hangsúlyozva, hogy a légifuvarozókat megkülönböztetés mentes bánásmód illeti meg a légiközlekedési infrastruktúrákhoz való hozzáférés vonatkozásában, különösen, ha ezen infrastruktúrák csak korlátozott mértékűek; szem előtt tartva, hogy az Európai Közösségek és azok tagállamai, és egyes más szerződő felek közötti társulási megállapodások eleve előírják, hogy az ilyen megállapodások részes felei közötti közlekedésnek a kölcsönös kereskedelmi igényekhez igazodó összehangolt fejlesztése és fokozatos liberalizációja érdekében a légi közlekedés területén a kölcsönös piaci hozzáférés feltételeit különleges megállapodásokkal kell megteremteni; szem előtt tartva a társult felek azon óhaját, hogy légiközlekedési és vonatkozó jogszabályaikat az Európai Közösség ilyen jogszabályaival, ennek részeként a közösségi jog jövőbeni fejlődésével összhangba hozzák; felismerve a technikai segítségnyújtás jelentőségét ebben a vonatkozásban; felismerve, hogy a Közösség és az EK-tagállamok Norvégiával és Izlanddal fennálló kapcsolatát továbbra is az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak kell szabályoznia; azzal az óhajjal, hogy lehetőség nyíljon az európai közös légtér jövőbeni bővítésére; emlékeztetve az Európai Közösség és a társult felek között zajlott tárgyalásokra, melyek célja a légi közlekedés bizonyos vonatkozásairól szóló megállapodások kötése révén biztosítani az EK-tagállamok és a társult felek közötti kétoldalú légiközlekedési megállapodásoknak a közösségi joggal való összhangját; a következőkben állapodtak meg:
\n
Célkitűzések és alapelvek
\n
1. Cikk
\n
(1)E megállapodás célja európai közös légtér (a továbbiakban: EKLT) létrehozása. Az EKLT alapját a szabad piaci hozzáférés, a letelepedés szabadsága, az egyenlő versenyfeltételek, valamint a biztonságra, védelemre, a légiforgalmi szolgáltatásra, a társadalmi és környezetvédelmi kérdésekre vonatkozó közös szabályok képezik. Ennek érdekében e megállapodás rögzíti a szerződő felek között a következőkben meghatározott feltételek esetén alkalmazandó szabályokat. Az említett szabályok közé tartoznak az I. mellékletben felsorolt jogszabályok rendelkezései is.
\n
(2)E megállapodás rendelkezései annyiban alkalmazandók, amennyiben a légi közlekedésre vagy ehhez kapcsolódó, az I. mellékletben felsorolt témára vonatkoznak.
\n
(3)Ez a megállapodás az EKLT általános működését előíró cikkekből (a továbbiakban: alapmegállapodás), mellékletekből – közöttük az alapmegállapodás keretén belül a szerződő felek viszonyában alkalmazandó közösségi jogszabályokat tartalmazó I. melléklettel –, valamint jegyzőkönyvekből áll, mely utóbbiakból legalább egy készült minden társult féllel az adott fél esetében alkalmazandó átmeneti rendelkezések rögzítése céljából.
\n
2. Cikk(1) E megállapodás alkalmazásában:
\n
a)„megállapodás”: az alapmegállapodás, annak mellékletei, az I. mellékletben felsorolt jogi aktusok és a megállapodás jegyzőkönyvei;
\n
b)„társult fél”: az Albán Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Románia, Szerbia és Montenegró, illetve bármely olyan másik állam vagy entitás, amely a 32. cikk értelmében az egyezmény szerződő felévé válik;
\n
c)„további társult fél”: az UNMIK, azaz az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999. június 10-i 1244. sz. határozatának megfelelően;
\n
d)„szerződő fél”: a Közösség és az EK-tagállamok vonatkozásában a Közösség és az EK-tagállamok, vagy a Közösség, vagy az EK-tagállamok. A kifejezéshez társított jelentést minden esetben e megállapodás releváns rendelkezéseiből, valamint a Közösség és az EK-tagállamok vonatkozó, a Szerződésből eredő hatásköreiből kell kikövetkeztetni;
\n
e)„EKLT-partnerország”: egy társult fél, Norvégia, vagy Izland;
\n
f)„EK-szerződés”: az Európai Közösséget létrehozó szerződés;
\n
g)„EGT-megállapodás”: az Európai Gazdasági Térségről szóló, 1992. május 2-án aláírt megállapodás, annak jegyzőkönyvei és mellékletei, a megállapodás szerződő felei az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia;
\n
h)„társulási megállapodás”: olyan megállapodás, amely egyrészről az Európai Közösség vagy az Európai Közösség és tagállamai, másrészről egy társult fél között társulást hoz létre;
\n
i)„EKLT-légifuvarozó”: olyan légifuvarozó, amely az I. mellékletben felsorolt vonatkozó jogszabályok előírásaival összhangban e megállapodás követelményeinek megfelelő engedéllyel rendelkezik;
\n
j)„illetékes polgári légiközlekedési hatóság”: olyan kormányszerv vagy jogalany, amely a szerződő felek joghatósága alá tartozó területen törvény szerint jogosult termékek, szolgáltatások és engedélyek megfelelőségét ellenőrizni, ezeket hitelesíteni, használatukat és értékesítésüket korlátozni, valamint jogosult végrehajtó intézkedések foganatosítására annak érdekében, hogy a joghatósága alatt forgalmazott termékek és szolgáltatások megfeleljenek a különböző jogi követelményeknek;
\n
k)„egyezmény”: a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, 1944. december 7-én aláírt egyezmény, annak módosításai és mellékletei;
\n
l)„SESAR”: az Egységes Európai Égbolt műszaki megvalósulása, amely lehetővé teszi az új generációs légiforgalmi szolgáltatási rendszerek térben és időben összehangolt kutatását, fejlesztését és alkalmazását;
\n
m)„ATM főterv (légiforgalmi szolgáltatási főterv)”: a SESAR kiindulópontja;
\n
n)„EK-tagállam”: az Európai Közösség valamely tagállama.
\n
(2)Az „ország”, „nemzeti”, „állampolgárok” vagy „terület” szavak használata nem érinti az egyes szerződő felek nemzetközi jogi státusát.
\n
3. Cikk
\n
Az e megállapodás II. mellékletével összhangban kiigazított I. mellékletben, vagy a vegyesbizottság határozataiban említett, vagy ott szereplő jogi aktusok vonatkozó rendelkezései a szerződő felekre nézve kötelező erejűek, és azok a szerződő felek belső jogrendjének részét képezik vagy részévé válnak a következők szerint:
\n
a)a valamely európai közösségi rendeletnek megfelelő aktusokat a szerződő felek belső jogrendjének részévé kell tenni;
\n
b)a valamely európai közösségi irányelvnek megfelelő aktusok a szerződő felek hatóságaira bízzák az alkalmazás formájának és módjának megválasztását.
\n
4. Cikk
\n
A szerződő felek minden megfelelő – általános vagy konkrét – intézkedést megtesznek, amely szükséges az e megállapodásból fakadó kötelezettségek teljesítéséhez, és kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti e megállapodás céljainak elérését.
\n
5. Cikk
\n
E megállapodás rendelkezései nem érintik az EGT-megállapodás szerződő feleinek egymáshoz való viszonyát.
\n
A megkülönböztetés tilalma
\n
6. Cikk
\n
E megállapodás alkalmazási területén és a megállapodás különös rendelkezéseinek sérelme nélkül az állampolgársági alapon történő megkülönböztetés tilos.
\n
A letelepedéshez való jog
\n
7. Cikk
\n
E megállapodás alkalmazási területén és feltételei szerint, valamint az I. mellékletben felsorolt vonatkozó jogi aktusok rendelkezéseinek sérelme nélkül nem szabad korlátozni az EK-tagállamok vagy EKLT-partnerországok állampolgárainak letelepedési szabadságát az említett országok bármelyikének területe tekintetében. A letelepedés szabadsága magában foglalja az önálló vállalkozói tevékenység kezdéséhez és gyakorlásához való jogot, vállalkozások, és különösképpen társaságok vagy cégek irányításához való jogot a letelepedés szerinti ország állampolgáraira vonatkozó törvényekben meghatározott feltételek mellett. Ugyanez vonatkozik képviseletek, fióktelepek vagy leányvállalatok valamely EK-tagállam vagy EKLT-partnerország állampolgára által történő létesítésére bármely ilyen ország területén.
\n
8. Cikk
\n
(1)E megállapodás alkalmazási területén és az I. mellékletben felsorolt vonatkozó jogi aktusok rendelkezéseinek sérelme nélkül egy EK-tagállam vagy EKLT-partnerország jogával összhangban alapított vagy szervezett társaság vagy cég, amely üzleti tevékenységének fő színhelyhelye az EKL területén található, ugyanolyan bánásmódban részesül, mint az EK-tagállamok vagy az EKLT-partnerországok természetes személyei.
\n
(2)„Társaság vagy cég” alatt a polgári vagy kereskedelmi jog alapján létrejött társaság vagy cég értendő, beleértve a szövetkezeteket és a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó más jogi személyeket, de kivéve a nonprofit szervezeteket.
\n
9. Cikk
\n
(1)A 7. és 8. cikk rendelkezései nem vonatkoznak olyan tevékenységekre, amelyek bármely szerződő fél területén, akár eseti jelleggel, hatósági jogkör gyakorlásához kapcsolódnak.
\n
(2)A 7. és a 8. cikk rendelkezései, illetve az ezek alapján hozott intézkedések nem érintik a szerződő felek azon törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek az alkalmazhatóságát, amelyek a beutazásra, tartózkodásra, munkavállalásra vonatkoznak vagy közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból különleges bánásmódot írnak elő a külföldi állampolgárokra nézve.
\n
10. Cikk
\n
(1)A hatályos megállapodásokban előírt kedvezőbb feltételek sérelme nélkül és e megállapodás alkalmazási területén, a szerződő felek eltörlik azon mennyiségi korlátozásokat és azonos hatású intézkedéseket, amelyek felszerelésekre, ellátási készletekre, alkatrészekre és egyéb, az EKLT-légifuvarozó számára a légiközlekedési szolgáltatásnak e megállapodás feltételei szerinti fenntartásához szükséges eszközökre vonatkoznak.
\n
(2)Az (1) bekezdésben említett kötelezettség nem zárja ki, hogy a szerződő felek akár közrendi vagy közbiztonsági okból, akár az emberek, az állatok és a növények élete és egészsége, illetve szellemi, ipari vagy kereskedelmi tulajdon védelme érdekében ezek szállítását megtiltsák vagy korlátozzák. Az említett tilalmak és korlátozások azonban nem szolgálhatnak az önkényes megkülönböztetés eszközéül vagy a szerződő felek közötti rejtett kereskedelmi korlátozásként.
\n
Repülésbiztonság
\n
11. Cikk
\n
(1)A szerződő felek megfelelő intézkedésekkel biztosítják hogy az egyik szerződő fél területén bejegyzett repülőgép a másik szerződő fél repülőterén való leszálláskor eleget tegyen az Egyezményben foglalt nemzetközi biztonsági követelményeknek, és az ilyen repülőgépet a másik szerződő fél meghatalmazott képviselői földi ellenőrzésnek vessék alá, amely fedélzeti vizsgálatból és a repülőgép körüljárásából áll, és célja ellenőrizni a repülőgép és annak személyzete iratainak érvényességét, valamint a repülőgép és annak felszerelései általános állapotát.
\n
(2)Bármely szerződő fél bármikor kérhet konzultációt egy másik szerződő fél biztonsági követelményeivel kapcsolatban, eltekintve az e megállapodás I. mellékletében hivatkozott jogi aktusok által szabályozott területektől.
\n
(3)E megállapodás egyetlen pontja sem értelmezhető úgy, hogy az illetékes rendelkező polgári légiközlekedési hatóságot akadályozza a megfelelő és azonnali intézkedések elrendelésében, amennyiben egy termék vagy szolgáltatás: (i) nem felel meg az Egyezmény értelmében megállapított minimumkövetelményeknek, vagy (ii) súlyos aggályokat kelt – az (1) bekezdésben említett ellenőrzés során – azzal kapcsolatosan, hogy a repülőgép vagy a repülőgép üzemeltetése nem felel meg az Egyezmény értelmében megállapított minimumkövetelményeknek, vagy (iii) súlyos aggályokat kelt azzal kapcsolatosan, hogy az Egyezmény értelmében megállapított minimumkövetelmények betartása és végrehajtása nem megfelelő.
\n
(4)Amennyiben az illetékes polgári légiközlekedési hatóság a (3) bekezdés értelmében intézkedést hoz, arról köteles haladéktalanul tájékoztatni a többi szerződő fél illetékes polgári légiközlekedési hatóságát, indokolva a fellépést.
\n
(5)Amennyiben a (3) bekezdés szerint hozott intézkedések nem szűnnek meg, noha azok indoka már nem áll fenn, bármelyik szerződő fél a vegyesbizottság elé utalhatja az ügyet.
\n
(6)Az illetékes polgári légiközlekedési hatóság státusának változását előidéző bármely nemzeti jogi módosításról a módosító szerződő fél köteles értesíteni a többi szerződő felet.
\n
Légiközlekedés-védelem
\n
12. Cikk
\n
(1)A polgári légiközlekedésnek a jogellenes beavatkozásoktól való védelme érdekében a szerződő felek kötelesek biztosítani, hogy a területükön található bármely repülőtéren alkalmazzák az I. mellékletében hivatkozott közös alapkövetelményeket és légiközlekedés-védelmi megfelelőség-ellenőrzési mechanizmusokat, az említett melléklet rendelkezéseivel összhangban.
\n
(2)A szerződő felek kérésre minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a polgári járatok jogellenes hatalombakerítése vagy egyéb, a polgári légi járatok, az utasok és a személyzet, a repülőterek és a léginavigációs berendezések biztonságát veszélyeztető jogellenes cselekmények elhárítása érdekében, illetve a polgári légiközlekedést fenyegető bármely veszély elhárítása érdekében.
\n
(3)A polgári repülőgép jogellenes hatalombakerítése vagy a repülőgép, az utasok és a személyzet, a repülőtér vagy a léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes beavatkozás, illetve ilyen fenyegetés esetén a szerződő felek segítik egymás kommunikációját és egyéb megfelelő intézkedésekkel is hozzájárulnak az eset mihamarabbi biztonságos megoldásához vagy a veszély elhárításához.
\n
(4)Az Európai Közösség vonatkozó, az I. mellékletben felsorolt, jogszabályaival összhangban az Európai Bizottság végezhet vizsgálatokat a társult feleknél, és a társult felek felkérhetők más szerződő feleknél folyó európai bizottsági vizsgálatban való részvételre.
\n
Légiforgalmi szolgáltatás
\n
13. Cikk
\n
(1)A szerződő felek együttműködnek a légiforgalmi szolgáltatás terén annak érdekében, hogy az Egységes Európai Égboltot ki lehessen terjeszteni az EKLT területére a jelenlegi biztonsági követelmények és az európai légi közlekedés általános feltételeinek javítása céljával, a kapacitások optimalizálása és a késések csökkentése mellett.
\n
(2)Annak érdekében, hogy megkönnyítsék területükön az Egységes Európai Égboltra vonatkozó jogszabályok alkalmazását:
\n
–a társult felek saját hatáskörükön belül a lehető leghamarabb megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a légiforgalmi szolgáltatással kapcsolatos intézményi rendszerüket az Egységes Európai Égbolthoz igazítsák, különösképpen azáltal, hogy felügyeleti szerveket jelölnek ki vagy hoznak létre, amelyek legalább funkcionálisan függetlenek a léginavigációs szolgáltatást biztosító szervektől;
\n
–az Európai Közösség megoszt a társult felekkel a léginavigációs szolgáltatások, a légtér és az interoperabilitás terén felmerülő bármely olyan kezdeményezést, ami az Egységes Európai Égboltból indul ki, különösképpen pedig a kezdetektől fogva igénybe veszi a szerződő felek segítségét funkcionális légtérblokkok kialakításához.
\n
(3)Az Európai Közösség gondoskodik arról, hogy a társult felek részt vegyenek a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) főterv kialakításában a Bizottság SESAR-programja keretében.
\n
Verseny
\n
14. Cikk
\n
(1)E megállapodás alkalmazási területén a III. melléklet rendelkezései irányadóak. Amennyiben más megállapodás, például társulási megállapodás is tartalmaz a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat két vagy több szerződő fél között, azokat a szabályokat kell alkalmazni az érintett felek között.
\n
(2)A 15., a 16. és a 17. cikk nem alkalmazandó a III. melléklet előírásai vonatkozásában.
\n
Végrehajtás
\n
15. Cikk
\n
(1)E cikk (2) és (3) bekezdéseinek sérelme nélkül valamennyi szerződő fél biztosítja, hogy az e megállapodásból, különösen az I. mellékletben említett jogi aktusokból fakadó jogok nemzeti bíróságok előtt érvényesíthetők.
\n
(2)Olyan esetekben, amikor létező vagy létesítendő légiközlekedési szolgáltatás engedélyezése történik e megállapodás értelmében, az Európai Közösség intézményei élhetnek az I. mellékletben említett vagy felsorolt jogi aktusok rendelkezései által rájuk ruházott hatalommal.
\n
(3)Az Európai Közösség intézményei által e megállapodás értelmében, és különösen az I. mellékletben említett jogi aktusok értelmében hozott döntések jogszerűsége kizárólag az Európai Közösségének Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) hatáskörébe tartozik.
\n
Értelmezés
\n
16. Cikk
\n
(1)Mindaddig, amíg e megállapodás rendelkezései és az I. mellékletben említett jogi aktusok rendelkezései a lényeget illetően megegyeznek az EK-szerződés vonatkozó szabályaival vagy az EK-szerződés alkalmazásában elfogadott jogi aktusokkal, ezeket a rendelkezéseket végrehajtásuk és alkalmazásuk során a Bíróság és az Európai Bizottság által e megállapodás aláírása előtt hozott vonatkozó ítéletekkel és határozatokkal összhangban kell értelmezni. Az e megállapodás aláírását követően hozott ítéletekről és határozatokról a szerződő felek értesítést kapnak. A megállapodás megfelelő működése érdekében a szerződő felek kérésére a vegyesbizottság meghatározza az ilyen ítéletek és határozatok következményeit. A meglévő értelmezéseket a megállapodás aláírása előtt eljuttatják az EKLT-partnerországokhoz. A vegyesbizottság ezen eljárás keretében hozott határozatai összhangban lesznek a Bíróság esetjogával.
\n
(2)Amennyiben e megállapodás, az I. mellékletben felsorolt jogi aktusok rendelkezései vagy az azok értelmében elfogadott jogi aktusok rendelkezései – amelyek lényegileg megegyeznek az EK-szerződés vonatkozó szabályaival, illetve az EK-szerződés alkalmazásában elfogadott jogi aktusokkal – tekintetében értelmezési kérdés merül fel egy EKLT-partnerország bírósága előtt folyamatban lévő ügyben, ez a bíróság, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához a kérdésre vonatkozóan döntésre van szüksége, a IV. melléklettel összhangban a Bírósághoz fordul. Az EKLT-partnerországok a IV. melléklettel összhangban dönthetnek úgy, hogy előírják bíróságaik számára e rendelkezés alkalmazásának mértékét és módját. Az ilyen döntésről értesíteni kell a letéteményest és a Bíróságot. A letéteményes tájékoztatja a többi szerződő felet.
\n
(3)A fenti bekezdés előírásaival összhangban ha egy szerződő fél olyan bírósága, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség nem tud hivatkozni a Bíróságra, akkor a bíróság ítéletét a szerződő félnek el kell juttatnia a vegyesbizottsághoz, amely megteszi a megállapodás egységes értelmezésének megőrzéséhez szükséges lépéseket. Ha a Bíróság esetjoga és egy szerződő fél bíróságának ítélete közötti eltérést a vegyesbizottság elé tártak, és vegyesbizottság ettől számítva két hónapon belül nem tudta megóvni a megállapodás értelmezésének egységességét, alkalmazhatók a 20. cikk rendelkezései.
\n
Új jogszabályok
\n
17. Cikk
\n
(1)A megállapodás nem érinti a szerződő felek azon jogát, hogy a megkülönböztetésmentesség elvével és e cikk, valamint a 18. cikk (4) bekezdése rendelkezéseivel összhangban egyoldalúan új jogszabályokat fogadjanak el vagy módosítsák akár a légi közlekedésre, akár az I. mellékletben említett, a légi közlekedéshez kapcsolódó területre vonatkozó jogszabályaikat. A társult felek kizárólag ezzel a megállapodással összhangban lévő jogszabályokat fogadhatnak el.
\n
(2)Amint egy szerződő fél új jogszabályt fogad el vagy módosítja meglévő jogszabályait, erről legkésőbb egy hónapon belül tájékoztatja a vegyesbizottságon keresztül a többi szerződő felet. A vegyesbizottság bármely szerződő fél kérésére két hónapon belül megvitatja az ilyen új jogszabályok vagy módosítások e megállapodás megfelelő működésére gyakorolt következményeit.
\n
(3)A vegyesbizottság:
\n
a)vagy határoz az I. melléklet olyan felülvizsgálatáról, amely részeként integrálja az új jogszabályt vagy módosítást, szükség szerint kölcsönösségi alapon; vagy
\n
b)úgy határoz, hogy az új jogszabály vagy módosítás e megállapodással összhangban lévőnek tekinthető; vagy
\n
c)bármely más intézkedést hozhat e megállapodás megfelelő működésének biztosítása érdekében.
\n
(4)A megállapodás aláírása és hatálybalépése között elfogadott olyan jogszabályokat illetően, amelyekről a szerződő feleket tájékoztatták, a tájékoztatás kézhezvétele napját kell a beterjesztés időpontjának tekinteni. A vegyesbizottság legkorábban az e megállapodás hatálybalépése utáni 60. nap elteltével hozhat határozatot.
\n
Vegyesbizottság
\n
18. Cikk
\n
(1)Vegyesbizottság jön létre, melynek feladata a 15. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 21. és a 22. cikk sérelme nélkül e megállapodás gondozása és megfelelő végrehajtásának biztosítása. Ebből a célból a vegyesbizottság ajánlásokat tesz és az e megállapodásban meghatározott esetekben határozatokat hoz. A vegyesbizottság határozatait a szerződő felek saját szabályaikkal összhangban hajtják végre.
\n
(2)A vegyesbizottság a szerződő felek képviselőiből áll.
\n
(3)A vegyesbizottság egyhangúlag hozza meg döntéseit. Egyes különleges esetekre azonban a vegyesbizottság többségi szavazási eljárást is megállapíthat.
\n
(4)E megállapodás megfelelő végrehajtása érdekében a szerződő felek megosztják egymással egyebek között az e megállapodás szempontjából releváns új jogszabályokra vagy döntésekre vonatkozó információikat, és bármely fél kérésére konzultációt folytatnak a vegyesbizottságban, akár társadalmi kérdésekről is.
\n
(5)A vegyesbizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
\n
(6)A vegyesbizottság elnöki tisztjét egy EKLT-partnerország, illetve az Európai Közösség és tagállamai felváltva tölti be, a vegyesbizottság eljárási szabályzatában meghatározandó rend szerint.
\n
(7)A vegyesbizottságot elnöke legalább évente egyszer összehívja a megállapodás általános működésének áttekintése végett, és ha azt különleges körülmények indokolják, egy szerződő fél kérésére is. A vegyesbizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a Bíróság esetjogának alakulását. Ennek érdekében az Európai Közösség eljuttatja az EKLT-partnerországokhoz a Bíróság azon ítéleteit, amelyek relevánsak e megállapodás működése szempontjából. A vegyesbizottság három hónapon belül fellép a megállapodás egységes értelmezésének fenntartása érdekében.
\n
(8)A vegyesbizottság dönthet úgy, hogy munkacsoportokat állít fel, amelyek segítséget nyújtanak kötelességei teljesítéséhez.
\n
19. Cikk
\n
(1)A vegyesbizottság a szerződő felekre nézve kötelező erejűek. Ha a vegyesbizottság egy határozata fellépést kíván meg a szerződő felektől, az érintett felek megtesznek minden szükséges lépést, és erről tájékoztatják a vegyesbizottságot.
\n
(2)A vegyesbizottság határozatait az Európai Unió és az EKLT-partnerországok hivatalos lapjaiban közzéteszik. A határozatok tartalmazzák a szerződő felek által történő végrehajtás időpontját és tartalmaznak bármely más, a gazdasági szereplők számára lényegesnek tekinthető információt.
\n
Vitarendezés
\n
20. Cikk
\n
(1)A Közösség, az EK-tagállamokkal közösen, vagy bármely EKLT-partnerország az e megállapodás alkalmazását vagy értelmezését illető vitás ügyeket a vegyesbizottság elé terjesztheti, kivéve ha e megállapodás az esetre konkrét eljárást ír elő.
\n
(2)Amennyiben egy vitás ügyet az (1) bekezdés értelmében a vegyesbizottság elé terjesztettek, a vitás felek között azonnal konzultációt kell tartani. Azokban az esetekben, amikor az Európai Közösség nem vitás fél, az egyik vitás fél meghívhatja az Európai Közösség képviselőjét a konzultációkra. A vitás felek javasolhatnak megoldást, amelyet azonnal be kell nyújtani a vegyesbizottsághoz. A vegyesbizottság ezen eljárás keretében hozott határozatai nincsenek kihatással a Bíróság esetjogára.
\n
(3)Amennyiben egy vita előterjesztését követően a vegyesbizottság négy hónapon belül nem tudott a vitát lezáró határozatot hozni, a vitás felek a Bíróság elé vihetik az ügyet, amely esetben a Bíróság határozata végleges és kötelező erejű. A IV. melléklet ismerteti a Bírósághoz való beterjesztés módjait.
\n
(4)Amennyiben a vegyesbizottság az elé terjesztett ügyben négy hónapon belül nem hoz határozatot, a szerződő felek e megállapodás 21. és 22. cikkével összhangban legfeljebb hat hónapon keresztül megfelelő védintézkedéseket alkalmazhatnak. A hat hónapos időszak elteltével bármelyik szerződő fél azonnali hatállyal felmondhatja a megállapodást. A szerződő felek nem tehetnek védintézkedéseket olyan esetekben, amelyeket e megállapodással összhangban a Bíróság elé terjesztettek, kivéve a 11. cikk (3) bekezdésében említett eseteket és az I. mellékletben felsorolt jogszabályokban előírt mechanizmusokkal összhangban való fellépést.
\n
Védintézkedések
\n
21. Cikk
\n
A 11. cikk (3) bekezdése és a megállapodás jegyzőkönyveiben szereplő biztonsági és védelmi értékelések sérelme nélkül a védintézkedések hatályát és időtartamát szigorúan a helyzet kezeléséhez szükséges mértékre kell korlátozni. Azon intézkedéseket kell előnyben részesíteni, amelyek e megállapodás működését a legkevésbé zavarják.
\n
22. Cikk
\n
(1)Az a szerződő fél, amelyik védintézkedések alkalmazását mérlegeli, a vegyesbizottságon keresztül értesíti erről a többi szerződő felet, minden vonatkozó tájékoztatást megadva.
\n
(2)A szerződő felek ekkor a vegyesbizottság keretében azonnali konzultációkat kezdenek annak érdekében, hogy minden fél számára elfogadható megoldást találjanak.
\n
(3)A 11. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül az érintett szerződő fél csak az (1) bekezdésben említett értesítés időpontjától számított egy hónap elteltével tehet védintézkedést, kivéve, ha a (2) bekezdésben említett konzultációs eljárás ennél hamarabb lezárul.
\n
(4)Az érintett szerződő fél az elrendelt védintézkedésekről késedelem nélkül értesíti a vegyesbizottságot, minden vonatkozó tájékoztatást megadva.
\n
Információk nyilvánosságra hozatala
\n
23. Cikk
\n
A szerződő felek képviselői, küldöttei és szakértői, valamint az ezen megállapodás értelmében eljáró tisztviselők és egyéb alkalmazottak feladataik megszűnését követően sem fedhetnek fel a szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információkat, különös tekintettel a vállalkozásokra, ezek üzleti kapcsolataira vagy költségösszetevőire vonatkozó információkra.
\n
Harmadik országok és nemzetközi szervezetek
\n
24. Cikk
\n
(1)A szerződő felek bármely szerződő fél kérésére a 25. és 26. cikkben előírt eljárások szerint a vegyesbizottság keretén belül konzultálnak egymással:
\n
a)olyan légiközlekedési kérdésekről, amelyekkel nemzetközi szervezetek foglalkoznak; és
\n
b)a szerződő felek és harmadik országok közötti kapcsolatokban a légi közlekedés területén bekövetkező lehetséges fejlemények különböző vetületeiről, és az e területen elfogadott kétoldalú vagy többoldalú megállapodások működésének jelentős elemeiről.
\n
(2)Az (1) bekezdésben említett konzultációkat a kéréstől számított egy hónapon belül kell megtartani, sürgős esetekben pedig a lehető legrövidebb időn belül.
\n
25. Cikk(1) A 24. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt konzultáció fő célkitűzései a következők:
\n
a)annak együttes meghatározása, hogy a kérdések közös problémákat vetnek-e fel; és
\n
b)az ilyen problémák jellegétől függően:
\n
–annak együttes mérlegelése, hogy az érintett nemzetközi szervezetekben a szerződő felek fellépése összehangolt legyen-e, vagy
\n
–bármely egyéb, megfelelő megközelítés közös megvitatása.
\n
(2)Az (1) bekezdésben leírt célkitűzésekre vonatkozóan lényeges információkat a szerződő felek a lehető legrövidebb időn belül kicserélik egymással.
\n
26. Cikk
\n
A 24. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt konzultáció fő célkitűzései a lényeges kérdések vizsgálata és bármely megfelelő megközelítés megvitatása.
\n
Átmeneti szabályok
\n
27. Cikk
\n
(1)Az egyrészről az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészről az érintett társult felek között alkalmazandó átmeneti szabályokat és a megfelelő időszakokat az I–VIII. jegyzőkönyvek határozzák meg. Norvégia vagy Izland és a társult felek kapcsolatára ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint egyrészről az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészről az érintett társult fél viszonyára.
\n
(2)Az (1) bekezdésben említett átmeneti időszakok folyamán két társult fél között a légiközlekedési rendszerek lényeges elemeit az érintett társult felekre vonatkozó két jegyzőkönyv közül a szigorúbb alapján kell meghatározni.
\n
(3)Az egyes társult felek fokozatos átállása az EKLT teljes körű alkalmazására értékelések függvénye. Az értékeléseket az Európai Közösség az érintett társult féllel együttműködésben végzi. Amikor egy társult fél meggyőződött arról, hogy egy átmeneti időszak lezárásának a vonatkozó jegyzőkönyvben rögzített feltételei teljesülnek, tájékoztatja az Európai Közösséget egy értékelés szükségességéről.
\n
(4)Ha az Európai Közösség megállapítja, hogy a követelmények teljesültek, erről tájékoztatja a vegyesbizottságot, majd úgy határoz, hogy a szóban forgó társult fél átléphet a következő átmeneti időszakba vagy adott esetben teljes jogú résztvevőjévé válik az európai közös légtérnek.
\n
(5)Ha az Európai Közösség megállapítja, hogy a követelmények nem teljesültek, erről is tájékoztatja a vegyesbizottságot. Ebben az esetben az Európai Közösség javaslatokat tesz az érintett társult félnek konkrét fejlesztésekre, és meghatározza az ezek végrehajtására szolgáló időszakot, amelyen belül e fejlesztéseket ésszerűen végre lehet hajtani. A végrehajtási időszak vége előtt sor kerül egy második, illetve szükség esetén további értékelésekre is annak megállapítása céljából, hogy a javasolt fejlesztések valóban hatékonyan és kielégítő módon megvalósultak-e.
\n
Kapcsolat a kétoldalú légiközlekedési megállapodásokkal és szerződésekkel
\n
28. Cikk
\n
(1)E megállapodás előírásait előnyben kell részesíteni az egyrészről a társult felek, másrészről az Európai Közösség, valamely EK-tagállam, Norvégia vagy Izland között, valamint maguk a társult felek között érvényben lévő kétoldalú légiközlekedési megállapodások és/vagy szerződések vonatkozó rendelkezéseivel szemben.
\n
(2)Az (1) bekezdés rendelkezései ellenére a 27. cikkben hivatkozott átmeneti időszakok alatt az egyrészről a társult felek, másrészről az Európai Közösség, valamely EK-tagállam, Norvégia vagy Izland között, valamint maguk a társult felek között érvényben lévő kétoldalú légiközlekedési megállapodásokban vagy kétoldalú szerződésekben a tulajdonjogra, a forgalmi jogra, kapacitásra, gyakoriságra, repülőgéptípusra vagy -cserére, a közös üzemeltetésre és a díjszabásra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók a felek között, amennyiben az ilyen kétoldalú megállapodás és/vagy szerződés rugalmasabb, azaz nagyobb szabadságot enged az érintett légifuvarozóknak, mint az adott társult félre vonatkozó jegyzőkönyv.
\n
(3)A valamely társult fél és egy másik szerződő fél között abban a tekintetben felmerült vitát, hogy a társult félre vonatkozó jegyzőkönyv vagy a kétoldalú megállapodások és/vagy szerződések rugalmasabbak-e az EKLT teljes körű alkalmazását szem előtt tartva, az e megállapodás 20. cikkében előírt vitarendezési mechanizmus keretében kell rendezni. Az egymásnak ellentmondó jegyzőkönyvek közötti viszonyt is hasonló módon kell rendezni.
\n
A megállapodás hatálybalépése, felülvizsgálata, megszűnése és egyéb rendelkezések
\n
29. CikkHatálybalépés
\n
(1)E megállapodást az aláíró felek saját eljárásaikkal összhangban megerősítik vagy jóváhagyják. A megerősítő vagy jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságánál (letéteményes) helyezik letétbe, amely tájékoztatja erről a többi aláíró felet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet.
\n
(2)Ez a megállapodás az Európai Közösség és az EK-tagállamok, valamint legalább egy társult fél megerősítő vagy jóváhagyó okirata letétbe helyezésének időpontjától számított második hónap első napján lép hatályba. Azon aláíró felek számára, akik ezen időpont után erősítik meg vagy hagyják jóvá, e megállapodás a megerősítő vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezése napjától számított második hónap első napján lép életbe.
\n
(3)Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve az Európai Közösség és tagállamai, valamint legalább egy társult fél dönthet úgy, hogy ideiglenesen egymás között alkalmazzák a megállapodás rendelkezéseit az aláírás időpontjától fogva, a hazai jogalkalmazással összhangban, és erről értesítik a letéteményest, aki értesíti a többi szerződő felet.
\n
30. cikkFelülvizsgálat
\n
A megállapodást bármelyik szerződő fél kérésére, de legkésőbb hatálybalépése után öt évvel felülvizsgálják.
\n
31. CikkA megállapodás megszűnése
\n
(1)Bármelyik szerződő fél felmondhatja a megállapodást a letéteményes értesítése útján, a letéteményes a felmondásról tájékoztatja a többi szerződő felet, valamint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet. Amennyiben a megállapodást az Európai Közösség és az EK-tagállamok mondják fel, úgy az az erről szóló értesítés időpontjától számított egy év múlva hatályát veszti. Amennyiben a megállapodást egy szerződő fél mondja fel, a megállapodás hatálya csak e szerződő fél számára szűnik meg az értesítés időpontjától számított egy év múlva. A megállapodás megszűnésekor működtetett légiközlekedési szolgáltatások azonban a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA) folyó menetrendi időszakának végéig fenntarthatók.
\n
(2)Az Európai Unió tagjává vált társult fél a csatlakozás időpontjától kezdve e megállapodás tekintetében automatikusan megszűnik társult fél lenni, és ehelyett EK-tagállammá válik.
\n
(3)A megállapodás hatályát veszti vagy felfüggesztésre kerül azon társult felek vonatkozásában, amelyekkel a társulási megállapodás hatályát veszti vagy felfüggesztésre kerül.
\n
32. CikkAz EKLT bővítése
\n
Azt az államot vagy jogalanyt, amely hajlandó az Európai Közösség légiközlekedési és vonatkozó jogával összhangba hozni saját légiközlekedési és kapcsolódó területekre vonatkozó jogát, és amellyel az Európai Közösség szoros gazdasági együttműködési keretet alakít vagy alakított ki, például társulási megállapodást kötött, az Európai Közösség felkérheti az EKLT-ban való részvételre. Ehhez a szerződő felek megfelelően módosítják a megállapodást.
\n
33. CikkA gibraltári repülőtér
\n
(1)E megállapodásnak a gibraltári repülőtérre történő alkalmazása nem sértheti a repülőtér helyéül szolgáló terület szuverenitásával kapcsolatos jogvitában a Spanyol Királyság, illetve az Egyesült Királyság által képviselt jogi álláspontokat.
\n
(2)E megállapodásnak a gibraltári repülőtérre történő alkalmazását a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság külügyminisztere által, 1987. december 2-án, Londonban kiadott együttes nyilatkozatban szereplő szabályok érvénybelépéséig fel kell függeszteni.
\n
34. CikkNyelvek
\n
Ez a megállapodás egy-egy eredeti példányban az Európai Unió intézményeinek, és – az Európai Közösségtől és tagállamaitól eltérő – valamennyi szerződő fél hivatalos nyelvén készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
\n
A fentiek hiteléül az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.
\n
I. melléklet A polgári légi közlekedés szabályai Az alábbi európai közösségi aktusok „Alkalmazandó rendelkezései” az alapmegállapodással és a horizontális kiigazításokról szóló II. melléklettel összhangban alkalmazandók, hacsak ez a melléklet vagy az I–VIII. jegyzőkönyvek másképp nem rendelkeznek. Szükség esetén konkrét kiigazítások egészítik ki az egyes aktusokra való hivatkozást:
\n
A. Piaci hozzáférés és kapcsolódó ügyek 2407/92/EGK A Tanács 1992. július 23-i 2407/92/EGK rendelete a légifuvarozók engedélyezéséről Alkalmazandó rendelkezések: 1–18. cikk és a melléklet, kivéve a 13. cikk (3) bekezdésében az EK-szerződés 226. (ex 169.) cikkére való utalást.
\n
2408/92/EGK A Tanács 1992. július 23-i 2408/92/EGK rendelete közösségi légifuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról, az alábbi módosításokkal, illetve kiigazításokkal:
\n
–Az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásának feltételeiről szóló okmány 29. cikke
\n
–Az EGT-vegyesbizottság 1994. március 21-i 7/94 határozata az EGT-megállapodás 47. jegyzőkönyvének és egyes mellékleteinek módosításáról
\n
–A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításairól szóló okmány (a továbbiakban: a 2003-as csatlakozási okmány) 20. cikke Alkalmazandó rendelkezések: 1–15. cikk, valamint az I., a II. és a III. melléklet 2409/92/EGK A Tanács 1992. július 23-i 2409/92/EGK rendelete a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjairól Alkalmazandó rendelkezések: 1–10. cikk 95/93/EGK A Tanács 1993. január 18-i 95/93/EGK rendelete a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól, az alábbi módosításokkal:
\n
–Az Európai Parlament és a Tanács 2002. május 27-i 894/2002/EK rendelete a 95/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról
\n
–Az Európai Parlament és a Tanács 2003. július 22-i 1554/2003/EK rendelete a 95/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról
\n
–Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 793/2004/EK rendelete a 95/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–12. cikk és a 14a. cikk (2) bekezdése A 12. cikk (2) bekezdésében „a Bizottság” helyett „a vegyesbizottság” értendő 96/67/EK A Tanács 1996. október 15-i 96/67/EK irányelve a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról Alkalmazandó rendelkezések: 1–25. cikk és a melléklet A 10. cikk alkalmazásakor „a tagállamok” helyett „EK-tagállamok” értendő A 20. cikk (2) bekezdésében „a Bizottság” helyett „a vegyesbizottság” értendő 785/2004/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 785/2004/EK rendelete a légifuvarozókra és a légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről Alkalmazandó rendelkezések: 1–8. cikk és a 10. cikk (2) bekezdése B. Légiforgalmi szolgáltatás 549/2004/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i 549/2004/EK rendelete az Egységes Európai Égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–4., 6. és 9–14. cikk 550/2004/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i 550/2004/EK rendelete a léginavigációs szolgálatoknak az Egységes Európai Égbolt keretében történő ellátásáról („léginavigációs-szolgálati rendelet”) Alkalmazandó rendelkezések: 1–19. cikk, valamint az I. és a II. melléklet 551/2004/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i 551/2004/EK rendelete a légtérnek az Egységes Európai Égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról („légtérrendelet”) Alkalmazandó rendelkezések: 1–11. cikk 552/2004/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i 552/2004/EK rendelete az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról („átjárhatósági rendelet”) Alkalmazandó rendelkezések: 1–12. cikk, valamint az I–V. melléklet 2096/2005/EK A Bizottság 2005. december 20-i 2096/2005/EK rendelete a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–9. cikk, valamint az I–V. melléklet 2150/2005/EK A Bizottság 2005. december 23-i 2150/2005/EK rendelete a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–9. cikk és a melléklet C. Repülésbiztonság 3922/91/EK A Tanács 1991. december 16-i 3922/91/EGK rendelete a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról, az alábbi módosításokkal:
\n
–A Bizottság 1996. november 13-i 2176/96/EK rendelete a 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról
\n
–A Bizottság 1999. március 25-i 1069/1999/EK rendelete a 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról
\n
–A Bizottság 2000. december 28-i 2871/2000/EK rendelete a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról
\n
–Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 15-i 1592/2002/EK rendelete a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–10. és 12–13. cikk, a 4. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdésének második mondata kivételével, valamint az I–III. melléklet A 12. cikk alkalmazásakor „a tagállamok” helyett „EK-tagállamok” értendő.
\n
94/56/EK A Tanács 1994. november 21-i 94/56/EK irányelve a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatának alapvető elveiről Alkalmazandó rendelkezések: 1–12. cikk A 9–12. cikk alkalmazásakor „a Bizottság” helyett „minden más EKLT szerződő fél” értendő.
\n
1592/2002/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 15-i 1592/2002/EK rendelete a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, az alábbi módosításokkal:
\n
–Az Európai Parlament és a Tanács 2003. július 22-i 1643/2003/EK rendelete az 1592/2002/EK rendelet módosításáról
\n
–A Bizottság 2003. szeptember 24-i 1701/2003/EK rendelete az 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkének kiigazításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–57. cikk, valamint az I. és a II. melléklet 2003/42/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 13-i 2003/42/EK irányelve a polgári légiközlekedésben előforduló események jelentéséről Alkalmazandó rendelkezések: 1–11. cikk, valamint az I. és a II. melléklet 1702/2003/EK A Bizottság 2003. szeptember 24-i 1702/2003/EK rendelete a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról, az alábbi módosítással:
\n
–A Bizottság 2005. március 7-i 381/2005/EK rendelete az 1702/2003/EK bizottsági rendelet módosításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–4. cikk és a melléklet. Az ebben a rendeletben említett átmeneti időszakokat a vegyesbizottság határozza meg.
\n
2042/2003/EK A Bizottság 2003. november 20-i 2042/2003/EK rendelete a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légialkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–6. cikk és az I–IV. melléklet 104/2004/EK A Bizottság 2004. január 22-i 104/2004/EK rendelete az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség fellebbezési tanácsának szervezésére és összetételére vonatkozó szabályok megállapításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–7. cikk és a melléklet 488/2005/EK A Bizottság 2005. március 21-i 488/2005/EK rendelete az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által felszámított díjakról és költségekről 2111/2005/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2005. december 14-i 2111/2005/EK rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légifuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről Alkalmazandó rendelkezések: 1–13. cikk és a melléklet D. Légiközlekedés-védelem 2320/2002/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2320/2002/EK rendelete a polgári légi közlekedés biztonsága területén közös szabályok létrehozásáról, az alábbi módosítással:
\n
–Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 849/2004/EK rendelete a 2320/2002/EK rendelet módosításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–12. cikk és a melléklet 622/2003/EK A Bizottság 2003. április 4-i 622/2003/EK rendelete az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról, az alábbi módosításokkal:
\n
–A Bizottság 2004. január 15-i 68/2004/EK rendelete a 622/2003/EK rendelet módosításáról
\n
–A Bizottság 781/2005/EK rendelete a 622/2003/EK rendelet módosításáról
\n
–A Bizottság 2005. június 6-i 857/2005/EK rendelete a 622/2003/EK rendelet módosításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–5. cikk és a melléklet 1217/2003/EK A Bizottság 2003. július 4-i 1217/2003/EK rendelete a nemzeti polgári repülésbiztonság minőség-ellenőrzési programjaira vonatkozó közös előírások megállapításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–11. cikk, valamint az I. és a II. melléklet 1486/2003/EK A Bizottság 2003. augusztus 22-i 1486/2003/EK rendelete a polgári légiközlekedés-védelem területén történő bizottsági vizsgálatok lefolytatására vonatkozó eljárások megállapításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–16. cikk 1138/2004/EK A Bizottság 2004. június 21-i 1138/2004/EK rendelete a repülőtereken található szigorított biztonsági területek kritikus részeinek közös meghatározásáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–8. cikk E. Környezetvédelem 89/629/EGK A Tanács 1989. december 4-i 89/629/EGK irányelve a polgári szubszonikus sugárhajtású repülőgépek zajkibocsátásának korlátozásáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–8. cikk 92/14/EGK A Tanács 1992. március 2-i 92/14/EGK irányelve a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény második kiadásának (1988) 16. függeléke 1. kötete 2. fejezete II. részének hatálya alá tartozó repülőgépek üzemeltetésének korlátozásáról, az alábbi módosításokkal:
\n
–A Tanács 1998. március 30-i 98/20/EK irányelve a 92/14/EGK irányelv módosításáról
\n
–A Bizottság 1999. április 21-i 1999/28/EK irányelve a 92/14/EGK irányelv módosításáról
\n
–A Bizottság 2001. május 21-i 991/2001/EK rendelete a 92/14/EGK tanácsi irányelv mellékletének módosításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–11. cikk és a melléklet 2002/30/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 26-i 2002/30/EK irányelve a Közösség repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról, a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosítva vagy kiigazítva Alkalmazandó rendelkezések: 1–15. cikk, valamint az I. és a II. melléklet 2002/49/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 25-i 2002/49/EK irányelve a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről Alkalmazandó rendelkezések: 1–16. cikk és az I–VI. melléklet F. Szociális ügyek 1989/391/EGK A Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről Alkalmazandó rendelkezések: 1–16. és 18–19. cikk 2003/88/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/88/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól Alkalmazandó rendelkezések: 1–19., 21–24. és 26–29. cikk 2000/79/EK A Tanács 2000. november 27-i 2000/79/EK irányelve az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmi Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai megállapodásról Alkalmazandó rendelkezések: 1–5. cikk G. Fogyasztóvédelem 90/314/EGK A Tanács 1990. június 13-i 90/314/EGK irányelve a szervezett utazási formákról Alkalmazandó rendelkezések: 1–10. cikk 92/59/EGK A Tanács 1992. június 29-i 92/59/EGK irányelve az általános termékbiztonságról Alkalmazandó rendelkezések: 1–19. cikk 93/13/EGK A Tanács 1993. április 5-i 93/13/EGK irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről Alkalmazandó rendelkezések: 1–10. cikk és a melléklet A 10. cikk alkalmazásában „a Bizottság” helyett „minden más EKL szerződő fél” értendő 95/46/EGK Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–34. cikk 2027/97/EK A Tanács 1997. október 9-i 2027/97/EK rendelete a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelősségéről, az alábbi módosítással:
\n
–Az Európai Parlament és a Tanács 2002. május 13-i 889/2002/EK rendelete a 2027/97/EK tanácsi rendelet módosításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–8. cikk 261/2004/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 261/2004/EK rendelete a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről Alkalmazandó rendelkezések: 1–17. cikk H. Egyéb jogszabályok 2299/1989/EGK A Tanács 1989. július 24-i 2299/89/EGK rendelete a számítógépes helyfoglalási rendszerek (CRS) ügyviteli szabályzatáról, az alábbi módosításokkal:
\n
–A Tanács 1993. október 29-i 3089/93/EGK rendelete a 2299/89/EGK rendelet módosításáról
\n
–A Tanács 1999. február 8-i 323/1999/EK rendelete a 2299/89/EGK rendelet módosításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–22. cikk és a melléklet 91/670/EGK A Tanács 1991. december 16-i 91/670/EGK irányelve a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeinek a polgári repülés területén történő kölcsönös elismeréséről Alkalmazandó rendelkezések: 1–8. cikk és a melléklet 3925/91/EGK A Tanács 1991. december 19-i 3925/91/EGK rendelete a Közösségen belüli légijáraton utazó személyek kézi és feladott poggyászára, valamint a Közösségen belüli tengeri utazáson részt vevő személyek poggyászára alkalmazandó ellenőrzések és alakiságok megszüntetéséről Alkalmazandó rendelkezések: 1–5. cikk 437/2003/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 27-i 437/2003/EK rendelete a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről, az alábbi módosítással:
\n
–A Bizottság 2003. július 31-i 1358/2003/EK rendelete a 437/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról és módosításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–11. cikk, valamint az I. és a II. melléklet 1358/2003/EK A Bizottság 2003. július 31-i 1358/2003/EK rendelete a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló 437/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint annak az I. és II. melléklete módosításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–4. cikk és az I–III. melléklet 2003/96/EK A Tanács 2003. október 27-i 2003/96/EK irányelve az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről Alkalmazandó rendelkezések: 14. cikk (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés II. melléklet Horizontális kiigazítások és bizonyos eljárási szabályok Ha az I. melléklet másként nem rendelkezik, az I. mellékletben meghatározott jogi aktusok előírásai a megállapodással és ezen melléklet 1–4. pontjával összhangban alkalmazandók. Az egyes jogi aktusok esetében szükséges különleges kiigazításokat az I. melléklet tartalmazza.
\n
A megállapodás az ezen melléklet 5. és 6. pontjában megállapított eljárási szabályoknak megfelelően alkalmazandó.
\n
1.A jogi aktusok bevezető részei Az említett jogi aktusok preambulumbekezdései nincsenek hozzáigazítva e megállapodás céljaihoz. Ezek e megállapodás keretén belül az egyes jogi aktusokban található rendelkezések megfelelő értelmezése és alkalmazása szempontjából fontosak.
\n
2.A jogi aktusokban alkalmazott meghatározások Az e megállapodás I. mellékletében felsorolt jogi aktusok következő kifejezéseit az alábbiak szerint kell érteni:
\n
a)„Közösség” helyett „európai közös légtér”;
\n
b)„közösségi jog”, „közösségi jogszabályok”, „közösségi (jogi) eszközök” és „EK-Szerződés” helyett „EKLT-megállapodás”;
\n
c)„közösségi repülőtér” helyett „az európai közös légtér területén található repülőtér vagy repülőterek”;
\n
d)„az Európai Közösségek Hivatalos Lapja” vagy „az Európai Unió Hivatalos Lapja” helyett „a szerződő felek hivatalos lapjai”;
\n
e)„közösségi légifuvarozó” helyett „EKLT-légifuvarozó”.
\n
3.A tagállamokra való hivatkozások A 4. pont sérelme nélkül amennyiben az I. mellékletben említett jogi aktusokban „tagállam(ok)”-ra való hivatkozás olvasható, azt úgy kell érteni, hogy az EK-tagállamokon túl az EKLT-partnerországokra is vonatkozik.
\n
4.Az európai közösség bizottságaira és a társult felekkel való konzultációra vonatkozó rendelkezések Amennyiben az I. mellékletben említett jogi aktusok előírják az Európai Bizottság számára az Európai Közösség bizottságaival való konzultációt, és számukra tanácsuk vagy ajánlásuk benyújtására biztosítanak lehetőséget, az Európai Bizottság konzultál a társult felek szakértőivel, és lehetőséget biztosít számukra tanácsok nyújtására.
\n
A konzultációkra a meghívót az Európai Bizottság küldi; azokra az Európai Bizottság elnökletével a vegyesbizottságon belül, egy alkalommal, az Európai Közösség más bizottságaival folytatott konzultáció előtt kerül sor. Hacsak valamilyen különleges körülmény rövidebb értesítési időt nem indokol, az Európai Bizottság minden társult felet legalább két héttel a találkozó előtt értesít, megadva minden szükséges tájékoztatást.
\n
A társult feleket fel kell kérni, hogy álláspontjukat ismertessék az Európai Bizottsággal. Az Európai Bizottság kellően figyelembe veszi a társult felek tanácsait.
\n
A fenti rendelkezések nem vonatkoznak az e megállapodásban előírt versenyszabályok alkalmazására, arra ugyanis a III. mellékletben előírt konzultációs eljárások vonatkoznak.
\n
5.Együttműködés és információcsere A szerződő felek illetékes hatóságai vonatkozó hatásköreinek gyakorlását megkönnyítendő, az illetékes hatóságok felkérés esetén kölcsönösen megosztják egymással az e megállapodás megfelelő működéséhez szükséges információkat.
\n
6.Nyelvekre való hivatkozások A IV. melléklet sérelme nélkül a szerződő felek jogosultak az e megállapodás körébe tartozó eljárások során az Európai Unió intézményeinek vagy valamely másik szerződő fél bármelyik hivatalos nyelvét használni. A szerződő felek azonban tisztában vannak azzal, hogy az angol nyelv használata megkönnyíti az eljárásokat. Ezért ha egy hivatalos okirat olyan nyelven íródott, amely nem az Európai Unió intézményeinek hivatalos nyelve, egyidejűleg mellékelni kell az Európai Unió intézményeinek egyik hivatalos nyelvén készült fordítását, az előző mondat rendelkezésére figyelemmel. Amennyiben egy szerződő fél szóbeli eljárás során olyan nyelvet kíván használni, amely nem hivatalos nyelve az Európai Unió intézményeinek, a szerződő fél gondoskodik az angol nyelvre történő szinkrontolmácsolásról.
\n
III. melléklet Az alapmegállapodás 14. cikkében említett, a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok
\n
1. CikkÁllami monopólium
\n
A társult felek a kereskedelmi jellegű állami monopóliumokat fokozatosan kiigazítják olyan módon, hogy az e megállapodáshoz tartozó, az érintett társult félre vonatkozó átmeneti szabályokat rögzítő jegyzőkönyvben említett második időszak végére áruk beszerzése és forgalmazása tekintetében ne maradjon fenn megkülönböztetés a szerződő felek állampolgárai között. A vegyesbizottságot tájékoztatni kell az ezen célkitűzés elérése érdekében hozott intézkedésekről.
\n
2. CikkAz állami támogatások és a versenyszabályok közelítése
\n
(1)A szerződő felek elismerik, hogy a társult felek állami támogatásokra és versenyre vonatkozó meglévő jogszabályi rendelkezéseinek az Európai Közösség hasonló jogszabályaihoz való közelítése mekkora jelentőséggel bír. Ezért a társult felek törekednek arra, hogy az állami támogatásokra és a versenyre vonatkozó hatályos és megalkotandó jogszabályi rendelkezéseiket fokozatosan az európai közösségi vívmányokkal összeegyeztethetővé tegyék.
\n
(2)A jogszabályok közelítését e megállapodás hatálybalépésekor megkezdik, és az adott társult félre vonatkozó átmeneti szabályokat rögzítő jegyzőkönyvben említett második időszak végére fokozatosan kiterjesztik az Európai Közösség ebben a mellékletben említett, állami támogatásokra és versenyre vonatkozó előírásainak minden elemére. A társult felek az Európai Bizottsággal egyetértésben meghatározzák a jogszabályi közelítés végrehajtása és a szükséges jogalkalmazási lépések nyomon követésére szolgáló módszereket.
\n
3. CikkVersenyszabályok és egyéb gazdasági rendelkezések
\n
(1)A következő magatartások nem egyeztethetők össze e megállapodás megfelelő működésével, amennyiben a két vagy több szerződő fél közötti kereskedelmet befolyásolhatják: (i) minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulása által hozott döntés, illetve vállalkozások közötti összehangolt magatartás, amelynek célja vagy hatása a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása; (ii) egy vagy több vállalkozás visszaélése a szerződő felek területének egészén, vagy annak jelentős részén meglévő piaci erőfölénnyel; (iii) bármely állami támogatás, amely torzítja a versenyt, vagy annak torzításával fenyeget azáltal, hogy előnyben részesít egyes vállalkozásokat vagy egyes termékeket.
\n
(2)Az e cikkel ellentétes magatartásokat az Európai Közösségben alkalmazandó versenyszabályok követelményei szerint kell megítélni, különösen az EK-szerződés 81., 82., 86. és 87. cikke alapján, és az Európai Unió intézményei által elfogadott értelmező eszközök alapján.
\n
(3)A társult felek mindegyike gondoskodik arról, hogy egy működésében független közjogi szervezetet felruházzon az (1) bekezdés (i) és (ii) pontjának hiánytalan végrehajtásához szükséges hatalommal azon magán- és állami vállalkozások vonatkozásában, amelyek különleges jogokat élveznek.
\n
(4)A társult felek mindegyike kijelöl vagy létrehoz egy működésében független hatóságot, és azt felruházza az (1) bekezdés (iii) pontja hiánytalan végrehajtásához szükséges hatalommal. Ez a hatóság egyebek között jogosult a (2) bekezdéssel összhangban lévő állami támogatási programok és egyedi támogatások engedélyezésére, valamint a jogszerűtlen állami támogatások visszakövetelésére.
\n
(5)A szerződő felek biztosítják az állami támogatások átláthatóságát, egyebek mellett azáltal, hogy az Európai Közösségek állami támogatásokról szóló felmérése módszereit és felépítését követve a többi szerződő fél számára éves jelentést vagy hasonló beszámolót készítenek. Egy szerződő fél kérésére egy másik szerződő fél köteles egyedi állami támogatási esetekről is tájékoztatást adni.
\n
(6)A társult felek összeállítják a (4) bekezdésben említett hatóság felállítása előtt kialakított támogatási programok átfogó felsorolását, és az ilyen támogatási programokat összhangba hozzák a (2) bekezdésben említett követelményekkel.
\n
(7)a) Az (1) bekezdés (iii) pontja rendelkezéseinek alkalmazása érdekében a szerződő felek tudomásul veszik, hogy az adott társult fél vonatkozásában az átmeneti szabályokat rögzítő, e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvben említett időszakok alatt az adott társult fél által nyújtott állami támogatás megítélésekor a társult felet olyan térségnek kell tekinteni, amely megegyezik az Európai Közösségnek az EK-szerződés 87. cikke (3) bekezdése a) pontjában meghatározott térségével.
\n
b)Az adott társult fél vonatkozásában az átmeneti szabályokat rögzítő, e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvben említett első időszak vége előtt a társult fél benyújtja az Európai Bizottsághoz egy főre eső bruttó hazai terméke NUTS II-es szinten harmonizált adatait. A (4) bekezdésben említett hatóság és az Európai Bizottság közösen mérlegelik a társult fél egyes régióinak támogathatóságát, valamint a támogatások maximális intenzitását, és a vonatkozó európai közösségi útmutatások alapján létrehozzák a regionális támogatási térképet.
\n
(8)Amennyiben az egyik szerződő fél úgy ítéli meg, hogy egy konkrét magatartás nem áll összhangban az (1) bekezdés előírásaival, a vegyesbizottságon belül zajlott konzultáció után vagy az ilyen konzultáció kérése után harminc nappal megteheti a megfelelő intézkedéseket.
\n
(9)A szerződő felek a szakmai és üzleti titoktartás követelményei által megszabott korlátok figyelembevételével osztanak meg egymással információt.
\n
IV. melléklet Beterjesztések az Európai Közösségek Bíróságához 1. A megállapodás 16. cikkével kapcsolatos alapelvek 1. Adott esetben az Európai Közösségek Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) által az Európai Közösség területén érvényes előzetes döntéshozatalra való beterjesztésre megállapított eljárások irányadóak. Az előzetes döntés meghozatala után a szerződő fél bírósága alkalmazza a Bíróság által kihirdetett értelmezést.
\n
2.A szerződő felek e megállapodás alkalmazási területén az észrevételek Bírósághoz való beterjesztése vonatkozásában ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint az EK-tagállamok.
\n
2.A megállapodás 16. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárás mértéke és módjai 1. Amikor a 16. cikk (2) bekezdésével összhangban valamely szerződő fél határozatot fogad el a Bírósághoz való beterjesztés mértékéről és módjáról, azt is meghatározza, hogy:
\n
a)a szerződő fél bármely olyan bírósága, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújthat be a Bírósághoz egy előtte folyamatban lévő ügyben felmerülő, és a 16. cikk (2) bekezdésében említett valamely jogi aktus érvényességére vagy értelmezésére vonatkozó kérdésben, ha ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítéletének meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, vagy
\n
b)a szerződő fél bármely bírósága nyújthat be előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Bírósághoz egy előtte folyamatban lévő ügyben felmerülő, és a 16. cikk (2) bekezdésében említett valamely jogi aktus érvényességére vagy értelmezésére vonatkozó kérdésben, ha ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítéletének meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, vagy
\n
c)a kettő kombinációja.
\n
2.A 16. cikk (2) bekezdése alkalmazásának módjaihoz a Bíróság működését szabályozó jogi rendelkezések adnak elvi alapot, beleértve az EK-szerződés vonatkozó rendelkezéseit, a Bíróság alapokmányát és eljárási szabályzatát, valamint esetjogát. Amennyiben az említett rendelkezés alkalmazásának módjáról határoz, a szerződő fél figyelembe veszi a Bíróság által kiadott gyakorlati útmutatásokat, amelyek a nemzeti bíróságok által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről szóló tájékoztatóban olvashatóak.
\n
3.A megállapodás 20. cikkének (3) bekezdése szerinti beterjesztés A megállapodás 20. cikkének (3) bekezdése szerint a Bíróság elé terjesztett jogvitákat a Bíróság úgy kezeli, mint az EK-szerződés 239. cikkével összhangban lévő beadványokat.
\n
4.Beterjesztések az Európai Közösségek Bíróságához, valamint a nyelvek A Bíróság előtt folyó, e megállapodás körébe tartozó eljárások során a szerződő felek jogosultak az Európai Unió intézményeinek vagy valamely másik szerződő félnek bármelyik hivatalos nyelvét használni. Amennyiben valamely hivatalos dokumentumban olyan nyelvet használnak, amely nem hivatalos nyelve az Európai Unió intézményeinek, ahhoz egyidejűleg francia nyelvű fordítást kell mellékelni. Amennyiben valamely szerződő fél a szóbeli eljárás során olyan nyelvet kíván használni, amely nem hivatalos nyelve az Európai Unió intézményeinek, a szerződő fél gondoskodik a francia nyelvre történő szinkrontolmácsolásról.
\n
V. melléklet I. Jegyzőkönyv Átmeneti szabályok egyrészről az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészről az Albán Köztársaság között
\n
1. CikkÁtmeneti időszakok
\n
(1)Az első átmeneti időszak e megállapodás hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint az Albán Köztársaság (a továbbiakban: Albánia) eleget tesz az ezen jegyzőkönyv 2. cikke (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek.
\n
(2)A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint Albánia eleget tesz az ezen jegyzőkönyv 2. cikke (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek.
\n
2. CikkAz átmenetre vonatkozó feltételek
\n
(1)Az első átmeneti időszak végére Albánia: (i) teljes jogú tagjává válik a Társult Légügyi Hatóságoknak, és törekszik az I. mellékletben felsorolt repülésbiztonsági jogszabályok végrehajtására; (ii) alkalmazza az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) 30. számú okmányát, és törekszik az I. mellékletben felsorolt légiközlekedés-védelmi jogszabályok végrehajtására; (iii) az I. mellékletben leírtaknak megfelelően alkalmazza a 3925/91/EGK rendeletet (a kézi és feladott poggyászra alkalmazandó ellenőrzések megszüntetése) a 2409/92/EGK rendeletet (a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjai), a 94/56/EK irányelvet (balesetek kivizsgálása), a 2027/97/EK rendeletet (a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelőssége), a 2003/42/EK irányelvet (események jelentése), a 261/2004/EK rendeletet (visszautasított beszállás), a 2000/79/EK irányelvet (a polgári repülésben dolgozó munkavállalók munkaidejének szervezése) és a 2003/88/EK irányelvet (a munkaidő); (iv) elválasztja egymástól a légiforgalmi szolgáltatót és a nemzeti szabályozó szervet, létrehoz egy, a légiközlekedési szolgáltatásokat felügyelő nemzeti szervet, megkezdi légtere átszervezését funkcionális blokk(ok)ba, és rugalmas légtér-felhasználási elvet alkalmaz; (v) megerősíti a nemzetközi légiszállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezményt (Montreali Egyezmény); (vi) az állami támogatásra és versenyre vonatkozó szabályok végrehajtásában megteszi a szükséges előrelépéseket, vagy az alapmegállapodás 14. cikke (1) bekezdésében, vagy III. mellékletében említettek szerint.
\n
(2)A második átmeneti időszak végére Albánia ezt a megállapodást az I. mellékletben felsorolt jogszabályokkal egyetemben alkalmazza.
\n
3. CikkÁtmeneti rendelkezések
\n
(1)Az alapmegállapodás 1. cikke (1) bekezdése ellenére
\n
a)az első átmeneti időszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és az Albániában engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Albánia bármely pontja és az EK tagállamainak bármely pontja között, (ii) sem Albánia, sem albán állampolgár nem lehet többségi tulajdonosa vagy irányítója egy közösségi légifuvarozónak, ahogy az EK tagállamai vagy azok állampolgárai sem lehetnek többségi tulajdonosai vagy irányítói az Albániában engedélyezett légifuvarozóknak;
\n
b)a második átmeneti időszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és az Albániában engedélyezett légifuvarozók gyakorolhatják az (1) bekezdés a) pontja (i) alpontjában említett forgalmi jogokat, (ii) a közösségi légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Albánia bármely pontja és más társult felek területén található bármely pont között, és bárhol cserélhetnek repülőgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgál egy, az EK egyik tagállamában található pontot, (iii) az Albániában engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek az EK két különböző tagállamában található bármely két pont között, és bárhol cserélhetnek repülőgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgálja Albánia egyik pontját.
\n
(2)E cikk alkalmazásában „közösségi légifuvarozó” alatt az EK bármely tagállama, Norvégia vagy Izland által engedélyezett légifuvarozót kell érteni.
\n
(3)Az alapmegállapodás 7. és 8. cikkét a második átmeneti időszak végéig nem kell alkalmazni; de ez nem érinti Albánia és a Közösség azon kötelezettségét, hogy az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban az első átmeneti időszak vége után működési engedélyeket bocsásson ki azon légifuvarozók számára, amelyek az EK tagállamai vagy azok állampolgárai többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak, illetve Albánia vagy albán állampolgár többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak.
\n
4. CikkRepülésbiztonság
\n
(1)Az első átmeneti időszak elején Albánia megfigyelőként bekapcsolódik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség munkájába.
\n
(2)A második átmeneti időszak végén az alapmegállapodás 18. cikke értelmében létrehozott vegyesbizottság meghatározza Albánia szerepét és részvétele feltételeit az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségben.
\n
(3)A második átmeneti időszak végéig, amennyiben a biztonság szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Albániában engedélyezett légifuvarozó külön biztonsági értékelésen essen át mielőtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedő járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
\n
5. CikkLégiközlekedés-védelem
\n
(1)A második átmeneti időszak kezdetekor a I. mellékletben említett védelmi célú jogszabályok titkos részeit Albánia megfelelő hatósága rendelkezésére bocsátják.
\n
(2)A második átmeneti időszak végéig, amennyiben a védelemben hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Albániában engedélyezett légifuvarozó külön védelmi értékelésen essen át mielőtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedő járatokat üzemeltethetne. Az ilyen védelmi értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
\n
II. Jegyzőkönyv Átmeneti szabályok egyrészről az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészről Bosznia és Hercegovina között
\n
1. CikkÁtmeneti időszakok
\n
(1)Az első átmeneti időszak e megállapodás hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint Bosznia és Hercegovina eleget tesz az ezen jegyzőkönyv 2. cikke (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek.
\n
(2)A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint Bosznia és Hercegovina eleget tesz az ezen jegyzőkönyv 2. cikke (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek.
\n
2. CikkAz átmenetre vonatkozó feltételek
\n
(1)Az első átmeneti időszak végére Bosznia és Hercegovina: (i) teljes jogú tagjává válik a Társult Légügyi Hatóságoknak, és törekszik az e megállapodás I. mellékletében felsorolt repülésbiztonsági jogszabályok végrehajtására; (ii) alkalmazza az ECAC (Európai Polgári Repülési Konferencia) 30. számú okmányát, és törekszik az I. mellékletben felsorolt légiközlekedés-védelmi jogszabályok végrehajtására; (iii) az I. mellékletben leírtaknak megfelelően alkalmazza a 3925/9l/EGK rendeletet (a kézi és feladott poggyászra alkalmazandó ellenőrzések megszüntetése), a 2409/92/EGK rendeletet (a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjai), a 94/56/EK irányelvet (balesetek kivizsgálása), a 96/67/EK irányelvet (földi kiszolgálás), a 2027/97/EK rendeletet (a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelőssége), a 2003/42/EK irányelvet (események jelentése), a 261/2004/EK rendeletet (visszautasított beszállás), a 2000/79/EK irányelvet (a polgári repülésben dolgozó munkavállalók munkaidejének szervezése), és a 2003/88/EK irányelvet (a munkaidő); (iv) megerősíti a nemzetközi légiszállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezményt (Montreali Egyezmény); (v) az állami támogatásra és versenyre vonatkozó szabályok végrehajtásában megtette a szükséges előrelépéseket, vagy az alapmegállapodás 14. cikke (1) bekezdésében, vagy a III. mellékletben említettek szerint.
\n
(2)A második átmeneti időszak végére Bosznia és Hercegovina: (i) elválasztja egymástól a légiforgalmi szolgáltatót és a nemzeti szabályozó szervet, létrehoz egy, a légiközlekedési szolgáltatásokat felügyelő nemzeti szervet, megkezdi légtere átszervezését funkcionális blokk(ok)ba, és rugalmas légtér-felhasználási elvet alkalmaz; (ii) az I. mellékletben felsorolt jogszabályokkal egyetemben alkalmazza ezt a megállapodást.
\n
3. CikkÁtmeneti rendelkezések
\n
(1)Az alapmegállapodás 1. cikke (1) bekezdése ellenére
\n
a)az első átmeneti időszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és a Bosznia és Hercegovinában engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Bosznia és Hercegovina bármely pontja és az EK tagállamainak bármely pontja között, (ii) Bosznia és Hercegovina vagy állampolgára nem lehet többségi tulajdonosa vagy irányítója egy közösségi légifuvarozónak, ahogy az EK tagállamai vagy azok állampolgárai sem lehetnek többségi tulajdonosai vagy irányítói a Bosznia és Hercegovinában engedélyezett légifuvarozóknak;
\n
b)a második átmeneti időszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és a Bosznia és Hercegovinában engedélyezett légifuvarozók gyakorolhatják az (1) bekezdés a) pontja (i) alpontjában említett forgalmi jogokat, (ii) a közösségi légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Bosznia és Hercegovina bármely pontja és más társult felek területén található bármely pont között, és bárhol cserélhetnek repülőgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgál egy, az EK egyik tagállamában található pontot, (iii) a Bosznia és Hercegovinában engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek az EK két különböző tagállamában található bármely két pont között, és bárhol cserélhetnek repülőgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgálja Bosznia és Hercegovina egyik pontját.
\n
(2)E cikk alkalmazásában „közösségi légifuvarozó” alatt az EK bármely tagállama, Norvégia vagy Izland által engedélyezett légifuvarozót kell érteni.
\n
(3)Az alapmegállapodás 7. és 8. cikkét a második átmeneti időszak végéig nem kell alkalmazni; de ez nem érinti Bosznia és Hercegovina és a Közösség azon kötelezettségét, hogy az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban az első átmeneti időszak vége után működési engedélyeket bocsásson ki azon légifuvarozók számára, amelyek az EK tagállamai vagy azok állampolgárai többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak, illetve Bosznia és Hercegovina vagy annak állampolgára többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak.
\n
4. CikkRepülésbiztonság
\n
(1)Az első átmeneti időszak elején Bosznia és Hercegovina megfigyelőként bekapcsolódik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség munkájába.
\n
(2)A második átmeneti időszak végén az e megállapodás 18. cikke értelmében létrehozott vegyesbizottság meghatározza Bosznia és Hercegovina szerepét és részvétele feltételeit az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségben.
\n
(3)A második átmeneti időszak végéig, amennyiben a biztonság szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Bosznia és Hercegovina által engedélyezett légifuvarozó külön biztonsági értékelésen essen át mielőtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedő járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
\n
5. CikkLégiközlekedés-védelem
\n
(1)A második átmeneti időszak kezdetekor az I. mellékletben említett védelmi célú jogszabályok titkos részeit Bosznia és Hercegovina megfelelő hatósága rendelkezésére bocsátják.
\n
(2)A második átmeneti időszak végéig, amennyiben a védelemben hiányosságok tapasztalhatók az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Bosznia és Hercegovina által engedélyezett légifuvarozó külön védelmi értékelésen essen át mielőtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedő járatokat üzemeltethetne. Az ilyen védelmi értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
\n
III. Jegyzőkönyv Átmeneti szabályok egyrészről az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészről a Bolgár Köztársaság között
\n
1. CikkÁtmeneti időszak
\n
(1)Az átmeneti időszak e megállapodás hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint a Bolgár Köztársaság (a továbbiakban: Bulgária) eleget tesz az ezen jegyzőkönyv 2. cikkében rögzített valamennyi feltételnek, illetve Bulgária csatlakozik az Európai Közösségekhez.
\n
(2)Ebben a megállapodásban és annak mellékleteiben a „második átmeneti időszak”-ra való utalásokat Bulgária esetében az (1) bekezdés szerinti átmeneti időszakra való utalásként kell értelmezni.
\n
2. CikkAz átmenetre vonatkozó feltételek
\n
Az átmeneti időszak végére Bulgária a megállapodás 3. cikkében előírtak szerint az I. mellékletben felsorolt jogszabályokkal egyetemben alkalmazza ezt a megállapodást.
\n
3. CikkÁtmeneti rendelkezések
\n
(1)Az alapmegállapodás 1. cikke (1) bekezdése ellenére, az átmeneti időszak alatt: (i) a közösségi légifuvarozók és a Bulgáriában engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Bulgária bármely pontja és az EK tagállamainak bármely pontja között; (ii) a közösségi légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Bulgária bármely pontja és más társult felek területén található bármely pont között, és bárhol cserélhetnek repülőgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgál egy, az EK egyik tagállamában található pontot; (iii) a Bulgáriában engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek az EK két különböző tagállamában található bármely két pont között, és bárhol cserélhetnek repülőgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgálja Bulgária egyik pontját.
\n
(2)E cikk alkalmazásában „közösségi légifuvarozó” alatt az EK bármely tagállama, Norvégia vagy Izland által engedélyezett légifuvarozót kell érteni.
\n
(3)Az alapmegállapodás 7. és 8. cikkét az átmeneti időszak végéig nem kell alkalmazni; de ez nem érinti Bulgária és a Közösség azon kötelezettségét, hogy az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban az átmeneti időszak kezdetétől működési engedélyeket bocsásson ki azon légifuvarozók számára, amelyek az EK tagállamai vagy azok állampolgárai többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak, illetve Bulgária vagy bolgár állampolgár többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak.
\n
4. CikkRepülésbiztonság
\n
(1)Az átmeneti időszak végén az alapmegállapodás 18. cikke értelmében létrehozott vegyesbizottság meghatározza Bulgária szerepét és részvétele feltételeit az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségben.
\n
(2)Az átmeneti időszak végéig, amennyiben a biztonság szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Bulgáriában engedélyezett légifuvarozó külön biztonsági ellenőrzésen essen át mielőtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedő járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
\n
5. CikkLégiközlekedés-védelem
\n
A második átmeneti időszak végéig, amennyiben a védelemben hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Bulgáriában engedélyezett légifuvarozó külön védelmi értékelésen essen át mielőtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedő járatokat üzemeltethetne. Az ilyen védelmi értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
\n
IV. Jegyzőkönyv Átmeneti szabályok egyrészről az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészről a Horvát Köztársaság között
\n
1. CikkÁtmeneti időszakok
\n
(1)Az első átmeneti időszak e megállapodás hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint a Horvát Köztársaság (a továbbiakban: Horvátország) eleget tesz az ezen jegyzőkönyv 2. cikke (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek.
\n
(2)A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint a Horvát Köztársaság eleget tesz az ezen jegyzőkönyv 2. cikke (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek.
\n
2. CikkAz átmenetre vonatkozó feltételek
\n
(1)Az első átmeneti időszak végére Horvátország: (i) teljes jogú tagjává válik a Társult Légügyi Hatóságoknak, és törekszik az I. mellékletben felsorolt repülésbiztonsági jogszabályok végrehajtására; (ii) alkalmazza az ECAC (Európai Polgári Repülési Konferencia) 30. számú okmányát, és törekszik az I. mellékletben felsorolt légiközlekedés-védelmi jogszabályok végrehajtására; (iii) az e megállapodás I. mellékletében leírtaknak megfelelően alkalmazza a 3925/9 l/EGK rendeletet (a kézi és feladott poggyászra alkalmazandó ellenőrzések megszüntetése), a 2409/92/EGK rendeletet (a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjai), a 94/56/EK irányelvet (balesetek kivizsgálása), a 96/67/EK irányelvet (földi kiszolgálás), a 2027/97/EK rendeletet (a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelőssége), a 2003/42/EK irányelvet (események jelentése), a 261/2004/EK rendeletet (visszautasított beszállás), a 2000/79/EK irányelvet (a polgári repülésben dolgozó munkavállalók munkaidejének szervezése) és a 2003/88/EK irányelvet (a munkaidő); (iv) elválasztja egymástól a légiforgalmi szolgáltatót és a nemzeti szabályozó szervet, létrehoz egy, a légiközlekedési szolgáltatásokat felügyelő nemzeti szervet, megkezdi légtere átszervezését funkcionális blokk(ok)ba, és rugalmas légtér-felhasználási elvet alkalmaz; (v) megerősíti a nemzetközi légiszállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezményt (Montreali Egyezmény); (vi) az állami támogatásra és versenyre vonatkozó szabályok végrehajtásában megteszi a szükséges előrelépéseket, vagy az alapmegállapodás 14. cikke (1) bekezdésében, vagy a III. mellékletben említettek szerint.
\n
(2)A második átmeneti időszak végére Horvátország ezt a megállapodást az I. mellékletben felsorolt jogszabályokkal egyetemben kell alkalmaznia.
\n
3. CikkÁtmeneti rendelkezések
\n
(1)Az alapmegállapodás 1. cikke (1) bekezdése ellenére
\n
a)a közösségi légifuvarozók és a Horvátországban engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Horvátország bármely pontja és az EK tagállamainak bármely pontja között;
\n
b)a második átmeneti időszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és a Horvátországban engedélyezett légifuvarozók gyakorolhatják az (1) bekezdés a) pontjában említett forgalmi jogokat, (ii) a közösségi légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Horvátország bármely pontja és más társult felek területén található bármely pont között, és bárhol cserélhetnek repülőgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgál egy, az EK egyik tagállamában található pontot, (iii) a Horvátországban engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek az EK két különböző tagállamában található bármely két pont között, és bárhol cserélhetnek repülőgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgálja Horvátország egyik pontját;
\n
c)a második átmeneti időszak végéig Horvátország vagy horvát állampolgár nem lehet többségi tulajdonosa vagy irányítója egy közösségi légifuvarozónak, ahogy az EK tagállamai vagy azok állampolgárai sem lehetnek többségi tulajdonosai vagy irányítói egy Horvátországban engedélyezett légifuvarozónak.
\n
(2)E cikk alkalmazásában „közösségi légifuvarozó” alatt az EK bármely tagállama, Norvégia vagy Izland által engedélyezett légifuvarozót kell érteni.
\n
(3)Az alapmegállapodás 7. és 8. cikkét a második átmeneti időszak végéig nem kell alkalmazni; de ez nem érinti Horvátország és a Közösség azon kötelezettségét, hogy az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban az első átmeneti időszak vége után működési engedélyeket bocsásson ki azon légifuvarozók számára, amelyek az EK tagállamai vagy azok állampolgárai többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak, illetve Horvátország vagy horvát állampolgár többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak.
\n
4. CikkRepülésbiztonság
\n
(1)Az első átmeneti időszak elején Horvátország megfigyelőként bekapcsolódik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség munkájába.
\n
(2)A második átmeneti időszak végén az alapmegállapodás 18. cikke értelmében létrehozott vegyesbizottság meghatározza Horvátország szerepét és részvétele feltételeit az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségben.
\n
(3)A második átmeneti időszak végéig, amennyiben a biztonság szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Horvátországban engedélyezett légifuvarozó külön biztonsági ellenőrzésen essen át mielőtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedő járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
\n
5. CikkLégiközlekedés-védelem
\n
(1)A második átmeneti időszak kezdetekor az I. mellékletében említett védelmi célú jogszabályok titkos részeit Horvátország megfelelő hatósága rendelkezésére bocsátják.
\n
(2)A második átmeneti időszak végéig, amennyiben a védelemben hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Horvátországban engedélyezett légifuvarozó külön védelmi értékelésen essen át mielőtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedő járatokat üzemeltethetne. Az ilyen védelmi értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
\n
V. Jegyzőkönyv Átmeneti szabályok egyrészről az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között
\n
1. CikkÁtmeneti időszakok
\n
(1)Az első átmeneti időszak e megállapodás hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság eleget tesz az ezen jegyzőkönyv 2. cikke (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek.
\n
(2)A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság eleget tesz az ezen jegyzőkönyv 2. cikke (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek.
\n
2. CikkAz átmenetre vonatkozó feltételek
\n
(1)Az első átmeneti időszak végére Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: (i) teljes jogú tagjává válik a Társult Légügyi Hatóságoknak, és törekszik az I. mellékletben felsorolt repülésbiztonsági jogszabályok végrehajtására; (ii) alkalmazza az ECAC (Európai Polgári Repülési Konferencia) 30. számú okmányát, és törekszik az I. mellékletben felsorolt légiközlekedés-védelmi jogszabályok végrehajtására; (iii) az I. mellékletben leírtaknak megfelelően alkalmazza a 3925/91/EGK rendeletet (a kézi és feladott poggyászra alkalmazandó ellenőrzések megszüntetése), a 2409/92/EGK rendeletet (a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjai), a 94/56/EK irányelvet (balesetek kivizsgálása), a 96/67/EK irányelvet (földi kiszolgálás), a 2003/42/EK irányelvet (események jelentése), a 2000/79/EK irányelvet (a polgári repülésben dolgozó munkavállalók munkaidejének szervezése) és a 2003/88/EK irányelvet (a munkaidő); (iv) elválasztja egymástól a légiforgalmi szolgáltatót és a nemzeti szabályozó szervet, létrehoz egy, a légiközlekedési szolgáltatásokat felügyelő nemzeti szervet, megkezdi légtere átszervezését funkcionális blokk(ok)ba, és rugalmas légtér-felhasználási elvet alkalmaz; (v) megerősíti a nemzetközi légiszállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezményt (Montreali Egyezmény); (vi) az állami támogatásra és versenyre vonatkozó szabályok végrehajtásában megteszi a szükséges előrelépéseket, vagy az alapmegállapodás 14. cikke (1) bekezdésében, vagy a III. mellékletben említettek szerint.
\n
(2)A második átmeneti időszak végére Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság az I. mellékletben felsorolt jogszabályokkal egyetemben alkalmazza ezt a megállapodást.
\n
3. CikkÁtmeneti rendelkezések
\n
(1)Az alapmegállapodás 1. cikke (1) bekezdése ellenére
\n
a)az első átmeneti időszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság bármely pontja és az EK tagállamainak bármely pontja között, (ii) Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság vagy állampolgára nem lehet többségi tulajdonosa vagy irányítója egy közösségi légifuvarozónak, ahogy az EK tagállamai vagy azok állampolgárai sem lehetnek többségi tulajdonosai vagy irányítói a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban engedélyezett légifuvarozóknak;
\n
b)a második átmeneti időszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban engedélyezett légifuvarozók gyakorolhatják az (1) bekezdés a) pontja (i) alpontjában említett forgalmi jogokat, (ii) a közösségi légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és más társult felek bármely két pontja között, és bárhol cserélhetnek repülőgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgál egy, az EK egyik tagállamában található pontot, (iii) a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek az EK két különböző tagállamában található bármely két pont között, és bárhol cserélhetnek repülőgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgálja Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság egyik pontját.
\n
(2)E cikk alkalmazásában „közösségi légifuvarozó” alatt az EK bármely tagállama, Norvégia vagy Izland által engedélyezett légifuvarozót kell érteni.
\n
(3)Az alapmegállapodás 7. és 8. cikkét az átmeneti időszak végéig nem kell alkalmazni; de ez nem érinti Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és a Közösség azon kötelezettségét, hogy az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban az átmeneti időszak vége után működési engedélyeket bocsásson ki azon légifuvarozók számára, amelyek az EK tagállamai vagy azok állampolgárai többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak, illetve Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság vagy annak állampolgára többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak.
\n
4. CikkEgyes jogszabályok alkalmazása Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által
\n
E jegyzőkönyv 2. cikke ellenére e megállapodás hatálybalépésekor Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: (i) alkalmazza a nemzetközi légiszállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezményt (Montreali Egyezmény); (ii) az általa engedélyezett légifuvarozókkal betartatja a 261/2004/EK rendelet gyakorlati előírásait; (iii) megszünteti vagy a közösségi joggal összhangba hozza a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Kormánya és a Macedonian Airlines (MAT) közötti szerződést.
\n
5. CikkRepülésbiztonság
\n
(1)Az első átmeneti időszak elején Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság megfigyelőként bekapcsolódik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség munkájába.
\n
(2)A második átmeneti időszak végén az alapmegállapodás 18. cikke értelmében létrehozott vegyesbizottság meghatározza Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság szerepét és részvétele feltételeit az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségben.
\n
(3)A második átmeneti időszak végéig, amennyiben a biztonság szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban engedélyezett légifuvarozó külön biztonsági értékelésen essen át mielőtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedő járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
\n
6. CikkLégiközlekedés-védelem
\n
(1)A második átmeneti időszak kezdetekor az I. mellékletben említett védelmi célú jogszabályok titkos részeit Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság megfelelő hatósága rendelkezésére bocsátják.
\n
(2)A második átmeneti időszak végéig, amennyiben a védelem szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban engedélyezett légifuvarozó külön védelmi értékelésen essen át mielőtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedő járatokat üzemeltethetne. Az ilyen védelmi értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
\n
VI. Jegyzőkönyv Átmeneti szabályok egyrészről az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészről Szerbia és Montenegró között
\n
1. CikkÁtmeneti időszakok
\n
(1)Az első átmeneti időszak e megállapodás hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Közösség megfelelő hatósága által végzett értékelés tanúsága szerint Szerbia és Montenegró eleget tesz az ezen jegyzőkönyv 2. cikke (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek.
\n
(2)A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Közösség megfelelő hatósága által végzett értékelés tanúsága szerint Szerbia és Montenegró eleget tesz az ezen jegyzőkönyv 2. cikke (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek.
\n
2. CikkAz átmenetre vonatkozó feltételek
\n
(1)Az első átmeneti időszak végére Szerbia és Montenegró: (i) teljes jogú tagjává válik a Társult Légügyi Hatóságoknak, és törekszik az I. mellékletben felsorolt repülésbiztonsági jogszabályok végrehajtására; (ii) alkalmazza az ECAC (Európai Polgári Repülési Konferencia) 30. számú okmányát, és törekszik az I. mellékletben felsorolt légiközlekedés-védelmi jogszabályok végrehajtására; (iii) az e megállapodás I. mellékletében leírtaknak megfelelően alkalmazza a 3925/91/EGK rendeletet (a kézi és feladott poggyászra alkalmazandó ellenőrzések megszüntetése), a 2409/92/EGK rendeletet (a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjai), a 94/56/EK irányelvet (balesetek kivizsgálása), a 96/67/EK irányelvet (földi kiszolgálás), a 2027/97/EK rendeletet (a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelőssége), a 2003/42/EK irányelvet (események jelentése), a 261/2004/EK rendeletet (visszautasított beszállás), a 2000/79/EK irányelvet (a polgári repülésben dolgozó munkavállalók munkaidejének szervezése) és a 2003/88/EK irányelvet (a munkaidő); (iv) elválasztja egymástól a légiforgalmi szolgáltatót és a szabályozó szervet, létrehoz egy, a légiközlekedési szolgáltatásokat felügyelő szervet, megkezdi légtere átszervezését funkcionális blokk(ok)ba, és rugalmas légtér-felhasználási elvet alkalmaz; (v) megerősíti a nemzetközi légiszállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezményt (Montreali Egyezmény); (vi) az állami támogatásra és versenyre vonatkozó szabályok végrehajtásában megteszi a szükséges előrelépéseket, vagy az alapmegállapodás 14. cikke (1) bekezdésében, vagy a III. mellékletben említettek szerint.
\n
(2)A második átmeneti időszak végére Szerbia és Montenegró ezt a megállapodást az I. mellékletben felsorolt jogszabályokkal egyetemben alkalmazza.
\n
3. CikkÁtmeneti rendelkezések
\n
(1)Az alapmegállapodás 1. cikke (1) bekezdése ellenére
\n
a)az első átmeneti időszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és a Szerbia és Montenegróban engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Szerbia és Montenegró bármely pontja és az EK tagállamainak bármely pontja között, (ii) Szerbia és Montenegró vagy állampolgára nem lehet többségi tulajdonosa vagy irányítója egy közösségi légifuvarozónak, ahogy az EK tagállamai vagy azok állampolgárai sem lehetnek többségi tulajdonosai vagy irányítói a Szerbia és Montenegróban engedélyezett légifuvarozóknak;
\n
b)a második átmeneti időszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és a Szerbia és Montenegróban engedélyezett légifuvarozók gyakorolhatják az (1) bekezdés a) pontja (i) alpontjában említett forgalmi jogokat, (ii) a közösségi légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Szerbia és Montenegró bármely pontja és más társult felek területén található bármely pont között, és bárhol cserélhetnek repülőgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgál egy, az EK egyik tagállamában található pontot, (iii) a Szerbia és Montenegróban engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek az EK két különböző tagállamában található bármely két pont között, és bárhol cserélhetnek repülőgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgálja Szerbia és Montenegró egyik pontját.
\n
(2)E cikk alkalmazásában „közösségi légifuvarozó” alatt az EK bármely tagállama, Norvégia vagy Izland által engedélyezett légifuvarozót kell érteni.
\n
(3)Az alapmegállapodás 7. és 8. cikkét a második átmeneti időszak végéig nem kell alkalmazni; de ez nem érinti Szerbia és Montenegró és a Közösség azon kötelezettségét, hogy az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban az első átmeneti időszak vége után működési engedélyeket bocsásson ki azon légifuvarozók számára, amelyek az EK tagállamai vagy azok állampolgárai többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak, illetve Szerbia és Montenegró vagy annak állampolgára többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak.
\n
4. CikkRepülésbiztonság
\n
(1)Az első átmeneti időszak elején Szerbia és Montenegró megfigyelőként bekapcsolódik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség munkájába.
\n
(2)A második átmeneti időszak végén az alapmegállapodás 18. cikke értelmében létrehozott vegyesbizottság meghatározza Szerbia és Montenegró szerepét és részvétele feltételeit az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségben.
\n
(3)A második átmeneti időszak végéig, amennyiben a biztonság szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Szerbia és Montenegró által engedélyezett légifuvarozó külön biztonsági értékelésen essen át mielőtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedő járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
\n
5. CikkLégiközlekedés-védelem
\n
(1)A második átmeneti időszak kezdetekor az I. mellékletben említett védelmi célú jogszabályok titkos részeit Szerbia és Montenegró megfelelő hatósága rendelkezésére bocsátják.
\n
(2)A második átmeneti időszak végéig, amennyiben a védelemben hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Szerbia és Montenegró által engedélyezett légifuvarozó külön védelmi értékelésen essen át mielőtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedő járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
\n
VII. Jegyzőkönyv Átmeneti szabályok egyrészről az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészről Románia között
\n
1. CikkÁtmeneti időszak
\n
(1)Az első átmeneti időszak e megállapodás hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint Románia eleget tesz az ezen jegyzőkönyv 2. cikkében rögzített valamennyi feltételnek.
\n
(2)Ebben a megállapodásban és annak mellékleteiben a „második átmeneti időszak”-ra való utalásokat Románia esetében az e cikk (1) bekezdése szerinti átmeneti időszakra való utalásként kell értelmezni.
\n
2. CikkAz átmenetre vonatkozó feltételek
\n
Az átmeneti időszak végére Románia ezt a megállapodást az I. mellékletben felsorolt jogszabályokkal egyetemben alkalmazza.
\n
3. CikkÁtmeneti rendelkezések
\n
(1)E megállapodás 1. cikke (1) bekezdése ellenére, az átmeneti időszak alatt: (i) a közösségi légifuvarozók és a Romániában engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Románia bármely pontja és az EK tagállamainak bármely pontja között; (ii) a közösségi légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Románia bármely pontja és más társult felek területén található bármely pont között, és bárhol cserélhetnek repülőgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgál egy, az EK egyik tagállamában található pontot; (iii) a Romániában engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek az EK két különböző tagállamában található bármely két pont között, és bárhol cserélhetnek repülőgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgálja Románia egyik pontját.
\n
(2)E cikk alkalmazásában „közösségi légifuvarozó” alatt az EK bármely tagállama, Norvégia vagy Izland által engedélyezett légifuvarozót kell érteni.
\n
(3)Az alapmegállapodás 7. és 8. cikkét az átmeneti időszak végéig nem kell alkalmazni; de ez nem érinti Románia és a Közösség azon kötelezettségét, hogy az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban az átmeneti időszak kezdetétől működési engedélyeket bocsásson ki azon légifuvarozók számára, amelyek az EK tagállamai vagy azok állampolgárai többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak, illetve Románia vagy román állampolgár többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak.
\n
4. CikkRepülésbiztonság
\n
(1)Az átmeneti időszak végén az alapmegállapodás 18. cikke értelmében létrehozott vegyesbizottság meghatározza Románia szerepét és részvétele feltételeit az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségben.
\n
(2)Az átmeneti időszak végéig, amennyiben a biztonság szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Romániában engedélyezett légifuvarozó külön biztonsági ellenőrzésen essen át mielőtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedő járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
\n
5. CikkLégiközlekedés-védelem
\n
Az átmeneti időszak végéig, amennyiben a védelemben hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Romániában engedélyezett légifuvarozó külön védelmi értékelésen essen át mielőtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedő járatokat üzemeltethetne. Az ilyen védelmi értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
\n
VIII. Jegyzőkönyv Átmeneti szabályok egyrészről az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészről az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója között
\n
1. CikkAz Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója hatásköre
\n
E jegyzőkönyv rendelkezései nem érintik az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója (a továbbiakban: UNMIK) hatáskörét az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999. június 10-i 1244. sz. határozatában meghatározottak szerint.
\n
2. CikkÁtmeneti időszakok
\n
(1)Az első átmeneti időszak e megállapodás hatálybalépésétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint az UNMIK eleget tesz az ezen jegyzőkönyv 3. cikke (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek.
\n
(2)A második átmeneti időszak az első átmeneti időszak végétől addig az időpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint az UNMIK eleget tesz az ezen jegyzőkönyv 3. cikke (2) bekezdésében rögzített feltételeknek.
\n
3. CikkAz átmenetre vonatkozó feltételek
\n
(1)Az első átmeneti időszak végére az UNMIK: (i) különleges nemzetközi jogi státuszának sérelme nélkül alkalmazza a Társult Légügyi Hatóságok által elfogadott egységes légügyi előírásokat, és törekszik az e megállapodás I. mellékletében előírt repülésbiztonsági jogszabályok alkalmazására; (ii) alkalmazza az ECAC (Európai Polgári Repülési Konferencia) 30. számú okmányát, és törekszik az I. mellékletben felsorolt légiközlekedés-védelmi jogszabályok végrehajtására; (iii) az I. mellékletben leírtaknak megfelelően alkalmazza a 3925/91/EGK rendeletet (a kézi és feladott poggyászra alkalmazandó ellenőrzések megszüntetése), a 2409/92/EGK rendeletet (a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjai), a 94/56/EK irányelvet (balesetek kivizsgálása), a 2027/97/EK rendeletet (a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelőssége), a 2003/42/EK irányelvet (események jelentése), a 261/2004/EK rendeletet (visszautasított beszállás), a 2000/79/EK irányelvet (a polgári repülésben dolgozó munkavállalók munkaidejének szervezése) és a 2003/88/EK irányelvet (a munkaidő); (iv) elválasztja egymástól a légiforgalmi szolgáltatót és a szabályozó szervet, létrehoz vagy kijelöl egy, a légiközlekedési szolgáltatásokat felügyelő szervet; (v) gyakorlatban alkalmazza a nemzetközi légiszállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezményt (Montreali Egyezmény); (vi) az állami támogatásra és versenyre vonatkozó szabályok végrehajtásában megteszi a szükséges előrelépéseket, vagy az alapmegállapodás 14. cikke (1) bekezdésében vagy a III. mellékletben említettek szerint.
\n
(2)A második átmeneti időszak végére az UNMIK ezt a megállapodást az I. mellékletben felsorolt jogszabályokkal egyetemben alkalmazza.
\n
4. CikkÁtmeneti rendelkezések
\n
(1)Az alapmegállapodás 1. cikke (1) bekezdésének ellenére
\n
a)az első átmeneti időszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és az UNMIK által engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Koszovó bármely pontja és az EK tagállamainak bármely pontja között, (ii) az UNMIK vagy koszovói lakos nem lehet többségi tulajdonosa vagy irányítója egy közösségi légifuvarozónak, ahogy az EK tagállamai vagy azok állampolgárai sem lehetnek többségi tulajdonosai vagy irányítói az UNMIK által engedélyezett légifuvarozóknak;
\n
b)a második átmeneti időszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és az UNMIK által engedélyezett légifuvarozók gyakorolhatják az (1) bekezdés a) pontja (i) alpontjában említett forgalmi jogokat, (ii) a közösségi légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Koszovó bármely pontja és más társult felek területén található bármely pont között, és bárhol cserélhetnek repülőgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgál egy, az EK egyik tagállamában található pontot, (iii) az UNMIK által engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek az EK két különböző tagállamában található bármely két pont között, és bárhol cserélhetnek repülőgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgálja Koszovó egyik pontját.
\n
(2)E cikk alkalmazásában „közösségi légifuvarozó” alatt az EK bármely tagállama, Norvégia vagy Izland által engedélyezett légifuvarozót kell érteni.
\n
(3)Az alapmegállapodás 7. és 8. cikkét a második átmeneti időszak végéig nem kell alkalmazni; de ez nem érinti az UNMIK és a Közösség azon kötelezettségét, hogy az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban az első átmeneti időszak vége után működési engedélyeket bocsásson ki azon légifuvarozók számára, amelyek az EK tagállamai vagy azok állampolgárai többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak, illetve az UNMIK vagy koszovói lakos többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak.
\n
5. CikkNemzetközi egyezmények és megállapodások
\n
Amennyiben az I. mellékletben előírt jogszabályok nemzetközi egyezményekben vagy megállapodásokban való részvételt írnak elő, az UNMIK különleges nemzetközi jogi helyzetét figyelembe kell venni.
\n
6. CikkRepülésbiztonság
\n
(1)Az első átmeneti időszak elején az UNMIK megfigyelőként bekapcsolódik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség munkájába.
\n
(2)A második átmeneti időszak végén az alapmegállapodás 18. cikke értelmében létrehozott vegyesbizottság meghatározza az UNMIK szerepét és részvétele feltételeit az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségben.
\n
(3)A második átmeneti időszak végéig, amennyiben a biztonság szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy UNMIK által engedélyezett légifuvarozó külön biztonsági ellenőrzésen essen át mielőtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedő járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
\n
7. CikkLégiközlekedés-védelem
\n
(1)A második átmeneti időszak kezdetekor az I. mellékletében említett védelmi célú jogszabályok titkos részeit az UNMIK megfelelő hatósága rendelkezésére bocsátják.
\n
(2)A második átmeneti időszak végéig, amennyiben a védelemben hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy az UNMIK által engedélyezett légifuvarozó külön védelmi értékelésen essen át mielőtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedő járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.”
\n
4. §*
\n
5. §(1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba
\n
(2)E törvény 2–3. §-a a Megállapodás 29. cikkének 3. pontjában meghatározott időpontban lép hatályba. *
\n
(3)*
\n
(4)* A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, valamint a (2)–(3) bekezdésében meghatározott időpontok naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter azok ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. *
\n
(5)* E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
\n
Vissza az oldal tetejére -->