Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe került. 115. § (1) Nem idegeníthető el a lakóépület (lakás), ha
\n
a)a bérlő a lakást határozott időtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig bérli,
\n
b)legfeljebb 6 lakást foglal magába, és a létesítéstől vagy a vagyonkezelésbe kerüléstől számított 15 év még nem telt el, kivéve, ha a településen katonai szervezet nem működik, vagy más helységben lévő katonai szervezet lakásellátását nem szolgálja, c) a műemléki hatóság műemlékké nyilvánította, és az elidegenítéshez nem járul hozzá,
\n
d)érvényes helyi településrendezési tervben bontásra van kijelölve, vagy a vagyonkezelő a felújításáról döntött.
\n
(2)A honvédelemért felelős miniszter a) a 113. § (1) bekezdés b) pontjában,
\n
b)amennyiben a létesítéstől, vagyonkezelésbe kerüléstől legalább 5 év eltelt, a 113. § (1) bekezdés c) pontjában,
\n
c)amennyiben a létesítéstől, vagyonkezelésbe kerüléstől legalább 10 év eltelt, a 115. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételtől – kellően megalapozott vagyon- és lakásgazdálkodási érdek esetén – eltekinthet, és a lakóépületet (lakást) elidegenítésre kijelölheti. (3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés a) pontját, ha az elidegenítésre kijelölt lakást a 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig bérlő személy legalább 10 év, a honvédelmi szervnél ténylegesen és folyamatosan eltöltött hivatásos vagy szerződéses szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói jogviszonnyal rendelkezik, feltéve, hogy a lakás juttatására nem a 8. § (1) bekezdés b)–d), továbbá g) pontjában foglalt rendelkezés hatálya alóli felmentés vagy mentesülés alapján került sor. 116. § (1) Lakóépületnek kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartásba önálló ingatlanként bejegyzett olyan építményt, amelyben kizárólag vagy az épület alapterülete 50%-át meghaladó mértékben lakás van.
\n
(2)A lakóépülethez tartozik a lakóépületben lévő, illetve a lakóépülettel azonos helyrajzi számon bejegyzett nem lakás céljára szolgáló helyiség. (3) Az azonos helyrajzi számon nyilvántartott, műszakilag egymástól független, legfeljebb 6 lakást magába foglaló lakóépületeket a 115. § (1) bekezdés b) pontja szerint kell elbírálni, kivéve, ha az ingatlan-nyilvántartásba külön-külön önálló ingatlanként nem jegyezhetők be. 117. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakóépületben lévő lakást megvásárolhatják:
\n
a)a bérlő, b) a bérlőtársak, egyenlő arányban,
\n
c)az a) és b) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokona, valamint örökbe fogadott gyermeke.
\n
(2)Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki cserelakásra tarthat igényt, ha elhelyezésére a társasház alapító okirat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig nem került sor, az általa használt lakást a bérlőre irányadó feltételekkel megvásárolhatja. (3) Az a bérlőből olyan jogcím nélküli lakáshasználóvá vált személy, aki cserelakásra nem tarthat igényt, ha kiköltözésre való felszólítására – a bérbeadó honvédelmi szervnek felróható okból – a társasház alapító okirat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig nem került sor, és az elidegenítés nem ellentétes a szolgálati és lakásgazdálkodási érdekkel, az általa használt lakást a forgalmi értéken megvásárolhatja.
\n
(4)Amennyiben a bérlőnek (használónak) lakbér (lakáshasználati díj), egyéb szolgáltatási vagy közüzemi díj tartozása áll fenn, az adásvételi szerződést a tartozások kiegyenlítéséig nem lehet megkötni vele.
\n
(5)A honvédelmi szerv állományába tartozó, fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt álló személy részére a lakást az
\n
(1)–(2) bekezdésben foglalt feltételekkel elidegeníteni csak akkor lehet, ha az eljárás a jogviszony megszűnése vagy megszüntetése nélkül fejeződik be. A hivatásos katona esetében e rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a jogviszony megszűnésével egyidejűleg szolgálati nyugállományba helyezik. 118. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakóépülethez tartozó, nem lakás céljára szolgáló helyiséget a bérlő vásárolhatja meg.
\n
(2)A 115. § (1) bekezdés a) pontját, (2) és (3) bekezdését, valamint a 117. § (1) bekezdését kell alkalmazni a személygépkocsi-tároló helyiség elidegenítésére is. 119. § (1) Ha a 117. § (1) bekezdés szerint a lakás megvásárlására jogosult személy e jogával nem kíván élni, kérelmére a lakásgazdálkodási szerv a jogos lakásigénye mértékének megfelelő, de legfeljebb a meglévő lakás szobaszámával azonos szobaszámú cserelakást adhat bérbe. (2) Az (1) bekezdés szerinti cserét szolgálati érdekből történő költözésnek kell minősíteni, és költségeit ennek megfelelően kell elszámolni. (3) Ha a bérlő elővásárlási jogával nem él, és az (1) bekezdés szerinti cserelakásra sem tart igényt, az általa lakott lakást állami tulajdonban, HM rendelkezésben kell megtartani. Ez esetben a lakásbérlet változatlan tartalommal fennmarad.
\n
Elidegenítésre történő kijelölés 120. § (1) A lakóépület (lakás) és a lakóépülethez tartozó nem lakáscélú helyiség, továbbá személygépkocsi-tároló helyiség (állóhely) elidegenítésre kijelölését a helyi lakásgazdálkodási szerv az illetékes haderőnemi parancsnok útján, az e célra rendszeresített „Lakóépület (lakás) elidegenítési adatlap” három példányban történő előterjesztésével a területi lakásgazdálkodási szervnél kezdeményezheti. (2) A területi lakásgazdálkodási szerv az (1) bekezdés szerinti adatlapok tartalmát érdemben felülvizsgálja és javaslatával ellátva, évenként egy alkalommal május 31-ig a HM központi lakásgazdálkodási szervhez felterjeszti.
\n
(3)A HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője a HM védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár és a HM Honvéd Vezérkar főnök útján tesz javaslatot a honvédelemért felelős miniszternek az elidegenítésre történő kijelölésre vagy a kijelölési javaslat elutasítására. (4) A honvédelemért felelős miniszter a vagyongazdálkodási, szolgálati és lakásgazdálkodási érdekek együttes mérlegelése alapján a kezdeményező és javaslattevő honvédelmi szervek álláspontjától eltérő döntést is hozhat.
\n
(5)Vagyongazdálkodási és lakásgazdálkodási tekintetben egyaránt indokolt esetben a (2) bekezdés szerinti időponttól eltérő eseti (egyedi) előterjesztés is lehetséges. A vételár megállapítása és megfizetése
\n
121. §(1) Az elidegenítésre kijelölt lakások és helyiségek a helyi beköltözhető forgalmi érték figyelembevételével kialakított
\n
áron értékesíthetők. (2) A lakás forgalmi értékét csökkenteni kell a bérlőnek vagy használónak a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével. (3) Ha a forgalmi érték megállapítása és a vételi ajánlat közötti időtartam az egy évet meghaladja, a vételi ajánlat elkészítéséhez új forgalmi értékbecslést kell elvégeztetni, és a vételi ajánlatot annak alapján kell megtenni.
\n
(4)A (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a vásárlásra jogosult a vételi ajánlatra nemlegesen nyilatkozott, azonban e szándékát megváltoztatva az általa bérelt, illetve használt lakás vagy helyiség megvásárlását kezdeményezi. (5) A (3) bekezdés szerint készített forgalmi értékbecslés költsége a honvédelmi szervet, a (4) bekezdés szerint készítetté a vásárlásra jogosult személyt terheli. A vásárlásra jogosult személyt előzetesen tájékoztatni és nyilatkoztatni kell a várható költségekről, valamint azok vállalásáról. 122. § (1) A lakóépület vagy lakás 117. § (1) és (2) bekezdésben említett természetes személy által történő megvásárlása esetén a vételárat a 121. § szerint megállapított forgalmi érték sávosan növekvő arányában kell meghatározni. Ha a forgalmi érték a) 5 000 000 Ft vagy annál kevesebb, a vételár a forgalmi érték 30%-a;
\n
b)5 000 001–7 500 000 Ft, a vételár 1 500 000 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész 35%-a;
\n
c)7 500 001–10 000 000 Ft, a vételár 2 375 000 Ft és a 7 500 000 Ft feletti rész 40%-a;
\n
d)10 000 001–12 500 000 Ft, a vételár 3 375 000 Ft és a 10 000 000 Ft felett rész 45%-a;
\n
e)12 500 001–15 000 000 Ft, a vételár 4 500 000 Ft és a 12 500 000 Ft feletti rész 50%-a;
\n
f)15 000 001–17 500 000 Ft, a vételár 5 750 000 Ft és a 15 000 000 Ft feletti rész 55%-a;
\n
g)17 500 001–20 000 000 Ft, a vételár 7 125 000 Ft és a 17 500 000 Ft feletti rész 60%-a;
\n
h)20 000 000–25 000 000 Ft, a vételár 8 625 000 Ft és a 20 000 000 Ft feletti rész 65%-a;
\n
i)25 000 001–30 000 000 Ft, a vételár 11 875 000 Ft és a 25 000 000 Ft feletti rész 70%-a;
\n
j)30 000 000 Ft-nál több, a vételár 15 375 000 Ft és a 30 000 000 Ft feletti rész 80%-a.
\n
(2)Ha a lakóépület vagy lakás megvásárlója nem a 117. § (1)–(2) bekezdésben említett természetes személy, a vételár a 121. § szerint megállapított forgalmi érték 100%-a.
\n
(3)Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiséget a 117. § (1) bekezdésben említett természetes személy vásárolja meg, a vételár a 121. § szerint megállapított forgalmi érték 80%-a, minden egyéb esetben 100%-a.
\n
(4)Az üres állapotban értékesítésre kerülő lakás és helyiség vételára a forgalmi érték, ha azonban a pályázat során azt meghaladó összegű ajánlat érkezik, a vételár a forgalmi értéket meghaladó mértékű is lehet.
\n
(5)Ha az első pályázat során nem érkezik a forgalmi értéket elérő érvényes ajánlat, az újabb pályázaton a meghirdetett vételár legfeljebb a forgalmi érték 80%-ára mérsékelhető. Amennyiben az újabb pályázaton érvényes ajánlat a forgalmi érték 80%-át elérő vételárra sem érkezik, új értékbecslést kell készíttetni, és annak alapján a pályázatot ismételten lefolytatni. 123. § (1) A 117. § (1)–(2) bekezdésben említett személyt a honvédelmi szervnél ténylegesen és folyamatosan eltöltött hivatásos és szerződéses szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, továbbá munkavállalói jogviszonya után a lakóépület vagy lakás 122. § (1) bekezdés szerint megállapított vételárából árengedmény illeti meg.
\n
(2)Az árengedmény mértéke a) öt évnél több, de legfeljebb tíz év időtartamú jogviszony esetében 2,5%,
\n
b)tíz évnél több, de legfeljebb tizenöt év időtartamú jogviszony esetében 5%,
\n
c)tizenöt évnél több, de legfeljebb húsz év időtartamú jogviszony esetében 10%,
\n
d)húsz évnél több, de legfeljebb huszonöt év időtartamú jogviszony esetében 12,5%,
\n
e)huszonöt évnél hosszabb időtartamú jogviszony esetében 15%.
\n
(3)Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásában a honvédelmi szervnél különböző jogviszonyokban folyamatosan eltöltött szolgálati időt egybe kell számítani. (4) A honvédelmi szervnél szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, továbbá munkavállalói jogviszonyban az
\n
(1)bekezdés szerint eltöltött időtartam a) a személyügyi alapnyilvántartást vezető személyügyi szerv igazolásával,
\n
b)a honvédelmi szerv állományából történt kiválás esetében a szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, továbbá munkavállalói jogviszony megszüntetéséről rendelkező okirattal vagy az illetékes hadkiegészítő parancsnokság által kiállított igazolással igazolható. (5) Az árengedmény csak akkor érvényesíthető, ha a meghatározott időtartamú szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonnyal rendelkező személy a lakóingatlan tulajdonjogát legalább 50%-ban megszerzi. 124. § (1) Ha a lakást a 117. § (1) és (2) bekezdésben, illetve a helyiséget a 118. §-ban meghatározott jogosult vásárolja meg, részére – kérelmére – legalább tizenöt, de legfeljebb huszonöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Részletfizetés esetén a jogosult – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a vételár 10%-át egy összegben köteles megfizetni.
\n
A vételár fennmaradó részét a törlesztés időtartama alatt havi egyenlő részletekben kell megállapítani.
\n
(2)Ha a vevő a 117. § (1)–(2) bekezdésben, illetve a 118. §-ban meghatározott természetes személy és az adásvételi szerződés megkötésekor a) a vételárat egy összegben megfizeti, a teljes vételárra,
\n
b)10%-ot meghaladó fizetést teljesít, a 10% feletti többletfizetés összegére, 40% árengedmény illeti meg. (3) A vételárhátraléknak a természetes személy által az adásvételi szerződésben vállalt határidő előtt történő egyösszegű kiegyenlítése esetén a fennálló tartozását a) a szerződés megkötésétől számított öt éven belül 40%-kal,
\n
b)a szerződés megkötésétől számított öt év eltelte után 30%-kal,
\n
c)a szerződés megkötésétől számított tíz év eltelte után 20%-kal csökkenteni kell. (4) Ha a vevőnek vételárhátraléka van, de nincs részletfizetési késedelemben és az egyösszegű befizetés az egyéves törlesztő részletet meghaladja (rendkívüli törlesztés), a vételárhátralékából az egyösszegű befizetésnek a (3) bekezdés szerinti arányában a fennmaradó tartozását csökkenteni kell. (5) A nyugállományú vevőt az általa lakott lakás megvásárlásakor – kérelmére – a vételár egészére legalább tizenöt, de legfeljebb huszonöt évig tartó, havi részletfizetési kedvezmény illeti meg.
\n
125. §Ha az üres lakás vagy helyiség vevője a vételárat részben vagy egészben kiegyenlíti, őt a 124. § (2)–(4) bekezdése
\n
szerint árengedmény nem illeti meg. 126. § A hatályos jogszabály alapján a lakások értékesítése során a vételár kiegyenlítésére a vevőtől, a vevő házastársától a saját jogán szerzett kárpótlási jegyet névértéken el kell fogadni.
\n
127. §Ha a lakás vételárát a vevő részletfizetéssel egyenlíti ki, a fennálló vételárhátralék és járulékai erejéig a lakásra
\n
(ingatlanra) a HM javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. 128. § A vételárhátralékot évi 4,5%-os kamattal terhelten kell megfizetni.
\n
129. §(1) A törlesztési határidő elmulasztása esetén az adóst a fizetési kötelezettségének teljesítésére határidő kitűzésével
\n
írásban fel kell szólítani. A határidő eredménytelen lejártát követően az esedékes tartozás behajtása iránti – peren kívüli vagy peres – eljárás megindítására haladéktalanul intézkedni kell.
\n
(2)A kötelezett az (1) bekezdés szerinti tartozásának összege után a késedelembe esés időpontjától számított törvényes kamatot köteles megfizetni. A lakások és helyiségek értékesítésének előkészítése
\n
130. §(1) A kijelölést követően az elidegenítési eljárás lebonyolítására a területi lakásgazdálkodási szerv saját hatáskörében
\n
intézkedik. Az elidegenítés teljes körű lebonyolítására megbízási szerződést köthet ingatlanközvetítésre jogosult szervvel vagy a honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, illetve közalkalmazotti) jogviszonyban nem álló magánszeméllyel (a továbbiakban: megbízott). A megbízási szerződésben a rendeletnek a megbízottakra vonatkozó előírásait is ki kell kötni. (2) A megbízottat nyilvánosan meghirdetett pályázat útján kell kiválasztani, a vállalt határidő és a gazdasági szempontok figyelembevételével. (3) A teljes körű lebonyolítás magában foglalja a lakóépület műszaki felmérését és annak dokumentálását, helyi forgalmi értékének és vételárának megállapítását, az ingatlan-nyilvántartással összefüggő esetleges helyesbítést, illetve a telekrendezést, a társasházzá történő alakítást és a lakások, helyiségek értékesítését.
\n
131. §A társasház-alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. Az alapító okirat
\n
tervezetének meg kell felelni a leendő tulajdonostársak többségi akaratának.
\n
132. §
\n
A területi lakásgazdálkodási szerv vezetője ellenjegyezni köteles a helyi forgalmi érték és vételár megállapítását, továbbá a társasház-alapító okiratot. 133. § (1) A megbízott a társasház földhivatali ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzését követő 30 napon belül köteles vételi ajánlatot tenni a vásárlásra jogosultaknak. (2) A vásárlásra jogosultság tényét a lakásra és a személygépkocsi-tárolóra vonatkozóan a helyi lakásgazdálkodási szerv, nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében a bérbeadó írásban köteles igazolni a jogosultnak.
\n
134. §A vásárlásra jogosult személy a vételi ajánlat kézhezvételét követő 60 napon belül köteles írásbeli nyilatkozatot tenni
\n
a megbízottnál az ajánlat elfogadásáról vagy visszautasításáról. Az üresen álló lakóépület, lakás és helyiség elidegenítése
\n
135. §(1) Az elidegenítésre kijelölt üres lakóépületet, valamint a részben lakott lakóépületben lévő, a lakásgazdálkodás körében
\n
felhasználásra nem tervezett üres lakást és nem lakás céljára szolgáló helyiséget a sajtó vagy más tájékoztató eszköz útján, illetve a helyben szokásos módon 30 napos jelentkezési határidővel és a pályázati feltételek ismertetésével együtt kell meghirdetni. (2) Vásárlásra magánszemély, magánszemélyek jogi személyiség nélküli társasága és jogi személy egyaránt pályázhat.
\n
136. §(1) A pályázatra meghirdetett üres lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre zárt borítékban érkező vételi
\n
ajánlatokat a beérkezés sorrendjében a helyi lakóházkezelő szerv veszi nyilvántartásba.
\n
(2)A vételi ajánlatot a pályázat megnyitásától számított 30 nap leteltéig lehet bejegyezni a nyilvántartásba. A határidő leteltével a nyilvántartást le kell zárni, és ennek megtörténtét a helyi lakóházkezelő szerv vezetője köteles aláírásával ellenjegyezni. 137. § (1) A pályázati határidő lejártát követő 15 napon belül az e célra kijelölt bizottság közjegyző jelenlétében a beérkezett vételi ajánlatokat – annak tényét jegyzőkönyvben rögzítve – felbontja. A bizottság az ajánlatokat a felbontásuk napját követő 15 napon belül – közjegyző közreműködése nélkül – bírálja el.
\n
(2)A bizottság a helyi lakóházkezelő szervnek, a helyi lakásgazdálkodási szervnek és a területi lakásgazdálkodási szervnek egy-egy képviselőjéből áll. 138. § (1) Az üres lakásra benyújtott pályázatok elbírálásakor a jelentkezőket a következő jogosultsági sorrend szerint kell figyelembe venni a) a honvédelmi szervvel hivatásos, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek azonos feltételekkel, b) a hivatásos állományból szolgálati nyugállományba helyezett személy,
\n
c)az a) és b) pontban meghatározott személy özvegye,
\n
d)szerződéses katona, e) az a)–d) pontban nem említett más személy vagy vételre jogosult szervezet.
\n
(2)Az azonos sorrendi kategóriába tartozó pályázók közül elsőbbséget élvez az, aki magasabb összegű előtörlesztést vállal. (3) A nem lakás céljára szolgáló üres helyiségek értékesítése során az (1) bekezdésben megállapított sorrend nem alkalmazható. A helyiséget a legkedvezőbb vételi ajánlatot tevő pályázó részére kell értékesíteni.
\n
139. §(1) A pályázó részére – a helyi önkormányzat kivételével – az adott településen csak egy lakás (helyiség) értékesíthető
\n
(2)Ha több lakásra nyer pályázatot, a helyi lakóházkezelő szerv nyilatkoztatja, hogy az általa megpályázott lakások közül melyiket kívánja megvásárolni. A többi, általa megpályázott, de meg nem vásárolható lakást a pályázati sorrendben őt követő személy, illetve személyek részére kell értékesíteni. (3) A pályázók sorrendjének a (2) bekezdés szerinti változását a pályázatok elbírálásakor jegyzőkönyvben kell megállapítani. 140. § (1) Ha több pályázó azonos fizetési feltételeket vállal, a pályázatot az nyeri meg, aki a 136. § szerinti nyilvántartás alapján korábban nyújtotta be a pályázatát. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti időpont is megegyezik, az azonos tartalommal pályázók számára árverést kell tartani.
\n
141. §A helyi lakóházkezelő szerv köteles a pályázat eredményét a pályázókkal külön-külön közölni, a megbízott részére
\n
megküldeni, valamint a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozni.
\n
Az adásvételi szerződés megkötése és a birtokba adás
\n
142. §(1) Az adásvételi szerződést a vevőkkel a megbízott akkor kötheti meg, ha
\n
a)a 132. § szerinti ellenjegyzés megtörtént, b) a vevő a vételi jogosultságát a 133. § (2) bekezdés szerint igazolta,
\n
c)pályázat útján történő értékesítés esetén a helyi lakóházkezelő szerv vezetője a pályázat eredményét számára megküldte, d) a házfelügyelői munkakörrel kapcsolatos lakást és a házfelügyelőt érintő kérdések a 152. § szerint rendezettek,
\n
e)a lakóépület több, mint 50%-os tulajdoni hányadára érkezett be vételi szándéknyilatkozat.
\n
(2)A helyi lakóházkezelő szerv az adásvételi szerződés érvényes létrejöttét követő hónap első napjával a lakóépületet a vevők birtokába adja, és ezzel egyidejűleg a vevőket terheli a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlása.
\n
143. §(1) A 142. § (2) bekezdés szerinti birtokba adás napjával megszűnik
\n
a)a vevőt terhelő lakbér, használati és bérleti díj fizetési kötelezettség,
\n
b)a helyi lakásgazdálkodási és lakóházkezelő szerv bérbeadói kötelezettsége.
\n
(2)Ha a társasházi közösség alakuló közgyűlésének időpontja a 142. § (2) bekezdéstől eltér, a helyi lakóházkezelő szerv kezelői kötelezettsége a társasházi közösség megalakulását követő hónap első napjával szűnik meg.
\n
(3)A (2) bekezdés szerinti időtartamra eső kezelői bevételekkel és kiadásokkal a lakóházkezelő szerv a kezelői kötelezettség megszűnését követő 60 napon belül köteles a társasházi közösség tagjaival írásban elszámolni.
\n
144. §(1) Ha a lakóépület vegyes tulajdonba kerül, kezelői feladatainak elvégzését és a közös képviselet ellátását a területileg
\n
illetékes MH elhelyezési szolgálat nem vállalhatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az állami tulajdoni hányad tulajdonosi képviseletét a társasházi közösség közgyűlésén a helyi lakóházkezelő szerv látja el. 145. § A megbízott a szerződés alapján jegyezteti be az ingatlan-nyilvántartásba:
\n
a)a vevőnek a megvásárolt ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát,
\n
b)a vevő kérelmére – ha az adásvétel a 117. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személlyel történt – a haszonélvezeti jogot, c) a még ki nem egyenlített vételárhátralék és járulékai erejéig a 127. § szerinti esetben a HM javára a jelzálogjogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat. AHM vagyonkezelésében lévő közműrendszerekről üzemeltetett lakóépületek társasházzá alakítása
\n
146. §(1) A lakóépületekkel együtt értékesíteni kell az üzemeltetésüket és közműellátásukat biztosító, a HM vagyonkezelésében
\n
lévő közműrendszereket is (ivóvíz, csatorna, központi fűtés, melegvíz-ellátó rendszerek).
\n
(2)A katonai szervezetek (létesítmények) közműellátását is biztosító közműrendszereknek csak olyan elemei adhatók társasházi tulajdonba, amelyek kizárólag a lakóépületek közműellátását szolgálják, és a katonai szervezet telekhatárán kívül vannak. (3) A közműrendszerek tulajdonosi megosztásáról is a társasház alapító okiratban kell rendelkezni. Közös tulajdonba kell adni a közműrendszereknek azt a részét (elemét), amelynek a fenntartása és üzemeltetése a Lakástörvény és e rendelet szerint a bérbeadó feladata. (4) A társasházi tulajdonba a (2) bekezdés szerint nem adható közműrendszerek üzemeltetése és a folyamatos közműszolgáltatás a katonai szervezetek feladata. A katonai szervezetek szolgáltatási kötelezettségét az adásvételi szerződésben rögzíteni kell. (5) A katonai szervezet akkor mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha az ingatlan katonai célú használata végleg megszűnt, és az ingatlan új tulajdonosa (használója) a honvédelmi szerv lakóépületei közműellátására vonatkozó kötelezettséget szerződésszerűen átvállalta. Hozzájárulás az önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakás és helyiség elidegenítéséhez
\n
147. §(1) Az önkormányzati tulajdonban levő HM rendelkezésű lakást és helyiséget a helyi önkormányzat az általa megállapított
\n
feltételek szerint idegeníti el. (2) A Lakástörvény 55. §-ának (1) bekezdése szerinti hozzájárulást a következő szervek adhatják meg:
\n
a)lakás és személygépkocsi-tároló vonatkozásában a helyi lakásgazdálkodási szerv,
\n
b)helyiségre vonatkozóan a területi lakásgazdálkodási szerv. 148. § Az önkormányzat által történő elidegenítéshez, illetve a lakás megvásárlásához a helyi lakásgazdálkodási szerv a 115. §
\n
(3)bekezdés kivételével csak akkor járulhat hozzá, ha a lakás nem esik a 115. § (1) bekezdés a)–b) pontjának hatálya alá.
\n
149. §Az önkormányzat által elidegenítésre kijelölt, HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú
\n
lakás és helyiség megvásárlásához adott hozzájárulásban az önkormányzattal közölni kell az 1991. évi XXXIII. törvény
\n
43. §
\n
ában meghatározott vételárhányadra vonatkozó igényt is. 150. § A HM rendelkezésű önkormányzati lakás és személygépkocsi-tároló helyiség megvásárlásához a 147. § (2) bekezdés
\n
a)pontja szerint adott hozzájárulásról a helyi lakásgazdálkodási szerv értesíteni köteles a területi lakásgazdálkodási szervet. Hozzájárulás magánbefektetői HM rendelkezésű lakás és helyiség elidegenítéséhez
\n
151. §A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás elidegenítéséhez a magánbefektetői megállapodás tartama (futamideje)
\n
alatt a területi lakásgazdálkodási szerv járulhat hozzá. A hozzájárulás abban az esetben adható meg, ha
\n
a)az értékesítést a magánbefektető kezdeményezi, b) azzal a céllal, hogy a lakást a bérlő javára elidegenítse, és
\n
c)az elidegenítés a helyi lakásgazdálkodási érdekeket nem sérti.
\n
Házfelügyelői lakás elidegenítése 152. § (1) Ha az elidegenítésre kijelölt lakóépületben munkakörhöz kötött házfelügyelői lakás van, a lakóépület elidegenítésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi lakóházkezelő szerv, a leendő társasház tulajdonosok és a házfelügyelő a lakást és a házfelügyelőt érintő kérdésekben előzetesen, írásban megegyeztek. (2) A társasház alapító okiratba a munkakörhöz kötött házfelügyelői lakást:
\n
a)külön tulajdonként kell felvenni, ha a leendő társasház tulajdonosok a házfelügyelői szolgáltatásra nem tartanak igényt, b) osztatlan közös tulajdonként kell felvenni, ha a leendő társasház tulajdonosok a házfelügyelői szolgáltatásra igényt tartanak. (3) A (2) bekezdés a) pontja esetén a házfelügyelőnek a munkajogi jogviszonyát a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint meg kell szüntetni, és – ha azt a Szolgáltatóval kötött szerződés nem zárja ki – számára
\n
a)az általa lakott lakás megvásárlását a 117. § (2) bekezdése szerint lehetővé kell tenni,
\n
b)lakásvásárlási szándékának hiányában a Lakástörvény 26. §-ának (2) bekezdése szerinti cserelakást kell bérbe adni, és az így megüresedő lakásra másik bérlőt kell kijelölni.
\n
(4)A (2) bekezdés b) pontja esetén, ha a leendő társasháztulajdonosok:
\n
a)a házfelügyelő személyét elfogadják, és ő vállalja a társasház tulajdonostársainak közösségével történő megállapodással a házfelügyelői feladatok elvégzését, a házfelügyelői munkajogi jogviszonyát a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint meg kell szüntetni, b) a házfelügyelő személyét nem fogadják el, vagy a házfelügyelő nem kíván munkaszerződést kötni a társasház tulajdonostársi közösségével, a házfelügyelő munkajogi jogviszonyát a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint meg kell szüntetni, és – ha azt a Szolgáltatóval kötött szerződés nem zárja ki – számára az (1) bekezdés szerinti megállapodásban kikötött határidőre a Lakástörvény 26. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő cserelakást kell biztosítani. (5) A (3) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a cserelakás biztosítása helyett a volt bérlőnek a 64. § (2) bekezdésben megállapított kiürítési térítés is fizethető.
\n
153. §A társasházi közös tulajdonba kerülő, munkakörrel kapcsolatos házfelügyelői lakás vételára a becsült forgalmi érték
\n
100%-a. A vételárat a leendő társasház-tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában kötelesek megfizetni.
\n
Az elidegenítésre vonatkozó egyéb rendelkezések 154. § (1) Ha az elidegenítésre kijelölt lakóépületben lévő lakást az elidegenítésre történt kijelölést megelőzően a bérlő részére lakás-használatbavételi díj fizetésének kötelezettségével utalták ki, és a bérlő a lakás-használatbavételi díj megfizetésére halasztást, részletfizetési vagy szociálpolitikai kedvezményt kapott, e fizetési kötelezettségének a lakás megvásárlása után is köteles eleget tenni a lakáskiutaló határozatban foglaltak szerint.
\n
(2)A lakás-használatbavételi díj tartozás összegét az adásvétel során nem lehet figyelembe venni.
\n
155. §(1) Az a bérlő, aki a lakásbérleti szerződését közös megegyezéssel pénzbeli térítés ellenében azért szüntette meg, hogy
\n
lakásigényét lakásépítés vagy -vásárlás útján oldja meg, és bérlőként továbbra is a lakásban marad, ez idő alatt vásárlási jogával csak akkor élhet, ha a pénzbeli térítést a honvédelmi szervnek visszafizeti.
\n
(2)Az (1) bekezdést kell alkalmazni a lakásbérleti jogviszonyról pénzbeli térítés ellenében korábban történt lemondás esetén is. (3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható jogcím nélküli lakáshasználat esetén.
\n
156. §Az elidegenítésből származó bevételnek a honvédelmi szervnél maradó részét a költségvetés pénzforgalmára
\n
vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni. 157. § (1) A lakóépület, lakás és helyiség e rendelet szerint történő elidegenítéséből származó – az elidegenítés költségeivel csökkentett és a honvédelmi szerv által felhasználható – bevételt lakhatás támogatási célra kell felhasználni.
\n
(2)A tervezett bevétel felhasználásáról a területi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének javaslatára a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt. 158. § (1) A HM javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakás (helyiség) tulajdonjogának átruházásához – a házasság felbontásával és az örökléssel összefüggő tulajdonközösség megszüntetése kivételével – hozzájárulni csak a vételárhátralék és annak járulékai egy összegben történő kiegyenlítésének vagy másik lakóingatlanra történő átterhelésének feltételével lehet.
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást a területi lakásgazdálkodási szerv adja meg.
\n
159. §
\n
A területi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulhat az olyan, elidegenített lakóingatlan további megterheléséhez, amelyen a HM javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom áll fent. Követelés biztosítékának a Honvédelmi Minisztériumot megelőző ranghelyen történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez hozzájárulni csak akkor lehet, ha azt jogszabály kifejezetten elrendeli. Nem adható hozzájárulás, ha a bejegyezni kívánt újabb teher nem lakáscélú támogatásnyújtás biztosítékául szolgálna, vagy a lakóingatlanra bejegyzett és bejegyezni kívánt terhek együttes összege meghaladná az aktuális forgalmi érték 70%-át.
\n
IX. FEJEZET A LAKÁSBÉRLETRE VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK 160. § (1) A Lakástörvény 67. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott jóhiszemű jogcím nélküli használó részére a lakásbérlet megszűnésekor hatályos jogszabály szerint kell megfelelő másik lakást felajánlani, ha a jogcím nélkül használt lakás kiürítését a lakásgazdálkodási szempont indokolja. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti lakást a jogcím nélküli használó nem fogadja el, az általa tett írásbeli nyilatkozatot követő 8 napon belül a helyi lakásgazdálkodási szerv az ügyre vonatkozó összes iratot peresítési javaslattal köteles felterjeszteni a területi lakásgazdálkodási szervhez. 161. § A Lakástörvény 71. §-ának (1) bekezdése szerinti esetben a bérlő által korábban befizetett lakáshasználatbavételi díjat és díjkülönbözetet a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységétől kell igényelni. A visszafizetésre a felmondással érintett lakás kiürítésének igazolását követő 8 napon belül kell intézkedni.
\n
162. §(1) A lakás-használatbavételi díj címén fennálló tartozások és a megelőlegezett szociálpolitikai kedvezményeken alapuló
\n
kötelezettségek e rendelet hatálybalépése után is fennmaradnak. (2) A kötelezett kérelmére a tartozás elengedéséről, részletfizetési és halasztási kedvezményről a helyi lakásgazdálkodási szerv javaslatának figyelembevételével a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége dönt.
\n
163. §(1) A HM szolgálati lakásra 1994. január 1-je előtt, határozatlan időtartamra kötött bérleti szerződés nem szűnik meg, ha
\n
a bérlőt öregségi nyugdíjba, továbbá szolgálati nyugállományba helyezik, kivéve, ha arra fegyelmi vagy büntetőeljárással összefüggésben kerül sor, valamint, ha a lakás munkakörhöz kötött.
\n
(2)A fegyelmi vagy büntetőeljárás során nyugállományba helyezett személy a 74. § (1) bekezdés szerinti megfelelő elhelyezésre, a munkakörhöz kötött lakás öregségi nyugdíjba helyezett volt bérlője a Lakástörvény 26. § (2) bekezdése szerinti cserelakásra tarthat igényt. Egyéb esetekben a 34. § (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
\n
(3)Az (1) és (2) bekezdésben nem említett esetekben a lakás volt bérlője, vagy az általa hátrahagyott személy megfelelő elhelyezésre akkor tarthat igényt, ha az őt e rendelet alapján megilleti.
\n
Lemondás a lakás HM rendelkezési jogáról 164. § Azokon a településeken, ahol katonai szervezet vagy annak – legalább 15 fő állománytáblában (munkaköri jegyzékben) rendszeresített létszámmal rendelkező – szervezeti eleme nem működik, az igénylő hiányában üresen álló önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérlőkiválasztási, bérlőkijelölési jogát a honvédelmi szerv visszterhes megállapodás alapján a honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélyével megszüntetheti, vagy más jogi személy részére az önkormányzat hozzájárulásával átruházhatja. A lakásbérleti szerződés megkötésével kapcsolatos feladatok
\n
165. §(1) A HM rendelkezésű állami lakás bérleti szerződésének megkötése előtt szerződés előkészítő ívet kell kiállítani, amelyen
\n
a lakásgazdálkodási szerv megkeresésére az illetékes lakóházkezelő szerv köteles 8 napon belül közölni a lakás:
\n
a)műszaki adatait (helyiségek, alapterület, komfortfokozat stb.), b) beköltözhetőségének, birtokbaadhatóságának időpontját,
\n
c)a lakbér és a szolgáltatások díját, fizetésének módját.
\n
(2)A lakásbérleti szerződést a helyi lakásgazdálkodási szerv köti meg. A szerződést 2 tanú jelenlétében írásba kell foglalni, amelyet a szerződő feleknek és a tanúknak sajátkezűleg alá kell írniuk. A szerződés kiadott iratmintán is írásba foglalható. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadója honvédelmi szerv. Bérbeadói hozzájárulások 166. § (1) A bérbeadói hozzájárulás iránti kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője bírálja el. A hozzájárulást indokolni nem szükséges, a hozzájárulás megtagadását azonban meg kell indokolni, és tájékoztatni kell a kérelmezőt, hogy jogorvoslatért az illetékes bírósághoz fordulhat. (2) A bérlő hozzátartozójának befogadásához a bérbeadó előzetes hozzájárulást ad.
\n
(3)A bérleti jog folytatásáért kötött tartási szerződéshez, valamint az albérleti szerződéshez és a magánszemélyek közötti lakáscsere-szerződéshez előzetes bérbeadói nyilatkozat nem adható, a hozzájárulás iránti kérelmet a szerződés tartalma szerint kell elbírálni. A bérbeadói hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat a szerződés példányaira rávezetett záradék formájában is megtehető. Ilyen esetben rögzíteni kell, hogy a bérlő a záradékolt szerződés mely példányait, és mikor vette át. (4) A (3) bekezdés szerinti szerződéshez megadott hozzájárulással egyidejűleg fel kell hívni a bérlőt, hogy más személy vagy szerv hozzájáruló nyilatkozatát 60 napon belül csatolja be, és addig az eltartót, albérlőt a lakásba nem fogadhatja be, továbbá a magánszemélyek közötti lakáscsere-szerződés alapján bérleti szerződés megkötésére nem kerülhet sor.
\n
(5)Az állami tulajdonú lakás átalakítására, korszerűsítésére vonatkozó bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem esetén előzetesen be kell szerezni a lakóházkezelő szerv írásbeli szakvéleményét. Így kell eljárni akkor is, ha több bérlő, több lakást szolgáló berendezés létesítéséhez kéri a bérbeadói hozzájárulást.
\n
X. FEJEZET SZÁLLÓGAZDÁLKODÁS, SZÁLLÓBÉRLET 167. § (1) A honvédelmi szerv az állományába tartozó személyek lakhatásának átmeneti megoldása és a szolgálati feladatokhoz rendelt tartózkodási helyen történő elhelyezése céljából helyőrségi szállókat működtet.
\n
(2)A helyőrségi szálló a honvédelmi szerv intézményi területén belül elkerített, közterületről önállóan megközelíthető vagy az intézményi területen kívül elhelyezkedő, állami tulajdonú HM vagyonkezelésű vagy a honvédelmi szerv által bérelt olyan szállóépület (épületrész) – kivételesen HM rendelkezésű lakás –, amelyben a szállodai jelleggel berendezett szobákban a fekvőhelyek száma szerinti férőhelyek (a továbbiakban együtt: szálló férőhely) vannak.
\n
(3)A helyőrségi szállókon biztosítani kell a nemek, az állománycsoportok és rendfokozati kategóriák szerinti elkülönítést.
\n
168. §
\n
(1)Helyőrségi szálló elhelyezésre sorrendben a) a tiszti,
\n
b)a tiszthelyettesi, továbbá c) a szerződéses legénységi állomány tagja jogosult, ha a szolgálati helye vonzáskörzetében nem rendelkezik önálló lakással.
\n
(2)A honvédelmi szerv köztisztviselője, közalkalmazottja és munkavállalója részére az (1) bekezdésben meghatározott személyeket követő sorrendben, a beosztására figyelemmel adható a helyőrségi szállón elhelyezés, ha a munkahelye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében önálló lakással nem rendelkezik.
\n
(3)A szolgálati, illetőleg munkahelye vonzáskörzetében önálló lakással rendelkező, az (1)–(2) bekezdésben felsorolt személyek részére – legfeljebb egy év meghatározott időtartamra – akkor adható szállóelhelyezés, ha egyéni és családi körülményei miatt átmenetileg arra rászorulnak, és laktanyai szálláson nem helyezhetőek el.
\n
169. §(1) A honvédelmi szerv állományába tartozó személy részére – a HM rendelkezésű lakásra való igényjogosultságától
\n
függetlenül – szálló férőhely adható, ha a) a szolgálati helye szerinti – a 7. § (4) bekezdésben meghatározott – vonzáskörzetben,
\n
b)a Hjt. 52. §-ában foglalt, határozott időtartamra szóló vezénylés esetén a szolgálatteljesítés helye szerinti településen, c) a munkahelye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében nem rendelkezik önálló lakással, illetőleg a honvédelmi szervtől albérleti (lízing-) díj hozzájárulásban nem részesül.
\n
(2)A honvédelmi szerv állományából szolgálati nyugállományba vagy öregségi nyugdíjba helyezett személy részére szálló férőhely akkor adható, ha lakáshasználati joggal sehol nem rendelkezik.
\n
(3)Amennyiben a szálló használatának rendjét nem zavarja, kivételesen szállóelhelyezést kaphat:
\n
a)a tiszti és tiszthelyettesi állományú katona szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben önálló lakással nem rendelkező házastársa (élettársa), valamint b) a helyőrségi szálló önálló WC-vel és fürdőhelyiséggel rendelkező lakóegységében a honvédelmi szerv állományába tartozó jogosulttal közösen, annak gyermeke és házastársa (élettársa),
\n
c)a hivatásos katona felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányait folytató gyermeke önállóan, ha az oktatási intézmény székhelyén lakáshasználati joggal nem rendelkezik, és kollégiumi elhelyezésben sem részesülhet. (4) Szálló férőhelyen lehet elhelyezni alkalomszerű szállás céljából a honvédelmi szerv állományába tartozó személyt és közvetlen hozzátartozóit, továbbá a honvédelmi szerv állományába tartozó személyt, ha a szállást szolgálati úttal összefüggésben igényli. Alkalomszerű szállásnak kell tekinteni a nem rendszeres, legfeljebb 5 éjszaka időtartamú elhelyezést. (5) Az (1)–(4) bekezdésekben nem említett személyek részére a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével, legfeljebb egy év határozott időtartamra adható szálló férőhely. Az önkéntes tartalékos tiszt és tiszthelyettes szállóelhelyezését a területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője engedélyezheti az önkéntes tartalékos szolgálat időtartamára azzal, hogy a szálló férőhely bérlője a 172. § (2) bekezdésben meghatározott mértékű bérleti díjat köteles fizetni. (6) A szálló férőhely elosztásáról, illetve az ott történő elhelyezésről a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.
\n
(7)A szállók házirendjét a területi lakásgazdálkodási szerv vezetője a központi lakásgazdálkodási szerv vezetője által jóváhagyott intézkedésben határozza meg. 170. § (1) A szálló férőhelyet az arra jogosult személy az e célra rendszeresített igénylőlapon kérheti az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervtől. Az igénylést a kérelmező állományilletékes parancsnokával vagy munkahelyi vezetőjével véleményeztetni kell. (2) A szolgálati úton benyújtott igénylést az állományilletékes parancsnok, indokolt véleményével ellátva, haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül köteles a helyi lakásgazdálkodási szervnek továbbítani és arról egyidejűleg a kérelmezőt tájékoztatni. (3) A 169. § (4) bekezdésben foglalt esetben az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A szállás levélben (telefaxon) vagy távbeszélőn kérhető, amelyre a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője – a kérelemmel azonos módon – haladéktalanul köteles választ adni. (4) A szálló férőhelyen történő elhelyezésről és a bérbeadásról a helyi lakásgazdálkodási szerv értesíti a kérelmezőt. Az értesítésnek tartalmaznia kell a bérlet minden lényeges feltételét, így különösen:
\n
a)a bérlő nevét és személyazonosító adatait, b) a férőhely pontos megnevezését és elfoglalhatóságának kezdő időpontját,
\n
c)a bérlet tartamát (határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig szóló),
\n
d)a lakcímbejelentés jellegét, e) a bérleti díj összegét, fizetésének módját vagy a fizetés alóli mentességet,
\n
f)a házirend betartásának kötelezettségét, g) a rendeltetésellenes használatból eredő kártérítési felelősséget,
\n
h)a szállóbérlet megszűnésének jogkövetkezményét (kiköltözési kötelezettség), i) a felmondási jogot és annak időtartamát.
\n
(5)A szállóbérleti szerződés a bérbeadásról szóló értesítésben foglalt tartalommal, az igénylő (bérlő) arra vonatkozó elfogadó nyilatkozatával jön létre. (6) Az elfogadó nyilatkozatot az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül írásban kell megtenni; a határidő lejártával az értesítés a helyi lakásgazdálkodási szervet nem köti. Az elfogadó nyilatkozat személyes átvétel esetén az értesítésre is rávezethető. (7) A 169. § (4) bekezdésben meghatározott esetben az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
\n
171. §(1) A szállóbérlet a honvédelmi szerv állományába tartozó személy és vele elhelyezett hozzátartozója esetében a 168. §
\n
(1)és (3) bekezdésben meghatározott jogosult helyőrségben betöltött beosztásának megszűnéséig, minden más esetben legfeljebb egy év meghatározott időtartamra szólhat. (2) A szállóbérlő a bérlet tartama alatt a használat körében:
\n
a)jogosult a számára meghatározott férőhelyhez közvetlenül hozzátartozó bútorzat és egyéb használati tárgyak kizárólagos használatára, valamint a szálló közös helyiségeinek, és az azokban levő berendezéseknek, eszközöknek a használatára oly módon, hogy azzal más szállóbérlők használatát ne korlátozza és a rendeltetésszerű használatnak megfeleljen, b) köteles a szálló házirendjét betartani és az együttélés általánosan elfogadott normái szerint viselkedni,
\n
c)az általa okozott, rendeltetésellenes használatból eredő kárt vagy helyreállítási, pótlási költséget köteles megtéríteni. 172. § (1) A honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselő, közalkalmazott és munkavállaló, valamint a hivatásos állományból szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezett személy, továbbá a hivatásos katona felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányait folytató gyermeke a 2. mellékletben megállapított és a bérlőkijelölésben közölt összegű szálló férőhely bérleti díjat köteles havonta megfizetni a kikötött határnapig.
\n
(2)A szállóelhelyezésre jogosult tiszti, tiszthelyettesi és szerződéses legénységi állományú katona az (1) bekezdés szerint megállapított összeg 50%-át köteles szálló férőhely bérleti díjként havonta megfizetni.
\n
(3)A honvédelmi szerv állományába nem tartozó, szállóelhelyezésre nem jogosult személy – a hivatásos állományból szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezett személy, továbbá a hivatásos katona felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányait folytató gyermeke kivételével – az (1) bekezdés szerint megállapított összeg kétszeresét köteles szálló férőhely bérleti díjként havonta megfizetni.
\n
(4)A szálló elhelyezésre jogosult személy a vele együttesen – engedéllyel – elhelyezett házastárs (élettárs) és gyermek után a rá vonatkozó mértékkel megegyező összegű bérleti díjat köteles fizetni.
\n
(5)A haderő-átalakítással összefüggésben másik lakásgazdálkodási körzetben lévő településre kinevezett, áthelyezett, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezényelt és szállón elhelyezett katonának a kinevezéstől, áthelyezéstől, vezényléstől számított 9 hónapig nem kell szálló férőhely bérleti díjat fizetnie.
\n
(6)A Hjt. 52. §-a alapján, meghatározott időtartamra vezényelt katonának a vezénylés helye szerinti településen juttatott szálló férőhelyért nem kell bérleti díjat fizetnie. (7) A szállón alkalomszerűen elhelyezett személy a 2. mellékletben megállapított összegű szálló férőhely használati díjat köteles fizetni. (8) A szolgálati úttal összefüggésben a szálló férőhely menetlevél alapján térítésmentesen vehető igénybe. Egyéb, magáncélú alkalmi igénybevétel esetén férőhely használati díjat kell fizetni.
\n
(9)Ha a szálló férőhely igények kielégítését az nem veszélyezteti, írásbeli kérelemre a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője a tiszti állomány tagja részére a legfeljebb két férőhelyes szállószobában a második férőhely kizárólagos használatát – térítésmentesen – engedélyezheti. (10) A bérleti (használati) díjat a tárgyhó felére kell megfizetni akkor is, ha a bérlet (használat) annál rövidebb időtartamú volt, de meghaladta az öt napot. Ha a tárgyhóban, a bérlet öt nap, vagy annál rövidebb időtartamú volt, arra az időre bérleti (használati) díjat nem kell fizetni. 173. § (1) A szállóbérlet megszűnik, ha:
\n
a)a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,
\n
b)a szálló megsemmisül, vagy bármilyen oknál fogva szállóként tovább nem működtethető,
\n
c)az arra jogosult felmond, d) a szállóbérlő meghal,
\n
e)a szállóbérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították, vagy végrehajtható szabadságvesztésre ítélték,
\n
f)a szerződésben meghatározott időtartam lejár vagy feltétel bekövetkezik.
\n
(2)Ha a szállóbérlet az (1) bekezdés f) pontja szerint szűnik meg, a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője 15 napon belül köteles írásban felszólítani a volt bérlőt arra, hogy a szállóból haladéktalanul költözzön ki.
\n
(3)A bérlet megszűnése esetén a volt szállóbérlő haladéktalanul köteles a férőhelyet kiüríteni, a leltár szerint kizárólagos használatába adott berendezésekkel, használati tárgyakkal a szálló gondnokának elszámolni.
\n
(4)Ha a szállóbérlő meghal, a helyi lakásgazdálkodási szerv azonnal köteles írásban felszólítani a legközelebbi hozzátartozót az elhunyt személy tulajdonát képező, szállón tartott ingóságoknak átvételére és elszállítására. Ennek megtörténtéig az elhunyt által szabadon hagyott tárgyakat két tanú jelenlétében jegyzőkönyvi leltárba kell venni, és gondoskodni kell biztonságos tárolásukról. Az elhunyt által lezárva tartott berendezést le kell pecsételni, és azt a hozzátartozó jelenlétében kell jegyzőkönyv felvételével felnyitni. A hozzátartozónak leltár szerint kell átadni az ingóságokat, azok átvételének írásbeli tanúsításával. Hozzátartozó hiányában az illetékes gyámhatóságtól eseti gondnok kirendelését kell kérni. (5) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a szállóbérlet az (1) bekezdés e) pontja alapján szűnt meg, és a volt bérlő nem gondoskodott személyes ingóságainak elszállításáról.
\n
174. §(1) A szállóbérletet érvényesen írásban lehet felmondani
\n
(2)A bérlő a szerződést indokolás nélkül, azonnali hatállyal is felmondhatja.
\n
(3)A bérbeadó a szerződést akkor mondhatja fel, ha a bérlő:
\n
a)szállóelhelyezésre való jogosultsága megszűnt, b) lakhatása az új szolgálati (munka-) helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében biztosított,
\n
c)a szállót rendeltetésellenesen használja, a házirendet rendszeresen vagy súlyosan megsérti,
\n
d)a bérleti díjat nem fizeti meg, e) a bérbeadástól számított 30 napon belül nem igazolja, hogy a külön jogszabályban foglalt lakcím-bejelentési kötelezettségét teljesítette, és nem igazolja azt, hogy a szállótól eltérően bejelentett lakcímről történő napi munkába járáshoz a honvédelmi szervtől utazási költségtérítésben nem részesül,
\n
f)laktanyai szálláshelyen kapott elhelyezést. (4) A bérbeadói felmondás a 15. napra szólhat. Ha viszont a helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőt a hátralékos bérleti díj megfizetésére határidő kitűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel írásban felszólította, a fizetési határidő lejártával a szállóbérlet azonnali hatállyal is felmondható.
\n
(5)A szálló férőhely jogcím nélküli használója a használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével a részére megállapítható bérleti díj háromszorosára, 4 hónap elteltével hatszorosára növelt összegét köteles használati díjként megfizetni. A használati díj összegét a szálló fekvése szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv közli a jogcím nélküli használóval. 175. § A 167–174. §-ban foglalt rendelkezéseket a honvédelmi szerv által üzemeltetett külügyi szállókra, szállodákra és szállodai részlegekre, továbbá a laktanyai szálláshelyekre nem kell alkalmazni.
\n
XI. FEJEZET LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSI FORMÁK PÉNZÜGYI FORRÁSAI ÉS SZÁMLAKEZELÉSE
\n
176. §(1) A lakáscélú támogatás finanszírozása pénzintézeti, valamint költségvetési számlák útján történik
\n
(2)A központi költségvetésben megállapított lakástámogatási előirányzat pénzforgalmának lebonyolítására a HM az arra jogosult pénzintézetnél „Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása” elnevezésű számlát vezet.
\n
(3)Az e rendeletben megállapított, a (2) bekezdés szerinti körbe nem tartozó támogatások és térítési kötelezettségek teljesítése az arra illetékes honvédelmi szerv által vezetett kincstári számláról történik.
\n
177. §(1) A 176. § (1) bekezdés szerinti számla javára, illetve terhére a külön jogszabályban megállapított bevételeket és
\n
kiadásokat lehet elszámolni. (2) A 176. § (2) bekezdés szerinti lakástámogatási előirányzat tervezését és felhasználását a fejezeti kezelésű előirányzatok éves felhasználásának rendjéről szóló HM rendelet szabályai szerint, az abban kijelölt honvédelmi szerv végzi.
\n
178. §
\n
A lakáscélú támogatások pénzügyi forrásai: a) a központi költségvetésben megállapított lakástámogatási előirányzat,
\n
b)a „Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása” számla – külön jogszabályban megállapított – bevételei,
\n
c)az előző évben az erre a célra rendelkezésre állt keret pénzmaradványa,
\n
d)a HM rendelkezésű lakóépületek, lakások elidegenítéséből és egyéb hasznosításából származó, jogszabály alapján a honvédelmi szerv költségvetését megillető bevétel, e) jogszabályi felhatalmazás alapján a honvédelmi szerv költségvetéséből e célra átcsoportosított keret.
\n
XII. FEJEZET VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ JUTTATÁS 179. § (1) A végleges letelepedés, illetve a lakhatás végleges megoldásának elősegítésére, a szolgálati viszony fennállásának tartama alatt, a 187. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott célra, vissza nem térítendő juttatásra jogosult
\n
a)az 52. életévét betöltött hivatásos katona, és
\n
b)életkorától függetlenül a szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezés alatt álló hivatásos katona, ha a kérelmét a nyugállományba helyezéséről szóló parancs kézhezvételét követően a jogviszonya megszűnéséig benyújtotta, amennyiben a lakás tulajdonát legalább 50%-os tulajdoni hányad arányában szerzi meg.
\n
(2)A szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezés esetén a vissza nem térítendő juttatás csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező szolgálati viszonya a Hjt. 59. § (1) bekezdésében, és a (2) bekezdésének a)–b) pontjaiban, továbbá a Hjt. 62. § (1) bekezdésének a)–c) pontjaiban, valamint a Hjt. 63. § (1) bekezdésében foglaltak szerint szűnik meg. A támogatás a szolgálati (rokkantsági, baleseti) nyugállományba helyezésről rendelkező parancs (határozat) aláírását követően, a szolgálati viszony megszűnésének napjáig terjedő időszakban nyújtható, illetve állapítható meg. A kérelem benyújtására nyitva álló határidőről az állományilletékes parancsnok a nyugállományba helyező parancs kihirdetésével egyidejűleg tájékoztatást ad.
\n
(3)Nem teljesíthető a vissza nem térítendő juttatás iránti igény, ha a kérelmező
\n
a)vagy házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha, nevelt gyermeke) lakásának tulajdonjogát az igénylés benyújtását megelőző öt éven belül ingyenesen átruházta,
\n
b)korábban vissza nem térítendő juttatásban részesült, vagy a házastársa (élettársa) a családjogi kapcsolat fennállása alatt részesült e támogatásban. 180. § A haderő strukturális változásainak elősegítése érdekében – a 179. § (3) bekezdésben foglaltak kivételével – vissza nem térítendő juttatást kaphat a hivatásos katona akkor is, ha
\n
a)másik helyőrségbe (településre) a haderő átalakításával vagy átszervezéssel összefüggésben került kinevezésre, áthelyezésre, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezénylésre, és
\n
b)a juttatást a helyőrség változtatást követő egy éven belül az új szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben lévő beköltözhető (használatbavételi engedéllyel rendelkező) lakás vásárlásához kéri, továbbá
\n
c)a helyőrségváltoztatással összefüggésben az új szolgálati helye vonzáskörzetébe nem tartozó településről költözik az ahhoz tartozó településre. 181. § (1) A vissza nem térítendő juttatás összege az igazolt építési költségnek vagy vételárnak a 188. § vagy a 189. § alapján számítható munkáltatói kölcsönnel csökkentett összege, amely azonban az adóterhet nem viselő járandóság törvényben megállapított felső határa mellett nem haladhatja meg a köztisztviselői illetményalap
\n
a)70-szeres összegét az 52. életévének betöltése előtt szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezett jogosult esetében, illetve b) 140-szeres összegét minden más esetben.
\n
(2)A korábban munkáltatói kölcsönben részesült és arra a 195. § f) pontja alapján a továbbiakban már nem jogosult személy esetében az építési költséget vagy vételárat a kapott kölcsön jóváírt engedmény nélküli összegével kell csökkenteni. A vissza nem térítendő juttatás összegét egyebekben az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell kiszámítani. (3) A támogatásra egyaránt jogosult házastársak a vissza nem térítendő juttatás iránti kérelmüket együttesen nyújthatják be. Esetükben a vissza nem térítendő juttatás (1)–(2) bekezdés szerint kiszámított összege 25%-kal növelhető.
\n
(4)Az (1)–(3) bekezdés alapján számított összeg 50%-a nyújtható vissza nem térítendő juttatásként, ha a kérelmező
\n
a)az általa önállóan vagy a házastársával (élettársával) együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) HM rendelkezésű lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult; b) házastársa (élettársa) – a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt – HM rendelkezésű lakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére megvásárolt, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult. (5) A honvédelmi szervtől korábban munkáltatói kölcsönben részesült személy részére megállapítható vissza nem térítendő juttatásból le kell vonni a kölcsönből részére jóváírt engedmények összegét.
\n
(6)A juttatás összegének megállapításakor a köztisztviselői illetményalapnak az igénylés elbírálására jogosult szervhez történő beérkezésekor hatályos összegét kell figyelembe venni. 182. § (1) Lakásvásárlás céljából, kompenzatív jelleggel életkori korlátok nélkül vissza nem térítendő juttatásra jogosult az a hivatásos és szerződéses katona, továbbá a honvédelmi szervvel jogviszonyban álló köztisztviselő, közalkalmazott és munkavállaló, akinek a 31. § (1) bekezdés szerinti lakásbérleti szerződése azért szűnik meg, mert
\n
a)a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás megszűnt, és másik – a 72. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő – HM rendelkezésű lakás a szolgálati hely szerinti vonzáskörzetben a bérlet megszűnésével egyidejűleg nem juttatható; b) a szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonya a 34. § (1)–(2), továbbá (5) bekezdésben foglaltak szerint, a magánbefektetővel kötött megállapodás lejárta előtt szűnik meg, és másik – a 37. § (5) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő – HM rendelkezésű lakás részére a bérlet megszűnésével egyidejűleg nem juttatható;
\n
c)a honvédelmi szervvel fennálló jogviszonya olyan okból szűnik meg, amelynek következtében a megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználat szabályai alapján kell eljárni, de másik – a 74. §
\n
(1)bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelő – HM rendelkezésű lakás részére a bérlet megszűnésével egyidejűleg nem juttatható. (2) Az (1) bekezdés szerint nyújtott juttatás mértéke a 181. § (1) bekezdésben megállapított mindenkori legmagasabb összeg 1,75-szerese, de nem haladhatja meg az igénylő által vásárolt lakás vételárát.
\n
183. §(1) A vissza nem térítendő juttatás és a munkáltatói kölcsön támogatás egyidejűleg azonos célra igénybe vehető, de
\n
együttes összegük ez esetben sem haladhatja meg az épített vagy vásárolt lakás létesítési költségét (vételárát).
\n
(2)Korábban nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a vissza nem térítendő juttatás akkor állapítható meg, illetve akkor folyósítható, ha a) a munkáltatói kölcsönnel már támogatott lakásépítés vagy lakásvásárlás az arra irányadó jogszabályi rendelkezések szerint nem minősül befejezettnek; b) a munkáltatói kölcsöntartozás átterhelésével, továbbá azzal együtt az újabb, kiegészítő munkáltatói kölcsön támogatást másik lakásingatlan építéséhez vagy vásárlásához kérik. 184. § A vissza nem térítendő juttatásban részesülő személy – részben vagy egészben – tulajdonába kerülő lakásra a támogatás nyújtásától számított öt év időtartamra a Honvédelmi Minisztérium javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. 185. § (1) A vissza nem térítendő juttatás iránti kérelmet az e célra, valamint a munkáltatói kölcsönre rendszeresített „Lakáscélú támogatás igénylő lap”-on, a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egységéhez lehet benyújtani a kérelmezett támogatás vagy támogatások megjelölésével. (2) Ha a vissza nem térítendő juttatásra irányuló kérelem elbírálására már csak a jogosult szolgálati viszonyának megszűnése után kerül sor, az egyéb feltételek megléte esetén az igényét teljesíteni kell, és intézkedni kell a juttatás részére történő folyósítására. 186. § A vissza nem térítendő juttatás vonatkozásában a 179–185. §-ban megállapított feltételeken túl a munkáltatói kölcsön feltételeire, igénylésére, felmondására és visszatérítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
\n
XIII. FEJEZET MUNKÁLTATÓI KÖLCSÖN 187. § (1) Munkáltatói kölcsön adható az igénylőnek:
\n
a)a tulajdonába kerülő lakás vásárlásához – kivéve az állami tulajdonban lévő lakás megvásárlását –, cseréjéhez,
\n
b)a tulajdonába kerülő lakás építéséhez, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést és a nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakítását, amennyiben annak legalább 50%-os készültségét igazolja,
\n
c)lakástulajdona legalább egy lakószobával való bővítéséhez, ha a lakás szobáinak száma nem éri el a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabályban megállapított méltányolható lakásigény alsó határát,
\n
d)lakásnak további, egy önálló lakást eredményező műszaki megosztásához, ha az így létrehozott lakás a tulajdonába kerül, e) lakás tulajdoni hányadának az öröklés útján létrejött tulajdonközösség megszüntetése céljából történő megvásárlásához, f) lakástulajdonnak az a) és b) pontok szerinti megszerzéséhez igénybe vett lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás összegének csökkentéséhez, kiegyenlítéséhez, amennyiben a kölcsönszerződés megkötésétől számított 10 év még nem telt el. (2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a kölcsönt igénylő a lakásnak legalább 1/4-ed részben tulajdonosa.
\n
188. §(1) A munkáltatói kölcsön összege a kölcsönszámítási alap 60%-a, de legfeljebb a 187. § (1) bekezdés
\n
a)a)–b) és f) pontja szerinti esetekben a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 110-szeres, b) c)–e) pontjai szerinti esetekben a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 70-szeres összege lehet. (2) Az önkormányzati tulajdonú lakás megvásárlásához az abban bent lakó részére nyújtott munkáltatói kölcsön a kötelezően fizetendő vételárhányad összege, de legfeljebb a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 10-szeres összege lehet. (3) Az (1) bekezdés, továbbá a 189. § szerint számított kölcsön összege növelhető:
\n
a)25%-kal, ha az együtt költöző és tulajdonostárssá váló családtagok (hozzátartozók) közül 2 személy, 50%-kal, ha az együtt költöző és tulajdonostárssá váló családtagok (hozzátartozók) közül kettőnél több személy áll a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonyban, a támogatást együttesen igénylik és külön-külön rendelkeznek a kölcsönnyújtás feltételeivel, b) az igénylő számára már elbírált munkáltatói kölcsön és az a) pont alapján számított összeg különbözete adható munkáltatói kölcsönként az együtt költöző, a 10. § (4) bekezdésben meghatározott hozzátartozó részére, ha kölcsönigénylését külön vagy utólagosan nyújtja be. (4) A kölcsönszámítási alap a 187. §-ban felsoroltak igazolt költségének vagy vételárának
\n
a)az igénylő vagy a házastársa (élettársa), valamint a vele együttköltöző családtagja által bérelt lakás bérleti szerződésének (jogcím nélküli használatának) a kölcsönigénylést megelőző öt éven belül történt megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, továbbá b) a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tulajdonában lévő lakáson az igénylő vagy a házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint a vele együttköltöző családtagja javára fennálló haszonélvezeti és egyéb használati jognak a kölcsönigénylést megelőző öt éven belül történt megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, valamint c) az igénylő vagy a házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint a vele együttköltöző családtagja – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is – tulajdonát képező lakás elidegenítéséből származó tiszta bevétellel csökkentett összege. A tulajdont eredményező lakáscsere esetén pedig a cserélni kívánt lakások szerződésben kikötött értékének az igénylőt terhelő különbözete. (5) Az elidegenítésből származó tiszta bevételként kell számításba venni a kölcsönigénylést megelőző öt éven belül értékesített lakásnak az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati, valamint munkáltatói támogatás, továbbá kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti kölcsön összegével csökkentett eladási árát.
\n
189. §A kölcsönszámítási alap összegével megegyező, de a 187. § (1) bekezdés a)–b) és f) pont szerinti esetekben legfeljebb
\n
a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 140-szeresének, c)–e) pont szerinti esetekben 110-szeresének megfelelő összegű munkáltatói kölcsön nyújtható a hivatásos katonának, ha
\n
a)másik helyőrségbe (településre) a haderő átalakításával vagy átszervezéssel összefüggésben került kinevezésre, áthelyezésre, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezénylésre, és
\n
b)a kölcsönt a helyőrség változtatást követő egy éven belül az új szolgálati helye szerinti településen lévő beköltözhető (használatbavételi engedéllyel rendelkező) lakás vásárlásához kéri, továbbá
\n
c)a helyőrség változtatással összefüggésben az új szolgálati helye vonzáskörzetébe nem tartozó településről költözik az ahhoz tartozó településre. 190. § (1) A 182. § (1) bekezdésben foglalt esetekben lakásvásárlás céljából, kompenzatív jelleggel munkáltatói kölcsön adható az azt kérelmező részére, feltéve, hogy megfelel a kölcsönnyújtás e rendeletben foglalt egyéb feltételeinek.
\n
(2)Az (1) bekezdés szerint nyújtott munkáltatói kölcsön legfeljebb a 188. § (1) bekezdés a) pontja szerint megállapítható támogatás legmagasabb értékének 1,75-szerese lehet. (3) A kompenzatív jellegű munkáltatói kölcsön a 182. §-ban foglalt kompenzatív jellegű vissza nem térítendő juttatással együttesen is igénybe vehető. Az együttesen nyújtott támogatások azonban ebben az esetben sem haladhatják meg a kérelmező által vásárolt lakás vételárát. 191. § (1) A 188. § (1) és (2) bekezdés, valamint a 189. § alkalmazása során a köztisztviselői illetményalapnak az igénylés elbírálására jogosult szervhez történő beérkezésekor hatályos összegét kell figyelembe venni.
\n
(2)A munkáltatói kölcsön – a 188. § (2) bekezdés szerinti önkormányzati tulajdonú lakásvásárlás esete kivételével – a lakhatási engedély kiadásának, illetve az adásvételi szerződés megkötésének évét követő naptári év végéig adható, ha az építkezés műszakilag indokolt befejező munkálataihoz, vagy az adásvételi szerződésben kikötött vételárrészlet kifizetéséhez szükséges. 192. § (1) A munkáltatói kölcsön kamatmentes, a folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költség az igénylőt terheli.
\n
(2)A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama legfeljebb 25 év, a futamidőt azonban úgy kell megállapítani, hogy a havi törlesztőrészlet 10 000 Ft-nál kevesebb nem lehet.
\n
(3)A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt – indokolt esetben és kérelemre – a törlesztés legfeljebb 2 éves időtartamra felfüggeszthető, ez esetben a futamidő változatlanul hagyása mellett a tartozás havi törlesztő összegét kell megnövelni. (4) A munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás összegét elengedni – a 196–197. §-ban megállapított engedmények és kedvezmények, valamint a Hjt. 126/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – nem lehet.
\n
193. §(1) Az özvegy, túlélő élettárs és örökös az állomány hősi halottá nyilvánított tagja részére nyújtott munkáltatói kölcsönből
\n
fennálló tartozás elengedése iránti, a honvédelemért felelős miniszternek címzett kérelmet a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egységénél nyújthatja be. (2) A kérelemhez csatolni kell:
\n
a)a házassági anyakönyvi kivonat, illetőleg az élettársi kapcsolatot hitelt érdemlően igazoló okirat másolatát,
\n
b)a jogerős hagyatékátadó végzés másolatát. (3) A kérelmet a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége a kölcsönből fennálló tartozás összegének megjelölésével a központi lakásgazdálkodási szerv útján terjeszti elő a honvédelemért felelős miniszterhez.
\n
(4)A miniszter döntéséről a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége útján értesíti a kérelmezőt.
\n
Fizetési kötelezettségének – lakáscélra nyújtott hitel törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alapján elengedett részének minősülő – megszűnéséről a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége értesíti a folyósító pénzintézetet, valamint a pénzügyi nyilvántartásokból (mérlegből) a tartozást kivezeti.
\n
194. §(1) Munkáltatói kölcsön adható a honvédelmi szerv állományába tartozó személynek, ha
\n
a)a 187. § (1) bekezdés a)–b) és d)–e) pontjai szerinti igénylés esetében ő maga, házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint együtt költöző családtagja lakás tulajdonjogával, állandó használati jogával, haszonélvezeti jogával vagy önkormányzati, továbbá állami tulajdonú lakás bérleti jogával nem rendelkezik, illetőleg a meglévőt az újabb lakás megszerzése érdekében elidegeníti, állandó használati jogát, haszonélvezeti jogát, bérleti jogviszonyát megszünteti,
\n
b)a 187. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igénylés esetében ő maga, házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint együtt költöző családtagja a bővíteni kívánt lakás kivételével más lakás tulajdonjogával, állandó használati jogával, haszonélvezeti jogával vagy bérleti jogával nem rendelkezik, illetőleg a munkáltatói kölcsönre való igényjogosultság megszerzése érdekében a lakást elidegeníti, állandó használati jogát, haszonélvezeti jogát, bérleti jogviszonyát megszünteti,
\n
c)megfelel a személyi jövedelemadóról, valamint a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban a méltányolható lakásigényre és építési költségre (vételárra) megállapított feltételeknek,
\n
d)a kérelmező a kölcsönnel a szolgálati, illetőleg munkahelye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében oldja meg a lakhatását, e) az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető), valamint az illetékes helyőrségi (budapesti keretgazda) lakásbizottság a kérelem teljesítését javasolja, f) a 187. § (1) bekezdés f) pont szerinti igénylés esetében ő maga, házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint együtt költöző családtagja a lakáscélú pénzintézeti kölcsönnel megszerzett lakás kivételével más lakás tulajdonjogával, állandó használati jogával, haszonélvezeti jogával vagy bérleti jogával nem rendelkezik, illetőleg a munkáltatói kölcsönre való igényjogosultság megszerzése érdekében a lakást elidegeníti, állandó használati jogát, haszonélvezeti jogát, bérleti jogviszonyát megszünteti, g) a szerződéses tiszt, tiszthelyettes a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött, és összesen legalább 10 év szolgálatot vállalt, h) a honvédelmi szerv igénye szerint adóstársat vagy meghatározott számú kezest állít.
\n
(2)Munkáltatói kölcsön nyújtható akkor is, ha az igénylőnek, házastársának (élettársának), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermekének), valamint a vele együtt költöző családtagjának a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy
\n
b)a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy
\n
c)lakása az igénylés benyújtásától számított két évnél korábban öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába, és a haszonélvező a lakásban lakik.
\n
(3)Az (1) bekezdés e) pontját nem kell alkalmazni, ha az igénylő a szolgálat felső korhatárát 5 éven belül eléri, illetve szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezése folyamatban van feltéve, hogy a munkáltatói kölcsön felhasználásával a végleges letelepedéséhez szükséges lakásigényét kívánja megoldani.
\n
(4)Ha a jogosult munkáltatói kölcsönre vonatkozó igénylésének elbírálására vagy a kölcsön összegének folyósítására a nyugállományba helyezés megtörténte után kerül sor, az egyéb feltételek megléte esetén az igényt érdemben el kell bírálni, és intézkedni kell a kölcsönnek a jogosult részére történő folyósítására.
\n
195. §Nem adható munkáltatói kölcsön annak, aki
\n
a)a részére korábban adott munkáltatói kölcsönt határidőre nem fizette vissza, és arra új határidős kötelezettséget sem vállal, b) a támogatással nem a saját lakáshelyzetét kívánja rendezni,
\n
c)HM rendelkezésű lakását megvásárolta, és annak vételárát még nem egyenlítette ki,
\n
d)a 194. § (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel nem rendelkezik, illetve azokat nem vállalja,
\n
e)a hivatásos tiszti állomány tagja, és szolgálati nyugállományba helyezésére
\n
ea)a szolgálati viszonyának a Hjt. 56. § b), e) és f) pontjai, továbbá a Hjt. 62. § (1) bekezdés d), e), g), h) és
\n
i)pontjai szerint, továbbá eb) az általa kezdeményezett közös megegyezéssel, valamint – az egészségi, pszichikai ok kivételével – alkalmatlanság, vagy méltatlanná válás miatt felmentéssel történő megszűnésével egyidejűleg kerül sor, f) korábban – beleértve a kiegészítést is – legalább két alkalommal munkáltatói kölcsön támogatásban részesült,
\n
g)az újabb igénylés benyújtását megelőző 5 éven belül munkáltatói kölcsön egyösszegű visszafizetése során kedvezményben részesült, h) a 187. § (1) bekezdés e) pont kivételével a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója lakásának megvásárlásához kéri a munkáltató támogatását,
\n
i)lakástulajdonát gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatja, vagy azt ilyen céllal értékesítette, továbbá ha azt üzleti céllal működteti. Minderről az igénylő nyilatkozni köteles.
\n
196. §(1) A munkáltatói kölcsön támogatásban részesült személyt a honvédelmi szervnél folyamatosan eltöltött hivatásos vagy
\n
szerződéses szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, továbbá munkavállalói jogviszonyának időtartama alapján
\n
–a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – a tartozására
\n
a)5 év után 25 000 Ft, b) 10 év után további 50 000 Ft,
\n
c)15 év után további 75 000 Ft,
\n
d)20 év után további 100 000 Ft,
\n
e)25 év után további 150 000 Ft, összesen legfeljebb 400 000 Ft – lakáscélra nyújtott hitel törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alapján elengedett részének minősülő – engedmény illeti meg. (2) Az engedmény a még fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.
\n
(3)A honvédelmi szervnél jogviszonyban eltöltött idejük alapján a közös kölcsöntámogatásban részesült személyeket az engedmény külön-külön is megilleti. (4) Az engedményre való jogosultság megállapításakor a honvédelmi szervnél különböző közszolgálati (szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti és munkavállalói) jogviszonyokban megszakítás nélkül (folyamatosan) eltöltött időtartamot egybe kell számítani. (5) A munkáltatói kölcsön folyósításakor a támogatásban részesült személy tartozását a már figyelembe vehető, ténylegesen betöltött időnek megfelelő összegű engedménnyel csökkenteni kell.
\n
(6)Az engedményre jogosító szolgálati idő eléréséről az állományilletékes személyügyi szerv értesíti a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységét. A területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége a személyügyi értesítés kézhezvételét követően a folyósító pénzintézetnél intézkedik az engedmény jóváírására oly módon, hogy a havi törlesztő összeg változatlanul hagyása mellett a törlesztés időtartama változik meg.
\n
(7)Ismételt munkáltatói kölcsön adása esetén a megállapítható engedmény összegéből le kell vonni a korábban már jóváírt engedmény összegét. Ha az újabb kölcsön összege az adható engedménynél kevesebb, az engedmény a két kölcsön együttes összegéből írható jóvá. (8) Nem illeti meg engedmény azt a személyt, aki a honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban is részesült.
\n
197. §(1) A folyósítástól számított öt év elteltével a tartozás egyösszegű, határidő előtti kiegyenlítése esetén a munkáltatói
\n
kölcsönben részesült személyt a (2) bekezdés szerinti – lakáscélra nyújtott hitel törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alapján elengedett részének minősülő – kedvezmény illeti meg.
\n
(2)A kedvezmény mértéke a kölcsönből fennálló tartozás
\n
a)25%-a, ha a futamidőből 20 év vagy annál több van hátra,
\n
b)20%-a, ha a futamidőből 15 évnél több, de 20 évnél kevesebb van hátra,
\n
c)15%-a, ha a futamidőből 5 évnél több, de 15 évnél kevesebb van hátra.
\n
(3)Az egyösszegű visszafizetési szándékot a kedvezményezettnek a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egységével kell írásban közölnie. A területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége a szándéknyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az adós részére a kedvezmény (2) bekezdés szerinti mértékéről igazolást állít ki. (4) A honvédelmi szerv állományába tartozó, fegyelmi vagy büntető eljárás hatálya alatt álló személy részére az igazolás csak akkor állítható ki, ha az eljárás a jogviszony megszűnése vagy megszüntetése nélkül fejeződik be. A hivatásos katona esetében e rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a jogviszony megszűnésével egyidejűleg szolgálati nyugállományba helyezik. (5) Amennyiben a kedvezményezett a kölcsönből fennálló tartozását szándékának előzetes közlése nélkül, egy összegben visszafizeti, a (2) bekezdés szerinti kedvezmény utólag nem érvényesíthető, illetőleg annak összege nem téríthető vissza. 198. § (1) A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet – rendszeresített formanyomtatványon – az állományilletékes parancsnokhoz (munkahelyi vezetőhöz) kell benyújtani, aki azt javaslatával ellátva a helyőrségi (budapesti keretgazda) lakásbizottság útján továbbítja érdemi elbírálásra a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egységéhez.
\n
(2)A kérelemhez csatolni kell a) az elbírálás szempontjából lényeges tényeket és a kölcsön célját hitelesen igazoló iratokat, így különösen az adásvételi szerződést vagy előszerződést, jogerős hatósági engedélyt, költségvetést, ingatlan-nyilvántartási okiratot, b) a kinevezési, áthelyezési, más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylési parancs (határozat, munkaszerződés) másolatát, valamint c) a 194. § (3) bekezdés szerinti igénylő kivételével az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető) igazolását arról, hogy a tervezett lakásépítés (lakásvásárlás) a szolgálati hely szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében valósul meg, vagy d) a 189. § szerinti kölcsönigénylés esetében az állományilletékes parancsnok igazolását arról, hogy a tervezett lakásépítés (lakásvásárlás) az új szolgálati hely szerinti vonzáskörzetben valósul meg.
\n
199. §(1) A lakáscélú támogatás iránt benyújtott kérelmeket a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége
\n
a beérkezést követő 15 napon belül nyilvántartásba veszi, és azokat az igénylőket, akiknek a kérelme nem szorul hiánypótlásra, a beérkezés sorrendjében a (2)–(3) bekezdés szerinti kategóriákba sorolja.
\n
(2)I. kategóriába kell sorolni azt, aki a) korábban munkáltatói kölcsönben vagy vissza nem térítendő juttatásban nem részesült, illetőleg akinek házastársa (élettársa) sem részesült – a házastársi (élettársi) kapcsolat fennállása alatt – e támogatásokban,
\n
b)korábban HM rendelkezésű lakást nem vásárolt meg, és a vásárláshoz más személy javára sem járult hozzá,
\n
c)határozatlan időtartamra vagy a 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig bérelt HM rendelkezésű lakást ad vissza, és a szolgálati (munka-) helye vonzáskörzetében saját tulajdonú lakással nem rendelkezik, továbbá a házastársa (élettársa), saját háztartásban nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke) tulajdonában – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is – sem rendelkezik ilyen lakással.
\n
(3)II. kategóriába kell sorolni az I. kategóriába nem sorolható lakáscélú támogatási igényeket.
\n
(4)A beérkezett igényeket az arra jogosult szerv a besorolási kategóriákon belül a besorolás sorrendjében, a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében teljesíti. (5) A tárgyévben rendelkezésre álló pénzügyi források, beleértve a várható bevételek 65%-át – a (6) bekezdés alkalmazása esetén a pénzügyi források miniszteri döntés szerinti mértékkel csökkentett részét – az I. kategóriába sorolt kérelmek teljesítésére kell felhasználni. (6) A tárgyévben rendelkezésre álló pénzügyi fedezet legfeljebb 25%-át a HM Központi Lakásbizottság javaslatára a honvédelemért felelős miniszter egyes helyőrségeket érintő, a honvédség átalakításával vagy más központi lakásgazdálkodási feladat megvalósításával összefüggő lakáscélú támogatásra elkülönítheti. (7) A (6) bekezdés szerinti feladatra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet felhasználása során a (2)–(4) bekezdésben megállapított kategóriákba sorolástól, továbbá sorrendiségtől való eltérésről és annak módjáról a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt. (8) Az okirati hiányosság miatt érdemben el nem bírálható igénylést benyújtó személyt a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége a beérkezést követő 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra nyitva álló határidő legfeljebb 6 hónap lehet, amely indokolt esetben, kérelemre egy alkalommal újabb 6 hónappal meghosszabbítható. (9) Amennyiben a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségét teljesítette, az igénylés a teljesítés időpontjával sorolható a (2)–(3) bekezdés szerinti kategóriába. Amennyiben a hiánypótlásra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el, az igénylést el kell utasítani. 200. § Vissza kell vonni a munkáltatói kölcsönt attól, aki felhasználását a pénzintézethez történt átutalástól számított 6 hónapon belül nem kezdte meg. 201. § (1) Fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, ha a kedvezményezett
\n
a)hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya a létesítéstől számított tíz éven belül közös megegyezéssel,
\n
b)hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya lemondás címén,
\n
c)hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya – az egészségi és pszichikai ok kivételével – alkalmatlanság, továbbá méltatlanná válás miatt felmentéssel, d) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya fegyelmi vagy büntetőeljárás keretében kiszabott szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás címén, e) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nemteljesítése, továbbá összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, valamint eskü letételének megtagadása, magyar állampolgárság elvesztése, más állam állampolgárságának a megszerzése, és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szándékos elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva,
\n
f)köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya lemondás címén, g) köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya – az egészségügyi ok kivételével – alkalmatlanná válás miatt felmentéssel, h) köztisztviselői jogviszonya hivatalvesztéssel, közalkalmazotti jogviszonya elbocsátással,
\n
i)köztisztviselői jogviszonya összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, továbbá vagyonnyilatkozat megtételének szándékos elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva,
\n
j)munkaviszonya a munkavállalói képességével, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból a munkáltató rendes vagy rendkívüli felmondásával szűnt meg. Hivatásos katona esetében az a)–e) pontokat nem kell alkalmazni, ha a szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg nyugállományba helyezték. (2) Fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, ha a kedvezményezett
\n
a)a kölcsönt nem a saját lakhatása megoldására fordította, vagy azzal más módon visszaélt,
\n
b)kérelmében azért közölt valótlan adatot, vagy valós adatot, körülményt azért hallgatott el, hogy azzal jogtalan vagyoni előnyre tegyen szert, c) az építkezés befejezését a kölcsönkérelmében vállalt időpontig, de legkésőbb a támogatás folyósításától számított két éven belül használatbavételi (lakhatási) engedéllyel, az önkormányzati lakás megvásárlását a támogatás folyósításától számított hat hónapon belül érvényes adásvételi szerződéssel nem igazolta,
\n
d)a kölcsön megfizetésével késedelembe esik, és a felszólításban megjelölt határidőig sem tesz eleget a hátralékos részletfizetési kötelezettségének, e) a lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás csökkentéséhez, kiegyenlítéséhez nyújtott munkáltatói kölcsön felhasználását a támogatási megállapodás megkötésétől számított három hónapon belül pénzintézeti igazolás bemutatásával nem igazolja, f) lakásvásárlás esetén a támogatási szerződés megkötésétől számított három hónapon belül, lakásépítés esetén a használatbavételi engedély megküldésével egyidejűleg nem igazolja, hogy a támogatással megszerzett lakóingatlan vonatkozásában a külön jogszabályban foglalt lakcím-bejelentési kötelezettségét teljesítette, és nem igazolja azt, hogy az attól eltérően bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyről történő napi munkába járáshoz vagy az arra történő hétvégi hazautazáshoz a honvédelmi szervtől utazási költségtérítésben nem részesül,
\n
g)egyéb, jogszabályban vagy a lakáscélú támogatási megállapodásban előírt lényeges kötelezettségének nem tesz eleget. (3) A (2) bekezdés c) pontjában megállapított határidő az eltelte előtt benyújtott kérelemre – indokolt esetben – építés esetén egy évvel, vásárlás esetén három hónappal hosszabbítható meg.
\n
(4)A kölcsönt írásban kell felmondani és erről a folyósító pénzintézetet is értesíteni kell.
\n
202. §(1) A 201. § (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben a jóváírt engedménnyel megnövelt, még vissza nem térített kölcsönt az
\n
adós egy összegben köteles visszafizetni. (2) A felmondott kölcsön késedelmes megfizetése esetén a kölcsönadós a tartozás teljes összege után a törvényes kamatot köteles megfizetni. 203. § A pénzügyi fedezet hiányában nem teljesíthető, a vissza nem térítendő juttatásra vagy a munkáltatói kölcsönre irányuló igényeket az érdemi elbírálás mellett folyamatosan nyilvántartásba kell venni és arról, valamint a teljesítés várható idejéről a kérelmezőt írásban értesíteni kell. 204. § Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kölcsön folyósításától számított 10 éven belül a hivatásos és szerződéses katona, valamint a köztisztviselő és a közalkalmazott nem honvédelmi szervhez történő áthelyezésében, továbbá e jogviszonyok és a munkavállaló munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodik meg, egyidejűleg köteles a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységét a megállapodás megküldésével értesíteni. 205. § Ha a támogatásban részesített személy szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya a kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnt, az új munkáltatója a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja. Ebben az esetben a 201. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjaiban, továbbá a 202. §-ban meghatározottakat nem lehet alkalmazni. 206. § (1) A támogatásban részesülő személy tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő lakásra a kölcsönt folyósító pénzintézettel a tartozás erejéig és fennállásának tartamára – meglévő tulajdon esetén külön megállapodás alapján – a HM javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.
\n
(2)A területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége hozzájárulhat az olyan, lakáscélú támogatással megszerzett lakóingatlan további megterheléséhez, amelyen a HM javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom áll fent. Követelés biztosítékának a Honvédelmi Minisztériumot megelőző ranghelyen történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez hozzájárulni csak akkor lehet, ha azt jogszabály kifejezetten elrendeli. Nem adható hozzájárulás, ha a bejegyezni kívánt újabb teher nem lakáscélú támogatásnyújtás biztosítékául szolgálna, vagy a lakóingatlanra bejegyzett és bejegyezni kívánt terhek együttes összege meghaladná az aktuális forgalmi érték 70%-át. (3) A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakást csak a kölcsönt nyújtó honvédelmi szerv hozzájárulásával lehet elidegeníteni. A hozzájárulás akkor adható meg, ha
\n
a)az elidegenítés olyan, a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonyban álló személy részére történik, aki a teljes kölcsöntartozást átvállalja és esetében a munkáltatói kölcsön nyújtásának e rendelet szerinti feltételei fennállnak; b) a támogatásban részesített személy vállalja, hogy az elidegenítéssel egyidejűleg a kölcsöntartozás teljes összegét visszafizeti; c) a támogatásban részesített személy a támogatással létesített lakást elidegeníti, és a kölcsönnyújtást követően tulajdonába került másik lakásra a munkáltatói kölcsön alapján a HM jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető. (4) A (3) bekezdés a) pontja esetén a kölcsöntartozást átvállaló személyt a honvédelmi szervnél eltöltött ideje alapján az engedmény megilleti. (5) A (3) bekezdés c) pontját kell alkalmazni akkor is, ha a támogatásban részesített személy a kölcsönnyújtást követően tulajdonába került olyan ingatlanra kéri a HM jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom átjegyzését, amelyen lakást épít. (6) Az (1) bekezdés szerinti jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat akkor kell töröltetni, ha a kedvezményezett a 196. § (1) bekezdés szerinti engedménnyel csökkentett kölcsöntartozását kiegyenlítette.
\n
207. §(1) A házassági vagyonközösség megszüntetése során a munkáltatói kölcsöntartozás megtérítését a lakásban maradó
\n
volt házastárs – változatlan törlesztési feltételek mellett – átvállalhatja. Ez esetben a volt házastársat engedmény nem illeti meg. (2) Ha a lakásban maradó és a kölcsöntartozást átvállaló volt házastárs is rendelkezik a kölcsönnyújtás e rendelet szerinti feltételeivel, az engedmény megilleti. 208. § A kölcsöntámogatásban együttesen részesített hozzátartozókat úgy kell tekinteni, mintha a kölcsönt egymás között egyenlő arányban kapták volna, de a visszafizetéséért egyetemleges felelősséggel tartoznak.
\n
209. §(1) A kölcsöntámogatásban részesült személy halála esetén a túlélő házastárs, illetve az örökösök a kölcsöntartozást
\n
változatlan feltételek mellett fizethetik vissza. (2) Ha a lakásban életvitelszerűen bent lakó, illetve oda ilyen céllal beköltöző túlélő házastárs vagy örökös a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkaviszonyban áll, őt a reá átszállt tartozásra a szolgálati (munkajogi) jogviszonyban töltött időtartam szerint soron következő engedmény megilleti, amennyiben
\n
a)korábban a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönt nem kapott, és
\n
b)HM rendelkezésű vagy önkormányzati lakás bérletével nem rendelkezik, továbbá
\n
c)HM rendelkezésű vagy önkormányzati lakást bentlakóként a maga vagy más személy részére nem vásárolt meg.
\n
(3)A túlélő házastársat vagy örököst megillető engedményt a 196. § (1) bekezdésben meghatározott időtartam(ok) letöltésekor kell a tartozásból jóváírni. XIV. FEJEZET LAKÁSFENNTARTÁSI HOZZÁJÁRULÁSOK
\n
210. §(1) A hivatásos katonát, továbbá azt a szerződéses katonát, aki a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött, és összesen
\n
legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt, a lakóhelye szerinti lakása fenntartási kiadásainak mérséklése érdekében – kérelemre – lakásfenntartási hozzájárulás címén lakbértámogatás, valamint lakásüzemeltetési hozzájárulás illeti meg. (2) A lakásfenntartási hozzájárulásokat havonta, az illetménnyel egyidejűleg kell az arra jogosult részére kifizetni.
\n
211. §(1) Lakbértámogatás az arra jogosult, szolgálati érdekből áthelyezett hivatásos és szerződéses tiszt, tiszthelyettes részére
\n
akkor állapítható meg, ha a) önkormányzati tulajdonú lakásban bérlőként (bérlőtársként), a bérlő házastársaként, továbbá az 5. § (1) bekezdés
\n
c)pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársaként lakik, és
\n
b)a lakás helyi önkormányzat által megállapított lakbérének a mértéke (forint/m2) meghaladja az azonos komfortfokozatú lakásra a 69. § (1) bekezdésben meghatározott lakbér mértékét.
\n
(2)A lakbértámogatásra való jogosultság szempontjából szolgálati érdekű áthelyezésnek minősül:
\n
a)a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés kivételével a korábbi beosztásétól eltérő helyőrségben lévő szolgálati beosztásba helyezés, b) a Hjt. 46. §-a szerint más szervhez történt vezénylés,
\n
c)az ugyanazon helyőrségben (szolgálati helyen) lévő más beosztásba helyezés, továbbá
\n
d)az első beosztásba kinevezés. (3) Nem kaphat lakbértámogatást, aki
\n
a)a szolgálati helye szerinti településen a 10. §-ban megállapított jogos lakásigény mértéke alsó határának megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakással rendelkezik, vagy a házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) tulajdonában – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is – van ilyen lakás,
\n
b)a szolgálati helye szerinti településen másik – állami vagy önkormányzati tulajdonú – lakás bérleti jogával rendelkezik, vagy házastársa (élettársa) rendelkezik e joggal. (4) A lakbértámogatás mértéke a lakás tényleges – a bérbeadó által kikötött – lakbérének és a 81. § (1) bekezdés szerint kiszámított lakbérnek a különbözete, de nem haladhatja meg az (5) bekezdésben meghatározott mértékét.
\n
(5)Amennyiben a jogosult esetében a 10. § (1) és (4) bekezdés szerinti jogos lakásigény mérték alsó határa
\n
a)1 lakószoba, a lakbértámogatás összege a 12 000 Ft-ot,
\n
b)1,5 lakószoba, a lakbértámogatás összege a 15 000 Ft-ot,
\n
c)2 lakószoba, a lakbértámogatás összege a 18 000 Ft-ot,
\n
d)2,5 lakószoba, a lakbértámogatás összege a 21 000 Ft-ot,
\n
e)3 lakószoba, a lakbértámogatás összege a 24 000 Ft,
\n
f)3,5 lakószoba, a lakbértámogatás összege a 27 000 Ft-ot,
\n
g)4 lakószoba, a lakbértámogatás összege a 30 000 Ft-ot,
\n
h)4,5 vagy annál több lakószoba, a lakbértámogatás összege a 33 000 Ft-ot nem haladhatja meg. (6) A lakbértámogatás iránti kérelmet a lakásbérleti szerződés csatolásával az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani. A helyi lakásgazdálkodási szerv a kérelmet érdemben megvizsgálja, és az (1) bekezdésben megállapított feltételek fennállása esetén a (4)–(5) bekezdés szerint megállapított lakbértámogatás összegének közlésével megküldi a folyósító szervnek. (7) A lakbértámogatásra való jogosultság a kérelem benyújtásának időpontját megelőző hatállyal nem állapítható meg, illetőleg nem igazolható. A lakbértámogatás folyósítása számla leadása ellenében történik.
\n
212. §(1) Lakásüzemeltetési hozzájárulás az arra jogosult hivatásos és szerződéses katona részére akkor állapítható meg, ha
\n
a 10. § (1) bekezdésben meghatározott igény mértékét legfeljebb egy lakószobával meghaladó nagyságú
\n
a)HM rendelkezése alatt lévő állami és önkormányzati, továbbá egyéb önkormányzati lakásban bérlőként (bérlőtársként) vagy a bérlő házastársaként, illetve az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársaként, b) magántulajdonú lakásban tulajdonosként (tulajdonostársként), a tulajdonos házastársaként vagy – az 5. §
\n
(1)bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő – élettársaként, továbbá közös háztartásban eltartott tulajdonos szülőjeként (nevelő és örökbe fogadó szülőjeként) lakik, és a (2) bekezdés szerinti szolgáltatási díjak egy hónapra számított összege a Hjt. 106. § (1) bekezdés szerinti illetménye bruttó összegének 15%-át meghaladja. (2) A lakásüzemeltetési hozzájárulás szempontjából a fűtési és melegvíz-ellátási díj, illetve költség, valamint a víz- és szennyvíz- (csatornahasználati) díj (e § alkalmazásában együtt: szolgáltatási díj) előző évi – általános forgalmi adót is tartalmazó – összege vehető figyelembe. (3) A lakásüzemeltetési hozzájárulás mértéke a (2) bekezdés szerinti éves szolgáltatási díjösszeg 1/12-ed részének
\n
a)75%-a, ha a szolgáltatási díj a havi illetmény 30%-át,
\n
b)50%-a, ha a szolgáltatási díj a havi illetmény 20%-át,
\n
c)25%-a, ha a szolgáltatási díj a havi illetmény 15%-át meghaladja. (4) Amennyiben egy lakásban több arra jogosult személy lakik, a lakásüzemeltetési hozzájárulás csak egy személy részére állapítható meg. (5) Az állomány illetményben nem, de gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy ápolási díjban részesülő tagja esetében a lakásüzemeltetési hozzájárulásra való jogosultság megállapítása során illetménynek a díj, illetőleg segély összegét kell tekinteni. Albérletidíj-hozzájárulás 213. § (1) E rendelet alkalmazásában albérleti díj a honvédelmi szerv állományába tartozó hivatásos, valamint a (2) bekezdés szerinti feltételnek megfelelő szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszt, tiszthelyettes helyett viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj vagy lízingdíj. (2) A 211. § (2) bekezdés szerint, szolgálati érdekből áthelyezett hivatásos, továbbá öt év szolgálatot már eltöltött és összesen legalább tíz év szolgálatot vállalt szerződéses tisztet, tiszthelyettest – a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés esetét kivéve – a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében kérelmére albérleti díj hozzájárulás illeti meg, ha szálló férőhelyen történő elhelyezése nem lehetséges.
\n
(3)A szállóférőhelyen történő elhelyezés lehetőségének kizárásáról – helyhiány vagy a kérelmező egyéni és családi körülményeinek vizsgálata alapján – az állományilletékes parancsnok dönt. Nem kell vizsgálni az elhelyezés lehetőségét abban az esetben, ha házastársi (élettársi) kapcsolatban élő vagy háztartásában kiskorú gyermekének (ideértve a mostoha, nevelt, örökbe fogadott gyermekét is) eltartásáról gondoskodó igénylő lakáslízinghez kéri az albérletidíj-hozzájárulást. 214. § (1) Nem kaphat albérletidíj-hozzájárulást, aki
\n
a)a honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban részesült;
\n
b)a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönt kapott; c) a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében a 10. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető lakás van a tulajdonában vagy a haszonélvezetében, vagy ha a házastársa, élettársa, továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke) tulajdonában, haszonélvezetében – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát, haszonélvezetét is – van ilyen lakás;
\n
d)a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogával rendelkezik, vagy házastársa (élettársa) rendelkezik e joggal; e) az általa önállóan vagy a házastársával (élettársával) együttesen bérelt állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve a lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult; f) házastársa (élettársa) – a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt – állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére megvásárolt, illetve a lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;
\n
g)a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója lakásának – vagy lakása egy részének – bérletéhez, lízingeléséhez kéri a hozzájárulást; h) azt a saját vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója által korábban elidegenített lakás – vagy lakás egy részének – bérletéhez, lízingeléséhez kéri; i) azt a saját vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója tulajdonában lévő gazdasági társaság, egyéni cég vagy vállalkozás lakásának – vagy lakása egy részének – bérletéhez, lízingeléséhez kéri.
\n
(2)Az (1) bekezdés b) és e)–f) pontjait nem kell alkalmazni azon helyőrség vonatkozásában, ahová a hivatásos vagy szerződéses katona helyőrség- (település-) és lakóhely-változtatással is járó másik beosztásba kinevezésére, áthelyezésére, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylésére a haderő átalakításával vagy átszervezéssel összefüggésben, a szolgálat érdekében került sor, és a munkáltatói kölcsönnyújtás vagy a lakásvásárlás azt megelőzően történt. 215. § (1) A hozzájárulás szempontjából albérletnek kell tekinteni:
\n
a)a magán-, állami, továbbá önkormányzati tulajdonú lakás egy részének bérletét;
\n
b)a magántulajdonú lakás bérletét; c) a szállodai vagy szállodai jellegű szobabérletet;
\n
d)lakásnak lízingbe adására jogosult gazdasági társaságtól való lízingjét.
\n
(2)A hozzájárulás mértéke a szerződéssel és számlával, illetőleg az (1) bekezdés c) pontja esetében a számlával igazolt, rezsiköltséget nem tartalmazó albérleti vagy bérleti díj, de legfeljebb a jogosult a 10. § (1) és (4) bekezdései alapján megállapítható jogos lakásigény mértékének alsó határával megegyező szobaszámú lakásra a (3)–(5) bekezdés szerint számított összeg. (3) Amennyiben a jogosult esetében a 10. § (1) és (4) bekezdés szerinti jogos lakásigény mérték alsó határa
\n
a)1 lakószoba, a hozzájárulás mértéke a köztisztviselői illetményalap 1,4-szeresét,
\n
b)1,5 lakószoba, a hozzájárulás mértéke a köztisztviselői illetményalap 1,75-szorosát,
\n
c)2 lakószoba, a hozzájárulás mértéke a köztisztviselői illetményalap 2,1-szeresét,
\n
d)2,5 lakószoba, a hozzájárulás mértéke a köztisztviselői illetményalap 2,45-szorosát,
\n
e)3 lakószoba, a hozzájárulás mértéke a köztisztviselői illetményalap 2,8-szeresét,
\n
f)3,5 lakószoba, a hozzájárulás mértéke a köztisztviselői illetményalap 3,15-szorosát,
\n
g)4 lakószoba, a hozzájárulás mértéke a köztisztviselői illetményalap 3,5-szeresét,
\n
h)4,5 vagy annál több lakószoba, a hozzájárulás mértéke a köztisztviselői illetményalap 3,85-szorosát nem haladhatja meg. (4) Az albérleti díj hozzájárulás (3) bekezdés szerint számított összegét annak további 10–10%-ával meg kell növelni, ha
\n
a)a 10. § (1) és (4) bekezdés szerinti jogos lakásigény mérték megállapításánál figyelembe vehető családtagjaival együtt költöző jogosult által a szolgálati helye szerinti településen bérelt, lízingelt lakás Budapesten vagy annak e rendelet szerinti vonzáskörzetében lévő helyőrségi településen vagy megyei jogú városban van;
\n
b)az új szolgálati helye szerinti településen bérelt, lízingelt lakásba a 10. § (1) és (4) bekezdés szerinti jogos lakásigény mérték megállapításánál figyelembe vehető családtagjaival együtt költöző jogosult helyőrségváltással együtt járó kinevezése, áthelyezése, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra szóló vezénylése nem saját kérelemre történt; c) a jogosult helyőrségváltással együtt járó kinevezése, áthelyezése, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra szóló vezénylése nem saját kérelemre történt.
\n
(5)A (2)–(4) bekezdések alapján megállapított, illetve kiszámított albérleti díj hozzájárulás összegét a szociális körülmények figyelembevételével az állományilletékes parancsnok további 10%-kal kiegészítheti, ha a jogosult nevelési ellátásban részesül. 216. § (1) A hozzájárulás iránti kérelmet rendszeresített formanyomtatványon, az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető) útján az igénylő szolgálati helye (munkahelye) szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez kell benyújtani. A hozzájárulás lakásügyi feltételeinek fennállását a) a 214. § (1) bekezdés a)–c) és e)–h) pontjai vonatkozásában a kérelmező nyilatkozata alapján;
\n
b)a 214. § (1) bekezdés d) pontja vonatkozásában a lakásgazdálkodási körzetében lévő HM rendelkezésű lakás esetében saját nyilvántartása, egyéb lakás esetében a kérelmező nyilatkozata alapján a helyi lakásgazdálkodási szerv igazolja. Ha a helyi lakásgazdálkodási szerv – a megtett nyilatkozat vagy saját nyilvántartásai, továbbá a rendelkezésére álló egyéb adatok alapján – azt állapítja meg, hogy az albérleti díj hozzájárulás folyósításának feltételei nem állnak fent, erről a kizáró ok megjelölésével az állományilletékes parancsnokot (munkahelyi vezetőt) – a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett – értesíti.
\n
(2)A hozzájárulás összegéről, annak folyósításáról az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető) a kérelmező nyilatkozata és a helyi lakásgazdálkodási szerv igazolása alapján dönt és gondoskodik.
\n
217. §(1) A folyósítást meg kell szüntetni, ha
\n
a)a hozzájárulásban részesülő személy a részére időközben a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben felajánlott szállóférőhelyet vagy – ha jogos lakásigényléssel is rendelkezik – a jogos igénye mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakást legalább két esetben nem fogadta el,
\n
b)a hozzájárulásban részesülő személy részére a honvédelmi szerv lakásvásárláshoz időközben munkáltatói kölcsönt vagy vissza nem térítendő juttatást nyújt, vagy a házastársát (élettársát) részesíti e támogatások valamelyikében, c) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben a hozzájárulásban részesülő személy vagy házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke) – beleértve a felsoroltak közös tulajdonszerzését is – időközben beköltözhető lakás tulajdonjogát, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát megszerzi, d) a hozzájárulásban részesülő személy vagy házastársa (élettársa) az önállóan vagy együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást időközben a maga vagy más személy részére megvásárolja, illetve a megvásárláshoz más személy javára hozzájárul, e) az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személyt időközben egy évet meghaladó időtartamú külföldi szolgálatra vezénylik feltéve, hogy családját az általa bérelt lakásban nem hagyja hátra,
\n
f)az albérleti (bérleti) szerződés megszűnik, vagy azt a felek – közös megegyezéssel vagy az arra jogosult felmondásával – megszüntetik, g) a hozzájárulásban részesülő személy a folyósítás megkezdésétől számított 30 napon belül nem igazolja, hogy a bérbe (lízingbe) vett lakóingatlan vonatkozásában a külön jogszabályban foglalt lakcím-bejelentési kötelezettségét teljesítette, és nem igazolja azt, hogy az attól eltérően bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyről történő napi munkába járáshoz a honvédelmi szervtől utazási költségtérítésben nem részesül.
\n
(2)Az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személy az (1) bekezdés b)–d) és f) pontjaiban meghatározott megszüntető okok bekövetkezését haladéktalanul köteles a helyi lakásgazdálkodási szervnek és az állományilletékes parancsnokának (munkahelyi vezetőjének) bejelenteni. E kötelezettségének elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett albérleti díj hozzájárulást egyösszegben köteles visszafizetni. Erre az igazolás kiadásakor figyelmeztetni kell.
\n
218. §(1) A helyi lakásgazdálkodási szerv az albérleti díj hozzájárulásra való jogosultság fennállását szükség szerint, de évente
\n
legalább egy alkalommal felülvizsgálja. Ennek során a köztisztviselői illetményalap változásából eredő különbözettel történő kiegészítés vagy csökkentés érdekében eljár, továbbá a 217. § (1) bekezdés b)–d) és f) pontjaiban meghatározott okok vonatkozásában az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személyt – 30 napos határidővel – nyilatkozattételre hívja fel. Amennyiben az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személy a nyilatkozattételt elmulasztja, vagy a helyi lakásgazdálkodási szerv – a megtett nyilatkozat vagy saját nyilvántartásai, továbbá a rendelkezésére álló egyéb adatok alapján – azt állapítja meg, hogy a hozzájárulásra való jogosultság feltételei már nem állnak fent, erről az állományilletékes parancsnokot (munkahelyi vezetőt) a folyósítás megszüntetése érdekében haladéktalanul értesíti. (2) A 217. § (1) bekezdés e) pontja szerinti megszüntető ok bekövetkezése esetén az állományilletékes parancsnok
\n
–a helyi lakásgazdálkodási szerv egyidejű tájékoztatása mellett – önállóan intézkedik a hozzájárulás megszüntetésére.
\n
Ugyanígy kell eljárnia, ha a 217. § (1) bekezdés b)–d) és f) pontjaiban foglalt okok bekövetkezéséről a helyi lakásgazdálkodási szerv értesítését megelőzően szerez tudomást. (3) A lakásépítéshez munkáltatói kölcsönben vagy vissza nem térítendő juttatásban részesített személy részére – feltéve, hogy egyéb megszüntető ok nem következett be – a támogatás nyújtása előtt már megállapított hozzájárulást a használatbavételi (lakhatási) engedély megszerzésének vállalt időpontjáig, de legfeljebb a támogatási megállapodás megkötésétől számított egy évig még folyósítani kell.
\n
(4)A lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönben vagy vissza nem térítendő juttatásban részesülő személyt a lakáscélú támogatás odaítélését követő hónap utolsó napjáig még megilleti a részére a támogatás nyújtása előtt már megállapított hozzájárulás. (5) A HM rendelkezésű lakás juttatásában részesülő személyt az albérleti díj hozzájárulással bérelt lakás (lakrész, szállodai vagy szállodai jellegű szoba) bérleti szerződésében kikötött felmondási időre, de legfeljebb a HM rendelkezésű lakás bérlőjéül történő kijelölést követő hónap végéig illeti meg a hozzájárulás. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a jogosult házastársa (élettársa) részére juttat a honvédelmi szerv az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személy szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben HM rendelkezésű lakást. (6) Az eltérő vonzáskörzetben lévő településre kinevezett, áthelyezett, rendelkezési állományból határozatlan időtartamra más szervhez vezényelt hivatásos és szerződéses katona részére – kérelmére – az új szolgálati helyre történő tényleges átköltözéséig, de legfeljebb a személyügyi határozatban (parancsban) megállapított kinevezési, áthelyezési, vezénylési határnaptól számított 3 hónapig folyósítható a korábban megállapított albérleti díj hozzájárulás, feltéve, hogy az állományilletékes parancsnok az új szolgálati helyen, valamint az annak vonzáskörzetén kívüli lakhatáshoz erre az időtartamra a Hjt. 18. §-a szerinti engedélyt megadta. Ebben az esetben az (5) bekezdés nem alkalmazható. 219. § (1) Albérletidíj-hozzájárulás állapítható meg a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselő részére, ha
\n
a)a munkahelye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében ő maga vagy a házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke) nem rendelkezik önálló, beköltözhető lakással, és b) a munkahelye szerinti településen honvédségi szállón történő elhelyezése egyéni és családi körülményei miatt nem lehetséges. (2) A köztisztviselő az albérletidíj-hozzájárulás iránt benyújtott – a helyi lakásgazdálkodási szerv által igazolt – kérelmét a munkáltatói jogkört gyakorló vezető bírálja el, és amennyiben a kérelemnek helyt ad, intézkedik a hozzájárulás folyósítására. (3) Az albérletidíj-hozzájárulás mértékére és egyéb feltételeire a 213. § (3) bekezdésben, a 214. § (1) bekezdés b)–i) pontban, a 215. § (1)–(3) bekezdésben, (4) bekezdés a) pontban és (5) bekezdésben, a 216–217. §-ban és a 218. §
\n
(1)–(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően – a munkahely szerinti településre és vonzáskörzetére kiterjedő hatállyal – kell alkalmazni. (4) A hozzájárulás folyósítását meg kell szüntetni, ha
\n
a)a köztisztviselő a munkahelye szerinti településen felajánlott szálló férőhelyet legalább két esetben nem fogadta el; b) a köztisztviselő vagy házastársa (élettársa) részére a honvédelmi szerv HM rendelkezésű lakást juttat, vagy lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönt nyújt; c) a munkahelye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében a köztisztviselő vagy házastársa (élettársa), továbbá saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke) – beleértve a felsoroltak közös tulajdonszerzését is – beköltözhető lakás tulajdonjogát, illetve a HM rendelkezési körén kívül eső állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát szerzi meg;
\n
d)a köztisztviselő vagy házastársa (élettársa) az önállóan vagy együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolja, illetve a megvásárláshoz más személy javára hozzájárul. Lakásépítéshez nyújtott munkáltatói kölcsön támogatás esetén a hozzájárulás a 218. §
\n
(3)bekezdésben foglaltak szerint folyósítható. XV. FEJEZET A LAKÁSELLÁTÁS SZERVEZETE
\n
220. §A honvédelmi szerv lakásellátási feladatait a lakásgazdálkodási, lakóházkezelési szervek és a lakásbizottságok
\n
valósítják meg. A lakásgazdálkodás szervezete 221. § (1) Helyi lakásgazdálkodási szerv a területileg illetékes, önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség-parancsnokság, Budapesten a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egysége. (2) A helyi lakásgazdálkodási szerv a feladatait a HM központi lakásgazdálkodási szerv irányításával önálló hatáskörben, a lakásgazdálkodási körzetére kiterjedő illetékességgel látja el. (3) A helyi lakásgazdálkodási szerveket és az utalt helyőrségeket (településeket) e rendelet 1. melléklete határozza meg.
\n
(4)A helyi lakásgazdálkodási szerv: a) előkészíti a helyőrségi, Budapesten a keretgazda lakásbizottságok döntési jogkörébe tartozó ügyeket, és végrehajtja az azokkal kapcsolatos feladatokat, b) az illetékességi területén lévő HM rendelkezésű lakások és személygépkocsi tároló helyiségek, valamint szálló férőhelyek tekintetében gyakorolja a bérbeadói jogokat, c) véleményt nyilvánít és javaslatot tesz a lakásellátásra,
\n
d)vezeti az előírt nyilvántartásokat, a központi, a területi és a társszervek részére adatokat szolgáltat,
\n
e)együttműködik a területileg illetékes lakóházkezelő szervvel, a magánbefektetővel vagy annak bérbeadásra jogosult képviselőjével, kapcsolatot tart a katonai, rendvédelmi és önkormányzati szervekkel,
\n
f)Az állományba történő felvétel, vagy helyőrségváltással is járó áthelyezés esetén az állományilletékes parancsnok megkeresésére információt szolgáltat a honvédelmi szervhez érkező személy részére nyújtható lakhatási támogatásról, valamint a megoldás (lakásjuttatás) várható időpontjáról. 222. § A budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv további sajátos feladatai:
\n
a)javaslatot tesz a Központi Lakásbizottságnak a budapesti éves lakáskeret elosztására, tartalék lakáskeret képzésére és a bizottság hatáskörébe utalt budapesti lakásügyek megoldására,
\n
b)felülvizsgálja a keretgazda lakásbizottságok személy szerinti lakáselosztásának jogszerűségét,
\n
c)a rendelet 5. és 6. §-ában meghatározott személyek részére lakóingatlan-közvetítést végezhet illetékességi területén, lakásgondjuk megoldása érdekében. 223. § (1) A területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége lakásgazdálkodási feladatait a HM központi lakásgazdálkodási szerv szakmai irányításával önálló hatáskörben, az egész ország területére kiterjedő illetékességgel látja el. (2) A területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége:
\n
a)központi lakásgazdálkodási döntéseket előkészítő, b) a lakáscélú támogatás előirányzat-gazdálkodási,
\n
c)a HM lakhatástámogatási információs rendszereit kezelő és feldolgozó,
\n
d)a vonatkozó jogszabályok betartásával lakóingatlan-közvetítési, e) tájékoztató jellegű ügyfélszolgálati feladatokat lát el. 224. § (1) A területi lakásgazdálkodási szerv a lakásgazdálkodással összefüggő feladatait a HM központi lakásgazdálkodási szerv szakmai irányításával, önálló hatáskörben, az ország egészére kiterjedő illetékességgel látja el.
\n
(2)A területi lakásgazdálkodási szerv a) a fejezeti kezelésű lakástámogatási előirányzat tervezésével és felhasználásának nyilvántartásával összefüggő adminisztratív, b) a központi lakásgazdálkodási döntéseket előkészítő, c) a HM rendelkezésű lakások vásárlásával és elidegenítésével összefüggő előkészítő és végrehajtó,
\n
d)a lakáselidegenítési és egyéb, lakásellátásra fordítható bevételek, előirányzatok felhasználásával összefüggő előkészítő és végrehajtó feladatokat lát el. 225. § A HM központi lakásgazdálkodási szerv a lakásgazdálkodási feladatokat ellátó központi szerv, amely a feladatait önálló hatáskörben, az ország egész területére és a lakásügyi feladatokat ellátó szervekre kiterjedő illetékességgel látja el. A hatáskörében hozott intézkedései, döntései az alárendelt lakásgazdálkodási szervekre kötelezőek.
\n
226. §A HM központi lakásgazdálkodási szerv lakásgazdálkodási feladatai
\n
a)szervezi és irányítja a HM lakhatástámogatási rendszerét, a lakásellátást, a lakás-, személygépkocsi-tároló, továbbá a honvédségi szálló férőhely gazdálkodást, b) véleményezi a lakhatás támogatásával és a lakásellátással összefüggő jogszabálytervezeteket, kezdeményezi azok módosítását, részt vesz a HM lakásügyi szabályozásának kialakításában,
\n
c)gondoskodik a lakásgazdálkodási feladatokat ellátó személyek szakmai képzéséről,
\n
d)ellenőrzi a helyi és területi lakásgazdálkodási szervek tevékenységét,
\n
e)szakmailag közreműködik a lakás, személygépkocsi-tároló és szálló férőhely bérletével összefüggő jogviták bíróság előtti képviseletében, f) elbírálja az irányítása alá tartozó szervek által hozott döntések ellen benyújtott kérelmeket, panaszokat, közérdekű bejelentéseket, előkészíti az ezekkel összefüggő felsőbb szintű vezetői döntéseket,
\n
g)a HM Honvéd Vezérkar főnökének írásbeli közlése alapján meghatározza a központi feladat végrehajtásához szükséges lakásszámot, azt zárolja, illetőleg a zárolás alól feloldja,
\n
h)javaslatot tesz a honvédelemért felelős miniszternek a HM rendelkezésű lakásnak kívülálló személy vagy szervezet részére történő bérbeadására, i) dönt a HM főosztályvezető, valamint a vele azonos vagy magasabb besorolású vezetői (parancsnoki) beosztást ellátó személy, továbbá a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének és a keretgazda lakásbizottság elnökének, valamint a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége vezetőjének munkáltatói kölcsön és vissza nem térítendő juttatási ügyeiben, j) elbírálja a helyi és területi lakásgazdálkodási szervek lakások bérletére, vásárlására, építésére, a HM rendelkezésű lakásállomány magánbefektetői megállapodással történő fejlesztésére, valamint a lakáselidegenítési és más lakhatási támogatási célra fordítható bevételek (többletbevételek) felhasználására tett javaslatait,
\n
k)véleményezi és kijelölésre előkészíti az állami tulajdonban és a HM rendelkezésében lévő lakóépületek (lakások) elidegenítésére tett javaslatokat, l) adatokat összesít, elemez és szolgáltat a lakásellátásról a felső vezetés számára,
\n
m)dönt a HM rendelkezésű lakás és személygépkocsi-tároló helyiség, szálló és szálló férőhely más célra történő hasznosításáról, n) dönt a HM rendelkezésű lakás vezetői, továbbá az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás munkaköri jellegű lakássá minősítéséről és e minősítés megszüntetéséről, o) dönt a lakóházkezeléshez szükséges házfelügyelői és gondnoki lakás bérlőkiválasztási jogának a Szolgáltató javára történő elismeréséről, p) döntést hoz a település(ek) másik helyi lakásgazdálkodási szerv ideiglenes illetékességébe utalásáról, illetőleg helyőrségparancsnokság helyi lakásgazdálkodási szervvé történő ideiglenes kijelöléséről, q) dönt lakóépület, lakás lakásgazdálkodási körbe vonásáról és hasznosításáról, valamint a lakásgazdálkodási körből történő kivonásáról, r) dönt lakóépület (lakás) garzonházzá (lakássá) vagy honvédségi szállóvá minősítéséről,
\n
s)intézkedik a lakás, személygépkocsi tároló, szálló férőhely bérbeadására a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője (helyőrségparancsnok), a keretgazda lakásbizottság elnöke, továbbá a 232. § d) pont szerinti lakásjuttatás esetében, t) dönt a honvédelmi szerv állományába nem tartozó, a 169. § (5) bekezdésben meghatározott személy részére történő szálló férőhely juttatás ügyében. XVI. FEJEZET A LAKÓHÁZKEZELÉS SZERVEZETE
\n
227. §
\n
(1)Helyi lakóházkezelő szerv a) ha az elhelyezési ellátás hadrenden belüli szervezet útján történik, a területileg illetékes MH elhelyezési szolgálat,
\n
b)ha az elhelyezési ellátás nem honvédelmi szerv útján történik, a lakóházkezelési feladatokat megbízási szerződés alapján ellátó Szolgáltató és annak alvállalkozója. (2) A helyi lakóházkezelő szerv a feladatait önálló hatáskörben
\n
a)az (1) bekezdés a) pontja esetében a helyőrség-parancsnokság, illetőleg honvédelmi szerv működési területére,
\n
b)az (1) bekezdés b) pontja esetében a szolgáltatási szerződésben, valamint szakmai intézkedésben meghatározott helyőrség-parancsnokságra (településre) kiterjedő illetékességgel látja el. (3) A lakóházkezelés szakmai irányító szerve a területi lakásgazdálkodási szerv.
\n
XVII. FEJEZET LAKÁSBIZOTTSÁGOK 228. § A lakásellátás megvalósítása, a lakás- és támogatási igények társadalmi elbírálása érdekében a lakásgazdálkodás
\n
szervezete mellett lakásbizottságok működnek. 229. § (1) Helyőrségi lakásbizottságot kell létrehozni az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség-parancsnokságnál.
\n
(2)Keretgazda lakásbizottságot kell létrehozni Budapesten a lakáskeret-gazdálkodást folytató katonai szervezeteknél.
\n
(3)A helyőrségi és a keretgazda lakásbizottság legalább 3 tagból áll.
\n
(4)A helyőrségi bizottságot a helyőrségben és lakásgazdálkodás szempontjából utalt helyőrségekben (településeken) elhelyezett, illetve Budapesten a keretgazdához tartozó katonai szervezetek parancsnokaiból és személyügyi szerveinek vezetőiből kell megalakítani. Az illetékességi területén működő, a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum munkájában részt vevő katonai és közalkalmazotti érdek-képviseleti szervek egy-egy tagot jelölhetnek a bizottságba.
\n
(5)Ha a helyőrséghez, illetve a keretgazdához lakásgazdálkodás szempontjából csak egy katonai szervezet tartozik, a bizottságot a katonai szervezet parancsnokából, személyügyi szervének vezetőjéből és az ellátást végző pénzügyi szerv vezetőjéből kell megalakítani. (6) A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője nem lehet tagja a bizottságnak. Az általa vezetett katonai szervezet képviseletében szervezetszerű helyettesét kell delegálni a bizottságba. (7) A bizottság megalakításáért az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség parancsnoka, a keretgazda katonai szervezet parancsnok, ha a lakáskeret-gazdálkodást több katonai szervezet együtt végzi, a legmagasabb szintű katonai szervezet parancsnoka a felelős. (8) A bizottság alakuló ülésén saját tagjaiból elnököt választ. A titkári teendők ellátásával a helyőrségi lakásgazdálkodási előadót, illetve a keretgazda lakásbizottságnál arra alkalmas személyt kell megbízni. A titkár nem tagja a bizottságnak.
\n
(9)Ha a beosztás megszűnése vagy visszahívás miatt a bizottsági tagság megszűnik, 30 napon belül új tagot kell