elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári, viszontbiztosítási, biztosítási, biztosítási szaktanácsadói, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység észlelése esetén,
\n
b)bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén,
\n
c)bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,
\n
d)a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,
\n
e)a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából [az a)–e) pont a továbbiakban együtt: piacfelügyeleti eljárás].
\n
(2)Az engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására, valamint a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló eljárásban, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során az ügyintézési határidő az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított hat hónap. Az ügyintézési határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
\n
(3)Az MNB – az ok és a cél megjelölésével megküldött – felhívására a 39. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személy vagy szervezet köteles az általa kezelt, a piacfelügyeleti eljárás ügyfelére vonatkozó és az üggyel kapcsolatos
\n
a)iratot, elektronikus módon rögzített adatot, jelet, rögzített telefonbeszélgetést bemutatni,
\n
b)egyéb tájékoztatást adni, valamint
\n
c)azon személyes adatot átadni, amelyet külön törvény alapján az MNB kezelni jogosult.
\n
(4)Az MNB-nek az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő, a piacfelügyeleti ellenőrzéshez szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.
\n
(5)Az MNB a (3) bekezdés c) pontja, valamint a (4) bekezdés alapján megismert adatot,
\n
a)ha az ellenőrzés alapján az MNB határozatot nem hozott, illetve büntetőeljárást nem kezdeményezett, akkor legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig,
\n
b)az ellenőrzést lezáró, de intézkedést nem tartalmazó határozat jogerőre emelkedéséig, intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig vagy a végrehajthatóság elévüléséig,
\n
c)ha az MNB döntésének bírósági felülvizsgálatát kérték vagy az MNB büntetőeljárást kezdeményez, akkor – ha rendkívüli jogorvoslattal nem éltek – a bírósági eljárás jogerős befejezéséig kezelheti, és ezt követően haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megsemmisíti.
\n
91. §
\n
(1)Az MNB az engedély nélkül végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, a piacbefolyásolás megállapítására, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére és a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12–14. cikkében meghatározott fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó,
\n
a)az értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos,
\n
b)az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával kapcsolatos,
\n
c)az eljárás alá vont ügyfél fizetési számlája és értékpapírszámlája forgalma alapján megismert, a piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges családi és utónév, születési név és lakcím megismerésére és kezelésére.
\n
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor az MNB köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.
\n
(3)Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges.
\n
(4)A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha az MNB a (2) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.
\n
92. §(1) Ha
\n
a)az ügyfél EGT-tagállamon kívüli lakcímmel vagy székhellyel rendelkezik,
\n
b)az ügyfél képviselőt vagy kézbesítési megbízottat nem nevezett meg, és
\n
c)elektronikus kapcsolattartásnak sincs helye, az MNB piacfelügyeleti eljárásban hozott döntését postai szolgáltató útján is közölheti.
\n
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott közlési mód alkalmazása esetén a döntést az MNB hirdetményi úton is közli.
\n
A hirdetményt ebben az esetben az MNB és Budapest főváros Önkormányzata hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, a központi rendszeren és az MNB elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzé kell tenni.
\n
93. §(1) Engedély nélkül végzett tevékenység megállapítása esetén az MNB
\n
a)megtiltja a tevékenység végzését,
\n
b)büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál, ha megítélése szerint a tevékenység a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény alapján bűncselekménynek minősül,
\n
c)intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetve
\n
d)piacfelügyeleti bírságot szab ki.
\n
(2)Bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén az MNB
\n
a)megtiltja a tevékenység végzését,
\n
b)intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetve
\n
c)piacfelügyeleti bírságot szab ki.
\n
(3)Az MNB
\n
a)a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség megsértése esetén a közzétételi kötelezettségének teljesítését elmulasztó személyt vagy szervezetet az elmulasztott közzététel pótlására kötelezi,
\n
b)a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok megsértése esetén az ügyletkötési korlátozást megsértő személyt vagy szervezetet az ügyletkötési feltételeknek való megfelelésre szólítja fel, és
\n
c)az a)–b) pontban foglalt esetekben piacfelügyeleti bírságot szab ki.
\n
(4)Az MNB piacfelügyeleti eljárásban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. Az MNB piacfelügyeleti eljárásban hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést rendel el a Ket.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja.
\n
(5)Piacfelügyeleti eljárás során
\n
a)az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,
\n
b)a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,
\n
c)a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötmillió forintig,
\n
d)a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint a 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletkötési korlátozások megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig terjedhet.
\n
(6)A kiszabható piacfelügyeleti bírság felső határa az (5) bekezdés b) pontjától eltérően az elért árfolyamnyereség vagy elkerült árfolyamveszteség négyszáz százaléka, ha az árfolyam-különbözet mértéke tételesen kimutatható és az magasabb, mint az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott bírságtétel felső határa.
\n
(7)Ha az MNB a piacfelügyeleti rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzi, akkor az ellenőrzési eljárásra a 90. és 91. §-t is alkalmazni kell.
\n
(8)Ha az MNB a piacfelügyeleti rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt az (1)–(6) bekezdésben meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.
\n
(9)Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 75. § (1) bekezdésében meghatározott esetkörök mellett piacfelügyeleti rendelkezések megsértése is megvalósult, az MNB valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amely a 75. és 76. §-ban meghatározottakon kívül kiterjed az
\n
(1)–(6) bekezdésekben foglalt intézkedésekre is.
\n
(10)Ha az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések vagy az MNB által hozott határozatban foglaltak megsértését piacfelügyeleti eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 75. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.
\n
(11)A piacfelügyeleti eljárás során a Ket. 29. § (4) bekezdését és 70. §-át, valamint az e törvény szerinti ellenőrzési eljárás szabályait a 64. § (1) és (3)–(8) bekezdése, a 65. §, a 67–71. § és a 76. § kivételével alkalmazni kell.
\n
94. §(1) Az MNB, ha engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység miatt piacfelügyeleti bírság
\n
kiszabására, jogsértő magatartás további folytatása megtiltásának elrendelésére vagy jogsértő állapot megszüntetésének elrendelésére került sor, és arra az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei jogi vagy gazdasági érdekeinek, vagy a közérdeknek a védelme miatt szükség van honlapján közzéteszi
\n
a)a határozat számát és tárgyát,
\n
b)a jogsértő természetes személy családi és utónevét és lakcímét,
\n
c)a jogsértő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét és
\n
d)a döntés rendelkező részét, ide nem értve jogerős döntés esetén a jogorvoslatról szóló tájékoztatást.
\n
(2)Az MNB az (1) bekezdés alapján közzétett (1) bekezdés b) pontja szerinti személyes adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével honlapjáról eltávolítja, a személyes adatnak nem minősülő további adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével honlapjáról eltávolíthatja.
\n
95. §(1) Az MNB a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás és piacfelügyeleti eljárás során feltárt jogsértés megszüntetése
\n
érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel.
\n
(2)Az MNB a hatósági szerződésről hirdetményt tesz közzé a honlapján vagy az általa célszerűnek tartott egyéb módon.
\n
A hirdetménynek tartalmaznia kell
\n
a)a közérdek védelmében történő megállapodás megkötésének tényét,
\n
b)a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint
\n
c)az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés az MNB-nél megtekinthető.
\n
(3)Ha az ügyfél a hatósági szerződésben foglaltakat megsérti, akkor az MNB azon intézkedések megtételére, illetve jogkövetkezmények alkalmazására jogosult, amelyre egyébként lehetősége van azon eljárás szabályai szerint, amelyben határozathozatalnak lett volna helye.
\n
(4)Nincs helye intézkedésnek vagy jogkövetkezmény alkalmazásának az MNB-vel hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül elkövetett azon jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a hatósági szerződés megkötésére sor került.
\n
(5)A Ket. 76. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú hatósági szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a szerződésszegése esetére aláveti magát a (3) bekezdésben foglaltaknak. vIII. FeJezet A péNzügyI BéKéLtető testüLet 31. A Pénzügyi Békéltető Testület feladata, szervezete és működése
\n
96. §(1) A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott
\n
törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet között – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
\n
(2)A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület, amely a Pénzügyi Békéltető Testület elnökéből és a békéltető testületi tagokból áll.
\n
(3)A Pénzügyi Békéltető Testületet az MNB szervezeti rendjében közvetlenül az MNB elnökéhez kell besorolni.
\n
(4)A Pénzügyi Békéltető Testület látja el a pénzügyi alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatának (a továbbiakban: fIN-Net) alapító okiratában megállapított feladatokat.
\n
(5)Az MNB gondoskodik a Pénzügyi Békéltető Testület működésének pénzügyi fedezetéről, továbbá biztosítja a fIN-Net-ben való részvétellel összefüggő békéltető testületi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet.
\n
97. §(1) A Pénzügyi Békéltető Testület tagjai (a továbbiakban: békéltető testületi tag) az MNB alkalmazottai
\n
(2)A békéltető testületi tag fogyasztói jogvitával kapcsolatos döntési jogkörében nem utasítható.
\n
(3)Békéltető testületi tag az lehet, aki jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával vagy közgazdasági egyetemi diplomával rendelkezik. A Pénzügyi Békéltető Testület működési rendje meghatározhatja a békéltető testületi tag alkalmazásának további feltételeit.
\n
(4)A békéltető testületi tag munkaviszonyának megszűntetéséhez a Békéltető Testület elnökének jóváhagyása szükséges.
\n
98. §(1) A Pénzügyi Békéltető Testület háromtagú tanácsban (a továbbiakban: tanács) jár el
\n
(2)A tanács tagjainak kijelölésére a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjében meghatározottak szerint kerül sor.
\n
(3)A működési rendben rendelkezni kell az összeférhetetlenségi szabályokról is.
\n
(4)A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag köteles haladéktalanul bejelenteni, feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.
\n
(5)A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.
\n
(6)Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről vagy a kizárási kérelem benyújtásának alapjául szolgáló okról tudomást szerzett.
\n
(7)A kizárási kérelemről a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke dönt, az érintett testületi tag meghallgatása után.
\n
99. §A Pénzügyi Békéltető Testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában
\n
tájékoztatást adni hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről, és arról, hogy eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét.
\n
100. §(1) A Pénzügyi Békéltető Testület munkáját a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke irányítja
\n
(2)A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét az MNB elnöke nevezi ki hat évre.
\n
(3)A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től származó havi bére a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset nyolcszorosa.
\n
(4)A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének megbízatása és az MNB-vel fennálló munkaviszonya megszűnik
\n
a)a megbízatási időtartam leteltével,
\n
b)lemondással,
\n
c)felmentéssel,
\n
d)összeférhetetlenségének kimondásával,
\n
e)halállal.
\n
(5)A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnését az (4) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott esetben az MNB elnöke állapítja meg.
\n
(6)A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének lemondását írásban kell közölni az MNB elnökével. Lemondás esetén a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatása megszűnésének időpontját az MNB elnöke határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak az MNB elnökéhez történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.
\n
(7)A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének összeférhetetlenségét az MNB elnöke mondja ki.
\n
(8)Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően az összeférhetetlenséget megalapozó körülmény megszűnik, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.
\n
(9)A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét az MNB elnöke felmentheti, ha
\n
a)olyan magatartást tanúsított, amely az MNB rendeltetésszerű működését akadályozta,
\n
b)száznyolcvan napon túl nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak.
\n
(10)A felmentésre vonatkozó kezdeményezést a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság által érkeztetett keresetlevelet, illetve a jogerős bírósági döntést a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke az MNB elnökének haladéktalanul megküldi.
\n
Az MNB elnökének határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye.
\n
(11)A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy felmentésére a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a kezdeményezés tekintetében meghozott bírósági döntés jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.
\n
(12)A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnése esetén felmentési időre és végkielégítésre jogosult, kivéve ha a megbízatás a (4) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott okból vagy a (9) bekezdés
\n
a)pontjában meghatározott felmentési okból szűnik meg.
\n
(13)A felmentési idő hat hónap. A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a felmentés időtartamára munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, aki erre az időtartamra hathavi jövedelmével megegyező, havonta egyenlő összegben kifizetendő jövedelemre jogosult.
\n
(14)A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke hathavi jövedelmével megegyező végkielégítésre jogosult, melyet a megbízatás megszűnését követő nyolc napon belül kell megfizetni számára.
\n
101. §(1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke szabályzatban alakítja ki – az MNB elnökének jóváhagyásával – a Pénzügyi
\n
Békéltető Testület működési rendjét.
\n
(2)A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke jelöli ki az adott fogyasztói jogvitában eljáró tanács tagjait.
\n
(3)A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke javaslatot tesz az MNB elnökének a Pénzügyi Békéltető Testület létszámkeretének megállapítására.
\n
(4)A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke törvényben meghatározott feladatainak ellátása során nem utasítható.
\n
32.A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása 102. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó, a fogyasztói jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.
\n
(2)A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet vagy személy az (1) bekezdés szerinti panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
\n
(3)A panasz elutasítása esetén a szervezet vagy személy köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy tett-e a 103. § (1) bekezdésében meghatározott alávetési nyilatkozatot, és arról, hogy panaszával az MNB Pénzügyi Békéltető Testületének eljárását kezdeményezheti. Az elutasító döntésben fel kell tüntetni a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.
\n
103. §(1) A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a Pénzügyi Békéltető Testületnél
\n
írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatában a szervezet vagy személy kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja.
\n
(2)A Pénzügyi Békéltető Testület a nála megtett alávetési nyilatkozatokról nyilvántartást vezet.
\n
(3)Ha a fogyasztó bizonyítja, hogy részéről a pénzügyi fogyasztói jogvita alapjául szolgáló jogviszony létrehozatalára azért került sor, mert a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet kereskedelmi kommunikációjában vállalta, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát, a szervezetet vagy személyt e nyilatkozata – az abban meghatározott feltételekkel – köti az adott eljárásban akkor is, ha nem tett az (1) bekezdés szerinti általános alávetési nyilatkozatot. A szervezet vagy személy mentesül e nyilatkozat kötőereje alól, ha bizonyítja, hogy azt a szerződéskötésig a vállalással azonos módon visszavonta.
\n
104. §(1) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul
\n
(2)A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell írásban benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell
\n
a)a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
\n
b)a fogyasztói jogvitával érintett, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet nevét, székhelyét,
\n
c)a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és bizonyítékokat,
\n
d)a fogyasztó nyilatkozatát a vitás ügy rendezésének megkísérléséről,
\n
e)az elutasított panaszt, f ) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított,
\n
g)a döntésre irányuló indítványt. (3) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az egyeztetés megkísérléséről.
\n
(4)A kérelemhez csatolni kell a képviselő meghatalmazását, ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el.
\n
(5)Ha a kérelem nem felel meg a (2)–(4) bekezdésben foglaltaknak, a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet – annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül – a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi.
\n
105. §Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Polgári
\n
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 327. § (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 326. § (2) bekezdésében foglaltak irányadók.
\n
106. §(1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának az minősül, amikor
\n
a hiánytalan kérelem a Pénzügyi Békéltető Testülethez beérkezik.
\n
(2)A Pénzügyi Békéltető Testület az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe tartozik-e. A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének hiánya esetén az ügyet – a kérelmező egyidejű értesítésével – a hatáskörrel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi.
\n
(3)A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének megállapítása esetén értesíti a feleket, és – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – az eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.
\n
(4)A Pénzügyi Békéltető Testület az értesítésben közli a felekkel a kijelölt eljáró tanács tagjainak nevét.
\n
(5)Az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie.
\n
107. §A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül írásban elutasítja, ha megállapítható, hogy
\n
a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban közvetítői vagy hatósági eljárást indítottak vagy per van folyamatban, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.
\n
108. §(1) A Pénzügyi Békéltető Testület a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás
\n
mellőzését, a feleket a kérelem másolatának egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti.
\n
(2)Az értesítésben a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságáról, az ügy körülményeiről, a fogyasztói panasz elbírálásának sikertelenségéről, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. figyelmeztetni kell a szolgáltatót, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén az eljáró tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
\n
(3)A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válasziratának másolatát az eljáró tanács elnöke a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.
\n
(4)Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válasziratát nem terjeszti elő, az eljáró tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.
\n
109. §A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok
\n
kézbesítésére vonatkozó rendelkezések szerint kézbesíti.
\n
110. §(1) A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak
\n
(2)Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
\n
111. §(1) Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel
\n
a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.
\n
(2)Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni, és köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.
\n
(3)Az eljárás nem nyilvános, kivéve ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.
\n
112. §(1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve ha a tanács ennek
\n
lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja, vagy a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az alávetésre hivatkozva a kérelem módosítása vagy kiegészítése ellen tiltakozik.
\n
(2)Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
\n
(3)A tanács az eljárást megszünteti, ha
\n
a)a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
\n
b)a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
\n
c)az eljárás folytatása lehetetlen,
\n
d)az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve a kérelem megalapozatlanságát is – nincs szükség.
\n
(4)A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt.
\n
(5)A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
\n
113. §Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében
\n
a)kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet általános alávetési nyilatkozatában, kereskedelmi kommunikációjában közölt vagy az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig tett nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy
\n
b)ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.
\n
114. §(1) A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi
\n
indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra.
\n
(2)Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, amely a felek oldalán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása igénybevételével összefüggésben – a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel – igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.).
\n
(3)A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről.
\n
(4)Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.
\n
(5)A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére – a határozat kézbesítését követő naptól számított – tizenöt napos határidőt kell szabni.
\n
(6)A tanács határozatát, illetve ajánlását meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb tizenöt napon belül meg kell küldeni a feleknek.
\n
115. §A Pénzügyi Békéltető Testület jogosult határozatát, illetve ajánlását – a felek nevének megjelölése nélkül – a jogvita
\n
tartalmának és az eljárás eredményének rövid leírásával nyilvánosságra hozni.
\n
116. §(1) A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében
\n
érvényesítse.
\n
(2)A kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlás ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban a (3) bekezdésben meghatározottak szerint kérhető a bíróságtól.
\n
(3)A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a fővárosi Törvényszéktől, ha
\n
a)a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
\n
b)a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra,
\n
c)a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
\n
(4)A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – akkor is kérheti a fővárosi Törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
\n
117. §(1) A pert a Pénzügyi Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. A Pénzügyi Békéltető Testület e perben perbeli
\n
jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.
\n
(2)A bíróság a határozat végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.
\n
(3)A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat.
\n
(4)A bíróság eljárására egyebekben a Pp. I-XIV. fejezetének rendelkezései irányadók.
\n
118. §(1) A fél kérheti a határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül
\n
a határozatban előforduló bármely névcsere, névelírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás kijavítását, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében értelmezés kiadását.
\n
(2)Ha az eljáró tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részévé válik.
\n
(3)Az eljáró tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.
\n
(4)Az eljáró tanács a kijavított határozatot vagy ajánlást a kijavítást követő tizenöt napon belül megküldi a feleknek.
\n
119. §(1) Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a tanács ajánlásának nem tesz
\n
eleget, a Pénzügyi Békéltető Testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a szolgáltató részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozni.
\n
(2)Az (1) bekezdéstől eltérve, az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha annak hatályon kívül helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult.
\n
120. §(1) Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a tanács kötelezést tartalmazó
\n
határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását.
\n
(2)A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.
\n
(3)A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a Pénzügyi Békéltető Testületet.
\n
121. §A Pénzügyi Békéltető Testület közzéteheti annak a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy
\n
vagy szervezet nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely felszólítása ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 108. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre az értesítésben a szervezet vagy személy figyelmét fel kell hívni.
\n
122. §Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet megsérti a pénzügyi fogyasztói
\n
jogvita rendezésére vonatkozó rendelkezéseket, vele szemben az MNB e törvény szerinti intézkedést alkalmazhat.
\n
123. §A Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó, a törvény keretei között kialakított részletes szabályokat
\n
a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendje tartalmazza.
\n
33.A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita esetén
\n
124. §A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek tevékenységével
\n
összefüggésben nyújtott szolgáltatásával (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: pénzügyi szolgáltatási tevékenység) összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogviták esetén e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
\n
125. §Ezen alcím alkalmazásában
\n
a)határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita az olyan fogyasztói jogvita, amelyben
\n
aa)az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet székhelye, telephelye, letelepedési helye a Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a továbbiakban: más EGT-állam) van, vagy
\n
ab)az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más EGT-államban található, és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet székhelye Magyarországon van;
\n
b)pénzügyi szolgáltatási tevékenység alatt a más EGT-államban székhellyel rendelkező szolgáltató tevékenységét is érteni kell.
\n
126. §
\n
(1)A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó és más EGT-államban letelepedett, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet közötti, pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő fogyasztói jogvitában az eljárás megindításának az is feltétele, hogy a szolgáltató az adott jogvitában a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának alávesse magát és annak döntését magára nézve kötelezőnek ismerje el.
\n
(2)Ha az (1) bekezdés szerinti esetben az eljárás megindításának feltétele nem áll fenn, a Pénzügyi Békéltető Testület
\n
a)tájékoztatja a fogyasztót a jogvita tekintetében az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a fIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumról, valamint az annak eljárására vonatkozó sajátos szabályokról, így különösen a szolgáltatással való előzetes egyeztetés szükségességéről és az adott esetben az eljárás megindítására előírt határidőkről, továbbá
\n
b)a fogyasztónak a fIN-Net-ben használt formanyomtatványon rögzített kérelmét – a fogyasztó kérésére – továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a fIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumhoz.
\n
127. §(1) Az eljárás írásban történik, az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti
\n
meghallgatás tartását. A meghallgatás tartásához mindkét fél hozzájárulását be kell szerezni.
\n
(2)Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását nem kezdeményezi, a 108. § (1) bekezdés szerinti értesítés a meghallgatás időpontja helyett a feleknek az eljárás megindításáról való tájékoztatását tartalmazza. Meghallgatás tartásának kezdeményezése esetén az értesítésben erre a tényre és a felek hozzájárulásának szükségességére kell felhívni a figyelmet.
\n
(3)Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását nem kezdeményezte, az eljáró tanács a kérelem megalapozottságának megállapítása érdekében a felektől határidő tűzésével írásbeli tájékoztatást vagy dokumentum rendelkezésre bocsátását kérheti. A felek nyilatkozatait, álláspontját az ellenérdekű féllel közölni kell, s lehetőséget kell adni számára az ezzel kapcsolatos álláspontja kifejtésére.
\n
(4)Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerinti meghallgatás tartását nem kezdeményezte, a 114. § (6) bekezdése nem alkalmazható. A tanács határozatát annak meghozatalát követően haladéktalanul meg kell küldeni a feleknek.
\n
128. §(1) A Pénzügyi Békéltető Testület – a fogyasztó kérésére – köteles azon a nyelven eljárni és határozatát hiteles
\n
másolatban azon a nyelven meghozni, amely a jogvitával érintett szerződés nyelve, illetve amely a jogvitával érintett pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző személy vagy szervezet és a fogyasztó közötti kommunikáció nyelve.
\n
(2)Az ezzel összefüggő fordítási költség az eljárás költségének tekintendő.
\n
(3)Az eljárási határidő indokolt esetben kilencven nappal hosszabbítható meg.
\n
129. §(1) A Pénzügyi Békéltető Testület köteles bárki kérésére haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában
\n
tájékoztatást adni – a 99. §-ban meghatározottakon túl –
\n
a)a fIN-Net működéséről, továbbá
\n
b)a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a fIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumról és annak eljárásáról.
\n
(2)A Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a fIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórum megkeresésére tájékoztatást ad az adott jogvitával összefüggő magyar jogszabályi rendelkezésekről.
\n
(3)A Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogviták rendezésével összefüggő tevékenységéről külön összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi az elnöknek.
\n
(4)A tájékoztató elfogadása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót nyilvánosságra hozza, és megküldi a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek.
\n
(5)A Pénzügyi Békéltető Testület köteles tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság felé a Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást adni.
\n
130. §(1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységéről évente összefoglaló
\n
tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig jóváhagyásra megküldi az elnöknek.
\n
(2)A tájékoztató jóváhagyása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót nyilvánosságra hozza és megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.
\n
NEGYEdIK RÉSZ AZ MNB KAPCSOLATAI MÁS SZERVEKKEL 34. Kapcsolat az Országgyűléssel
\n
131. §(1) Az Országgyűlés írásbeli vagy szóbeli eseti tájékoztatást kérhet az MNB elnökétől
\n
(2)Az MNB elnöke féléves rendszerességgel írásban beszámol az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának az MNB féléves tevékenységéről az éves beszámoló tartalmának megfelelő tartalommal.
\n
Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának kérésére a beszámolóval összefüggésben az MNB elnöke személyes megjelenésre és a beszámoló szóbeli kiegészítésére köteles.
\n
(3)Az Országgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának elnöke kérésére az MNB elnökét rendkívüli beszámolási kötelezettség is terheli.
\n
(4)Az MNB elnöke külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának.
\n
(5)Az MNB a pénzügyi év kezdete előtt működési költségeire, valamint beruházásaira vonatkozóan – az alapvető és egyéb feladatai vonatkozásában elkülönítetten – részletes éves tervet készít. A pénzügyi év lezárását követően összehasonlító elemzést készít a tervezett és a tényleges működési és beruházási költségek alakulásáról.
\n
Az elemzést a könyvvizsgáló véleményével ellátva az éves beszámolóval egyidejűleg megküldi az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék részére.
\n
(6)Az MNB az (5) bekezdésben meghatározott részletes éves terv elkészítésével egyidejűleg javaslatot tehet a felügyeleti díj külön jogszabályban meghatározott mértékének megállapítására, amelyet megküld az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága, valamint a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.
\n
(7)Az MNB elnökének (1)–(3) bekezdés szerinti beszámolási kötelezettségei nem eredményezhetnek beavatkozást az MNB döntéshozó szervei tagjai függetlenségébe, nem befolyásolhatják az MNB elnökének mint az EKB Általános Tanácsa tagjának fennálló státuszát és nem befolyásolják az Alapokmányból fakadó titoktartási kötelezettségek betartását.
\n
35.Kapcsolat a Kormánnyal, a minisztériumokkal és a nyilvánossággal
\n
132. §Az MNB feladataival és a pénzügyi közvetítőrendszer működésével kapcsolatos döntések és jogszabályok
\n
tervezeteire nézve ki kell kérni az MNB véleményét.
\n
133. §A miniszter a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének (a továbbiakban: tervezet) Kormány által történő
\n
elfogadását követően haladéktalanul tájékoztatja az MNB-t a tervezetről. Az MNB jogosult a tervezettel kapcsolatos véleményét közvetlenül megküldeni a miniszternek. Ezt a véleményt a Költségvetési Tanács ülésén az MNB elnöke jeleníti meg. Az így megjelenített vélemény azonban nem köti az MNB elnökét a Költségvetési Tanács tagjaként biztosított jogainak szabad gyakorlásában.
\n
134. §A Kormány ülésének az MNB feladatkörét érintő napirendi pontjához az MNB elnökét meg kell hívni
\n
135. §(1) Az MNB a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről
\n
–amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik – legalább negyedévente jelentést készít és hoz nyilvánosságra.
\n
A tájékoztatás módjáról és gyakoriságáról az MNB közleményt jelentet meg.
\n
(2)Az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről évente prudenciális, valamint fogyasztóvédelmi kockázati jelentést készít.
\n
(3)Az MNB a Kormány, illetve a Kormány tagjai részére a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről kérésre eseti információt nyújt.
\n
(4)Az MNB elnöke az MNB működésének irányításával összefüggő, a működés szempontjából kiemelten fontos, az igazgatóság 12. § szerinti jogkörében meghozott döntésekről a döntés meghozatalát követően tájékoztatja a minisztert. Az MNB köteles az általa végrehajtott devizaműveletekről, valamint az arany- és devizatartalékokról a minisztert hetente tájékoztatni. A miniszter és az MNB elnöke évente írásban megállapodnak az MNB által szolgáltatandó további információk köréről.
\n
(5)A Kormány felkérése alapján az MNB elláthatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben a Kormányra háruló feladatokat, amennyiben erről törvény eltérően nem rendelkezik.
\n
136. §A Kormány, a központi államigazgatási szervek az MNB kérésére tevékenységükkel kapcsolatban információt
\n
nyújtanak.
\n
137. §(1) A deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyed ügyletekre vonatkozó
\n
adatok, a tartalékkezeléssel összefüggő döntések és belső szabályok – amennyiben azok nem minősített adatok – az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak.
\n
Az adatok ezen határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.
\n
(2)A Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, és az igazgatóság döntésének meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, az alapvető feladat ellátásával kapcsolatos döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított harminc évig nem nyilvános, ezen határidő alatt – sem a döntés meghozatalát megelőzően, sem azt követően – a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére vonatkozó igény nem terjeszthető elő.
\n
138. §Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladata ellátása során tagként beléphet a pénzügyi felügyeleti
\n
hatóságok egymás közötti nemzetközi együttműködését előmozdító nemzetközi szervezetekbe.
\n
36.Kapcsolat a Nemzetközi Valutaalappal 139. § (1) A Nemzetközi Valutaalap által Magyarország tagságát illetően hozott határozat, valamint a Nemzetközi Valutaalap alapokmánya értelmében a Nemzetközi Valutaalapnak időszakonként fizetendő összegek tekintetében a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott megfelelő forrásokból Magyarország nevében kifizetést teljesítő szerv feladatait az MNB látja el, beleértve a Nemzetközi Valutaalap Különleges Lehívási Jogok főosztályában való részvétellel kapcsolatos fizetések teljesítését is.
\n
(2)Az MNB a Nemzetközi Valutaalap alapokmányával összhangban, Magyarország tagságával összefüggésben, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó váltókat állíthat ki a Nemzetközi Valutaalap javára.
\n
(3)A Nemzetközi Valutaalap alapokmánya által megkívánt pénzügyi szerv feladatát Magyarország részéről az MNB látja el. Ezzel összefüggésben az MNB jogosult Magyarország nevében a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának rendelkezései alapján végrehajtható valamennyi műveletet és ügyletet létrehozni és lebonyolítani és a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának rendelkezései alapján Magyarországnak átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében a pénzügyi szerv minőségében jogosultként eljárni.
\n
(4)A Nemzetközi Valutaalapnak Magyarországon tartott valutakészleteit kijelölt letéteményesként az MNB őrzi.
\n
37.Kapcsolat az Európai Unió egyes intézményeivel 140. § (1) Az MNB együttműködik
\n
a)a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladataira tekintettel
\n
aa)az Európai Bizottsággal,
\n
ab)az Európai felügyeleti Hatóságokkal, azaz az Európai Bankhatósággal, az Európai Biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal, az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal,
\n
ac)az Európai Rendszerkockázati Testülettel,
\n
ad)az Európai Biztosítási és foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal, valamint
\n
ae)az Európai Bankbizottsággal,
\n
b)a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladataira tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testülettel.
\n
(2)Az MNB teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok irányában fennálló bejelentési kötelezettségeket.
\n
(3)Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak
\n
a)biztosító vagy viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,
\n
b)harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt,
\n
c)az olyan befektetési alapkezelő számára kiadott – átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások kezelésére vonatkozó – engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,
\n
d)harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,
\n
e)harmadik országban bejegyzett biztosító által Magyarországon bejegyzett biztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett biztosító harmadik országbeli biztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését, f ) harmadik országban bejegyzett viszontbiztosító által Magyarországon bejegyzett viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett viszontbiztosító harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,
\n
g)pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozását, illetve annak megszűnését,
\n
h)a Hpt. 32/A. § (5) bekezdése szerinti határozatot,
\n
i)összevont alapú felügyelet során – a Hpt. 96/B. § (3)–(5) bekezdése tekintetében – alkalmazott eljárásokat,
\n
j)a Tpt. 181/J. § (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás eredményeként az MNB látja el az összevont alapú felügyeletet,
\n
k)valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítését és koordinátor kijelölését,
\n
l)a Magyarország területén bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országban történő letelepedése vagy tevékenysége akadályba ütközésének tényét,
\n
m)a Hpt. 168/A. § (3) bekezdése, a Tpt. 404. § (2) bekezdése és a Bszt. 177. § (2) bekezdése szerinti intézkedését,
\n
n)a hatáskörök átruházása tekintetében megkötött megállapodásait, beleértve az ilyen átruházást szabályozó pontos feltételeket is,
\n
o)a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok módosítását,
\n
p)az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ának alkalmazásával kapcsolatban bejelentett eseteket, a kockázatelemzéseket, az azokra vonatkozó adatokat és az adatok közzétételi helyeit,
\n
q)azokra a kötvényekre, jelzálog-levelekre, továbbá ezek kibocsátóira vonatkozó adatokat, amelyek megfelelnek az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelv (a továbbiakban: 2009/65/EK irányelv) 52. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak, valamint mellékeli a felsoroltakat tartalmazó jegyzéket és a felkínált biztosítékok jellegét meghatározó feljegyzést, valamint
\n
r)a hitelintézet részére kiadott tevékenységi (működési) engedély visszavonását.
\n
(4)Az MNB tájékoztatja
\n
a)az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot
\n
aa)a piaci visszaélésekről, valamint a befektetési vállalkozásokra és az árutőzsdei szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésével kapcsolatban kiszabott közigazgatási intézkedésről vagy szankcióról a nyilvánosságra hozatalt követően, valamint évente összesítő jelleggel,
\n
ab)az értékpapírt kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy értesítésével egyidejűleg a tájékoztató és annak bármely kiegészítése jóváhagyásáról, amellyel egyidejűleg a tájékoztató és a tájékoztató kiegészítő jegyzékeinek egy példányát is megküldi,
\n
ac)a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély, tőzsde alapítására vonatkozó engedély, tőzsdei tevékenység végzésére, befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásáról és visszavonásáról,
\n
ad)a Magyarországon székhellyel rendelkező szabályozott piacokról, amelynek jegyzékét megküldi, illetve a jegyzék változásáról,
\n
ae)azokról a bíróságon kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárásokról, amelyek a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek rendelkezésére állnak, af ) azokról a kötvényekről, jelzálog-levelekről, továbbá ezek kibocsátóiról, amelyek megfelelnek a 2009/65/EK irányelv 52. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak, valamint mellékeli a felsoroltakat tartalmazó jegyzéket és a felkínált biztosítékok jellegét meghatározó feljegyzést, valamint
\n
ag)a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról;
\n
b)az Európai Bankhatóságot
\n
ba)a hitelintézet számára kiadott tevékenységi (működési) engedélyről, valamint annak visszavonásáról,
\n
bb)a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyről,
\n
bc)a Hpt. 32/A. § (5) bekezdése szerinti határozatáról,
\n
bd)a pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozásáról és annak megszűnéséről,
\n
be)a Hpt. 96/C. § (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás eredményeként az MNB látja el az összevont alapú felügyeletet, bf ) a Hpt. 168/A. § (3) bekezdése szerinti intézkedéséről, valamint
\n
bg)a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról;
\n
c)az Európai Biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot
\n
ca)a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról,
\n
cb)a foglalkoztatói nyugdíjintézmény tevékenységi engedélyének kiadásáról és visszavonásáról.
\n
(5)A (3) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a tevékenységi engedélyt olyan biztosítónak adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett vállalkozás leányvállalata, és részletesen be kell mutatni ebben az esetben a vállalatcsoport szerkezetét.
\n
(6)A (3) bekezdés b) pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést az európai bankbizottság létrehozásáról szóló, 2003. november 5-i 2004/10/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankbizottságnak is meg kell küldeni.
\n
(7)A (3) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét.
\n
(8)Az MNB a (3) bekezdés g) és n) pontja szerinti bejelentést az Európai Gazdasági Térség állama pénzügyi felügyeleti hatóságainak is megküldi.
\n
(9)A Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság felé a Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást ad. 141. § (1) Az MNB a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások Hpt. és Bszt. szerinti javadalmazási politikájával kapcsolatban jogszabály alapján nyilvánosságra hozott adatokat a javadalmazási trendek értékelése céljából összegyűjti. Az MNB ezt az információt megküldi az Európai Bankhatóságnak.
\n
(2)Az MNB a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetében a külön jogszabályban meghatározott javadalmazási politika elemzése céljából információt gyűjt azon vezető tisztségviselők és munkavállalók számáról, akik évi 300 millió forintos vagy afölötti javadalmazási kategóriában helyezkednek el.
\n
Az MNB ezen információkat továbbítja az Európai Bankhatóságnak.
\n
38.Felügyeleti kollégium 142. § (1) Az MNB mint a külön törvényben meghatározott konszolidáló felügyeleti hatóság, az összevont alapú felügyeleti feladatok összehangolása – ideértve a válsághelyzetek kezelésében történő együttműködést is –, valamint a harmadik országok hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságaival történő megfelelő együttműködés biztosítása érdekében felügyeleti kollégiumot hoz létre.
\n
(2)A felügyeleti kollégium az Európai Unió tagállamainak érintett, hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságaival közösen biztosítja:
\n
a)a pénzügyi felügyeleti hatóságok közötti információcserét;
\n
b)a feladatok önkéntes átadásáról és adott esetben a hatáskörök önkéntes átruházásáról történő megállapodást;
\n
c)mindazon vállalkozások csoportszintű kockázatelemzésén alapuló felügyeleti felülvizsgálati programok kialakítását, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen kiterjed;
\n
d)a felügyeleti munka hatékonyságának növelését;
\n
e)a tagállamok esetleges eltérő szabályozására is figyelemmel, a prudenciális követelmények következetes alkalmazását mindazon vállalkozások tekintetében, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen kiterjed; f ) a Hpt. 96/C. § (11) bekezdése szerinti együttműködést.
\n
(3)A felügyeleti kollégium az MNB és a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságainak konzultációját követően, az MNB által kidolgozott írásbeli megállapodás alapján jön létre és működik. Az MNB a felügyeleti kollégiumban való részvételre az érintett EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű biztosítói anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyelő hatóságokat, az érintett – külön törvényben meghatározott – rendszerszinten jelentős fióktelepeket felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságokat, szükség szerint az érintett központi bankokat és az összevont alapú vagy pénzügyi konglomerátum szintű kiegészítő felügyeléshez kapcsolódóan adott esetben a harmadik érintett ország hatáskörrel rendelkező hatóságait kérheti fel.
\n
(4)A kollégium ülésein az MNB elnöke által kijelölt személy látja el az elnöki feladatokat. Az MNB dönt arról, hogy a felügyeleti kollégium adott ülésén vagy adott tevékenységében a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságai közül melyek vegyenek részt, tekintettel a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának adott tevékenységben betöltött szerepére. Az MNB tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait az ülés várható témáiról és az azon hozott döntésekről.
\n
(5)Az MNB akkor is köteles felügyeleti kollégiumot létrehozni, ha magyarországi székhelyű, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás az Európai Unió másik tagállamában rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített, azzal, hogy ezen felügyeleti kollégium működésére a (3) és (4) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandóak.
\n
(6)Az MNB tájékoztatja az Európai Bank Hatóságot a felügyeleti kollégium tevékenységéről és közli vele a felügyeleti konvergencia szempontjából lényeges információkat.
\n
(7)Az MNB a fogadó ország felügyeleti szerepét ellátva részt vesz más külföldi pénzügyi felügyeleti hatóság által alapított felügyeleti kollégium tevékenységében.
\n
143. §Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva létrehozza és működteti a 648/2012/EU
\n
rendelet 18. cikkében meghatározott kollégiumot.
\n
39.Kapcsolat az Állami Számvevőszékkel 144. § Az MNB könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívásának kezdeményezését megelőzően az MNB elnöke kikéri az Állami Számvevőszék elnökének a véleményét.
\n
40.Az MNB számlavezetési tevékenysége 145. § (1) Az MNB vezeti
\n
a)a kincstári egységes számlát és
\n
b)az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság pénzforgalmi számláját.
\n
(2)Az MNB a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után a piaci kamatnak, de legfeljebb a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizet a központi költségvetés javára.
\n
41.Kapcsolat az államháztartással 146. § Az MNB nem nyújthat folyószámlahitelt vagy bármely más hitelt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. cikkében meghatározott közszektor számára, továbbá ezektől közvetlenül nem vásárolhat adósságinstrumentumot, figyelembe véve a Szerződés 104. cikkében és a 104b. cikke (1) bekezdésében említett tilalmak alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározásáról szóló 1993. december 13-i 3603/93/EK rendeletben foglaltakat.
\n
147. §(1) Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és kötelezettségeinek a tárgyév utolsó napján érvényes
\n
hivatalos árfolyamon történő értékeléséből származó árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.
\n
(2)Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözetet
\n
–a nyitóállomány visszavezetése után – a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.
\n
(3)Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott forintárfolyam kiegyenlítési tartalék és deviza-értékpapír kiegyenlítési tartalék az MNB saját tőkéjének része.
\n
(4)Ha az (1) és a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok összege a rendelkezésre álló adatok alapján negatív egyenlegű, és ezen negatív egyenleg meghaladja az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény pozitív összegét, akkor a negatív egyenlegnek az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény pozitív összegét meghaladó mértékéig, illetve az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény negatív egyenlege esetén a kiegyenlítési tartalékok negatív egyenlegének mértékéig a tárgyévet követő év március 31-éig a központi költségvetés az eredménytartalék javára pénzben térítést nyújt, amit a tárgyévi mérlegben el kell számolni.
\n
(5)Ha az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok összege a végleges adatok alapján – figyelemmel a (4) bekezdés szerinti térítésre is – negatív egyenlegű, és ezen negatív egyenleg meghaladja az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény összegét, akkor a negatív egyenlegnek az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény összegét meghaladó mértékéig a 6. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatás részvényes általi kézhezvételét követő nyolc napon belül a központi költségvetés az eredménytartalék javára pénzben térítést nyújt. Ha a (4) bekezdés szerinti térítés meghaladja a végleges adatok alapján megállapított térítési szükségletet, akkor a túlfizetést az MNB a 6. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás részvényes általi kézhezvételét követő nyolc napon belül a központi költségvetésnek megtéríti közvetlenül az eredménytartalék terhére. E tételeket a kifizetések évében kell a mérlegben kimutatni.
\n
148. §(1) Az MNB az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévő értékpapírok – ide nem értve a részvényeket
\n
–tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat.
\n
(2)Az állam megbízása alapján az MNB közreműködhet az állam devizában történő hitelfelvételeiben és külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi követeléseinek kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
\n
(3)Az MNB az állammal vagy az állam megbízottjaként piaci feltételek mellett határidős és fedezeti ügyleteket köthet.
\n
ÖTÖdIK RÉSZ AZ MNB SZERVEINEK TAGJAIRA ÉS A TOVÁBBI ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 42. Az elnök, az alelnökök, a Monetáris Tanács és a felügyelőbizottság tagjainak díjazása
\n
149. §(1) Az elnök tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től származó
\n
havi bére a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese.
\n
(2)A Monetáris Tanács elnökhelyettesi tisztségét betöltő MNB alelnök MNB-től származó bére az elnök bérének 80%-a.
\n
Az MNB további alelnökeinek MNB-től származó bére az elnök bérének 70%-a.
\n
(3)A Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjainak MNB-től származó bére az elnök bérének 60%-a.
\n
(4)Az elnök, az alelnökök, továbbá a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai a MNB-től származó egyéb juttatásokra (ideértve a nem pénzbeni, természetbeni és szociális juttatásokat) azonos feltételekkel jogosultak.
\n
(5)A felügyelőbizottság elnökének tiszteletdíja havi bruttó 1 200 000 forint.
\n
(6)A felügyelőbizottság további tagjainak tiszteletdíja havi bruttó 800 000 forint.
\n
(7)Az MNB elnökét és alelnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg.
\n
(8)Az MNB Monetáris Tanácsának tagjai megbízatásuk 9. § (8) bekezdés a) pontja szerinti megszűnését követő 6 hónapig hitelintézetnél munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthetnek. E tilalom ellentételezéseképpen a megbízatásuk 9. § (8) bekezdés a) pontja szerinti megszűnésekor hat havi bérükkel azonos összegű juttatás illeti meg őket.
\n
43.Titoktartási kötelezettség és az alkalmazottak jogállása 150. § (1) Az MNB alkalmazottai és felügyelőbizottsági tagjai kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, banktitkot, értékpapírtitkot, fizetési titkot, pénztártitkot, biztosítási titkot, foglalkoztatói nyugdíjtitkot és üzleti titkot megőrizni, ezen adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokat betartani.
\n
Ez a kötelezettség a megbízatás megszűnését követően is fennmarad.
\n
(2)Az MNB alkalmazottai szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint az MNB nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. Az MNB alkalmazottai a szakmai titkot jogosulatlanul nem tehetik közzé és nem hasznosíthatják.
\n
151. §(1) Az MNB alkalmazottaira – e törvényben szabályozott kivételekkel – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi
\n
I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
\n
(2)Az Mt. 204. § (3) bekezdése, 205. §-a és 207. §-a az MNB-re, illetve alkalmazottaira nem alkalmazandó.
\n
44.Összeférhetetlenség 152. § (1) Az MNB-nek a 9., a 13., a 97. és a 100. § hatálya alá tartozó, valamint a 4. § (7)–(9) bekezdésében meghatározott alapvető feladatokat ellátó alkalmazottja – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nem létesíthet és nem tarthat fenn tagsági vagy részvényesi viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetnél.
\n
(2)Nem jelenti az (1) bekezdés szerinti tilalom sérelmét az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, szövetkezeti hitelintézeti, vagy biztosító egyesületi tagsági viszony, a 79. § (2) bekezdése szerinti nonprofit gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagsági viszony, valamint azon pénzügyi intézménynél betöltött (1) bekezdés szerinti jogviszony, amelyben az MNB részesedéssel rendelkezik.
\n
(3)Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja öröklés kivételével:
\n
a)értékpapírt – kivéve állampapírt, letéti jegyet, kollektív befektetési értékpapírt, jelzáloglevelet –, vagy
\n
b)az a) pontban fel nem sorolt egyéb, a Bszt. 6. §-a szerinti pénzügyi eszközt nem szerezhet.
\n
(4)Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja
\n
a)jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a fennálló, illetve tulajdonában lévő, és
\n
b)a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul nyilatkozik az öröklés útján szerzett tagsági vagy részvényesi jogviszonyáról, illetve minden olyan pénzügyi eszközéről, amelyet jogviszonya létesítését követően nem szerezhet.
\n
(5)Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja tagsági vagy részvényesi jogviszonyát, illetve értékpapírját és egyéb pénzügyi eszközét az MNB-vel való jogviszonya keletkezésének időpontjától, vagy az öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését számított három hónapon belül megszünteti, illetve elidegeníti.
\n
(6)Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja haladéktalanul bejelenti, ha a jogviszonya keletkezésének időpontját követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezettel tagsági vagy részvényesi jogviszonyt létesített, értékpapírt vagy a Bszt.
\n
6. §a szerinti egyéb pénzügyi eszközt szerzett
\n
(7)Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik biztosító egyesületben, magánnyugdíjpénztárban, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban fennálló tagsági viszonyáról.
\n
(8)Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik arról, hogy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezettel vezető tisztségviselői jogviszonyban, felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja a jogviszonya keletkezésének időpontját követően keletkezett ilyen jogviszonyt haladéktalanul bejelenti.
\n
(9)Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja
\n
a)az (1) bekezdésben foglalt jogviszonya megszüntetéséig,
\n
b)az (5) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, valamint
\n
c)a (6)–(8) bekezdésben meghatározott esetben nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.
\n
153. §(1) Az MNB-nek a 4. § (1)–(6) bekezdésében meghatározott alapvető feladatokat ellátó alkalmazottja – ha törvény
\n
eltérően nem rendelkezik – nem létesíthet és nem tarthat fenn munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelőbizottsági tagságot pénzügyi intézménynél – ide nem értve azon pénzügyi intézményt, amelyben az MNB részesedéssel rendelkezik –, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személynél, befektetési vállalkozásnál, az Országos Betétbiztosítási Alapnál és a Befektető-védelmi Alapnál.
\n
(2)Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben és befektetési vállalkozásban – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – befolyással nem rendelkezhet.
\n
(3)Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja
\n
a)a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a meglévő és
\n
b)a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul nyilatkozik a jogviszonyának fennállása alatt öröklés útján szerzett, pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban lévő befolyásáról és a befolyását az MNB-vel létrejövő jogviszonya keletkezésének az időpontjától számított, illetve az öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő három hónapon belül megszünteti.
\n
(4)Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja a Bszt. szerinti pénzügyi eszköz szerzését
\n
–az állampapír, a nyilvános, nyílt végű befektetési alap által kibocsátott befektetési alapjegy kivételével – a megszerzést követő három munkanapon belül bejelenti.
\n
(5)Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja az (1)–(3) bekezdésben foglalt jogviszonya, befolyása megszüntetéséig, valamint a (4) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.
\n
(6)A Monetáris Tanács tagja, valamint az MNB alkalmazottja a 152. §-ban, az (1)–(5) bekezdésben, a 154–156. §-ban meghatározott összeférhetetlenségre vonatkozó szabályoktól eltérően – bejelentési kötelezettség nélkül
\n
–létesíthet és tarthat fenn az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaságnál – a munkaviszony kivételével – igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagsági viszonyt, valamint az MNB által létrehozott alapítvány kezelőszervében, kuratóriumában, felügyelőbizottságában – a munkaviszony kivételével – tagsági viszonyt.
\n
154. §(1) Az MNB-nek a 9. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt
\n
csak az MNB elnökének előzetes engedélyével létesíthet vagy tarthat fenn, kivéve a tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet, amelyet köteles bejelenteni.
\n
(2)Az MNB-nek a 152. és a 153. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja
\n
a)a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban fennálló befolyásáról, és
\n
b)haladéktalanul nyilatkozik, ha jogviszonya fennállása alatt az a) pontban meghatározott befolyást szerzett.
\n
(3)Az MNB alkalmazottja haladéktalanul bejelenti, ha a jogviszonya keletkezésének időpontjában vagy a jogviszonya fennállása alatt a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban befolyással rendelkezik, vagy befolyást szerez.
\n
(4)Az MNB alkalmazottja a jogviszonya keletkezésének időpontjában köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. Az MNB alkalmazottja a jogviszonya keletkezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a szövetkezeti hitelintézettel szemben tartozása áll fenn.
\n
(5)Az MNB alkalmazottja
\n
a)a jogviszonya keletkezésének időpontjában írásban nyilatkozik arról, hogy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója pénzügyi intézménynél, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személynél vagy befektetési vállalkozásnál vezető tisztségviselői jogviszonyban, felügyelőbizottsági tagsági viszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, és
\n
b)haladéktalanul bejelenti, ha a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának az a) pontban meghatározott jogviszonya keletkezett.
\n
(6)Az MNB alkalmazottja az (1)–(5) bekezdésben meghatározott esetben nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.
\n
155. §(1) Az MNB-nek a 9. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja a 152–154. §-ban foglalt bejelentéseket és nyilatkozatokat
\n
a munkáltatói jogkör gyakorlójának teszi meg.
\n
(2)Az MNB-ben nem létesíthető olyan jogviszony, amelynek eredményeként az MNB alkalmazottja közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.
\n
(3)Az MNB a 152–154. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, annak ellenőrzése céljából az alkalmazottak által tett bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkaviszony megszűnését követő három évig nyilvántartja.
\n
(4)A 152–154. § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk.-ban ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.
\n
156. §(1) A Monetáris Tanács tagja csak e törvény szerinti döntéshozói feladataival összeegyeztethető egyéb tevékenységet
\n
végezhet, pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, önkormányzati vagy állami vezető és köztisztviselő.
\n
(2)A Monetáris Tanács tagja nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja.
\n
(3)Az MNB elnöke és alelnökei további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthetnek.
\n
(4)A Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti tagja bejelentési kötelezettség mellett létesíthet olyan további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, amely nem eredményez összeférhetetlenséget a monetáris tanácsi tagságával.
\n
(5)A Monetáris Tanács tagja létesíthetnek tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet jelentő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, amelyet annak létesítése előtt kötelesek bejelenteni.
\n
(6)A Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja a 152. §-ban és az (5) bekezdésben foglalt bejelentési, és nyilatkozattételi kötelezettségének a köztársasági elnöknél, a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés
\n
c)pontja szerinti tagja a 152. §-ban, valamint a (4) és (5) bekezdésben foglalt bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettségének az Országgyűlés elnökénél tesz eleget.
\n
(7)A Monetáris Tanács tagjára nézve a 152. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokat az MNB-vel fennálló munkaviszonya megszűnését követően is hat hónapig alkalmazni kell.
\n
(8)A Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja összeférhetetlenségét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök, a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagja összeférhetetlenségét az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának javaslatára az Országgyűlés elnöke mondja ki.
\n
(9)Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően az összeférhetetlenséget megalapozó körülmény megszűnik, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.
\n
(10)A felügyelőbizottság tagjaira nézve a 154. és 155. § rendelkezéseit alkalmazni kell.
\n
45.Vagyonnyilatkozat 157. § (1) Az MNB elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai az országgyűlési képviselőkkel azonos módon, azonos tartalommal és gyakorisággal tesznek vagyonnyilatkozatot. Az évenkénti vagyonnyilatkozatot a kötelezettség esedékessé válásának évében az azt megelőző év december 31-ei állapotára vonatkozóan, a kinevezéskor, illetve a felmentéskor esedékes vagyonnyilatkozatot a kinevezés, illetve a felmentés napjának állapotára vonatkozóan kell megtenni.
\n
A nyilatkozattételre kötelezett saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házasvagy élettársának, valamint gyermekeinek az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
\n
(2)A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága tartja nyilván. A Monetáris Tanács tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai vagyonnyilatkozatára, illetve az azzal kapcsolatos eljárásra az e §-ban meghatározott eltérésekkel az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára, illetve vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezheti az Országgyűlés elnökénél.
\n
HATOdIK RÉSZ VEGYES RENdELKEZÉSEK 46. Jegybanki jogosultságok 158. § (1) Az MNB elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében javaslatot tehet a Kormánynak jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére, illetve a Kormány tagjának jogszabály megalkotására.
\n
Az MNB elnökének döntése szerint a javaslattétel a nyilvánosság útján is történhet.
\n
(2)Az MNB elnökének a Kormánynak tett, az (1) bekezdésben meghatározott javaslatával összefüggésben a Kormány nevében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, a Kormány tagjának tett javaslat esetén a Kormány tagja a javaslat kézhezvételét vagy nyilvánosságra hozatalát követő 15 munkanapon belül köteles az MNB elnökét – amennyiben a javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, a nyilvánosság útján – tájékoztatni a jogszabály megalkotására, illetve kezdeményezésére irányuló eljárás megindulásáról, törvényi szintű szabályozás esetén az Országgyűlés elé terjesztés határidejéről, rendeleti szintű szabályozás esetén a kihirdetés határidejéről, jogszabály megalkotására, illetve kezdeményezésére irányuló eljárás hiányában a Kormány – a Kormány tagjának tett javaslat esetén – a Kormány tagja döntésének indokairól.
\n
(3)Ha a (2) bekezdés alapján megadott határidő eredménytelenül telt el, a javaslat címzettje haladéktalanul köteles az MNB elnökét – amennyiben a javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, a nyilvánosság útján – tájékoztatni a késedelem okairól, valamint – egyetértése esetén – az Országgyűlés elé terjesztés vagy a kihirdetés új határidejéről.
\n
159. §(1) Az MNB jogosult
\n
a)a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti pénzforgalmi szolgáltató,
\n
b)a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
\n
c)a Hpt. szerinti fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezet,
\n
d)a pénzfeldolgozási tevékenységet végző szervezet,
\n
e)a központi értéktár, f ) az Országos Betétbiztosítási Alap,
\n
g)a Befektető-védelmi Alap,
\n
h)a 4. § (1), (4), (5) és (7) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásával összefüggésben bármely más belföldi szervezet és
\n
i)külföldi jegybank, valamint a 4. § (1), (4), (5) és (7) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásával összefüggésben, továbbá nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek ellátása érdekében bármely más külföldi szervezet részére forintban és külföldi pénznemben bankszámlát vezetni.
\n
(2)Az MNB a 4. § (1)–(5) és (7) bekezdésében foglalt feladatai ellátása során jogosult forintban, külföldi pénznemben és nemesfémekkel a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bármely egyéb műveletet végezni.
\n
(3)Az MNB a 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott feladata ellátása során a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásként pénzügyi eszköz letéti őrzését és nyilvántartását láthatja el, ehhez kapcsolódóan ügyfélszámlát vezethet, továbbá letétet kezelhet és ehhez kapcsolódóan értékpapírszámlát vezethet, valamint nyomdai úton előállított értékpapír esetén azt nyilvántarthatja és ügyfélszámlát vezethet.
\n
(4)Az MNB a nyomozó hatóság és az ügyészség tevékenységének támogatása céljából, a monetáris finanszírozás 146. § szerinti tilalmának betartásával jogosult forint és külföldi bankjegyeket biztosítani e szervek részére a nyomozati tevékenységhez.
\n
160. §(1) Az MNB-t a 4. § (1)–(7) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben keletkező követelése
\n
alapján belföldi adósának bármilyen címen birtokába jutott vagyona felett törvényes zálogjog illeti meg. Az MNB követelését törvényes zálogjoga alapján a zálogtárgyakból bírósági eljárás nélkül, a legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki. E rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az MNB rendelkezésére bocsátott óvadékból történő kielégítésre is.
\n
(2)A 4. § (1)–(7) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásával összefüggésben az MNB javára szolgáló zálogjog és óvadék esetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvénynek a zálogjog és az óvadék közvetlen érvényesíthetőségének korlátozására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
\n
(3)Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az Európai Unió másik tagállamának központi bankja, valamint az EKB javára, a központi banki feladataik ellátásával kapcsolatosan nyújtott biztosítékokra is.
\n
(4)Az MNB a 18. §-ban meghatározott tevékenységéből eredő, a hitelintézetekkel szemben keletkezett követeléseit a hitelintézetek részére vezetett pénzforgalmi számlák terhére – hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás teljesítését megelőző sorrendben – elégítheti ki.
\n
161. §Az MNB ellen bírósági eljárás belföldön csak székhelyén indítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik
\n
a munkaviszonyból származó perekre.
\n
162. §(1) Az MNB könyveinek és e könyvekből vett cégszerűen aláírt kivonatoknak közokirati bizonyító erejük van
\n
(2)Az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban, a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot alapíthat vagy alapítványt hozhat létre. 47. Az MNB adatkezelése
\n
163. §(1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében, az 57. §-ban meghatározottakon túl nemzetközi
\n
együttműködés során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat az MNB kizárólag a Pénzügyi felügyeletek Európai Rendszerében történő részvételhez kapcsolódó feladatok ellátásához használhatja fel, valamint egyedi adatokat ezen feladatok ellátásához adhat ki külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak.
\n
(2)Az MNB által kezelt adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak, ha az megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott adatok kezeléséhez. Az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságoknak történő adattovábbítást automatikusan úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli és azzal egyenértékű jogi védelmet biztosító adattovábbításra kerülne sor.
\n
(3)A MNB a kormányzati ellenőrzési szerv rendelkezésére bocsátja mindazon adatokat, amelyek kezelésére a kormányzati ellenőrzési szerv az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 63. §
\n
(1)bekezdés g) pontjában és azzal összefüggésben az Áht. 63. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai ellátásához törvény alapján jogosult.
\n
48.Közérdekű igényérvényesítés 164. § (1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a 39. §-ban meghatározott törvények és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe vagy a 81. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott rendelkezésekbe ütközik, továbbá akinek tevékenységével kapcsolatban felmerül a Ptk. szerinti tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazása, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.
\n
(2)A jogsértés bekövetkezésétől számított három év eltelte után perindításnak nincs helye. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
\n
(3)Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma – a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül – egyértelműen megállapítható, az MNB kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet az ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.
\n
(4)A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult fogyasztóknak a körét és az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat, amelyek tekintetében a jogsértés tényét megállapította, illetve amelyek jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére.
\n
(5)A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az MNB-t, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza.
\n
(6)Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a jogsértő köteles a (4) bekezdés szerint meghatározott jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.
\n
(7)Az e § szerinti, az MNB általi igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.
\n
(8)A keresetindítási jog az (1) és a (2)–(7) bekezdésben meghatározottak szerint megilleti
\n
a)a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeket, továbbá
\n
b)azokat az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított egységeket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény a 41. § (1) bekezdésében meghatározott irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésén alapul.
\n
49.Részesedésszerzés és osztalékfizetés 165. § (1) Az MNB-nek – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – sem belföldi, sem külföldi szervezetben nem lehet részesedése.
\n
(2)Az MNB részesedést szerezhet és tarthat fenn
\n
a)a tevékenységével összefüggésben létrehozott,
\n
b)a fizetési rendszer működtetése tevékenységet vagy
\n
c)tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári és központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetben.
\n
(3)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott feladatainak teljesítése során végrehajtott műveletei keretében történő, szabályozott piacra bevezetett, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok megszerzésére, azzal, hogy az MNB nem szerezhet a Bszt. szerinti minősített befolyást a kibocsátóban.
\n
Az MNB a 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott feladatai keretében nem szerezhet közvetlenül a kibocsátótól tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokat.
\n
(4)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB 4. § (3) bekezdésében meghatározott feladatának teljesítése során végrehajtott részesedésszerzésére.
\n
(5)Az MNB az Alapokmány 28. és 29. cikkében meghatározottak szerinti arányban járul hozzá az EKB tőkéjéhez.
\n
166. §(1) Az MNB a – 147. § (5) bekezdése alapján a kiegyenlítési tartalékok negatív összegének ellentételezésére fel nem
\n
használt – tárgyévi eredményéből vagy az eredménytartalékból az igazgatóság 12. § (4) bekezdés b) pontja alapján meghozott döntésében foglaltak szerint fizet osztalékot.
\n
(2)Az MNB osztalékelőleget nem fizet.
\n
(3)Amennyiben a tárgyévi veszteség összege az eredménytartalékot meghaladja, a különbözetet a központi költségvetés közvetlenül az eredménytartalék javára a tárgyévi beszámolóról történő, a 6. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatás részvényes általi kézhezvételét követő 8 napon belül megtéríti.
\n
(4)A részvényes az eredménytartalék javára pénzben tőkejuttatást nyújthat.
\n
50.A felügyeleti díj fizetésének szabályai 167. § (1) A felügyeleti díj bevallását az MNB honlapján közzétett nyomtatványon kell teljesíteni.
\n
(2)A díjfizetésre kötelezett a felügyeleti díj összegét külön jogszabályban meghatározott módon számítja ki, és az (1) bekezdésben meghatározott nyomtatványt a megfizetésre vonatkozó határidőn belül kitöltve az MNB-hez benyújtja.
\n
(3)A díjfizetésre kötelezett akkor is köteles a bevallást benyújtani, ha a kiszámítási időszakban díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik. A díj megfizetése a díjszámítási és bevallási kötelezettséget nem pótolja.
\n
(4)Ha a díjfizetésre kötelezett nem tesz eleget a (2)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségének, az MNB ellenőrzési eljárást indít.
\n
(5)Bevallás benyújtására nem köteles a tőkepiaci függő ügynök, a független pénzpiaci közvetítő és a független biztosításközvetítő.
\n
168. §(1) A külön jogszabály szerint kiszámított alapdíjat a naptári év első napján engedéllyel rendelkező, illetve az MNB
\n
nyilvántartásában szereplő díjfizetésre kötelezett évente egy összegben, január 31-éig utalja át az MNB számlájára.
\n
(2)A díjfizetésre kötelezett a külön jogszabály szerint kiszámított változó díj összegét negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utalja át az MNB számlájára.
\n
(3)Az év közben negyedévente kiszámított és bevallott díjakon kívül – ha az adott évről készített éves beszámolónak a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek közgyűlése vagy taggyűlése általi elfogadása miatt szükséges – a tárgyévre meghatározott díjkülönbözetet a tárgyévet követő év második negyedévére vonatkozó bevallásban külön korrekciós tételként kell bevallani.
\n
(4)A díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettség a tárgyévet követő év második negyedéves díjszámításából származó díjfizetési kötelezettséggel egy időben válik esedékessé. A díjkülönbözet miatti túlfizetés összegével a tárgyévet követő év második negyedévében esedékessé váló díjtartozás csökkenthető.
\n
169. §(1) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj összegét az MNB elnöke határozatában állapítja meg és kötelezi
\n
a díjfizetésre kötelezettet annak megfizetésére.
\n
(2)A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a 168. §-ban meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
\n
(3)A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.
\n
51.Az MNB bevételei 170. § (1) A MNB bevételét képezi
\n
a)a felügyeleti díj,
\n
b)az MNB által kiszabott bírságok,
\n
c)az igazgatási-szolgáltatási díj és
\n
d)az egyéb – a)–c) pontba nem tartozó – bevétel.
\n
(2)Az MNB számára megfizetett bírság összegével megegyező összeget a (3) bekezdés szerinti célokra fordít, az e célra fel nem használt összeget az eredménytartalék javára kell elszámolni.
\n
(3)Az MNB által kiszabott bírságból származó bevétel
\n
a)közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés elősegítésére, támogatására,
\n
b)közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítésére, támogatására,
\n
c)a pénzügyi kultúra erősítésére, terjesztésére, a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, valamint ezen célok elősegítésére, így különösen a kapcsolódó oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztésére,
\n
d)alapítványi támogatásra, valamint
\n
e)karitatív célra fordítható.
\n
IX. FeJezet zÁró reNdeLKezéseK 52. Felhatalmazó rendelkezések 171. § (1) felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza:
\n
a)a Monetáris Tanács döntésének megfelelően az alapkamat mértékét,
\n
b)a Monetáris Tanács döntésének megfelelően a kötelező tartalékráta mértékét, és a kötelező jegybanki tartalék után fizetendő kamat mértékét,
\n
c)a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását, képzésének és elhelyezésének módját, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedéseket,
\n
d)a bankjegyek és az érmék – ideértve az emlékbankjegyeket és az emlékérméket is – kibocsátását, címletét, külső jegyeit, bevonását,
\n
e)a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos, a 24. §
\n
(1)bekezdésében meghatározott technikai és egyéb feladatokat, f ) a 24. § (5) bekezdése szerint adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek körét, az adatszolgáltatás módját és tartalmát,
\n
g)a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, továbbá az MNB által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat készítésének vagy készíttetésének engedélyezési feltételeit, valamint az utánzat előállításával, nyilvántartásával, őrzésével és megsemmisítésével kapcsolatos követelményeket,
\n
h)az euróutánzatokra – ideértve az euróérmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is – vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével, az euroérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével,
\n
i)a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók körét, a szolgáltatás módját és határidejét, valamint az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentéssel kapcsolatos kérdéseket,
\n
j)a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjára és feltételeire vonatkozó szabályokat,
\n
k)a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntésének megfelelően a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése, azok csökkentése, a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése érdekében szükséges intézkedéseket:
\n
ka)a túlzott hitelkiáramlás kockázatainak csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket,
\n
kb)az anticiklikus tőkepuffer képzésének és működésének feltételeit,
\n
kc)a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében szükséges követelményeket,
\n
kd)a rendszerszinten jelentős intézmények csődvalószínűségét csökkentő többletkövetelményeket.
\n
(2)felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és 27. § (2) bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza
\n
a)a fizetési forgalomban a fizetési megbízások lebonyolításának, továbbá a fizetési módok részletes szabályait,
\n
b)a készpénzforgalmazás feltételeit,
\n
c)a pénzfeldolgozási tevékenység szabályait és
\n
d)a Hpt. szerinti fizetési rendszer működtetése tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat.
\n
(3)felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és a 28. § (1) és
\n
(2)bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza
\n
a)a Hpt. szerinti fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezetek üzletszabályzatának tartalmi és formai követelményeit és a tevékenység végzéséhez szükséges szabályzatokra vonatkozó követelményeket;
\n
b)a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzatának tartalmi és formai követelményeit, továbbá
\n
ba)az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,
\n
bb)az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,
\n
bc)az elszámolás és a teljesítés rendjét,
\n
bd)a kockázatok kezelésének szabályait,
\n
be)a kötelező biztosíték képzésének, felhasználásának szabályait, bf ) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait és
\n
bg)a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit;
\n
c)a központi értéktár esetében
\n
ca)az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,
\n
cb)az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,
\n
cc)a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit és
\n
cd)a kockázatok kezelésének szabályait;
\n
d)a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet esetében
\n
da)az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,
\n
db)az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,
\n
dc)a központi szerződő fél által garantált ügyletek teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,
\n
dd)a kockázatok kezelésének szabályait,
\n
de)a kötelező biztosítékok képzésének, felhasználásának szabályait, df ) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait és
\n
dg)a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit és
\n
dh)elszámolás és teljesítés rendjét.
\n
172. §(1) felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai
\n
keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntésének megfelelően a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyre és szervezetre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb kilencven napra egyes, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben tiltsa meg, korlátozza vagy feltételekhez kösse, abban az esetben, ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el.
\n
(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában jelentős kockázattal jár azon tevékenység végzése, amely alapján – az érintett tevékenységet végző személyek és szervezetek száma vagy az érintett tevékenységet végző szervezet vagy személy ügyfeleinek, hitelezőinek száma, illetve a tevékenységgel érintett ügyleti érték alapján – megalapozottan feltehető, hogy
\n
a)nagyszámú, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet ügyfelének, hitelezőjének érdeke sérül, vagy
\n
b)a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága csökken.
\n
(3)Az egyes tevékenységek végzésének feltételeit az (1) bekezdés szerinti rendeletben úgy kell meghatározni, hogy az a (2) bekezdés szerinti jelentős kockázat elhárítására alkalmas legyen, és ne eredményezze a jelentős kockázat mérsékléséhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban a szerződési szabadság korlátozását.
\n
(4)Az MNB elnöke az (1) bekezdésben meghatározott rendelet meghozataláról és annak szükségességének indokairól a döntést követően, de a kihirdetést megelőzően tájékoztatja a Kormányt.
\n
173.§ felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza:
\n
a)a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató esetében az MNB hatáskörébe tartozó eljárások – ide nem értve a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés iránti eljárást – tekintetében
\n
aa)az alapításra, létesítésre vonatkozó engedélyezésre,
\n
ab)egyesülésre, szétválásra vonatkozó engedélyezésre,
\n
ac)nyilvántartásba vételre,
\n
ad)tevékenységi engedély megadására,
\n
ae)határon átnyúló tevékenység bejelentésére, af ) fióktelep létesítésére,
\n
ag)a szabályzatának jóváhagyására vagy módosítására,
\n
ah)a minősített befolyás engedélyezésére,
\n
ai)a független és függő közvetítő igénybevételéhez szükséges engedélyezésre vagy nyilvántartásba vételre irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére,
\n
b)a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, továbbá az MNB által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat készítésének vagy készíttetésének engedélyezésére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj megfizetésére,
\n
c)az MNB által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvekre,
\n
d)a 59. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján alkalmazandó formanyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmára, formájára és benyújtására,
\n
e)az 1. mellékletben meghatározott kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyekben a szervezet és az MNB között kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjére, módjára, tartalmára és formájára, továbbá az MNB által működtetett kézbesítési tárhely működtetésére és használatára vonatkozó részletes szabályokat. 174. § (1) Az MNB elnökének rendelete esetében az igazságügyért felelős miniszter véleményét nem kell kikérni.
\n
(2)A 171. § (1) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletet annak hatálybalépése előtt 15 nappal kell kihirdetni.
\n
(3)Az MNB a 171. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott rendelet kibocsátását megelőzően tájékoztatja az Európai Rendszerkockázati Testületet. 53. Hatálybalépés 175. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
\n
(2)Az 1–174. §, a 176–177. §, a 178. § (1)–(4), (6)–(9) bekezdése, a 179. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 180. §, a 182. §, a 184–186. § és a 188. § 2013. október 1-jén lép hatályba.
\n
(3)A 187. § 2014. március 15-én lép hatályba.
\n
54.Átmeneti rendelkezések 176. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete (a továbbiakban: PSZÁf) 2013. október 1-jén – (2)–(8) bekezdésben és a 177–183. §-ban foglaltak figyelembevételével – megszűnik.
\n
(2)Az e törvényben meghatározott kivétellel 2013. október 1-jétől – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. § (5) bekezdése szerinti kijelölt szervként – az MNB gyakorolja és teljesíti a PSZÁf magánjogi jogait és kötelezettségeit.
\n
(3)A (2) bekezdés szerinti jogok és kötelezettségek átszállása a PSZÁf-fal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.
\n
(4)A 2013. október 1-jén már fennálló, továbbá a PSZÁf megszűnésével kapcsolatban keletkező számviteli és adózási kötelezettségeket a PSZÁf által átadott iratok alapján az MNB teljesíti. A PSZÁf megszűnéséhez kapcsolódó záró beszámolót az MNB a számviteli szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium közreműködésével készíti el.
\n
(5)A 2013. október 1-je előtt indult, folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban a PSZÁf helyébe az MNB lép.
\n
(6)A 2013. október 1-je előtt indult, folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokban a PSZÁf helyébe az MNB lép.
\n
(7)A PSZÁf által 2013. október 1-jét megelőzően hozott hatósági döntéssel szemben bírósági felülvizsgálati eljárás megindítására irányuló keresetet 2013. szeptember 30-át követően az MNB ellen kell benyújtani.
\n
(8)A PSZÁf által 2013. október 1-jét megelőzően kiadott ajánlás hatályát e törvény hatálybalépése nem érinti.
\n
177. §(1) A 2013. szeptember 30-án a PSZÁf vagyonkezelésében lévő állami vagyon – a (2) bekezdésben meghatározott
\n
kivétellel – e törvény erejénél fogva ingyenesen az MNB tulajdonába kerül, amely az MNB eredménytartalékát növeli.
\n
(2)A 2013. szeptember 30-án a PSZÁf vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok e törvény erejénél fogva ingyenesen az MNB vagyonkezelésébe kerülnek. A vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
\n
(3)2013. október 1-jétől a Hitelintézeti felszámoló Nonprofit Kft. üzletrésze feletti tulajdonosi jogokat az állam nevében az MNB gyakorolja, amely az MNB eredménytartalékát növeli.
\n
(4)Az (1) bekezdés alapján az MNB tulajdonába kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az eszköznek az átadáskori nyilvántartási értékével. A PSZÁf 176. § szerinti megszűnése, valamint a vagyonkezelésében álló vagyon tulajdonának és vagyonkezelési jogának átszállása az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt átalakítással esik egy tekintet alá.
\n
(5)A 2013. szeptember 30-án a PSZÁf nyilvántartásban szereplő, valamint a 176. § (2)–(6) bekezdésében meghatározott kötelezettségei az MNB mérlegébe kerülnek, amely az MNB eredménytartalékát csökkenti. Ezen elemek bekerülési értéke megegyezik az átadáskori nyilvántartási értékével.
\n
(6)Ha az (5) bekezdésben meghatározott, az MNB mérlegébe kerülő kötelezettség teljesítésére annak esedékességekor az MNB-nek a PSZÁf-tól átvett pénzeszközei és a felügyeleti tevékenységből származó bevételei nem nyújtanak megfelelő pénzügyi fedezetet, az így lejárt tartozások a PSZÁf-tól átvett pénzeszközökön és a felügyeleti tevékenységből származó bevételeken felüli részének teljesítésért az állam köteles helytállni. Az állam helytállási kötelezettsége kiterjed továbbá a 176. § (6) bekezdésében meghatározott peres és nemperes eljárások esetén a PSZÁf által ezen követelésekre képzett céltartalékon felül az MNB-t terhelő kötelezettségek összegére, és a 176. §
\n
(7)bekezdésben meghatározott eljárásokból eredő MNB-t terhelő kötelezettségek megtérítésére.
\n
178. §(1) A 2013. október 1-jén folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban a PSZÁf helyébe az MNB lép. A PSZÁf
\n
által folytatott, 2013. október 1-jén már folyamatban lévő eljárásokra és folyamatban lévő megismételt eljárásokra a 2013. szeptember 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a PSZÁf alatt az MNB-t kell érteni.
\n
Az MNB gondoskodik arról, hogy a fél személyében történő változás a 2013. október 1-jén folyamatban lévő eljárásokban bejelentésre kerüljön. Az MNB ellenőrzi a PSZÁf által 2013. október 1-jét megelőzően hozott hatósági döntésekben foglaltak végrehajtását, továbbá az ezen döntésekben megállapított kötelezettségeket az MNB felé kell teljesíteni.
\n
(2)A PSZÁf által kötött, 2013. szeptember 30-án hatályban lévő hatósági szerződések esetében 2013. október 1-jén a PSZÁf helyébe az MNB lép. A hatósági szerződésre a 2013. szeptember 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a PSZÁf alatt az MNB- t kell érteni.
\n
(3)Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni a Pénzügyi Békéltető Testület folyamatban lévő eljárására, azzal, hogy a PSZÁf által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület jogutódjának a Pénzügyi Békéltető Testület – mint az MNB által működtetett szakmailag független testület – tekintendő.
\n
(4)A PSZÁf által működtetett Pénzügyi Békéltető Testületnél tett általános alávetési nyilatkozat érvényessége, és hatálya a Pénzügyi Békéltető Testület vonatkozásában az alávetési nyilatkozatban meghatározott tartalommal fennáll.
\n
(5)A PSZÁf által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület a nála megtett alávetési nyilatkozatokról vezetett nyilvántartás 2013. szeptember 30-án fennálló adatait átadja az MNB részére, amely azt az általa működtetett Pénzügyi Békéltető Testület rendelkezésére bocsátja.
\n
(6)A Pénzügyi Békéltető Testület a PSZÁf által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület ajánlásait honlapján közzéteheti.
\n
(7)A Pénzügyi Békéltető Testület a fIN-Net alapító okiratában megállapított feladatok vonatkozásában a PSZÁf által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület jogutódjának tekintendő.
\n
(8)A PSZÁf és jogelődei által külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal kötött, 2013. szeptember 30-án hatályos együttműködési megállapodások esetében, valamint a pénzügyi felügyeleti hatóságok egymás közötti nemzetközi együttműködését előmozdító nemzetközi szervezetekben 2013. szeptember 30-án fennálló tagság tekintetében a magyarországi szerződő fél vagy tag vonatkozásában 2013. október 1-jétől a PSZÁf jogutódjaként az MNB jogosult eljárni.
\n
(9)Az MNB köteles tájékoztatni az együttműködési megállapodásokban részes feleket és a nemzetközi szervezeteket arról, hogy a megállapodással érintett jogviszony és tagsági jogviszony tekintetében – a (8) bekezdés alapján – a PSZÁf helyett az MNB jogosult eljárni.
\n
179. §(1) A PSZÁf feladatainak ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultjának 2013. október 1-jétől az
\n
MNB tekintendő. A hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását az MNB kezdeményezi.
\n
(2)Nem jelenti az adótitok, banktitok, értékpapírtitok, fizetési titok, pénztártitok, biztosítási titok, foglalkoztatói nyugdíjtitok és üzleti titok sérelmét, ha a PSZÁf az MNB számára ezen titokkörbe eső adatokat ad át e törvény kihirdetését követően, e törvény hatálybalépéséből adódó feladatok ellátása érdekében.
\n
(3)Az európai uniós finanszírozású pályázatok és projektek tekintetében 2013. október 1-jén a PSZÁf helyébe az MNB lép. Az MNB a projektekkel kapcsolatosan szükséges szerződésmódosításokat 2013. október 1-jét követő tíz napon belül kezdeményezi. A támogató, illetve a közreműködő szervezet a szerződésmódosítások végrehajtásáról a kezdeményezéstől számított húsz napon belül intézkedik.
\n
(4)2013. október 1-jén e törvény erejénél fogva megszűnik azon jogviszony, amelynek kizárólagos jogosultja az MNB és kizárólagos kötelezettje a PSZÁf, vagy amelynek kizárólagos kötelezettje az MNB és kizárólagos jogosultja a PSZÁf.
\n
180. §(1) A PSZÁf megszűnésének napján a fizetési számláit meg kell szüntetni, a megszűnés napján a PSZÁf fizetési
\n
számláin lévő pénzeszközök, a PSZÁf javára szóló fizetési megbízás alapján a PSZÁf fizetési számláin még jóvá nem írt összegek és a PSZÁf e napon fennálló készpénzállománya az MNB-t illetik meg. Az átvett pénzeszközök az MNB eredménytartalékát növelik.
\n
(2)A PSZÁf számláit vezető szerv a PSZÁf megszűnésének napján a PSZÁf rendelkezése alapján átutalja valamennyi, a PSZÁf fizetési számláján lévő pénzeszközt az MNB fizetési számlájára.
\n
(3)A PSZÁf megszűnését követően esedékessé váló, PSZÁf javára fizetendő felügyeleti díjat, igazgatási szolgáltatási díjat és bírságot 2013. október 1-jétől az MNB-nek kell befizetni.
\n
181. §(1) A PSZÁf 2013. szeptember 30-án hivatalban lévő elnöke, illetve az általa adott meghatalmazás alapján a PSZÁf
\n
2013. szeptember 30-án hivatalban lévő más vezetője vagy vezetői (a továbbiakban: átadó) 2013. október 1-jén jegyzőkönyv felvétele mellett személyesen adják át a PSZÁf feladat- és hatáskörébe tartozó, folyamatban lévő ügyeit az MNB elnökének, illetve az általa adott meghatalmazás alapján az MNB más vezetőjének (a továbbiakban: átvevő).
\n
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott átadás-átvétel keretében az átadó tájékoztatást nyújt mindazon tényekről, átadja mindazon okiratokat az átvevőnek, amelyek a 176–180. § és a 183. § alapján a 2013. október 1-jével az MNB-t megillető jogok és az MNB-t terhelő kötelezettségek gyakorlásához, illetve érvényesítéséhez szükségesek.
\n
(3)Az (1) bekezdésben meghatározott átadás-átvétel keretében az átadó átadja a 177. § (1) és (4) bekezdés szerinti állami vagyon és a 177. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségek nyilvántartását és nyilatkozik annak teljeskörűségéről.
\n
(4)Az (1) bekezdésben meghatározott átadás-átvétel keretében az átadó átadja a PSZÁf őrzésében lévő, a PSZÁf által 2013. október 1-jét megelőzően foglalkoztatott személyekre vonatkozó személyi anyagokat, vagyonnyilatkozatokat és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján készített szakvéleményeket.
\n
(5)Az átadó a PSZÁf-nál foglalkoztatott legmagasabb beosztású, az információtechnológiáért felelős vezető közreműködésével teljeskörűen átadja a PSZÁf által üzemeltetett információtechnológiai rendszerek információtechnológiai infrastruktúráját, rendszereit, ideértve a PSZÁf feladatkörébe tartozó
\n
a)nyilvántartások vezetésével,
\n
b)adatszolgáltatási, jelentéstételi, közzétételi rendszer működtetésével,
\n
c)elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos feladatainak ellátásához, illetve működésének biztosításához szükséges valamennyi alkalmazást, felhasználói jogosultságot és – amennyiben átruházhatóak – az információtechnológiai rendszer működtetéséhez szükséges licenceket, továbbá a PSZÁf által 2013 . szeptember 30-án kezelt adatvagyont.
\n
(6)Az (1)–(2) és (5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a PSZÁf által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület esetében is, azzal, hogy az átadó a PSZÁf által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület 2013. szeptember 30-án hivatalban lévő elnöke, illetve az általa adott meghatalmazás alapján a PSZÁf 2013. szeptember 30-án hivatalban lévő más vezetője.
\n
182. §(1) Az MNB részére benyújtandó formanyomtatványt és elektronikus űrlapot 2013. december 1-jéig az MNB abban
\n
az esetben is elfogadja, ha az a 2013. szeptember 30-án hatályos jogszabályokban ezek tartalmára, formájára és benyújtására vonatkozóan előírtaknak megfelel.
\n
(2)Ha az MNB elnöke 2013. október 1-jét követően az 59. § (4) bekezdése alapján formanyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmára, formájára és benyújtására vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendeletet alkot, e rendelet kihirdetését követő hatvanadik napig az abban szabályozott engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési, valamint bejelentésekre vonatkozó eljárásokban a rendelet kihirdetését megelőző napon hatályos előírások szerint is, ilyenek hiányában a rendeletben előírt követelmények nélkül is teljesíthetők a rendelettel érintett kötelezettségek.
\n
183. §(1) 2013. október 1-jén – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – annak a személynek, akinek 2013
\n
szeptember 30-án a PSZÁf-fal
\n
a)határozatlan idejű közszolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozatlan idejű MNB-vel fennálló munkaviszonnyá,
\n
b)határozott idejű közszolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozott idejű MNB-vel fennálló munkaviszonnyá alakul át.
\n
Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős munkaviszonnyá, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén részmunkaidős munkaviszonnyá alakul át. A 2013. szeptember 30-án a PSZÁf-fal fennállt közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban kikötött próbaidő mértéke a jogviszonyváltást követően változatlan marad azzal, hogy a próbaidő leteltének időpontja legfeljebb 2013. december 31. napjáig tarthat.
\n
(2)Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a közszolgálati jogviszony, illetve munkaviszony, ha az MNB
\n
–a munkaviszonyra vonatkozó jogszabály rendelkezései alapján – nem létesíthet munkaviszonyt az (1) bekezdésben meghatározott személlyel. Ebben az esetben a közszolgálati jogviszony, illetve a munkaviszony e törvény erejénél fogva 2013. szeptember 30-án megszűnik azzal, hogy az (1) bekezdésben meghatározott személlyel 2013. október 15-ig a 2013. szeptember 30-án hatályos kinevezésében vagy munkaszerződésében meghatározottak szerint – a Kttv. 72. § (3)–(4) bekezdésében foglaltak szerint – kell elszámolni.
\n
(3)Az (1) bekezdésben meghatározott személy munkabére 2013. október 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a PSZÁf-nál 2013. szeptember 30-án a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján besorolása szerint őt megillető illetmény a Kttv. szerint járó pótlékokkal együtt, illetve mint a 2013. szeptember 30-án a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint fennálló munkaszerződése alapján őt megillető munkabér.
\n
(4)Ha a munkavállaló az (1)–(3) bekezdésben meghatározottak szerint létrejött munkaviszonyában