ba)a szerződés megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő fél vagy felek neve – nem természetes személy esetén az e személy megnevezése, székhelye –, adószáma, a szerződés tárgya és értéke, a szerződés teljesítésének helye, kezdő időpontja, határozott időtartam esetében annak záró időpontja, valamint
\n
bb)közbeszerzés vagy beszerzési eljárás esetén – a ba) alponton túlmenően – az ajánlattevő (ajánlattevők) neve, a Kbt. szerinti elektronikus közbeszerzési rendszerben rögzített, az eljárás egyedi azonosítója (EKR azonosító) az arra mutató hivatkozással együtt, a nevesített alvállalkozó (alvállalkozók) neve, illetve – amennyiben annak díja meghatározott – annak összege (összegei), valamint annak megjelölése, ha a közbeszerzés vagy beszerzés – beleértve a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt meg nem haladó értékű beszerzéseket is – részben vagy egészben európai uniós forrás felhasználásával valósul meg.
\n
(4)A (2) bekezdés b) pontja tekintetében a szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani.
\n
(5)A felület üzemeltetésére, működtetésére, valamint a felületen történő közzétételre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.
\n
V. FEJEZET
\n
A NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG HATÓSÁG 25. A Hatóság jogállása
\n
38. §(1) A Hatóság autonóm államigazgatási szerv
\n
(2)* A Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése.
\n
(2a)* Az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja.
\n
(2b)* A Hatóságnak a (2) bekezdésben a személyes adatok tekintetében meghatározott feladatköre a bírósági döntés meghozatalára irányuló peres és nemperes eljárásokban, az azokra vonatkozó előírások alapján a bíróság által végzett adatkezelési műveletek vonatkozásában nem terjed ki a (3) bekezdésben meghatározott hatáskörök gyakorlására.
\n
(2c)* Az adatkormányzási rendelet szerinti, az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az adatkormányzási rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja.
\n
(3)* A Hatóság a (2) és (2a) bekezdés szerinti feladatkörében az e törvényben meghatározottak szerint különösen
\n
a)* bejelentés alapján és hivatalból vizsgálatot folytat;
\n
b)* az érintett kérelmére és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást folytat;
\n
c)* hivatalból titokfelügyeleti hatósági eljárást folytat;
\n
d)a közérdekű adatokkal és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértéssel összefüggésben bírósághoz fordulhat;
\n
e)a más által indított perbe beavatkozhat;
\n
f)* bejelentés alapján és hivatalból átláthatósági hatósági eljárást folytat;
\n
g)* kérelemre adatkezelési engedélyezési eljárást folytat;
\n
h)* ellátja az Európai Unió kötelező jogi aktusában, így különösen az általános adatvédelmi rendeletben és a 2016/680 (EU) irányelvben a tagállami felügyeleti hatóság részére megállapított, továbbá a törvényben meghatározott egyéb feladatokat;
\n
i)* ellátja az adatkormányzási rendeletben meghatározott, az adatközvetítő szolgáltatók nyilvántartásba vételéért és felügyeletéért felelős illetékes hatóság és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért és felügyeletéért felelős illetékes hatóság feladatait.
\n
(4)* A Hatóság a (2) és (2a) bekezdés szerinti feladatkörében különösen
\n
a)javaslatot tehet a személyes adatok kezelését, valamint a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismerését érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására, véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok tervezetét;
\n
b)* tevékenységéről minden évben március 31-éig beszámolót hoz nyilvánosságra és a beszámolót tájékoztatásul megküldi az Országgyűlésnek;
\n
c)általános jelleggel vagy meghatározott adatkezelő részére ajánlást bocsát ki;
\n
d)véleményezi a közfeladatot ellátó szerv tevékenységével kapcsolatosan az e törvény szerint közzéteendő adatokra vonatkozó különös, illetve egyedi közzétételi listákat;
\n
e)törvényben meghatározott szervekkel vagy személyekkel együttműködve képviseli Magyarországot az Európai Unió közös adatvédelmi felügyelő testületeiben;
\n
f)* megszervezi az adatvédelmi tisztviselők konferenciáját; g)–h) *
\n
(5)A Hatóság független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A Hatóság számára feladatot csak törvény állapíthat meg.
\n
26.A Hatóság költségvetése és gazdálkodása
\n
39. §
\n
(1)A Hatóság fejezeti jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez
\n
(2)A Hatóság tárgyévi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei – az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetve annak következményei elhárítása érdekében meghozott átmeneti intézkedés, valamint a Hatóság saját vagy irányító szervi hatáskörében meghozott intézkedése kivételével – kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.
\n
(3)*
\n
(4)Az előző évi bevételeiből származó maradványt a Hatóság a következő években a feladatai teljesítésére felhasználhatja.
\n
27.A Hatóság elnöke
\n
40. §
\n
(1)* A Hatóságot elnök vezeti. A Hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, azok közül a jogász végzettségű, az országgyűlési képviselők választásán választható, magyar állampolgárok közül, akik az adatvédelmet vagy az információszabadságot érintő eljárások ellenőrzésében legalább tíz év szakmai tapasztalattal rendelkeznek, vagy e területek valamelyikén tudományos fokozatot szereztek. *
\n
(2)* A Hatóság elnökének nem nevezhető ki az, aki a kinevezésre irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, európai parlamenti képviselő, köztársasági elnök, a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, vármegyei közgyűlés elnöke vagy alelnöke, nemzetiségi önkormányzat tagja, illetve párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt.
\n
(3)* A köztársasági elnök a Hatóság elnökét kilenc évre nevezi ki. A Hatóság elnöke a megbízatásának megszűnését követően a Hatóság elnökének egy alkalommal újra kinevezhető.
\n
(4)A Hatóság elnöke a kinevezését követően a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti tartalommal esküt tesz.
\n
41. §
\n
(1)A Hatóság elnöke nem lehet tagja pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet, megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és megbízatással
\n
(2)* A Hatóság elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, lektori, szerkesztői és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.
\n
(3)A Hatóság elnöke nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.
\n
42. §
\n
(1)* A Hatóság elnöke a kinevezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni
\n
(2)A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a Hatóság elnöke tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.
\n
(3)* A Hatóság elnöke vagyonnyilatkozatának nyilvános, oldalhű másolatát a Hatóság honlapján haladéktalanul közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról a Hatóság elnöke megbízatásának megszűnését követő egy év elteltéig nem távolítható el.
\n
(3a)*
\n
(4)A Hatóság elnökének vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a miniszterelnöknél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a miniszterelnök az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a miniszterelnök ellenőrzi.
\n
(4a)* A (4) bekezdés szerinti eljárást a miniszterelnök köteles lefolytatni, ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a Hatóság elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.
\n
(5)* A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök felhívására a Hatóság elnöke köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni a miniszterelnök részére. Az ellenőrzés eredményéről az adatok – a (4a) bekezdés alkalmazása esetén az Integritás Hatóság jelentését is ideértve – megküldésével a miniszterelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt. Az adatokba csak a miniszterelnök és a köztársasági elnök, illetve – a (4a) bekezdés alkalmazása esetén – az Integritás Hatóság tekinthet be.
\n
(6)A Hatóság elnöke által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.
\n
43. §(1) * A Hatóság elnöke az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerinti képviselői tiszteletdíj 2,5-szeresének megfelelő illetményre jogosult
\n
(1a)* A Hatóság elnöke az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl miniszteri juttatásra jogosult.
\n
(2)A Hatóság elnökét naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.
\n
44. §(1) A Hatóság elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül
\n
(2)Az elnök megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.
\n
45. §(1) A Hatóság elnökének megbízatása megszűnik
\n
a)a megbízatási idejének lejártával;
\n
b)lemondásával;
\n
c)halálával;
\n
d)* a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértésének megállapításával;
\n
e)összeférhetetlensége megállapításával; f)–g) *
\n
(2)A Hatóság elnöke a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Hatóság elnökének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
\n
(3)* Ha a Hatóság elnöke a 41. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök indítványára dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.
\n
(4)–(5) *
\n
(6)* A Hatóság elnökének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a miniszterelnök indítványára a köztársasági elnök állapítja meg. A köztársasági elnök – a miniszterelnök indítványára – megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi szabályok megsértését, ha a Hatóság elnöke vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.
\n
(6a)* A miniszterelnök a (3) és (6) bekezdés alapján megtett indítványát a köztársasági elnök és a Hatóság elnöke részére egyidejűleg megküldi.
\n
(6b)* A Hatóság elnöke az indítvány megalapozatlanságának megállapítása iránt közigazgatási pert indíthat. A keresetindítási határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per szabályai szerint jár el azzal, hogy a pert a miniszterelnök ellen kell megindítani, és a perre a munkavégzés helye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. A bíróság a keresetlevelet, valamint az ügy érdemében hozott jogerős határozatát a köztársasági elnökkel is közli.
\n
(6c)* Ha a Hatóság elnökének a (6b) bekezdés alapján benyújtott keresete alapján a bíróság jogerős ítéletében azt állapítja meg, hogy a miniszterelnök a (3) és (6) bekezdés alapján megtett indítványa megalapozatlan, a köztársasági elnök a Hatóság elnöke megbízatásának megszűnését nem állapítja meg.
\n
(6d)* A köztársasági elnök a miniszterelnök által a (3) és (6) bekezdés alapján megtett indítványról
\n
a)ha a Hatóság elnöke nem indít közigazgatási pert, a keresetindításra nyitva álló határidő lejártát követő tizenöt napon belül,
\n
b)ha a Hatóság elnöke közigazgatási pert indít, az ügy érdemében hozott jogerős határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül dönt.
\n
(7)* A megbízatás az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti megszűnése esetén a Hatóság elnökét a megszűnéskori havi illetménye háromszorosának megfelelő összegű külön illetmény illeti meg.
\n
(8)* A köztársasági elnöknek a (3) és a (6) bekezdéssel és a 40. §-sal a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.
\n
45/A. § * A Hatóság elnöke részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés bizottságainak ülésén.
\n
28.A Hatóság elnökének helyettese
\n
46. §
\n
(1)* A Hatóság elnökének munkáját az általa határozatlan időre kinevezett kettő helyettes segíti. A Hatóság elnökhelyettese felett az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat
\n
(2)* Az elnökhelyettesnek meg kell felelnie a Hatóság elnökének kinevezéséhez szükséges, a 40. § (1) és (2) bekezdésében előírt feltételeknek, azzal, hogy az adatvédelmet vagy az információszabadságot érintő eljárások ellenőrzésében öt év szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie.
\n
(3)Az elnökhelyettes összeférhetetlenségére a 41. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
\n
(4)* Az elnökhelyettesek az elnök akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség nincs betöltve, – az elnök által meghatározott módon – gyakorolják az elnök hatásköreit és ellátják feladatait.
\n
47. §
\n
Az elnökhelyettes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére és a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra a 42. § rendelkezései megfelelően irányadóak, azzal, hogy a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök helyett a Hatóság elnöke jár el, és az ellenőrzés eredményéről nem kell tájékoztatni a köztársasági elnököt
\n
48. §
\n
(1)* Az elnökhelyettes a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti, a helyettes államtitkárra vonatkozó illetményre jogosult, amelynek összegét a Hatóság elnöke állapítja meg
\n
(1a)* Az elnökhelyettes az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl helyettes államtitkári juttatásra jogosult.
\n
(2)Az elnökhelyettest naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.
\n
(3)Az elnökhelyettes a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.
\n
(4)Az elnökhelyettes megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.
\n
49. §(1) A Hatóság elnökhelyettesének megbízatása megszűnik
\n
a)lemondásával;
\n
b)halálával;
\n
c)a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapításával;
\n
d)összeférhetetlensége megállapításával;
\n
e)felmentésével;
\n
f)a tisztségétől való megfosztással.
\n
(2)A Hatóság elnökhelyettese a Hatóság elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Hatóság elnökhelyettesének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
\n
(3)Ha a Hatóság elnökhelyettese a 41. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Hatóság elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.
\n
(4)A Hatóság elnöke felmenti a Hatóság elnökhelyettesét, ha a Hatóság elnökhelyettese neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.
\n
(5)* A Hatóság elnöke a Hatóság elnökhelyettesét felmentheti, ezzel egyidejűleg a Hatóság elnökhelyettesének a Hatóságnál köztisztviselői álláshelyet és – az 51. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásának hiányában is – vizsgálói megbízatást kell felajánlani.
\n
(6)A Hatóság elnöke megfosztja tisztségétől a Hatóság elnökhelyettesét, ha a Hatóság elnökhelyettese neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.
\n
(7)A Hatóság elnökhelyettesének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a Hatóság elnöke állapítja meg.
\n
(8)A megbízatás az (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti megszűnése esetén a Hatóság elnökhelyettesét a megszűnéskori havi illetménye háromszorosának megfelelő összegű külön illetmény illeti meg.
\n
29.A Hatóság személyi állománya
\n
50. §A Hatóság köztisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a Hatóság elnöke gyakorolja
\n
51. §
\n
* (1) A Hatóság elnöke a Hatóság alaplétszámának legfeljebb húsz százalékáig vizsgálót nevezhet ki a Hatóság azon felsőfokú végzettségű köztisztviselői és munkavállalói közül, akik közszolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya a Hatóságnál legalább öt éve fennáll
\n
(2)A vizsgálói megbízatás határozatlan időre szól, amely a Hatóság elnöke által bármikor – indokolás nélkül – visszavonható.
\n
(3)A vizsgáló illetményének és pótszabadságának mértékét, továbbá egyéb járandóságait az önálló szervezeti egység vezetőjére vonatkozó előírások alapján kell megállapítani.
\n
VI. FEJEZET
\n
A HATÓSÁG ELJÁRÁSAI 30. A Hatóság vizsgálata 51/A. § * (1) Ha hatósági eljárás megindítása e törvény szerint nem kötelező, a Hatóság hivatalból vizsgálatot indíthat.
\n
(2)A Hatóságnál az érintett bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet a 22. § a) pontjában meghatározott esetben. A bejelentésben az érintett feltünteti az annak alátámasztására szolgáló adatokat, hogy a 14. §-ban meghatározott jogainak az adatkezelőnél történő érvényesítését megkísérelte.
\n
52. §
\n
(1)A Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. *
\n
(1a)* A Hatóság vizsgálata a 31. § (1) bekezdésében meghatározott indokok valamelyikén alapuló bejelentés esetén az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított egy éven belül kezdeményezhető.
\n
(1b)* A Hatóság vizsgálata a 24/B. alcím szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése ellenőrzésével összefüggésben nem indítható, az erre irányuló bejelentést a 63/A. § (2) bekezdése szerinti átláthatósági hatósági eljárás kezdeményezésére irányuló bejelentésnek kell tekinteni.
\n
(2)* A Hatóság vizsgálata nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak.
\n
(3)A Hatósághoz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrány. A bejelentő kilétét a Hatóság csak akkor fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem lenne lefolytatható. Ha a bejelentő kéri, kilétét a Hatóság akkor sem fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem folytatható le. Erről a következményről a Hatóság a bejelentőt köteles tájékoztatni.
\n
(4)A Hatóság vizsgálata ingyenes, a vizsgálat költségeit a Hatóság előlegezi és viseli.
\n
53. §(1) A Hatóság – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a bejelentést köteles érdemben megvizsgálni
\n
(2)A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha
\n
a)a bejelentésben megjelölt jogsérelem csekély jelentőségű, vagy
\n
b)a bejelentés névtelen.
\n
(3)A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
\n
a)az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, vagy az ügyben korábban jogerős bírósági határozat született,
\n
b)az 52. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás ellenére a bejelentő továbbra is kéri, hogy a kilétét ne fedjék fel,
\n
c)a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,
\n
d)az ismételten előterjesztett bejelentés érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz,
\n
e)* a bejelentést az 52. § (1a) bekezdésében meghatározott határidőn túl nyújtották be,
\n
f)* a bejelentés az 51/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek nem felel meg,
\n
g)* a bejelentés tárgyában hatósági ellenőrzést végez vagy hatósági eljárást folytat, vagy
\n
h)* a bejelentés tárgya nem tartozik a hatáskörébe és a rendelkezésre álló adatok alapján a bejelentés tárgya tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv kiléte nem állapítható meg.
\n
(4)Ha a bejelentést az alapvető jogok biztosa tette, a Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül csak abban az esetben utasíthatja el, ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, vagy az ügyben korábban jogerős bírósági határozat született.
\n
(5)A Hatóság a vizsgálatot megszünteti, ha
\n
a)a (3)–(4) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban a vizsgálat megindítását követően jutott a hatóság tudomására,
\n
b)a vizsgálat folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.
\n
(5a)* A Hatóság – a 33/A. alcím szerinti átláthatósági hatósági eljárás hivatalbóli megindításával egyidejűleg – a vizsgálatot megszünteti vagy a vizsgálatot az e részében megszünteti, ha a vizsgálat során jut arra a megállapításra, hogy a közzétételre kötelezett a 24/B. alcím szerinti közzétételi kötelezettségének feltehetően nem tesz eleget. A megszüntetésről a bejelentőt a 63/A. § (2) bekezdése szerint megfelelően értesíteni kell.
\n
(6)A Hatóság a bejelentés érdemi vizsgálatának elutasításáról, a vizsgálat megszüntetéséről és az elutasítás, illetve a megszüntetés indokairól értesíti a bejelentőt.
\n
(7)A Hatóság a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó bejelentést – a bejelentő egyidejű értesítése mellett – a bejelentésben foglaltak tekintetében eljárásra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a hatáskörrel rendelkező szerv kiléte megállapítható. Ha a Hatóság hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó bejelentés alapján a Hatóság azt állapítja meg, hogy az ügyben bírósági eljárás kezdeményezésének van helye, erről a bejelentőt értesíti.
\n
(8)* Ha a vizsgálatban részt vett, a Hatóság az áttételről a vizsgált adatkezelőt, illetve adatfeldolgozót is értesíti.
\n
54. §(1) A Hatóság a vizsgálat során
\n
a)* a vizsgált adatkezelő kezelésében levő, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes adatot megismerheti, arról másolatot készíthet, és az összes ilyen iratba – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet,
\n
b)* a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható adatkezelést megismerheti, az adatkezelés helyszínéül szolgáló helyiségbe beléphet, az adatkezelési műveletek végzéséhez használt eszközökhöz hozzáférhet,
\n
c)a vizsgált adatkezelőtől, illetve az adatkezelő bármely munkatársától írásbeli és szóbeli felvilágosítást kérhet,
\n
d)* a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható bármely szervezettől vagy személytől írásbeli felvilágosítást, illetve a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható adatról, iratról – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – másolatot kérhet, és
\n
e)az adatkezelő hatóság felügyeleti szervének vezetőjét vizsgálat lefolytatására kérheti fel.
\n
(2)A Hatóság (1) bekezdés szerinti kérésének a vizsgált adatkezelő, illetve az eljárási cselekménnyel érintett más szervezet vagy személy a Hatóság által megállapított határidőn belül köteles eleget tenni. A Hatóság által megállapított határidő az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetben tizenöt napnál rövidebb nem lehet.
\n
(3)Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti felvilágosítást az arra felhívott személy megtagadhatja, ha
\n
a)* az a személy, akit a Hatóság vizsgálatának alapját képező bejelentés érint, a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója vagy volt házastársa;
\n
b)* a felvilágosítás során magát vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozóját, illetve volt házastársát bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben.
\n
55. §(1) * A Hatóság a vizsgálat hivatalból történő megindításától vagy a bejelentés érkezését követő naptól számított két hónapon belül
\n
a)megállapítja, hogy az általános adatvédelmi rendeletben és az e törvényben meghatározott jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye áll fenn, és
\n
aa)az 56. §-ban, illetve az 57. §-ban meghatározott intézkedést tesz,
\n
ab)a vizsgálatot lezárja, és a 60. § szerinti adatvédelmi hatósági eljárást indít, vagy
\n
ac)a vizsgálatot lezárja, és a 62. § szerinti titokfelügyeleti hatósági eljárást indít;
\n
b)megállapítja, hogy jogsérelem nem következett be, illetve annak közvetlen veszélye nem áll fenn, és a vizsgálatot lezárja.
\n
(1a)* Az (1) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít bele:
\n
a)a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
\n
b)a vizsgálattal összefüggő irat fordításához szükséges idő, valamint
\n
c)a Hatóság működését legalább egy teljes napra akadályozó körülmény, ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama.
\n
(2)* A vizsgálat eredményéről, a vizsgálat lezárásának indokáról, esetleges intézkedéséről, illetve hatósági eljárás megindításáról a Hatóság a bejelentőt és – ha a vizsgálatban részt vett – a vizsgálat alá vont adatkezelőt, illetve adatfeldolgozót értesíti.
\n
(3)* Ha a Hatóság az 51/A. § (2) bekezdése szerint tett bejelentés alapján lefolytatott vizsgálatát az (1) bekezdés b) pontja alapján lezárja, a (2) bekezdésben meghatározott értesítéssel egyidejűleg a bejelentőt tájékoztatja az őt megillető bírósági jogorvoslathoz való jog gyakorlásának lehetőségéről is.
\n
56. §
\n
(1)* Ha a Hatóság a személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem vagy annak közvetlen veszélye fennállását állapítja meg, az adatkezelőt a jogsérelem orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetésére szólítja fel
\n
(2)Az adatkezelő – egyetértése esetén – haladéktalanul megteszi az (1) bekezdés szerinti felszólításban megjelölt szükséges intézkedéseket, és a megtett intézkedéseiről, illetve – egyet nem értése esetén – álláspontjáról a felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja a Hatóságot.
\n
(3)A felügyeleti szervvel rendelkező adatkezelő hatóság esetében a Hatóság – ha az (1) bekezdés szerinti felszólítás nem vezetett eredményre – az adatkezelő szerv egyidejű tájékoztatása mellett ajánlást tehet az adatkezelő felügyeleti szervének. A Hatóság az adatkezelő felügyeleti szervének az (1) bekezdés szerinti felszólítás hiányában is közvetlenül ajánlást tehet, ha a jogsérelem orvoslása, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetése álláspontja szerint ilyen módon hatékonyabban megtörténhet.
\n
(4)A felügyeleti szerv az ajánlás tekintetében kialakított érdemi álláspontjáról, illetve a megtett intézkedésről az ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja a Hatóságot.
\n
57. §
\n
Ha a Hatóság a vizsgálata alapján azt állapítja meg, hogy a jogsérelem, illetve annak közvetlen veszélye valamely jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz fölösleges, nem egyértelmű vagy nem megfelelő rendelkezésére, illetve az adatkezeléssel összefüggő kérdések jogi szabályozásának hiányára vagy hiányosságára vezethető vissza, a jogsérelem, illetve annak közvetlen veszélye jövőbeni elkerülésének érdekében ajánlást tehet a jogszabályalkotásra, illetve a közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnek, illetve a jogszabály előkészítőjének. Az ajánlásban a Hatóság javasolhatja a jogszabály, illetve a közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy megalkotását. A megkeresett szerv az álláspontjáról, illetve az ajánlásban foglaltak szerint megtett intézkedéséről hatvan napon belül értesíti a Hatóságot
\n
58. §
\n
(1)Ha az 56. § szerinti felszólítás vagy ajánlás alapján a jogsérelem orvoslására, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetésére nem került sor, a Hatóság az 56. § (2) bekezdése szerinti, illetve – ha ajánlás tételére került sor – az 56. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási határidő lejártát követő harminc napon belül dönt a szükséges további intézkedések megtételéről
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti esetben szükséges további intézkedésként a Hatóság
\n
a)* a 60. §-ban foglaltak szerint adatvédelmi hatósági eljárást indít, illetve indíthat,
\n
b)* a 62. §-ban foglaltak szerint titokfelügyeleti hatósági eljárást indít, illetve indíthat,
\n
c)a 64. §-ban foglaltak szerint bírósági eljárást indíthat, vagy
\n
d)az 59. §-ban foglaltak szerint jelentést készíthet.
\n
(3)Az 56. § és az 57. § szerinti intézkedések eredményéről, illetve a (2) bekezdés szerinti további intézkedések megtételéről a Hatóság a bejelentőt értesíti.
\n
31.A Hatóság jelentése
\n
59. §
\n
(1)A Hatóság a bejelentés alapján lefolytatott vizsgálatról jelentést készíthet, ha az ügyben a Hatóság által hatósági eljárás vagy bírósági eljárás megindítására nem került sor
\n
(2)A jelentés tartalmazza a vizsgálat során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket.
\n
(3)A Hatóság jelentése nyilvános. A minősített adatot tartalmazó jelentést a Hatóság elnöke minősíti, vagy a minősítési jelölést megismétli. A minősített adatot vagy törvény által védett titkot tartalmazó jelentést úgy kell nyilvánosságra hozni, hogy a minősített adat vagy a törvény által védett egyéb titok ne legyen megismerhető.
\n
(4)* A Hatóságnak a titkos információgyűjtés folytatására vagy a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek e tevékenységével kapcsolatos vizsgálatáról készült jelentése nem tartalmazhat olyan adatot, amelyből az adott ügyben folytatott titkos információgyűjtésre vagy a leplezett eszközök alkalmazására lehetne következtetni.
\n
(5)A Hatóság jelentése bíróság vagy más hatóság előtt nem támadható meg.
\n
32.* Adatvédelmi hatósági eljárás
\n
60. §
\n
* (1) A személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat
\n
(2)Az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be.
\n
(3)A Hatóság hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indít, ha
\n
a)vizsgálata alapján megállapítja, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be vagy annak közvetlen veszélye áll fenn, és az 56. § szerinti felszólítás vagy ajánlás alapján a jogsérelem orvoslására, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetésére a Hatóság által meghatározott határidőben nem került sor,
\n
b)vizsgálata alapján megállapítja, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be vagy annak közvetlen veszélye áll fenn és az általános adatvédelmi rendelet rendelkezései alapján bírság kiszabásának van helye.
\n
(4)Ha az adatvédelmi hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg, a bejelentőt az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról, illetve befejezéséről a Hatóság értesíti.
\n
(5)A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza
\n
a)a feltételezett jogsértés megjelölését,
\n
b)a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás vagy állapot leírását,
\n
c)a feltételezett jogsértést megvalósító adatkezelő, illetve adatfeldolgozó azonosításához szükséges, a kérelmező rendelkezésére álló adatokat,
\n
d)a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, továbbá
\n
e)a megjelölt jogsértés orvoslása iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet.
\n
(6)Az adatvédelmi hatósági eljárásban a kérelmezőt költségmentesség illeti meg, a Hatóság előlegezi az olyan eljárási költséget, amelynek előlegezése a kérelmezőt terhelné.
\n
60/A. § * (1) * Az adatvédelmi hatósági eljárásban az ügyintézési határidő százötven nap, amely határidőbe nem számít bele a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
\n
(2)A Hatóság az adatvédelmi hatósági eljárást az általános adatvédelmi rendelet
\n
a)60. cikk (3)–(5) bekezdésben meghatározott együttműködési eljárás és
\n
b)63–66. cikkében meghatározott egységességi mechanizmus alkalmazásának időtartamára felfüggeszti, azzal, hogy a Hatóság a felfüggesztés időtartama alatt is elvégzi az együttműködési eljárásban és az egységességi mechanizmusban szükséges eljárási cselekményeket.
\n
(2a)* Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott eseteken kívül a Hatóság felfüggesztheti az általa folytatott hatósági eljárást, ha
\n
a)annak során olyan kérdés merül fel, amelynek eldöntése más szerv vagy személy hatáskörébe tartozik, vagy
\n
b)a Hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése, illetve eljárása nélkül az adott ügy megalapozottan nem dönthető el.
\n
(2b)* A Hatóság az eljárás felfüggesztéséről szóló végzését a (2a) bekezdésében meghatározott más szervvel, illetve személlyel is közli azzal, hogy az eljárás befejezéséről tájékoztassa.
\n
(2c)* Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor – az ügyintézési határidő kivételével – újrakezdődik.
\n
(3)Ha a Hatóság a kérelemre indult eljárás bármely szakaszában megállapítja joghatóságának hiányát, a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti.
\n
(4)Ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy az ügyben mely más EGT-állam felügyeleti hatósága rendelkezik joghatósággal, a Hatóság a kérelmet megküldi a joghatósággal rendelkező felügyeleti hatóságnak. Ebben az esetben a kérelmet visszautasító vagy az eljárást megszüntető végzés tartalmazza e felügyeleti hatóság megnevezését is.
\n
(5)A (4) bekezdésben meghatározottak szerint a kérelemnek a joghatósággal rendelkező felügyeleti hatóság részére történő megküldését követően – az érintett kérésére – a Hatóság tájékoztatást nyújt az érintett részére a joghatósággal rendelkező felügyeleti hatóság előtt történő jogérvényesítés módjáról.
\n
(6)Ha a Hatóság az adatvédelmi hatósági eljárást a kérelem benyújtását követő kilencven napon belül nem szüntette meg vagy az ügy érdemében nem döntött, a kérelmezőt értesíti az értesítés időpontjáig megtett eljárási cselekményekről.
\n
61. §* (1) Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság
\n
a)* a 2. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, így különösen kérelemre vagy hivatalból elrendelheti a jogellenesen kezelt személyes adatok általa meghatározott módon végrehajtandó törlését, illetve átmenetileg vagy véglegesen egyéb módon korlátozhatja az adatkezelést,
\n
b)a 2. § (3) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben
\n
ba)megállapíthatja a személyes adatok jogellenes kezelésének tényét,
\n
bb)elrendelheti a valóságnak nem megfelelő személyes adat helyesbítését,
\n
bc)elrendelheti a jogellenesen kezelt személyes adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését,
\n
bd)megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését,
\n
be)megtilthatja a személyes adatok külföldre történő továbbítását vagy átadását,
\n
bf)* elrendelheti az érintett tájékoztatását, ha azt az adatkezelő jogellenesen mellőzte vagy tagadta meg, valamint
\n
bg)bírságot szabhat ki,
\n
c)az általános adatvédelmi rendelet 41. cikk (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési tevékenységet végző szervezettel szemben az általános adatvédelmi rendelet 41. cikk (5) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
\n
(2)A Hatóság elrendelheti határozatának – az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha
\n
a)a határozat személyek széles körét érinti,
\n
b)azt közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben hozta, vagy
\n
c)a bekövetkezett jogsérelem súlya a nyilvánosságra hozatalt indokolja.
\n
(3)* A Hatóság eljárásában figyelmeztetés alkalmazása kizárt, ha a Hatóság a mérlegelésére vonatkozó előírások alapján bírság kiszabásának szükségességét állapítja meg.
\n
(4)A bírság mértéke százezertől húszmillió forintig terjedhet
\n
a)az (1) bekezdés b) pont bg) alpontja, valamint
\n
b)ha az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatban kiszabott bírság megfizetésére kötelezett költségvetési szerv, az általános adatvédelmi rendelet 83. cikke szerint kiszabott bírság esetén.
\n
(5)A Hatóság annak eldöntésében, hogy indokolt-e az (1) bekezdés b) pont bg) alpontja szerinti bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapítása során az eset összes körülményeit figyelembe veszi, így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát, a magatartás felróhatóságát, valamint azt, hogy a jogsértővel szemben korábban állapítottak-e meg a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogsértést.
\n
(6)A határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg.
\n
(7)* A Hatóság döntésének végrehajtását a döntésben foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a Hatóság foganatosítja. A Hatóság végleges, illetve közigazgatási per esetén a közigazgatási bíróság által jogerősen elbírált döntésében megállapított jogellenes adatkezeléssel érintett adatok – a bíróság, ügyészség vagy a más hatóság eltérő rendelkezése hiányában – nem törölhetők és nem semmisíthetők meg az ezen adatokat érintő büntetőeljárás vagy más hatósági, illetve bírósági eljárás esetén a büntetőeljárás kezdő időpontjától a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig, továbbá más hatósági, illetve bírósági eljárás esetén ennek kezdő időpontjától a végleges, illetve jogerős befejezéséig.
\n
(8)A Hatóság döntésében megállapított fizetési kötelezettség mérséklésének (a továbbiakban: mérséklés) a kötelezett kérelmére nincs helye. A kötelezett kérheti a fizetési kötelezettség, valamint a (7) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésére halasztás vagy részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: teljesítési kedvezmény) engedélyezését. A kérelemben a kötelezett igazolja, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőben való teljesítést vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
\n
(9)Ha a (8) bekezdés szerinti kérelmet a kötelezett a Hatóság döntése végrehajtásának elrendelését követően terjeszti elő, a Hatóság teljesítési kedvezményt csak akkor engedélyezhet, ha a kötelezettség határidőben való teljesítését a kötelezetten kívül álló ok tette lehetetlenné.
\n
(10)A Hatóság döntésében megállapított fizetési kötelezettség tekintetében benyújtott mérséklés, továbbá teljesítési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során az állami adó- és vámhatóság az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 110. §-ának alkalmazásával jár el.
\n
61/A. § * (1) A Hatóság ideiglenes intézkedésként a személyes adat jogellenes kezelésének megakadályozása érdekében azon elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat (e törvény alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat) ideiglenes eltávolítására, amelynek közzététele miatt a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárást vagy hatósági ellenőrzést folytat, az elektronikus adatot kezelő, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott tárhelyszolgáltatót, illetve tárhelyszolgáltatást is végző közvetítő szolgáltatót (a továbbiakban együtt: eltávolításra kötelezett) is kötelezheti, ha annak hiányában a késedelem a személyes adatok védelméhez fűződő jog elháríthatatlan és súlyos sérelmével járna és a közzétett adat
\n
a)érintettje gyermek, vagy
\n
b)különleges adat vagy bűnügyi személyes adat.
\n
(2)Az elektronikus adat ideiglenes eltávolításáról szóló végzést az eltávolításra kötelezettel haladéktalanul közölni kell. Az eltávolításra kötelezett a Hatóság ideiglenes intézkedéséről szóló végzésének vele történő közlését követő egy munkanapon belül köteles az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására.
\n
(3)Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítását a Hatóság megszünteti és az elektronikus adat visszaállítását rendeli el, ha az elrendelésének oka megszűnt.
\n
(4)Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárásának végleges befejezésével, illetve a hatósági ellenőrzés lezárásával megszűnik.
\n
(5)A Hatóság a (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben az elektronikus adat visszaállítására kötelezi az eltávolításra kötelezettet.
\n
(6)Az elektronikus adat visszaállításáról szóló végzést az eltávolításra kötelezettel haladéktalanul közölni kell. A visszaállításra kötelezett a végzés vele történő közlésétől számított egy munkanapon belül köteles az elektronikus adat visszaállítására.
\n
(7)A (6) bekezdésben meghatározott végzést az elektronikus adat felett rendelkezésre jogosultnak akkor kell kézbesíteni, ha az eljárás addigi adatai alapján személye és elérhetősége ismert.
\n
(8)Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása tárgyában hozott döntés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.
\n
(9)A Hatóság százezertől húszmillió forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja azt az eltávolításra kötelezettet, amely az e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget.
\n
61/B. § * (1) A Hatóság ideiglenes intézkedésként személyes adat jogellenes kezelésének megakadályozása érdekében elrendelheti az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus adatnak, amelynek közzététele miatt a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárást vagy hatósági ellenőrzést folytat.
\n
(2)Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére akkor kerülhet sor, ha annak hiányában a késedelem a személyes adatok védelméhez fűződő jog elháríthatatlan és súlyos sérelmével járna, továbbá a Hatóság egyéb intézkedése, ideértve a 61/A. § (1) bekezdésében foglalt ideiglenes eltávolítást is, nem vezetett eredményre és a közzétett adat
\n
a)érintettje gyermek, vagy
\n
b)különleges adat vagy bűnügyi személyes adat.
\n
(3)* Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzést a Hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt öt napig kell a Hatóság honlapján közzétenni. A végzés közlésének napja a honlapon történő közzétételét követő harmadik nap.
\n
(4)A Hatóság (1) bekezdés szerinti végzésének kötelezettje – annak a végzésben történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.
\n
(5)Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.
\n
(6)A Hatóság százezertől húszmillió forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely az e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget.
\n
61/C. § * (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó kötelezettség megszűnik,
\n
a)ha az adatvédelmi hatósági eljárás megszűnik, az adatvédelmi hatósági eljárást a Hatóság megszünteti vagy a hatósági ellenőrzést a Hatóság lezárja és az ügyben adatvédelmi hatósági eljárást nem indít, a (2) bekezdésben meghatározott értesítés közzétételének napján, vagy
\n
b)ha a Hatóság az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót határozatában az elektronikus adat törlésére kötelezi, a Hatóság határozata véglegessé válásának napján.
\n
(2)Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időpontot a Hatóság hirdetményi úton teszi közzé.
\n
(3)Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a Hatóság végzéssel megszünteti, ha
\n
a)az elrendelés oka megszűnt, vagy
\n
b)a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedést, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedést elrendelték vagy végrehajtása van folyamatban.
\n
(4)Az e § szerinti végzésre a 61/B. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
\n
(5)Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szóló döntés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.
\n
61/D. § * (1) A Hatóság – a 61. § (7) bekezdése szerinti végrehajtás keretében – az elektronikus adat ideiglenes eltávolítását, illetve ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelheti el akkor is, ha
\n
a)az elektronikus adat közzététele a Hatóság véglegessé vált döntésében foglaltak alapján jogellenes,
\n
b)az a) pont szerinti elektronikus adatra vonatkozóan a Hatóság az adat törlését rendelte el, és
\n
c)az elektronikus adat törlésére kötelezett adatkezelő vagy adatfeldolgozó a törlési kötelezettségének a Hatóság ismételt felhívására sem tesz eleget.
\n
(2)Az elektronikus adat (1) bekezdés szerinti ideiglenes eltávolítását, illetve ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a Hatóság az elektronikus adat törlésének időpontjáig rendeli el, amely időpontról a Hatóság
\n
a)értesíti azokat, akikkel az elektronikus adat ideiglenes eltávolítását elrendelő végzését közölte, valamint
\n
b)hirdetményi úton értesíti azokat, akikkel az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzését közölte.
\n
(3)Az elektronikus adat (1) bekezdés szerinti ideiglenes eltávolítására a 61/A. § (2), (8) és (9) bekezdésében, valamint az (1) bekezdés szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére a 61/B. § (3)–(6) bekezdésében és a 61/C. § (5) bekezdésében meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.
\n
(4)Az (1) bekezdés alapján elrendelt elektronikus adat ideiglenes eltávolítására, illetve az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.
\n
33.Titokfelügyeleti hatósági eljárás
\n
62. §
\n
(1)* Ha a Hatóság vizsgálata alapján vagy egyébként valószínűsíthető, hogy a nemzeti minősített adat minősítése vagy a minősítési jelölésének megismétlése jogellenes, a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat
\n
(1a)* Ha a bíróság a 31. § (6a) bekezdésében meghatározottak szerint a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárását kezdeményezi, a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárást indít.
\n
(1b)* A Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárása a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott feladatait nem érinti.
\n
(2)*
\n
(2a)* A titokfelügyeleti hatósági eljárásban és az ezen eljárásban hozott döntés megtámadására indított perben a minősített adatok kezelését a minősített adatok védelméről szóló törvényben és e törvényben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelően kell végezni.
\n
(3)* A titokfelügyeleti hatósági eljárás kizárólag hivatalból indítható, az akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a titokfelügyeleti hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg, vagy a titokfelügyeleti hatósági eljárást a bíróság a 31. § (6a) bekezdésében meghatározottak alapján kezdeményezte. Ha azonban a titokfelügyeleti hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg, a bejelentőt a titokfelügyeleti hatósági eljárás megindításáról és befejezéséről értesíteni kell.
\n
(4)* A titokfelügyeleti hatósági eljárásban ügyfél
\n
a)a minősítés jogellenessége vizsgálata esetén a minősítő,
\n
b)a minősítési jelölés megismétlése jogellenessége vizsgálata esetén a minősítési jelölést megismétlő.
\n
(5)* A titokfelügyeleti hatósági eljárásban a tényállás tisztázása során a tanú, a szakértő és a szemletárgy birtokosa meghallgatható akkor is, ha nem kapott felmentést a vizsgált nemzeti minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól.
\n
(6)* A titokfelügyeleti hatósági eljárásban az ügyintézési határidő kilencven nap, amely határidőbe nem számít bele a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
\n
63. §(1) * A titokfelügyeleti hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság
\n
a)* a nemzeti minősített adat minősítésére vonatkozó jogszabályok megsértésének megállapítása esetén
\n
aa)a minősítőt a nemzeti minősített adat minősítési szintjének, illetve érvényességi idejének a jogszabályoknak megfelelő megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére hívja fel, vagy
\n
ab)megállapítja, hogy a nemzeti minősített adat minősítése jogszerűen nem jött létre, és felhívja a minősítőt, hogy a megfelelő intézkedésekkel szüntesse meg a jogellenes állapotot,
\n
b)* a nemzeti minősített adat minősítési jelölésének megismétlésére vonatkozó jogszabályok megsértésének megállapítása esetén a minősítési jelölést megismétlőt a nemzeti minősített adat minősítési jelölése jogszabályoknak megfelelő megismétlésére vagy a megismételt minősítési jelölés alkalmazásának megszüntetésére hívja fel, vagy
\n
c)* megállapítja, hogy a minősítő a nemzeti minősített adat minősítésére, a minősítési jelölést megismétlő a minősítési jelölés megismétlésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt el.
\n
(2)* A minősítő a Hatóság (1) bekezdés a) pontja, a minősítési jelölést megismétlő a Hatóság (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatát a közlésétől számított hatvan napon belül támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának a határozat hatályosulására halasztó hatálya van.
\n
(2a)* Ha a minősítő a Hatóság (1) bekezdés a) pontja, a minősítést megismétlő a Hatóság (1) bekezdés b) pontja szerinti határozata közlésétől számított hatvan napon belül nem fordul bírósághoz,
\n
a)az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti határozat esetén a nemzeti minősített adat minősítése a határozat közlésétől számított hatvanegyedik napon a határozatban foglaltak szerint megszűnik, illetve minősítési szintje vagy érvényességi ideje a határozatban foglaltak szerint megváltozik,
\n
b)az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti határozat esetén a határozat közlésétől számított hatvanegyedik naptól a nemzeti minősített adat minősítési jelölése a határozatban foglaltak szerint megszűnik, vagy
\n
c)az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozat esetén a határozat közlésétől számított hatvanegyedik napon,
\n
ca)ha a határozat a minősítési jelölést megismétlőt a nemzeti minősített adat minősítési jelölése alkalmazásának megszüntetésére hívja fel, a megismételt minősítési jelölés a határozatban foglaltak szerint megszűnik, vagy
\n
cb)ha a határozat a minősítési jelölést megismétlőt a minősítési jelölés jogszabályoknak megfelelő megismétlésére hívja fel, a megismételt minősítés minősítési szintje vagy érvényességi ideje a határozatban foglaltak szerint megváltozik.
\n
(2b)* A minősítő és a minősítési jelölést megismétlő a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 8. § (3) és (3a) bekezdése szerinti értesítési kötelezettségét az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben legkésőbb a határozat közlésétől számított hatvanegyedik napon, illetve – a határozat (2) bekezdés szerinti megtámadása esetén – a határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul teljesíti.
\n
(2c)* Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott eseteken kívül a Hatóság felfüggesztheti az általa folytatott titokfelügyeleti hatósági eljárást, ha
\n
a)annak során olyan kérdés merül fel, amelynek eldöntése más szerv vagy személy hatáskörébe tartozik, vagy
\n
b)a Hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése, illetve eljárása nélkül az adott ügy megalapozottan nem dönthető el.
\n
(3)* A (2) bekezdésben meghatározott perben a bíróság zárt tárgyalást tart.
\n
(4)*
\n
(5)A bíróság, illetve a Hatóság határozata nem érinti a minősítőnek a nemzeti minősített adat felülvizsgálatára vonatkozó, a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti kötelezettségét.
\n
(6)* A perben csak olyan bíró járhat el, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.
\n
(7)* A (2) bekezdésben meghatározott per során a bírón, a felperesen és az alperesen kívüli személyek a minősített adatot csak akkor ismerhetik meg, ha az adat minősítési szintjének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.
\n
33/A. * Átláthatósági hatósági eljárás 63/A. § * (1) A 24/B. alcím szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése érdekében a Hatóság bejelentés alapján átláthatósági hatósági eljárást indít és hivatalból átláthatósági hatósági eljárást indíthat. Az eljárásra az e törvényben foglaltakkal összhangban alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit.
\n
(2)Az átláthatósági hatósági eljárás megindítása érdekében bárki bejelentést tehet. Az átláthatósági hatósági eljárást akkor is hivatalból megindított eljárásnak kell tekinteni, ha azt bejelentés előzte meg. A bejelentőt az átláthatósági eljárás megindításáról, illetve befejezéséről a Hatóság értesíti.
\n
(3)A Hatóság hivatalból átláthatósági hatósági eljárást indít akkor, ha a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban folytatott vizsgálata során jut arra a megállapításra, hogy a 24/B. alcím szerinti közzétételre kötelezett a közzétételi kötelezettségét feltehetően nem teljesítette.
\n
(4)Ha az átláthatósági hatósági eljárást a (3) bekezdés szerint bejelentésen alapuló vizsgálat előzte meg, a bejelentőt az átláthatósági hatósági eljárás megindításáról, illetve befejezéséről a Hatóság értesíti.
\n
(5)A (2) bekezdésben meghatározott esetben a bejelentés tartalmazza
\n
a)a feltételezett jogsértés megjelölését,
\n
b)a feltételezett jogsértést megvalósító magatartás vagy állapot leírását,
\n
c)a feltételezett jogsértést megvalósító – a 24/B. alcím szerinti, felületen közzétételre kötelezett – adatkezelő azonosításához szükséges, a bejelentő rendelkezésére álló adatokat,
\n
d)a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat valószínűsítő tényeket.
\n
63/B. § * (1) Az átláthatósági hatósági eljárásban az ügyintézési határidő negyvenöt nap.
\n
(2)Az átláthatósági hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság a 24/B. alcím szerinti közzétételi kötelezettségekkel összefüggésben
\n
a)megállapíthatja a közzétételre kötelezett adatkezelő közzétételi kötelezettséggel összefüggő jogsértése tényét – ideértve azt az esetet is, ha a közzétételre a valóságnak nem megfelelő adatokkal vagy hiányosan került sor –,
\n
b)az a) ponttal összefüggésben elrendeli a 24/B. alcím szerinti közzétételi kötelezettség – ideértve valós adatok közzétételét, illetve a közzétett adatokból hiányzó adatok pótlását is – soron kívüli, de legfeljebb 15 napon belüli teljesítését.
\n
(3)Ha a 24/B. alcím szerinti közzétételre kötelezett a megállapított kötelezettségnek (2) bekezdés b) pontja szerinti határidőn belül nem tesz eleget, a Hatóság bírságot szabhat ki. A bírság mértéke százezertől ötvenmillió forintig terjedhet.
\n
(4)A Hatóság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a (3) bekezdés szerinti bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapítása során az eset összes körülményeit figyelembe veszi, így különösen a jogsértés súlyát – ideértve a mulasztással érintett adatok számát, a jogsértő állapot fennállásának időtartamát –, valamint azt, hogy a jogsértővel szemben korábban állapítottak-e meg a 24/B. alcím szerinti közzétételi kötelezettséggel kapcsolatos jogsértést.
\n
(5)A Hatóság elrendelheti határozatának – a 24/B. alcím szerint közzétételre kötelezett adatkezelő adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha a bekövetkezett jogsérelem súlya a nyilvánosságra hozatalt indokolja.
\n
34.A Hatóság által indítható per
\n
64. §
\n
(1)Ha az adatkezelő az 56. § (1) bekezdésében foglalt felszólításnak nem tesz eleget, a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértés miatt a Hatóság az 56. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásra vonatkozó határidő lejártát követő harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól az adatkezelőnek a Hatóság felszólítása szerinti magatartásra való kötelezését
\n
(2)* A bíróság hatáskörének és illetékességének megállapítására a 31. § (5) bekezdését kell alkalmazni.
\n
(3)Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani.
\n
(4)A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége.
\n
(5)A bíróság kérelemre elrendelheti ítéletének – az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem, illetve az információszabadság érdekeinek és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogainak védelme megköveteli.
\n
34/A. * Az adatkezelési engedélyezési eljárás 64/A. § * (1) A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet
\n
a)40. cikkében meghatározott magatartási kódexek tervezetének, kiegészítésének vagy módosításának jóváhagyása,
\n
b)41. cikkében meghatározott ellenőrzési tevékenység engedélyezése,
\n
c)42. cikk (5) bekezdésében meghatározott tanúsítási szempontok jóváhagyása,
\n
d)46. cikk (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szerződéses rendelkezések engedélyezése,
\n
e)46. cikk (3) bekezdés b) pontjában meghatározott rendelkezések engedélyezése,
\n
f)47. cikkében meghatározott kötelező erejű vállalati szabályok jóváhagyása iránti kérelmek benyújtása esetén adatkezelési engedélyezési eljárást folytat le.
\n
(2)Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl az (1) bekezdés
\n
a)a) pontjában meghatározott kérelem tartalmazza a magatartási kódex, illetve annak kiegészítése vagy módosítása tervezetét,
\n
b)b) pontjában meghatározott kérelem tartalmazza az általános adatvédelmi rendelet 41. cikk (2) bekezdésében, valamint a Hatóság által közzétett engedélyezési követelményekben meghatározott feltételek fennállásának igazolására szolgáló adatokat,
\n
c)c) pontjában meghatározott kérelem tartalmazza a tanúsítási mechanizmus általános leírását és a tanúsítási szempontok tervezetét,
\n
d)d) pontjában meghatározott kérelem tartalmazza a szerződéses rendelkezések tervezetét,
\n
e)e) pontjában meghatározott kérelem tartalmazza a rendelkezések tervezetét,
\n
f)f) pontjában meghatározott kérelem tartalmazza a kötelező erejű vállalati szabályok kötelező jellegének igazolására szolgáló adatokat és a kötelező erejű vállalati szabályok tervezetét.
\n
64/B. § * Az adatkezelési engedélyezési eljárásért miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
\n
64/C. § * (1) Az adatkezelési engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő
\n
a)a 64/A. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontjában meghatározott kérelmek esetén száznyolcvan nap,
\n
b)a 64/A. § (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott kérelmek esetén kilencven nap.
\n
(2)A Hatóság az adatkezelési engedélyezési eljárást az általános adatvédelmi rendelet
\n
a)60. cikk (3)–(5) bekezdésben meghatározott együttműködési eljárás és
\n
b)63–66. cikkében meghatározott egységességi mechanizmus alkalmazásának időtartamára felfüggeszti, azzal, hogy a Hatóság a felfüggesztés időtartama alatt is elvégzi az együttműködési eljárásban és az egységességi mechanizmusban szükséges eljárási cselekményeket.
\n
(3)Az adatkezelési engedélyezési eljárásban a 64/A. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontjában meghatározott kérelmek esetén a Hatóság a jóváhagyás, illetve az engedély megadhatósága érdekében szükség szerinti alkalommal a kérelem és az annak tárgyát képező tervezetek módosítása vagy kiegészítése vonatkozásában nyilatkozattételre hívhatja fel a kérelmezőt.
\n
(4)Az adatkezelési engedélyezési eljárásban nincs helye sommás eljárásnak.
\n
64/D. § * Az adatkezelési engedélyezési eljárásban hozott határozatában a Hatóság
\n
a)az általános adatvédelmi rendelet
\n
aa)40. cikkében meghatározott magatartási kódexek tervezetét, kiegészítését vagy módosítását jóváhagyja,
\n
ab)41. cikkében meghatározott ellenőrzési tevékenységet engedélyezi,
\n
ac)42. cikk (5) bekezdésében meghatározott tanúsítási szempontokat jóváhagyja,
\n
ad)46. cikk (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szerződéses rendelkezések alkalmazását engedélyezi,
\n
ae)46. cikk (3) bekezdés b) pontjában meghatározott rendelkezések alkalmazását engedélyezi,
\n
af)47. cikkében meghatározott kötelező erejű vállalati szabályokat jóváhagyja, vagy
\n
b)a kérelmet elutasítja.
\n
34/B. * Az adatközvetítő szolgáltatók nyilvántartásba vételére, valamint a megfeleléssel összefüggő hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás 64/E. § * (1) A Hatóság az adatkormányzási rendelet 10. cikke szerinti szolgáltatás nyújtását tervező adatközvetítő szolgáltatót az ezen alcímben foglalt rendelkezések szerint nyilvántartásba veszi. Az adatközvetítő szolgáltatók nyilvántartása az adatkormányzási rendelet 11. cikk (6) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza. A nyilvántartásban kezelt adatok közérdekből nyilvános adatok.
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételre irányuló kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl az adatkormányzási rendelet 11. cikk (6) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza. Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi eljárásban az ügyintézési határidő hét nap.
\n
(3)A Hatóság az adatközvetítő szolgáltató kérelmére hatósági bizonyítvánnyal (a továbbiakban: megfelelőségi bizonyítvány) igazolja, hogy a nyilvántartásba vett adatközvetítő szolgáltató az adatkormányzási rendelet 11. és 12. cikkében foglalt feltételeknek megfelel, azzal, hogy hogy az e kérelemben – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénytől eltérően – a megfelelőségi bizonyítvány felhasználásának célját nem kell feltüntetni. A megfelelőségi bizonyítvány kiállítására vonatkozó eljárásban az ügyintézési határidő 150 nap.
\n
(4)A (3) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott eseteken kívül a Hatóság felfüggesztheti az általa folytatott hatósági eljárást, ha
\n
a)annak során olyan kérdés merül fel, amelynek eldöntése más szerv vagy személy hatáskörébe tartozik, vagy
\n
b)a Hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése, illetve eljárása nélkül az adott ügy megalapozottan nem dönthető el.
\n
(5)A Hatóság a (3) bekezdés szerinti eljárás a (4) bekezdés szerinti felfüggesztéséről szóló végzését a (4) bekezdésben meghatározott más szervvel, illetve személlyel is közli azzal, hogy az eljárás befejezéséről tájékoztassa.
\n
(6)A (3) bekezdés szerinti eljárás a (4) bekezdés szerinti felfüggesztésekor minden határidő megszakad és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor – az ügyintézési határidő kivételével – újrakezdődik.
\n
(7)Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatásáért, valamint a megfelelőségi bizonyítvány kiállításáért miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
\n
(8)A Hatóság által nyilvántartásba vett adatközvetítő szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatok bármely változását a változás bekövetkezésétől számított tizennégy napon belül a Hatóságnak bejelenti. A változás-bejelentésre irányuló eljárásra a nyilvántartásba vételre irányuló eljárásra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
\n
(9)A Hatóság által nyilvántartásba vett, a tevékenységét beszüntető adatközvetítő szolgáltató a tevékenysége beszüntetésének napját követő tizenöt napon belül a Hatóságnak bejelenti, amely bejelentést követően a Hatóság az adatközvetítő szolgáltatót a nyilvántartásból törli.
\n
(10)A Hatóság az ezen alcím szerinti bejelentésekről, változás-bejelentésekről, illetve törlésekről az adatkormányzási rendeletben meghatározottak szerint az Európai Bizottságot – a Kormány rendeletében meghatározott módon – haladéktalanul értesíti.
\n
34/C. * Az adatközvetítő szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárás 64/F. § * (1) A Hatóság az adatkormányzási rendelet III. fejezetében meghatározott követelmények ellenőrzésére kérelemre az adatközvetítő szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárást indít és hivatalból az adatközvetítő szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárást indíthat.
\n
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza
\n
a)a feltételezett jogsértés megjelölését,
\n
b)a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás vagy állapot leírását,
\n
c)a feltételezett jogsértést megvalósító adatközvetítő szolgáltató azonosításához szükséges, a kérelmező rendelkezésére álló adatokat,
\n
d)a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, továbbá
\n
e)a megjelölt jogsértés orvoslása iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet.
\n
(3)Az adatközvetítő szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő százötven nap, amely határidőbe nem számít bele a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
\n
(4)Ha a Hatóság a kérelemre indult eljárás bármely szakaszában megállapítja joghatóságának hiányát, a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti.
\n
(5)Ha a Hatóság az adatközvetítő szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárást a kérelem benyújtását követő kilencven napon belül nem szüntette meg vagy az ügy érdemében nem döntött, a kérelmezőt értesíti az értesítés időpontjáig megtett eljárási cselekményekről.
\n
(6)Az adatközvetítő szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárásban hozott határozatában a Hatóság az adatkormányzási rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, valamint bírságot szabhat ki. A bírság mértéke százezertől ötvenmillió forintig terjedhet.
\n
(7)Ha az adatközvetítő szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárás lefolytatása során a Hatóság arra a megállapításra jut, hogy az eljárás megszüntetésére nincs szükség, és nem állapítható meg az sem, hogy az ellenőrzött adatközvetítő szolgáltató magatartása nem jogsértő, a Hatóság megküldi az ellenőrzött adatközvetítő szolgáltató részére az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, amely tartalmazza a megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, a tényállás értékelését, a döntés meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének, valamint az esetleges bírság kiszabása körében figyelembe venni kívánt szempontoknak az ismertetését. Az előzetes álláspontra vonatkozóan az ellenőrzött adatközvetítő szolgáltató harminc napon belül nyilatkozatot, észrevételt tehet.
\n
(8)A Hatóság annak eldöntésében, hogy indokolt-e az (5) bekezdés szerinti bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapítása során az eset összes körülményeit figyelembe veszi, így különösen a jogsértés súlyát – ideértve a jogsértő állapot fennállásának időtartamát –, valamint azt, hogy a jogsértővel szemben korábban az adatközvetítő szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárásban állapítottak-e meg a tevékenységével kapcsolatos jogsértést.
\n
(9)A Hatóság elrendelheti határozatának – az adatközvetítő szolgáltató azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha a bekövetkezett jogsérelem súlya a nyilvánosságra hozatalt indokolja.
\n
(10)Ha a Hatóság az adatkormányzási rendelet 14. cikk (4) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén, valamint a (8) bekezdés szerinti jogsértés orvoslásáról kapott bejelentésről az Európai Bizottságot – a Kormány rendeletében meghatározott módon – haladéktalanul értesíti.
\n
(11)Az adatkormányzási rendelet szerinti felügyeleti hatóságokkal a Hatóság – az adatkormányzási rendeletben meghatározottak szerint – együttműködik.
\n
(12)A (6) bekezdés szerinti határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg.
\n
(13)Az adatközvetítői megfelelőségi eljárás tekintetében a 61. § (7)–(10) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
\n
34/D. * Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételére irányuló eljárás 64/G. § * (1) A Hatóság az adatkormányzási rendelet 18. cikke szerinti követelményeknek megfelelő szervezetet kérelmére az ezen alcímben foglalt rendelkezések szerint nyilvántartásába veszi. Az adataltruista szervezetek nyilvántartása az adatkormányzási rendelet 19. cikk (4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza.
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételre irányuló kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl az adatkormányzási rendelet 19. cikk (4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza. A nyilvántartásba vételi eljárásban az ügyintézési határidő nyolcvannégy nap.
\n
(3)A (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatásáért miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
\n
(4)A Hatóság által nyilvántartásba vett adataltruista szervezet az adatkormányzási rendelet 19. cikk (4) bekezdésében meghatározott adatok bármely változását a változás bekövetkezésétől számított tizennégy napon belül a Hatóságnak bejelenti. A változás-bejelentésre irányuló eljárásra a nyilvántartásba vételre irányuló eljárásra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
\n
(5)A Hatóság az adataltruista szervezet nyilvántartásba vételéről, az ezt követő változás-bejelentésről, illetve a nyilvántartásból való törléséről az adatkormányzási rendeletben meghatározottak szerint az Európai Bizottságot – a Kormány rendeletében meghatározott módon – haladéktalanul értesíti.
\n
(6)Az adataltruista szervezetek tevékenységének átláthatósága érdekében a Hatóság – az adatok változásának bejelentéséig – közzéteszi az adatkormányzási rendelet 19. cikk (4) bekezdés a), b), f), g) és h) pontjában meghatározott adatokat. A Hatóság által ekként közzétett, valamint az adatkormányzási rendelet 19. cikk (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti, az adataltruista szervezet honlapján az adatkormányzási rendelet 19. cikk (4) bekezdés f) pontja alapján közzétett adatok közérdekből nyilvános adatok.
\n
(7)A Hatóság által nyilvántartásba vett adataltruista szervezet minden az adatkormányzási rendelet 20. cikk (2) bekezdése szerinti éves tevékenységi jelentését minden év január 31-éig a Hatóság részére megküldi. Az érintettek és az adatkezelők tájékozódásának elősegítése érdekében a Hatóság az e tevékenységi jelentést közzéteszi. A Hatóság által közzétett tevékenységi jelentésben foglalt adatok közérdekből nyilvános adatok.
\n
34/E. * Az adataltruista szervezetek felügyeletére irányuló eljárás 64/H. § * (1) A Hatóság az adatkormányzási rendelet IV. fejezetében meghatározott követelmények ellenőrzésére kérelemre az adataltruista szervezetek felügyeletére irányuló eljárást indít és hivatalból az adataltruista szervezetek felügyeletére irányuló eljárást indíthat.
\n
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza
\n
a)a feltételezett jogsértés megjelölését,
\n
b)a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás vagy állapot leírását,
\n
c)a feltételezett jogsértést megvalósító adataltruista szervezet azonosításához szükséges, a kérelmező rendelkezésére álló adatokat,
\n
d)a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, továbbá
\n
e)a megjelölt jogsértés orvoslása iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet.
\n
(3)Az adataltruista szervezetek felügyeletére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő százötven nap, amely határidőbe nem számít bele a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
\n
(4)Ha a Hatóság a kérelemre indult eljárás bármely szakaszában megállapítja joghatóságának hiányát, a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti.
\n
(5)Ha a Hatóság az adataltruista szervezetek felügyeletére irányuló eljárást a kérelem benyújtását követő kilencven napon belül nem szüntette meg vagy az ügy érdemében nem döntött, a kérelmezőt értesíti az értesítés időpontjáig megtett eljárási cselekményekről.
\n
(6)Az adataltruista szervezetek felügyeletére irányuló eljárásban hozott határozatában a Hatóság az adatkormányzási rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, valamint bírságot szabhat ki. A bírság mértéke százezertől ötvenmillió forintig terjedhet.
\n
(7)Ha az adataltruista szervezetek felügyeletére irányuló eljárás lefolytatása során a Hatóság arra a megállapításra jut, hogy az eljárás megszüntetésére nincs szükség, és nem állapítható meg az sem, hogy az ellenőrzött adataltruista szervezet magatartása nem jogsértő, a Hatóság megküldi az ellenőrzött adataltruista szervezet részére az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, amely tartalmazza a megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, a tényállás értékelését, a döntés meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének, valamint az esetleges bírság kiszabása körében figyelembe venni kívánt szempontoknak az ismertetését. Az előzetes álláspontra vonatkozóan az ellenőrzött adataltruista szervezet harminc napon belül nyilatkozatot, észrevételt tehet.
\n
(8)A Hatóság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a (6) bekezdés szerinti bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapítása során az eset összes körülményeit figyelembe veszi, így különösen a jogsértés súlyát – ideértve a jogsértő állapot fennállásának időtartamát –, valamint azt, hogy a jogsértővel szemben korábban az adataltruista szolgáltatók felügyeletére irányuló eljárásban állapítottak-e meg a tevékenységével kapcsolatos jogsértést.
\n
(9)A (6) bekezdés szerinti határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg.
\n
(10)Az adataltruista szervezetek felügyeletére vonatkozó eljárás tekintetében a 61. § (7)–(10) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
\n
35.* Nemzetközi együttműködés
\n
65. §
\n
* (1) Harmadik országok hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel a Hatóság – különösen az általános adatvédelmi rendelet 50. cikkében és a 2016/680 (EU) irányelv 40. cikkében meghatározottak szerint, az ott előírt módon – együttműködik
\n
(2)Az (1) bekezdésben foglalt együttműködés keretében a Hatóság jogsegély érdekében harmadik ország hatóságához vagy nemzetközi szervezethez fordulhat, és – a 67. §-ban foglalt kivétellel – teljesíti a harmadik ország hatóságától vagy nemzetközi szervezettől érkező jogsegélykérelmet, ha a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet és Magyarország közötti közigazgatási jogsegélyegyezmény, más nemzetközi szerződés, jogszabály vagy az Európai Unió jogi aktusa ezt lehetővé teszi.
\n
66. §
\n
* A Hatóság megtagadja a harmadik ország hatóságától vagy nemzetközi szervezettől érkező jogsegélykérelem teljesítését és a megtagadás indokairól tájékoztatja a harmadik ország hatóságát, illetve a nemzetközi szervezetet, ha a jogsegélykérelem teljesítése
\n
a)nem tartozik a feladat- és hatáskörébe,
\n
b)sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit vagy a közbiztonságot,
\n
c)sértené az ügyben érintett személy alapvető jogát, vagy
\n
d)jogszabályba ütközne.
\n
67. §
\n
* (1) EGT-állam felügyeleti hatóságaival a Hatóság az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott módokon, így különösen az általános adatvédelmi rendelet 61. cikkében és a 2016/680 (EU) irányelv 50. cikkében meghatározott kölcsönös segítségnyújtás keretei között, az ott előírt módon együttműködik
\n
(2)Az általános adatvédelmi rendelet 62. cikkében meghatározott módon, az EGT-állam felügyeleti hatóságával közösen végzett műveletek során
\n
a)* a Hatóság személyi állományába tartozó, a Hatóság elnöke által a közös műveletben való közreműködésre kijelölt köztisztviselő vagy munkavállaló a más EGT-állam területén, a más EGT-állam felügyeleti hatósága által átruházott feladat- és hatáskörök,
\n
b)a más EGT-állam felügyeleti hatósága feladat- és hatáskörében eljáró és e felügyeleti hatóság által kijelölt személy Magyarország területén a Hatóság elnöke által írásban meghatározott terjedelemben a Hatóság feladat- és hatáskörének gyakorlásában közreműködik.
\n
(3)A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személy eljárására a magyar jog az irányadó.
\n
68. §
\n
* Ha a harmadik ország vagy más EGT-állam hatóságától, illetve nemzetközi szervezettől érkező – a Hatóság folyamatban lévő eljárásához közvetlenül nem kapcsolódó – megkeresés teljesítéséhez adatok, iratok beszerzése, vagy más eljárási cselekmény lefolytatása szükséges, a Hatóság e célból hatósági ellenőrzést végez. Ilyen esetben az ellenőrzés a Hatóságnak a beszerzett bizonyítékok átadásáról szóló végzésével zárul 36. * Tanúsítás
\n
69. §
\n
* (1) Az általános adatvédelmi rendelet 42. cikkében meghatározott tanúsítást a Hatóság az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó kezdeményezésére az adatkezelővel, illetve az adatfeldolgozóval kötött megállapodás alapján folytatja le
\n
(2)A tanúsítás lefolytatására vonatkozó megállapodás megkötésének feltételeit, a tanúsításért nyújtandó ellenszolgáltatást, valamint a tanúsítás lefolytatásának menetét és a tanúsítási szempontokat a Hatóság közzéteszi.
\n
(3)A tanúsítás lefolytatására vonatkozó megállapodás megkötésének feltételeit, a tanúsításért nyújtandó ellenszolgáltatást – az elvégzendő tevékenység mértékével arányosan – a Hatóság állapítja meg. A tanúsítási eljárás lefolytatásáért nyújtandó ellenszolgáltatás a Hatóság bevétele.
\n
(4)Ha a Hatóság a tanúsításról tanúsítványt vagy európai adatvédelmi bélyegzőt állít ki, közzéteszi
\n
a)az annak használatára jogosult adatkezelő, adatfeldolgozó megnevezését, valamint
\n
b)azon adatkezelési műveleteket, amelyekre a tanúsítvány vagy az európai adatvédelmi bélyegző kiterjed.
\n
37.Büntető-, szabálysértési és fegyelmi eljárás kezdeményezése
\n
70. §
\n
(1)* Ha a Hatóság az eljárása során bűncselekmény gyanúját észleli, büntetőeljárást kezdeményez az annak megindítására jogosult szervnél. Ha a Hatóság az eljárása során szabálysértés vagy fegyelmi vétség gyanúját észleli, szabálysértési, illetve fegyelmi eljárást kezdeményez a szabálysértési, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult szervnél
\n
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról – törvény eltérő rendelkezése hiányában – harminc napon belül, az eljárás eredményéről pedig az annak befejezését követő harminc napon belül tájékoztatja a Hatóságot.
\n
38.A Hatóság eljárásaira vonatkozó egyéb szabályok, adatkezelés és titoktartás * 70/A. § * (1) Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó kérelmére hatósági ellenőrzés lefolytatásának nincs helye.
\n
(2)Azt, hogy az adatkezelés a személyes adatok kezelésére vonatkozó, jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírásoknak – így különösen a 2. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó adatkezelések esetén a 4. § (1)–(4a) bekezdésben meghatározott alapvető követelményeknek – megfelel, az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó köteles bizonyítani.
\n
70/B. § * (1) Az érintettek és az adatkezelők tájékozódásának elősegítése érdekében a Hatóság közzéteszi
\n
a)a 61. § (2) bekezdése alapján közzétett határozatokban foglaltak szerint
\n
aa)az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó azonosító adatait,
\n
ab)a jogsértés megjelölését,
\n
ac)az alkalmazott jogkövetkezmény megjelölését,
\n
b)a 64/D. § a) pontjában meghatározott határozatokban foglaltak szerint
\n
ba)a kérelmező azonosító adatait,
\n
bb)a Hatóság döntése tárgyának megjelölését,
\n
bc)ha a Hatóság döntése meghatározott időtartamra hatályos, a határozat időbeli hatályának megjelölését,
\n
c)a Hatóság részére bejelentett adatvédelmi tisztviselő
\n
ca)nevét,
\n
cb)postai és elektronikus levélcímét,
\n
cc)által képviselt adatkezelő vagy adatfeldolgozó megnevezését.
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti adatok közérdekből nyilvános adatok.
\n
(3)A Hatóság
\n
a)az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat a határozat
\n
aa)hatály vesztésének időpontjáig vagy
\n
ab)kiadmányozását követő tíz év elteltéig,
\n
b)az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat a határozat hatályvesztésének időpontjáig,
\n
c)az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat az adatok változásának bejelentéséig teszi közzé.
\n
70/C. § * Az Európai Unió kötelező jogi aktusa, valamint e törvény alapján a Hatóság által közzéteendő vagy nyilvánosságra hozni rendelt adatokat a Hatóság saját honlapján, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen teszi hozzáférhetővé.
\n
71. §
\n
(1)A Hatóság eljárása során – az annak lefolytatásához szükséges mértékben és ideig – kezelheti mindazon személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek az eljárással összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges
\n
(1a)* Ha az adatkezelő az érintettet az általános adatvédelmi rendelet 13–18. és 21. cikkében, illetve a 14. §-ban meghatározottak szerint megillető jogokat törvény vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján jogszerűen korlátozta vagy azok korlátozására jogosult, a Hatóság az eljárásaival összefüggésben
\n
a)az érintett jogait oly módon és olyan időpontban biztosítja, valamint
\n
b)az e törvényben a Hatóság részére előírt, az érintett számára teljesítendő értesítési kötelezettségeket oly módon és és olyan időpontban teljesíti, hogy azon érdekek, amelyek az érintettet megillető jogok jogszerű korlátozásának alapjául szolgálhatnak, ne szenvedjenek sérelmet.
\n
(1b)* A Hatóság megkeresésére a települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi az illetékességi területén folytatott, a Hatóság által a megkeresésben megjelölt adatkezelés tényleges körülményeit, így különösen a kezelt személyes adatok körét, a személyes adatokkal végzett műveleteket és e műveletek eszközeit, továbbá az adatkezelő által alkalmazott technikai és szervezési intézkedéseket.
\n
(2)* A Hatóság az eljárásai során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más eljárásában felhasználhatja.
\n
(2a)* Védekezés céljából készült irat esetén az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
\n
(2b)* A vizsgálat lezárását, illetve a hatósági eljárást befejező döntés véglegessé válását követően a Hatóság által a vizsgálat, illetve az eljárás során kezelt személyes adatot és védett adatot zárolni kell. A zárolt adatok az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltári őrizetbe adásáig tárolhatók, azok – a (2) bekezdés szerinti felhasználás kivételével – kizárólag a véglegessé vált döntés végrehajtása, a véglegessé vált döntésben foglaltak ellenőrzése, a véglegessé vált döntéssel összefüggő jogorvoslat vagy döntés-felülvizsgálat céljából kezelhetők, és kizárólag az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére – törvényben meghatározott módon és körben – jogosult bíróság, más szerv vagy személy részére tehetők megismerhetővé.
\n
(3)* A Hatóság az e törvényben meghatározott eljárásai során az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbtv.) 23. § (1) bekezdés a)–f) és i) pontjában, (2) bekezdésében, (3) bekezdés c)–f) pontjában, (4) bekezdés c)–g) pontjában, valamint (5) bekezdés d) pontjában meghatározott adatokat az Ajbtv. 23. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint ismerheti meg.
\n
(3a)* A Hatóság a (3) bekezdésre tekintet nélkül megismerheti az Ajbtv. 23. § (3) bekezdés e) pontjában, (4) bekezdés f) pontjában és (5) bekezdés d) pontjában meghatározott adatot, ha az az együttműködő személy személyes adatainak védelmével kapcsolatban indult
\n
a)vizsgálati eljárásban,
\n
b)adatvédelmi hatósági eljárásban vagy
\n
c)titokfelügyeleti hatósági eljárásban szükséges.
\n
(3b)* A Hatóság a (3) bekezdésre tekintet nélkül megismerheti az Ajbtv. 23. § (3) bekezdés f) pontjában és (4) bekezdés g) pontjában meghatározott, a titkos információgyűjtés folytatása vagy a leplezett eszközök alkalmazása érdekében használt eszközöket és módszereket alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő adatot, ha az e személyek személyes adatainak védelmével kapcsolatban indult
\n
a)vizsgálati eljárásban,
\n
b)adatvédelmi hatósági eljárásban vagy
\n
c)titokfelügyeleti hatósági eljárásban szükséges.
\n
(3c)* Ha a Hatóság által vizsgálni kívánt irat olyan adatot is tartalmaz, amelyet a Hatóság csak a (3) bekezdés szerint ismerhet meg, az irat megismerését a meg nem ismerhető adat felismerhetetlenné tételével kell a Hatóság részére lehetővé tenni.
\n
(4)*
\n
(5)A Hatóság elnöke, elnökhelyettese és a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek – a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve – e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
\n
(6)Az (5) bekezdésben felsorolt személyek megőrzési kötelezettsége arra terjed ki, hogy a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik személy tudomására.
\n
VI/A. FEJEZET * A BÍRÓSÁGI ADATKEZELÉSI MŰVELETEK ELLENŐRZÉSE * 71/A. § * (1) A bírósági döntés meghozatalára irányuló peres és nemperes eljárásokban (a továbbiakban: alapügy), az azokra vonatkozó előírások alapján a bíróságok által végzett adatkezelési műveletekkel kapcsolatban a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzésére adatvédelmi kifogás (a továbbiakban: kifogás) útján kerül sor.
\n
(2)A kifogás elbírálására – az alapügyre vonatkozó eljárási szabályokkal összhangban -
\n
a)ha az alapügyre a büntető- vagy a szabálysértési eljárás szabályait kell alkalmazni, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 143. § (3) bekezdését, valamint 144. § (3) bekezdését és (8) bekezdés a) pontját,
\n
b)ha az alapügyre a közigazgatási perrendtartás szabályait kell alkalmazni, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 157. § (3) bekezdése, valamint 158. § (3) és (6) bekezdése vonatkozásában a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 36. § (2) bekezdését,
\n
c)az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó esetekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 157. § (3) bekezdését és 158. § (3) és (6) bekezdését vagy – ha az alapügyben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.) alkalmazandó – az 1952-es Pp. 114/A. § (4) bekezdését és 114/B. § (3) és (6) bekezdését az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
\n
(3)A kifogást az alapügyben eljáró bíróságnál írásban lehet előterjeszteni, a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz címezve.
\n
(4)A kifogás előterjesztésére a fél, a vádlott és az eljárás egyéb résztvevője – különösen a sértett, a magánfél, a tanú és a szakértő – és az jogosult, aki jogi érdekét a kifogás előterjesztésével egyidejűleg valószínűsíti.
\n
71/B. § * (1) A kifogás alapján a bíróság azt vizsgálja, hogy az eljáró bíró, ülnök vagy igazságügyi alkalmazott az adatkezelési tevékenysége során a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi és uniós jogi előírásoknak megfelelően járt-e el.
\n
(2)A kifogást az érintett arra hivatkozással terjesztheti elő, hogy
\n
a)személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye áll fenn, illetve hogy
\n
b)az általános adatvédelmi rendeletben, illetve a 14. §-ban meghatározott érintetti jogainak érvényesítése során az adatkezelő jogszerűtlenül járt el.
\n
(3)A (2) bekezdés b) pontja szerinti kifogásban az érintettnek fel kell tüntetnie az annak alátámasztására szolgáló adatokat, hogy az érintetti jogainak az adatkezelőnél történő érvényesítését megkísérelte.
\n
(4)Az alapügyben eljáró bíróság a kifogás alapján, ha azt alaposnak tartja, nyolc napon belül megteszi a jogsérelem következményeinek enyhítése, illetve a jogsérelem veszélyének megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket, valamint erről és a megtett intézkedéseiről a kifogás előterjesztőjét egyidejűleg értesíti, továbbá tájékoztatja arról, hogy ha a megtett intézkedések ellenére is fenntartja a kifogását, az erre vonatkozó nyilatkozatát az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül, írásban terjesztheti elő.
\n
(5)Ha az alapügyben eljáró bíróság nem tett a (4) bekezdésben meghatározott intézkedést, vagy az érintett a (4) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot terjesztett elő, az alapügyben eljáró bíróság a szükséges iratokat a kifogás elbírálása céljából nyolc napon belül, a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a kifogás elbírálására jogosult bírósághoz.
\n
(6)Az eljárás során előterjesztett kifogást érdemben kell elbírálni akkor is, ha a peres vagy nemperes eljárás időközben már befejeződött.
\n
71/C. § * (1) A kifogást elbíráló bíróság indokolt határozattal
\n
a)a kifogást visszautasítja az 53. § (2) bekezdése, az 53. § (3) bekezdés a)–d) pontja, valamint (4) bekezdése szerinti esetekben,
\n
b)a kifogást elutasítja, ha az a) pont alapján a kifogás visszautasításának lett volna helye, a visszautasítási ok azonban az érdemi vizsgálat megkezdését követően jutott a tudomására.
\n
(2)A kifogást elbíráló bíróság – ha a kifogást nem utasította vissza vagy nem utasította el az (1) bekezdés szerint – a kifogás és az ügy szükséges iratanyagának hozzá történt felterjesztésétől számított két hónapon belül indokolt határozattal
\n
a)megállapítja a személyes adatok jogellenes kezelésének tényét, illetve azt, hogy az általános adatvédelmi rendeletben vagy az e törvényben meghatározott érintetti jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be,
\n
b)megállapítja az a) pontban foglaltak fennállását, vagy annak közvetlen veszélyét és
\n
ba)elrendeli a jogellenes adatkezelési művelet megszüntetését, vagy a jogellenes adatkezelés közvetlen veszélyének elhárítását, illetve az adatkezelés jogszerűségének helyreállítását,
\n
bb)elrendeli az általános adatvédelmi rendeletben, illetve az e törvényben biztosított érintetti jogok érvényesülését szolgáló adatkezelői intézkedések megtételét, vagy
\n
c)megállapítja, hogy jogsérelem nem következett be, vagy annak közvetlen veszélye nem áll fenn, és a kifogást elutasítja.
\n
(3)Az alapügyben eljáró és a kifogást elbíráló bíróság a kifogással kapcsolatos eljárásában a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések alkalmazásának egységessége érdekében kikérheti a Hatóság véleményét.
\n
(4)A bíróság számára a kifogás elintézésére nyitva álló határidőbe nem számít bele
\n
a)a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére, valamint a Hatóság (3) bekezdés szerint megkeresésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
\n
b)az eljárással összefüggő irat fordításához szükséges idő, valamint
\n
c)az a nap, amelyen a bíróság működését legalább négy órán át tartóan akadályozó körülmény, ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény állt fenn.
\n
(5)A kifogást elbíráló bíróság eljárására az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az 52. § (3) és (4) bekezdésében, az 53. § (1) és (7) bekezdésében, valamint az 54. § (1) bekezdés a)–d) pontjában, (2) és (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
\n
VI/B. FEJEZET * A KÖZÉRDEKŰ ÉS KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADATOK ÁTLÁTHATÓSÁGÁNAK ÉS AZOK MEGISMERHETŐSÉGÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK TELJESÜLÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE * 71/D. § * (1) A közfeladatot ellátó szerveknél, a helyi önkormányzatoknál és a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szervek) a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok átláthatóságára és a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó követelmények teljesülését a Hatóság – e törvényben foglalt egyéb feladat- és hatásköreinek gyakorlása mellett – a szervek által a Hatóság részére a (4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás alapján, évente két alkalommal ellenőrzi (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: ellenőrzés).
\n
(2)Erre irányuló bejelentés esetén a Hatóság az ellenőrzést a bejelentéssel érintett szerv vonatkozásában külön is lefolytatja. Az ellenőrzés lefolytatása érdekében bárki bejelentést tehet.
\n
(3)A (2) bekezdésben meghatározott bejelentésnek tartalmaznia kell
\n
a)a feltételezett jogsértés megjelölését,
\n
b)a feltételezett jogsértést megvalósító magatartás vagy állapot leírását,
\n
c)a feltételezett jogsértést megvalósító szerv azonosításához szükséges adatokat,
\n
d)a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat valószínűsítő tényeket.
\n
(4)A Hatóság részére minden évben január 31-éig a szerv adatot szolgáltat
\n
a)a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igények teljesítésének és megtagadásának számáról és a megtagadások jellemző indokairól,
\n
b)a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti kérelmek teljesítéséhez szükséges napok átlagos számáról, valamint
\n
c)a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételének elérhetőségéről.
\n
(5)A Hatóság az ellenőrzés lefolytatása érdekében az ellenőrzött szervektől adatokat igényelhet. Az ellenőrzött szervek az adatkérésnek a megkeresés kézhezvételétől számított 8 napon belül kötelesek eleget tenni.
\n
(6)A Hatóság ellenőrzése a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételének a vizsgálatára terjed ki.
\n
(7)A Hatóság az ellenőrzött szervek részére – a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok átláthatóságára és a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó követelmények teljesülése érdekében – javaslatokat fogalmazhat meg. A javaslattal érintett szerv vezetője a szükséges intézkedések végrehajtása érdekében intézkedési tervet készít, és azt a javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Hatóság részére megküldi.
\n
(8)A Hatóság az ellenőrzésről évente – a 38. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott beszámolója részeként – jelentést készít.
\n
VII. FEJEZET
\n
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
\n
72. §(1) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
\n
a)állapítsa meg a közérdekű adatok elektronikus közzétételének részletszabályait,
\n
b)* – a Hatóság véleményének kikérésével – állapítsa meg a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért fizetendő költségtérítés megállapítható mértékét és a 29. § (3) bekezdése szerinti összeghatárokat, *
\n
c)különös közzétételi listát állapíthasson meg, *
\n
d)állapítsa meg az egységes közadatkereső rendszer és a központi jegyzék adattartalmát, valamint az adatintegrációra vonatkozó szabályokat,
\n
e)* – a Hatóság véleményének kikérésével – állapítsa meg a nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok körét, *
\n
f)* jelölje ki a felület üzemeltetőjét, valamint állapítsa meg a felület működtetésére, illetve az azon történő közzétételre vonatkozó részletes szabályokat, *
\n
g)* állapítsa meg az adatkormányzási rendeletben meghatározott, az Európai Bizottság értesítésére vonatkozó részletes szabályokat,
\n
h)* állapítsa meg a Hatóság VI/B. fejezet szerinti ellenőrzése módszertanának a részletes eljárási szabályait a Hatóság véleményének kikérésével. *
\n
(2)Felhatalmazást kap
\n
a)a feladatkörrel rendelkező miniszter, hogy rendeletben az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervekre nézve különös közzétételi listát állapíthasson meg,
\n
b)az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákat,
\n
c)*
\n
(3)* Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a Hatóság véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatkezelési engedélyezési eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg. *
\n
(4)* Felhatalmazást kap az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter, hogy a Hatóság véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatközvetítői szolgáltató és az adataltruista szervezet nyilvántartásba vételéért, valamint az adatközvetítő szolgáltató számára kiállított megfelelőségi bizonyítványért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
\n
73. §(1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő napon lép hatályba
\n
(2)Az 1–37. §, a 38. § (1)–(3) bekezdése, a 38. § (4) bekezdés a)–f) pontja, a 38. § (5) bekezdése, a 39. §, a 41–68. §, a 70–72. §, a 75–77. § és a 79–88. §, valamint az 1. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.
\n
(3)A 38. § (4) bekezdés g) és h) pontja, valamint a 69. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
\n
73/A. § * E törvénynek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi XCI. törvénnyel megállapított 26. § (2) bekezdését és 30. § (7) bekezdését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi XCI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
\n
74. §
\n
A Hatóság első elnökére a miniszterelnök 2011. november 15-éig tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A Hatóság első elnökét a köztársasági elnök 2012. január 1-jei hatállyal nevezi ki
\n
75. §(1) Az adatvédelmi biztoshoz 2012. január 1-je előtt érkezett beadvány alapján folyamatban lévő ügyben az e törvényben foglaltak szerint a Hatóság jár el
\n
(2)Az adatvédelmi biztos feladatkörében 2012. január 1-jét megelőzően kezelt adatokat 2012. január 1-jétől a Hatóság kezeli.
\n
(3)* A 2018. május 25-ét megelőzően megkezdett adatkezelések vonatkozásában az 5. § (5) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatot 2021. május 25-ig kell elvégezni.
\n
(4)* Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően a Hatóság által megindított vizsgálatot és adatvédelmi hatósági eljárást a Hatóság a VI. Fejezet a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseinek alkalmazásával folytatja le.
\n
(5)* A Módtv. hatálybalépését megelőzően az adatvédelmi nyilvántartásban kezelt adatokat a Hatóság zárolja és azokat kizárólag a Módtv. hatálybalépését megelőzően végzett adatkezelési műveletekkel kapcsolatban indult eljárásban használhatja fel.
\n
(6)* Ha az adatkezelő valószínűsíti, hogy a 25/F. § (1) bekezdésében meghatározott előírások alkalmazása az általa, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó által végzett adatkezelési műveletekhez felhasznált, a 2016/680 (EU) irányelv 63. cikk (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő automatizált adatkezelési rendszerek vonatkozásában aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna, a 25/F. § (1) bekezdésében meghatározott előírások alkalmazása alól 2022. december 31-ig mentesül.
\n
75/A. § * A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)–(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt – az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.
\n
75/B. § * (1) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 42. § (1) bekezdése alkalmazásával – a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint – 2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.
\n
(2)Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a vagyonnyilatkozat kezelőjénél lévő, a Hatóság elnökével, illetve elnökhelyettesével közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat kezelője 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.
\n
(3)Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni.
\n
75/C. § * (1) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először – 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát is.
\n
(2)Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.
\n
(3)* A Hatóság elnöke és elnökhelyettese az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.
\n
(4)* Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.
\n
75/D. § * A felület üzemeltetője legkésőbb 2022. december 31-ig a felületet létrehozza, valamint közzéteszi a felületen történő közzétételhez szükséges adatlapot. A felületen közzétételre kötelezettek a 37/C. § (2) bekezdése szerinti adatokat a felületen folyamatosan, de első alkalommal legkésőbb 2023. február 28-ig teszik közzé.
\n
75/E. § * A 37/C. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja tekintetében a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt meg nem haladó beszerzések esetén az európai uniós forrás felhasználásának tényét a 2023. március 31-én vagy azt követően megvalósított beszerzések esetén kell megjelölni.
\n
75/F. § * Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2022. évi XL. törvénnyel megállapított 31. § (1), (4) és (6) bekezdését, valamint 31/A–31/C. §-át a 2022. december 31-én vagy azt követően benyújtott közérdekű adat megismerésére irányuló igényekre kell alkalmazni.
\n
75/G. § * A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2023. évi XXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 62. § (1) és (4) bekezdését, valamint 63. § (1)–(2c) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.
\n
75/H. § * Az államháztartásról szóló törvény szerinti azon törzskönyvi jogi személyek, amelyek a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) módosított 37/C. § (1) bekezdés hatálybalépését megelőzően nem voltak a felületen közzétételre kötelezettek, a 37/C. § (2) bekezdése szerinti adatokat a felületen a Módtv3. hatálybalépését követően első alkalommal legkésőbb 2025. február 28-ig teszik közzé.
\n
76. §* E törvény V. Fejezete és 75/B–75/C. §-a az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül
\n
77. §Ez a törvény
\n
a)*
\n
b)a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
\n
c)a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
\n
d)* a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
\n
e)* a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
\n
77/A. § * A III–V. és a VI/A. Fejezet, valamint a 3. § 3., 4., 6., 11., 12., 13., 16., 17., 21., 23–24. pontja, a 4. § (5) bekezdése, az 5. § (3)–(5), (7) és (8) bekezdése, a 13. § (2) bekezdése, a 23. §, a 25. §, a 25/G. § (3), (4) és (6) bekezdése, a 25/H. § (2) bekezdése, a 25/M. § (2) bekezdése, a 25/N. §, az 51/A. § (1) bekezdése, az 52–54. §, az 55. § (1) és (2) bekezdése, az 56–60. §, a 60/A. § (1)–(3) és (6) bekezdése, a 61. § (1) bekezdés a) és c) pontja, a 61. § (2) és (3) bekezdése, (4) bekezdés b) pontja és (6)–(10) bekezdése, a 62–71. §, a 72. §, a 75. § (1)–(5) bekezdése és az 1. melléklet a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
\n
77/B. § * Az 34/B–E. alcím, V. Fejezet, valamint a 72. § az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendelet (adatkormányzási rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
\n
78. §(1)–(2) *
\n
(3)Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 9. § (7) bekezdésében a „származó” szövegrész helyébe a „származó talált” szöveg lép.
\n
(4)Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 25. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(3) Az SzVMt. 38. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kamara) „g) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek adatvédelmi szabályai megtartásával a természetes személy tagjairól névjegyzéket, a vállalkozásokról nyilvántartást vezet a kamarai tagság vagy nyilvántartási kötelezettség megszűnéséig vagy megszüntetéséig, és ezekről – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai adatokat szolgáltat;””
\n
(5)Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 41. § (3) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Hatályát veszti) „b) az SzVMt. 27. § (4) bekezdésében a „, gáz- és riasztófegyvert” szövegrész, 40. § (2) bekezdésében az ,„ amely a tag kérelmére kétévenként meghosszabbítható” szövegrész és 54. § (1) és (2) bekezdésében az ,„ időtartamra” szövegrész.”
\n
(6)Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 42. § j) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az SzVMt.) „j) 26. § (1) bekezdés e) pontjában a „vagyonvédelmi biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg, 28. § (2) bekezdés d) pontjában az „elektronikus biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg és az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek (a továbbiakban: Avtv.)” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek” szöveg, 32. § (5) bekezdésében a „biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg, 74. § 7. pontjában az „olyan vagyonvédelmi célú biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg,”
\n
(7)Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 42. § l) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az SzVMt.) „l) 30. § (1) és (4) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében az „az Avtv.” szövegrészek helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg, 63. § (4) bekezdésében az „az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-a szerint minősülő jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi, illetőleg magánnyomozói” szövegrész helyébe az „a jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi” szöveg, 39. § (3) bekezdésében az „az igazolványa bemutatásakor” szövegrész helyébe a „kamarai tagfelvételi kérelmében” szöveg,”
\n
(8)A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 23. §-ával megállapított 34. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében) „c) kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai megtartásával készíthet, illetve használhat fel;”
\n
(9)A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 15. § (3) bekezdése nem lép hatályba.
\n
79. §(1)–(4) *
\n
(5)*
\n
(6)–(11) *
\n
80. §*
\n
81. §*
\n
82. §*
\n
83. §(1)–(29) *
\n
(30)*
\n
84. §(1)–(2) *
\n
(3)*
\n
(4)*
\n
85. §(1) *
\n
(2)* 86–87. § *
\n
88. §(1)–(5) *
\n
(6)*
\n
89. §*
\n
1.melléklet a 2011. évi CXII. törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítés Megőrzés 1. * A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei A változásokat követően azonnal Az előző állapot törlendő 2.
\n
A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése szervezeti egységek megjelölésével, az egyes szervezeti egységek feladatai A változásokat követően azonnal Az előző állapot törlendő 3. * A közfeladatot ellátó szerv vezetőinek és az egyes szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztása, elérhetősége (telefonszáma, elektronikus levélcíme) A változásokat követően azonnal Az előző állapot törlendő 4. * A szervezeten belül illetékes ügyfélkapcsolati vezető neve, elérhetősége (telefonszáma, elektronikus levélcíme) és az ügyfélfogadási rend A változásokat követően azonnal Az előző állapot törlendő 5.
\n
Testületi szerv esetén a testület létszáma, összetétele, tagjainak neve, beosztása, elérhetősége A változásokat követően azonnal Az előző állapot törlendő 6.
\n
A közfeladatot ellátó szerv irányítása, felügyelete vagy ellenőrzése alatt álló, vagy alárendeltségében működő más közfeladatot ellátó szervek megnevezése, és 1. pontban meghatározott adatai A változásokat követően azonnal Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával 7. * A közfeladatot ellátó szerv többségi tulajdonában álló, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezet neve, székhelye, elérhetősége (postai címe, telefonszáma elektronikus levélcíme), tevékenységi köre, képviselőjének neve, a közfeladatot ellátó szerv részesedésének mértéke A változásokat követően azonnal Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával 8. * A közfeladatot ellátó szerv által alapított közalapítványok neve, székhelye, elérhetősége (postai címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme), alapító okirata, kezelő szervének tagjai A változásokat követően azonnal Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával 9.
\n
A közfeladatot ellátó szerv által alapított költségvetési szerv neve, székhelye, a költségvetési szervet alapító jogszabály megjelölése, illetve az azt alapító határozat, a költségvetési szerv alapító okirata, vezetője, honlapjának elérhetősége, működési engedélye A változásokat követően azonnal Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával 10.
\n
A közfeladatot ellátó szerv által alapított lapok neve, a szerkesztőség és kiadó neve és címe, valamint a főszerkesztő neve A változásokat követően azonnal Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával 11.
\n
A közfeladatot ellátó szerv felettes, illetve felügyeleti szervének, hatósági döntései tekintetében a fellebbezés elbírálására jogosult szervnek, ennek hiányában a közfeladatot ellátó szerv felett törvényességi ellenőrzést gyakorló szervnek az 1. pontban meghatározott adatai A változásokat követően azonnal Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok Adat Frissítés Megőrzés 1. * A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend, – ha azzal rendelkezik – az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat hatályos és teljes szövege A változásokat követően azonnal Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával 2. * Az országos illetékességű szervek, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal esetében a közfeladatot ellátó szerv feladatáról, tevékenységéről szóló tájékoztató magyar és angol nyelven A változásokat követően azonnal Az előző állapot törlendő 3.
\n
A helyi önkormányzat önként vállalt feladatai Negyedévente Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával 4.
\n
Államigazgatási, önkormányzati, és egyéb hatósági ügyekben ügyfajtánként és eljárástípusonként a hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, hatáskör gyakorlásának átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv megnevezése, illetékességi területe, az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok, eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása, alapvető eljárási szabályok, az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje), ügyfélfogadás ideje, az ügyintézés határideje (elintézési, fellebbezési határidő), az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás és az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok, az igénybe vehető elektronikus programok elérése, időpontfoglalás, az ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke, tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről A változásokat követően azonnal Az előző állapot törlendő 5.
\n
A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért fizetendő díj mértéke, az abból adott kedvezmények A változásokat követően azonnal Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával 6. * A közfeladatot ellátó szerv által fenntartott adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatai (név, formátum, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az érintettek köre, az adatok forrása, kérdőíves adatfelvétel esetén a kitöltendő kérdőív); a közfeladatot ellátó szerv által – alaptevékenysége keretében – gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái, a hozzáférés módja, a másolatkészítés költségei A változásokat követően azonnal Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával 7.
\n
A közfeladatot ellátó szerv nyilvános kiadványainak címe, témája, a hozzáférés módja, a kiadvány ingyenessége, illetve a költségtérítés mértéke Negyedévente Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával 8.
\n
A testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága, döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói; a testületi szerv szavazásának adatai, ha ezt jogszabály nem korlátozza A változásokat követően azonnal Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával 9.
\n
A törvény alapján közzéteendő jogszabálytervezetek és kapcsolódó dokumentumok; a helyi önkormányzat képviselő-testületének nyilvános ülésére benyújtott előterjesztések a benyújtás időpontjától Törvény eltérő rendelkezése hiányában a benyújtás időpontját követően azonnal Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával 10.
\n
A közfeladatot ellátó szerv által közzétett hirdetmények, közlemények Folyamatosan Legalább 1 évigarchívumban tartásával 11.
\n
A közfeladatot ellátó szerv által kiírt pályázatok szakmai leírása, azok eredményei és indokolásuk Folyamatosan Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával 12.