← Magyarország

2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Röviden

Ez a törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szól, célja, hogy megakadályozza a bűncselekményekből származó pénzek tisztára mosását és a terrorizmus anyagi támogatását.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

Pmt. (új) -

  1. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.VII.
  2. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
  3. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
  4. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról * E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a büntetendő cselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását. Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
  5. A törvény hatálya
  6. §

(1)* E törvény hatálya – a
(3)és
(4)bekezdésben meghatározott eltéréssel – kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező
  1. a)hitelintézetre;
  2. b)pénzügyi szolgáltatóra;
  3. c)foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre;
  4. d)önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra;
  5. e)nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre;
  6. f)ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre;
  7. g)könyvvizsgálói tevékenységet végzőre;
  8. h)könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre;
  9. i)játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre;
  10. j)* – az
  11. s)pont kivételével – nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;
  12. k)* árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést teljesít vagy fogad el;
  13. l)ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai közösségi jogászi irodára (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre;
  14. m)bizalmi vagyonkezelőre;
  15. n)*
  16. o)*
  17. p)* kulturális javak (műalkotások, régiségek) forgalmazásával vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot;
  18. q)* kulturális javak (műalkotások, régiségek) tárolásával vagy forgalmazásával szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot;
  19. r)* székhelyszolgáltatóra; és
  20. s)* a befektetési arany forgalmazásával, vagy felvásárlásával foglalkozó személyekre.
(1a)* E törvény hatálya akkor terjed ki arra, aki Magyarország területén kívül az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban rendelkezik székhellyel, ha az az
(1)bekezdésben meghatározott szolgáltatók által nyújtható szolgáltatást Magyarországon létesített tartós üzleti egysége révén az ügyfelek számára állandó belföldi jelenlét formájában közvetlenül nyújtja [az
(1)bekezdésben és e bekezdésben meghatározottak a továbbiakban együtt: szolgáltató].
(1b)* E törvény hatálya kiterjed a 30. §, a 32. §
(2)bekezdése, a 33. §
(1)bekezdése, a
  1. §, a
  2. §, a
  3. §, az
  4. §
(2)bekezdése, a 61. §
(1)–
(3)és
(5)bekezdése, valamint a 68. §
(2)bekezdése tekintetében a központi kapcsolattartó pontra.
(1c)* Az
(1)bekezdés
  1. p)és
  2. q)pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában forgalmazási tevékenység alatt értékesítési vagy felvásárlási tevékenységet kell érteni.
(2)* E törvény hatálya kiterjed arra, aki
  1. a)a szolgáltató ügyfele, vagy az ügyfél szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja;
  2. b)* a szolgáltató vezetője és foglalkoztatottja;
  3. c)kamarai jogtanácsos irányításával ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóként (a továbbiakban: jogi előadó) ügyvédi tevékenységet gyakorol; valamint
  4. d)a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa, a 9. §
(10)bekezdés vonatkozásában.
(3)E törvény hatálya kiterjed az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervre.
(4)Nem tartozik e törvény hatálya alá *
  1. a)a szolgáltatónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkáltató által a munkavállalójának adómentesen vagy kedvezményes adózás mellett juttatható támogatáshoz kapcsolódó tevékenysége, ha a támogatásként kapott pénzösszeget kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott áruk vagy szolgáltatások korlátozott körére lehet felhasználni,
  2. b)a pénzügyi szolgáltatónak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott hitelreferencia szolgáltatása, valamint fizetési rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenysége,
  3. c)* az adók, bírságok, illetékek megfizetésére irányuló, fizetési számlára történő befizetés teljesítése.
(5)E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag a felügyeleti tevékenysége, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.
(6)E törvény üzleti kapcsolat létesítésével összefüggő rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a közjegyzőre is, ha a 73. §
(2)bekezdésében meghatározott tevékenységet végez. 2. § * A 26. § az 1. §
(1)bekezdés
  1. a)és b), valamint
  2. e)pontjában meghatározott szolgáltatóra és az MNB-re alkalmazandó, amennyiben ezen szolgáltató és az MNB Magyarország területén a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. cikk 9. pontja szerinti pénzátutalási vagy a 3. cikk 10. pontja szerinti kriptoeszköz-átruházási szolgáltatást nyújt. 2. Értelmező rendelkezések 3. § E törvény alkalmazásában: * 1. adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki az adópolitikáért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények szerint megszerzett szakmai képesítéssel és az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői nyilvántartásban szerepel; 2. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol; 2a. * atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedés:
  3. a)a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendelet 1j–1l. és 1u–1zb. cikkében és
  4. b)az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5–5i és 5l–5n. cikkében meghatározott intézkedés. 3. azonosítás: a 7. §
(2)bekezdésében, a 8. §
(2)és
(3)bekezdésében, valamint a 9. §
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott adatok visszakereshető módon történő rögzítése; 3a. * azonosító okmány: magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány; külföldi állampolgár esetében az úti okmány vagy a személyazonosító igazolvány;
  1. árukereskedő: aki termék gazdasági tevékenység keretében történő értékesítését végzi a vásárló, a kereskedő, illetve a feldolgozó részére;
  2. árutőzsdei szolgáltató: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló
  3. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott árutőzsdei szolgáltató; 5a. * befektetési alap: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
  4. évi XVI. törvény (továbbiakban: Kbftv.)
  5. §
(1)bekezdés 62. pontjában meghatározott kollektív befektetési forma; 6. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai, fióktelepei és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik; 7. elektronikus pénz: a Hpt.-ben meghatározott elektronikus pénz; 8. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvényben (a továbbiakban: Fsztv.) meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézmény; 9. ellenőrző befolyás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján
  1. a)a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,
  2. b)lehetővé válik – függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették – a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,
  3. c)a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelőbizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg, vagy
  4. d)a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére; 10. életbiztosítási ágba tartozó tevékenység: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó tevékenység; 11. Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség; 12. fiktív bank: olyan hitelintézet, pénzügyi szolgáltató vagy hitelintézet, pénzügyi szolgáltató által folytatott tevékenységgel megegyező tevékenységet végző szervezet, amelynek nincs főirodája a székhelye szerinti államban, továbbá nem része egy szabályozott pénzügyi csoportnak; 13. forgatható utalvány: a Hpt.-ben meghatározott forgatható utalvány; 14. főiroda: az a hely, ahol a szolgáltató a főtevékenységet ténylegesen végzi és ahol a központi döntéshozatal történik; 15. harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam; 16. hitelintézet: a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet, ide nem értve az MNB-t; 17. * ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának üzletszerű közvetítése, ingatlan bérleti jogának üzletszerű közvetítése, ha a havi bérleti díj összege ügyletenként az ötszázezer forintot eléri vagy meghaladja, valamint saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adásvétele; 18. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy jogalany; 18a. * kijelölt felelős vezető: az irányítási funkciót betöltő testület azon tagja, illetve irányítási funkciót betöltő testület hiányában a szolgáltató azon felsővezetője, valamint a felügyeleti útmutatóban meghatározott feltételeknek megfelelő más személy, aki a szolgáltató 65. §-ban meghatározott belső szabályzatában került kijelölésre, és aki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos követelmények és elvárások szolgáltató általi végrehajtásáért felel; 19. kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás; 19a. * kockázati szint: tartós üzleti kapcsolatok vonatkozásában az a besorolás, amely meghatározza, hogy az ügyfél vonatkozásában milyen terjedelmű ügyfél-átvilágítási intézkedéseket szükséges elvégezni; 19b. * kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv. 4. §
(1)bekezdés
  1. pontjában meghatározott kollektív befektetési értékpapír;
  2. könyvviteli tevékenység: a Számv. tv. szerinti könyvviteli szolgáltatás; 20a. * kriptoeszköz-szolgáltató: a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló
  3. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: MiCA rendelet)
  4. cikk
(1)bekezdés
  1. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltató, amennyiben a MiCA rendelet
  2. cikk
(1)bekezdés
  1. pontjában meghatározott egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt, kivéve a MiCA rendelet
  2. cikk
(1)bekezdés 16. pont
  1. h)alpontja szerinti kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadást; 21. külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság: az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak az a hatósága, amely – különösen a Pénzügyi Akciócsoport és az Egmont Csoport követelményeinek a figyelembevételével – a pénzügyi információs egységként működő hatósággal azonos vagy hasonló feladatokat lát el; 21a. * külső ellenőrzési funkció: a belső eljárásrendnek a szolgáltatótól független fél által elvégzett vizsgálata annak megállapítására, hogy a belső eljárásrend alapján a szolgáltató képes az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettségek teljesítésére; 22. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni; 22a. * 23. levelező kapcsolat:
  2. a)egyes pénzügyi vagy befektetési szolgáltatások hitelintézet részére más hitelintézet általi biztosítása, ideértve különösen a fizetési számla vezetését, a készpénzellátást, a nemzetközi pénzátutalást, a csekkelszámolást és a devizaügyleteket,
  3. b)* kapcsolat kettő vagy több hasonló szolgáltatást nyújtó hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató között, ideértve különösen az értékpapírügyletek és a fizetési műveletek elszámolását, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását; 23a. * megfelelési vezető: a szolgáltató 65. §-ban meghatározott belső szabályzatában kijelölt vezető beosztású foglalkoztatottja, aki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos követelményeknek és elvárásoknak a szolgáltató foglalkoztatottjai általi végrehajtásáért felel; 24. nemzeti kockázatértékelés: az a nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására; 25. pénzforgalmi intézmény: az Fsztv.-ben meghatározott pénzforgalmi intézmény, valamint a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény; 26. pénzmosás: a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 303–303/A. §-ában, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399–400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások; 27. pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egysége; 28. pénzügyi szolgáltató:
  4. a)a pénzügyi vállalkozás,
  5. b)a pénzfeldolgozási tevékenységet végző, pénzügyi vállalkozásnak nem minősülő szervezet pénzfeldolgozási tevékenysége tekintetében,
  6. c)a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
  7. d)az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátása, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
  8. e)az utalványkibocsátó,
  9. f)a pénzváltó iroda,
  10. g)a biztosító, amennyiben életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik, e tevékenysége tekintetében,
  11. h)az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során a Bit.-ben meghatározott többes ügynök és alkusz,
  12. i)a Hpt.-ben meghatározott többes kiemelt közvetítő és alkusz,
  13. j)* a befektetési vállalkozás, ideértve a Magyar Államkincstárt a befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatás nyújtása tekintetében,
  14. k)az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
  15. l)* a befektetési alapkezelő – ideértve a kockázati tőkealap-kezelőt is – a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatali és forgalmazási tevékenysége tekintetében, továbbá a Bszt.-ben meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenysége tekintetében,
  16. m)* piacműködtető, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.), illetve a Bszt.-ben meghatározott tevékenysége tekintetében,
  17. n)* a pénzforgalmi közvetítő a pénzforgalmi szolgáltatásnyújtás közvetítése vonatkozásában,
  18. o)* kriptoeszköz-szolgáltató,
  19. p)* a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló törvényben meghatározott hitelgondozó, amennyiben a hitelfelvásárlóval kötött megállapodásnak megfelelően jogosult a hitelfelvevőtől pénzeszköz átvételére; 28a. * pénzeszköz forrásának igazolása: az ügyletben szereplő pénzeszköz és virtuális fizetőeszköz törvényes forrását megerősítő adat vagy azt igazoló dokumentum, így különösen az öröklésből, kártérítésből, polgári jogi jogviszonyokból származó szerződés vagy egyéb hivatalos dokumentum a kapcsolódó jogosultságok nevesítésével, munkaviszonyból származó bérjövedelem-igazolás, külszolgálatért kapott jövedelemigazolás, egyéb jövedelemigazolás, árfolyamnyereséghez, nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló dokumentum; 29. pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi vállalkozás; 30. pénzváltó iroda: hitelintézettel kötött megbízási szerződés alapján pénzváltási tevékenységet folytató kiemelt közvetítő; 30a. * proliferáció finanszírozása: nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek, továbbá az előállításukhoz és célba juttatásukhoz szükséges eszközök és termékek – ideértve a kettős felhasználású termékeket is –, szolgáltatások, technológiák gyártására, beszerzésére, birtoklására, fejlesztésére, kivitelére, átrakodására, közvetítésére, szállítására, átadására, készletezésére felhasznált pénzeszközök vagy szolgáltatások nyújtása, függetlenül attól, hogy azt a proliferáció elkövetőjének, vagy e személyekre tekintettel más személynek nyújtják-e; 31. stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok; 31a. * székhelyszolgáltató: az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott székhelyszolgáltató; 32. személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély; 33. * személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, valamint az ügyfél szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője személyazonosságának a 7. §
(3)–
(9)bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. §
(5)bekezdésében és a 9. §
(4)bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése; 34. szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult; 35. * 35a. * tartós üzleti egység:
  1. a)a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti telephely, továbbá minden egyéb olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó hely, amely a szolgáltató székhelyétől eltérő helyen található,
  2. b)a külföldi székhelyű szolgáltató, ha az a határon átnyúló szolgáltatását egy jogilag különálló szervezet, közvetítő igénybevételével nyújtja; 36. terrorizmus finanszírozása: az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások; 37. ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás:
  1. a)azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül ugyanazon ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást,
  2. b)* a pénzváltó iroda, valamint a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató esetében azon százezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ugyanazon ügyfél megbízást ad,
  3. c)az 1. §
(1)bekezdés
  1. k)pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési megbízások; 38. tényleges tulajdonos:
  2. a)* az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben (e pont alkalmazásában együtt: szervezet) közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §
(4)bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a szervezet felett – ideértve különösen, ha a Ptk. 3:230. §
(2)bekezdés c)–
  1. d)pontja szerinti elsőbbségi jogok közül legalább egyet megtestesítő részvényfajtával rendelkezik, vagy a tagsági jogviszonyára tekintettel a szervezet vagyonából vagy eredményéből legalább huszonöt százalékot elérő mértékű kifizetésben részesülhet, vagy az elmúlt öt üzleti év bármelyikében összesen legalább ekkora mértékű kifizetés került a számára előírásra –, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
  2. b)az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. §
(2)bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
  1. c)az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
  2. d)* alapítványok esetében az a természetes személy,
  3. da)* aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, vagy
  4. db)akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg,
  5. dc)aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy
  6. dd)a da)–
  7. dc)alpontban meghatározott természetes személy hiányában aki az alapítvány képviseletében eljár,
  8. e)* bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében az alábbi személyek:
  9. ea)a vagyonrendelő(k); nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak
  10. a)vagy
  11. b)pont szerinti tényleges tulajdonosa,
  12. eb)a vagyonkezelő(k); nem természetes személy vagyonkezelő esetén annak
  13. a)vagy
  14. b)pont szerinti tényleges tulajdonosa,
  15. ec)a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja; nem természetes személy kedvezményezett esetén annak
  16. a)vagy
  17. b)pont szerinti tényleges tulajdonosa,
  18. ed)az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, valamint
  19. ee)* adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek); nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak
  20. a)vagy
  21. b)pont szerinti tényleges tulajdonosa,
  22. f)az
  23. a)és
  24. b)pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője,
  25. g)* a 48. pont szerinti zártkörű befektetési alap tényleges tulajdonosa; 38a. * tényleges tulajdonosi nyilvántartás: a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad-törvény) 3. § 14. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosi nyilvántartás; 38b. * többségi állami tulajdonú vállalat: teljes mértékben állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló vállalat, többségi állami tulajdonban álló vállalat, valamint a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló vállalat; 39. utalványkibocsátó: forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre engedéllyel rendelkező szolgáltató; 40. útmutató: az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által az e törvény szerinti felügyeleti tevékenysége keretében a szolgáltatók számára kiadott, iránymutatást tartalmazó alábbi dokumentumok:
  26. a)* az 1. §
(1)bekezdés a)–f), h)–
  1. k)és m)–
  2. s)pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott rendelet,
  3. b)az 1. §
(1)bekezdés
  1. g)pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott kötelező jellegű útmutató, valamint
  2. c)az 1. §
(1)bekezdés
  1. l)pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott kötelező jellegű iránymutatás és szabályzat (a továbbiakban együtt: útmutató); 41. ügyfél:
  2. a)aki a szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad, és
  3. b)* az 1. §
(1)bekezdés
  1. f)pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában, aki az ingatlan eladása és vétele, vagy bérbeadása és bérbevétele céljából ajánlatot kér vagy tesz,
  2. c)* a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala és forgalmazása esetében:
  3. ca)olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely saját nevében, és nem más, mögöttes befektetők nevében, közvetlenül vásárol kollektív befektetési értékpapírt,
  4. cb)olyan gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet, amely gazdasági tevékenységének részeként saját nevében közvetlenül kollektív befektetési értékpapírt vásárol, és a befektetés felett ellenőrzést gyakorol egy vagy több olyan harmadik fél javára, akik nem ellenőrzik a befektetést vagy a befektetési döntéseket,
  5. d)* fizetés-kezdeményezési szolgáltató esetében az a természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely fizetési számlával rendelkezik, és e számláról fizetési megbízást kezdeményez. Ha a fizetés-kezdeményezési szolgáltató nem a fizető féllel, hanem a kedvezményezettel áll üzleti kapcsolatban fizetés-kezdeményezési szolgáltatás nyújtása céljából, és a fizető fél az adott fizetés-kezdeményezési szolgáltatót veszi igénybe abból a célból, hogy egyetlen vagy egyszeri fizetési műveletet kezdeményezzen az adott kedvezményezett részére, akkor a fizetés-kezdeményezési szolgáltató ügyfele nem a fizető fél, hanem a kedvezményezett,
  6. e)* számlainformációs szolgáltatást nyújtó szolgáltató esetében az a természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely szerződést kötött a számlainformációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval és a fizetési számlával rendelkezik. 42. ügyfél-átvilágítás:
  7. a)* a 6. §-ban meghatározott esetekben
  8. aa)üzleti kapcsolat létesítésekor az ügyfél azonosítása, az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése, az üzleti kapcsolat céljának és jellegének megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése, valamint
  9. ab)ügyleti megbízás esetében az ügyfél azonosítása, az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése, az ügyleti megbízás tárgyának, összegének, és teljesítése körülményeinek rögzítése, valamint az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfelek részére teljesített ügyleti megbízások folyamatos figyelemmel kísérése;
  10. b)a játékkaszinót, kártyatermet működtető és a távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező szolgáltató által a játékos nyilvántartásba vételekor elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések; 43. ügylet:
  11. a)* az üzleti kapcsolat során a szolgáltató szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételéhez tartozó művelet, vagy
  12. b)az ügyleti megbízás; 44. * ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató 1. §
(1)bekezdés a)–e), g)–h), valamint j)–s) pontjában megjelölt szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó eseti jogviszony, valamint a 6. §
(1)bekezdés
  1. e)pontja szerinti eseti jogviszony. 45. üzleti kapcsolat:
  2. a)* az ügyfél és a szolgáltató között az 1. §
(1)bekezdés a)–e), g)–h), valamint j)–
  1. s)pontjában megjelölt szakmai tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony,
  2. b)a játékkaszinót vagy kártyatermet működtető szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépéssel létrejött tartós jogviszony, illetve a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezőjénél a játékos nyilvántartásba vétele,
  3. c)az 1. §
(1)bekezdés
  1. f)pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszony, 46. * vagyon forrásának igazolása: az ügyfél hárommillió forintot meghaladó értékű vagyoni eszközeinek – beleértve a materiális vagy immateriális javakat – forrását bemutató ügyfél-nyilatkozat; 47. * virtuális fizetőeszköz: digitális értékmegjelenítés, amelyet nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki, illetve garantál; nem rendelkezik törvényes fizetőeszköz jogi státuszával; elektronikusan tárolható, csereértékként elfogadott, így különösen elektronikusan átadható, illetve elektronikus kereskedésre alkalmas. 48. * zártkörű befektetési alap tényleges tulajdonosa:
  2. a)az a természetes személy, aki egyedül vagy a Ptk. 8:1. §
(1)bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja,
  1. b)olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, amely a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, e befektető 38. pont
  2. a)vagy
  3. b)pont szerinti tényleges tulajdonosa,
  4. c)az a természetes személy, aki az általa egyedül vagy a Ptk. 8:1. §
(1)bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen birtokolt befektetési jegyek alapján jogosult a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata meghatározott feltételeinek módosításának jóváhagyására vagy az alapkezelés átruházásának jóváhagyására; továbbá ilyen jogosultsággal egyedül rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet befektető esetén e befektető 38. pont
  1. a)vagy
  2. b)pont szerinti tényleges tulajdonosa,
  3. d)az a természetes személy, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést vagy azzal gazdaságilag egyenértékű befolyást gyakorol a zártkörű befektetési alap felett, így különösen:
  4. da)az a természetes személy, aki a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata alapján – akár közvetlenül, akár közvetve – jogosult a zártkörű befektetési alap befektetési politikájának, befektetési döntéseinek, eszközallokációjának vagy kockázatkezelési rendszerének meghatározó befolyásolására, függetlenül attól, hogy befektetési jeggyel rendelkezik-e; e rendelkezés alkalmazásában meghatározó befolyásnak minősül különösen az, ha a természetes személy az alapkezelő befektetési döntéshozatali folyamatában szavazati- vagy vétójoggal rendelkezik, vagy ha az alapkezelő – a befektetési alap kezelési szabályzata alapján – rendszeresen és ténylegesen e személy utasításai alapján jár el;
  5. db)az a természetes személy, aki a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata vagy más, a befektetési alap működését szabályozó okirat alapján – akár egyedül, akár más befektetőkkel együttesen – olyan mértékű szavazati joggal rendelkezik, amely elegendő a kezelési szabályzat módosításához, az alapkezelés átruházásához vagy az alap megszüntetésének megindításához szükséges, a kezelési szabályzatban előírt befektetői jóváhagyás megakadályozásához;
  6. dc)az a természetes személy, aki az a)–
  7. c)alpontban nem nevesített más módon ténylegesen meghatározó befolyást képes gyakorolni a zártkörű befektetési alap döntéshozatalára vagy tevékenységére;
  8. e)amennyiben ezen pont a)–
  9. d)alpontja alapján egyetlen természetes személy sem azonosítható, a zártkörű befektetési alapot kezelő alapkezelő vezető tisztségviselője. 4. §
(1)* E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőzően legalább egy éven belül fontos közfeladatot látott el. A szolgáltató a 65. § szerinti belső szabályzatában kockázatérzékenységi megközelítés alapján az egy éves időtartamnál hosszabb időtartamot is meghatározhat.
(2)Az
(1)bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:
  1. a)az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,
  2. b)az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,
  3. c)a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,
  4. d)a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja,
  5. e)a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
  6. f)* a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,
  7. g)többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
  8. h)* nemzetközi szervezet vezetője, vezetőhelyettese, vezető testületének tagja vagy ezzel egyenértékű feladatot ellátó személy.
(3)E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője.
(4)E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a) bármely természetes személy, aki a
(2)bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll; b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a
(2)bekezdésben említett személy javára hoztak létre.
(5)* A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) és a tagállamokat a
(2)bekezdésben meghatározott fontos közfeladatot ellátó személyek kategóriáiról, beleértve a
(2)bekezdés h) pontjában meghatározott nemzetközi szervezetekre vonatkozó kategóriákat.
  1. § E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)* a)–
  2. e)pontjában meghatározott szolgáltatók és az 1. §
(1b)bekezdésében meghatározott személyek vonatkozásában a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB (a továbbiakban: Felügyelet);
  1. b)*
  2. i)és
  3. s)pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága;
  4. c)
  5. g)pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara;
  6. d)*
  7. l)pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában az e törvény alapján az ügyvédekre, a kamarai jogtanácsosokra, valamint a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések szerint:
  8. da)* az ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd, kamarai jogtanácsos a tagja (a továbbiakban: területi ügyvédi kamara),
  9. db)a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (a továbbiakban: területi közjegyzői kamara);
  10. e)* j), k),
  11. p)és
  12. q)pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság;
  13. f)* f),
  14. h)és
  15. r)pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság (a továbbiakban: pénzügyi információs egység);
  16. g)*
  17. m)pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerinti hivatal (a továbbiakban: Hivatal), kivéve az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző ügyvédi irodát, amely vonatkozásában a területi ügyvédi kamara. 3. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség 6. §
(1)A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni
  1. a)az üzleti kapcsolat létesítésekor;
  2. b)* a négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
  3. c)* árukereskedő esetében a hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor;
  4. d)háromszázezer forintot meghaladó összegű, a Rendelet 3. cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor;
  5. e)a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor;
  6. f)* pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)–
  7. e)vagy
  8. i)pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
  9. g)ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel,
  10. h)* ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése;
  11. i)* háromszázezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű pénzváltás és virtuális fizetőeszköz átváltás esetén.
(2)* Az
(1)bekezdés b),
  1. c)és
  2. i)pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az
(1)bekezdés b),
  1. c)és
  2. i)pontjában meghatározott összeget. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri az
(1)bekezdés b),
  1. c)és
  2. i)pontjában meghatározott összeget. 6/A. § * Üzleti kapcsolat létesítése esetén a szolgáltató köteles elvégezni és írásban rögzíteni az ügyfél-átvilágítás érdekében az ügyfél kockázati szintbe történő besorolását. 6/B. § * A pénzügyi szolgáltatók kizárólag olyan névre szóló bank- és fizetési számlákat, értékpapírszámlákat és ügyfélszámlákat, takarékbetétkönyveket és széfeket, virtuális fizetőeszköz-számlákat vezethetnek, amelyek esetében az ügyfél vagy az ügylet azonosítható. Amennyiben a pénzügyi szolgáltatóknál nem névre szóló bank- és fizetési számlák, takarékbetétkönyvek és széfek, vagy virtuális fizetőeszköz-számlák állnak fenn, azok tulajdonosaira és kedvezményezettjeire a 7. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell alkalmazni. 4. Ügyfél-átvilágítási intézkedések 7. §
(1)* A szolgáltató köteles a 6. §
(1)bekezdés
  1. a)és e)–
  2. h)pontjában meghatározott esetben az ügyfelet, annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottját, rendelkezésre jogosultját, továbbá képviselőjét azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
(2)A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
  1. a)természetes személy
  2. aa)családi és utónevét,
  3. ab)születési családi és utónevét,
  4. ac)állampolgárságát,
  5. ad)születési helyét, idejét,
  6. ae)anyja születési nevét,
  7. af)* lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
  8. ag)azonosító okmányának típusát és számát;
  9. b)jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
  10. ba)nevét, rövidített nevét,
  11. bb)székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét,
  12. bc)főtevékenységét,
  13. bd)képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
  14. be)* – ha ilyennel rendelkezik – kézbesítési megbízottjának az
  15. a)pont
  16. aa)és
  17. af)alpontjai szerinti adatait,
  18. bf)cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,
  19. bg)adószámát.
(3)* A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni, vagy jogosult közhiteles nyilvántartásból adatlekérdezést végezni:
  1. a)természetes személy
  2. aa)magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, ez utóbbit abban az esetben, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található,
  3. ab)külföldi állampolgár esetében úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található;
  4. b)jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy
  5. a)pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló – harminc napnál nem régebbi – okiratot, hogy
  6. ba)a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került,
  7. bb)a
  8. b)pont
  9. ba)alpontba nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
  10. bc)külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
  11. c)bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bírósághoz vagy hatósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.
(3a)* A
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)és
  3. ae)alpontjában meghatározott adat rögzítése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza.
(3b)* A
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)alpontjában meghatározott adat ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza. Az ellenőrzés mellőzése esetén a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt rögzíteni, hogy az adat rögzítésére az ellenőrzés mellőzésével került sor.
(4)A
(3)bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.
(5)* A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a
(3)bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét, valamint ennek keretében köteles meggyőződni az okirat hitelességéről.
(6)* A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, az ügyfél szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultjának rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.
(7)* Ha az ügyfél és az üzleti kapcsolat azonosításához kockázatérzékenységi megközelítés alapján ez indokolt, a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató jogosult a
(3)–
(6)bekezdésben meghatározott intézkedéseken túlmenően a személyazonosságra vonatkozó adat felügyeletet ellátó szerv által meghatározott nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(8)* A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a) * a b) pontban meghatározott eset kivételével, a
(2)bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó, a
(3)bekezdés alapján bemutatott okiratról – ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot –, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló hátoldala kivételével másolatot készít, vagy b) a
(2)bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában a
(3)bekezdés alapján elvégzett közhiteles nyilvántartásból történő adatlekérdezés eredményét rögzíti és nyilvántartja.
(8a)* A szolgáltató a
(8)bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése során birtokába jutott, a
(3)bekezdésben meghatározott okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot – a lakcímet igazoló hatósági igazolvány hátoldalán szereplő személyi azonosító kivételével – kezeli.
(9)A játékkaszinót, kártyatermet működtető szolgáltató a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az ügyfél-átvilágítási intézkedések során birtokába jutott adatok és a játékosi tranzakciók összekapcsolhatóságának biztosítása érdekében, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából jogosult a természetes személy ügyfele képmásának rögzítésére és a létesítményen belül végzett tevékenységéről történő videofelvétel rögzítésére, valamint a képmás elektronikus nyilvántartási rendszerében történő tárolására. A kártyatermet, játékkaszinót működtető szolgáltató a videofelvételeket a rögzítéstől számított 45 napig köteles megőrizni, ezt a határidőt az érintett szolgáltató az 5. §-ban meghatározott felügyeleti szerv jelzése alapján a felügyeleti szerv eljárásának lezárultáig köteles meghosszabbítani.
(10)* A szolgáltató a
(2)–
(6)bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint is elvégezheti.
(11)Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a
(10)bekezdésben meghatározottak végrehajtására útmutatót ad ki. 8. §
(1)A 6. §
(1)bekezdésében meghatározott esetben a természetes személy ügyfél köteles – a szolgáltató által meghatározott módon – személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.
(2)A szolgáltató az
(1)bekezdésben meghatározott nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:
  1. a)családi és utónevét,
  2. b)születési családi és utónevét,
  3. c)állampolgárságát,
  4. d)születési helyét, idejét,
  5. e)* lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét.
(3)A szolgáltató a
(2)bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. §
(2)bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
(4)* Ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a szolgáltató megtesz minden további, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről.
(5)A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. 9. §
(1)* A 6. §
(1)bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató köteles a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosát azonosítani és további, a felügyeleti szervek által útmutatóban meghatározott intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos kilétéről és tényleges tulajdonosi minőségéről meggyőződhessen.
(1a)* A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek vonatkozásában a szolgáltató köteles feltárni az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerét is.
(1b)* A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője – az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján – köteles a szolgáltatónak a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatokat megadni:
  1. a)családi és utónevét,
  2. b)születési családi és utónevét,
  3. c)állampolgárságát,
  4. d)születési helyét, idejét,
  5. e)lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
  6. f)a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.
(1c)* A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője az
(1b)bekezdés szerinti adatszolgáltatásában köteles minden, a
  1. §
  2. pontjában foglaltaknak megfelelő természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként.
(2)* A szolgáltató az
(1b)bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. §
(2)–
(4)bekezdés mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
(3)*
(4)A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(5)* Az ügyfél
(1b)bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása kockázatérzékenységi megközelítés alapján mellőzhető, ha a szolgáltató az
(1b)és
(2)bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a tényleges tulajdonosi nyilvántartás és más olyan nyilvántartás alapján rögzíti, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(6)* Az
(5)bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az
(1b)és
(2)bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél
(1b)bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.
(6a)* A szolgáltató a
(3)–
(6)bekezdésben meghatározott eljárások elvégzését követően az
(1b)bekezdésben meghatározott adatok rögzítésének dátumát nyilvántartásában rögzíti.
(7)* A szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében az
(1)–
(6)bekezdés alapján megtett intézkedésekről.
(8)* Ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa a
  1. §
  2. pont f) alpontja alapján a vezető tisztségviselő, a szolgáltató köteles a vezető tisztségviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. A szolgáltató köteles rögzíteni az elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, valamint az arra vonatkozó információt is, ha ezen intézkedéseket nem tudta végrehajtani.
(9)* A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél – a 7–10. § szerinti ügyfél-átvilágítással és a 12. §
(3)bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítésével összefüggésben – nyilvántartja a tényleges tulajdonosaira vonatkozó, az
(1)és
(2)bekezdés szerinti adatokat, és gondoskodik ezen adatok naprakészen tartásáról.
(10)* A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelet a) * az
(1b)és
(2)bekezdés szerinti adatokról az ügyfél felhívására, illetve b) * az
(1b)és
(2)bekezdés szerinti adatok változásáról haladéktalanul tájékoztatja. 9/A. § *
(1)* A szolgáltató köteles olyan kockázatkezelési rendszert kialakítani és fenntartani, amely alapján a szolgáltató képes annak folyamatos megállapítására, hogy az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e.
(1a)* A természetes személy ügyfél a szolgáltató felhívására köteles a szolgáltató részére személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az
  1. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a
  2. §
(2)–
(4)bekezdésének mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek.
(2)* Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, az
(1a)bekezdésben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására és a vagyon forrására vonatkozó információkat.
(3)* A szolgáltató köteles intézkedéseket tenni az
(1a)bekezdés alapján megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében, valamint köteles nyilvántartást vezetni az ellenőrzés érdekében megtett intézkedésekről.
(4)* Az ügyfél
(1a)bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az
(1a)bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(5)* A
(4)bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az
(1a)bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél
(1a)bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor. 9/B. § *
(1)Az ügyfél köteles a biztosító részére a Bit.
  1. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az
  2. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a
  3. §
(2)–
(4)bekezdésének mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek.
(2)Az ügyfél az
(1)bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az üzleti kapcsolat létesítését követően is megteheti. Ebben az esetben a nyilatkozat megtételének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a biztosítás egészben vagy részben engedményezésre kerül.
(3)A szolgáltató – ha az
(1)bekezdés alapján megtett nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni a nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.
(4)Az ügyfél
(1)bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az
(1)bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(5)A
(4)bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az
(1)bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél
(1)bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor. 9/C. § *
(1)Ha az ügyfél zártkörű befektetési alap (ideértve a magántőkealapot és a kockázati tőkealapot), a szolgáltató köteles – a 9. §-ban foglalt azonosítási intézkedéseken túlmenően – megismerni:
  1. a)a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatát és létesítő okiratát;
  2. b)az alap tőkéjét (az összesített tőke-hozzájárulásokat) és az egyes befektetők tőkerészesedésének arányát;
  3. c)a befektetők körét – különösen azok szakmai vagy lakossági befektetői minőségét –, a befektetők jogait és kötelezettségeit a kezelési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően, valamint az alapkezelő törvényes képviselői jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségeket.
(2)A szolgáltató az
(1)bekezdésben meghatározott intézkedések során – kockázatérzékenységi szempontból – külön figyelmet fordít arra, hogy:
  1. a)az alap befektetési jegyei vagy egyéb kollektív befektetési eszközei nem bemutatóra szólóak-e, illetve ezek mögöttes jogosultjai azonosíthatók-e;
  2. b)az alap tőke- és befektetői résztvevői között szerepel-e olyan természetes személy, aki a 3. § 38. pontja szerint tényleges tulajdonosnak minősülhet, de akit az adatszolgáltató – a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba tett bejelentés során – nem tüntetett fel;
  3. c)az alap párhuzamos, befektetési láncolat, holdingstruktúra vagy más, több jogrendszert átfogó struktúrát alkalmaz-e, amely alkalmas lehet a tényleges végső tulajdonos kilétének vagy a tulajdonosi láncolat természetének elfedésére. 10. §
(1)* A szolgáltató a 6. §
(1)bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra vonatkozóan az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
  1. a)a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát,
  2. b)az ügyfél-átvilágítás módjának meghatározása érdekében azt, hogy az ügyfél kockázati szintje átlagos, magas vagy alacsony,
  3. c)a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód),
  4. d)információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről.
(2)* A szolgáltató az
(1)bekezdésben meghatározott adaton kívül – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – kéri a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, és ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.
(3)* A szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az üzleti kapcsolat létesítését a szolgáltató kijelölt felelős vezetője jóváhagyásához kötheti.
(4)A szolgáltató az
(1)–
(2)bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
(5)* Adatváltozás esetén a szolgáltatónak csak a megváltozott adat rögzítéséhez szükséges ügyfél-átvilágítás intézkedést kell elvégeznie, amennyiben a 6. §
(1)bekezdés g) pontjában írt teljes átvilágítási kötelezettsége nem áll fenn.
(6)* Az ügyfél kockázati szintjének megállapítása érdekében a szolgáltató figyelembe veszi az Afad-törvény 14. §
(1)bekezdése alapján az ügyfélről közzétett adatokat és azok minősítését. 11. §
(1)* A szolgáltató – a tevékenységére irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően – köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is – annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival és ez alapján szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedések végrehajtására.
(2)* A szolgáltató a folyamatos figyelemmel kísérés során ellenőrzi, hogy az ügyfél kockázati szintje a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően lett-e rögzítve. A szolgáltató a kockázati szint változásának megállapítása esetén haladéktalanul lefolytatja az ügyfél tényleges kockázati szintjének megfelelő még végrehajtásra nem került ügyfél-átvilágítási intézkedéseket és a teljesített ügyletek elemzését a kockázati szinthez igazítja.
(3)* A szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – köteles különös figyelmet fordítani valamennyi
  1. a)összetett,
  2. b)szokatlan, így különösen:
  3. ba)szokatlanul nagy értékű, illetve
  4. bb)szokatlan ügylettípusban végrehajtott, vagy
  5. c)gazdasági vagy jogszerű cél nélküli ügyletre és pénzügyi műveletre.
(4)Az 1. §
(1)bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az egy naptári vagy játéknapon belül kétmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű pénzügyi műveletet végző ügyfél tevékenységét megerősített eljárásban követi nyomon. 11/A. § * A szolgáltató az
  1. § szerinti felügyeletet ellátó szerv felhívásában foglaltaknak megfelelően bizonyítja, hogy ügyfél-átvilágítási intézkedései megfelelnek a szolgáltató által feltárt pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatoknak.
  2. § *
(1)* A szolgáltató – a
(2a)bekezdés kivételével – köteles biztosítani, hogy az ügyfélre vonatkozóan a 7–10. § alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok, valamint az ügyfél kockázati szintjének meghatározása naprakészek legyenek, így különösen az ügyfélre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok és okiratok megváltozásáról történő tudomásszerzés esetén, a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok jogszabály alapján történő ellenőrzése céljából vagy az adózás területén történő együttműködés teljesítése érdekében a szolgáltató – a
(2a)bekezdés kivételével – köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt ellenőrzési kötelezettséget a szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján, magas kockázat esetén évente, alacsony kockázat esetén legalább ötévente köteles elvégezni. Ha az ellenőrzés során a szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi a kétség kizárásához szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
(2a)* Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár az ügyfél, a tényleges tulajdonos, a szolgáltatási kedvezményezett, a haláleseti kedvezményezett és az örökös tekintetében legkésőbb az ügyfél, a szolgáltatási kedvezményezett, a haláleseti kedvezményezett és az örökös részére történő ügylet teljesítését megelőzően biztosítja a 7–10. § alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok, valamint az ügyfél kockázati szintje meghatározásának naprakészségét.
(2b)* Az 1. §
(1)bekezdés r) pontjában meghatározott szolgáltató az
(1)bekezdésben foglalt ellenőrzési kötelezettséget félévente köteles elvégezni. Ha az ellenőrzés során a szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi a kétség kizárásához szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
(3)* Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél, annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül értesíteni a szolgáltatót az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.
(4)* A
(3)bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ügyfele, valamint annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője figyelmét írásban felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére.
(5)* Amennyiben a szolgáltató az ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon nem tud az ügyféllel kapcsolatba lépni annak ellenére, hogy az ügyfél ügyletek végrehajtását kezdeményezi, a szolgáltatónak kockázatérzékenységi megközelítés alapján meg kell kísérelnie három hónapon belül legalább két alkalommal, igazolt módon elektronikusan vagy elektronikus elérhetőség hiányában postai úton írásban felszólítani az ügyfelet – a lehetséges jogkövetkezményekre való egyidejű figyelmeztetés mellett – a szolgáltatóval való kapcsolat felvételére. A második értesítés sikertelenségét követően a szolgáltató az ügyfél vagy annak meghatalmazottja általi kapcsolatfelvételig megtagadja az ügyfél által kezdeményezett, négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését. 12/A. § * A 11. és 12. §-t nem kell alkalmazni a Ptk. 6:477. § a) pontjában meghatározott kockázati életbiztosítással összefüggő üzleti kapcsolat során. 13. §
(1)* A szolgáltató – a
(2)–
(6)bekezdés kivételével – az üzleti kapcsolat létesítése előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését.
(2)* A szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügylet teljesítéséig be kell fejezni.
(3)A biztosító a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén az üzleti kapcsolat létesítését megelőzően az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosításán és személyazonosságának igazoló ellenőrzésén túlmenően köteles
  1. a)a szerződés megkötésekor ismert kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult nevét megállapítani, továbbá
  2. b)a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultra vonatkozó, a későbbi azonosításhoz szükséges valamennyi információt rögzíteni;
(4)* Ha a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítás kedvezményezettje, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak személye, továbbá a kedvezményezett által meghatározott teljesítés elfogadására jogosult személye a szerződés megkötésekor még nem ismert, a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá a kedvezményezett által meghatározott teljesítés elfogadására jogosult személyazonosságának igazoló ellenőrzését legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg vagy a szerződésből (kötvényből) eredő jogoknak a jogosult általi érvényesítéséig lefolytatja.
(5)* A fizetési számlanyitásra jogosult szolgáltató, valamint az ügyfélszámla, értékpapírszámla és értékpapír letéti számlanyitásra jogosult szolgáltató – abban az esetben, ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak – jogosult a számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél, valamint annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője nem végezhet műveletet.
(6)* Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár – abban az esetben, ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak – jogosult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló
  1. évi XCVI. törvény szerinti egyéni számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél és a szolgáltatási kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban. A szolgáltató a tag halála esetén köteles a kifizetésben részesülő haláleseti kedvezményezettet, illetve örököst – az ügylet teljesítését megelőzően – azonosítani. A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény – abban az esetben, ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak – jogosult a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló
  2. évi CXVII. törvény szerinti tagi számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy a tag, illetve a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig a tag, a járadékos és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban. A biztosító jogosult a Ptk. 6:
  3. § a) pontjába tartozó kockázati életbiztosítási szerződés megkötésére és teljesítésére, feltéve, ha biztosítja, hogy a kifizetésre jogosult, illetve annak tényleges tulajdonosa személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél és a szolgáltatási kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban.
(7)A bizalmi vagyonkezelő köteles a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre vonatkozó, a későbbi azonosításhoz és a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információt rögzíteni. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a kedvezményezett a szerződésből eredő jogait érvényesíti.
(8)* Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügylet teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.
(9)Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a képviseletében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átvilágítását is el kell végezni.
(10)Nem kell a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha
  1. a)* a szolgáltató az ügyfél, valamint annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője vonatkozásában a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán már elvégezte,
  2. b)* jelen üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, valamint annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője személyazonosságát a 7. §
(2)–
(6)bekezdése alapján megállapította, és c) * nem történt változás a 7. §
(2)bekezdésében, a 8. §
(2)és
(3)bekezdésében, a 9. §
(1)és
(2)bekezdésében, valamint a 10. §
(1)bekezdés b) pontjában felsorolt adatokban. 14. §
(1)* Az 1. §
(1)bekezdés a)–d) pontjában meghatározott szolgáltató – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából – a négymillió-ötszázezer forintot el nem érő – pénzváltás esetén a százezer forintot elérő vagy meghaladó összegű – ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. §
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ad)alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)és
  3. bb)alpontjában, valamint a 14/A. §
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. §
(3)bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
(2)* Az
(1)bekezdéstől eltérően a
  1. §
  2. pont g) alpontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából – a szerződés szerint elvárt díjon felül történő, a háromszázezer forintot el nem érő összegű készpénzbefizetés teljesítésekor a
  3. §
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ad)alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)és
  3. bb)alpontjában és a 14/A. §
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. §
(3)bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
(3)* Az
(1)bekezdéstől eltérően a
  1. §
  2. pontjában meghatározott Posta Elszámoló Központot működtető intézmény – a háromszázezer forintot el nem érő összegű, belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő áru- vagy szolgáltatásnyújtás igénybevételére irányuló, fizetési számlára történő befizetés kivételével – az ügyleti megbízás teljesítésekor – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából – a
  3. §
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában és
  3. ad)vagy
  4. af)alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)és
  3. bb)alpontjában és a 14/A. §
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. §
(3)bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
(4)* Az 1. §
(1)bekezdés e)–h), j)–k), m), p),
  1. q)és
  2. s)pontjában meghatározott szolgáltató – a 6. §
(2)bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében – a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű, virtuális fizetőeszköz átváltás esetén a százezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. §
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ad)alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)és
  3. bb)alpontjában, valamint a 14/A. §
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. §
(3)bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti. 14/A. § *
(1)* A 6. §
(1)bekezdés b)–
  1. d)és
  2. i)pontjában meghatározott ügyleti megbízás teljesítése esetén a szolgáltató köteles az ügyfelet, valamint annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottját, rendelkezésre jogosultját, továbbá képviselőjét a 7. §
(2)bekezdésében meghatározott valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani, személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni és a 7. §
(3)bekezdése szerinti okiratáról másolatot készíteni, köteles továbbá a 8–9/A. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.
(2)A szolgáltató a 6. §
(1)bekezdésében meghatározott esetben az ügyletre vonatkozóan az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
  1. a)a megbízás tárgyát és összegét,
  2. b)a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód).
(3)A szolgáltató a
(2)bekezdésben meghatározott adaton kívül – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – kéri a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.
(4)* A szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az ügyleti megbízás teljesítését a szolgáltató kijelölt felelős vezetője jóváhagyásához köti.
(5)Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani az
(1)–
(3)bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyleti megbízás teljesítését.
(6)Az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfelek monitoring kötelezettségét a szolgáltató a
  1. §-ban az üzleti kapcsolatokra előírt módon végzi el. A szolgáltató a
  2. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatában határozza meg, hogy kit tekint ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfélnek.
(7)Adatváltozás esetén a szolgáltatónak csak a megváltozott adat rögzítéséhez szükséges ügyfél-átvilágítás intézkedést kell elvégeznie, amennyiben a 6. §
(1)bekezdés g) pontja szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettsége nem áll fenn. 5. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás 15. § *
(1)* A szolgáltató a
  1. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló, belső szabályzatban rögzített alacsony kockázatú esetekben az alábbi ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni: a) az azonosítás során aa) természetes személy ügyfél esetében legalább a
  2. §
(2)bekezdés
  1. a)pont aa),
  2. ac)és af)–
  3. ag)alpontjában meghatározott adatokat rögzíteni, valamint ezen adatokon túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján a 7. §
(2)bekezdés
  1. a)pont ab), ad)–
  2. ae)alpontjában meghatározott adatokat rögzítheti;
  3. ab)jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében legalább a 7. §
(2)bekezdés
  1. b)pont ba)–
  2. bb)és
  3. bf)alpontjában meghatározott adatokat rögzíteni, valamint ezen adatokon túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján a 7. §
(2)bekezdés
  1. b)pont bc)–
  2. be)és
  3. bg)alpontjában meghatározott adatokat rögzítheti;
  4. b)a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. §
(3)bekezdésében meghatározott okiratok másolatát beszerezni vagy közhiteles nyilvántartásból adatlekérést végezni és annak eredményét rögzíteni és nyilvántartani;
  1. c)a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban a 8. és 9. §-ban meghatározott eljárásokat elvégezni;
  2. d)a kiemelt közszereplői jelleg meghatározásával kapcsolatban a 9/A. és 9/B. §-ban meghatározott eljárásokat elvégezni;
  3. e)a 11. és 12. §-ban meghatározott monitoring kötelezettségeket elvégezni.
(1a)* A szolgáltató – az
(1b)bekezdés kivételével – az üzleti kapcsolat létesítése előtt köteles elvégezni az
(1)bekezdés a)–d) pontjában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
(1b)* A szolgáltató a) az ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében az
(1)bekezdés
  1. b)pontjában,
  2. b)a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a 8. §
(4)–
(5)bekezdésében, valamint a 9. §
(3)–
(4)bekezdésében, és c) a kiemelt közszereplői jelleggel meghatározásával kapcsolatban a 9/A. §
(3)bekezdésében és a 9/B. §
(3)bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az üzleti kapcsolat során is elvégezheti, ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély, és pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel.
(1c)* A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az
(1b)bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket legkésőbb a 12. §
(1)–
(2)bekezdésében meghatározott ellenőrzési kötelezettség teljesítése során köteles elvégezni.
(2)A szolgáltató haladéktalanul elvégzi a magasabb kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítást, ha az
(1)bekezdés c)–e) pontjában meghatározott intézkedések alapján az ügyfél vonatkozásában eltérő kockázati szintre vonatkozó adat került beszerzésre.
(3)* A szolgáltató az
(1)bekezdésben meghatározott intézkedéseket
  1. a)a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján,
  2. b)* az ügyfél személyes megjelenése hiányában
  3. ba)az ügyfél által postai úton küldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján,
  4. bb)a 65. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetekben az ügyfél által az ügyfél azonosított elektronikus levelezési címéről biztonságosan küldött vagy a szolgáltató által az ügyféllel való kapcsolattartás érdekében üzemeltetett elektronikus felületre feltöltött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján,
  5. bc)az okiratmásolatokat és nyilatkozatokat magába foglaló jognyilatkozatokat is tartalmazó, az azokban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas, az ügyfél által a szolgáltató részére hozzáférhetővé tett elektronikus dokumentumok alapján, vagy
  6. bd)természetes személy ügyfél esetén a 7. §
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott adatok igazolása során az adatszolgáltatást és az adatok igazoló ellenőrzését a digitális állampolgárság szolgáltató által szolgáltatott adat alapján vagy digitálisan kiállított hiteles igazolás alapján is elvégezheti.
(4)Az
(1)bekezdéstől eltérően a
  1. §
  2. pontjában meghatározott Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a
  3. §
(2)bekezdésében meghatározott adatokat köteles rögzíteni, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. §
(3)bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti az alábbi feltételeket együttesen teljesítő ügyleti megbízások esetén:
  1. a)ügyfele nem stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakhellyel vagy székhellyel;
  2. b)az ügyleti megbízás összege a háromszázezer forintot meghaladja, de a hárommillió forintot nem éri el; és
  3. c)az ügyleti megbízás belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő áru- vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének teljesítésére irányul.
(5)* Az
(1)bekezdéstől eltérően a
  1. §
  2. pont e) alpontjában meghatározott utalványkibocsátó az üzleti kapcsolat létesítése előtt a
  3. §
(2)bekezdésében meghatározott adatokat köteles rögzíteni, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. §
(3)bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
  1. a)az utalványkibocsátó által kibocsátott utalvány kizárólag Magyarországon használható fel áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére;
  2. b)ügyfele nem stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel;
  3. c)az egy utalványbirtokos által megvásárolt vagy visszaváltott forgatható utalvány összege egy naptári éven belül nem haladja meg a hárommillió forintot; és
  4. d)nem merül fel pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény.
(6)* Amennyiben az
(5)bekezdés szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását követően az
(5)bekezdés feltételei már nem állnak fent, az utalványkibocsátó elvégzi az ügyfél kockázati szintjének megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
(7)* Amennyiben a forgatható utalványt visszaváltó utalványbirtokos személye nem egyezik az utalványt az utalványkibocsátótól vagy utalványforgalmazón keresztül megvásárló személlyel, az utalványkibocsátó elvégzi vele szemben az
(5)vagy
(6)bekezdés szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
  1. Fokozott ügyfél-átvilágítás
  2. § *
(1)* A szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni, ha az ügyfél magas kockázatú. Az ügyfelet magas kockázatúnak kell tekinteni az alábbi esetekben:
  1. a)az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik,
  2. b)a 65. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített egyéb esetekben,
  3. c)a 17. §-ban meghatározott távoli azonosítás esetén,
  4. d)az ügyfél vagy tényleges tulajdonosa – a többségi tulajdonú állami vállalat 3. § 38. pont
  5. f)pont alapján megállapított tényleges tulajdonosa kivételével – kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy,
  6. e)az ügyfél az Afad-törvény alapján „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltatónak minősül, valamint
  7. f)az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban meghatározott egyéb esetekben.
(2)* A szolgáltató az
(1)bekezdés b)–
  1. f)pontjában meghatározott esetekben a 7–12. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően az alábbi ügyfél-átvilágítási intézkedéseket is köteles elvégezni:
  2. a)* az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a szolgáltató kijelölt felelős vezetője jóváhagyását követően kerül sor,
  3. b)az üzleti kapcsolat 11. §
(1)bekezdésében meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajtja végre.
(3)* A szolgáltató az
(1)bekezdés b)–f) pontjában meghatározott esetekben a
(2)bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések mellett a következő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazhatja:
  1. a)beszerzi az ügyfél vagyonának forrására vonatkozó információkat,
  2. b)a tényleges tulajdonos vonatkozásában személyesen vagy az általa üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, továbbá a 17. §
(2)bekezdésében meghatározott távoli azonosítás útján közjegyző, külképviselet, vagy okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatóságának közreműködésével elvégzi a 7. §
(3)bekezdésében és
(8)bekezdésében meghatározott személyazonossági igazoló ellenőrzésre irányuló intézkedéseket, c) elvégzi a 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. 16/A. § *
(1)A szolgáltató köteles stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt a 7–12. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően
  1. a)a 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott további információk rendelkezésre bocsátását kérni
  2. aa)az ügyfélre és a tényleges tulajdonosra,
  3. ab)az üzleti kapcsolatra,
  4. ac)az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszközei és a vagyona forrására, és
  5. ad)a végrehajtandó vagy végrehajtott ügyletek indokaira vonatkozóan,
  6. b)* az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a szolgáltató kijelölt felelős vezetője jóváhagyásához kötni, valamint
  7. c)az üzleti kapcsolat 11. §
(1)bekezdésében meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban végrehajtani.
(2)A szolgáltató stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
  1. a)a 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése,
  2. b)jelentéstételi kötelezettség bevezetése, vagy
  3. c)a 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott korlátozások alkalmazása.
(3)Az 1. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott szolgáltató köteles a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval létesített levelező kapcsolatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(4)A miniszter tájékoztatja a Bizottságot a
(2)és
(3)bekezdésben meghatározott intézkedésekről. 16/B. § * A zártkörű befektetési alapokra – ideértve a magántőkealapot és a kockázati tőkealapot – vonatkozó, a 9/C. §
(1)–
(2)bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató a 16. § szerinti fokozott ügyfél-átvilágítás keretében végzi el. Ha a szolgáltató a 9/C. §
(1)–
(2)bekezdésben meghatározott intézkedések során az alapstruktúrában vagy a tulajdonosi körben magas kockázatot azonosít, a fokozott ügyfél-átvilágítás keretében további intézkedéseket alkalmaz, különösen a mögöttes befektetői láncolat mélyebb feltárása, az alapkezelő belső döntéshozatali struktúrájának és javadalmazási rendszerének vizsgálata tekintetében. 17. § *
(1)* A szolgáltató az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében köteles megkövetelni a 7. §
(2)bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. §
(3)bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát, ha az ügyfél, annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja vagy képviselője nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, amennyiben az átvilágításra nem a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján került sor.
(2)Az
(1)bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha
  1. a)azt közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy
  2. b)a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.
(3)A Tpt. 5. §
(1)bekezdés
  1. pontjában meghatározott ügyfélszámla és
  2. pontjában meghatározott értékpapírszámla, valamint az értékpapír letéti számla nyitásához az ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a
  3. §
(3)bekezdésében meghatározott okiratokat, valamint a 8–9/A. § szerinti nyilatkozatot elektronikus úton – így különösen e-mail-ben, szkennelve – vagy faxon is benyújthatja, amennyiben pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel. Az ügyfél ebben az esetben a számlanyitáshoz az e bekezdésben meghatározottak szerint elektronikus úton vagy faxon igazolhatja azon fizetési számlájának fennállását is, amelyről és amelyre fizetésre sor kerül az ügyfélszámla javára és terhére (a továbbiakban: igazolt fizetési számla). Igazolt fizetési számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet a 22. §
(1)bekezdésében meghatározott szolgáltató vezet. Az ügyfélazonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából történő személyes megjelenéséig vagy az
(1)és
(2)bekezdés szerinti okiratok benyújtásáig – az ügyfélszámlát, az értékpapírszámlát és az értékpapír letéti számlát érintő ügyletek elszámolása kivételével – kizárólag pénzösszeg egyszerű átutalással történő fizetésére és kizárólag az e bekezdés szerint nyitott ügyfélszámla vonatkozásában kerülhet sor akként, hogy a befizetés kizárólag az ügyfélnek az igazolt fizetési számlájáról, míg kifizetés az ügyfélnek ugyanazon igazolt fizetési számlájára történhet.
(4)Az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató az általa a
(3)bekezdés szerint rögzített és az ügyfelet azonosító adatok ellenőrzése céljából az ügyfél természetes személyazonosító adatainak megküldésével köteles az igazolt fizetési számla vezetését végző szolgáltatótól adatot igényelni arról, hogy az igazolt fizetési számla tekintetében az ügyfél azonosítása megtörtént, és az ügyfél által az ügyfélszámla, az értékpapírszámla és az értékpapír letéti számla vonatkozásában megadott adatok a valóságnak megfelelnek. A megkeresett szolgáltató az adatigénylést 8 napon belül teljesíti. Ha a megkeresett szolgáltató az ügyfél számára fizetési számlát nem vezet, köteles az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató által az adatigénylés során megküldött adatokat az adatigénylés teljesítését követően haladéktalanul törölni. 18. § *
(1)Az 1. §
(1)bekezdés a)–e) pontjában meghatározott szolgáltató a magyarországi lakcímmel rendelkező természetes személy ügyfél erre irányuló döntése esetén – a
(2)bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a 7–10. §-ban, a 12. §
(3)bekezdésében és a 16. §
(3)bekezdésében meghatározott kötelezettségek végrehajtását az általa jogszabályi felhatalmazás alapján, ténylegesen üzemeltetett biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is köteles lehetővé tenni.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott szolgáltató az ügyfél erre irányuló döntése esetén is megtagadhatja az
(1)bekezdésben meghatározott kötelezettségek általa üzemeltetett biztonságos, védett, az
  1. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján történő végrehajtását, amennyiben ilyen eszközt nem alkalmaz, vagy az ügyfél a
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)vagy
  2. f)pontjának hatálya alá tartozik, vagy amennyiben az ügyfél vonatkozásában az e törvény végrehajtására kiadott, a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről rendelkező rendeletben meghatározott magasabb kockázatra vonatkozó ügyfélkockázati vagy földrajzi kockázati tényező merül fel. 19. § * Ahol e törvény a 7. §
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott adatok igazolását írja elő, ott az adatszolgáltatás és az adatok igazoló ellenőrzése a digitális állampolgárság szolgáltató által szolgáltatott adat alapján vagy digitálisan kiállított hiteles igazolás alapján is elvégezhető. 20–21. § * 7. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések 22. §
(1)A szolgáltató jogosult elfogadni a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást
  1. a)Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, vagy
  2. b)olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, amely megfelel a
(3)bekezdésben meghatározott követelményeknek.
(1a)* Az
(1)bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítás eredménye elfogadásának nem jelenti akadályát, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg az e törvényben meghatározottakkal.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott esetben a 7–10. §-ban meghatározott követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.
(3)Ha az ügyfél-átvilágítást harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, annak eredménye abban az esetben fogadható el a
(1)bekezdésben meghatározottak szerint, ha a szolgáltató
  1. a)az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy
  2. b)székhelye, fióktelepe vagy telephelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.
(4)A szolgáltató nem jogosult elfogadni a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, amely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül.
(5)* A
(4)bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a 7–
  1. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményének a Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban található fióktelepétől és leányvállalatától történő átvételére, ha a fióktelep vagy leányvállalat megfelel a
  2. § szerinti csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikáknak és eljárásoknak (a továbbiakban: csoportszintű politikák és eljárások).
(6)* A szolgáltató jogosult elfogadni a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét az ugyanazon csoporthoz tartozó szolgáltatótól, ha
  1. a)a csoport tagjai a 60–62. §-ban meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak megfelelően az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaznak, valamint
  2. b)az
  3. a)pontban meghatározottak végrehajtását a székhely szerinti tagállam vagy harmadik ország illetékes hatósága csoportszinten felügyeli. 23. §
(1)A 22. §
(1)bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.
(2)* A 22. §
(1)bekezdésében meghatározott esetben és a 22. §
(3)bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató és az ügyfélátvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményének a rendelkezésére bocsátásáról megállapodott, az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató elektronikus úton megtett kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát – az érintett ügyfél hozzájárulása esetén – haladéktalanul köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató rendelkezésére bocsátani. 24. § *
(1)A
  1. és a
  2. §-t nem kell alkalmazni a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre.
(2)A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítésével kapcsolatos döntést nem szervezheti ki. 7/A. * Speciális ügyfél-átvilágítási intézkedések 24/A. § *
(1)* Az 1. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott szolgáltató külföldi székhelyű szolgáltatóval történő, pénzösszeg elszámolását, pénzösszeg elszámolására irányuló ügylet teljesítését, valamint a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadáson kívüli kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását is magában foglaló levelező kapcsolat létesítését megelőzően köteles
  3. a)a külföldi székhelyű szolgáltatóról a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszere felmérése és értékelése céljából feltáró elemzést készíteni;
  4. b)a levelező kapcsolat vonatkozásában a saját és a külföldi székhelyű szolgáltató felelősségi körét rögzíteni;
  5. c)meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató elvégezte a levelezőszámlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint a levelezőszámlához történő közvetlen hozzáférést folyamatosan figyelemmel kíséri; és
  6. d)meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat.
(2)Az 1. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott szolgáltató kockázatérzékenységi alapon időszakosan köteles megvizsgálni az adott levelező kapcsolatban rejlő pénzmosási kockázatot.
(3)* Külföldi székhelyű szolgáltatóval levelező kapcsolat létesítésére csak az 1. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott szolgáltató kijelölt felelős vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.
(4)Az 1. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott szolgáltató nem létesíthet és nem tarthat fenn levelező kapcsolatot fiktív bankkal, továbbá olyan szolgáltatóval, amely fiktív bankkal levelező kapcsolatot tart fenn.
(5)Az 1. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott szolgáltató jogosult kockázatérzékenységi megközelítés alapján meghatározni, hogy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítése előtt alkalmazza-e az
(1)–
(3)bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
(6)* Az 1. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni az
(1)bekezdés a)–d) pontjában foglaltakról. 24/B. § * Olyan összetett üzleti kapcsolatok létesítése során, ahol a szerződéses kapcsolatban egyszerre több, ügyfél-átvilágítással érintett ügyfél található, a szolgáltató ügyfelenként elvégzi az ügyfél-átvilágítást, valamint a kockázati besorolásuk tekintetében figyelemmel van a kapcsolat együttes kockázati jellegére. 24/C. § *
(1)A szolgáltató a 11. §
(1)bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, és – az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében – a 7. §
(2)bekezdésében meghatározott adatokat rögzítheti, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. §
(3)bekezdésében meghatározott okiratok benyújtását kérheti elektronikus pénz kibocsátása esetén, ha
  1. a)az elektronikus pénz tárolására szolgáló készpénz-helyettesítő fizetési eszköz nem újra feltölthető, vagy újra feltölthető, de legfeljebb havi negyvenötezer forint összegű, fizetési műveletre vonatkozó felső korláttal rendelkezik, és amely kizárólag Magyarország területén használható fel;
  2. b)az elektronikus pénz elektronikusan tárolt mindenkori összege nem haladja meg a negyvenötezer forintot;
  3. c)az elektronikus pénz kizárólag áru vagy szolgáltatás vásárlására használható;
  4. d)az elektronikus pénzen tárolt összeg olyan elektronikus pénz terhére nem tölthető fel, amely esetében az ügyfél azonosítása nem történt meg; valamint
  5. e)az elektronikuspénz-kibocsátó megfelelően ellenőrzi az ügyletet, vagy az üzleti kapcsolatot a szokatlan ügylet, valamint a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény kiszűrése érdekében.
(2)A szolgáltató a 7–10. §-ban meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha
  1. a)az elektronikuspénz-birtokos által a részére kibocsátott összegből készpénzben kivett vagy készpénzre beváltott összeg meghaladja a tizenötezer forintot, vagy
  2. b)távoli fizetési művelet esetében a kifizetett összeg műveletenként meghaladja a tizenötezer forintot.
(3)Ha a nem névre szóló az elektronikus pénz tárolására szolgáló készpénz-helyettesítő fizetési eszközt harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató bocsátotta ki, ezen készpénz-helyettesítő fizetési eszközről fizetés abban az esetben fogadható el, ha az megfelel az
(1)–
(2)bekezdésben meghatározott vagy azokkal egyenértékű követelményeknek.
  1. Tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása
  2. § *
  3. A pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatok *
  4. §
(1)* A Rendelet 8., 12.,
  1. és
  2. cikke által meghatározott, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni rendelkezéseknek való megfelelés monitoringjáért felelős illetékes hatóság a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egység.
(2)* A Rendelet 24. cikke által meghatározott, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén illetékes tagállami hatóság a Felügyelet és a pénzügyi információs egység.
(3)* A szolgáltató a Rendelet 24. cikke által meghatározott célból a feladatkörükben eljáró
(2)bekezdés szerinti szervek megkeresésére köteles átadni részükre a Rendelet
  1. cikke szerinti, a fizető félre és a kedvezményezettre, valamint a Rendelet
  2. cikke szerinti kriptoeszköz-átruházást kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatokat.
(4)* A szolgáltató a Rendelet
  1. cikke szerinti, a fizető félre és a kedvezményezettre, valamint a Rendelet
  2. cikke szerinti kriptoeszköz-átruházást kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatokat az
  3. és az
  4. §-ban meghatározottak szerint köteles megőrizni.
(5)* A Rendelet 28. cikk
(4)és
(7)bekezdése, valamint a Rendelet 30–33. cikke által meghatározott illetékes hatóság a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egység.
(6)* Az ellenőrzés során a Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.), továbbá a pénzügyi információs egység az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(7)A Rendelet előírásainak megsértése, illetve a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a jogsértés súlyával arányosan a 69. §
(1)bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazza, továbbá megtiltja a szolgáltatónak a jogsértő állapot fennállása alatt a pénzátutalási tevékenység végzését.
(8)A 69. §
(1)bekezdés h) pontjában meghatározott bírság kiszabásának van helye azzal a szolgáltatóval szemben, amely a Rendeletben, továbbá a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti.
(9)A Rendelet előírásainak megsértése, illetve a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a pénzügyi információs egység a jogsértés súlyával arányosan a 69. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazza.
(10)* A Rendelet előírásainak megsértése és a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet és a pénzügyi információs egység a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vonatkozásában a 69. §
(5)és
(6)bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
(11)A Rendelet előírásainak megsértése és a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a szolgáltató a Felügyelet és a pénzügyi információs egység felé a 72. §-ban meghatározottak alapján tesz bejelentést.
(12)* A Rendelet 2. cikk
(5)bekezdésében, 5. cikk
(2)bekezdésében, 6. cikk
(2)bekezdésében, továbbá 7. cikk
(3)és
(4)bekezdésében meghatározott esetekben az átutalt pénzösszeg, továbbá a Rendelet 14. cikk
(5)bekezdésében és 16. cikk
(2)bekezdésében meghatározott esetekben teljesített kriptoeszköz-átruházás euró értékének kiszámításakor a pénzátutalásra vagy kriptoeszköz-átruházásra vonatkozó megbízás átvételének napján az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni.
(13)A szolgáltató nem köteles alkalmazni a Rendelet előírásait az olyan Magyarországon belüli pénzátutalásokra, amelyek megfelelnek a Rendelet 2. cikk
(5)bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(14)* A szolgáltató a Rendelet
  1. cikke szerinti, fizető félre és kedvezményezettre vonatkozó adatok hiánytalan meglétének folyamatos biztosítására olyan monitoringrendszert köteles kialakítani és fenntartani, amely alapján intézkedéseket tud tenni a hiányos adattartalmú átutalások végrehajtásának megakadályozása érdekében.
  2. Kockázatértékelés
  3. §
(1)* Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján – a szolgáltató jellegével és méretével arányos – a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatok feltárása és a feltárt kockázathoz társított intézkedés meghatározása céljából belső kockázatértékelést készíteni.
(2)* Az
(1)bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés elkészítéséhez a szolgáltató köteles a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatok megállapítása és értékelése céljából feltárni és értékelni az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellegével és összegével, az ügyféllel, termékkel, szolgáltatással, földrajzi területtel és alkalmazott eszközzel kapcsolatos kockázati tényezőket.
(3)Az
(1)bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelést a szolgáltató köteles írásban rögzíteni, naprakészen tartani és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani az engedélyezési, illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során.
(4)A belső kockázatértékelés elkészítése mellőzhető abban az esetben, ha az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szolgáltató részére rendelkezésre bocsátott útmutatóban ezt a lehetőséget biztosítja.
(5)* Az
(1)bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés alapján a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban – a szolgáltató jellegével és méretével arányos – a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatok feltárása és a feltárt kockázatok kezeléséhez társított intézkedések meghatározása érdekében belső eljárásrendet meghatározni, valamint – ha a szolgáltató jellege és mérete indokolja – külső ellenőrzési funkciót működtetni a belső eljárásrend megfelelőségének ellenőrzése céljából.
(6)* Az
(1)bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés elkészítéséhez, továbbá a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatok csökkentése és kezelése érdekében a szolgáltató köteles figyelembe venni a nemzeti kockázatértékelés eredményét.
(7)* Az
(1)bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés és az
(5)bekezdésben meghatározott belső eljárásrend alkalmazására a szolgáltató kijelölt felelős vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.
(8)* A belső kockázatértékelés elkészítésére kötelezett szolgáltató köteles a pénzmosási és a terrorizmusfinanszírozási, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatokat nyomon követni, a belső eljárásrendet szükség esetén felülvizsgálni és a szolgáltató kijelölt felelős vezetője jóváhagyását követően módosítani. 28. §
(1)A
  1. §-ban meghatározott felügyeleti tevékenység gyakorlásához az
  2. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a szolgáltató vagy szektor jellege és mérete, valamint a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján – a szolgáltató jellegével és méretével arányosan – felügyeleti kockázatértékelést készíteni.
(2)* Az
  1. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv feltárja a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján fennálló pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatokat, felhasználva ehhez a
  2. § alapján rendelkezésre álló valamennyi információt.
(3)Az
(1)bekezdésben meghatározott felügyeleti kockázatértékelés elkészítéséhez az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles figyelembe venni a nemzeti kockázatértékelés eredményét.
(4)A
  1. §-ban meghatározott felügyeleti tevékenység gyakorlásához a felügyeleti kockázatértékelés figyelembevételével az
  2. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a szolgáltató vagy szektor jellege és mérete, valamint a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján – a szolgáltató jellegével és méretével arányosan – felügyeleti eljárásrendet készíteni.
(5)* Az
  1. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az általa felügyelt szektort érintő, a kockázatértékelésben már feltárt pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási, valamint a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatok változását figyelemmel kíséri, és a még nem azonosított kockázatokat feltárja. Ennek figyelembevételével a kockázatértékelését aktualizálja.
  2. § *
(1)A miniszter a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszterrel együttműködve gondoskodik a koordinált nemzeti kockázatértékelés elkészítéséről és annak legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott, a határon átnyúló pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás kockázatait feltáró szupranacionális kockázatértékelés eredményeinek a figyelembevételével.
(2)A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a koordinált nemzeti kockázatértékelés mindenkori aktualizált eredményeiről.
(2a)* Az európai felügyeleti hatóságok számára a Felügyelet továbbítja a koordinált nemzeti kockázatértékelés mindenkori aktualizált eredményeit.
(3)A miniszter nyilvánosságra hozza a koordinált nemzeti kockázatértékelés mindenkori aktualizált eredményeinek minősített adatokat nem tartalmazó összefoglalását.
(4)A koordinált nemzeti kockázatértékelés elkészítésében közreműködő szervek – a nemzetközi együttműködésüket szabályozó rendelkezéseknek is megfelelő módon – információt szolgáltathatnak az Európai Unió tagállamai által készített kockázatértékeléshez. 11. A bejelentési kötelezettség 30. §
(1)* A szolgáltató vezetője és foglalkoztatottja *
  1. a)pénzmosásra,
  2. b)terrorizmus finanszírozására, vagy
  3. c)dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény (a továbbiakban együtt: bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény) felmerülése esetén köteles a 31. §
(1)bekezdésében megjelölt személynek haladéktalanul írásban bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) tenni.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott bejelentésnek tartalmaznia kell
  1. a)* a szolgáltató által a 7–14/A. § alapján rögzített adatokat,
  2. b)a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény részletes ismertetését és
  3. c)a bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.
(3)* A szolgáltató vezetője és foglalkoztatottja pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülését a végrehajtott vagy végrehajtandó ügylet és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügylet esetében, valamint a 13. §
(8)bekezdésében meghatározott esetben is köteles vizsgálni.
(4)* A szolgáltató bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény észlelése esetén az üzleti kapcsolatot az ügyféllel azonnali hatállyal megszüntetheti, amennyiben a felmondási idővel járó késedelem azzal a veszéllyel jár, hogy a szolgáltató az ügyfél ügyleteinek teljesítése miatt vagyoni haszonszerzés mellett bűncselekményből származó ügyletek végrehajtásában működne közre és az üzleti kapcsolat azonnali hatállyal történő megszüntetésével ellentétes bűnmegelőzési, bűnfelderítési vagy nyomozási érdek a pénzügyi információs egység jelzése alapján nem áll fenn. A szolgáltatónak ebben az esetben nem kell tájékoztatnia az ügyfelet a felmondás okáról. 31. §
(1)* A szolgáltató köteles kijelölni – a szervezet sajátosságától, különösen annak méretétől és a vezetői szintek számától függően – egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki a szolgáltató vezetőjétől és foglalkoztatottjától érkező bejelentést a pénzügyi információs egységnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy a szolgáltató vezetője és alkalmazottja lehet.
(2)A szolgáltató a kijelölt személy nevéről, beosztásáról, elérhetőségéről a tevékenysége megkezdésének időpontjától, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a változástól számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatni a pénzügyi információs egységet.
(3)* A szolgáltató nevében a kijelölt személy a bejelentést és annak mellékleteit a pénzügyi információs egység által meghatározott formában, védelemmel ellátott elektronikus üzenetben továbbítja a pénzügyi információs egységnek, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egység elektronikus üzenetben haladéktalanul értesíti a bejelentést küldő szolgáltatót. 32. §
(1)A 31. §
(1)bekezdése szerinti bejelentésnek a 31. §
(3)bekezdés szerinti továbbításáig a szolgáltató nem teljesítheti az ügyletet.
(2)Amennyiben az ügylet
(1)bekezdés szerinti nem teljesítése nem lehetséges, vagy a bejelentésnek az ügylet végrehajtását megelőző teljesítése a kedvezményezett nyomon követését veszélyeztetné, a szolgáltató nevében a kijelölt személy az ügylet végrehajtása után továbbítja a 31. §
(3)bekezdése alapján a bejelentést. 33. § *
(1)* A szolgáltató vezetője és foglalkoztatottja – beleértve a kijelölt személyt – (a továbbiakban együtt: a bejelentő), a központi kapcsolattartó pont, valamint a szolgáltató tekintetében – jóhiszeműség esetén – a bejelentés megtétele nem eredményezi jogszabály vagy szerződés által adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegését, illetve nem keletkeztet polgári jogi vagy büntetőjogi felelősséget akkor sem, ha a bejelentés megtétele utóbb megalapozatlannak bizonyul.
(2)Jogellenes a belső szabályzat alapján vagy a pénzügyi információs egységnek pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentés következtében meghozott, a bejelentő – ideértve a szolgáltató alkalmazottait és képviselőit – számára hátrányos intézkedés, így különösen a munkáltatónak a munkavállaló szempontjából hátrányos vagy megkülönböztető intézkedése.
(3)A bejelentő – ideértve a szolgáltató alkalmazottait és képviselőit – a
(2)bekezdésben meghatározott, számára hátrányos intézkedéssel szemben panaszt, illetve jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő. 34. §
(1)A szolgáltató felfüggeszti az ügylet teljesítését, ha az ügylettel kapcsolatban olyan bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény merül fel, amely ellenőrzéséhez a szolgáltató a pénzügyi információs egység azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységnek annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.
(2)A szolgáltató az
(1)bekezdésben meghatározott ügylet felfüggesztését az ügyfél által igénybe vett szolgáltatást érintő, az ügyfél vagyonát csökkentő valamennyi ügylet felfüggesztésével is teljesítheti. Ebben az esetben a szolgáltató az
(1)bekezdésben meghatározott bejelentésében felhívja erre a pénzügyi információs egység figyelmét.
(3)A pénzügyi információs egység – a 48. §
(1)bekezdésében meghatározott hatóság ilyen tartalmú megkeresése esetén – bűnmegelőzési, bűnfelderítési vagy nyomozási érdekre hivatkozással írásban kötelezheti a szolgáltatót, hogy az a felfüggesztés időtartama alatt a pénzügyi információs egység által meghatározott ügyleteket végrehajtsa.
(4)A szolgáltató teljesíti a felfüggesztett ügyletet, ha a pénzügyi információs egység a 35. §
(4)bekezdés b) pontja szerint értesíti, vagy ha a felfüggesztést követően a 35. §
(2)és
(3)bekezdésben meghatározott időtartam a pénzügyi információs egység értesítése nélkül eltelt.
(5)A szolgáltatónak az ügylet felfüggesztésével kapcsolatban meg kell felelnie az
  1. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban foglaltaknak.
  2. §
(1)A szolgáltató felfüggeszti a pénzügyi információs egység rendelkezésének megfelelően az ügyletek végrehajtását, ha a pénzügyi információs egység az ügylettel kapcsolatban vagy a szolgáltató ügyfelével összefüggésben bejelentés alapjául szolgáló adatról, tényről, körülményről írásban értesíti a szolgáltatót.
(2)A pénzügyi információs egység a 34. §
(1)bekezdés szerinti bejelentés megtétele, valamint az
(1)bekezdés szerinti értesítés napját követő négy munkanapon belül megvizsgálja a felfüggesztéssel kapcsolatos bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt, illetve a 48. §
(1)bekezdésében meghatározott információtováb

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.