2013. CLI. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodás kihirdetés

2013. CLI. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad az  egyrészről az  Európai Unió és tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: a Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő: „A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, MAGYARORSZÁG, MÁLTA, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok, és AZ EURÓPAI UNIÓ egyrészről, valamint IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA, a továbbiakban: Izrael másrészről, A törvényt az Országgyűlés a 2013. szeptember 30-i ülésnapján fogadta el. AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák a  légi fuvarozók közötti tisztességes piaci versenyen, valamint minimális kormányzati beavatkozáson és szabályozáson alapuló nemzetközi légiközlekedési rendszer létrehozását; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy – többek között a  légiközlekedési hálózatok fejlesztése révén – előmozdítsák a  nemzetközi légiközlekedési lehetőségek bővülését annak érdekében, hogy eleget tegyenek az  utasok és a fuvaroztatók megfelelő légiközlekedési szolgáltatások iránti igényeinek; FELISMERVE a légiközlekedésnak a kereskedelem, az idegenforgalom és a befektetések előmozdítása terén játszott szerepét; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy lehetővé tegyék a  légiközlekedési vállalatok számára, hogy nyílt piacon versenyképes árakat és szolgáltatásokat nyújtsanak az utazóközönségnek és a fuvaroztatóknak; FELISMERVE a  szabályozási környezet konvergenciájának és – a  gyakorlatban leginkább megvalósítható mértékben – a szabályozások harmonizációjának potenciális előnyeit; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a  légiközlekedési ipar minden ágazata – a  légi fuvarozók munkavállalóit is beleértve – részesüljön a liberalizált környezet előnyeiből; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a  nemzetközi légiközlekedésben a  legmagasabb fokú biztonságot és védelmet biztosítsák, és kifejezésre juttassák a  személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, a  légiközlekedés működését károsan befolyásoló és a közvéleménynek a polgári repülésbe vetett bizalmát gyengítő olyan cselekedetek, illetve azokkal való fenyegetések miatti súlyos aggodalmukat, amelyek a légijárművek biztonsága ellen irányulnak; FELISMERVE az Európai Unió és Izrael közötti légiközlekedés terén a jelenlegi geopolitikai helyzetből fakadó védelmi követelményeket; TUDOMÁSUL VÉVE a  Chicagóban, 1944. december 7-én aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülési Egyezményben foglaltakat; FELISMERVE, hogy ez  az euromediterrán légiközlekedési megállapodás az  1995. november 28-i Barcelonai Nyilatkozatban előirányzott euromediterrán partnerség keretei közé illeszkedik; MEGÁLLAPÍTVA együttes szándékukat a  szabályozásbeli konvergenciának, a  szabályozásbeli együttműködésnek, valamint a piacra jutás liberalizációjának az elvein alapuló euromediterrán légtér ügyének előmozdítására; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a  légi fuvarozók számára méltányos és azonos lehetőségeket teremtő, egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak; FELISMERVE, hogy az  állami támogatások hátrányosan befolyásolhatják a  légi fuvarozók közötti versenyt, és veszélyeztethetik e megállapodás alapvető célkitűzéseit; MEGERŐSÍTVE a  környezetvédelem jelentőségét a  nemzetközi légiközlekedési politika fejlesztése és alkalmazása során, valamint felismerve a szuverén államok jogát arra, hogy e célból megfelelő intézkedéseket tegyenek; TUDOMÁSUL VÉVE a  fogyasztóvédelem jelentőségét, beleértve a  Montrealban, 1999. május 28-án létrejött, a  nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezményben megkövetelt védelmet, amennyiben mindkét fél szerződő fele ezen egyezménynek; TUDOMÁSUL VÉVE, hogy e  megállapodás nyomán személyes adatok cseréjére kerül sor, amely folyamatra a  szerződő felek adatvédelmi jogszabályai, valamint a  95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a  személyes adatoknak a  személyes adatok automatizált feldolgozása tekintetében Izrael Állam által biztosított megfelelő védelméről szóló, 2011. január 31-i bizottsági határozat (2011/61/EU) vonatkozik; AZZAL A  SZÁNDÉKKAL, hogy a  meglévő légiközlekedési megállapodások keretére támaszkodva lehetővé tegyék a  piacokhoz való hozzáférést, valamint azt, hogy a  fogyasztók, a  légi fuvarozók, a  munkaerő és a  közösségek a szerződő felek esetében a legnagyobb előnyöket élvezzék; TUDOMÁSUL VÉVE, hogy e  megállapodást fokozatosan, de átfogóan végre kell hajtani, és hogy megfelelő mechanizmus révén biztosítható, hogy a  polgári légiközlekedés területén a  szerződő felek által alkalmazott legmagasabb szintű szabványoknak megfelelő, egyenértékű szabályozási követelmények kerüljenek rögzítésre; A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: 1. CIKK Fogalommeghatározások Ellenkező rendelkezés hiányában, e megállapodás alkalmazásában: 1. „megállapodás szerinti légijáratok” és „meghatározott útvonalak”: az e megállapodás 2. cikke és I. melléklete szerinti nemzetközi légiközlekedés; 2. „megállapodás”: ez a megállapodás, a megállapodás mellékletei és ezek módosításai; 3. „légi fuvarozó”: érvényes működési engedéllyel rendelkező vállalkozás; 4. „légiközlekedés”: utasok, poggyász, áru és postai küldemények külön-külön vagy együttesen, a nyilvánosság számára ellenszolgáltatás vagy bérleti szerződés fejében igénybevehető, polgári légijárműveken történő szállítása, amely – az egyértelműség kedvéért – magában foglalja a menetrend szerinti és a nem menetrend szerinti (charter) légiközlekedést és a teljes árufuvarozási szolgáltatást; 5. „társulási megállapodás”: az  egyrészről az  Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti társulás létrehozásáról szóló, 1995. november 20-án Brüsszelben aláírt euromediterrán megállapodás; 6. „illetékes hatóságok”: e megállapodás szerinti igazgatási feladatok ellátásáért felelős kormányhivatalok vagy kormányzati szervek; 7. „szerződő felek”: egyrészről az Európai Unió vagy tagállamai, vagy az Európai Unió és tagállamai, vonatkozó hatáskörüknek megfelelően, másrészről Izrael; 8. „egyezmény”: a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én Chicagóban aláírásra megnyitott egyezmény, beleértve: a) az egyezmény 94.  cikkének a)  pontja értelmében hatályos valamennyi olyan módosítást, amelyet Izrael és az Európai Unió valamely tagállama vagy tagállamai egyaránt ratifikáltak, és b) az egyezmény 90.  cikkének értelmében elfogadott valamennyi hozzá csatolt mellékletet vagy módosítást, amennyiben az adott melléklet vagy módosítás az adott kérdés tekintetében bármely időpontban érvényes mind Izrael, mind az Európai Unió tagállama vagy tagállamai vonatkozásában; 9. „EU-szerződések”: az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés; 10. „az ötödik szabadságjog”: egy állam („a jogot biztosító állam”) által egy másik állam („a kedvezményezett állam”) légi fuvarozói részére biztosított jog vagy kiváltság nemzetközi légiközlekedési szolgáltatás nyújtására a  jogot biztosító állam és egy harmadik állam területe között azzal a  feltétellel, hogy a  szóban forgó szolgáltatás a kedvezményezett állam területéről indul ki vagy oda irányul; 11. „megfelelőség”: a  légi fuvarozó alkalmassága nemzetközi légi szolgáltatások működtetésére, vagyis a  légi fuvarozó kielégítő pénzügyi kapacitással és megfelelő irányítási szakértelemmel rendelkezik, továbbá kész az említett szolgáltatások működtetésére irányadó törvények, rendeletek és előírások betartására; 12. „teljes költség”: a szolgáltatásnyújtás költségének és az adminisztratív általános költség fejében felszámított ésszerű díjnak az  összege, és adott esetben a  környezetvédelmi költségeket tükröző és illetőségre való tekintet nélkül kiszabott valamennyi alkalmazandó díj; 13. „nemzetközi légiközlekedés”: a legalább két állam területe feletti légtérben megvalósuló légiközlekedés; 14. „IATA”: a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség; 15. „ICAO”: a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet; 16. „illetőségű személy vagy jogalany”: a) Izrael esetében az  izraeli állampolgársággal rendelkező személyek, az  Európai Unió és tagállamai esetében a tagállamok állampolgárai; vagy b) olyan jogalany, amely i. Izrael esetében izraeli illetőségű személyek vagy jogalanyok közvetlen vagy többségi tulajdonában áll, illetve a  tényleges ellenőrzést felette Izrael és/vagy izraeli illetőségű személyek vagy jogalanyok gyakorolják, az  Európai Unió és tagállamai esetében pedig tagállami illetőségű személyek vagy jogalanyok közvetlen vagy többségi tulajdonában áll, illetve a tényleges ellenőrzést felette valamely tagállamban vagy a  III.  mellékletben meghatározott harmadik országok egyikében illetőséggel rendelkező személyek vagy jogalanyok gyakorolják; és ii. üzleti tevékenységének fő helye Izrael esetében Izraelben, az  Európai Unió és tagállamai esetében a tagállamok valamelyikében van; 17. „illetőség”: a légi fuvarozó azon országhoz való tartozása, amelyben eleget tesz a tulajdonlással, a tényleges ellenőrzéssel és az üzleti tevékenység fő helyével kapcsolatos követelményeknek; 18. „nem menetrend szerinti légijáratok”: bármely kereskedelmi célú légi járat a  menetrend szerinti légijáratok kivételével; 19. „működési engedély”: i. az Európai Unió és tagállamai esetében az 1008/2008/EK rendelet és az azt felváltó jogszabályok értelmében kiállított működési engedély és más releváns okmány vagy tanúsítvány; ii. Izrael esetében a  léginavigációról szóló 2011. évi izraeli törvény 18.  cikke, és a  törvényt felváltó jogszabályok értelmében kiállított légi működési engedély és más releváns okmány vagy tanúsítvány; 20. „ár”: a) „légi viteldíjak”: a légi járaton történő utas- és poggyászszállítás fejében a légi fuvarozó vagy annak ügynöke vagy más jegyértékesítő részére fizetendő díjak, továbbá ezen díjak alkalmazási feltételei, ideértve az  ügynöknek és az  egyéb kisegítő szolgálatoknak nyújtott díjazást és feltételeket is; valamint b) „légi fuvardíjak”: a  teherszállításért fizetendő díjak, továbbá ezen díjak alkalmazási feltételei, ideértve az ügynöknek és az egyéb kisegítő szolgálatoknak nyújtott díjazást és feltételeket is. Ez a  fogalommeghatározás adott esetben magában foglalja a nemzetközi légiközlekedéshez kapcsolódóan biztosított felszíni fuvarozást, illetve annak feltételeit. 21. „az üzleti tevékenység fő helye”: a  légi fuvarozó azon szerződő fél területén található központi irodája vagy székhelye, amelyen belül a  légi fuvarozó elsődleges pénzügyi feladatait és működésének irányítását gyakorolják, ideértve annak folyamatos légi alkalmassági irányítását is, ahogy azt a működési engedélyében jegyzékbe vették; 22. „közszolgáltatási kötelezettség”: a  légi fuvarozókra háruló bármely arra vonatkozó kötelezettség, hogy egy meghatározott útvonalon minimális menetrend szerinti légi szolgáltatást biztosítsanak, megfelelve a  folyamatosságot, a  rendszerességet, az  árképzést és a  minimális kapacitást érintő olyan rögzített előírásoknak, amelyeknek a  légi fuvarozók nem tennének eleget, ha kizárólag üzleti érdekeiket vennék figyelembe. Az  érintett szerződő fél a  légi fuvarozók számára közszolgáltatási kötelezettségeik teljesítése fejében kompenzációt nyújthat; 23. „menetrend szerinti légijáratok”: olyan rendszeres légi járatok, amelyek az  összes alábbi jellemzővel rendelkeznek: a) az egyes járatokon a  helyek és/vagy légi áru vagy postai küldemény szállítására vonatkozó kapacitások egyenként nyilvánosan megvásárolhatók (közvetlenül a  légi fuvarozótól vagy annak felhatalmazott ügynökétől); b) ugyanazon két vagy több repülőtér közötti forgalmat bonyolítanak le: – közzétett menetrend szerint; vagy – olyan rendszerességgel vagy gyakorisággal működtetett járatokkal, hogy azok nyilvánvalóan sorozatot alkotnak; 24. „SESAR” (Single European Sky ATM Research): az  egységes európai égbolt műszaki megvalósulása, amely az  új generációs légiforgalmi szolgáltatási rendszerek koordinált, összehangolt kutatását, fejlesztését és felhasználását biztosítja; 25. „állami támogatás”: bármely, az  illetékes hatóságok, kormányok vagy regionális szervezetek, illetve más állami szervezetek által nyújtott pénzügyi hozzájárulás, amely például az alábbi formát öltheti: a) valamely illetékes hatóság, kormány, regionális szerv vagy más állami szervezet olyan gyakorlata, amely pénzeszközök közvetlen átengedését – például juttatásokat, kölcsönöket vagy tőkeinjekciót  –, pénzeszközöknek a  vállalkozás részére történő lehetséges közvetlen átruházását, illetve a  vállalkozás kötelezettségeinek – például kölcsöngaranciáknak, tőkeinjekciónak, tulajdonlásnak, csődvédelemnek vagy biztosításnak – az átvállalását foglalja magában; b) valamely illetékes hatóság, kormány, regionális szerv vagy más állami szervezet egyébként esedékes bevételéről lemond vagy azt nem hajtja be; c) valamely illetékes hatóság, kormány, regionális szerv vagy más állami szervezet az  általános infrastruktúrától eltérő árukat vagy szolgáltatásokat biztosít, vagy árukat, illetve szolgáltatásokat vásárol; vagy d) valamely illetékes hatóság, kormány, regionális szerv vagy más állami szervezet kifizetéseket teljesít egy finanszírozási mechanizmus javára, vagy magánszervet bíz meg azzal, illetve utasít arra, hogy hajtson végre egy vagy több olyan feladatot az  a), b) és c)  pontban ismertetett típusok közül, amelyek rendes körülmények között a  kormányra hárulnának, és valójában gyakorlatilag nem különböznek a kormányok által általában követett gyakorlattól; és ezáltal a kedvezményezett előnyhöz jut. 26. „terület”: Izrael esetében Izrael Állam területe, az  Európai Unió esetében pedig azok a  földterületek (szárazföldi területek és szigetek), belvizek és felségvizek, amelyeken az  EU-szerződések alkalmazandók, a  szerződésekben és az  ezeket felváltó okmányokban megállapított feltételek szerint. E  megállapodás Gibraltár repülőterére történő alkalmazása nem sérti a  Spanyol Királyság és az  Egyesült Királyság által a repülőtér helyéül szolgáló terület feletti szuverenitással kapcsolatos jogvitában elfoglalt jogi álláspontokat, és Gibraltár repülőterének a  2006. szeptember 18-án a  tagállamok között fennálló európai uniós légiközlekedési intézkedések tekintetében való további felfüggesztését a  Gibraltár repülőteréről szóló, 2006. szeptember 18-án, Cordobában elfogadott miniszteri nyilatkozatnak megfelelően; E  megállapodás alkalmazása nem sérti azon területek státuszát, amelyek 1967 júniusa óta kerültek izraeli fennhatóság alá; 27. „használati díj”: a  légi fuvarozókra a  repülőtér, a  repülőtéri környezet, a  légiforgalmi, illetve légiközlekedésvédelmi berendezések vagy szolgáltatások – köztük a  kapcsolódó szolgáltatások és berendezések – igénybevételéért kiszabott díj. I. cím GazdasáGI rendelkezések 2. CIKK Forgalmi jogok 1. Az I. és II. melléklettel összhangban mindkét szerződő fél biztosítja a másik szerződő fél számára a másik szerződő fél légi fuvarozói által végzett nemzetközi légiközlekedés tekintetében az alábbi jogokat: a) a területén való, leszállás nélkül történő átrepülés joga; b) a területén való leszállás joga, amennyiben az  nem az  utasok, a  poggyász, az  áru és/vagy a  postai küldemények légiközlekedésbe történő felvételére vagy kirakására irányul (nem-kereskedelmi célú leszállás); c) meghatározott útvonalon kölcsönösen elfogadott szolgáltatás nyújtása során a területén való leszállás joga, amennyiben az  az utasok, poggyász, áru és/vagy postai küldemények − külön-külön vagy együttesen − légiközlekedésbe történő felvételére vagy kirakására irányul; valamint d) az e megállapodásban meghatározott egyéb jogok. 2. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő oly módon, mintha az: a) Izrael légi fuvarozói számára bármely tagállam területén jogot biztosítana az adott tagállam területének egy másik pontja felé tartó utasok, poggyász, áru és/vagy postai küldemények – ellentételezés fejében történő – fedélzetre való felvételére; b) az Európai Unió légi fuvarozói számára bármely tagállam területén jogot biztosítana az Izrael területének egy másik pontja felé tartó utasok, poggyász, áru és/vagy postai küldemények – ellentételezés fejében történő – fedélzetre való felvételére. 3. CIKK Engedélyezés A szerződő felek légi fuvarozói által benyújtott, üzemeltetési engedélyre irányuló kérelmek kézhezvételekor az illetékes hatóságok minimális eljárási haladékkal adják ki a megfelelő engedélyeket, feltéve hogy: a) izraeli légi fuvarozók esetében: – a légi fuvarozó üzleti tevékenységének fő helye Izraelben található, és a  légi fuvarozó Izrael jogszabályainak megfelelő működési engedéllyel rendelkezik; valamint – a légi fuvarozó feletti tényleges szabályozási ellenőrzést Izrael gyakorolja és tartja fenn; valamint – a légi fuvarozó Izrael és/vagy izraeli illetőségű személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában áll, illetve a tényleges ellenőrzést felette Izrael és/vagy izraeli illetőségű személyek gyakorolják. b) az Európai Unió légi fuvarozói esetében: – a légi fuvarozó üzleti tevékenységének fő helye az  EU-szerződések értelmében vett tagállam területén található, és a légi fuvarozó az Európai Unió jogszabályainak megfelelő érvényes működési engedéllyel rendelkezik; valamint – a légi fuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését a légijármű üzemben tartási engedély kiadásáért felelős tagállam gyakorolja és tartja fenn, és az  illetékes légügyi hatóság egyértelműen meg van határozva; valamint – a légi fuvarozó EU-tagállam és/vagy EU-tagállamban illetőséggel rendelkező személyek, vagy a  IV.  mellékletben felsorolt egyéb államok és/vagy az  ezekben illetőséggel rendelkező személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában és tényleges ellenőrzése alatt áll; c) a légi fuvarozó eleget tesz a  nemzetközi légi szolgáltatások működtetése tekintetében az  illetékes hatóság által szokásosan alkalmazott törvényeknek és rendelkezéseknek; valamint d) a 13. cikkben és a 14. cikkben foglalt rendelkezéseket fenntartják és alkalmazzák. 3a. CIKK A légi fuvarozók megfelelősége és illetősége tekintetében hozott szabályozási döntések kölcsönös elismerése Az egyik szerződő fél légi fuvarozói által benyújtott engedélykérelmek kézhezvételekor a másik szerződő fél illetékes hatósága ugyanúgy elismeri az első szerződő fél illetékes hatósága által az érintett légi fuvarozó megfelelőségére és/vagy illetőségére vonatkozóan hozott döntést, mintha ezt a  döntést saját illetékes hatóságai hozták volna, és az a) albekezdésben foglaltak kivételével e kérdéseket a továbbiakban nem vizsgálja. a) Amennyiben a  légi fuvarozó engedély iránti kérelmének kézhezvételét vagy ilyen engedély megadását követően a  kedvezményezett szerződő fél illetékes hatóságai okkal feltételezik, hogy a  másik szerződő fél illetékes hatóságai által hozott döntés ellenére a  megállapodás 3.  cikke szerinti, a  megfelelő engedélyek kiadására vonatkozó feltételek nem teljesültek, erről haladéktalanul tájékoztatják az említett hatóságokat, és feltételezésüket megfelelően indokolják. Ilyen esetben bármelyik szerződő fél kezdeményezhet konzultációt – ideértve a  mindkét szerződő fél illetékes hatóságainak képviselőivel folytatott konzultációt is – és/vagy kérhet a feltételezéssel kapcsolatos kiegészítő információkat, és az ilyen kérelmeknek a lehető leghamarabb eleget kell tenni. Ha a kérdés tisztázatlan marad, az ügyet bármelyik fél az e megállapodás 22. cikke szerint létrejött vegyes bizottság elé viheti, és a  22.  cikk (7) és (9)  bekezdésével összhangban a  24.  cikk szerinti megfelelő védintézkedéseket fogadhat el. b) Az előbbiekben bemutatott eljárások nem vonatkoznak az alábbiakkal kapcsolatos döntések elismerésére: i. biztonsági tanúsítványok vagy engedélyek; ii. védelmi intézkedések; vagy iii. biztosítási fedezet. 4. CIKK Az engedély elutasítása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása 1. Mindkét szerződő fél illetékes hatósága jogosult arra, hogy a  másik szerződő fél légi fuvarozójának üzemeltetési engedélyét elutasítsa, visszavonja, felfüggessze vagy korlátozza, illetve működését egyéb módon felfüggessze vagy korlátozza, amennyiben: a) izraeli légi fuvarozók esetében: – a légi fuvarozó üzleti tevékenységének fő helye nem Izraelben található, és a  légi fuvarozó nem rendelkezik Izrael jogszabályainak megfelelő működési engedéllyel; vagy – a légi fuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését nem Izrael gyakorolja vagy tartja fenn; vagy – a légi fuvarozó nem Izrael és/vagy izraeli illetőségű személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában áll, illetve nem Izrael és/vagy izraeli illetőségű személyek gyakorolják felette a tényleges ellenőrzést; b) az Európai Unió légi fuvarozói esetében: – a légi fuvarozó üzleti tevékenységének fő helye nem az  EU-szerződések értelmében vett tagállam területén található, és a  légi fuvarozó nem rendelkezik az Európai Unió jogszabályainak megfelelő érvényes működési engedéllyel; vagy – a légi fuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését nem a  légijármű üzemben tartási engedély kiadásáért felelős EU-tagállam gyakorolja és tartja fenn, vagy nincs egyértelműen meghatározva az illetékes légiforgalmi hatóság; vagy – a légi fuvarozó nem EU-tagállam és/vagy EU-tagállamban illetőséggel rendelkező személyek, vagy a  IV.  mellékletben felsorolt egyéb államok és/vagy az  ezekben illetőséggel rendelkező személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában áll, illetve a  tényleges ellenőrzést felette nem ezek gyakorolják; c) a légi fuvarozó nem tett eleget a megállapodás 6. cikkében említett törvényeknek és rendelkezéseknek; d) a 13. cikkben és a 14. cikkben foglalt rendelkezéseket nem tartják fenn és nem alkalmazzák; vagy e) az egyik szerződő fél a megállapodás 7. cikkével összhangban azt állapítja meg, hogy a versenykörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek. 2. Az e  cikkben meghatározott jogok csak a  másik fél illetékes hatóságaival történt egyeztetés után gyakorolhatók, kivéve, ha az  (1) bekezdés c) vagy d) pontjának való további meg nem felelés megakadályozása céljából azonnali intézkedés megtételére van szükség. 5. CIKK Befektetés 1. E megállapodás 3. cikke és 4. cikke ellenére, és azt követően, hogy a vegyes bizottság a 22. cikk (10) bekezdésével összhangban megerősíti, hogy rendelkezésre állnak kölcsönös megállapodások, a  szerződő felek – az  e  cikk (2)  bekezdésében szereplő feltételekkel összhangban – lehetővé tehetik, hogy izraeli légi fuvarozók EU-tagállam és/vagy EU-tagállamban illetőséggel rendelkező személy többségi tulajdonában vagy tényleges ellenőrzése alatt álljanak, illetve, hogy európai uniós légi fuvarozók Izrael és/vagy izraeli illetőséggel rendelkező személy többségi tulajdonában vagy tényleges ellenőrzése alatt álljanak. 2. E cikk (1)  bekezdésével összefüggésben a  szerződő felek érdekeltségébe tartozó befektetéseket egyenként engedélyezni kell a  vegyes bizottság által az  e  megállapodás 22.  cikkének (Vegyes bizottság) (2)  bekezdésével összhangban hozott előzetes határozattal. A szóban forgó határozatban meg kell állapítani a jelen megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetésére, valamint a harmadik országok és a szerződő felek közötti szolgáltatásokra vonatkozó feltételeket. E megállapodás 22. cikke (9) bekezdésének rendelkezései az ilyen határozatokra vonatkozóan nem alkalmazhatók. 6. CIKK A törvények és rendelkezések betartása 1. Az egyik szerződő fél területére történő belépéskor, ott tartózkodáskor, illetve onnan való távozáskor a nemzetközi légiközlekedésben üzemeltetett légijárművek területre történő belépésével, valamint onnan való távozásával kapcsolatos, illetve a  nemzetközi légiközlekedésben üzemeltetett légijárművek üzemeltetésére és irányítására vonatkozó, az  adott területen hatályos törvényeknek és rendelkezéseknek a  másik szerződő fél légi fuvarozói megfelelnek. 2. Az egyik szerződő fél területére történő belépéskor, ott tartózkodáskor, illetve onnan való távozáskor a légijárművön tartózkodó utasok, személyzet vagy rakomány területre történő belépésével, valamint onnan való távozásával kapcsolatos, az  adott területen hatályos törvényeket és rendelkezéseket (beleértve a  belépésre, engedélyezésre, bevándorlásra, útlevelekre, vámvizsgálatra és karanténra vonatkozó rendelkezéseket, illetve a postai küldemények esetében a  postai rendelkezéseket) a  másik szerződő fél légi fuvarozóinak utasai, személyzete vagy rakománya tekintetében be kell tartani. 7. CIKK Versenykörnyezet 1. A szerződő felek megerősítik, hogy e megállapodásra nézve alkalmazásra kerülnek a társulási megállapodás IV. címe 3. fejezete (Verseny) szerinti elvek. 2. A szerződő felek megerősítik, hogy közös célkitűzésük a  légi járatok működtetésével kapcsolatos tisztességes versenykörnyezet kialakítása. A  szerződő felek elismerik, hogy a  légi fuvarozók közötti tisztességes verseny akkor valósítható meg leginkább, ha a légi fuvarozók teljes mértékben kereskedelmi alapon működnek, nem részesülnek állami támogatásban, valamint biztosított számukra a  repülőtéri berendezésekhez és szolgáltatásokhoz, illetve a résidőkhöz való semleges és megkülönböztetéstől mentes hozzáférés. 3. Ha az egyik szerződő fél azt állapítja meg, hogy a másik fél területén – különösen állami támogatás következtében – olyan körülmények állnak fenn, amelyek hátrányosan befolyásolnák a  légi fuvarozóira érvényes tisztességes és egyenlő versenyfeltételeket, észrevételeket tehet a  másik félnek. Ezen túlmenően kérheti az  e  megállapodás 22.  cikke szerinti vegyes bizottság ülésének összehívását. A  konzultációkat a  kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megkezdeni. Amennyiben a konzultációk megkezdésétől számított 30 napon belül nem sikerül kielégítő megegyezésre jutni, ennek alapján a konzultációkat kérő szerződő fél intézkedhet az érintett légi fuvarozó (légi fuvarozók) engedélyének elutasítására, visszatartására, visszavonására, felfüggesztésére vagy megfelelő feltételekhez kötésére e megállapodás 4. cikkével összhangban. 4. A (3) bekezdés szerinti intézkedéseknek megfelelőknek és arányosaknak kell lenniük, hatályukat és időtartamukat tekintve pedig a  feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódniuk. Az  intézkedések kizárólag a  (3)  bekezdésben említett feltételek előnyeit élvező légi fuvarozóra vagy légi fuvarozókra irányulhatnak, és nem sérthetik egyik szerződő fél azon jogát sem, hogy a 23. cikk értelmében intézkedést tegyen. 5. A szerződő felek egyetértenek abban, hogy a légiközlekedés-védelemmel kapcsolatban az izraeli légi fuvarozóknál felmerülő pluszköltségekhez az  izraeli kormány által nyújtott hozzájárulás a  verseny szempontjából nem minősül tisztességtelen magatartásnak, és e cikk alkalmazásában nem tekinthető állami támogatásnak, feltéve, hogy: a) a támogatás kizárólag az izraeli légi fuvarozók azon költségeire vonatkozik, amelyek az izraeli hatóságok által előírt olyan légiközlekedés-védelmi különintézkedések végrehajtása során merülnek fel, amelyek az Európai Unió légi fuvarozói esetében nincsenek előírva vagy nem merülnek fel; valamint b) a szóban forgó védelmi költségeket Izrael egyértelműen meghatározza és számszerűsíti; valamint c) a vegyes bizottság évente egyszer jelentést kap az előző évben felmerült védelmi költségek teljes összegéről és annak az izraeli kormány által átvállalt részéről. 6. Bármelyik szerződő fél – a  másik szerződő félhez intézett értesítéssel egyidejűleg – kapcsolatba léphet a  másik szerződő fél területén lévő, állami, tartományi vagy helyi szintű illetékes kormányzati szervekkel az  e  cikkel kapcsolatos kérdések megvitatása céljából. 7. E cikk rendelkezései nem sértik a  szerződő feleknek a  területükön meglévő közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó törvényeit és rendeleteit. 8. CIKK Kereskedelmi lehetőségek A légi fuvarozók képviselői 1. A szerződő felek légi fuvarozói képviseleteket és létesítményeket hozhatnak létre a  másik szerződő fél területén a  légiközlekedési szolgáltatások biztosítása, illetve a  légiközlekedés és az  ahhoz kapcsolódó tevékenységek hirdetése és értékesítése céljából. 2. A szerződő felek légi fuvarozói – a  másik szerződő félnek a  belépésre, a  tartózkodásra és a  munkavállalásra vonatkozó törvényeivel és rendeleteivel összhangban – a  másik szerződő fél területére vihetnek és ott foglalkoztathatnak a légiközlekedés nyújtásához szükséges igazgatási, értékesítési, műszaki, üzemeltetési és egyéb szakértő személyzetet. Földi kiszolgálás 3. a) A b)  pont sérelme nélkül, minden légi fuvarozónak joga van a  másik szerződő fél területén történő földi kiszolgálással kapcsolatban: i. saját földi kiszolgálását („önkiszolgálás”) ellátni, vagy ii. választani a  teljes vagy részleges földi kiszolgálást nyújtó, egymással versenyben álló vállalatok közül, amennyiben a  szerződő felek törvényei és rendeletei értelmében a  piacra jutás számukra megengedett, és amennyiben ilyen szolgáltatók jelen vannak a piacon. b) Az a)  pont i. és ii.  alpontjában foglalt jogok csak a  másik fél területén alkalmazandó törvények és rendelkezések szerinti fizikai vagy működési korlátoknak vethetők alá az  alábbi földi kiszolgálási szolgáltatások esetében: poggyászkezelés, leszállópálya-kezelés, üzemanyag- és kenőanyag-kezelés, árués postakezelés az  árunak és a  postai küldeményeknek a  terminál és a  légijármű közötti fizikai kezelésére tekintettel. Amennyiben az  effajta korlátok az  önkiszolgálást nem teszik lehetővé, és a  földi kiszolgálást nyújtó szolgáltatók között nem áll fenn valódi verseny, minden ilyen szolgáltatásnak valamennyi légi fuvarozó számára egyenlően és megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhetőnek kell lennie; az  ilyen szolgáltatások díjai nem haladhatják meg azok összköltségét, amely magában foglalja az  eszközök értékcsökkenés utáni ésszerű megtérülését is. Értékesítés, helyi kiadások és pénzeszközök átutalása 4. A szerződő felek bármely légi fuvarozója közvetlenül és/vagy az  ügynökein, a  légi fuvarozó által felhatalmazott egyéb közvetítőn, az interneten vagy más elérhető csatornán keresztül értékesítheti légiközlekedési szolgáltatásait a  másik szerződő fél területén. Minden légi fuvarozó jogosult ilyen légiközlekedési szolgáltatást értékesíteni, és bármely személy jogosult ilyen légiközlekedési szolgáltatást az  érintett terület valutájában vagy szabadon átváltható valutában megvásárolni. 5. Minden légi fuvarozó jogosult arra, hogy az alkalmazandó hivatalos árfolyamon, korlátozás és illetékkivetés nélkül, szabadon átváltható valutába bármikor és bármilyen módon átváltsa, illetve a  másik fél területéről hazautalhatja helyi bevételeit, kivéve ha ez  nem egyeztethető össze a  választása szerinti ország vagy országok általánosan alkalmazandó törvényeivel és rendelkezéseivel. 6. A szerződő felek légi fuvarozói a  másik szerződő fél területén helyi valutában fizethetnek a  helyi kiadásokért, az  üzemanyag-vásárlást is beleértve. A  szerződő felek légi fuvarozói mérlegelésük szerint a  helyi valutaátváltási szabályozás szerint szabadon átváltható valutában fizethetik ki az ilyen kiadásokat a másik szerződő fél területén. Együttműködési megállapodások 7. E megállapodás hatálya alá tartozó szolgáltatások üzemeltetése vagy nyújtása során a szerződő felek bármely légi fuvarozója kereskedelmi együttműködési megállapodásokat köthet, például üléshely bérletre (blocked space) vonatkozó vagy közös üzemeltetési (code share) megállapodást: a) a szerződő felek bármely légi fuvarozójával (légi fuvarozóival); valamint b) harmadik ország bármely légi fuvarozójával (légi fuvarozóival); valamint c) bármely felszíni, szárazföldi vagy tengeri fuvarozókkal; feltéve, hogy i. az üzemeltetést végző fuvarozó rendelkezik a megfelelő forgalmi jogokkal; ii. a forgalmazást végző fuvarozók a  vonatkozó kétoldalú megállapodások keretében rendelkeznek a  megfelelő útvonalengedéllyel; és iii. a megállapodások eleget tesznek az ilyen megállapodásokban szokásosan alkalmazott biztonsági és versenyjogi követelményeknek. A  közös üzemelést is magában foglaló utasszállítás értékesítése tekintetében a  vásárlót az értékesítés alkalmával, de mindenképpen a beszállást megelőzően az utasfelvételnél, illetve – átszállásnál amikor nincs külön utasfelvétel – tájékoztatni kell arról, hogy a  szolgáltatás egyes szakaszaiban mely fuvarozást végző szolgáltatók fognak eljárni. Felszíni fuvarozás 8. a) Az utasszállítás tekintetében a  felszíni fuvarozást végző szolgáltatók nem tartoznak a  légiközlekedésre vonatkozó törvények és rendelkezések hatálya alá kizárólag azon az alapon, hogy az ilyen felszíni fuvarozást a  légi fuvarozó a  saját nevében végzi. A  felszíni fuvarozást végző szolgáltatók mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a tekintetben, hogy kötnek-e együttműködési megállapodásokat. A konkrét megállapodásokra vonatkozó döntés meghozatala során a  felszíni fuvarozást végző szolgáltatók figyelembe vehetik többek között a fogyasztók érdekeit, valamint a technikai, gazdasági, térbeli és kapacitásbeli korlátokat. b) Továbbá a  megállapodás bármely más rendelkezése ellenére a  szerződő felek légi fuvarozói és közvetett árufuvarozási szolgáltatói korlátozás nélkül végezhetnek a  légiközlekedéshoz kapcsolódó bármilyen felszíni árufuvarozást Izrael és az  Európai Unió területén lévő bármely pontra vagy pontból, illetve harmadik országokban, ideértve a vámhivatallal rendelkező repülőterekre és repülőterekről való szállítást is, és ideértve adott esetben a  hatályos törvények és rendelkezések alapján a  vámszabad raktárban lévő áru fuvarozására való jogosultságo(ka)t is. Az  ilyen – felszínen vagy légi úton haladó – áru vámkezelésre jogosult, illetve azzal a repülőtéri vámhivatalhoz lehet fordulni. A légi fuvarozók dönthetnek arról, hogy a felszíni fuvarozást maguk végzik-e, vagy azt más felszíni fuvarozóval kötött megállapodás keretében biztosítják, ideértve a más légi fuvarozók és közvetett légi árufuvarozó szolgáltatók által üzemeltetett felszíni fuvarozást is. Az  ilyen kombinált árufuvarozási szolgáltatásokat a kombinált légi és a felszíni fuvarozásra kiszabott egységes, átfogó áron kínálhatják, feltéve, hogy a fuvaroztatót nem tévesztik meg az ilyen fuvarozás tényeit illetően. Kölcsönbérlet 9. a) A szerződő felek légi fuvarozói jogosultak a  megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetésére bármely légi fuvarozótól – többek között harmadik országok légi fuvarozóitól – személyzettel vagy anélkül bérelt légijárművek alkalmazásával, amennyiben az  ilyen értelmű megállapodásban részes valamennyi fél eleget tesz a megállapodásban részt vevő szerződő felek által szokásosan alkalmazott törvények és rendelkezések szerinti feltételeknek. b) Egyik szerződő fél sem írja elő a  berendezéseiket bérbe adó légi fuvarozók számára a  jelen megállapodás hatálya alá tartozó forgalmi jogok meglétét. c) A III.  mellékletben felsorolt országoktól eltérő harmadik ország légi fuvarozója légijárművének valamely izraeli vagy európai uniós légi fuvarozó általi, személyzetet is magában foglaló (teljes bérlet, wet-leasing) és a  megállapodásban foglalt jogok kihasználására irányuló bérlésére csak kivételes esetben vagy csak átmeneti igény kielégítése érdekében kerülhet sor. Az  ilyen bérleti megállapodást i. előzetes jóváhagyásra be kell nyújtani a  bérbe adó légi fuvarozó engedélyét kiadó hatósághoz, valamint ii. tájékoztatás céljából el kell juttatni azon szerződő fél illetékes hatóságaihoz, amelynek területén a  teljes bérlet tárgyát képező légijárművet üzemeltetni kívánják. Ezen albekezdés alkalmazásában „légijárműveken” azon harmadik országbeli légi fuvarozók légijárművei értendők, amelyek nem tartoznak működési tilalom alá az Európai Unióban és/vagy Izraelben. Franchise és márkahasználat 10. A szerződő felek légi fuvarozói jogosultak bármelyik szerződő fél vagy harmadik ország vállalkozásaival – köztük légi fuvarozókkal – franchise- vagy márkahasználati megállapodásokat kötni, feltéve hogy a  légi fuvarozók rendelkeznek a megfelelő engedéllyel, és eleget tesznek a szerződő felek által az ilyen megállapodások tekintetében szokásosan alkalmazott törvények és rendelkezések értelmében meghatározott feltételeknek, ideértve különösen a szolgáltatást üzemeltető légi fuvarozó kilétének nyilvánosságra hozatalát. Résidőkiosztás a repülőtereken 11. Mindkét szerződő fél biztosítja a területén lévő repülőterekre alkalmazandó résidők kezelésére vonatkozó eljárások, iránymutatások és szabályzatok átlátható, hatékony és megkülönböztetéstől mentes alkalmazását. Konzultációk a vegyes bizottságban 12. Ha a szerződő felek egyike úgy véli, hogy a másik szerződő fél megszegte e cikk rendelkezéseit, észrevételeket tehet a másik félnek, és a 22. cikk (4) bekezdése szerint konzultációt kezdeményezhet. 9. CIKK Vámok és illetékek 1. Az egyik szerződő fél területére történő megérkezéskor a  másik szerződő fél légi fuvarozója által a  nemzetközi légiközlekedésben üzemeltetett légijárművek, azok szokásos felszerelései, az  üzem- és kenőanyagok, a  műszaki fogyóeszközök, a  földi berendezések, a  pótalkatrészek (a hajtóműveket is beleértve), a  légijárművek készletei (többek között az  utasok által a  repülés alatt korlátozott mennyiségekben megvásárolható vagy elfogyasztható élelmiszerek, italok és égetett szeszes italok, dohányáru és egyéb termékek), valamint más, kizárólag a nemzetközi légiközlekedésben részt vevő légijármű üzemeltetésével vagy kiszolgálásával kapcsolatos vagy annak során használt cikkek a  viszonosság alapján mentesek a) az  Európai Unió nemzeti vagy helyi hatóságai által kivetett és b) nem a  nyújtott szolgáltatások költségén alapuló valamennyi importkorlátozás, vagyon- és tőkeadó, vám, közvetett jövedéki adó és hasonló díj és illeték alól, feltéve hogy e berendezések és készletek a légijármű fedélzetén maradnak. 2. Viszonossági alapon mentesek továbbá az e cikk (1) bekezdésében említett adók, vámok, díjak és egyéb terhek alól, a nyújtott szolgáltatás költségén alapuló díjak kivételével: a) az egyik szerződő fél területére bevitt vagy ott beszerzett, és a  másik szerződő fél nemzetközi légiközlekedésben részt vevő légi fuvarozójának a területet elhagyó légijárművén való felhasználás céljából a  légijármű fedélzetére – ésszerű mennyiségben – felvitt készletek, még abban az  esetben is, ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán használják, ahol azokat a fedélzetre felvitték; b) az egyik szerződő fél területére a  másik szerződő félnek a  nemzetközi légiközlekedésben üzemeltetett légijármű műszaki kiszolgálása, karbantartása vagy javítása céljából bevitt földi berendezései és pótalkatrészei (beleértve a hajtóműveket); c) az egyik szerződő fél területére a  másik szerződő fél nemzetközi légiközlekedésben részt vevő légi fuvarozójának légijárművén való felhasználás céljából bevitt vagy ott beszerzett üzemanyag, kenőanyagok és műszaki fogyóeszközök, még abban az esetben is, ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán használják, ahol azokat a fedélzetre felvitték; d) az egyik szerződő fél területére bevitt vagy ott beszerzett, a  szerződő felek vámjogszabályaiban előírt olyan nyomtatott anyagok, amelyeket a  másik szerződő fél nemzetközi légiközlekedésben részt vevő légi fuvarozójának a  területet elhagyó légijárművén való felhasználás céljából a  fedélzetre felvittek, még akkor is, ha ezeket a  készleteket a  repülés azon fél területére eső szakaszán használják, ahol azokat a  fedélzetre felvitték; valamint e) a repülőtereken és az árufuvarozási terminálokon alkalmazandó biztonsági és védelmi felszerelések. 3. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a  szerződő feleket abban, hogy a  területük két pontja között szolgáltatást nyújtó légi fuvarozók légijárműveiben történő felhasználásra szánt és a  területükön megkülönböztetéstől mentes alapon beszerzett üzemanyagokra adót, vámot, díjat vagy illetéket vessenek ki. Az  egyik fél területére történő belépéskor, ott tartózkodáskor, illetve onnan való távozáskor a  másik szerződő fél légi fuvarozói eleget tesznek az  ott hatályos, a  légijárművek üzemanyagának értékesítésére, beszállítására, és felhasználására vonatkozó törvényeknek és rendelkezéseknek. 4. A szerződő felek légi fuvarozói által üzemben tartott légijárműveken használt, az  e  cikk (1) és (2)  bekezdésében említett szokásos felszerelések, valamint a  fedélzeten szokásosan tárolt anyagok és készletek a másik szerződő fél területén csak az adott területen működő vámhatóságok jóváhagyásával rakodhatók ki, és azok újraexportálás vagy a vámszabályozásoknak megfelelő egyéb eltávolítás időpontjáig az említett hatóságok felügyelete alá helyezhetők. 5. Az e cikkben biztosított mentességek abban az esetben is igénybe vehetők, ha az egyik szerződő fél légi fuvarozói az  (1) és (2)  bekezdésben meghatározott tételeknek a  másik szerződő fél területére történő átszállítására vagy kölcsönzésére egy olyan légi fuvarozóval kötöttek szerződést, amely szintén élvezi a  másik szerződő fél által biztosított effajta mentességeket. 6. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a  feleket abban, hogy adót, vámot, díjat vagy illetéket vessenek ki az utasok részére értékesített, nem a fedélzeten történő fogyasztásra szánt árukra, a területükön belüli két olyan pont között üzemeltetett légi járat működtetésének egy szakasza során, ahol a beszállás vagy a kiszállás engedélyezett. 7. E megállapodás rendelkezései az  importot terhelő forgalmi adó kivételével nem érintik a  hozzáadottérték adó területét. Az uniós tagállamok és Izrael között a jövedelem és a tőke kettős adóztatásának elkerülése tekintetében hatályban lévő, vonatkozó egyezmények rendelkezéseit e megállapodás nem módosítja. 10. CIKK A repülőterek, valamint a légiközlekedési létesítmények és szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos egyéb terhek 1. Mindkét szerződő fél biztosítja, hogy az egyik fél díjszabásért felelős illetékes hatóságai vagy szervei által a másik szerződő fél légi fuvarozóira a  léginavigációs és légiforgalmi szolgáltatások igénybevételéért kivethető használati díjak költségarányosak és megkülönböztetéstől mentesek legyenek. A  másik szerződő fél légi fuvarozóira kivetett efféle használati díjakat semmilyen esetben sem lehet a  többi légi fuvarozó rendelkezésére álló legelőnyösebb feltételeknél kedvezőtlenebb feltételekkel kiszabni. 2. Mindkét szerződő fél biztosítja, hogy az  egyik szerződő fél díjszabásért felelős illetékes hatóságai vagy szervei által a  másik szerződő fél légi fuvarozóira a  repülőterek, a  légiközlekedés-védelmi és a  kapcsolódó berendezések és szolgáltatások igénybevételéért kivethető díjak indokolatlan megkülönböztetéstől mentesek és a  felhasználók csoportjai között méltányosan megosztottak legyenek. A  kiszabott használati díjak tükrözhetik – de nem haladhatják meg – a repülőtéren vagy a repülőtérrendszeren belül található megfelelő repülőtéri és légiközlekedésvédelmi berendezések és szolgáltatások biztosítása kapcsán a  díjszabásért felelős illetékes hatóságoknál vagy szerveknél felmerülő teljes költséget. Az  ilyen díjak tartalmazhatják az  eszközök értékcsökkenés utáni ésszerű megtérülését. A  díjszabás alá tartozó berendezéseket és szolgáltatásokat hatékony és gazdaságos módon kell biztosítani. A másik fél légi fuvarozóira kivetett ilyen használati díjakat semmilyen esetben sem lehet a bármely más légi fuvarozó számára a  díjak meghatározásakor rendelkezésre álló legelőnyösebb feltételeknél kedvezőtlenebb feltételekkel kiszabni. 3. A szerződő felek előmozdítják a  területükön a  díjszabásért felelős illetékes hatóságok vagy szervek és a  szolgáltatásokat és a  létesítményeket igénybe vevő légi fuvarozók és/vagy képviselőik közötti konzultációt, valamint arra ösztönzik a díjszabásért felelős illetékes hatóságokat vagy szerveket, hogy tájékoztassák a repülőterek felhasználóit vagy azok képviselőit, illetve egyesületeit a repülőtér-irányító szervezetek által az egyes repülőtereken kivetett díjak rendszerének vagy szintjének meghatározásához alapul szolgáló tényezőkről, mivel ezek az  információk szükségesek lehetnek a  díjak ésszerűségének e  cikk (1) és (2)  bekezdésének elveivel összhangban történő pontos vizsgálatához. A  szerződő felek a  díjszabásért felelős illetékes hatóságokat arra ösztönzik, hogy a  használati díjak módosítására irányuló minden javaslat esetében ésszerű időn belül értesítsék a  felhasználókat annak érdekében, hogy a  szóban forgó hatóságok vagy szervek a  módosítások végrehajtása előtt figyelembe vehessék a felhasználók véleményét. 4. A 23. cikk szerinti vitarendezési eljárás során egyik szerződő fél sem vonható felelősségre e cikk rendelkezéseinek megsértéséért, kivéve ha: a) elmulasztja a másik szerződő fél által kifogásolt díjak vagy gyakorlat ésszerű határidőn belüli felülvizsgálatát; vagy b) az  ilyen felülvizsgálatot követően elmulasztja a  hatáskörébe tartozó, e  cikkel összeegyeztethetetlen díjak vagy gyakorlat teljes körű rendezésére szolgáló intézkedések meghozatalát. 11. CIKK Díjszabás 1. A szerződő felek lehetővé teszik, hogy az árakat a légi fuvarozók a szabad és tisztességes verseny alapján szabadon állapítsák meg. 2. A szerződő felek nem követelik meg az árak bejelentését. 3. Az illetékes hatóságok többek között megvitathatják az esetleg jogtalan, ésszerűtlen vagy megkülönböztető jellegű árak kérdését. 12. CIKK Statisztikák 1. Mindkét szerződő fél hozzáférést biztosít a másik szerződő fél részére a nemzeti törvényekben és rendelkezésekben előírt statisztikákhoz, valamint – kérésre – az  e  megállapodás szerinti légi járatok üzemeltetésének felülvizsgálata céljából esetlegesen ésszerűen szükséges, rendelkezésre álló statisztikai információkhoz. 2. A szerződő felek a  22.  cikk szerinti vegyes bizottság keretében együttműködnek a  megállapodás szerinti légi szolgáltatások alakulásának nyomon követése céljából közöttük zajló statisztikai információcsere megkönnyítése érdekében. II. cím szabályozásI eGyüttműködés 13. CIKK A légiközlekedés biztonsága 1. A szerződő felek jogalkotó hatóságait megillető mérlegelési jogkör sérelme nélkül, a  szerződő felek szorosan együttműködnek a  légiközlekedés biztonsága terén, és törekszenek arra, hogy szabályaikat a  lehető legnagyobb mértékben összehangolják vagy egymás biztonsági követelményeit kölcsönösen elismerjék. A  vegyes bizottság – az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség segítségével – felügyeli az együttműködési folyamatot. 2. A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy vonatkozó jogszabályaik, szabályozásaik vagy eljárásaik megfeleljenek legalább a IV. melléklet A. részében meghatározott és a VI. mellékletben részletezett, a légiközlekedésre vonatkozó szabályozási követelményeknek és előírásoknak. 3. A szerződő felek illetékes hatóságai az  e  megállapodás szerinti légi szolgáltatások működtetése tekintetében érvényesnek ismerik el a  másik fél által kiadott vagy érvényesített és hatályban lévő légialkalmassági bizonyítványokat, képesítési bizonyítványokat és engedélyeket, feltéve, hogy az  e  bizonyítványokkal vagy engedélyekkel szemben támasztott követelmények legalább megegyeznek az  Egyezmény értelmében meghatározott minimumszabályokkal. Az  illetékes hatóságok azonban megtagadhatják a  más ilyen hatóságok által saját állampolgáraik számára kiállított vagy érvényesített képesítési bizonyítványoknak és engedélyeknek a területük feletti átrepülés tekintetében érvényesként való elismerését. 4. Bármelyik szerződő fél bármikor konzultációt kérhet a  másik szerződő fél által a  légiközlekedési berendezések, a  hajózó személyzet, a  légijárművek és azok üzemeltetésére vonatkozóan meghatározott biztonsági előírásokkal kapcsolatban. A konzultációkra a kérelem kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül kell sort keríteni. 5. Ha a konzultáció nyomán az egyik szerződő fél azt állapítja meg, hogy a (4) bekezdésben említett vonatkozásokban a  másik szerződő fél területén nem állnak ténylegesen fenn és nem kerülnek alkalmazásra olyan biztonsági követelmények, amelyek megfelelnek az  Egyezmény által mindenkor előírt követelményeknek, a  másik szerződő felet tájékoztatja e  megállapításáról és az  ICAO-standardoknak való megfeleléshez szükségesnek ítélt lépésekről. A másik szerződő fél a meghatározott időn belül végrehajtja a szükséges korrekciós intézkedéseket. 6. A szerződő felek biztosítják, hogy amennyiben az egyik szerződő fél által lajstromba vett olyan légijármű, amelynél felmerül az  Egyezmény alapján meghatározott nemzetközi légiközlekedés-biztonsági előírásoknak való meg nem felelés gyanúja, a  másik szerződő fél területén lévő, a  nemzetközi légi forgalom számára nyitott repülőtereken leszáll, azt az adott másik szerződő fél illetékes hatóságai által a fedélzeten vagy a légijármű körül elvégzendő földi ellenőrzésnek vetik alá a  légijármű és személyzete okmányainak, valamint a  légijármű és berendezései látható állapotának vizsgálata érdekében. 7. A szerződő felek illetékes hatóságai haladéktalanul megtehetnek minden megfelelő intézkedést, ha megállapítják, hogy egy légijármű, egy légijármű komponense vagy egy művelet: a) nem felel meg az Egyezmény értelmében megállapított minimumkövetelményeknek, vagy b) az Egyezmény 16.  cikkének (6)  bekezdésében említett ellenőrzés során súlyos aggodalomra ad okot a  tekintetben, hogy a  légijármű vagy a  légijármű üzemeltetése nem felel meg az  Egyezmény értelmében megállapított minimumszabályoknak, vagy c) komoly aggodalomra ad okot a  tekintetben, hogy az  Egyezmény értelmében megállapított minimumszabályok fenntartása és igazgatása nem valósul meg. 8. Amennyiben az  egyik szerződő fél illetékes hatóságai a  (7)  bekezdés szerinti intézkedést hoznak, arról – az intézkedés indokolásával együtt – haladéktalanul értesítik a másik szerződő fél illetékes hatóságait. 9. Amennyiben egy légiközlekedési művelet biztonságos végrehajtásához sürgős intézkedésre van szükség, mindkét szerződő fél fenntartja a jogot, hogy a másik fél egy vagy több légi fuvarozójának üzemeltetési engedélyét azonnal felfüggessze vagy módosítsa. 10. Amennyiben a  (7) vagy a  (9)  bekezdés alkalmazásában hozott intézkedéseket okafogyottá válásuk után nem szüntetik meg, a kérdést bármelyik szerződő fél a vegyes bizottság elé terjesztheti. 14. CIKK A légiközlekedés védelme 1. A szerződő felek megerősítik a  polgári légiközlekedés biztonságának a  jogellenes beavatkozási cselekményektől való megvédésére irányuló kölcsönös elkötelezettségüket, különösen pedig az  alábbiakból eredő kötelezettségeiket: az  egyezmény, a  légijárművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló, Tokióban, 1963. szeptember 14-én aláírt egyezmény, a  légijárművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, Hágában, 1970. december 16-án aláírt egyezmény, a  polgári légiközlekedés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, Montrealban, 1971. szeptember 23-án aláírt egyezmény, a  polgári légiközlekedést szolgáló nemzetközi repülőtereken elkövetett erőszakos jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, Montrealban, 1988. február 24-én aláírt jegyzőkönyv, amennyiben mindkét fél szerződő fele ezen egyezményeknek, valamint a polgári légiközlekedés biztonságára vonatkozó valamennyi egyéb olyan egyezmény és jegyzőkönyv, amelynek mindkét fél szerződő fele. 2. A szerződő felek megkeresés esetén minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a  polgári légijárművek jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények, és más, az  ilyen légijárművek, azok utasai és személyzete, valamint a  repülőterek és a  léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények, továbbá a polgári légiközlekedés védelme ellen irányuló bármilyen egyéb fenyegetés megelőzésében. 3. A szerződő felek az  egymással fenntartott kapcsolataikban az  ICAO által megállapított és az  egyezmény mellékleteiként meghatározott, a  légiközlekedés védelmére vonatkozó rendelkezésekkel és – azok alkalmazása esetén – a  szervezet által javasolt gyakorlattal összhangban cselekszenek, amennyiben e  védelmi rendelkezések a  felekre nézve alkalmazandók. Mindkét szerződő fél megköveteli, hogy a  területén bejegyzett légijárművek üzemben tartói, azok az  üzemben tartók, amelyek üzleti tevékenységének fő helye vagy állandó lakhelye a  területükön van, valamint a  területükön lévő repülőterek üzemeltetői legalább a  szóban forgó légiközlekedésvédelmi rendelkezéseknek megfelelően járjanak el. 4. Saját területén mindkét szerződő fél hatékony intézkedések megtételéről gondoskodik a  légijármű védelme, az  utasok és kézipoggyászuk átvizsgálása, valamint a  személyzetnek, a  rakománynak (a feladott poggyászt is beleértve) és a  légijárművön található készleteknek a  beszállás, illetve a  berakodás előtt és közben történő megfelelő ellenőrzése érdekében, továbbá gondoskodik arról, hogy ezek az intézkedések igazodjanak a fenyegetés mértékéhez. A  szerződő felek elfogadják, hogy légi fuvarozóik számára a  másik szerződő fél a  területére történő belépéshez, az  onnan való távozáshoz, illetve az  ott tartózkodáshoz előírhatja a  (3)  bekezdésben említett légiközlekedés-védelmi rendelkezések betartását. Ha bármelyik szerződő fél tudomására jut, hogy a másik szerződő fél területére érkező vagy onnan induló meghatározott járatra vagy járatok sorozatára konkrét fenyegetés irányul, erről haladéktalanul tájékoztatja a  másik szerződő felet, és a  konkrét fenyegetés figyelembevétele érdekében a (6) bekezdéssel összhangban speciális védelmi intézkedéseket hozhat. 5. A szerződő felek törekszenek egymás védelmi követelményeinek kölcsönös elismerésére. E célból olyan igazgatási rendelkezéseket állapítanak meg, amelyek lehetővé teszik a  meglévő vagy tervezett légiközlekedés-védelmi intézkedésekkel kapcsolatos konzultációkat, valamint a  szerződő felek által végrehajtott minőségellenőrzési intézkedésekre vonatkozó információk megosztását. A szerződő felek abban is kérhetik a másik együttműködését, hogy megállapítsák, a  másik szerződő fél egy adott védelmi intézkedése megfelel-e saját követelményeiknek. Az  értékelések eredményei alapján a  kérelmező szerződő fél határozhat úgy, hogy a  másik fél területén azonos szintű védelmi intézkedéseket alkalmaznak, és ezáltal az  átszálló utasok, poggyászaik és/vagy az  átrakandó rakomány a kérelmező fél területén mentesülhet az újabb vizsgálat alól. E határozatot közölni kell a másik szerződő féllel. 6. A szerződő felek jóindulattal bírálják el a  másik szerződő félnek az  egyes konkrét fenyegetésekkel szembeni különleges védelmi intézkedések megtételére irányuló kérelmét. A  szerződő felek az  általuk bevezetni kívánt minden olyan különleges védelmi intézkedésről, amelynek a megállapodás szerinti légiközlekedési szolgáltatásokra jelentős pénzügyi vagy működési kihatása lehet, előzetesen tájékoztatják a  másik szerződő felet, kivéve vészhelyzetben. Bármelyik szerződő fél kérheti, hogy az ilyen védelmi intézkedések megvitatása céljából üljön össze a megállapodás 22. cikkében (Vegyes bizottság) előírt vegyes bizottság. 7. A polgári légijármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ennek veszélye esetén, vagy a  polgári légijármű, annak utasai és személyzete, a  repülőterek vagy a  léginavigációs berendezések biztonsága elleni egyéb jogellenes cselekmény vagy ennek veszélye esetén a  szerződő felek segítséget nyújtanak egymásnak a  kommunikáció elősegítése és más, az  effajta cselekmények vagy veszélyek gyors és biztonságos megszüntetéséhez szükséges megfelelő intézkedések megtétele révén. 8. Mindegyik szerződő fél megtesz minden olyan intézkedést, amelyet ésszerűnek tart annak biztosítására, hogy a  területén a  földön tartózkodó és jogellenes hatalomba kerítés vagy egyéb jogellenes beavatkozás cselekményének kitett légijármű a földön maradjon, hacsak annak felszállását az emberi élet védelmére vonatkozó kényszerítő kötelezettség szükségessé nem teszi. Ilyen intézkedések meghozatalára lehetőleg kölcsönös konzultáció alapján kerül sor. 9. Amennyiben az egyik szerződő fél megalapozottan véli úgy, hogy a másik szerződő fél nem e cikk légiközlekedésvédelmi rendelkezéseinek megfelelően járt el, azonnali konzultációt kérhet a másik szerződő féltől. 10. A 4.  cikk sérelme nélkül, amennyiben a  kérelemtől számított tizenöt (15) napon belül nem sikerül kielégítő megegyezésre jutni, ez a tény alapul szolgálhat az érintett szerződő fél egy vagy több légi fuvarozója üzemeltetési engedélyének visszatartására, visszavonására, korlátozására, illetve feltételekhez kötésére. 11. Azonnali és különleges fenyegetés esetén az érintett szerződő fél a tizenöt (15) nap letelte előtt is hozhat átmeneti intézkedéseket. 12. A közlekedésvédelem érdekében szükséges azonnali intézkedések sérelme nélkül, a  szerződő felek megerősítik, hogy a  védelmi intézkedések mérlegelésekor értékelik a  légi járatok e  megállapodás szerinti működtetésére gyakorolt esetleges hátrányos gazdasági és működési hatásokat és – amennyiben azt jogszabály nem korlátozza – az  ilyen tényezőket figyelembe veszik annak meghatározásakor, hogy az  említett védelmi aggályok kezeléséhez milyen intézkedések szükségesek és megfelelőek. 13. A (10) vagy (11)  bekezdéssel összhangban hozott intézkedéseket meg kell szüntetni, amint a  másik szerződő fél teljesíti e cikk rendelkezéseit. 14. E cikk ellenére a szerződő felek egyetértenek abban, hogy egyikük sem kötelezhető olyan információk felfedésére, amelyek a szerződő felek nemzetbiztonsági érdekeit sértenék. 15. CIKK Légiforgalmi szolgáltatás 1. A szerződő felek szorosan együttműködnek a  légiforgalmi szolgáltatás terén annak érdekében, hogy az  általános légi forgalmi biztonság és hatékonyság fokozása, a  kapacitások optimalizálása és a  késések csökkentése céljából az  egységes európai égboltot Izraelre is ki lehessen terjeszteni, Izrael ennek érdekében megfigyelőként részt vesz az  egységes európai égbolttal foglalkozó bizottság munkájában. A  vegyes bizottság figyelemmel kíséri az együttműködési folyamatot. 2. Annak érdekében, hogy a  felek a  területükön leegyszerűsítsék az  egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok alkalmazását: a) Izrael megteszi a szükséges intézkedéseket a légiforgalmi szolgáltatás intézményi struktúráinak az egységes európai égbolthoz való igazítása érdekében, különös tekintettel a  léginavigációs szolgáltatóktól legalább működésükben független, illetékes nemzeti felügyeleti szervek létrehozására; valamint b) az Európai Unió bevonja Izraelt az  egységes európai égbolthoz kapcsolódó léginavigációs szolgálatok, a  légtér és az  interoperabilitás területét érintő főbb operatív kezdeményezésekbe, elsősorban a SESAR-program megfelelő koordinálása révén. 3. a) A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy vonatkozó jogszabályaik, szabályozásaik vagy eljárásaik megfeleljenek legalább a  IV.  melléklet B. részének A. szakaszában meghatározott és a  VI.  mellékletben részletezett, a légiközlekedésre vonatkozó szabályozási követelményeknek és előírásoknak. b) A szerződő felek törekszenek arra, hogy a  IV.  melléklet B. részének B. szakaszában meghatározott és a  VI.  mellékletben részletezett, európai uniós szabályozási követelményekkel és előírásokkal összhangban járja …