2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Pmt. (új) - 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.VII.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról *  E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a büntetendő cselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását. Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A törvény hatálya 1. § (1) *  E törvény hatálya – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező a) hitelintézetre; b) pénzügyi szolgáltatóra; c) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre; d) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra; e) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre; f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre; g) könyvvizsgálói tevékenységet végzőre; h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre; i) játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre; j) *  – az s) pont kivételével – nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre; k) *  árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést teljesít vagy fogad el; l) ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai közösségi jogászi irodára (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre; m) bizalmi vagyonkezelőre; n) *  o) *  p) *  kulturális javak (műalkotások, régiségek) forgalmazásával vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot; q) *  kulturális javak (műalkotások, régiségek) tárolásával vagy forgalmazásával szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot; r) *  székhelyszolgáltatóra; és s) *  a befektetési arany forgalmazásával, vagy felvásárlásával foglalkozó személyekre. (1a) *  E törvény hatálya akkor terjed ki arra, aki Magyarország területén kívül az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban rendelkezik székhellyel, ha az az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatók által nyújtható szolgáltatást Magyarországon létesített tartós üzleti egysége révén az ügyfelek számára állandó belföldi jelenlét formájában közvetlenül nyújtja [az (1) bekezdésben és e bekezdésben meghatározottak a továbbiakban együtt: szolgáltató]. (1b) *  E törvény hatálya kiterjed a 30. §, a 32. § (2) bekezdése, a 33. § (1) bekezdése, a 34. §, a 35. §, a 42. §, az 54. § (2) bekezdése, a 61. § (1)–(3) és (5) bekezdése, valamint a 68. § (2) bekezdése tekintetében a központi kapcsolattartó pontra. (1c) *  Az (1) bekezdés p) és q) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában forgalmazási tevékenység alatt értékesítési vagy felvásárlási tevékenységet kell érteni. (2) *  E törvény hatálya kiterjed arra, aki a) a szolgáltató ügyfele, vagy az ügyfél szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja; b) *  a szolgáltató vezetője és foglalkoztatottja; c) kamarai jogtanácsos irányításával ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóként (a továbbiakban: jogi előadó) ügyvédi tevékenységet gyakorol; valamint d) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa, a 9. § (10) bekezdés vonatkozásában. (3) E törvény hatálya kiterjed az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervre. (4) Nem tartozik e törvény hatálya alá *  a) a szolgáltatónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkáltató által a munkavállalójának adómentesen vagy kedvezményes adózás mellett juttatható támogatáshoz kapcsolódó tevékenysége, ha a támogatásként kapott pénzösszeget kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott áruk vagy szolgáltatások korlátozott körére lehet felhasználni, b) a pénzügyi szolgáltatónak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott hitelreferencia szolgáltatása, valamint fizetési rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenysége, c) *  az adók, bírságok, illetékek megfizetésére irányuló, fizetési számlára történő befizetés teljesítése. (5) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag a felügyeleti tevékenysége, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti. (6) E törvény üzleti kapcsolat létesítésével összefüggő rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a közjegyzőre is, ha a 73. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végez. 2. § *  A 26. § az 1. § (1) bekezdés a) és b), valamint e) pontjában meghatározott szolgáltatóra és az MNB-re alkalmazandó, amennyiben ezen szolgáltató és az MNB Magyarország területén a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. cikk 9. pontja szerinti pénzátutalási vagy a 3. cikk 10. pontja szerinti kriptoeszköz-átruházási szolgáltatást nyújt. 2. Értelmező rendelkezések 3. § E törvény alkalmazásában: *  1. adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki az adópolitikáért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények szerint megszerzett szakmai képesítéssel és az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői nyilvántartásban szerepel; 2. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol; 2a. *  atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedés: a) a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendelet 1j–1l. és 1u–1zb. cikkében és b) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5–5i és 5l–5n. cikkében meghatározott intézkedés. 3. azonosítás: a 7. § (2) bekezdésében, a 8. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 9. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatok visszakereshető módon történő rögzítése; 3a. *  azonosító okmány: magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány; külföldi állampolgár esetében az úti okmány vagy a személyazonosító igazolvány; 4. árukereskedő: aki termék gazdasági tevékenység keretében történő értékesítését végzi a vásárló, a kereskedő, illetve a feldolgozó részére; 5. árutőzsdei szolgáltató: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott árutőzsdei szolgáltató; 5a. *  befektetési alap: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 62. pontjában meghatározott kollektív befektetési forma; 6. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai, fióktelepei és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik; 7. elektronikus pénz: a Hpt.-ben meghatározott elektronikus pénz; 8. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvényben (a továbbiakban: Fsztv.) meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézmény; 9. ellenőrző befolyás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján a) a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról, b) lehetővé válik – függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették – a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében, c) a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelőbizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg, vagy d) a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére; 10. életbiztosítási ágba tartozó tevékenység: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó tevékenység; 11. Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség; 12. fiktív bank: olyan hitelintézet, pénzügyi szolgáltató vagy hitelintézet, pénzügyi szolgáltató által folytatott tevékenységgel megegyező tevékenységet végző szervezet, amelynek nincs főirodája a székhelye szerinti államban, továbbá nem része egy szabályozott pénzügyi csoportnak; 13. forgatható utalvány: a Hpt.-ben meghatározott forgatható utalvány; 14. főiroda: az a hely, ahol a szolgáltató a főtevékenységet ténylegesen végzi és ahol a központi döntéshozatal történik; 15. harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam; 16. hitelintézet: a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet, ide nem értve az MNB-t; 17. *  ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának üzletszerű közvetítése, ingatlan bérleti jogának üzletszerű közvetítése, ha a havi bérleti díj összege ügyletenként az ötszázezer forintot eléri vagy meghaladja, valamint saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adásvétele; 18. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy jogalany; 18a. *  kijelölt felelős vezető: az irányítási funkciót betöltő testület azon tagja, illetve irányítási funkciót betöltő testület hiányában a szolgáltató azon felsővezetője, valamint a felügyeleti útmutatóban meghatározott feltételeknek megfelelő más személy, aki a szolgáltató 65. §-ban meghatározott belső szabályzatában került kijelölésre, és aki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos követelmények és elvárások szolgáltató általi végrehajtásáért felel; 19. kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás; 19a. *  kockázati szint: tartós üzleti kapcsolatok vonatkozásában az a besorolás, amely meghatározza, hogy az ügyfél vonatkozásában milyen terjedelmű ügyfél-átvilágítási intézkedéseket szükséges elvégezni; 19b. *  kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 61. pontjában meghatározott kollektív befektetési értékpapír; 20. könyvviteli tevékenység: a Számv. tv. szerinti könyvviteli szolgáltatás; 20a. *  kriptoeszköz-szolgáltató: a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: MiCA rendelet) 3. cikk (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltató, amennyiben a MiCA rendelet 3. cikk (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt, kivéve a MiCA rendelet 3. cikk (1) bekezdés 16. pont h) alpontja szerinti kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadást; 21. külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság: az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak az a hatósága, amely – különösen a Pénzügyi Akciócsoport és az Egmont Csoport követelményeinek a figyelembevételével – a pénzügyi információs egységként működő hatósággal azonos vagy hasonló feladatokat lát el; 21a. *  külső ellenőrzési funkció: a belső eljárásrendnek a szolgáltatótól független fél által elvégzett vizsgálata annak megállapítására, hogy a belső eljárásrend alapján a szolgáltató képes az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettségek teljesítésére; 22. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni; 22a. *  23. levelező kapcsolat: a) egyes pénzügyi vagy befektetési szolgáltatások hitelintézet részére más hitelintézet általi biztosítása, ideértve különösen a fizetési számla vezetését, a készpénzellátást, a nemzetközi pénzátutalást, a csekkelszámolást és a devizaügyleteket, b) *  kapcsolat kettő vagy több hasonló szolgáltatást nyújtó hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató között, ideértve különösen az értékpapírügyletek és a fizetési műveletek elszámolását, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását; 23a. *  megfelelési vezető: a szolgáltató 65. §-ban meghatározott belső szabályzatában kijelölt vezető beosztású foglalkoztatottja, aki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos követelményeknek és elvárásoknak a szolgáltató foglalkoztatottjai általi végrehajtásáért felel; 24. nemzeti kockázatértékelés: az a nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására; 25. pénzforgalmi intézmény: az Fsztv.-ben meghatározott pénzforgalmi intézmény, valamint a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény; 26. pénzmosás: a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 303–303/A. §-ában, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399–400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások; 27. pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egysége; 28. pénzügyi szolgáltató: a) a pénzügyi vállalkozás, b) a pénzfeldolgozási tevékenységet végző, pénzügyi vállalkozásnak nem minősülő szervezet pénzfeldolgozási tevékenysége tekintetében, c) a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében, d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátása, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében, e) az utalványkibocsátó, f) a pénzváltó iroda, g) a biztosító, amennyiben életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik, e tevékenysége tekintetében, h) az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során a Bit.-ben meghatározott többes ügynök és alkusz, i) a Hpt.-ben meghatározott többes kiemelt közvetítő és alkusz, j) *  a befektetési vállalkozás, ideértve a Magyar Államkincstárt a befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatás nyújtása tekintetében, k) az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében, l) *  a befektetési alapkezelő – ideértve a kockázati tőkealap-kezelőt is – a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatali és forgalmazási tevékenysége tekintetében, továbbá a Bszt.-ben meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenysége tekintetében, m) *  piacműködtető, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.), illetve a Bszt.-ben meghatározott tevékenysége tekintetében, n) *  a pénzforgalmi közvetítő a pénzforgalmi szolgáltatásnyújtás közvetítése vonatkozásában, o) *  kriptoeszköz-szolgáltató, p) *  a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló törvényben meghatározott hitelgondozó, amennyiben a hitelfelvásárlóval kötött megállapodásnak megfelelően jogosult a hitelfelvevőtől pénzeszköz átvételére; 28a. *  pénzeszköz forrásának igazolása: az ügyletben szereplő pénzeszköz és virtuális fizetőeszköz törvényes forrását megerősítő adat vagy azt igazoló dokumentum, így különösen az öröklésből, kártérítésből, polgári jogi jogviszonyokból származó szerződés vagy egyéb hivatalos dokumentum a kapcsolódó jogosultságok nevesítésével, munkaviszonyból származó bérjövedelem-igazolás, külszolgálatért kapott jövedelemigazolás, egyéb jövedelemigazolás, árfolyamnyereséghez, nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló dokumentum; 29. pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi vállalkozás; 30. pénzváltó iroda: hitelintézettel kötött megbízási szerződés alapján pénzváltási tevékenységet folytató kiemelt közvetítő; 30a. *  proliferáció finanszírozása: nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek, továbbá az előállításukhoz és célba juttatásukhoz szükséges eszközök és termékek – ideértve a kettős felhasználású termékeket is –, szolgáltatások, technológiák gyártására, beszerzésére, birtoklására, fejlesztésére, kivitelére, átrakodására, közvetítésére, szállítására, átadására, készletezésére felhasznált pénzeszközök vagy szolgáltatások nyújtása, függetlenül attól, hogy azt a proliferáció elkövetőjének, vagy e személyekre tekintettel más személynek nyújtják-e; 31. stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok; 31a. *  székhelyszolgáltató: az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott székhelyszolgáltató; 32. személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély; 33. *  személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, valamint az ügyfél szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője személyazonosságának a 7. § (3)–(9) bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (5) bekezdésében és a 9. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése; 34. szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult; 35. *  35a. *  tartós üzleti egység: a) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti telephely, továbbá minden egyéb olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó hely, amely a szolgáltató székhelyétől eltérő helyen található, b) a külföldi székhelyű szolgáltató, ha az a határon átnyúló szolgáltatását egy jogilag különálló szervezet, közvetítő igénybevételével nyújtja; 36. terrorizmus finanszírozása: az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások; 37. ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás: a) azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül ugyanazon ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást, b) *  a pénzváltó iroda, valamint a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató esetében azon százezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ugyanazon ügyfél megbízást ad, c) az 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési megbízások; 38. tényleges tulajdonos: a) *  az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben (e pont alkalmazásában együtt: szervezet) közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a szervezet felett – ideértve különösen, ha a Ptk. 3:230. § (2) bekezdés c)–d) pontja szerinti elsőbbségi jogok közül legalább egyet megtestesítő részvényfajtával rendelkezik, vagy a tagsági jogviszonyára tekintettel a szervezet vagyonából vagy eredményéből legalább huszonöt százalékot elérő mértékű kifizetésben részesülhet, vagy az elmúlt öt üzleti év bármelyikében összesen legalább ekkora mértékű kifizetés került a számára előírásra –, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik, c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett, d) *  alapítványok esetében az a természetes személy, da) *  aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, vagy db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy dd) a da)–dc) alpontban meghatározott természetes személy hiányában aki az alapítvány képviseletében eljár, e) *  bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében az alábbi személyek: ea) a vagyonrendelő(k); nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, eb) a vagyonkezelő(k); nem természetes személy vagyonkezelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja; nem természetes személy kedvezményezett esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, valamint ee) *  adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek); nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, g) *  a 48. pont szerinti zártkörű befektetési alap tényleges tulajdonosa; 38a. *  tényleges tulajdonosi nyilvántartás: a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad-törvény) 3. § 14. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosi nyilvántartás; 38b. *  többségi állami tulajdonú vállalat: teljes mértékben állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló vállalat, többségi állami tulajdonban álló vállalat, valamint a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló vállalat; 39. utalványkibocsátó: forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre engedéllyel rendelkező szolgáltató; 40. útmutató: az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által az e törvény szerinti felügyeleti tevékenysége keretében a szolgáltatók számára kiadott, iránymutatást tartalmazó alábbi dokumentumok: a) *  az 1. § (1) bekezdés a)–f), h)–k) és m)–s) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott rendelet, b) az 1. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott kötelező jellegű útmutató, valamint c) az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott kötelező jellegű iránymutatás és szabályzat (a továbbiakban együtt: útmutató); 41. ügyfél: a) aki a szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad, és b) *  az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában, aki az ingatlan eladása és vétele, vagy bérbeadása és bérbevétele céljából ajánlatot kér vagy tesz, c) *  a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala és forgalmazása esetében: ca) olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely saját nevében, és nem más, mögöttes befektetők nevében, közvetlenül vásárol kollektív befektetési értékpapírt, cb) olyan gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet, amely gazdasági tevékenységének részeként saját nevében közvetlenül kollektív befektetési értékpapírt vásárol, és a befektetés felett ellenőrzést gyakorol egy vagy több olyan harmadik fél javára, akik nem ellenőrzik a befektetést vagy a befektetési döntéseket, d) *  fizetés-kezdeményezési szolgáltató esetében az a természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely fizetési számlával rendelkezik, és e számláról fizetési megbízást kezdeményez. Ha a fizetés-kezdeményezési szolgáltató nem a fizető féllel, hanem a kedvezményezettel áll üzleti kapcsolatban fizetés-kezdeményezési szolgáltatás nyújtása céljából, és a fizető fél az adott fizetés-kezdeményezési szolgáltatót veszi igénybe abból a célból, hogy egyetlen vagy egyszeri fizetési műveletet kezdeményezzen az adott kedvezményezett részére, akkor a fizetés-kezdeményezési szolgáltató ügyfele nem a fizető fél, hanem a kedvezményezett, e) *  számlainformációs szolgáltatást nyújtó szolgáltató esetében az a természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely szerződést kötött a számlainformációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval és a fizetési számlával rendelkezik. 42. ügyfél-átvilágítás: a) *  a 6. §-ban meghatározott esetekben aa) üzleti kapcsolat létesítésekor az ügyfél azonosítása, az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése, az üzleti kapcsolat céljának és jellegének megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése, valamint ab) ügyleti megbízás esetében az ügyfél azonosítása, az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése, az ügyleti megbízás tárgyának, összegének, és teljesítése körülményeinek rögzítése, valamint az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfelek részére teljesített ügyleti megbízások folyamatos figyelemmel kísérése; b) a játékkaszinót, kártyatermet működtető és a távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező szolgáltató által a játékos nyilvántartásba vételekor elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések; 43. ügylet: a) *  az üzleti kapcsolat során a szolgáltató szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételéhez tartozó művelet, vagy b) az ügyleti megbízás; 44. *  ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató 1. § (1) bekezdés a)–e), g)–h), valamint j)–s) pontjában megjelölt szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó eseti jogviszony, valamint a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eseti jogviszony. 45. üzleti kapcsolat: a) *  az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdés a)–e), g)–h), valamint j)–s) pontjában megjelölt szakmai tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony, b) a játékkaszinót vagy kártyatermet működtető szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépéssel létrejött tartós jogviszony, illetve a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezőjénél a játékos nyilvántartásba vétele, c) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszony, 46. *  vagyon forrásának igazolása: az ügyfél hárommillió forintot meghaladó értékű vagyoni eszközeinek – beleértve a materiális vagy immateriális javakat – forrását bemutató ügyfél-nyilatkozat; 47. *  virtuális fizetőeszköz: digitális értékmegjelenítés, amelyet nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki, illetve garantál; nem rendelkezik törvényes fizetőeszköz jogi státuszával; elektronikusan tárolható, csereértékként elfogadott, így különösen elektronikusan átadható, illetve elektronikus kereskedésre alkalmas. 48. *  zártkörű befektetési alap tényleges tulajdonosa: a) az a természetes személy, aki egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, b) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, amely a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, e befektető 38. pont a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, c) az a természetes személy, aki az általa egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen birtokolt befektetési jegyek alapján jogosult a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata meghatározott feltételeinek módosításának jóváhagyására vagy az alapkezelés átruházásának jóváhagyására; továbbá ilyen jogosultsággal egyedül rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet befektető esetén e befektető 38. pont a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, d) az a természetes személy, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést vagy azzal gazdaságilag egyenértékű befolyást gyakorol a zártkörű befektetési alap felett, így különösen: da) az a természetes személy, aki a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata alapján – akár közvetlenül, akár közvetve – jogosult a zártkörű befektetési alap befektetési politikájának, befektetési döntéseinek, eszközallokációjának vagy kockázatkezelési rendszerének meghatározó befolyásolására, függetlenül attól, hogy befektetési jeggyel rendelkezik-e; e rendelkezés alkalmazásában meghatározó befolyásnak minősül különösen az, ha a természetes személy az alapkezelő befektetési döntéshozatali folyamatában szavazati- vagy vétójoggal rendelkezik, vagy ha az alapkezelő – a befektetési alap kezelési szabályzata alapján – rendszeresen és ténylegesen e személy utasításai alapján jár el; db) az a természetes személy, aki a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata vagy más, a befektetési alap működését szabályozó okirat alapján – akár egyedül, akár más befektetőkkel együttesen – olyan mértékű szavazati joggal rendelkezik, amely elegendő a kezelési szabályzat módosításához, az alapkezelés átruházásához vagy az alap megszüntetésének megindításához szükséges, a kezelési szabályzatban előírt befektetői jóváhagyás megakadályozásához; dc) az a természetes személy, aki az a)–c) alpontban nem nevesített más módon ténylegesen meghatározó befolyást képes gyakorolni a zártkörű befektetési alap döntéshozatalára vagy tevékenységére; e) amennyiben ezen pont a)–d) alpontja alapján egyetlen természetes személy sem azonosítható, a zártkörű befektetési alapot kezelő alapkezelő vezető tisztségviselője. 4. § (1) *  E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőzően legalább egy éven belül fontos közfeladatot látott el. A szolgáltató a 65. § szerinti belső szabályzatában kockázatérzékenységi megközelítés alapján az egy éves időtartamnál hosszabb időtartamot is meghatározhat. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy: a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár, b) az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló, c) a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője, d) a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja, e) a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja, f) *  a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei, g) többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja, h) *  nemzetközi szervezet vezetője, vezetőhelyettese, vezető testületének tagja vagy ezzel egyenértékű feladatot ellátó személy. (3) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője. (4) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a) bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll; b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre. (5) *  A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) és a tagállamokat a (2) bekezdésben meghatározott fontos közfeladatot ellátó személyek kategóriáiról, beleértve a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott nemzetközi szervezetekre vonatkozó kategóriákat. 5. § E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés a) *  a)–e) pontjában meghatározott szolgáltatók és az 1. § (1b) bekezdésében meghatározott személyek vonatkozásában a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB (a továbbiakban: Felügyelet); b) *  i) és s) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága; c) g) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara; d) *  l) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában az e törvény alapján az ügyvédekre, a kamarai jogtanácsosokra, valamint a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések szerint: da) *  az ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd, kamarai jogtanácsos a tagja (a továbbiakban: területi ügyvédi kamara), db) a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (a továbbiakban: területi közjegyzői kamara); e) *  j), k), p) és q) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság; f) *  f), h) és r) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság (a továbbiakban: pénzügyi információs egység); g) *  m) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerinti hivatal (a továbbiakban: Hivatal), kivéve az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző ügyvédi irodát, amely vonatkozásában a területi ügyvédi kamara. 3. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség 6. § (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni a) az üzleti kapcsolat létesítésekor; b) *  a négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; c) *  árukereskedő esetében a hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor; d) háromszázezer forintot meghaladó összegű, a Rendelet 3. cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor; e) a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor; f) *  pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)–e) vagy i) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; g) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, h) *  ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése; i) *  háromszázezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű pénzváltás és virtuális fizetőeszköz átváltás esetén. (2) *  Az (1) bekezdés b), c) és i) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az (1) bekezdés b), c) és i) pontjában meghatározott összeget. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri az (1) bekezdés b), c) és i) pontjában meghatározott összeget. 6/A. § *  Üzleti kapcsolat létesítése esetén a szolgáltató köteles elvégezni és írásban rögzíteni az ügyfél-átvilágítás érdekében az ügyfél kockázati szintbe történő besorolását. 6/B. § *  A pénzügyi szolgáltatók kizárólag olyan névre szóló bank- és fizetési számlákat, értékpapírszámlákat és ügyfélszámlákat, takarékbetétkönyveket és széfeket, virtuális fizetőeszköz-számlákat vezethetnek, amelyek esetében az ügyfél vagy az ügylet azonosítható. Amennyiben a pénzügyi szolgáltatóknál nem névre szóló bank- és fizetési számlák, takarékbetétkönyvek és széfek, vagy virtuális fizetőeszköz-számlák állnak fenn, azok tulajdonosaira és kedvezményezettjeire a 7. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell alkalmazni. 4. Ügyfél-átvilágítási intézkedések 7. § (1) *  A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdés a) és e)–h) pontjában meghatározott esetben az ügyfelet, annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottját, rendelkezésre jogosultját, továbbá képviselőjét azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. (2) A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni: a) természetes személy aa) családi és utónevét, ab) születési családi és utónevét, ac) állampolgárságát, ad) születési helyét, idejét, ae) anyja születési nevét, af) *  lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, ag) azonosító okmányának típusát és számát; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ba) nevét, rövidített nevét, bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét, bc) főtevékenységét, bd) képviseletére jogosultak nevét és beosztását, be) *  – ha ilyennel rendelkezik – kézbesítési megbízottjának az a) pont aa) és af) alpontjai szerinti adatait, bf) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát, bg) adószámát. (3) *  A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni, vagy jogosult közhiteles nyilvántartásból adatlekérdezést végezni: a) természetes személy aa) magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, ez utóbbit abban az esetben, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, ab) külföldi állampolgár esetében úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található; b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló – harminc napnál nem régebbi – okiratot, hogy ba) a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került, bb) a b) pont ba) alpontba nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; c) bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bírósághoz vagy hatósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát. (3a) *  A (2) bekezdés a) pont ab) és ae) alpontjában meghatározott adat rögzítése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza. (3b) *  A (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában meghatározott adat ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza. Az ellenőrzés mellőzése esetén a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt rögzíteni, hogy az adat rögzítésére az ellenőrzés mellőzésével került sor. (4) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. (5) *  A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a (3) bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét, valamint ennek keretében köteles meggyőződni az okirat hitelességéről. (6) *  A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, az ügyfél szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultjának rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. (7) *  Ha az ügyfél és az üzleti kapcsolat azonosításához kockázatérzékenységi megközelítés alapján ez indokolt, a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató jogosult a (3)–(6) bekezdésben meghatározott intézkedéseken túlmenően a személyazonosságra vonatkozó adat felügyeletet ellátó szerv által meghatározott nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. (8) *  A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a) *  a b) pontban meghatározott eset kivételével, a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó, a (3) bekezdés alapján bemutatott okiratról – ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot –, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló hátoldala kivételével másolatot készít, vagy b) a (2) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában a (3) bekezdés alapján elvégzett közhiteles nyilvántartásból történő adatlekérdezés eredményét rögzíti és nyilvántartja. (8a) *  A szolgáltató a (8) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése során birtokába jutott, a (3) bekezdésben meghatározott okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot – a lakcímet igazoló hatósági igazolvány hátoldalán szereplő személyi azonosító kivételével – kezeli. (9) A játékkaszinót, kártyatermet működtető szolgáltató a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az ügyfél-átvilágítási intézkedések során birtokába jutott adatok és a játékosi tranzakciók összekapcsolhatóságának biztosítása érdekében, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából jogosult a természetes személy ügyfele képmásának rögzítésére és a létesítményen belül végzett tevékenységéről történő videofelvétel rögzítésére, valamint a képmás elektronikus nyilvántartási rendszerében történő tárolására. A kártyatermet, játékkaszinót működtető szolgáltató a videofelvételeket a rögzítéstől számított 45 napig köteles megőrizni, ezt a határidőt az érintett szolgáltató az 5. §-ban meghatározott felügyeleti szerv jelzése alapján a felügyeleti szerv eljárásának lezárultáig köteles meghosszabbítani. (10) *  A szolgáltató a (2)–(6) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint is elvégezheti. (11) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a (10) bekezdésben meghatározottak végrehajtására útmutatót ad ki. 8. § (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a természetes személy ügyfél köteles – a szolgáltató által meghatározott módon – személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni: a) családi és utónevét, b) születési családi és utónevét, c) állampolgárságát, d) születési helyét, idejét, e) *  lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét. (3) A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek. (4) *  Ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a szolgáltató megtesz minden további, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről. (5) A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. 9. § (1) *  A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató köteles a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosát azonosítani és további, a felügyeleti szervek által útmutatóban meghatározott intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos kilétéről és tényleges tulajdonosi minőségéről meggyőződhessen. (1a) *  A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek vonatkozásában a szolgáltató köteles feltárni az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerét is. (1b) *  A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője – az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján – köteles a szolgáltatónak a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatokat megadni: a) családi és utónevét, b) születési családi és utónevét, c) állampolgárságát, d) születési helyét, idejét, e) lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, f) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét. (1c) *  A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője az (1b) bekezdés szerinti adatszolgáltatásában köteles minden, a 3. § 38. pontjában foglaltaknak megfelelő természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként. (2) *  A szolgáltató az (1b) bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2)–(4) bekezdés mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek. (3) *  (4) A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. (5) *  Az ügyfél (1b) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása kockázatérzékenységi megközelítés alapján mellőzhető, ha a szolgáltató az (1b) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a tényleges tulajdonosi nyilvántartás és más olyan nyilvántartás alapján rögzíti, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. (6) *  Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1b) és (2) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1b) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor. (6a) *  A szolgáltató a (3)–(6) bekezdésben meghatározott eljárások elvégzését követően az (1b) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésének dátumát nyilvántartásában rögzíti. (7) *  A szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében az (1)–(6) bekezdés alapján megtett intézkedésekről. (8) *  Ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa a 3. § 38. pont f) alpontja alapján a vezető tisztségviselő, a szolgáltató köteles a vezető tisztségviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. A szolgáltató köteles rögzíteni az elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, valamint az arra vonatkozó információt is, ha ezen intézkedéseket nem tudta végrehajtani. (9) *  A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél – a 7–10. § szerinti ügyfél-átvilágítással és a 12. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítésével összefüggésben – nyilvántartja a tényleges tulajdonosaira vonatkozó, az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat, és gondoskodik ezen adatok naprakészen tartásáról. (10) *  A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelet a) *  az (1b) és (2) bekezdés szerinti adatokról az ügyfél felhívására, illetve b) *  az (1b) és (2) bekezdés szerinti adatok változásáról haladéktalanul tájékoztatja. 9/A. § *  (1) *  A szolgáltató köteles olyan kockázatkezelési rendszert kialakítani és fenntartani, amely alapján a szolgáltató képes annak folyamatos megállapítására, hogy az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. (1a) *  A természetes személy ügyfél a szolgáltató felhívására köteles a szolgáltató részére személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2)–(4) bekezdésének mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek. (2) *  Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, az (1a) bekezdésben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására és a vagyon forrására vonatkozó információkat. (3) *  A szolgáltató köteles intézkedéseket tenni az (1a) bekezdés alapján megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében, valamint köteles nyilvántartást vezetni az ellenőrzés érdekében megtett intézkedésekről. (4) *  Az ügyfél (1a) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az (1a) bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. (5) *  A (4) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1a) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1a) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor. 9/B. § *  (1) Az ügyfél köteles a biztosító részére a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2)–(4) bekezdésének mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek. (2) Az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az üzleti kapcsolat létesítését követően is megteheti. Ebben az esetben a nyilatkozat megtételének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a biztosítás egészben vagy részben engedményezésre kerül. (3) A szolgáltató – ha az (1) bekezdés alapján megtett nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni a nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. (4) Az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor. 9/C. § *  (1) Ha az ügyfél zártkörű befektetési alap (ideértve a magántőkealapot és a kockázati tőkealapot), a szolgáltató köteles – a 9. §-ban foglalt azonosítási intézkedéseken túlmenően – megismerni: a) a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatát és létesítő okiratát; b) az alap tőkéjét (az összesített tőke-hozzájárulásokat) és az egyes befektetők tőkerészesedésének arányát; c) a befektetők körét – különösen azok szakmai vagy lakossági befektetői minőségét –, a befektetők jogait és kötelezettségeit a kezelési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően, valamint az alapkezelő törvényes képviselői jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségeket. (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések során – kockázatérzékenységi szempontból – külön figyelmet fordít arra, hogy: a) az alap befektetési jegyei vagy egyéb kollektív befektetési eszközei nem bemutatóra szólóak-e, illetve ezek mögöttes jogosultjai azonosíthatók-e; b) az alap tőke- és befektetői résztvevői között szerepel-e olyan természetes személy, aki a 3. § 38. pontja szerint tényleges tulajdonosnak minősülhet, de akit az adatszolgáltató – a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba tett bejelentés során – nem tüntetett fel; c) az alap párhuzamos, befektetési láncolat, holdingstruktúra vagy más, több jogrendszert átfogó struktúrát alkalmaz-e, amely alkalmas lehet a tényleges végső tulajdonos kilétének vagy a tulajdonosi láncolat természetének elfedésére. 10. § (1) *  A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra vonatkozóan az alábbi adatokat köteles rögzíteni: a) a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, b) az ügyfél-átvilágítás módjának meghat …