2025. évi XXVIII. törvény a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szó

2025. évi XXVIII. törvény a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló, az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében létrejövő Megállapodás kihirdetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.17. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2025. évi XXVIII. törvény a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló, az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében létrejövő Megállapodás kihirdetéséről *  [1] Az ENSZ Tengerjogi Egyezménye meghatározza a világ óceánjainak és tengereinek jogrendjét, megállapítva az óceánok és erőforrásaik hasznosításának szabályait. [2] A Tengerjogi Egyezmény keretében jött létre a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló Megállapodás. A Megállapodás kiterjed a tengeri genetikai erőforrásokkal kapcsolatos kérdésekre, ideértve az előnyök megosztását, az olyan intézkedéseket, mint a területalapú gazdálkodási eszközök, a környezeti hatásvizsgálatok, valamint a kapacitásépítés és a tengeri technológia átadása. [3] A Megállapodás hozzájárul a biológiai sokféleségre vonatkozó globális szinten meghatározott célok eléréséhez, különös tekintettel arra a célkitűzésre, hogy 2030-ra gondoskodni kell arról, hogy a világ szárazföldi területeinek, szárazföldi vizeinek, part menti területeinek és óceánjainak legalább 30%-a esetében biztosítva legyen a hatékony védelem és gazdálkodás. [4] Hazánk elkötelezetten támogatja a biológiai sokféleség fenntartását szolgáló nemzetközi erőfeszítéseket, ezért a Megállapodás aláírására 2023. szeptember 21-én Magyarország részéről is sor került. [5] A Megállapodást – a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény értelmében – a belső jog részévé kell tenni, így az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló, az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében létrejövő Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § (1) A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítását az 1. melléklet tartalmazza. (2) A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza. 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet a Megállapodás 68. Cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. *  (3) A Megállapodás, a 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. *  5. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a természetvédelemért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszterrel és a vízvédelemért felelős miniszterrel együttesen gondoskodik. 1. melléklet a 2025. évi XXVIII. törvényhez A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló, az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében létrejövő Megállapodás PREAMBULUM E Megállapodás Felei, emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének vonatkozó rendelkezéseire, ezen belül a tengeri környezet védelmének és megőrzésének kötelezettségére, nyomatékosítva az Egyezményben meghatározott jogok, kötelezettségek és érdekek közötti egyensúly tiszteletben tartásának szükségességét, elismerve, hogy koherensen és együttműködve kell kezelni a biológiai sokféleség csökkenését és az óceánok ökoszisztémáinak különösen az éghajlatváltozás tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásai, például a felmelegedés és az óceánok oxigénszintjének csökkenése, valamint az óceánok savasodása és szennyezése – ezen belül a műanyagszennyezés és a nem fenntartható hasznosítás – miatti állapotromlását, tudatában annak, hogy szükség van az Egyezmény szerinti átfogó globális rendszerre ahhoz, hogy megfelelőbben lehessen kezelni a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzését és fenntartható hasznosítását, elismerve, hogy fontos hozzájárulni egy olyan igazságos és méltányos nemzetközi gazdasági rendszer megvalósításához, amely figyelembe veszi az emberiség egészének érdekeit, különösen a parti vagy tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok sajátos érdekeit és szükségleteit, elismerve továbbá, hogy a fejlődő állam Felek kapacitásépítés, valamint a tengeri technológia fejlesztése és átadása révén történő támogatása alapvető eleme a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzésére és fenntartható hasznosítására vonatkozó célkitűzések megvalósításának, emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Szervezetének az őslakos népek jogairól szóló nyilatkozatára, megerősítve, hogy e Megállapodásban semmi sem értelmezhető az őslakos népek – vagy adott esetben a helyi közösségek – meglévő jogainak csorbításaként vagy megszüntetéseként, beleértve az Egyesült Nemzetek őslakos népek jogairól szóló nyilatkozatában foglaltakat, elismerve az Egyezményben meghatározott azon kötelezettséget, hogy – a gyakorlatilag megvalósítható mértékben – értékelni kell az egyes államok joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt lehetséges hatásait, ha az adott állam alapos okkal feltételezi, hogy az említett tevékenységek jelentős szennyezést vagy jelentős és káros változást okozhatnak a tengeri környezetben, figyelembe véve az Egyezményben meghatározott azon kötelezettséget, hogy minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak biztosítására, hogy az eseményekből vagy tevékenységekből származó szennyezés ne terjedjen túl azon területeken, amelyen az Egyezménnyel összhangban szuverén jogokat gyakorolnak, attól az óhajtól vezérelve, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken – a tengeri környezet védelme, gondozása és felelősségteljes használatának biztosítása, az óceáni ökoszisztémák integritásának megőrzése és a nemzeti joghatóságon kívül eső területek biológiai sokfélesége jelentette eredendő érték megőrzése révén – a jelen és a jövő nemzedékei nevében az óceánok gondnokaként járjunk el, elismerve, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaira vonatkozó digitális szekvenciainformációk előállítása, az azokhoz való hozzáférés és azok felhasználása, valamint a felhasználásból származó hasznok igazságos és méltányos megosztása hozzájárul a kutatáshoz és az innovációhoz, valamint e Megállapodás általános célkitűzéséhez, tiszteletben tartva valamennyi állam szuverenitását, területi integritását és politikai függetlenségét, felidézve, hogy az Egyezményben vagy bármely más kapcsolódó megállapodásban nem részes felek jogállására a szerződések jogának szabályai irányadók, felidézve továbbá, hogy az Egyezményben foglaltak szerint az államok felelnek a tengeri környezet védelmére és megőrzésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljesítéséért, és a nemzetközi joggal összhangban felelősségre vonhatók, elkötelezetten a fenntartható fejlődés elérése mellett, törekedve az egyetemes részvétel elérésére, a következőkben állapodtak meg: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Fogalmak használata E Megállapodás alkalmazásában: 1. „területalapú gazdálkodási eszköz”: egy földrajzilag meghatározott területre vonatkozó olyan eszköz, beleértve a védett tengeri területeket is, amelyen keresztül e Megállapodással összhangban konkrét védelmi és fenntartható hasznosítási célkitűzések elérése érdekében egy vagy több ágazatot vagy tevékenységet együtt kezelnek; 2. „nemzeti joghatóságon kívül eső területek”: a nyílt tenger és a Terület; 3. „biotechnológia”: minden olyan technológiai alkalmazás, amely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy ezek származékát használja fel termékek vagy eljárások meghatározott felhasználásra történő létrehozására, illetőleg módosítására; 4. „helyszíni gyűjtés”: a tengeri genetikai erőforrásokkal kapcsolatban a tengeri genetikai erőforrások nemzeti joghatóságon kívül eső területeken történő gyűjtése vagy mintavétele; 5. „Egyezmény”: az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezménye; 6. „halmozott hatások”: a különböző tevékenységekből – ideértve az ismert múltbeli és jelenlegi és észszerűen előrelátható tevékenységekből –, vagy hasonló tevékenységek idők során történő ismétlődéséből, valamint az éghajlatváltozás, az óceánok elsavasodása és a kapcsolódó hatások következményeiből eredő együttes és növekvő hatások; 7. „környezeti hatásvizsgálat”: egy tevékenység lehetséges hatásainak azonosítására és értékelésére szolgáló, a döntéshozatalt megalapozó eljárás; 8. „tengeri genetikai erőforrások”: minden, tényleges vagy potenciális értékű funkcionális öröklődési egységeket tartalmazó tengeri növényi, állati, mikrobiális vagy más eredetű anyag; 9. „védett tengeri terület”: a biológiai sokféleség hosszú távú megőrzésére vonatkozó konkrét célok elérése érdekében kijelölt és kezelt, földrajzilag meghatározott tengeri terület, amely adott esetben lehetővé teheti a fenntartható hasznosítást, amennyiben az összhangban áll a védelmi célkitűzésekkel; 10. „tengeri technológia”: magában foglalja többek között a következőket: a tengertudományokkal és a kapcsolódó tengeri műveletekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos, felhasználóbarát formában megadott információk és adatok; kézikönyvek, útmutatók, kritériumok, szabványok és referenciaanyagok; mintavételi és módszertani berendezések; megfigyelő létesítmények és felszerelések helyszíni és laboratóriumi megfigyeléshez, elemzéshez és kísérletekhez; számítógépek és számítógépes szoftverek, beleértve a modelleket és modellezési technikákat; a kapcsolódó biotechnológia; valamint a tengeri biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható hasznosításához kapcsolódó szakértelem, tudás, készségek, műszaki, tudományos és jogi know-how és elemzési módszerek; 11. „Fél”: olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely magára nézve kötelezőnek ismeri el a Megállapodást, és amelyre nézve a Megállapodás hatályos; 12. „regionális gazdasági integrációs szervezet”: valamely térség szuverén államai által alkotott olyan szervezet, amelyre tagállamai átruházták hatáskörüket az e Megállapodás által szabályozott kérdések tekintetében, és amely belső eljárásainak megfelelő kellő felhatalmazással rendelkezik arra, hogy aláírja, megerősítse, jóváhagyja, elfogadja ezt a Megállapodást vagy csatlakozzon ahhoz; 13. „fenntartható hasznosítás”: a biológiai sokféleség alkotóelemeinek olyan módon és olyan mértékben történő hasznosítása, amely nem vezet a biológiai sokféleség hosszú távú hanyatlásához, és ezáltal az továbbra is alkalmas marad arra, hogy kielégítse a jelen és a jövő generációinak szükségleteit és elvárásait; 14. „tengeri genetikai erőforrások hasznosítása”: a tengeri genetikai erőforrások genetikai és/vagy biokémiai összetételével kapcsolatos kutatás és fejlesztés, beleértve a fenti 3. bekezdésben meghatározott biotechnológia alkalmazását. 2. cikk Általános célkitűzés E Megállapodás célja – az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek eredményes végrehajtása, valamint további nemzetközi együttműködés és koordináció révén – a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségét megőrizni és annak fenntartható hasznosítását biztosítani a jelenben és hosszú távon. 3. cikk Hatály Ez a Megállapodás a nemzeti joghatóságon kívül eső területekre vonatkozik. 4. cikk Kivételek Ez a Megállapodás nem vonatkozik hadihajókra, katonai repülőgépekre vagy haditengerészeti segédeszközökre. A II. rész kivételével ez a Megállapodás nem vonatkozik a Felek tulajdonában lévő vagy általuk üzemeltetett egyéb hajókra vagy légi járművekre, amelyeket jelenleg csak kormányzati és nem kereskedelmi szolgálatra használnak. Ugyanakkor minden Fél – ilyen jellegű hajóinak vagy légi járműveinek az üzemeltetését vagy üzemképességét nem veszélyeztető, megfelelő intézkedések meghozatalával – biztosítja, hogy az említett hajók vagy légi járművek az észszerűség és a gyakorlati megvalósíthatóság határain belül e Megállapodással összhangban járjanak el. 5. cikk E Megállapodás és az Egyezmény, valamint a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek kapcsolata 1. E Megállapodás az Egyezmény szövegösszefüggésében és annak megfelelően alkalmazandó. E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem sérti az államok Egyezmény szerinti jogait, joghatóságát és kötelezettségeit, többek között a kizárólagos gazdasági övezet és a 200 tengeri mérföldön belüli és azon túli kontinentális talapzat tekintetében. 2. Ezt a Megállapodást úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy az ne gyengítse a vonatkozó jogi eszközöket és keretrendszereket, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket, és elősegítse az ezekkel az eszközökkel, keretrendszerekkel és testületekkel való koherenciát és koordinációt. 3. Ez a Megállapodás nem érinti az Egyezményben vagy bármely más kapcsolódó megállapodásban nem részes felek jogállását az említett eszközök tekintetében. 6. cikk A Megállapodás által nem érintett területek Ez a Megállapodás – beleértve a Felek Konferenciájának vagy bármely kisegítő testületének bármely döntését vagy ajánlását, valamint az ezek alapján hozott bármely cselekményt, intézkedést vagy tevékenységet – nem érinti a szuverenitásra, szuverén jogokra vagy joghatóságra vonatkozó igények érvényesítését vagy megtagadását, beleértve az ezekkel kapcsolatos vitákat is, és arra e tekintetben nem lehet hivatkozni. 7. cikk Általános elvek és megközelítések E Megállapodás céljainak elérése érdekében a Feleket a következő elvek és megközelítések vezérlik: (a) „a szennyező fizet” elve; (b) az emberiség közös örökségének az Egyezményben rögzített elve; (c) a tengeri tudományos kutatás szabadsága, valamint a nyílt tenger szabadságából következő egyéb szabadságok; (d) a méltányosság elve és a haszon igazságos és méltányos megosztása; (e) adott esetben az elővigyázatosság elve vagy az elővigyázatossági megközelítés; (f) az ökoszisztéma megközelítés; (g) az óceángazdálkodás integrált megközelítése; (h) az ökoszisztémák – többek között az éghajlatváltozás és az óceánok elsavasodásának káros hatásaival szembeni – rezilienciájának növelésére irányuló megközelítés, amelynek célja továbbá fenntartani és helyreállítani az ökoszisztéma integritását, beleértve az óceán éghajlatban betöltött szerepét alátámasztó szénkörforgás-szolgáltatásokat is; (i) az elérhető legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk felhasználása; (j) az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismereteinek felhasználása, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak; (k) a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzésére és fenntartható hasznosítására irányuló intézkedések során az őslakos népek vagy adott esetben a helyi közösségek jogaival kapcsolatos kötelezettségeik tiszteletben tartása, előmozdítása és figyelembevétele; (l) a tengeri környezet szennyezésének megelőzésére, csökkentésére és ellenőrzésére irányuló intézkedések meghozatala során tartózkodás a károk vagy veszélyek egyik területről a másikra való közvetlen vagy közvetett átvitelétől, valamint egy adott típusú szennyezés más típusú szennyezéssé történő átalakításától; (m) a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeinek teljes körű elismerése; (n) a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok különleges érdekeinek és szükségleteinek elismerése. 8. cikk Nemzetközi együttműködés 1. A Felek e Megállapodás értelmében együttműködnek a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható hasznosítása érdekében, többek között a vonatkozó jogi eszközökkel és keretrendszerekkel, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekkel való együttműködés, valamint az ezek közötti együttműködés előmozdítása révén, e Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. 2. A Felek adott esetben a más vonatkozó jogi eszközök, keretrendszerek vagy globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek keretében megvalósuló döntéshozatalban való részvételkor törekednek e Megállapodás célkitűzéseinek előmozdítására. 3. A Felek e Megállapodás célkitűzéseinek támogatása érdekében előmozdítják a nemzetközi együttműködést a tengeri tudományos kutatás, valamint az egyezménnyel összhangban álló tengeri technológia fejlesztése és átadása terén. II. RÉSZ TENGERI GENETIKAI ERŐFORRÁSOK, BELEÉRTVE A HASZNOK IGAZSÁGOS ÉS MÉLTÁNYOS MEGOSZTÁSÁT 9. cikk Célkitűzések E rész célkitűzései a következők: (a) a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységekből származó hasznok igazságos és méltányos megosztása a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható hasznosítása érdekében; (b) a Felek – különösen a fejlődő állam Felek, a legkevésbé fejlett országok, a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok, a földrajzilag hátrányos helyzetű államok, a fejlődő kis szigetállamok, a part menti afrikai államok, a szigetcsoporton elhelyezkedő államok és a fejlődő, közepes jövedelmű országok – kapacitásának kiépítése és fejlesztése a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységek ellátása érdekében; (c) az e Megállapodás végrehajtásához való alapvető hozzájárulásként a tudás, a tudományos megértés és a technológiai innováció létrehozása, tengeri tudományos kutatások fejlesztése és lebonyolítása révén is; (d) a tengeri technológia fejlesztése és átadása e Megállapodással összhangban. 10. cikk Alkalmazás 1. E Megállapodás rendelkezéseit a nemzeti joghatóságon kívül eső területek azon tengeri genetikai erőforrásaival, illetve a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó azon digitális szekvenciainformációkat érintő tevékenységekre kell alkalmazni, amelyeket e megállapodásnak az adott Félre történő hatálybalépése után gyűjtöttek, illetve hoztak létre. E Megállapodás rendelkezéseinek alkalmazása kiterjed a nemzeti joghatóságon kívül eső területek azon tengeri genetikai erőforrásainak, illetve a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó azon digitális szekvenciainformációknak a felhasználására, amelyeket a hatálybalépés előtt gyűjtöttek, illetve hoztak létre, kivéve, ha valamelyik Fél e Megállapodás aláírásakor, megerősítésekor, jóváhagyásakor, elfogadásakor vagy az ahhoz való csatlakozáskor írásban kifogást tesz a 70. cikk szerint. 2. E fejezet rendelkezései nem vonatkoznak az alábbiakra: (a) a vonatkozó nemzetközi jogban szabályozott halászat és halászattal kapcsolatos tevékenységek; vagy (b) a halászat és a halászattal kapcsolatos tevékenységek során ismerten a nemzeti joghatóságon kívül eső területekről fogott halak vagy más élő tengeri erőforrások, kivéve, ha az említett halak vagy más élő tengeri erőforrások e rész értelmében hasznosításként kerültek szabályozásra. 3. Az e részben foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak a Felek katonai tevékenységeire, ideértve a nem kereskedelmi szolgálatban a kormányzati hajók és légi járművek által végzett katonai tevékenységet is. A Felek nem katonai tevékenységeire vonatkoznak a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációknak a felhasználására vonatkozó, e részben foglalt kötelezettségek. 11. cikk A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival kapcsolatos tevékenységek 1. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival, valamint a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységeket földrajzi helyszínüktől függetlenül bármely Fél, valamint a Felek joghatósága alá tartozó bármely természetes vagy jogi személy végezheti. Az említett tevékenységeket e Megállapodásnak megfelelően kell végezni. 2. A Felek elősegítik az együttműködést a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival, valamint tengeri genetikai erőforrásaira vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos valamennyi tevékenység tekintetében. 3. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak helyszíni gyűjtését a nemzeti joghatóságuk alá tartozó területeken a parti államok, valamint a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken más államok érdekeinek, jogainak és jogos érdekeinek kellő figyelembevételével kell végrehajtani, az Egyezménynek megfelelően. E célból a Felek – e Megállapodás végrehajtása érdekében – adott esetben törekednek az együttműködésre, többek között a Logisztikai Koordinációs Mechanizmus működésére vonatkozó, az 51. cikkben meghatározott különleges módozatok révén. 4. Egyetlen állam sem igényelhet és gyakorolhat szuverenitást vagy szuverén jogokat a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásai felett. Ilyen igény, illetőleg a szuverenitás vagy szuverén jogok gyakorlása nem ismerhető el. 5. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak helyszíni gyűjtése nem képez jogalapot a tengeri környezetre vagy az ott található erőforrások bármely részére vonatkozó igényhez. 6. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival, valamint a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységek minden állam érdekét és az egész emberiség javát szolgálják, különösen az emberiség tudományos ismereteinek fejlesztése, valamint a tengeri biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható hasznosításának előmozdítása érdekében, figyelembe véve különösen a fejlődő államok érdekeit és szükségleteit. 7. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival, valamint a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységek kizárólag békés célokból folytathatók. 12. cikk A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységek bejelentése 1. A Felek meghozzák a szükséges törvényi, közigazgatási vagy szakpolitikai intézkedéseket annak biztosítására, hogy az információkat e résszel összhangban bejelentsék a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak. 2. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak helyszíni gyűjtése előtt hat hónappal vagy a lehető legkorábban a következő információkat kell bejelenteni a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak: (a) a gyűjtés jellege és céljai, beleértve adott esetben minden olyan programot, amelynek az részét képezi; (b) a kutatás tárgya vagy – ha ismert – azon tengeri genetikai erőforrások, amelyekre a kutatás irányul vagy amelyeket gyűjteni kívánnak, valamint az ilyen erőforrások gyűjtésének céljai; (c) azok a földrajzi területek, amelyeken a gyűjtésre sor fog kerülni; (d) a gyűjtéshez használt módszer és eszközök összegzése, beleértve a hajók nevét, tonnatartalmát, típusát és osztályát, az alkalmazott tudományos felszerelést és/vagy vizsgálati módszereket; (e) a javasolt főbb programokhoz való bármely egyéb hozzájárulásra vonatkozó információk; (f) a kutatóhajók első megérkezésének és végső távozásának vagy adott esetben a felszerelés felállításának vagy leszerelésének várható időpontja; (g) annak az intézménynek a neve, amelynek támogatásával a projekt megvalósul, és a projektért felelős személy neve; (h) a valamennyi állam tudósai, különösen a fejlődő államok tudósai számára a projektben való részvételre vagy az ahhoz való társulásra biztosított lehetőségek; (i) az, hogy az esetlegesen technikai segítségre szoruló és azt kérő államok – különösen a fejlődő államok – számára mennyiben kell a projektben való részvétel vagy képviselet lehetőségét biztosítani; (j) a nyílt és felelős adatkezelésnek megfelelően az aktuális nemzetközi gyakorlat figyelembevételével elkészített adatkezelési terv. 3. A fenti 2. bekezdésben említett bejelentést követően a Logisztikai Koordinációs Mechanizmus automatikusan generál egy „BBNJ” szabványos kötegazonosítót. 4. Ha a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak a tervezett gyűjtést megelőzően megadott információkban lényeges változás következik be, a frissített információkat észszerű időn belül, de legkésőbb a helyszíni gyűjtés megkezdéséig be kell jelenteni a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak, amennyiben ez megvalósítható. 5. A Felek gondoskodnak arról, hogy a következő információkat a „BBNJ” szabványos kötegazonosítóval együtt, ez utóbbi elérhetővé válásakor, de legkésőbb a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak helyszíni gyűjtésétől számított egy éven belül bejelentsék a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak: (a) az az adattár vagy adatbázis, amelyben a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkat elhelyezik vagy el fogják helyezni; (b) a helyszínen gyűjtött összes tengeri genetikai erőforrás elhelyezésének vagy tárolásának helye; (c) jelentés, amely bemutatja azt a földrajzi területet, ahonnan a tengeri genetikai erőforrásokat gyűjtötték, beleértve a gyűjtés helyének földrajzi szélességére, hosszúságára és mélységére vonatkozó információkat, valamint – a rendelkezésre álló mértékig – az elvégzett tevékenység eredményeit; (d) a fenti 2. bekezdés (j) pontja szerinti adatkezelési terv minden szükséges frissítése. 6. A Felek biztosítják, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak azon mintáit és tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó azon digitális szekvenciainformációkat, amelyek a joghatóságuk alá tartozó adattárakban vagy adatbázisokban találhatóak, az aktuális nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a nemzeti joghatóságon kívül eső területekről származóként lehessen azonosítani, amennyire az megvalósítható. 7. A Felek biztosítják, hogy – amennyire megvalósítható – a joghatóságuk alá tartozó adattárak és adatbázisok kétévente készítsenek összesített jelentést a „BBNJ” szabványos kötegazonosítójukhoz kapcsolt tengeri genetikai erőforrásokhoz és digitális szekvenciainformációkhoz való hozzáférésről, és a jelentést bocsássák a 15. cikk alapján létrehozott, a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság rendelkezésére. 8. Amennyiben a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásait, és amennyiben ez megvalósítható, az említett erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkat a joghatóságuk alá tartozó természetes vagy jogi személyek felhasználhatják, ideértve a piaci hasznosítást is, a Felek biztosítják, hogy a következő információkat – köztük a „BBNJ” szabványos kötegazonosítót, ha rendelkezésre áll – bejelentsék a Logisztikai Koordinációs Mechanizmusnak, amint az ilyen információ elérhetővé válik: (a) arra vonatkozó információk, hogy hol találhatók a hasznosítás eredményei, például publikációk, adott esetben és lehetőség szerint a megadott szabadalmak, és a kifejlesztett termékek; (b) amennyiben rendelkezésre állnak, a hasznosítás tárgyát képező tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó, a Logisztikai Koordinációs Mechanizmushoz intézett, gyűjtés utáni bejelentés részletei; (c) a hasznosítás tárgyát képező eredeti minta tárolási helye; (d) a hasznosított tengeri genetikai erőforrásokhoz és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkhoz való hozzáférés tervezett módozatai, valamint az ezekre vonatkozó adatkezelési terv; (e) a forgalomba hozatalt követően a vonatkozó termékek értékesítésére és minden további fejlesztésre vonatkozó információk, ha rendelkezésre állnak. 13. cikk Az őslakos népek és a helyi közösségek birtokában lévő, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaihoz kapcsolódó hagyományos ismeretek A Felek adott esetben törvényi, közigazgatási vagy szakpolitikai intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az őslakos népek és a helyi közösségek birtokában lévő, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival kapcsolatos hagyományos ismeretekhez csak ezen őslakos népek és helyi közösségek szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezésével vagy jóváhagyásával és részvételével lehessen hozzáférni. Az őslakos népek ilyen hagyományos ismereteihez való hozzáférést a Logisztikai Koordinációs Mechanizmus is segítheti. Az őslakos népek ilyen hagyományos ismereteihez való hozzáférés és azok felhasználása kölcsönösen elfogadott feltételek mellett történhet. 14. cikk A hasznok igazságos és méltányos megosztása 1. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységekből származó hasznokat e résszel összhangban tisztességes és méltányos módon kell megosztani, hozzájárulva a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséhez és fenntartható hasznosításához. 2. A nem pénzbeli hasznokat e Megállapodással összhangban többek között az alábbi formában kell megosztani: (a) hozzáférés a mintákhoz és mintagyűjteményekhez az aktuális nemzetközi gyakorlatnak megfelelően; (b) hozzáférés a digitális szekvenciainformációkhoz az aktuális nemzetközi gyakorlatnak megfelelően; (c) nyílt hozzáférés a kereshető, hozzáférhető, interoperábilis és újrafelhasználható (FAIR) tudományos adatokhoz az aktuális nemzetközi gyakorlatnak és a nyílt és felelős adatkezelésnek megfelelően; (d) az értesítésekben szereplő információk, valamint a 12. cikk szerinti „BBNJ” szabványos kötegazonosítók nyilvánosan kereshető és hozzáférhető formában; (e) a tengeri technológia átadása az e Megállapodás V. részében meghatározott megfelelő módozatokkal összhangban; (f) kapacitásépítés, többek között – különösen a közvetlenül kapcsolódó és jelentős – kutatási programok és partnerségi lehetőségek finanszírozása révén a kutatási projektek tudósai és kutatói számára, valamint célzott kezdeményezések, különösen a fejlődő államok számára, figyelembe véve a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok sajátos körülményeit; (g) fokozott műszaki és tudományos együttműködés, különösen a fejlődő államok tudósaival és tudományos intézményeivel; (h) a Felek Konferenciája által meghatározott egyéb hasznok, figyelembe véve a 15. cikk alapján létrehozott, a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlásait. 3. A Felek meghozzák a szükséges törvényi, közigazgatási vagy szakpolitikai intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásait és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkat a „BBNJ” szabványos kötegazonosítóikkal együtt – a joghatóságuk alá tartozó természetes vagy jogi személyei általi használatra tekintettel – a mindenkori nemzetközi gyakorlat figyelembevételével a felhasználás megkezdésétől számított három éven belül, vagy azok elérhetővé válásától nyilvánosan hozzáférhető, nemzeti vagy nemzetközi szinten fenntartott adattárakban és adatbázisokban helyezzék el. 4. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek azon tengeri genetikai erőforrásaihoz és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó azon digitális szekvenciainformációkhoz való hozzáférés, amelyek a Felek joghatósága alá tartozó adattárakban és adatbázisokban találhatók, észszerű feltételekhez köthető, az alábbiak szerint: (a) a tengeri genetikai erőforrások fizikai épsége megőrzésének szükségessége; (b) a mintát, adatokat vagy információkat tároló vonatkozó génbank, biorepozitórium vagy adatbázis fenntartásával kapcsolatos észszerű költségek; (c) a tengeri genetikai erőforrásokhoz, adatokhoz vagy információkhoz való hozzáférés biztosításával kapcsolatos észszerű költségek; (d) egyéb, az e Megállapodás célkitűzéseivel összhangban álló, észszerű feltételek; és a fejlődő államok kutatói és kutatóintézetei számára tisztességes és minél kedvezőbb feltételek – akár kedvezményes és elsőbbségi feltételek – melletti hozzáférési lehetőségek biztosítása. 5. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációknak a hasznosításából – beleértve a piaci hasznosítást is – származó pénzbeli hasznot a nemzeti joghatóságon kívül eső területek biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható hasznosítása érdekében igazságosan és méltányosan kell megosztani az 52. cikk szerint létrehozott pénzügyi mechanizmuson keresztül. 6. E Megállapodás hatálybalépését követően a fejlett Felek éves hozzájárulást fizetnek az 52. cikkben említett különleges alapba. A Felek hozzájárulásának mértéke a Felek Konferenciája által a 47. cikk 6. bekezdésének (e) pontja alapján elfogadott költségvetéshez való becsült hozzájárulás 50 százaléka. Ezt a befizetés addig kell teljesíteni, amíg a Felek Konferenciája nem hoz döntést az alábbi 7. bekezdés szerint. 7. A Felek Konferenciája dönt a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak hasznosításából származó pénzbeli hasznok és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációk megosztásának módozatairól, figyelembe véve a 15. cikk alapján létrehozott, a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlásait. Amennyiben a konszenzus elérése érdekében tett minden erőfeszítés kudarcot vall, az érdemi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket a jelen lévő és szavazó Felek háromnegyedes többségével hozzák meg. A fizetéseket az 52. cikk szerint létrehozott különleges alap révén kell teljesíteni. A módozatok körébe tartozhatnak az alábbiak: (a) részteljesítési fizetések; (b) termékek piaci hasznosításához kapcsolódó fizetések vagy hozzájárulások, beleértve a termékek értékesítéséből származó bevétel bizonyos százalékának befizetését; (c) rendszeresen fizetett, többszintű díj, amelynek alapját a Fél tevékenységeinek összesített szintjét mérő, diverzifikált mutatók képezik; (d) a Felek Konferenciája által meghatározott egyéb formák, figyelembe véve a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlásait. 8. A Fél a módozatok Felek Konferenciája általi elfogadásakor nyilatkozatot tehet, amelyben kijelenti, hogy ezek a módozatok legfeljebb négy évig nem lépnek hatályba az adott Fél vonatkozásában, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a végrehajtáshoz. Az említett nyilatkozatot tevő Fél az új módozatok hatálybalépéséig folytatja a fenti 6. bekezdésben meghatározott fizetés teljesítését. 9. A Felek Konferenciája a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaira vonatkozó digitális szekvenciainformációk felhasználásából származó pénzbeli hasznok megosztásának módozatairól való, a fenti 7. bekezdés szerinti döntéshozatalkor figyelembe veszi a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlásait, elismerve, hogy az említett módozatoknak kölcsönösen támogatniuk kell egymást, és más hozzáférési és haszonmegosztási eszközökhöz hozzáigazíthatóaknak kell lenniük. 10. A Felek Konferenciája – figyelembe véve a 15. cikk alapján létrehozott hozzáférési és haszonmegosztási bizottság ajánlásait – kétévente felülvizsgálja és értékeli a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásainak és a tengeri genetikai erőforrásokkal kapcsolatos digitális szekvenciainformációknak a felhasználásából származó pénzbeli hasznot. Az első ilyen vizsgálatra legkésőbb ezen Megállapodás hatálybalépését követő öt éven belül sor kerül. A felülvizsgálat magában foglalja a fenti 6. bekezdésben említett éves hozzájárulások mérlegelését. 11. A Felek adott esetben meghozzák a szükséges jogalkotási, közigazgatási vagy szakpolitikai intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységekből származó hasznoknak a joghatóságuk alá tartozó természetes vagy jogi személyek általi megosztása e Megállapodásnak megfelelően történjen. 15. cikk A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság 1. Létrejön a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság. A Bizottság többek között eszközként szolgál a hasznok megosztására vonatkozó iránymutatások meghatározásához a 14. cikkel összhangban, biztosítva az átláthatóságot, valamint a pénzbeli és nem pénzbeli hasznok igazságos és méltányos megosztását. 2. A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság 15 tagból áll, akik a Bizottság feladatainak hatékony ellátása érdekében megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek a kapcsolódó területeken. A tagokat a Felek jelölik ki, és a Felek Konferenciája választja meg, figyelembe véve a nemek közötti egyensúlyt és az egyenlő földrajzi eloszlást, valamint biztosítva a bizottságban a fejlődő államok – köztük a legkevésbé fejlett országok, a fejlődő kis szigetállamok és tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok – képviseletét. A Bizottság feladatkörét és működésének módozatait a Felek Konferenciája határozza meg. 3. A Bizottság ajánlásokat tehet a Felek Konferenciája számára az e részhez kapcsolódó kérdésekben, beleértve a következő kérdéseket: (a) a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó iránymutatások vagy magatartási kódex e résszel összhangban; (b) az e résszel összhangban hozott döntések végrehajtására irányuló intézkedések; (c) a pénzbeli hasznok megosztásának mértéke vagy módozatai a 14. cikkel összhangban; (d) az e résszel kapcsolatos ügyek a Logisztikai Koordinációs Mechanizmussal kapcsolatban; (e) az e résszel kapcsolatos ügyek az 52. cikk alapján létrehozott pénzügyi mechanizmussal kapcsolatban; (f) bármely egyéb, az e Részhez kapcsolódó ügy, amelynek tárgyalására a Felek Konferenciája felkérheti a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottságot. 4. Mindegyik Fél a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság rendelkezésére bocsátja az e Megállapodásban előírt információkat, amelyek körébe a következők tartoznak: (a) a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos jogi, igazgatási és szakpolitikai intézkedések; (b) a nemzeti kapcsolattartó pontok kapcsolattartási adatai és a rájuk vonatkozó egyéb információk; (c) a Felek Konferenciája által hozott döntések értelmében szükséges egyéb információk. 5. A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság konzultálhat és elősegítheti az információcserét a vonatkozó jogi eszközökkel és keretrendszerekkel, valamint az érintett globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekkel a megbízatása alá tartozó tevékenységekről, ezen belül a haszon megosztásáról, a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációk felhasználásáról, a bevált módszerekről, eszközökről és módszertanokól, az adatkezelésről és a levont tanulságokról. 6. A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlásokat tehet a Felek Konferenciája számára a fenti 5. bekezdés alapján kapott információkkal kapcsolatban. 16. cikk Nyomon követés és átláthatóság 1. A nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységek nyomon követését és átláthatóságát a Logisztikai Koordinációs Mechanizmushoz intézett bejelentéssel, az e résznek megfelelő „BBNJ” szabványos kötegazonosítók használatával és a Felek Konferenciája által a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlása szerint elfogadott eljárások szerint kell megvalósítani. 2. A Felek e résznek megfelelően, rendszeres időközönként jelentéseket nyújtanak be a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottságnak az e részben foglalt, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról, valamint az említett tevékenységekből származó hasznok megosztásáról. 3. A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság a Logisztikai Koordinációs Mechanizmuson keresztül kapott információk alapján jelentést készít, és azt elérhetővé teszi a Felek számára, amelyek észrevételeket nyújthatnak be. A Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság a jelentést a kapott észrevételekkel együtt benyújtja megvitatásra a Felek Konferenciájának. A Felek Konferenciája – figyelembe véve a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság ajánlását – megfelelő iránymutatásokat határozhat meg e cikk végrehajtásához, amelyeknek figyelembe kell venniük a Felek nemzeti képességeit és körülményeit. III. RÉSZ TERÜLETALAPÚ GAZDÁLKODÁSI ESZKÖZÖK, BELEÉRTVE A VÉDETT TENGERI TERÜLETEKET 17. cikk Célkitűzések E rész célkitűzései a következők: (a) a védelmet igénylő területek megőrzése és fenntartható hasznosítása, többek között a területalapú gazdálkodási eszközök átfogó rendszerének, és a védett tengeri területek ökológiailag reprezentatív és jól összekapcsolt hálózatainak létrehozása révén; (b) a területalapú gazdálkodási eszközök – ezen belül a védett tengeri területek – használatában az államok, a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek közötti együttműködés és koordináció megerősítése; (c) a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme, megőrzése, helyreállítása és fenntartása, többek között termelékenységük és egészségük javítása céljából, valamint a stresszhatásokkal – ezen belül az éghajlatváltozáshoz, az óceánok elsavasodásához és a tengerszennyezéshez kapcsolódókkal – szembeni reziliencia erősítése; (d) az élelmezésbiztonság és más társadalmi-gazdasági célkitűzések támogatása, beleértve a kulturális értékek védelmét; (e) a fejlődő állam Felek – különösen a legkevésbé fejlett országok, a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok, a földrajzilag hátrányos helyzetű államok, a fejlődő kis szigetállamok, a tengerparti afrikai államok, a szigetcsoporton elhelyezkedő államok és a közepes jövedelmű fejlődő országok – támogatása, figyelembe véve a fejlődő kis szigetállamok sajátos körülményeit, kapacitásépítés, valamint a területalapú gazdálkodási eszközök – többek között a védett tengeri területek – fejlesztése, végrehajtása, nyomon követése, kezelése és érvényre juttatása terén a tengeri technológia fejlesztése és átadása révén. 18. cikk Alkalmazási terület A területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – létrehozása nem terjedhet ki a nemzeti joghatóság alá tartozó területekre, és nem lehet azokra hivatkozni a szuverenitásra, szuverén jogokra vagy joghatóságra vonatkozó igények érvényesítése vagy megtagadása jogalapjaként, sem bármely ezzel kapcsolatos vita során. A Felek Konferenciája nem veszi fel döntéshozatalra az ilyen területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – létrehozására irányuló javaslatokat, és az említett javaslatok semmilyen esetben sem értelmezhetők a szuverenitásra, szuverén jogokra vagy joghatóságra vonatkozó igények elismeréseként vagy megtagadásaként. 19. cikk Javaslatok 1. Az e rész szerinti területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – létrehozására vonatkozó javaslatokat a Feleknek a Titkársághoz egyénileg vagy együttesen kell benyújtaniuk. 2. A Felek a javaslatok kidolgozása érdekében az ebben a részben meghatározottak szerint együttműködnek és adott esetben konzultálnak az érintett érdekelt felekkel, beleértve az államokat és a globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket, valamint a civil társadalmat, a tudományos közösséget, a magánszektort, az őslakos népeket és a helyi közösségeket. 3. A javaslatokat a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és tudományos információk, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismeretei alapján kell megfogalmazni, figyelembe véve az elővigyázatossági megközelítést és az ökoszisztéma-megközelítést. 4. Az azonosított területekre vonatkozó javaslatoknak a következő kulcselemeket kell tartalmazniuk: (a) a javaslat tárgyát képező terület földrajzi vagy térbeli leírása az I. mellékletben meghatározott indikatív kritériumoknak megfelelően; (b) az I. mellékletben meghatározott kritériumok bármelyikére vonatkozó információk, valamint minden olyan kritérium, amely a terület azonosítása terén az alábbi 5. bekezdéssel összhangban továbbfejleszthető és felülvizsgálható; (c) a területen folyó emberi tevékenységek, beleértve az őslakos népek és a helyi közösségek általi felhasználást, és ezek lehetséges hatásai, ha vannak ilyenek; (d) az azonosított területen a tengeri környezet és a biológiai sokféleség állapotának leírása; (e) a területen alkalmazandó védelmi és adott esetben fenntartható hasznosítási célok leírása; (f) a javasolt intézkedéseket magában foglaló gazdálkodási terv tervezete, amely felvázolja a meghatározott célok elérése érdekében javasolt nyomon követési, kutatási és felülvizsgálati tevékenységeket; (g) a javasolt terület időtartama és intézkedések, ha vannak; (h) információ az államokkal folytatott konzultációkról, beleértve a szomszédos parti államokat és/vagy a megfelelő globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket, ha vannak ilyenek; (i) tájékoztatás azokról a területalapú gazdálkodási eszközökről – beleértve a védett tengeri területeket –, amelyeket a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek alapján hajtanak végre; (j) releváns tudományos bemeneti anyagok, és amennyiben elérhető, az őslakos népek és a helyi közösségek hagyományos ismeretei. 5. Az ilyen területek meghatározására vonatkozó indikatív kritériumok között szerepelnek az I. mellékletben meghatározottak, és szükség esetén azokat a Tudományos és Műszaki Testület továbbfejlesztheti és felülvizsgálhatja a Felek Konferenciája általi megfontolás és elfogadás céljából. 6. A pályázatok tartalmára vonatkozó további követelményeket – ideértve a fenti 5. bekezdésben meghatározott indikatív kritériumok alkalmazásának módozatait, valamint a fenti 4. bekezdés (b) pontjában meghatározott javaslatokra vonatkozó útmutatást – szükség szerint a Tudományos és Műszaki Testület dolgozza ki, a Felek Konferenciája általi megfontolás és elfogadás céljából. 20. cikk A pályázatok nyilvánossága és előzetes felülvizsgálata Az írásbeli javaslat kézhezvételét követően a Titkárság a javaslatot nyilvánosan elérhetővé teszi, és előzetes felülvizsgálat céljából továbbítja a Tudományos és Műszaki Testületnek. Az előzetes felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a javaslat tartalmazza-e a 19. cikkben előírt információkat, ideértve az ebben a részben és az I. mellékletben ismertetett indikatív kritériumokat is. A felülvizsgálat eredményét nyilvánosan elérhetővé kell tenni, és a javaslattevőnek továbbítania kell a Titkársághoz. Az előterjesztő a javaslatot a Tudományos és Műszaki Testület általi előzetes felülvizsgálat figyelembevétele után újból továbbítja a Titkársághoz. A Titkárság értesíti a Feleket, és nyilvánosan elérhetővé teszi az újból továbbított javaslatot, és elősegíti a 21. cikk szerinti konzultációkat. 21. cikk Konzultációk és pályázatok értékelése 1. A 19. cikk alapján benyújtott javaslatokról folytatott konzultációknak átfogónak, átláthatónak és minden érdekelt fél előtt nyitottnak kell lenniük, beleértve az államokat és a globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket, valamint a civil társadalmat, a tudományos közösséget, az őslakos népeket és a helyi közösségeket. 2. A Titkárság elősegíti a konzultációkat és összegyűjti a bemeneti anyagokat az alábbiak szerint: (a) az államokat, különösen a szomszédos parti államokat értesíteni kell, és fel kell kérni, hogy nyújtsák be többek között a következőket: (i) a javaslat érdemére és földrajzi hatályára vonatkozó álláspontok; (ii) bármilyen egyéb releváns tudományos bemeneti anyag; (iii) információ a nemzeti joghatóságon belüli és a nemzeti joghatóságon kívüli szomszédos vagy kapcsolódó területeken létező intézkedésekről vagy tevékenységekről; (iv) álláspontok a javaslat nemzeti joghatóság alá tartozó területekre gyakorolt lehetséges hatásairól; (v) minden más vonatkozó információ; (b) értesíteni kell a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek testületeit, valamint az érintett globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket, és fel kell azokat kérni többek között a következők benyújtására: (i) a javaslat érdemére vonatkozó álláspontok; (ii) bármilyen egyéb releváns tudományos bemeneti anyag; (iii) információk az adott eszköz, keretrendszer vagy testület által az érintett területre vagy a szomszédos területekre vonatkozóan elfogadott, meglévő intézkedésekről; (iv) álláspontok a gazdálkodási terv tervezetének javaslatban megjelölt intézkedéseinek és egyéb elemeinek bármely olyan vetületéről, amelyek az adott szerv hatáskörébe tartoznak; (v) álláspontok az adott eszköz, keretrendszer vagy szerv hatáskörébe tartozó további vonatkozó intézkedésekről; (vi) minden más vonatkozó információ; (c) a releváns hagyományos ismeretekkel rendelkező őslakos népeket és helyi közösségeket, a tudományos közösséget, a civil társadalmat és más érdekelt feleket fel kell kérni többek között az alábbiak benyújtására: (i) a javaslat érdemére vonatkozó álláspontok; (ii) bármilyen egyéb releváns tudományos bemeneti anyag; (iii) az őslakos népek és a helyi közösségek bármely releváns hagyományos ismerete; (iv) minden egyéb releváns információ. 3. A fenti 2. bekezdés szerint kapott hozzászólásokat a Titkárság nyilvánosan elérhetővé teszi. 4. Azokban az esetekben, amikor a javasolt intézkedés olyan területeket érint, amelyeket bizonyos államok kizárólagos gazdasági övezete teljes egészében körülvesz, az előterjesztők feladata a következő: (a) célzott és proaktív konzultációk folytatása az említett államokkal, beleértve az előzetes bejelentést is; (b) az említett államok javasolt intézkedéssel kapcsolatos álláspontjának és észrevételeinek megfontolása, és kifejezetten az említett álláspontok és észrevételek írásbeli megválaszolása, és adott esetben a javasolt intézkedés ennek megfelelően történő módosítása. 5. Az előterjesztőnek figyelembe kell vennie a konzultációs időszak során kapott hozzászólásokat, valamint a Tudományos és Műszaki Testület által adott álláspontot és tájékoztatást, és adott esetben ennek megfelelően felül kell vizsgálnia a javaslatot, illetve meg kell válaszolnia a javaslatban figyelembe nem vett érdemi hozzászólásokat. 6. A konzultációs időszak határidőhöz kötött. 7. A felülvizsgált javaslatot a Tudományos és Műszaki Testülethez kell benyújtani, amely értékeli a javaslatot, és ajánlásokat tesz a Felek Konferenciája számára. 8. A konzultációs és értékelési eljárás módozatait – ideértve az időtartamot is – a Tudományos és Műszaki Testület szükség szerint az első ülésén részletesebben kidolgozza a Felek Konferenciája általi megfontolásra és elfogadásra, figyelembe véve a fejlődő kis szigetországok sajátos körülményeit. 22. cikk Területalapú gazdálkodási eszközök létrehozása, beleértve a védett tengeri területeket 1. A Felek Konferenciája a végleges javaslat és a gazdálkodási terv tervezete alapján, az e rész alapján létrehozott konzultációs eljárás során kapott hozzájárulásoknak és tudományos bemeneti anyagoknak, valamint a Tudományos és Műszaki Testület tudományos tanácsainak és ajánlásainak figyelembe vételével: (a) döntést hoz a területalapú gazdálkodási eszközök – beleértve a védett tengeri területeket – létrehozásáról és a kapcsolódó intézkedésekről; (b) döntéseket hozhat a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek által elfogadott intézkedésekkel összeegyeztethető intézkedésekről, az említett eszközökkel, keretrendszerekkel és testületekkel együttműködve és velük összehangoltan; (c) amennyiben egyes javasolt intézkedések más globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek hatáskörébe tartoznak, ajánlásokat tehet az e Megállapodás Feleinek és a globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeknek, hogy elősegítse a vonatkozó intézkedések említett eszközökön, keretrendszereken és testületeken keresztüli, saját mandátumuknak megfelelő elfogadását. 2. Az e cikk szerinti döntések meghozatalakor a Felek Konferenciája tiszteletben tartja a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek hatáskörét, és nem csorbíthatja azt. 3. A Felek Konferenciája gondoskodik a vonatkozó jogi eszközökkel és keretrendszerekkel, valamint az érintett globális, regionális, szubregionális és ágazati testületekkel a területalapú gazdálkodási eszközök – ezen belül a védett tengeri területek – tekintetében folytatott rendszeres konzultációkról az együttműködés és a koordináció fokozása érdekében, valamint az ilyen eszközök és keretrendszerek alapján, valamint az ilyen szervek által elfogadott kapcsolódó intézkedések koordinációjáról. 4. Amennyiben e rész célkitűzéseinek elérése és végrehajtása megkívánja, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható hasznosítása tekintetében a nemzetközi együttműködés és koordináció további fokozása érdekében a Felek Konferenciája mérlegelheti a vonatkozó jogi eszközök és keretrendszerek vagy a vonatkozó globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek által elfogadott meglévő területalapú gazdálkodási eszközökre – ideértve a védett tengeri területeket is – vonatkozó mechanizmus kidolgozását, és – figyelemmel a fenti 1. és 2. bekezdésben foglaltakra – erről határozhat. 5. A Felek Konferenciája által e résszel összhangban elfogadott döntések és ajánlások nem ronthatják a nemzeti joghatóság alá tartozó területek tekintetében elfogadott intézkedések eredményességét, és azokat valamennyi állam jogainak és kötelezettségeinek kellő figyelembevételével kell meghozni, az egyezménnyel összhangban. Azokban az esetekben, amikor az e rész alapján javasolt intézkedések érintenék vagy észszerűen várhatóan érintenék a tengerfenék feletti vízréteget és azon tenger alatti területek altalaját, amelyek felett egy parti állam az egyezménnyel összhangban szuverén jogokat gyakorol, az említett intézkedéseknek megfelelően figyelembe kell venniük az ilyen parti államok szuverén jogait. E célból e rész rendelkezéseivel összhangban konzultációkat kell folytatni. 6. Azokban az esetekben, amikor az e rész alapján létrehozott területalapú gazdálkodási eszköz, beleértve a védett tengeri területet, a későbbiekben részben vagy egészben egy parti állam nemzeti joghatósága alá kerül, a nemzeti joghatóság alá tartozó rész haladéktalanul hatályát veszti. A nemzeti joghatóságon kívül eső területeken maradó rész mindaddig érvényben marad, amíg a Felek Konferenciája a következő ülésén át nem tekinti a területalapú gazdálkodási eszközt – beleértve a védett tengeri területet is – és azt szükség szerint nem módosítja vagy vissza nem vonja. 7. Egy vonatkozó jogi eszköz vagy keretrendszer vagy egy vonatkozó globális, regionális, szubregionális vagy ágazati szerv létrehozását vagy hatáskörének módosítását követően a Felek Konferenciája által e rész alapján elfogadott bármely olyan területalapú gazdálkodási eszköz – beleértve a védett tengeri területet – vagy kapcsolódó intézkedés, amely később egészben vagy részben az adott eszköz, keretrendszer vagy testület hatáskörébe tartozik, mindaddig hatályban marad, amíg a Felek Konferenciája felül nem vizsgálja és nem dönt a területalapú gazdálkodási eszköz – beleértve a védett tengeri területet – és a kapcsolódó intézkedések fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról, az adott eszközzel, kerettel vagy testülettel szoros együttműködésben és azzal összehangoltan. 23. cikk Döntéshozatal 1. Általános szabályként az e rész szerinti döntéseket és ajánlásokat konszenzussal kell meghozni. 2. Ha nem születik konszenzus, az e rész szerinti döntéseket és ajánlásokat a jelenlévő és szavazó Felek háromnegyedes többségével hozzák meg, amely előtt a Felek Konferenciája a jelenlévő és szavazó Felek kétharmados többségével dönt arról, hogy a konszenzus elérésére minden eszközt kimerítettek. 3. Az e rész alapján hozott döntések 120 nappal a Felek Konferenciájának azon ülését követően lépnek hatályba, amelyen azokat meghozták, és minden Félre kötelező érvényűek. 4. A fenti 3. bekezdésben meghatározott 120 napos időszak alatt bármelyik Fél kifogást emelhet az e rész alapján elfogadott döntés ellen a Titkársághoz intézett írásbeli értesítéssel, és ez a döntés nem lesz kötelező érvényű az adott Félre nézve. A döntés elleni kifogás a Titkársághoz intézett írásbeli értesítéssel bármikor visszavonható, és ezt követően a döntés a kifogás visszavonásáról szóló értesítés keltétől számított 90 napon belül lesz kötelező érvényű az adott Félre nézve. 5. A fenti 4. bekezdés alapján kifogást emelő Félnek a kifogás benyújtásakor írásban ki kell fejtenie a Titkárságnak kifogásának indokait, amelyek az alábbi indokok közül egyen vagy többen alapulhatnak: (a) a döntés nem egyeztethető össze e Megállapodással vagy a kifogást emelő Fél Egyezmény értelmében fennálló jogaival és kötelezettségeivel; (b) az intézkedés ténybeli vagy jogi alapon indokolatlanul diszkriminatív a kifogást benyújtó Féllel szemben; (c) a Fél a tiltakozás időpontjában a döntésnek minden észszerű erőfeszítés ennek érdekében történő megtétele után gyakorlatilag nem tud eleget tenni. 6. A fenti 4. bekezdés alapján kifogást emelő Fél – amennyire megvalósítható – olyan alternatív intézkedéseket vagy megközelítéseket fogad el, amelyek hatásukban egyenértékűek azzal a döntéssel, amely ellen kifogást emelt, és nem fogadhat el és nem tehet olyan intézkedéseket, amelyek csorbítják azon döntés hatásosságát, amely ellen kifogást emelt, kivéve, ha ezek az intézkedések vagy cselekmények elengedhetetlenek a kifogást emelő Fél jogainak és kötelezettségeinek az egyezménnyel összhangban történő gyakorlásához. 7. A kifogást emelő Fél a 26. cikk szerinti ellenőrzéshez és felülvizsgálathoz történő információszolgáltatás céljából a fenti 6. bekezdés végrehajtásáról jelentést tesz a Felek Konferenciájának a fenti 4. bekezdés szerinti értesítést követő rendes ülésén, és ezt követően rendszeresen. 8. A döntés ellen a fenti 4. bekezdés szerint tett kifogás, ha a kifogást emelő Fél azt továbbra is szükségesnek tartja, csak a döntés hatálybalépését követően háromévente újítható meg, a Titkársághoz intézett írásbeli értesítéssel. Az említett írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell az eredeti kifogás indok …