(6)* A Családi Csődvédelmi Szolgálat a (5) bekezdés szerinti dokumentumok csatolásakor közli a bírósággal az adott bírósági adósságrendezési eljárásban közreműködő illetékes területi Családi Csődvédelmi Szolgálat nevét, címét, postai és elektronikus levélcímét, és az adott ügyre vonatkozóan a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt családi vagyonfelügyelő és annak teljes jogkörrel rendelkező helyettesei (a továbbiakban együtt: családi vagyonfelügyelő) nevét, az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügyazonosítóját, valamint az említett személyek közös postai címét és elektronikus levélcímét.
\n
(7)* Ha a (4) bekezdés szerinti hirdetményben közzétett határidő alatt bejelentett hitelezői követelést a családi vagyonfelügyelő vitatja, azt 15 napon belül elbírálásra a bírósági adósságrendezési eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé terjeszti. A bíróság polgári nemperes eljárásban dönt arról, hogy a követelést az adósságrendezési eljárásban hitelezői igényként nyilvántartásba lehet-e venni. A bíróság a feleket meghallgathatja, és okirati bizonyítást folytathat le. A hitelezői igény tárgyában hozott végzés ellen a hitelező és a családi vagyonfelügyelő részéről fellebbezésnek van helye.
\n
III. FEJEZET
\n
BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁS 12. A bírósági adósságrendezés iránti kérelem elutasítása
\n
32. §
\n
(1)* A bíróság a 21. § (1) és (2) bekezdése, a 22. § (4) bekezdése, a 23. § (2) bekezdése, a 25. § (2) és (3) bekezdése, a 26. § (12) bekezdése, illetve a 31. § (5) bekezdése szerinti iratokat a történő beérkezéstől számított 15 napon belül megvizsgálja annak érdekében, hogy nincs-e helye az ügy áttételének, nem kell-e hiánypótlást elrendelni vagy az adósságrendezés iránti kérelmet visszautasítani vagy elutasítani. A bíróság 8 napos határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre történő hivatkozással felhívja az adóst a bírósági adósságrendezési eljárás illetékének lerovására
\n
(2)Ha a bírósági adósságrendezés iránti kérelem vagy annak mellékletei nem felelnek meg az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott követelményeknek vagy az iratok, adatok kiegészítésre vagy kijavításra szorulnak, a bíróság legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel az adóst, a jogkövetkezményekre történő felhívással.
\n
33. §
\n
* (1) A bíróság a bírósági adósságrendezés iránti kérelmet a 32. § (1) bekezdés szerinti vizsgálat, illetve a 32. § (2) bekezdés szerinti hiánypótlás határidejének lejártától számított 15 napon belül visszautasítja,
\n
a)ha a kérelem vagy mellékletei a hiánypótlási felhívás ellenére nem felelnek meg az e törvényben meghatározott feltételeknek,
\n
b)ha az ügy más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, de a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróságnak történő áttétel – az ennek megállapításához szükséges adatok hiánya miatt – nem lehetséges,
\n
c)ha az adós vagy – meghatalmazás hiányában az adóstárs – belföldi idézési címmel nem rendelkezik,
\n
d)ha az adósnak a kérelmében megadott idézési címen a 21. § (1) és (2) bekezdés szerinti felhívásokat nem lehetett kézbesíteni,
\n
e)ha az adósságrendezési eljárásra a magyar bíróság joghatósága törvény, európai uniós jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kizárt,
\n
f)ha az adós nem kezdeményezte a főhitelezőnél az előzetes bíróságon kívüli adósságrendezést,
\n
g)ha az adós, adóstárs vagy egyéb kötelezett ellen belföldön vagy külföldön már van folyamatban adósságrendezésre irányuló eljárás,
\n
h)ha az adósnak, adóstársnak nincs perbeli cselekvőképessége és a kérelmet nem törvényes képviselője útján nyújtotta be,
\n
i)ha az adós, adóstárs a bírósági eljárás illetékét a felhívásban meghatározott határidőre nem fizette meg,
\n
j)* ha az adós vagy adóstárs vagyonára a büntetőeljárásban zár alá vételt rendeltek el.
\n
(2)A bíróság a bírósági adósságrendezés iránti kérelmet a 32. § (1) bekezdés szerinti vizsgálat, illetve a 32. § (2) bekezdés szerinti hiánypótlás határidejének lejártától számított 15 napon belül elutasítja, ha
\n
a)az adós vagy az adóstárs a 7–9. § alapján adósságrendezési eljárás kezdeményezésére nem jogosult, vagy
\n
b)a 31. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti bejelentésben foglalt körülmények fennállását megállapítja.
\n
(3)Az adósságrendezési eljárás iránti kérelmet visszautasító vagy elutasító végzést a bíróság az adósnak, adóstársnak kézbesíti, a családi vagyonfelügyelőt pedig a kérelmet visszautasító vagy elutasító jogerős végzésről értesíti.
\n
(4)Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bírósági adósságrendezés iránti kérelem benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha az adós a bírósági adósságrendezés iránti kérelem visszautasításának közlésétől számított 15 napon belül a kérelmet szabályszerűen ismételten előterjeszti. Az ilyen ismételt kérelem előterjesztése esetén az adósnak az (1) bekezdés a) pontjával összefüggő, a 34. § (2) bekezdés szerint benyújtott fellebbezését hatálytalannak kell tekinteni.
\n
34. §
\n
(1)Amennyiben a Családi Csődvédelmi Szolgálat az ügyet a 23. § (2) bekezdés alapján továbbítja a bíróság részére, a bíróság 15 napos határidő tűzésével felhívja az adóst, adóstársat és az eljárásban a kötelezettként részt vevő egyéb kötelezettet, hogy írásban nyilatkozzon írásban az adósságrendezés kezdeményezése iránti kérelem előterjesztését megelőző 5 éven belül visszterhesen elidegenített vagyontárgyak ellenértékének felhasználásáról. A hiánypótlási határidő eredménytelen letelte esetén, valamint akkor, ha a csatolt iratok és a lefolytatott bizonyítás alapján az állapítható meg, hogy a jogügylet a hitelezők követelésének kielégítésére fordítható vagyont lényegesen csökkentette, a bíróság az adósságrendezési kérelmet elutasítja. A bíróság az adósságrendezési kérelmet abban az esetben is elutasítja, amennyiben a lefolytatott bizonyítás alapján megállapítja, hogy az adós, adóstárs vagy az eljárásban kötelezettként részt vevő egyéb kötelezett által a kérelem előterjesztését megelőző 5 évben történt ingyenes vagyonátruházás vagy kötelezettségvállalás a hitelezők követelésének kielégítésére fordítható vagyont lényegesen csökkentette, vagy az adós által az adósságrendezés kezdeményezését megelőző 180 napon belüli, legalább 1 000 000 forint feletti értékre kötött tartós befektetési jogügylet a vagyon adósságrendezésre fordítását korlátozza
\n
(2)* A bírósági adósságrendezés iránti kérelmet elutasító vagy visszautasító végzés ellen csak az adós, adóstárs fellebbezhet, a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül.
\n
(3)A fellebbezést nem kell észrevételezésre a többi félnek megküldeni. A másodfokú bíróság a fellebbezést 15 napon belül bírálja el.
\n
(4)* A bírósági adósságrendezés iránti kérelmet elutasító vagy visszautasító végzés jogerőre emelkedésekor az adósságrendezés kezdeményezése joghatásainak megszűnésére vonatkozóan a 29. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók.
\n
13.A bírósági adósságrendezés elrendelése
\n
35. §
\n
(1)Ha a bírósági adósságrendezés iránti kérelmet nem kellett hivatalból elutasítani vagy a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bírósághoz áttenni, a bíróság – a 32. § (1) bekezdés szerinti felhívás alapján az illeték befizetésének megtörténtét, illetve a 32. § (2) bekezdés szerinti hiánypótlás határidejének lejártától számított 8 napon belül – elrendeli a bírósági adósságrendezést
\n
(2)A bírósági adósságrendezést elrendelő végzés rendelkező része tartalmazza
\n
a)az eljáró bíróság nevét és a bírósági ügyszámot,
\n
b)az adós, adóstárs nevét, a nemperes eljárás tárgyát,
\n
c)a bírósági adósságrendezés elrendelését,
\n
d)az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait,
\n
e)* a Családi Csődvédelmi Szolgálat nevét, címét, postai és elektronikus levélcímét, és az adott ügyre vonatkozóan a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt családi vagyonfelügyelő 31. § (6) bekezdésében meghatározott adatait.
\n
(3)A bírósági adósságrendezést elrendelő végzés ellen csak a hitelező nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül.
\n
(4)A bírósági adósságrendezés elrendelésének napja a bírósági adósságrendezést elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja.
\n
(5)A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai bírósági adósságrendezés elrendelésével fennmaradnak. A bírósági végzés joghatásai azon felekre nézve, akik a bíróságon kívüli adósságrendezésben nem vettek részt, az elsőfokú végzés kézbesítésével állnak be. Ha a fellebbezés folytán a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú végzést a másodfokú bíróság megváltoztatta, vagy a megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság az adósságrendezést elutasítja, az erről szóló végzés jogerőre emelkedésével az említett joghatások elenyésznek.
\n
(6)A bírósági adósságrendezés elrendelését követően a Családi Csődvédelmi Szolgálat ennek tényét, és az általa kijelölt családi vagyonfelügyelő nevét, az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügyazonosítóját, valamint az említett személyek közös postai címét és elektronikus levélcímét bejegyzi az ARE nyilvántartásba.
\n
(7)* A bírósági adósságrendezés jogerős elrendelését követően a családi vagyonfelügyelő – jogszabályban meghatározott módon – értesíti azon közhiteles állami nyilvántartást vezető szerveket, ahol az adós, adóstárs vagyonára vonatkozóan adatokat, jogokat tartanak nyilván, és ha ez a bíróságon kívüli adósságrendezés során nem történt meg, a Családi Csődvédelmi Szolgálat hatósági felhívással elrendeli az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, és kezdeményezi az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését a közhiteles járműnyilvántartásba. A bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés hatályával.
\n
(8)A családi vagyonfelügyelő adatszolgáltatást teljesít az adósságrendezés elrendeléséről az adós, adóstárs lakóhelye szerint illetékes állami és önkormányzati adóhatóságnak, továbbá – ha az adós vagy az adóstárs a későbbi lakhatásának biztosítása vagy települési szociális támogatás igénylése céljából kéri – a lakóhelyük szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének is.
\n
(9)A Családi Csődvédelmi Szolgálat a KHR tv.-ben meghatározott módon adatot szolgáltat a bírósági adósságrendezés jogerős elrendeléséről a KHR-be.
\n
14.A bírósági adósságrendezési eljárás általános szabályai
\n
36. §
\n
(1)* A bírósági adósságrendezési eljárás polgári nemperes eljárás. Az eljárásra az adósságrendezés kezdeményezése benyújtásának időpontjában az adós lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhelye szerinti illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróságnak, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak van hatásköre és kizárólagos illetékessége. Ez az illetékességi szabály irányadó akkor is, ha az eljárás alatt az adós lakóhelye megváltozik
\n
(2)* Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
\n
(3)A bírósági adósságrendezési eljárásban
\n
a)szünetelésnek,
\n
b)* felfüggesztésnek (ide nem értve, ha az adós vagyonára a büntetőeljárásban zár alá vételt rendeltek el),
\n
c)félbeszakadásnak (ide nem értve az adós elhalálozását),
\n
d)a jogutódlás esetét kivéve perbehívásnak, illetve perbevonásnak,
\n
e)beavatkozásnak,
\n
f)* díj- és költségmentességnek, valamint költségfeljegyzési jognak, továbbá
\n
g)a Családi Csődvédelmi Szolgálat vagy a családi vagyonfelügyelő előtt teljesítendő eljárási cselekmény elmulasztása igazolásának nincs helye.
\n
(4)A bírósági adósságrendezési eljárásban félnek minősül az adós, az adóstárs, a hitelező, a családi vagyonfelügyelő, a Családi Csődvédelmi Szolgálat, valamint az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett. A családi vagyonfelügyelő és a bíróság az adósságrendezési eljárásban részt nem vevő egyéb kötelezettektől az őket érintő kérdésekben nyilatkozatot kérhet, illetve az okirati bizonyítékok bemutatására kötelezheti őket.
\n
(5)Az eljárás során az igazolási kérelem tárgyában hozott végzést, valamint az elutasító végzés ellen előterjesztett fellebbezést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a kérelmet előterjesztő félen kívül a többi félnek megküldeni nem kell. Az elutasító végzés ellen a kérelmet előterjesztő fél fellebbezhet.
\n
(6)A bírósági adósságrendezési eljárásban a bíróság előtt szóbeli meghallgatásnak nincs helye. Ahol jogszabály meghallgatást említ, ott ezen a fél (egyéb kötelezett) írásbeli nyilatkoztatását kell érteni.
\n
(7)A bírósági adósságrendezési eljárásban – ha e törvény lehetővé teszi bizonyítást – elsősorban okirati bizonyításnak van helye.
\n
(8)A bírósági adósságrendezési eljárásban a Pp. szerinti költségkedvezmények engedélyezésének nincs helye.
\n
(8a)* A bírósági adósságrendezési eljárásban a bíróság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott felső összeghatárok, illetve értékhatárok változására tekintettel az adós által benyújtott kérelem tárgyában hozott végzésben a korábban, az adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési terv tárgyában hozott, és még jogerőre nem emelkedett végzését hatályon kívül helyezheti.
\n
(9)Amennyiben bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásra főhitelező hiányában nem került sor, a családi vagyonfelügyelő elvégzi a 23–25. § szerinti adatellenőrzéseket és vizsgálatokat és ennek eredményéről az eljáró bíróságot és a feleket értesíti.
\n
37. §
\n
(1)A bírósági adósságrendezési eljárásban a jogi személy hitelező, a bíróság, a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő közötti kapcsolattartás 2016. január 1-jétől a Pp. szerinti elektronikus kapcsolattartás útján történik. Az ezzel összefüggő részletes szabályokat – ideértve az elektronikus beadvány benyújtásával az eljárásba történő bejelentkezést, az elektronikus kézbesítést és más irattovábbítást is – e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza
\n
(2)* A beadványokat a jogi személy hitelező és a családi vagyonfelügyelő a bírósághoz 2016. január 1-jétől elektronikus úton nyújtja be; a nem elektronikus úton benyújtott beadványt a bíróság hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül visszautasítja, kivéve, ha olyan okirat papír alapú bemutatására van szükség, amely eredetileg papíron készült, és terjedelme miatt a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna.
\n
(3)* A jogi képviselő nélkül eljáró adós beadványát az eljáró családi vagyonfelügyelőnél jegyzőkönyvbe is mondhatja. Az adós és a családi vagyonfelügyelő által aláírt jegyzőkönyvet a családi vagyonfelügyelő haladéktalanul elektronikus úton megküldi a bíróságnak.
\n
(4)* Ha e törvény végrehajtási rendelete a beadványra meghatározott formátumú űrlapot rendszeresít, a beadványt csak ebben a formában lehet benyújtani; a más formátumú beadványt a bíróság hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül visszautasítja.
\n
38. §
\n
(1)A bírósági adósságrendezési eljárásban első fokon bírósági titkár – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően eljárhat
\n
(2)Bíró hozza meg a következő határozatokat és jár el a következő eljárási cselekményeknél
\n
a)bírósági adósságrendezési eljárásban kötött egyezség jóváhagyása, módosítása, hatályon kívül helyezése,
\n
b)bírósági adósságtörlesztési határozat és annak módosítása,
\n
c)az eljárást lezáró, az adós mentesítését kimondó határozat,
\n
d)a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás és a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnését kimondó határozat,
\n
e)* az adóst mentesítő határozat hatályon kívül helyezését kimondó határozat.
\n
15.Hitelezők bevonása az adósságrendezésbe
\n
39. §
\n
(1)A családi vagyonfelügyelő a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján a 25. § (4) bekezdésében meghatározott módon újabb hirdetményt tesz közzé, amely tartalmazza
\n
a)a hirdetmény közzétételének időpontját,
\n
b)a bíróság nevét, székhelyét,
\n
c)a bírósági adósságrendezési eljárás elrendelésének tényét, az adósságrendezést elrendelő bíróság nevét, székhelyét, a jogerős bírósági végzés ügyszámát, dátumát, a jogerőre emelkedés napját, azzal, hogy ez a dátum az adósságrendezés kezdő időpontja,
\n
d)az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
\n
e)* a kijelölt családi vagyonfelügyelő nevét, hivatali elérhetőségét (postai és elektronikus levélcím), az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügy azonosítóját, annak a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a nevét és székhelyét, amelynél a családi vagyonfelügyelő munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
\n
f)* azon – az eljárásba a 31. § (4) bekezdése alapján még be nem jelentkezett – hitelezőknek szóló felhívást, akiknek pénzbeli vagy pénzben kifejezett követelésének esedékessége már lejárt vagy a bírósági adósságrendezés elrendelését követő öt éven belül jár le, a következőkre:
\n
fa)az adós hitelezői a kamatokkal, egyéb járulékokkal együtt számított, 50 000 forintot meghaladó összegű követeléseiket és azok biztosítékait – az azok fennállását igazoló okiratok egyidejű benyújtásával – a hirdetmény közzétételétől számított 30 napon belül írásban jelentsék be a családi vagyonfelügyelőnél,
\n
fb)ha a követelés több részletben áll fenn vagy azt részletekben kell teljesíteni, a részletek összegét és a részletfizetés gyakoriságát is be kell jelenteni,
\n
fc)az fa) alpontban meghatározott határidőn belül a hitelezőknek a nyilvántartásba-vételi díjat is be kell fizetniük [88. § (3) bekezdés a) pont],
\n
fd)azt a felhívást, hogy ha a hitelező elektronikus iratbeadásra köteles [37. § (1) bekezdés], akkor elektronikusan regisztrálnia kell a bíróság informatikai rendszerében,
\n
fe)ha a követelés az adósságrendezés kezdő időpontját követően jött létre, az fa)–fd) alpontban meghatározott kötelezettségeket a hitelezőnek a követelése létrejöttét követő 30 napon belül kell teljesítenie,
\n
ff)a figyelmeztetést a bejelentés, a nyilvántartásba-vételi díj megfizetése és az elektronikus regisztráció elmulasztásának jogkövetkezményeire, valamint arra, hogy az fa) és az fe) alpontban meghatározott határidők elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
\n
(1a)* A hirdetményre a 25. § (6) és (7) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.
\n
(2)A hirdetmény szövegét a családi vagyonfelügyelő egyidejűleg az adós által bejelentett és az azóta ismertté vált hitelezőknek közvetlenül is megküldi.
\n
(3)A hirdetményt a közzétételétől számított ötödik év utolsó napjáig – ha pedig az adósságtörlesztési eljárásban az adósságtörlesztés időtartamát ennél hosszabban állapították meg, ennek lejártáig – kell a honlapon elérhetőként tartani, ezt követően a családi vagyonfelügyelő a hirdetményt archív állományba helyezi át, ahol az még a jogosultak által keresésre, lekérdezésre hozzáférhető. A hirdetményt a családi vagyonfelügyelő a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapjáról, illetve az archív állományból haladéktalanul törli, ha az adósságrendezési eljárás jogerősen befejeződik, és a rendkívüli jogorvoslati eljárás, valamint a mentesítési határozat hatályon kívül helyezését kezdeményező kérelem benyújtására megindítására vonatkozó jogvesztő határidő is eltelt.
\n
(4)Az e § szerinti hirdetmény kizárólag a hitelezői igényérvényesítésekre való felhívás közzétételének céljára, valamint a törvényben meghatározott feladatokat ellátó hatóságok, bíróságok feladatainak ellátásához szükséges adatok megismerésére szolgál, az abban nyilvánosságra hozott adatok más személyek vagy szervezetek által nem gyűjthetők, nem tárolhatók, nem továbbíthatók, semmilyen formában nem használhatók fel.
\n
(5)A családi vagyonfelügyelő a hirdetmény közzétételével egyidejűleg a bírósági adósságrendezési eljárást elrendelő jogerős végzést megküldi az adóssal, adóstárssal szemben indult végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) és a végrehajtónak, a zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésére jogosult zálogjogosultnak és az egyéb kötelezettnek.
\n
40. §(1) Az a hitelező, aki a 39. § (1) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételét követő 30 napon, de legkésőbb 365 napos jogvesztő határidőn belül
\n
a)követelését – a családi vagyonfelügyelő által vitatottként nyilvántartott hitelezői követelés esetében a 46. § (5) bekezdése szerinti igényérvényesítésre irányuló eljárást jogerősen lezáró határozatban részére megállapított követelést – nem jelenti be a családi vagyonfelügyelőnek,
\n
b)nyilvántartásba-vételi díjfizetési kötelezettségének a jogszabályban előírt módon e határidőn belül nem tesz eleget, vagy
\n
c)elektronikus iratbeadásra köteles hitelezőként az elektronikus regisztrációs kötelezettségének ismételt felhívás ellenére nem tesz eleget, a bírósági adósságrendezési eljárásban nem vehet részt.
\n
(1a)* Ha a 39. § (1) bekezdése szerinti hirdetményben közzétett határidőn belül szabályszerűen egyetlen hitelező sem jelentkezett be az adósságrendezési eljárásba, a családi vagyonfelügyelő a 39. § (1) bekezdésében meghatározott módon és tartalommal ismételt hirdetményt tesz közzé. Az (1) bekezdés szerinti határidőket a 39. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény első közzétételétől kell számítani. Ha az ismételt hirdetményben közzétett határidőn belül sem jelentkezik be szabályszerűen egyetlen hitelező sem, a családi vagyonfelügyelő hivatalból, a határidő lejártától számított 8 napon belül a bíróságnál adósságtörlesztési eljárás lefolytatásának elrendelését kezdeményezi.
\n
(2)Ha a hitelező követelése a bírósági adósságrendezés kezdő időpontját követően jött létre, az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdés szerinti igénybejelentési határidők a követelés létrejöttétől – a családi vagyonfelügyelő által vitatottként nyilvántartott hitelezői követelés esetében a 46. § (5) bekezdése szerinti igényérvényesítésre irányuló eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől – kezdődnek.
\n
(3)Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
\n
(4)* Ha a hitelező az (1), (1a) és (2) bekezdés szerinti 30 napos határidőt elmulasztja, de követelését az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidőt megelőzően, de legkésőbb az egyezségi tárgyalás lezárásáról szóló jegyzőkönyv bíróságnak történő megküldése előtt a családi vagyonfelügyelőnek bejelenti és a nyilvántartásba-vételi díjat befizeti, a követelést a családi vagyonfelügyelő határidőn kívül bejelentett követelésként nyilvántartásba veszi. Az ilyen késedelmesen bejelentkezett hitelező az adósságrendezési eljárásban az egyezségkötés során a szavazati jogát nem gyakorolhatja, követelését a 49. § (7) bekezdése, illetve az 52. § (5) bekezdése szerinti szavazatszám megállapításánál nem kell figyelembe venni, de a megszavazott egyezség hatálya rá is kiterjed oly módon, hogy az egyezség nem állapíthat meg számára hátrányosabb vagy előnyösebb feltételeket, mint az azonos hitelezői osztályban nyilvántartott többi hitelező számára. Ha a bírósági adósságrendezési egyezségkötésben nem vesz részt olyan hitelező, aki a késedelmesen bejelentkezett hitelezővel azonos hitelezői osztályba tartozna, a késedelmesen bejelentkezett hitelező számára az egyezség a 74. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű kielégítést tartalmazhatja.
\n
(5)* A hitelező mindaddig, amíg az adósságrendezési eljárásban nem vesz részt, továbbá a (4) bekezdés szerinti késedelmesen bejelentkezett hitelező, valamint az adósságrendezési eljárásban a hirdetményi felhívás ellenére részt nem vevő hitelező
\n
a)a követelését és annak biztosítékait az eljárás hatálya alatt álló adóssal, adóstárssal, az említettek kezesével és a követelést biztosító zálogjog kötelezettjével szemben nem érvényesítheti,
\n
b)követelésének érvényesítésére irányuló hitelezői cselekmények az elévülést nem szakítják meg, a már folyamatban lévő végrehajtást pedig a családi vagyonfelügyelő értesítése alapján a végrehajtást foganatosító bíróság (hatóság) felfüggeszti,
\n
c)követelése a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre nem engedményezhető,
\n
d)követelésével összefüggő szerződést nem lehet az adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre átruházni,
\n
e)követelése az adósságrendezés kezdő időpontjától nem kamatozik; a c)–e) pontban foglaltakkal ellentétes jogügylet, illetve kikötés hatálytalan.
\n
(6)* A bírósági adósságrendezési eljárás során kötött egyezségben és adósságtörlesztési határozatban az eljárásban részt nem vevő hitelező követelését kielégíteni vagy bármilyen más módon figyelembe venni nem lehet. Az eljárásban részt nem vevő hitelező a követelését csak a bírósági adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követően érvényesítheti, feltéve, ha az még nem évült el. Ebben az esetben a hitelező a követeléséből legfeljebb olyan mértékű összeget érvényesíthet, mint amilyen arányú kielégítésben a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő, vele azonos hitelezői osztályba tartozó hitelezők az adósságrendezés során ténylegesen részesültek. Ha a bírósági adósságrendezési eljárásban nem vett részt olyan hitelező, aki az eljárásban való részvétele esetén vele azonos hitelezői osztályba tartozott volna, a hitelező a korábbi követeléséből legfeljebb a 74. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű kielégítésre tarthat igényt azzal, hogy a hitelező köteles az adós számára részletfizetési kedvezményt adni.
\n
16.A bírósági adósságrendezés elrendelésének joghatásai
\n
41. §
\n
(1)A bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adóst, adóstársat és a hitelezőt megillető jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése az e törvényben meghatározott eltérésekkel történik
\n
(2)A bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adós, adóstárs pénzfizetési kötelezettsége nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények csak azon pénzfizetési kötelezettségre nézve állnak be, amelyet az adósságrendezés alatt e törvény külön rendelkezése, valamint a bíróság határozata alapján teljesítenie kell.
\n
(3)Az adós, adóstárs a bírósági adósságrendezési eljárás alatt nem teljesítheti a szerződésben vagy egyoldalú jogügyletben ellenszolgáltatás nélkül vállalt pénzfizetésre, tartozásátvállalásra, tartozáselvállalásra, teljesítésátvállalásra, kezességvállalásra vagy más helytállásra vonatkozó kötelezettségeit. Ezen követelésekre vonatkozó igényt a bírósági adósságrendezési eljárás alatt az adóssal, adóstárssal szemben nem lehet érvényesíteni, a követelésekre vonatkozó igény elévülése a bírósági adósságrendezési eljárás alatt nyugszik.
\n
(4)A bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelező szabályszerűen bejelentett, lejárt követelése tekintetében az elévülés a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában – ha a követelés ezt követően keletkezett, akkor a követelés bejelentésének időpontjában – megszakad. A még le nem járt esedékességű követelések (részletek) az adósságrendezés kezdő időpontjában nem válnak lejárttá, azok megfizetése tekintetében az adósságrendezési egyezség (egyezségmódosítás), illetve a bíróság adósságtörlesztési végzése (annak módosítása) az irányadó.
\n
(5)A hitelezők a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától a jelzálogjogból és más dologi biztosítékból, továbbá a személyi biztosítékból (kezestől, teljesítésátvállalótól, teljesítéselvállalótól, egyéb biztosítéki szerződés kötelezettjétől) kielégítést az adóssal, adóstárssal, az eljárásban kötelezettként részt vevő egyéb kötelezettel szemben – ide nem értve az óvadékot – nem kezdeményezhetnek, követeléseik végrehajtását sem kérhetik, a régi Ptk. szerint kikötött biztosítéki célú vételi jogukkal, visszavásárlási jogukkal nem élhetnek, a pénzkövetelésük biztosítása céljából kikötött egyéb biztosítékaikat sem érvényesíthetik. Az adóssal, adóstárssal szemben fennálló követelésekre vonatkozóan ettől az időponttól – a késedelem miatt többlet – kamat, kötbér, egyéb fizetési igény nem követelhető. A hitelezők – a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában már fennálló követelések után, valamint az adósságrendezés időtartama alatt esedékessé váló [a 45. § (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott és megfizetett] törlesztési, fizetési összegeken felüli hányada után – az érvényes ügyleti kamatra jogosultak, 360 naponkénti tőkésítéssel, azonban ez az ügyleti kamat
\n
a)jelzáloghitelek esetében az ügyleti kamatnál,
\n
b)az a) pontban nem említett egyéb hitelviszonyból származó követelések esetében
\n
ba)a forintban fennálló követelések után a jegybanki alapkamatot egy százalékponttal meghaladó mértéknél,
\n
bb)a devizában fennálló követelések után pedig az európai bankközi referenciakamatot (EURIBOR) 0, 5 százalékponttal meghaladó mértéknél, svájci frankban fennálló követelés esetén a svájci bankközi referenciakamatot (CHF LIBOR) 0, 1 százalékponttal meghaladó mértéknél,
\n
c)az egyéb követelések esetében a Ptk. szerinti ügyleti kamatnál nem lehet magasabb; a már felmondott szerződések esetében pedig a fizetendő kamat mértéke nem lehet magasabb, mint az a)–c) pont szerinti pontban említett kamatmértékek.
\n
(6)* A hitelezők a bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adós, adóstárs nemfizetésére vagy késedelmes fizetésére hivatkozással nem mondhatják fel a hiteljogviszonyt, a lakóingatlanra vonatkozó lízingszerződést, valamint az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozói mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket, és a közműszolgáltató a közüzemi szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások nyújtását nem szüneteltetheti.
\n
(7)* A bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától az adós, adóstárs ellen az adósságrendezés körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést és azok biztosítékait csak az adósságrendezési eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az adós a bírósági adósságrendezési eljárás tényét az ARE nyilvántartásból kiadott tanúsítvánnyal igazolja. Ha az adós, adóstárs és a hitelező között az adósságrendezés kezdő időpontjában az adós által indított per van folyamatban, a hitelező ebben a perben az adóssal szemben beszámítás útján érvényesítheti az adósságrendezés kezdő időpontjában már bizonyítottan fennálló követelését, feltéve, hogy a követelés jogosultja az adósságrendezés kezdő időpontjában is ugyanez a hitelező volt.
\n
(8)Az adósságrendezés időtartama alatt az adóssal, adóstárssal szemben a hitelező – a (7) bekezdésben foglaltakat kivéve – beszámítással nem élhet. Az adóssal, adóstárssal szemben beszámítással élni az egyezségkötés során, illetve az adósságtörlesztési terv előkészítése során – a családi vagyonfelügyelő hozzájárulásával – akkor lehet, ha a hitelező követelése az adósságrendezés kezdő időpontjában az adóssal, adóstárssal szemben már bizonyítottan fennállt, és a követelés jogosultja az adósságrendezés kezdő időpontjában is ugyanez a hitelező volt. Ekkor sem számíthatja be az adóssal, adóstárssal szembeni követelését
\n
a)az adóstárs, az egyéb kötelezett, ezek közeli hozzátartozója, élettársa,
\n
b)az, akinek kamattal, járulékokkal számított 200 000 forintot meghaladó tartozását az adós 5 éven belül átvállalta, elvállalta, fizetési kötelezettsége teljesítését átvállalta,
\n
c)akinek kamattal, járulékokkal számított 200 000 forintot meghaladó pénztartozását tartalmazó szerződésébe az adós 5 éven belül kötelezettként belépett,
\n
d)az, akinek kamattal, járulékokkal számított 50 000 forintot meghaladó pénzbeli kötelezettségéért az adós kezességet vagy megtérítési kötelezettséget vállalt, illetve dologi biztosítékot nyújtott, és ez alapján a helytállási kötelezettsége még fennáll.
\n
(9)Ha az adós, adóstárs vagyontárgyán vételi jog, visszavásárlási jog, zálogjog áll fenn, a jogosult ezt a jogát a bírósági adósságrendezés időtartama alatt nem gyakorolhatja, az említett jogok a vagyontárgy értékesítésével szűnnek meg.
\n
(10)Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére kötelezettként részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása iránt a felhívásban meghatározott határidő leteltétől kezdve az igényérvényesítési eljárások megindíthatók, a szünetelő végrehajtást, illetve a zálogértékesítési folytatni kell.
\n
42. §
\n
(1)A hitelezőt a bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adóssal, adóstárssal, a többi hitelezővel, a családi vagyonfelügyelővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal és a bírósággal szemben együttműködési kötelezettség terheli. Amennyiben az adós, adóstárs a hitelező követelését nem vagy nem a valós összegben vagy nem a valós adatokkal tüntette fel, a hitelező a követelés összegének megállapításához szükséges bizonyítékokat csatolja, a családi vagyonfelügyelő, illetőleg a bíróság felhívására a kért adatokat és okiratokat az előírt határidőben és módon közli, illetve bemutatja
\n
(2)A hitelezőnek a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában fennálló adatai megváltozását – ideértve a jogutódlással járó vagy jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő eljárások megindítását és befejezését is – be kell jelentenie az adósnak, adóstársnak, a családi vagyonfelügyelőnek és a bíróságnak, és csatolnia kell az eljárások során született határozatokat. Ha a jogi személy hitelező végelszámolás vagy felszámolás alá kerül, e tényt a végelszámoló, illetve a felszámolóbiztos jelenti be.
\n
(3)Ha a bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adós, adóstárs és a hitelező közötti jogviszonyban a hitelező helyébe a polgári jog szabályai és a külön törvény szerinti eljárások lefolytatását követően jogutódja lép, a hitelező köteles ezt az adósnak, adóstársnak, a családi vagyonfelügyelőnek és a bíróságnak bejelenteni. Természetes személy hitelező elhalálozása, illetve jogi személy hitelező jogutóddal történő megszűnése esetén a bejelentést és a kérelmet a jogutód teszi meg. Az adósságrendezési eljárásban a jogutódlás bírósági megállapításával összefüggő költségeket a jogutód előlegezi és viseli. Ha a bíróság az eljárásban a hitelezői jogutódlást megállapítja, a jogelőd helyébe a jogutód lép.
\n
(4)Ha a bírósági adósságrendezés elrendelését követően az adós vagy az adóstárs elhalálozik, e tényt a hagyaték leltározását végző jegyző a leltározás megkezdésekor haladéktalanul bejelenti a bíróságnak és a családi vagyonfelügyelőnek. A bejelentést a halotti anyakönyvi kivonat csatolásával bárki más is megteheti. A családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs haláláról tájékoztatja az adóssal közös háztartásban nem élő adóstársat (az adóssal közös háztartásban nem élő adóstárs elhalálozása esetén az adóst és a többi adóstársat), a hitelezőket és az egyéb kötelezetteket.
\n
(5)Az adós adóstárs halála esetén – amíg a jogutód személye nem állapítható meg – a bíróság előtti adósságrendezési eljárás félbeszakad, a családi vagyonfelügyelő kezdeményezésére a bíróság az adós, adóstárs jogutódja részére ügygondnokot rendel, erről és az ügygondnok személyéről, természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, értesítési címéről értesíti a családi vagyonfelügyelőt. A családi vagyonfelügyelő ezekről az adatokról az adóstársat, a hitelezőket és az egyéb kötelezetteket értesíti, és az ügygondnok kirendelését és adatait bejegyzi az ARE nyilvántartásba. Az ügygondnok díját és készkiadásait a Családi Csődvédelmi Szolgálat kincstári számlájának terhére kell megelőlegezni, és annak az adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs általi megtérítését a végrehajtási költségekkel, végrehajtó díjjal azonos módon kell biztosítani.
\n
(6)* A hagyaték jogerős átadását követően ha az örökös (örökösök) a bírósági adósságrendezési eljárásban jogutódként be kíván lépni, köteles ezt a hagyaték jogerős átadását követő 30 napos jogvesztő határidőn belül a családi vagyonfelügyelőnél bejelenteni és egyidejűleg a bíróságnál kérelmezni. Ha a kérelmet a határidőn belül az elhunyt adós mindegyik természetes személy örököse együttesen benyújtja, a bíróság megállapítja a jogutódlást. Az örökösök személyéről a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző tájékoztatja a családi vagyonfelügyelőt és a bíróságot, a hagyatékátadó végzés meghozatalával egyidejűleg, annak másolata megküldésével. Ha az adós, adóstárs halálát követően az örökösök nem lépnek be jogutódként, és az elhunyt adósnak nem volt adóstársa sem, a bíróság az adósságrendezési eljárást az erről történő tudomásulvételt követő 15 napon belül hivatalból megszünteti.
\n
(7)* Ha a hagyatékot valamennyi örökös visszautasította, a hagyaték jogerős átadását követően a bíróság az adósságrendezési eljárást hivatalból megszünteti, az erről szóló végzést az öröklési ügyekben az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak is megküldi.
\n
(8)A (6) és (7) bekezdés szerinti végzést kézbesíteni kell a kérelmezőnek, a családi vagyonfelügyelőnek, az ügygondoknak, a hitelezőknek is, és meg kell küldeni a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezetteknek. A jogerős megszüntető végzést be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.
\n
(9)Az adós, adóstárs halála folytán bekövetkezett jogutódlás megállapítása esetén a jogutódlás megállapításának költségét a jogutód adós, adóstárs (jogutód adóstársak esetén egyetemlegesen) köteles megfizetni; a költségekre a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályai nem alkalmazhatók.
\n
43. §
\n
(1)A bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában az adós, adóstárs és az eljárásban kötelezettként részt vevő egyéb kötelezett ellen folyamatban lévő végrehajtást a végrehajtást foganatosító bíróság (hatóság) a családi vagyonfelügyelő értesítésének kézhezvételekor haladéktalanul hivatalból felfüggeszti. A végrehajtás felfüggesztése nem érinti a végrehajtás során már foganatosított lefoglalás, biztosítási intézkedés, zár alá vétel, zárlat hatályát. Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása érdekében a folyamatban lévő végrehajtási eljárás, zálogtárgy értékesítés folytatódik, a végrehajtást kérő havonta jelenti a családi vagyonfelügyelőnek a végrehajtás során megtérült összeget
\n
(2)A végrehajtó a végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzését követően haladéktalanul értesíti az adós, az adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett munkáltatóját, továbbá azokat az egyéb kifizetőket, akik az adós részére olyan juttatásokat folyósítanak, amelynek összegéből a végrehajtás során levonást eszközölnek, hogy a levonás további folytatásának nincs helye. Ha a végrehajtó az értesítést elmulasztja, vagy ha a munkáltató, egyéb kifizető az értesítést követően a levonás szüneteltetésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, felel az adóssal, az adóstárssal és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettel szemben minden olyan kárért, ami a mulasztása miatt következett be.
\n
(3)A végrehajtás felfüggesztése előtt az adóstól, adóstárstól és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettől levont, és a végrehajtást kérőnek még ki nem fizetett pénzösszeget haladéktalanul a végrehajtói letéti számlára kell átutalni, a letéti számlán kell kezelni, abból a végrehajtást kérő részére nem lehet kifizetést teljesíteni.
\n
(4)Ha a Vht. vagy más jogszabály szerinti végrehajtási eljárásban az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett pénzforgalmi intézménynél kezelt számla- vagy takarékbetét-követelését a végrehajtó már végrehajtás alá vonta, haladéktalanul elektronikus értesítést küld a pénzforgalmi intézmény részére arról, hogy az átutalási végzés vagy hatósági átutalási megbízás alapján a számla további megterhelésének, illetve a takarékbetét-követelés egyenlegéből való további levonásnak – a végrehajtás bírósági adósságrendezés miatti felfüggesztésére tekintettel – nincs helye, a korábban levont, de a végrehajtást kérőnek még át nem utalt összegeket haladéktalanul a végrehajtói letéti számlára kell átutalni. Ha a végrehajtó az értesítést elmulasztja, vagy ha a pénzforgalmi intézmény az e bekezdés szerinti kötelezettségeit az értesítés ellenére elmulasztja, az adóssal, adóstárssal és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettel szemben minden olyan kárért felel, ami a mulasztás miatt következett be.
\n
(5)Ha az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett ingóságát, ingatlanját vagy követelését a végrehajtási eljárás során lefoglalták, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv, illetve a végrehajtási jog, jelzálogjog bejegyzése érdekében kibocsátott hatósági megkeresés másolatát megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, és tájékoztatást ad arról, hogy a foglalás kinél történt, az ingóság az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett őrizetében van-e, vagy ki gondoskodik a lefoglalt vagyon megőrzéséről, valamint történt-e biztosítási intézkedés vagy zár alá vétel. Tájékoztatást ad továbbá arról, hogy az ingóságokkal együtt milyen okiratokat foglalt le. Ha az ingatlan vagy más vagyoni elem lefoglalása közhiteles nyilvántartásba való bejegyzéssel valósult meg, a végrehajtó a nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló jegyzőkönyv másolatát megküldi a családi vagyonfelügyelőnek.
\n
(6)A végrehajtó tájékoztatja a családi vagyonfelügyelőt, hogy a Vht. értelmében mely lefoglalt értéktárgyat tart bírósági letétben, illetve milyen összegben és pénznemben kezel fizetőeszközt a végrehajtói letéti számlán, és ez utóbbiak az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett melyik lefoglalt vagyontárgyából erednek. A végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzést követően a számláról a végrehajtást kérő részére kifizetést nem lehet teljesíteni, újabb lefoglalást nem lehet foganatosítani.
\n
(7)A végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzést követően a végrehajtási eljárásban már nem lehet újabb árverési hirdetményt közzétenni. A már közzétett árverési hirdetmény alapján az árverést a végrehajtó lefolytatja, ha már van érvényes licit, és ha az eredményes, a befolyt vételárat a végrehajtó a végrehajtást kérők között feloszthatja.
\n
(8)A (7) bekezdéstől eltérően a romlandó dolgok értékesítését a végrehajtó a Vht. szabályai szerint lefolytatja, és a befolyt vételárat a végrehajtói letéti számlán kezeli.
\n
(9)A végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzést követően a korábban lefolytatott árverési értékesítésből befolyt vételárat a végrehajtó a Vht. szabályai szerint osztja fel a végrehajtást kérők között.
\n
(10)Amennyiben az adóssal, adóstárssal valamely tartozásáért egyetemlegesen felelős kötelezettel, kezesével, a zálogkötelezettével szemben végrehajtási eljárás van folyamatban, akkor az abból származó és a követelést csökkentő térüléseket a hitelező köteles a részére történt teljesítést követő 15 napon belül a családi vagyonfelügyelő részére bejelenteni. A követelés 5%-át el nem érő, letiltásból, részletfizetési megállapodásból vagy más önkéntes teljesítésből származó térüléseket a hitelező félévente köteles a családi vagyonfelügyelő részére összesítve bejelenteni.
\n
44. §
\n
(1)Az adósságrendezés kezdő időpontjától az adós, adóstárs biztosítékul lekötött vagyontárgyára vonatkozóan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésre nem kerülhet sor, az értékesítés nem kezdeményezhető, a régi Ptk. szerint kikötött biztosítéki célú vételi jog nem érvényesíthető, illetve nem gyakorolható
\n
(2)Ha az adós, adóstárs vagyontárgyára a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése folyik, az adósságrendezés kezdő időpontját követően az értékesítésre nem kerülhet sor, az értékesítésre irányuló cselekményeket haladéktalanul abba kell hagyni, a zálogtárgyat pedig az adós, adóstárs rendelkezésére kell bocsátani a családi vagyonfelügyelő értesítése mellett. A zálogtárgyat az adós az adósságrendezés céljára, elszámolási kötelezettséggel köteles rendelkezésre tartani. Újabb árverési hirdetmény nem tehető közzé, a már közzétett árverési hirdetmény alapján azonban lefolytatható az értékesítés – ha az árverésen már érkezett érvényes licitajánlat –, azonban a befolyt vételárat a zálogjogosult elkülönítetten kezeli, és az adósságrendezésbe való bevonás céljára rendelkezésre tartja, továbbá az értékesítés pénzügyi elszámolását az adósnak és a családi vagyonfelügyelőnek kell megküldeni.
\n
(3)Az (1) és (2) bekezdés megsértésével tett jognyilatkozat, illetve létrejött ügylet mindenkivel szemben hatálytalan, az alapján senki nem szerez tulajdont.
\n
17.Az adós kötelezettségei a bírósági adósságrendezés alatt
\n
45. §
\n
(1)Az adós és az adóstárs a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú bírósági végzés kézbesítésétől az adósságrendezés záró időpontjáig a számláit új pénzügyi kötelezettségvállalást jelentő fizetési megbízással csak a családi vagyonfelügyelő ellenjegyzésével terhelheti meg, nem kezdeményezhet olyan fizetési műveletet, amely a bírósági adósságrendezés célját meghiúsítaná vagy a hitelezők érdekeit veszélyeztetné. Az adósnak és az adóstársnak haladéktalanul kezdeményeznie kell a számláit vezető és pénzügyi eszközeit kezelő pénzügyi intézményekkel olyan szerződésmódosítást, amely az e §-ban foglalt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges
\n
(2)Az adósnak – a családi vagyonfelügyelő bevonásával – haladéktalanul kezdeményeznie kell, illetve meg kell tennie a 3. melléklet szerinti nyilatkozatokban vállalt intézkedéseket, meg kell adnia a családi vagyonfelügyelő e törvényben meghatározott jogainak gyakorlásához szükséges egyedi jognyilatkozatokat.
\n
(3)* Az adósnak az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezésbe vont vagyonát, bevételeit a 3. melléklet szerinti kötelezettségvállalások és jogi korlátozások között kell kezelnie. Az adósnak és az adóstársnak az adósság törlesztése céljából egy közös fizetési számlával kell rendelkeznie, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. Az adós és az adóstárs egy külön közös fizetési számlát nyit az adósságrendezésbe nem vont pénzeszközei kezelésére, valamint a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadásai kifizetéséhez. Ezen számla felett az adós és az adóstárs közösen rendelkezik, de a számláiról és a takarékbetétjéből, összességében havonta legfeljebb csak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott felső összeghatárig vehet fel készpénzt, vagy legfeljebb ilyen összegben kezdeményezhet a számláról fizetési műveletet, a mindennapi élet szokásos kiadásaihoz. Ezt meghaladóan az adós a közműszolgáltatások díját, a vagyonbiztosítások díját és a társasházi közös költséget átutalással teljesítheti. Ennél nagyobb összeget a saját és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók rendkívüli kiadásai esetében vehet fel az adós, legfeljebb olyan összegben, amely nem veszélyezteti a (4) és (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségek teljesítését. Az adós és az adóstárs mindennapi kiadásai fedezésére nyitott számla forgalmáról legalább kéthavonta köteles a családi vagyonfelügyelőnek elszámolni.
\n
(3a)* Az a belföldi székhelyű hitelintézet, amelynek tevékenységi engedélye és üzletszabályzata kiterjed a lakossági folyószámlák vezetésére, és az adóssal forint fizetési számla nyitására és vezetésére vonatkozó keretszerződése van, az adós kezdeményezésére soron kívül megköti, illetve módosítja – a (3) bekezdésben, valamint a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában a családi vagyonfelügyelő és a felek közötti együttműködés szabályairól, valamint az adós fizetési számláiról szóló jogszabályban meghatározott – az adósságtörlesztési számla, illetve a megélhetési számla céljára szolgáló bankszámlaszerződéseket.
\n
(4)* Az adós, adóstárs által a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú bírósági végzés kézbesítésétől az adósságrendezési eljárás jogerős megszüntetéséig, illetve az adósságrendezési egyezséget jóváhagyó végzés vagy az adósságtörlesztési végzés jogerőre emelkedéséig főhitelező számára havonta továbbra is teljesítendő fizetési kötelezettség mértéke legalább a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan 5. § 36. pont a) alpontjában meghatározott forgalmi értéke 7%-ának egy tizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére számol el.
\n
(5)A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, folyamatosan teljesíteni kell
\n
a)* a jogerős bírósági határozattal megállapított tartásdíjnak, szüléssel járó költségnek és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatásnak (a továbbiakban együtt: tartásdíj) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló összegeit, tartásra jogosultanként legfeljebb havonta az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi összeghatárig, *
\n
b)* a magánszemély részére jogerős bírósági határozattal vagy ügydöntő határozattal megállapított és járadékszerűen fizetendő kártérítésnek, sérelemdíjnak, továbbá a bűncselekményből eredő polgári jogi igény rendezésének – havi lebontásban, a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló – részleteit, mindkét esetben jogosultanként legfeljebb havonta az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi összeghatárig, amennyiben azok privilegizált követelésnek minősülnek, *
\n
c)* a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló társasházi közös költséget és a lakásszövetkezeti fenntartási-üzemeltetés célú befizetési kötelezettséget, legfeljebb az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi összeghatárig – *
\n
d)* az ingatlan, valamint az egyéni vállalkozói tevékenységhez használt vagyontárgyak vagyon- és felelősségbiztosításának a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló díját,
\n
e)* a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló közterheket,
\n
f)* az adóst egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben terhelő munkabérfizetési, illetve munkaerőkölcsönzéssel összefüggő díjfizetési kötelezettséget legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszereséig, továbbá az ezekkel a kifizetésekkel kapcsolatban az adóst terhelő közteherfizetési kötelezettséget.
\n
(6)* Az adós, az adóstárs, az eljárásban az adós törlesztési kötelezettségének kiegészítésére kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett és a családi vagyonfelügyelő a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül havi jövedelemfelosztási tervet készít, amelynek során az adós és az adóstárs rendszeres bevételeit, az egyéb kötelezett által az adós törlesztési képességének kiegészítésére fordított összeget, az adóssal, adóstárssal közös háztartásban élő közeli hozzátartozók által a mindennapi életvezetéssel, lakásfenntartással összefüggő, rendszeres kiadásokhoz történő hozzájárulás összegét, a mindennapi életvitelhez alapvetően szükséges költségeket és a (4) és (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségeket kell figyelembe venni. Ha a jövedelemfelosztási terv készítése során figyelembe vett összegek a (4) és (5) bekezdés szerinti mértékben nem teszik lehetővé a kifizetéseket, a családi vagyonfelügyelő – ide nem értve a főhitelező részére a (4) bekezdés alapján kötelezően fizetendő összeget – arányosan legfeljebb 20%-kal alacsonyabb mértéket határoz meg azokra a fizetési kötelezettségekre, amelyeket e bekezdés értelmében nem teljes összegben kell teljesíteni. A fizetési kötelezettségek teljesítését havonta írásban a családi vagyonfelügyelő számára igazolni kell.
\n
(7)A családi vagyonfelügyelő és az adós, adóstárs, továbbá az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb jogi kötelezett – az e törvény végrehajtási rendeletében foglalt keretrendelkezések figyelembevételével – együttműködési rendet alakít ki az adós, adóstárs vagyonának és bevételeinek nyilvántartásáról, a vagyonnal, bevételekkel való gazdálkodásáról, és az (5) és (6) bekezdés szerinti törlesztési kötelezettség teljesítéséről, az adósságrendezéssel összefüggő feladatok teljesítésével összefüggő beszámolásról, valamint az egyéb kötelezett kötelezettségvállalásának teljesítésének figyelemmel kíséréséről.
\n
(8)Az adósságrendezési eljárás nem érinti az adósnak, adóstársnak pénzügyi intézmény vagy egyéb pénzforgalmi szolgáltató által vezetett számlája tulajdonjogát. Az említett számlák feletti rendelkezési jog az adósságrendezési eljárás alatt a jelen törvényben meghatározott módon gyakorolható. Az adós, adóstárs a bírósági adósságrendezési eljárás kezdő időpontját követő 5 napon belül fizetési számla megnyitását köteles kezdeményezni, amelyen kizárólag az adósságrendezés hatálya alá tartozó összegek írhatók jóvá, és amely számla felett kizárólag a családi vagyonfelügyelő jogosult rendelkezni. A számla feletti rendelkezésre vonatkozóan az adós, adóstárs a hozzájárulást megadni köteles. Az említett fizetési számla vonatkozásában halál esetére szóló rendelkezést a számlatulajdonos nem tehet.
\n
(9)Az adósságrendezés hatálya alá nem tartozó összegek jóváírására és ezen összegek feletti rendelkezésre az adós, adóstárs az adósságrendezési eljárás megindulását megelőzően megnyitott és vezetett fizetési számláit a mindennapi életvezetéssel összefüggő összegek kezelésére külön-külön is megtarthatja, ha nem élnek közös háztartásban és nincs közöttük vagyonközösség. Az adós és az adóstárs ezekre a számlákra vonatkozóan az önálló rendelkezési jogot megtartja, és halál esetére szóló rendelkezést tehet. A jelen bekezdésben hivatkozott számlák megnyitásával, vezetésével és a rendelkezési jog gyakorlásával összefüggő intézkedéseket a családi vagyonfelügyelő ellenőrzi. A családi vagyonfelügyelő számára az adós, adóstárs köteles átadni az utólagos tájékoztatást tartalmazó bankszámlakivonatokat, számlaértesítőket. A számlát vezető pénzügyi intézmény a családi vagyonfelügyelővel szemben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól e törvény alapján mentesül.
\n
(10)* A (9) bekezdésben foglaltakat az adós vagy az adóstárs az egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggő pénzforgalmának kezelésére, az Art. szerinti pénzforgalmi számlájára is alkalmazni kell.
\n
18.Hitelezői igények besorolása
\n
46. §
\n
(1)A családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs bevonásával – az adósságrendezés kezdeményezésekor benyújtott adatok és dokumentumok, továbbá az adategyeztetéskor és azt követően megadott adatok alapján, a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül – összeállítja az eljárásban részt vevő hitelezők és egyéb kötelezettek listáját a hitelezők követeléseire vonatkozó részletes adatokkal
\n
(2)A családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs bevonásával hitelezői igényeket a következő kategóriákba sorolja be:
\n
a)jogerős határozattal megállapított vagy közokiratba foglalt, vagy az adós és az adóstárs által elismert vagy nem vitatott hitelezői követelés,
\n
b)az adós vagy az adóstárs által vitatott követelés
\n
ba)olyan vitatott követelés, amelynek érvényesítésére bíróság előtt eljárás van folyamatban,
\n
bb)egyéb vitatott követelés,
\n
c)biztosított követelés,
\n
d)nem biztosított követelés,
\n
e)főhitelező jelzáloggal biztosított követelése a zálogjoggal terhelt ingatlan e törvény végrehajtási rendeletében megállapított forgalmi értékéig,
\n
f)adósságrendezés kezdeményezése előtt megindított, a bírósági adósságrendezésre tekintettel felfüggesztett végrehajtásokban a hitelező által előlegezett, de a végrehajtásból meg nem térült végrehajtási költség,
\n
g)adósságrendezés kezdeményezése előtt megindított, a bírósági adósságrendezésre tekintettel felfüggesztett bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés költsége,
\n
h)kiemelt követelés,
\n
i)privilegizált követelés,
\n
j)egyéb követelés, valamint
\n
k)hátrasorolt követelés.
\n
(3)A követelések vagy azok elkülöníthető részei értelemszerűen több kategóriába is besorolhatók.
\n
(4)Az a tény, hogy az adós vagy az adóstárs nem emel kifogást a követelés nem vitatottként való besorolása ellen, vagy a követelés a kifogás elbírálásának eredményeként kerül nem vitatottként való besorolásra, nem jelenti a tartozás elismerését, de az adós vagy az adóstárs köteles arra, hogy ha az igény megalapozottsága okirattal vagy egyéb módon az adósságrendezés során nem bizonyítható, akkor haladéktalanul jelezze ezt a tényt a családi vagyonfelügyelőnek, aki ezt követően a vitatott követelések közé sorolja ezt a követelést vagy követelésrészt.
\n
(5)Ha az adós okirattal valószínűsíti valamely követelésről, hogy az alaptalan, vagy azt már részben vagy egészben teljesítette, vagy az egyébként megszűnt, a családi vagyonfelügyelő az okirati bizonyítékra utalva írásban felhívja a vitatott követelés jogosultját, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozzon a követelés (követelésrész) fennállásáról és nyújtsa be az ezt valószínűsítő okiratot. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
\n
19.A bírósági adósságrendezési egyezség előkészítése, megkötése
\n
47. §
\n
(1)A családi vagyonfelügyelő az adósságrendezési eljárásba szabályszerűen bejelentkezett hitelezőket egyezségkötésre hívja fel. A felhíváshoz az adós fizetőképességének helyreállítását célzó programot és az adósságrendezésre vonatkozó tervet kell csatolni, amelyet a családi vagyonfelügyelő az adóssal, adóstárssal együttműködve készít el, és azt az említettek egyezségi javaslataként küldi meg a hitelezőknek és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezetteknek
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti felhívásban a családi vagyonfelügyelő minden hitelezővel közli, hogy az egyes követelései a 46. § (2) bekezdésében meghatározott melyik hitelezői kategóriába (kategóriákba) tartoznak, és a követelés összegéhez igazodóan azokhoz milyen szavazatszám társul (a továbbiakban: hitelezői besorolás). A hitelezői besorolásra az érintett hitelező a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül tehet észrevételt, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet benyújtani nem lehet. Az észrevétel tárgyában a családi vagyonfelügyelő – szükség esetén az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett meghallgatása után – 15 napon belül dönt, és erről értesíti az adóst és az érintett hitelezőt.
\n
(3)* Az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett, valamint a hitelező a családi vagyonfelügyelő besorolási döntésével szemben a bíróságnál kifogással élhet. A kifogást a besorolási értesítés kézbesítését követő 15 napon túl előterjeszteni nem lehet, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet benyújtani nem lehet. A kifogást – ha az érintettek nyilatkoztatására vagy bizonyításra nincs szükség – 15 napon belül kell elbírálni; a kifogást elbíráló végzés ellen fellebbezésnek van helye.
\n
(4)* A bíróság a kifogás elbírálásáról szóló jogerős végzést megküldi a kifogást benyújtó hitelezőnek, az adósnak, adóstársnak, az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek. Ha a bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a családi vagyonfelügyelő a végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül átdolgozza a hitelezői besorolást és azt megküldi az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezetteknek. Az átdolgozott hitelezői besorolás ellen újabb kifogás benyújtásának nincs helye, ide nem értve azt az esetet, ha az nem felel meg a bíróság kifogást elbíráló végzésében foglaltaknak.
\n
48. §(1) A hitelező írásban köteles nyilatkozni a vagyonfelügyelőnek arról, hogy
\n
a)az egyezségi javaslatot elfogadja, és egyetért azzal, hogy az egyezségi javaslatról írásban történjen szavazás; vagy
\n
b)az egyezségi javaslat átdolgozását kéri, az általa megadott szempontok alapján, és
\n
ba)kéri egyezségi tárgyalás megtartását, vagy
\n
bb)egyetért azzal, hogy az átdolgozott egyezségi javaslatról írásban történjen szavazás.
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot
\n
a)ha a 47. § (2) bekezdés szerinti hitelezői besorolási értesítésre észrevétel nem érkezett, akkor az észrevételezésre nyitva álló határidő utolsó napjától számított,
\n
b)ha a 47. § (2) bekezdés szerinti hitelezői besorolásra olyan észrevétel érkezett, amelyről szóló vagyonfelügyelői döntés ellen a bírósághoz kifogást nem nyújtottak be, a kifogás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjától számított
\n
c)* ha a 47. § (2) bekezdés szerinti hitelezői besorolásra olyan észrevétel érkezett, amelyről szóló vagyonfelügyelői döntés ellen a bírósághoz kifogást nyújtottak be, de a bíróság a kifogást elutasította, az erről szóló jogerős végzés kézhezvételétől számított
\n
d)* ha a 47. § (2) bekezdés szerinti hitelezői besorolási értesítésre olyan észrevétel érkezett, amelyről szóló vagyonfelügyelői döntés ellen a bírósághoz kifogást nyújtottak be, és a bíróság a kifogásban foglaltaknak jogerős végzéssel helyt adott, az átdolgozott hitelezői besorolás megküldésétől számított 30 napon belül kell megtenni; a határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A családi vagyonfelügyelő az említett feltételek bekövetkezéséről 8 napon belül az időpont pontos megjelölésével köteles tájékoztatni valamennyi hitelezőt.
\n
49. §
\n
(1)Ha a hitelezők számszerű többsége egyezségi tárgyalás megtartását nem kéri, a családi vagyonfelügyelő az egyezségi javaslatot a beérkezett észrevételek figyelembevételével átdolgozza, a 48. § (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozattételi határidő valamennyi hitelezővel szemben történt lejártától számított 30 napon belül hitelezők egyes követeléseit a szavazás lebonyolítása szempontjából (a továbbiakban: egyezségi szavazási hitelezői besorolás) a (2) bekezdés szerinti hitelezői osztályokba sorolja, továbbá a követelések összegéhez igazodóan megállapítja az egyes hitelezői követelésekhez tartozó szavazatok számát és súlyozását az (5)–(7) bekezdés szabályai szerint
\n
(2)A hitelezői osztályok a következők:
\n
a)kiemelt hitelezői követelések,
\n
b)privilegizált hitelezői követelések,
\n
c)egyéb hitelezői követelések, valamint
\n
d)hátrasorolt hitelezői követelések.
\n
(3)A követelések besorolásánál a 46. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
\n
(4)Ha a követelés az adósságrendezés elrendelését megelőző 180 napon belül vagy az adósságrendezés elrendelését követően jogutódlás következtében átszáll, ez a tény nem eredményezi a (2)–(3) bekezdés szerinti egyezségi szavazási hitelezői besorolás megváltozását.
\n
(5)A szavazáskor
\n
a)a kiemelt hitelezők osztálya esetében minden 20 000 forint követelés 40 db,
\n
b)a privilegizált hitelezők osztálya esetében minden 20 000 forint követelés 20 db,
\n
c)az egyéb hitelezők osztálya esetében minden 20 000 forint követelés 18 db,
\n
d)a hátrasorolt hitelezők osztálya esetében minden 20 000 forint követelés 1 db, de legfeljebb az összes érvényes szavazat 5%-át kitevő szavazatot ér.
\n
(6)A szavazatszámításnál a követeléseket a 20 000-el oszthatóság érdekében kerekíteni kell, a töredékszavazatot nem kell figyelembe venni.
\n
(7)A szavazatszámításnál a követelések összegeként a bírósági adósságrendezési eljárásba szabályszerűen bejelentett hitelezői követeléseket lehet figyelembe venni oly módon, hogy a bejelentést követően keletkezett kamatokat és egyéb járulékokat figyelmen kívül kell hagyni.
\n
50. §
\n
(1)A 49. § szerinti egyezségi szavazási hitelezői besorolást és az egyes hitelezői követelésekhez tartozó szavazatok számát, súlyozását a családi vagyonfelügyelő az adósnak, adóstársnak, az egyéb kötelezettnek, valamint a bírósági adósságrendezési eljárásban szabályszerűen bejelentett hitelezőknek megküldi azzal a felhívással, hogy a hitelezők a kézhezvételtől számított 30 napon belül írásban szavazhatnak az egyezségről. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye
\n
(2)A felhíváshoz az egyezségi javaslat szövegét csatolni kell, és meg kell jelölni, hogy az
\n
a)megegyezik-e a 47. § (1) bekezdése szerinti egyezségi javaslattal, vagy
\n
b)milyen hitelezői észrevételek alapján került átdolgozásra.
\n
(3)Ha az (1) bekezdés szerinti értesítési határidő minden hitelezővel szemben letelt, a családi vagyonfelügyelő 15 napon belül a megállapítja a szavazás eredményét.
\n
(4)A hitelezői tárgyaláson kívül kötött egyezség akkor jön létre, ha a megküldött egyezségi javaslatot
\n
a)az adós, adóstárs, továbbá
\n
b)a főhitelező,
\n
c)a kiemelt hitelezői osztály szavazatainak egyszerű többsége, valamint
\n
d)a 49. § (5) bekezdés b)–d) pontja szerinti hitezői osztályok hitelezőit megillető szavazatok egyszerű többsége írásban, a szavazásra megállapított határidőben megszavazta.
\n
(5)A 49. § (5) bekezdés d) pont szerinti hátrasorolt hitelezői követelések tekintetében az 5%-ot el nem érő megtérülés akkor tekinthető megszavazottnak, ha azt ez a hitelezői osztály követelésarányos többsége is megszavazta.
\n
(6)A szavazás megtörténtét és szabályszerűségét a családi vagyonfelügyelő 8 napon belül megvizsgálja, és ha az megfelel a jogszabályi feltételeknek, az egyezségi tárgyaláson kívül megszavazott egyezséget jegyzőkönyvbe foglalja, és jóváhagyásra a bíróság elé terjeszti. A felterjesztéshez csatolnia kell a 48. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatok és az írásbeli szavazással összefüggő dokumentumok másolatát.
\n
(7)Ha a szavazás eredménye alapján a hitelezői tárgyaláson kívül kötött egyezség nem jött létre vagy a szavazás nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek, a családi vagyonfelügyelő haladéktalanul egyezségi tárgyalást tűz ki a 51. §-ban foglaltak szerint. Az egyezségi tárgyalást 15 napon belüli időpontra kell kitűzni és a meghívóhoz az érvényesen meg nem szavazott egyezségi javaslatot csatolni kell.
\n
(8)A (4) bekezdés alkalmazásában főhitelezőnek minősül mindazon pénzügyi intézmény, amelynek zálogjoga áll fenn az adós (adóstárs), az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója vagy a zálogkötelezett lakhatását biztosító ingatlanán.
\n
51. §
\n
(1)Ha a hitelezők számszerű többsége egyezségi tárgyalás megtartását kéri vagy annak az 50. § (7) bekezdés alapján helye van, annak időpontját a családi vagyonfelügyelő a 48. § (2) bekezdésben meghatározott határidő valamennyi hitelezővel szemben történt lejártától számított 30 napon belüli időpontra vagy az 50. § (7) bekezdés szerinti időpontra tűzi ki, és arra az adóst, adóstársat, a hitelezőket és az egyéb kötelezetteket írásban meghívja
\n
(2)A meghívónak tartalmaznia kell
\n
a)az egyezségi tárgyalás helyét, idejét,
\n
b)azt a figyelmeztetést, hogy a távolmaradás az egyezségi tárgyalás megtartását és az egyezségi javaslat elfogadását nem gátolja,
\n
c)azt a tájékoztatást, hogy a felet, egyéb kötelezettet meghatalmazott is képviselheti, de egy meghatalmazott csak egy személyt képviselhet, ide nem értve a számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő hitelezőket.
\n
(3)A meghívóhoz mellékelni kell az adós fizetőképességének helyreállítását célzó programot, és az adósságrendezésre vonatkozó tervet, valamint a szavazásra előkészített részletes egyezségi javaslatot.
\n
52. §
\n
(1)Az egyezségi tárgyaláson a megjelentek személyazonosságát, továbbá a képviselők e jogosultságát a családi vagyonfelügyelő hivatalból vizsgálja. Az egyezségi tárgyalást a családi vagyonfelügyelő vezeti
\n
(2)Az egyezségi tárgyaláson a családi vagyonfelügyelő a jelen lévő hitelezők egyes követeléseire vonatkozó szavazási szabályokat – a 49. § szerinti egyezségi szavazási hitelezői besorolás és az egyes hitelezői követelésekhez tartozó szavazatok számára, súlyozására vonatkozó szabályok alkalmazásával – meghatározza, ennek eredményét közli a jelenlévőkkel azzal, hogy ennek helyességére vonatkozóan a tárgyaláson tehetnek észrevételeket. Az észrevételek alapján a családi vagyonfelügyelő a szükséges javításokat elvégzi és közli a jelenlévőkkel.
\n
(3)Az egyezségi tárgyaláson a családi vagyonfelügyelő előterjeszti az egyezségi javaslatot, és ismerteti annak indokait, többek között azt, hogy az adósságok kifizetésére – az adósságrendezésbe vont vagyon, jövedelem és a megélhetéséhez szükséges alapvető feltételek alapján – milyen ütemezéssel, milyen mértékben és milyen szabályok szerint kerülne sor. Az egyezségi javaslatnak ki kell térnie az egyes hitelezőket megillető követelések törlesztési feltételeire, a fizetési határidők átütemezésre, az adós, adóstárs, egyéb kötelezett vagyonából, jövedelméből a hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére, a vagyonértékesítésekre, a vagyonértékesítések ütemezésére, valamint – az adós, adóstárs és vele közös háztartásban élő hozzátartozók, továbbá az adós, adóstárs által eltartottak sajátos élethelyzetét és lakhatását is figyelembe vevő – minden olyan kérdésre, ami az adós és az adóstárs fizetőképességének helyreállítását és adósságának rendezését segíti elő.
\n
(4)Az egyezségi javaslatról folytatott vitában a hitelezők kinyilváníthatják, hogy
\n
a)az egyezségi javaslatot támogatják vagy nem ellenzik, vagy
\n
b)az egyezségi javaslat átdolgozását kérik, az általuk megadott szempontok alapján, vagy
\n
c)az egyezségi javaslatot azért nem támogatják, mert az adós fizetőképességének helyreállítására – az adósság összetétele, mértéke és az adós, adóstárs és az adósságrendezésben kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett vagyona, jövedelme összevetésével – nem látnak lehetőséget, vagy nem értenek egyet a vagyonértékesítés feltételeivel.
\n
(5)Az egyezségi tárgyaláson az egyéb kötelezettek is véleményt nyilváníthatnak, szavazati joggal azonban csak a nyilvántartásba vett – elismert vagy nem vitatott követeléssel rendelkező – hitelezők rendelkeznek.
\n
(6)Az egyéb kötelezetteknek az adós, adóstárs tartozásaiért való helytállási kötelezettsége vagy jogi helyzete nem lehet az egyezségkötés eredményeképpen hátrányosabb, rájuk nézve csak a kifejezett írásbeli hozzájárulásuk esetén tartalmazhat az egyezség kedvezőtlenebb feltételeket.
\n
53. §
\n
(1)Az egyezségi tárgyaláson a hitelezői döntéseket nyílt szavazással kell meghozni. Az írásos formában tartott szavazáson a családi vagyonfelügyelőnek leadott szavazás esetén a szavazás eredménye az adós, a hitelezők és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett számára megismerhető
\n
(2)A hitelezői tárgyaláson kötött egyezség akkor jön létre, ha az egyezségi javaslatot az adós, adóstárs, a főhitelező és legalább a hitelezők – 50. § (4) bekezdése szerint számított – egyszerű többsége nem szavazta le.
\n
(3)Ha a hitelező az egyezségi tárgyaláson részt vett, de nem szavazott, úgy kell tekinteni, hogy az egyezséget nem ellenzi. Az adós távolléte az egyezség megszavazásának nem akadálya, ha korábban a családi vagyonfelügyelő előtt írásban nyilatkozott arról, hogy az egyezségi javaslatot megszavazza.
\n
(4)Ha valamelyik hitelező a követelését másik hitelezőre engedményezte vagy más hitelezőre ruházta át az adósságrendezés elrendelését követően, ez a tény a szavazatok besorolását vagy a szavazatok súlyozásán alapuló értékét nem befolyásolja.
\n
(5)A vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában a családi vagyonfelügyelőnek olyan mértékű tartalékot kell képeznie az egyezségi javaslatban, mint ami ezt a hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra. Ennek feltétele, hogy a követelés jogosultja a 46. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtegye a követelése fennállásáról, benyújtsa a családi vagyonfelügyelőnek a követelése fennállását valószínűsítő okiratot, továbbá igényérvényesítését bírósági vagy közjegyzői úton is kezdeményezze az adóssal szemben (ideértve a már folyamatban lévő eljárásokat is), és mindezeket legkésőbb az egyezségi tárgyaláson vagy az írásos szavazata leadásakor a családi vagyonfelügyelőnél igazolja.
\n
(6)Az egyezségi tárgyalásról a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők, valamint az egyéb kötelezettek névsorát, képviselőjük nevét, címét, a hitelezőknek az egyezségi javaslatra vonatkozó észrevételeit, az adós és családi vagyonfelügyelő azokra adott válaszait, a hitelezőket az egyes hitelezői osztályokban megillető szavazatok számát, a szavazatok súlyát, valamint a szavazás lefolytatását és eredményét. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghatalmazást is, ha a hitelezőt vagy az egyéb kötelezettet meghatalmazott képviseli. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezők által maguk közül választott két személy és a családi vagyonfelügyelő hitelesíti.
\n
(7)Ha a bírósági egyezség megkötését követően, de az arról szóló jegyzőkönyv bíróságnak történő megküldése előtti kiderül, hogy a bírósági adósságrendezésbe szabályszerűen bejelentkezett hitelező részére nem került szabályszerűen kézbesítésre az egyezségi javaslat vagy az egyezségi tárgyalás meghívója, a családi vagyonfelügyelő az egyezségi javaslatot és az egyezségi tárgyalásról készített jegyzőkönyvet neki is megküldi, és a hitelező ennek kézhezvételétől számított 15 napon belül gyakorolhatja írásban a szavazati jogát. A jegyzőkönyvet ennek megfelelően ki kell egészíteni, és így kell megállapítani a szavazás eredményét és az egyezség létrejöttét.
\n
54. §
\n
(1)Ha az adós és az adóstárs az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelezők által megszabott határidőben vállalja, akkor a hitelezőkkel az egyezségkötésre nyitva álló időtartam alatt több egyezségi tárgyalás is tartható
\n
(2)Ha a hitelezők az egyezséget az 53. § (2) bekezdésben meghatározott többséggel leszavazták, és az adós, adóstárs az egyezségi javaslat átdolgozására a tárgyaláson vagy az azt megelőzően tett nyilatkozatában nem vállalt kötelezettséget, akkor a családi vagyonfelügyelő a tárgyalást lezárja.
\n
(3)Az egyezségi tárgyalást a családi vagyonfelügyelő akkor is lezárja, ha a 47. § (1) bekezdés szerinti, egyezségkötésre történő felhívás kiadásától számítva 150 nap az egyezségi javaslat szabályszerű elfogadása nélkül telik el.
\n
(4)Az egyezségi tárgyalás (2) és (3) bekezdés szerint történt lezárását, valamint az egyezségi javaslat írásbeli szavazásának eredménytelenségét követően a családi vagyonfelügyelő e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet 8 napon belül megküldi a bíróságnak.
\n
(5)A bíróság a (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül elrendeli az adósságtörlesztési eljárás lefolytatását, és az erről szóló végzést kézbesíti az adósnak, adóstársnak és a hitelezőnek, továbbá megküldi a családi vagyonfelügyelőnek és az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
\n
(6)Az adósságtörlesztési eljárás elrendelését be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.
\n
20.A bírósági adósságrendezési egyezség tartalma
\n
55. §
\n
(1)Az egyezség keretében az adós és az adóstárs megállapodik a hitelezőkkel az adósságrendezés feltételeiről, így különösen a fizetési engedményekről (a tőketartozásra és/vagy annak kamataira és egyéb járulékaira vonatkozóan) a fizetési átütemezésekről, a tartozásállomány devizáról forintra történő esetleges átváltásáról, annak árfolyamáról, az árfolyamkockázat további viselésének megosztásáról, a már folyamatban lévő végrehajtási eljárások, illetve zálogtárgy-értékesítési eljárások során beszedett – az adósságrendezés kezdő időpontja előtt a jogosultnak még ki nem fizetett – összegek adósságrendezésre fordításának módjáról, továbbá mindazon feltételről, amelyet az adós és az adóstárs vállal a bírósági adósságrendezéssel összefüggésben a fizetőképessége helyreállítására. Az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett az egyezségben meghatározott azon törlesztések teljesítéséért az adós, adóstárs mellett egyetemleges felelősséggel tartozik, amelyekkel összefüggésben korábban kezességet, zálogkötelezettséget vállalt vagy adóstársnak minősül. Ezzel összefüggésben az egyezség végrehajtásának időszaka alatt is indítható vele szemben végrehajtás
\n
(2)Az egyezségkötéskor az államháztartási szervezet vagy egyéb köztartozásként végrehajtandó követelés jogosultja az adós és az adóstárs javára tartozáselengedést, fizetési könnyítést, kamatmentes fizetési átütemezést adhat.
\n
(3)Az egyezség tartalmazza az egyezség végrehajtásának időtartamát, részletes szabályait, az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját.
\n
(4)* Az egyezség kiterjedhet arra is, hogy az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett az egyezségben meghatározott egyes vagyontárgyait – legalább a hitelezők által az egyezségben megszabott határidőn belül, nyilvánosan meghirdetve – a hitelezőkkel egyeztetett módon, a családi vagyonfelügyelő felügyelete mellett értékesíti, továbbá az ebből származó bevételét az egyezség szerinti megosztásban és módon adósságai törlesztésére fordítja. A vagyonértékesítés szabályait kormányrendelet állapítja meg.
\n
(4a)* Ha az egyezség szerint az adós olyan ingatlanát kell értékesíteni, amelyre végrehajtási jog van bejegyezve, az ingatlan értékesítését követően a végrehajtási jog törlése iránt a családi vagyonfelügyelő értesítése alapján a végrehajtó haladéktalanul intézkedik.
\n
(5)Az egyezségben az adósnak és az adóstársnak vállalnia kell, hogy ha az egyezség végrehajtásának időtartama alatt
\n
a)követeléseinek behajtásával bevételhez vagy vagyonhoz jut, vagy
\n
b)előre nem tervezett – a megszerzéshez fűződő közterhek, tartozások levonását követően legalább 200 000 forint nettó összegű – bevételhez, vagyonhoz jut (ajándék, adomány, nyeremény, hagyatéki hitelezők kielégítése után megmaradt örökség, hagyomány vagy meghagyás révén) azt a családi vagyonfelügyelőnek bejelenti, és a kapott bevétel költségekkel, befizetett közterhekkel csökkentett részét a hitelezők között arányosan az adósságtörlesztésre fordítja, az egyezségben megállapított mértékig, és minderről beszámol a vagyonfelügyelőnek a 45. § (7) bekezdés szerinti együttműködési rend alkalmazásával.
\n
(6)Az egyezségben az adós és az adóstárs vállalja, hogy nem köt olyan újabb ügyleteket, nem tesz olyan jognyilatkozatokat, amelyekből eredő fizetési kötelezettségei veszélyeztethetik az egyezségben vállalt törlesztési kötelezettség vagy egyéb fizetési kötelezettségei betartását.
\n
(7)Az egyezségkötés során a felek kötelesek jogaikat jóhiszeműen gyakorolni.
\n
21.Zálogtárgy-elkülönítést vagy lízingtárgy-elkülönítést tartalmazó egyezség
\n
56. §
\n
(1)Az adós (adóstárs) és a főhitelező a családi vagyonfelügyelő közreműködésével írásban – a 47. § (1) bekezdése szerinti egyezségi javaslatként – zálogtárgy-elkülönítési vagy lízingtárgy-elkülönítési egyezségi javaslatot terjeszthet elő, a következő együttes feltételekkel
\n
a)a zálogtárgytárgy és lízingtárgy az adós, adóstárs és az említettek közös háztartásban élő közeli hozzátartozója lakóhelyeként bejelentett és ténylegesen a lakhatást szolgáló, az e törvény értelmében lakhatási feltételek megtartására szolgáló lakóingatlan lehet,
\n
b)a főhitelező az adósnak és az adóstársnak az egyezségkötés keretében, meghatározott időszakra fizetési haladékot enged az adós, adóstárs hiteljogviszonyból eredő tőketörlesztő részleteinek, illetve a pénzügyi lízingszerződés lízingdíj tőketörlesztő részleteinek megfizetésére,
\n
c)a hiteltartozás, illetve a lízingdíj tőkerésze a fizetési haladék alatt az egyezségi javaslatban meghatározott, a (2) bekezdés szerinti kedvező kamatmértékkel kamatozik,
\n
d)az adós kötelezettséget vállal arra, hogy
\n
da)a fizetési haladék alatt a főhitelező számára a hiteltartozás kamatrészét az egyezségi javaslatban meghatározott feltételekkel törleszti,
\n
db)a bírósági adósságrendezési eljárásba bejelentkezett többi hitelezője részére a felhalmozott tartozást a 74. § (3) és (5) bekezdés szerinti kielégítési arányok és mértékek szerint megfizeti a főhitelező által engedélyezett fizetési haladék alatt,
\n
dc)a fizetési haladék lejártát követően a főhitelező számára a hiteltartozás tőkerészét az egyezségben meghatározott mértékben és az egyezségben meghatározott módon meghosszabbított futamidő alatt kifizeti. (a továbbiakban együtt: zálogtárgy-elkülönítési egyezség).
\n
(2)A fizetési haladék hossza nem haladhatja meg a 2 évet. A fizetési haladék és az azt követő törlesztési időszak alatt a főhitelező a 41. § (5) bekezdésében meghatározott kamatra jogosult, 360 naponkénti tőkésítéssel.
\n
22.Bírósági döntés az adósságrendezési egyezségről
\n
57. §(1) Az egyezségi tárgyaláson, illetve az egyezségi tárgyaláson kívüli egyezségkötés szabályszerűségét a családi vagyonfelügyelő vizsgálni köteles
\n
(2)A családi vagyonfelügyelő köteles megtagadni az egyezségkötésben való közreműködést, ha az egyezség nem felelne meg a jogszabályi feltételeknek, vagy arra vonatkozóan merül fel adat, hogy az adós a jóhiszemű joggyakorlás elveit megsértve vagy másokat megtévesztve jár el, illetve ha az adós egyes hitelezőivel összejátszik.
\n
(3)A családi vagyonfelügyelő a (2) bekezdésben meghatározott esetben is továbbítja a jegyzőkönyvet és – ha azt megszavazták – az egyezséget a bíróságnak, de felhívja a figyelmet arra, hogy az egyezség megkötésének milyen jogszabályi akadálya van.
\n
(4)* A (2) és (3) bekezdés szerinti esetekben a bíróság – az iratok beszerzését, illetve szükség esetén az érintett felek nyilatkozatának beszerzését követően – a bírósági adósságrendezési eljárást megszünteti.
\n
(5)A bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetéséről szóló végzést a bíróság kézbesíti az adósnak és a hitelezőknek, valamint megküldi a családi vagyonfelügyelőnek és az egyéb kötelezetteknek, valamint a végrehajtást elrendelő és foganatosító hatóságnak, önálló bírósági végrehajtónak akkor, ha az adósságrendezés elrendelésére tekintettel a végrehajtási eljárást felfüggesztették vagy a végrehajtási cselekményeket a szünetelésre tekintettel nem lehetett foganatosítani. A végzés ellen az adós, adóstárs és a hitelező élhet fellebbezéssel, a végzés kézbesítését követő 8 napon belül.
\n
(6)Az adósságrendezési eljárás megszüntetéséről szóló jogerős végzés meghozatalát be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.
\n
58. §
\n
(1)Ha az egyezség a jogszabályoknak megfelel, a bíróság végzéssel jóváhagyja, a végzést az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezettnek kézbesíti, a családi vagyonfelügyelőnek pedig megküldi
\n
(2)Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen az adós, a hitelező, továbbá – a rá vonatkozó rész tekintetében – az egyéb kötelezett nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítését követő 15 napon belül.
\n
(3)Az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés tényét be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.
\n
(4)A bíróság által jóváhagyott egyezség hatálya minden, a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre kiterjed, a szavazásban való részvétel és a leadott szavazat tartalmától függetlenül (kényszeregyezség). Az egyezség az azt meg nem szavazó hitelezőkre sem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint az ugyanazon hitelezői osztály többi hitelezőjére. Az egyezség alapján a vitatott követelés kielégítésére csak akkor kerülhet sor az erre elkülönített tartalékból, ha a követelés fennállását jogerős határozat már megállapította, és ezt a családi vagyonfelügyelőnek bemutatták.
\n
59. §
\n
(1)Ha a bírósági adósságrendezési egyezségkötés lebonyolítása az e törvényben meghatározott eljárási szabályoknak nem felel meg, a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja, és elrendeli a bírósági egyezségkötés újbóli lefolytatatását, és ezt a végzést kézbesíti az adósnak, a hitelezőknek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye
\n
(2)A végzés kézhezvételét követően a családi vagyonfelügyelő ismételten megkísérli az egyezség létrehozását az e törvényben meghatározott módon azzal, hogy az egyezségkötési tárgyalást 45 napon belül le kell zárni. A határidő eredménytelen eltelte esetén a 54. § (3)–(6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
\n
23.Adósságrendezési egyezség végrehajtása
\n
60. §
\n
(1)A bírósági adósságrendezési egyezség végrehajtása során az adós, adóstárs, az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett és a hitelezők kötelezettségeire a 41–45. §-ban foglaltak – az egyezségkötésben foglaltak szerinti eltérésekkel és kiegészítésekkel – irányadók. Az adós és az adóstárs a hitelezőkkel az egyezségben vállaltak teljesítése érdekében együttműködni köteles
\n
(2)Az adósnak, adóstársnak lehetősége van arra, hogy az egyezségben vállalt összegnél – a családi vagyonfelügyelő értesítésével – minden hitelezője számára arányosan magasabb összegű adósságtörlesztést, mint előtörlesztést teljesítsen, a 64. § (1) bekezdése szerinti esetben köteles is erre. Az előtörlesztéssel összefüggésben az adós díjfizetésre nem köteles.
\n
(3)Az egyezség végrehajtása során az adós, adóstárs gazdálkodását a családi vagyonfelügyelő felügyeli, a hitelezők, egyéb kötelezettek kezdeményezésére vagy hivatalból bármikor ellenőrzést folytathat le. Az ellenőrzéskor az adósnak igazolnia kell a törvényben meghatározott és az egyezségben vállalt kötelezettségek betartását. Az egyezség végrehajtása során a 45. § (7) bekezdés szerinti együttműködési rendet az egyezség végrehajtása érdekében kell meghatározni. Az adós, adóstárs a családi vagyonfelügyelővel az ellenőrzés foganatosításakor együttműködni köteles.
\n
(4)Az egyezség végrehajtása során a családi vagyonfelügyelő az adóst és az adóstársat félévente írásban beszámoltatja az egyezség végrehajtásáról, az adós saját jogkörébe tartozó vagyonértékesítések megtörténtéről, az értékesítésből származó bevétel hitelezők közötti felosztásáról, az adósságállomány alakulásáról, összetételéről, a törlesztési kötelezettségek teljesítéséről, továbbá mindarról, ami az adott egyezség végrehajtása szempontjából lényeges. A beszámolót a családi vagyonfelügyelő megküldi a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek és a bíróságnak is. Ha a hitelezők jelzik, hogy a beszámoló valamely része nem felel meg a valóságnak, a családi vagyonfelügyelő az adóst és a hitelezőt egyeztetésre hívja fel, és figyelmezteti az adóst az egyezség megszegésének jogi következményeire.
\n
(5)Az egyezség végrehajtása során az egyezségbe bevont hitelezők jogaikat az egyezségben foglaltak szerint gyakorolhatják, az adóst az egyezség végrehajtásában támogatni kötelesek, ezzel összefüggésen díj- és költségmentesen információkkal kötelesek ellátni, tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely az az egyezség végrehajtását megnehezíti.
\n
(6)Az egyezség végrehajtása során kizárólag az adósságrendezés kezdő időpontja után keletkezett és a kamatokkal egyéb járulékokkal együtt számított, 50 000 forintot meghaladó követelést lehet bejelenteni, illetve kizárólag az ilyen követelés jogosultja jelentkezhet be az eljárásba új hitelezőként. A bejelentkezésre, annak elmulasztásának jogkövetkezményére és a nyilvántartásba-vételi díj fizetésére a 39–40. és a 88. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az 50 000 forintot nem meghaladó összegű tartozásokra vonatkozóan az elévülés az egyezség végrehajtása alatt nyugszik.
\n
61. §
\n
(1)Az egyezségben meghatározott hitelezői követelések megfizetésére az egyezség időtartama alatt megszabott határidőt követően a családi vagyonfelügyelő – az adós, adóstárs és a hitelezők bevonásával – záró elszámolást készít, ebben számot ad az egyezség végrehajtásáról, az egyezségben vállalt vagyonértékesítések megtörténtéről, az értékesítésből származó bevétel hitelezők közötti felosztásáról, és megállapítja, hogy az adós és az adóstárs az egyezségben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette-e. A záró elszámolást a családi vagyonfelügyelő kézbesíti a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek pedig megküldi azzal, hogy észrevételeiket 30 napon belül tehetik meg. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye
\n
(2)Ha az egyezségben meghatározott hitelezői követeléseket az egyezségben meghatározott módon és időtartam alatt az adós és az adóstárs maradéktalanul nem fizette meg, az érintett hitelező ezt a tényt az (1) bekezdés szerinti határidőben írásban bejelenti a családi vagyonfelügyelőnek, ezzel egyidejűleg az adóst és az adóstársat legfeljebb 30 napos határidő tűzésével írásban teljesítésre hívja fel. A felhívás eredménytelensége esetén ezt a tényt a hitelező 15 napos jogvesztő határidőn belül bejelenti a családi vagyonfelügyelőnek és csatolja az ezzel összefüggő okirati bizonyítékokat. Ha a vagyonfelügyelő megállapítja, hogy az adós és az adóstárs az egyezségben vállalt kötelezettségeit teljesítette, az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával az adós és az adóstárs bevonásával ismételt záró elszámolást készít, és azt kézbesíti a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek pedig megküldi.
\n
(3)Ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott záró elszámolás adatai szerint az adós és az adóstárs az egyezségben vállalt kötelezettségeit teljesítette, erről a tényről a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a bíróságnak, a hitelezőknek, az adósnak és az egyéb kötelezetteknek.
\n
(4)A (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyv kézhezvételét követően a bíróság a bírósági adósságrendezési eljárást végzéssel 8 napon belül befejezetté nyilvánítja, és mentesíti az adóst és az adóstársat az adósságrendezésbe bejelentett követelések megfizetése alól. A mentesítő végzés folytán az eljárásban részt vevő hitelezők mindazon követelései megszűnnek, melyeket az egyezséget (egyezségmódosítás) jóváhagyó végzés alapján az egyezség végrehajtása alatt nem kellett megfizetni.
\n
(5)A bírósági adósságrendezés eljárás befejezetté nyilvánítását elrendelő és az adóst mentesítő végzést a bíróság kézbesíti az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek és az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen csak a hitelező nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül. A mentesítő határozat jogerőre emelkedése napján az adósságrendezés befejeződik.
\n
(6)A bírósági adósságrendezés eljárás befejezetté nyilvánítását elrendelő és az adóst mentesítő jogerős végzés tényét be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.
\n
(7)Ha az adósságrendezésre tekintettel a bíróság a végrehajtást vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítési eljárást felfüggesztette, a családi vagyonfelügyelő a bírósági adósságrendezési eljárás befejezetté nyilvánításáról és az adós mentesítéséről szóló jogerős végzést kézbesíti a végrehajtónak, illetve a zálogjogosultnak. Az adósságrendezés befejeződésével a felfüggesztett végrehajtás e törvény erejénél fogva megszűnik, a végrehajtáson kívüli zálogértékesítési jog elenyészik, az értékesítési cselekményeket pedig nem lehet folytatni.
\n
62. §
\n
(1)Ha az ismételt záró elszámolás adatai szerint az adós, adóstárs az egyezségben meghatározott hitelezői követeléseket az egyezségben meghatározott módon maradéktalanul nem fizette meg, a családi vagyonfelügyelő erről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a bíróságnak, a hitelezőknek, az adósnak, adóstársnak és az egyéb kötelezetteknek
\n
(2)A bíróság az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül az egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyezi, és egyben elrendeli az adósságtörlesztési eljárás lefolytatását, és az erről szóló végzést kézbesíti az adósnak, adóstársnak és a hitelezőnek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezettnek. A végzés ellen csak az adós és az adóstárs nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül.
\n
(3)Az egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyező, és egyben az adósságtörlesztési eljárás elrendeléséről szóló jogerős végzés tényét be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.
\n
63. §
\n
(1)Ha az egyezség végrehajtása során az adós vagy az adóstárs az e törvényben foglalt vagy az egyezségben vállalt kötelezettségeit súlyosan megszegi, így különösen
\n
a)jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétesen, a hitelezőt, a családi vagyonfelügyelőt vagy a bíróságot megtéveszti,
\n
b)egyes hitelezőivel összejátszik, vagy egyéb, a hitelezők érdekeit jelentősen sértő vagy veszélyeztető intézkedéseket hoz vagy ilyen mulasztást követ el,
\n
c)ismételten megszegi a 60. § (4) bekezdése szerinti beszámolási kötelezettségét, a beszámolóban valótlan adatokat, tényeket tüntet fel vagy jelentős tényeket, körülményeket hallgat el,
\n
d)az egyezség végrehajtásának ellenőrzésekor megszegi az egyezség végrehajtására a 45. § (7) bekezdése alapján meghatározott együttműködési szabályokat, gazdálkodásának ellenőrzését meghiúsítja, megnehezíti, vagy
\n
e)az adósságrendezés elrendelését követően kamat, késedelmi pótlék, adóbírság nélkül számítva 300 000 forint feletti 90 napot meghaladó késedelemmel érintett adó- vagy más köztartozása van, amelynek megfizetésére nem kapott a hatóságtól részletfizetést, halasztást vagy más fizetési kedvezményt, e tényt a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvben megállapítja, és azt – az adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében – megküldi a bíróságnak.
\n
(2)Ha az egyezség végrehajtása során jut a családi vagyonfelügyelő tudomására olyan tény, amely alapján az adósságrendezés kezdeményezésének nem lett volna helye, e tényt a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvben megállapítja, és azt az adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében megküldi a bíróságnak. Nem minősül ilyen ténynek az adósságrendezés kezdő időpontját követően keletkezett követelés, illetve az ilyen követelés jogosultjának eljárásba való bejelentkezése, a hitelezői oldalon bekövetkezett jogutódlás, vagy az adós vagyontárgya értékének vagy várható bevételének utólagos megváltozása.
\n
(3)A bíróság a jegyzőkönyv kézhezvételétől – ha pedig bizonyítást kell lefolytatni, vagy az adóst nyilatkozattételre, iratbenyújtásra kötelezni, ennek megtörténtét követő – 15 napon belül dönt az adósságrendezési eljárás megszüntetése és az egyezséget jóváhagyó végzés hatályon kívül helyezése tárgyában.
\n
(4)A (3) bekezdés szerinti végzést a bíróság kézbesíti az adósnak, adóstársnak, a hitelezőnek, és megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, valamint az egyéb kötelezettnek is.
\n
(5)A (3) bekezdés szerinti végzés ellen csak az adós és az adóstárs élhet fellebbezéssel, a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül.
\n
(6)Az egyezség a bíróság adósságrendezést megszüntető végzésének jogerőre emelkedésével veszti hatályát.
\n
(7)A (3) bekezdés szerinti jogerős végzés tényét be kell jegyezni az ARE nyilvántartásba.
\n
24.Adósságrendezési egyezség módosítása
\n
64. §
\n
(1)A hitelezők az egyezség végrehajtása során az egyezség módosítását csak 60. § (2) bekezdése szerint esetben kezdeményezhetik, ha az adós, adóstárs nem fordítja az ott meghatározott vagyont, illetve bevételt az adósságai arányosan magasabb összegben történő törlesztésére, vagy ha az adós és az adóstárs 60. § (2) bekezdés szerinti vagyonának és bevételének mértéke meghaladja az 500 000 forintot (öröklés, illetve hagyományból, meghagyásból származó juttatás esetén a hagyatéki tartozások kifizetését követően is meghaladja az 500 000 forintot), és ezért az egyezségben meghatározott fizetési engedményeket vagy fizetési határidőket a hitelezők javára indokolt módosítani
\n
(2)Az egyezség végrehajtása során az egyezség módosítását az adós és az adóstárs legfeljebb kétszer kezdeményezheti. Az adós, adóstárs az egyezség módosítását kivételes esetben, akkor kezdeményezheti, ha személyi, vagyoni körülményeiben, jövedelmi helyzetében előre nem látható olyan rendkívüli esemény következett be vagy olyan kedvezőtlen változás állt be, amelyek miatt az egyezség eredeti feltételekkel történő teljesítésére tartósan nem képes, és ezt a méltányolható körülményt igazolja. Ezeknek a körülményeknek mind az adós, mind adóstársa törlesztőképességére közvetlenül kiható módon fenn kell állniuk, vagy mindegyik adóstárs törlesztési képességére jelentős, hátrányos befolyással kell lenniük. A zálogtárgy-elkülönítési egyezség módosítását az adós nem kezdeményezheti. *
\n
(3)A (2) bekezdésben meghatározott körülmény különösen:
\n
a)az adós, adóstárs tartós egészségkárosodása, súlyos betegsége,
\n
b)az adóssal, adóstárssal szemben tartásra jogosult személyek számának legalább két fővel történő növekedése,
\n
c)az adós közös háztartásában élő, aktív korú, tartásra nem jogosult közeli hozzátartozójának halála, tartós egészségkárosodása, súlyos betegsége,
\n
d)elemi kár vagy egyéb katasztrófa,
\n
e)az adós (adóstárs) foglalkoztatotti jogviszonyának megszűnése a munkáltató átszervezése, jogutód nélküli megszűnése vagy létszámleépítés miatt, továbbá az adós önálló vagy társas vállalkozásának jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás a vállalkozás fizetésképtelensége miatt, feltéve, ha ezeket legalább 5 hónapos eredménytelen álláskeresési időszak követi.
\n
65. §
\n
A 64. § szerinti kérelemben meg kell jelölni, hogy az egyezség mely részének módosítását milyen időszakra kezdeményezik, és részletesen elő kell adni az egyezség módosítását indokoló körülményeket az azokat igazoló okiratok csatolásával együtt. A kérelmet a családi vagyonfelügyelőnél kell előterjeszteni
\n
66. §
\n
(1)Ha az egyezség módosítását az adós és az adóstárs kérte, a családi vagyonfelügyelő a kérelmet kézbesíti minden olyan hitelezőnek, akinek a követelését az egyezség végrehajtása során még nem teljesítették. A hitelező a kérelem kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül írásban köteles nyilatkozni a családi vagyonfelügyelőnek arról, hogy
\n
a)az adós egyezségmódosítási javaslatával egyetért, vagy
\n
b)az adós egyezségmódosítási javaslatának átdolgozását kéri az általa közölt szempontok szerint.
\n
(2)Ha az egyezség módosítását a hitelező kéri, a családi vagyonfelügyelő a kérelmet kézbesíti az adósnak, adóstársnak és minden olyan hitelezőnek, akiknek a követelését az egyezség végrehajtása során még nem teljesítették. Az adós a kérelem kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül írásban köteles nyilatkozni a családi vagyonfelügyelőnek arról, hogy a kérelemben foglaltakkal egyetért-e, és csatolja a 60. § (2) bekezdéssel összefüggésben kapott bevétel, illetve vagyon juttatásával összefüggő dokumentumokat, és beszámol a bevétel (vagyon) hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére történő fordításáról.
\n
(3)Az (1)–(2) bekezdés szerinti esetekben a családi vagyonfelügyelő – az adós, adóstárs bevonásával – szükség szerint elkészíti, illetve átdolgozza az egyezségmódosítási javaslatot. A családi vagyonfelügyelő elkészíti a javasolt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egyezséget, amelyet minden hitelezőnek kézbesít, egyben felhívja a hitelezőket, hogy a kézbesítéstől számított 30 napon belül írásban szavazzanak arról, hogy az egyezség javasolt módosításával egyetértenek vagy kérik egyezségmódosítási tárgyalás megtartását.
\n
(4)Egyezségi tárgyalás tartására akkor kerül sor, ha ezt a hitelezők számszerű többsége írásban kéri. Egyezségmódosítási tárgyalást kell tartani akkor is, ha a (3) bekezdésben meghatározott szavazás eredményeként az egyezségmódosítási javaslatot az (5) bekezdés szerint nem fogadták el a hitelezők.
\n
(5)Az egyezségmódosítás akkor jön létre, ha az arra irányuló javaslatot – az egyezség módosítására irányuló kérelem feleknek történő kézbesítésétől számított 90 napon belül – az egyezségmódosítási tárgyaláson kívül írásbeli szavazással vagy az egyezségmódosításról megtartott szavazáson – az adós, a hitelezők 49–50. § szerinti, követelésarányosan és súlyozással számított szavazatok legalább egyszerű többségével támogatták, és az egyezségmódosítást a főhitelező is támogatja.
\n
67. §(1) Az egyezség módosítására irányuló eljárásra az egyezségkötésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell
\n
(2)Ha az egyezség módosítása nem jött létre, adósságtörlesztési eljárás lefolytatásának van helye. A bíróság az adósságtörlesztési eljárás elrendeléséről szóló végzést a családi vagyonfelügyelő erről szóló értesítése kézhezvételétől számított 15 napon belül – ha pedig az egyezség módosításának jóváhagyását elutasítja, az erről szóló végzésével egyidejűleg hozza meg. Az adós, adóstárs továbbra is az adósságrendezés hatálya alatt marad, az adós és a hitelezők a bíróság adósságtörlesztési végzésének jogerőre emelkedéséig továbbra is az egyezség végrehajtására kötelesek.
\n
68. §
\n
(1)Az egyezségmódosítás megszavazását követően a családi vagyonfelügyelő haladéktalanul megküldi az egyezség módosításáról szóló jegyzőkönyvet és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egyezséget a bíróságnak
\n
(2)Ha a módosított egyezség a jogszabályoknak megfelel, a bíróság a módosított egyezséget végzéssel jóváhagyja, kézbesíti az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezettnek, továbbá megküldi a családi vagyonfelügyelőnek. Az egyezségmódosítást jóváhagyó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést 15 napon belül kell előterjeszteni.
\n
(3)A bíróság által jóváhagyott, módosított egyezség hatályára az 58. § (4) bekezdésében foglaltakat, a módosított egyezség végrehajtására és a záró elszámolásra pedig a 60–62. §-ban foglaltakat, a módosított egyezség megszegésének jogkövetkezményeire pedig a 63. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
\n
(4)Ha a módosított egyezség a jogszabályoknak nem felel meg, a bíróság a módosított egyezség jóváhagyását megtagadja, e végzését megküldi az adósnak, a hitelezőnek, az egyéb kötelezettnek és a családi vagyonfelügyelőnek. Ezt követően a családi vagyonfelügyelő ismételten megkísérli az egyezségmódosítás létrehozását, és a megszavazott egyezségmódosítást jóváhagyásra megküldi a bíróságnak, az egyezség benyújtására vonatkozó szabályok szerint.
\n
(5)A bírósági adósságrendezési egyezségmódosítást jóváhagyó végzés és az egyezségmódosítást jóváhagyását megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést 8 napon belül kell előterjeszteni.
\n
25.Adósságtörlesztési eljárás
\n
69. §
\n
(1)Az 54. § (5) bekezdés és 67. § (2) bekezdés alapján elrendelt adósságtörlesztési eljárásban az adós, a családi vagyonfelügyelő és a hitelezők együttműködni kötelesek a vagyonfelosztási, vagyonértékesítési és adósságtörlesztési terv (a továbbiakban együtt: adósságtörlesztési terv) előkészítése, az adós vagyonának, jövedelmének a hitelezők és az adós méltányos érdekeit egyaránt figyelembe vevő felosztása, a törlesztési határidőnek adós életkörülményeit is szem előtt tartó meghatározása érdekében
\n
(2)Az adós köteles a törlesztési képessége tőle elvárható megőrzésére, javaslatot tehet az adósságtörlesztési eljárásban az adósságrendezésbe vont vagyona felosztásának módjára, a vagyonértékesítések ütemezésére.
\n
(3)Az adós és az adóstárs a 45. § szerinti kötelezettségeit az adósságtörlesztési eljárás időtartama alatt is teljesíteni köteles.
\n
26.Adósságtörlesztési terv előkészítése
\n
70. §
\n
(1)A családi vagyonfelügyelő az adós és az adóstárs bevonásával – felfüggesztett végrehajtási eljárás vagy felfüggesztett bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés esetén a végrehajtónak, illetve a zálogjogosult hitelezőnek az adósságrendezésbe bevonható vagyonra vonatkozó adatszolgáltatása alapján – összeállítja az adós tartós adósságtörlesztési eljárásban rendelkezésre álló vagyonának és a bevételi forrásainak listáját
\n
(2)A családi vagyonfelügyelő felhívja a hitelezőket arra, hogy – az adós, adóstárs szükség szerinti bevonásával és egyidejű értesítésével – 30 napon belül állítsák össze követeléseiknek az adósságtörlesztési eljárás elrendelésekor fennálló összegére és azoknak 74. § szerinti, az adósságtörlesztési eljárás szerinti besorolására vonatkozó listát. Ha a hitelező ennek a kötelezettségének nem tesz eleget vagy azt hiányosan teljesíti, a családi vagyonfelügyelő a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel legfeljebb 15 napos póthatáridőt tűz.
\n
(3)Ha a hitelező vagy a végrehajtó az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségeit nem vagy hiányosan teljesíti, a családi vagyonfelügyelő ezt a tényt közli a bírósággal. A bíróság a hitelezőre vagy a végrehajtóra 20 000 forinttól 100 000 forintig terjedő pénzbírságot szab ki és póthatáridőt tűz. A póthatáridő elmulasztása miatt igazolásának nincs helye. Ha a póthatáridő kitűzése is eredménytelen, akkor a hitelező követelését az adósságtörlesztés során figyelmen kívül kell hagyni, és erre a követelésre a 40. § (5)–(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
\n
(4)Az adós és az adóstárs az (1) és (2) bekezdés szerinti listára és az adósságtörlesztés szerinti besorolásra a családi vagyonfelügyelő felhívásától számított 15 napon belül észrevételt tehet, amelyhez csatolja az okirati bizonyítékokat és az észrevételt megküldi az érintett hitelezőnek is. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
\n
(5)Ha a hitelező az adósságtörlesztés elrendelését követően az adóssal szemben fennálló követeléséről részben vagy egészben lemond, az adóson kívül a családi vagyonfelügyelőt is írásban értesítenie kell. Ha a hitelező követelése jogszabály erejénél fogva szűnik meg vagy változik, erről a tényről az adóst és a családi vagyonfelügyelőt haladéktalanul értesítenie kell.
\n
(6)A családi vagyonfelügyelő az (1)–(2), (4) és (5) bekezdés szerinti iratok alapján összeállítja az adós, adóstárs vagyontárgyaira, egyéb vagyoni elemeire, rendszeres, a tartós adósságtörlesztésbe bevonható jövedelmére vonatkozó adatokat, és a hitelezői követeléseket a 74. §-ban foglaltak szerinti kategóriákba besorolja (a továbbiakban: adósságtörlesztési hitelezői besorolás).
\n
27.Adósságtörlesztési terv
\n
71. §
\n
(1)A családi vagyonfelügyelő az adósságrendezésbe bevont és még rendelkezésre álló vagyonra, valamint az adósságrendezés célját szolgáló bevételekre vagyonfelosztási, vagyonértékesítési és adósságtörlesztési tervet (a továbbiakban együtt: adósságtörlesztési terv) készít. Az adósságtörlesztési terv
\n
a)meghatározza az adósnál visszahagyható vagyont és bevételeket,
\n
b)megállapítja az adósságtörlesztésre fordítandó vagyontárgyak értékesítésének szabályait,
\n
c)meghatározza az értékesítésből származó bevétel, valamint és az adós pénzeszközei, és az adósságrendezés alatt kapott bevétele hitelezők közötti felosztásának szabályait, valamint
\n
d)a családi vagyonfelügyelő, az adós, adóstárs és a hitelezők feladatait az adósságtörlesztés végrehajtása során.
\n
(2)*
\n
(3)Az adósságtörlesztési terv összeállításánál az adós, adóstárs írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók lakhatását biztosító lakóingatlannak az adós tulajdonában való megtartására tesz javaslatot, ha az ingatlan e törvény és e törvény végrehajtási rendelete által meghatározott feltételek szerint a lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlannak minősül, és
\n
a)az adós vagy az adóstárs már nem aktív korú, és/vagy
\n
b)a lakóingatlanban közös háztartásban együtt élő hozzátartozók között van
\n
ba)kiskorú,
\n
bb)tartósan és súlyosan beteg,
\n
bc)* fogyatékossággal élő vagy
\n
bd)70 év feletti személy, és
\n
c)a lakóingatlant terhelő, zálogjoggal biztosított követelések összege – korábbi egyezség esetén az egyezség (egyezségmódosítás) szerinti követelések összege – nem éri el a lakóingatlan hitelkihelyezéskori forgalmi értékét, ha ez nem állapítható meg, akkor az adósságtörlesztési terv készítésekor a pénzügyi intézmény jelzálogjogosult által nyilvántartott hitelbiztosítéki értékét (több jelzálogjogosult esetén az utóbb megállapított forgalmi értéket).
\n
(4)Ha a (3) bekezdés alkalmazására nincs lehetőség, az adósságtörlesztési terv összeállításánál az adós írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók lakhatását biztosító, jelzáloggal terhelt lakóingatlan értékesítését követően az értékesítési bevételből olyan összeg visszahagyását teszi lehetővé, amelyből az adós az adósságtörlesztési eljárás alatt kisebb értékű, az e törvény és végrehajtási rendelete értelmében a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel rendelkező lakóingatlant vásárol.
\n
(5)A (4) bekezdés szerinti javaslat előterjesztésének a (3) bekezdésben felsorolt meghatározott körülmények és kötelezettségvállalások esetén van helye.
\n
(6)A (3)–(5) bekezdés szerinti javaslat előterjesztésének akkor van helye, ha ahhoz a lakóingatlant terhelő jelzálogjog pénzügyi intézmény jogosultja is előzetesen, írásban hozzájárult.
\n
72. §
\n
(1)* Az adósságtörlesztési terv összeállításánál a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő, nem aktív korú közeli hozzátartozók mindennapi életvezetésével összefüggő legszükségesebb kiadások fedezetét, legalább havonta és személyenként az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi összeghatárig. Az összeghatárt a bíróság növelheti arra tekintettel, hogy az adós, adóstárs és velük közös háztartásban élők között van-e olyan nem aktív korú személy, aki súlyosan beteg vagy fogyatékossággal élő. Az adósságtörlesztési terv összeállításánál figyelembe kell továbbá venni a közműszolgáltatások és a vagyonbiztosítások díját, a társasházi közös költséget vagy a lakásszövetkezet részére fizetendő fenntartási célú hozzájárulást, valamint az adós, adóstárs olyan egyéb, folyamatosan, rendszeresen teljesítendő fizetési kötelezettségeit, amelyeket a bírósági adósságrendezés alatt is teljesítenie kell a 45. § (4) és (5) bekezdés értelmében
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti kiadások összegénél figyelembe kell venni az adós és a vele közös háztartásban élők rendszeres – a közös létfenntartás céljára bevonható – bevételeit is. Ha az adós és közeli hozzátartozói lakhatásául szolgáló ingatlanhasználatot az említettek hozzátartozója vagy volt hozzátartozója biztosítja, a használatot ingyenesnek kell tekinteni, bérleti vagy lakáshasználati díjjal összefüggő kiadásokat elszámolni az adósságtörlesztési eljárásban nem lehet.
\n
(3)Az (1) bekezdés szerinti célokra visszahagyott összeggel az adós a családi vagyonfelügyelő által megállapításra kerülő féléves létfenntartási költségkereten belül rendelkezhet azzal, hogy – a havi kiadások közötti ingadozásokat is figyelembe véve – a féléves időszakra érvényes költségkeretet kell betartania, elszámolási kötelezettséggel.
\n
(4)A (3) bekezdés keretei között a családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési tervben javaslatot tesz arra, hogy az adós és az adóstárs a mindennapi megélhetés szokásos kiadásaira a 45. § (3) bekezdésében előírt módon nyitott fizetési számlájáról milyen összegű egyszeri és heti, havi összeget vehet fel.
\n
73. §
\n
(1)* Az adós írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési tervet úgy készíti el, hogy az adós számára a foglalkozása, illetve egyéni vállalkozása gyakorlásához szükséges ingóságokat, eszközöket, járműveket, legfeljebb az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott szempontok figyelembevételével az értékesítés alól mentesíti, azzal a feltétellel, hogy az adós ezekre a vagyontárgyakra vonatkozóan a bevételeiből elkülöníti és megfizeti a vagyonbiztosítási díjat és felelősségbiztosítási díjat, és az eszközök állagmegóvásához, kijavításához szükséges összegeket
\n
(2)Ha az adós vagy adóstárs foglalkozása gyakorlásához informatikai eszköz, hírközlési eszköz, berendezés vagy személygépjármű szükséges, az (1) bekezdésben említett értéken felül az adós ezeket a vagyontárgyakat összességében legfeljebb 1 millió forint értékig tarthatja meg.
\n
(3)Ha az adós foglalkozása gyakorlásához haszongépjármű vagy mezőgazdasági haszonjármű szükséges, vagy a személygépjármű, egyéb gépjármű az adós személyfuvarozási egyéni vállalkozásának folytatásának eszköze, akkor a (2) bekezdésben foglaltak helyett az adós összességében legfeljebb 1, 8 millió forint értékig tarthatja meg ezeket a járműveket.
\n
(4)Az (1)–(3) bekezdés szerinti eszközökre vonatkozóan az adós az ezekre vonatkozó vagyonbiztosítási díj és felelősségbiztosítási díj fedezetét is vissza kell hagyni az adósságtörlesztési terv összeállításánál.
\n
(5)Az adósságtörlesztési tervben nem lehet értékesítésre kijelölni azokat az (1) bekezdésben fel nem sorolt vagyontárgyakat sem, amelyek a Vht. szerint a végrehajtás alól mentesek.
\n
(6)Az adósságtörlesztési tervben javaslatot kell tenni a vagyonértékesítés ütemezésére, módjára. Ha az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élők bejelentett lakóhelyéül szolgáló lakóingatlan tulajdonának megtartására – a 71. § (3) bekezdésben foglalt feltételek hiányában – nem kerülhet sor, az ingatlan értékesítésének megkezdésére csak 90 nap elteltével kerülhet sor azokban az esetekben, amikor az említett személyeknek nincs másik lakóingatlanra vonatkozóan a lakhatást biztosító bérleti vagy egyéb használati joguk. A lakóingatlan értékesítését megelőző legkésőbb 90 nappal a Családi Csődvédelmi Szolgálat az értékesítés tényéről és a lakóingatlanban közös háztartásban élő adós, adóstárs nevéről és természetes személyazonosító adatairól írásban értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét és a járási hivatal szociális hatóságát, kivéve, ha ehhez a tájékoztatáshoz az említett személyek nem adták meg a hozzájárulásukat.
\n
(7)Jelzálogjoggal biztosított vagyontárgy értékesítése esetén a bevételből a bevételt terhelő közterheket, a korábban felfüggesztett végrehajtás során megelőlegezett végrehajtási költséget, – korábban felfüggesztett bíróságon kívüli zálogértékesítés esetén pedig a zálogjogosult által megelőlegezett értékesítési költséget – kell megtéríteni, ezt követően pedig elsőként a jelzálogjoggal biztosított követelést kell kifizetni az említett biztosítékokkal fedezett értékig, ahol a fedezeti értékre vonatkozóan ingatlan e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon számított forgalmi értéket mint fedezeti értéket kell alapul venni.
\n
74. §
\n
(1)A családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési tervben megállapítja az adósságtörlesztési eljárásba bejelentett egyes hitelezői követelések adósságtörlesztési hitelezői besorolását a 46., a 49. § alkalmazásával, figyelembe véve a 70. § szerinti adatokat
\n
(2)* Ezt követően – a 72. § figyelembevételével – az adós, adóstárs és az eljárásban az adós törlesztési kötelezettségének kiegészítésére kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettet által vállalt fizetési kötelezettség hitelezők közötti felosztására vonatkozóan adósságtörlesztési tervet készít az alábbiak figyelembevételével:
\n
a)zálogjoggal biztosított vagyontárgy értékesítése esetén a bevételből a bevételt terhelő közterheket, a korábban felfüggesztett végrehajtás során a zálogjogosult által megelőlegezett végrehajtási költséget, továbbá az értékesítéssel kapcsolatosan felmerülő költségeket – korábban felfüggesztett bíróságon kívüli zálogértékesítés esetén pedig a zálogjogosult által megelőlegezett értékesítési költséget – kell megtéríteni, ezt követően pedig elsőként a zálogjoggal biztosított követelést kell kifizetni a forgalmi érték mértékéig,
\n
b)zálogtárgy-elkülönítés esetén a zálogtárgy-elkülönítési egyezség alapján megfizetendő törlesztőrészletekhez szükséges vagyon kizárólag erre a célra fordítható,
\n
c)az értékesítésre kijelölt vagyontárgyat a felosztható vagyon meghatározásakor az e törvény végrehajtási rendelete szerinti legkisebb eladási ár összegével kell figyelembe venni.
\n
(3)Az adósságtörlesztési tervet úgy kell elkészíteni, hogy a (2) bekezdés a) és b) pontokon túl a legfeljebb 5 éves adósságtörlesztési időszak alatt a hitelezők megtérülése
\n
a)a kiemelt hitelezői követelések esetén az (2) bekezdés a) pontja szerinti forgalmi érték összeget elérje,
\n
b)a privilegizált hitelezői igények esetén az egyéb hitelezői igényekre jutó megtérülések legalább 1, 2-szerese legyen,
\n
c)az egyéb hitelezői igények esetén legalább a 38%-os mértéket elérje,
\n
d)a hátrasorolt hitelezői igények esetén legalább az 5%-os mértéket elérje.
\n
(3a)* Ha a jelzálogjoggal biztosított ingatlan értékesítésére az adósságrendezési eljárás alatt nem kerül sor, a (3) bekezdés a) pontja szerinti kiemelt hitelezői követelések esetén, ha a jelzáloggal biztosított hitelszerződés, pénzügyi lízingszerződés – ide értve a 19. § (2) bekezdés d) pontja alapján kötött hitel- és pénzügyi lízingszerződést is – futamideje az öt éves adósságtörlesztési szakasz alatt még nem járna le, az adósságtörlesztési tervet úgy kell elkészíteni, hogy a hitelezői követelések megtérülése ezen futamidő végéig érje el a forgalmi érték mértékét. Ha az említett szerződéseket a pénzügyi intézmény az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően felmondta, akkor a felmondást megelőzően érvényes futamidőt – vagy ha a pénzügyi intézmény a felmondást követően a részletfizetési megállapodásban hosszabb fizetési határidőt engedélyezett, akkor ezt az időtartamot – kell e § tekintetében futamidőként figyelembe venni.
\n
(3b)* A (3a) bekezdés szerinti esetekben a törlesztési tervben az adósságtörlesztési szakasz lejártát követő, a futamidő lejártáig terjedő időszakra vonatkozó törlesztő részleteket az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor érvényes szerződésben – már felmondott szerződés esetén a pénzügyi intézménnyel kötött részletfizetési megállapodásban – meghatározott feltételekkel kell figyelembe venni.
\n
(4)* Amennyiben az 5 éves adósságtörlesztési időszak alatt a (3) bekezdés, illetve a (3a) bekezdés szerinti minimális megtérülési mérték nem biztosítható, a bíróság felhívja a főhitelezőt, hogy nyilatkozzon arról, hogy
\n
a)hozzájárul az adósságtörlesztési időszak legfeljebb 2 évvel történő meghosszabbításához, vagy
\n
b)az adós részére részletfizetési lehetőséget biztosít, azzal, hogy az adós, adóstárs csak a szükséges mértékig mentesül a kölcsöntartozás tőkerészének megfizetése alól.
\n
(5)* A hitelezői csoportok között a befolyó pénzösszegeket követelésarányosan, a (3) bekezdés, illetve a (3a) bekezdés szerinti arányok szerint kell szétosztani. A szétosztott összeget a hitelezői csoportokon belül az egyes hitelezői követelések között követelésarányosan kell megosztani. Az adósságtörlesztés időszaka alatt valamennyi megtérülést a (3) bekezdés, illetve a (3a) bekezdés szerinti minimális megtérülési arányok és az e bekezdésben foglaltak szerint kell felosztani a hitelezők között. Amennyiben az adósságtörlesztés időszaka alatt valamely hitelező (6) és (7) bekezdés alapján számított követelésének 100%-a megtérül, úgy ezt a hitelezőt a megtérülés felosztásakor a továbbiakban figyelmen kívül kell hagyni. Ha az adós követeléseinek behajtására vagy értékesítésére nem került sor, de azok esedékessége már lejárt vagy az adósságrendezési eljárás alatt nyílik meg, a követeléseket – forgalmi értéken számítva – a hitelezők között követelésarányosan kell szétosztani.
\n
(6)* A (3) bekezdés a) pontja, illetve a (3a) bekezdés szerinti megtérülési mérték számításánál figyelmen kívül kell hagyni a késedelmi kamatokat, pótlékokat.
\n
(7)A (3) bekezdés b)–c) pontja szerinti megtérülési mérték számításánál figyelmen kívül kell hagyni
\n
a)a késedelmi kamatokat, pótlékokat,
\n
b)a forintalapú követelésnél az adósságtörlesztési terv készítésekor irányadó MNB jegybanki alapkamatot 3 százalékponttal meghaladó kamatot,
\n
c)más devizanemben fennálló követelésnél az irányadó bankközi kamatlábat 1 százalékponttal meghaladó kamatot.
\n
(8)A főhitelező a (4) bekezdés b) pontja szerinti részletfizetési kedvezményt abban az esetben is biztosíthatja, amennyiben az adósságtörlesztés az 5 éves időszak alatt lezárható lenne.
\n
74/A. § * (1) Az adós kérheti olyan adósságtörlesztési terv elkészítését a családi vagyonfelügyelőtől, amelyben a lakóingatlanára vonatkozó jelzáloghitel tartozásából a lejárt esedékességű tartozása megfizetésére három évre haladékot kap azzal a feltétellel, hogy a hiteltartozásnak az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően keletkezett ügyleti kamatrészét a fizetési haladék időtartama alatt is fizetnie kell.
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti adósságtörlesztési terv feltétele, hogy az adós kötelezettséget vállal arra, hogy a jelzáloghitel tartozásra vonatkozó hároméves fizetési haladék időtartama alatt a privilegizált hitelezői igényeket, az egyéb hitelezői igényeket, valamint a hátrasorolt hitelezői igényeket a 74. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott mértékben megfizeti, továbbá a hároméves fizetési haladék lejáratát követően a jelzáloghitel tartozásra a 45. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű minimális törlesztőrészletet fizet.
\n
75. §
\n
(1)Az adósságtörlesztési tervet a családi vagyonfelügyelő 15 napos észrevételezési határidővel megküldi az adósnak, adóstársnak, az egyéb kötelezettnek és a hitelezőknek. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye
\n
(2)Az adósságtörlesztési tervet a beérkezett észrevételek alapján a családi vagyonfelügyelő 15 napon belül szükség szerint átdolgozza, megküldi az adósnak, adóstársnak, az egyéb kötelezettnek és a hitelezőknek, továbbá az adósságrendezési végzés meghozatalához szükséges dokumentumok csatolásával jóváhagyásra megküldi a bíróságnak.
\n
28.Adósságtörlesztési végzés jóváhagyása