(5)Ha az európai közösségi jogász eseti jelleggel folytatott ügyvédi tevékenységének időtartama az egy évet meghaladja, köteles az eseti jelleggel folytatott ügyvédi tevékenységet a Magyar Ügyvédi Kamarának minden évben újból, az évforduló lejárta előtt bejelenteni.
\n
33.Az európai közösségi jogász működése
\n
77. §
\n
(1)Az európai közösségi jogász névhasználatában kizárólag az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakmai megnevezését szerepeltetheti, köteles továbbá feltüntetni a saját EGT-állama hivatalos nyelvén azon szakmai szervezetének megjelölését, amelynek tagja. A szakmai megnevezést magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is el kell látni, ha az az ügyvéd megnevezéssel összetéveszthető. Az európai közösségi jogász nem kelthet olyan látszatot, hogy az ügyvédi kamara ügyvéd tagja
\n
(2)* Azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály kötelező jogi képviseletet ír elő, az európai közösségi jogász csak akkor láthatja el a képviseletet, és büntetőeljárásban akkor láthatja el a terhelt védelmét, ha e célból ügyvéddel vagy ügyvédi irodával együttműködési szerződést kötött.
\n
(3)Azokban az ügyekben, amelyekben a jogszabály ügyvédi ellenjegyzésről rendelkezik, az európai közösségi jogász csak akkor működhet közre, ha e célból ügyvéddel vagy ügyvédi irodával együttműködési szerződést kötött, és az okiratot az együttműködő ügyvéd vagy az együttműködő ügyvédi iroda ügyvéd tagja ellenjegyzi.
\n
(4)* Az európai közösségi jogász mindazokban
\n
a)a kötelező jogi képviseletet igénylő ügyekben, amelyekben a megbízója képviseletében, illetve
\n
b)a büntetőeljárásokban, amelyekben a terhelt védőjeként első alkalommal jár el bíróság vagy más hatóság előtt, köteles az együttműködési szerződést és – ha az nem magyar nyelvű – annak hiteles magyar fordítását bemutatni.
\n
(5)Ha az együttműködési szerződés megszűnik, ennek tényét az európai közösségi jogász írásban haladéktalanul köteles bejelenteni annak a bíróságnak és más hatóságnak, amelyek előtt az együttműködés létrejöttét korábban igazolta.
\n
(6)Az együttműködési szerződés főbb tartalmi elemeit kamarai szabályzat határozza meg.
\n
78. §
\n
(1)A Magyarország területén állandó jelleggel ügyvédi tevékenységet folytató európai közösségi jogász a működése során köteles betartani e törvény rendelkezéseit és a kamarai szabályzatokban foglaltakat
\n
(2)Az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogász működésére a jogi képviselet tekintetében e törvény rendelkezései irányadók; egyéb tevékenységére a saját EGT-államának az ügyvédi tevékenység folytatására ilyen esetben irányadó szabályai alkalmazandóak, továbbá e törvény rendelkezései és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban foglaltak is, feltéve, hogy azok Magyarország területén nem állandó jelleggel folytatott tevékenység hiányában is alkalmazhatóak.
\n
(3)Ha az európai közösségi jogász ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel nélkül nyújt eseti szolgáltatást, az e törvényben az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogásszal szemben támasztott követelmények betartását a szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes területi kamara ellenőrizheti.
\n
(4)Az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogászra egyebekben az egyéni ügyvédre vonatkozó szabályok irányadók.
\n
XV. FEJEZET
\n
AZ ALKALMAZOTT EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOGÁSZ
\n
79. §
\n
(1)Az alkalmazott európai közösségi jogász az ügyvédi tevékenységet európai közösségi jogásszal, ügyvéddel vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszonya alapján, munkáltatója helyetteseként, munkáltatója ügyfelei számára gyakorolja
\n
(2)Alkalmazott európai közösségi jogászként Magyarország területén ügyvédi tevékenység
\n
a)állandó jelleggel csak az ügyvédi kamarai nyilvántartásba alkalmazott európai közösségi jogászként való felvételt,
\n
b)eseti jelleggel az ügyvédi kamarai nyilvántartásba alkalmazott európai közösségi jogászként való felvételt, vagy a Magyar Ügyvédi Kamarához intézett bejelentés megtételét követően folytatható.
\n
80. §Kérelmére az ügyvédi kamarai nyilvántartásba alkalmazott európai közösségi jogászként fel kell venni azt, aki
\n
a)az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely államban ügyvédi tevékenység folytatására jogosult,
\n
b)az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a fedezetét Magyarországon érvényesíthető felelősségbiztosítás biztosítja,
\n
c)ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll a területi kamara működési területén irodával rendelkező, az alkalmazott európai közösségi jogászi tevékenység folyamatos gyakorlására is alkalmas irodahelyiséget fenntartó ügyvéddel, európai közösségi jogásszal vagy ügyvédi irodával és
\n
d)nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
\n
81. §(1) Alkalmazott európai közösségi jogász felett munkáltatói jogkört csak európai közösségi jogász vagy ügyvéd gyakorolhat
\n
(2)Az alkalmazott európai közösségi jogászra egyebekben az alkalmazott ügyvédre vonatkozó rendelkezések irányadók.
\n
XVI. FEJEZET
\n
A KÜLFÖLDI JOGI TANÁCSADÓ
\n
82. §
\n
(1)A külföldi jogi tanácsadó magyar ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti hazai jogáról, valamint a nemzetközi jogról és az ezekkel összefüggő joggyakorlatról ad jogi tanácsot. A külföldi jogi tanácsadó más ügyvédi tevékenységet Magyarországon nem végezhet
\n
(2)A külföldi jogi tanácsadó a tevékenysége során – a külföldi jogi tanácsadói minőségre utalással – használhatja a saját személynevét, a külföldi ügyvédi irodája nevét, a bejegyzésének államában nyilvántartott formában.
\n
(3)Ügyvédi tevékenység az ügyvédi kamarai nyilvántartásba külföldi jogi tanácsadóként történő felvételt követően folytatható. Ez a rendelkezés nem érinti a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályokat.
\n
83. §(1) Kérelmére a külföldi jogi tanácsadóként az ügyvédi kamarai nyilvántartásba fel kell venni azt, aki
\n
a)külföldön ügyvédi tevékenység folytatására jogosult,
\n
b)az a) pont szerinti országban nem áll büntető- vagy fegyelmi eljárás hatálya alatt,
\n
c)együttműködési szerződést kötött olyan ügyvéddel, ügyvédi irodával, amely a területi kamara működési területén irodával rendelkezik, és a külföldi jogi tanácsadói tevékenység folyamatos gyakorlására is alkalmas irodahelyiséget tart fenn,
\n
d)az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a fedezetét Magyarországon érvényesíthető felelősségbiztosítás biztosítja és
\n
e)nem esik az ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá.
\n
(2)Nem vehető fel külföldi jogi tanácsadóként az ügyvédi kamarai nyilvántartásba az a külföldi ügyvéd, aki, illetve akinek a külföldi ügyvédi irodája Magyarországon kereskedelmi képviseletet létesített.
\n
84. §
\n
(1)A külföldi jogi tanácsadó a tevékenységét kizárólag annak az ügyvédnek, ügyvédi irodának adott megbízás alapján végezheti, amellyel az együttműködési szerződést kötötte
\n
(2)Ha az együttműködési szerződés úgy rendelkezik, a külföldi jogi tanácsadó a tevékenységi körében maga is elfogadhatja a megbízást.
\n
(3)Az együttműködési szerződés a külföldi jogi tanácsadó külföldi ügyvédi irodájával is megköthető.
\n
(4)A külföldi jogi tanácsadónak tevékenysége során kifejezésre kell juttatnia, hogy magyar ügyvédi kamarai tagként nincs bejegyezve, és nem keltheti azt a látszatot, hogy magyar joggal kapcsolatban ügyvédi tevékenység folytatására jogosult.
\n
XVII. FEJEZET
\n
AZ IRODAGONDNOK
\n
85. §(1) A területi kamara irodagondnokot jelöl ki az ügyvédi kamarai nyilvántartásba irodagondnoki tevékenység folytatására jogosultként bejegyzett ügyvédek közül
\n
a)* az ügyvédi iroda vagy európai közösségi jogászi iroda részére, ha az irodának nem marad ügyvédi tevékenységet gyakorló tagja,
\n
b)az ügyvéd és európai közösségi jogász részére, ha
\n
ba)ügyvédi tevékenysége folytatásában akadályoztatva van és nincs helyettese, vagy
\n
bb)területi kamarai tagsága megszűnt, illetve az európai közösségi jogászt az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törölték, és folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról, iratainak vagy e törvény szerint vezetett nyilvántartásainak elhelyezéséről nem gondoskodott,
\n
c)a jogutód nélkül megszűnő ügyvédi iroda részére, ha
\n
ca)nem nyújtja be közzétételre a leltárral alátámasztott, taggyűlés által jóváhagyott nyitó és záró mérlegét és a vagyonfelosztási javaslatot,
\n
cb)nem terjeszti elő a záró elszámolását az ügyfelekkel történő elszámolásról és a letétek kifizetéséről,
\n
cc)nem igazolja, hogy a folyamatban lévő ügyei ellátásáról gondoskodott, vagy
\n
cd)nem igazolja, hogy gondoskodott az ügyfeleket megillető iratok kiadásáról, a nem selejtezhető iratok megőrzéséről, illetve levéltárban történő elhelyezéséről,
\n
d)a felszámolási eljárás alatt álló ügyvédi iroda részére.
\n
(2)Az irodagondnok
\n
a)ellátja – az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben az irodavezetővel együttműködve – az ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda ügyeiben a halaszthatatlan jogi cselekményeket, rendelkezési jogot nyer a letéti számla és az ügyvéd, európai közösségi jogász által az ügyfelektől átvett vagyontárgyak, valamint – a csőd- és felszámolási eljárások kivételével – az ügyvédi iroda fizetési számlái felett, megkísérli a kikötött, de még ki nem fizetett ügyvédi díjak beszedését, és jogosult az ügyvéd, ügyvédi iroda irataiba betekinteni, vagy
\n
b)az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben – ha ezt az irodavezető elmulasztja – az ügyvédi iroda vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti, kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont az ügyvédi iroda tagjai, illetve örökösei között pénzben vagy természetben felosztja és az ügyvédi iroda működését megszünteti.
\n
(3)Az irodagondnok a (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében jogosult az ügyvéd, az európai közösségi jogász, illetve az ügyvédi iroda képviseletére.
\n
(4)Az irodagondnok a tevékenységéért kamarai szabályzatban meghatározott mértékű díjazásra jogosult, amelyet az, illetve annak a jogutódja köteles viselni, akinek a számára az irodagondnokot kijelölték. Amennyiben az irodagondnok díja behajthatatlan, azt a területi kamara viseli.
\n
(5)Az irodagondnok kijelölését meg kell szüntetni, ha a kijelölés oka megszűnt.
\n
86. §
\n
(1)A területi kamara kérelemre az ügyvédi kamarai nyilvántartásban az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultságát bejegyzi annak a legalább ötéves ügyvédi joggyakorlattal rendelkező ügyvédnek, aki a kamara tagja. Nem jegyezhető be az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultsága annak, *
\n
a)aki ellen fegyelmi eljárás folyik vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
\n
b)akinek folyamatban van a kamarai tagságának törlésére irányuló eljárás, vagy
\n
c)aki a tevékenységét szünetelteti.
\n
(2)A területi kamara törli az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultságát annak, aki ezt kéri, valamint annak, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.
\n
ÖTÖDIK RÉSZ AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGET GYAKORLÓ SZERVEZETEK
\n
XVIII. FEJEZET
\n
AZ ÜGYVÉDI IRODA
\n
87. §
\n
(1)Az ügyvédi iroda olyan jogi személy, amelyet egy vagy több ügyvéd, illetve európai közösségi jogász tag üzletszerű közös ügyvédi tevékenység folytatására alapít, és amelynél a tag kötelezettsége az ügyvédi irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon szolgáltatására és egyéb az alapító okiratban meghatározott vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki
\n
(2)Az ügyvéd és az európai közösségi jogász csak egy ügyvédi iroda tagja lehet.
\n
(3)Ügyvédi iroda az alapító okiratban meghatározott mértékű jegyzett tőkével is alapítható.
\n
(4)Ha az ügyvédi iroda jegyzett tőkéje eléri a hárommillió forintot, az (5) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az ügyvédi iroda kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. Ha az ügyvédi iroda jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot az ügyvédi irodának a vagyonával nem fedezett kötelezettségeiért az ügyvédi iroda tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
\n
(5)Ha az ügyvédi iroda vagyona a követelést nem fedezi, az ügyvédi iroda tagja az általa ügyvédi tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért, illetve sérelemdíj megfizetéséért a saját vagyonával korlátlanul felel. Az ügyvédi iroda e bekezdés szerinti kárt okozó tagja – mögöttes felelősségének érintése nélkül – az ügyvédi irodával együtt is perelhető.
\n
88. §
\n
(1)Az ügyvédi iroda alapító okirata úgy rendelkezhet, hogy a tagsági viszony megszűnése után – ideértve a tagsági jogviszony kamarai formaváltás miatti megszűnését – a tagot megillető vagyonrész, ha a tag kéri, az irodánál marad (a továbbiakban: vagyoni tagság)
\n
(2)Vagyoni tagság esetén az alapító okiratban rendelkezni kell a vagyoni tag jogairól és kötelezettségeiről, valamint az elszámolás módjáról.
\n
(3)A vagyoni tag ügyvédi iroda keretében nem végezhet ügyvédi tevékenységet. Az egyszemélyes ügyvédi iroda képviseletével járó, jogszabályból fakadó kötelezettségeit a vagyoni tag látja el.
\n
(3a)* A vagyoni tag az ügyvédi iroda alapító okiratának az ügyvédi irodai tagsága helyreállítása céljából történő módosítása során szavazati joggal rendelkezik. Az egyszemélyes ügyvédi iroda vagyoni tagja ügyvédi irodai tagsága helyreállítása céljából az ügyvédi iroda alapító okiratát módosíthatja.
\n
(4)A vagyoni tagság közös megegyezéssel és a 92. § szerinti rendes felmondással megszüntethető, valamint az ügyvédi iroda megszűnésével és a vagyoni tag halálával megszűnik. A vagyoni tagság megszűnése esetén az ügyvédi iroda köteles a vagyoni taggal vagy örököseivel elszámolni.
\n
34.Az ügyvédi iroda alapítása
\n
89. §
\n
(1)Az ügyvédi iroda létrehozására a jogi személy létrehozására vonatkozó szabályok azzal alkalmazandók, hogy ügyvédi iroda az ügyvédi irodák nyilvántartásába való felvétellel jön létre
\n
(2)Az ügyvédi iroda létrehozásáról a tagok alapító okiratban rendelkeznek. Az alapító okiratban a Polgári Törvénykönyvben meghatározottakon túl meg kell határozni:
\n
a)az ügyvédi iroda fiókirodáját, illetve alirodáját, ha az ügyvédi iroda fiókirodával, illetve alirodával rendelkezik,
\n
b)az ügyvédi iroda tagjait megillető szavazati jogot, és a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást,
\n
c)az ügyvédi iroda képviseletének, a megbízás elfogadásának szabályait,
\n
d)az irodavezető megbízatásának hatályát, több irodavezető esetén az irodavezetés szabályait,
\n
e)a taggyűlés működésének szabályait,
\n
f)a tagok közötti elszámolás szabályait,
\n
g)az irodából való kizárás, rendkívüli felmondás, a tagsági viszony megszűnésének szabályait,
\n
h)az iroda megszűnésének szabályait, továbbá
\n
i)a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásának szabályait.
\n
(3)Az egyszemélyes ügyvédi iroda az alapító okiratában a Polgári Törvénykönyvben meghatározottakon túl a (2) bekezdés a) és h) pontjában felsoroltakat kell meghatározni, és az ügyvédi iroda tagja gyakorolja az irodavezető jogait, illetve teljesíti kötelezettségeit.
\n
(4)Az ügyvédi iroda tagja jogosult az ügyvédi iroda könyveibe, elszámolásaiba betekinteni. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
\n
(5)Az ügyvédi iroda székhelye az iroda. Iroda csak olyan területi kamara működési területén létesíthető, ahol az ügyvédi iroda bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett taggal rendelkezik. Társas ügyvédi irodának valamennyi olyan területi kamara működési területén irodával, illetve fiókirodával kell rendelkeznie, ahol az ügyvédi iroda bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett taggal rendelkezik.
\n
(6)Az irodavezető kérelmére az ügyvédi irodák nyilvántartásába kérelmére fel kell venni az ügyvédi irodát, ha
\n
a)az alapító okirat megfelel az (1)–(5) bekezdésben meghatározott feltételeknek,
\n
b)az alapító okirat nem ütközik jogszabályba vagy kamarai szabályzatba, és
\n
c)az ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve sérelemdíj megfizetésének a fedezetét felelősségbiztosítás biztosítja.
\n
90. §
\n
(1)Az ügyvédi iroda megnevezése tartalmazhatja annak a valamely EGT-államban bejegyzett ügyvédi társulásnak az idegen nyelvű megnevezését, amelynek tagja az ügyvédi irodában tag európai közösségi jogász
\n
(2)Az ügyvédi iroda nevére vonatkozó további szabályokat a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban határozza meg.
\n
35.Az ügyvédi iroda szervei
\n
91. §(1) Az ügyvédi iroda döntéshozó szerve az ügyvédi iroda tagjaiból álló taggyűlés
\n
(2)Egyszemélyes ügyvédi iroda esetében a döntéshozó szerv hatáskörét az egyedüli tag gyakorolja, aki a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben írásban határoz.
\n
(3)Az ügyvédi iroda ügyvezetését a tagok közül választott egy vagy több irodavezető látja el.
\n
36.Az ügyvédi irodai tagság megszűnése
\n
92. §(1) Az ügyvédi irodai tagsági viszony megszűnik
\n
a)a tag ügyvédi kamarai tagságának megszűnésével, vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlésével,
\n
b)a tagok közös megegyezésével,
\n
c)rendes felmondással,
\n
d)rendkívüli felmondással,
\n
e)kizárással, vagy
\n
f)az ügyvédi iroda megszűnésével.
\n
(2)A tagsági viszony megszűnésekor az ügyvédi iroda a volt taggal vagy örökösével – a 88. § (1) bekezdés kivételével – köteles elszámolni.
\n
93. §
\n
(1)A tagsági viszonyt – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – az ügyvédi iroda tagja három hónapra felmondhatja. Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, az ügyvédi iroda a felmondási időt legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja
\n
(2)A tagsági viszonyt – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – az ügyvédi iroda három hónapra felmondhatja, egyidejűleg közölnie kell a tagot megillető vagyonrészt, amelyet a tagság megszűnésének napján az iroda köteles kiadni. Ha a tag a számára megállapított vagyonrészt vitatja, azt a felmondás közlését követő tizenöt napon belül köteles az irodának bejelenteni. Többségi szavazati joggal rendelkező tag tagsági jogviszonya nem mondható fel.
\n
(3)Az ügyvédi iroda tagja a tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondhatja, ha az iroda másik tagja az alapító okiratban foglaltakat súlyosan megszegte, vagy olyan magatartást tanúsított, amely a vele való együttműködést, illetve az iroda tevékenységét súlyosan veszélyezteti.
\n
94. §Legalább háromtagú ügyvédi iroda taggyűlése a tagot kizárhatja, ha magatartásával az iroda tevékenységét súlyosan veszélyezteti
\n
37.Az ügyvédi iroda átalakulása
\n
95. §(1) Az ügyvédi iroda más típusú jogi személlyé nem alakulhat át
\n
(2)Ügyvédi iroda csak ügyvédi irodával egyesülhet és csak ügyvédi irodákra válhat szét. Az ügyvédi irodák egyesülésére és szétválására a Polgári Törvénykönyvnek a jogi személyek egyesülésére és szétválására vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
\n
(3)Az átalakuló, az átalakulással létrejövő iroda vagyonmérleg-készítési, vagyonértékelési, vagyonmegállapítási kötelezettségére, az átalakulás eljárási szabályaira a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságok átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
\n
(4)Az ügyvédi iroda egyesülése és szétválása tárgyában az érintett ügyvédi iroda vagy ügyvédi irodák taggyűlése dönt. Az egyesülés és a szétválás az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétellel hatályosul.
\n
(5)A megbízásnak a jogutód ügyvédi irodára való átszállásáról a megbízott ügyvédi iroda a megbízót haladéktalanul, de legkésőbb a változásbejegyzési kérelemnek az ügyvédi kamara részére történő előterjesztésével egyidejűleg értesíti, és egyúttal tájékoztatja a megbízás felmondására vagy korlátozására vonatkozó feltételekről.
\n
(6)A szétváló ügyvédi iroda jogutódai az ügyvédi irodának a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha valamely vagyontárgyról a szétválás során nem rendelkeztek, a vagyontárgy vagy annak ellenértéke valamennyi jogutód irodát a vagyonmegosztás arányában illeti meg. Ha a kötelezettség csak a szétválást követően válik ismertté, a jogutód ügyvédi irodák felelőssége egyetemleges. Egyetemleges a jogutód ügyvédi irodák felelőssége akkor is, ha a szétválás során rendelkeztek ugyan a kötelezettségről, de a kötelezettséget a kötelezett ügyvédi iroda nem teljesítette. E rendelkezéseket a megbízásból fakadó kötelezettségeket illetően csak az esetleges kártérítési felelősségre lehet alkalmazni.
\n
38.Az ügyvédi iroda megszűnése
\n
96. §(1) Az ügyvédi iroda az ügyvédi irodák nyilvántartásából való törléssel szűnik meg
\n
(2)A területi kamara az ügyvédi irodák nyilvántartásából törli az irodát, ha
\n
a)az ügyvédi iroda taggyűlése dönt az ügyvédi iroda jogutódlással történő megszüntetéséről,
\n
b)az ügyvédi iroda taggyűlése dönt az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetéséről,
\n
c)az ügyvédi irodának nem marad sem ügyvéd, sem európai közösségi jogász, sem vagyoni tagja,
\n
d)az ügyvédi iroda a létesítésére előírt feltételeknek felhívás ellenére nem felel meg,
\n
e)a bíróság az ügyvédi irodát felszámolási eljárásban jogutód nélkül megszünteti,
\n
f)az ügyvédi iroda adószámát véglegesen törlik, vagy
\n
g)az ügyvédi iroda számára irodagondnokot jelöltek ki, és a kijelölés megszüntetésére vagy az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésére a kijelöléstől számított három éven belül nem került sor.
\n
(3)Ha az ügyvédi iroda a létesítésére előírt feltételeknek nem felel meg, a területi kamara felszólítja, hogy e feltételeknek harminc napon belül tegyen eleget.
\n
(4)*
\n
(5)* Ha az ügyvédi iroda jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt ügyvédi iroda volt a tulajdonosa, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti vagyonrendezési eljárást kell lefolytatni azzal, hogy a törölt cégre vonatkozó rendelkezéseket a törölt ügyvédi irodára kell alkalmazni.
\n
97. §(1) Az ügyvédi iroda taggyűlése akkor dönthet az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetéséről, ha igazoltan *
\n
a)gondoskodott megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről,
\n
b)gondoskodott az ügyvédi iroda alkalmazásában álló alkalmazott ügyvéd, ügyvédjelölt, alkalmazott európai közösségi jogász, illetve ügyvédasszisztens munkaviszonyának a megszüntetéséről, valamint
\n
c)gondoskodott az ügyvédi iroda iratanyagának ügyvédnél, ügyvédi irodánál vagy ügyvédi levéltárban vagy más olyan módon való elhelyezéséről, amely biztosítja az ügyvédi titok megőrzését és az iratok utólagos visszakereshetőségét.
\n
(2)Egyszemélyes ügyvédi iroda a jogutód nélküli megszüntetéséről szóló döntésében az ügyvédi tevékenységre vonatkozó valamennyi megbízásából fakadó jogait és kötelezettségeit tagjára annak egyéni ügyvédként való bejegyzése hatályával – ügyfelei hozzájárulása nélkül is – átruházhatja, azzal, hogy a bejegyzést követően az ügyvédi iroda ügyvédi tevékenységet nem folytathat.
\n
(3)Ha a területi kamara – a felszámolás esetét kivéve – az ügyvédi irodát a jogutód nélküli megszüntetéséről való döntést követő két éven belül bármely okból nem törli a nyilvántartásból,
\n
a)a területi kamara az irodavezetőt, illetve az irodagondnokot határozatával felmenti, és az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetése feladatainak befejezésére irodagondnokot jelöl ki, valamint
\n
b)az ügyvédi tevékenységtől három évre eltiltja azt, a személyt, aki a jogutód nélküli megszűnés elhatározása időpontjában vagy az azt megelőző egy évben az ügyvédi iroda irodavezetője vagy többségi szavazattal rendelkező tagja volt, kivéve, ha bizonyítja, hogy a törlés elmaradását ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a körülmény bekövetkezését elhárítsa.
\n
(4)Az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyon – az alapító okirat eltérő rendelkezése vagy megegyezés hiányában – vagyoni hozzájárulásuk arányában az ügyvédi iroda tagjait illeti meg.
\n
(5)Ha az ügyvédi iroda megszűnésére tagjának halála miatt kerül sor, a (4) bekezdés szerinti vagyonrész az örököst illeti meg.
\n
(6)A jogutód nélkül megszűnt ügyvédi iroda tagja, illetve örököse az ügyvédi iroda tartozásaiért az ügyvédi iroda vagyonából rá eső rész erejéig felel.
\n
(7)A jogutód nélküli megszűnés esetén, – ha arra nem a felszámolási eljárásban kerül sor – a végelszámolási eljárás alatt álló szervezetek könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
\n
98. §(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt az ügyvédi iroda nevét a „cs.a.”, illetve az „f.a.” toldattal kell használni
\n
(2)Ha a nyitó mérleg alapján az állapítható meg, hogy az ügyvédi iroda vagyona a tartozások kifizetéséhez nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem bocsátják az ügyvédi iroda rendelkezésére vagyoni hozzájárulásként, az ügyvédi iroda megszűnésével összefüggő feladatokkal megbízott személy haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani a bírósághoz. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a taggyűlés hozzájárulására nincs szükség, de a felszámolás kezdeményezéséről az ügyvédi iroda megszűnésével összefüggő feladatokkal megbízott személynek a taggyűlést egyidejűleg tájékoztatnia kell.
\n
(3)A csődeljárás és a felszámolási eljárás szempontjából nem tartozik az ügyvédi iroda vagyonába az ügyfelek által vagy az ügyfelek javára az irodánál letétbe helyezett, vagy az ügyvédi iroda által az ügyféltől megőrzésre átvett pénz, értékpapír, egyéb vagyontárgy.
\n
(4)Ha a bíróság az ügyvédi iroda felszámolását rendeli el, vagy a felszámolási eljárást megszünteti, az erről szóló jogerős végzést a jogerőre emelkedést követő három munkanapon belül megküldi annak a területi kamarának is, amelynek területén az ügyvédi iroda működik. A területi kamara a végzés kézhezvételét követő három munkanapon belül irodagondnokot jelöl ki, illetve az irodagondnok kijelölését megszünteti, és erről, a kijelölést tartalmazó kamarai határozat megküldésével, a bíróságot és – irodagondnok kijelölése esetén – a felszámolót három munkanapon belül értesíti.
\n
(5)A felszámolási eljárás elrendelését követően az ügyvédi iroda vezetője a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 31. § szerinti kötelezettségeit azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a (3) bekezdés szerinti vagyont, az azzal összefüggő okiratokat, bizonylatokat, valamint az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat az irodagondnoknak köteles átadni.
\n
(6)Az ügyvédi iroda vezetője a felszámolóbiztossal és az irodagondnokkal együttműködni köteles annak érdekében, hogy a még folyamatban lévő megbízási jogviszonyokból eredő követelései beszedésre kerülhessenek.
\n
(7)Az ügyvédi iroda felszámolása esetén a Cstv. 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti iratjegyzékben nem kell feltüntetni az (5) bekezdésben meghatározottak szerint, az irodagondok részére átadott iratokat. Ezekből az irodagondnok külön iratjegyzéket köteles felvenni, és azt a területi kamara elnökének átadni.
\n
39.Az ügyvédi iroda megbízása
\n
99. §(1) Az ügyvédi irodának adott megbízás megszűnik a megbízott ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésével
\n
(2)Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy szűnik meg, hogy ügyvédi tevékenységét tovább folytatja, az ügyvéd – az ügyfél hozzájárulása esetén – az elszámolásban részére kiadott megbízási szerződésben megbízottá válik.
\n
40.Az európai közösségi jogászi iroda
\n
100. §
\n
Ha az ügyvédi irodának kizárólag európai közösségi jogász tagja van, vagy az iroda nevében nem szerepel legalább egy ügyvéd tag családi neve, az iroda megnevezésében az ügyvédi iroda helyett az európai közösségi jogászi iroda kifejezést kell alkalmazni. Az európai közösségi jogászi irodára egyebekben az ügyvédi irodára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
\n
XIX. FEJEZET
\n
AZ ÜGYVÉDI TÁRSULÁS ÉS AZ ÜGYVÉDI IRODAKÖZÖSSÉG
\n
101. §
\n
(1)Ügyvédi tevékenység tartós ellátása céljából, írásbeli társulási megállapodással, önálló jogalanyisággal nem rendelkező, saját név alatt működő ügyvédi társulás hozható létre
\n
(2)Ügyvédi társulás tagja ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó vagy ügyvédi iroda lehet.
\n
(3)Az ügyvédi társulás nevét, létrejöttét, megszűnését, az ügyvédi társulást vezető, képviselő ügyvéd nevét, az ügyvédi társulásban részt vevő ügyvédek nevét, az ügyvédi társulásban résztvevők névhasználatának módját, illetve a résztvevők személyében történt változást írásba kell foglalni, valamint a területi kamarának be kell jelenteni.
\n
102. §
\n
(1)Ügyvédi tevékenység közös infrastruktúra igénybevétele és részleges vagy teljes közös költségviselés mellett való, minden más tekintetben önálló és független, tartós folytatása esetén, írásbeli megállapodással, önálló jogalanyisággal nem rendelkező, saját név alatt nem működtethető, ügyvédi irodaközösség is létrehozható
\n
(2)Ügyvédi irodaközösség tagja ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó vagy ügyvédi iroda lehet.
\n
(3)Az ügyvédi irodaközösség létrejöttét, megszűnését, az együttműködésben résztvevőket, illetve a résztvevők személyében történt változást a területi kamarának be kell jelenteni.
\n
103. §Az ügyvédi társulásra és az ügyvédi irodaközösségre vonatkozó részletes szabályokat kamarai szabályzat állapítja meg
\n
XX. FEJEZET
\n
AZ ÜGYVÉDASSZISZTENS
\n
104. §
\n
(1)Az ügyvéd, az európai közösségi jogász, és az ügyvédi iroda saját maga, illetve az ügyvédi társulás vagy ügyvédi irodaközösség munkájának segítése érdekében egy vagy több általános képviseleti joggal is rendelkező ügyvédasszisztenst alkalmazhat munkaviszonyban
\n
(2)Az ügyvédasszisztens az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász vagy az ügyvédi iroda vezetőjének irányítása mellett képviseli az ügyvédet vagy az ügyvédi irodát az e törvényben meghatározott keretek között és kivételekkel.
\n
(3)Ügyvédasszisztensi tevékenységet az végezhet, akit a területi kamara az ügyvédi kamarai nyilvántartásba ügyvédasszisztensként felvett.
\n
41.Az ügyvédasszisztens képviseleti jogosultsága
\n
105. §(1) Az ügyvédasszisztens nem képviselheti munkáltatóját
\n
a)ügyvédi tevékenység gyakorlásában,
\n
b)az ügyvédi megbízás elvállalása, módosítása vagy megszüntetése során,
\n
c)az ügyvédi meghatalmazás elfogadása során,
\n
d)az előzetes vizsgálat során, a fegyelmi, az etikai, vagy az e törvény szerinti közvetítői eljárásban,
\n
e)ügyvédi kamara szerveiben való részvétele során,
\n
f)az ügyvédi iroda határozata elleni bírósági eljárásban, valamint
\n
g)a pénzletétek adatainak az elektronikus nyilvántartásban való rögzítésében, módosításában vagy törlésében.
\n
(2)Az ügyvédasszisztens az (1) bekezdéstől eltérően jogosult munkáltatója képviseletében ügyvéd vagy európai közösségi jogász irányítása mellett
\n
a)az ügyfél, illetve képviselője személyazonosságának ellenőrzésére,
\n
b)ingatlan adatainak megtekintésére és ellenőrzésére,
\n
c)megbízótól átvett vagy megbízót illető iratok átvételére, arról átvételi elismervény adására,
\n
d)az ügyfél részére iratok kiadására,
\n
e)fegyelmi és etikai eljárás kivételével a munkáltató képviseletében az ügyvédi kamara előtti eljárásra,
\n
f)* papíralapú okiratról oldalhű elektronikus másolat, elektronikus okiratról az elektronikus okirat képi megjelenésének megfelelő papíralapú másolat készítésére,
\n
g)az ügyvédi tevékenység gyakorlója által elektronikusan aláírt dokumentum elektronikus úton történő továbbítására, valamint
\n
h)adat kérésére a pénzletétekről vezetett elektronikus nyilvántartásból.
\n
(3)Az ügyvédasszisztens jogosult munkáltatója ügyleti képviseletére, valamint munkáltatója mint az eljárás alanya képviseletére bírósági, hatósági eljárásban, ha a jogi képviselet nem kötelező.
\n
(4)Az ügyvédi iroda alkalmazásában álló ügyvédasszisztens – az ügyvédi irodával fennálló jogvitában való képviselet kivételével – jogosult az ügyvédi iroda tagjának a képviseletére, ha a jogi képviselet nem kötelező.
\n
42.Az ügyvédasszisztensi tevékenység folytatásának feltételei
\n
106. §
\n
(1)Az ügyvédi kamarai nyilvántartásba ügyvédasszisztensként munkáltatója kérelmére fel kell venni azt a nagykorú személyt, akinek a cselekvőképességét e tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták és nem esik a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok alá. Az ügyvédi iroda által előterjesztett kérelemhez csatolni kell az alapító okirat módosítását, valamint be kell szerezni az ügyvédasszisztens hozzájáruló nyilatkozatát
\n
(2)Nem lehet ügyvédasszisztens
\n
a)akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
\n
b)akit e foglalkozástól vagy az ügyvédi tevékenység gyakorlásától jogerősen eltiltottak, az eltiltás, vagy a kamarából való kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, valamint
\n
c)az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő három évig az, akivel szemben jogerősen megállapították, hogy jogosulatlanul folytatott rendszeresen és ellenérték fejében ügyvédi tevékenységet.
\n
(3)Az ügyvédasszisztens egyszerre több ügyvéd, európai közösségi jogász, illetve ügyvédi iroda ügyvédasszisztense kizárólag valamennyi érintett ügyvéd, európai közösségi jogász, illetve ügyvédi iroda hozzájárulása esetén, valamennyi ügyvéddel, európai közösségi jogásszal, illetve ügyvédi irodával fennálló munkaviszony keretében lehet.
\n
(4)Az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törölni kell azt az ügyvédasszisztenst
\n
a)* aki az (1) bekezdésben előírt feltételeknek nem felel meg,
\n
b)akinek nem áll fenn ügyvéddel, európai közösségi jogásszal vagy ügyvédi irodával munkaviszonya,
\n
c)aki meghalt, vagy
\n
d)aki, vagy akinek a tekintetében a munkáltatója azt kéri.
\n
(5)A (3) bekezdés szerinti esetben, ha a (4) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok csupán valamely munkáltató tekintetében áll fenn, az ügyvédasszisztenst az ügyvédi kamarai nyilvántartásból csak e munkáltatója tekintetében kell törölni. Az ügyvédi kamarai nyilvántartásba-vételi kérelem elutasítása, valamint a nyilvántartásból való törlés az ügyvédasszisztens munkaviszonyát nem szünteti meg.
\n
HATODIK RÉSZ FEGYELMI FELELŐSSÉG 43. Fegyelmi vétség
\n
107. §
\n
Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
\n
a)az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
\n
b)ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
\n
44.Fegyelmi büntetések
\n
108. §
\n
* A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével – a következők
\n
a)írásbeli megrovás,
\n
b)pénzbírság,
\n
c)kamarai közügyektől való eltiltás,
\n
d)ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás,
\n
e)ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás, valamint
\n
f)kizárás.
\n
109. §
\n
(1)A fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével – ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak –, mérlegelési jogkörében szabja ki
\n
(2)A pénzbírság összege – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével –
\n
a)ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén egymillió forintig,
\n
b)más ügyvédi tevékenységet gyakorló személy esetén ötszázezer forintig terjedhet.
\n
(3)A pénzbírságot az ügyvédi tevékenységet gyakorló személyt a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában nyilvántartó területi kamara, ennek hiányában a Magyar Ügyvédi Kamara részére kell megfizetni. A pénzbírság felhasználására a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának rendelkezései az irányadók.
\n
(4)A kamarai közügyektől való eltiltás a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított határozott ideig tart, annak legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. A kamarai közügyektől eltiltás hatálya alatt a fegyelmi vétség elkövetője nem viselhet kamarai tisztséget, szünetel a kamarai tagságból eredő szavazati és választójoga, valamint nem lehet irodagondnok.
\n
(5)Az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás határozott időre szól. Az eltiltás időtartama a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább egy, legfeljebb öt év.
\n
(5a)* Az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. Az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás hatálya alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem jogosult ingatlan-nyilvántartási ügyben jogi képviselet ellátására, illetve az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat tekintetében okiratszerkesztésre és ellenjegyzésre.
\n
(6)A kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama három év, leghosszabb időtartama tíz év. A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt ügyvédi tevékenység nem folytatható.
\n
(7)A fegyelmi büntetések egymás mellett is alkalmazhatók. Nem alkalmazható
\n
a)írásbeli megrovás mellett más fegyelmi büntetés, valamint
\n
b)* végrehajtásában fel nem függesztett kizárás mellett kamarai közügyektől eltiltás vagy ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás.
\n
(8)* Az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás tartamába a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtásának az időtartama nem számít bele.
\n
(9)* A kizárás fegyelmi büntetés időtartamába az ugyanazon ügyben elrendelt ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartamát – ideértve a 180. § szerinti felfüggesztés esetét is – be kell számítani. Az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás fegyelmi büntetés időtartamába az ugyanazon ügyben elrendelt ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztésének időtartamát be kell számítani. A beszámításnál az ügyvédi tevékenység egynapi felfüggesztése egy nap kizárásnak, az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság egynapi felfüggesztése egy nap ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltásnak felel meg.
\n
45.A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzése nyomán indult fegyelmi eljárás különös szabályai
\n
110. §
\n
* (1) A 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések a következők
\n
a)írásbeli megrovás,
\n
b)a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban (e törvény alkalmazásában a továbbiakban: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezések) foglalt kötelezettségek megsértése esetén kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra,
\n
c)a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségek megsértése esetén legfeljebb 400 000 000 Ft-ig terjedő pénzbírság,
\n
d)kizárás.
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni
\n
a)a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,
\n
b)a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékére,
\n
c)a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségek megsértése esetén a felelős személy által a területi elnökséggel szemben tanúsított együttműködésre,
\n
d)a szabályok megsértésének vagy a hiányosságnak az időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.
\n
(2a)* Ha a taggyűlés döntése alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségeket az ügyvédi iroda teljesíti, a kötelezettség teljesítéséért a fegyelmi felelősség
\n
a)a kötelezettség teljesítéséért ténylegesen felelős természetes személyt, vagy
\n
b)ha az a) pontban meghatározott személy nem állapítható meg, vagy a területi kamara fegyelmi hatásköre nem terjed ki rá, az irodavezető ügyvédet – több irodavezető esetén az irodavezető ügyvédeket közösen – terheli.
\n
(3)A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot a területi elnökség – az ügyvédi tevékenységet gyakorlóval történő közléssel egyidejűleg – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségek megsértése esetén köteles közzétenni a honlapján oly módon, hogy abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.
\n
(4)A (3) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését a területi elnökség elhalaszthatja, illetve mentesülhet a kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha
\n
a)a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése aránytalan hátrányt okozna az érintett számára;
\n
b)a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyára tekintettel az aránytalan lenne;
\n
c)hatósági eljárás megindítását vagy a már megindított eljárás lefolytatását veszélyeztetné.
\n
(5)A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség a területi elnökség döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül, névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.
\n
(6)Az (5) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzététele esetén a területi elnökség a jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles – a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg – közzétenni a honlapján.
\n
(7)A területi elnökség a (3) bekezdés alapján közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől számított öt évig köteles biztosítani. A jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk elérhetőségére a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi rendelkezések irányadók.
\n
46.A fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése
\n
111. §(1) Az írásbeli megrovás kivételével a fegyelmi büntetés végrehajtása határozott időre, legalább egy, legfeljebb három évre felfüggeszthető
\n
(2)A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának, és a fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.
\n
(3)A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi tanács a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelheti.
\n
47.A fegyelmi felelősségre vonást megszüntető okok
\n
112. §(1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a fegyelmi biztos a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezte
\n
(2)Nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja
\n
a)határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap, amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,
\n
b)jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt, továbbá
\n
c)az a) és a b) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.
\n
(3)Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekmény büntethetőségének elévülésével egyidejűleg évül el.
\n
(4)A közvetítői eljárás kezdeményezésére nyitva álló idő, a közvetítői eljárás, az előzetes vizsgálat, valamint kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárás tartama alatt az elévülés nyugszik.
\n
113. §(1) Elhunyt személlyel szemben fegyelmi felelősségre vonásnak nincs helye
\n
(2)* Az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés – az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel –, valamint az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya.
\n
(3)A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel nincs helye a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó fegyelmi felelősségre vonásának a kizárólag a munkáltatója, munkáltatójának kapcsolt vállalkozása, vagy a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv sérelmére elkövetett fegyelmi vétség miatt.
\n
(4)Ha a munkáltató a kamarai jogtanácsos, illetve a jogi előadó jogviszonyát részben vagy egészben a (3) bekezdés szerinti fegyelmi vétség miatt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti, a munkaviszonynak a munkáltató részéről történő, vétkes kötelezettségszegés miatti azonnali hatályú felmondással szüntette meg, e fegyelmi vétség miatt kizárólag írásbeli megrovás vagy kizárás fegyelmi büntetés alkalmazható.
\n
(5)A fegyelmi eljárás a (4) bekezdés szerinti körülménynek a fegyelmi biztos tudomására jutásától számított hat hónapon belül kezdeményezhető.
\n
48.Eljáró szervek és a határidő számítása *
\n
114. §
\n
(1)Az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy fegyelmi ügyében elsőfokon a regionális fegyelmi bizottságból, másodfokon az országos fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el
\n
(2)* Az eljárás lefolytatására az a regionális fegyelmi tanács illetékes, amelynek a működési területén működő területi kamara nyilvántartásában az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában szerepel. Ennek hiányában az országos fegyelmi bizottság elnöke által kijelölt regionális fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el.
\n
(3)A kamara elnökének, elnökhelyettesének, elnökségi tagjának, főtitkárának, titkárának, a regionális fegyelmi bizottság elnökének és tagjának, a fegyelmi biztosnak, valamint az országos fegyelmi főbiztosnak a fegyelmi ügyében az országos fegyelmi bizottság elnöke által kijelölt regionális fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el.
\n
(4)Az országos fegyelmi bizottság elnökének vagy tagjának fegyelmi ügyében a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által kijelölt regionális fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el.
\n
(5)* Az előzetes vizsgálat lefolytatására az a fegyelmi biztos illetékes, amelyik annak a területi kamarának az illetékességi területén működik, amelynek az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában a tagja, vagy amelyik az eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontjában nyilvántartja. Ha az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában a Magyar Ügyvédi Kamara tartja nyilván, az előzetes vizsgálatot a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által kijelölt fegyelmi biztos folytatja le.
\n
115. §(1) Az elsőfokú és a másodfokú fegyelmi tanács – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – három tagból áll
\n
(2)A másodfokú fegyelmi tanács öt tagból áll, ha az elsőfokú fegyelmi tanács kizárás fegyelmi büntetést alkalmazott, vagy a fegyelmi biztos fellebbezése kizárás fegyelmi büntetés alkalmazására irányul.
\n
(3)Ha a fegyelmi eljárás kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen indult, az elsőfokú és a másodfokú fegyelmi tanács egy tagja kamarai jogtanácsos.
\n
(4)Ha a fegyelmi eljárás alkalmazott ügyvéd ellen indult, az elsőfokú és a másodfokú fegyelmi tanács egy tagja alkalmazott ügyvéd.
\n
(5)* Ha a fegyelmi tanács a (3) és (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel a regionális fegyelmi bizottságból szabályszerűen nem alakítható meg, az országos fegyelmi bizottság elnöke intézkedik a fegyelmi tanács tagjának más regionális fegyelmi bizottságból történő kijelölése iránt. Ha az országos fegyelmi bizottság elnöke által kamarai jogtanácsos vagy alkalmazott ügyvéd tag nem jelölhető ki, akkor a fegyelmi tanács ügyvéd tagokból áll.
\n
(6)Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné válik, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi tanácsot jelöl ki.
\n
116. §(1) A fegyelmi biztos a területi kamara, az országos fegyelmi főbiztos a Magyar Ügyvédi Kamara választott tisztségviselőjeként jár el
\n
(2)A fegyelmi biztos, illetve az országos fegyelmi főbiztos tisztségével járó feladatokat a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott számú tisztségviselő láthatja el.
\n
116/A. § * Az e részben meghatározott határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig és december 24-től január 1-ig terjedő időszaka.
\n
49.Kizáró okok
\n
117. §
\n
(1)A fegyelmi tanács tagjaként, fegyelmi biztosként és országos fegyelmi főbiztosként nem járhat el,
\n
a)* aki fegyelmi eljárás vagy közvádra üldözendő bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
\n
b)aki a bejelentő vagy az eljárás alá vont személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,
\n
c)akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
\n
d)* aki abban a területi kamarában, amelynek az eljárás alá vont személy a tagja vagy nyilvántartottja, kamarai elnöki, elnökhelyettesi, elnökségi tagi, főtitkári, titkári tisztséget tölt be,
\n
e)a másodfokú eljárásban az, aki az elsőfokú eljárásban eljárt, vagy
\n
f)akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
\n
(2)A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatában meghatározott esetekben az elfogultságot vélelmezni kell.
\n
(3)* A kizárási ok bejelentésének az eljárás bármely szakaszában – a fegyelmi eljárást befejező határozat meghozataláig – helye van, azonban az (1) bekezdés f) pontja szerinti okra az eljárás alá vont személy csak akkor hivatkozhat, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről
\n
a)az előzetes vizsgálat során és az ügy tárgyaláson kívüli elbírálása esetén az egyes eljárási cselekményeket követően,
\n
b)a fegyelmi tárgyalás során a tárgyalás megkezdését követően szerzett tudomást, és a tudomásszerzéstől számítva az okot haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenti.
\n
118. §
\n
(1)A fegyelmi tanácsba jelölt tag, a fegyelmi biztos, illetve az országos fegyelmi főbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn
\n
(2)Ha olyan körülmény merült fel, amely a fegyelmi tanács elnökének, tagjának, a fegyelmi biztosnak vagy az országos fegyelmi főbiztosnak az elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont személy elfogultsági kifogást terjeszthet elő.
\n
(3)A kizárás tárgyában a fegyelmi bizottság elnöke, a fegyelmi tanács tagjaként eljáró regionális fegyelmi bizottság elnöke kizárása tárgyában az országos fegyelmi bizottság elnöke határoz.
\n
50.Az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás megindítása
\n
119. §(1) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot
\n
a)a területi kamara elnökének javaslatára hivatalból elrendeli, vagy
\n
b)bejelentés vagy hivatalos tudomásszerzés alapján hivatalból elrendelheti.
\n
(2)A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot nem rendeli el, ha
\n
a)a tudomására jutott adatok alapján a fegyelmi vétség elkövetésének a gyanúja nem állapítható meg,
\n
b)* a tudomására jutott magatartásnak vagy mulasztásnak az e rész szerinti eljárásban történő jogerős érdemi elbírálása már megtörtént,
\n
c)a tudomására jutott magatartásnak vagy mulasztásnak a kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárásban történő elbírálása folyamatban van, vagy
\n
d)a fegyelmi felelősségre vonhatóság megszűnt.
\n
(3)Ha a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot nem rendeli el, erről tájékoztatja a területi kamara elnökét.
\n
120. §
\n
(1)Bejelentés esetén a területi kamara elnöke a területi kamarához történő érkezéstől számított hatvan napon belül tájékoztatást ad a bejelentőnek arról, ha az előzetes vizsgálat elrendelésére nem került sor
\n
(2)Az országos fegyelmi főbiztos a fegyelmi biztost a bejelentés területi kamarához történő érkezéstől számított százhúsz napon belül az előzetes vizsgálat elrendelésére utasíthatja.
\n
121. §
\n
(1)A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendeléséről azzal egyidejűleg, a határozat megküldésével tájékoztatja az eljárás alá vont személyt, és közli vele az eljárás okát
\n
(2)A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendeléséről értesíti a területi kamara elnökét.
\n
(3)A területi kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről tájékoztatja a bejelentőt.
\n
(4)A fegyelmi biztos feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá vont személyt, meghallgathatja a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, az ügy iratait az ügyvédi tevékenységet gyakorló személytől bekérheti, és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni.
\n
(5)A fegyelmi biztos vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozik. Erről az eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell.
\n
122. §(1) Az előzetes vizsgálatot annak elrendelésétől számított három hónap alatt be kell fejezni
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti határidőt a fegyelmi biztos indokolt esetben, egy alkalommal további három hónappal meghosszabbíthatja. A határozatot az eljárás alá vont személy és a képviselője részére kell kézbesíteni. E határozat ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.
\n
123. §(1) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményétől függően határozatában
\n
a)kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett írásban figyelmeztetést alkalmazhat,
\n
b)ha írásbeli figyelmeztetést nem alkalmazott, fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén fegyelmi eljárást kezdeményez, vagy
\n
c)megszünteti az előzetes vizsgálatot.
\n
(2)A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot az (1) bekezdés c) pontja alapján akkor szünteti meg, ha
\n
a)a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja nem állapítható meg,
\n
b)* az előzetes vizsgálat alapjául szolgáló magatartásnak vagy mulasztásnak az e rész szerinti eljárásban történő jogerős érdemi elbírálása már megtörtént,
\n
c)az előzetes vizsgálat alapjául szolgáló, a 113. § (3) bekezdés szerinti magatartásnak vagy mulasztásnak a kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárásban történő jogerős elbírálása már megtörtént, és a 113. § (4) bekezdése alkalmazásának nincs helye,
\n
d)az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségre vonhatósága megszűnt.
\n
(3)Az előzetes vizsgálatra nyitva álló határidőn belül intézkedni kell a határozatnak az eljárás alá vont személy, valamint a képviselője részére történő kézbesítés iránt.
\n
(4)Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az eljárás alá vont személy a fegyelmi biztosnál a fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezheti. A fegyelmi eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a határozat hatályát veszti.
\n
(5)A (4) bekezdésben foglalt kivétellel az (1) bekezdés szerinti határozat ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.
\n
124. §(1) A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményéről a 123. § (1) bekezdése szerinti határozat kiadmányának megküldésével értesíti a területi kamara elnökét
\n
(2)A területi kamara elnöke az értesítés kézhezvételétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasíthatja.
\n
(3)Ha a területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasítja, a fegyelmi biztos az eljárás megszüntetése tárgyában hozott határozatát visszavonja, és fegyelmi eljárást kezdeményez.
\n
(4)A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményéről a (2) bekezdésben foglalt határidő elteltét követően, a határozat kivonatának megküldésével értesíti a bejelentőt. A határozat kivonata nem tartalmazhat ügyvédi titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a bejelentő nem jogosult.
\n
(5)* Az országos fegyelmi főbiztos a fegyelmi biztost az eljárás megszüntetéséről való tudomásszerzésétől számított harminc napon belül, de legfeljebb az eljárást megszüntető határozat meghozatalától számított hatvan napon belül a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasíthatja.
\n
125. §
\n
(1)A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatát és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi a regionális fegyelmi bizottság elnöke részére
\n
(2)A regionális fegyelmi bizottság elnöke az iratok érkezésétől számított nyolc napon belül kijelöli az eljáró elsőfokú fegyelmi tanácsot és annak elnökét, és a határozatot az ügy irataival együtt továbbítja a regionális fegyelmi tanács elnöke részére.
\n
51.Az elsőfokú fegyelmi tanács eljárása
\n
126. §(1) A fegyelmi eljárás a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatnak és az ügy iratainak a fegyelmi tanács elnökéhez történő érkezése napján kezdődik
\n
(2)* A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás kezdetétől számított tizenöt napon belül – az eljárás alá vont személy és a bejelentő egyidejű értesítése mellett – a következő intézkedéseket teheti:
\n
a)a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a fegyelmi biztosnak,
\n
b)a fegyelmi eljárás felfüggesztését kezdeményezi,
\n
c)az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezi, vagy
\n
d)kitűzi a tárgyalást.
\n
(3)Ha az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat kiegészítését rendeli el, a fegyelmi biztos soron kívül jár el, és a vizsgálat eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a fegyelmi tanács elnökét.
\n
(4)* A fegyelmi tanács százhúsz napon belül hoz határozatot. E határidőbe a fegyelmi tanács elnökének intézkedésére nyitva álló idő, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának időtartama, az előzetes vizsgálat kiegészítésének ideje, a kizárási indítvány elbírálásának időtartama, valamint az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be.
\n
(5)Ha a fegyelmi tanács a (4) bekezdésben foglalt határidő kétszeresét túllépi, a fegyelmi vétség elkövetésének megállapításán túl kizárólag írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazhat. Ebben az esetben ugyanazon fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben nem kezdeményezhető új fegyelmi eljárás.
\n
(6)A 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban az (5) bekezdés alkalmazásának nincs helye.
\n
52.Tárgyaláson kívüli elbírálás
\n
127. §(1) Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg
\n
(2)A tárgyaláson kívül hozott határozatban a kizárás kivételével bármely fegyelmi büntetés alkalmazható.
\n
(3)* A tárgyaláson kívül hozott határozat ellen csak a fegyelmi biztos fellebbezhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.
\n
(4)Ha az eljárás alá vont személy
\n
a)tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki,
\n
b)* tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos az ellen nem fellebbez, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
\n
53.A tárgyalás
\n
128. §(1) A tárgyalásra az eljárás alá vont személyt, képviselőjét és a fegyelmi biztost legalább nyolc nappal a tárgyalást megelőzően meg kell idézni
\n
(2)Ha az eljárás alá vont személy szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erről az ügyvédi tevékenységet gyakorló személyt az idézésben tájékoztatni kell.
\n
(3)Az eljárás alá vont személy, a képviselője és a fegyelmi biztos az eljárás bármely szakában az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és további bizonyítási indítványt terjeszthet elő.
\n
129. §
\n
(1)A tárgyalás a 107. § b) pontja szerinti fegyelmi vétség tárgyában folytatott fegyelmi eljárás kivételével nem nyilvános. A fegyelmi tanács a 107. § b) pontja szerinti fegyelmi vétség tárgyában folytatott nyilvános tárgyalásról az eljárásban részt vevő személyek személyiségi jogai vagy az ügyvédi titok védelme érdekében, kérelemre vagy hivatalból a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárhatja
\n
(2)A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
\n
(3)A jegyzőkönyvvezető kizárására a fegyelmi tanács tagjának kizárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
\n
54.Az ügyvédi tevékenység felfüggesztése
\n
130. §(1) Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyvédi tevékenység gyakorlását felfüggesztheti, ha
\n
a)* az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll, vagy
\n
b)az ügyvédi tevékenység folytatása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy az ügyvédségbe vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja az ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet.
\n
(1a)* Ha az ügy tárgya legalább részben az eljárás alá vont személy ingatlan-nyilvántartásban való eljárási jogosultságán alapuló tevékenységével függ össze és az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásának nincs helye, az elsőfokú fegyelmi tanács az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot függesztheti fel, ha az eljárás alá vont személynek az ingatlan-nyilvántartásban való eljárása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy az ügyvédségbe vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet.
\n
(2)* Ha az elsőfokú fegyelmi tanács ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltást alkalmazott, akkor az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot, ha kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, akkor az ügyvédi tevékenységet a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig a határozatban fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.
\n
(3)* Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság és az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
\n
(4)Az elsőfokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az eljárás alá vont személy a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, a fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz.
\n
(5)* Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztésének tartama alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem jogosult ingatlan-nyilvántartási ügyben jogi képviselet ellátására, illetve az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat tekintetében okiratszerkesztésre és ellenjegyzésre.
\n
(6)* Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének tartama alatt az eljárás alá vont személlyel szemben folytatott eljárásbeli jogok és kötelezettségek kivételével az ügyvédi kamarai tagságból, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételből fakadó jogok és kötelezettségek szünetelnek.
\n
(7)* Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésére egyebekben a szüneteltetés szabályait kell alkalmazni.
\n
55.Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata
\n
131. §(1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik
\n
(2)A fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként a fegyelmi tanács elnöke szavaz.
\n
(3)A fegyelmi tanács a határozatában
\n
a)az eljárás alá vont személy felelősségét megállapítja, és büntetést alkalmaz, vagy
\n
b)az eljárást megszünteti, és dönt az eljárási költség viseléséről.
\n
(3a)* A fegyelmi tanács az eljárás megszüntetése mellett írásban figyelmeztetést alkalmazhat, ha az eljárás alá vont személy felelősségét kisebb súlyú fegyelmi vétségben állapítja meg.
\n
(4)A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.
\n
(5)A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és harminc napon belül intézkedni kell az eljárás alá vont személy, a képviselője, valamint a fegyelmi biztos részére történő kézbesítés iránt.
\n
(6)A fegyelmi tanács elnöke a határozat kiadmányának megküldésével értesíti a területi kamara elnökét.
\n
(7)A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás eredményéről a jogerős határozat kivonatának megküldésével értesíti a bejelentőt. A határozat kivonata nem tartalmazhat ügyvédi titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a bejelentő nem jogosult.
\n
(8)A fegyelmi tanács az ügy érdemében hozott jogerős határozatának a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján digitális formában történő közzététele iránt a határozat jogerőre emelkedésétől számított kilencven napon belül intézkedik, kivéve, ha a határozatot közigazgatási perben megtámadták. A közzétett határozatban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne akadályozza a megállapított tényállás megismerését.
\n
56.A határozatok módosítása, visszavonása, kijavítása és kiegészítése
\n
132. §(1) Ha a fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács megállapítja, hogy
\n
a)a bíróság,
\n
b)a fegyelmi biztos határozata esetében az országos fegyelmi főbiztos, vagy
\n
c)az elsőfokú fegyelmi határozata esetében a másodfokú fegyelmi tanács által el nem bírált fegyelmi eljárás keretében hozott határozata jogszabályt vagy kamarai szabályzatot sért, – az előzetes vizsgálatot elrendelő vagy a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat kivételével – a határozatát módosítja vagy visszavonja. A határozatot annak kell kézbesíteni, akinek a módosított vagy visszavont határozatot kézbesítették.
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács csak egy alkalommal, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a határozat bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács a védirat előterjesztéséig módosíthatja vagy vonhatja vissza határozatát.
\n
133. §
\n
(1)A fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás keretében hozott határozatát név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavítja
\n
(2)A fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás keretében hozott határozatát kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb részeit nem érintheti. A határozat kiegészítését legkésőbb a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kérhetik azok, akiknek az kézbesítésre került.
\n
(3)A fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács a kijavításról és a kiegészítésről hivatalból vagy kérelemre – a szükséghez képest az érintettek meghallgatása után – hoz határozatot. A határozatot annak kell kézbesíteni, akinek a kijavított vagy kiegészített határozatot kézbesítették.
\n
134. §
\n
A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye. A határozat módosítása és kiegészítése ellen olyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyennek az eredeti határozat ellen volt 57. Fellebbezés
\n
135. §(1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet
\n
(2)A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
\n
(3)A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
\n
(4)A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
\n
(5)A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
\n
(6)Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.
\n
58.A másodfokú fegyelmi tanács kijelölése
\n
136. §
\n
Az országos fegyelmi bizottság elnöke kijelöli a másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és annak elnökét, és a fellebbezést az ügy irataival együtt továbbítja a másodfokú fegyelmi tanács elnöke részére 59. A másodfokú fegyelmi tanács eljárása
\n
137. §(1) A másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárás szabályait az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni
\n
(2)A tárgyalásra az országos fegyelmi főbiztost – a fellebbezés megküldésével egyidejűleg – meg kell idézni.
\n
(3)A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, nem határidőben nyújtották be vagy nem tartalmaz indokolást.
\n
(4)A másodfokú fegyelmi eljárásban akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban és a fellebbezésben arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
\n
(5)A (3) bekezdésben foglalt eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalást a másodfokú fegyelmi tanács elnöke tűzi ki.
\n
(6)A tárgyaláson ismertetni kell az elsőfokú eljárás iratait és a fellebbezésben foglaltakat. A tárgyaláson az eljárás alá vont személy, a képviselője és az országos fegyelmi főbiztos felszólalhat.
\n
(7)Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.
\n
60.A másodfokú fegyelmi tanács határozata
\n
138. §(1) A másodfokú fegyelmi tanács – a fellebbezési kérelem keretei között – az elsőfokú fegyelmi tanács határozatát
\n
a)hatályon kívül helyezi és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja, ha a határozat megalapozatlan vagy az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés mellett hozták meg, és a másodfokú eljárásban megalapozatlanság, illetve az eljárás szabálytalansága nem küszöbölhető ki;
\n
b)megváltoztatja, ha az elsőfokú fegyelmi tanács határozata megalapozatlan vagy az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés mellett hozták meg, és a másodfokú eljárásban a megalapozatlanság, illetve az eljárás szabálytalansága kiküszöbölhető; vagy
\n
c)helybenhagyja, ha nincs helye hatályon kívül helyezésnek vagy megváltoztatásnak.
\n
(2)A másodfokú fegyelmi tanács a fegyelmi határozat azonnali végrehajtását rendeli el, ha a határozat végrehajtásának elmaradása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy az ügyvédségbe vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja a határozat végrehajtásából fakadó egyéni érdeksérelmet.
\n
(3)A másodfokú fegyelmi tanács a határozatát és indokait szóban kihirdeti, és az eljárás alá vont személy, a képviselője, valamint az országos fegyelmi főbiztos részére harminc napon belül kézbesíti.
\n
(4)A másodfokú fegyelmi tanács elnöke a határozat kiadmányának megküldésével értesíti a területi kamara elnökét, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét.
\n
(5)A másodfokú fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás eredményéről a határozat kivonatának megküldésével értesíti a bejelentőt. A határozat kivonata nem tartalmazhat ügyvédi titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a bejelentő nem jogosult.
\n
61.Közigazgatási per
\n
139. §
\n
(1)A jogerős határozatot az eljárás alá vont személy és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának a fegyelmi határozat hatályosulására halasztó hatálya van kivéve, ha a fegyelmi tanács a fegyelmi határozat azonnali végrehajtását rendelte el
\n
(2)A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az országos fegyelmi főbiztost a határozat bíróság előtti megtámadására utasíthatja.
\n
(3)A pert az országos fegyelmi bizottság ellen kell megindítani.
\n
(4)A bíróság határozatában a jogsértő, illetve az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértéssel meghozott fegyelmi határozatot megsemmisíti és
\n
a)* a határozatot hozó fegyelmi tanácsot, indokolt esetben az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja,
\n
b)* a határozatot hozó fegyelmi tanácsot az eljárás megszüntetésére utasítja, vagy
\n
c)az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályában fenntartja.
\n
(5)A fegyelmi eljárás jogerős befejezéséről a bíróság a határozat kivonatának megküldésével értesíti a bejelentőt. A határozat kivonata nem tartalmazhat ügyvédi titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a bejelentő nem jogosult.
\n
62.Az eljárás felfüggesztése
\n
140. §
\n
(1)* A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni az eljárás alá vont személy elleni büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig
\n
(2)A büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy elleni büntetőeljárásról, a vádemelésről és a büntetőeljárás befejezéséről tájékoztatja a területi kamara elnökét.
\n
(3)Ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni.
\n
(4)A kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.
\n
(5)Ha a 113. § (4) bekezdése alapján fegyelmi eljárás alá vont kamarai jogtanácsos, illetve a jogi előadó jogviszonyának a 113. § (4) bekezdése szerint megszüntetése jogellenességének megállapítása miatt bírósághoz fordul, a fegyelmi eljárást a bírósági eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni.
\n
63.Új eljárás kezdeményezése
\n
141. §
\n
(1)A jogerős határozat meghozatala után a területi kamara elnöke vagy az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy, az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy halála esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója új eljárást kezdeményezhet, ha
\n
a)olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna, vagy
\n
b)az alapügyben a fegyelmi tanács tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.
\n
(2)Új eljárás kezdeményezésének az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy terhére csak az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy életében, az elévülési időn belül van helye.
\n
(3)Új eljárás elrendeléséről az elsőfokú fegyelmi tanács – szükség szerint a kérelmező és az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy meghallgatását követően – tárgyaláson kívül határoz. Az elutasító határozat ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az új eljárást kezdeményező fellebbezhet a másodfokú fegyelmi tanácshoz, amely – szükség szerint a kérelmező és az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy meghallgatását követően – tárgyaláson kívül határoz.
\n
64.Költség
\n
142. §
\n
(1)A fegyelmi eljárás alá vont személy a saját költségét maga előlegezi, és az e §-ban meghatározott kivétellel maga viseli, a fegyelmi eljárás egyéb költségeit az ügyvédi tevékenységet gyakorló személyt a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában nyilvántartó kamara, ennek hiányában a Magyar Ügyvédi Kamara előlegezi
\n
(2)Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.
\n
(3)A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
\n
(4)Ha az előzetes eljárást vagy a fegyelmi eljárást megszüntették, az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárással kapcsolatban felmerült igazolt költségeinek eljárási költségként való megtérítésére a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában foglaltak szerint tarthat igényt.
\n
(5)A fegyelmi tanács az eljárás résztvevőjét az eljárás eredményétől függetlenül a jogellenes vagy rosszhiszemű eljárással okozott eljárási költség viselésére kötelezheti.
\n
65.Mentesítés a joghátrányok alól
\n
143. §(1) * A fegyelmi tanács
\n
a)a kizárás, a kamarai közügyektől való eltiltás, az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás fegyelmi büntetés hatálya legalább felének elteltét követően,
\n
b)a pénzbírság legalább felének megfizetését követően az adott fegyelmi büntetés hatálya alatt álló, arra érdemes személyt méltányosságból mentesítheti a fegyelmi büntetés további joghatásai alól.
\n
(2)A fegyelmi tanács a pénzbírság megfizetésére kamarai szabályzatban meghatározott feltételek szerint, az arra érdemes személy számára egy alkalommal részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet.
\n
(3)Az (1) és (2) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
\n
(4)A 110. § alapján alkalmazott fegyelmi büntetés esetén nincs helye mentesítésnek.
\n
HETEDIK RÉSZ AZ ÜGYVÉDI KAMARA
\n
XXI. FEJEZET
\n
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
\n
144. §
\n
(1)A Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamara (a továbbiakban együtt: ügyvédi kamara) az ügyvédi tevékenységet gyakorlók önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestülete
\n
(2)Az ügyvédi kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba, de ha jogszabály a jogi személy nyilvántartásba vételéhez jogkövetkezményt fűz, azt az ügyvédi kamarára is alkalmazni kell.
\n
(3)Az ügyvédi kamara az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak szakmai irányításával, érdekképviseletével, az ügyvédi tevékenységgel összefüggő jogügyletek biztonságával kapcsolatos, valamint az alapszabályában meghatározott közfeladatokat látja el.
\n
(4)* Az ügyvédi kamara közhatalmi eljárásában az iratok kézbesítésére az általános közigazgatási rendtartásnak a kézbesítésre vonatkozó szabályait, valamint a Dáptv. rendelkezéseit alkalmazni kell.
\n
66.Az ügyvédi kamarai tagság területi hatálya
\n
145. §(1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult Magyarországon egy területi kamara tagja lehet
\n
(2)Az ügyvéd bármely területi kamara területén tarthat fenn fiókirodát.
\n
67.Felvétel a területi kamarába
\n
146. §(1) Az ügyvédi kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező
\n
a)nyilatkozik arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,
\n
b)igazolja az ügyvédi kamarai felvétel egyéb feltételeinek a fennállását, valamint
\n
c)az ügyvédi kamarai nyilvántartásban nyilvántartandó adatait közli a területi kamarával.
\n
(2)Ha a kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával a kérelmező nem igazolja
\n
a)a jogi végzettségét, azt a területi kamara a felsőoktatási információs rendszer oklevél-nyilvántartásából,
\n
b)a magyar jogi szakvizsga letételét a területi kamara a miniszter által vezetett nyilvántartásból,
\n
c)hatósági bizonyítvánnyal a 22. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti kizáró ok fennállásának a hiányát, vagy azt, hogy ellene közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény elkövetése miatt nem indult eljárás, azt a területi kamara a bűnügyi nyilvántartó rendszerből,
\n
d)az ügyvédi joggyakorlatot, illetve a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kizáró ok fennállásának a hiányát, azt a területi kamara a területi kamaráktól, illetve a törvényszék által vezetett nyilvántartásokból való adatigénylés útján ellenőrzi.
\n
(3)A (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ott meghatározott körülmény fennáll-e.
\n
(4)A területi kamara abban az esetben, ha a kérelmező más területi kamara működési területén fiókirodát kíván fenntartani, abban a kérdésben, hogy a fiókiroda megfelel-e az e törvényben, valamint a kamarai szabályzatban meghatározott feltételeknek, az fiókiroda címe szerint illetékes területi kamarát szakhatóságként keresi meg.
\n
(5)A kérelmező az 58. § (2) bekezdés a) és b) pontja és a 67. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételek fennállását az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal, nyelvvizsgával, illetve a területi kamara előtti személyes meghallgatáson igazolja.
\n
147. §
\n
* Ha a kérelmező ellen – közvádra üldözendő – szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás, az ügyvédi kamara az eljárást a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti 68. Az ügyvédi kamarai tagság megszűnése és megszüntetése
\n
148. §(1) A területi kamarai tagság megszűnik, ha
\n
a)*
\n
b)a kamarai tagot jogerősen kizárták, vagy az ügyvédi tevékenységtől jogerősen eltiltották, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének a napján,
\n
c)a kamarai tag átjegyzés folytán másik területi kamara tagjává vált, vagy formaváltás folytán az ügyvédi kamarai nyilvántartásba felvételt nyert, az erről szóló határozat véglegessé válása napján, vagy
\n
d)a kamarai tag meghalt, a kamarai tag halála napján.
\n
(2)A területi kamara a kamarai tag tagságának megszűnését hivatalból állapítja meg, egyidejűleg rendelkezik a kamarai tagnak a nyilvántartásból való törléséről, valamint szükség szerint irodagondnok kijelöléséről.
\n
149. §(1) A területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag
\n
a)az ügyvédi kamarai tagság felvételi követelményeinek nem felel meg,
\n
b)az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette,
\n
c)a vele szemben fennálló összeférhetetlenséget felszólítás ellenére nem szüntette meg,
\n
d)cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll,
\n
e)az ügyvédi esküt határidőben nem tette le,
\n
f)a kamarai szabályzatban előírt továbbképzési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
\n
g)* adószámmal nem rendelkezik vagy adószámát véglegesen törölték.
\n
(1a)* A területi kamara megszünteti a kamarai tagságot, ha ezt a kamarai tag lemondás útján kéri és igazolja az 54. § (1) bekezdése szerinti feltételek teljesítését.
\n
(2)A területi kamarába az 58. § (2) vagy (3) bekezdése alapján felvett ügyvéd kamarai tagságát az ügyvédi kamara megszünteti, ha az ügyvéd a saját EGT-államában az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnt és az ügyvédi kamarai tagság 58. § szerinti feltételei nem állnak fenn.
\n
(3)A területi kamara megszünteti annak az alkalmazott ügyvédnek a kamarai tagságát, aki a munkaviszonya megszűnésének napjától számított három hónapon belül más ügyvéddel, ügyvédi irodával nem létesített alkalmazott ügyvédi munkaviszonyt.
\n
(4)A területi kamara megszünteti annak a kamarai jogtanácsosnak a kamarai tagságát, aki a munkaviszonya megszűnésének napjától számított három hónapon belül nem létesített ügyvédi tevékenység végzésére irányuló munkaviszonyt, és ügyvédi tevékenységét nem szünetelteti.
\n
(5)* A területi kamara megszünteti annak az ügyvédnek a kamarai tagságát, továbbá az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törli azt az európai közösségi jogászt valamint egyszemélyes ügyvédi irodát, amely a helyettesítésére kötött megállapodás megszűnésének napjától számított három hónapon belül nem gondoskodik újabb helyettesítési megállapodás megkötéséről.
\n
(6)Akinek a területi kamara az ügyvédi kamarai tagságát az (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott okból szünteti meg, a fizetési kötelezettségének teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével vehető fel tagként területi kamarába és vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba.
\n
(7)Akinek a területi kamara az ügyvédi kamarai tagságát az (1) bekezdés f) pontjában szabályozott okból szünteti meg, a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolásáig nem vehető fel tagként területi kamarába és nem vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba. A kamarai tagság hiányára vagy a kamarai nyilvántartásból való törlésre tekintettel nem tagadható meg az előírt kamarai továbbképzésen való részvétel.
\n
150. §
\n
(1)Ha a területi kamara tagja a kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, illetve vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a területi kamara írásban felhívja az ügyvédet, hogy fizetési kötelezettségének tizenöt napon belül tegyen eleget, illetve az összeférhetetlenséget harminc napon belül szüntesse meg
\n
(2)*
\n
(3)Ha a kamarai tag adószámát véglegesen törölték, a kamarai tagság azt követően szüntethető meg, hogy az állami adó- és vámhatóság, az ügyvéd irodájának fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyilatkozott arról, hogy a kamarai tag adóbevallási és nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, véglegessé vált határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más, adók módjára behajtandó köztartozása nincs, az ügyvédnél adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság nem kezdeményez.
\n
(4)* A (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megadásáról a területi kamara megkeresése alapján hatvan napon belül kell dönteni, e határidő elmulasztása esetén a területi kamara a kamarai tag tagsági jogviszonyát megszünteti. A nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő a döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem számít bele.
\n
151. §(1) Az ügyvédi kamarai tagság megszüntetését az ügyvédi kamarai nyilvántartásba a véglegessé válását követően haladéktalanul be kell jegyezni
\n
(2)A területi kamara a kamarai tag ügyvédi kamarai tagságának megszűnését nevének és irodája címének közlésével a megszűnést követő tizenöt napon belül a területi kamara honlapján közzéteszi, kivéve, ha a kamarai tagság elhalálozás folytán szűnt meg.
\n
XXII. FEJEZET
\n
A KAMARAI TISZTSÉGVISELŐK VÁLASZTÁSA ÉS MEGBÍZATÁSUK MEGSZŰNÉSE
\n
152. §(1) A kamarai tisztségviselők választásán ügyvéd választhat és választható
\n
(2)A Magyar Ügyvédi Kamara választott testületeinek kamarai jogtanácsos és alkalmazott ügyvéd tagjait országos tagozatuk delegálja. A területi kamarák választott testületeinek kamarai jogtanácsos és alkalmazott ügyvéd tagjait területi tagozatuk delegálja.
\n
(3)A területi kamara az ügyvédi kamarai nyilvántartásba felvett európai közösségi jogászok részére a közgyűlésen az elnökség választása során szavazati jogot biztosít.
\n
153. §
\n
(1)* A választási szervek kivételével a területi kamara tisztségviselőit és a küldötteket négyévente titkos szavazással, közvetlenül választják (a továbbiakban: területi általános választás). A területi választási szerveket a területi elnökség választja
\n
(1a)* A választási szervek kivételével a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőit a Magyar Ügyvédi Kamara Küldöttgyűlése négyévente, titkos szavazással választja (a továbbiakban: országos általános választás). Az országos választási szerveket a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége választja.
\n
(2)* A területi általános választást és az országos általános választást (a továbbiakban együtt: általános választás) jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, egy ügyvédi kamarán belül a küldötti tisztség kivételével kizárólag egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.
\n
(3)* A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata és a területi ügyvédi kamara alapszabálya az e törvényben meghatározottakon kívül más tisztségviselő e fejezet szerinti megválasztásáról is rendelkezhet.
\n
(4)A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában lehetővé teheti a jelölés során elektronikus hírközlő eszközök, a szavazatok összeszámlálása tekintetében elektronikus eszközök alkalmazását, ha a szabályzat az igénybe vehető elektronikus eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a jelölés során a jelölést leadó tagok azonosítása, a szavazatszámlálás során pedig az eredmény utólagos – akár elektronikus eszköz igénybevétele nélküli – ellenőrizhetősége biztosított legyen.
\n
154. §(1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik
\n
a)* az országos, illetve területi általános választások napján, küldöttek esetén az alakuló küldöttgyűlés napján,
\n
b)a halála napján,
\n
c)lemondásának az ügyvédi kamara elnökségével való írásbeli közlésének a napján,
\n
d)visszahívásának a napján,
\n
e)kamarai tagságának megszűnése napján,
\n
f)az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének kezdőnapján,
\n
g)kamarai közügyektől való eltiltásával.
\n
(2)A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egyharmada kezdeményezheti.
\n
(3)*
\n
(4)A korábban megválasztott tisztségviselők
\n
a)a megbízatásuk (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnésétől,
\n
b)valamint abban az esetben, ha az újonnan megválasztott tisztségviselő megválasztása érvényességével kapcsolatos okból nem tud eleget tenni a megbízatásának, ezen ok bekövetkezésétől az új tisztségviselők megbízatásának a kezdő napjáig, illetve a b) pont szerinti ok megszűnéséig ügyvezetőként gyakorolják hatáskörüket, ennek során átadás-átvételre a hatáskörükbe tartozó ügyeket előkészítik, hatáskörüket kizárólag az új tisztségviselők megbízatásának az elnyeréséhez szükséges, valamint a jogszabályból vagy kamarai szabályzatból fakadó halaszthatatlan feladataik végrehajtása érdekében gyakorolhatják.
\n
XXIII. FEJEZET
\n
A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA
\n
155. §
\n
(1)A Magyar Ügyvédi Kamara köztestület, az ügyvédi tevékenységet gyakorlók országos szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik
\n
(2)A Magyar Ügyvédi Kamara országos illetékességgel
\n
a)gondoskodik az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak jogainak védelméről, elősegíti a kötelezettségeik teljesítését,
\n
b)az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályokat alkot,
\n
c)véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,
\n
d)vezeti az ügyvédi kamarai nyilvántartást, továbbá biztosítja az ehhez kapcsolódó műszaki-informatikai feltételeket,
\n
e)gondoskodik a képzési helyek akkreditációjáról,
\n
f)* összeállítja a szakmai képzések és továbbképzések tematikáját, dönt az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettsége körében elfogadható képzésekről, szakmai és tudományos tevékenységekről, továbbá az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság megszerzéséhez előírt számonkérésről,
\n
g)önállóan vagy más szakmai kamarával együtt országos levéltárat (a továbbiakban: ügyvédi levéltár) működtet és tart fenn, valamint
\n
h)ellátja a jogszabályban és a szabályzataiban meghatározott feladatokat.
\n
(3)A Magyar Ügyvédi Kamara tagjai a területi kamarák.
\n
(4)A Magyar Ügyvédi Kamara tevékenységét a területi kamarák, azok tagjai és az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplők javára, azok közös érdekeinek megfelelően folytatja. A Magyar Ügyvédi Kamara által, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara koordinálása mellett valamely területi kamara vagy kizárólag ügyvédi kamara részvételével működő jogi személy által a területi kamarák tagjai és az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplők javára nyújtott szolgáltatásokat úgy kell tekinteni, mintha azokat a területi kamarák a saját tagjaik számára nyújtanák.
\n
(5)A Magyar Ügyvédi Kamara székhelye: Budapest.
\n
156. §(1) A Magyar Ügyvédi Kamara szervei
\n
a)a küldöttgyűlés,
\n
b)az elnökség,
\n
c)az összeférhetetlenségi bizottság,
\n
d)a választási bizottság és
\n
e)országos fegyelmi bizottság.
\n
(2)A kamarai jogtanácsosi, illetve alkalmazott ügyvédi tagozatok delegálással létrehozzák az országos kamarai jogtanácsosi, illetve országos alkalmazott ügyvédi tagozatot. Az országos tagozatok tagjai a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselői.
\n
(3)A Magyar Ügyvédi Kamara szervei hatáskörébe tartozó szabályzat elfogadásához és nem egyedi döntés meghozatalához a (2) bekezdésben meghatározott országos tagozatok véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó, és egyetértésük szükséges a kizárólag rájuk vonatkozó szabályok tekintetében.
\n
(4)Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott más bizottság is választható.
\n
(5)A Magyar Ügyvédi Kamara egyéb bizottságainak, szerveinek és tisztségviselőinek feladatait, hatáskörét, működését és eljárási rendjét az Alapszabály határozza meg.
\n
(6)A Magyar Ügyvédi Kamara szerveinek ülésén – tagjain kívül – a kamarai szerv elnöke által meghívottak és azok vehetnek részt, akiket az Alapszabály felsorol.
\n
(7)A Magyar Ügyvédi Kamarát feladatai teljesítésének fedezetére a kamarai tagdíj összegének szabályzatban meghatározott legalább negyede, legfeljebb fele illeti meg.
\n
(8)* A Magyar Ügyvédi Kamara szerveinek ülése elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.
\n
69.A küldöttgyűlés
\n
157. §(1) * A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, amely százötven tagból áll. Tagjai
\n
a)a területi kamarák elnökei,
\n
b)a területi kamarák taglétszámának a tagok összlétszámhoz viszonyított arányában a területi kamarák közgyűlése által a Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlésébe választott küldöttek, azzal, hogy minden területi kamara legalább egy küldött választására jogosult,
\n
c)a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségébe a 159. § (2) bekezdése alapján delegált kamarai jogtanácsos és alkalmazott ügyvéd tagok.
\n
(2)A küldöttgyűlés
\n
a)* e törvény eltérő rendelkezése hiányában megválasztja, beszámoltatja és visszahívhatja az elnököt, az elnökséget, a bizottságokat és tagjaikat,
\n
b)elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
\n
c)véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédi tevékenység gyakorlóit érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,
\n
d)elfogadja az Alapszabályt,
\n
e)szabályzatot adhat ki,
\n
f)ellátja az Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.
\n
(3)A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége szükség szerint, de évenként legalább egyszer összehívja a küldöttgyűlést. A tagok legalább egyharmadának indítványára a küldöttgyűlést össze kell hívni. A küldöttgyűlés tagjait a meghívásban a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra figyelmeztetni kell.
\n
(4)A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés az eredeti napirend tekintetében – a megjelentek számára tekintet nélkül – határozatképes.
\n
(5)A küldöttgyűlés határozatának elfogadásához a jelen lévő tagok többségének a támogató szavazata, a szabályzatok elfogadásához, módosításához a jelen lévő tagok kétharmadának a támogató szavazata szükséges.
\n
(6)*
\n
158. §(1) A küldöttgyűlés szabályzatban rendelkezik
\n
1.az ügyvédi hivatás és az ügyvédi tevékenység magatartási szabályairól (etikai szabályzat), 2. az ügyvédi tevékenység gyakorlója névhasználatáról, 3. * az ügyvédi tevékenységhez kapcsolódó reklámra vonatkozó követelményekről, 4. a kamarai felvétel eljárási szabályairól, 5. az ügyvédi felelősségbiztosítás követelményeiről, 6. a kamarai tagdíj összegéről és a kamarai tagdíjnak a területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara közötti megosztásáról, 7. a kirendelhető ügyvédek jegyzékéről, valamint a kirendelt ügyvédek kijelöléséről, 8. a fegyelmi eljárás részletes szabályairól, 9. az ügyvédjelöltek és a jogi előadók fogadalmáról, 10. az ügyvédjelöltek és a jogi előadók bizottságának szabályairól, 11. a kamarai tisztségviselők választásáról, delegálásáról és visszahívásáról, 12. az irodagondnok jogköréről, feladatairól, valamint eljárásának és díjazásának részletszabályairól, 13. a meghalt ügyvéd iratainak rendezéséről, 14. a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól, 15. az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó által kötött együttműködési szerződés főbb tartalmi elemeiről, 16. az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult által szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus ügyintézés céljából történő elektronikus okirati formába alakítása technikai feltételeiről, az eredeti okiratok és mellékleteik – az ügyvédi tevékenység folytatása, szüneteltetése során és megszüntetését követő – őrzésének részletes szabályairól, az ügyvédi levéltár működéséről és az okiratok ügyvédi levéltárban történő elhelyezésének, kezelésének, továbbá a cégbíróság felhívására történő bemutatásának szabályairól, 17. az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás használatával és a hozzá kapcsolódó ügyvédi kamarai feladatokkal kapcsolatos részletes szabályokról, 18. az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges elektronikus ügyintézési feltételekről, 19. az ügyvédi és ügyvédasszisztensi tevékenység kamarai hatósági ellenőrzésének részletes szabályairól, 20. * a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítéséről, felügyeleti eljárásrendről, kockázatértékelésről és útmutatóról, valamint az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeiről, auditálásának módjáról és az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtásáról,
\n
21.* az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről, annak a nyilvántartásáról, a továbbképzés keretében elfogadható képzések, szakmai és tudományos tevékenységek követelményrendszeréről, valamint engedélyezésük, illetve elfogadásuk rendjéről, továbbá az ingatlan-nyilvántartási ügyben való jogosultság megszerzéséhez előírt továbbképzésről és számonkérésről, 22. az ügyvédjelöltek és jogi előadók képzésének szabályairól, az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak, az ügyvédjelöltek és jogi előadók ezzel kapcsolatos feladatairól, valamint az ügyvédi kamaráknak az ügyvédjelöltek és jogi előadók képzésének megszervezésével kapcsolatos feladatairól, 23. a külföldi ügyvédi joggyakorlat elfogadásának a feltételeiről, 24. az ügyvédi tevékenység folytatására alkalmas irodahelyiségre vonatkozó követelményekről, a fiókiroda nyilvántartásával és hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáért kérhető felügyeleti díj legmagasabb összegéről, valamint az egy címre bejelentett irodával, fiókirodával vagy alirodával rendelkező ügyvédekre, illetve ügyvédi irodákra vonatkozó eltérő szabályokról, 25. az ügyvédjelöltek, jogi előadók és alkalmazott ügyvédek foglalkoztatásának feltételeiről, 26. a 22. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tagdíj- és egyéb tartozás mértékéről, 27. az ügyvédi társulásra és az ügyvédi irodaközösségre vonatkozó részletes szabályokról, 28. * a kamarai jogtanácsos által végzett okiratszerkesztés és ellenjegyzés szakmai követelményeiről, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének az okiratszerkesztés és ellenjegyzés tekintetében igénybe vett munkavállalójával szemben támasztott követelményekről, 29. a közvetítői eljárásról és a közvetítői eljárás költségeiről, 30. más EGT-tagállamok ügyvédi nyilvántartást vezető szerveivel való kamarai együttműködésről, 31. az ügyvédi letéti tevékenység kamarai hatósági ellenőrzése során a számlavezető megkeresése során alkalmazandó elektronikus űrlapról, 32. * a fegyelmi büntetésként alkalmazható pénzbírság felhasználásáról, 33. a regionális fegyelmi bizottságokra vonatkozó részletes szabályokról, 34. az ügyvédi tevékenységet gyakorlók, valamint az ügyvédasszisztensek nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos szabályokról, 35. az ügyvédi kamarai nyilvántartás adatszerkezetének egységességére, a kamarai azonosító szám képzésére, az ügyvédi kamarai nyilvántartás informatikai rendszerének működtetésére és az ügyvédkereső működtetésére vonatkozó szabályokról, 36. minden olyan kérdésben, amelyre az Alapszabály feljogosítja,
\n
37.* az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályairól, továbbá a titkos szavazás lebonyolításának módjáról, 38. * az ügyvéd, az európai közösségi jogász, az ügyvédi iroda, illetve az európai közösségi jogászi iroda által a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével megbízható külső szervezettel, továbbá a vele kötött szerződéssel szemben támasztott – az ügyvédi titok kezeléséhez, illetve a titoktartás biztosításához szükséges – követelményekről, 39. * a 194/B. § szerinti közfeladat-ellátás esetére a büntetőeljárásnak a vádemelésig terjedő szakaszában a 36. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint a kirendelt védő óradíjáról, a kirendelt védői tevékenységért járó díjazásról, továbbá a kifizetés eljárásrendjének részletes szabályairól.
\n
(2)* Az Alapszabály, valamint az (1) bekezdés 8., 11., 14., 20., 21. és 39. pontban felsorolt szabályzatok a Magyar Ügyvédi Kamara kiemelt szabályzatai.
\n
(3)Az Alapszabály a Magyar Ügyvédi Kamara tagjaira, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata a területi kamarákra, a területi kamara tagjaira, és a területi kamara által az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező.
\n
(4)Az Alapszabályt és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatait a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján kell közzétenni.
\n
(5)A nem egyedi ügyben hozott határozatok a tagok számára nyilvánosak.
\n
(6)Az alkalmazott ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos által fizetendő kamarai tagdíj összege az ügyvéd által fizetendő kamarai tagdíj összegének nyolcvan százaléka.
\n
(7)* Az ügyvédi tevékenységet gyakorlók továbbképzéséről szóló szabályzatban legalább öt éves továbbképzési ciklust kell meghatározni. amely továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez – az ingatlan-nyilvántartási ügyben való jogosultság megszerzéséhez előírt továbbképzés kivételével – számonkérés nem írható elő.
\n
70.Az elnökség
\n
159. §
\n
(1)* Az elnökség az elnökből, a főtitkárból, az Alapszabályban meghatározott számú elnökhelyettesekből és titkárokból, a területi ügyvédi kamarák elnökeiből, továbbá a küldöttgyűlés által választott elnökségi tagokból áll. A választott ügyvéd tagok száma – az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – tíz fő
\n
(2)* A Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének az országos általános választás évének első napján fennálló létszámarányuknak megfelelő számú legalább egy, legfeljebb három tagja kamarai jogtanácsos, valamint legalább egy, legfeljebb három tagja alkalmazott ügyvéd. E tagok közé az ezer főnél nagyobb taglétszámú területi kamara kamarai jogtanácsos elnökhelyettesét kell a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségébe delegálni. A kamarai jogtanácsosok országos tagozatának elnöke a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének tagja és a Magyar Ügyvédi Kamara egyik elnökhelyettese.
\n
(3)Az elnökség ülésén a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának az elnöke, valamint az országos fegyelmi főbiztos tanácskozási joggal vesz részt.
\n
(4)Az elnökség
\n
a)összehívja a küldöttgyűlést, javaslatot tesz az ülés napirendjére, előkészíti a küldöttgyűlés működését, megszervezi a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtását,
\n
b)* előterjeszti a Magyar Ügyvédi Kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a küldöttgyűlésnek,
\n
c)eljár kamarai hatósági ügyekben,
\n
d)kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását,
\n
e)* megválasztja a Magyar Ügyvédi Kamara választási szerveit,
\n
f)*
\n
g)dönt a tisztségviselők díjazásáról,
\n
h)a területi kamara elnökségének nem hatósági ügyben hozott, jogszabályt, alapszabályt vagy szabályzatot sértő határozatát hatályon kívül helyezi,
\n
i)elbírálja a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata elleni fellebbezést,
\n
j)véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultakat érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,
\n
k)ügyvédi kitüntető címet és jelvényt adományoz,
\n
l)meghatározza a kamarai választások időszakát,
\n
m)a törvényességi felügyeleti jogkörében eljáró miniszter felhívására
\n
ma)a területi kamara törvényes működésének helyreállítása, illetve a mulasztás pótlása érdekében összehívhatja a döntésre jogosult szervet és határidő tűzésével felszólíthatja a törvényes működéshez szükséges intézkedés megtételére,
\n
mb)ha a területi kamara törvényes működése másképp nem állítható helyre, illetve nem biztosítható, az érintett területi kamara elnöke, elnöksége, vagy fegyelmi bizottsága hatáskörébe tartozó feladat ellátására más területi kamara, illetve területi kamarák megfelelő szervét, tisztségviselőjét, illetve más kamarai közfeladat ellátására vagy egyéb ügyben a területi kamara kamarai tisztségviselővé választható tagját jelöli ki, valamint
\n
n)elvégzi a küldöttgyűlés és az Alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.
\n
(5)*
\n
(6)Az elnökség nem egyedi ügyben hozott határozatai a tagok számára nyilvánosak.
\n
71.A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke
\n
160. §(1) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke
\n
a)képviseli a Magyar Ügyvédi Kamarát,
\n
b)irányítja az elnökség és a bizottságok működését, tevékenységéről beszámol az elnökségnek,
\n
c)ellátja a fegyelmi eljárásban az e törvényben meghatározott feladatokat,
\n
d)kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását,
\n
e)irányítja a Magyar Ügyvédi Kamara ügyintézői szervezetét, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol, valamint
\n
f)ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény és az Alapszabály a feladatkörébe utal.
\n
(2)A Magyar Ügyvédi Kamara elnökének a határozata ellen a közlésétől számított tizenöt napon belül az elnökséghez fellebbezhet az a területi kamara, amelyet a határozat érint.
\n
(3)A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke nem egyedi ügyben hozott határozatai a tagok számára nyilvánosak.
\n
XXIV. FEJEZET
\n
A TERÜLETI KAMARA
\n
161. §(1) A területi kamara köztestület, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik
\n
(2)A területi kamara működési területén
\n
a)* megszervezi, lebonyolítja, engedélyezi és ellenőrzi az ügyvédjelöltek és a jogi előadók képzését, továbbá megszervezi és ellenőrzi az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak kötelező szakmai továbbképzését,
\n
b)gondoskodik a kamarai tisztségviselők megválasztásának lebonyolításáról,
\n
c)beszedi a kamarai tagdíjat,
\n
d)ellátja a jogszabályban és az alapszabályában a hatáskörébe utalt feladatokat.
\n
(3)A területi kamarák működési területe a törvényszékek illetékességi területével azonos. A területi kamara elnevezésében a működési területére vagy székhelyére utalni kell.
\n
(4)A területi kamarák az ügyvédjelöltek és a jogi előadók képzése, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak továbbképzése kapcsán együttműködhetnek.
\n
72.A területi kamara szervei
\n
162. §(1) A területi kamara szervei
\n
a)a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés,
\n
b)a területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség),
\n
c)az összeférhetetlenségi bizottság,
\n
d)a felügyelőbizottság és
\n
e)a regionális fegyelmi bizottság.
\n
(2)Az ezer főnél nagyobb taglétszámú területi kamara esetében a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata küldöttgyűlés választásáról rendelkezhet. A küldöttgyűlés a területi kamara választott tisztségviselőiből, ezen belül a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott számú, a közgyűlés által közvetlenül megválasztott küldöttből áll.
\n
(3)A területi kamarák kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd tagjai e törvény erejénél fogva kamarai jogtanácsosi, illetve alkalmazott ügyvédi tagozatot alkotnak. A tagozatok
\n
a)véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó,
\n
b)egyetértése szükséges a kizárólag rájuk vonatkozó, a területi kamara szerveinek hatáskörébe tartozó nem egyedi döntéseknél.
\n
(4)Az európai közösségi jogászok létrehozhatják az európai közösségi jogászok bizottságát, az ügyvédjelöltek az ügyvédjelöltek bizottságát, a jogi előadók a jogi előadók bizottságát, amelyeknek a véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó szabályzatoknál és nem egyedi döntéseknél.
\n
(5)A területi kamara az alapszabályában meghatározott további bizottságokat is választhat.
\n
163. §(1) A területi kamara szerveinek ülésén – tagjain kívül – a kamarai szerv elnöke által meghívottak és azok vehetnek részt, akiket az alapszabálya felsorol
\n
(2)A területi kamara szerveinek, egyéb bizottságainak és tisztségviselőinek feladatát, hatáskörét, működését és eljárási rendjét a területi kamara alapszabálya határozza meg.
\n
(3)* A területi kamara szerveinek ülése elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.
\n
73.A közgyűlés
\n
164. §(1) A közgyűlés a területi kamara tagjaiból áll
\n
(2)A közgyűlés
\n
a)elfogadja a területi kamara alapszabályát,
\n
b)* e törvény eltérő rendelkezése hiányában beszámoltatja és visszahívhatja a területi kamara elnökét, a területi elnökséget, a bizottságokat, a bizottság tisztségviselőit és tagjait,
\n
c)megválasztja és visszahívhatja a Magyar Ügyvédi Kamarába küldött tagokat,
\n
d)elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
\n
e)javaslatot tesz az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultakat érintő kérdésekben a Magyar Ügyvédi Kamarának, valamint
\n
f)ellátja a területi kamara alapszabályában meghatározott egyéb feladatokat.
\n
(3)A területi kamara alapszabálya kiemelt szabályzat.
\n
(4)A területi kamara alapszabályát – az abban meghatározott módon – a tagok és mindenki más számára, akinek jogait érinti, hozzáférhetővé kell tenni.
\n
(5)Ahol a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata alapján küldöttgyűlés választására kerül sor, a közgyűlés hatásköre a tisztségviselők – ezen belül a küldöttek – megválasztására és visszahívására terjed ki, az e törvényben meghatározott más hatásköreit a küldöttgyűlés gyakorolja. E törvénynek a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit a küldöttgyűlésre alkalmazni kell.
\n
(6)A kamarai jogtanácsosok területi tagozata által a területi kamara elnökségébe delegált tagok a területi kamara küldöttgyűlésének tagjai.
\n
165. §(1) A területi kamara alapszabályát tájékoztatásul meg kell küldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának
\n
(2)A területi kamara alapszabálya a területi kamara tagjaira, a területi kamara által ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre, valamint a területi kamara területén működő fiókirodákra kötelező.
\n
(3)*
\n
166. §
\n
(1)A területi elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer köteles a közgyűlést összehívni. A kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni. A közgyűlés tagjait a meghívásban a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra figyelmeztetni kell
\n
(2)A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a területi kamara tagjainak több mint fele jelen van.
\n
(3)A közgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább nyolc, legfeljebb tizenöt nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés – a megjelentek számára tekintet nélkül – határozatképes.
\n
(4)A közgyűlés határozatának elfogadásához a jelen lévő tagok többségének támogató szavazata, a területi kamara alapszabályának elfogadásához és módosításához a jelen lévő tagok kétharmadának a támogató szavazata szükséges.
\n
(5)A közgyűlési határozatok a tagok számára nyilvánosak.
\n
74.A területi elnökség
\n
167. §
\n
(1)A területi elnökség a területi kamara elnökéből, egy vagy több elnökhelyetteséből, főtitkárából, illetve titkárából és a tagokból áll. Az ügyvéd tagok száma tizenöt, ha a területi kamara alapszabálya másképpen nem állapítja meg
\n
(2)* Ha a területi kamara választásra jogosult tagjainak az általános választás kiírásának napján legalább
\n
a)öt százaléka kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd, a területi elnökség egy tagja,
\n
b)tíz százaléka kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd, a területi elnökség két tagja,
\n
c)húsz százaléka kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd, a területi elnökség három tagja kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd.
\n
(3)Az ezer főnél nagyobb taglétszámú területi kamara esetén, vagy ha a területi kamara tagjainak legalább húsz százaléka kamarai jogtanácsos, a (2) bekezdés szerinti tagok közül a kamarai jogtanácsosok területi tagozatának az elnöke a területi kamara egyik elnökhelyettese.
\n
(4)A területi elnökség ülésén a regionális fegyelmi bizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt.
\n
(5)A területi elnökség
\n
a)összehívja a területi kamara közgyűlését, javaslatot tesz napirendjére, előkészíti a közgyűlés működését, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,
\n
b)előterjeszti a területi kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek,
\n
c)eljár kamarai hatósági ügyekben,
\n
d)kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását,
\n
e)elbírálja a területi kamara elnökének a határozata elleni fellebbezést,
\n
f)* dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról,
\n
g)* megválasztja a területi kamara választási szerveit, valamint
\n
h)* ellátja a közgyűlés és a területi kamara alapszabálya által meghatározott egyéb feladatokat.
\n
(6)A területi elnökség nem hatósági határozata ellen a területi kamara tagja, valamint akinek az jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül – jogszabály, a területi kamara alapszabálya vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának megsértésére hivatkozással – a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.
\n
(7)A nem egyedi ügyben hozott elnökségi határozatok a tagok számára nyilvánosak.
\n
75.A területi kamara elnöke
\n
168. §(1) A területi kamara elnöke
\n
a)képviseli a területi kamarát,
\n
b)irányítja a területi elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,
\n
c)a tevékenységéről beszámol a területi kamara elnökségének és a közgyűlésnek,
\n
d)ellátja a fegyelmi eljárásban az e törvényben meghatározott feladatokat,
\n
e)irányítja a területi kamara ügyintézői szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,
\n
f)irányítja a területi kamara gazdálkodását,
\n
g)kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását, valamint
\n
h)elvégzi a közgyűlés és a területi kamara alapszabálya által meghatározott egyéb feladatokat.
\n
(2)A területi kamara elnökének nem hatósági határozata ellen a közlésétől számított tizenöt napon belül – jogszabály, a területi kamara alapszabálya vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának megsértésére hivatkozással – a területi elnökséghez fellebbezhet az, akinek az jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti.
\n
(3)A területi kamara elnöke nem egyedi ügyben hozott határozatai a tagok számára nyilvánosak.
\n
76.A regionális fegyelmi bizottság
\n
169. §
\n
(1)A területi kamarák a fegyelmi jogkör gyakorlására regionális fegyelmi bizottságot hoznak létre, amely elnökét tagjai közül maga választja meg. A regionális fegyelmi bizottság és az országos fegyelmi bizottság választásának rendjét a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg
\n
(2)A regionális fegyelmi bizottságot a területi kamarák taglétszámával arányosan kell felállítani.
\n
(3)A regionális fegyelmi bizottságban a választás kiírásának napján fennálló létszámarányuknak megfelelő számú,
\n
a)legalább egy, legfeljebb három tag kamarai jogtanácsos,
\n
b)legalább egy, legfeljebb három tag alkalmazott ügyvéd.
\n
(4)A regionális fegyelmi bizottság működési területét a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg azzal, hogy a működési területüket a területi ügyvédi kamarák illetékességéhez igazodóan kell meghatározni. A regionális fegyelmi bizottság működési területe akkor eshet egyetlen területi kamara illetékességi területére, ha a területi kamarának legalább ezer tagja van.
\n
(5)A regionális fegyelmi bizottság fenntartása az illetékességi területén működő területi kamarákat közösen terheli.
\n
(6)A regionális fegyelmi bizottság elnevezésében utalni kell a működési helyére.
\n
XXV. FEJEZET
\n
KAMARAI HATÓSÁGI ÜGYEK
\n
170. §(1) Az ügyvédi kamara közigazgatási hatóságként jár el a következő kamarai hatósági ügyekben
\n
a)felvétel a területi kamarába,
\n
b)a kamarai tagság megszüntetése,
\n
c)a kamarai formaváltás,
\n
d)a kamarai tagság megszűnésének megállapítása,
\n
e)az ügyvédi kamarai nyilvántartás vezetése,
\n
f)az ügyvédi irodák nyilvántartásának a vezetése,
\n
g)az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a fegyelmi eljáráson kívüli felfüggesztése, valamint annak a megszüntetése,
\n
h)az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének és szüneteltetése meghosszabbításának az engedélyezése,
\n
i)az ügyvédjelölt foglalkoztatására, valamint az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultság nyilvántartása,
\n
j)az irodagondnok kijelölése és kijelölésének megszüntetése,
\n
k)az átjegyzés,
\n
l)hatósági bizonyítvány kiadása,
\n
m)az arcképes igazolvány kiadása és visszavonása, valamint
\n
n)az ügyvédi tevékenység, valamint az ügyvédasszisztensi tevékenység hatósági ellenőrzése.
\n
(2)A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában
\n
a)kamarai hatósági ügynek nem minősülő kamarai eljárásokban is elrendelheti a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó egyes szabályok alkalmazását, valamint
\n
b)* bármely ügyben lehetővé teheti a Dáptv. szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását, valamint kötelezővé teheti az elektronikus kapcsolattartást.
\n
77.Hatáskör és illetékesség
\n
171. §(1) Kamarai hatósági ügyben első fokon – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a területi kamara elnöke jár el
\n
(2)* A területi kamara elnöksége jár el első fokon
\n
a)a kamarai tagfelvételi,
\n
b)a kamarai tagság megszüntetése iránti,
\n
c)a változásbejegyzési és a 177. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárás kivételével a nyilvántartásba vételi és a nyilvántartásból való törlési, valamint
\n
d)a kamarai formaváltási eljárásban azzal, hogy az önállóan nem fellebbezhető végzéseket a területi kamara elnöke is meghozhatja.
\n
(3)A 186. § (6) bekezdésben meghatározott hatósági ellenőrzést a területi kamara elnöksége által kijelölt vizsgálóbiztos folytatja le.
\n
(4)A területi kamara hatósági határozata ellen fellebbezésnek van helye. Kamarai hatósági ügyben másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége jár el.
\n
172. §(1) A területi kamara illetékességi területe azonos a működési területével
\n
(2)Kamarai hatósági ügyben a területi kamarák közül az jár el,
\n
a)amelynek a kérelmező a tagjává kíván válni, illetve amelynél a nyilvántartásba vételét kéri, vagy
\n
b)amelynek az ügyfél a tagja, illetve amely nyilvántartásba vette.
\n
(3)Az ügyvédi és ügyvédasszisztensi tevékenységet az a területi kamara is jogosult ellenőrizni, amelynek a területén az ügyvédi, ügyvédasszisztensi tevékenység gyakorlója vagy munkáltatója fiókirodával rendelkezik. A hatósági ellenőrzés megindításáról értesíteni kell azt a területi kamarát, amelynek az ellenőrzött a tagja, illetve amely az ellenőrzöttet ügyvédi kamarai nyilvántartásba vette.
\n
(4)A kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenységét az a területi kamara is jogosult ellenőrizni, amelynek a területén bármely munkáltatójának a székhelye, vagy az a telephelye, fióktelepe található, ahol a kamarai jogtanácsost foglalkoztatja. A hatósági ellenőrzés megindításáról értesíteni kell azt a területi kamarát, amelynek az ellenőrzött a tagja.
\n
78.Az általános közigazgatási rendtartás szabályainak alkalmazása