2025. évi XXVIII. törvény a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szó

(1)A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítását az 1. melléklet tartalmazza.

(2)A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza. 4. §

(1)Ez a törvény – a

(2)bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)A

1. § és a
2. §, valamint az
3. melléklet és a
4. melléklet a Megállapodás
5. Cikk
6. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. *

(3)A Megállapodás, a 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. * 5. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a természetvédelemért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszterrel és a vízvédelemért felelős miniszterrel együttesen gondoskodik. 1. melléklet a 2025. évi XXVIII. törvényhez A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló, az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében létrejövő Megállapodás PREAMBULUM E Megállapodás Felei, emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének vonatkozó rendelkezéseire, ezen belül a tengeri környezet védelmének és megőrzésének kötelezettségére, nyomatékosítva az Egyezményben meghatározott jogok, kötelezettségek és érdekek közötti egyensúly tiszteletben tartásának szükségességét, elismerve, hogy koherensen és együttműködve kell kezelni a biológiai sokféleség csökkenését és az óceánok ökoszisztémáinak különösen az éghajlatváltozás tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásai, például a felmelegedés és az óceánok oxigénszintjének csökkenése, valamint az óceánok savasodása és szennyezése – ezen belül a műanyagszennyezés és a nem fenntartható hasznosítás – miatti állapotromlását, tudatában annak, hogy szükség van az Egyezmény szerinti átfogó globális rendszerre ahhoz, hogy megfelelőbben lehessen kezelni a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzését és fenntartható hasznosítását, elismerve, hogy fontos hozzájárulni egy olyan igazságos és méltányos nemzetközi gazdasági rendszer megvalósításához, amely figyelembe veszi az emberiség egészének érdekeit, különösen a parti vagy tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok sajátos érdekeit és szükségleteit, elismerve továbbá, hogy a fejlődő állam Felek kapacitásépítés, valamint a tengeri technológia fejlesztése és átadása révén történő támogatása alapvető eleme a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzésére és fenntartható hasznosítására vonatkozó célkitűzések megvalósításának, emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Szervezetének az őslakos népek jogairól szóló nyilatkozatára, megerősítve, hogy e Megállapodásban semmi sem értelmezhető az őslakos népek – vagy adott esetben a helyi közösségek – meglévő jogainak csorbításaként vagy megszüntetéseként, beleértve az Egyesült Nemzetek őslakos népek jogairól szóló nyilatkozatában foglaltakat, elismerve az Egyezményben meghatározott azon kötelezettséget, hogy – a gyakorlatilag megvalósítható mértékben – értékelni kell az egyes államok joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt lehetséges hatásait, ha az adott állam alapos okkal feltételezi, hogy az említett tevékenységek jelentős szennyezést vagy jelentős és káros változást okozhatnak a tengeri környezetben, figyelembe véve az Egyezményben meghatározott azon kötelezettséget, hogy minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak biztosítására, hogy az eseményekből vagy tevékenységekből származó szennyezés ne terjedjen túl azon területeken, amelyen az Egyezménnyel összhangban szuverén jogokat gyakorolnak, attól az óhajtól vezérelve, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken – a tengeri környezet védelme, gondozása és felelősségteljes használatának biztosítása, az óceáni ökoszisztémák integritásának megőrzése és a nemzeti joghatóságon kívül eső területek biológiai sokfélesége jelentette eredendő érték megőrzése révén – a jelen és a jövő nemzedékei nevében az óceánok gondnokaként járjunk el, elismerve, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaira vonatkozó digitális szekvenciainformációk előállítása, az azokhoz való hozzáférés és azok felhasználása, valamint a felhasználásból származó hasznok igazságos és méltányos megosztása hozzájárul a kutatáshoz és az innovációhoz, valamint e Megállapodás általános célkitűzéséhez, tiszteletben tartva valamennyi állam szuverenitását, területi integritását és politikai függetlenségét, felidézve, hogy az Egyezményben vagy bármely más kapcsolódó megállapodásban nem részes felek jogállására a szerződések jogának szabályai irányadók, felidézve továbbá, hogy az Egyezményben foglaltak szerint az államok felelnek a tengeri környezet védelmére és megőrzésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljesítéséért, és a nemzetközi joggal összhangban felelősségre vonhatók, elkötelezetten a fenntartható fejlődés elérése mellett, törekedve az egyetemes részvétel elérésére, a következőkben állapodtak meg: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Fogalmak használata E Megállapodás alkalmazásában: 1. „területalapú gazdálkodási eszköz”: egy földrajzilag meghatározott területre vonatkozó olyan eszköz, beleértve a védett tengeri területeket is, amelyen keresztül e Megállapodással összhangban konkrét védelmi és fenntartható hasznosítási célkitűzések elérése érdekében egy vagy több ágazatot vagy tevékenységet együtt kezelnek; 2. „nemzeti joghatóságon kívül eső területek”: a nyílt tenger és a Terület; 3. „biotechnológia”: minden olyan technológiai alkalmazás, amely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy ezek származékát használja fel termékek vagy eljárások meghatározott felhasználásra történő létrehozására, illetőleg módosítására; 4. „helyszíni gyűjtés”: a tengeri genetikai erőforrásokkal kapcsolatban a tengeri genetikai erőforrások nemzeti joghatóságon kívül eső területeken történő gyűjtése vagy mintavétele; 5. „Egyezmény”: az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezménye; 6. „halmozott hatások”: a különböző tevékenységekből – ideértve az ismert múltbeli és jelenlegi és észszerűen előrelátható tevékenységekből –, vagy hasonló tevékenységek idők során történő ismétlődéséből, valamint az éghajlatváltozás, az óceánok elsavasodása és a kapcsolódó hatások következményeiből eredő együttes és növekvő hatások; 7. „környezeti hatásvizsgálat”: egy tevékenység lehetséges hatásainak azonosítására és értékelésére szolgáló, a döntéshozatalt megalapozó eljárás; 8. „tengeri genetikai erőforrások”: minden, tényleges vagy potenciális értékű funkcionális öröklődési egységeket tartalmazó tengeri növényi, állati, mikrobiális vagy más eredetű anyag; 9. „védett tengeri terület”: a biológiai sokféleség hosszú távú megőrzésére vonatkozó konkrét célok elérése érdekében kijelölt és kezelt, földrajzilag meghatározott tengeri terület, amely adott esetben lehetővé teheti a fenntartható hasznosítást, amennyiben az összhangban áll a védelmi célkitűzésekkel; 10. „tengeri technológia”: magában foglalja többek között a következőket: a tengertudományokkal és a kapcsolódó tengeri műveletekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos, felhasználóbarát formában megadott információk és adatok; kézikönyvek, útmutatók, kritériumok, szabványok és referenciaanyagok; mintavételi és módszertani berendezések; megfigyelő létesítmények és felszerelések helyszíni és laboratóriumi megfigyeléshez, elemzéshez és kísérletekhez; számítógépek és számítógépes szoftverek, beleértve a modelleket és modellezési technikákat; a kapcsolódó biotechnológia; valamint a tengeri biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható hasznosításához kapcsolódó szakértelem, tudás, készségek, műszaki, tudományos és jogi know-how és elemzési módszerek; 11. „Fél”: olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely magára nézve kötelezőnek ismeri el a Megállapodást, és amelyre nézve a Megállapodás hatályos; 12. „regionális gazdasági integrációs szervezet”: valamely térség szuverén államai által alkotott olyan szervezet, amelyre tagállamai átruházták hatáskörüket az e Megállapodás által szabályozott kérdések tekintetében, és amely belső eljárásainak megfelelő kellő felhatalmazással rendelkezik arra, hogy aláírja, megerősítse, jóváhagyja, elfogadja ezt a Megállapodást vagy csatlakozzon ahhoz; 13. „fenntartható hasznosítás”: a biológiai sokféleség alkotóelemeinek olyan módon és olyan mértékben történő hasznosítása, amely nem vezet a biológiai sokféleség hosszú távú hanyatlásához, és ezáltal az továbbra is alkalmas marad arra, hogy kielégítse a jelen és a jövő generációinak szükségleteit és elvárásait; 14. „tengeri genetikai erőforrások hasznosítása”: a tengeri genetikai erőforrások genetikai és/vagy biokémiai összetételével kapcsolatos kutatás és fejlesztés, beleértve a fenti 3. bekezdésben meghatározott biotechnológia alkalmazását. 2. cikk Általános célkitűzés E Megállapodás célja – az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek eredményes végrehajtása, valamint további nemzetközi együttműködés és koordináció révén – a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségét megőrizni és annak fenntartható hasznosítását biztosítani a jelenben és hosszú távon. 3. cikk Hatály Ez a Megállapodás a nemzeti joghatóságon kívül eső területekre vonatkozik. 4. cikk Kivételek Ez a Megállapodás nem vonatkozik hadihajókra, katonai repülőgépekre vagy haditengerészeti segédeszközökre. A II. rész kivételével ez a Megállapodás nem vonatkozik a Felek tulajdonában lévő vagy általuk üzemeltetett egyéb hajókra vagy légi járművekre, amelyeket jelenleg csak kormányzati és nem kereskedelmi szolgálatra használnak. Ugyanakkor minden Fél – ilyen jellegű hajóinak vagy légi járműveinek az üzemeltetését vagy üzemképességét nem veszélyeztető, megfelelő intézkedések meghozatalával – biztosítja, hogy az említett hajók vagy légi járművek az észszerűség és a gyakorlati megvalósíthatóság határain belül e Megállapodással összhangban járjanak el. 5. cikk E Megállapodás és az Egyezmény, valamint a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek kapcsolata 1. E Megállapodás az Egyezmény szövegösszefüggésében és annak megfelelően alkalmazandó. E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem sérti az államok Egyezmény szerinti jogait, joghatóságát és kötelezettségeit, többek között a kizárólagos gazdasági övezet és a 200 tengeri mérföldön belüli és azon túli kontinentális talapzat tekintetében. 2. Ezt a Megállapodást úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy az ne gyengítse a vonatkozó jogi eszközöket és keretrendszereket, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket, és elősegítse az ezekkel az eszközökkel, keretrendszerekkel és testületekkel való koherenciát és koordinációt. 3. Ez a Megállapodás nem érinti az Egyezményben vagy bármely más kapcsolódó megállapodásban nem részes felek jogállását az említett eszközök tekintetében. 6. cikk A Megállapodás által nem érintett területek Ez a Megállapodás – beleértve a Felek Konferenciájának vagy bármely kisegítő testületének bármely döntését vagy ajánlását, valamint az ezek alapján hozott bármely cselekményt, intézkedést vagy tevékenységet – nem érinti a szuverenitásra, szuverén jogokra vagy joghatóságra vonatkozó igények érvényesítését vagy megtagadását, beleértve az ezekkel kapcsolatos vitákat is, és arra e tekintetben nem lehet hivatkozni. 7. cikk Általános elvek és megközelítések E Megállapodás céljainak elérése érdekében a Feleket a következő elvek és megközelítések vezérlik: (

1. a)„a szennyező fizet” elve; (
2. b)az emberiség közös örökségének az Egyezményben rögzített elve; (
3. c)a tengeri tudományos kutatás szabadsága, valamint a nyílt tenger szabadságából következő egyéb szabadságok; (
4. d)a méltányosság elve és a haszon igazságos és méltányos megosztása; (
5. e)adott esetben az elővigyázatosság elve vagy az elővigyázatossági megközelítés; (
6. f)az ökoszisztéma megközelítés; (
7. g)az óceángazdálkodás integrált megközelítése; (
8. h)az ökoszisztémák – többek között az éghajlatváltozás és az óceánok elsavasodásának káros hatásaival szembeni – rezilienciájának növelésére irányuló megközelítés, amelynek célja továbbá fenntartani és helyreállítani az ökoszisztéma integritását, beleértve az óceán éghajlatban betöltött szerepét alátámasztó szénkörforgás-szolgáltatásokat is; (
9. i)az elérhető legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk felhasználása; (
10. j)az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismereteinek felhasználása, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak; (
11. k)a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzésére és fenntartható hasznosítására irányuló intézkedések során az őslakos népek vagy adott esetben a helyi közösségek jogaival kapcsolatos kötelezettségeik tiszteletben tartása, előmozdítása és figyelembevétele; (
12. l)a tengeri környezet szennyezésének megelőzésére, csökkentésére és ellenőrzésére irányuló intézkedések meghozatala során tartózkodás a károk vagy veszélyek egyik területről a másikra való közvetlen vagy közvetett átvitelétől, valamint egy adott típusú szennyezés más típusú szennyezéssé történő átalakításától; (
13. m)a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeinek teljes körű elismerése; (
14. n)a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok különleges érdekeinek és szükségleteinek elismerése. 8. cikk Nemzetközi együttműködés 1. A Felek e Megállapodás értelmében együttműködnek a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható hasznosítása érdekében, többek között a vonatkozó jogi eszközökkel és keretrendszerekkel, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekkel való együttműködés, valamint az ezek közötti együttműködés előmozdítása révén, e Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. 2. A Felek adott esetben a más vonatkozó jogi eszközök, keretrendszerek vagy globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek keretében megvalósuló döntéshozatalban való részvételkor törekednek e Megállapodás célkitűzéseinek előmozdítására. 3. A Felek e Megállapodás célkitűzéseinek támogatása érdekében előmozdítják a nemzetközi együttműködést a tengeri tudományos kutatás, valamint az egyezménnyel összhangban álló tengeri technológia fejlesztése és átadása terén. II. RÉSZ TENGERI GENETIKAI ERŐFORRÁSOK, BELEÉRTVE A HASZNOK IGAZSÁGOS ÉS MÉLTÁNYOS MEGOSZTÁSÁT 9. cikk Célkitűzések E rész célkitűzései a következők: (
15. a)a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységekből származó hasznok igazságos és méltányos megosztása a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható hasznosítása érdekében; (
16. b)a Felek – különösen a fejlődő állam Felek, a legkevésbé fejlett országok, a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok, a földrajzilag hátrányos helyzetű államok, a fejlődő kis szigetállamok, a part menti afrikai államok, a szigetcsoporton elhelyezkedő államok és a fejlődő, közepes jövedelmű országok – kapacitásának kiépítése és fejlesztése a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységek ellátása érdekében; (
17. c)az e Megállapodás végrehajtásához való alapvető hozzájárulásként a tudás, a tudományos megértés és a technológiai innováció létrehozása, tengeri tudományos kutatások fejlesztése és lebonyolítása révén is; (
18. d)a tengeri technológia fejlesztése és átadása e Megállapodással összhangban. 10. cikk Alkalmazás 1. E Megállapodás rendelkezéseit a nemzeti joghatóságon kívül eső területek azon tengeri genetikai erőforrásaival, illetve a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó azon digitális szekvenciainformációkat érintő tevékenységekre kell alkalmazni, amelyeket e megállapodásnak az adott Félre történő hatálybalépése után gyűjtöttek, illetve hoztak létre. E Megállapodás rendelkezéseinek alkalmazása kiterjed a nemzeti joghatóságon kívül eső területek azon tengeri genetikai erőforrásainak, illetve a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó azon digitális szekvenciainformációknak a felhasználására, amelyeket a hatálybalépés előtt gyűjtöttek, illetve hoztak létre, kivéve, ha valamelyik Fél e Megállapodás aláírásakor, megerősítésekor, jóváhagyásakor, elfogadásakor vagy az ahhoz való csatlakozáskor írásban kifogást tesz a 70. cikk szerint. 2. E fejezet rendelkezései nem vonatkoznak az alábbiakra: (
19. a)a vonatkozó nemzetközi jogban szabályozott halászat és halászattal kapcsolatos tevékenységek; vagy (
20. b)a halászat és a halászattal kapcsolatos tevékenységek során ismerten a nemzeti joghatóságon kívül eső területekről fogott halak vagy más élő tengeri erőforrások, kivéve, ha az említett halak vagy más élő tengeri erőforrások e rész értelmében hasznosításként kerültek szabályozásra. 3. Az e részben foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak a Felek katonai tevékenységeire, ideértve a nem kereskedelmi szolgálatban a kormányzati hajók és légi járművek által végzett katonai tevékenységet is. A Felek nem katonai tevékenységeire vonatkoznak a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációknak a felhasználására vonatkozó, e részben foglalt kötelezettségek. 11. cikk A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival kapcsolatos tevékenységek 1. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival, valamint a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységeket földrajzi helyszínüktől függetlenül bármely Fél, valamint a Felek joghatósága alá tartozó bármely természetes vagy jogi személy végezheti. Az említett tevékenységeket e Megállapodásnak megfelelően kell végezni. 2. A Felek elősegítik az együttműködést a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival, valamint tengeri genetikai erőforrásaira vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos valamennyi tevékenység tekintetében. 3. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak helyszíni gyűjtését a nemzeti joghatóságuk alá tartozó területeken a parti államok, valamint a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken más államok érdekeinek, jogainak és jogos érdekeinek kellő figyelembevételével kell végrehajtani, az Egyezménynek megfelelően. E célból a Felek – e Megállapodás végrehajtása érdekében – adott esetben törekednek az együttműködésre, többek között a Logisztikai Koordinációs Mechanizmus működésére vonatkozó, az 51. cikkben meghatározott különleges módozatok révén. 4. Egyetlen állam sem igényelhet és gyakorolhat szuverenitást vagy szuverén jogokat a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásai felett. Ilyen igény, illetőleg a szuverenitás vagy szuverén jogok gyakorlása nem ismerhető el. 5. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak helyszíni gyűjtése nem képez jogalapot a tengeri környezetre vagy az ott található erőforrások bármely részére vonatkozó igényhez. 6. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival, valamint a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységek minden állam érdekét és az egész emberiség javát szolgálják, különösen az emberiség tudományos ismereteinek fejlesztése, valamint a tengeri biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható hasznosításának előmozdítása érdekében, figyelembe véve különösen a fejlődő államok érdekeit és szükségleteit. 7. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival, valamint a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységek kizárólag békés célokból folytathatók. 12. cikk A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységek bejelentése 1. A Felek meghozzák a szükséges törvényi, közigazgatási vagy szakpolitikai intézkedéseket annak biztosítására, hogy az információkat e résszel összhangban bejelentsék a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak. 2. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak helyszíni gyűjtése előtt hat hónappal vagy a lehető legkorábban a következő információkat kell bejelenteni a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak: (
21. a)a gyűjtés jellege és céljai, beleértve adott esetben minden olyan programot, amelynek az részét képezi; (
22. b)a kutatás tárgya vagy – ha ismert – azon tengeri genetikai erőforrások, amelyekre a kutatás irányul vagy amelyeket gyűjteni kívánnak, valamint az ilyen erőforrások gyűjtésének céljai; (
23. c)azok a földrajzi területek, amelyeken a gyűjtésre sor fog kerülni; (
24. d)a gyűjtéshez használt módszer és eszközök összegzése, beleértve a hajók nevét, tonnatartalmát, típusát és osztályát, az alkalmazott tudományos felszerelést és/vagy vizsgálati módszereket; (
25. e)a javasolt főbb programokhoz való bármely egyéb hozzájárulásra vonatkozó információk; (
26. f)a kutatóhajók első megérkezésének és végső távozásának vagy adott esetben a felszerelés felállításának vagy leszerelésének várható időpontja; (
27. g)annak az intézménynek a neve, amelynek támogatásával a projekt megvalósul, és a projektért felelős személy neve; (
28. h)a valamennyi állam tudósai, különösen a fejlődő államok tudósai számára a projektben való részvételre vagy az ahhoz való társulásra biztosított lehetőségek; (
29. i)az, hogy az esetlegesen technikai segítségre szoruló és azt kérő államok – különösen a fejlődő államok – számára mennyiben kell a projektben való részvétel vagy képviselet lehetőségét biztosítani; (
30. j)a nyílt és felelős adatkezelésnek megfelelően az aktuális nemzetközi gyakorlat figyelembevételével elkészített adatkezelési terv. 3. A fenti 2. bekezdésben említett bejelentést követően a Logisztikai Koordinációs Mechanizmus automatikusan generál egy „BBNJ” szabványos kötegazonosítót. 4. Ha a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak a tervezett gyűjtést megelőzően megadott információkban lényeges változás következik be, a frissített információkat észszerű időn belül, de legkésőbb a helyszíni gyűjtés megkezdéséig be kell jelenteni a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak, amennyiben ez megvalósítható. 5. A Felek gondoskodnak arról, hogy a következő információkat a „BBNJ” szabványos kötegazonosítóval együtt, ez utóbbi elérhetővé válásakor, de legkésőbb a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak helyszíni gyűjtésétől számított egy éven belül bejelentsék a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak: (
31. a)az az adattár vagy adatbázis, amelyben a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkat elhelyezik vagy el fogják helyezni; (
32. b)a helyszínen gyűjtött összes tengeri genetikai erőforrás elhelyezésének vagy tárolásának helye; (
33. c)jelentés, amely bemutatja azt a földrajzi területet, ahonnan a tengeri genetikai erőforrásokat gyűjtötték, beleértve a gyűjtés helyének földrajzi szélességére, hosszúságára és mélységére vonatkozó információkat, valamint – a rendelkezésre álló mértékig – az elvégzett tevékenység eredményeit; (
34. d)a fenti 2. bekezdés (
35. j)pontja szerinti adatkezelési terv minden szükséges frissítése. 6. A Felek biztosítják, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak azon mintáit és tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó azon digitális szekvenciainformációkat, amelyek a joghatóságuk alá tartozó adattárakban vagy adatbázisokban találhatóak, az aktuális nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a nemzeti joghatóságon kívül eső területekről származóként lehessen azonosítani, amennyire az megvalósítható. 7. A Felek biztosítják, hogy – amennyire megvalósítható – a joghatóságuk alá tartozó adattárak és adatbázisok kétévente készítsenek összesített jelentést a „BBNJ” szabványos kötegazonosítójukhoz kapcsolt tengeri genetikai erőforrásokhoz és digitális szekvenciainformációkhoz való hozzáférésről, és a jelentést bocsássák a 15. cikk alapján létrehozott, a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság rendelkezésére. 8. Amennyiben a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásait, és amennyiben ez megvalósítható, az említett erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkat a joghatóságuk alá tartozó természetes vagy jogi személyek felhasználhatják, ideértve a piaci hasznosítást is, a Felek biztosítják, hogy a következő információkat – köztük a „BBNJ” szabványos kötegazonosítót, ha rendelkezésre áll – bejelentsék a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak, amint az ilyen információ elérhetővé válik: (
36. a)arra vonatkozó információk, hogy hol találhatók a hasznosítás eredményei, például publikációk, adott esetben és lehetőség szerint a megadott szabadalmak, és a kifejlesztett termékek; (
37. b)amennyiben rendelkezésre állnak, a hasznosítás tárgyát képező tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó, a Logisztikai Koordinációs Mechanizmushoz intézett, gyűjtés utáni bejelentés részletei; (
38. c)a hasznosítás tárgyát képező eredeti minta tárolási helye; (
39. d)a hasznosított tengeri genetikai erőforrásokhoz és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkhoz való hozzáférés tervezett módozatai, valamint az ezekre vonatkozó adatkezelési terv; (
40. e)a forgalomba hozatalt követően a vonatkozó termékek értékesítésére és minden további fejlesztésre vonatkozó információk, ha rendelkezésre állnak. 13. cikk Az őslakos népek és a helyi közösségek birtokában lévő, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaihoz kapcsolódó hagyományos ismeretek A Felek adott esetben törvényi, közigazgatási vagy szakpolitikai intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az őslakos népek és a helyi közösségek birtokában lévő, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival kapcsolatos hagyományos ismeretekhez csak ezen őslakos népek és helyi közösségek szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezésével vagy jóváhagyásával és részvételével lehessen hozzáférni. Az őslakos népek ilyen hagyományos ismereteihez való hozzáférést a Logisztikai Koordinációs Mechanizmus is segítheti. Az őslakos népek ilyen hagyományos ismereteihez való hozzáférés és azok felhasználása kölcsönösen elfogadott feltételek mellett történhet. 14. cikk A hasznok igazságos és méltányos megosztása 1. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységekből származó hasznokat e résszel összhangban tisztességes és méltányos módon kell megosztani, hozzájárulva a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséhez és fenntartható hasznosításához. 2. A nem pénzbeli hasznokat e Megállapodással összhangban többek között az alábbi formában kell megosztani: (
41. a)hozzáférés a mintákhoz és mintagyűjteményekhez az aktuális nemzetközi gyakorlatnak megfelelően; (
42. b)hozzáférés a digitális szekvenciainformációkhoz az aktuális nemzetközi gyakorlatnak megfelelően; (
43. c)nyílt hozzáférés a kereshető, hozzáférhető, interoperábilis és újrafelhasználható (FAIR) tudományos adatokhoz az aktuális nemzetközi gyakorlatnak és a nyílt és felelős adatkezelésnek megfelelően; (
44. d)az értesítésekben szereplő információk, valamint a 12. cikk szerinti „BBNJ” szabványos kötegazonosítók nyilvánosan kereshető és hozzáférhető formában; (
45. e)a tengeri technológia átadása az e Megállapodás V. részében meghatározott megfelelő módozatokkal összhangban; (
46. f)kapacitásépítés, többek között – különösen a közvetlenül kapcsolódó és jelentős – kutatási programok és partnerségi lehetőségek finanszírozása révén a kutatási projektek tudósai és kutatói számára, valamint célzott kezdeményezések, különösen a fejlődő államok számára, figyelembe véve a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeit; (
47. g)fokozott műszaki és tudományos együttműködés, különösen a fejlődő államok tudósaival és tudományos intézményeivel; (
48. h)a Felek Konferenciája által meghatározott egyéb hasznok, figyelembe véve a 15. cikk alapján létrehozott, a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlásait. 3. A Felek meghozzák a szükséges törvényi, közigazgatási vagy szakpolitikai intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásait és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkat a „BBNJ” szabványos kötegazonosítóikkal együtt – a joghatóságuk alá tartozó természetes vagy jogi személyei általi használatra tekintettel – a mindenkori nemzetközi gyakorlat figyelembevételével a felhasználás megkezdésétől számított három éven belül, vagy azok elérhetővé válásától nyilvánosan hozzáférhető, nemzeti vagy nemzetközi szinten fenntartott adattárakban és adatbázisokban helyezzék el. 4. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek azon tengeri genetikai erőforrásaihoz és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó azon digitális szekvenciainformációkhoz való hozzáférés, amelyek a Felek joghatósága alá tartozó adattárakban és adatbázisokban találhatók, észszerű feltételekhez köthető, az alábbiak szerint: (
49. a)a tengeri genetikai erőforrások fizikai épsége megőrzésének szükségessége; (
50. b)a mintát, adatokat vagy információkat tároló vonatkozó génbank, biorepozitórium vagy adatbázis fenntartásával kapcsolatos észszerű költségek; (
51. c)a tengeri genetikai erőforrásokhoz, adatokhoz vagy információkhoz való hozzáférés biztosításával kapcsolatos észszerű költségek; (
52. d)egyéb, az e Megállapodás célkitűzéseivel összhangban álló, észszerű feltételek; és a fejlődő államok kutatói és kutatóintézetei számára tisztességes és minél kedvezőbb feltételek – akár kedvezményes és elsőbbségi feltételek – melletti hozzáférési lehetőségek biztosítása. 5. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációknak a hasznosításából – beleértve a piaci hasznosítást is – származó pénzbeli hasznot a nemzeti joghatóságon kívül eső területek biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható hasznosítása érdekében igazságosan és méltányosan kell megosztani az 52. cikk szerint létrehozott pénzügyi mechanizmuson keresztül. 6. E Megállapodás hatálybalépését követően a fejlett Felek éves hozzájárulást fizetnek az 52. cikkben említett különleges alapba. A Felek hozzájárulásának mértéke a Felek Konferenciája által a 47. cikk 6. bekezdésének (
53. e)pontja alapján elfogadott költségvetéshez való becsült hozzájárulás 50 százaléka. Ezt a befizetés addig kell teljesíteni, amíg a Felek Konferenciája nem hoz döntést az alábbi 7. bekezdés szerint. 7. A Felek Konferenciája dönt a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak hasznosításából származó pénzbeli hasznok és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációk megosztásának módozatairól, figyelembe véve a 15. cikk alapján létrehozott, a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlásait. Amennyiben a konszenzus elérése érdekében tett minden erőfeszítés kudarcot vall, az érdemi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket a jelen lévő és szavazó Felek háromnegyedes többségével hozzák meg. A fizetéseket az 52. cikk szerint létrehozott különleges alap révén kell teljesíteni. A módozatok körébe tartozhatnak az alábbiak: (
54. a)részteljesítési fizetések; (
55. b)termékek piaci hasznosításához kapcsolódó fizetések vagy hozzájárulások, beleértve a termékek értékesítéséből származó bevétel bizonyos százalékának befizetését; (
56. c)rendszeresen fizetett, többszintű díj, amelynek alapját a Fél tevékenységeinek összesített szintjét mérő, diverzifikált mutatók képezik; (
57. d)a Felek Konferenciája által meghatározott egyéb formák, figyelembe véve a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlásait. 8. A Fél a módozatok Felek Konferenciája általi elfogadásakor nyilatkozatot tehet, amelyben kijelenti, hogy ezek a módozatok legfeljebb négy évig nem lépnek hatályba az adott Fél vonatkozásában, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a végrehajtáshoz. Az említett nyilatkozatot tevő Fél az új módozatok hatálybalépéséig folytatja a fenti 6. bekezdésben meghatározott fizetés teljesítését. 9. A Felek Konferenciája a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaira vonatkozó digitális szekvenciainformációk felhasználásából származó pénzbeli hasznok megosztásának módozatairól való, a fenti 7. bekezdés szerinti döntéshozatalkor figyelembe veszi a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlásait, elismerve, hogy az említett módozatoknak kölcsönösen támogatniuk kell egymást, és más hozzáférési és haszonmegosztási eszközökhöz hozzáigazíthatóaknak kell lenniük. 10. A Felek Konferenciája – figyelembe véve a 15. cikk alapján létrehozott hozzáférési és haszonmegosztási bizottság ajánlásait – kétévente felülvizsgálja és értékeli a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak és a tengeri genetikai erőforrásokkal kapcsolatos digitális szekvenciainformációknak a felhasználásából származó pénzbeli hasznot. Az első ilyen vizsgálatra legkésőbb ezen Megállapodás hatálybalépését követő öt éven belül sor kerül. A felülvizsgálat magában foglalja a fenti 6. bekezdésben említett éves hozzájárulások mérlegelését. 11. A Felek adott esetben meghozzák a szükséges jogalkotási, közigazgatási vagy szakpolitikai intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységekből származó hasznoknak a joghatóságuk alá tartozó természetes vagy jogi személyek általi megosztása e Megállapodásnak megfelelően történjen. 15. cikk A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság 1. Létrejön a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság. A Bizottság többek között eszközként szolgál a hasznok megosztására vonatkozó iránymutatások meghatározásához a 14. cikkel összhangban, biztosítva az átláthatóságot, valamint a pénzbeli és nem pénzbeli hasznok igazságos és méltányos megosztását. 2. A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság 15 tagból áll, akik a Bizottság feladatainak hatékony ellátása érdekében megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek a kapcsolódó területeken. A tagokat a Felek jelölik ki, és a Felek Konferenciája választja meg, figyelembe véve a nemek közötti egyensúlyt és az egyenlő földrajzi eloszlást, valamint biztosítva a bizottságban a fejlődő államok – köztük a legkevésbé fejlett országok, a fejlődő kis szigetállamok és tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok – képviseletét. A Bizottság feladatkörét és működésének módozatait a Felek Konferenciája határozza meg. 3. A Bizottság ajánlásokat tehet a Felek Konferenciája számára az e részhez kapcsolódó kérdésekben, beleértve a következő kérdéseket: (
58. a)a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó iránymutatások vagy magatartási kódex e résszel összhangban; (
59. b)az e résszel összhangban hozott döntések végrehajtására irányuló intézkedések; (
60. c)a pénzbeli hasznok megosztásának mértéke vagy módozatai a 14. cikkel összhangban; (
61. d)az e résszel kapcsolatos ügyek a Logisztikai Koordinációs Mechanizmussal kapcsolatban; (
62. e)az e résszel kapcsolatos ügyek az 52. cikk alapján létrehozott pénzügyi mechanizmussal kapcsolatban; (
63. f)bármely egyéb, az e Részhez kapcsolódó ügy, amelynek tárgyalására a Felek Konferenciája felkérheti a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottságot. 4. Mindegyik Fél a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság rendelkezésére bocsátja az e Megállapodásban előírt információkat, amelyek körébe a következők tartoznak: (
64. a)a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos jogi, igazgatási és szakpolitikai intézkedések; (
65. b)a nemzeti kapcsolattartó pontok kapcsolattartási adatai és a rájuk vonatkozó egyéb információk; (
66. c)a Felek Konferenciája által hozott döntések értelmében szükséges egyéb információk. 5. A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság konzultálhat és elősegítheti az információcserét a vonatkozó jogi eszközökkel és keretrendszerekkel, valamint az érintett globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekkel a megbízatása alá tartozó tevékenységekről, ezen belül a haszon megosztásáról, a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációk felhasználásáról, a bevált módszerekről, eszközökről és módszertanokól, az adatkezelésről és a levont tanulságokról. 6. A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlásokat tehet a Felek Konferenciája számára a fenti 5. bekezdés alapján kapott információkkal kapcsolatban. 16. cikk Nyomon követés és átláthatóság 1. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységek nyomon követését és átláthatóságát a Logisztikai Koordinációs Mechanizmushoz intézett bejelentéssel, az e résznek megfelelő „BBNJ” szabványos kötegazonosítók használatával és a Felek Konferenciája által a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlása szerint elfogadott eljárások szerint kell megvalósítani. 2. A Felek e résznek megfelelően, rendszeres időközönként jelentéseket nyújtanak be a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottságnak az e részben foglalt, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról, valamint az említett tevékenységekből származó hasznok megosztásáról. 3. A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül kapott információk alapján jelentést készít, és azt elérhetővé teszi a Felek számára, amelyek észrevételeket nyújthatnak be. A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság a jelentést a kapott észrevételekkel együtt benyújtja megvitatásra a Felek Konferenciájának. A Felek Konferenciája – figyelembe véve a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlását – megfelelő iránymutatásokat határozhat meg e cikk végrehajtásához, amelyeknek figyelembe kell venniük a Felek nemzeti képességeit és körülményeit. III. RÉSZ TERÜLETALAPÚ GAZDÁLKODÁSI ESZKÖZÖK, BELEÉRTVE A VÉDETT TENGERI TERÜLETEKET 17. cikk Célkitűzések E rész célkitűzései a következők: (
67. a)a védelmet igénylő területek megőrzése és fenntartható hasznosítása, többek között a területalapú gazdálkodási eszközök átfogó rendszerének, és a védett tengeri területek ökológiailag reprezentatív és jól összekapcsolt hálózatainak létrehozása révén; (
68. b)a területalapú gazdálkodási eszközök – ezen belül a védett tengeri területek – használatában az államok, a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek közötti együttműködés és koordináció megerősítése; (
69. c)a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme, megőrzése, helyreállítása és fenntartása, többek között termelékenységük és egészségük javítása céljából, valamint a stresszhatásokkal – ezen belül az éghajlatváltozáshoz, az óceánok elsavasodásához és a tengerszennyezéshez kapcsolódókkal – szembeni reziliencia erősítése; (
70. d)az élelmezésbiztonság és más társadalmi-gazdasági célkitűzések támogatása, beleértve a kulturális értékek védelmét; (
71. e)a fejlődő állam Felek – különösen a legkevésbé fejlett országok, a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok, a földrajzilag hátrányos helyzetű államok, a fejlődő kis szigetállamok, a tengerparti afrikai államok, a szigetcsoporton elhelyezkedő államok és a közepes jövedelmű fejlődő országok – támogatása, figyelembe véve a fejlődő kis szigetállamok sajátos körülményeit, kapacitásépítés, valamint a területalapú gazdálkodási eszközök – többek között a védett tengeri területek – fejlesztése, végrehajtása, nyomon követése, kezelése és érvényre juttatása terén a tengeri technológia fejlesztése és átadása révén. 18. cikk Alkalmazási terület A területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – létrehozása nem terjedhet ki a nemzeti joghatóság alá tartozó területekre, és nem lehet azokra hivatkozni a szuverenitásra, szuverén jogokra vagy joghatóságra vonatkozó igények érvényesítése vagy megtagadása jogalapjaként, sem bármely ezzel kapcsolatos vita során. A Felek Konferenciája nem veszi fel döntéshozatalra az ilyen területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – létrehozására irányuló javaslatokat, és az említett javaslatok semmilyen esetben sem értelmezhetők a szuverenitásra, szuverén jogokra vagy joghatóságra vonatkozó igények elismeréseként vagy megtagadásaként. 19. cikk Javaslatok 1. Az e rész szerinti területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – létrehozására vonatkozó javaslatokat a Feleknek a Titkársághoz egyénileg vagy együttesen kell benyújtaniuk. 2. A Felek a javaslatok kidolgozása érdekében az ebben a részben meghatározottak szerint együttműködnek és adott esetben konzultálnak az érintett érdekelt felekkel, beleértve az államokat és a globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket, valamint a civil társadalmat, a tudományos közösséget, a magánszektort, az őslakos népeket és a helyi közösségeket. 3. A javaslatokat a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei alapján kell megfogalmazni, figyelembe véve az elővigyázatossági megközelítést és az ökoszisztéma-megközelítést. 4. Az azonosított területekre vonatkozó javaslatoknak a következő kulcselemeket kell tartalmazniuk: (
72. a)a javaslat tárgyát képező terület földrajzi vagy térbeli leírása az I. mellékletben meghatározott indikatív kritériumoknak megfelelően; (
73. b)az I. mellékletben meghatározott kritériumok bármelyikére vonatkozó információk, valamint minden olyan kritérium, amely a terület azonosítása terén az alábbi 5. bekezdéssel összhangban továbbfejleszthető és felülvizsgálható; (
74. c)a területen folyó emberi tevékenységek, beleértve az őslakos népek és a helyi közösségek általi felhasználást, és ezek lehetséges hatásai, ha vannak ilyenek; (
75. d)az azonosított területen a tengeri környezet és a biológiai sokféleség állapotának leírása; (
76. e)a területen alkalmazandó védelmi és adott esetben fenntartható hasznosítási célok leírása; (
77. f)a javasolt intézkedéseket magában foglaló gazdálkodási terv tervezete, amely felvázolja a meghatározott célok elérése érdekében javasolt nyomon követési, kutatási és felülvizsgálati tevékenységeket; (
78. g)a javasolt terület időtartama és intézkedések, ha vannak; (
79. h)információ az államokkal folytatott konzultációkról, beleértve a szomszédos parti államokat és/vagy a megfelelő globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket, ha vannak ilyenek; (
80. i)tájékoztatás azokról a területalapú gazdálkodási eszközökről – beleértve a védett tengeri területeket –, amelyeket a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek alapján hajtanak végre; (
81. j)releváns tudományos bemeneti anyagok, és amennyiben elérhető, az őslakos népek és a helyi közösségek hagyományos ismeretei. 5. Az ilyen területek meghatározására vonatkozó indikatív kritériumok között szerepelnek az I. mellékletben meghatározottak, és szükség esetén azokat a Tudományos és Műszaki Testület továbbfejlesztheti és felülvizsgálhatja a Felek Konferenciája általi megfontolás és elfogadás céljából. 6. A pályázatok tartalmára vonatkozó további követelményeket – ideértve a fenti 5. bekezdésben meghatározott indikatív kritériumok alkalmazásának módozatait, valamint a fenti 4. bekezdés (
82. b)pontjában meghatározott javaslatokra vonatkozó útmutatást – szükség szerint a Tudományos és Műszaki Testület dolgozza ki, a Felek Konferenciája általi megfontolás és elfogadás céljából. 20. cikk A pályázatok nyilvánossága és előzetes felülvizsgálata Az írásbeli javaslat kézhezvételét követően a Titkárság a javaslatot nyilvánosan elérhetővé teszi, és előzetes felülvizsgálat céljából továbbítja a Tudományos és Műszaki Testületnek. Az előzetes felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a javaslat tartalmazza-e a 19. cikkben előírt információkat, ideértve az ebben a részben és az I. mellékletben ismertetett indikatív kritériumokat is. A felülvizsgálat eredményét nyilvánosan elérhetővé kell tenni, és a javaslattevőnek továbbítania kell a Titkársághoz. Az előterjesztő a javaslatot a Tudományos és Műszaki Testület általi előzetes felülvizsgálat figyelembevétele után újból továbbítja a Titkársághoz. A Titkárság értesíti a Feleket, és nyilvánosan elérhetővé teszi az újból továbbított javaslatot, és elősegíti a 21. cikk szerinti konzultációkat. 21. cikk Konzultációk és pályázatok értékelése 1. A 19. cikk alapján benyújtott javaslatokról folytatott konzultációknak átfogónak, átláthatónak és minden érdekelt fél előtt nyitottnak kell lenniük, beleértve az államokat és a globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket, valamint a civil társadalmat, a tudományos közösséget, az őslakos népeket és a helyi közösségeket. 2. A Titkárság elősegíti a konzultációkat és összegyűjti a bemeneti anyagokat az alábbiak szerint: (
83. a)az államokat, különösen a szomszédos parti államokat értesíteni kell, és fel kell kérni, hogy nyújtsák be többek között a következőket: (
84. i)a javaslat érdemére és földrajzi hatályára vonatkozó álláspontok; (
85. ii)bármilyen egyéb releváns tudományos bemeneti anyag; (iii) információ a nemzeti joghatóságon belüli és a nemzeti joghatóságon kívüli szomszédos vagy kapcsolódó területeken létező intézkedésekről vagy tevékenységekről; (
86. iv)álláspontok a javaslat nemzeti joghatóság alá tartozó területekre gyakorolt lehetséges hatásairól; (
87. v)minden más vonatkozó információ; (
88. b)értesíteni kell a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek testületeit, valamint az érintett globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket, és fel kell azokat kérni többek között a következők benyújtására: (
89. i)a javaslat érdemére vonatkozó álláspontok; (
90. ii)bármilyen egyéb releváns tudományos bemeneti anyag; (iii) információk az adott eszköz, keretrendszer vagy testület által az érintett területre vagy a szomszédos területekre vonatkozóan elfogadott, meglévő intézkedésekről; (
91. iv)álláspontok a gazdálkodási terv tervezetének javaslatban megjelölt intézkedéseinek és egyéb elemeinek bármely olyan vetületéről, amelyek az adott szerv hatáskörébe tartoznak; (
92. v)álláspontok az adott eszköz, keretrendszer vagy szerv hatáskörébe tartozó további vonatkozó intézkedésekről; (
93. vi)minden más vonatkozó információ; (
94. c)a releváns hagyományos ismeretekkel rendelkező őslakos népeket és helyi közösségeket, a tudományos közösséget, a civil társadalmat és más érdekelt feleket fel kell kérni többek között az alábbiak benyújtására: (
95. i)a javaslat érdemére vonatkozó álláspontok; (
96. ii)bármilyen egyéb releváns tudományos bemeneti anyag; (iii) az őslakos népek és a helyi közösségek bármely releváns hagyományos ismerete; (
97. iv)minden egyéb releváns információ. 3. A fenti 2. bekezdés szerint kapott hozzászólásokat a Titkárság nyilvánosan elérhetővé teszi. 4. Azokban az esetekben, amikor a javasolt intézkedés olyan területeket érint, amelyeket bizonyos államok kizárólagos gazdasági övezete teljes egészében körülvesz, az előterjesztők feladata a következő: (
98. a)célzott és proaktív konzultációk folytatása az említett államokkal, beleértve az előzetes bejelentést is; (
99. b)az említett államok javasolt intézkedéssel kapcsolatos álláspontjának és észrevételeinek megfontolása, és kifejezetten az említett álláspontok és észrevételek írásbeli megválaszolása, és adott esetben a javasolt intézkedés ennek megfelelően történő módosítása. 5. Az előterjesztőnek figyelembe kell vennie a konzultációs időszak során kapott hozzászólásokat, valamint a Tudományos és Műszaki Testület által adott álláspontot és tájékoztatást, és adott esetben ennek megfelelően felül kell vizsgálnia a javaslatot, illetve meg kell válaszolnia a javaslatban figyelembe nem vett érdemi hozzászólásokat. 6. A konzultációs időszak határidőhöz kötött. 7. A felülvizsgált javaslatot a Tudományos és Műszaki Testülethez kell benyújtani, amely értékeli a javaslatot, és ajánlásokat tesz a Felek Konferenciája számára. 8. A konzultációs és értékelési eljárás módozatait – ideértve az időtartamot is – a Tudományos és Műszaki Testület szükség szerint az első ülésén részletesebben kidolgozza a Felek Konferenciája általi megfontolásra és elfogadásra, figyelembe véve a fejlődő kis szigetországok sajátos körülményeit. 22. cikk Területalapú gazdálkodási eszközök létrehozása, beleértve a védett tengeri területeket 1. A Felek Konferenciája a végleges javaslat és a gazdálkodási terv tervezete alapján, az e rész alapján létrehozott konzultációs eljárás során kapott hozzájárulásoknak és tudományos bemeneti anyagoknak, valamint a Tudományos és Műszaki Testület tudományos tanácsainak és ajánlásainak figyelembe vételével: (
100. a)döntést hoz a területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – létrehozásáról és a kapcsolódó intézkedésekről; (
101. b)döntéseket hozhat a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek által elfogadott intézkedésekkel összeegyeztethető intézkedésekről, az említett eszközökkel, keretrendszerekkel és testületekkel együttműködve és velük összehangoltan; (
102. c)amennyiben egyes javasolt intézkedések más globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek hatáskörébe tartoznak, ajánlásokat tehet az e Megállapodás Feleinek és a globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeknek, hogy elősegítse a vonatkozó intézkedések említett eszközökön, keretrendszereken és testületeken keresztüli, saját mandátumuknak megfelelő elfogadását. 2. Az e cikk szerinti döntések meghozatalakor a Felek Konferenciája tiszteletben tartja a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek hatáskörét, és nem csorbíthatja azt. 3. A Felek Konferenciája gondoskodik a vonatkozó jogi eszközökkel és keretrendszerekkel, valamint az érintett globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekkel a területalapú gazdálkodási eszközök – ezen belül a védett tengeri területek – tekintetében folytatott rendszeres konzultációkról az együttműködés és a koordináció fokozása érdekében, valamint az ilyen eszközök és keretrendszerek alapján, valamint az ilyen szervek által elfogadott kapcsolódó intézkedések koordinációjáról. 4. Amennyiben e rész célkitűzéseinek elérése és végrehajtása megkívánja, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható hasznosítása tekintetében a nemzetközi együttműködés és koordináció további fokozása érdekében a Felek Konferenciája mérlegelheti a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek vagy a vonatkozó globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek által elfogadott meglévő területalapú gazdálkodási eszközökre – ideértve a védett tengeri területeket is – vonatkozó mechanizmus kidolgozását, és – figyelemmel a fenti 1. és 2. bekezdésben foglaltakra – erről határozhat. 5. A Felek Konferenciája által e résszel összhangban elfogadott döntések és ajánlások nem ronthatják a nemzeti joghatóság alá tartozó területek tekintetében elfogadott intézkedések eredményességét, és azokat valamennyi állam jogainak és kötelezettségeinek kellő figyelembevételével kell meghozni, az egyezménnyel összhangban. Azokban az esetekben, amikor az e rész alapján javasolt intézkedések érintenék vagy észszerűen várhatóan érintenék a tengerfenék feletti vízréteget és azon tenger alatti területek altalaját, amelyek felett egy parti állam az egyezménnyel összhangban szuverén jogokat gyakorol, az említett intézkedéseknek megfelelően figyelembe kell venniük az ilyen parti államok szuverén jogait. E célból e rész rendelkezéseivel összhangban konzultációkat kell folytatni. 6. Azokban az esetekben, amikor az e rész alapján létrehozott területalapú gazdálkodási eszköz, beleértve a védett tengeri területet, a későbbiekben részben vagy egészben egy parti állam nemzeti joghatósága alá kerül, a nemzeti joghatóság alá tartozó rész haladéktalanul hatályát veszti. A nemzeti joghatóságon kívül eső területeken maradó rész mindaddig érvényben marad, amíg a Felek Konferenciája a következő ülésén át nem tekinti a területalapú gazdálkodási eszközt – beleértve a védett tengeri területet is – és azt szükség szerint nem módosítja vagy vissza nem vonja. 7. Egy vonatkozó jogi eszköz vagy keretrendszer vagy egy vonatkozó globális, regionális, szubregionális vagy ágazati szerv létrehozását vagy hatáskörének módosítását követően a Felek Konferenciája által e rész alapján elfogadott bármely olyan területalapú gazdálkodási eszköz – beleértve a védett tengeri területet – vagy kapcsolódó intézkedés, amely később egészben vagy részben az adott eszköz, keretrendszer vagy testület hatáskörébe tartozik, mindaddig hatályban marad, amíg a Felek Konferenciája felül nem vizsgálja és nem dönt a területalapú gazdálkodási eszköz – beleértve a védett tengeri területet – és a kapcsolódó intézkedések fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról, az adott eszközzel, kerettel vagy testülettel szoros együttműködésben és azzal összehangoltan. 23. cikk Döntéshozatal 1. Általános szabályként az e rész szerinti döntéseket és ajánlásokat konszenzussal kell meghozni. 2. Ha nem születik konszenzus, az e rész szerinti döntéseket és ajánlásokat a jelenlévő és szavazó Felek háromnegyedes többségével hozzák meg, amely előtt a Felek Konferenciája a jelenlévő és szavazó Felek kétharmados többségével dönt arról, hogy a konszenzus elérésére minden eszközt kimerítettek. 3. Az e rész alapján hozott döntések 120 nappal a Felek Konferenciájának azon ülését követően lépnek hatályba, amelyen azokat meghozták, és minden Félre kötelező érvényűek. 4. A fenti 3. bekezdésben meghatározott 120 napos időszak alatt bármelyik Fél kifogást emelhet az e rész alapján elfogadott döntés ellen a Titkársághoz intézett írásbeli értesítéssel, és ez a döntés nem lesz kötelező érvényű az adott Félre nézve. A döntés elleni kifogás a Titkársághoz intézett írásbeli értesítéssel bármikor visszavonható, és ezt követően a döntés a kifogás visszavonásáról szóló értesítés keltétől számított 90 napon belül lesz kötelező érvényű az adott Félre nézve. 5. A fenti 4. bekezdés alapján kifogást emelő Félnek a kifogás benyújtásakor írásban ki kell fejtenie a Titkárságnak kifogásának indokait, amelyek az alábbi indokok közül egyen vagy többen alapulhatnak: (
103. a)a döntés nem egyeztethető össze e Megállapodással vagy a kifogást emelő Fél Egyezmény értelmében fennálló jogaival és kötelezettségeivel; (
104. b)az intézkedés ténybeli vagy jogi alapon indokolatlanul diszkriminatív a kifogást benyújtó Féllel szemben; (
105. c)a Fél a tiltakozás időpontjában a döntésnek minden észszerű erőfeszítés ennek érdekében történő megtétele után gyakorlatilag nem tud eleget tenni. 6. A fenti 4. bekezdés alapján kifogást emelő Fél – amennyire megvalósítható – olyan alternatív intézkedéseket vagy megközelítéseket fogad el, amelyek hatásukban egyenértékűek azzal a döntéssel, amely ellen kifogást emelt, és nem fogadhat el és nem tehet olyan intézkedéseket, amelyek csorbítják azon döntés hatásosságát, amely ellen kifogást emelt, kivéve, ha ezek az intézkedések vagy cselekmények elengedhetetlenek a kifogást emelő Fél jogainak és kötelezettségeinek az egyezménnyel összhangban történő gyakorlásához. 7. A kifogást emelő Fél a 26. cikk szerinti ellenőrzéshez és felülvizsgálathoz történő információszolgáltatás céljából a fenti 6. bekezdés végrehajtásáról jelentést tesz a Felek Konferenciájának a fenti 4. bekezdés szerinti értesítést követő rendes ülésén, és ezt követően rendszeresen. 8. A döntés ellen a fenti 4. bekezdés szerint tett kifogás, ha a kifogást emelő Fél azt továbbra is szükségesnek tartja, csak a döntés hatálybalépését követően háromévente újítható meg, a Titkársághoz intézett írásbeli értesítéssel. Az említett írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell az eredeti kifogás indokainak magyarázatát. 9. Ha a fenti 8. bekezdés szerinti megújításról nem érkezik értesítés, a kifogást automatikusan visszavontnak kell tekinteni, és ezt követően a döntés a kifogás automatikus visszavonását követő 120 nappal kötelező érvényű lesz az adott Félre nézve. A Titkárság a Felet 60 nappal a kifogás automatikus visszavonásának időpontja előtt értesíti. 10. A Felek Konferenciájának e rész alapján elfogadott döntéseit és az ezekkel szembeni kifogásokat a Titkárság nyilvánosan elérhetővé teszi, és továbbítja az összes államnak és a vonatkozó jogi eszközöknek és keretrendszereknek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeknek. 24. cikk Vészhelyzeti intézkedések 1. Amennyiben egy természeti jelenség vagy emberi eredetű katasztrófa a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségére ténylegesen vagy valószínűleg súlyos vagy visszafordíthatatlan károsodást okoz, a súlyos vagy visszafordíthatatlan károk súlyosbodásának megelőzésére a Felek Konferenciája döntéseket hoz a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken olyan intézkedések elfogadásáról, amelyeket szükség esetén sürgősségi alapon kell alkalmazni. 2. Az e cikk alapján elfogadott intézkedések csak akkor minősülnek szükségesnek, ha a vonatkozó jogi eszközökkel vagy keretrendszerekkel, vagy a megfelelő globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületekkel folytatott konzultációt követően a súlyos vagy visszafordíthatatlan kár e Megállapodás többi cikkének alkalmazásával, vagy egy vonatkozó jogi eszköz vagy keretrendszer, vagy egy megfelelő globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testület révén nem kezelhető kellő időben. 3. A sürgősségi alapon elfogadott intézkedéseknek a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken és tudományos információkon, valamint adott esetben az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretein kell alapulniuk, és figyelembe kell venniük az elővigyázatossági megközelítést. Az említett intézkedésekre a Felek javaslatot vagy a Tudományos és Műszaki Testület ajánlást tehet, és azokat az ülésszakok között is el lehet fogadni. Az intézkedések csak ideiglenesek lehetnek, és a Felek Konferenciájának az elfogadásukat követő ülésén döntés céljából újra meg kell fontolnia őket. 4. Az intézkedések hatálybalépésük után két évvel hatályukat vesztik, vagy azokat a Felek Konferenciája korábban megszünteti, ha azokat az e rész szerint meghatározott területalapú gazdálkodási eszközökkel – ideértve a védett tengeri területeket –, vagy a vonatkozó jogi eszköz vagy keret, vagy vonatkozó globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testület által elfogadott kapcsolódó intézkedésekkel, vagy – az intézkedést szükségessé tevő körülmények megszűntével – a Felek Konferenciájának döntésével váltják fel. 5. A sürgősségi intézkedések megállapítására vonatkozó eljárásokat és útmutatást, beleértve a konzultációs eljárásokat is, a Tudományos és Műszaki Testület szükség szerint dolgozza ki a Felek Konferenciája általi a lehető legkorábban történő megfontolásra és elfogadásra. Az említett eljárásoknak inkluzívnak és átláthatónak kell lenniük. 25. cikk Végrehajtás 1. A Felek biztosítják, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó, a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken folyó tevékenységeket az e rész alapján elfogadott döntésekkel összhangban hajtsák végre. 2. E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a nemzetközi joggal összhangban és a Megállapodás célkitűzéseinek támogatása érdekében az e rész alapján elfogadottakon túlmenően szigorúbb intézkedéseket fogadjanak el állampolgáraik és hajóik, illetve a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó tevékenységek tekintetében. 3. Az e rész alapján elfogadott intézkedések végrehajtása sem közvetlenül, sem közvetve nem róhat aránytalan terhet a fejlődő kis szigetállamnak vagy legkevésbé fejlett országnak minősülő Felekre. 4. A Felek a Felek Konferenciája által e rész alapján hozott döntések és ajánlások végrehajtásának támogatása érdekében a vonatkozó jogi eszközökön és keretrendszereken, valamint azokon a globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeken belül, amelyeknek tagjai, szükség szerint előmozdítják intézkedések elfogadását. 5. A Felek ösztönzik az e Megállapodásban Félként való részvételre jogosult államokat – különösen azokat, amelyek tevékenységei, hajói vagy állampolgárai olyan területen tevékenykednek, amely egy meghatározott területalapú gazdálkodási eszköz hatálya alá tartozik, beleértve a védett tengeri területeket is –, hogy fogadjanak el a Felek Konferenciájának az e rész alapján létrehozott területalapú gazdálkodási eszközökre – többek között a védett tengeri területekre – vonatkozó döntéseit és ajánlásait támogató intézkedéseket. 6. Az a Fél, amely nem részese vagy résztvevője valamely vonatkozó jogi eszköznek vagy keretrendszernek, vagy nem tagja valamely vonatkozó globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületnek, és amely egyébként nem járul hozzá az ilyen eszközök és keretrendszerek alapján és az ilyen testületek által megállapított intézkedések alkalmazásához, nem mentesül az egyezménnyel és e Megállapodással összhangban való együttműködés kötelezettsége alól a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzését és fenntartható hasznosítását illetően. 26. cikk Nyomon követés és felülvizsgálat 1. A Felek egyénileg vagy együttesen jelentést tesznek a Felek Konferenciájának az e rész alapján létrehozott területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – és a kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról. Az említett jelentéseket, valamint az alábbi 2. és 3. bekezdésben említett információkat és felülvizsgálatot a Titkárság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. 2. A vonatkozó jogi eszközöket és keretrendszereket, valamint az érintett globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket felkérik, hogy nyújtsanak tájékoztatást a Felek Konferenciájának azon intézkedések végrehajtásáról, amelyeket a területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – céljainak elérése érdekében fogadtak el e rész alapján. 3. Az e rész alapján létrehozott területalapú gazdálkodási eszközöket – köztük a védett tengeri területeket – és a kapcsolódó intézkedéseket, a Tudományos és Műszaki Testületnek nyomon kell követnie és rendszeresen felül kell vizsgálnia, figyelembe véve a fenti 1., illetve 2. bekezdésben említett jelentéseket és tájékoztatást. 4. A Tudományos és Műszaki Testület a fenti 3. bekezdésben említett felülvizsgálat során értékeli az e rész alapján létrehozott területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – hatékonyságát, ideértve a kapcsolódó intézkedéseket és a célkitűzéseik elérésében tett előrehaladást, és tanácsokat és ajánlásokat ad a Felek Konferenciájának. 5. A felülvizsgálatot követően a Felek Konferenciája szükség szerint döntéseket hoz a területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket is – valamint a Felek Konferenciája által elfogadott bármely kapcsolódó intézkedés módosításáról, kiterjesztéséről vagy visszavonásáról, vagy erre ajánlásokat tesz a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei alapján, figyelembe véve az elővigyázatossági megközelítést és az ökoszisztéma-megközelítést. IV. RÉSZ KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 27. cikk Célkitűzések E rész célkitűzései a következők: (
106. a)az Egyezmény környezeti hatásvizsgálatról szóló rendelkezéseinek a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken való működőképessé tétele azáltal, hogy eljárásokat, küszöbértékeket és egyéb követelményeket állapít meg a Felek által végzett értékelések elvégzésére és jelentésére vonatkozóan; (
107. b)annak biztosítása, hogy az e rész hatálya alá tartozó tevékenységeket a tengeri környezet védelme és megőrzése céljából értékeljék és hajtsák végre a jelentős káros hatások megelőzése, mérséklése és kezelése érdekében; (
108. c)a kumulatív hatások és a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken jelentkező hatások mérlegelésének elősegítése; (
109. d)stratégiai környezeti vizsgálatok elvégzése; (
110. e)egy koherens környezeti hatásvizsgálati keretrendszer kialakítása a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken végzett tevékenységekre vonatkozóan; (
111. f)a Felek, különösen a fejlődő államok – különösen a legkevésbé fejlett országok, a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok, a földrajzilag hátrányos helyzetű államok, a fejlődő kis szigetállamok, a part menti afrikai államok, a szigetcsoporton elhelyezkedő államok és a fejlődő, közepes jövedelmű országok – kapacitásának kiépítése és megerősítése a környezeti hatásvizsgálatok és a stratégiai környezeti vizsgálatok e Megállapodás célkitűzéseinek támogatása érdekében történő elvégzésére és értékelésére való felkészülés érdekében. 28. cikk Környezeti hatásvizsgálat elvégzésének kötelezettsége 1. A Felek gondoskodnak arról, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó, a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken tervezett tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt lehetséges hatásait azok engedélyezése előtt az e részben meghatározottak szerint értékeljék. 2. Ha a nemzeti joghatóság alá tartozó tengeri területeken végzendő tervezett tevékenység felett joghatóságot vagy ellenőrzést gyakorló Fél úgy ítéli meg, hogy a tevékenység a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken a tengeri környezet jelentős szennyezését vagy jelentős és káros változásait okozhatja, az adott Fél biztosítja, hogy e résszel összhangban elvégezzék az említett tevékenység környezeti hatásvizsgálatát, vagy a Fél nemzeti eljárása szerint végezzenek környezeti hatásvizsgálatot. Az említett értékelést nemzeti eljárása keretében végző Félnek: (
112. a)a nemzeti eljárás során a vonatkozó információkat a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül kellő időben elérhetővé kell tennie; (
113. b)gondoskodnia kell arról, hogy a tevékenységet a nemzeti eljárás követelményeivel összhangban nyomon kövessék; (
114. c)gondoskodnia kell arról, hogy a környezeti hatásvizsgálati jelentések és minden vonatkozó nyomonkövetési jelentés elérhető legyen az e Megállapodásban meghatározott Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül. 3. A Tudományos és Műszaki Testület a fenti 2. bekezdés (
115. a)pontjában említett információk kézhezvételét követően észrevételeket tehet a tervezett tevékenység felett joghatóságot vagy ellenőrzést gyakorló Félnek. 29. cikk E Megállapodás és a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek alapján, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek keretében történő környezeti hatásvizsgálati eljárások közötti kapcsolat 1. A Felek előmozdítják a környezeti hatásvizsgálatok alkalmazását, valamint a 38. cikk alapján kidolgozott szabványok és/vagy iránymutatások elfogadását és végrehajtását a vonatkozó jogi eszközökben és keretrendszerekben, valamint azokban a globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekben, amelyeknek tagjai. 2. A Felek Konferenciája e rész értelmében mechanizmusokat dolgoz ki a Tudományos és Műszaki Testület számára azon vonatkozó jogi eszközökkel és keretrendszerekkel, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekkel való együttműködésre, amelyek szabályozzák a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken folyó tevékenységeket vagy védik a tengeri környezetet. 3. Az e Megállapodás Felei által a 38. cikk értelmében a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken végzett tevékenységek környezeti hatásvizsgálatainak elvégzésére vonatkozó szabványok vagy iránymutatások kidolgozásakor vagy frissítésekor a Tudományos és Műszaki Testület adott esetben együttműködik a vonatkozó jogi eszközökkel és keretrendszerekkel, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekkel. 4. A nemzeti joghatóságon kívül eső területeken nem szükséges a tervezett tevékenység átvilágítását vagy környezeti hatásvizsgálatát elvégezni, feltéve, hogy a tervezett tevékenység felett joghatóságot vagy ellenőrzést gyakorló Fél megállapítja az alábbiakat: (
116. a)a tervezett tevékenység vagy tevékenységkategória lehetséges hatásait más vonatkozó jogi eszközök vagy keretrendszerek követelményeivel összhangban, vagy az érintett globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek értékelték; (
117. b)hogy: (
118. i)a tervezett tevékenységre vonatkozóan már elvégzett értékelés egyenértékű az e részben előírttal, és az értékelés eredményeit figyelembe veszik; vagy (
119. ii)a vonatkozó jogi eszközök vagy keretrendszerek vagy vonatkozó globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek értékelésből származó előírásai vagy szabványai az e rész szerinti környezeti hatásvizsgálatok küszöbértéke alatti lehetséges hatások megelőzésére, mérséklésére vagy kezelésére készültek, és azokat betartják. 5. Ha a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálatát egy vonatkozó jogi eszköz vagy keret, vagy egy megfelelő globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testület alapján végezték el, az érintett Fél biztosítja, hogy a környezeti hatásvizsgálati jelentést a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül közzétegyék. 6. Amennyiben a 4. bekezdés (
120. b)pontjának (
121. i)alpontjában meghatározott kritériumoknak megfelelő tervezett tevékenységek nem tartoznak a megfelelő jogi eszköz vagy keretrendszer vagy a megfelelő globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testület alapján történő nyomon követés és felülvizsgálat körébe, a Felek a tevékenységeket nyomon követik és felülvizsgálják, és gondoskodnak arról, hogy a monitoring és felülvizsgálati jelentéseket a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül közzétegyék. 30. cikk A környezeti hatásvizsgálatok elvégzésének küszöbértékei és tényezői 1. Ha valamely tervezett tevékenység nem csupán kisebb vagy átmeneti hatásokkal járhat a tengeri környezetre, vagy a tevékenység hatásai nem vagy kevéssé ismertek, a tevékenység felett joghatóságot vagy ellenőrzést gyakorló Fél a tevékenységet a 31. cikk szerint átvilágítja, az alábbi 2. bekezdésben meghatározott tényezők felhasználásával, és: (
122. a)az átvilágításnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a Fél felmérhesse, van-e alapos ok annak feltételezésére, hogy a tervezett tevékenység jelentős szennyezést vagy jelentős és káros változásokat okozhat a tengeri környezetben, és annak magában kell foglalnia az alábbiakat: (
123. i)a tervezett tevékenység leírása, beleértve annak célját, helyét, időtartamát és intenzitását; valamint (
124. ii)a lehetséges hatások kezdeti elemzése, beleértve a kumulatív hatásoknak és adott esetben a tervezett tevékenység alternatíváinak figyelembevételét; (
125. b)ha az átvilágítás alapján megállapítást nyer, hogy a Fél alapos okkal feltételezi, hogy a tevékenység a tengeri környezet jelentős szennyezését vagy jelentős és káros változásait okozhatja, e rész rendelkezéseinek megfelelően környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. 2. Annak meghatározásakor, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó tervezett tevékenységek elérik-e a fenti 1. bekezdésben meghatározott küszöbértéket, a Felek figyelembe veszik a következő, nem kimerítően felsorolt tényezőket: (
126. a)a tevékenység típusa és technológiája, valamint annak végrehajtásának módja; (
127. b)a tevékenység folytatásának időtartama; (
128. c)a tevékenység helyszíne; (
129. d)a helyszín jellemzői és ökoszisztémája (beleértve a különleges ökológiai vagy biológiai jelentőségű vagy sérülékeny területeket); (
130. e)a tevékenység lehetséges hatásai, beleértve a lehetséges kumulatív hatásokat és a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken jelentkező lehetséges hatásokat; (
131. f)az, hogy a tevékenység hatásai milyen mértékben nem vagy kevéssé ismertek; (
132. g)egyéb vonatkozó ökológiai vagy biológiai kritériumok. 31. cikk Környezeti hatásvizsgálati eljárás 1. A Felek biztosítják, hogy az e rész szerinti környezeti hatásvizsgálat elvégzésének eljárása a következő lépéseket tartalmazza: (
133. a)Átvilágítás. A Felek kellő időben átvilágítást végeznek annak megállapítására, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó tervezett tevékenység tekintetében a 30. cikkel összhangban szükség van-e környezeti hatásvizsgálatra, és ezt a megállapítást nyilvánosan hozzáférhetővé teszik: (
134. i)ha valamely Fél megállapítja, hogy a joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tervezett tevékenységhez nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra, a vonatkozó információkat, ezen belül a 30. cikk 1. bekezdésének (
135. a)pontja szerintieket, nyilvánosan elérhetővé teszi az e Megállapodás szerinti Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül; (
136. ii)a Felek a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei alapján – a közzétételt követő 40 napon belül – ismertethetik álláspontjukat a döntést meghozó Féllel és a Tudományos és Műszaki Testülettel bármely olyan tervezett tevékenység lehetséges hatásairól, amelyekről a fenti (
137. a)pont (
138. i)alpontjával összhangban határoztak; (iii) ha az álláspontját rögzítő Fél aggályait fejezte ki egy olyan tervezett tevékenység lehetséges hatásaival kapcsolatban, amelyre vonatkozóan a döntést meghozták, a döntést hozó Fél mérlegeli ezeket az aggályokat, és felülvizsgálhatja döntését; (
139. iv)a valamely Fél által a fenti (
140. a)pont (
141. ii)alpontja szerint rögzített aggályok mérlegelésekor a Tudományos és Műszaki Testület mérlegeli és értékelheti a tervezett tevékenység lehetséges hatásait a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, és – amennyiben rendelkezésre áll – az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei alapján, és adott esetben ajánlásokat tehet a döntést hozó Félnek, miután lehetőséget adott neki, hogy válaszoljon a rögzített aggályokra, és figyelembe veszi az említett választ; (
142. v)a fenti (
143. a)pont (
144. i)alpontja szerint döntést hozó félnek a Tudományos és Műszaki Testület minden ajánlását figyelembe kell vennie; (
145. vi)a Tudományos és Műszaki Testület álláspontjainak és ajánlásainak nyilvántartását nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, többek között a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül is. (
146. b)Tárgykijelölés. A Felek biztosítják, hogy a kulcsfontosságú környezeti és bármely kapcsolódó hatások, például gazdasági, társadalmi, kulturális és emberi egészségre gyakorolt hatások, beleértve a lehetséges halmozott hatásokat és a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken jelentkező hatásokat, valamint a tervezett tevékenység alternatívái – ha vannak – az e rész alapján elvégzendő környezeti hatásvizsgálatokban szerepeljenek. A tárgykijelölést a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei alapján kell meghatározni. (
147. c)Hatásvizsgálat és értékelés. A Felek biztosítják, hogy a tervezett tevékenységek hatásait, beleértve a halmozott hatásokat és a nemzeti joghatóság alá tartozó területekre gyakorolt hatásokat, a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei alapján mérjék fel és értékeljék. (
148. d)A lehetséges káros hatások megelőzése, mérséklése és kezelése. A Felek biztosítják az alábbiakat: (
149. i)a jelentős káros hatások elkerülése érdekében a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó tervezett tevékenységek lehetséges káros hatásainak megelőzésére, mérséklésére és kezelésére irányuló intézkedések azonosítása és elemzése. Az említett intézkedések körébe tartozhat a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó tervezett tevékenység alternatíváinak mérlegelése; (
150. ii)adott esetben ezen intézkedések beépítése egy környezetgazdálkodási tervbe; (
151. e)a Felek a 32. cikkel összhangban biztosítják a nyilvános bejelentést és konzultációt; (
152. f)a Felek gondoskodnak a környezeti hatásvizsgálati jelentés 33. cikkel összhangban történő elkészítéséről és közzétételéről. 2. A Felek közös környezeti hatásvizsgálatokat végezhetnek, különösen a fejlődő kis szigetállamok joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tervezett tevékenységek tekintetében. 3. A Tudományos és Műszaki Testület keretében szakértői jegyzéket kell létrehozni. A kapacitáskorlátokkal küzdő Felek tanácsot és segítséget kérhetnek e szakértőktől a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó tervezett tevékenységre vonatkozó átvilágítások és környezeti hatásvizsgálatok elvégzéséhez és értékeléséhez. A szakértők nem jelölhetők ki ugyanazon tevékenység környezeti hatásvizsgálati eljárásának más részébe. A tanácsot és segítséget kérő Fél biztosítja, hogy az említett környezeti hatásvizsgálatokat felülvizsgálat és döntéshozatal céljából hozzá benyújtsák. 32. cikk Nyilvános bejelentés és konzultáció 1. A Felek gondoskodnak a tervezett tevékenység időben történő nyilvános bejelentéséről, ideértve a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson és a Titkárságon keresztül történő közzétételt, valamint a gyakorlatilag megvalósítható mértékben tervezett és tényleges, határidőhöz kötött lehetőséget biztosítanak valamennyi állam, különösen a szomszédos parti államok és a tevékenységgel szomszédos bármely más állam – amennyiben azok a potenciálisan leginkább érintett államok –, valamint az érdekelt felek számára a környezeti hatásvizsgálati eljárásban való részvételre. A bejelentés és a részvétel – többek között észrevételek benyújtása révén történő – lehetőségét a környezeti hatásvizsgálati eljárás során szükség szerint végig biztosítani kell, többek között a környezeti hatásvizsgálat tárgyának a 31. cikk 1. bekezdésének (
153. b)pontja szerinti kijelölésekor, valamint a tevékenység engedélyezéséről szóló döntés meghozatala előtt a 33. cikk szerinti környezeti hatásvizsgálati jelentéstervezet elkészítésekor. 2. A potenciálisan leginkább érintett államokat a tervezett tevékenység jellegének és a tengeri környezetre gyakorolt lehetséges hatásainak figyelembevételével kell meghatározni, és ezen államok közé a következőknek kell tartozniuk: (
154. a)azok a tengerparti államok, amelyek esetében megalapozottan feltételezhető, hogy a természeti erőforrások feltárása, kiaknázása, megőrzése vagy azokkal való gazdálkodás alkalmazásában a tevékenység érinti szuverén jogaik gyakorlását; (
155. b)azok az államok, amelyek a tervezett tevékenység területén olyan emberi tevékenységeket folytatnak – beleértve a gazdasági tevékenységeket is –, amelyeket az észszerűen feltételezhetően érinteni fog. 3. Ezen eljárás érdekelt felei közé tartoznak a releváns hagyományos ismeretekkel rendelkező őslakos népek és helyi közösségek, az érintett globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek, a civil társadalom, a tudományos közösség és a lakosság. 4. A nyilvános bejelentésnek és konzultációnak a 48. cikk 3. bekezdésével összhangban átfogónak és átláthatónak kell lennie, azt kellő időben kell lefolytatni, valamint a fejlődő kis szigetállamok érintettsége esetén célzottnak és proaktívnak kell lennie. 5. A Felek figyelembe veszik a konzultációs eljárás során kapott érdemi észrevételeket, ezen belül a szomszédos parti államoktól és – amennyiben ezek a potenciálisan leginkább érintett államok – a tervezett tevékenységgel szomszédos bármely más államtól kapott észrevételeket, illetve foglalkoznak velük. A Felek különös figyelmet fordítanak a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken esetlegesen jelentkező hatásokra vonatkozó észrevételekre, és adott esetben írásos választ adnak, amely kifejezetten az említett észrevételekkel foglalkozik, beleértve az e lehetséges hatások kezelésére irányuló további intézkedéseket is. A Felek nyilvánosságra hozzák a beérkezett észrevételeket és a válaszokat, illetve a rendezés módjának ismertetését. 6. Ha valamely tervezett tevékenység olyan nyílt tengeri területeket érint, amelyek teljes egészében az államok kizárólagos gazdasági övezeteiben találhatók, a Felek feladata a következő: (
156. a)célzott és proaktív konzultációk folytatása a környező államokkal, beleértve az előzetes értesítést is; (
157. b)a környező államok tervezett tevékenységgel kapcsolatos álláspontjának és észrevételeinek megfontolása, és kifejezetten az említett álláspontok és észrevételek írásbeli megválaszolása, és adott esetben a tervezett tevékenység ennek megfelelően történő módosítása. 7. A Felek hozzáférést biztosítanak az e Megállapodás szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárással kapcsolatos információkhoz. Ettől függetlenül a Felek nem kötelesek bizalmas vagy védett információkat felfedni. A bizalmas vagy védett információk fennállásának tényét a nyilvános dokumentumokban fel kell tüntetni. 33. cikk Környezeti hatásvizsgálati jelentés 1. A Felek biztosítják, hogy az e rész alapján végzett minden ilyen vizsgálatról környezeti hatásvizsgálati jelentés készüljön. 2. A környezeti hatásvizsgálati jelentés legalább az alábbi információkat tartalmazza: a tervezett tevékenység leírása, beleértve annak helyszínét is; a tárgykijelölési folyamat eredményeinek leírása; a valószínűleg érintett tengeri környezet kiinduló értékelése; a lehetséges hatások leírása, beleértve a lehetséges kumulatív hatásokat és a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken jelentkező bármely hatást; a lehetséges megelőző, kockázatcsökkentő és gazdálkodási intézkedések leírása; a bizonytalanságok és a tudásbeli hiányosságok leírása; tájékoztatás a nyilvános konzultációs eljárásról; a tervezett tevékenység mérlegelt észszerű alternatíváinak leírása; a nyomonkövetési intézkedések leírása, beleértve a környezetgazdálkodási tervet is; és egy nem műszaki jellegű összefoglaló. 3. A Fél a környezeti hatásvizsgálati jelentés tervezetét a nyilvános konzultáció során a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül elérhetővé teszi, hogy lehetőséget biztosítson a Tudományos és Műszaki Testület számára a jelentés mérlegelésére és értékelésére. 4. A Tudományos és Műszaki Testület adott esetben és kellő időben észrevételeket tehet a Félnek a környezeti hatásvizsgálati jelentés tervezetével kapcsolatban. A Félnek a Tudományos és Műszaki Testület minden észrevételét figyelembe kell vennie. 5. A Felek a környezeti hatásvizsgálatokról készült jelentéseket – többek között a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül – közzéteszik. A Titkárság gondoskodik arról, hogy valamennyi Felet kellő időben értesítsenek a jelentések Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztüli közzétételéről. 6. A Tudományos és Műszaki Testület iránymutatások kidolgozása és ezen belül a bevált módszerek azonosítása céljából, az e Megállapodás szerinti vonatkozó gyakorlatok, eljárások és ismeretek alapján mérlegeli a végleges környezeti hatásvizsgálati jelentéseket. 7. A Tudományos és Műszaki Testület mérlegeli és felülvizsgálja az átvilágítási eljárás során a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséről történő döntéshez a 30. és 31. cikkel összhangban felhasznált, közzétett, válogatott információkat, az e Megállapodás szerinti vonatkozó gyakorlatok, eljárások és ismeretek alapján iránymutatások kidolgozása, és ezen belül a bevált módszerek azonosítása céljából. 34. cikk Döntéshozatal 1. Annak eldöntése, hogy egy tervezett tevékenység folytatható-e, annak a Félnek a feladata, amelynek joghatósága vagy ellenőrzése alá a tevékenység tartozik. 2. Annak meghatározásakor, hogy a tervezett tevékenység e rész alapján folytatható-e, teljes mértékben figyelembe kell venni az e rész szerint végzett környezeti hatásvizsgálatot. A Felek valamelyikének joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tervezett tevékenység engedélyezéséről csak akkor lehet döntést hozni, ha a kockázatcsökkentő vagy gazdálkodási intézkedéseket figyelembe véve a Fél megállapította, hogy minden észszerű erőfeszítést megtett annak biztosítására, hogy a tevékenységet egy adott területen olyan módon lehessen folytatni, amely összeegyeztethető a tengeri környezetre gyakorolt jelentős káros hatások megelőzésével. 3. A döntéssel kapcsolatos dokumentumokban egyértelműen fel kell vázolni a kockázatcsökkentő intézkedésekkel kapcsolatos jóváhagyás feltételeit és a nyomonkövetési követelményeket. A döntéssel kapcsolatos dokumentumokat – többek között a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül – nyilvánosságra kell hozni. 4. Valamely Fél kérésére a Felek Konferenciája tanácsot és segítséget nyújthat az adott Félnek annak eldöntésében, hogy a joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tervezett tevékenység folytatható-e. 35. cikk Az engedélyezett tevékenységek hatásainak nyomon követése A Felek a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismereteinek felhasználásával folyamatosan felügyelik a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken végzett, általuk engedélyezett vagy részvételükkel folyó tevékenységek hatásait annak meghatározása érdekében, hogy ezek a tevékenységek vélhetőleg szennyezik-e a tengeri környezetet, illetve gyakorolnak-e rá káros hatást. Mindegyik Fél nyomon követi különösen a joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó engedélyezett tevékenység környezeti és bármely kapcsolódó – például gazdasági, társadalmi, kulturális és emberi egészségre gyakorolt – hatását, a tevékenység jóváhagyásában meghatározott feltételekkel összhangban. 36. cikk Jelentés az engedélyezett tevékenységek hatásairól 1. A Felek – akár egyénileg, akár közösen járnak el – rendszeres időközönként jelentést tesznek az engedélyezett tevékenység hatásairól és a 35. cikkben előírt ellenőrzés eredményeiről. 2. A nyomonkövetési jelentéseket többek között a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül nyilvánosságra kell hozni, és a nyomonkövetési jelentéseket a Tudományos és Műszaki Testület megvizsgálhatja és értékelheti. 3. A Tudományos és Műszaki Testület – az engedélyezett tevékenységek hatásainak nyomon követésére vonatkozó iránymutatások kidolgozása és többek között a bevált módszerek azonosítása céljából – az e Megállapodás szerinti vonatkozó gyakorlatok, eljárások és ismeretek alapján megvizsgálja a nyomonkövetési jelentéseket. 37. cikk Az engedélyezett tevékenységek és hatásuk áttekintése 1. A Felek gondoskodnak arról, hogy a 35. cikk szerint nyomon követett, engedélyezett tevékenység hatásait felülvizsgálják. 2. Ha a tevékenység felett joghatóságot vagy ellenőrzést gyakorló Fél olyan jelentős káros hatásokat észlel, amelyek jellegét vagy súlyosságát a környezeti hatástanulmány nem vetítette előre, vagy amelyek a tevékenység jóváhagyásában meghatározott feltételek valamelyikének megsértéséből erednek, a Fél felülvizsgálja a tevékenységet engedélyező döntését, – többek között a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül – értesíti a Felek Konferenciáját, a többi Felet és a lakosságot, és: (
158. a)megköveteli, hogy tegyenek javaslatot és hajtsanak végre intézkedéseket e hatások megelőzésére, mérséklésére és/vagy kezelésére, vagy bármely más szükséges intézkedés megtételére és/vagy szükség szerint a tevékenység leállítására; valamint (
159. b)időben értékeli a fenti (
160. a)pont értelmében végrehajtott intézkedéseket vagy megtett intézkedéseket. 3. A 36. cikk alapján kapott jelentések alapján a Tudományos és Műszaki Testület értesítheti a tevékenységet engedélyező Felet, ha úgy ítéli meg, hogy a tevékenységnek olyan jelentős káros hatásai lehetnek, amelyeket a környezeti hatásvizsgálat nem vetített előre, vagy amelyek az engedélyezett tevékenység valamely jóváhagyási feltételének megsértéséből erednek, és adott esetben ajánlásokat tehet a Félnek. 4. (
161. a)a Fél a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei alapján a tevékenységet engedélyező Félnél és a Tudományos és Műszaki Testületnél jelezheti azon aggályait, hogy az engedélyezett tevékenységnek olyan jelentős káros hatásai lehetnek, amelyek jellegét vagy súlyosságát a környezeti hatásvizsgálatban nem vetítették előre, vagy amelyek az engedélyezett tevékenység valamely jóváhagyási feltételének megsértéséből erednek; (
162. b)a tevékenységet engedélyező Fél köteles megfontolni az említett aggályokat; (
163. c)a valamely Fél által rögzített aggályok mérlegelésekor a Tudományos és Műszaki Testület a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az őslakos népek és helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei alapján mérlegeli és értékelheti az ügyet, és értesítheti a tevékenységet engedélyező Felet, ha úgy ítéli meg, hogy az említett tevékenységnek olyan jelentős káros hatásai lehetnek, amelyeket a környezeti hatásvizsgálat nem vetített előre, vagy amelyek az engedélyezett tevékenység engedélyezési feltételének megsértéséből erednek, és azt követően, hogy a rögzített aggályok kapcsán lehetőséget biztosított a Félnek a válaszadásra, és a válasz figyelembevételével adott esetben ajánlásokat tehet a tevékenységet engedélyező Félnek, és; (
164. d)az aggályok rögzítését, a kiadott értesítéseket és a Tudományos és Műszaki Testület által tett ajánlásokat nyilvánosan – többek között a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül – elérhetővé kell tenni; (
165. e)a tevékenységet engedélyező Fél figyelembe veszi a Tudományos és Műszaki Testület által kiadott értesítéseket és ajánlásokat. 5. Valamennyi államot, különösen a szomszédos parti államokat és a tevékenységgel szomszédos bármely más államot, ha azok potenciálisan leginkább érintett államok, valamint az érdekelt feleket folyamatosan tájékoztatni kell a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül, és konzultálni kell velük az e Megállapodás alapján engedélyezett tevékenységre vonatkozó nyomonkövetési, jelentéstételi és felülvizsgálati eljárások során. 6. A Felek – többek között a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül – közzéteszik az alábbiakat: (
166. a)az engedélyezett tevékenység hatásainak felülvizsgálatáról szóló jelentések; (
167. b)döntéssel kapcsolatos dokumentumok, beleértve a Fél döntésének indokolását, ha valamelyik Fél megváltoztatta a tevékenységet engedélyező döntését. 38. cikk A Tudományos és Műszaki Testület által a környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatban kidolgozandó szabványok és/vagy iránymutatások 1. A Tudományos és Műszaki Testület a Felek Konferenciája általi megfontolás és elfogadás céljából az alábbiak kapcsán szabványokat vagy iránymutatásokat dolgoz ki: (
168. a)annak meghatározása, hogy a tervezett tevékenységek esetében – többek között az említett cikk 2. bekezdésében meghatározott, nem tételesen felsorolt tényezők alapján – elérik vagy túllépik-e a 30. cikk szerinti átvilágítás, vagy környezeti hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó küszöbértékeket; (
169. b)a halmozott hatások értékelése a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken, és hogy miként kell ezeket a hatásokat figyelembe venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban; (
170. c)a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken tervezett tevékenységek nemzeti joghatóságon kívül eső területeken jelentkező hatásainak értékelése, valamint az, hogy ezeket a hatásokat miként kell figyelembe venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban; (
171. d)a 32. cikk szerinti nyilvános értesítési és konzultációs eljárás, beleértve annak meghatározását, hogy mi minősül bizalmas vagy védett információnak; (
172. e)a környezeti hatásvizsgálati jelentések és a 33. cikk szerinti átvilágítási eljárásban felhasznált közzétett információk kötelező tartalma, beleértve a bevált módszereket; (
173. f)a 35. és 36. cikkben meghatározott engedélyezett tevékenységek hatásainak nyomon követése és jelentéstétel, beleértve a bevált módszerek azonosítását; (
174. g)stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatása. 2. A Tudományos és Műszaki Testület szabványokat és iránymutatásokat is kidolgozhat a Felek Konferenciája általi megfontolásra és elfogadásra, többek között a következőkről: (
175. a)a környezeti hatásvizsgálatot igénylő vagy nem igénylő tevékenységek tájékoztató jellegű, nem tételes listája, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó kritériumok, amelyeket rendszeresen frissíteni kell; (
176. b)Az e Megállapodás Felei által végzett környezeti hatásvizsgálatok olyan területeken, amelyek védelmet vagy kiemelt figyelmet igényelnek. 3. Minden szabványt e Megállapodás mellékletében kell meghatározni, a 74. cikkel összhangban. 39. cikk Stratégiai környezeti vizsgálat 1. A Felek egyénileg vagy más Felekkel együttműködve mérlegelik, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó olyan tevékenységekhez kapcsolódó tervek és programok esetében, amelyeket nemzeti joghatóságon kívül eső területeken kívánnak végezni, stratégiai környezeti vizsgálatot készítsenek, az ilyen tervek vagy programok, illetve az alternatívák által a tengeri környezetre gyakorolt lehetséges hatások felmérése érdekében. 2. A Felek Konferenciája a területről vagy régióról elérhető legjobb információk összegyűjtése és szintetizálása, a jelenlegi és lehetséges jövőbeli hatások értékelése, és az adathiányok és a kutatási prioritások azonosítása céljából egy terület vagy régió tekintetében stratégiai környezeti vizsgálatot végezhet. 3. Környezeti hatásvizsgálat e rész alapján történő végzésekor a Felek figyelembe veszik a fenti 1. és 2. bekezdés szerint elvégzett vonatkozó stratégiai környezeti vizsgálat eredményeit, amennyiben azok rendelkezésre állnak. 4. A Felek Konferenciája iránymutatást dolgoz ki az e cikkben leírt stratégiai környezeti vizsgálat minden egyes kategóriájának elvégzésére vonatkozóan. V. RÉSZ KAPACITÁSÉPÍTÉS ÉS A TENGERI TECHNOLÓGIA ÁTADÁSA 40. cikk Célkitűzések E rész célkitűzései a következők: (
177. a)a Felek, különösen a fejlődő állam Felek támogatása e Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásában, az abban foglalt célok elérése érdekében; (
178. b)az inkluzív, méltányos és tényleges együttműködés és részvétel lehetővé tétele az e Megállapodás alapján felvállalt tevékenységekben; (
179. c)a Felek, különösen a fejlődő állam Felek tengeri tudományos és technológiai – többek között kutatási – kapacitásának fejlesztése a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken a tengeri biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható hasznosítása tekintetében, többek között a fejlődő állam Felek részére a tengeri technológiához való hozzáférés biztosítása és a tengeri technológia átadása révén; (
180. d)a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzésére és fenntartható hasznosítására vonatkozó ismeretek bővítése, terjesztése és megosztása; (
181. e)konkrétabban a fejlődő állam Felek, különösen a legkevésbé fejlett országok, a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok, a földrajzilag hátrányos helyzetű államok, a fejlődő kis szigetállamok, a tengerparti afrikai államok, a szigetcsoporton elhelyezkedő államok és a fejlődő, közepes jövedelmű országok támogatása kapacitásépítés, valamint a tengeri technológia e Megállapodás szerinti fejlesztése és átadása révén a következőkkel kapcsolatos célok elérése érdekében: (
182. i)tengeri genetikai erőforrások, beleértve a hasznok megosztását, a 9. cikkben foglaltak szerint; (
183. ii)intézkedések, területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket, a 17. cikkben foglaltak szerint; (iii) környezeti hatásvizsgálatok. a 27. cikkben foglaltak szerint. 41. cikk Együttműködés a kapacitásépítés és a tengeri technológia átadása terén 1. A Felek közvetlenül, illetve a vonatkozó jogi eszközökön és keretrendszereken, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeken keresztül együttműködnek annak érdekében, hogy kapacitásépítés, valamint a tengertudomány és a tengeri technológia fejlesztése és átadása révén a Feleket – különösen a fejlődő állam Feleket – segítsék e Megállapodás céljainak megvalósításában. 2. A kapacitásépítés és a tengeri technológia e Megállapodás szerinti átadása során a Felek minden szinten és minden formában együttműködnek, többek között az összes érintett érdekelt fél – mint például adott esetben a magánszektor, a civil társadalom, és őslakos népek és helyi közösségek mint az őslakos népek hagyományos ismereteinek letéteményesei, és a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek – bevonásával kialakított és azokat bevonó partnerségek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek közötti együttműködés és koordináció megerősítése révén. 3. E rész végrehajtása során a Felek teljes mértékben elismerik a fejlődő állam Felek, különösen a legkevésbé fejlett országok, a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok, a földrajzilag hátrányos helyzetű államok, a fejlődő kis szigetállamok, a tengerparti afrikai államok, a szigetcsoporton elhelyezkedő államok és a fejlődő közepes jövedelmű országok sajátos igényeit. A Felek biztosítják, hogy a kapacitásépítés és a tengeri technológia átadása ne legyen megterhelő jelentéstételi követelményekhez kötve. 42. cikk A kapacitásépítés és a tengeri technológia átadásának módozatai 1. A Felek képességeik keretein belül biztosítják a fejlődő állam Felek tekintetében a kapacitásépítést, és együttműködnek a tengeri technológia átadása érdekében, különösen azon fejlődő állam Felek esetében, amelyeknek szükségük van arra és azt kérik, figyelembe véve a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeit, e Megállapodás rendelkezéseivel összhangban. 2. A Felek lehetőségeik szerint biztosítanak forrásokat az említett kapacitásépítésnek, valamint a tengeri technológia fejlesztésének és átadásának a támogatására, valamint az egyéb támogatási forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítésére, figyelembe véve nemzeti szakpolitikáikat, prioritásaikat, terveiket és programjaikat. 3. A kapacitásépítésnek és a tengeri technológia átadásának országvezérelt, átlátható, hathatós és ismételt folyamatnak kell lennie, amely részvételen alapul, több területet átfog és érvényesíti a nemek közötti egyenlőség szempontját. Adott esetben építeni kell a meglévő programokra, nem pedig megkettőzni azokat, és a programokat a tanulságoknak – ezen belül a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek keretében végzett kapacitásépítési és tengeri technológiaátadási tevékenységekből származó tanulságoknak – kell vezérelniük. A hatékonyság és az eredmények maximalizálása érdekében a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni ezeket a tevékenységeket. 4. A kapacitásépítést és a tengeri technológia átadását a fejlődő állam Felek szükségleteire és prioritásaira kell alapozni, és annak ezekre kell reagálnia, figyelembe véve a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok esetileg, szubregionális vagy regionális alapon egyéni igényfelméréssel azonosított sajátos körülményeit. Az ilyen igények és prioritások tekintetében önértékelés végezhető, vagy azok érvényre jutása elősegíthető a tengeri technológiával foglalkozó bizottság és a Logisztikai Koordinációs Mechanizmus keretében zajló kapacitásépítés és -átadás révén. 43. cikk A tengeri technológia átadásának további módozatai 1. A Felek hosszú távú elképzelései közösek abban, hogy az e Megállapodás keretében végzett tevékenységekben való inkluzív, méltányos és eredményes együttműködés és részvétel, valamint a Megállapodás célkitűzéseinek teljes körű megvalósítása szempontjából fontos a technológiafejlesztés és -átadás teljes körű megvalósítása. 2. A tengeri technológia e Megállapodás alapján vállalt átadására méltányos és a lehető legkedvezőbb feltételekkel – ideértve a kedvezményes és elsőbbségi feltételeket is –, valamint kölcsönösen elfogadott feltételek mellett és e Megállapodás célkitűzéseivel összhangban kerül sor. 3. A Felek előmozdítják és ösztönzik a tengeri technológia átadásának gazdasági és jogi feltételeit a fejlődő állam Felek számára, figyelembe véve a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeit, ami magában foglalhatja a vállalkozások és intézmények számára nyújtott ösztönzőket. 4. A tengeri technológia átadása során figyelembe kell venni az említett technológiákkal kapcsolatos minden jogot, minden jogos érdek kellő tiszteletben tartásával, ideértve többek között a tengeri technológia birtokosainak, beszállítóinak és címzettjeinek jogait és kötelezettségeit, különösen mérlegelve a fejlődő államok e Megállapodás céljainak eléréséhez fűződő érdekeit és szükségleteit. 5. Az e rész alapján átadott tengeri technológiának megfelelőnek, relevánsnak és lehetőség szerint megbízhatónak, megfizethetőnek, korszerűnek, környezetvédelmi szempontból megfelelőnek, és a fejlődő állam Felek számára hozzáférhető formában elérhetőnek kell lennie, figyelembe véve a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeit. 44. cikk A kapacitásépítés és a tengeri technológia átadásának típusai 1. A 40. cikkben meghatározott célkitűzések támogatása érdekében a kapacitásépítés és a tengeri technológia átadásának típusai közé tartozhat többek között a Felek humán, pénzügyi irányítási, tudományos, technológiai, szervezeti, intézményi és egyéb erőforrásokkal kapcsolatos képességeinek kiépítéséhez, illetve bővítéséhez nyújtott támogatás, így például: (
184. a)a releváns adatok, információk, ismeretek és kutatási eredmények megosztása és felhasználása; (
185. b)az információterjesztés és a figyelemfelkeltés, beleértve az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei tekintetében is, ezen őslakos népek és adott esetben a helyi közösségek szabad, előzetes és tájékozott hozzájárulásának megfelelően; (
186. c)a vonatkozó infrastruktúra fejlesztése és megerősítése, beleértve a felszerelést és a személyzet annak használatára és karbantartására vonatkozó képességét; (
187. d)az intézményi kapacitás és a nemzeti szabályozási keretrendszerek vagy mechanizmusok fejlesztése és megerősítése; (
188. e)a humán-és pénzügyi irányítási erőforrások képességeinek, valamint a műszaki szakértelemnek a fejlesztése és megerősítése szakembercserék, kutatási együttműködés, műszaki támogatás, oktatás és képzés, valamint a tengeri technológia átadása révén; (
189. f)kézikönyvek, útmutatók és szabványok kidolgozása és megosztása; (
190. g)műszaki, tudományos és kutatási és fejlesztési programok kidolgozása; (
191. h)az e Megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységek hathatós nyomon követéséhez, ellenőrzéséhez és felügyeletéhez szükséges kapacitások és technológiai eszközök fejlesztése és megerősítése. 2. A kapacitásépítés és a tengeri technológia átadásának e cikkben meghatározott típusaira vonatkozó további részleteket a II. melléklet tartalmazza. 3. A Felek Konferenciája, figyelembe véve a Kapacitásépítéssel és a Tengeri Technológia Átadásával Foglalkozó Bizottság ajánlásait, szükség szerint időszakosan felülvizsgálja, értékeli és továbbfejleszti a kapacitásépítés és a tengeri technológia átadása típusainak II. mellékletben kidolgozott indikatív és nem tételes listáját, valamint azzal kapcsolatban útmutatást ad a technológiai fejlődés és az innováció tükrözése, valamint az államok, alrégiók és régiók változó igényeinek kielégítése és az azokhoz való alkalmazkodás érdekében. 45. cikk Nyomon követés és felülvizsgálat 1. Az e rész rendelkezéseivel összhangban végrehajtott kapacitásépítést és a tengeri technológia átadását rendszeresen nyomon kell követni és felül kell vizsgálni. 2. A fenti 1. bekezdésben említett nyomon követést és felülvizsgálatot a Felek Konferenciájának felügyelete alá tartozó, a Kapacitásépítéssel és a Tengeri Technológia Átadásával Foglalkozó Bizottság végzi, és annak céljai az alábbiak: (
192. a)a fejlődő állam Felek igényeinek és prioritásainak felmérése és felülvizsgálata a kapacitásépítés és a tengeri technológia átadása tekintetében, különös figyelmet fordítva a fejlődő állam Felek sajátos igényeire, valamint a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeire a 42. cikk 4. bekezdésével összhangban; (
193. b)a szükséges, nyújtott és mozgósított támogatás, valamint a fejlődő állam Felek e Megállapodással kapcsolatos szükségleteinek kielégítésében mutatkozó hiányosságok felülvizsgálata; (
194. c)az 52. cikk alapján létrehozott pénzügyi mechanizmus keretében pénzeszközök azonosítása és mozgósítása a kapacitásépítés és a tengeri technológia átadásának fejlesztése és végrehajtása, és többek között a szükségletek felmérése céljából; (
195. d)a teljesítmény mérése elfogadott mutatók alapján és az eredményalapú elemzések felülvizsgálata, többek között az e Megállapodás szerinti kapacitásépítés és tengeri technológia átadása terén elért teljesítmény, eredmények, előrehaladás és hatékonyság, valamint a sikerek és a kihívások tekintetében; (
196. e)javaslatok megfogalmazása a nyomonkövetési tevékenységekre, többek között arra vonatkozóan, hogy miként lehetne tovább fokozni a kapacitásépítést és a tengeri technológia átadását annak érdekében, hogy a fejlődő állam Felek – figyelembe véve a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeit – megerősíthessék a Megállapodás általuk történő végrehajtását, annak céljai elérése érdekében. 3. A kapacitásépítés és a tengeri technológia átadása tekintetében a nyomon követés és a felülvizsgálat elősegítése során a Felek jelentéseket nyújtanak be a Kapacitásépítéssel és a Tengeri Technológia Átadásával Foglalkozó Bizottságnak. Ezeket a jelentéseket a Felek Konferenciája által meghatározott formátumban és időközönként kell elkészíteni, figyelembe véve a Kapacitásépítéssel és a Tengeri Technológia Átadásával Foglalkozó Bizottság ajánlásait. Jelentéseik benyújtásakor a Felek adott esetben figyelembe veszik a regionális és szubregionális szervektől származó, a kapacitásépítéssel és a tengeri technológia átadásával kapcsolatos bemeneti anyagokat. A Felek által benyújtott jelentéseket, valamint a regionális és szubregionális szervektől a kapacitásépítéssel és a tengeri technológia átadásával kapcsolatos bemeneti anyagokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A Felek Konferenciája gondoskodik a jelentéstételi követelmények egyszerűsítéséről, valamint arról, hogy azok ne legyenek – költségeket és időigényt is beleértve – megterhelőek, különösen a fejlődő állam Felek számára. 46. cikk Kapacitásépítéssel és Tengeri Technológia Átadásával Foglalkozó Bizottság 1. Létrejön a Kapacitásépítéssel és a Tengeri Technológia Átadásával Foglalkozó Bizottság. 2. A Bizottság megfelelő képesítéssel és szakértelemmel rendelkező, a Megállapodás érdekeit legjobban, objektíven szolgáló tagokból áll, akiket a Felek jelölnek ki és a Felek Konferenciája választ meg, figyelembe véve a nemek közötti egyensúlyt és a méltányos földrajzi eloszlást, és biztosítva a legkevésbé fejlett országok, a fejlődő kis szigetállamok és a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok képviseletét a Bizottságban. A Bizottság feladatmeghatározásáról és működésének módozataitól a Felek Konferenciája határoz az első ülésén. 3. A Bizottság jelentéseket és ajánlásokat nyújt be, amelyeket a Felek Konferenciája megfontol, és szükség szerint intézkedik. VI. RÉSZ INTÉZMÉNYI ELŐÍRÁSOK 47. cikk A Felek Konferenciája 1. Létrejön a Felek Konferenciája. 2. A Felek Konferenciájának első ülését az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára hívja össze legkésőbb e Megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül. Ezt követően a Felek Konferenciájának rendes ülését a Konferencia által meghatározandó szabályos időközönként kell megtartani. A Felek Konferenciájának rendkívüli üléseit az eljárási szabályzatnak megfelelően más időpontban is meg lehet tartani. 3. A Felek Konferenciája rendes üléseit a Titkárság székhelyén vagy az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén tartja. 4. A Felek Konferenciája az első ülésén konszenzussal elfogadja saját maga és kisegítő szervei eljárási szabályzatát, a saját finanszírozására, valamint a Titkárság és bármely kisegítő testület finanszírozására vonatkozó pénzügyi szabályokat, majd ezt követően bármely további, általa létrehozott kisegítő testület eljárási szabályzatát és pénzügyi szabályzatát. Az eljárási szabályzat elfogadásáig az ENSZ tengerjogi egyezménye szerinti, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló, jogilag kötelező erejű nemzetközi okmányról szóló kormányközi konferencia eljárási szabályzatát kell alkalmazni. 5. A Felek Konferenciája mindent megtesz annak érdekében, hogy döntéseit és ajánlásait konszenzussal fogadja el. E Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában, ha a konszenzus elérésére minden eszközt kimerítettek, a Felek Konferenciája a lényegi kérdésekben hozott döntéseit és ajánlásait a jelenlévő és szavazó Felek kétharmados többségével fogadja el, az eljárási kérdéseket pedig a jelenlévő és szavazó Felek többségével kell elfogadni. 6. A Felek Konferenciája folyamatosan felülvizsgálja és értékeli e Megállapodás végrehajtását, és e célból az alábbiakat teszi: (
197. a)döntések és ajánlások elfogadása e Megállapodás végrehajtásával kapcsolatban; (
198. b)a Felek között az e Megállapodás végrehajtása szempontjából releváns információcsere felülvizsgálata és elősegítése; (
199. c)a vonatkozó jogi eszközökkel és keretrendszerekkel, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekkel való, illetve az azok közötti együttműködés és koordináció előmozdítása – többek között megfelelő eljárások létrehozásával – a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzésére és fenntartható hasznosítására irányuló erőfeszítések közötti koherencia előmozdítása érdekében; (
200. d)az e Megállapodás végrehajtásához szükségesnek ítélt kisegítő testületek létrehozása; (
201. e)az általa meghatározott gyakorisággal és pénzügyi időszakra költségvetés elfogadása a jelenlévő és szavazó Felek háromnegyedes többségével, ha a konszenzus elérésére minden eszközt kimerítettek; (
202. f)egyéb, az e Megállapodásban meghatározott vagy a végrehajtásához szükséges feladatok ellátása. 7. A Felek Konferenciája dönthet úgy, hogy felkéri a Nemzetközi Tengerjogi Bíróságot, hogy a hatáskörébe tartozó bármely kérdésben a Felek Konferenciája elé terjesztett javaslatok kapcsán adjon tanácsadó véleményt az e Megállapodásnak való megfeleléssel kapcsolatos jogi kérdésben. Nem lehet tanácsadó véleményt kérni olyan ügyben, amely más globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek hatáskörébe tartozik, vagy olyan ügyben, amely szükségszerűen magában foglalja a kontinentális vagy szigeti területek feletti szuverenitással vagy más joggal vagy arra vonatkozó igénnyel vagy valamely terület nemzeti joghatóság alá tartozásával kapcsolatos jogviták egyidejű mérlegelését. A megkeresésben fel kell tüntetni annak a jogi kérdésnek a hatókörét, amelyre vonatkozóan a tanácsadó véleményt kérik. A Felek Konferenciája kérheti e vélemény sürgős meghozatalát. 8. A Felek Konferenciája az e Megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül, majd az általa meghatározott időközönként értékeli és felülvizsgálja e Megállapodás rendelkezéseinek megfelelőségét és eredményességét, és szükség esetén javaslatot tesz a Megállapodásban foglalt rendelkezések végrehajtásának megerősítését szolgáló eszközökre, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokfélesége megőrzésének és fenntartható hasznosításának megfelelőbb rendezése érdekében. 48. cikk Átláthatóság 1. A Felek Konferenciája előmozdítja a döntéshozatali eljárások és az e Megállapodás keretében végrehajtott egyéb tevékenységek átláthatóságát. 2. A Felek Konferenciájának és kisegítő szerveinek minden ülése – a Felek Konferenciájának eltérő határozata hiányában – az eljárási szabályzatnak megfelelően nyitva áll a megfigyelők előtt. A Felek Konferenciája döntéseit közzéteszi és azokról nyilvános nyilvántartást vezet. 3. A Felek Konferenciája adott esetben és e Megállapodás rendelkezéseivel összhangban előmozdítja e Megállapodás végrehajtásának átláthatóságát, beleértve az információk nyilvános terjesztését, valamint az érintett globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek, a releváns hagyományos ismeretekkel rendelkező őslakos népek és helyi közösségek, a tudományos közösség, a civil társadalom és az egyéb érdekelt felek részvételének és a velük való konzultációnak az elősegítését. 4. A Felek Konferenciájának és kisegítő szerveinek ülésein a megfigyelőként való részvételt kérhetik az e Megállapodásban nem részes államok képviselői, az érintett globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek, a releváns hagyományos ismeretekkel rendelkező őslakos népek és helyi közösségek, a tudományos közösség, a civil társadalom és más olyan érdekelt felek képviselői, amelyeknek érdekük fűződik a konferencia elé tartozó kérdésekhez. E részvétel módozatairól a Felek Konferenciájának eljárási szabályzata rendelkezik, és e tekintetben az indokolatlanul nem korlátozható. Az eljárási szabályzat rendelkezik továbbá arról, hogy az említett képviselők kellő időben hozzáférjenek valamennyi vonatkozó információhoz. 49. cikk Tudományos és Műszaki Testület 1. Létrejön a Tudományos és Műszaki Testület. 2. A Tudományos és Műszaki Testület tagjait, akik megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek és szakértői minőségükben és a Megállapodás érdekeit legjobban szolgáló módon járnak el, a Felek jelölik és a Felek Konferenciája választja meg, figyelembe véve a multidiszciplináris szakértelem szükségességét – amelybe beletartozik a megfelelő tudományos és műszaki szakértelem, valamint az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismereteivel kapcsolatos szakértelem-, valamint a nemek közötti egyensúlyt és a méltányos földrajzi képviseletet. A Felek Konferenciája első ülésén meghatározza a Tudományos és Műszaki Testület feladatmeghatározását és működésének módozatait, beleértve a kiválasztási eljárást és a tagok megbízatásának feltételeit. 3. A Tudományos és Műszaki Testület szükség esetén igénybe veheti a vonatkozó jogi eszközökből és keretrendszerekből, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületektől, valamint más tudományos munkatársaktól és szakértőktől származó, megfelelő tanácsadást. 4. A Felek Konferenciájának felhatalmazása és irányítása mellett, valamint a fenti 2. bekezdésben hivatkozott multidiszciplináris szakértelem figyelembevételével a Tudományos és Műszaki Testület tudományos és műszaki tanácsokat nyújt a Felek Konferenciájának, ellátja az e Megállapodással rábízott feladatokat és a Felek Konferenciája által meghatározott egyéb funkciókat, valamint munkájáról jelentéseket készít a Felek Konferenciájának. 50. cikk Titkárság 1. Létrejön a Titkárság. A Felek Konferenciája első ülésén intézkedik a Titkárság működése érdekében, beleértve a székhelyéről szóló döntést is. 2. A Titkárság feladatainak megkezdéséig az e Megállapodás szerinti titkársági feladatokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára látja el az ENSZ Titkársága Jogi Ügyek Hivatalának Óceánügyi és Tengerjogi Osztályán keresztül. 3. A Titkárság és a fogadó állam székhely-megállapodást köthet. A Titkárság a fogadó állam területén jogképességgel rendelkezik, és a fogadó állam biztosítja számára a feladatai ellátásához szükséges kiváltságokat és mentességeket. 4. A Titkárság feladatai: (
203. a)igazgatási és logisztikai támogatás nyújtása a Felek Konferenciája és kisegítő szervei számára e Megállapodás végrehajtása céljából; (
204. b)a Felek Konferenciájának és az e Megállapodás vagy a Felek Konferenciája által esetlegesen létrehozott egyéb testületek üléseinek megszervezése és kiszolgálása; (
205. c)az e Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos információk időben történő terjesztése, beleértve a Felek Konferenciája által hozott döntések nyilvánosan elérhetővé tételét és az összes Félhez, a vonatkozó jogi eszközökhöz és keretrendszerekhez, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekhez történő továbbítását; (
206. d)adott esetben más érintett nemzetközi testületek titkárságával való együttműköd