2013. CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról.

2013. CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról. Az Országgyűlés a  Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól, alapvető feladatairól, intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi függetlenségéről, működéséről, a  makroprudenciális feladatok és felelősség meghatározása, a  hatékony makroprudenciális beavatkozás lehetőségeinek megteremtése, a  nemzetközi makroprudenciális együttműködés erősítése érdekében, a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének, ellenőrzésének megerősítése érdekében az Alaptörvény 41. és 42. cikke alapján a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A MAGYAR NEMZETI BANK JOGÁLLÁSA, ELSŐdLEGES CÉLJA, fELAdATAI ÉS SZERVEZETE I. FeJezet A MAgyAr NeMzetI BANK JogÁLLÁsA, eLsődLeges céLJA és ALApvető FeLAdAtAI 1. A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja 1. § (1) A  Magyar Nemzeti Bank (a  továbbiakban: MNB) a  Központi Bankok Európai Rendszerének, valamint a  Pénzügyi felügyeletek Európai Rendszerének tagja. (2) Az  MNB, valamint szerveinek tagjai az  e  törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a  Kormánytól, az  Európai Központi Bank (a  továbbiakban: EKB) és a  (3)  bekezdésben meghatározott esetek kivételével az  Európai Unió intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól, a  tagállamok kormányaitól vagy bármilyen más szervezettől, illetve politikai párttól. A Kormány vagy bármilyen más szervezet tiszteletben tartja ezt az elvet és nem kísérli meg az MNB, valamint szervei tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során. (3) Az  MNB a  Pénzügyi felügyeletek Európai Rendszerében betöltött tagságára tekintettel ellátja az  Európai Bankhatóság, az  Európai Biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az  Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület hatásköréből eredő, MNB-re háruló feladatokat. 2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek írásbeli és szóbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik. 3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. (2) Az  MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a  pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a  gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját. 2. Az MNB alapvető és egyéb feladatai 4. § (1) Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. (2) Az MNB jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által Magyarország hivatalos pénznemében kibocsátott bankjegy és érme – ideértve az  emlékbankjegyet és emlékérmét is – (a továbbiakban együtt: bankjegy és érme) Magyarország törvényes fizetőeszköze. (3) Az MNB a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt. (4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez. A törvényt az Országgyűlés a 2013. szeptember 16-i ülésnapján fogadta el. (5) Az  MNB felvigyázza a  fizetési és elszámolási, valamint az  értékpapír-elszámolási rendszereket, ennek keretében felvigyázza a rendszer, valamint a központi szerződő fél tevékenységét végző szervezet tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében. Ezen jogkörében, valamint a  171.  § (2)  bekezdésében meghatározott jogalkotási jogkörében részt vesz a  fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszerek kialakításában. (6) Az MNB feladatai ellátásához és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez fűzött, a Központi Bankok Európai Rendszere és az  Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló (4.) Jegyzőkönyv (a  továbbiakban: Alapokmány) 5.  cikkében meghatározott az  EKB-val szemben fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra. (7) Az  MNB alakítja ki a  pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát, amelynek célja a  pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének növelése, valamint a  pénzügyi közvetítőrendszernek a  gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása. Az  MNB ennek érdekében az e törvényben meghatározott keretek között feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a  rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a  már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését, továbbá hitelpiaci zavar esetén a  hitelezés ösztönzésével, a  túlzott hitelkiáramlás esetén annak visszafogásával járul hozzá a  közvetítőrendszer gazdaságfinanszírozó funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához. (8) Az MNB külön törvényben meghatározott jogkörében szanálási hatóságként jár el. (9) Az MNB ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét a) a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása, b) a  pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete, c) az  egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a  pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a  már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az  egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása, d) a  pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a  pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése céljából. (10) Az MNB – a Pénzügyi Békéltető Testület útján – ellátja a fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek között létrejött – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezését. (11) Az  MNB számára feladatot törvény és a  (9)  bekezdés szerinti feladatokhoz kapcsolódóan törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály állapíthat meg. Az  MNB törvényben és törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatának összhangban kell állnia az  MNB-nek az  e  törvényben meghatározott alapvető feladataival és felelősségével. (12) Az (1)–(5) és (9) bekezdés szerinti feladatok ellátására az MNB kizárólagosan jogosult. (13) Az (1)–(7) bekezdésben meghatározott feladatok az MNB alapvető feladatai. (14) Az  MNB alapvető feladatai közé nem tartozó feladatok az  MNB egyéb feladatai, amelyeket – jogszabályban meghatározottak szerint – csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat. II. FeJezet Az MNB szervezete 3. Az MNB jogi formája 5. § (1) Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy. Az MNB székhelye Budapest. (2) Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni. (3) Az MNB alapító okiratát a részvényes állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek. (4) Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvényest az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) képviseli. (5) Az MNB jegyzett tőkéje 10 000 000 000 ft, azaz tízmilliárd forint. 6. § (1) A részvényes részvényesi határozattal dönt: a) az alapító okirat megállapításáról és módosításáról, b) a könyvvizsgáló megbízásáról és visszahívásáról és c) a könyvvizsgáló díjazásának megállapításáról. (2) A részvényest az igazgatóság a 12. § (4) bekezdés b) pontja alapján megállapított, könyvvizsgálói záradékkal ellátott számviteli beszámolóról – annak megküldésével – tájékoztatja. 7. § A gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseit az MNB tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 4. Az MNB szervei 8. § Az MNB szervei: a) a Monetáris Tanács, b) a Pénzügyi Stabilitási Tanács, c) az igazgatóság és d) a felügyelőbizottság. 5. A Monetáris Tanács 9. § (1) Az e §-ban meghatározott feladatok tekintetében az MNB legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács. A Monetáris Tanács hatáskörébe tartozik: a) a 4. § (1)–(4) és (6) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos stratégiai döntés, b) az a) pontban foglalt hatáskör keretében a 20. § (1) bekezdése szerinti döntés, c) az a) pontban foglalt hatáskör keretében a 22. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntés, d) a  4.  § (5) és (7)–(9)  bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatban azon stratégiai keretek meghatározása, amely keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntést hoz, e) az ügyrendjének megállapítása, továbbá f ) döntés minden olyan további kérdésben, amit törvény a Monetáris Tanács kizárólagos hatáskörébe utal. (2) A Monetáris Tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik. (3) A  Monetáris Tanács legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület. A  Monetáris Tanács (4)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti tagjai számának összege nem érheti el a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjainak számát, és a (4) bekezdés c)  pontja szerinti tagok száma nem érheti el a  (4)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti tagok száma összegének kétszeresét. A Monetáris Tanács tagjai megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel. (4) A Monetáris Tanács tagjai: a) az MNB elnöke, mint a Monetáris Tanács elnöke, b) az MNB alelnökei és c) a további tagok, akiket hat évre az Országgyűlés választ. (5) A Monetáris Tanács tagjává az a magyar állampolgár nevezhető ki, illetve választható, aki monetáris, pénzügyi vagy a  hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik. (6) A  Monetáris Tanács tagjának javasolt személyt az  Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága meghallgatja. (7) A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja a hivatalba lépés alkalmával a köztársasági elnök előtt, (4) bekezdés c) pont szerinti tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz. (8) A Monetáris Tanács (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjának megbízatása megszűnik: a) a megbízatási időtartam leteltével, b) lemondással, c) felmentéssel vagy d) halállal. (9) A lemondást írásban kell közölni a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak a köztársasági elnökkel, a (4) bekezdés c)  pontja szerinti tagnak az  Országgyűlés elnökével. A  Monetáris Tanács tagjának megbízatása lemondása esetén a  lemondó nyilatkozatban megjelölt, a  lemondó nyilatkozat megtételét követő időpontban, ennek hiányában a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak a lemondó nyilatkozat köztársasági elnök általi, a (4) bekezdés c) pont szerinti tagnak az Országgyűlés elnöke általi kézhezvételével szűnik meg. A Monetáris Tanács tagja lemondásának érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. (10) A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjait a köztársasági elnök, (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjait az Országgyűlés kizárólag az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott okokból mentheti fel. (11) A  (4)  bekezdés c)  pontja szerinti tagok választására és felmentésére az  Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága tesz javaslatot az Országgyűlés számára. (12) A (11) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Monetáris Tanács érintett tagja részére meg kell küldeni, aki a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a  továbbiakban: Mt.) szabályai szerint közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az  Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az  Európai Unió Bíróságához fordulásnak az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott jogát. (13) A  (11)  bekezdés szerinti felmentésre irányuló javaslat a  bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a  bíróság az  Alapokmány 14.2.  cikkében meghatározott felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a  (4)  bekezdés b)  pontja szerinti tagok esetében a köztársasági elnök, a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok esetében az Országgyűlés elé. (14) A  Monetáris Tanács évente az  első ülésen a  jelenlevők egyszerű szótöbbségével az  MNB alelnökei közül megválasztja a  Monetáris Tanács elnökhelyettesét. Az  elnökhelyettes megbízatásának megszűnése esetén a Monetáris Tanács a soron következő ülésén új elnökhelyettest választ. (15) A Monetáris Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Monetáris Tanács határozatait a  jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén a  Monetáris Tanács elnökének, illetve az  elnök akadályoztatása esetén elnökhelyettesének szavazata dönt. (16) A Monetáris Tanács álláspontját a Monetáris Tanács elnöke vagy – akadályoztatása esetén – elnökhelyettese jogosult nyilvánosságra hozni. 6. Az MNB elnöke 10. § (1) Az MNB élén elnök áll. (2) Az  MNB elnökének személyére a  miniszterelnök tesz javaslatot a  köztársasági elnök számára. Az  MNB elnök megbízatása hat évre szól. Egy személy legfeljebb két alkalommal lehet az MNB elnöke. (3) A 9. § (5)–(10) bekezdését az MNB elnöke tekintetében is alkalmazni kell. (4) Az MNB elnökét a 9. § (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök menti fel. (5) A  miniszterelnök (4)  bekezdés szerinti felmentési javaslatát az  MNB elnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az Európai Unió Bíróságához fordulásnak az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott jogát. (6) A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság az  Alapokmány 14.2.  cikkében meghatározott felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a köztársasági elnök elé. (7) A köztársasági elnöknek az MNB elnökének kinevezésére és felmentésére vonatkozó döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges. (8) Rendelet kiadása kivételével az MNB elnökét akadályoztatása esetén a Monetáris Tanács elnökhelyettese helyettesíti. 7. Az MNB alelnökei 11. § (1) Az MNB legalább kettő, legfeljebb három alelnökkel rendelkezik. Az MNB alelnökeinek személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára. (2) A  9.  § (5)–(10), (12) és (13)  bekezdéseit az  MNB alelnökei tekintetében is alkalmazni kell, azzal, hogy az  MNB alelnökeinek felmentésére az MNB elnökének előterjesztésére a miniszterelnök tesz javaslatot. (3) A köztársasági elnöknek az MNB alelnökeinek kinevezésére és felmentésére vonatkozó döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges. 8. Az igazgatóság 12. § (1) Az igazgatóság felelős a 4. § (1)–(4) és (6) bekezdésben meghatározott feladatkör tekintetében a Monetáris Tanács és a 4. § (5) és (7)–(9) bekezdésben meghatározott feladatkör tekintetében a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseinek végrehajtásáért, valamint az MNB működésének irányításáért. (2) Az igazgatóság tagjai: a) az MNB elnöke mint az igazgatóság elnöke és b) az MNB alelnökei. (3) Az igazgatóság nevében az elnök jár el. (4) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik: a) a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács által hozott döntések végrehajtásának irányítása, b) az MNB számviteli beszámolójának megállapítása, az osztalék fizetéséről való döntés meghozatala, továbbá az  üzletvezetésről és az  MNB vagyoni helyzetéről szóló, a  részvényesnek küldendő jelentés tervezetének jóváhagyása, c) az MNB szervezetével és belső irányításával összefüggő kérdések jóváhagyása, d) az  MNB működésével, illetve feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai tervek és programok – ideértve a fejlesztési és működési költségtervet is – jóváhagyása, e) a  felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az  MNB belső ellenőrzési szervezetének irányítása, valamint a belső ellenőrzés tapasztalatainak és tervének megtárgyalása, f ) a  munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjával, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjével összefüggő kollektív szerződés-módosítás és g) a 159. §-ban foglaltakkal kapcsolatos döntések meghozatala. (5) A  Monetáris Tanács bármely, a  hatáskörébe tartozó kérdés eldöntésére felhatalmazhatja az  igazgatóságot. Az  így meghozott döntéseivel kapcsolatban az  igazgatóság beszámol a  Monetáris Tanácsnak. Az  MNB elnöke a  (4)  bekezdésben meghatározottakon túl bármely, a  hatáskörébe tartozó kérdést döntésre az  igazgatóság elé terjeszthet. (6) Az  igazgatóság határozatait a  jelenlévők egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az  elnök, akadályoztatása esetén az  elnök által kijelölt igazgatósági tag szavazata dönt. Az  igazgatóság határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak. 9. A Pénzügyi Stabilitási Tanács 13. § (1) A Pénzügyi Stabilitási Tanács hatáskörébe tartozik a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között a 4. § (5) és (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntéshozatal. (2) A Pénzügyi Stabilitási Tanács az (1) bekezdés szerinti hatáskörében a) a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi közvetítőrendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását, b) számba veszi a pénzügyi közvetítőrendszer egészét veszélyeztető kockázati tényezőket, c) elemzi azokat az  intézmény- vagy terméktípushoz, ezek gyors elterjedéséhez kapcsolódó kockázatokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a pénzügyi közvetítőrendszer egészére nézve, d) nyomon követi a  nemzetközi és az  európai piacokon zajló fejleményeket és a  pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitását veszélyeztető kockázatokat, és a  Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között dönt a szükséges intézkedésekről, e) megtárgyalja a  pénzügyi közvetítőrendszer egészét érintő stratégiai, szabályozási, kockázati, kérdéseket és szükség esetén állást foglal, f ) a  pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitását fenyegető helyzetben értékeli a  rendszerkockázatokat, dönt az azok csökkentése vagy megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről, g) szükség szerint napirendre tűzi az  Európai Rendszerkockázati Testületnek a  pénzügyi közvetítőrendszer egészének szempontjából releváns ajánlásait, állásfoglalásait, kockázati figyelmeztetéseit, h) szükség szerint megtárgyalja az  Európai felügyeleti Hatóságok által kiadott ajánlásokat, határozatokat, ideértve az  európai pénzügyi rendszer stabilitásának komoly veszélyeztetettsége esetén a  nemzeti felügyeleti hatóságoknak címzett, egyedi intézkedések megtételére felszólító határozatokat is, valamint állást foglalt az azokból származó feladatokról, i) az  MNB jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a  39.  §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre nézve kötelező erővel nem rendelkező ajánlást ad ki, j) évente meghatározza az MNB ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit és k) döntést hoz a  39.  §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, valamint tevékenységek feletti 4. § (9) bekezdése szerinti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban. (3) A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseiről rendszeresen beszámol a Monetáris Tanácsnak. (4) A Pénzügyi Stabilitási Tanács legalább három, legfeljebb tíztagú testület. (5) A Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjai: a) elnökként az MNB elnöke, b) a 4. § (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnökök, c) az MNB elnöke által kijelölt vezetők, (6) A Pénzügyi Stabilitási Tanács szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. (7) A Pénzügyi Stabilitási Tanács ülését az elnök hívja össze, vezeti le és tesz javaslatot annak napirendjére. (8) A Pénzügyi Stabilitási Tanács ülésén a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter képviselője, valamint az MNB elnöke által felkért külső meghívottak tárgyalási joggal vesznek részt. (9) A  Pénzügyi Stabilitási Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A  Pénzügyi Stabilitási Tanács határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (10) A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntését a Pénzügyi Stabilitási Tanács elnöke írja alá, aki az aláírási jogát – a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghatározott keretek között – más személyre ruházhatja át. 10. A felügyelőbizottság 14. § (1) A felügyelőbizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve. (2) Az  MNB belső ellenőrzési szervezete – a  (3)  bekezdésben foglalt korlátozással – a  felügyelőbizottság, a  felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az  igazgatóság irányítása alá tartozik. Amennyiben az  igazgatóság az  irányítási jogkörének gyakorlása során olyan vizsgálati megállapításról szerez tudomást, amely a  felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik, akkor erről a  megállapításról haladéktalanul tájékoztatást ad a felügyelőbizottságnak. (3) A  felügyelőbizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a  4.  § (1)–(9)  bekezdésében meghatározott feladatokra, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására. A felügyelőbizottság a Gt.-ben a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóval összefüggésben előírt jelentését ezen korlátozásoknak megfelelően készíti el. (4) A felügyelőbizottság tagjai: a) az Országgyűlés által választott elnöke, b) az Országgyűlés által választott további három tag, c) a miniszter képviselője és d) a miniszter által megbízott szakértő. (5) A felügyelőbizottság elnökét az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjai jelölik. (6) Az  országgyűlési képviselőcsoportok jelöltjeinek (4)  bekezdés b)  pontja szerinti taggá történő megválasztásáról az Országgyűlés egyszerre, egy csoportban szavaz. (7) felügyelőbizottsági tagnak hitelintézeti, pénzügyi, illetve számviteli kérdésekben kiemelkedő szakmai ismeretekkel rendelkező, valamint az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgárt lehet jelölni. (8) A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása az Országgyűlés megbízatásának időtartamára szól, és az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig tart. (9) A felügyelőbizottsági tagot az őt megválasztó Országgyűlés, illetve az őt megbízó miniszter hívhatja vissza. (10) A  felügyelőbizottsági tag az  őt megválasztó Országgyűlésnek, illetve az  őt megbízó miniszternek tájékoztatási kötelezettséggel tartozik. 11. Könyvvizsgáló 15. § Az  MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást. A  megbízás lejártát követően 5 éven belül a könyvvizsgálónak az MNB könyvvizsgálói feladatának ellátására újabb megbízás nem adható . MÁSOdIK RÉSZ AZ MNB fELAdATAIRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK III. FeJezet Az MNB egyes ALApvető FeLAdAtAI 12. A monetáris politika 16. § Az  MNB a  3.  § (1)  bekezdésében meghatározott elsődleges célja szolgálatában a  18.  §-ban foglalt eszközökkel befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet. 17. § Az  MNB monetáris politikáját, valamint e  politika érvényesítésének eszközeit e  törvény keretei között önállóan alakítja ki. 18. § Monetáris politikájának eszközeként az MNB: a) számlavezetési tevékenységével összefüggésben betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt a 146. §-ban foglalt korlátozással, b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, ad el és közvetít az azonnali és származtatott piacokon, c) saját értékpapírokat bocsát ki, d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és határoz meg, e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol), f ) szabályozza a kötelező tartalékot és g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz. 13. Kötelező jegybanki tartalék 19. § (1) Az  MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy a  pénzügyi intézmények és a  befektetési vállalkozások idegen forrásaik, egyes eszközeik és mérlegen kívüli tételeik meghatározott arányában (a  továbbiakban: tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél. (2) Az  MNB a  pénzügyi intézmények és a  befektetési vállalkozások különböző típusú forrásaira, egyes eszközeire és mérlegen kívüli tételeire, ezek eltérő jellemzői alapján is eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő. A  tartalékalap egyes elemeire, különböző jellemzőik alapján, több tartalékráta-mérték is vonatkozhat, ez  esetben a  vonatkozó tartalékráta-mértékeket össze kell adni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények által elhelyezett kötelező tartalékok után az MNB kamatot fizethet. A kamatok a tartalékráta különböző típusú elemei, valamint ezek eltérő jellemzői szerint eltérő mértékűek lehetnek. 20. § (1) A  tartalékráta mértékéről és a  tartalék után fizetendő kamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke a tartalékráta mértékét és a tartalék után fizetendő kamat mértékét rendeletében állapítja meg. (2) Az MNB elnöke rendeletben szabályozza a tartalék kiszámítására, képzésének és elhelyezésének módjára, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedésekre vonatkozó előírásokat. 14. Jegybanki alapkamat 21. § Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az alapkamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke az alapkamat mértékét rendeletében állapítja meg. 15. Árfolyamok 22. § (1) Az  MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra. (2) Az  árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről a  Kormány az  MNB-vel egyetértésben dönt. Az  árfolyamrendszert érintő változtatások nem veszélyeztethetik az  MNB árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos elsődleges célját. (3) Az  MNB a  (2)  bekezdésben előírt módon kialakított árfolyamrendszer keretei között szükség és lehetőség szerint védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és a külföldi devizapiacokon. (4) Az árfolyam-politikát a Kormány és az MNB az Európai Unió tagállamai közös érdekű ügyeként kezeli. 16. Pénzkibocsátás 23. § (1) A  bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső jegyeit, valamint bevonását az  MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. Az  MNB elnökének rendeletében megjelölt határnappal a  forgalomból bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz-jellegüket. (2) Az  MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar hivatalos pénznemben teljesítendő fizetésnél névértéken kell elfogadni. (3) Az  MNB a  forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a  bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 5 évig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre váltja. A  hitelintézet és a  Posta Elszámoló Központot működtető intézmény (a  továbbiakban: posta) a  forgalomból az  MNB által bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 3 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 1 évig magyar törvényes fizetőeszközre átváltja. (4) Készpénzben teljesített fizetés esetén – ideértve a fizetési számlára történő készpénzbefizetést is – 50 darabnál több érme elfogadására a hitelintézet és a posta köteles. (5) A feltehetően hamis (a továbbiakban: hamisgyanús) bankjegy és érme semmilyen jogcímen nem fogadható el, ide nem értve a 24. § (3) bekezdésében foglaltakat. (6) A nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét fizetési művelet során elfogadni nem kötelező. (7) Az  MNB a  nehezen felismerhető, valamint a  sérült bankjegyet és érmét – a  (8)  bekezdésben meghatározottak szerint – törvényes fizetőeszközre névértéken költségmentesen átváltja. Az  MNB e  kötelezettsége ellátásához közreműködőt vehet igénybe. (8) Az MNB a hiányos, sérült bankjegyet akkor váltja át, ha a bankjegynek több mint 50%-át bemutatják. Az MNB térítés nélkül bevonja a forgalomból, és megsemmisíti azokat a hiányos sérült bankjegyeket, amelyek felülete nem haladja meg az 50%-ot. A hitelintézet és a posta azokat a hiányos sérült bankjegyeket, amelyek felülete nem haladja meg az 50%-ot, az ügyféltől térítésmentesen átveszi, és az MNB-nek továbbítja bevonás és megsemmisítés céljából. (9) A  pénz jogellenes eltulajdonításának megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyekkel kapcsolatban, amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor a  bűnüldöző szervek vizsgálatának lezárultáig az  MNB, a  hitelintézet és a  posta visszatarthatja a  bankjegyek ellenértékének térítését és jogosult a  pénz jogellenes eltulajdonításának megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyek természetes személy befizetőjének (birtokosának) személyes adatait (családi és utónév, lakcím, azonosító okmány megnevezése és száma) kezelni, és ennek keretében az  említett adatokat a  büntetőeljárást lefolytató, illetve bűnüldözési feladatokat ellátó szervek részére továbbítani. Az  MNB a  pénz jogellenes eltulajdonításának megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyek törvényes fizetőeszközre való átváltásáért díjat számíthat fel, kivéve, ha az  átváltást kezdeményező személy – az  eljáró hatóság által kiállított dokumentummal – igazolja, hogy a  sérülés rablás vagy lopás miatt következett be. (10) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az  MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható. A  nehezen felismerhető, valamint a  sérült törvényes fizetőeszköznek minősülő érme – ide nem értve az  MNB által kibocsátott emlékérmét –, továbbá az  MNB által már bevont érme alapanyagként való értékesítésének, illetve az  ezen érmékből nyert alapanyagok értékesítésének kizárólagos joga az MNB-t illeti meg, azzal, hogy az értékesítés piaci feltételek mellett történik. (11) Az  MNB elnöke az  e  törvény felhatalmazása alapján kiadott, a  készpénzforgalmazás feltételeit szabályozó rendeletében határozza meg a) az érme más címletű érmére vagy bankjegyre, továbbá a bankjegy más címletű bankjegyre vagy érmére való átváltásának szabályait, ideértve az átváltásra kötelezettek körét és a díjazás feltételeit is, b) a  forgalomból bevont, a  nehezen felismerhető, valamint a  sérült bankjegyek és érmék törvényes fizetőeszközre való átváltásának szabályait, ideértve a díjazás feltételeit is. 24. § (1) Az  MNB ellátja a  magyar és a  külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó technikai és egyéb feladatokat, így különösen a készpénzszakértői, oktatási, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat. Ennek keretében, az  MNB az  eurobankjegyek és -érmék hamisítás elleni védelme érdekében ellátja a) a  hamispénz-figyelő rendszerhez (CMS) való csatlakozás egyes feltételeiről szóló, 2001. november 8-i EKB/2001/11 európai központi banki határozat szerinti nemzeti készpénzszakértői központi, b) az  euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2001. június 28-i 1338/2001/EK tanácsi rendelet (a  továbbiakban: Tanácsi rendelet) 3.  cikk (1)  bekezdésében az eurobankjegyekre és -érmékre vonatkozóan meghatározott, c) a Tanácsi rendelet 4. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti nemzeti bankjegy szakértői központi, valamint d) a Tanácsi rendelet 5. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti nemzeti érmeszakértői központi feladatokat. (2) Az  MNB készpénzszakértői feladatai ellátása során, a  szakértői vizsgálat alapján hamisnak minősített fizetőeszközökkel összefüggésben indított büntetőeljárásban történő felhasználás céljából – az adott büntetőeljárás jogerős befejezéséig – jogosult a hamisgyanús fizetőeszközök természetes személy befizetőjének vagy birtokosának családi és utónevét, lakcímét, azonosító okmányának megnevezését és számát kezelni, és ennek keretében az említett adatokat a pénzhamisítási ügyekben a büntetőeljárás lefolytatására jogosult szervek részére továbbítani. Ha az  MNB vagy a  (3)  bekezdés szerinti szervezet azt állapítja meg, hogy a  fizetőeszköz nem hamis, az  MNB a tudomására jutott személyes adatokat a készpénzszakértői vizsgálat lezárását követően haladéktalanul törli. (3) A  hamisgyanús magyar és külföldi fizetőeszközöket – ideértve az  euróban denominált fizetőeszközt is – szakértői vizsgálat céljából az  MNB részére meg kell küldeni, vagy az  MNB által végzett szakértői vizsgálatra történő továbbítás céljából az MNB elnökének rendeletében meghatározott szervezet részére át kell adni. (4) A hamis magyar és külföldi fizetőeszközökért – ideértve az euróban denominált fizetőeszközt is – nem jár térítés. (5) Az  MNB elnökének rendeletében meghatározott, a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a  postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet köteles az általa fellelt, feltehetően hamis magyar és külföldi fizetőeszközöket – ideértve az euróban denominált fizetőeszközt is – az MNB-nek megküldeni, valamint a  fellelés körülményeiről az  MNB elnökének rendeletében előírt módon és tartalommal az  MNB részére adatszolgáltatást teljesíteni. (6) Az  (5)  bekezdés szerint teljesített adatszolgáltatás során az  MNB elnökének rendeletében meghatározott, a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.  évi CXII.  törvény (a  továbbiakban: Hpt.) szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet a  (2)  bekezdés szerinti személyes adatokat is továbbítja az  MNB részére. Az  MNB az  ily módon tudomására jutott személyes adatokat a  (2)  bekezdésben meghatározott célból, az ott meghatározott időpontig kezelheti. 25. § Az MNB a bankjegy- és érme-előállítás költségeit ráfordításai között számolja el. 26. § (1) forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra csak az  MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint lehet. Az  utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése és megsemmisítése tekintetében az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint kell eljárni. (2) Az  euróutánzatokra – ideértve az  euróérmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is – vonatkozó előírásokat a  szankciókra vonatkozó szabályok kivételével az  euroérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével az  MNB elnökének rendelete határozza meg. 17. Pénzforgalom és felvigyázás 27. § (1) A  fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki. (2) Az MNB elnöke a 171. § (2) bekezdésében meghatározott körben szabályozza a fizetési megbízások lebonyolítását. 28. § (1) Az  MNB engedélye szükséges a  fizetési rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak és ezek módosításának hatálybalépéséhez. (2) Az  MNB az  (1)  bekezdés szerinti engedélyt akkor adja meg, ha az  üzletszabályzat, illetve szabályzat megfelel az  MNB elnöke által e  törvény felhatalmazása alapján kiadott, a  fizetési rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak tartalmi és formai követelményeiről szóló rendeletében foglaltaknak. (3) A fizetési rendszer működtetését végző szervezet az MNB által engedélyezett üzletszabályzatát vagy üzletszabályzat módosítását legkésőbb az  MNB engedélyének hatálybalépése napján, egységes szerkezetben a  honlapján közzéteszi. (4) Az MNB 4. § (5) bekezdés szerinti feladatkörében eljárva ellátja a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a  kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) végrehajtásából eredő feladatokat. 29. § Az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: a  260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 10.  cikke szerinti illetékes hatóságként az  MNB látja el a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásából eredő feladatokat. 18. Jegybanki információs rendszer 30. § (1) A  4.  § (1)–(9)  bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához – ideértve a  monetáris, a  fizetési mérleg és a kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer, a pénzügyi stabilitási, a  makroprudenciális és a  pénzügyi közvetítő rendszerre vonatkozó statisztikák összeállítását – az  MNB jegybanki információs rendszert működtet. A jegybanki információs rendszerhez a jogszabályban meghatározott szervezetek és természetes személyek az MNB elnöke rendeletében vagy az MNB-nek a 48. § (3) bekezdése alapján, felügyeleti jogkörben meghozott hatósági határozatában előírt információkat kötelesek szolgáltatni. (2) Az  MNB a  4.  § (6)  bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához a  jegybanki információs rendszer részeként statisztikai rendszert működtet, amelyhez jogosult a  hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervtől a  rendelkezésre álló, személyes adatnak nem minősülő adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon is átvenni. Az így átadott egyedi statisztikai adatok kizárólag statisztikai célokra használhatók, azokat a jegybanki információs rendszer egyéb adataitól elkülönülten kell kezelni. A  jegybanki információs rendszer részét képező statisztikai adatok kezelése során az  MNB megtesz minden olyan szabályozási, technikai és szervezeti intézkedést, amely az egyedi statisztikai adatok fizikai és logikai védelmének biztosítása érdekében szükséges. A jegybanki információs rendszer részeként működtetett statisztikai információs rendszer szakmai tartalmát és módszertanát az  MNB – a miniszter véleményét kikérve – a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki. (3) Az  MNB nyilvánosságra hozza a  jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló információk alapján a  hitelintézeti rendszer működésére és az  ország pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat, és ezek részletes adatait az  Országgyűlés, a  Kormány és a  központi államigazgatási szervek felhívására rendelkezésükre bocsátja. Az  MNB a  jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatokat a  Központi Statisztikai Hivatal részére, e szerv kérése alapján statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon átadja. (4) Az  adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy azokból – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az egyedi adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek megállapíthatók. (5) Az  MNB elnöke a  jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a  szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló rendeletében – az  MNB alapvető feladatainak ellátásához szükséges kutatási, elemzési, döntés-előkészítési tevékenységek elvégzése érdekében – előírhatja, hogy a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a  tőkepiacról szóló törvény (a  továbbiakban: Tpt.), a  befektetési vállalkozásokról és az  árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az  általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (a  továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó szervezetek, az  állami adóhatóság, a  nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az  egészségbiztosítási szerv, a  Központi Statisztikai Hivatal, a  cégbíróság, továbbá a  központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási és fogyatékossági, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási ellátásokra és támogatásokra vonatkozóan a  kincstár a  jegybanki információs rendszerbe történő információszolgáltatáshoz a  kezelésükben lévő személyes adatot, adótitkot, banktitkot, fizetési titkot, értékpapírtitkot, biztosítási titkot, pénztártitkot és egyedi statisztikai adatot visszafordíthatatlan módon úgy módosítsák, hogy az  információkat ne lehessen az  érintettekkel kapcsolatba hozni, annak érdekében, hogy a  szervezetre vonatkozó bizalmas vagy a  természetes személyre vonatkozó személyes jellegtől így megfosztott információkat szolgáltassanak az  MNB részére. Az  MNB elnöke rendeletében kijelöli az  információkat szolgáltató szervezeteket. (6) Az MNB elnöke rendeletében úgy is előírhatja az (5) bekezdésben írt információk bizalmas vagy személyes jellegtől való megfosztását, hogy az  információkat az MNB által egyedileg az (5) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett rendelkezésére bocsátott kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal kell átadni. Az MNB a kódképzési módszer rendelkezésre bocsátását követően és az információszolgáltatást megelőzően a kódképzési módszert törli. (7) Az MNB jogosult azonos kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal a (5) bekezdésben írt információkat több szervezettől megkérni, és az így kapott információkat összekapcsolni. Az összekapcsolás nem terjedhet ki olyan adatállományra, amely az MNB saját kezelésében van. (8) Az  (5) és (6)  bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett köteles megtagadni az  információk átadását, ha az  adatokat nem lehetséges megfosztani azok bizalmas vagy személyes jellegétől. A  megtagadást és annak indokát az  (5) és (6)  bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett köteles az  MNB tudomására hozni az információszolgáltatásra előírt határidőben. (9) Az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét és a kódképzés alapját az MNB úgy állapítja meg, hogy a) a  kódképzés alapját nem képezik olyan szervezetet vagy természetes személyt azonosító adatok, amelyek kezelésére az MNB jogosult, és b) a kódképzés konkrét, egyedi módszere tartalmaz egyedi, véletlenszerűen megállapított elemet. (10) Az  (5) és (6)  bekezdés szerinti információszolgáltatás során az  információt szolgáltató szervezet az  információszolgáltatás előtt a  természetes személy lakcímére vonatkozó adatot úgy módosítja, hogy abból az érintett lakóhelye a járási szintnél pontosabban ne legyen megállapítható. (11) Az  MNB köteles az  információk (5) és (6)  bekezdés szerinti létrehozásával összefüggésben közvetlenül felmerülő, indokolt költségeket – részletes költségkimutatás alapján – az  információt szolgáltató szervezeteknek az információszolgáltatást követően megtéríteni. (12) Az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett a kódképzés módszerét nem módosíthatja, és azt az anonim kapcsolati kód képzése után haladéktalanul, majd az anonim kapcsolati kódot az információszolgáltatást követően haladéktalanul törli. (13) Az  MNB az  összekapcsolást követően az  anonim kapcsolati kód és az  átvett adatok közötti kapcsolatot helyreállíthatatlanul megszünteti és az anonim kapcsolati kódot törli. (14) E § alkalmazásában anonim kapcsolati kód alatt az ugyanazon természetes személyre vagy szervezetre vonatkozó, természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatokból olyan, véletlenszerű elemet is tartalmazó módszerrel képzett karaktersor értendő, amellyel ugyanazokból az  adatokból mindig ugyanaz a  karaktersor jön létre, de amely eredményeképpen létrejött karaktersorból a  természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatok nem állíthatók helyre. (15) A  (2)  bekezdés alkalmazásában statisztikai célú felhasználásnak minősül a  4.  § (6)  bekezdése szerinti statisztikai tevékenység során a statisztikai eredmények, elemzések előállítása és statisztikai módszertan fejlesztése érdekében történő felhasználás. Statisztikai eredmények a  gazdasági és társadalmi jelenségeket jellemző aggregált adatok, mutatók. Iv. FeJezet A reNdszerKocKÁzAtoK FeLtÁrÁsÁvAL és KezeLéséveL KApcsoLAtos ALApvető FeLAdAtoK 19. A hitelkínálat figyelemmel kísérése 31. § (1) Az  MNB a  hitelkínálat kiegyensúlyozottságát érintő rendszerszintű kockázatok csökkentése vagy kialakulásának megelőzése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a  Magyarországon hitel- és pénzkölcsönnyújtás tevékenységet végző vállalkozások hitelezési aktivitását. Az MNB rendszeresen értékeli a hitelezési ciklus állapotát. (2) Az  MNB figyelemmel kíséri továbbá a  Magyarországon székhellyel rendelkező vállalkozásoknak az  Európai Unió másik tagállamában vagy harmadik országban végzett hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységét. 20. A túlzott hitelkiáramlás megakadályozását szolgáló intézkedések 32. § (1) Amennyiben a  hitelkiáramlásban olyan ingadozások következnek be, melyek következtében a  gazdasági növekedés üteme jelentősen eltér a  hosszú távú trendtől, vagy ezek bekövetkezése valószínűsíthető, továbbá amelyek következtében jelentős reálgazdasági veszteség valószínűsíthető, az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján a 171. § (1) bekezdés k) pont ka)  alpontjában meghatározott felhatalmazás alapján eljárva a  túlzott hitelkiáramlás kockázatainak csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket határoz meg rendeletében. (2) Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében a) a Magyarország területén hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenység keretében természetes személlyel kötött szerződések tekintetében aa) az ingatlan-, illetve gépjármű hitelek és pénzügyi lízingügyletek maximális hitelfedezeti arányára, ab) a jövedelemarányos törlesztőrészlet legfelső mértékére, b) hitelintézetek és befektetési vállalkozások tekintetében a  lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok ágazatában jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyokra vonatkozó szabályokat állapít meg. (3) Az  MNB elnöke a  (2)  bekezdés b)  pontja szerinti rendeletében a  külön jogszabályban meghatározott kockázati súlyokat lakóingatlanok esetében 35 és 150% közötti sávban kereskedelmi ingatlanok esetében 50 és 150% közötti sávban határozza meg, továbbá a  100 százaléknál alacsonyabb, kedvezményes kockázati súlyok alkalmazási feltételeire szigorúbb vonatkozó szabályokat állapít meg. 21. Az anticiklikus tőkepuffer 33. § (1) Az  MNB elnöke a  Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a  Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján a  171.  § (1)  bekezdés k)  pont kb)  alpontja alapján kibocsátott rendeletében szabályozza az anticiklikus tőkepuffer képzésének feltételeit. (2) Az  anticiklikus tőkepuffer olyan, a  Hpt. 76.  § (1)  bekezdése szerinti tőkekövetelményen felüli, elsődleges alapvető tőkeelemekben a rendszerkockázatok által indokolt időtartamig teljesítendő tőkekövetelmény, amelynek nagyságát az  MNB által meghatározott anticiklikus tőkepuffer-ráta és a  Hpt. 76.  § (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott kockázattal súlyozott kitettség érték szorzata határozza meg, és amelyet konszolidált szinten kell a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetnek és befektetési vállalkozásnak teljesítenie. (3) Az  MNB elnöke a  Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a  Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján az  anticiklikus tőkepuffer meghatározásához negyedévente irányadó tőkepuffer-rátát állapít meg, a  hitelállomány bruttó hazai termékre vetített százalékos értékének hosszú távú trendtől vett eltérésére, a  hitelállomány változására, a  hitelezési ciklus állapotára és a  túlzott hitelkiáramlás fennálló hatásaira tekintettel. Az MNB az irányadó tőkepuffer-ráta meghatározásának alapjául szolgáló módszertant közleményben teszi közzé. (4) Az  MNB elnöke az  (1)  bekezdés szerinti rendeletében az  irányadó tőkepuffer-ráta, valamint a  pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásához kapcsolódó bármely egyéb tényező figyelembe vételével meghatározza és közzéteszi az anticiklikus tőkepuffer-ráta mértékét. Az MNB az anticiklikus tőkepuffer-ráta mértékét negyedévente felülvizsgálja. Az  MNB a  rendelet kihirdetésével egyidőben honlapján közzéteszi az  anticiklikus tőkepuffer-ráta mértéke meghatározásának indokait, a  megállapítás során figyelembe vett szempontokat, így különösen a hitelciklus aktuális állapotát. (5) Amennyiben az  anticiklikus tőkepuffer-ráta mértéke nő, az  MNB elnökének (1)  bekezdés szerinti rendeletét lehetőség szerint annak hatályba lépése előtt 12 hónappal kell kihirdetni. Amennyiben az  anticiklikus tőkepuffer képzésére az  MNB ennél rövidebb felkészülési időszakot határoz meg, akkor ennek indokait honlapján, közleményben teszi közzé. (6) Amennyiben az  anticiklikus tőkepuffer-ráta mértékének csökkentésére vagy elengedésére kerül sor, az  MNB honlapján, közleményben teszi közzé azt az időtartamot, amely alatt várhatóan nem kerül sor anticiklikus tőkepuffer ráta mértékének növelésére. Ez  a  közlemény nem köti az  MNB-t az  anticiklikus tőkepuffer ráta mértékének felülvizsgálatában. (7) Amennyiben a  (2)  bekezdésben meghatározott intézménynek az  Európai Unió másik tagállamában végzett tevékenységének helye szerinti tagállam erre kijelölt hatósága az  anticiklikus tőkepuffer-ráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, az  MNB elnöke az  (1)  bekezdés szerinti rendeletében kötelezi a  (2)  bekezdésben meghatározott intézményt a  tevékenysége végzésének helye szerinti tagállam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepuffer képzésére, az  adott tagállamban végzett tevékenységére megállapított kockázattal súlyozott kitettség-értékre vetítve. (8) Amennyiben a  (2)  bekezdésben meghatározott intézménynek az  Európai Unió másik tagállamában végzett tevékenységének helye szerinti tagállam erre kijelölt hatósága az  anticiklikus tőkepuffer-ráta mértékét 2,5 százalék feletti mértékben határozza meg, az  MNB elnöke az  (1)  bekezdés szerinti rendeletében a (2) bekezdésben meghatározott intézményt kötelezi a) a hitelezési tevékenység végzésének helye szerinti tagállam erre kijelölt hatósága által megállapított, vagy b) 2,5 százalékos mértékű anticiklikus tőkepuffer megképzésére az  adott tagállamban végzett tevékenységére megállapított kockázattal súlyozott kitettség-értékre vetítve. (9) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott intézménynek harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága anticiklikus tőkepuffert vagy annak megfelelő tőkekövetelményt ír elő, az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében kötelezheti a (2) bekezdésben meghatározott intézményt anticiklikus tőkepuffer megképzésére az adott államban végzett tevékenységére megállapított kockázattal súlyozott kitettségértékre vetítve. 22. A rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések 34. § (1) Amennyiben a  rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése, a  pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja, az  MNB elnöke a  171.  § (1)  bekezdés k)  pont kc)  alpontjában meghatározott felhatalmazás alapján eljárva a  rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket határoz meg rendeletében a hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára. Az MNB elnökének rendelete a  hitelintézetek egyedi kockázatai által indokolt mértékű jogszabályi követelményeken túl további előírásokat is meghatározhat, amennyiben a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése vagy a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja. (2) Az  MNB elnöke a  Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a  Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében rendeletben szabályozza: a) az  (1)  bekezdésben meghatározott intézmények eszközei és forrásai közötti lejárati összhangot, beleértve a mérlegen kívüli tételeket is, b) az  (1)  bekezdésben meghatározott intézmények eszközei és forrásai közötti denominációs összhangot, beleértve a mérlegen kívüli tételeket is, c) az  (1)  bekezdésben meghatározott intézményeknél a  likviditás minimális szintjére vonatkozó rövidtávú likviditási fedezeti követelményeket. 23. A rendszerszinten jelentős intézmények csődvalószínűségét csökkentő intézkedések 35. § (1) Az MNB meghatározza és évente felülvizsgálja a rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások (a  továbbiakban: rendszerszinten jelentős intézmények) körét, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését. A  rendszerszinten jelentős intézmények meghatározásának módszertanára vonatkozó adatok nem nyilvánosak. (2) Amennyiben a  rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése, a  pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja, az  MNB elnöke a  Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a  Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján a  171.  § (1)  bekezdés k)  pont kd)  alpontja alapján kibocsátott rendeletében a  fennálló tőkemegfelelési szabályokon felül rendszerkockázati tőkepuffert állapít meg. A  rendszerkockázati tőkepuffer olyan, a  Hpt. 76.  § (1)  bekezdése szerinti tőkekövetelményen felüli, elsődleges alapvető tőkeelemekben a  rendszerkockázatok által indokolt alanyi körben és időtartamig teljesítendő tőkekövetelmény, amelynek nagyságát az MNB által meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer ráta és a Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázattal súlyozott kitettség érték szorzata határozza meg, és amelyet konszolidált szinten kell a  Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetnek és befektetési vállalkozásnak teljesítenie. A rendszerkockázati tőkepuffer ráta mértéke legfeljebb 3 százalék. 24. A rendszerkockázat kezelésével kapcsolatos további feladatok 36. § Ha olyan körülmény áll fenn, amely miatt a  hitelintézet működése a  pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás 146. § szerinti tilalmának betartásával rendkívüli hitelt nyújthat. 37. § Az MNB az Országos Betétbiztosítási Alapnak – kérésére, azt önállóan mérlegelve – sürgős, rendkívüli, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom zavartalanságát veszélyeztető esetben a monetáris finanszírozás 146. § szerinti tilalmának betartásával hitelt nyújthat, amelynek lejárata legfeljebb három hónap lehet. 38. § A  31–37.  §-ban meghatározott feladatok ellátása nem veszélyeztetheti az  MNB-nek a  4.  § (1)  bekezdésében meghatározott, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerében fennálló tagságából eredő feladatai ellátását. v. FeJezet FeLügyeLetI FeLAdAtoK 39. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény, b) a  Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a  Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény, c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, d) a lakástakarékpénztárakról szóló törvény, e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény, f ) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény, g) a Magyar fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény, h) a Tpt., i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény, j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény, k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény (a továbbiakban: fnytv.), l) a Bszt., m) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvény (a továbbiakban: Batv.), n) a viszontbiztosítókról szóló törvény (a továbbiakban: Vbit.), o) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, valamint p) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (a továbbiakban: Gfbt.), q) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény, r) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét. (2) Az  MNB látja el a  4.  § (9)  bekezdésében meghatározott feladatkörében a  kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező felügyeletét a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében. (3) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.  évi CXXXVI.  törvény (a  továbbiakban: Pmt.) 1.  § (1)  bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a Pmt.-ben meghatározott felügyeleti feladatokat. 40. § (1) Az  MNB a  39.  § (3)  bekezdésében meghatározott feladatai során ellátja a  pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását. (2) Az  MNB a  39.  § (1)  bekezdés l)  pontjában meghatározott feladatai során ellátja a  2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a  befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az  ügyletek bejelentése, a  piac átláthatósága, a  pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az  irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtását. (3) Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a  tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az  információk hivatkozással történő beépítése, a  tájékoztatók közzététele és a  reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet végrehajtását. (4) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a  2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását. (5) Az  MNB látja el a  4.  § (9)  bekezdésében meghatározott feladatkörében a  hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 22.  cikk (1)  bekezdése szerinti illetékes hatóságként az  1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását és a 25a. cikk szerinti felügyeletét. (6) Az  MNB a  39.  § (1)  bekezdés m)  pontjában meghatározott feladatai ellátása során ellátja a  2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a  kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a  papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 583/2010/EU bizottsági rendelet, valamint a  2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a  bejelentő levél és az  ÁÉKBV-igazolás formája és tartalma, a  bejelentés céljára az  illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció használata, valamint a  helyszíni ellenőrzésekre és vizsgálatokra és az  illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 584/2010/EU bizottsági rendelet végrehajtását. (7) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 236/2012/EU európai pa …