d)az multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, amelyhez a sztenderd módszer szerint nem lehet 0%-os kockázati súlyt rendelni.

(2)Az

(1)bekezdés a) pontja szerinti kitettségi osztályba tartozik a jelzálog-hitelintézet ingatlanon alapított önálló zálogjog visszavásárlási vételárából származó követelése. 46. §

(1)Vállalkozással szembeni kitettségi osztályba tartozik a vállalkozással szembeni kitettségen túl minden olyan hitelkötelezettség jellegű kitettség, amely nem sorolható be a 42. §

(1)bekezdésének a)–

1. b)és d)–
2. f)pontja szerinti kitettségi osztályok valamelyikébe.

(2)A befektetési vállalkozás a vállalkozással szembeni kitettségi osztályon belül – mint különleges hitelezési kitettséget – azonosítja és elkülönített alosztályba sorolja az olyan kitettséget, amely

1. a)tárgyi eszköz finanszírozására, működtetésére létrehozott vállalkozással szemben áll fenn,
2. b)vonatkozásában a befektetési vállalkozás szerződés alapján jelentős mértékű ellenőrzéssel rendelkezik az eszköz és az általa termelt jövedelem felett, és
3. c)alapján fennálló kötelezettség visszafizetésének elsődleges forrása a finanszírozott eszköz által termelt jövedelem. 47. §

(1)Egy kitettség a lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik, ha

1. a)természetes személlyel, mikro-, kis- vagy középvállalkozással szemben áll fenn,
2. b)a kitettség egy jelentős számú, hasonló jellemzőkkel rendelkező, következetes és hasonló kockázatkezelés alatt álló kitettségeket magában foglaló csoportba sorolható, így lehetővé téve a kölcsönnyújtáshoz kapcsolódó kockázat csökkenését,
3. c)mikro-, kis- és középvállalkozás esetén az adós ügyfélnek vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának a befektetési vállalkozással, annak anyavállalatával és leányvállalatával szembeni tartozása – ideértve minden késedelmes kitettséget, ide nem értve a lakóingatlannal fedezett kitettséget – együttes összege a befektetési vállalkozás tudomása szerint nem haladja meg az egymillió eurót vagy annak megfelelő összeget, és annak érdekében, hogy a szükséges adatokat megszerezze, a befektetési vállalkozás ésszerű lépéseket tesz, és
4. d)a kitettséget nem kezelik egyedileg, a vállalkozással szembeni kitettségi osztályba tartozó kitettséghez hasonló módon.

(2)A lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik az

(1)bekezdés a) pontja szerinti személlyel szembeni lízingszerződés szerinti minimális lízingdíjak jelenértéken meghatározott értéke is, ha a kitettség megfelel az

(1)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjának.

(3)A befektetési vállalkozás vásárolt követelése a lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozik, ha

1. a)megfelel a 103–107. §-ban meghatározott követelményeknek,
2. b)a befektetési vállalkozás a követelést nem kapcsolódó harmadik féltől vásárolta és a kitettség nem tartalmaz a befektetési vállalkozással szembeni közvetlen vagy közvetett kitettséget,
3. c)a vásárolt követelések a kötelezett és ügyfél közti független üzleti kapcsolat révén jönnek létre,
4. d)a befektetési vállalkozás követelése a vásárolt követelésből származó teljes bevételre vagy annak arányos részére áll fenn, és
5. e)a vásárolt követelések portfóliója jól diverzifikált.

(4)A

(3)bekezdés

1. c)pontjában meghatározottnak nem felel meg a közös vállalati számlákra vonatkozó követelés, és az olyan követelés, amelyhez egymás közti vásárlási és eladási ügyletekre vonatkozó ellenszámlák alá tartoznak. 48. § Egy kitettség a részesedések kitettségi osztályba tartozik, ha az a kibocsátó eszközeivel vagy jövedelmével szembeni, hátrasorolt maradványkövetelés. 49. § Egy kitettség az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök kitettségi osztályba tartozik, ha
2. a)az a 42. §

(1)bekezdésének a)–

1. f)pontja szerinti kitettségi osztályba nem sorolható és nem hitelkötelezettséget megtestesítő kitettség, vagy
2. b)az egy vagyontárgyra vonatkozó lízingszerződés maradványértéke, ide nem értve a 71. §

(4)bekezdésében meghatározott értéket. A kockázattal súlyozott kitettség érték 50. §

(1)A központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettség kockázattal súlyozott kitettség értékét a következő képlet szerint kell kiszámítani: Kockázattal súlyozott kitettség érték = kockázati súly × kitettség érték ahol: Korreláció (R) = 0,12 × (1 EXP ( 50 PD)) � Lejárati tényező (

1. b)= (0,11852–0,05478 × ln(PD))2, Kockázati súly (RW) = LDG N (1 R) G(PD) R N(x): sztenderd normál eloszlású valószínűségi változó eloszlásfüggvénye (ahol annak a valószínűsége, hogy egy nulla várható értékű, egy szórású valószínűségi változó értéke kisebb vagy egyenlő x-szel), G(z): sztenderd normál eloszlású valószínűségi változó inverz eloszlásfüggvénye (ahol az x olyan értéket vesz fel, amely esetén teljesül, hogy N(
2. x)= z).

(2)Az

(1)bekezdésben meghatározott kockázati súlyra vonatkozó képlet alkalmazásakor, ha

1. a)a PD = 0, akkor a kockázati súly értéke nulla,
2. b)a PD = 1, és 1. ha a befektetési vállalkozás a 65. §

(1)bekezdése szerinti nemteljesítéskori veszteségráta értéket alkalmazza, a kockázati súly értéke nulla, vagy

1. ha a befektetési vállalkozás saját nemteljesítéskori veszteségrátára becslést alkalmaz, akkor a kockázati súlyt a következők szerint kell meghatározni: max {0, 12,5 × (LGD – ELBE)} azzal, hogy ELBE a befektetési vállalkozásnak a nemteljesített kitettségekből származó, várható veszteségre vonatkozó
2. §

(8)bekezdése szerinti legjobb becslése.

(3)A

1. §-ban és a
2. §-ban megállapított követelményeknek megfelelő kitettségre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettség értéket a következő képlet szerint kell kiszámítani: Kockázattal súlyozott kitettség érték = kockázati súly × kitettség érték × (0,15+160 × PDpp) ahol: PDpp: a fedezet nyújtója nemteljesítési valószínűségének az értéke, kockázati súly: az ügyfél nemteljesítési valószínűsége értékének és a hitelkockázati védelem nyújtójával szembeni összehasonlítható, közvetlen kitettség nemteljesítéskori veszteségráta értékének az

(1)bekezdésben megállapított képletbe történő helyettesítésével számított érték, lejárati tényező (b): a hitelkockázati védelem nyújtója nemteljesítési valószínűségének és az ügyfél nemteljesítési valószínűségének értéke közül az alacsonyabb értékkel számítandó.

(4)Vállalkozással szembeni kitettség esetén, ha a vállalkozás ötvenmillió eurónál vagy annak megfelelő összegnél kevesebb éves árbevétellel rendelkező vállalatcsoport tagja, a befektetési vállalkozás alkalmazhatja az adott vállalkozással szembeni kitettségre a következő képletet: Korreláció (R) = 0,12 (1 – EXP(–50 PD)) � � � �, ahol: S: a vállalatcsoport

1. a)éves árbevétele, ha az éves árbevétel eléri az ötmillió eurót, vagy
2. b)ötmillió euró, ha a vállalatcsoport éves árbevétele nem éri el az ötmillió eurót. Ha a vállalatcsoport méretét a vállalatcsoport éves árbevétele helyett annak konszolidált mérlegfőösszege jobban jel lemzi, akkor az éves árbevétel helyett a konszolidált mérlegfőösszeget kell figyelembe venni. Vásárolt követelés esetén az éves összes árbevétel a poolban (halmazban) szereplő egyes kitettségek súlyozott átlaga.

(5)A vállalkozással szembeni kitettségi osztályon belül, mint különleges hitelezési kitettség alosztályba sorolt kitettség kockázati súlyát, ha a befektetési vállalkozás nemteljesítési valószínűségre vonatkozó becslései nem tesznek eleget a 74–

1. §-ban meghatározott minimumkövetelményeknek, akkor a
2. táblázat szerint kell meghatározni:
3. táblázat Fennmaradó lejárat
4. kategória
5. kategória
6. kategória
7. kategória
8. kategória Kevesebb, mint 2,5 év 50% 70% 115% 250% 0% Legalább 2,5 év 70% 90% 115% 250% 0%

(6)A befektetési vállalkozás az

(5)bekezdés alkalmazásában – a legalább 2,5 év fennmaradó lejárat esetén – a Felügyelet engedélyével alkalmazhat

1. a)az 1. kategóriába tartozó kitettség esetén az 50%-os, és
2. b)a 2. kategóriába tartozó kitettség esetén a 70%-os kockázati súlyt, ha az adott kategóriába tartozó kitettség esetén a befektetési vállalkozás hitelnyújtási feltételei és a

(7)bekezdés szerinti tényezőket teljes körűen figyelembe veszi.

(7)A befektetési vállalkozásnak a különleges hitelezési kitettségek kockázati súlyhoz történő hozzárendelése során az alábbi tényezőket kell figyelembe vennie:

1. a)pénzügyi erő [mérlegfőösszeg, üzemi (üzleti) eredmény, adózott eredmény, rövid lejáratú kötelezettség, hosszú lejáratú kötelezettség, rövid lejáratú követelés, hosszú lejáratú követelés],
2. b)politikai és jogi környezet [szerződés elemeinek érvényessége és érvényesíthetősége, országkockázat, árfolyamkockázat],
3. c)ügylet, eszköz jellemzői [lejárata, fedezettsége],
4. d)a szponzor, fejlesztő és kivitelező pénzügyi ereje, ideértve a magán- és közszféra közti partnerség bevételei és
5. e)fedezet összetétele és mértéke.

(8)A befektetési vállalkozás a 47. §

(3)bekezdésében meghatározottaknak megfelelő vállalkozással szembeni vásárolt követelése esetén – ha indokolatlan terhet jelentene számára a

1. §,
2. § és
3. § rendelkezéseinek alkalmazása – a
4. §,
5. § és
6. § rendelkezéseit alkalmazhatja.

(9)Az értékpapírosítás keretében első veszteségviselő pozícióként kezelhető az olyan – vállalkozással szembeni – vásárolt követelés, visszafizetendő árengedmény, biztosíték vagy részleges garancia, amely nemteljesítési veszteségre, felhígulási kockázatból származó veszteségre vagy mindkettőre vonatkozó első veszteségviselést jelentő fedezetet biztosít.

(10)Ha a befektetési vállalkozás egy kitettség-csoportra olyan feltétellel nyújt hitelkockázat fedezetet, hogy azoknál az n-edik nemteljesítés váltja ki a fedezet lehívását, és ez a kielégítési jog megnyílását eredményező hitelesemény megszünteti a szerződést és a termék egy elismert külső hitelminősítő szervezet által készített külső hitelminősítéssel rendelkezik, akkor a VI. Fejezetben előírt kockázati súlyokat kell alkalmazni. Ha a befektetési vállalkozás nem rendelkezik elismert külső hitelminősítő szervezet által készített hitelminősítéssel, akkor a kosárban található kitettségek kockázati súlya összeadódik, kivéve (n–1) kitettséget, ahol a várható veszteség 12,5-szeresének és a kockázattal súlyozott kitettség értéknek az összege nem haladhatja meg a hitelderivatíva által nyújtott fedezet értékének 12,5-szeresét. Az összesítésből kizárandó (n–1) kitettségeket azon az alapon határozzák meg, hogy e kitettségek mindegyikének a kockázattal súlyozott kitettség értéke alacsonyabb legyen, mint az összesítésben szereplő bármely kitettség kockázattal súlyozott kitettség értéke. 51. §

(1)A lakossággal szembeni kitettség kockázattal súlyozott kitettség értékét a következő képlet szerint kell kiszámítani: Kockázattal súlyozott kitettség érték = kockázati súly × kitettség érték Kockázati súly (RW) = LDG N (1 – R) G(PD) + R N(x): sztenderd normál eloszlású valószínűségi változó eloszlásfüggvénye (ahol annak a valószínűsége, hogy egy nulla várható értékű, egy szórású valószínűségi változó értéke kisebb vagy egyenlő x-szel); G(z): sztenderd normál eloszlású valószínűségi változó inverz eloszlásfüggvénye (ahol az x olyan értéket vesz fel, amely esetén teljesül, hogy N(x) = z).

(2)Az

(1)bekezdésben meghatározott képlet alkalmazásakor, ha a PD = 1, akkor a kockázati súly meghatározására a következő képletet kell alkalmazni: Kockázati súly = max {0, 12,5 × (LGD – ELBE)} azzal, hogy ELBE a befektetési vállalkozásnak a nemteljesített kitettségekből származó várható veszteségre vonatkozó 94. §

(8)bekezdése szerinti legjobb becslése.

(3)A

1. §-ban és a
2. §-ban megállapított követelményeknek megfelelő, mikro-, kis- vagy középvállalkozással szembeni kitettségre a kockázattal súlyozott kitettség érték az
3. §

(3)bekezdése szerint számítható ki.

(4)Ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségi alosztályba tartozó kitettség esetén az

(1)bekezdésben szereplő korreláció-képlet alkalmazása helyett a korreláció értékét 0,15-nek kell tekinteni.

(5)A

(6)bekezdés szerinti rulírozó, lakossággal szembeni kitettségi alosztályba tartozó kitettség esetén az

(1)bekezdésben szereplő korreláció-képlet alkalmazása helyett a korreláció értékét 0,04-nek kell tekinteni.

(6)Egy kitettség rulírozó, lakossággal szembeni kitettség, ha

1. a)természetes személlyel szemben áll fenn,
2. b)rulírozó, azaz az ügyfél tartozásának összege a lehívások és visszafizetés eredményeként a befektetési vállalkozás által meghatározott határértékig ingadozhat,
3. c)fedezetlen,
4. d)a befektetési vállalkozás a szerződést lehívásig feltétel nélkül és azonnal felmondhatja,
5. e)az egy ügyféllel szembeni kitettség legfeljebb 100 000 euró vagy annak megfelelő összeg,
6. f)a veszteségráta volatilitása a lakossággal szembeni kitettségek átlagos veszteségráta értékéhez képest alacsonyabb, különösen ha az alacsony nemteljesítési valószínűségű minősítési kategóriába tartozik, és
7. g)a rulírozó, lakossággal szembeni kitettségként való kezelése összhangban van az alosztály kitettségeinek kockázati jellemzőivel.

(7)A Felügyelet – a felügyeleti felülvizsgálat keretében – értékeli a rulírozó, lakossággal szembeni kitettségi alosztály és a teljes lakossággal szembeni kitettségi osztály veszteségrátájának relatív volatilitását, és felülvizsgálja az alosztály rulírozó, lakossági kitettségként való kezelésének és az alosztály kitettségeinek kockázati jellemzőivel való összhangját.

(8)A Felügyelet a rulírozó, lakossággal szembeni kitettségi alosztály jellemzőire vonatkozó információkról kérelemre tájékoztatja az illetékes felügyeleti hatóságokat.

(9)Ha egy bankszámlára munkabérből származó rendszeres jövedelem érkezik, az ezen bankszámlához kapcsolódó hitelkeret esetén a Felügyelet eltekinthet a

(6)bekezdés c) pontjában meghatározott fedezetlenségre vonatkozó feltételtől. Ebben az esetben a biztosítékból behajtható összeg a nemteljesítéskori veszteségráta becslésében nem vehető figyelembe.

(10)Ha a vásárolt lakossági követelések pooljai (halmazai) esetén nem különíthető el az ingatlannal fedezett és a rulírozó, lakossággal szembeni kitettség az egyéb lakossággal szembeni kitettségtől, akkor ezekre a kitettségekre azon lakossággal szembeni kitettségi alosztályhoz tartozó kockázati súlyt kell alkalmazni, amely a legmagasabb tőkekövetelményt eredményezi.

(11)Az értékpapírosítás keretében első veszteségviselő pozícióként kezelhető az olyan lakossággal szembeni vásárolt követelés, visszafizetendő árengedmény, biztosíték vagy részleges garancia, amely nemteljesítési veszteségre, felhígulásból származó veszteségre vagy mindkettőre vonatkozó első veszteségviselést jelentő fedezetet biztosít. 52. §

(1)A befektetési vállalkozás – a Felügyelet engedélyével – a részesedések kitettségi osztály esetén különböző portfóliók tőkekövetelményének meghatározására az 54–56. §-ban foglalt különböző módszereket alkalmazhatja. A különböző módszerek alkalmazásához az engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha a befektetési vállalkozás a különböző módszerek alkalmazását következetesen hajtja végre, és annak célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése.

(2)A befektetési vállalkozás a járulékos vállalkozásban fennálló részesedések esetén – a Felügyelet engedélyével – alkalmazhatja a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközre vonatkozó szabá lyokat, ha a járulékos vállalkozás saját tőkéjének a mérlegfőösszegére vetített aránya meghaladja az 50%-ot. 53. §

(1)Ha a kitettség megfelel a 15. §

(4)és

(8)bekezdésében foglaltaknak és a befektetési vállalkozás ismeri a kollektív befektetési forma portfólióját, akkor a befektetési vállalkozás a portfólióban lévő kitettségeket veszi figyelembe a kockázattal súlyozott kitettség érték és a várható veszteség érték meghatározásakor.

(2)Ha a kitettség megfelel a 15. §

(4)és

(8)bekezdésében foglaltaknak, de a befektetési vállalkozás nem felel meg a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazási feltételeinek, akkor a kockázattal súlyozott kitettség érték és a várható veszteség értékének meghatározásakor

1. a)a részesedések kitettségi osztályba tartozó kitettsége esetén az 54. §-ban meghatározottak szerint jár el azzal, hogyha egy kitettségről a befektetési vállalkozás nem tudja megállapítani, hogy tőzsdei vagy nem tőzsdei, akkor egyéb részvénykitettségként kell kezelni, vagy
2. b)az
3. a)ponttól eltérően a kollektív befektetési forma portfólióját képező kitettség esetén a II. Fejezetben meghatározottakat kell alkalmazni azzal, hogy 1. a kitettség kitettségi osztályhoz rendelését követően a kitettségi osztályhoz tartozó hitelminősítési besorolásnál egy besorolással kedvezőtlenebb besoroláshoz kapcsolódó kockázati súlyt kell alkalmazni és 2. amely kitettséghez 150%-os kockázat súlyt kellene rendelni, ahhoz 200%-os kockázati súlyt kell rendelni.

(3)Ha a kitettség nem felel meg a 15. §

(4)és

(8)bekezdésében meghatározottnak, vagy a befektetési vállalkozás nem ismeri a kollektív befektetési forma portfólióját, akkor a kockázattal súlyozott kitettség érték és a várható veszteség értékének meghatározásakor az 54. §-ban meghatározottak szerint jár el azzal, hogy ha egy kitettségről nem tudja megállapítani, hogy tőzsdei vagy nem tőzsdei, akkor egyéb részvény-kitettségként kell kezelnie.

(4)A befektetési vállalkozás a kollektív befektetési forma portfóliójában lévő kitettség átlagos, kockázattal súlyozott kitettség értékét a

(2)bekezdésben foglaltak szerint harmadik fél közreműködését is igénybe véve kiszámíthatja, ha biztosított a számítás és az arról szóló jelentés megfelelősége. 54. §

(1)Az egyszerű súlyozási módszer alkalmazásakor a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékét a következő képlet szerint kell kiszámítani: Kockázattal súlyozott kitettség érték = kockázati súly × kitettség értéke ahol a kockázati súly a) a jól diverzifikált portfólióban lévő, 16. §

(1)bekez dése szerinti magántőke-befektetés kitettsége esetén 190%,

1. b)tőzsdén forgalmazott részvénykitettség esetén 290%, vagy
2. c)egyéb részvénykitettség esetén 370%.

(2)A rövid készpénz pozíció és a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/

1. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) szerinti kereskedési könyvben nem nyilvántartott származtatott (derivatív) ügylet az ugyanazon részvényben lévő hosszú pozícióval akkor fedezhető, ha az egyértelműen hozzárendelhető, és a fedezet legalább egyéves időtartamra kiterjed. Az egyéb rövid pozíciókat hosszú pozícióként kell kezelni úgy, hogy az egyes pozíciók abszolút értékét megszorozzák a vonatkozó kockázati súllyal. Lejárati eltéréssel rendelkező pozíció esetén a
2. § szerint kell eljárni.

(3)A befektetési vállalkozás a

1. § foglaltak szerint elismerheti hitelkockázati fedezetként a részesedése kitettségre nyújtott előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet.
2. §

(1)A PD/LGD módszer alkalmazásakor, ha a befektetési vállalkozás nem rendelkezik elegendő információval a nemteljesítés

1. és
2. §-ban meghatározott fogalmának használatához, akkor a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékét az
3. §

(1)és

(2)bekezdésében meghatározott képlet szerint kell kiszámítani azzal, hogy az 50. §

(1)bekezdés szerinti kockázati súly értékét 1,5-del meg kell szorozni.

(2)A részesedések várható veszteség értéke 12,5-szeresének és a kockázattal súlyozott kitettség értékének az összege nem haladhatja meg a kitettség érték 12,5-szeresét.

(3)A részesedések kitettségre nyújtott előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet a 116. § szerint akkor ismerhető el, ha

1. a)a lejárat öt év és a fedezet nyújtójával szembeni kitettség esetén a nemteljesítéskori veszteségráta 90%, vagy
2. b)a lejárat öt év és a jól diverzifikált portfólióban lévő, 35. §

(1)bekezdése szerinti magántőke-befektetés kitettsége esetén a nemteljesítéskori veszteségráta 65%. 56. §

(1)A belső modell módszer alkalmazásakor a kockázattal súlyozott kitettség érték a befektetési vállalkozás részesedésekre vonatkozó, a negyedéves hozam és egy megfelelően megválasztott kockázatmentes kamatláb hosszú távú mintaidőszakra számított különbségének 99%-os megbízhatósági szinthez tartozó, egyoldali konfidencia intervallumú becslését adó belső kockáztatott érték modellből levezetett potenciális veszteség 12,5-del szorzott értéke. Egyedi kitettség kockázattal súlyozott kitettség értéke nem lehet kisebb az 55. §-ban meghatározott módszerrel kiszámított minimális kockázattal súlyozott kitettség értéknek és a várható veszteség 12,5-del szorzott értékének az összegénél. A nemteljesítési valószínűség értéket a 70. §

(2)bekezdése, a nemteljesítéskori veszteségráta értéket a 70. §

(6)–

(7)bekezdése alapján kell kiszámítani.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti módszert a Felügyelet engedélyezi, ha a befektetési vállalkozás megfelel a 110–112. §-ban foglalt rendelkezéseknek.

(3)A befektetési vállalkozás a

1. §-ban foglaltak szerint elismerheti hitelkockázati fedezetként a részesedések kitettségre nyújtott előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet.
2. §

(1)Az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszköz esetén a kitettség kockázattal súlyozott kitettség értékét a következő képlet szerint kell kiszámítani: Kockázattal súlyozott kitettség érték = 100% × kitettség érték.

(2)Az

(1)bekezdéstől eltérően, ha a kitettség maradványérték, akkor a Kockázattal súlyozott kitettség érték = 1 t 100% kitettségérték� � ahol: t: a lízingszerződés hátralévő időtartama években kifejezve. 58. § A vásárolt követelés felhígulási kockázatának kockázattal súlyozott kitettség értékét az 50. §

(1)és

(2)bekezdésében meghatározott képlet szerint kell kiszámítani azzal, hogy a nemteljesítés valószínűségét a 64–

1. §, a nemteljesítéskori veszteségráta értékét a 71–
2. § szerint kell meghatározni, és a lejáratot egy évnek kell tekinteni. A befektetési vállalkozásnak nem kell figyelembe vennie a kockázattal súlyozott kitettség érték számítása során a vásárolt követelés felhígulási kockázatát, ha az nem jelentős. Várható veszteség értéke
3. §

(1)A központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással, vállalkozással vagy lakossággal szembeni kitettség várható veszteség értékét a következő képlet szerint kell kiszámítani: várható veszteség = nemteljesítési valószínűség × nemteljesítéskori veszteségráta, várható veszteség értéke = várható veszteség × kitettség érték.

(2)Az

(1)bekezdésben meghatározott képlet alkalmazásakor az olyan nemteljesített kitettség (PD = 1) esetén, amelyre a befektetési vállalkozás saját nemteljesítéskori veszteségráta becslést alkalmaz, a várható veszteség értéknek a meghatározásakor a befektetési vállalkozásnak a várható értékre vonatkozó, a 94. §

(8)bekezdése szerinti legjobb becslését kell figyelembe vennie. Az 50. §

(3)bekezdése szerinti kitettség várható vesztesége nulla.

(3)Ha a befektetési vállalkozás a vállalkozással szembeni kitettségi osztályon belül a különleges hitelezési kitettség kockázati súlyának meghatározását az 50. §

(5)bekezdése szerint végzi, akkor a várható veszteséget a

1. táblázat szerint számítja ki:
2. táblázat Fennmaradó lejárat
3. kategória
4. kategória
5. kategória
6. kategória
7. kategória Kevesebb, mint 2,5 év 0% 0,4% 2,8% 8% 50% Legalább 2,5 év 0,4% 0,8% 2,8% 8% 50%

(4)Ha a Felügyelet engedélyezte az 50. §

(6)bekezdésének alkalmazását, akkor a várható veszteség értéke az

1. kategóriába tartozó kitettség esetén 0%, a
2. kategóriába tartozó kitettség esetén 0,4%.

(5)A vásárolt követelés esetén a felhígulási kockázat várható veszteségének értékét a következő képlet szerint kell kiszámítani: várható veszteség = nemteljesítési valószínűség × nemteljesítéskori veszteségráta, várható veszteség értéke = várható veszteség × kitettség érték. 60. §

(1)Ha a befektetési vállalkozás a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékét az

1. § szerint számítja ki, akkor a várható veszteséget a következő képlet szerint kell kiszámítani: várható veszteség értéke = várható veszteség × kitettség érték, ahol a várható veszteség a) a jól diverzifikált portfólióban lévő,
2. §

(1)bekez dése szerinti magántőke-befektetés kitettsége esetén 0,8%,

1. b)tőzsdén forgalmazott részvénykitettség esetén 0,8%, vagy
2. c)egyéb részvénykitettség esetén 2,4%.

(2)Ha a befektetési vállalkozás a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékét az 55. § szerint számítja ki, akkor a várható veszteséget a következő képlet szerint kell kiszámítani: várható veszteség = nemteljesítési valószínűség × nemteljesítéskori veszteségráta, várható veszteség értéke = várható veszteség × kitettség érték.

(3)Ha a befektetési vállalkozás a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékét az 56. § szerint számítja ki, akkor a várható veszteség 0%.

(4)Az

1. §-ban említett kitettség esetén a várható veszteség értékét az
2. § szerint kell kiszámítani.
3. § A
4. §

(1)bekezdésének f) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a várható veszteség értéke nulla.

1. § Az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszköz várható veszteség értéke nulla. Várható veszteség kezelése
2. §

(1)Az 59. §

(1)–

(3)és

(5)bekezdése szerint számított várható veszteség értékét ki kell vonni az ezen kitettségre elszámolt értékvesztés és képzett céltartalék összegéből.

(2)Nemteljesítettként megvásárolt mérlegtételre kapott kedvezményeket a 71. §

(1)bekezdés szerinti elszámolt értékvesztéssel és képzett kockázat céltartalékkal azonos módon kell kezelni.

(3)Ha a befektetési vállalkozás a partner hitelkockázatát figyelembe veszi a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció értékelésénél, akkor a partnerkockázati kitettség várható vesztesége nulla. Nemteljesítési valószínűség,