93/2003. (VII. 2.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodás 2. sz. Kiegészítő Jegyz

93/2003. (VII. 2.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodás 2. sz. Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről. 1. § A Kormány a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kihirdetéséről szóló 2000. évi XXVIII. törvény 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Szabadkereskedelmi Megállapodás 3. számú, a származási szabályokról szóló Jegyzőkönyvének módosításáról rendelkező 2. számú Kiegészítő Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) e rendelettel kihirdeti. 2. § A Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: ,,2. SZ. KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz A Magyar Köztársaság (a továbbiakban: Magyarország) és a Lett Köztársaság (a továbbiakban: Lettország), figyelembe véve a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között 1999. június 10-én, Budapesten aláírt Szabadkereskedelmi Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) és annak 3. sz. Jegyzőkönyvét a ,,származó termék’’ fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről (a továbbiakban: 3. sz. Jegyzőkönyv), felismerve, hogy a Felek közötti diagonális kumuláció alkalmazásának évei során a 3. sz. Jegyzőkönyvben végrehajtott módosítások egységes szerkezetbe foglalása biztosítja a pán-európai kumulációs rendszer megfelelő működését, és elősegíti a Felek közötti kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok intenzívebbé válását, továbbá hozzájárul az európai integráció folyamatához, szem előtt tartva, hogy a Harmonizált Rendszerben végrehajtott, 2002. január 1-jétől alkalmazandó módosításokat be kell építeni a 3. sz. Jegyzőkönyv egységes szerkezetbe foglalt szövegébe, összhangban a Megállapodás 37. Cikkének rendelkezéseivel, a következő határozatot hozza: 1. Cikk A 3. sz. Jegyzőkönyvet és annak mellékleteit új 3. sz. Jegyzőkönyv és mellékletek váltják fel, melyek jelen 2. sz. Kiegészítő Jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezik. 2. Cikk Jelen 2. sz. Kiegészítő Jegyzőkönyv azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a jelen 2. sz. Kiegészítő Jegyzőkönyv hatálybalépéséhez szükséges belső jogi követelmények teljesítését megerősítő későbbi diplomáciai értesítés megérkezett. Készült Rigában, 2002. október 29-én két eredeti példányban angol nyelven, mindkét példány azonos érvényű. Magyar Köztársaság Lett Köztársaság nevében nevében 3. SZÁMÚ JEGYZŐKÖNYV A ,,SZÁRMAZÓ TERMÉK’’ FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRÓL ÉS AZ ADMINISZTRATÍV EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDSZEREIRŐL TARTALOMJEGYZÉK I. CÍM: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Cikk Meghatározások II. CÍM: A ,,SZÁRMAZÓ TERMÉK’’ FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA 2. Cikk Általános követelmények 3. Cikk Kumuláció Lettországban 4. Cikk Kumuláció Magyarországon 5. Cikk Teljes egészében előállított termékek 6. Cikk Kielégítően megmunkál vagy feldolgozott termékek 7. Cikk Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás 8. Cikk Minősítési egység 9. Cikk Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok 10. Cikk Készletek 11. Cikk Semleges elemek III. CÍM: TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK 12. Cikk Területi elv 13. Cikk Közvetlen szállítás 14. Cikk Kiállítások IV. CÍM: VÁMVISSZATÉRÍTÉS VAGY KIVÉTEL 15. Cikk A vámvisszatérítés vagy vám megfizetése alóli kivétel tilalma V. CÍM: SZÁRMAZÁS IGAZOLÁSA 16. Cikk Általános követelmények 17. Cikk Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására irányuló ejárás 18. Cikk Visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítványok 19. Cikk Az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása 20. Cikk Korábban kiadott vagy készült származást igazoló okmány alapján kiadott EUR.1 szállítási bizonyítvány 20a. Cikk Könyvelés szerinti elkülönítés 21. Cikk A számlanyilatkozat kiállításának feltételei 22. Cikk Elfogadott exportőr 23. Cikk A származást igazoló okmány érvényessége 24. Cikk A származást igazoló okmány benyújtása 25. Cikk Behozatal részletekben 26. Cikk Kivételek a származás igazolása alól 27. Cikk Bizonyító okmányok 28. Cikk A származást igazoló és bizonyító okmányok megőrzése 29. Cikk Eltérések és alaki hibák 30. Cikk Euróban kifejezett összegek VI. CÍM: AZ ADMINISZTRATÍV EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK 31. Cikk Kölcsönös segítségnyújtás 32. Cikk A származást igazoló okmányok megerősítése 33. Cikk A viták rendezése 34. Cikk Büntetések 35. Cikk Vámszabad területek VII. CÍM: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 36. Cikk Vámügyi Albizottság 37. Cikk Mellékletek 38. Cikk A Jegyzőkönyv módosítása 39. Cikk A Jegyzőkönyv alkalmazása A MELLÉKLETEK LISTÁJA I. számú Melléklet: Bevezető megjegyzések a II. számú Mellékletben foglalt listához II. számú Melléklet: Az előállított termék származó helyzetének elnyerése érdekében a nem származó anyagokon végzendő megmunkálások vagy feldolgozások listája III. számú Melléklet: Az EUR.1 szállítási bizonyítvány és az EUR.1 szállítási bizonyítvány iránti kérelem formanyomtatványa IV. számú Melléklet: Számlanyilatkozat szövege KÖZÖS NYILATKOZATOK Közös Nyilatkozat a Harmonizált Rendszer módosítása következtében megváltozott származási szabályok felülvizsgálatára vonatkozóan I. Cím ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Cikk Meghatározások E Jegyzőkönyv alkalmazásában: a) az ,,előállítás’’ mindenfajta megmunkálást vagy feldol gozást jelent, beleértve az összeszerelést vagy a specifikus műveleteket is; b) az ,,anyag’’ a termék előállítása során felhasznált összes alkotóelemet, nyersanyagot, komponenst vagy alkatrészt stb. jelent; c) a ,,termék’’ az előállított terméket jelenti, még abban az esetben is, ha azt egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják; d) az ,,áru’’ anyagot és terméket egyaránt jelent; e) a ,,vámérték’’ az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. Cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi Megállapodás szerint meghatározott értéket jelenti (WTO Vámérték Egyezmény); f) a ,,gyártelepi ár’’ azt az árat jelenti, amit a termékért a gyártelepen fizetnek annak a magyarországi vagy lett gyártónak, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja a megmunkálás során felhasznált összes anyag értékét, levonva ebből bármely olyan belső adót, amely a létrejött termék kivitele esetén visszatérítendő vagy viszszatéríthető; g) az ,,anyagok értéke’’ a felhasznált nem származó anyagok behozatala idején megállapított vámértéket, vagy ha az nem ismert és nem is állapítható meg, akkor Magyarországon vagy Lettországban az anyagokért fizetett első megállapítható árat jelenti; h) a ,,származó anyagok értéke’’ a g) pontban meghatározott ilyen anyagok értékét jelenti, értelemszerűen alkalmazva; i) a ,,hozzáadott érték’’ a gyártelepi ár és a 3. és 4. Cikkekben említett országokból származó összes beépített anyag vámértékének különbözetét jelenti. Amennyiben a vámérték nem ismert vagy nem állapítható meg, akkor Magyarországon vagy Lettországban az anyagokért fizetett első igazolható árat kell figyelembe venni; j) az ,,árucsoportok’’ és ,,vámtarifaszámok’’ az Összehangolt Áruleíró és Kódrendszert — e Jegyzőkönyvben a továbbiakban ,,Harmonizált Rendszer’’ vagy ,,HR’’ — alkotó nómenklatúrában alkalmazott árucsoportokat és vámtarifaszámokat (négy számjegyű kódok) jelentik; k) az ,,osztályozott’’ az adott terméknek vagy anyagnak egy meghatározott vámtarifaszám alá történő osztályozását jelenti; l) a ,,szállítmány’’ olyan termékeket jelent, amelyeket vagy egyszerre küld az exportőr egy címzettnek, vagy az exportőrtől a címzetthez továbbított küldeményhez egyetlen fuvarokmány, vagy ilyen okmány hiányában egyetlen számla tartozik; m) a ,,terület’’ magában foglalja a területi vizeket is. II. Cím A ,,SZÁRMAZÓ TERMÉK’’ FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA 2. Cikk Általános követelmények 1. A Megállapodás alkalmazása során az alábbi termékek tekintendők Lettországból származónak: a) az 5. Cikk értelmében teljes egészében Lettországban előállított termékek; b) Lettországban előállított termékek, melyek olyan anyagokat tartalmaznak, melyeket nem teljes egészében ott állítottak elő, feltéve, hogy azok a 6. Cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül Lettországban; 2. A Megállapodás alkalmazása során az alábbi termékek tekintendők Magyarországról származónak: a) az 5. Cikk értelmében teljes egészében Magyarországon előállított termékek; b) olyan, Magyarországon előállított termékek, amelyek nem teljes egészében ott előállított anyagokat tartalmaznak, feltéve, hogy azok a 6. Cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül Magyarországon. 3. Cikk Kumuláció Lettországban 1. A 2. Cikk 1. bekezdésében foglaltak sérelme nélkül azokat a termékeket kell Lettországból származónak tekinteni, amely termékeket Bulgáriából, Svájcból (beleértve Liechtensteint), a Cseh Köztársaságból, Észtországból, Magyarországról, Izlandról, Litvániából, Lettországból, Norvégiából, Lengyelországból, Romániából, Szlovéniából, a Szlovák Köztársaságból, Törökországból vagy a Közösségből — Lettország és ezen országok közötti megállapodásokhoz mellékelt származási szabályokat tartalmazó Jegyzőkönyv előírásai alapján — származó anyagok beépítésével ott állítottak elő, feltéve, hogy a Lettországban elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás túlmegy a 7. Cikkben hivatkozott műveleteken. Nem szükséges, hogy az ilyen anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül. 2. Amennyiben a Lettországban elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás nem megy túl a 7. Cikkben hivatkozott műveleteken, az előállított terméket csak akkor kell Lettországból származónak tekinteni, ha az ott hozzáadott érték nagyobb, mint az 1. bekezdésben említett országok bármelyikéből származó felhasznált anyagok értéke. Ellenkező esetben az előállított terméket azon országból származónak kell tekinteni, amelyik a Lettországban elvégzett előállítás során felhasznált származó anyagok értékének legnagyobb hányadát adta. 3. Az 1. bekezdésben hivatkozott országokból származó termékek, amelyek Lettországban nem mennek keresztül semmiféle megmunkáláson vagy feldolgozáson, megtartják származásukat, ha ezen országok egyikébe exportálják azokat. 4. Az e Cikkben biztosított kumuláció csak azokra az anyagokra és termékekre alkalmazható, amelyek az e Jegyzőkönyvben megadottal azonos származási szabályok alkalmazása alapján nyerték el a származó helyzetet. A Liechtensteini Hercegség vámuniót hozott létre Svájccal, valamint Szerződő Fele az Európai Gazdasági Térséget létrehozó Megállapodásnak. 4. Cikk Kumuláció Magyarországon 1. A 2. Cikk 2. bekezdésében foglaltak sérelme nélkül azokat a termékeket kell Magyarországról származónak tekinteni, amely termékeket Bulgáriából, Svájcból (beleértve Liechtensteint), a Cseh Köztársaságból, Észtországból, Magyarországról, Izlandról, Litvániából, Lettországból, Norvégiából, Lengyelországból, Romániából, Szlovéniából, a Szlovák Köztársaságból, Törökországból vagy a Közösségből — Magyarország és ezen országok közötti megállapodásokhoz mellékelt származási szabályokat tartalmazó Jegyzőkönyv előírásai alapján — származó anyagok beépítésével ott állítottak elő, feltéve, hogy a Magyarországon elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás túlmegy a 7. Cikkben hivatkozott műveleteken. Nem szükséges, hogy az ilyen anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül. 2. Amennyiben a Magyarországon elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás nem megy túl a 7. Cikkben hivatkozott műveleteken, az előállított terméket csak akkor kell Magyarországról származónak tekinteni, ha az ott hozzáadott érték nagyobb, mint az 1. bekezdésben említett országok bármelyikéből származó felhasznált anyagok értéke. Ellenkező esetben az előállított terméket azon országból származónak kell tekinteni, amelyik a Magyarországon elvégzett előállítás során felhasznált származó anyagok értékének legnagyobb hányadát adta. 3. Az 1. bekezdésben hivatkozott országokból származó termékek, amelyek Magyarországon nem mennek keresztül semmiféle megmunkáláson vagy feldolgozáson, megtartják származásukat, ha ezen országok egyikébe exportálják azokat. 4. Az e Cikkben biztosított kumuláció csak azokra az anyagokra és termékekre alkalmazható, amelyek az e Jegyzőkönyvben megadottal azonos származási szabályok alkalmazása alapján nyerték el a származó helyzetet. 5. Cikk Teljes egészében előállított termékek 1. Az alábbiakat kell teljes egészében Magyarországon vagy Lettországban előállítottnak tekinteni: a) valamelyikük földjéből vagy a hozzájuk tartozó tengerfenékből kinyert ásványi termékek; b) az ott betakarított növényi termékek; c) az ott született és nevelt élő állatok; d) az ott nevelt élő állatokból származó termékek; e) az ott folytatott vadászatból vagy halászatból szárma zó termékek; A Liechtensteini Hercegség vámuniót hozott létre Svájccal, valamint Szerződő Fele az Európai Gazdasági Térséget létrehozó Megállapodásnak. f) Magyarország vagy Lettország hajóival, területi vizeiken kívüli tengerből nyert halászati és más, tengerből származó termékek; g) kizárólag az f) pontban hivatkozott termékekből, a feldolgozó hajóik fedélzetén előállított termékek; h) kizárólag nyersanyagok visszanyerésére szolgáló, ott összegyűjtött használt cikkek, beleértve a csak újrafutózásra vagy hulladékként való felhasználásra alkalmas gumiabroncsokat is; i) az ott folytatott feldolgozási műveletekből visszamaradt hulladék és törmelék; j) valamelyikük területi vizein kívül fekvő tengerfenékből vagy altalajból kinyert termékek, feltéve, hogy kizárólagos jogot szereztek az e tengerfenékből vagy altalajból történő kitermelésre; k) a kizárólag az a)—j) pontokban meghatározott termékekből ott előállított áruk. 2. Az 1. bekezdés f) és g) bekezdéseiben használt ,,hajóik’’ és ,,feldolgozó hajóik’’ kifejezés csak olyan hajókra vonatkozik, a) amelyeket Magyarországon vagy Lettországban bejegyeztek vagy nyilvántartásba vettek; b) amelyek Magyarország vagy Lettország zászlója alatt hajóznak; c) amelyek legalább 50%-ban Magyarország vagy Lettország állampolgárainak tulajdonában állnak, vagy olyan társaság tulajdonát képezik, amelynek székhelye ezen államok valamelyikében van, s amelynek igazgatója vagy igazgatói, igazgatótanácsának vagy felügyelő bizottságának elnöke és az ilyen testületek tagjainak többsége Magyarország vagy Lettország állampolgára, továbbá — gazdasági társaság esetében — a társaság tőkéjének legalább a fele ezen államoknak, köztestületeiknek vagy állampolgáraiknak a tulajdonában áll; d) amelyek kapitánya és tisztjei Magyarország vagy Lettország állampolgára; és e) amelyek legénységének legalább 75%- Magyarország vagy Lettország állampolgáraiból áll. 6. Cikk Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek 1. A 2. Cikk szempontjából nem teljes egészében előállított termékeket kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak kell tekinteni, ha teljesültek a II. sz. Mellékletben szereplő listán felsorolt feltételek. A fent hivatkozott feltételek a Megállapodásban szereplő összes termék esetében feltüntetik azt a megmunkálást vagy feldolgozást, amelyet az előállítás során el kell végezni a felhasznált nem származó anyagokon, és e feltételek csak az ilyen anyagokra vonatkoznak. Következésképpen, ha egy termék, amely a listán szereplő feltételek teljesítésével elnyerte a származó helyzetet, más termék előállítása során kerül felhasználásra, akkor nem vonatkoznak rá azok a feltételek, amelyek arra a termékre vonatkoznak, amelybe beépítették, és nem kell az előállítása során felhasznált nem származó anyagok közé beszámítani. 2. Az 1. bekezdésben foglaltak ellenére, azon nem származó anyagok, amelyeket a listán szereplő feltételek szerint nem lehet felhasználni a termék előállítása során, mégis felhasználhatók, feltéve, hogy a) összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 százalékát; b) a jelen bekezdés alkalmazásával sem lépik túl a nem származó anyagok maximális értékére a listában megadott százalékarányok bármelyikét. Ez a bekezdés nem alkalmazható a Harmonizált Rendszer 50—63. Árucsoportjába tartozó termékekre. 3. Az 1. és 2. bekezdést a 7. Cikk rendelkezéseinek figyelembevételével kell alkalmazni. 7. Cikk Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás 1. A 2. bekezdésben foglaltak sérelme nélkül a származó termék helyzet megszerzéséhez az alábbi műveleteket nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni függetlenül attól, hogy a 6. Cikk követelményei teljesültek-e vagy sem: a) a fuvarozás és tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító műveletek; b) csomagok megosztása és összeállítása; c) mosás, tisztítás; por, oxidáció, olaj, festék vagy más bevonat eltávolítása; d) textíliák vasalása vagy gyűrtelenítése; e) egyszerű festési és fényezési műveletek; f) gabonafélék és rizs hántolása, részbeni vagy teljes fehérítése, fényezése és glazúrozása; g) cukor színezését vagy formázását szolgáló művele tek; h) gyümölcs, diófélék és zöldség hámozása, magozása és feltörése, kifejtése; i) élezés, egyszerű őrlés vagy vágás; j) rostálás, szitálás, válogatás, osztályozás, minősítés, összeállítás (beleértve a készletek összeállítását); k) egyszerű palackozás, üvegbe, kannába, zsákba, ládá ba, dobozba helyezés, kartonon vagy raklapon való rögzítés és minden más egyszerű csomagolási művelet; l) a termékekre vagy csomagolásukra jelzés, címke, logo vagy más megkülönböztető jel felerősítése vagy rányomtatása; m) termékek egyszerű vegyítése, fajtájukra való tekintet nélkül; n) áruk alkatrészeinek egyszerű összeszerelése, hogy azok egy teljes árucikket képezzenek vagy termékek szétszedése alkatrészekre; o) az a)—n) pontokban meghatározott két vagy több művelet kombinációja; p) állatok levágása. 2. Minden műveletet, amelyet egy adott terméken Magyarországon vagy Lettországban elvégeztek, együttesen kell figyelembe venni annak megállapításához, hogy a termék megmunkálása vagy feldolgozása az 1. bekezdés alapján nem kielégítőnek tekintendő-e. 8. Cikk Minősítési egység 1. E Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából a minősítési egység az az adott termék, amelyet a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerinti osztályozáskor alapegységnek kell tekinteni. Ebből következik, hogy a) ha egy cikkcsoportból vagy cikkösszeállításból álló terméket a Harmonizált Rendszer értelmében egyetlen vámtarifaszám alá kell osztályozni, akkor az egész képezi a minősítési egységet; b) ha a szállítmány a Harmonizált Rendszer ugyanazon vámtarifaszáma alá osztályozott bizonyos számú azonos termékből áll, az e Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásakor minden egyes terméket külön kell figyelembe venni. 2. Ha áruosztályozási szempontból a Harmonizált Rendszer 5. Szabálya értelmében a csomagolást a termékkel együtt kell osztályozni, akkor azt a származás megállapításánál is figyelembe kell venni. 9. Cikk Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok Azokat a berendezéssel, a géppel, a készülékkel vagy a járművel együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek a berendezés szokásos tartozékai és az árban benne foglaltatnak vagy azokat külön nem számlázzák le, a szóban forgó berendezéshez, géphez, készülékhez vagy járműhöz tartozónak kell tekinteni. 10. Cikk Készletek A Harmonizált Rendszer 3. Szabálya szerint meghatározott készleteket származónak kell tekinteni, ha a tartal mát alkotó összes termék származó. Ha azonban egy készlet származó és nem származó termékekből tevődik össze, a készletet mint egészet, származónak kell tekinteni, feltéve, hogy a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 százalékát. 11. Cikk Semleges elemek Annak megállapítása céljából, hogy egy termék származó-e, nem szükséges megállapítani, hogy származó-e az előállítása során felhasználható: a) energia és fűtőanyag; b) létesítmény és berendezés; c) gépek és szerszámok; d) azok az áruk, amelyek nem épülnek be, és amelyeket nem arra szántak, hogy beépüljenek a termék végső összetételébe. III. Cím TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK 12. Cikk Területi elv 1. A származó helyzet megszerzésére vonatkozó, a II. Cím alatt rögzített feltételeket Magyarországon vagy Lettországban megszakítás nélkül kell teljesíteni, a 3. és 4. Cikkben, valamint az e Cikk 3. bekezdésében foglaltak kivételével. 2. A 3. és 4. Cikkben foglaltak kivételével, ha Magyarországról vagy Lettországból más országba exportált árukat visszaszállítanak, akkor azokat nem származónak kell tekinteni, hacsak a vámhatóság számára kielégítően nem bizonyítható, hogy a) a visszaszállított áruk az exportálttal azonosak; és b) az adott országban vagy az exportálás során nem mentek keresztül a jó állapotban való megőrzéshez szükséges mértéket meghaladó műveleten. 3. A származó helyzet megszerzésére vonatkozó II. Címben rögzített feltételeket nem érinti a Magyarországon vagy Lettországon kívül végzett megmunkálás vagy feldolgozás, amelyet olyan anyagokon végeztek el, amelyeket Magyarországról vagy Lettországból exportáltak, és azt követően oda visszaszállítottak, feltéve, hogy a) a szóban forgó anyagok teljes egészében Magyarországon vagy Lettországban előállított anyagok, vagy a 7. Cikkben hivatkozott műveleteken túlmenő megmunká láson vagy feldolgozáson az exportálásukat megelőzően mentek keresztül; és b) a vámhatóság számára kielégítően bizonyítható, hogy (i) a visszaszállított árukat az exportált anyagokon végzett megmunkálással vagy feldolgozással állították elő, és (ii) a Magyarországon vagy Lettországon kívül az e Cikk szabályainak alkalmazása révén keletkezett teljes hozzáadott érték nem haladja meg azon végtermék gyártelepi árának 10 százalékát, amelyre a származó helyzetet igénylik. 4. A 3. bekezdés alkalmazásában, a II. Címben, a származó helyzet megszerzése érdekében rögzített feltételek nem érvényesek a Magyarországon vagy Lettországon kívül végbement megmunkálásra vagy feldolgozásra. Ahol azonban a II. sz. Melléklet listájában a végtermék származó helyzetének meghatározásánál az összes beépített nem származó anyag maximális értékét megadó szabályt alkalmaznak, az érintett fél területén beépített nem származó anyagok teljes értéke és az e Cikk alkalmazása révén a Magyarországon vagy Lettországon kívül nyert teljes hozzáadott érték együttesen nem haladhatja meg a megadott százalékot. 5. A 3. és 4. bekezdés alkalmazásában, a ,,teljes hozzáadott érték’’ jelenti mindazon költségeket, amelyek Magyarországon vagy Lettországon kívül merültek fel, beleértve az ott beépített anyagok értékét is. 6. A 3. és 4. bekezdésben foglalt szabályok nem alkalmazhatók azokra a termékekre, amelyek nem felelnek meg a II. sz. Melléklet listájában meghatározott feltételeknek, vagy amelyeket csak akkor lehet kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinteni, ha a 6. Cikk 2. bekezdésében meghatározott általános tolerancia értékeket alkalmazzák. 7. A 3. és 4. bekezdés szabályai nem alkalmazhatók a Harmonizált Rendszer 50—63. Árucsoportjaiba tartozó termékekre. 8. Bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, amely e Cikk szabályai alá tartozik, és amelyet Magyarországon vagy Lettországon kívül végeznek el, passzív feldolgozás vagy hasonló eljárás keretében végezhető. 13. Cikk Közvetlen szállítás 1. A Megállapodás szerint biztosított kedvezményes eljárás csak e Jegyzőkönyv követelményeit kielégítő olyan termékekre vonatkozik, amelyeket Magyarország és Lett ország között, vagy a 3. és 4. Cikkben hivatkozott bármely ország területén át közvetlenül szállítanak. Az egységes, oszthatatlan szállítmányt képező árukat azonban át lehet szállítani más területeken, szükség esetén az ilyen területeken történő átrakodással vagy ideiglenes raktározással, feltéve, hogy az áruk a tranzit vagy a raktározás országának vámhatósági felügyelete alatt maradnak, és nem mennek keresztül más műveleteken, mint kirakás, ismételt berakás vagy a jó állapotban való megőrzésüket célzó bármely más művelet. Származó termékek csővezetéken Magyarország vagy Lettország területén kívüli területen is szállíthatók. 2. Az 1. bekezdésben említett feltételek teljesítését az importáló ország vámhatóságához benyújtott alábbi okmányokkal kell bizonyítani: a) egyetlen fuvarokmány, amely kiterjed az exportőr országból a tranzitországon való áthaladásra, vagy b) a tranzitország vámhatósága által kiállított igazolás, amely: (i) megadja az áruk pontos megnevezését, (ii) feltünteti az áruk ki- és ismételt berakásának időpontját, és — ahol lehetséges — a hajóneveket vagy más igénybe vett fuvareszközöket, és (iii) igazolja, hogy milyen feltételek mellett maradtak az áruk a tranzitországban; vagy c) ezek hiányában, bármely bizonyító erejű okmány. 14. Cikk Kiállítások 1. A 3. és 4. Cikkben hivatkozott országokon kívüli országban tartott kiállításra elküldött, és a kiállítás után Magyarországra vagy Lettországba történő importálás céljából eladott származó termékek a bevitelkor azzal a feltétellel részesednek a Megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményben, ha a vámhatóság számára kielégítően bizonyítható, hogy a) az exportőr e termékeket Magyarországról vagy Lettországból olyan országba szállította, ahol a kiállítást tartották, és a termékeket ott ki is állították; b) a termékeket ez az exportőr eladta vagy más módon értékesítette egy magyarországi vagy lettországi személynek; c) a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána szállították el ugyanolyan állapotban, mint ahogy azokat a kiállításra elküldték; és d) a termékeket — miután kiállításra szállították ki azokat — nem használták semmi más célra, csak a kiállításon való bemutatásra. 2. Az V. Cím rendelkezései szerinti származást igazoló okmányt kell kiállítani vagy kiadni, és azt a szokásos módon kell benyújtani az importáló ország vámhatóságának. A kiállítás nevét és címét fel kell tüntetni. Ha szükséges, a kiállítás körülményeiről további okmányszerű igazolást lehet megkövetelni. 3. Az 1. bekezdésben foglaltak irányadók minden kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműipari kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem magáncélra szerveznek üzletekben vagy üzleti telephelyeken külföldi termékek értékesítése céljából, s amelynek során a termékek vámellenőrzés alatt maradnak. IV. Cím VÁMVISSZATÉRÍTÉS VAGY KIVÉTEL 15. Cikk A vámvisszatérítés vagy a vámfizetés alóli kivétel tilalma 1. Azon nem származó anyagok, amelyeket Magyarországról, Lettországból vagy a 3. és 4. Cikkben hivatkozott valamelyik országból származó termék előállításához használtak fel, s amelyekre az V. Cím rendelkezései szerinti származást igazoló okmányt bocsátottak vagy állítottak ki, Magyarországon vagy Lettországban nem tartoznak semmiféle vámvisszatérítés vagy vámfizetés alóli kivétel hatálya alá. 2. Az 1. bekezdés szerinti tilalmat Magyarországon vagy Lettországban az előállítás során felhasznált anyagokat terhelő vámok — vagy azzal azonos hatású díjak — részleges vagy teljes visszafizetését, elengedését vagy ki nem fizetését eredményező rendelkezésekre kell alkalmazni, amennyiben az ilyenfajta vámvisszafizetés, elengedés vagy meg nem fizetés — kifejezetten vagy hatásában — érvényesül az említett anyagokból előállított termékek exportja során, de nem kell alkalmazni a fenti tilalmat, ha ezeket a termékeket belföldi felhasználásra megtartják. 3. A származást igazoló okmánnyal ellátott termékek exportőre — a vámhatóság kérésére — bármikor köteles benyújtani minden olyan megfelelő okmányt, amely bizonyítja, hogy a szóban forgó termékek előállítása során felhasznált nem származó anyagokkal kapcsolatban nem történt vámvisszatérítés, és hogy az ilyen anyagokra vonatkozó összes vámot vagy azzal egyenlő hatású díjakat ténylegesen megfizették. 4. Az 1—3. bekezdés rendelkezései a 8. Cikk 2. bekezdése szerinti csomagolásra, a 9. Cikk szerinti tartozékokra, pótalkatrészekre és szerszámokra, és a 10. Cikk szerinti készletekben lévő termékekre is vonatkoznak, ha ezek a tételek nem származóak. 5. Az 1—4. bekezdés rendelkezései csak az olyan jellegű anyagokra vonatkoznak, amelyekre a Megállapodás kiterjed. Továbbá, nem zárják ki mezőgazdasági termékekre a Megállapodás rendelkezései szerinti exportra alkalmazható export-visszatérítési rendszer alkalmazását. V. Cím A SZÁRMAZÁS IGAZOLÁSA 16. Cikk Általános követelmények 1. A Lettországból származó termékek Magyarországra történő importálásuk, és Magyarországról származó termékek Lettországba történő importálásuk esetén a Megállapodásban rögzített előnyöket élvezik az alábbiak bármelyikének benyújtása ellenében: a) EUR.1 szállítási bizonyítvány, melynek mintáját a III. sz. Melléklet tartalmazza; vagy b) a 21. Cikk 1. bekezdésében meghatározott esetekben az exportőr által adott nyilatkozat (a továbbiakban: számlanyilatkozat), a számlán, a szállítólevélen vagy bármely más olyan kereskedelmi okmányon, amely a szóban forgó termékeket, azonosítás céljából, kellő részletességgel ismerteti; a számlanyilatkozat szövegét a IV. sz. Melléklet tartalmazza. 2. Az 1. bekezdés fenntartásával e Jegyzőkönyv szerinti származó termékek, a 26. Cikkben meghatározott esetekben, a Megállapodásban rögzített előnyöket élvezik anélkül, hogy szükséges lenne a fentiekben hivatkozott okmányok bármelyikét benyújtani. 17. Cikk Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására irányuló eljárás 1. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló ország vámhatósága bocsátja ki az exportőr vagy — az exportőr felelősségére — meghatalmazott képviselője által, írásban benyújtott kérelemre. 2. E célból az exportőrnek vagy meghatalmazott képviselőjének ki kell töltenie mind az EUR.1 szállítási bizonyítványt, mind a kérelmet, melyek mintáit a III. sz. Melléklet tartalmazza. Ezeket az űrlapokat egy olyan nyelven kell kitölteni, amelyen ez a Megállapodás készült, és az exportáló ország hazai jogának rendelkezései szerint. Kézírással történő kitöltés esetén az űrlapokat tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni. A termék leírását az erre a célra szolgáló rovatban úgy kell megadni, hogy üres sorok ne maradjanak. Ha a rovat nincs teljesen kitöltve, a leírás utolsó sora alatt vízszintes vonalat kell húzni, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal kell áthúzni. 3. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt kérő exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítása szerinti exportáló ország vámhatóságának kérésére bármikor bemutassa a szóban forgó termék származó helyzetét, valamint e Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését igazoló megfelelő okmányokat. 4. Magyarország vagy Lettország vámhatósága köteles kiadni az EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha a szóban forgó termék Magyarország, Lettország vagy a 3. és 4. Cikkben hivatkozott valamelyik más ország származó termékének tekinthető, és teljesíti e Jegyzőkönyv egyéb követelményeit. 5. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadó vámhatóság köteles megtenni minden szükséges intézkedést a termékek származó helyzetének ellenőrzésére és e Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek érvényesítésére. E célból jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjen és az exportőr könyvelését megvizsgálja, vagy bármilyen más szükségesnek tartott egyéb ellenőrzést lefolytasson. Biztosítania kell, hogy a 2. bekezdésben hivatkozott űrlapokat megfelelően kitöltsék. Különösképpen ellenőriznie kell, hogy a termékek leírására fenntartott helyet oly módon töltsék ki, hogy az kizárja a csalárd kiegészítés minden lehetőségét. 6. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállításának keltét a bizonyítvány 11. rovatában kell feltüntetni. 7. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt a vámhatóság kibocsátja és az exportőr rendelkezésére átadja, amint a tényleges export megtörtént vagy azt biztosították. 18. Cikk Visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítványok 1. A 17. Cikk 7. bekezdésétől függetlenül, a vonatkozó termékek exportálása után kivételesen kiállítható EUR.1 szállítási bizonyítvány, ha a) azt tévedés vagy vétlen mulasztás vagy speciális körülmények miatt nem állították ki az exportálás idején; vagy b) a vámhatóság előtt kellően bizonyítható, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadták, de technikai okokból az importálás során nem fogadták el. 2. Az 1. bekezdés alkalmazásához az exportőrnek fel kell tüntetnie kérelmében az EUR.1 szállítási bizonyítvány tárgyát képező termékek exportálásának helyét és időpontját, valamint a kérelem okát. 3. A vámhatóság csak annak ellenőrzése után állíthat ki visszamenőleges hatályú EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha az exportőr által megadott adatok megegyeznek a vonatkozó nyilvántartási adatokkal. 4. A visszamenőleges hatállyal kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványt az alábbi kifejezések valamelyikével kell jóváhagyni: HU ,,KIADVA VISSZAMENŐLEGES HATÁLLYAL’’ 5. A 4. bekezdésben hivatkozott jóváhagyást az EUR.1 szállítási bizonyítvány ,,Megjegyzések’’ rovatába kell bejegyezni. 19. Cikk Az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása 1. Egy EUR.1 szállítási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kibocsátó vámhatósághoz fordulhat, és — az annak birtokában levő exportokmányok alapján — másodlat kiállítását kérheti. 2. Az így kibocsátott másodlatot az alábbi kifejezések egyikével kell ellátni: EN ,,DUPLICATE’’ LV ,,DUBLIKATS’’ HU ,,MÁSODLAT’’ 3. A 2. bekezdésben hivatkozott jóváhagyást az EUR.1 szállítási bizonyítvány ,,Megjegyzések’’ rovatába kell bejegyezni. 4. A másodlat, amelyen szerepelnie kell az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátása napjának is, attól a naptól kezdve érvényes. 20. Cikk Korábban kiadott vagy készült származást igazoló okmány alapján kiadott EUR.1 szállítási bizonyítvány Ha a származó termékeket Magyarországon vagy Lettországban vámhivatali ellenőrzés alá helyezik, lehetővé válik, hogy az eredeti származást igazoló okmányt helyettesítsék egy vagy több EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal annak érdekében, hogy e termékek mindegyikét vagy egy részét Magyarországon vagy Lettországon belül máshova elküldjék. A helyettesítő EUR.1 szállítási bizonyítvány(oka)t az a vámhivatal állítja ki, amelynek ellenőrzése alá helyezték a termékeket. 20a. Cikk Könyvelés szerinti elkülönítés 1. Amennyiben azonos és egymással felcserélhető, származó és nem-származó anyagok fizikai elkülönítése jelentős költséggel vagy anyagi nehézséggel járna, a vámhatóság — az érintett írásbeli kérelmére — engedélyezheti az úgynevezett ,,könyvelés szerinti elkülönítés’’ módszerét az ilyen készletek kezelésére. 2. A módszernek biztosítania kell, hogy — egy meghatározott időszak alatt — az előállított, származónak minősülő termékek mennyisége ugyanannyi legyen, mint abban az esetben, amikor fizikailag elkülönített készleteket használnak fel. 3. A vámhatóság a módszer alkalmazásának engedélyezését az általa megfelelőnek tartott feltételekhez kötheti. 4. A módszert a terméket gyártó országban alkalmazott általános könyvviteli szabályok figyelembevételével kell alkalmazni és a nyilvántartásokat annak megfelelően kell vezetni. 5. E könnyítés kedvezményezettje — az esettől függően — kiállíthat származást igazoló okmányt, vagy kérelmezheti annak kibocsátását a származónak tekinthető termékmennyiségre. A vámhatóság felszólítására a kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról, hogyan állította elő azt a mennyiséget. 6. A vámhatóság felügyeli az engedély felhasználását és azt bármikor visszavonhatja, amennyiben a kedvezményezett az előírtaktól eltérő módon használja fel az engedélyt, vagy a jelen Jegyzőkönyvben foglalt bármely más feltételt nem teljesít. 21. Cikk A számlanyilatkozat kiállításának feltételei 1. A 16. Cikk 1. bekezdés b) pontjában hivatkozott számlanyilatkozatot tehet: a) a 22. Cikk szerinti elfogadott exportőr, vagy b) bármelyik exportőr, bármilyen egy vagy több csomag ból álló, származó termékeket tartalmazó szállítmányra vonatkozóan, amennyiben annak összértéke nem haladja meg a 6.000 eurót. 2. Számlanyilatkozat akkor tehető, ha a szóban forgó termékek Magyarországról, Lettországból vagy a 3. és 4. Cikkben hivatkozott más ország valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik e Jegyzőkönyv egyéb követelményeit. 3. A számlanyilatkozatot tevő exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy az exportáló ország vámhatóságának kérésére bármikor bemutassa a szóban forgó termékek származó helyzetét igazoló okmányokat, valamint e Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését igazoló összes megfelelő okmányt. 4. Az exportőr a számlanyilatkozatot — amelynek szövegét a IV. számú Melléklet tartalmazza — a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, a Mellékletben közölt nyelvi változatok valamelyikének felhasználásával, és az exportáló ország hazai jogszabályainak megfelelően köteles megtenni. Ha a nyilatkozat kézzel írott, akkor tintával, nyomtatott betűkkel kell írni. 5. A számlanyilatkozaton szerepelnie kell az exportőr eredeti, kézzel írt aláírásának. A 22. Cikkben meghatározott elfogadott exportőr azonban nem köteles aláírni az ilyen nyilatkozatokat, feltéve, ha írásban közli az exportáló ország vámhatóságával, hogy teljes felelősséget vállal minden olyan számlanyilatkozatért, amelyen személye ugyanúgy azonosítható, mintha a nyilatkozatot kézzel aláírta volna. 6. A számlanyilatkozatot az exportőr az érintett termékek exportálása időpontjában vagy azt követően állíthatja ki, azzal a feltétellel, hogy azt a termékek importját követően legkésőbb két éven belül bemutatják az importáló országban. 22. Cikk Elfogadott exportőr 1. Az exportáló ország vámhatósága felhatalmazhat bármely exportőrt (a továbbiakban: elfogadott exportőr), aki gyakran szállít a Megállapodás hatálya alá tartozó termékeket, hogy a szóban forgó termékek értékétől függetlenül számlanyilatkozatot tegyen. Az ilyen felhatalmazást kérő exportőr a vámhatóság számára köteles megadni minden biztosítékot a termékek származó helyzetének, valamint e Jegyzőkönyv egyéb követelményei teljesítésének megállapításához. 2. A vámhatóság az általa megfelelőnek ítélt feltételekkel adhatja meg az elfogadott exportőri jogállást. 3. A vámhatóság az elfogadott exportőrnek vámfelhatalmazási számot ad, amelyet fel kell tüntetni a számlanyilatkozaton. 4. A vámhatóság ellenőrzi, hogy az elfogadott exportőr hogyan használja fel a felhatalmazást. 5. A vámhatóság bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. Ezt köteles megtenni, ha az elfogadott exportőr az 1. bekezdésben hivatkozott biztosítékot tovább nem nyújtja, ha nem teljesíti a 2. bekezdésben hivatkozott feltételeket, vagy ha bármi más módon szabálytalanul használja fel a felhatalmazást. 23. Cikk A származást igazoló okmány érvényessége 1. A származást igazoló okmány az exportáló országban történt kiállítása napjától számított 4 hónapig érvényes, és ezen időn belül be kell mutatni az importáló ország vámhatóságának. 2. Az 1. bekezdésben megállapított végső benyújtási határidő után a vámhatóságnak bemutatott származást igazoló okmány akkor fogadható el a kedvezményes elbánás alkalmazásának céljából, ha az okmányoknak a megállapított végső határidő előtti benyújtását kivételes körülmények tették lehetetlenné. 3. A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló ország vámhatósága akkor fogadhatja el a származást igazoló okmányokat, ha a termékeket az említett végső határidő előtt bemutatták. 24. Cikk A származást igazoló okmány benyújtása A származást igazoló okmányokat az importáló ország vámhatóságához kell benyújtani az ezen ország által megállapított eljárás szerint. E hatóság megkövetelheti a származást igazoló okmány fordítását, és azt is, hogy az import árunyilatkozathoz az importőr mellékeljen egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy a termékek megfelelnek a Megállapodás alkalmazásához megkövetelt feltételeknek. 25. Cikk Behozatal részletekben Ha — az importőr kérésére és az importáló ország vámhatósága által rögzített feltételek mellett — a Harmonizált Rendszer XVI. és XVII. Áruosztályába vagy a 7308 és 9406 vámtarifaszám alá tartozó termékeket a Harmonizált Rendszer 2. a) Szabálya szerint szétszerelve vagy összeszereletlenül, részletekben importálnak, az első részlet behozatalakor e termékekre egyetlen származást igazoló okmányt kell benyújtani a vámhatóságnak. 26. Cikk Kivételek a származás igazolása alól 1. Magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött, vagy az utasok személyes poggyászának részét képező termékeket származást igazoló okmány benyújtása nélkül származó termékként kell vámkezelni, feltéve, hogy az ilyen termékeket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be, és nyilatkoznak, miszerint e Jegyzőkönyv alkalmazásának feltételei fennállnak s e nyilatkozat valódiságához nem fér kétség. Postán küldött termékek esetében e nyilatkozat a CN22/CN23 vámárunyilatkozaton vagy az ezen okmányhoz mellékelt papírlapon tehető meg. 2. Az esetenkénti és kizárólag a címzett vagy az utas, vagy családjuk személyes használatára szolgáló termék behozatalát nem lehet kereskedelmi importnak tekinteni, ha a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy nem szolgálnak kereskedelmi célokat. 3. A fentieken túlmenően ezen termékek összértéke kis csomagok esetén nem haladhatja meg az 500 eurót, az utasok személyes poggyásza esetén pedig az 1200 eurót. 27. Cikk Bizonyító okmányok A 17. Cikk 3. bekezdésében és a 21. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott, annak bizonyítására szolgáló okmányok, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy számlanyilatkozattal kísért termékek Magyarországról, Lettországból vagy a 3. és 4. Cikkben hivatkozott más országok valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik e Jegyzőkönyv egyéb követelményeit, többek között az alábbiakból állhatnak: a) közvetlen bizonyíték az exportőr vagy a szállító által, a szóban forgó áruk előállítása érdekében végzett feldolgozási folyamatokról, amelyek például számvitelében vagy belső könyvvitelében találhatók; b) a felhasznált anyagok származó helyzetét bizonyító okmányok, amelyeket Magyarországon vagy Lettországban bocsátottak vagy állítottak ki, ahol ezen okmányokat a hazai jogszabályoknak megfelelően használják fel; c) az anyagok magyarországi vagy lettországi megmunkálását vagy feldolgozását bizonyító okmányok, amelyeket Magyarországon vagy Lettországban adtak vagy bocsátottak ki, ahol ezen okmányokat a hazai jogszabályok szerint használják fel; d) EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy számlanyilatkozatok, amelyek a felhasznált anyagok származását bizonyítják, s amelyeket Magyarországon vagy Lettországban ezzel a Jegyzőkönyvvel összhangban, vagy a 3. és 4. Cikkben hivatkozott országok valamelyikében, e Jegyzőkönyvben foglalt szabályokkal azonos származási szabályokkal összhangban adtak vagy bocsátottak ki. 28. Cikk A származást igazoló és a bizonyító okmányok megőrzése 1. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítását kérő exportőr köteles legalább három évig megőrizni a 17. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott okmányokat. 2. A számlanyilatkozatot kiállító exportőr köteles legalább három évig megőrizni a számlanyilatkozat egy példányát, valamint a 21. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott okmányokat. 3. Az exportáló ország vámhatósága, amely az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiállítja, köteles legalább három évig megőrizni a 17. Cikk 2. bekezdésében hivatkozott kérelmet. 4. Az importáló ország vámhatósága köteles legalább három évig megőrizni a hozzá benyújtott EUR.1 szállítási bizonyítványokat és számlanyilatkozatokat. 29. Cikk Eltérések és alaki hibák 1. A származást igazoló okmányon szereplő nyilatkozat és a termékek importjához szükséges vámalakiságok elvégzése céljából a vámhivatalhoz benyújtott okmányokon tett nyilatkozat közötti kisebb eltérések felfedezése nem teszi a származást igazoló okmányt eleve érvénytelenné vagy semmissé, ha hitelt érdemlően megállapítást nyer, hogy az okmány megfelel a bemutatott termékeknek. 2. Az olyan nyilvánvaló alaki hibák, mint a származást igazoló okmányon előforduló gépelési hibák, nem jelentenek okot az okmány visszautasítására, ha ezek a hibák nem olyan jellegűek, hogy kétségessé tennék az okmányban szereplő nyilatkozat helyességét. 30. Cikk Euróban kifejezett összegek 1. A 21. Cikk 1. bekezdésének b) pontjában és a 26. Cikk 3. bekezdésében foglaltak alkalmazásakor, azokban az esetekben, amikor a termékeket az eurótól eltérő valutában számlázták le, Magyarországnak, Lettországnak, valamint a 3. és 4. Cikkben hivatkozott más országok nemzeti valutájának az euróban kifejezett összegekkel megegyező egyenértékét évente határozza meg minden érintett ország. 2. Egy szállítmányra vonatkozóan a 21. Cikk 1. bekezdésének b) pontjában vagy a 26. Cikk 3. bekezdésében foglalt könnyítések az érintett ország által meghatározott összegnek megfelelően alkalmazhatók, hivatkozással arra a valutanemre, amelyben a számlát kiállították. 3. Magyarország vagy Lettország nemzeti valutájában meghatározott összeg megegyezik az euróban kifejezett összegnek az adott nemzeti valuta október első munkanapján érvényes árfolyamon számított egyenértékével. Magyarország és Lettország az összegeket október 15-ig közlik, és azokat a következő év január 1-jétől alkalmazzák. 4. Egy ország felfelé vagy lefelé kerekítheti, az euróban meghatározott összeg átváltása során, a nemzeti valutájában kifejezett összeget. A kerekített összeg nem térhet el 5 százaléknál nagyobb mértékben az átváltás során kiszámított összegtől. Egy ország változatlanul tarthatja az euróban kifejezett összegre vonatkozó nemzeti valutájának egyenértékét, ha — a 3. bekezdésben biztosított évenkénti kiigazítás idején — az összegnek az átváltása — még bármiféle kerekítést megelőzően — azt eredményezi, hogy a növekedés a nemzeti valuta egyenértékében nem nagyobb, mint 15 százalék. A nemzeti valuta egyenértéke változatlan maradhat, ha az átváltás az egyenérték csökkenését eredményezné. 5. Az euróban kifejezett összegeket a Vegyes Bizottság Magyarország vagy Lettország kérésére felülvizsgálja. E felülvizsgálat során a Vegyes Bizottság figyelembe veszi, hogy célszerű az érintett értékhatárok hatásának reális feltételek közötti fenntartása. E célból úgy határozhat, hogy módosítja az euróban kifejezett összegeket. VI. Cím AZ ADMINISZTRATÍV EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK 31. Cikk Kölcsönös segítségnyújtás 1. Magyarország és Lettország vámhatóságai átadják egymásnak az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiállításához a vámhivatalaikban használt bélyegzőlenyomatok mintáját és az e bizonyítványok és számlanyilatkozatok megerősítéséért felelős vámhatóságok címét. 2. A Jegyzőkönyv megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából Magyarország és Lettország az illetékes vámszerveken keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy számlanyilatkozatok hitelességének és az ezen okmányokban foglalt információk helyességének ellenőrzésében. 32. Cikk A származást igazoló okmányok megerősítése 1. A származást igazoló okmányok utólagos megerősítését szúrópróbaszerűen vagy akkor végzik el, ha az importáló ország vámhatóságának alapos oka van kételkedni az okmányok hitelességében vagy a kérdéses termékek származó helyzetében, vagy e Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítésében. 2. Az 1. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása céljából az importáló ország vámhatósága köteles visszaküldeni az EUR.1 szállítási bizonyítványt és — ha benyújtották — a számlát, a számlanyilatkozatot vagy ezen okmányok másolatát az exportáló ország vámhatóságának, szükség szerint megadva azokat az okokat, amelyek a vizsgálatot szükségessé teszik. Minden olyan okmányt és információt, ami arra utal, hogy a származást igazoló okmányon megadott adatok helytelenek, el kell küldeni a megerősítési kérelem alátámasztására. 3. A megerősítési eljárást az exportáló ország vámhatósága folytatja le. E célból jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjen és az exportőr számvitelét megvizsgálja, vagy bármilyen szükségesnek tartott ellenőrzést lefolytasson. 4. Ha az importáló ország vámhatósága úgy határoz, hogy a vizsgálat eredményének megérkezéséig felfüggeszti a szóban forgó termékekre a kedvezményes elbánás megadását, a termékek kiadását az importőrnek bármely szükségesnek ítélt óvintézkedéshez kötheti. 5. A megerősítést kérő vámhatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell a megerősítés eredményéről. Az eredményeknek egyértelműen jelezniük kell, hogy az okmányok hitelesek-e, és hogy a szóban forgó termékek Magyarország, Lettország vagy a 3. és 4. Cikkben hivatkozott más országok valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők-e, és teljesítik-e a jelen Jegyzőkönyv egyéb követelményeit. 6. Ha alapos kételyre okot adó esetekben a megerősítésre vonatkozó kérés keltétől számított 10 hónapon belül nem érkezik válasz, vagy ha a válasz nem tartalmaz kielégítő információt a kérdéses okmány hitelességének vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a kérést előterjesztő hatóságok — kivételes körülmények esetétől eltekintve — a kedvezményes elbánás jogosultságát visszautasítják. 33. Cikk A viták rendezése Ha a 32. Cikk szerinti megerősítési eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet ren dezni a megerősítést kérő vámhatóság és az e megerősítés lefolytatásáért felelős vámhatóság között, vagy ha e Jegyzőkönyv értelmezésével kapcsolatos kérdést vetnek fel, az ilyen vitákat a Vegyes Bizottság elé kell terjeszteni. Az importőr és az importáló ország vámhatósága közötti vitákat minden esetben a szóban forgó ország jogszabályai szerint kell rendezni. 34. Cikk Büntetések Büntetéssel kell sújtani minden olyan személyt, aki termékek kedvezményes elbánásának igénybevétele céljából helytelen adatokat tartalmazó okmányt állít vagy állíttat ki. 35. Cikk Vámszabad területek 1. Magyarország és Lettország minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy a származást igazoló okmány fedezete alatt szállított — a szállítás során területükön levő vámszabad területet igénybe vevő — termékeket ne helyettesítsenek más termékekkel, és azok ne menjenek keresztül más kezeléseken, mint az állaguk megőrzését célzó szokásos műveletek. 2. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések alóli kivételként, ha Magyarországról vagy Lettországból származó termékeket származást igazoló okmány fedezete alatt vámszabad területre importálnak és azok kezelésen vagy feldolgozáson mennek keresztül, az illetékes hatóságok az exportőr kérésére új EUR.1 szállítási bizonyítványt állítanak ki, feltéve, hogy a kezelés vagy feldolgozás e Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban történik. VII. Cím ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 36. Cikk Vámügyi Albizottság 1. A Felek Vámügyi Albizottságot hoznak létre, amelynek feladata az adminisztratív együttműködés biztosítása azzal a céllal, hogy e jegyzőkönyvet a Felek helyesen és egységesen alkalmazzák. A vámügyek területén az Albizottság bármely más feladattal is felruházható. 2. Az Albizottság a felek vámügyi kérdésekért felelős szakértőiből áll. 37. Cikk Mellékletek E Jegyzőkönyv mellékletei a Jegyzőkönyv szerves részét képezik. 38. Cikk A Jegyzőkönyv módosítása A Vegyes Bizottság határozatot hozhat e Jegyzőkönyv rendelkezéseinek módosításáról. 39. Cikk A Jegyzőkönyv alkalmazása A Felek megtesznek minden szükséges intézkedést e Jegyzőkönyv alkalmazására. A 3. SZ. JEGYZŐKÖNYV I. SZÁMÚ MELLÉKLETE Bevezető megjegyzések a II. számú Mellékletben foglalt listához 1. Megjegyzés: A lista felsorolja azokat a szükséges feltételeket, amelyek alapján minden termék a Jegyzőkönyv 6. Cikke értelmében kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinthető. 2. Megjegyzés: 2.1. A lista első két oszlopa az előállított terméket írja le. Az első oszlop tartalmazza a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifaszámot vagy árucsoport számot, a második oszlop pedig leírja az ebben a rendszerben az adott vámtarifaszámhoz vagy árucsoporthoz tartozó árukat. Az első két oszlopban szereplő minden egyes tételre egy — a 3. vagy a 4. oszlopban megállapított — szabály vonatkozik. Ahol néhány esetben az első oszlop tételét egy ,,ex’’ előzi meg, ez azt jelenti, hogy a 3. vagy 4. oszlopban szereplő szabály csak a vámtarifaszámnak a 2. oszlopban leírt részére vonatkozik. 2.2. Ahol az 1. oszlopban több vámtarifaszám összevontan vagy egy árucsoport száma szerepel, és ezért a 2. oszlopban a termékek leírására általános kifejezéseket adtak meg, a 3. vagy 4. oszlop azonos sorában szereplő szabály mindazokra a termékekre vonatkozik, amelyek a Harmonizált Rendszer szerint az adott árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban összevont bármely vámtarifaszám alá tartoznak. 2.3. Ha a listában egy vámtarifaszámon belüli különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, minden egyes bekezdés tartalmazza a vámtarifaszám azon részének leírását, amelyre a 3. vagy a 4. oszlop azonos sorában szereplő szabály vonatkozik. 2.4. Ahol az első két oszlopban szereplő tételre egy — mind a 3., mind a 4. oszlopban megállapított — szabály vonatkozik, az exportőr választhat — alternatívaként —, hogy vagy a 3. oszlopban ismertetett szabályt, vagy a 4. oszlopban ismertetett szabályt alkalmazza. Ha a 4. oszlopban nincs származási szabály, akkor a 3. oszlopban ismertetett szabályt kell alkalmazni. 3. Megjegyzés: 3.1. A Jegyzőkönyv 6. Cikkének — a származó helyzetet elnyert, más termékek előállításához felhasznált termékekre vonatkozó — rendelkezései attól függetlenül érvényesek, hogy a származó helyzetet abban a gyárban nyerték el, ahol e termékeket felhasználták vagy Magyarország, vagy Lettország más gyárában. Például: Egy a 8407 vámtarifaszám alá tartozó motort — amelyre a szabály kimondja, hogy a befoglalható nem származó anyagok értéke nem haladhatja meg a gyártelepi ár 40%-át — az ex 7224 vámtarifaszám alá tartozó ,,kovácsolással durván alakított egyéb acélötvözet’’-ből készítettek. Ha ezt a kovácsolást Magyarországon végezték el nem származó ingotból, akkor a kovácsolt termék már megszerezte a származó helyzetet a lista ex 7224 vámtarifaszámára vonatkozó szabály értelmében. A kovácsolt darabot tehát származóként lehet figyelembe venni a motor értékének kiszámításánál, függetlenül attól, hogy azt Magyarország ugyanazon gyárában vagy egy másik gyárában gyártották-e. A nem származó ingot értékét így nem kell figyelembe venni a felhasznált nem származó anyagok értékének összeadásánál. 3.2. A listában szereplő szabály a megkövetelt minimális mennyiségű megmunkálást vagy feldolgozást jelenti, és több megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése szintén a származó helyzet megszerzését eredményezheti; viszont a kevesebb megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése nem eredményezhet származó helyzetet. Így, ha a szabály úgy szól, hogy az előállítás bizonyos szintjén nem származó anyag felhasználható, akkor az előállítás korábbi szakaszában az ilyen anyag felhasználása megengedett, de későbbi szakaszban már nem. 3.3. A 3.2. Megjegyzés sérelme nélkül, ahol egy szabály az ,,előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból’’ kifejezést használja, ott bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagot (a termékkel azonos vámtarifaszám és leírás alá tartozó anyagot is) fel lehet használni, azonban bármely specifikus korlátozó feltételnek alávetve, amit szintén tartalmazhat a szabály. Az ,,előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a ...vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagot is beleértve’’ vagy ,,előállítás bármely vámtarifa szám alá tartozó anyagból, beleértve a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagokat’’ kifejezés azonban azt jelenti, hogy bármely vámtarifaszámú anyagot fel lehet használni, amelynek a leírása eltér a lista 2. oszlopában megadott termékétől. 3.4. Ha a lista egyik szabálya úgy szól, hogy egy terméket egynél több anyagból is elő lehet állítani, ez azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Ez nem jelenti azt, hogy mindegyiket fel kell használni. Például: Az 5208—5212 vámtarifaszám alá tartozó szövetre vo natkozó szabály kimondja, hogy természetes szálak használhatók, és hogy egyéb anyagok között vegyi anyagok is felhasználhatók. Ez nem jelenti azt, hogy mindkettőt fel is kell használni; lehet az egyiket vagy a másikat vagy mindkettőt. 3.5. Ha a lista egy szabálya meghatározza, hogy egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, a feltétel nyilvánvalóan nem tiltja más olyan anyagok felhasználását, amelyek belső természetüknél fogva nem tudják kielégíteni a szabályt. (Lásd még az alábbi 6.2. Megjegyzést a textíliákkal kapcsolatban.) Például: A 1904 vámtarifaszám alá tartozó elkészített élelmiszer re vonatkozó szabály, amely kifejezetten kizárja a gabonafélék és származékaik felhasználását, nem tiltja ásványi sók, vegyi anyagok és egyéb olyan adalékanyagok használatát, amiket nem gabonafélékből állítanak elő. Ez azonban nem vonatkozik olyan termékekre, amelyek — bár nem állíthatók elő a listában szereplő adott anyagból — az előállítás korábbi szakaszában ugyanolyan természetű anyagból gyárthatók. Például: Az ex 62. Árucsoportba tartozó, nem szövött anyagok ból készült ruházati cikkek esetében, ha erre a fajta árura csupán nem származó fonal felhasználása megengedett, nem lehet nem szövött ruhaanyagból kiindulni, még akkor sem, ha a nem szövött ruhaanyagokat általában nem is lehet fonalból készíteni. Ilyen esetekben a kiinduló anyag általában a fonal előtti fázis — azaz a szál fázis lesz. 3.6. Ha a lista egyik szabályában két százalékértéket is megadnak a felhasználható nem származó anyagok maximális értékére, akkor ezen százalékértékeket nem lehet összeadni. Más szóval, az összes felhasznált nem származó anyag maximális értéke sohasem haladhatja meg a megadott legmagasabb százalékértéket. Nem lehet továbbá túllépni az egyes adott anyagok vonatkozásában alkalmazandó százalékos arányokat sem. 4. Megjegyzés: 4.1. A listában használt ,,természetes szálak’’ kifejezés a mesterséges és szintetikus szálakon kívüli egyéb szálakra vonatkozik. A fonást megelőző fázisokra korlátozódik, beleértve a hulladékot is, és — egyéb megjelölés hiányában — magába foglalja a kártolt, fésült vagy másként feldolgozott — de nem fonott — szálakat. 4.2. A ,,természetes szálak’’ kifejezés magába foglalja a 0503 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 5002 és az 5003 vámtarifaszám alá tartozó selymet, valamint az 5101—5105 vámtarifaszámok alá tartozó gyapjúszálakat, a finom vagy durva állati szőröket, az 5201—5203 vámtarifaszámok alá tartozó pamutszálakat és az 5301—5305 vámtarifaszámok alá tartozó más növényi szálakat is. 4.3. A listában használt ,,textilpép’’, ,,vegyi anyagok’’ és ,,papír előállítására szolgáló anyagok’’ kifejezések a mesterséges, szintetikus vagy papír szálak vagy fonalak előállítására felhasználható, az 50—63. Árucsoportokba nem osztályozható anyagok leírására szolgálnak. 4.4. A listában használt ,,vágott műszál’’ kifejezés az 5501—5507 vámtarifaszámok alá tartozó szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy hulladék megjelölésére szolgál. 5. Megjegyzés: 5.1. Ahol a lista egy adott termékével kapcsolatban e Megjegyzésre hivatkoznak, ott a 3. oszlop feltételei nem alkalmazandók az ezen termék előállítása során felhasznált textil alapanyagokra, melyek együttesen, minden felhasznált textil alapanyag teljes tömegének 10 vagy kevesebb százalékát képviselik. (Lásd még az alábbi 5.3. és 5.4. Megjegyzést is.) 5.2. Az 5.1. Megjegyzésben jelölt tűréshatárt azonban csak a kevert összetételű, két vagy több textil alapanyagból készült termékekre lehet alkalmazni. Az alábbiakat kell textil alapanyagoknak tekinteni: — selyem, — gyapjú, — durva állati szőr, — finom állati szőr, — lószőr, — pamut, — papír előállítására szolgáló anyagok és papír, — len, — kender, — juta és egyéb textilipari rost szálak, — szizál és egyéb textilipari agave szálak, — kókusz, manilakender, rami és egyéb növényi textil szálak, — szintetikus végtelen szál, — mesterséges végtelen szál, — áramvezető végtelen szál, — szintetikus polipropilén vágott szál, — szintetikus poliészter vágott szál, — szintetikus poliamid vágott szál, — szintetikus poliakrilnitril vágott szál, — szintetikus poliimid vágott szál, — szintetikus politetrafluoretilén vágott szál, — szintetikus polifenilénszulfid vágott szál, — szintetikus polivinilklorid vágott szál, — egyéb szintetikus vágott szál, — mesterséges viszkóza vágott szál, — egyéb mesterséges vágott szál, — paszományozott vagy anélküli, rugalmas poliéter szegmensekkel ellátott poliuretán fonal, — paszományozott vagy ané …