{"html": "<div class=\"lf-doc\"><p class=\"lf-p\">időre illetményre jogosult. (9) A kormánytisztviselő a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell. 79. § A kormánytisztviselő mentesül a rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>keresőképtelensége időtartamára, b) a külön jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára, c) kötelező orvosi vizsgálata időtartamára, d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermek esetén naponta kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermek esetén naponta két órára,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">f)</span>hozzátartozója halálakor két munkanapra, g) a 80. § (1) bekezdése szerinti továbbképzésben, valamint a 81. §-ban foglaltak szerint a képzésben való részvételhez szükséges időre, h) önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása időtartamára,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">i)</span>bíróság vagy hatóság felhívására vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">j)</span>a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára, továbbá k) e törvényben, valamint a közszolgálati szabályzatban meghatározott időtartamra.</div>\n<p class=\"lf-p\">Kormánytisztviselő képzése, továbbképzése 80. § (1) A kormánytisztviselő jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy az államigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben – ideértve a közigazgatási vezetőképzést is – (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni. (2) A továbbképzést – kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosítja.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A kormánytisztviselőnek előírt továbbképzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményét az államigazgatási szerv köteles megtéríteni.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A továbbképzés költségeit a kormánytisztviselő köteles megtéríteni az államigazgatási szervnek, ha neki felróható okból a továbbképzést elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, méltatlanság jogcímén alapuló felmentéssel szűnt meg a kormányzati szolgálati jogviszonya, valamint arra figyelemmel szüntették meg kormányzati szolgálati jogviszonyát közös megegyezéssel, hogy a fontos és bizalmas munkakörbe történő áthelyezéséhez nem járult hozzá. Ha a kormánytisztviselő a továbbképzést a munkáltatónak felróható okból mulasztja el, illetve nem teljesíti, akkor a továbbképzés költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.</div>\n<p class=\"lf-p\">Nincs megtérítési kötelezettsége a kormánytisztviselőnek az iskolarendszeren kívüli kötelező továbbképzés költségei esetében, kivéve az idegen nyelvi képzést, valamint a külföldi képzést, továbbképzést.</p>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-81\"><span class=\"lf-art-num\">81. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) Ha a kormánytisztviselő képzésben – ide nem értve a 80. § (1) bekezdése szerinti továbbképzést – vesz részt és ez érinti</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">a munkaidejét, köteles ezt engedélyeztetni a munkáltatójával. A munkáltató engedélye alapján a kormánytisztviselő mentesül a tanulmányok folytatásához szükséges időre a munkavégzési kötelezettsége alól, amelynek időtartamára a kormánytisztviselő illetményre jogosult. A kormánytisztviselő – tanulmányi szerződés vagy közszolgálati szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – köteles ledolgozni a tanulmányi célú mentesítés időtartamát.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A mentesítés mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként – ha egy vizsganapon a kormánytisztviselőnek több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beszámítva négy munkanapra köteles a kormánytisztviselőt mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. (4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanapra köteles a kormánytisztviselőt mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. (5) A munkáltató a kormánytisztviselő kérésének megfelelően köteles a (3)–(4) bekezdés szerint mentesíteni a kormánytisztviselőt munkavégzési kötelezettsége alól. Tanulmányi szerződés 82. § (1) A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a kormánytisztviselő pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül kormányzati szolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Nem köthető tanulmányi szerződés a) jogszabály vagy közszolgálati szabályzat alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a kormánytisztviselőt.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Tanulmányi szerződést csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével köthet a kormánytisztviselő más államigazgatási szervvel, illetőleg más munkáltatóval. (4) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">–</span>a támogatás mértékével arányosan – a kormánytisztviselő által a munkáltatónál kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban töltendő idő tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban töltendő idő tartamába – a tanulmányi szerződés ellenkező kikötése hiányában – nem számít be a kormányzati szolgálati jogviszony szünetelésének az az esete, amelyre a kormánytisztviselőt szabadság nem illeti meg. (6) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak. (7) Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a kormánytisztviselő mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti. (8) Ha a támogatásban részesülő kormánytisztviselő tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. (9) Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos. (10) A tanulmányi szerződést mindkét fél felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy annak teljesítése aránytalan sérelemmel járna. (11) A kormánytisztviselő felmondása esetén a munkáltató az általa nyújtott támogatást visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a kormánytisztviselő a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét tölti le. A munkáltató felmondása esetén a támogatás nem követelhető vissza.</div>\n<p class=\"lf-p\">A kormánytisztviselői hivatás etikai alapelvei 83. § (1) A kormánytisztviselőre vonatkozó hivatásetikai alapelvek különösen a hűség és elkötelezettség, a nemzeti érdekek előnyben részesítése, az igazságos és méltányos jogszolgáltatás, a méltóság és tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat és szakszerűség, az együttműködés, az intézkedések megtételére irányuló arányosság és a védelem. (2) Az (1) bekezdésben foglalt hivatásetikai alapelveken túlmenően a vezetőkkel szemben további etikai alapelvek különösen a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hivatásetikai elvek megsértése esetén az MKK etikai eljárás lefolytatására jogosult. (4) Az etikai eljárás eredménye alapján az MKK fegyelmi eljárást kezdeményezhet a kormánytisztviselő munkáltatójánál.</div>\n<p class=\"lf-p\">Együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség 84. § (1) Nem létesíthető kormánytisztviselői jogviszony, ha a kormánytisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. (2) A külszolgálati hálózat felügyeletét ellátó miniszter – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól – különösen indokolt esetben – felmentést adhat.</p>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-85\"><span class=\"lf-art-num\">85. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A kormánytisztviselő nem lehet helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselő annál az</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó államigazgatási szerv illetékességi területén működik.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A kormánytisztviselő további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet. A gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A kormánytisztviselő a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejével. (4) A kormánytisztviselő a) nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné; b) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék. (5) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget az olyan állami befolyás gyakorlása következtében gazdasági társaságban vagy más szervezetben keletkező vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági, audit bizottsági tagság, amelynek alapja az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése érdekében hozott állami intézkedés, különös tekintettel az állami tőkeemelésre, kölcsönnyújtásra, kezesség-, illetve garanciavállalásra.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-86\"><span class=\"lf-art-num\">86. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormánytisztviselői jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles haladéktalanul írásban felszólítani a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, kormánytisztviselői jogviszonya megszűnik.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Ha a 84. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség a kormánytisztviselői jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik kormánytisztviselőnek szűnik meg a kormánytisztviselői jogviszonya. 87. § (1) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszony kivételével további jogviszonyt nem létesíthet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapján a) viselhet egyesületben, érdek-képviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztséget,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>folytathat közérdekű önkéntes tevékenységet, c) lehet alapítvány, közalapítvány kezelő szervezetének tagja, illetve elnöke.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő összeférhetetlenségére az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően egyebekben a kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.</div>\n<p class=\"lf-p\">A vagyongyarapodás vizsgálata 88. § A munkáltatói jogkör gyakorlója az állami adóhatóságnál a közélet tisztasága szempontjából jelentős érzékenységgel rendelkező munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő és vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát a kormánytisztviselői jogviszony fennállása alatt ötévente, megszűnése esetén haladéktalanul kezdeményezi. A munka- és pihenőidő A napi munkaidő és az általános munkarend, a munkaidőkeret</p>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-89\"><span class=\"lf-art-num\">89. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A heti munkaidő heti negyven óra, hétfőtől</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">csütörtökig 8.00–16.30 óráig, pénteken 8.00–14.00 óráig tart (általános munkarend).</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A kinevezés az (1) bekezdésben foglalt, az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőt is megállapíthat, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell (részmunkaidő). 90. § (1) A munkáltató a kormánytisztviselő által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. (3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A munkaidőkeret tartama – a 89. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott időtartam figyelembevételével – legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. A munkaidő-beosztás szabályai</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-91\"><span class=\"lf-art-num\">91. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg</span></h4>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A kormánytisztviselőre a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás eseteiben (51–55. §) a munkavégzés helye szerinti munkarend az irányadó. (3) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. (4) A kormánytisztviselő munkaidő-beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója az általános munkarendtől eltérően is megállapíthatja. 92. § (1) A kormánytisztviselő beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A kormánytisztviselő beosztás szerinti a) napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet. (3) A kormánytisztviselő beosztás szerinti napi vagy heti munkaideje a (2) bekezdésben meghatározott időtartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A kormánytisztviselő beosztás szerinti a) napi munkaidejébe a 96. § (2) bekezdés a) pontjában,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>heti munkaidejébe a 96. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott rendkívüli munkaidő időtartamát is be kell számítani.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A kormánytisztviselő beosztás szerinti napi munkaidejébe az ügyelet, valamint a készenlét teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető. (6) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(7)</span>A 93. § (6) bekezdésében meghatározott rendelet szerinti munkarendet alkalmazó munkáltatónál – munkaidőkeret hiányában – a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten a (2) bekezdés b) pontja, valamint a 95. §</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>bekezdése nem irányadó. (8) A munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.</div>\n<p class=\"lf-p\">Munkaszüneti nap 93. § (1) Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. (2) A Közszolgálati Tisztviselők Napja július 1-je, amely az (1) bekezdésben foglaltakon túl szintén munkaszüneti nap.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Munkaszüneti napra rendes munkaidő a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>az idényjellegű, c) társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, d) külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott kormánytisztviselő számára osztható be. (4) A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. (5) A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(6)</span>A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként kiadott, az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását szabályozó rendelet hatálya kiterjed a kormánytisztviselőkre. A munkaközi szünet és a pihenőidő</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-94\"><span class=\"lf-art-num\">94. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a kormánytisztviselő részére a munkaidőn belül – a munkavégzés</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">megszakításával – napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után a kormánytisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Az (1) bekezdés alkalmazásakor a beosztás szerinti napi munkaidőbe a 96. § (2) bekezdés a) pontja szerinti rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. 95. § (1) A kormánytisztviselő részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább tíz óra.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A kormánytisztviselőt a készenlétet követően, ha munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A kormánytisztviselőt hetenként két egymást követő pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie (heti pihenőnap). A rendkívüli munkaidő 96. § (1) Rendkívüli esetben a kormánytisztviselő a beosztás szerinti munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni. (2) Rendkívüli munkaidő a) a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a munkaidőkereten felüli munkaidő, c) az ügyelet tartama, továbbá</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>a készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a kormánytisztviselőnek több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig – terjedő időtartam.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Nem minősül rendkívüli munkaidőnek, ha a kormánytisztviselő az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. (4) A rendkívüli munkaidőt a kormánytisztviselő kérése esetén írásban kell elrendelni. Az ilyen munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(6)</span>Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható kormánytisztviselő számára, vagy</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>az (5) bekezdésben meghatározott esetben rendelhető el.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(7)</span>A rendkívüli munkaidő elrendelése nem veszélyeztetheti a kormánytisztviselő testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(8)</span>Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kettőszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(9)</span>A (8) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a kormányzati szolgálati jogviszony év közben kezdődött,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>határozott időre, illetve c) részmunkaidőre jött létre.</div>\n<p class=\"lf-p\">Ügyelet és készenlét 97. § (1) Rendkívüli esetben a kormánytisztviselő a beosztás szerinti munkaidején felül is köteles meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre rendelkezésre állni. (2) Négy órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állás</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, továbbá</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>baleset, elemi csapás, súlyos kár, valamint az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, illetve elhárítása érdekében rendelhető el. (3) A kormánytisztviselő a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni. (4) A munkáltató a kormánytisztviselő számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet), egyébként a tartózkodási helyét a kormánytisztviselő határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon (készenlét). (5) A rendelkezésre állás elrendelésére a 96. § (4) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(6)</span>A rendelkezésre állás időtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">–</span>különösen indokolt esetben – eltérhet. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lenni. (7) Az ügyelet időtartama – a 92. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően – nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes, illetőleg elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. (8) A készenlét havi időtartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. (9) Készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) időtartama alatt csak a kormánytisztviselő hozzájárulásával rendelhető el, ha az elrendelést megelőző százhatvannyolc órás időszakban a kormánytisztviselő a heti pihenőnapján készenlétet teljesített. A rendkívüli munkaidő, az ügyelet, a készenlét, valamint a munkaszüneti napi rendes munkaidőben történő munkavégzés ellenértéke 98. § (1) A kormánytisztviselőt rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a kormánytisztviselőnek</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama kétszeresének,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár. (3) A kormánytisztviselőt a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre, készenlétre a kormánytisztviselő heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a (2) bekezdés szerinti szabadidő jár.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő kormánytisztviselő számára legfeljebb évi huszonöt munkanap szabadidő-átalány állapítható meg. (5) A vezetői munkakörben lévő kormánytisztviselő részére akkor jár a rendkívüli munkaidőért szabadidő, illetve szabadidő-átalány, ha ezt a közszolgálati szabályzat megállapítja. (6) Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett kormánytisztviselőt a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(7)</span>A szabadidőt a rendkívüli munkaidő, illetve a (6) bekezdés szerinti munkaidő teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege. Az egyes kormánytisztviselői csoportokra vonatkozó különös rendelkezések</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-99\"><span class=\"lf-art-num\">99. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni</span></h4>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a gyermekét egyedül nevelő kormánytisztviselő esetén gyermeke hároméves koráig, vagy</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a kormánytisztviselő hozzájárulása esetén alkalmazható,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kormánytisztviselő számára éjszakai munka nem rendelhető el.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a kormánytisztviselő beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A gyermekét egyedül nevelő kormánytisztviselő számára – gyermeke hároméves korától négyéves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét – a 96. § (5) bekezdésében foglaltakat kivéve – csak hozzájárulásával rendelhető el.</div>\n<p class=\"lf-p\">A szabadság 100. § (1) A kormánytisztviselőnek a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadság jár</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a szülési szabadság, c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság [111. §, 113. § (1) bekezdése] első hat hónapjának, d) a hozzátartozó ápolása miatt kapott harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartamára,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">f)</span>a 79. § a), b), h) és j) pontjaiban meghatározott esetekben, valamint</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">g)</span>minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a kormánytisztviselő illetményre jogosult [144. §</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>bekezdése]. Alap- és pótszabadság 101. § (1) A kormánytisztviselőt évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A kormánytisztviselőnek az alapszabadságon felül besorolásától függően pótszabadság jár.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>fogalmazó besorolásnál három munkanap, b) tanácsos besorolásnál öt munkanap,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>vezető-tanácsos besorolásnál hét munkanap, d) főtanácsos besorolásnál kilenc munkanap,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>vezető-főtanácsos besorolásnál tizenegy munkanap. (4) A középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>előadó besorolásnál öt munkanap, b) főelőadó besorolásnál nyolc munkanap,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>főmunkatárs besorolásnál tíz munkanap. (5) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt a (3) bekezdésben szereplő pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke évente a) osztályvezetőnél tizenegy munkanap,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>főosztályvezető-helyettesnél tizenkét munkanap, c) főosztályvezetőnél tizenhárom munkanap.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(6)</span>Ha a föld alatt állandó jelleggel, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó kormánytisztviselő naponta legalább három órán keresztül tevékenységét ionizáló sugárzásnak kitett munkakörülmények között végzi, évenként öt munkanap pótszabadságra jogosult. Ha a kormánytisztviselő ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadság illeti meg. (7) A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül a (6) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a kormánytisztviselőt is, akit rendszeres kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-102\"><span class=\"lf-art-num\">102. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A kormánytisztviselőnek a tizenhat évesnél fiatalabb</span></h4>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a kormánytisztviselő gyermeke fogyatékos. (3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A kormánytisztviselőnek, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár. A szabadság kiadása</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-103\"><span class=\"lf-art-num\">103. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a kormánytisztviselő igényének megismerése után – a tárgyévben február végéig</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">köteles éves szabadságolási tervet (a továbbiakban: szabadságolási terv) készíteni a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, s arról a kormánytisztviselőt tájékoztatja. (2) A szabadság kiadásának időpontját – a kormánytisztviselő előzetes meghallgatása után – a szabadságolási terv alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. (3) A szabadságot kettőnél több részletben csak a kormánytisztviselő kérésére lehet kiadni.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A kormánytisztviselő kérelmére az alapszabadság kettőötödét – a kormányzati szolgálati jogviszony első három hónapját kivéve – a szabadságolási tervtől eltérően a kormánytisztviselő által kért időpontban kell kiadni.</div>\n<p class=\"lf-p\">A kormánytisztviselőnek erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a kormánytisztviselőt érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetve családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a kormánytisztviselő erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság kettőötödéből összesen három munkanapot – legfeljebb három alkalommal – a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni.</p>\n<p class=\"lf-p\">A kormánytisztviselő a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. (5) A szabadságolási tervben foglaltaktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni és ebben az esetben a kormánytisztviselő – kivéve, ha az eltérésre a kormánytisztviselő kérelmére került sor – jogosult az ezzel összefüggésben felmerülő kára, költségei megtérítésére. (6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetve a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A kormánytisztviselőnek a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit az államigazgatási szerv köteles megtéríteni.</p>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-104\"><span class=\"lf-art-num\">104. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni</span></h4>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A munkáltatói jogkör gyakorlója a) szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig, b) a kormánytisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minősül különösen</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>ha a szabadság kiadása miatt nem biztosítható a szervezet alapfeladatainak folyamatos működése, vagy</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>az előre nem tervezhető, rendkívüli feladatok határidőre történő ellátása.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kivételesen fontos szolgálati érdeknek minősül az államigazgatási szerv működési körében fellépő veszélyhelyzet (baleset, elemi csapás, súlyos kár).</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a kormánytisztviselő tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja. (6) A 192. §-ban foglaltaktól eltérően</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a szabadság kiadására vonatkozó kormánytisztviselői igény a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt nem évül el; b) a szabadság megváltásával kapcsolatos kormánytisztviselői igény elévülése a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének napján kezdődik. (7) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-105\"><span class=\"lf-art-num\">105. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni</span></h4>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a kormánytisztviselő két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Annak a kormánytisztviselőnek, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. 106. § (1) A kormánytisztviselő részére, ha a kormányzati szolgálati jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. (2) A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor, akkor a kormánytisztviselő számára a szabadság arányos része jár. 107. § (1) A szabadságot – a (2) bekezdést kivéve – megváltani nem lehet.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a kormánytisztviselő a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami az államigazgatási szervnél töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett illetményt köteles visszafizetni.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a kormányzati szolgálati jogviszony a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősülése miatt, vagy halála, illetve az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>Ha a kormánytisztviselő az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több szabadságban részesült, a kormánytisztviselő a következő évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult.</div>\n<p class=\"lf-p\">Az igazgatási szünet 108. § A Kormány a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi szerveire nézve igazgatási területenként rendeletben megállapíthatja azt az időszakot (igazgatási szünet), amely alatt a rendes szabadságot ki kell adni. Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, a Kormány által megállapított igazgatási szünet időtartamán belül, az egyes szervezeti egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatja meg a szabadság kiadását, illetve kivételét. Az ilyen módon kiadott, illetve kivett szabadság nem haladhatja meg a kormánytisztviselő tárgyévre megállapított alapszabadságának a háromötödét. Betegszabadság 109. § (1) A munkáltató a kormánytisztviselő számára a betegség miatti keresőképtelenség időtartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára. (3) Év közben kezdődő kormányzati szolgálati jogviszony esetén a kormánytisztviselő a betegszabadság arányos részére jogosult. (4) A betegszabadság kiadásánál a 105. §-ban foglalt rendelkezéseket kell azzal az eltéréssel alkalmazni, ha a kormánytisztviselő a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. (5) A betegszabadság tekintetében a 106. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.</p>\n<p class=\"lf-p\">Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság 110. § (1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. (4) A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. (5) A szülési szabadság időtartamát, a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni. 111. § A kormánytisztviselő a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-112\"><span class=\"lf-art-num\">112. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A 110–111. §-ban meghatározott szabadság megszűnik</span></h4>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a gyermek halva születése esetén, b) ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>ha a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a szabadság időtartama – a szülést követően – hat hétnél rövidebb nem lehet.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-113\"><span class=\"lf-art-num\">113. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A kormánytisztviselőnek gyermeke személyes gondozása érdekében – a 111. §-ban foglaltakon túl – fizetés nélküli</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A kormánytisztviselőnek hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. (3) A kormánytisztviselőnek fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára. (4) A kormánytisztviselőnek fizetés nélküli szabadság jár a külszolgálat időtartamára, ha házastársa vagy élettársa külszolgálatot teljesít. 114. § (1) A kormánytisztviselő a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban köteles írásban bejelenteni. (2) A fizetés nélküli szabadság a kormánytisztviselő által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Az (1) és (2) bekezdés határidőre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 113. § (1) bekezdés b) pontja és a</div>\n<h4 class=\"lf-art\"><span class=\"lf-art-num\">113. §</span><span class=\"lf-art-t\">(3) bekezdése szerinti fizetés nélküli szabadságra</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">A munka- és pihenőidő nyilvántartása 115. § (1) A munkáltató köteles nyilvántartani</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a rendes és rendkívüli munkaidő, b) a készenlét,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>a szabadság, valamint d) az egyéb munkaidő-kedvezmények időtartamát. (2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.</div>\n<p class=\"lf-p\">Az előmenetel 116. § A kormánytisztviselőt az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén – a 119. §-ban foglaltak kivételével – iskolai végzettségének és a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni.</p>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-117\"><span class=\"lf-art-num\">117. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A pályakezdő kormánytisztviselő – a 120. § (2) és (3) bekezdései kivételével – gyakornoki besorolást kap</span></h4>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő a) egy év gyakornoki besorolásban töltött idő után fogalmazó,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>három év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>nyolc év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-tanácsos,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>tizenhat év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>huszonöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-főtanácsos besorolást kap. (3) A középiskolai végzettségű kormánytisztviselő a) két év gyakornoki besorolásban töltött idő után előadó,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>tizenkét év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>harmincegy év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után főmunkatárs besorolást kap. 118. § (1) A kormánytisztviselőt – a 117. §-ban meghatározott kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő megszerzését követően – magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a feladatainak ellátására – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével – megfelelt fokozatú minősítést kap, és b) a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>az államigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő 117. § szerinti számításánál a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamot – kivéve a sor- és tartalékos katonai, polgári szolgálat idejét, a tizennégy éven aluli gyermek ápolásának, gondozásának céljából, valamint a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát – figyelmen kívül kell hagyni.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A kormánytisztviselőnek fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Közigazgatási alapvizsgát – ha jogszabály előírja – nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló is tehet. (4) A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>Ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát a (3) bekezdésben előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik. (6) A Kormány rendeletben állapítja meg a közigazgatási alapvizsga alóli mentesítés eseteit.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(7)</span>A pályakezdőként kinevezett kormánytisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a kormánytisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba. (8) Közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt kormánytisztviselő tehet, aki közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült és közigazgatási szervnél szerzett legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik. A vezető kormánytisztviselő közigazgatási szervnél szerzett gyakorlat nélkül is tehet közigazgatási szakvizsgát.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(9)</span>E törvény alkalmazásában közigazgatási szakvizsgával egyenértékű a jogi szakvizsga, valamint az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) elnöksége által teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat és az annak alapján adott mentesítés. Az OKV elnöksége részben is közigazgatási jellegűnek minősítheti a kormánytisztviselő tudományos fokozatát, ebben az esetben a kormánytisztviselő a közigazgatási szakvizsgának abból a részéből tesz vizsgát, amelyre a mentesítés nem vonatkozik.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(10)</span>Közigazgatási szakvizsgát – ha jogszabály előírja – nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló is tehet, feltéve, ha közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült. (11) Az (1) bekezdés c) pontjában említett feltételek a kormánytisztviselő feladatának ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek – képzés, továbbképzés, átképzés formájában történő – megszerzésére irányulhatnak.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(12)</span>Az OKV elnöke különösen indokolt esetben engedélyezheti a közigazgatási szakvizsga teljesítését közigazgatási szervnél szerzett kétéves gyakorlat hiányában is. 119. § A kormánytisztviselő az I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett. 120. § (1) Ha a kormánytisztviselő a 118. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt teljesítette, a magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába kell sorolni. Ha a vezető-főtanácsos, illetve a főmunkatárs besorolási fokozatba sorolt kormánytisztviselő legmagasabb fokozatú minősítést kap, eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Azt a kormánytisztviselőt, aki mentesül a közigazgatási alapvizsga alól, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni, akkor is, ha kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el. (3) Azt a pályakezdő kormánytisztviselőt, aki bizonyítványát, oklevelét kiváló vagy annak megfelelő minősítéssel szerezte meg, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába, illetve előadó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni. (4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a kormánytisztviselő mindaddig nem léphet magasabb besorolási fokozatba, ameddig a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött ideje, illetve a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez. 121. § (1) Ha a kormánytisztviselő megfeleltnél alacsonyabb fokozatú minősítést kap, a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási ideje legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. (2) Ha a 118. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjaiban meghatározott feltételeket a kormánytisztviselő nem teljesíti az előírt határidőre, magasabb besorolási fokozatba sorolásánál nem vehető figyelembe az előírt határidőtől a feltétel teljesítéséig eltelt időtartam. 122. § (1) A nem pályakezdő kormánytisztviselőt kinevezésekor, áthelyezésekor a 116. § rendelkezésének megfelelően kell besorolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kinevezett, áthelyezett kormánytisztviselő a közigazgatási alapvizsgát a 118. §</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>bekezdésében meghatározott idő alatt köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik. (3) Ha a nem pályakezdő kormánytisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a közigazgatási szakvizsgát kinevezésének, áthelyezésének, átsorolásának időpontjától számított három éven belül köteles letenni. A határidő számítására a 118. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A (3) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a kormánytisztviselő magasabb fizetési, besorolási fokozatba nem sorolható a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig. A közigazgatási szakvizsga teljesítése után a 116. § rendelkezésének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A kormánytisztviselő az (1)–(3) bekezdésben, a 119. §-ban meghatározott esetekben – a 121. § (1) bekezdés esetét kivéve – a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján jogosult az előmenetelre.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(6)</span>Ha az (1) bekezdés szerint kinevezett, áthelyezett kormánytisztviselő gyakornoki vagy fogalmazói besorolású és kinevezésekor, áthelyezésekor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a (3) bekezdés szerint köteles közigazgatási szakvizsgát tenni, előmenetelére a (4) és (5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(7)</span>Ha a 38. § (2) bekezdése alapján határozott időre létesített kormányzati szolgálati jogviszony időtartama az egy évet meghaladja, a kormánytisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell. Ha a kormánytisztviselő ismételten határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, az egyéves határidő számítása szempontjából a határozott idejű jogviszonyok időtartamát össze kell számítani.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-123\"><span class=\"lf-art-num\">123. §</span><span class=\"lf-art-t\">A Miniszterelnökség és a minisztériumok kivételével a központi államigazgatási szervek esetében jogszabály</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">a kormánytisztviselő tevékenységének jellegére utaló – a besorolási fokozatot nem érintő – munkaköri megnevezést állapíthat meg. 124. § (1) A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, valamint kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelő, kormánytisztviselő a kinevezéstől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz. A külön jogszabály meghatározott iskolai végzettségű kormánytisztviselő részére a vizsga alól részben vagy egészben felmentést adhat.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A munkáltató a munkakörre előírt ügyviteli vizsga megszerzésének feltétele alól kivételesen indokolt esetben</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">–</span>legfeljebb 3 évre – halasztást engedélyezhet. A címek</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-125\"><span class=\"lf-art-num\">125. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A Miniszterelnökségen a Miniszterelnökséget vezető államtitkár miniszterelnökségi főtanácsadói, miniszterelnökségi</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">tanácsadói, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a miniszter kormány-főtanácsadói és kormánytanácsadói, a miniszteri kabinetben a miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói (a továbbiakban együtt: főtanácsadó, tanácsadó) munkaköröket létesíthet.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A főtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére szóló kinevezés határozatlan időre szól. A főtanácsadói vagy tanácsadói munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő – tekintet nélkül a kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött idejére – vezető-főtanácsosi vagy főtanácsosi besorolást kap. A vezető-főtanácsosi besorolású kormánytisztviselő főosztályvezetői, a főtanácsosi besorolású kormánytisztviselő főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Az (1) bekezdésben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében fel kell tüntetni. (4) Főtanácsadói munkakör ellátására kinevezést az kaphat, aki feladata ellátásához szükséges egyetemi szintű végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>Tanácsadói munkakör ellátására kinevezést az kaphat, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és feladata ellátásához szükséges szakirányú szakképzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(6)</span>Ha a főtanácsadó, illetve tanácsadó kormánytisztviselői jogviszonya megszűnésekor – a hivatalvesztés fegyelmi büntetés kivételével – e törvény szerint nyugdíjasnak minősül, a kormánytisztviselő jogosult a főtanácsadói, illetve tanácsadói elnevezés „nyugalmazott” jelzővel kiegészített használatára. (7) A munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú írásba foglalt döntésével a főtanácsadói, tanácsadói munkakört betöltő kormánytisztviselőt az iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő másik munkakörbe helyezheti át. Ekkor a kormánytisztviselő alapilletményét e munkakörre megfelelően kell megállapítani.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-126\"><span class=\"lf-art-num\">126. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A hivatali szervezet vezetője közigazgatási tanácsadói, illetve közigazgatási főtanácsadói címet adományozhat a (2) és</span></h4>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező kormánytisztviselőnek. A két adományozható cím együttesen nem haladhatja meg az államigazgatási szerv felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői létszámának 20%-át.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Közigazgatási tanácsadói cím az I. besorolási osztályba tartozó, legalább ötéves szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek adományozható. A közigazgatási tanácsadó a közigazgatási szervre vonatkozó szabályok szerint vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult. Ha a közigazgatási tanácsadó vezetői munkakört tölt be, a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján járó illetménye.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Közigazgatási főtanácsadói cím az I. besorolási osztályba tartozó, legalább tízéves szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek adományozható. A közigazgatási főtanácsadó a közigazgatási szervre vonatkozó szabályok szerint vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezetői illetményre jogosult. Ha a közigazgatási főtanácsadó vezetői munkakört tölt be, a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján járó illetménye.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A (2) és (3) bekezdésben foglalt szakmai gyakorlaton a 8. § (5)–(7) bekezdés szerinti jogviszonyt, illetőleg megbízatást kell érteni. (5) A közigazgatási főtanácsadói, közigazgatási tanácsadói címmel rendelkező kormánytisztviselőt a cím adományozását követően a 130. §-ban meghatározottak szerint minősíteni kell, és legalacsonyabb fokozatú minősítés esetén a címet vissza kell vonni, ebben az esetben a kormánytisztviselő a besorolása szerinti illetményére jogosult.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(6)</span>A közigazgatási főtanácsadói, közigazgatási tanácsadói cím tartós külszolgálatra való kihelyezés esetén a munkáltató döntése alapján a kormánytisztviselő a besorolása szerinti illetményre jogosult. A tartós külszolgálatra való kihelyezés megszűnését követően a kormánytisztviselő – amennyiben ez számára kedvezőbb – a címe alapján fizetett illetményre jogosult. 127. § (1) A hivatali szervezet vezetője szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező kormánytisztviselőnek. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek számát az államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg az államigazgatási szerv felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői létszámának 20%-át. (2) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek adományozható, aki jogszabályban meghatározott minősítésű. (3) A szakmai tanácsadó, illetve szakmai főtanácsadó az államigazgatási szervre vonatkozó szabályok szerint vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetményre jogosult. A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel és vezetői kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselő a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A szakmai (fő)tanácsadói címet jogszabályban meghatározott minősítés esetén vissza kell vonni, ebben az esetben a kormánytisztviselő a címmel járó illetmény helyett a besorolás szerinti illetményére jogosult.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-128\"><span class=\"lf-art-num\">128. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A hivatali szervezet vezetője a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselőnek címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű kormánytisztviselőnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Címzetes vezető-tanácsosi cím a legalább öt, címzetes főtanácsosi cím a legalább tizenkettő, címzetes vezető-főtanácsosi cím a legalább húsz, címzetes főmunkatársi cím a legalább tizennyolc év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkező kormánytisztviselőnek adományozható. (3) A kormánytisztviselő a címzetes vezető-tanácsosi címmel a vezető-tanácsos besorolási fokozat 7-es fizetési fokozatába, a címzetes főtanácsosi címmel a főtanácsos besorolási fokozat 11-es fizetési fokozatába, a címzetes vezető-főtanácsosi címmel a vezető-főtanácsos besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába, a címzetes főmunkatársi címmel a főmunkatárs besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába kerül. Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján eléri a címmel járó besorolási, fizetési fokozatot, akkor a cím megszűnik és a kormánytisztviselő további előmenetelére az általános szabályok az irányadók.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>Ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, a besorolására, valamint a cím viselésére, vezetői beosztására utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti.</div>\n<p class=\"lf-p\">A vezetők 129. § (1) A kormánytisztviselő – külön törvényben írtakon túlmenően – osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztályvezetői munkakör betöltésére is kinevezhető államigazgatási szerv, illetve a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére. A főosztályvezető helyettesítésére – szervezeti egység vezetése nélkül – egy főosztályvezető-helyettesi munkakör tölthető be.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Vezetői kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott, az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnökségének teljes körű mentesítésével rendelkező kormánytisztviselő kaphat. (3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a vezetői kinevezéskor a kormánytisztviselő nem rendelkezik jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, azt a kinevezéstől számított két éven belül le kell tennie. Ha szakvizsga-kötelezettségét e határidőn belül a kormánytisztviselő számára felróható okból elmulasztja, kormányzati szolgálati jogviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. A közigazgatási szakvizsga letételére nyitva álló határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés időtartama.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>Törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői kinevezés határozatlan időre szól.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>Vezetői kinevezés helyettesítés céljából határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható. (6) A tartós külszolgálat időtartamára – a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően – vezetői kinevezés határozott időre is adható. (7) Ha a kinevezés módosítása következtében a vezető</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>alacsonyabb vezetői munkakört tölt be, alapilletményét az új vezetői munkaköre szerint,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>nem vezetői munkakört tölt be, alapilletményét a 116. § megfelelő alkalmazásával, a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettségének, továbbá a 8. § (5)–(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával megállapított kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött idejének megfelelő besorolása alapján kell megállapítani.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(8)</span>Az (1) bekezdés szerinti vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőre a 116–122. § nem alkalmazható, ide nem értve a közigazgatási alap- és szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(9)</span>A vezetői kinevezéshez kormányrendelet egyéb feltételeket is megállapíthat.</div>\n<p class=\"lf-p\">Teljesítményértékelés, minősítés 130. § (1) A kormánytisztviselő munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli (teljesítményértékelés). (2) A teljesítményértékelésnek vannak kötelező és ajánlott elemei.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Legalább négy teljesítményértékelés eredménye együttesen adja a kormánytisztviselő minősítését. Minősíteni az első teljesítményértékeléstől számított egy évet követően kell. (4) A teljesítményértékelés alapján jutalom fizethető.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A minősítés alapján szakértői, illetve vezetői utánpótlás adatbázisba helyezhető a kormánytisztviselő.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(6)</span>A teljesítményértékelés, minősítés tartalma hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránt a kormánytisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(7)</span>A közigazgatásért és igazságügyért felelős miniszter a teljesítményértékelés lefolytatásának elősegítése érdekében módszertani ajánlást ad ki. (8) A közigazgatásért és igazságügyért felelős miniszter – a helyi önkormányzatok tekintetében a megyei, fővárosi kormányhivatalok útján – ellenőrzi a teljesítményértékelésre, minősítésre vonatkozó szabályok és módszertan betartását. Díjazás, illetmény 131. § (1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetmény-megállapításnak. (2) Az illetmény a 133. § (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint – az e törvényben meghatározott feltételek esetén – illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. (3) Az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegének legalább a garantált bérminimum összegét el kell érnie. (4) A garantált bérminimum összegét és hatályát a Kormány állapítja meg.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>általános teljes napi munkaidő esetén: 174 órával,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén: 174 óra időarányos részével.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(6)</span>A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. (7) A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselőt az I., a középiskolai végzettségű kormánytisztviselőt a II. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-132\"><span class=\"lf-art-num\">132. §</span><span class=\"lf-art-t\">Az illetményalap összegét évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. 133. § (1) Az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat e törvény 1. melléklete tartalmazza.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A hivatali szerv vezetője – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján – ide nem értve, ha a kormánytisztviselő végleges áthelyezésére kerül sor – a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét - a hivatali szervezet vezetője esetében a kinevezésre jogosult – december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év február 28-áig dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke – a (6) bekezdésben foglaltakon túl – a tárgyévben egy alkalommal a megállapítástól számított hat hónapot követően a teljesítményértékelés alapján módosítható, azzal a feltétellel, hogy a kormánytisztviselő korábban már megállapított alapilletménye legfeljebb 20%-kal csökkenthető.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A főosztályvezető alapilletményének eltérítésére a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a főosztályvezető alapilletményét – minősítésüktől, ennek hiányában teljesítményértékelésüktől függően – át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg: a) költségvetési fejezetet irányító szervnél – ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is – a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a hivatali szervezet vezetője, b) egyéb esetben – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a szerv vezetője.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A (3) és (4) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni a minisztériumok, Miniszterelnökség esetében, hogy az eltérítés maximum mértéke 30% lehet. (6) A (3) bekezdés szerint megállapított alapilletmény-eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a kormánytisztviselő vezetői kinevezést kap, vagy azt tőle visszavonják, illetve miniszterelnökségi főtanácsadói, miniszterelnökségi tanácsadói, kormány-főtanácsadói, kormánytanácsadói, miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói munkakörbe helyezik, vagy e munkakörét módosítják, illetve címadományozásra, vagy annak visszavonására, vagy a 119. § szerinti átsorolásra kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(7)</span>A kormánytisztviselő év közben történő végleges áthelyezése esetén – eltérő megállapodás hiányában – a korábbi munkáltató által megállapított eltérítés mértékére jogosult az áthelyezést kérő szervnél is.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(8)</span>A fővárosi és megyei kormányhivatal esetében a (3) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakigazgatási szerv kormánytisztviselője tekintetében az alapilletmény-eltérítésre a szakigazgatási szerv vezetője tesz javaslatot.</div>\n<p class=\"lf-p\">A szakigazgatási szerv vezetőjének javaslata alapján az alapilletmény-eltérítésről a kormánymegbízott dönt.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(9)</span>Az illetmény-összetevők – ide nem értve az illetménypótlékokat – változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a besorolási vagy fizetési fokozat változása során a kormánytisztviselő illetményét újra meg kell állapítani.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-134\"><span class=\"lf-art-num\">134. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a költségvetési fejezetet irányító</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">szerveknél – a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével és ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt –, a Magyar Államkincstár Központjában, valamint a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságánál, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál – a területi szervezeti egységei kivételével –, a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságnál, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatánál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központnál, a Nemzeti Külgazdasági Hivatalnál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint – a belső igazgatási szervei kivételével – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a. (2) Az (1) bekezdésben nem említett központi államigazgatási szervnél, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szervezeteinél, valamint a megyei, fővárosi kormányhivatalnál, továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság központi igazgatási szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a. (3) A központi államigazgatási szerv legalább megyei illetékességű területi szervénél, valamint a rendőrség, a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár legalább megyei illetékességű belső igazgatási szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 30%-a, a középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 10%-a. (4) A (3) bekezdésben felsorolt államigazgatási szerv, továbbá a megyei, fővárosi kormányhivatalok helyi és körzeti (nem megyei) illetékességű, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár legalább helyi illetékességű belső szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű</p>\n<p class=\"lf-p\">kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 10%-a. 135. § (1) A 134. § (3) bekezdésében felsorolt szervnél – ide nem értve a szerv vezetőjét – legfeljebb kettő, fővárosi illetékességű szervnél legfeljebb három, a 134. § (4) bekezdésében felsorolt szervnél – ide nem értve a szerv vezetőjét – legfeljebb egy vezetői szint létesíthető. Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a 134. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, fővárosi illetékességű szervnél a szervezeti egység vezetője főosztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi, vagy osztályvezetői, a 134. § (4) bekezdésében felsorolt szerv vezetője főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője osztályvezetői alapilletményre jogosult. A főváros területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, a 134. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője a 30%-os vezetői illetménypótlékra jogosult.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Törvény felhatalmazása alapján a felügyeletet ellátó miniszter a 134. § (3) és (4) bekezdésben felsorolt szerveknél az</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(1)</span>bekezdésben foglaltaktól eltérően legfeljebb további két vezetői szintet is megállapíthat. Az egyes vezetői szintek között a vezetői pótlék tekintetében a legalacsonyabb vezetői szinthez képest 10%-os mértékű különbség állhat fenn.</div>\n<p class=\"lf-p\">Ha a fővárosi illetékességű államigazgatási szervnél a szerv vezetője vezetői beosztásának szintje megegyezik a szervezeti egység vezetői beosztásának szintjével, a vezetői pótlék tekintetében 10%-os mértékű különbség állhat fenn. (3) A 134. § (3) bekezdésében felsorolt szervnél, amennyiben a szervezet legalább tízezer főt foglalkoztat – ide nem értve a szerv vezetőjét – négy vezetői szint létesíthető. A szerv vezetője – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője főosztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi, vagy osztályvezetői alapilletményre jogosult. A szerv vezetője és helyettese a 30%-os vezetői illetménypótlékra jogosult.</p>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-136\"><span class=\"lf-art-num\">136. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) Testület által vezetett szerv esetében a testület elnökének és tagjainak az illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonnyolcszorosát nem haladhatja meg. A megyei, fővárosi kormányhivatal főigazgatójának és igazgatójának az illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy a főigazgató esetében az illetmény az illetményalap huszonhatszorosát, igazgató esetében az illetmény az illetményalap huszonnégyszeresét nem haladhatja meg. (2) A Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetőjének az illetményét a kinevezési jogkör gyakorlója</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">–</span>a kormánymegbízott javaslatára – állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonhatszorosát nem haladhatja meg. A Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezető-helyettesének az illetményét a kinevezési jogkör gyakorlója – az intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetőjének a javaslatára – állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonnégyszeresét nem haladhatja meg. (3) A regionális államigazgatási szerv, valamint a megyei, fővárosi kormányhivatal szakigazgatási szerve</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>vezetőjének illetményét az államigazgatási szervet közvetlenül irányító vagy felügyelő miniszter, ennek hiányában a kinevezési jogkör gyakorlója – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter egyetértésével – legfeljebb az illetményalap huszonkétszeresében, b) vezető-helyettesének illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb az illetményalap tizenhétszeresében, a szervezet feladat- és hatásköreinek, létszámának, valamint az általa vezetett szervezeti egységek számának figyelembevételével állapítja meg. (4) E §-ban meghatározott illetményre jogosultak esetében pótlék nem fizethető.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-137\"><span class=\"lf-art-num\">137. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A vezetői illetménypótlék mértéke a 134. § (1) bekezdésében meghatározott államigazgatási szervnél</span></h4>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>főosztályvezető esetén az alapilletmény 30%-a, b) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 20%-a,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a. (2) A 134. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott államigazgatási szervnél a vezetői illetménypótlék mértéke a vezető alapilletményének: a) főosztályvezető esetén az alapilletmény 25%-a, b) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 15%-a,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a. (3) A 134. § (4) bekezdésben meghatározott államigazgatási szervnél a vezetői illetménypótlék mértéke a vezető alapilletményének: a) főosztályvezető esetén az alapilletmény 20%-a, b) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-138\"><span class=\"lf-art-num\">138. §</span><span class=\"lf-art-t\">Integrált ügyfélszolgálati pótlékra jogosult az a kormánytisztviselő, aki a fővárosi és megyei kormányhivatalokon belül</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">működő integrált ügyfélszolgálati irodán ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört tölt be. A pótlék mértéke az alapilletmény 20%-a. 139. § A vezető alapilletménye:</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>főosztályvezető esetében az illetményalap 8-szorosa, b) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap 7,5-szerese,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>osztályvezető esetében az illetményalap 7-szerese. 140. § (1) Az e törvényben meghatározottak alapján a kormánytisztviselő illetménypótlékra jogosult.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Éjszakai pótlékra az jogosult, aki a munkaidő beosztása alapján 22.00 és 6.00 óra között végez munkát. A pótlék mértéke óránként az illetményalap 0,45 %-a. Abban az esetben, ha a munkaidő-beosztás részben esik 22.00 és 6.00 óra közé, az éjszakai pótlék időarányosan jár. (4) Ha a kormánytisztviselő rendszeresen hivatali gépjárművet vezet és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen, gépjármű-vezetési pótlékra jogosult. A pótlék mértéke az illetményalap 13%-a.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A kormánytisztviselő illetménypótlékra jogosult, ha a munkavégzésre munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy egészségének védelme csak olyan egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a kormánytisztviselő számára fokozott megterhelést jelent. A pótlék mértéke az illetményalap 45%-a. (6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott illetménypótlékra jogosító munkaköröket a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. 141. § (1) Ha a kormánytisztviselő olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. (2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. (3) A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgának minősül a kormánytisztviselő külföldön szerzett felsőfokú végzettsége és közigazgatási tárgyú szakképzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, illetve vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja. (4) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A pótlék mértéke nyelvvizsgánként a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 25-25%-a; b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 15-15%-a. (6) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(7)</span>Ha a kormánytisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdésben foglalt komplex nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(8)</span>Ha a kormánytisztviselő ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(9)</span>Ha az államigazgatási szerv – kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a kormánytisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(10)</span>A 40. § (1) bekezdésében előírt idegennyelv-ismerethez kötött munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. 142. § A hivatali szervezet vezetője a Kormány által meghatározott rendben képzettségi, illetve munkaköri pótlékot állapíthat meg. 143. § (1) A kormánytisztviselőt az e törvény 131–142. §-a alapján megillető illetmény kifizetése a kormánytisztviselő által választott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. (2) Az illetmény fizetési számlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve az illetmény-kifizetés a kormánytisztviselő részére költségtöbbletet nem okozhat. Díjazás munkavégzés hiányában 144. § (1) A kormánytisztviselőt, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) illetmény illeti meg. (2) A kormánytisztviselőt, ha a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. (3) A kormánytisztviselőt illetmény illeti meg</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a szabadság, b) 79. § c)–g) és i) pontjaiban meghatározott esetekben,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>ha e törvény munkavégzés nélkül illetmény fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>a munkaszüneti nap miatt kiesett időre. (4) Az illetmény 70%-a jár a betegszabadság tartamára.</div>\n<p class=\"lf-p\">Az illetmény védelme 145. § (1) Az illetményt – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. (2) Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.</p>\n<p class=\"lf-p\">Az illetmény kifizetésének szabályai 146. § (1) A kormánytisztviselő részére járó illetményt havonta utólag, egy alkalommal kell elszámolni és kifizetni. Ha a jogviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, az illetményt a jogviszony végén kell elszámolni és kifizetni.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató a kormánytisztviselő illetményét a 131. § (5) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával számolja el és fizeti ki.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Az illetményt a tárgyhónapot követő ötödik napig ki kell fizetni.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén, a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy a kormánytisztviselő illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen. (5) Az illetményt a kormánytisztviselőnek kell kifizetni, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza. (6) Ha a jogviszony a kifizetés előtt megszűnt, az illetményt a munkáltató köteles az esedékesség napján a kormánytisztviselő által megadott címre elküldeni. Az elküldés költségei a munkáltatót terhelik.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(7)</span>Az illetményt, ha az illetményfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni. 147. § A késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni.</div>\n<p class=\"lf-p\">Elszámolás 148. § A kormánytisztviselő részére illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a kormánytisztviselő a kiszámítás helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az írásbeli elszámolásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzés jogcímén kifizetett díjazást is. Illetményből való levonás 149. § (1) Az illetményből való levonásnak – a levonásmentes illetményrészig – jogszabály, végrehajtható határozat alapján van helye. (2) A munkáltató a követelését a kormánytisztviselő hozzájárulása alapján, illetve, ha az előlegnyújtásból ered</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">–</span>a levonásmentes illetményrészig – az illetményből levonhatja.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Tilos az olyan illetménylevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak fejében, hogy a kormánytisztviselő jogviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>Egyebekben az illetményből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>E rendelkezések irányadók a szakszervezeti tagdíj levonására is.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(6)</span>Az illetménnyel szemben beszámításnak nincs helye. (7) A jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a kormánytisztviselőnek a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(8)</span>A munkáltató a kormánytisztviselő jogviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. (9) A kormánytisztviselő az illetményére vonatkozó igényéről – az egyezséget kivéve – előre nem mondhat le.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(10)</span>A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető. Egyéb juttatások</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-150\"><span class=\"lf-art-num\">150. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A kormánytisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">jogosult. A jubileumi jutalom az említett kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes. (2) A jubileumi jutalom a) 25 évi jogviszony esetén kéthavi,</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>30 évi jogviszony esetén háromhavi, c) 35 évi jogviszony esetén négyhavi,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>40 évi jogviszony esetén öthavi illetménynek megfelelő összeg.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a) az e törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati és kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött időt,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>a hivatásos szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban, f) az e törvény, a Ktv., Ktjv., illetőleg a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">g)</span>az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A kormánytisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban azt már megkapta.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-151\"><span class=\"lf-art-num\">151. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A kormánytisztviselő cafetéria-juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)–f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a Kormány által meghatározott rendben jogosult. A kormánytisztviselőt megillető cafetéria-juttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, az 57. § (1) és (2) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet ellátó kormánytisztviselő, továbbá a kormánytisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a kormánytisztviselőt a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás.</div>\n<p class=\"lf-p\">A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani.</p>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-152\"><span class=\"lf-art-num\">152. §</span></h4>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(1)</span>A kormánytisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet, különösen: a) lakhatási, lakásépítési és -vásárlási támogatás,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>albérleti díj hozzájárulás, c) családalapítási támogatás, d) szociális támogatás,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>illetményelőleg, f) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Az (1) bekezdésben foglalt juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. 153. § (1) Ha a kormánytisztviselő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A kormánytisztviselő az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a kormánytisztviselőnél vállalhat, aki:</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>határozatlan időre létesített kormányzati szolgálati jogviszonyt, b) legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>felmentési vagy lemondási idejét nem tölti, d) ellen nem folyik fegyelmi eljárás, vagy</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>nem áll – a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével – büntetőeljárás hatálya alatt, és f) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs – az igénylés időpontjában – állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett. 154. § (1) A kormánytisztviselő az adott közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a teljesítményértékelése alapján a Kormány által meghatározottak szerint elismerésben, jutalomban részesíthető. (2) A hivatali szervezet vezetője – ide nem értve a helyettesítést – rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a kormánytisztviselő részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja (a továbbiakban: célfeladat). A hivatali szervezet vezetője a célfeladat eredményes végrehajtásáért</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">–</span>a kormánytisztviselő illetményén felül, írásban, a célfeladat megállapításakor vagy teljesítésének igazolásakor – céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül.</div>\n<p class=\"lf-p\">Fegyelmi felelősség 155. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a kormánytisztviselő, ha kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. (2) A fegyelmi vétséget elkövető kormánytisztviselővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a megrovás; b) az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>az előmeneteli rendszerben visszavetés egy besorolási fokozattal;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>az e törvény szerinti címtől való megfosztás, vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">f)</span>hivatalvesztés. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti meghosszabbítás időtartama legfeljebb 2 év lehet.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A kormánytisztviselő a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetésnél a várakozási idő meghosszabbításának ideje alatt;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés időpontja szerinti fokozat ismételt eléréséig; c) a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott büntetés végrehajtásától számított 2 évig;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig.</div>\n<p class=\"lf-p\">Az időtartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A kormánytisztviselő a hatályos fegyelmi büntetéséről a kormányzati szolgálati jogviszony tartama alatt köteles számot adni. Ha a kormányzati szolgálati jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt kormánytisztviselő államigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható. 156. § (1) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén – ide nem értve a méltatlanság, illetve a bizalomvesztés miatti felmentést, valamint a hivatásetikai elvek megsértését – a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást – a (2) bekezdés esetét kivéve – megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetve a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A munkáltatói jogkör gyakorlója megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a kormánytisztviselő elismeri.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a kormánytisztviselő felelősségét, a három hónapos határidőt az eljárás befejezéséről szóló jogerős határozat államigazgatási szerv részére történő közlésétől, a hároméves határidőt az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani. (4) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a belföldre történő visszaérkezéstől kell számítani.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-157\"><span class=\"lf-art-num\">157. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont kormánytisztviselőt legfeljebb</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">a fegyelmi határozat kihirdetéséig állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel – az erről szóló határozat jogerőre emelkedéséig – a felfüggesztés együtt jár.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani.</div>\n<p class=\"lf-p\">A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig. (4) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve, ha a hivatalvesztést kimondó határozat vált jogerőssé. 158. § (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>annak tartama alatt a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnik;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a fegyelmi eljárás megindítására az 156. § (1), (3) és (4) bekezdésekben meghatározott határidő után kerül sor;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>a kormánytisztviselő a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>felelősségre vonást kizáró ok áll fenn. (2) A fegyelmi eljárás megszüntetéséről az (1) bekezdés a) pontja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója, a b)–d) pontok esetében a fegyelmi tanács dönt. 159. § (1) A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig – a hivatalvesztés büntetés kivételével – végrehajtani nem szabad. Ha azonban a kormánytisztviselő a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a kormányzati szolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik. (2) Ha a kormányzati szolgálati jogviszony a 155. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott, jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a büntetést vagy annak hátralévő időtartamát államigazgatási szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a kormánytisztviselő a büntetés végrehajthatóságától számított három éven belül ismételten kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít.</div>\n<p class=\"lf-p\">Kártérítési felelősség Kormánytisztviselő kártérítési felelőssége 160. § (1) A kormánytisztviselő, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. (3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a kormánytisztviselő négyhavi illetményét vagy a tartósan külföldön foglalkoztatott kormánytisztviselő négyhavi ellátmányát. Szándékos és súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. (4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. (5) A munkáltató vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár olyan utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított kormánytisztviselő az utasítást adó figyelmét – a 78. § (4) bekezdésében meghatározott módon – előzőleg felhívta. 161. § (1) A kormánytisztviselő vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. (2) Mentesül a kormánytisztviselő a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A kormánytisztviselőt az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján aláírásával igazoltan vette át. A dolog több kormánytisztviselő részére megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő kormánytisztviselőnek alá kell írnia. A kormánytisztviselő meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a (3) bekezdés szerinti jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét, illetve mértékét a munkáltató bizonyítja. (6) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a kormánytisztviselő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-162\"><span class=\"lf-art-num\">162. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) Leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Azon anyagok körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső határát a hivatali szervezet vezetője határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható. (2) Az a kormánytisztviselő, akinek kinevezési okiratában rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a részére szabályszerűen átadott és átvett anyag, áru (leltári készlet) kezelése, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel. (3) A leltárhiány miatt való felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a kormánytisztviselő kinevezési okirata tartalmazza a leltárhiányért való felelősség megnevezését és mértékét;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>a leltárhiányt az államigazgatási szerv által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során állapítják meg. (4) Ha a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős kormánytisztviselő olyan munkakörben, illetve olyan munkahelyen dolgozik, ahol az átvett leltári készletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős, valamint a leltári készletet kezelő többi kormánytisztviselő a leltárhiányért illetményük arányában felelnek. (6) Leltározásnál a kormánytisztviselő, illetve akadályoztatása esetén képviselője jelenlétének feltételét biztosítani kell. Ha a kormánytisztviselő a képviseletéről nem gondoskodik, az államigazgatási szerv e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni. (7) A kormánytisztviselő a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(8)</span>A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására a 165. §-ban foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő hatvan napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának kézbesítését követő nappal kezdődik.</div>\n<p class=\"lf-p\">A határidő eltelte után a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős kormánytisztviselőt kártérítésre nem lehet kötelezni. 163. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. A kárt a kormánytisztviselők egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani. (2) A megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén a kormánytisztviselők illetményük arányában felelnek.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-164\"><span class=\"lf-art-num\">164. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A kárért felelős kormánytisztviselő köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges, vagy</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">a munkáltató azt alapos okból nem kívánja, köteles a munkáltató vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a munkáltatót ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. (3) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A kár összegének meghatározásánál: a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást – ideértve az üzemviteli költséget is – és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét; b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell – az avulásra is tekintettel – figyelembe venni.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-165\"><span class=\"lf-art-num\">165. §</span><span class=\"lf-art-t\">A kormánytisztviselő kártérítési felelősségének megállapítására a fegyelmi eljárásra kormányrendeletben</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. 166. § A kormánytisztviselőt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján bíróság a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a károkozó cselekménnyel összefüggő feladatvégrehajtás sürgősségét, valamint egyéb sajátos körülményeit, a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a károkozás mértékét, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. Államigazgatási szerv kártérítési felelőssége 167. § (1) A munkáltató a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. (2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a kárt ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Nem kell megtéríteni a) azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, b) a kárnak azt a részét, amelyet a kormánytisztviselő vétkes magatartása idézett elő, vagy amely abból származott, hogy a kormánytisztviselő kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A kormánytisztviselő bizonyítja, hogy a károkozás a kormányzati szolgálati jogviszonyával okozati összefüggésben következett be. (5) A kár megtérítésére a 164. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(6)</span>A kormánytisztviselő kirendelése, kormányzati érdekből történő kirendelése vagy határozott idejű áthelyezése esetén a munkáltatók felelőssége egyetemleges. 168. § (1) A munkáltatót a 167. § szerint terheli a felelősség a kormánytisztviselő munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. (2) A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését.</div>\n<p class=\"lf-p\">A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be.</p>\n<p class=\"lf-p\">E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.</p>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-169\"><span class=\"lf-art-num\">169. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A kormányzati szolgálati jogviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt illetményt és azon</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">rendszeres juttatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszony alapján az illetményén felül jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. (2) A kormányzati szolgálati jogviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni. (3) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a kormánytisztviselő a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el, valamint a kormánytisztviselőnek azt a kárát is, amely nem vagyoni kár.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget. (5) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján kell meghatározni. (6) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Kárként a javítási költséget kell figyelembe venni, ha a dologban okozott kár az értékcsökkenés nélkül kijavítható.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-170\"><span class=\"lf-art-num\">170. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A munkáltató köteles megtéríteni a kormánytisztviselő hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">kárát is. (2) Az eltartott hozzátartozó, ha a károkozással összefüggésben a kormánytisztviselő meghal, az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének – a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető illetményét, jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja. 171. § A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott ellátást;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>amit a kormánytisztviselő megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>amihez a kormánytisztviselő (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-172\"><span class=\"lf-art-num\">172. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">a kormánytisztviselő vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. (2) A munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki. Általános kártérítés járadékként is megállapítható. 173. § (1) A károsult, a munkáltató, vagy felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító, ha a kártérítés megállapítása után a körülményekben lényeges változás következik be, a megállapított kártérítés módosítását kérheti.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A kártérítés módosításának alapjául szolgáló illetmény-változás mértékének meghatározásánál a munkáltatónak a károsultat a sérelem bekövetkezésekor foglalkoztató szervezeti egységénél, a károsulttal azonos munkakört betöltő kormánytisztviselők ténylegesen megvalósult átlagos, éves illetmény-változás mértéke az irányadó. Azonos munkakört betöltő kormánytisztviselők hiányában a módosítás alapjaként a szervezeti egységnél megvalósult átlagos éves illetmény-változást kell figyelembe venni. (3) A (2) bekezdés szerinti szervezeti egység megszűnése esetén a kártérítés módosításánál a munkáltatónál a károsulttal azonos munkakört betöltő kormánytisztviselők, ilyen kormánytisztviselők hiányában pedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves illetmény-változás mértéke az irányadó.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A munkáltató és a biztosító a szükséghez képest a kormánytisztviselőtől, illetve hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet. (5) A munkáltató a károsultat tizenöt napon belül értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítását megalapozó illetmény-változást hajtott végre. 174. § A munkáltató a károkozásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül köteles a károsultat felhívni kárigénye előterjesztésére. A munkáltató a kárigény bejelentésére tizenöt napon belül írásbeli, indokolt választ ad.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-175\"><span class=\"lf-art-num\">175. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) Az elévülés (192. §) szempontjából önállónak kell tekinteni</span></h4>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>az illetmény és a táppénz, b) az illetmény és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>az illetmény és a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás különbözetének megtérítése iránti igényt. Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani. (2) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a táppénz első fizetésének napjától, b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, c) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás folyósításának időpontjától kezdődik. (3) Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató a 174. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.</div>\n<p class=\"lf-p\">Adatkezelés 176. § (1) A munkáltató köteles a kormánytisztviselőt tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. A munkáltató a kormánytisztviselőre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a kormánytisztviselő hozzájárulásával közölhet. (2) A kormányzati szolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató a kormánytisztviselő személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint – adatfeldolgozó számára átadhatja. Erről a kormánytisztviselőt előzetesen tájékoztatni kell.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A kormánytisztviselőre vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">–</span>hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A szakmai vezetők és a kormánytisztviselők önéletrajza tartalmazza az 5. mellékletben meghatározott kötelező adatköröket, valamint az önéletrajzhoz csatolandó, az önéletrajzban foglaltakat igazoló mellékleteket, illetve tartalmazhat egyéb kiegészítő információkra vonatkozó adatokat. 177. § (1) Az államigazgatási szerv a kormánytisztviselőről az e törvény 2. mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban: közszolgálati alapnyilvántartás). A 2. mellékletben nem szereplő körben</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">–</span>törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A közszolgálati alapnyilvántartás célja a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása a kormányzati szolgálati jogviszony alanyai számára. (3) A közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, valamint a 178. § (1) bekezdésében, továbbá a 181. §-ban előírt adatszolgáltatásokért – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a kormánytisztviselőt alkalmazó államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője felelős.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>Közszolgálati adatvédelmi szabályzatban (a továbbiakban: szabályzat) kell meghatározni az iratok, az adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a kormánytisztviselő saját adataival történő rendelkezési joga biztosításának, a harmadik személy részére történő adattovábbításnak, a betekintési jog gyakorlásának, valamint az adatkezelésben részt vevő kormánytisztviselő felelősségének és az adatokhoz történő hozzáférése terjedelmének szabályait. (5) Az államigazgatási szerv közszolgálati alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze. 178. § (1) A közszolgálati alapnyilvántartás alapadatairól és azok változásairól, továbbá az államigazgatási szerv szervezeti adatairól évente a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint az államigazgatási szervek</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">–</span>személyazonosításra alkalmatlan módon – adatszolgáltatást végeznek a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter részére. (2) A kormánytisztviselőknek, valamint az államigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóknak létszám- és illetményadatait, kereseti adatait a központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer a Kormány által meghatározott rendben átadja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter részére a (3) bekezdés b) pontjában előírtak, valamint az államigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók adatainak elemzése céljából. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott statisztikai célú adatgyűjtés (a továbbiakban: közszolgálati statisztikai adatgyűjtés) célja: a) a Kormány közszolgálati személyzetpolitikájának kialakításához és megvalósításához szükséges, a kormánytisztviselői életpályával összefüggő adatok és elemzések biztosítása;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a kormánytisztviselői életpálya előmeneteli- és illetményrendszerének országos működtetéséhez szükséges létszám- és illetményadatok elemzése az illetményalapra vonatkozó országgyűlési döntést előkészítő illetékes kormányzati szervek, illetve országgyűlési bizottságok részére; c) a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő esetenkénti adatszolgáltatás biztosítása az illetékes szervek számára;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>a Kormány által meghatározott körben a közvélemény tájékoztatása a kormánytisztviselői életpályával összefüggő adatokról. 179. § Közérdekből nyilvános adatnak minősül</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a kormánytisztviselő neve, b) a kormánytisztviselő állampolgársága,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>a kormánytisztviselőt alkalmazó államigazgatási szerv neve, d) a c) pontban meghatározott szervnél a kormányzati szolgálati jogviszony kezdete,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>a kormánytisztviselő jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, f) a kormánytisztviselő munkakörének megnevezése és a betöltés időtartama,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">g)</span>a kormánytisztviselő vezetői kinevezésének és megszűnésének időpontja,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">h)</span>címadományozás adatai, i) a kormánytisztviselő illetménye. 180. § (1) Az államigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba – eljárásában indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetőleg abból adatokat átvenni: a) saját adataiba a kormánytisztviselő,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a kormánytisztviselő felettese, c) a minősítést végző vezető,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>a törvényességi ellenőrzést végző, e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">f)</span>munkaügyi per kapcsán az eljáró bíróság, g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">h)</span>az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">i)</span>a személyes adatok kezelésével összefüggésben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">j)</span>a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, e törvény 2. mellékletének I/A., I/B., II., IV., V., VII., VIII. és X. pontokban foglalt adatkörökből a kormánytisztviselő illetményének számfejtése, illetve annak ellenőrzése céljából, k) a közszolgálati statisztikai adatgyűjtéssel összefüggésben a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter és a fővárosi, megyei kormányhivatal kormánytisztviselője feladatkörében,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">l)</span>a feladatai ellátásához szükséges mértékig adategyezés, adatösszevetés, adatkorrigálás érdekében a minisztériumokra, illetve a Miniszterelnökségre vonatkozó adatok tekintetében, valamint az államigazgatási szervek kormánytisztviselőinek képzésével, továbbképzésével, vizsgáztatásával kapcsolatos feladatai ellátásához a személyügyi központ vezetője, valamint az általa meghatározott körben, az általa feljogosított, személyügyi központnál alkalmazásban álló személy. (2) A kormánytisztviselő jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni. (3) A személyügyi központ – az adatfelhasználás dokumentálásával – jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében statisztikai adatfeldolgozást végezhet. 181. § A tartalékállományba helyezett kormánytisztviselőknek a 3. melléklet szerinti adatairól az államigazgatási szerv folyamatos adatszolgáltatást végez a Kormány által meghatározott rendben a személyügyi központ részére.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-182\"><span class=\"lf-art-num\">182. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A személyügyi központ nyilvántartja és kezeli az általa lefolytatott pályázati eljárással, a kompetencia vizsgálattal, és</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">a toborzási adatbázissal kapcsolatos adatokat. A pályázati eljárás lefolytatását követően – függetlenül annak eredményességétől – a személyügyi központ a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatokat egyéni azonosításra alkalmatlan módon statisztikai adatgyűjtés céljából tárolhatja. A pályázati eljárással kapcsolatos adatokat a személyügyi központ a pályázati eljárás lezárását követően törli a nyilvántartásából, kivéve, ha a pályázó adatai további kezeléséhez hozzájárul, abból a célból, hogy a későbbi pályázati lehetőségekről tájékoztatást kapjon, valamint bekerüljön a toborzási adatbázisba. A személyügyi központ a versenyvizsgára vonatkozó adatokat, annak érvényessége lejártát követően törli a nyilvántartásából. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a pályázó</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>természetes személyazonosító adataira, b) önéletrajzára, motivációs levelére,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó egyéb adataira,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>a pályázati eljárás során használt kiválasztási módszerek eredményeire,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>kompetencia-vizsgálat eredményére, f) a 4. mellékletben meghatározott adatokra terjed ki. (3) A személyügyi központ által vezetett nyilvántartás célja a kiválasztási eljárás segítése. A személyügyi központ nyilvántartásában szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, az adatszolgáltatásért a személyügyi központ vezetője felelős. (4) A személyügyi központ által vezetett nyilvántartásból – kormányrendeletben meghatározott módon</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">–</span>a (3) bekezdésben meghatározott célra a pályázatot kiíró közigazgatási szerv számára személyazonosításra alkalmas módon, vagy statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A személyügyi központ által vezetett nyilvántartásba – eljárásában indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetve a személyügyi központ hozzájárulásával abból adatokat átvenni: a) a személyügyi központ vezetője,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>meghatározott körben a személyügyi központ vezetője által feljogosított, személyügyi központnál alkalmazásban álló személy, c) a személyügyi központ felügyeletét ellátó közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter és az általa meghatározott körben, az általa feljogosított kormánytisztviselő,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>saját adatai tekintetében az adatbázisban szereplő személy,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">f)</span>munkaügyi per kapcsán az eljáró bíróság, g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">h)</span>az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(6)</span>A személyügyi központ által vezetett nyilvántartásból kormányrendeletben meghatározott módon – személy azonosítására alkalmas adatokat nem tartalmazó – adatszolgáltatás végezhető.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-183\"><span class=\"lf-art-num\">183. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) Az államigazgatási szervek kormánytisztviselőinek képzésével, továbbképzésével, vizsgáztatásával összefüggő</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">nyilvántartását a személyügyi központ működteti. A személyügyi központ e feladata ellátása körében jogosult a (2)–(3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokba betekinteni. (2) A Kormány által rendeletben kijelölt vizsgaszervező a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgával, valamint a közigazgatási szakvizsgával kapcsolatban a következő adatok körét tartja nyilván, illetve kezeli</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, b) a vizsgázó munkáltatójára vonatkozó adatait,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>a vizsgajegyzőkönyvben foglalt adatokat, d) vizsgabizonyítvány számát, keltét,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>a vizsga teljesítéséhez szükséges adatokat. (3) A továbbképzést szervező a továbbképzés lebonyolításával kapcsolatban a következő adatok körét tartja nyilván, illetve kezeli a) a résztvevő természetes személyazonosító adatait,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a résztvevő munkáltatójára vonatkozó adatait, c) a továbbképzés teljesítéséhez szükséges adatokat.</div>\n<p class=\"lf-p\">Személyi anyag 184. § (1) A kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül a kormánytisztviselő öt évnél nem régebbi fényképét, a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapját, az önéletrajzot, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt, az esküokmányt, a kinevezést és annak módosítását, a főtisztviselői kinevezést, a vezetői kinevezést, a címadományozást, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratokat, a teljesítményértékelést, a minősítést, a kormányzati szolgálati jogviszonyt megszüntető iratot, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozatot, a közszolgálati igazolás másolatát együttesen kell tárolni (személyi anyag). (2) A személyi anyagba való betekintésre a 180. § (1) bekezdésben foglaltak jogosultak.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A kormánytisztviselő személyi anyagát az államigazgatási szerv fekteti fel, illetve kéri meg, ha a kormánytisztviselő korábban kormányzati szolgálati jogviszonyban állt. (4) A személyi anyagot – kivéve, amelyet a (3) bekezdés alapján átadtak – a jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A minisztériumokban és a Miniszterelnökségen foglalkoztatottak jogviszonyával összefüggő adatkezelés egyes szabályai, a közszolgálati nyilvántartás 185. § (1) A minisztériumokban és a Miniszterelnökségen foglalkoztatottakra a 176–184. §-ban foglalt rendelkezéseket a 185–188. §-ban foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter jogosult a minisztériumokban és a Miniszterelnökségen foglalkoztatottak esetében a kormányzati tevékenység összehangolásának biztosítása céljából az általuk vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba betekintetni. (3) A minisztériumok és a Miniszterelnökség közszolgálati alapnyilvántartását, mint adatfeldolgozó a személyügyi</div></div>", "next": 239915}