a repeszhatás és a légnyomás elleni biztonsági távolságon túl vagy védett helyen kell kialakítani. A robbantóállomáson a robbantás tartama alatt csak a robbantómester engedélyével lehet tartózkodni.
\n
(12)A következő munkákat csak robbantómester végezheti: a) robbanóanyag átvétele,
\n
b)robbanóanyag kézi szállításának irányítása, felügyelete, c) robbanóanyag tárolási helyének kijelölése a munkahelyen,
\n
d)indítótöltény elkészítése, e) robbanózsinór előkészítése és összekötése,
\n
f)gyújtózsinór vagy robbanózsinór gyutaccsal való felszerelése, g) robbantószerkezet összeszerelése, szétszerelése,
\n
h)túlnyomásos légtérben végzett robbantás, valamint meleg anyagok robbantása során a robbantótöltet elkészítése, elhelyezése és fojtása, i) külszíni robbantásnál az indítótöltény elhelyezése,
\n
j)robbantóhálózat kialakítása, ellenőrzése, robbantógépre kapcsolása, k) robbantógép működőképességének ellenőrzése,
\n
l)a robbantógép működtetése, m) megállt töltet hatástalanítása,
\n
n)robbanóanyag megsemmisítése. (13) A robbantási munkával kapcsolatos, a (10) bekezdésben meg nem határozott tevékenységet – robbantómester jelenlétében – a feladatra kioktatott robbantási segéderő is végezheti. Arról, hogy a robbantási segéderő feladatát megértette-e visszakérdezéssel meg kell győződni. (14) A robbantási segéderő csak a következő robbantási műveletek végzésével bízható meg:
\n
a)a robbanóanyag kézi szállítása, b) a robbantási jel leadása,
\n
c)a robbanóanyag és a robbanótöltet elhelyezése, töltése, a robbanó töltet elkészítése és elhelyezése, a fekete lőpor töltet elkészítése kivételével, d) a fojtás elkészítése, e) a kötöző vezeték és gyújtó vezeték lefektetése, a robbantó vezetékek összekötése, a gyújtócsövek csatlakoztatása, f) segítség a megállt töltet hatástalanításánál, g) segítség a robbanóanyag és a gyutacs megsemmisítésénél.
\n
(15)Ha ugyanazon robbantásnál több robbantómester tevékenykedik az egyik robbantómestert a munka irányítójának kell kijelölni. A robbanóanyag átvétele felhasználásra 72. § (1) Robbanóanyagot csak a robbantásvezető által megbízott, átvételre jogosult robbantómesternek lehet kiadni vagy átadni. (2) Átvételkor vagy az eredeti csomagolású robbanóanyag csomagolásának felbontásakor a robbantómester köteles a robbanóanyag mennyiségét ellenőrizni. A többletről vagy a hiányról a robbantásvezető számára haladéktalanul jelentést kell tenni. (3) A robbanóanyag átvételére jogosult robbantómestereket a robbantásvezető által hitelesített, sorszámozott és oldalanként számozott Robbanóanyag-felhasználási könyvvel kell ellátni. (4) A robbantómester köteles
\n
a)a robbanóanyag átvételét az átadó személy által vezetett nyilvántartásban aláírásával igazolni,
\n
b)Robbanóanyag-felhasználási könyvébe az átvett robbanóanyag megnevezését és mennyiségét bejegyezni, és azt az átadó személlyel igazoltatni, c) a robbantás helyét és időpontját (év, hó, nap, óra, perc), valamint az egyidejűleg felhasználásra kerülő robbanóanyag mennyiségét a robbantás kezdete előtt a Robbanóanyag-felhasználási könyvbe bejegyezni.
\n
(5)A nyilvántartást golyóstollal kell vezetni, a bejegyzést átírással megváltoztatni tilos. A téves bejegyzést egyszeri áthúzással kell törölni. (6) A Robbanóanyag-felhasználási könyvet a használatból való kivonás után három hónapig meg kell őrizni.
\n
(7)A robbantás helyszínén a felhasználásra kerülő robbanóanyagot szemrevételezéssel ellenőrizni kell. A nem megfelelő robbanóanyagot vissza kell adni a robbanóanyag-raktárba. A robbantótöltet elkészítése és fojtása
\n
73. §(1) Az indítótöltényt elkészíteni, a robbantószerkezetet összeszerelni, gyújtózsinórt vagy robbanózsinórt gyutaccsal
\n
felszerelni csak a felhasználás helyén, közvetlenül elhelyezésük előtt szabad.
\n
(2)A robbantótöltet elkészítéséhez és fojtásához mechanikai hatásra szikrát adó fémből készült eszközt nem lehet használni. (3) Lőzsákba lyukat fúrni nem lehet. Töltés előtt a fúrólyukat a törmeléktől meg kell tisztítani.
\n
(4)A fúrólyuk RTE szerinti telepítését, kiképzését, a robbanóanyag elhelyezésének akadálymentességét a robbantómester töltés előtt köteles ellenőrizni. A fúrólyukban megszorult indítótöltényt nem lehet továbbítani vagy kihúzni. (5) Robbanóanyag csak a gyártó által megadott használati feltételek mellett alkalmazható.
\n
(6)Emelkedő irányú fúrólyukban elhelyezett robbanóanyag visszacsúszását vagy kiesését meg kell akadályozni.
\n
(7)Leeresztés esetén az indítótöltényben, a robbantószerkezetben a gyutacsot kihúzódás ellen rögzíteni kell. Az 1 kg-nál nagyobb tömegű indítótöltényt, robbantószerkezetet nem lehet a gyutacs vezetékénél, a gyújtózsinórnál vagy a robbanózsinórnál fogva leereszteni. (8) A gyújtózsinórt, robbanózsinórt vagy gyutacsot vezetékénél fogva nem lehet az indítótöltényből kihúzni, kirántani.
\n
(9)A fojtásnak a robbantótöltettel érintkező részét döngölni nem lehet. Közvetlenül a töltetre darabos anyagot szórni nem lehet. Robbantás gyújtózsinórral 74. § (1) A gyújtózsinór felhasználásra kerülő végét az ép lőportöltetig kell levágni.
\n
(2)A gyutacshüvely peremét erre a célra kialakított gyutacsfogóval kell a gyújtózsinórra szorítani.
\n
(3)A gyújtózsinór hosszát az égésidő figyelembevételével kell megválasztani úgy, hogy a robbanásig elegendő idő maradjon a védett helyre való távozásra. (4) Több gyújtózsinór egy sorozatban való gyújtása esetén hosszúságukat úgy kell megválasztani, a gyújtózsinórok meggyújtásához annyi személyt kell beosztani, hogy az első gyújtózsinór meggyújtása után elegendő idő maradjon a hátralevő valamennyi gyújtózsinór meggyújtására és a védett helyre való távozásra.
\n
(5)1 m-nél rövidebb vagy 4 m-nél hosszabb gyújtózsinórt nem lehet használni, kivéve a jégrobbantásnál alkalmazott dobótöltet esetét. (6) Az indítótöltényt a fúrólyukba utolsóként kell elhelyezni.
\n
(7)A gyújtózsinórt megtörni, toldani vagy az indítótöltény köré tekerni nem lehet.
\n
(8)A fúrólyukból legalább 20 cm hosszú gyújtózsinór-darabnak ki kell állnia.
\n
(9)A gyújtózsinórt úgy kell vezetni, hogy egyes pontjai egymáshoz vagy a szomszédos gyújtózsinórhoz 10 cm-nél közelebb ne kerüljenek. (10) Lőportöltet esetén a gyújtózsinórt vagy a villamos izzógyújtót úgy kell a töltetben elhelyezni, hogy szúrólángja vagy gyúelegye a lőport közvetlenül érje. (11) Gyújtózsinórt szúrólángot adó gyújtóeszközzel kell meggyújtani.
\n
(12)Gyújtózsinóros indítás más indítási módszerrel együtt nem alkalmazható.
\n
Robbantás robbanózsinórral 75. § (1) Robbanózsinórt tengelyére merőlegesen, éles késsel, sima keményfa alátéten lehet elvágni. A robbanózsinór töltetének kiszóródását meg kell akadályozni. (2) Robbanózsinórt robbanóanyag-töltényhez vagy robbanózsinórhoz legalább 10 cm hosszú átfedéssel kell szerelni.
\n
Fémburkolatú robbanózsinórok toldásához összekötőhüvelyt kell használni. (3) A robbanózsinórt törés nélkül, úgy kell vezetni, hogy egyes szakaszai egymás vagy szomszédos robbanózsinór biztonságos működését ne zavarja. (4) A robbanózsinórt villamos vagy nem-elektromos rendszerű gyutaccsal kell indítani.
\n
(5)A gyutacsnak teljes hosszában szorosan érintkeznie kell az indítandó robbanózsinórral. A gyutacsot elmozdulás ellen biztosítani lell, vagy tengelyirányú szerelés esetén összekötőhüvelyt kell használni.
\n
Robbantás villamos gyutaccsal 76. § (1) A robbantógép működőképességét használata előtt a kezelési utasításban előírt módszerrel ellenőrizni kell.
\n
(2)Villamos gyutacs indításához csak olyan robbantógépet szabad használni, amelyen az évenkénti időszakos biztonsági felülvizsgálatot elvégezték, a megfelelőségét igazoló tanúsítvány rendelkezésre áll, kifogástalanul működik, valamint alkalmas az indításhoz szükséges energia kibocsátására. 77. § (1) A robbantó hálózatot műszerrel kell ellenőrizni.
\n
(2)Soros kapcsolás esetén a) a robbantóhálózat összellenállását ki kell számítani, és ha az a robbantógép terhelhetőségének 80%-át eléri, tényleges ellenállását ellenőrző műszerrel meg kell mérni, b) a robbantóhálózat összellenállását úgy kell kialakítani, hogy az ne legyen nagyobb, mint a robbantógép ohmban feltüntetett terhelhetősége. (3) Párhuzamos kapcsolás esetén csak olyan villamos gyutacsokat lehet használni, amelyeknek összellenállását előzetesen ellenőrizték. (4) Vegyes kapcsolás esetén a párhuzamos részáramkörök ellenállását ellenőrző műszerrel meg kell mérni, és az egyes részáramkörök ellenállását ki kell egyenlíteni. (5) Párhuzamos és vegyes kapcsolás esetén az RTE kidolgozása során
\n
a)számítással ellenőrizni kell, hogy a gyutacsok indításához az előírt fajlagos energia biztosított-e,
\n
b)az egyes gyutacsok vagy részáramkörök ellenállásaként a legnagyobb ellenállású gyutacs vagy részáramkör ellenállását kell figyelembe venni. (6) A robbantóhálózat vagy a részáramkörök ellenállásának mérését csak a robbantóállomáson szabad elvégezni.
\n
(7)Párhuzamos kapcsolás esetén csak olyan villamos gyutacsokat lehet használni, amelyek megfelelőségét előzetesen ellenállásméréssel ellenőrizték. (8) Vegyes kapcsolás esetén a párhuzamos részáramkörök ellenállásainak kiegyenlítéséről gondoskodni kell oly módon, hogy a részáramkörök ellenállásainak eltérése a számított párhuzamos részáramkör ellenállás értékének legfeljebb 10%-a lehet. (9) A gyutacsvezeték rövidre zárását megszüntetni, vagy a teljes hosszában szigetelt gyutacsvezeték végéről a szigetelést eltávolítani csak közvetlenül a gyutacsvezetékek összekapcsolása, meghosszabbítása vagy robbantóvezetékhez való csatlakoztatása előtt szabad. (10) A robbantási munka tartamára a robbantóhálózat 10 m-es körzetén belül található nem burkolt, szigeteletlen villamos vezetéket feszültségmentesíteni kell. (11) A gyutacsvezeték-tekercset hurokképződés nélkül kell szétbontani. Szétbontás közben a gyutacsvezeték befogásának helyét húzó igénybevételnek kitenni nem lehet. (12) Ha több gyutacsot helyeznek egy robbantótöltetbe, az azonos színű gyutacsvezeték-párokat a szétbontás előtt megkülönböztethetően meg kell jelölni. (13) Egy töltési térben különböző időzítésű gyutacsot nem lehet használni.
\n
(14)Robbantóhálózat kialakításához csak azonos érzékenységű (fajlagos energiaigényű) villamos gyutacsok alkalmazhatók. 78. § (1) A gyutacsvezetéket robbantóvezetékkel vagy egy darabból álló gyári gyutacsvezetékkel szabad meghosszabbítani úgy, hogy a vezetékek összekötése követhető és áttekinthető legyen.
\n
(2)A gyutacsvezeték, a robbantóvezeték, valamint ezek közös kötési helyeit szigetelni kell, vagy úgy kell elrendezni, hogy egymással vagy vezetőképes anyaggal ne érintkezhessenek. (3) A robbantómester köteles a gyutacsok összekapcsolásának és a kötési helyek szigetelésének, elrendezésének megfelelőségét ellenőrizni. (4) Robbantóvezetékként sodrott, réz erű, a robbantógép csúcsfeszültségének megfelelő szigetelésű vezetéket lehet használni. (5) A nem állandó beépítésű robbantóvezetéket a robbantás kezdetéig és a robbantás befejezésétől kezdve dobra csévélve, végeit a robbantógépre vagy a csatlakozó robbantóvezetékre való kapcsolásig rövidre zártan kell tartani.
\n
A rövidre zárás kötelezettsége nem vonatkozik az alumíniumkohókban, valamint a rádióadó, televízióadó, radarállomás 2 km-es körzetében végzett robbantásra. (6) Az állandó beépítésű csatlakozó robbantóvezeték a robbantás helyét legfeljebb 50 m távolságra közelítheti meg.
\n
Az ilyen vezetéket más célra nem lehet használni.
\n
(7)A robbantóvezetéket csak akkor lehet a robbantó hálózathoz csatlakoztatni, ha a gyutacsok összekapcsolása már megtörtént. (8) A robbantóvezetéket robbantómester felügyelete mellett, a töltetektől a robbantóállomás felé haladóan kell fektetni.
\n
(9)A robbantóvezetéket úgy kell fektetni, hogy feszültség alatt álló villamos berendezéssel ne érintkezhessen.
\n
(10)Robbantóvezeték hosszabbítása esetén a kötési helyeket megfelelően szigetelni kell.
\n
(11)Fektetéskor szemrevételezéssel ellenőrizni kell a robbantóvezeték burkolatát, szigetelését. Sérült robbantóvezeték nem használható. 79. § (1) A robbantógépet csak a robbantóállomáson – az indítás tartamára – lehet a robbantóvezetékhez kapcsolni.
\n
(2)A robbantógépet csak robbantásvezető vagy robbantómester működtetheti.
\n
(3)Villamos gyutaccsal való robbantás esetén, ha a robbantógép működtetésekor a robbanás nem következett be, a robbantásvezető vagy a robbantómester köteles a robbantóvezetéket a robbantógépről leválasztani és a robbanás elmaradásának okát megállapítani. Robbantás nem elektromos gyutaccsal 80. § (1) Egy fúrólyukban csak azonos fajtájú gyutacs használható, több gyutaccsal való indítás szükségessége esetén a fúrólyukban különböző késleltetés is alkalmazható az eltérő hosszúságú nem elektromos vezetékekből adódó késleltetések figyelembevételével. (2) A gyutacs vezetéket a fúrólyukban toldani nem lehet.
\n
(3)A nem elektromos vezetéket éles késsel, a tengelyére merőlegesen kell elvágni.
\n
(4)A nem elektromos hálózat villamos gyutaccsal történő indítása esetén a villamos gyutacs teljes hosszában, szorosan, elmozdulás-mentesen kell érintkeznie az indítandó vezetékkel. (5) A robbantási munka tartama alatt biztosítani kell, hogy a robbantóhálózatot csak a robbantómester tudja indítani.
\n
(6)A gyutacsvezeték-tekercset hurokképződés nélkül kell szétbontani. Szétbontás közben a gyutacsvezeték befogásának helyét húzó igénybevételnek kitenni nem lehet. Várakozási idő és ellenőrzés robbantás után
\n
81. §(1) Robbantás után a várakozási idő elteltével lehet a robbantás helyére visszamenni
\n
(2)A várakozási idő meleg anyagban megállt töltet esetén legalább 60 perc, továbbá ha gyújtózsinóros robbantáskor az indított töltetek felrobbanása a robbanások száma alapján kétséget kizáróan nem volt megállapítható, a töltet elsodródott vagy megállt – a katasztrófavédelmi jellegű robbantási feladatok kivételével – legalább 30 perc.
\n
A várakozási idő alatt védett helyen kell tartózkodni.
\n
(3)A várakozási időt a robbantást végző mérni köteles.
\n
(4)A robbantást követően – közvetlenül a várakozási idő eltelte után – a robbantást végző vagy a töltetek telepítését és nagyságát ismerő robbantómester köteles a robbantás sikerességéről meggyőződni, az esetleges robbanóanyag maradványt összegyűjteni és nyilvántartásba venni. Megállt töltet 82. § (1) Megállt töltet esetén a robbantást végző robbantómesternek vagy a robbantásvezetőnek kell megállapítania a megállt töltet helyét és végeznie a hatástalanítást.
\n
(2)A hatástalanítás után meg kell győződni annak sikerességéről.
\n
(3)A megállt töltetek indítása kisebb sorozatokban vagy egyenként is megkísérelhető, ha a teljes sorozat felrobbantása ellenőrzött vagy másik robbantóvezetékkel és robbantógéppel sem sikerült.
\n
(4)A biztonságosan hozzáférhető vagy hozzáférhetővé tehető (különösen töltet kimosatása, homokfojtás kifúvatása, jégrobbantó töltet visszahúzása) megállt töltet szabad kézzel eltávolítható vagy újabb indítótölténnyel hatástalanítható. (5) A fúrólyukban megállt töltetet 60 mm-nél kisebb átmérőjű vagy 5 m-nél rövidebb fúrólyukkal 30 cm-re, egyéb méretű fúrólyukkal 1 m-re szabad megközelíteni. (6) A fojtást szerszámmal vagy fúrással eltávolítani nem lehet.
\n
(7)Ha a megállt töltet hatástalanítása nem sikerült, a robbantómester köteles
\n
a)gondoskodni a megállt töltet őrzéséről, intézkedni arról, hogy az általa meghatározott körzetben senki ne tartózkodjék, valamint jelentést tenni a robbantásvezetőnek, b) a hatástalanítást a helyszínen irányítani.
\n
Robbanóanyagok ellenőrző vizsgálata 83. § (1) A nem megfelelő, a lejárt szavatossági idejű robbanóanyagot felhasználni nem lehet.
\n
(2)A villamos gyutacs összellenállásának ellenőrzését a robbantásvezető által erre a célra kijelölt és berendezett helyen, valamint műszerrel kell végezni. (3) Tárolóban, tárolókamrában, tárolótérben, raktárhelyiségben és ezek előterében gyutacsellenőrzést nem lehet végezni. (4) Az ellenőrzés helyiségében (térségében) a vizsgálat tartama alatt legfeljebb 1500 db gyutacsot lehet tartani, egyéb robbanóanyagot nem lehet elhelyezni. (5) Az ellenőrző vizsgálat helyiségét úgy kell berendezni, valamint az ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az ellenőrzött gyutacs esetleges felrobbanása személy sérülését ne okozhassa, és az ott tartott gyutacsok felrobbanása kizárt legyen.
\n
(6)Ellenőrző vizsgálattal csak a robbantásvezető által kioktatott személyt lehet megbízni.
\n
(7)Az ellenőrzést végző személyek részére szolgálati utasítást kell kiadni, amelynek tartalmaznia kell az ellenőrző vizsgálat módját és rendjét, a gyutacsok előírt összellenállását, az ellenőrzött gyutacsok tárolásának nyilvántartásának rendjét.
\n
Robbantás földalatti térségben 84. § (1) Robbanóanyag, valamint tűz- vagy robbanásveszélyes egyéb anyag tárolására használt raktártól számított 30 m távolságon belül nem lehet robbantani. (2) Álló- vagy folyóvíz medre, víztároló vagy -tározó alatt végzett robbantás esetén a föld alatti térség (a továbbiakban: bányatérség) feletti rétegek vastagságának és minőségének figyelembevételével kell a robbantást tervezni.
\n
(3)Az indítótöltény elkészítését megkezdeni vagy folytatni nem lehet, ha a robbantás elvégzésének biztonságát befolyásoló körülményt észlelnek vagy ilyennel számolni kell. (4) Az indítótöltényt közvetlenül a robbantólyukba történő betöltés előtt kell elkészíteni.
\n
(5)Szellőztetési üzemzavar alatt – az üzemzavarral érintett bányatérségben – nem lehet robbantani.
\n
85. §(1) Védett helyként nem jelölhető ki
\n
a)a robbantás helyéhez csatlakozó egyenes vágat (akna) első 100 m-es szakasza, frontfejtésben a robbantás helyének 30 m-es körzete, egyéb esetben a robbantás helyének 50 m-es körzete,
\n
b)olyan hely, ahol a levegő mérgezőgáz-tartalma a robbantás következtében a megengedett érték fölé emelkedhet.
\n
(2)A robbantás helyéhez csatlakozó egyenes vágat 100 m-en túli szakasza védett helyként csak mesterséges védettség esetén jelölhető ki. (3) A várakozási idő helyességét a robbantásvezető által meghatározott időközönként ellenőrizni kell. Az ellenőrzéskor
\n
–a megengedett legnagyobb robbanóanyag-mennyiség egyidejű robbantása mellett – a levegő mérgezőgáz-tartalmát méréssel kell meghatározni. 86. § (1) A töltetet fojtani kell.
\n
(2)Fojtásként nem lehet éghető anyagot használni. (3) Egymáshoz 15 m-nél közelebb eső bányatérségek bármelyikében történő robbantás esetén a szomszédos bányatérségben való tartózkodásra a robbantás helyére vonatkozó rendelkezéseket kell megtartani.
\n
(4)Egymás felé haladó munkahelyeken (ellenvájvégek) egyidejűleg nem lehet robbantani, ha azok egymást 15 m-re megközelítették. (5) Meddőkőzetben végzett robbantás esetén a robbantás helyéhez 80 m-nél közelebb eső, széntelepben hajtott gurítói munkahelyről a robbantás kezdetétől a robbantás befejezéséig a dolgozókat ki kell vonni.
\n
(6)Gondoskodni kell arról, hogy a (3)–(5) bekezdés rendelkezéseinek megtartásához szükséges adatokról az érintett robbantómesterek kellő időben tájékoztatást kapjanak. (7) Az egyidejűleg robbantott rátett töltetek együttes tömege legfeljebb 1 kg, érctömb darabolása esetén 10 kg lehet.
\n
(8)Biztosítószerkezet kirablására irányuló robbantás esetén csak azonos időzítési fokozatú gyutacsokat lehet használni.
\n
(9)Aknamélyítésnél csak olyan villamos gyutacsot lehet használni, amelynek megfelelőségét előzetesen ellenállásméréssel ellenőrizték. Kiegészítő előírások sújtólégveszélyes bányákra 87. § (1) Sújtóléges bányában
\n
a)ha a robbantás helyének 3 m-es körzetében vagy a robbantóállomáson a főte alatt 30 cm-ben a levegő metántartalma az 1 V/V%-ot meghaladja, b) ha a robbanótöltet 3 m-es körzetében ellenőrizhetetlen levegőösszetételű üreg van vagy ilyennel számolni kell,
\n
c)fejtésben omlasztással egyidejűleg, d) döntőgurítóban vagy bunkerben, ha abban szenet tárolnak, nem lehet robbantani. (2) Abban az I. osztályú sújtóléges bányában, ahol a sújtólégveszélyességi osztályba sorolás és a besorolás felülvizsgálata során a fajlagos metán-fejlődés eléri az 1,00 m3 CH4/t-t, a bánya „b” fokozatú bányatérségeiben, a II. és III. osztályú sújtóléges bányában, valamint a fokozottan szénporrobbanás-veszélyes bányában – a 83. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – csak sújtólégbiztos robbantást lehet végezni, csak sújtólégbiztos robbanóanyagot, robbantógépet, ellenőrző műszert lehet használni. A sújtólégbiztos robbantás alkalmazására az I. osztályú sújtóléges bányák esetén
\n
–a mérések alapján – a felelős műszaki vezető köteles intézkedni.
\n
(3)Nem kell sújtólégbiztos robbanóanyagot használni a II. és III. osztályú sújtóléges és a fokozottan szénporrobbanás-veszélyes bánya meddő kőzetben hajtott nem sújtólégveszélyes és nem szénporrobbanás-veszélyes bányatérségben, ha arra a robbantásvezető írásban engedélyt adott.
\n
(4)A III. osztályú sújtóléges bánya szénomlasztásos fejtésében, valamint 30°-nál nagyobb dőléssel felfelé szénben hajtott bányatérségében csak kiürített légosztály mellett lehet robbantani. (5) A II. és III. osztályú sújtóléges bányában gyutacsot és robbanóanyagot ugyanabban a hordládában együtt szállítani és tárolni nem lehet. A gyutacsot és robbanóanyagot tartalmazó hordládákat egymástól legalább 1 m távolságban kell tartani. (6) A robbantás helyén töltetet elhelyezni, azt elhagyni, továbbá a robbantóállomáson robbantóhálózatot az ellenőrző műszerrel vagy a robbantógéppel összekapcsolni csak akkor lehet, ha a robbantómester előzetesen ellenőrzése során a levegő metántartalma nem haladta meg az 1,00%V/V-ot.
\n
(7)Ahol csak sújtólégbiztos robbanóanyagot lehet használni, ott
\n
a)a fúrólyukat úgy kell telepíteni, hogy a robbantótöltet és a legközelebbi szabad felület vagy fúrólyuk közötti távolság szénben legalább 50 cm, meddőben legalább 30 cm legyen,
\n
b)a fúrólyuk átmérője legfeljebb 10 mm-rel haladhatja meg a használt robbanóanyag-töltény átmérőjét,
\n
c)az indítótöltényt a fúrólyuk szájától számítva elsőként vagy másodikként kell elhelyezni úgy, hogy a gyutacs talpa a fúrólyuk talpa felé nézzen, d) a töltényeket szorosan kell egymáshoz illeszteni,
\n
e)kombinált (víz és agyag vagy víz és homok) fojtást kell használni, és a vízfojtást közvetlenül a töltetre kell helyezni,
\n
f)a vízfojtás hosszának legalább 25 cm-nek, az agyag- vagy homokfojtás hosszának legalább 25 cm-nek kell lennie,
\n
g)sűrített levegővel végzett homokfojtás esetén a homok nyirkos, kézi nyomásra összetapadó legyen,
\n
h)több töltet egyidejű indítása esetén az elsőként és az utolsóként robbanó villamos gyutacs névleges időzítése között a különbség legfeljebb 120 ms lehet, i) rátett töltetet alkalmazni nem lehet,
\n
j)védett hely frontfejtésben nem jelölhető ki, k) főteprovokálás esetén a robbantóállomást a behúzó vágatban, a fejtés homlokától legalább 150 m távolságban kell kijelölni, továbbá a robbantóállomás és a fejtés közötti vágatba robbanásfojtó zárat kell beépíteni.
\n
(8)A II. osztályú sújtólégveszélyes bányában végzett főteprovokáláskor a fejtési légosztály kihúzó légáramában személyek nem tartózkodhatnak. A III. osztályú sújtóléges bányában a főteprovokálást kiürített légosztály mellett kell végezni. Kiegészítő előírások szénporrobbanás-veszélyes bányákra 88. § (1) Nem lehet robbantani
\n
a)rátett töltettel, b) döntőgurítóban, bunkerban, ha abban szenet tárolnak vagy leülepedett szénpor van.
\n
(2)Szénben kombinált fojtást kell alkalmazni. A ködzár alkalmazása csak kiegészítő védelem lehet. A kombinált fojtásra a 87. § (6) bekezdése az irányadó. (3) A III. osztályú sújtólég-, és szénporrobbanás-veszélyes bánya fejtésében csak előzetes szénfal-átnedvesítést követően szabad robbantani. Kiegészítő előírás metángázkitörés-veszélyes bányára 89. § A metángázkitörés-veszélyes bányára a III. osztályú sújtóléges bányára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
\n
Provokációs robbantás 90. § (1) A robbantólyukaknak a jövesztési fogásmélységnél legalább 0,5 m-rel hosszabbaknak kell lenniük.
\n
A robbantólyukakat lehetőleg a vágatkontúron kell telepíteni úgy, hogy számuk a kitörési szelvényre vonatkoztatva meddőkőzetben m2-enként legalább 1 db legyen. (2) Szénben robbantólyukat csak forgatva működő fúrógéppel lehet fúrni.
\n
(3)A robbantáshoz sújtólégbiztos robbanóanyagot kell használni. Az elsőként és az utolsóként robbanó töltet robbanási ideje közti különbség legfeljebb 300 ms lehet. A felhasználásra kerülő gyutacs összellenállását előzetesen ellenőrizni kell. (4) A robbantáshoz fel nem használt fúrólyukat a jövesztési fogásmélységnél legalább 0,5 m-rel hosszabban be kell tömni a robbantótöltetek elkészítése előtt. 91. § (1) A provokációs robbantás által védett vágatszakaszt a robbantólyukak hosszúsága, a robbantó töltetek összmennyisége és a kőzetviszonyok figyelembevételével a provokációs robbantás technológiai előírásában meg kell határozni. E rendelkezés szempontjából védett vágatpontnak azt a vágatszakaszt kell tekinteni, amely további provokációs robbantás nélkül kihajtható. (2) Ha a provokációs robbantással egyidejűleg jövesztő robbantást is végeznek, a teljes szelvényt egyszerre kell robbantani, és valamennyi töltetet egyidejűleg kell indítani. Ebben az esetben a provokációs robbantás robbantólyukainak töltetét indító gyutacsok a jövesztő robbantásnál használt utolsó fokozat gyutacsaival azonos fokozatúak. Az elsőként és utolsóként robbanó villamos gyutacs névleges időzítése között a különbség 300 ms-nál nagyobb nem lehet. A provokációs robbantáskor valamennyi töltetet egyenes indítással (a lyuk szájától számított elsőként vagy másodikként elhelyezett indítótölténnyel) kell indítani. 92. § (1) A robbantást csak akkor lehet végrehajtani, ha a gázkitörésveszélyes bányatérségben a robbantómester előzetes meggyőződése vagy a felügyeleti személytől kapott értesítés szerint
\n
a)senki sem tartózkodik, b) a légvezetési berendezések állapota az előírásoknak megfelel,
\n
c)a villamosberendezéseket – „ia” gyújtószikramentes osztályú vagy túlnyomásos szellőzésű gép, készülék, valamint az aknaszállítás jelzőberendezése kivételével – feszültségmentesítették, d) nyílt tűz nincs (a robbantás helyének 150 m-es körzetében legátolt és el nem oltott tüzet e rendelkezés szempontjából nyílt tűznek kell tekinteni). (2) A robbantás tartamára a kiürített bányatérségekhez vezető vágat bejáratához – a gázkitörésveszélyes bányatérségen kívül – őrt kell állítani. (3) Ha ugyanabban a légosztályban több munkahelyen nem egyidejűleg kerül sor a provokációs robbantásra, akkor azokat a légáram irányával ellentétes irányban haladó sorrendben, az egyes robbantásokra előírt várakozási idő eltelte és az ellenőrzés elvégzése után lehet elvégezni. (4) A robbantás tartama alatt egy aknaszállító gépet üzemben kell tartani, és arra a szintre kell kapcsolni, ahol a provokációs robbantást végzik. (5) A provokációs robbantás helyét és időpontját a felügyeleti személyek előtt ismertetni kell.
\n
(6)A robbantóállomást a felelős műszaki vezető jelöli ki. A robbantóállomást gázkitörésveszélyes bányatérségen kívül, a behúzó légáramban kell kijelölni. A robbantóállomáson légzőhelyet kell kialakítani. A légzőhelyen – veszély esetére – a levegőt sűrített levegős csőhálózat útján vagy palackokból kell biztosítani.
\n
(7)A robbantóállomáson csak a robbantómester és a műszakvezető vájár tartózkodhat. Más személynek a robbantóállomást 50 m-nél kisebb távolságra megközelíteni nem lehet.
\n
(8)A töltetek felrobbanása után a robbantómester a műszakvezető vájár jelenlétében a robbantási technológiai előírásban előírt várakozási idő elteltével köteles a munkahelyet ellenőrizni. A várakozási idő – ha gázkitörés nem következett be – 30 percnél rövidebb nem lehet. A várakozási időt növelni kell, ahol gázkitörés a várakozási időn túl bekövetkezett. Robbantás gázkitörésveszélyes munkahelyen 93. § Gázkitörésveszélyes munkahelyen – a provokációs robbantás kivételével – meg kell tartani a 92. § (1) és
\n
(2)bekezdésében meghatározott szabályokat, továbbá a robbantóállomást a gázkitörésveszélyes bányatérségen kívül, behúzó légáramban kell kijelölni. Robbantás gázkitörés-veszélyes munkahely környezetében
\n
94. §Gázkitörés-veszélyes munkahely vájvégének 80 m-es környezetében robbantani csak abban az esetben lehet, ha
\n
a gázkitörés-veszélyes munkahelyet kiürítették, valamint a gázkitörés-veszélyes munkahely 150 m-es körzetében legátolt és el nem oltott tűz nincs. A gázkitörés-veszélyes munkahelyre visszamenni csak a robbantási munkahelyre előírt várakozási idő eltelte után lehet. Robbantás túlnyomásos légtérben (keszonban)
\n
95. §(1) A munkahelyre a robbanóanyagot – csak annyit, amennyit egyidejűleg indítani fognak – csak közvetlenül a töltés
\n
megkezdése előtt lehet beszállítani. (2) A robbantási munkához két robbantómestert kell beosztani, akik közül az egyiket meg kell bízni a robbantási munka irányításával. (3) A robbantási munka megkezdése előtt a) a robbantáshoz be nem osztott személyeket védett helyre kell küldeni,
\n
b)a szívócsöveket (szifonokat) ki kell nyitni, és ellenőrizni kell eltömődés-mentes állapotukat.
\n
(4)A robbantótöltetet csak villamos vagy nem elektromos rendszerű gyutaccsal lehet indítani.
\n
(5)A szívócsöveket a várakozási idő alatt nyitva kell tartani.
\n
(6)A védett helynek a robbantás helyétől legalább 100 m távolságra kell lennie, vagy védett helyként keszonon kívüli alagútpontot vagy az előkamrát kell kijelölni. (7) Búvárharangban végzett robbantás esetén védett hely csak a külszínen, a búvárharang 20 m-es körzetén kívül jelölhető ki. Robbantás külszínen 96. § (1) A robbantás idejére a repeszhatás elleni biztonsági távolság határán a keresztező utakat útőrökkel kell lezárni.
\n
Járműközlekedésre szolgáló út esetén az őrt láthatósági mellénnyel, jelzőtárcsával, illetve piros fényű lámpával kell ellátni. (2) Ha közforgalmú út forgalmának leállítása vagy a közlekedés időleges elterelése szükséges, a közlekedési hatóság vonatkozó előírása szerint kell eljárni. (3) Ismétlődő robbantások esetén a repeszhatás elleni biztonsági távolság határát a keresztező utakon a robbantási veszélyre figyelmeztető táblákkal tartósan meg kell jelölni. 97. § (1) A robbantással kapcsolatban a biztonsági távolságon belül jól hallhatóan, jelzésrend szerinti jelzéseket legalább kétszer kell leadni. (2) Az első jelzést a robbantás tervezett időpontja előtt úgy kell leadni, hogy a robbantás előtt az őrök elfoglalhassák kijelölt őrhelyeiket, és a robbantás biztonsági távolságán belül lévő személyek védett helyre távozhassanak.
\n
(3)Az első jelzés elhangzásakor az őrség köteles – a robbantást végzők kivételével – mindenkit haladéktalanul a biztonsági távolságon túlra vagy védett helyre küldeni. Ha a biztonsági távolságon belül építmény van, abból a benntartózkodókat az őrség köteles távozásra felszólítani vagy – ha a létesítmény védett helynek minősül – a hely elhagyásának tilalmára figyelmeztetni. (4) Ha az érintett személyek a felszólításnak nem tesznek eleget, az őrség köteles a tényt azonnal a robbantómester tudomására hozni. (5) Jelzés útján kell a robbantás befejezését az érintettekkel tudatni.
\n
(6)Ha a kiküldendő őrség ellenére a robbantás által veszélyeztetett övezeten belül személyek észrevétlenül tartózkodhatnak, vagy oda jóhiszeműen bejuthatnak, a robbantás előtt legalább 3 nappal, ismétlődő robbantás esetén évenként a helyileg szokásos módon, közhírré tétellel fel kell hívni a lakosság figyelmét a repeszhatás elleni biztonsági távolság határának jelzésére, a robbantási jelzésrendre, valamint a követendő magatartásra. A felhívást minden helységben meg kell tenni, amelyek területét a robbantás káros hatása érintheti.
\n
98. §(1) Bányászati célú robbantáshoz a robbantásvezető köteles RTE-ről gondoskodni
\n
(2)Karsztvizes vagy vízvédelmi szempontból védett területen, ha a töltet részei a töltési téren kívülre vagy a kritikus átmérőnél kisebb méretű helyre kerülhetnek, ezt meg kell akadályozni.
\n
(3)Lőpor csak olyan robbantólyukba tölthető, amelyben töltő vagy töltősúly használata nélkül elhelyezhető. A töltet szabadon nem ejthető. A töltéshez elektrosztatikus feltöltődésre nem hajlamos anyagból készült, legalább 1 méter szárhosszúságú tölcsért vagy töltőcsövet kell használni. (4) Folyékony anyagban elhelyezendő robbantó töltet esetén biztosítani kell, hogy a robbantásig az ne mozduljon el.
\n
(5)Ha a robbantótöltet indításához két gyutacs használata kötelező, csak olyan villamos gyutacs használható, amelynek villamos összellenállását előzetesen műszerrel ellenőrizték. (6) Villamos indítás esetén, ha zivatar előjele észlelhető és a robbantás haladéktalanul nem végezhető el, a zivatar elvonulásáig a robbantás előkészítését nem lehet folytatni. Az elhelyezett villamos gyutacsok vezetékeinek végeit, valamint a már kialakított robbantóhálózat vagy hálózatrész végeit külön-külön szigetelni kell. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell az első jelzés leadásáról. (7) Az elektromágneses sugárzást kibocsátó adóállomások 2 km-es körzetében, aluminíum kohóban, továbbá olyan helyeken végzendő robbantásoknál, ahol a kóboráram mért értéke a 60 mA-t eléri
\n
a)gyújtózsinóros indítási módot, b) nem elektromos rendszert vagy
\n
c)villamosérzéketlen gyutacsot kell használni. (8) A villamos gyutacsokat, a robbantóhálózatot vagy annak valamely pontját a robbantógépre kapcsolásig rövidre zártan tartani tilos. (9) Azon a helyen, ahol kóboráram veszélyével kell számolni, a robbantás előkészítésének megkezdése előtt a kóboráram erősségét meg kell mérni. Kivető robbantás nagy átmérőjű robbantólyukak tölteteivel
\n
99. §(1) A nagy átmérőjű – 60 mm-nél nagyobb – robbantólyukak kialakításához a robbantás-vezetőnek telepítési tervet kell
\n
készíteni. A telepítési tervet a fúrást végzőnek a munka megkezdése előtt átvételi elismervény ellenében ki kell adni.
\n
(2)A robbantásvezető vagy akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott robbantásvezető képesítésű személy köteles a nyújtott töltetek elhelyezése előtt a töltési terek méreteit ellenőrizni, a tervtől való eltérés esetén a töltetszámítást felülvizsgálni, szükség esetén a töltetek tömegét módosítani.
\n
(3)A 20 m-nél hosszabb, nagy átmérőjű robbantólyukakban elhelyezett egyetlen nyújtott töltetet két gyutaccsal vagy két robbanózsinórral kell indítani. A robbanózsinórnak a töltettel legalább kétharmad hosszban érintkeznie kell. Nem elektromos rendszer alkalmazása esetén egyetlen nyújtott töltetbe két különböző késleltetésű gyutacs is elhelyezhető. A fojtás alá kerülő indítótölténynek később kell robbanni, mint a töltet alsó részében kerülő indítónak.
\n
A késleltetés mértékének legalább 25 ms-nek kell lenni.
\n
(4)A robbantásvezető vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott robbantásvezető képesítésű személy köteles ellenőrizni a robbanóanyag és az indítótöltények tervnek megfelelő elhelyezését, a robbantóhálózat ellenállását.
\n
(5)Ha az egyidejűleg robbanó töltet tömege nagyobb a mértékadó töltet tömegénél, a robbantás helyét, időpontját, a töltetek tömegét, elhelyezésük és indításuk módját írásban rögzíteni kell. Az e célra szolgáló naplót a robbantástól számított legalább 1 évig meg kell őrizni. (6) A robbantásvezetőnek a nagy átmérőjű robbantólyukak tölteteinek indításánál jelen kell lennie.
\n
Robbantólyuk bővítése robbantással 100. § (1) Kis és nagy átmérőjű robbantólyuk robbantásos bővítéséhez csak töltényezett robbanóanyag használható.
\n
(2)Bővítő robbantás közben és után a töltés előtt a várakozási idő legalább 30 perc.
\n
(3)A robbantásos bővítés befejezésekor a robbantólyuk hosszának növekedését meg kell határozni, a betölthető robbanóanyag tömegét ennek ismeretében kell megbecsülni. Megállt töltetnél a töltet elhelyezkedését a robbantólyuk hossz-növekedésének megfelelő térben kell feltételezni. (4) Ha a robbantással bővített robbantólyukba elhelyezett töltet tömege 25 kg-nál nagyobb, két gyutaccsal vagy robbanózsinórral kell indítani. Hézagolás 101. § Hézagokban, repedésekben elhelyezett töltetek csak pillanathatású vagy azonos késleltetésű gyutaccsal indíthatók.
\n
Aprítás rátett töltetekkel 102. § (1) Az aprítási célt szolgáló töltet a kőzettömb alá nem helyezhető el.
\n
(2)A töltetek indításánál időzítés nem alkalmazható. Fémtárgyak robbantása
\n
103. §(1) Fémtárgy rendszeres darabolását csak erre a célra készített, valamint az egyidejűleg indítani tervezett töltetek
\n
1,5-szeresére méretezett és kipróbált zárt robbantókamrában lehet végezni. Az állandó beépítésű robbantóvezeték a robbantókamrát 5 m távolságra megközelítheti. (2) Fémszerkezetű létesítmény bontására, döntésére szolgáló töltetek indítására csak villamos gyutacsok vagy nem elektromos rendszer elemei használhatók. (3) Fémtárgy robbantókamrán kívüli darabolása, fémszerkezetű építmény bontása esetén a repeszhatás csökkentéséről gondoskodni kell. (4) Fojtásként olyan anyagot nem lehet használni, amely töltetmegállás esetén biztonságosan nem távolítható el.
\n
Meleg anyagok robbantása 104. § (1) Ha a robbantandó anyag vagy a benne kialakított töltési tér hőmérséklete meghaladja az alkalmazandó robbanóanyag használhatóságára előírt felső hőmérsékleti határértéket, a meleg anyagok robbantására vonatkozó szabályokat kell betartani. (2) A robbantótöltet hőszigetelésének módját és mértékét a várható hőmérséklet függvényében, kísérleti úton előzetesen meg kell határozni. A hőszigetelés akkor megfelelő, ha biztosítja, hogy a töltet önrobbanása 5 percen belül nem következik be. A több töltényből álló töltetet közös hőszigeteléssel kell ellátni.
\n
(3)Csak olyan villamos gyutacs használható, amelynek összellenállását előzetesen, műszeres méréssel ellenőrizték.
\n
(4)A töltet hőszigetelését és elhelyezését csak robbantómester végezheti. A tölteteket a robbantásvezető által kijelölt szerelőhelyiségben kell elkészíteni, és azokat e célra készített – a hordládára előírt anyagú és kivitelű – ládában kell a robbantás helyére szállítani. (5) A töltet elhelyezése előtt a töltési tér hőmérsékletét meg kell mérni, a mért értéket a Robbanóanyag felhasználási könyvben rögzíteni kell. A töltet hőszigetelését a mért hőmérsékletnek megfelelően kell elkészíteni.
\n
(6)A tölteteket a legrövidebb időn belül kell elhelyezni, és a töltést végzőknek a töltés megkezdésétől számított 1 percen belül védett helyre kell indulniuk. (7) A robbantóvezeték a töltés előtt is fektethető.
\n
Robbantás alumínium-kohóban 105. § (1) A töltetet a kohócsarnokon kívül kell elkészíteni és hordládában kell szállítani.
\n
(2)Robbantóhálózatot szerelni, robbantóvezetéket fektetni csak szigetelő gumiszőnyegen lehet. A gyutacsvezeték robbantólyukba kerülő részét műanyag védőcsőbe kell húzni és a kötési helyeket szigeteléssel kell ellátni.
\n
(3)A robbantóhálózat egyetlen pontját sem lehet a robbantógépre való kapcsolásig rövidre zártan tartani.
\n
(4)Robbantóvezetékként csak két-eres tömlővezeték vagy kábel használható.
\n
(5)Megállt töltet esetén a robbantóvezetéknek a robbantógépről lekapcsolt végeit rövidre zárás nélkül szigetelni kell.
\n
(6)Meleg anyag esetén a 104. §-ban meghatározottakat is be kell tartani.
\n
Építmények bontása robbantással 106. § (1) A töltési tér átmérőjének nagyobbnak kell lennie az alkalmazandó robbanóanyag töltény átmérőjénél. Kis átmérőjű nyújtott töltet átmérője nem lehet kisebb a robbanóanyag kritikus átmérőjénél. Az alkalmazandó robbanóanyag töltény és a töltési tér átmérője közötti különbség legfeljebb akkora lehet, hogy a csatorna-effektus kialakulása ne jöhessen létre. (2) Csak olyan villamos gyutacsot lehet az indításhoz használni, amelynek ellenállását előzetesen műszeres méréssel ellenőrizték. (3) Vegyes kötésű robbantóhálózat soros kötésű ágainak és a teljes robbantóhálózat eredő ellenállását műszeres méréssel meg kell határozni, és a mért értékeket össze kell vetni a számítottal.
\n
(4)Robbantás befejezése után, ha az építmény részben vagy egészben nem omlott össze, a robbantás helyét a robbantásvezető és a bontási munka irányítására jogosult személy engedélyével, valamint az általuk meghatározott feltételek betartásával lehet megközelíteni. (5) Ha egyidejűleg a mértékadó töltet tömegénél nagyobb kerül felrobbantásra, a robbantás helyét, időpontját, a töltetek tömegét, elhelyezésük és indításuk módját a robbantásvezetőnek írásban rögzíteni kell. Az e célra szolgáló naplót a felhasználási engedély jogosítottja a robbantástól számított legalább 1 évig köteles megőrizni.
\n
Víz alatti és jégrobbantás 107. § (1) Az egyidejűleg indítandó töltetek tömegének figyelembevételével biztosítani kell, hogy a robbantás ideje alatt a következő távolságokon belül személyek a vízben ne tartózkodjanak:
\n
a)1 kg tömegű töltetig 100 m, b) 10 kg tömegű töltetig 500 m,
\n
c)50 kg tömegű töltetig 1000 m, d) 50 kg tömegű töltet felett 2000 m.
\n
(2)Éles folyókanyar esetén, ha a töltet tömege a 10 kg-ot meghaladja, a távolság a felére csökkenthető.
\n
(3)Ha egyidejűleg a mértékadó töltet tömegénél nagyobb kerül felrobbantásra, a robbantás helyét, időpontját, a töltet tömegét, elhelyezésének és indításának módját írásban rögzíteni kell. Az e célra szolgáló naplót a robbantástól számított 1 évig meg kell őrizni. (4) Víz alatti robbantás esetén a robbantótöltetet és a robbantóhálózatot vízbe merítés előtt kell elkészíteni.
\n
(5)A víz alatti létesítmény elbontására szolgáló töltetet rögzíteni kell.
\n
(6)Ha a töltetet csak búvár helyezheti el, akkor
\n
a)a munka végzésével csak robbantómester képesítésű búvárt szabad megbízni,
\n
b)a töltetet olyan fogantyúval kell ellátni, hogy az egy kézben szállítható legyen.
\n
(7)Zajló jeget csak partról, védendő létesítményről vagy géphajóról, gyújtózsinórral szerelt gyutaccsal élesített, dobott töltettel lehet robbantani. (8) Dobott töltet esetén a gyújtózsinór hossza legalább 0,25 m. A töltetet gyújtás után azonnal dobni kell. Egy személy csak egyetlen töltetet gyújthat és dobhat, ezt követően azonnal védett helyre kell távoznia.
\n
Fúrólyuk perforálása, torpedózása robbantással 108. § (1) A robbantószerkezettel (perforátorpuska, perforátorfüzér, torpedó) végzett robbantást az esetenkénti írásbeli rendelkezéseknek megfelelően és az RTE szerint kell végezni. Az esetenkénti írásbeli rendelkezésnek tartalmaznia kell a robbantás helyét (a fúrólyuk megnevezését), a használandó robbantószerkezet megválasztásához szükséges adatokat és az elhelyezési mélységét. Az esetenkénti írásbeli rendelkezést a robbantást követő 60 napig meg kell őrizni. (2) A robbantószerkezettel végzett robbantási munka során fúrómesternek is jelen kell lennie, aki köteles a kitörés elleni védelem érdekében szükséges intézkedéseket megtenni. (3) Robbantószerkezetet gyutaccsal csak a felhasználás helyén lehet összeszerelni. A robbantószerkezeteket nem lehet egymásra rakni, azokat elmozdulás ellen egyenként biztosítani kell.
\n
(4)Robbantószerkezetet tölteni, szerelni csak a robbantás helyszínén vagy erre a célra berendezett külön helyiségben (töltőhelyiség) lehet. (5) A töltőhelyiségben töltőpadot, a töltésre kerülő robbanóanyag tartására asztalt, szükség esetén állványt kell elhelyezni. Töltőpadonként legalább 6 m2 szabad alapterületet kell biztosítani. A töltött robbantószerkezet tárolására használt állvány 1,6 m-nél magasabb nem lehet. (6) A töltőhelyiségben
\n
a)dohányozni és nyílt lángot használni, b) a töltéshez szükséges anyagokon, berendezéseken és szerszámokon kívül mást tartani,
\n
c)a töltést és az ellenőrzést végző személyeken kívül másnak tartózkodni,
\n
d)10-nél több robbantószerkezet töltéséhez szükséges robbanóanyagot vagy 10-nél több töltött robbantószerkezetet tartani, e) töltött robbantószerkezeteket a töltési munka befejezése után tárolni nem lehet. (7) A robbantószerkezetet úgy kell kialakítani, hogy a robbanóanyagot a megengedettől eltérő környezeti hatás ne érje, továbbá a robbantószerkezetet olyan függesztő-szerkezettel kell ellátni, amellyel a fúrólyukba való leeresztése biztonságosan elvégezhető. (8) A robbantószerkezetet töltése előtt meg kell vizsgálni. Csak megfelelő, ép robbantószerkezetet lehet megtölteni.
\n
(9)A perforátorpuskát azonosításra alkalmas jelzéssel kell ellátni.
\n
(10)Robbantószerkezet töltését és szerelését csak robbantómester vagy – a gyutaccsal való szerelés és a szétszerelés kivételével – robbantómester jelenlétében a töltési utasításban előírtakra kioktatott személy végezheti.
\n
109. §(1) A robbantószerkezetek töltésére és szétszerelésére utasítást kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell
\n
a)a töltésre alkalmas robbantószerkezetek minőségi jellemzőit és a vizsgálat módját,
\n
b)az egymás után végzendő munkák sorrendjét és módját,
\n
c)a robbanóanyag kezelésére, a töltést vagy szétszerelést végző személyek magatartására és tevékenységére vonatkozó általános szabályokon túlmenő biztonsági előírásokat, d) a töltéshez vagy szétszereléshez szükséges szerszámok és eszközök felsorolását.
\n
(2)Az utasítást ki kell adni a robbantómestereknek, a töltéssel megbízott személyeknek. Az utasítás egy példányát a töltőhelyiségben ki kell függeszteni. 110. § (1) Robbantószerkezetet – a torpedó kivételével – csak töltőpadon lehet tölteni.
\n
(2)Töltött robbantószerkezetet a töltési munka befejezése után csak töltőhelyiségben vagy külön raktárhelyiségben, állványon lehet tárolni. (3) A töltőhelyiségben – a robbantószerkezetekbe töltött robbanóanyag mennyiségét is figyelembe véve – csak a robbantásvezető által meghatározott fajtájú és mennyiségű robbanóanyagot lehet tárolni úgy, hogy mennyisége
\n
a)perforátorból az 1000 db-ot, b) robbanózsinórból a 200 m-t,
\n
c)villamos gyutacsból a 200 db-ot, d) robbanóanyagból az 5 kg-ot nem haladhatja meg. (4) A töltőhelyiséget biztonsági zárral vagy lakattal zárható, tömör ajtóval kell ellátni.
\n
(5)A töltőhelyiségben a robbanóanyagokat tűzbiztos szekrényben, a különböző fajta robbanóanyagokat külön polcon (rekeszben), a villamos gyutacsokat külön szekrényben kell tárolni. A szekrény belső felületeit puha anyaggal kell bélelni. (6) A töltőhelyiségben legalább egy 12 kg-os porral oltó kézi tűzoltókészüléket kell elhelyezni.
\n
(7)A töltőhelyiségre egyebekben az V. Fejezet előírásait kell alkalmazni.
\n
111. §(1) A helyiségben tárolt robbanóanyagokat úgy kell nyilvántartani, hogy a nyilvántartásból a robbantószerkezetbe töltött
\n
robbanóanyag mennyisége is megállapítható legyen. (2) A Robbanóanyag-felhasználási könyvet töltött robbantószerkezet esetén is vezetni kell.
\n
112. §(1) Robbantószerkezetben csak olyan villamos gyutacsot szabad használni, amelynek összellenállását előzetesen
\n
ellenőrizték. (2) A torpedót két gyutaccsal kell indítani.
\n
(3)Robbantóvezetékként a robbantószerkezet leeresztéséhez alkalmazott kábel használata is megengedett.
\n
(4)A robbantószerkezet fúrólyukban való szabad mozgásának lehetőségét idomdarab (sablon) használatával előzetesen ellenőrizni kell. (5) A robbantószerkezetet csak fékkel ellátott emelőszerkezettel lehet a fúrólyukba beemelni és leereszteni.
\n
(6)A fúrólyukban megakadt vagy megállt robbantószerkezet visszahúzását meg kell kísérelni. Ha a visszahúzás nem volt lehetséges, minden további munkát csak a mentési munkát irányító felügyeleti személy jelenlétében és utasítása szerint lehet végezni. (7) A fúrólyukból kiemelt robbantószerkezetet a robbantóvezetékről haladéktalanul le kell kapcsolni, és a gyutacsot a helyszínen ki kell szerelni. (8) Olyan robbantószerkezetet, amelynél fennáll az önrobbanás veszélye, a fúrólyukból nem lehet kiemelni.
\n
(9)Ha a robbantószerkezetből a gyutacsot nem sikerült kiszerelni, a robbantószerkezetet a helyszínen meg kell semmisíteni. (10) A lyukfal-mintavevő és az echométer töltésére, szerelésére és használatára utasítást kell készíteni, amelyre az érintett robbantómestereket ki kell oktatni. Szeizmikus robbantás 113. § (1) A 15 m-nél mélyebb fúrólyukba az alkalmazott robbanóanyag biztonsági adatlapja szerinti vízállósági idő figyelembevételével meghatározott időn belül, rövidebb fúrólyukba az adott műszakon belül robbantásra kerülő töltetek akkor is elhelyezhetők, ha azokat nem egyidejűleg indítják.
\n
(2)A robbantóvezeték a töltés előtt a repeszhatás biztonsági távolságának határáig fektethető. A csatlakozó robbantóvezetéket a robbantás előtt a fúrólyuktól kiindulva kell fektetni, addig dobra csévélve kell tartani.
\n
(3)A robbantóvezetéken a közbenső csatlakozási helyeket nem kell szigetelni, de biztosítani kell, hogy azok szilárd anyaggal vagy folyadékkal ne érintkezhessenek. (4) A robbantóvezetéket a csatlakozási helyeken vagy egész hosszában megkülönböztető jellel kell ellátni.
\n
(5)A robbantógépet az indítást végző robbantómester csak akkor működtetheti, ha a robbantás elvégzésére a robbantóhálózat szerelését végző robbantómester az engedélyt megadta.
\n
(6)A szerelést és az indítást végző robbantómesterek között a robbantóhálózattól független távbeszélő- vagy rádió-összeköttetést kell biztosítani. (7) A megállt töltetet a legalább 20 J ütésérzékenységű robbanóanyag használata esetén hatástalanítani nem kell, ha a töltet 15 m-nél mélyebben van, és a gyutacs felrobbanása kétséget kizáróan megállapítható volt. Ilyen esetben a fúrólyukat szájáig be kell tömedékelni, és a tömedéket le kell döngölni.
\n
IV. FEJEZET
\n
A ROBBANÓANYAGOK MEGSEMMISÍTÉSE Általános előírások 114. § (1) A nem megfelelő működésű vagy lejárt szavatossági idejű terméket a gyártó által meghatározott módon 30 napon belül meg kell semmisíteni, kivéve ha az arra jogosult vizsgáló szervezet felülvizsgálat után megfelelőnek minősítette.
\n
(2)A robbanóanyagok gyártása közben vagy a kísérletek és a vizsgálatok során keletkező termékselejt vagy hulladék megsemmisítésének módját, helyét üzemi utasításban kell szabályozni. Az utasításokat a biztonságtechnikai, tűzvédelmi és más hatósági előírások figyelembevételével, a helyi adottságoknak megfelelően, esetleg kísérletek alapján kell kidolgozni. (3) A (2) bekezdés szerinti üzemi utasításban rögzíteni kell azt, hogy
\n
a)kinek, hogyan, milyen bizonylattal kell elszállítania a megsemmisítő-telepre a megsemmisítendő robbanóanyagokat, azokat ki és hol veszi át, és hogyan kell tárolni azokat a megsemmisítésükig,
\n
b)a helyi adottságok, biztonsági távolságok figyelembevételével anyagfajtánként egyszerre milyen mennyiségek semmisíthetők meg, c) a megsemmisítés milyen időpontban (nap, óra) hajtható végre.
\n
(4)A megsemmisítendő anyagokról, termékekről a) anyagmérleget kell készíteni,
\n
b)nyilvántartást kell vezetni, c) a megsemmisítés helye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságtól – a megsemmisítésükhöz – állandó vagy eseti engedélyt kell kérni. (5) A megsemmisítés végrehajtása előtt minden esetben meg kell állapítani az időjárási és talajviszonyokat, valamint figyelembe kell venni azok rövid időn belül várható változásait.
\n
(6)A robbanóanyagokat – a robbanóanyagok fajtájától és a helyi körülményektől függően – robbantással vagy elégetéssel kell megsemmisíteni. Megsemmisítés robbantással 115. § (1) A megsemmisítendő robbanóanyagot az üzemi utasításban megengedett mennyiségben, rátett töltettel – védelmet nyújtó fedezékből – robbantógéppel kell indítani. A robbanóanyagot erre a célra térszín alatt kiképzett mélyedésben kell elhelyezni, és gondoskodni kell a robbanóanyag szétrepülésének megakadályozásáról. Ugyanabban a mélyedésben újabb robbanóanyagot csak akkor szabad elhelyezni, ha a mélyedés és környezete lehűlt.
\n
(2)A robbantást kísérő füst megszűnése után a helyszínen ellenőrizni kell, hogy a robbanóanyag teljes mennyisége megsemmisült-e. A robbantás után található robbanóanyag-maradványt össze kell gyűjteni és újabb robbantással kell megsemmisíteni. (3) Robbantással csak a robbanóképes robbanóanyagot lehet megsemmisíteni.
\n
(4)A robbantásos megsemmisítő munkálatot minden esetben két személynek kell végeznie, akik közül legalább az egyik személynek robbantómesteri képesítéssel kell rendelkeznie. Megsemmisítés elégetéssel 116. § (1) Az elégetéssel megsemmisíthető robbanóanyagot, az azzal szennyezett, éghető anyagú göngyöleget az üzemi utasításban megengedett mennyiségben és előírt módon kell megsemmisíteni. Halmazban való elégetés esetén az egyidejűleg megsemmisíthető robbanóanyag mennyisége legfeljebb 20 kg lehet.
\n
(2)A megsemmisítendő robbanóanyag vagy termék tulajdonságaitól, valamint az égés közben tanúsított viselkedésüktől függően az égetést szabadban kijelölt égetőtéren vagy zárt speciális berendezésben kell elvégezni.
\n
A robbanóanyaggal töltött olyan terméket, amelynek alkatrészei az égetés közben szétrepülésre hajlamosak, szétrepülésüket megakadályozó módon kialakított berendezésben kell elégetni. Indokolt esetben a terméket funkció szerinti működtetéssel kell megsemmisíteni. (3) A nyíltterű égetéshez a kijelölt égetőtér körül – a tűz továbbterjedésének megakadályozása céljából – gyúlékony anyagtól mentes övezetet kell kialakítani. Az égetőtéren a megsemmisítendő anyagot vékony rétegben, keskeny csíkok formájában kell kiszórni. (4) A könnyen gyulladó és azonnal továbbégő sajátosságú anyagot – biztonságos fedezékből – távgyújtással (villamos izzógyújtófej, robbantókábel és robbantógép alkalmazásával) kell meggyújtani. (5) A nehezen gyulladó és önmagában bizonytalanul égő anyag (különösen ammónium-nitrát és olaj keverékek) kiterített anyagcsíkja alá és fölé könnyen égő anyagból olyan mennyiséget kell helyezni, hogy az égetés közben a tűz táplálására ne legyen szükség. A gyújtást villamos izzófejjel vagy gyújtózsinórral, távgyújtással kell elvégezni. A gyújtás elősegítésére kevés lőpor is alkalmazható. (6) A gyújtást mindig a légáramlástól függően kell elvégezni úgy, hogy az égés a légáramlással szemben haladjon előre.
\n
(7)A nyílttéri égetéses megsemmisítést csak szélmentes vagy gyenge szeles (0–1,5 m/s) és csapadékmentes időben, száraz talajon lehet – segédeszközök használata nélkül – végrehajtani. Fagyott vagy nedves talaj esetén száraz homokot kell szórni a talajra, vagy több rétegben hullámpapírt kell a talajra fektetni, és az elégetendő anyagot csíkokban erre kell kiszórni. (8) Az égetés helyét csak az égés látható jeleinek megszűnése után lehet megközelíteni. Minden égetés után meg kell győződni arról, hogy nem maradt-e vissza el nem égett robbanóanyag. Az esetleges maradványokat össze kell szedni, és azokat a soron következő elégetendő adaghoz kell hozzátenni. Az előző égetés helyétől csak legalább 1 m távolságra lehet az újabb elégetendő adagot kiteríteni. Az égetés helyét csak a talaj teljes lehűlése után lehet igénybe venni. (9) Az égetőteret csak akkor lehet elhagyni, ha minden meggyújtott anyag már teljesen elégett.
\n
(10)Az égetést követően visszamaradt anyag kezeléséről gondoskodni kell.
\n
V. FEJEZET
\n
ROBBANÓANYAGOK TÁROLÁSA Általános követelmények 117. § (1) Robbanóanyagot – az engedélyezés feltételei és a biztonsági előírások megtartásával – csak robbanóanyag-raktárban (a továbbiakban: raktár), ideiglenes tárolóhelyen, raktárhelyiségben, munkahelyen, valamint a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek zárt területén vagy raktáraiban szabad tárolni.
\n
(2)Gyutaccsal közvetlenül nem indítható, keveréssel előállított robbanóanyag nem éghető anyagú építményben vagy konténerben is tárolható, ha az a külszíni vagy a földalatti raktár területén (kerítésén belül) van.
\n
118. §(1) Raktárban, tárolóban, tárolóhelyiségben, tárolókamrában, tárolótérben csak a tárolási engedélyben megjelölt fajtájú
\n
és mennyiségű robbanóanyagot lehet tárolni. Gyújtózsinór másfajta robbanóanyaggal együtt is tárolható.
\n
(2)Az előtérben csak polcon elhelyezett, zárt hordládában levő robbanóanyagot lehet tárolni.
\n
(3)A raktárban – ha ott robbanóanyagot tárolnak – javítási (fenntartási, bővítési) munkát csak a robbantásvezető utasítása szerint lehet végezni. (4) A raktárban az előírt, engedélyezett tárgyakon és berendezéseken kívül egyéb anyagot vagy tárgyat nem lehet tartani.
\n
119. §(1) Tárolóban, tárolóhelyiségben, tárolókamrában, tárolótérben a tárolható robbanóanyag fajtáját és mennyiségét
\n
a bejáratnál elhelyezett táblán fel kell tüntetni. (2) A raktár előterében ki kell függeszteni a tárolási engedély másolatát, valamint a raktárkezelő nevét és robbantómesteri igazolványa számát, továbbá a robbanóanyag átvételére jogosult robbantómesterek névsorát és Robbanóanyag-felhasználási könyvük sorszámát. 120. § (1) Ahol a raktár állandó őrzéséről gondoskodni kell, őrhelyiség létesítése kötelező. Az őrszemélyzet részére szolgálati utasítást kell kiadni. (2) A raktár kerítésének kapuját, továbbá a raktárnak azokat az ajtóit, amelyeket zárhatóan kell készíteni, zárva kell tartani.
\n
A kapukulcsot az őrhelyiségben kell tartani. A raktárkulcsokat a raktárkezelő, azok másodpéldányait a robbantásvezető köteles őrizni. 121. § (1) A raktár kerítésén belül és a raktárban nyílt lángot használni vagy dohányozni nem lehet.
\n
(2)Ha a raktár területén vagy a raktárban tűz keletkezett, azonnal meg kell kezdeni a tűz oltását. Ha nincs lehetőség arra, hogy a tűznek robbanóanyagra való átterjedését megakadályozzák, mindenki köteles haladéktalanul biztonsági távolságon túlra vagy védett helyre távozni. (3) Külszíni és föld alatti raktár esetén a tűz oltásának megkezdésével egyidejűleg értesíteni kell a tűzoltóságot.
\n
A tűzoltóságot az eloltott tűzről is értesíteni kell.
\n
122. §(1) A raktár területére és a raktárba a robbantásvezető engedélye nélkül csak a robbanóanyag átvételére jogosult
\n
robbantómester, a robbanóanyag szállítását végző személy, az ellenőrző munkakört betöltő műszaki dolgozó, továbbá az ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező hatóság nevében eljáró személy léphet be. A belépők jogosultságáról az őrszemélyzet vagy a raktárkezelő köteles meggyőződni. (2) A raktárban tartózkodni csak a raktárkezelő vagy a robbantásvezető jelenlétében lehet.
\n
(3)A raktárkezelő köteles a) robbanóanyagot a gyártási idejének megfelelő sorrendben kiadni, és erről nyilvántartást vezetni;
\n
b)a robbantásvezetőnek jelentést tenni, ha ba) robbanóanyag-hiányt vagy -többletet állapított meg,
\n
bb)szabálytalan csomagolást észlelt, bc) a raktárban tárolt robbanóanyag mennyisége meghaladja az engedélyezettet,
\n
bd)a raktárban felújítás, felszerelés, a berendezés pótlása vagy kiegészítése szükséges,
\n
be)a robbanóanyag nem megfelelő vagy szavatossági ideje lejárt;
\n
c)a robbanóanyag kiadását megtagadni, ha ca) a robbantómester a robbanóanyag átvételére nem jogosult,
\n
cb)a robbantómester a korábban átvett robbanóanyaggal még nem számolt el,
\n
cc)a szállítóeszköz e rendelet előírásainak nem felel meg.
\n
(4)Nem megfelelő vagy lejárt jótállási idejű robbanóanyagot a raktárból felhasználásra nem lehet kiadni.
\n
123. §(1) A raktárban tárolt és kiadott, valamint a keveréssel előállított robbanóanyagokról nyilvántartási könyvet kell vezetni
\n
A nyilvántartási könyv a robbantásvezető által hitelesített, oldalanként számozott és megfelelően kitöltött.
\n
(2)A nyilvántartási könyvet ceruzával vezetni, bejegyzést átírással megváltoztatni nem lehet. A téves bejegyzést egyszeri áthúzással kell törölni. (3) A nyilvántartási könyvben a robbanóanyag-készletet naponta, több raktárkezelő esetén a szolgálat átadásakor ki kell mutatni. (4) A robbanóanyag-bevételt és -kiadást tételenként kell bejegyezni és igazoltatni.
\n
(5)A különböző megnevezésű robbanóanyagokat külön kell nyilvántartani. A nyilvántartásban a készletváltozás okát fel kell tüntetni. A készletváltozás oka vásárlás, eladás, beszállítás, elszállítás, felhasználás, visszavétel, megsemmisítés lehet. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a) beszállítás vagy elszállítás: másik raktárból (nem vásárlás) érkezett, vagy másik raktárba (nem eladás) szállított robbanóanyag, b) visszavétel: felhasználásra kiadott, de fel nem használt (maradvány) robbanóanyag,
\n
c)megsemmisítés: megsemmisítés céljából kiadott, vagy bevételezett robbanóanyag.
\n
(7)A használatból kivont nyilvántartási könyvet legalább egy évig meg kell őrizni.
\n
124. §(1) Robbanóanyag elhelyezésére szolgáló tárolóban maximum–minimum hőmérőt kell tartani, és a hőmérsékletet
\n
rendszeresen figyelemmel kell kísérni. Ha a tárolóban a hőmérséklet a gyártó által megadott érték alá csökkent, a robbanóanyagot fagyottnak kell tekinteni. (2) A robbanóanyag csomagolását csak az előtérben vagy a robbantásvezető által erre a célra kijelölt helyen lehet felbontani. (3) A robbanóanyag csomagolását mechanikai hatásra szikrát nem adó anyagból készült szerszámokkal kell felbontani.
\n
A szerszámokat a raktár előterében kell tartani. (4) A raktárban esetleg behatoló rágcsálók irtásáról gondoskodni kell.
\n
(5)A raktárban a robbanóanyagot mindaddig bontatlan gyári csomagolásban kell tárolni, amíg annak kiadás vagy ellenőrzés céljából való megbontása nem szükséges. Bontott csomagolású robbanóanyag csak polcon tárolható.
\n
(6)Ha a raktárból közvetlen felhasználásra is történik kiadás, a bontott csomagolásból a gyutacskötegek vagy a dobozolt gyutacsok, perforátorok kivehetők. Ezeket rekeszekre osztott polcon kell elhelyezni.
\n
(7)A bontatlan gyári csomagolású robbanóanyag oszlopba rakva is tárolható.
\n
(8)Oszlopban való tárolás esetén a) az alsó sort alátétre (raklapra) vagy megfelelő teherbírású polcra kell helyezni,
\n
b)az oszlop magassága a padlótól vagy a talptól mérve legfeljebb 1,8 m lehet, és megközelítésére legalább 1,4 m széles szabad utat kell biztosítani, c) egy oszlopban csak azonos megnevezésű robbanóanyag tárolható,
\n
d)az oszlopokat a faltól legalább 10 cm távolságra kell helyezni.
\n
125. §(1) Természetes vagy állandó beépítésű hálózati világítás hiányában a raktárba csak szárazelemes vagy akkumulátoros
\n
villamos lámpával lehet belépni. (2) A tároló, a földalatti raktár földalatti térségei, valamint a bányabeli raktár állandó világítási hálózatát le kell kapcsolni, ha a raktárban senki sem tartózkodik. 126. § (1) A villámhárító berendezés rendszeres felülvizsgálatát évenként kell elvégezni.
\n
(2)A tűzoltókészülékeket, valamint a tűzvédelmi egyéb berendezéseket és létesítményeket állandóan használható állapotban kell tartani. (3) A raktárt mindig tisztán kell tartani.
\n
(4)A vízelvezető csatornát rendszeresen takarítani kell. (5) Az üres ládákat, csomagoló eszközöket a raktárból el kell távolítani azzal, hogy a bányabeli raktár összekötő vágatában létesített légzsákokban ezek ideiglenesen tárolhatók. 127. § (1) Robbantási munkához szükséges robbanóanyag – a tárolásra vonatkozó előírások értelemszerű alkalmazása mellett – ideiglenes tárolóhelyen is tárolható, ha annak őrzése biztosított.
\n
(2)Járművön az együtt szállítható robbanóanyag-mennyiség együtt tárolható.
\n
(3)Az ideiglenes tárolás helyét, módját, a tárolható robbanóanyag mennyiségét a robbantásvezető köteles meghatározni. (4) A robbanóanyag ideiglenes tárolását, a tárolás várható időtartamát, a tárolás megszüntetését a bányafelügyeletnek és a rendőrségnek haladéktalanul be kell jelenteni. Külszíni robbanóanyag-raktár kiviteli, üzemeltetési követelményei
\n
128. §(1) A tárolókat nem éghető anyagból készült, legalább 2,5 m magas kerítéssel kell körülvenni. Az oszlopok felső részét
\n
a zárt terület felé hajlítottan kell elkészíteni, és a hajlított részen 3 sor, egymástól 15–20 cm távolságra elhelyezett szögesdrótot kell kifeszíteni. A kerítést úgy kell kialakítani, hogy erőszak alkalmazása nélkül ne lehessen a raktár területére behatolni. (2) A kerítést a tárolóktól legalább 20 m távolságra kell építeni.
\n
(3)A kerítésen 3 m széles, biztonsági zárral vagy lakattal zárható kaput kell kiképezni.
\n
(4)Ha különböző fajta robbanóanyagok együttes tárolása esetén a TNT egyenérték alapján átszámított mennyiség
\n
a)az 5000 kg-ot meghaladja, az egyes robbanóanyagokat külön tárolókban kell elhelyezni;
\n
b)500 kg-nál több, és nem haladja meg az 5000 kg-ot, egy tárolóban legfeljebb
\n
ba)2000 kg robbanóanyag, bb) 500 kg lőpor,
\n
bc)15 000 db gyutacs, bd) 1000 db perforátor és
\n
be)1000 m robbanózsinór tárolható együtt; c) az 500 kg-ot nem haladja meg, legfeljebb
\n
ca)250 kg lőpor, cb) 3000 db gyutacs,
\n
cc)500 db perforátor és cd) 500 m robbanózsinór tárolható együtt. (5) Az azonos fajta robbanóanyagból ugyanabban a tárolóban legfeljebb
\n
a)robbanóanyagból 40 000 kg, b) lőporból 5 000 kg,
\n
c)gyutacsból 400 000 db, d) perforátorból 5 000 db,
\n
e)robbanózsinórból 5 000 m tárolható. (6) Az együtt tárolható robbanóanyag mennyiségének számításánál, meghatározásánál azt kell figyelembe venni, hogy 1 kg robbanóanyaggal a) lőporból 1 kg, b) gyutacsból 100 db,
\n
c)perforátorból 10 db, d) robbanózsinórból 10 m az egyenértékű mennyiség. (7) A kerítésen belül a tárolókon, a robbanóanyag előírt ellenőrzéséhez, átcsomagolásához, közvetlen felhasználásra történő kiadásához szükséges épületeken, valamint a tűz- és villámvédelmi létesítményeken kívül más létesítményt nem lehet elhelyezni. (8) A kerítésen kívül kell elhelyezni az őrzéssel, a villamosenergia-ellátással kapcsolatos, valamint a robbanóanyag csomagolásához használt göngyölegek tárolására szolgáló létesítményeket. 129. § (1) Az őrhelyiségben távközlő berendezésről kell gondoskodni és biztosítani kell az összeköttetést a tűzoltósággal, a rendőrséggel és a raktár kezelőjével (üzemmel). (2) Az őrzéssel kapcsolatos létesítményi követelmények (különösen őrhelyiség, különleges világítás stb.) tekintetében a rendőrség esetenkénti véleményét figyelembe kell venni. 130. § (1) A tárolóhoz vezető, kéziszállításra szolgáló út legalább 1,4 m széles, szintkülönbség esetén kétoldalt kapaszkodó karfával ellátott, a biztonságos közlekedésnek megfelelően méretezett lépcsővel ellátott.
\n
(2)Több tároló esetén a szomszédos tárolók közötti távolságot az 5. melléklet alapján kell megállapítani azzal, hogy
\n
a)a tárolók közötti távolságot a raktár minden tárolójára külön meg kell határozni és a szomszédos tárolók tekintetében a nagyobb távolságot kell figyelembe venni, b) különböző fajta robbanóanyag együtt tárolására szolgáló tároló esetén a távolságnak legalább 50 m-nek kell lennie. (3) A tárolók közötti távolságot felére lehet csökkenteni, ha a szomszédos tárolók közül az egyiket védetten építik. Ez a távolság 15 m-nél kisebb nem lehet. (4) Robbanóanyag ellenőrzésére, előkészítésére szolgáló épületet a tárolóhoz 15 m-nél közelebb nem lehet létesíteni.
\n
(5)A földsáncot úgy kell kialakítani, hogy függőleges magassága a tároló padlózatától számítva legalább 4 m, koronaszélessége legalább 1 m legyen, oldalát az anyaga szerinti természetes rézsű képezze. A rézsű alsó része a belső oldalon legfeljebb 1 m, egyéb helyen legfeljebb 2 m magas támfallal is biztosítható. A földsánc alapjának belső határvonalát a tároló falától 2–3 m-re kell elhelyezni.
\n
(6)A földsáncon a robbanóanyag szállításához szükséges, legalább 1,4 m széles rést kell hagyni. A rés előtt a sánc alapjától 2–3 m távolságra külön védősáncot kell létesíteni. A védősánc méretei azonosak az (5) bekezdésben előírtakkal, és olyan hosszúak, hogy gerincvonaluk a rést legalább 3-3 m-rel túlfedjék.
\n
(7)A földsánc (támfal) és a tároló között vízelvezető csatornát kell létesíteni. A rézsű állékonyságát biztosítani kell.
\n
(8)A földsánc helyett vele azonos magasságú, legalább 1 m vastag, megfelelően alapozott vasbeton támfal is létesíthető.
\n
(9)Ha a kerítésen belül létesített épületek fokozottan tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartoznak, építőanyaguk és külső nyílászáró szerkezeteik nem lehetnek éghető anyagúak.
\n
131. §(1) Tárolóként csak egyszintes, padlástér nélküli, könnyű födémszerkezetű, 2,5–3,5 m belső magasságú épületet lehet
\n
létesíteni, és olyan nem éghető anyagú hőszigetelést kell alkalmazni, amely a tárolóban a –15 °C-tól +30 °C-ig terjedő hőmérsékletet biztosítja. (2) A tároló padlózatát mechanikai hatásra szikrát nem adó és elektrosztatikus feltöltődésre nem hajlamos anyagból, hézagmentesen kell elkészíteni. A lőportároló padlózatát világos színű, az elektrosztatikus feltöltődés ellen védett gumi- vagy műanyagburkolattal kell borítani. (3) A tároló bármely része szabadba nyíló kijárattól 15 m-nél távolabb nem lehet.
\n
(4)A szabadba nyíló kijáratot kettős ajtóval kell ellátni. Az ajtó-nyílást küszöb nélkül, legalább 1,4×2,2 m szelvénymérettel kell kiképezni. A külső ajtó kifelé nyíló és tömör, a belső ajtó rácsos lehet.
\n
(5)A tároló ajtóit biztonsági zárral, vagy lakattal zárhatóan kell készíteni.
\n
(6)A tárolót a szellőztetés biztosítására nyitható ablakokkal kell ellátni. Az ablakokra a behatolás megakadályozására rácsot kell felszerelni. Az ablakok üvegeit a nap hőhatása ellen védő, fehér színű festékkel kell bevonni, vagy homályos üveget kell használni. (7) Az ablakok alsó széle legalább 1,6 m magasan lehet a padlószint felett. Az ablakok világító felületének és a tároló adott helyisége alapterületének aránya 1:25–1:30 lehet. (8) A tárolóban a különböző fajta robbanóanyag elhelyezésére – a gyújtózsinór kivételével – külön-külön tárolóhelyiséget kell létesíteni. (9) Ha a tárolóban különböző fajta robbanóanyagokat tárolnak vagy a tárolóból közvetlen felhasználásra is történik kiszolgálás, a tárolón belül előteret kell létesíteni. 132. § (1) A tárolóhelyiségeket egymástól és az előtértől legalább 25 cm vastag, födémig érő tűzfallal, tűzgátló fallal kell elválasztani. A tárolóhelyiségek egymásba nem nyílhatnak. (2) Az előtérből a tárolóhelyiségbe vezető ajtónyílást küszöb nélkül, legalább 1,4 × 2,2 m szelvénymérettel kell kiképezni.
\n
Az ajtó kifelé nyílhat, kivitele rácsos is lehet.
\n
(3)Az előtér alapterületét a szükséges tevékenység és a berendezések (kiadóasztal, polcok) figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy legalább 6 m2 szabad alapterületet biztosítson.
\n
(4)Az előtérben peremes, gumival vagy lágy műanyaggal borított asztalt kell elhelyezni, ha ott közvetlen felhasználásra is terveznek robbanóanyagot kiszolgálni. Az asztalborítást az elektrosztatikus feltöltődés ellen védeni kell.
\n
(5)Ha az előtérben a robbantómesterek hordládáit vagy robbantógépeket is terveznek tárolni, ezek elhelyezésére polcot kell beépíteni. 133. § (1) A robbanóanyag elhelyezésére – a gyújtózsinór kivételével – állványra helyezett, mechanikai hatásra szikrát nem adó és elektrosztatikus feltöltődésre nem hajlamos anyagból készült polcokat kell használni.
\n
(2)A polc szélessége nem lehet kisebb a robbanóanyag hordláda hosszánál.
\n
(3)A polcokat egymás felett olyan távolságra kell beépíteni, hogy a polcra helyezett robbanóanyag láda és a felette levő polc tartója között legalább 4 cm szabad távolság maradjon. A legalsó polc és a padlóburkolat között legalább 10 cm távolságot kell tartani, a legfelső polc magassága nem haladhatja meg az 1,6 m-t.
\n
(4)A polcokat a tárolóhelyiség falától legalább 10 cm távolságra kell elhelyezni.
\n
(5)A polcokat tartó állvány méreteit a várható legnagyobb terhelés figyelembevételével kell megállapítani. Az állványt elmozdulás, eldőlés ellen biztosítani kell. (6) A polcokat az állványhoz rögzíteni kell. A rögzítést úgy kell megoldani, hogy kiálló kötőelemek a rögzítésnél ne legyenek. (7) Valamennyi állványsor megközelítésére legalább 1,4 m széles szabad utat kell biztosítani.
\n
(8)A robbanóanyag vagy a gyújtózsinór ládáinak elhelyezésére legalább 10×10 cm szelvényű fagerendákat kell alátétként beépíteni. 134. § (1) A raktár területén a helyhez kötött (állandó beépítésű) világítási lámpatesteken, az esetleges tűzjelző berendezésen, az ezeket tápláló kábeleken, valamint a villamos biztosítókon és kapcsolókon kívül más villamos berendezést nem lehet létesíteni. (2) A raktár területén a villamos berendezések létesítésénél a következő követelményeknek is teljesülni kell:
\n
a)220 V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos berendezés, valamint szabad vezeték létesítése tilos, a villamos berendezések táplálására csak kábelt szabad használni, b) villamos berendezést a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályra vonatkozó előírások szerint kell létesíteni, c) a lőpor tárolóban létesített villamos berendezések felületi hőmérséklete nem haladhatja meg a környezetének (tárgyak, gázok, gőzök) gyulladási hőmérsékletének 80%-át, d) olajtöltésű villamos berendezés létesítése, valamint késleltetett túláramvédelem (túlterhelésvédelem, zárlatvédelem) alkalmazása tilos, e) a lámpatestet, kábelt a robbanóanyag ládáktól legalább 1 m távolságra kell elhelyezni,
\n
f)a világítási hálózat kapcsolóját csak az épületen kívül szabad elhelyezni.
\n
(3)A tápkábeleket a táplálási ponttól az épületekig földbe (kábelcsatornába) kell fektetni.
\n
(4)A raktár területén levő utak, valamint a tároló- és egyéb helyiségek világítására helyhez kötött, hálózati lámpatesteket kell beépíteni. Nem kell hálózati világítást létesíteni, ha a robbanóanyag kezelését, rakodását csak nappali világítás mellett végzik. (5) A raktár épületének védelmére villámhárító berendezést kell létesíteni.
\n
(6)A villámhárító berendezés létesítésénél a következő követelményeknek is teljesülni kell:
\n
a)a villámhárító berendezést a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes épületre vonatkozó előírások szerint kell létesíteni, b) a felfogó hálózat az épülettől független, a felfogó „V6d”, a levezető „L5d”, a földelő „F2” fokozatú, szétterjedési ellenállása „r” fokozatú legyen, c) az épületben levő fémtárgyat (különösen kábel fémburkolata és páncélzata, csővezeték, nyílászáró szerkezet) földelni kell, d) a földelőt az épület külső falfelületétől legalább 1 m távolságra és legalább 0,8 m mélyen, elhelyezett és körvezeték alakjában elkészített földelővezetékkel kell összekötni, e) az épületben levő azon fémtárgyakat, amelyeket egymástól 0,1 m-nél kisebb távolságra, vagy egymástól 1 m-nél kisebb távolságban párhuzamosan helyeznek el, egymással össze kell kötni,
\n
f)az összekötő vezetőket úgy kell kialakítani, hogy a rajtuk áthaladó villámáram útja lefelé vagy rövid ponton vízszintesen vezessen, és méreteik folytán el tudják viselni a villámáramtól eredő terheléseket,
\n
g)feszültségmentesítő és földelő kapcsoló alkalmazása az erős- és a gyengeáramú villamos berendezésnél is kötelező. 135. § (1) A raktár területén levő valamennyi épületben, továbbá az őr-helyiségben villamos tűz oltására is alkalmas, kézi tűzoltókészüléket kell elhelyezni. Ha az épület alapterülete 50 m2-nél nagyobb, minden további 50 m2 alapterületre egy-egy tűzoltókészülékről kell gondoskodni. A tűzoltókészülékeket a bejárat közelében kell elhelyezni.
\n
(2)A létesítményen belül tűzjelző berendezést, tűzoltáshoz szükséges vízellátási létesítményt (vízhálózat, víztartály, fecskendő), valamint beépített tűzoltóberendezést csak abban az esetben kell létesíteni, ha azt a tűzvédelmi hatóság előírja. (3) A raktár területén és a kerítésen kívül 5 m szélességben a tűlevelű fákat és a bozótot, a tároló 2 m-es körzetében a növényzetet (gyepet) ki kell irtani. (4) A raktár és épületeinek bejáratánál a nyílt láng használatát és a dohányzást tiltó, valamint a robbanásveszélyt jelző figyelmeztető táblákat kell elhelyezni. (5) A legfeljebb 500 kg mennyiség tárolására szolgáló raktár esetén
\n
a)alkalmazni kell a 128. § (5) bekezdés c) pontját az együtt tárolásra,
\n
b)a tárolót a villamos szabadvezetékhez a vezeték magasságának 12 m-rel megnövelt távolságánál közelebb létesíteni nem szabad, c) a kerítés a tárolótól 10 m távolságra építhető és a kapu mérete csökkenthető,
\n
d)zárt üzemterületen a kerítés létesítése nem kötelező, amely esetben a raktár területén a tároló 10 m-es körzetét kell érteni, e) a tárolóhelyiségek helyett – egymástól legalább 25 cm vastag, födémig érő tűzgátló fallal elválasztott – közös légterű tárolóterek létesíthetők, ahol a tárolóterek megközelítésére legalább 1,4 m széles szabad utat kell biztosítani. Gyártóművi raktárra vonatkozó eltérő előírások 136. § (1) Robbanóanyagot tárolni csak az arra létesített vagy átalakított – más építményektől biztonsági távolságra levő – építményben (raktárban), és az „RV-besorolású” építmény védetten kialakított helyiségében (tárolóhelyen) lehet.
\n
(2)A raktárra és a tárolóhelyre tárolási normákat kell megállapítani.
\n
(3)A raktár tárolási normáját – a benne tárolni kívánt robbanóanyag (vagy robbanóanyagok) fajtájától, a raktár védelmi módjától és a környezetben levő, védendő építmény jellegétől, védelmi módjától és távolságától függően – a biztonsági távolság meghatározási módszerei alapján kell megállapítani.
\n
(4)A tárolóhely tárolási normáját – a benne tárolni kívánt robbanóanyag (vagy robbanóanyagok) fajtájától függően – a munka folyamatos végzéséhez feltétlenül szükséges mennyiség figyelembevételével kell megállapítani.
\n
(5)A robbanóanyag-bázisraktárt használni a robbanóanyag gyártásért felelős személy írásbeli engedélye alapján szabad.
\n
(6)A robbanóanyag létesítményen belüli tárolásának szabályait belső utasításban kell meghatározni.
\n
137. §(1) A raktárban és tárolóhelyen csak a használati engedélyükben feltüntetett fajtájú és mennyiségű robbanóanyagot
\n
lehet tárolni. Ha az engedélyek lehetővé teszik különböző robbanóanyagok együttes tárolását, akkor az egyes fajtákat a raktárban vagy tárolóhelyen egymástól elkülönítve kell elhelyezni, és azokat jól látható módon kell megjelölni.
\n
(2)A raktárban és a tárolóhelyen a megállapított tárolási normákat még átmeneti ideig sem lehet túllépni.
\n
138. §(1) A robbanóanyagot úgy kell elhelyezni, hogy a környezetétől veszélyes hatású károsodást ne szenvedjen
\n
(2)A bázis- és átmeneti raktárban a robbanóanyag csak lezárt szállítási csomagolásban tárolható. Ebben a raktárban a robbanóanyaggal manipulációt végezni – a mintavétel kivételével – nem lehet. Mintavétel szüksége esetén a kiválasztott csomagolási egységet csak elkülönített helyen lehet felbontani.
\n
(3)A raktárban és tárolóhelyen a robbanóanyag csak a gyártástechnológiában előírt göngyölegbe csomagolva tárolható.
\n
(4)A raktárban és tárolóhelyen a használatra engedélyezett anyagon és eszközön kívül (különösen csomagolóanyag, kézi szerszám, szállítóeszköz) egyéb anyag vagy eszköz nem tartható.
\n
(5)A mechanikai szikrára érzékeny robbanóanyag göngyölegeinek nyitásához vagy lezárásához csak szikrát nem okozó anyagból készült vagy szikramentesített kivitelű szerszámot lehet használni.
\n
(6)A raktárban és a tárolóhelyen a rágcsálók és a rovarok ellen irtószerek alkalmazásával kell védekezni.
\n
(7)A raktárban és a tárolóhelyen csak olyan robbanóanyagok tárolhatók együtt, amelyek nem esnek együvérakási tilalom alá. (8) A robbanóanyaggal A–C tűzveszélyességi osztályú anyagot nem szabad együtt tárolni.
\n
139. §(1) A robbanóanyag a csomagolási módjától függően asztallapokra szerelt rekeszben, állványon, polcon, faalátéten vagy
\n
raklapon helyezve tárolható. (2) Az állványt és a polcot eldőlés ellen rögzíteni kell, az azokon végzett tárolás esetében a tárolási normát az állvány, polc terhelhetőségének figyelembevételével kell megállapítani. (3) A robbanóanyagot tartalmazó ládát, dobozt vagy zsákot – 3–10 cm vastagságú faalátétekre (a ládák alsó hevederei a faalátéteket helyettesíthetik) vagy farácsokra helyezve – oszlopokba kell rakni, több oszlopból oszlopsort, több oszlopsorból rakatot kell kialakítani a következők figyelembevételével: a) egy oszlopba csak egyforma méretű ládába csomagolt, azonos tartalmú és azonos gyártási sorozathoz tartozó robbanóanyagot lehet rakni (a dobozokra és zsákokra ugyanez vonatkozik),
\n
b)az oszlop, illetve a rakat magassága legfeljebb 1,8 m lehet, a rakatok hossza és szélessége legfeljebb 5 m lehet,
\n
c)a rakatok széle és az épület fala között – a szellőzés lehetővé tétele érdekében – legalább 10 cm távolságot kell megtartani, d) a rakatok között a csomagolási egységek méretétől és megfogási lehetőségétől, illetve a rakodó vagy szállítóeszköz térigényétől függő, de legalább 0,8 m-es távolságokat kell biztosítani.
\n
(4)A robbanóanyagot tartalmazó tonnereket – faalátétekre helyezve – sorokba kell lerakni, és a sorokból rakatokat kell kialakítani. A fogantyúkkal ellátott vagy a 25 kg-nál kisebb össztömegű tonnerek – legfeljebb két sorban – egymás fölé is rakhatók, ekkor az alsó sor tetejére is faalátéteket kell fektetni. A rakatok között a rakodáshoz szükséges térközt szabadon kell hagyni. (5) A robbanóanyagot tartalmazó ládákkal, dobozokkal vagy zsákokkal megrakott raklapokat sorban egymás mellé úgy kell elhelyezni, hogy a ki- vagy betároláskor egymással ne ütközzenek.
\n
(6)A raktárakban (és indokolt esetben a tárolóhelyeken is) – a közlekedés és a rakodás biztonsága érdekében – a rakodás módjától és a szállítóeszköz méreteitől függő, de legalább 0,8 m szélességű térközt szabadon kell hagyni, az ajtót és a közlekedési utat robbanóanyag-csomagokkal vagy más anyagokkal eltorlaszolni, illetve elfoglalni átmenetileg sem lehet. 140. § A raktárt és a tárolóhelyet el kell látni
\n
a)a Tűzvédelmi Szabályzatban előírt tűzoltó készülékkel, berendezéssel, felszereléssel,
\n
b)hőre érzékeny robbanóanyag tárolása esetén minimum-maximum hőmérővel,
\n
c)nedvességre érzékeny robbanóanyag tárolása esetén légnedvesség-mérővel. 141. § (1) A raktárban és a tárolóhelyen a bennük tárolt robbanóanyag tulajdonságaitól függő szellőztetésről kell gondoskodni.
\n
(2)A raktár anyagforgalmáról naprakész nyilvántartást kell vezetni.
\n
(3)A raktár ajtóit – használaton kívül – zárva kell tartani, és a napi anyagforgalom lebonyolítása után a zárószerkezetüket le kell plombálni. 142. § (1) A bázisraktárat és a készáru (vagy befejezetlen készáru) átmeneti raktárat csak olyan személy kezelheti, aki
\n
a)a 20. életévét betöltötte, b) legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezik,
\n
c)a munkakör ellátására egészségügyileg alkalmas, d) legalább egyéves robbanóanyag-ipari gyakorlattal rendelkezik,
\n
e)az ismétlődő munkavédelmi oktatáson rendszeresen részt vesz és
\n
f)a raktárkezelési képzésben részt vett, annak tananyagából sikeres vizsgát tett.
\n
(2)A beosztott raktári dolgozó csak raktárkezelő jelenlétében végezhet munkát, teendőire a raktárkezelő köteles kioktatni. (3) Az átmeneti-raktárt, kéziraktárt és tárolóhelyet – a teendői biztonságos ellátására kioktatott és gyakorlattal rendelkező – beosztott dolgozó is kezelheti. (4) Minden bázisraktárban, készáru- (vagy befejezetlen készáru-) átmeneti raktárban – jól látható módon – ki kell függeszteni a) a raktárhasználati engedélyt, b) a tárolási normát,
\n
c)a raktárkezelői és a beosztott raktári dolgozó nevét,
\n
d)azt, hogy kik léphetnek be a raktárba ellenőrzés céljából,
\n
e)a raktárban tárolt robbanóanyag kezelési és tárolási előírásait,
\n
f)a raktárra vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, g) a biztonsági szín- és alakjeleket, figyelmeztető táblákat és feliratokat.
\n
(5)A raktártelepre, a bázisraktárba és a készáru- (vagy befejezetlen készáru-) átmeneti raktárba idegen – még a hatósági ellenőrző személy is – csak a raktár használatának engedélyezésére jogosult vezető írásbeli engedélyével és csak kísérő jelenlétében léphet be. (6) Az átmeneti raktárban, kéziraktárban és tárolóhelyen – jól látható módon – ki kell függeszteni
\n
a)a használati engedélyt, b) a tárolási normát,
\n
c)az ott foglalkoztatott dolgozó nevét és d) a raktárra vagy tárolóhelyre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat.
\n
(7)A gyártó üzem területére, valamint az üzemhez tartozó átmeneti raktárba, kéziraktárba és tárolóhelyre csak az oda beosztott dolgozó és – az üzemvezető előzetes tájékoztatása mellett az oda beosztott dolgozó kíséretében – az ellenőrzésre jogosult személy léphet be. Földalatti robbanóanyag-raktár telepítési, kiviteli, üzemeltetési követelményei
\n
143. §(1) Földalatti raktár – az egyenérték alapján átszámított – legfeljebb 60 000 kg mennyiség tárolására létesíthető. Az
\n
500 kg-ot meg nem haladó mennyiség esetén a 153. § a) pontjában foglalt eltérések alkalmazhatók. A robbanóanyag átszámítására a 128. § (6) bekezdés a) pontja az irányadó.
\n
(2)Az azonos fajta robbanóanyag tárolására külön tárolókamrát kell építeni, ha
\n
a)robbanóanyagból 10 000 kg-ot, b) lőporból 2 000 kg-ot,
\n
c)gyutacsból 200 000 db-ot, d) perforátorból 5 000 db-ot,
\n
e)robbanózsinórból 5 000 fm-t meghaladó mennyiség tárolása szükséges.
\n
(3)A különböző fajta robbanóanyag tárolására – a gyújtózsinór kivételével – külön-külön tárolókamrát kell építeni.
\n
144. §(1) A földalatti térség bejáratait, valamint a vészkijáratot és a szellőző nyílásokat nem éghető anyagból készült kerítéssel
\n
kell körülvenni. (2) A kerítést a földalatti térség bejárataitól és a vészkijárattól legalább 20 m, a szellőző nyílásoktól legalább 5 m távolságra kell építeni. A kerítés kivitelére a 128. § (2) és (4) bekezdésében meghatározottak az irányadók.
\n
(3)A földalatti térség bejárata előtt 15 m-en belül földsáncot kell létesíteni, ha a terep olyan természetes védettséget nem biztosít, amely megfelel a földsánccal kapcsolatos követelményeknek. (4) A földsánc méreteire és kivitelére a 130. § (5)–(8) bekezdése az irányadó azzal, hogy a földsánc függőleges magasságát a bejárati táró talpszintjétől kell számítani, és gerincvonalának hossza legalább 10 m.
\n
(5)A kerítésen belül és kívül elhelyezett létesítményre és az útra a 128. § (8) bekezdése és a 130. § (9) bekezdése az irányadó. 145. § (1) A földalatti térséget két bejárati táróval kell kiképezni. Az egyik táró helyett személyközlekedésre is alkalmas vészkijárat létesíthető. A táró bejáratát támfallal kell kiképezni.
\n
(2)A bejárati táró és az összekötő vágat szabad szélessége legalább 1,6 m, magassága legalább 2,5 m lehet. A bejárati táró talpát egyenetlenségektől mentesen, a bejárat felé 3–5‰ lejtéssel kell kiképezni.
\n
(3)Az összekötő vágatot a bejárati táró és a legközelebbi tárolókamra bejárata között legalább három – derékszögű – iránytöréssel kell kiképezni. A vágattengelyek metszéspontjai közötti távolság legalább 12 m lehet.
\n
(4)Az iránytörésnél, valamint a tárolókamra bejáratával szemben legalább 2 m hosszú és az összekötő vágat szelvényével megegyező szelvényű térséget (légzsákot) kell létesíteni. (5) A vészkijáratot az összekötővágatnak a bejárati tárótól számított legtávolabbi részén, a legközelebbi tárolókamrától legalább 12 m-re kell létesíteni. Szabad szelvények bármely mérete nem lehet kisebb 0,8 m-nél.
\n
(6)Ha szellőzőnyílás létesítése is szükséges, azt a legközelebbi tárolókamrától legalább 12 m-re lehet kiképezni.
\n
(7)A földalatti térség bejárata és a legtávolabbi tárolókamra között vasutat kell fektetni. Az iránytörésben a vasutat kanyarral kell kiképezni, vagy fordítókorongot kell beépíteni. A vasút fektetése nem kötelező, ha a raktáron belüli szállításra engedélyezett szállítóeszköz nem vágányhoz kötött. 146. § (1) A tárolókamra felett legalább 10 m vastag fedőréteg lehet.
\n
(2)A tárolókamrát az összekötő vágatra merőlegesen kell kiképezni úgy, hogy a harmadik iránytörés és a legközelebbi tárolókamra közötti távolság – a vágattengelyek metszéspontjai között mérve – legalább 10 m lehet.
\n
(3)A szomszédos tárolókamrák között az ép kőzetpillér legalább 6 m vastag lehet.
\n
(4)A tárolókamra hossza – áthúzó légáram hiányában – legfeljebb 15 m, magassága legalább 2,5 m lehet. Szélességére és berendezésére a 133. § az irányadó. (5) A tárolókamra talpát egyenetlenségektől mentesen kell kiképezni, és salakkal vagy homokkal kell borítani. Lőportároló kamra, valamint padlózat alkalmazása esetén a 131. § (2) bekezdése az irányadó.
\n
(6)Ha a raktárból közvetlen felhasználásra is történik kiszolgáltatás, a földalatti térség bejárata és az első iránytörés között legalább 2,5 m magas előteret kell létesíteni. Az előtér alapterületére, berendezésére a 132. § (3)–(5) bekezdése az irányadó. (7) Az előteret az egyéb földalatti térségektől zárható, a 131. § (8) és (9) bekezdésének, 132. § (1) és (2) bekezdésének megfelelő ajtóval kell elválasztani. 147. § (1) A földalatti térséget nem éghető anyaggal (biztosító szerkezettel, béleléssel) kell biztosítani. Ha a tárolókamrát nem falazattal biztosítják, a főtét és az oldalakat teljes béleléssel kell ellátni. A biztosítást nem igénylő szilárd kőzetben kiképzett térséget legalább 5 cm vastagon torkrétozni kell.
\n
(2)Gondoskodni kell a fakadó víz kizárásáról, vagy ha ez nem lehetséges, a csepegő víz elleni védelemről és a víz elvezetéséről. 148. § (1) A bejárati tárót a támfaltól legalább 3 m távolságra, 0,4 m vastag falazott gátkeretbe épített, kettős, fémből készült ajtóval kell ellátni. Az ajtónyílást küszöb nélkül, legalább 1,4×2,2 m szelvénymérettel kell kiképezni. A külső ajtónak kifelé nyílónak, zárható szellőzőnyílással ellátottnak és tömörnek, a belső ajtónak rácsosnak kell lennie.
\n
(2)A vészkijáratot legalább 0,4 m vastag, falazott gátkeretbe épített, fémből készült rácsos, kifelé nyíló – belülről is nyitható – ajtóval kell ellátni. (3) A bejárati táró, illetve a vészkijárat ajtóit biztonsági zárral vagy lakattal zárhatóan kell készíteni.
\n
149. §(1) A vészkijáratot, valamint a szellőző nyílást a csapadék behatolása ellen védeni kell, a szellőzőnyílást ráccsal kell elzárni
\n
Az összekötő vágatban a szellőzőnyílás előtt nem éghető anyagból 0,8–1 m magas gátat kell készíteni.
\n
(2)Ha a földalatti térség légterének óránkénti legalább négyszeres levegőcseréjét a természetes szellőztetés nem biztosítja, szellőztetőgépet kell beépíteni. A szellőztetőgépet a raktár földalatti térségén kívül kell elhelyezni.
\n
150. §(1) A villamos berendezés létesítésére a 134. § (1)–(3) bekezdése az irányadó azzal, hogy
\n
a)az épület megnevezésen a földalatti térséget is érteni kell,
\n
b)a raktár területén az esetleg szükséges szellőztetőgép is elhelyezhető.
\n
(2)A raktár területén levő út, valamint a földalatti térség világítására helyhez kötött hálózati lámpatesteket kell beépíteni.
\n
Az út megvilágítására nem kell hálózati világítást létesíteni, ha a robbanóanyag kezelését, rakodását csak nappali világítás mellett végzik. (3) A megvilágítás erőssége a) a raktár területén levő utakon 1 lux-nál,
\n
b)az összekötő vágatok talpszintjén 5 lux-nál, c) a tárolókamrák talpszintjén 40 lux-nál,
\n
d)az előtér talpszintjén 60 lux-nál nem lehet kisebb.
\n
151. §(1) A raktár épületének, valamint a fémbiztosítású szellőző nyílás védelmére a 134. § (6) és (7) bekezdése szerinti
\n
villámhárító berendezést kell létesíteni. (2) A földalatti térségbe vezetett fémtárgyat (különösen kábel fémburkolata és páncélzata, csővezeték, vasút) közvetlenül a bejárati ajtón kívül le kell földelni. A földalatti térségben levő azon fémtárgyakat, amelyeket egymástól 0,1 m-nél kisebb távolságra vagy egymástól 1 m-nél kisebb távolságban párhuzamosan helyeznek el, egymással össze kell kötni.
\n
(3)A földelő „F2” fokozatú, szétterjedési ellenállása „r” fokozatú lehet. Az összekötő vezetőket úgy kell kialakítani, hogy a rajtuk áthaladó villámáram útja lefelé vagy rövid ponton vízszintesen vezessen, és méreteik folytán el tudják viselni a villámáramtól eredő terheléseket. 152. § (1) A raktár területén levő valamennyi épületben, tárolókamránál és az előtérben, továbbá az őrhelyiségben villamos tűz oltására is alkalmas, földalatti használatra engedélyezett típusú, kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni.
\n
A tűzoltó-készülékeket a bejárat közelében kell elhelyezni. (2) A létesítményen belül tűzjelző berendezést, tűzoltáshoz szükséges vízellátási létesítményt (vízhálózat, víztartály, fecskendő), valamint beépített tűzoltó berendezést csak abban az esetben kell létesíteni, ha azt a tűzvédelmi hatóság előírja. (3) A raktár területén a tűlevelű fákat, bozótot, továbbá a vészkijárat, illetve a szellőző nyílás 2 m-es körzetében a növényzetet (gyepet) ki kell irtani. (4) A raktár és épületeinek, továbbá a földalatti térség bejáratánál a nyílt láng használatát és a dohányzást tiltó, valamint a robbanásveszélyt jelző figyelmeztető táblákat kell elhelyezni. 153. § Az egyenérték alapján átszámított, legfeljebb 500 kg mennyiség tárolására szolgáló raktár esetén a következő követelményeket kell teljesíteni: a) a raktárban legfeljebb aa) 250 kg lőpor,
\n
ad)500 fm robbanózsinór tárolható együtt; b) a kerítés a földalatti térség bejáratától 10 m távolságra építhető és a kapu mérete csökkenthető;
\n
c)zárt üzemterületen a kerítés létesítése nem kötelező, amely esetben a raktár területén a bejárat 10 m-es körzetét is érteni kell; d) a földalatti térség egy bejárattal, iránytörés nélkül képezhető ki, hossza 10–20 m, szabad magassága legalább 2 m legyen, vasút fektetése tilos; e) a tárolókamrák helyett – egymástól és az előtértől legalább 2 m vastag, ép kőzetpillérrel, vagy főtéig érő, legalább 25 cm vastag tűzgátló fallal elválasztott – közös légterű tárolótereket szabad létesíteni úgy, hogy az első tárolótér és a bejárati ajtó között legalább 5 m távolság legyen, melyet előtérként kell kiképezni;
\n
f)a bejárati ajtó egyszeres, legalább 2 m magas lehet, fémből vagy acéllemezzel borított fából készülhet, közvetlenül a támfalnál is beépíthető; g) hálózati világítás létesítése, valamint szellőztetőgép használata nem kötelező;
\n
h)a földalatti térség védelmére a 134. § (6) és (7) bekezdése szerinti villámhárító berendezést kell létesíteni, ha a tárolóterek feletti fedőréteg vastagsága a 6 m-t nem éri el.
\n
Bányabeli raktárak telepítési, kiviteli, üzemeltetési követelményei 154. § (1) Bányabeli raktárban legfeljebb 5 tárolókamrát lehet létesíteni.
\n
(2)Az egyenérték alapján átszámított, legfeljebb 500 kg mennyiség tárolására szolgáló raktár esetén a 163. §
\n
(2)bekezdésében foglalt eltérések alkalmazhatók. (3) A raktár helyét úgy kell kijelölni, hogy bármely tárolókamra és
\n
a)a bánya vagy bányamező kijáratul szolgáló, behúzó légáramú akna vagy vágat, a bánya vagy bányamező energiaellátását szolgáló villamos kamra, a bánya fővízmentesítő telepe, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagraktára között legalább 100 m, b) az egyéb nyitott bányatérség között legalább 25 m távolság legyen. 155. § (1) A raktár szellőztetéséről, szénporrobbanás-veszélyes bánya esetén a raktár kőpor-, illetve vízzárral való védelméről gondoskodni kell. (2) Az azonos fajta robbanóanyag tárolására külön tárolókamrát kell építeni, ha
\n
a)robbanóanyagból 2 000 kg-ot, b) gyutacsból 50 000 db-ot meghaladó mennyiség tárolása szükséges. (3) A különböző fajta robbanóanyag tárolására külön-külön tárolókamrát kell építeni.
\n
156. §(1) A raktárt két bejárattal kell kiképezni. A bejáratot legalább 0,4 m vastag falazott gátkeretbe épített, fémből készült
\n
ajtóval kell ellátni. Az ajtónyílást küszöb nélkül, legalább 1,4 × 2,2 m szelvénymérettel kell kiképezni. Az ajtó kifelé nyíló, zárható szellőztető nyílással ellátott, tömör kivitelű lehet. (2) A raktár ajtaját biztonsági zárral vagy lakattal zárhatóan kell készíteni.
\n
157. §(1) A szomszédos tárolókamrák között az ép kőzetpillér legalább 10 m vastag lehet
\n
(2)Az összekötő vágat szelvényére és kiképzésére, a vasútfektetésre a 145. § irányadó azzal, hogy sújtóléges bánya esetén az összekötő vágat tárolókamrák közötti szakaszának főtéje legalább 0,2 m-rel magasabb mint a tárolókamrák főtéje.
\n
158. §A tárolókamrák és az előtér létesítésére, berendezésére a 146. § (1)–(5) bekezdése az irányadó azzal, hogy sújtóléges
\n
bányában a tárolókamrák főtéjét szintesen kell kiképezni. 159. § (1) A raktárt nem éghető anyaggal (biztosító szerkezettel, béleléssel) kell biztosítani. Ha a raktárt nem falazattal biztosítják, a főtét és az oldalakat teljes béleléssel kell ellátni. A biztosítást nem igénylő szilárd kőzetben kiképzett raktárt legalább 5 cm vastagon torkrétozni kell. (2) A raktár bejáratához csatlakozó bányatérségeket 30 m hosszban legalább lángmentesített anyaggal kell biztosítani.
\n
160. §(1) A széntelepben kiképzett raktárt, a raktár széntelepet harántoló vágatszakaszait a telep előtti 5 m-től a telep utáni
\n
5 m-ig zárt falazattal kell biztosítani. (2) Gondoskodni kell a fakadó víz kizárásáról, vagy ha ez nem lehetséges, a csepegővíz elleni védelemről és a víz elvezetéséről. (3) A raktárt olyan áthúzó légárammal kell szellőztetni, amely légterének óránkénti legalább négyszeres levegőcseréjét biztosítja. 161. § (1) A raktárban a helyhez kötött világítási lámpatesteken, valamint az ezeket tápláló kábeleken kívül más villamos berendezést létesíteni nem lehet. (2) A fokozottan sújtólégveszélyes bányatérségekben a raktár villamos berendezéseinek létesítésénél a következő feltételeknek is teljesülni kell: a) a villamos berendezés táplálására csak kábelt szabad használni,
\n
b)késleltetett túláramvédelem (túlterhelés-védelem, zárlatvédelem) alkalmazása tilos, c) a lámpatestet, kábelt a robbanóanyag ládáktól legalább 1 m távolságra kell elhelyezni,
\n
d)a tároló kamrában a lámpatesteket csak a diffúziós szellőztetésre megengedett távolságon belül szabad beépíteni, e) a világítási hálózat kapcsolóját a raktár bejáratánál – kívül – kell elhelyezni.
\n
(3)A raktár világítására helyhez kötött hálózati lámpatesteket kell beépíteni. A megvilágítás erősségének meg kell felelnie a 150. § (3) bekezdésében foglaltaknak. 162. § (1) A raktár bejárata előtt, az előtérben és valamennyi tárolókamránál villamos tűz oltására is alkalmas, földalatti használatra engedélyezett típusú, kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni.
\n
(2)A raktár bejáratánál a robbanásveszélyt jelző, továbbá – ha a bányában egyébként a nyílt láng és a dohányzás megengedett – a nyílt láng használatát és a dohányzást tiltó figyelmeztető táblákat kell elhelyezni.
\n
163. §
\n
(1)Ha a raktár valamely bejárata közvetlenül a külszínről nyílik, a raktár helyének kijelölésére, a bejárat kiképzésére, lezárására, körülkerítésére és külszíni létesítményeire a földalatti raktárra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
\n
(2)Az egyenérték alapján átszámított, legfeljebb 500 kg mennyiség tárolására szolgáló raktár esetén a következő követelményeket kell teljesíteni: a) a raktárban a robbanóanyaggal legfeljebb 3000 db gyutacs tárolható együtt,
\n
b)a raktár olyan áthúzó légáramú bányatérségből is nyílhat, amelynek kihúzó légárama frontfejtést nem érint, és a
\n
154. §(3) bekezdés a) pontjában meghatározott létesítményektől 50 m, az egyéb nyitott bányatérségektől
\n
–csatlakozó vágata kivételével – 20 m távolságra lehet,
\n
c)a raktár kiképzésére, méreteire a 153. § (1) bekezdés c) és d) pontja az irányadó,
\n
d)a raktár lángmentesített anyaggal is biztosítható, e) a csatlakozó vágattól való elválasztására főtéig érő, lángmentesített anyagú válaszfalat vagy rácsozatot szabad beépíteni, az ajtó rácsos, legalább 1,8 m magas is lehet,
\n
f)az előtér kivételével a raktárban hálózati világítás létesítése nem kötelező.
\n
VI. FEJEZET
\n
ROBBANÓANYAG SZÁLLÍTÁSA A robbanóanyag szállítása telephelyen belül
\n
164. §(1) A robbanóanyag létesítményen vagy telephelyen belül történő szállításának részletes anyagi, tárgyi, személyi és
\n
biztonsági feltételeit belső utasításban kell meghatározni. (2) A telephelyen belül a robbanóanyag kézi vagy gépi erővel szállítható (ide nem értve a szállítószalagos és görgőpályás mozgatást, valamint a csővezetéken történő szállítást). (3) A szállítóeszköz szállítási normáját annak fajtájától, teherbírásától, a csomagolás módjától, az együtt rakás vagy együtt szállíthatóság megengedett mennyiségétől, valamint a szállítás útvonala mentén levő építmény jellegétől és távolságától függően kell megállapítani. A tömeg egységben, darabszámban vagy csomagolási egységben kifejezett szállítási norma adatait a szállítás kiindulási helyén, jól látható módon ki kell függeszteni.
\n
(4)A robbanóanyag szállításához csak kifogástalan állapotban levő eszközöket szabad használni, azokat a rakodás megkezdése előtt meg kell vizsgálni, és rakfelületüket gondosan meg kell tisztítani.
\n
(5)A szállítóeszköz megfelelő műszaki állapotáról, valamint az előírt feltételek és felszerelések biztosításáról az eszköz üzembentartója köteles gondoskodni. 165. § (1) A robbanóanyag csomagolási egységeit szorosan egymás mellé vagy egymás fölé rakva kell elhelyezni a szállító eszköz rakfelületén. A csomagolási egységeket a leesés és az elmozdulás ellen rögzíteni kell.
\n
(2)Robbanóanyaggal más anyagot vagy tárgyat nem szabad együtt szállítani.
\n
(3)Kézi rakodás közben egy személy legfeljebb 25 kg tömegű robbanóanyagot tartalmazó csomagolási egységet emelhet. A robbanóanyagot tartalmazó ládát vagy fém-tonnert egymáson vagy a padozaton és rakfelületen nem szabad csúsztatni. A henger alakú tonner az alsó peremén görgethető.
\n
(4)Robbanóanyag-szállítmányt őrizetlenül hagyni nem szabad. (5) Zivatar közeledtével robbanóanyagot nem szabad rakodni, a megkezdett rakodást abba kell hagyni.
\n
A robbanóanyaggal rakott szállító járművet a gyártó építmény villámvédelmi berendezésének védőkörzetén belül kell hagyni, a robbanóanyagot a beázástól meg kell védeni. A jármű őrzését látótávolságból kell biztosítani. Zivatar ideje alatt robbanóanyagot szállítani nem szabad. 166. § Telephelyen belül a gyári csomagolástól el lehet tekinteni a gyutaccsal közvetlenül nem indítható, helyszíni keveréssel előállított robbanóanyag szállítása esetén, valamint ha a robbanóanyagot a robbanóanyag-raktárból a felhasználás helyére hordládában, a hordládára előírt kivitelű ládában vagy földalatt zárható szállítóeszközben szállítják.
\n
167. §(1) A robbanóanyag-rakományt elmozdulás ellen rögzíteni kell. A rögzítés módját a szállítás módjára figyelemmel
\n
a szállítónak kell meghatároznia és a szállítmány kísérőjének kell ellenőriznie.
\n
(2)Különböző fajtájú robbanóanyag együttes szállítása esetén – ha a robbanóanyagokat a szállítóeszközön több sorban helyezik el – a veszélyesebb besorolású robbanóanyagot felül kell elhelyezni.
\n
168. §
\n
(1)Oszlopban végzett szállítás esetén a szállítmányt legalább két kísérőnek kell felügyelnie, akik közül az egyiknek az első, a másiknak az utolsó szállító eszközön kell tartózkodnia. Üzemzavar miatt a kiválni kényszerült szállító eszközt kísérő nélkül nem lehet hátrahagyni. (2) Telephelyen belüli szállítás esetén szállítmánykísérőnek robbantómester is beosztható.
\n
(3)Telephelyen belüli szállítás esetén a szállítást (fuvarozást) végző gazdálkodó szervezet köteles a szállítási útvonalat írásban közölni a szállítmánykísérővel, amelytől csak rendkívüli esetben lehet eltérni.
\n
169. §(1) A szállítmánnyal szállítás közben megállni vagy várakozni csak ott lehet, ahol valószínűsíthetően nem fenyeget veszély
\n
vagy a szállítmány sérülést nem szenvedhet. (2) Robbanóanyag szállítása során bekövetkező minden olyan rendkívüli eseményt, amely a közbiztonságot érinti, haladéktalanul be kell jelenteni a rendőrségnek és a bányafelügyeletnek.
\n
(3)A szállítmánynak a rendeltetési helyre érkezésekor ellenőrizni kell a szállítmány sértetlenségét. Ha a szállítmány hiányosan érkezett, jegyzőkönyvet kell felvenni, és erről a feladót, a rendeltetési hely szerint illetékes bányafelügyeletet és a rendőrséget értesíteni kell. (4) Ha a szállítmány a címzettnek valamilyen ok miatt azonnal nem adható át, a szállítmány őrzéséről a szállítmány átadásáig a szállítmánykísérő köteles gondoskodni. 170. § Robbanóanyag telephelyi szállítását nem lehet végezni
\n
a)közforgalmú személyszállító eszközön, annak utánfutóján, pótkocsiján, b) ANDO kivételével munkagépen, vontatón és annak pótkocsiján,
\n
c)billenő rakfelületű szállítóeszközön, d) üzemi vasúti szerelvény mozdonyán,
\n
e)folyamatos szállítóberendezésen, fékműves szállítópályán, valamint személyszállításra nem engedélyezett függőkötél- vagy függősín-pályán. Szállítás kézi erővel 171. § (1) Robbanóanyagot csak hordládába helyezve lehet szállítani. Egy személy egyidejűleg csak egy hordládát vihet magával. Gyutacsot, robbanózsinórt vagy perforátort csak robbantómester szállíthat.
\n
(2)A hordládában legfeljebb 6 kg nedves vagy 3 kg száraz iniciáló robbanóanyag, valamint 25 kg egyéb robbanóanyag, 400 db gyutacs, 250 m robbanózsinór vagy 250 db perforátor szállítható. Egy hordládában legfeljebb 10 kg robbanóanyag, valamint külön rekeszben legfeljebb 50 db gyutacs együtt is elhelyezhető. E rendelkezés nem vonatkozik a II. és III. osztályú sújtóléges bányákra.
\n
(3)A hordládát fából, elektrosztatikus feltöltődésre nem hajlamos hézagmentes béleléssel, a terhelésnek megfelelő szilárdságú fogantyúval, valamint lecsapódás ellen biztosított fedéllel kell elkészíteni.
\n
(4)A robbanóanyag kézi szállítására kijelölt útvonalat állandóan csúszás és botlásveszély-mentesen kell tartani. Ha a robbanóanyagot nem robbantómester szállítja, a biztonságos szállításért ez esetben is a robbantómester a felelős.
\n
(5)A robbanóanyag kézi erővel történő szállításához csak két- vagy többkerekű, gumiabroncsú szállítóeszköz használható. A megszaladásra hajlamos szállítóeszközt önfékező kézifékkel kell ellátni.
\n
(6)A robbanóanyaggal megrakott, merev vonórudas kézi kocsit csak húzni, más kézi kocsit csak tolni szabad. A kézi kocsin a rakományt úgy kell elhelyezni, hogy az útra való rálátást ne akadályozza.
\n
Szállítás targoncán 172. § (1) A targoncán csak az eredeti, megfelelő szállítási csomagolású vagy előírás szerint lezárt göngyölegbe csomagolt (műveletközi csomagolású) robbanóanyagot szabad szállítani. (2) Robbanóanyag szállításához csak gumiabroncsú platós targonca, targonca-utánfutó és emelővillás targonca használható. A szállítótargonca és a targonca-utánfutó rakfelületét minden oldalán szilárd oldalfalakkal kell ellátni.
\n
(3)Robbanásbiztos kivitelű targoncával mind a szállítási, mind a műveletközi csomagolású, de ládázott robbanóanyag a targoncára rakva szállítható. (4) A nem robbanásbiztos kivitelű targonca platóján csak szállítási csomagolású robbanóanyag szállítható. Műveletközi csomagolású robbanóanyagot csak a targoncákhoz kapcsolt utánfutóra szabad rakni.
\n
(5)Az emelővillás targoncával csak rakodólapra helyezett, szállítási csomagolásban levő robbanóanyag szállítható.
\n
(6)Távkábeles targoncán robbanóanyagot nem lehet szállítani. (7) Targoncával nem szabad behajtani olyan helyiségbe, amelyben robbanóanyag gyártási tevékenységet folytatnak, kivéve azt a helyiséget, ahol csomagolnak. (8) Targoncával történő robbanóanyag-szállításra csak targoncavezetői igazolvánnyal rendelkező olyan személy bízható meg, aki a szállítandó robbanóanyag veszélyes tulajdonságait és a szállítási előírásokat ismeri. Robbanóanyag-szállítás közben kísérő személyt csak külön üléssel rendelkező targoncán szabad szállítani.
\n
(9)Robbanóanyag-szállítás közben a targoncával az út-, a látási és a forgalmi viszonyoknak megfelelően kell közlekedni.
\n
A targoncák sebességét az út minőségétől, a csomagolás módjától és a szállított robbanóanyag mechanikai hatásokra való érzékenységétől függően kell megválasztani, amely legfeljebb 20 km/óra lehet.
\n
Szállítás gépkocsin, telephelyen belül 173. § (1) A robbanóanyag telephelyen belüli szállítására csak közúti szállításra is alkalmas gépkocsi és pótkocsi használható.
\n
(2)Robbanóanyagot csak leállított motorú gépkocsira lehet rakodni.
\n
(3)Személygépkocsival – a telephelyen belüli robbanóanyag szállítás esetében – legfeljebb 5 kg tömegű robbanóanyag, valamint az ahhoz szükséges, külön hordládába helyezett iniciáló eszköz szállítható. Ebben az esetben a szállítmánykísérőn kívül más személyt szállítani tilos. (4) Robbanóanyag-szállító gépkocsit csak olyan személy vezethet, akinek a járműkategóriára érvényes jogosítványa van, és aki a szállítandó robbanóanyag veszélyes tulajdonságait, valamint a szállítási előírásokat ismeri. A gépkocsi vezetőjét a jármű üzembentartójának kell kioktatnia a szükséges ismeretekre, az oktatási anyagot a rendelkezésére kell bocsátania, le kell vizsgáztatnia és az oktatás tényét írásban kell rögzítenie.
\n
(5)Raktárból a felhasználás helyére és vissza a) 500 kg robbanóanyagot,
\n
b)1000 m robbanózsinórt, c) 1000 m gyújtózsinórt vagy
\n
d)20 kg robbanóanyagot és 1000 db perforátort vagy 500 m robbanózsinórt, és az indításukhoz az RTE szerint szükséges mennyiségű gyutacsot ugyanazon járművön szabad szállítani.
\n
(6)Perforátorral és robbanózsinórral szerelt robbantószerkezetet, és együtt szállítás alkalmával a robbanóanyagot, perforátort, robbanózsinórt és a gyutacsot külön-külön, a járműben rögzített, kellő szilárdságú, fémből készült, belül burkolt, villamos feltöltődésre nem hajlamos és szikramentes burkolatú, zárható, tömören záró tartóban rögzítetten kell elhelyezni, amely biztosítja az ütődésmentes szállítást. (7) Robbanóanyag szállításához csak zárt szekrényes vagy szilárd oldal- és hátsó falakkal határolt fedett rakfelületű szállítóeszközt lehet használni. Oldalmagasító használata tilos. (8) A robbanóanyagot szállító járműnek és járműszerelvénynek meg kell felelnie az általános közlekedésbiztonsági előírásoknak. A járművet legalább két db 12 kg töltetű porral oltó vagy ennek megfelelő vizsgálati tűz oltására alkalmas kézi tűzoltó készülékkel kell felszerelni. (9) A járművet megengedett terhelésének 90%-áig, lőpor, gyutacs, perforátor vagy robbanózsinór szállítása esetén a megengedett terhelésének legfeljebb 66%-áig lehet igénybe venni. A rakomány az oldalfal peremén nem nyúlhat túl. Szállítás iparvágányon 174. § (1) A robbanóanyagnak iparvágányon történő szállítására ugyanazok az előírások kötelezőek, mint a robbanóanyagnak a közforgalmi vasúton történő szállítására. A vasúti kocsi, vontató jármű műszaki állapotáért az iparvágányt üzemeltető a felelős. (2) A robbanóanyag szállítására csak zártszekrényes, tiszta és száraz vasúti kocsi használható, amelynek ajtói és ablakai hézagmentesen záródók és bezárhatók. (3) A robbanóanyag ki- és berakodásához csak olyan rakodógépet, eszközt lehet használni, amely a robbanóanyaggal végzendő rakodási munkák biztonságát nem veszélyezteti. (4) A vasúti kocsiba való rakodás után a robbanóanyag-rakományt elmozdulás ellen – az üzembentartó által rendszeresített eszközzel – biztosítani kell. Ellenőrizni kell továbbá a vasúti kocsi ablakának záródását, majd az ajtót, ablakot be kell zárni és le kell plombálni. Mindezeket az intézkedéseket kell megtenni abban az esetben is, ha a robbanóanyag csupán a gyártó más raktárába vagy más átrakóállomásra kerül elszállításra.
\n
Robbanóanyag szállítása saját vasúton 175. § (1) Saját használatú vasúton robbanóanyagot csak tehervonattal, villamos berendezés és fék nélküli vasúti kocsiban vagy csillében (a továbbiakban együtt: kocsi) lehet szállítani. (2) A vonaton csak a vonat személyzete, a szállítmánykísérő, valamint a felügyeleti személy által engedélyezett személy tartózkodhat. (3) A vasúton történő robbanóanyag-szállítást szolgálati utasításban kell szabályozni, és az abban foglaltakra az érdekelt személyeket ki kell oktatni, a szolgálati utasítást vagy kivonatát részükre át kell adni. A szolgálati utasításban szabályozni kell a szállításban részt vevők feladatai mellett a szállítás feltételeit, a rakodási helyeket, a fel- és lerakodás során megtartandó külön szabályokat (pl. vágánylezárás, jelzők állítása).
\n
(4)A robbanóanyagot szállító kocsikat lehetőleg a vonat második felét alkotó kocsik közé kell besorolni.
\n
(5)A mozdony és a robbanóanyagot szállító kocsi között, valamint a robbanóanyagot szállító kocsi után
\n
a)100 kg-nál kevesebb robbanóanyag esetén legalább egy,
\n
b)100 kg-nál több robbanóanyag esetén legalább három kocsit kell elhelyezni. (6) Csővel, idomvassal, sínnel, bányafával vagy hasonló jellegű anyaggal rakott kocsi és a robbanóanyagot szállító kocsi közé legalább egy végfalas vagy fedett kocsit kell besorolni.
\n
(7)Kocsit rakterén túl robbanóanyaggal terhelni tilos. Lőpor, gyutacs, perforátor vagy robbanózsinór szállítása esetén a kocsit rakterének legfeljebb 66%-áig lehet igénybe venni.
\n
(8)A robbanóanyagot szállító kocsi rendezését elővigyázattal, lökés (szalasztás) és hirtelen fékezés nélkül kell végezni.
\n
Robbanóanyagot szállító kocsit szabadon vagy gurító lejtőről futtatni nem szabad.
\n
(9)Kocsirendezés során a kocsi sebessége nem haladhatja meg a 10 km/h-t.
\n
(10)Robbanóanyagot szállító kocsit csak szintes vasúti pályán, a be- és kirakodóhely hossza mentén szabad kézi (emberi) erővel tolni. (11) Robbanóanyagot csillében lejtős pályán csak akkor szabad szállítani, ha a pálya, a kapcsolószerkezetek, a csillefogók és a jelzőberendezés kifogástalan állapotáról közvetlenül a szállítás előtt a robbantómester vagy más felügyeleti személy meggyőződött. (12) Robbanóanyagot szállító csilléket 50‰-nél nagyobb lejtésű kötélszállítású pályára csak egyesével szabad feladni.
\n
Robbanóanyag szállítására vonatkozó külön előírások 176. § (1) Személyszállításra vagy rendszeres járásra szolgáló vágatban műszakváltás alatt robbanóanyagot csak kézi erővel, hordládában lehet szállítani. (2) Robbanóanyag-szállítás ideje alatt az aknában nem lehet személyeket szállítani. Ez nem vonatkozik a hordládában robbanóanyagot szállítani jogosult személyekre. (3) Kasos aknaszállítás esetén a robbanóanyagot csillékbe kell helyezni. Az aknamélyítő bödönt magasságának legfeljebb 2/3-áig lehet robbanóanyaggal megtölteni. Szkipben robbanóanyagot szállítani nem lehet.
\n
(4)Aknában robbanóanyagot csak a személyszállításra megengedett sebességgel lehet szállítani.
\n
(5)A csillében szállított robbanóanyagot robbantómesternek kell kísérni. Ez nem vonatkozik az aknára, valamint az olyan szállítópályára, amelyen szállítás közben járni, tartózkodni tilos. Robbanóanyag szállítása telephelyen kívül
\n
177. §(1) Telephelyen kívül robbanóanyag vagy robbanóanyagot tartalmazó termék közúton, vasúton, légi úton vagy hajón
\n
csak a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírások betartásával szállítható.
\n
(2)Robbanóanyagot postán – levélben vagy csomagban – feladni nem lehet.
\n
VII. FEJEZET
\n
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 178. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített robbanóanyag-raktárak működésüket tovább folytathatják, azzal, hogy a rendelet hatálybalépését követő két éven belül meg kell felelniük e rendelet előírásainak.
\n
(3)A bányafelügyelet által adott felmentési engedélyek érvényességi idejük lejártáig érvényesek.
\n
(4)A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
\n
Hónig Péter s. k., közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter