megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
\n
A hiánypótlás és felvilágosítás kérése az ajánlattevőktől, valamint részvételre jelentkezőktől
\n
67. §(1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a
\n
hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni.
\n
(2)A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat.
\n
(3)A hiányok pótlása – melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet – csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás keretében nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. A hiánypótlás során a 26. § nem megfelelő alkalmazása esetén az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben alvállalkozóként megjelölt gazdasági szereplő közös ajánlattevőnek vagy több szakaszból álló eljárásban kizárólag a részvételi szakaszban közös részvételre jelentkezőnek minősíthető.
\n
(4)Mindaddig, amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására
\n
–a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt – határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.
\n
(5)Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók.
\n
(6)Az ajánlatkérő kizárólag az (1)–(2) bekezdésben foglaltak szerint és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges, a felvilágosítás kérése nem irányulhat az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel történő tárgyalásra.
\n
(7)A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat:
\n
a)a 2. § (1)–(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy
\n
b)az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (a továbbiakban: szakmai ajánlat) módosításával.
\n
(8)A (7) bekezdés b) pontjától eltérően a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [63. §
\n
(4)bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja.
\n
(9)Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a (3) és
\n
(7)bekezdésekben foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (7) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.
\n
Az ajánlatokban előforduló számítási hiba javítása és az irreális ajánlati elem
\n
68. §
\n
Ha az ajánlatkérő az ajánlatban a 63. § (4) bekezdése szerinti értékelés eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.
\n
69. §(1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint
\n
indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. § szerint önállóan értékelésre kerül.
\n
(2)Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérő az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt – az (1) bekezdés szerinti – ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérő rendelkezésére álló – az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső – anyagi fedezet összegétől.
\n
(3)Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról.
\n
(4)Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen
\n
a)a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,
\n
b)a választott műszaki megoldásra,
\n
c)a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,
\n
d)az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére,
\n
e)az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy
\n
f)az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.
\n
(5)Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
\n
(6)A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár
\n
–a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel – nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldését megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől.
\n
(7)Amennyiben az ajánlati ár megalapozottságáról az (5) bekezdés szerinti döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.
\n
(8)Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte.
\n
Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni – a Közbeszerzési Hatóságon keresztül – az Európai Bizottságot.
\n
70. §(1) Ha az ajánlatnak az értékelési részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas
\n
vagy alacsony mértékűnek, illetve kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.
\n
(2)Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.
\n
(3)Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
\n
Az értékelési szempontok, az ajánlatok értékelése 71. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontját.
\n
(2)Az ajánlatok értékelési szempontja a következő lehet:
\n
a)a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
\n
b)az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.
\n
(3)Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni
\n
a)az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
\n
b)részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
\n
c)az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos;
\n
d)azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot.
\n
(4)A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
\n
a)a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges 55. § (1) bekezdése szerinti alkalmassága;
\n
b)a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját;
\n
c)a részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi és fenntarthatósági tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke;
\n
d)a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
\n
e)ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok – tényleges jelentőségével arányban álló – súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a szakmai szempontok alapján értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni;
\n
(5)A (3) bekezdésben foglaltakat is az eljárást megindító felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható.
\n
(6)A (3) bekezdés d) pontja szerinti módszerekről, az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzési Hatóság útmutatót készít.
\n
(7)Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó értékelési szemponton vagy részszemponton (alszemponton) kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az eljárást megindító felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a (3) bekezdés c) pontja szerinti ponthatár felső határával azonos számú pontot ad, valamint jogosult meghatározni olyan elvárást is, melynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet.
\n
72. §(1) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az értékelési
\n
részszempontok szerinti tartalmi elemeit az eljárást megindító felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az 71. § (3) bekezdés d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
\n
(2)Ha több ajánlatnak azonos az (1) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz; azonos ellenszolgáltatás esetében pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.
\n
(3)Az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani, ha
\n
a)az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot kívánja kiválasztani, de a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat azonos összegben tartalmazza, vagy
\n
b)az ajánlatok értékelési szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de az összességében legelőnyösebb ajánlat a (2) bekezdés alkalmazásával sem állapítható meg.
\n
(4)A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az azonos ellenszolgáltatást tartalmazó, a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig az azonos összpontszámmal és részpontszámokkal értékelt érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők közül kell sorsolással kiválasztani az eljárás nyertesét.
\n
(5)Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet, amennyiben azt az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
\n
73. §Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az eljárást megindító felhívásban – több szakaszból álló
\n
eljárásban az ajánlattételi felhívásban – és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a 71. §
\n
(2)bekezdésében meghatározott értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
\n
Az ajánlat és a részvételi jelentkezés érvénytelensége 74. § (1) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha
\n
a)azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;
\n
b)az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy alvállalkozója vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek [24. §];
\n
c)az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet az eljárásból kizárták;
\n
d)az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;
\n
e)egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;
\n
(2)Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha:
\n
a)aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [69. §];
\n
b)lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [70. §];
\n
c)az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő által előírt határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre.
\n
(3)Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz.
\n
(4)Ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem kell az értékelési szempontok szerint az ajánlatot értékelnie.
\n
75. §(1) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy az
\n
alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki
\n
a)a kizáró okok [56–57. §] hatálya alá tartozik;
\n
b)részéről a kizáró ok [56–57. §] az eljárás során következett be.
\n
(2)Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból
\n
a)azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. §
\n
(5)bekezdése], b) azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdése].
\n
(3)Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetve a Közösségi Vámkódexről szóló tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.
\n
(4)A Kormány az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában meghatározhatja a (2) bekezdés alkalmazását megalapozó kötelező feltételek és figyelembe veendő szempontok körét.
\n
A közbeszerzési eljárás eredménytelensége 76. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha
\n
a)nem nyújtottak be ajánlatot vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában részvételi jelentkezést;
\n
b)kizárólag érvénytelen ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket nyújtottak be;
\n
c)egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot;
\n
d)az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja [66. § (1) bekezdése, 44. § (3) bekezdése];
\n
e)valamelyik ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról dönt;
\n
f)a 65. § (2) bekezdése szerinti esetben az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejár az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát;
\n
g)a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható.
\n
(2)Amennyiben ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, az eredménytelenség az eljárásnak csak az eredménytelenségi okkal érintett részére állapítható meg. Amennyiben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rögzítette és megindokolta azt, hogy bármely rész eredménytelensége esetén már nem áll érdekében a szerződések megkötése, az eljárást valamennyi rész tekintetében eredménytelenné nyilváníthatja.
\n
Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéseiről, az előzetes vitarendezés 77. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a 74. § szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül.
\n
(2)Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről.
\n
Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő, a részvételi szakasz lezárása esetén részvételre jelentkező részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti.
\n
(3)A 76. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenségi esetben az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra.
\n
(4)A részvételi jelentkezésekről készített írásbeli összegezésben a részvételre jelentkezők alkalmasságát, vagy alkalmatlanságát a részvételi felhívásban előírt alkalmassági szempontok alapján kell indokolni.
\n
(5)Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az Európai Bizottság, valamint a Közbeszerzési Hatóság, a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői kérésére meg kell küldeni. Az Európai Bizottság részére az összegezést a Közbeszerzési Hatóságon keresztül kell megküldeni.
\n
(6)A részvételi jelentkezésekről készített összegezést a részvételre jelentkezőknek történő megküldéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Hatóság részére minden esetben, a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőinek kérésre meg kell küldeni.
\n
78. §(1) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől
\n
számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve amennyiben a teljesítés megkezdése miatt az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja.
\n
Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.
\n
(2)Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés részvételre jelentkezők részére történő megküldésétől az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá új ajánlattételi határidő kitűzésével a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes részvételre jelentkezőnek megküldeni.
\n
(3)Az ajánlatokról vagy részvételi jelentkezésekről készült írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eljárás vagy a részvételi szakasz eredményének megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek.
\n
79. §(1) Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult
\n
a)a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés, illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely – a b) pont szerintieken kívüli – dokumentum;
\n
b)bármely érdekelt gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező) az ajánlattételi, vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított, vagy rendkívüli sürgősségre tekintettel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, vagy azok módosítása.
\n
(2)A kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra – ha vannak ilyenek – hivatkoznia kell.
\n
(3)Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi – általa ismert – ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja.
\n
(4)Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket) három munkanapos határidővel hiánypótlás [67. §], felvilágosítás [67. §] vagy indokolás [69–70. § bekezdése] benyújtására felhívni, amennyiben az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható.
\n
Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül – faxon vagy elektronikus úton – tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket).
\n
(5)Amennyiben valamely ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig akkor sem kötheti meg a szerződést (ha részajánlat tétele lehetséges volt a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést), ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna.
\n
Az ajánlatok, részvételi jelentkezések nyilvánossága és az üzleti titok védelme
\n
80. §(1) Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a 69–70. § szerinti
\n
indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot [Ptk. 81. § (2) bekezdése] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzanak a
\n
(2)–(3) bekezdés szerinti elemeket.
\n
(2)Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 71. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
\n
(3)Nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak.
\n
(4)Az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról készített összegezés megküldését követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a (2)–(3) bekezdés körébe tartozik. Erre tekintettel ajánlattevő (részvételre jelentkező) kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának (részvételre jelentkező részvételi jelentkezésének) azon részeibe betekinthessen, mely nem minősül üzleti titoknak.
\n
Az iratbetekintés során az iratokról feljegyzést lehet készíteni. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon.
\n
81. §Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről
\n
és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is.
\n
XII. FEJEZET
\n
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS FAJTÁI 82. § (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével induló vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehet.
\n
(2)Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak.
\n
(3)Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza.
\n
A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.
\n
(4)A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.
\n
Nyílt eljárás 83. § (1) A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet.
\n
(2)A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul.
\n
(3)Az ajánlattevő ajánlatával együtt benyújtja a kizáró okok és az alkalmasság igazolására vonatkozó dokumentumokat is a felhívás és a dokumentáció, valamint e törvény előírásainak megfelelően. A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni.
\n
(4)Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban.
\n
(5)Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, a (4) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni, az ajánlattételi határidő azonban nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonkilenc napnál, kivéve sürgősség esetén, amely esetben az ajánlattételi határidő huszonkét napra rövidíthető.
\n
(6)Az ajánlattételi határidő legkevesebb negyvenöt vagy huszonkilenc napos időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.
\n
(7)A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez (ajánlatkérő kötöttsége), az ajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség) az ajánlattételi határidő lejártától kötve van.
\n
Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan – napnál hosszabb időtartamban.
\n
A meghívásos eljárás 84. § (1) A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt.
\n
Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.
\n
(2)A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul.
\n
(3)Az eljárás részvételi szakaszában bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést, a részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot.
\n
(4)Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határozhat meg arra vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt.
\n
(5)Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma.
\n
A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.
\n
85. §(1) A meghívásos eljárásban a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó
\n
hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban.
\n
(2)Kivételesen indokolt és sürgős esetben az ajánlatkérő az (1) bekezdésben foglaltnál rövidebb részvételi határidőt is meghatározhat, amely azonban nem lehet rövidebb a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál (gyorsított eljárás). A gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adni.
\n
(3)Az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi jelentkezések bontását követő harmincadik – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvanadik – napnál későbbi időpontban.
\n
86. §(1) Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt közlésétől számított öt
\n
munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített jelentkezőknek – amennyiben ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők keretszámát, a műszaki vagy szakmai alkalmasság alapján kiválasztott jelentkezőknek – az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.
\n
(2)Amennyiben az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytatja az eljárást. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.
\n
87. §(1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia
\n
a)az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
\n
b)hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napját;
\n
c)a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;
\n
d)a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban – ha szükséges – az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá;
\n
e)az ajánlattételi határidőt;
\n
f)az ajánlat benyújtásának címét;
\n
g)annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat;
\n
h)az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;
\n
i)az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;
\n
j)az ajánlati kötöttség időtartamát;
\n
k)az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.
\n
(2)A meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározott feltételekhez a részvételi határidő lejártától, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc – építési beruházás esetében, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan – napnál későbbi időtartamban.
\n
(3)Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban az ajánlattételi felhívásban – az (1) bekezdés d) pontja alapján – meghatározott módon kell eljárnia. Az ajánlathoz nem kell csatolni azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.
\n
88. §(1) A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az
\n
ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított negyven napnál rövidebb időtartamban.
\n
(2)Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni.
\n
Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonhat napnál.
\n
(3)Az ajánlattételi határidő – (1) bekezdés szerinti – legkevesebb negyvennapos, illetve – (2) bekezdés szerinti – huszonhat napos időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi már a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének a napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait.
\n
(4)A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.
\n
A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás 89. § (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.
\n
(2)Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat
\n
a)ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 76. § (1) bekezdés a)–b) vagy d) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg;
\n
b)kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás vagy a szolgáltatás objektív természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását;
\n
c)építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, vagy a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;
\n
d)szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás objektív természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében.
\n
90. §(1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul. A részvételi felhívásban fel kell
\n
tüntetni a tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogcímét.
\n
(2)Az eljárás részvételi szakaszában bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést, a részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot.
\n
(3)Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határozhat meg arra vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt.
\n
(4)Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma.
\n
A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki vagy szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.
\n
(5)Az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat több fordulóban bonyolítja le és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ilyen esetben az ajánlatkérő már az eljárást megindító felhívásban feltünteti, hogy élni kíván az ajánlattevők létszámának csökkentésével a tárgyalás során.
\n
(6)A 85. § és 86. §-ban foglaltakat a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban is alkalmazni kell.
\n
91. §(1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia
\n
a)az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
\n
b)hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napját;
\n
c)a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;
\n
d)a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban – ha szükséges – az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá;
\n
e)az ajánlattételi határidőt;
\n
f)az ajánlat benyújtásának címét;
\n
g)annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat;
\n
h)az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;
\n
i)az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;
\n
j)az ajánlati kötöttség időtartamát;
\n
k)az ajánlattételi felhívás megküldésének napját;
\n
l)a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait;
\n
m)az első tárgyalás időpontját.
\n
(2)A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve.
\n
Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől (a tárgyalások befejezésétől) számított harminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan – napnál későbbi időtartamban.
\n
(3)Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban az ajánlattételi felhívásban – az (1) bekezdés d) pontja alapján – meghatározott módon kell eljárnia. Az ajánlathoz nem kell csatolni azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.
\n
92. §(1) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az
\n
ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, és a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést.
\n
(2)Az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni.
\n
(3)Ha az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként tárgyal, az ajánlattevő hozzájárulása nélkül a tárgyaláson az ajánlatáról közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi ajánlattevővel.
\n
(4)Az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül) minden, az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül kell megküldeni.
\n
(5)A tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy
\n
a)a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosulnak vagy egészülnek ki, amely torzítja a versenyt vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni,
\n
b)az értékelés szempontjai vagy módszere változna.
\n
(6)A 90. § (5) bekezdése szerinti esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, az első, illetve a megadott fordulót követő tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. Az így kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlatkérő az
\n
(5)bekezdés szerint sem módosíthatja feltételeit, az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek.
\n
(7)Az ajánlatkérőnek – amennyiben az ajánlattételi felhívás erre vonatkozóan nem adott pontos információt – egyértelműen előzetesen az ajánlattevők tudomására kell hoznia, hogy mikor fogja a tárgyalásokat lezárni.
\n
A tárgyalások lezárásaként az ajánlatkérő – amennyiben a változások nagyságrendje indokolja, új dokumentáció rendelkezésre bocsátásával – az ajánlattevőket felhívhatja egy végleges ajánlat írásban történő beadására. Építési beruházás esetében az ajánlati ár változásakor az azt alátámasztó árazott költségvetést is be kell nyújtani a végleges ajánlatban. Az ajánlatkérőnek a végleges ajánlatok beadásának határidejét is meg kell adnia.
\n
(8)Ha az ajánlatkérő nem írja elő végleges ajánlatok írásbeli benyújtását, az utolsó tárgyalás befejezését követően két munkanapon belül minden ajánlattevővel egyidejűleg ismertetnie kell az ajánlatoknak azokat a számszerűsíthető adatait, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.
\n
93. §(1) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő két szakaszban végzi
\n
(2)Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező (első) ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a részvételi és ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően érvénytelenné kell nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban megjelölheti, hogy – a 92. § (5) bekezdés a) és b) pontjára figyelemmel – a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekről nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat olyan elemében tér el az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározottaktól, amelyről az ajánlattételi felhívás szerint nem fognak tárgyalni. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni.
\n
(3)A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a 67–70. §-t. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak.
\n
Az érvényes végleges ajánlatokat az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli.
\n
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás 94. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.
\n
(2)Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha
\n
a)a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 76. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg és az ajánlatkérő a tárgyalásra a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd – 74. § (1) bekezdésének a)–d) pontja és (2) bekezdésének c) pontja alapján nem érintett – összes ajánlattevőjét meghívja;
\n
b)a nyílt vagy a meghívásos eljárás vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére – a Közbeszerzési Hatóságon keresztül – tájékoztatást adni;
\n
c)a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel, személlyel köthető meg;
\n
d)az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
\n
(3)Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha
\n
a)a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást vagy szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetve szolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés vagy szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás vagy szolgáltatás értékének felét;
\n
b)olyan új építési beruházásra vagy szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás vagy szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás vagy a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás vagy szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.
\n
(4)Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha
\n
a)az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet, illetve a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;
\n
b)a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés vagy szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;
\n
c)az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett;
\n
d)az árut kivételesen kedvező feltételekkel felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, vagy az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be.
\n
(5)Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy – a bírálóbizottság ajánlása alapján – nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra.
\n
95. §(1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – a 94. § (4) bekezdés c)–d) pontja szerinti eljárás kivételével – ajánlattételi
\n
felhívás megküldésével, a 99. § (2) bekezdése szerinti esetben tárgyalási meghívó megküldésével kezdődik.
\n
(2)A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő(k) tehet(nek) ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot, nincs azonban akadálya annak, hogy valamely ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő olyan gazdasági szereplővel tegyen közös ajánlatot, amelynek ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.
\n
(3)Ha több ajánlattevő nyújthat be ajánlatot, az ajánlattételi felhívást egyidejűleg kell megküldeni az ajánlattevőknek.
\n
(4)A tárgyalásos eljárás 94. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés a) pontja szerinti esetében, valamint ha a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben az ésszerűen lehetséges, a 94. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia.
\n
96. §(1) Az ajánlattételi felhívásnak a 38. §-ban foglaltakon túl a következőket kell tartalmaznia
\n
a)a tárgyalásos eljárás 94. § szerinti jogcímét;
\n
b)a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait;
\n
c)az első tárgyalás időpontját.
\n
(2)A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban nem kötelező dokumentációt készíteni. Ha az ajánlatkérő nem készít dokumentációt, a szerződési feltételeket, a műszaki leírást, építési beruházásnál az árazatlan költségvetést és adott esetben a nyertes ajánlattevők által alapítandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket az ajánlattételi felhívásban köteles megadni.
\n
(3)A 94. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatok értékelési szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.
\n
(4)Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve. Az ajánlattételi felhívásban az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő nem határozhatja meg annak kezdetétől (a tárgyalások befejezésétől) számított harminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan – napnál hosszabb időtartamban.
\n
97. §(1) A tárgyalásokra a 92. § (1)–(4), valamint (7)–(8) bekezdéseit is megfelelően alkalmazni kell
\n
(2)A tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy
\n
a)az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya vagy feltételei olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az ajánlattételi felhívás megküldésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól vagy megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás alkalmazását,
\n
b)az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban közölt feltételek olyan mértékben módosulnak vagy egészülnek ki, hogy annak következtében valamelyik ajánlattevő nem képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni, vagy
\n
c)a bírálat szempontjai vagy módszere változna. 98. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő két szakaszban végzi.
\n
(2)Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséggel nem terhelt (első) ajánlatok vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e az ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Már a tárgyalások megkezdését megelőzően köteles az ajánlatkérő megállapítani az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát, valamint ha az ajánlat kizáró ok fennállása miatt érvénytelen.
\n
Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban megjelölheti, hogy – a 97. § (2) bekezdés a) és b) pontjára figyelemmel – a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekről nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha az olyan elemében tér el az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározottaktól, amelyről az ajánlattételi felhívás szerint nem fognak tárgyalni. Az ajánlatot akkor is a tárgyalások megkezdését megelőzően érvénytelenné kell nyilvánítani, ha az ajánlattevő nem felel meg – vagy nem állapítható meg, hogy megfelel-e – a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek vagy az ajánlat kizáró ok fennállása miatt érvénytelen, vagy ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni.
\n
(3)A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
\n
Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az érvényes végleges ajánlatokat az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli.
\n
99. §(1) A 94. § (2) bekezdés d) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azzal vagy azokkal az ajánlattevővel
\n
(ajánlattevőkkel) kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni, továbbá amennyiben több gazdasági szereplőnek került sor felhívás (meghívó) megküldésére, amely ajánlattevő a legkedvezőbb ajánlatot tette.
\n
(2)Ebben az esetben az ajánlatkérő ajánlattételi felhívást vagy ha a körülmények által megkövetelt rendkívüli sürgősség nem teszi lehetővé ajánlattételi felhívás elkészítését, tárgyalási meghívót küld az alkalmas gazdasági szereplőknek.
\n
A tárgyalási meghívó az ajánlatkérő nevét, székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét, továbbá legalább a beszerzés tárgyát és mennyiségét kell, hogy tartalmazza.
\n
(3)A rendkívüli sürgősségre tekintettel lefolytatott eljárásban:
\n
a)az általános szabályoktól eltérően nem kell alkalmassági követelményeket előírni, illetve ennek megfelelően az ajánlattevők alkalmasságát nem kell külön igazolni,
\n
b)az ajánlattevőknek kizárólag nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a 56. § szerinti kizáró okok, valamint adott esetben az ajánlatkérő által előírt egyéb kizáró okok hatálya alá, továbbá
\n
c)legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolnia a nyertes ajánlattevőnek a kizáró okok fenn nem állásának igazolásához szükséges igazolásokat. 100. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
\n
(2)A 94. § (2) bekezdés d) pontja esetében az ajánlattételi felhívásnak vagy adott esetben a tárgyalási meghívónak a gazdasági szereplők részére történő megküldésével egyidejűleg az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot az (1) bekezdésben foglaltak szerint. Ajánlattételi felhívás helyett adott esetben a tárgyalási meghívót kell megküldeni.
\n
(3)A 94. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz – telefaxon vagy elektronikus úton – benyújtani a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, a d) pont szerinti esetben továbbá az érintett szervezet nevét és címét.
\n
Versenypárbeszéd 101. § (1) A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa – e törvényben előírtak szerint – kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.
\n
(2)A versenypárbeszéd három szakaszra tagolódik:
\n
a)a részvételi szakasz,
\n
b)a párbeszéd,
\n
c)az ajánlattételi szakasz.
\n
102. §(1) Az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha
\n
a)a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, vagy b) a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes.
\n
(2)Az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti körülmény fennállása nem eredhet az ajánlatkérő mulasztásából.
\n
103. §(1) A versenypárbeszéd részvételi felhívással indul. A 90. § (1)–(5) bekezdését a versenypárbeszédre is alkalmazni kell
\n
azzal, hogy tárgyalás helyett az eljárás párbeszéd szakaszában lebonyolított párbeszédet kell érteni.
\n
(2)A versenypárbeszédben a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban.
\n
(3)A versenypárbeszédben az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.
\n
(4)Az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi jelentkezések bontását követő harmincadik – építési beruházás esetében, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvanadik – napnál későbbi időpontban.
\n
(5)Az ajánlatkérő – amennyiben ismertetőt a részvételi szakaszban még nem bocsát rendelkezésre – a részvételi felhívásban a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos igényeit és követelményeit részletesebben meghatározza.
\n
104. §(1) Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt közlésétől számított öt
\n
munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített jelentkezőknek – amennyiben ajánlatkérő meghatározta a párbeszédben résztvevők keretszámát, a műszaki, illetve szakmai alkalmasság alapján kiválasztott jelentkezőknek – az ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.
\n
(2)Amennyiben az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők párbeszédre felhívásával folytatja az eljárást. A párbeszédben részvételre önállóan felhívott ajánlattevők közösen nem nyújthatnak be megoldási javaslatot vagy tehetnek ajánlatot.
\n
(3)Az eljárás párbeszéd szakaszában az ajánlattevők megoldási javaslatokat nyújtanak be, amelynek alapján az ajánlatkérő párbeszédet folytat velük.
\n
105. §(1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia
\n
a)az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
\n
b)hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napját;
\n
c)az ismertető rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg és az ismertetőt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;
\n
d)a megoldási javaslat benyújtásának határidejét (ajánlattételi határidő);
\n
e)a megoldási javaslat benyújtásának címét;
\n
f)annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e a megoldási javaslat, illetve folytatható-e a párbeszéd;
\n
g)a megoldási javaslatok felbontásának helyét, idejét;
\n
h)a megoldási javaslatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;
\n
i)a párbeszédre felhívás megküldésének napját;
\n
j)a párbeszéd lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait;
\n
k)amennyiben ajánlatkérő él a párbeszédben az ajánlattevők létszámának csökkentése lehetőségével, a párbeszéd fordulóinak menetét és a megadott fordulót követő párbeszédre kiválasztott résztvevői létszám felső határát;
\n
l)ha az ajánlatkérő díjazásban kíván egy vagy több ajánlattevőt részesíteni, az erre vonatkozó – általa meghatározott – előírásokat;
\n
m)a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban – ha szükséges – a megoldási javaslathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő és alvállalkozója, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a párbeszéd szakaszában sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.
\n
(2)Az ismertetőnek tartalmaznia kell különösen a közbeszerzés tárgyának, az arra vonatkozó közbeszerzési műszaki leírásnak, továbbá a szerződéses feltételeknek a meghatározását olyan mértékben, ahogyan az ajánlatkérő erre képes, valamint arra vonatkozó iránymutatást, hogy az ajánlatkérő mely körülményekről kéri az ajánlattevők javaslatát, és e körülmények tekintetében melyek az ajánlatkérő által igényelt keretek vagy elvárások.
\n
(3)A megoldási javaslatnak tartalmaznia kell
\n
a)az ajánlattevő egy vagy többváltozatú javaslatát a (2) bekezdés szerinti körülményekre, továbbá
\n
b)az ajánlattevő előzetes ajánlatát arra az esetre nézve, ha az általa javasolt műszaki, jogi, és pénzügyi feltételekkel kellene a szerződést teljesíteni, továbbá
\n
c)annak meghatározását, hogy megoldási javaslatának mely része üzleti titok, továbbá
\n
d)annak meghatározását, hogy az ajánlattevő hozzájárul-e megoldási javaslatának a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során történő teljes vagy részleges felhasználásához.
\n
(4)Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy a megoldási javaslat benyújtása egyúttal magában foglalja az ajánlattevő hozzájárulását ahhoz, hogy – szellemi tulajdonnal egyébként nem védett – javaslatát, ötleteit a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során ajánlatkérő felhasználja.
\n
(5)A megoldási javaslatok benyújtására és bontására az ajánlatok bontásának szabályait alkalmazni kell, a 74. §
\n
(1)bekezdés a) pontjában és a 76. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak az ajánlattevők által benyújtott megoldási javaslatokra is megfelelően alkalmazandóak.
\n
106. §(1) A versenypárbeszédben az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti párbeszéd arra irányul, hogy az
\n
ajánlatkérő képes legyen a szerződéskötéshez szükséges részletességgel meghatározni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást, illetve a szerződés típusát vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeit.
\n
(2)Az ajánlatkérőnek a párbeszéd során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni.
\n
(3)A párbeszéd során az ajánlattevők megoldási javaslatukhoz, az ajánlatkérő az általa meghatározott feltételekhez nincs kötve, az eljárás során azonban a közbeszerzés tárgya és a részvételi felhívásban, ajánlattételi felhívásban, valamint az ismertetőben meghatározott feltételei nem változhatnak olyan jelentős mértékben, amely torzítaná a versenyt vagy sértené a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A bírálat szempontjai vagy módszere az eljárás során nem változhatnak.
\n
(4)A 105. § (1) bekezdés k) pontja szerinti esetben a versenyben maradt résztvevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlatkérő a (3) bekezdés szerint sem módosíthatja feltételeit, az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb megoldási javaslatot tehetnek. Ha egy ajánlattevő többváltozatú megoldási javaslatot adott, azokat önálló javaslatnak kell tekinteni, és az ajánlatkérő jogosult a továbbiakban az ajánlattevő egy-egy megoldási javaslatát a párbeszéd további fordulójára (fordulóira) nem meghívni.
\n
(5)Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként folytatja a párbeszédet, az ajánlattevő hozzájárulása nélkül az általa közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi résztvevővel.
\n
(6)Az ajánlatkérőnek – amennyiben a párbeszédre szóbeli tárgyalásokon (is) kerül sor – minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a párbeszéd következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a párbeszéd befejezését követő két munkanapon belül) minden, az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül kell megküldeni.
\n
107. §(1) A párbeszédek lezárását követően az ajánlatkérő írásban, egyidejűleg felszólítja a párbeszédben – adott esetben
\n
annak utolsó fordulójában – részt vett ajánlattevőket ajánlatuk benyújtására.
\n
(2)Ha megoldási javaslatában az összes résztvevő hozzájárult megoldási javaslatának a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során történő teljes vagy részleges felhasználásához, továbbá az ajánlatkérő szükségesnek tartja, az ajánlatkérő jogosult a végső ajánlat készítéséhez egy vagy több megoldási javaslat teljes vagy részleges felhasználásával meghatározni a közbeszerzési műszaki leírást és a szerződés feltételeit. Ebben az esetben az ajánlatkérő köteles az ajánlattételhez dokumentációt készíteni.
\n
(3)Ha a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, az ajánlattevők korábbi megoldási javaslatukat véglegesítve tesznek ajánlatot.
\n
(4)Az ajánlattételi felhívásban közölni kell
\n
a)az ajánlattétel határidejét, az ajánlatok benyújtásának helyét,
\n
b)az ajánlatok bontásának helyét és időpontját,
\n
c)a (2) bekezdés szerinti esetben a dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos adatokat, amennyiben a felhívással együtt ajánlatkérő nem küldi meg a dokumentációt,
\n
d)az ajánlati kötöttség időtartamát,
\n
e)a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban – ha szükséges – az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő és alvállalkozója, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.
\n
(5)Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlattételi határidő lejártával kezdődik. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan – napnál későbbi időtartamban.
\n
(6)Az ajánlatkérő az e törvényben meghatározottak szerint megvizsgálja az ajánlatok érvényességét – amennyiben az ajánlattételhez dokumentáció nem készült, a 63. § (1) bekezdés szerinti vizsgálat az ismertetőben meghatározott követelményeknek való megfelelés figyelembevételével történik – majd az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban közölt értékelési szempontok szerint értékeli.
\n
Keretmegállapodásos eljárás 108. § (1) Az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján is megvalósíthatja.
\n
(2)Ennek során
\n
a)nyílt, meghívásos, vagy – amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei fennállnak – tárgyalásos eljárás lefolytatásával keretmegállapodást köt a 109. §-ban foglaltak figyelembevételével;
\n
b)a keretmegállapodás alapján a beszerzést a 110. §-ban foglaltak szerint valósítja meg.
\n
109. §(1) Keretmegállapodás négy formában köthető
\n
a)egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza;
\n
b)egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza;
\n
c)több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza;
\n
d)több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza.
\n
(2)Az eljárást megindító felhívásban ajánlatkérő megjelöli, hogy az (1) bekezdésben foglaltak közül melyik típusú keretmegállapodás megkötésére irányul az eljárás.
\n
(3)A több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a 71. § (2) bekezdésében meghatározott értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást.
\n
A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia. Az azonos ajánlatok elbírálására a 72. § (2)–(4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást kell kötni.
\n
(4)A (3) bekezdés szerinti keretmegállapodást csak akkor kell legalább három ajánlattevővel megkötni, amennyiben az eljárásban legalább három alkalmas és egyben érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő vesz részt. Ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban azt jelölte meg, hogy az eljárás az (1) bekezdés d) pontja szerinti keretmegállapodás megkötésére irányul, az eljárás – a 76. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – akkor is eredménytelennek nyilvánítható, ha csak egy érvényes ajánlatot nyújtottak be.
\n
(5)Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető. A keretmegállapodásban ajánlatkérő megjelölheti, hogy az előirányzott teljes mennyiség keretein belül meghatározott részre kötelezettséget vállal közbeszerzés megvalósítására. Az ajánlatkérő akkor nem köteles a keretmegállapodás alapján közbeszerzést megvalósítani, ha a keretmegállapodás megkötését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzési Hatóságot.
\n
(6)Az ajánlatkérő a keretmegállapodás szerinti közbeszerzés megvalósítására e fejezet szerinti más, hirdetmény közzétételével induló eljárást is alkalmazhat, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében vagy ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről haladéktalanul értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket.
\n
(7)A keretmegállapodás több különböző közbeszerzési tárgyra is vonatkozhat. A keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárásban különös figyelmet kell fordítani a részajánlattétel lehetőségének biztosítására a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételének elősegítése érdekében.
\n
(8)Az (1) bekezdés c) pontja szerint megkötött keretmegállapodásnak tartalmaznia kell, hogy melyek azok az objektív szempontok (pl. az első részben alkalmazott értékelési szempont alapján felállított rangsor vagy a keretmegállapodás alapján megvalósuló közbeszerzés tárgyával összefüggő más objektív kritérium), amelyek alapján az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződést egyik vagy másik, a keretmegállapodásban részes ajánlattevővel megköti.
\n
110. §(1) A keretmegállapodás alapján kötendő szerződés(ek) időtartama, valamint a beszerzett mennyiség nem haladhatja
\n
meg a keretmegállapodás időtartamát, illetve a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget.
\n
(2)Amely esetben a keretmegállapodás alapján konzultációra vagy a verseny újranyitására kerül sor, a keretmegállapodásban meghatározott feltételeket a konzultáció, illetve a verseny újranyitása során lényegesen nem lehet módosítani.
\n
(3)Az egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás – ideértve azt az esetet is, ha az eljárás a 109. § (1) bekezdés
\n
c)vagy d) pontja szerinti keretmegállapodás megkötésére irányult, azonban az egyedüli érvényes ajánlattevővel került sor keretmegállapodás megkötésére [a 109. § (1) bekezdés c) pont helyett az a), illetve a 109. § (1) bekezdés
\n
d)pont helyett a b) pont szerint] – alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet
\n
a)a 109. § (1) bekezdés a) pontja szerinti keretmegállapodásban meghatározott feltételek szerint a keretmegállapodást ajánlatkérőként megkötő fél általi közvetlen megrendelés útján;
\n
b)a 109. § (1) bekezdés b) pontja szerinti keretmegállapodás esetén konzultációt követő szerződéskötéssel.
\n
A konzultációra szóló felhívásban az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban tett ajánlata kiegészítésére, az ajánlatkérőnek a konzultációra felhívásban kell meghatároznia azokat a kiegészítéseket, amelyekre figyelemmel az ajánlattevő ajánlatát kiegészíti.
\n
A konzultációra felhívásnak tartalmaznia kell az adott közbeszerzés tárgyára és szerződéses feltételeire vonatkozó adatokat. Az ajánlattevő a konzultáció során csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet, a konzultáció során tett ajánlatához az ajánlattevő a konzultációra felhívásban meghatározott határidőig kötve van. A konzultáció során tett ajánlat elfogadásáról vagy elutasításáról az ajánlatkérő a 77. § (2) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával értesíti az ajánlattevőt.
\n
(4)A több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet
\n
a)a 109. § (1) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásban meghatározott feltételek szerint keretmegállapodást ajánlatkérőként megkötő fél általi közvetlen megrendelés útján a 109. § (8) bekezdése szerint kiválasztott ajánlattevőtől;
\n
b)a 109. § (1) bekezdés d) pontja szerinti keretmegállapodás esetén a verseny újranyitásával elektronikus árlejtés vagy az (5)–(7) bekezdés szerinti eljárás lefolytatásával.
\n
(5)Az ajánlatkérő a (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában a keretmegállapodást kötött összes ajánlattevőnek egyidejűleg írásban ajánlattételi felhívást küld. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni. Az ajánlattételi felhívás tartalmazza:
\n
a)az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
\n
b)hivatkozást a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást megindító hirdetményre és közzétételének napját;
\n
c)hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra;
\n
d)az adott közbeszerzés tárgyát, és mennyiségét;
\n
e)a szerződés meghatározását;
\n
f)a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
\n
g)a teljesítés helyét;
\n
h)az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit vagy a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;
\n
i)az ajánlattételi határidőt, és az ajánlatok benyújtásának címét, valamint annak meghatározását, ha az ajánlatkérő a magyar mellett más nyelven is biztosítja az ajánlattételt;
\n
j)az ajánlat felbontásának helyét, idejét, az ott jelenlétre jogosultakat;
\n
k)az ajánlattételhez szükséges egyéb, adott esetben dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos információkat;
\n
l)az ajánlati kötöttség időtartamát;
\n
m)az értékelési szempontokat és az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja esetén a 71. §
\n
(3)–(4) bekezdéseiben foglaltakat.
\n
(6)Az ajánlatkérő akkor alkalmazhat a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szemponttól eltérő értékelési szempontot, amennyiben már a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban – az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban – azt előírta, és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz. Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban és a keretmegállapodásban rögzíteni kell a 71. §
\n
(3)–(4) bekezdéseiben foglaltakat is.
\n
(7)Az ajánlatok bontására, elbírálására és az ajánlatkérő döntéseinek közlésére, valamint a szerződés megkötésére a X–XI. Fejezet alkalmazandó.
\n
XIII. FEJEZET
\n
AZ ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
\n
111. §(1) Építési koncesszió esetében a VI–XII. Fejezet szabályait e fejezet rendelkezései szerint kell megfelelően alkalmazni
\n
(2)Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni. Gyorsított eljárás nem alkalmazható.
\n
(3)Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő külön feltétel fennállása nélkül alkalmazhat.
\n
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kizárólag a 94. § (2) bekezdés a), b), c) pontja vagy (3) bekezdés a) pontja alapján alkalmazható.
\n
(4)Az ajánlatkérő újabb közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köthet szerződést a koncessziós jogosulttal, amennyiben a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás szükséges a szerződésben szereplő építési beruházás teljesítéséhez, feltéve, hogy
\n
a)a kiegészítő építési beruházást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy
\n
b)a kiegészítő építési beruházás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás teljesítéséhez.
\n
(5)A (4) bekezdés szerinti kiegészítő építési beruházásra irányuló – a korábbi koncessziós jogosulttal kötött – szerződés, vagy szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési koncesszió értékének felét.
\n
(6)Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben előírhatja, hogy
\n
a)az építési koncessziót elnyerő ajánlattevő (a továbbiakban: koncessziós jogosult) köteles az építési beruházás értékének legalább harminc százaléka tekintetében harmadik személlyel szerződést kötni, vagy
\n
b)az ajánlattevő ajánlatában jelölje meg az építési beruházás értékének azt a százalékban kifejezett részét, amelynek tekintetében az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni.
\n
(7)A (6) bekezdés a) pontjában meghatározott százalékos mértéket az ajánlattevő ajánlatában növelheti. A koncessziós jogosult ajánlata alapján a szerződésnek tartalmaznia kell ezt a minimum százalékos mértéket.
\n
(8)A (6) bekezdés, valamint a 113. § alkalmazásában nem minősül harmadik személynek
\n
a)a közös ajánlatot tevők bármelyike;
\n
b)az, aki felett az ajánlattevő, vagy aki az ajánlattevő, vagy az ajánlattevő és egy másik szervezet felett közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.
\n
(9)Az ajánlattevőnek az ajánlatában meg kell adnia a (6) bekezdés b) pontja szerinti szervezetek listáját, és azt a változásoknak megfelelően módosítania kell.
\n
(10)Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben nem írhatja elő, hogy az ajánlattevő jelölje meg a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozókat. 112. § (1) Építési koncesszió esetében
\n
a)az ajánlatok értékelési szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása [71. § (2) bekezdés
\n
b)pontja] lehet;
\n
b)nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a részvételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban, valamint a 83. § (5) bekezdése és a 88. § (2) bekezdése nem alkalmazható.
\n
(2)Ha az építési koncesszió egyben a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: koncessziós törvény) hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek – koncessziós pályázat kiírása helyett – e törvény szerint kell eljárnia, valamint a koncessziós törvényt – a 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a 4. §-a, a 8. § (1) bekezdése, a 9. §-a kivételével – is megfelelően alkalmaznia kell. E törvény 77. § (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezés készítésére a koncessziós törvény 9/A. §-a is megfelelően alkalmazandó.
\n
Az ajánlatkérőnek nem minősülő koncessziós jogosult eljárása harmadik személlyel való szerződéskötés esetében
\n
113. §(1) Ha a koncessziós jogosult nem minősül a 6. § (1) bekezdés a)–d) pontjai szerint ajánlatkérőnek – valamint a koncesszió
\n
elnyerésére nem a 9. § (1) bekezdés h) pontja alapján, közbeszerzési eljárás nélkül került sor –, harmadik személlyel az építési beruházásra irányuló szerződés megkötése céljából e törvény I–XII. Fejezete szerint – a (2)–(5) bekezdés szerinti eltérésekkel – kell eljárnia, ha az építési beruházás értéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt.
\n
(2)A koncessziós jogosult az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni.
\n
(3)Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő külön feltétel fennállása nélkül alkalmazhat.
\n
(4)A tárgyalásos eljárás esetét kivéve az ajánlattételi határidő nem határozható meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának, vagy az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított harminchárom napnál rövidebb időtartamban, a részvételi határidő pedig nem határozható meg harminc napnál rövidebb időtartamban.
\n
Az 83. § (5) bekezdése és a 88. § (2) bekezdése nem alkalmazható.
\n
(5)Gyorsított eljárás nem alkalmazható. XIV. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLTATÓK ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK A közszolgáltatói szerződés 114. § (1) A közszolgáltatói szerződésekre a VI–XII. Fejezetek szabályait a jelen fejezetben, valamint a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
\n
(2)Közszolgáltatói szerződésnek a 6. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti azon ajánlatkérők szerződése minősül, amelyek a jelen bekezdés szerinti tevékenységek (a továbbiakban együtt: közszolgáltatói tevékenységek) valamelyikét folytatják, és amely szerződés megkötése a következőkben meghatározott egy vagy több közszolgáltatói tevékenység biztosítása céljából történik:
\n
a)ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése; vagy ilyen hálózatok ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása;
\n
b)egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása
\n
ba)kőolaj, gáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása, illetve kitermelése (bányászata) céljából, vagy
\n
bb)repülőtér, tengeri vagy belvízi kikötő, vagy más kikötői létesítmények – légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók, személyszállítók részére történő – rendelkezésre bocsátása céljából;
\n
c)közszolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása, üzemeltetése, működtetése a vasúti, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén;
\n
d)postai szolgáltatás nyújtása, vagy postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás nyújtása, amennyiben ez utóbbit olyan szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatást is nyújt.
\n
(3)A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában hálózatnak minősül az, ha a szolgáltatást az illetékes hatóság által meghatározott (üzemeltetési) feltételek, különösen a szolgáltatási útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján nyújtják.
\n
(4)E fejezet szerint kell eljárni akkor is (közszolgáltatói tevékenységnek minősül), ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, ivóvízzel kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérő közbeszerzési eljárása
\n
a)vízépítési projekttel, öntözéssel vagy vízrendezéssel (vízelvezetéssel) függ össze, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projekt vagy az öntözési, illetve vízrendezési létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint húsz százaléka, vagy
\n
b)szennyvízelvezetéssel vagy -kezeléssel függ össze. 115. § (1) Az ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával kapcsolatos közszolgáltatói tevékenységek körében kivételt képez a 6. § (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti ajánlatkérő által működtetett hálózat ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása abban az esetben, ha
\n
a)ivóvíz vagy villamos energia esetén az érintett szervezet nem közszolgáltatói tevékenység keretében való felhasználás céljából állít elő ivóvizet vagy villamos energiát, valamint a hálózat ellátása kizárólag saját felhasználásától függ, és nem haladta meg az általa előállított ivóvíz vagy villamos energia teljes mennyiségének harminc százalékát, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát;
\n
b)gáz vagy hőenergia esetén az érintett szervezet közszolgáltatói tevékenységétől eltérő tevékenysége folytatásának elkerülhetetlen következménye a gáz vagy a hőenergia termelése, valamint a hálózat ellátása kizárólag az ilyen termelés hasznosítására irányul, és nem haladta meg az érintett szervezet forgalmának húsz százalékát, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát.
\n
(2)A közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatokkal kapcsolatos tevékenységek körében kivételt képez az autóbusszal történő közforgalmú közlekedési szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha más szervezetek általában vagy egy meghatározott földrajzi területen, szabadon, azonos feltételekkel nyújthatják az ajánlatkérő által nyújtott szolgáltatást.
\n
(3)Az e fejezet szerint lefolytatandó közbeszerzési eljárások részletes – e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt szükséges eltérő – szabályait külön jogszabály határozza meg.
\n
Kivételek 116. § (1) E törvényt nem kell alkalmazni arra a szerződésre, amely
\n
a)a 6. § (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenysége folytatásától eltérő célra, vagy
\n
b)az ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenységének az Európai Unión kívüli állam területén történő folytatásával függ össze, ha az nem jár együtt az Európai Unión belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával.
\n
(2)Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles – a Közbeszerzési Hatóságán keresztül – tájékoztatást adni azokról a tevékenységeiről, amelyek az (1) bekezdésben foglalt kivételi körbe tartoznak.
\n
117. §(1) E törvényt nem kell alkalmazni
\n
a)az ivóvízzel kapcsolatos közszolgáltatói tevékenységet folytató ajánlatkérő vízbeszerzésére;
\n
b)a villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával, valamint kőolaj, gáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárásával, illetve kitermelésével kapcsolatos közszolgáltatói tevékenységet folytató ajánlatkérő energiabeszerzésére vagy energia termeléséhez szükséges tüzelőanyagok beszerzésére.
\n
(2)E törvényt nem kell alkalmazni olyan közszolgáltatói szerződésekre, amelyet harmadik fél részére viszonteladás vagy bérbeadás céljából kötnek, feltéve, hogy az ajánlatkérő nem rendelkezik különleges vagy kizárólagos joggal a szerződés tárgyának eladására vagy bérbeadására, és arra más szervezetek az ajánlatkérővel azonos feltételek mellett szerezhetnek jogosultságot.
\n
(3)Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles – a Közbeszerzési Hatóságon keresztül – tájékoztatást adni azokról az áru-, vagy tevékenységcsoportokról, amelyek a (2) bekezdésben foglalt kivételi körbe tartoznak.
\n
118. §(1) E törvényt nem kell alkalmazni, ha
\n
a)az ajánlatkérő olyan szervezettel köt közszolgáltatói szerződést, amely vonatkozásában a számvitelről szóló törvény értelmében összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettsége áll fenn, vagy amely felett, vagy amely az ajánlatkérő felett közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy olyan másik szervezettel, amely felett ugyanaz a szervezet gyakorol közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást, mint az ajánlatkérő felett, vagy
\n
b)kizárólag több ajánlatkérő által valamely közszolgáltatói tevékenység folytatására létrehozott közös vállalkozás köt közszolgáltatói szerződést olyan szervezettel, amely ezen ajánlatkérő valamelyikével az a) pont szerinti viszonyban áll, feltéve, hogy az Európai Unión belüli árubeszerzések vagy szolgáltatások, vagy építési beruházások terén az a) vagy b) pont szerinti szervezet előző háromévi átlagos forgalmának legalább nyolcvan százaléka a vele az a) pont szerinti viszonyban álló szervezetekkel folytatott gazdasági tevékenységből származott.
\n
(2)Amennyiben az (1) bekezdés szerinti, az ajánlatkérővel szerződést kötő szervezet létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó forgalmi adat, elegendő, ha ez utóbbi szervezet valószínűsíti – elsősorban üzleti terve bemutatásával – az (1) bekezdésben meghatározott forgalmi adatokat.
\n
(3)Ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés a) pontja szerinti viszonyban álló több szervezet nyújt azonos vagy hasonló szolgáltatást, szállít azonos vagy hasonló árut, illetve teljesít azonos vagy hasonló építési beruházást az ajánlatkérő részére, e szervezetek által teljesített szolgáltatásokból vagy árubeszerzésekből, vagy építési beruházásokból származó teljes forgalmat kell figyelembe venni.
\n
(4)Ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem minősül ajánlatkérőnek és e szervezet az ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítése érdekében az ajánlatkérővel megkötött szerződés teljesítéséhez huszonöt százalékot meghaladó mértékben egy harmadik – e §-ban meghatározott alanyi körön kívül eső – szervezetet vesz igénybe, az (1) bekezdés szerinti kivétel csak akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet e harmadik szervezet kiválasztására a 6. § (1) bekezdés h) pontja alapján közbeszerzési eljárást folytat le. Az (1) bekezdés szerinti kivétel alkalmazása csak akkor kötött az előbbi feltételhez, ha a kivétel alkalmazásának hiányában az ajánlatkérő beszerzésére egyébként közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni.
\n
(5)E törvényt nem kell alkalmazni továbbá, ha
\n
a)kizárólag több ajánlatkérő által valamely közszolgáltatói tevékenység folytatására létrehozott közös vállalkozás köt közszolgáltatói szerződést ezen ajánlatkérők egyikével, vagy
\n
b)az ajánlatkérő olyan közös vállalkozással köt közszolgáltatói szerződést, amelynek maga is tagja, feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a létesítő okirata kiköti, hogy a vállalkozást létrehozó ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a vállalkozás tagjai maradnak.
\n
(6)Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles az (1)–(5) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban – a Közbeszerzési Hatóságon keresztül – tájékoztatást adni a vele szerződést kötő szervezet nevéről, az adott szerződés típusáról és értékéről, valamint minden olyan körülményről, bizonyítékról, amelyet az Európai Bizottság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy a szerződő felek közötti viszony megfelel-e az e §-ban foglaltaknak.
\n
(7)E törvényt nem kell alkalmazni közszolgáltatói szerződés megkötésére, ha a 2004/17/EK irányelv 30. cikke alapján az Európai Bizottság megállapította, hogy az adott tevékenység végzése valódi versenyfeltételek mellett történik, és ilyen tartalmú döntést hozott, vagy a Bizottság a döntésére nyitva álló határidőn belül nem hozott határozatot.
\n
(8)Az Európai Bizottság eljárása tekintetében az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve 30. cikkének (5) és
\n
(6)bekezdése, valamint a 2005/15/EK bizottsági határozat irányadó. Az Európai Bizottság eljárásának kezdeményezése és a kérelem megküldése módjáról külön jogszabály rendelkezik.
\n
HARMADIK RÉSZ NEMZETI ELJÁRÁSREND 119. § E rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre e törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi [18. § (3) bekezdés; 19. §
\n
(2)bekezdés].
\n
Kivételek 120. § E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő
\n
a)tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben;
\n
b)a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 59–85/A. §-aiban szabályozott szociális szolgáltatások körében ellátottak teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;
\n
c)a 4. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatásokra;
\n
d)külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;
\n
e)a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére;
\n
f)olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul;
\n
g)hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevételére;
\n
h)a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § e), f), i), k) pontjai; valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre;
\n
i)fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére.
\n
Az alkalmazandó eljárási szabályok 121. § (1) Az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor
\n
a)a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy
\n
b)a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el – a 122. §-ban foglalt eltérésekkel.
\n
(2)Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben – a 20. §-ban foglalt szempontok megfelelő alkalmazásával – közszolgáltatói szerződés [114. § (2) bekezdése] megkötésére a törvény Második Részét a XIV. Fejezet szerinti különös szabályoknak is megfelelően kell alkalmazni.
\n
122. §(1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56–57. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek
\n
a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, valamint köteles az 56. § (1) bekezdésének k) pontja, valamint
\n
(2)bekezdése szerinti kizáró ok érvényesítését előírni. A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek csak nyilatkoznia kell, valamint az 56. § (1) bekezdésének kc) pontjára vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell dokumentumot benyújtania.
\n
(2)Az ajánlatkérő építési beruházás esetén köteles, egyéb esetekben jogosult dokumentációt készíteni, amelyben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén szerződéstervezet helyett elegendő a lényeges szerződéses feltételeket közölni (a továbbiakban együtt: szerződéstervezet).
\n
(3)Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nyílt eljárásban és meghívásos eljárásban – kivéve a gyorsított eljárást – nem határozhatja meg az eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától, illetve az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított húsz napnál rövidebb időtartamban. A több szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni.
\n
(4)A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd bármely esetben alkalmazható.
\n
(5)A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni.
\n
(6)Az ajánlattételi vagy részvételi határidőt, az eljárást megindító felhívást vagy a dokumentációt módosító hirdetményt csak feladni kell az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidőig, annak eddig megjelennie nem kell, viszont a módosítási szándékról és a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt írásban közvetlenül, egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen akik a dokumentációt átvették vagy kiegészítő tájékoztatást kértek; a módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet.
\n
(7)Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat:
\n
a)az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot;
\n
b)a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;
\n
c)a közbeszerzés külképviselet számára történik.
\n
(8)A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 100. § (1) bekezdés nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő a (7) bekezdés a) és
\n
c)pontjai szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt és legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni.
\n
A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják.
\n
(9)Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint, áfa nélkül számított árbevételt el nem érő azon ajánlattevők számára, akik teljesítésükhöz a jelen bekezdés szerinti feltételnek ugyancsak megfelelő alvállalkozókat vesznek igénybe, és akik az előírt alkalmassági követelményeknek a jelen bekezdés szerinti feltételeknek ugyancsak megfelelő más szervezet kapacitására támaszkodva felelnek meg.
\n
(10)A (9) bekezdés építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg az ötszázmillió forintot.
\n
(11)A Kormány az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában meghatározhatja a (9)–(10) bekezdések alkalmazását megalapozó kötelező feltételek és figyelembe veendő szempontok körét.
\n
(12)A 79. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben előzetes vitarendezés az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig kezdeményezhető.
\n
123. §(1) Az ajánlatkérő az uniós értékhatárokat el nem érő értékű árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésre irányuló
\n
közbeszerzése megvalósításakor – választása szerint – az e törvény Második Részében foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályokat alakíthat ki.
\n
(2)Az ajánlatkérő az általa megválasztott eljárási fajtáról a közbeszerzési eljárás során nem térhet át másikra; ha az általa a közbeszerzés során alkalmazandó eljárás szabályait önállóan alakítja ki, köteles ezeket a szabályokat megjeleníteni az eljárást megindító felhívásban. Az eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be.
\n
(3)Az eljárást megindító felhívásnak mindazon információkat tartalmaznia kell, amely a gazdasági szereplőknek a megfelelő ajánlattételhez (részvételi jelentkezéshez) szükséges, így különösen az odaítélendő szerződés legfontosabb részleteit (az eljárás tárgya, mennyisége, szerződéses feltételek) és az odaítélés módjának rövid leírását (értékelési szempontok és módszer), az ajánlattételi (részvételi) határidőt, valamint az ajánlatkérővel való kapcsolatfelvételre vonatkozó információt. Az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megjelölt időpontban és helyszínen gondoskodni az ajánlatok felbontásáról. A felhívást az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.
\n
(4)Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56–57. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, azonban e törvényben meghatározottaktól eltérő kizáró okok nem írhatók elő. Az ajánlatkérő köteles az 56. § (1) bekezdésének k) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti kizáró ok érvényesítését előírni. Az alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő a külön jogszabályban foglalt alkalmassági igazolási módokon kívül egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is alkalmaznia kell az 55. § (3) bekezdésében foglaltakat.
\n
(5)Az eljárási szabályok (1) bekezdés szerinti meghatározásakor az ajánlatkérő e törvénnyel összhangban köteles biztosítani az eljárások megfelelő mértékű nyilvánosságát.
\n
(6)Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az azonos hozzáférést (a részvétel jogát) valamennyi, az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplő számára, a diplomák, tanúsítványok, valamint képesítéseket igazoló iratok kölcsönös elismerését, az ajánlatok (részvételi jelentkezések) benyújtásához megfelelő határidők megadását, az alkalmazandó eljárási szabályok előzetes megismerését biztosító szabályozás kialakítását, valamint az eljárást lezáró döntés meghozatalakor a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését.
\n
(7)Az ajánlatkérőnek biztosítania kell a szerződés tárgyának megkülönböztetésmentes leírását; az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes gazdasági szereplőket vagy árukat az eljárásból kizár vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.
\n
(8)A Kormány az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, az uniós értékhatárok alatti árubeszerzésekre, illetve szolgáltatásmegrendelésekre kötelezően alkalmazandó, az (1)–(7) bekezdésnek megfelelő eljárási szabályokat alakíthat ki.
\n
(9)Az ajánlatkérő az ajánlattevőket, részvételre jelentkezőket, valamint a bontást megelőzően azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránti érdeklődésüket jelezték, köteles írásban tájékoztatni minden, az eljárás eredményére kiható döntésről és információról, valamint ezek részletes indokáról, a döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezését követően köteles olyan írásbeli összegezést készíteni – és azt minden ajánlattevő részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton megküldeni – amely tájékoztatást nyújt az ajánlatok elbírálásáról és a nyertes ajánlat kiválasztásának indokairól.
\n
(10)A (2) bekezdés szerinti önálló eljárási szabályok kialakításakor az ajánlatkérő a 74. § (1), valamint (3) bekezdései szerinti érvénytelenségi okokat köteles, a 74. § (2) bekezdése szerinti okokat jogosult előírni.
\n
(11)Az eljárásban a 80–81. §-ok rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.
\n
NEGYEDIK RÉSZ A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK A szerződés megkötése
\n
124. §(1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén
\n
a nyertes szervezetekkel (személyekkel) – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.
\n
(2)A szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.
\n
(3)Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni.
\n
(4)Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy – a nyertes visszalépése esetén – az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.
\n
(5)Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc nappal meghosszabbodik.
\n
(6)Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben e törvény másként nem rendelkezik nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldését követő tizedik napnál korábbi időpontban.
\n
(7)Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződést – a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést – az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [144. § (4) bekezdés]. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja.
\n
(8)A (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz napos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés
\n
a)ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be;
\n
b)ha a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd során csak egy ajánlatot nyújtottak be, és amennyiben az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került kizárásra az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte;
\n
c)ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 94. § (2) bekezdés d) pontja alapján indították;
\n
d)a keretmegállapodás alapján történő közbeszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg [110. § (4) bekezdés b) pont].
\n
(9)Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően
\n
–általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.
\n
A szerződés tartalma 125. § (1) Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális, illetve környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg. Az ilyen szerződéses feltételekre utalást az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, és a feltételeket a dokumentációban foglalt szerződéstervezetnek tartalmaznia kell.
\n
(2)Az (1) bekezdés alkalmazása nem eredményezheti az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetését, továbbá nem lehet előírni a szerződés teljesítésével kapcsolatban a közbeszerzési műszaki leírás, az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki vagy szakmai alkalmassága vizsgálatának körébe tartozó, továbbá az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által értékelési szempontnak minősített feltételt.
\n
(3)Az (1) bekezdés alkalmazásában szociális feltételnek minősül különösen
\n
a)a szerződésnek védett foglalkoztató, védett szervezeti szerződést kötött szervezet vagy szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet bevonásával történő teljesítése;
\n
b)álláskeresők, valamint munkanélküliek vagy fogvatartottak foglalkoztatása;
\n
c)gyermekgondozási segélyben, valamint gyermeknevelési támogatásban részesülő személynek az ellátás folyósítása alatt, illetve az ellátás megszűnését követően, terhességi-gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülő személynek az ellátás megszűnését követően részmunkaidőben történő foglalkoztatása;
\n
d)az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében teendő intézkedések előírása.
\n
(4)Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy
\n
a)a nyertes ajánlattevő nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek az 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;
\n
b)a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és az (5) bekezdés szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.
\n
(5)Az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon – ha
\n
a)a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely nem felel meg az 56. §
\n
(1)bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek.
\n
b)a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságban, amely nem felel meg az 56. §
\n
(1)bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek.
\n
(6)Az (5) bekezdés szerinti felmondás esetén a nyertes ajánlattevő a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.
\n
(7)A külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
\n
(8)Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban a szerződés időtartamát úgy kell meghatároznia, hogy amennyiben a szerződés tárgya, a választott szerződéses konstrukció vagy a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevő által eszközölt befektetés nem indokolja, a szerződés ne kösse határozatlan vagy aránytalanul hosszú határozott időtartamra, amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik.
\n
(9)Amennyiben az építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésben a felek tartalékkeret kötnek ki, annak értéke nem haladhatja meg a szerződésben foglalt ellenszolgáltatás 5%-át.
\n
126. §(1) Az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kikötni, ezt a tényt, továbbá
\n
a biztosíték(ok) körét és mértékét az eljárást megindító felhívásban közölni kell.
\n
(2)A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki.
\n
(3)A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási és szavatossági igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki.
\n
(4)A teljesítés elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosítékot a szerződéskötéskor, a jótállási igények teljesítésére kikötött biztosítékot a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában, a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosítékot a jótállási időtartam lejártakor vagy amennyiben a szerződésben jótállást nem kötöttek ki, a teljesítés időpontjában kell rendelkezésre bocsátani. Az egyéb biztosítékot – a szerződésben foglalt feltételek szerint – abban az időpontban kell rendelkezésre bocsátani, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjában.
\n
(5)A (4) bekezdés szerinti biztosíték határidőre történő rendelkezésre bocsátásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban