(2)Az (1) bekezdés b) pontja szerinti közigazgatási gyakorlatnak tekinthető köztestületnél közigazgatási ügyekben ügyintézőként szerzett gyakorlat is. Főtitkár nem csak kamarai tag lehet.
\n
(3)A főtitkárt a miniszter jóváhagyását követően a Kamara elnöke nevezi ki és menti fel.
\n
(4)A miniszter a jelölt kinevezéséhez a jóváhagyását nem adja meg, ha a jelölt
\n
a)az (1) bekezdésben előírt képesítési és szakmai követelményeknek nem felel meg vagy
\n
b)szakmai alkalmasságához egyéb okból nyomatékos kétség fér.
\n
(5)A főtitkár a Kamarával áll – a munka törvénykönyve szerinti – munkaviszonyban. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat a Kamara elnöke gyakorolja.
\n
46.A tisztségviselők megválasztása
\n
87. §
\n
(1)* A tisztségviselők megbízatásának vagy kinevezésének leghosszabb időtartama négy év azzal, hogy a tisztségviselők tisztségükre ismételten megválaszthatók, illetve a főtitkár és a titkárok ismételten kinevezhetők. A Kamara elnöke és az elnökhelyettesek legfeljebb egy alkalommal választhatók újra
\n
(2)* A tisztségviselők megbízatása vagy kinevezése az új tisztségviselők megválasztásának vagy kinevezésének napján szűnik meg.
\n
(3)* Ha a tisztségviselő megbízatása vagy kinevezése egyéb okból szűnik meg,
\n
a)a kinevezésre jogosult szerv a megbízatás vagy kinevezés megszűnésétől számított harminc napon belül kinevezi az új tisztségviselőt,
\n
b)a választás kiírására jogosult szerv tizenöt napon belül a lehető legkorábbi, de legfeljebb a kiírástól számított hatvanadik napra az új tisztségviselő megválasztására választást ír ki.
\n
(4)* A (3) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a tisztségviselő általános választásáig négy hónapnál kevesebb van hátra.
\n
(5)* A (2) bekezdés szerinti esetben az új tisztségviselők megbízatása, kinevezése kezdő napjáig, illetve a megbízatás, kinevezés miniszteri jóváhagyásáig, illetve a korábbi tisztségviselő tekintetében megbízatása, kinevezése megszűnését eredményező egyéb ok bekövetkezéséig a korábbi tisztségviselők ügyvezetőként gyakorolják hatáskörüket, ennek során átadás-átvételre a hatáskörükbe tartozó ügyeket előkészítik, hatáskörüket kizárólag az új tisztségviselők megbízatásának az elnyeréséhez szükséges, valamint a jogszabályból vagy kamarai szabályzatból fakadó halaszthatatlan feladataik végrehajtása érdekében gyakorolhatják.
\n
88. §(1) * A tisztségviselő megbízatása vagy kinevezése megszűnik a tisztségviselő
\n
a)lemondásával,
\n
b)visszahívásával, illetve felmentésével,
\n
c)kamarai tagságának megszűnésével, és
\n
d)megbízatása vagy kinevezése idejének lejártával.
\n
(2)* A tisztségviselő megbízatása vagy kinevezése akkor is megszűnik, ha a vele szemben indult büntetőeljárás során jogerősen elmarasztalták.
\n
(3)A tisztségviselő visszahívását a Kamara tagjainak legalább egytizede kezdeményezheti, a visszahívott tisztségviselő tisztségét betöltő új jelölt megjelölésével egyidejűleg. A tisztségviselő visszahívása kizárólag akkor sikeres, ha a küldöttgyűlés az új tisztségviselőnek ajánlott jelöltet egyidejűleg megválasztja.
\n
(4)A visszahívásról és az új tisztségviselő megválasztásáról – titkos szavazással – a kezdeményezéstől számított harminc napon belül a küldöttgyűlés dönt.
\n
(5)Az (1) bekezdés c) pontja, valamint a (3) és (4) bekezdés a főtitkár és a titkárok tekintetében nem alkalmazható.
\n
X. FEJEZET
\n
A MÓDSZERTANI LEVÉL 47. A módszertani levél kidolgozása és elfogadása
\n
89. §
\n
(1)Az elnökség az igazságügyi szakértői tevékenység egységes és magas színvonalú ellátása érdekében módszertani levelet ad ki. A módszertani levél kiadását a Kamara szervei, különösen a minőségbiztosítási bizottság, a Kamara szakmai tagozatai, igazságügyi szakértői intézmény, igazságügyi szakértői testület, Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, valamint a névjegyzéket vezető hatóság indítványozhatja
\n
(2)Az elnökség az indítvány alapján a módszertani levél kidolgozása érdekében a módszertani levéllel érintett igazságügyi szakértői szakterületen alapított szakmai tagozatból – a (4) és (5) bekezdés kivételével – öttagú bizottságot (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: bizottság) hív össze. A bizottságot az érintett igazságügyi szakértői tagozat elnöke vezeti. Ha a módszertani levél több igazságügyi szakértői szakterületet érint, a bizottság tagjai elnököt választanak.
\n
(3)Az igazságügyi szakértői intézmények tevékenységi körébe eső szakterületekhez tartozó szakkérdésekben – amennyiben az adott szakkérdés az igazságügyi szakértői intézmény kizárólagos hatáskörébe tartozik – a módszertani levél kiadásához az érintett igazságügyi szakértői intézmény egyetértése szükséges. Ebben az esetben a bizottság két tagját az érintett igazságügyi szakértői intézmény jelöli.
\n
(4)A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tevékenységi körébe eső szakterületekhez tartozó szakkérdésekben – amennyiben az adott szakkérdés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv hatáskörébe tartozik – a módszertani levél kiadásához a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv egyetértése szükséges. Ebben az esetben a bizottság két tagját a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv jelöli.
\n
(5)Olyan szakkérdésben, amelyre nézve a szakvélemény adására külön jogszabály kizárólagosan valamely szervet jogosít fel, a bizottság három tagját e szerv jelöli ki. Ha a szakvélemény adására több szerv jogosult, minden szerv két tagot jelöl a bizottságba.
\n
(6)A bizottság üléseire szükség esetén meg kell hívni a módszertani levéllel érintett tudományterület egyetemi képviselőit, valamint, ha ez indokolt, az eljárásokat jól ismerő szakjogászokat is. A meghívottak a bizottság ülésein tanácskozási joggal vesznek részt.
\n
(7)Az elnökség nem adhat ki módszertani levelet olyan szakterületen, amelyen az egészségügyért felelős miniszter vagy annak irányítása, felügyelete alatt működő szervezet külön jogszabály alapján módszertani levél kiadására jogosult.
\n
90. §(1) A módszertani levél tervezetét a bizottság elnöke terjeszti az elnökség elé
\n
(2)A módszertani levelet az elnökség akkor fogadja el, ha azt a bizottság legalább három tagja támogatja. A bizottság azon tagja, aki a módszertani levelet nem támogatja, és a bizottság döntésével nem ért egyet, különvéleményét – annak írásbeli indokolásával együtt – jogosult a módszertani levélhez csatolni. A különvélemény – az elnökség döntése alapján – a módszertani levéllel együttesen közzétehető.
\n
(3)* Az elnökség a módszertani levelet tájékoztatásul megküldi a miniszter részére, amelyhez csatolja a bizottság tagjainak névsorát és a tagok támogatását igazoló iratokat.
\n
48.A módszertani levél közzététele
\n
91. §
\n
(1)* Az elnökség a módszertani levelet az elfogadását követő tizenöt napon belül közzéteszi a Kamara honlapján. A módszertani levél – annak visszavonásáig – a Kamara honlapjáról nem távolítható el
\n
(2)*
\n
(3)Az elnökség figyelemmel kíséri a közzétett módszertani leveleket, és szükség esetén intézkedik – a módszertani levél kiadására vonatkozó rendelkezések szerint – azok visszavonásáról, illetve új módszertani levél kiadásáról.
\n
92. §
\n
* A módszertani levél a Kamara honlapján történő közzétételétől a hatóság számára tájékoztatásul, a szakértőnek pedig a szakértői tevékenység ellátása során iránymutatásul szolgál HARMADIK RÉSZ
\n
XI. FEJEZET
\n
A FEGYELMI ELJÁRÁS 49. A fegyelmi vétség
\n
93. §(1) * Fegyelmi vétséget követ el az az igazságügyi szakértő, aki
\n
a)az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységére vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai szabályzatok és határozatok rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, vagy
\n
b)az igazságügyi szakértői tevékenységen kívül szándékos vagy gondatlan magatartásával, illetve életvitelével a szakértői kar tekintélyét sérti vagy veszélyezteti.
\n
(2)–(4) *
\n
(5)* A fegyelmi eljárás során szakmai szempontból nem vizsgálható az a szakvélemény, amelyet a hatóság jogerős vagy véglegessé vált határozatának meghozatala során elfogadott.
\n
50.Fegyelmi büntetések
\n
94. §A fegyelmi vétséget elkövető igazságügyi szakértővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők
\n
a)figyelmeztetés,
\n
b)írásbeli megrovás,
\n
c)jövőbeni tisztségviseléstől meghatározott ideig történő eltiltás,
\n
d)kamarai tisztségtől való megfosztás,
\n
e)pénzbírság,
\n
f)a kamarai tagság legfeljebb két évig terjedő felfüggesztése vagy
\n
g)a Kamarából való kizárás.
\n
95. §
\n
(1)A Kamara fegyelmi tanácsa – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével, mérlegelési jogkörében szabja ki
\n
(2)A Kamara fegyelmi tanácsa a 94. § g) pontja szerinti büntetést szabja ki azzal az igazságügyi szakértővel szemben, akiről a Kamara öt éven belül harmadik alkalommal állapítja meg, hogy fegyelmi vétséget követ el.
\n
(3)A pénzbírság összege – a büntetés kiszabásának évében esedékes – éves kamarai tagdíj tízszereséig terjedhet. A pénzbírságot a Kamara részére kell megfizetni, felhasználására az alapszabály rendelkezései az irányadók.
\n
(4)A fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszűnnek, ha a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számítva a figyelmeztetés és írásbeli megrovás esetén egy év, pénzbírság kiszabása esetén két év eltelt. Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi büntetés hatálya – a két év eltelte után is – mindaddig fennáll, amíg a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő a pénzbírságot nem fizette meg. A felfüggesztés fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények a felfüggesztésbüntetés lejártától számított három év elteltével szűnnek meg.
\n
(5)A 94. § b)–e) pontjában foglalt fegyelmi büntetések más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabhatók.
\n
51.Elévülés
\n
96. §(1) Nem folytatható le fegyelmi eljárás, ha
\n
a)azt a Kamara elnöke a cselekmény vagy mulasztás tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezi vagy
\n
b)a cselekmény befejezése vagy a mulasztás megszűnése óta öt év eltelt.
\n
(2)Ha az igazságügyi szakértő a szakvélemény elkészítése során vagy a szakvélemény elkészítését követően ahhoz kapcsolódóan több részcselekményt végez, az elévülési idő kezdőidőpontja az utolsó részcselekmény elvégzésének időpontja.
\n
(3)A bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító fegyelmi vétség a bűncselekménnyel együtt évül el.
\n
(4)* Ha a fegyelmi vétségnek is minősülő cselekmény miatt büntető, szabálysértési vagy szakmai kamara hatáskörébe tartozó fegyelmi eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számított három hónapon belül a fegyelmi eljárás akkor is megindítható, ha a (3) bekezdésben meghatározott határidő eltelt.
\n
52.A fegyelmi tanácstagok listája
\n
97. §(1) A fegyelmi tanácstagok listája a fegyelmi eljárásban a fegyelmi tanács tagjaként eljárni jogosult igazságügyi szakértők névsorát tartalmazza
\n
(2)A fegyelmi tanácstagok listájára minden szakmai tagozat öt igazságügyi szakértőt delegál.
\n
(3)A fegyelmi tanácstagok listájára történő felvétel módját és a nyilvántartás szabályait az alapszabály határozza meg azzal, hogy a fegyelmi tanácstagok listája nem hozható nyilvánosságra, de azt a névjegyzéket vezető hatóságnak meg kell küldeni.
\n
53.Eljáró szervek
\n
98. §
\n
(1)* A fegyelmi eljárást lefolytató fegyelmi tanács három tagból áll, amelyből egy fő kamarai tag, egy fő a szakvélemény tárgya szerinti szakterületen tapasztalattal rendelkező igazságügyi szakértő a 97. § szerinti fegyelmi tanácstagok listájáról, egy fő pedig – kirendelésen alapuló tevékenységgel összefüggő fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén – a hatóság képviseletében vesz részt. Kompetenciavétség gyanúja esetén a fegyelmi tanács további egy taggal egészül ki a fegyelmi tanácstagok listájáról oly módon, hogy mind a vizsgálat alá vont igazságügyi szakértő, mind pedig az adott ügy szempontjából vélelmezett szakértői kompetenciaterület képviselete biztosított legyen
\n
(2)Ha az igazságügyi szakértő felelősségre vonására nem kirendelésen alapuló tevékenységgel összefüggő fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja miatt kerül sor, a fegyelmi tanács harmadik tagját a fegyelmi tanácstagok listájáról kell kijelölni. A fegyelmi tanács elnökét és tagjait a fegyelmi bizottság elnöke kéri fel.
\n
(3)A fegyelmi bizottság elnöke egy póttagot jelöl ki a fegyelmi tanácstagok listájáról. A póttag a fegyelmi tanács tagjának ideiglenes vagy a fegyelmi eljárás teljes lefolyását érintő akadályoztatása esetén jogosult eljárni.
\n
(4)A fegyelmi bizottság elnökének fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács tagjait a Kamara elnöke jelöli ki. A Kamara elnökének fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács tagjait a névjegyzéket vezető hatóság jelöli ki.
\n
99. §
\n
(1)Ha a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjainak személyében a kizárás kimondása okán változás történik, vagy ha a fegyelmi tanács összetétele a 98. § (3) bekezdése alkalmazásával nem biztosítható, a fegyelmi tanács által lefolytatott eljárást meg kell ismételni. Ha a fegyelmi tanácsban a személyi változás a 98. § (3) bekezdésében foglaltak szerint következik be, a fegyelmi tanács elnöke ismerteti a keletkezett iratokat; az eljárási cselekményeket csak akkor kell megismételni, ha a fegyelmi tanács azt szükségesnek tartja
\n
(2)A fegyelmi eljárás megindítása esetén a fegyelmi tanács munkájának előkészítését és a bizonyítás lefolytatását vizsgálóbiztos végzi, ha a 113. § (1) bekezdése alapján tárgyalás azonnali kitűzésének nincs helye. A vizsgálóbiztost a fegyelmi tanács jelöli ki a fegyelmi tanácstagok listájáról.
\n
(3)* A fegyelmi bizottság és a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás során tudomására jutott adatokat, a megalapozott fegyelmi döntés meghozatala céljából jogosult kezelni. A fegyelmi bizottság a fegyelmi eljárás során tudomására jutott adatok kezelését eljárás befejezését követő hat hónap elteltével köteles korlátozni. Amennyiben az igazságügyi szakértő a fegyelmi tanács határozatával szemben bírósági jogorvoslatot vesz igénybe, az adatkezelés korlátozására a fegyelmi bizottság a jogerős bírósági határozat közlését követő hat hónap elteltével köteles.
\n
(4)A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait, a fegyelmi tanács elnökét és tagjait, a jegyzőkönyvvezetőt, valamint a vizsgálóbiztost a fegyelmi eljárás során tudomásukra jutott adatok, tények tekintetében – törvény eltérő rendelkezése hiányában – titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettség tisztségük megszűnését követően is fennmarad. A titoktartási kötelezettség alóli felmentést – indokolt esetben – a fegyelmi bizottság adja meg. A felmentés csak azokra a tényekre, adatokra terjedhet ki, amelyek nyilvánosságra hozatalához az érintett személy is hozzájárult.
\n
54.Kizáró okok és a kizárási indítvány elbírálása
\n
100. §(1) A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el
\n
a)a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő,
\n
b)aki a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő hozzátartozója vagy képviselője,
\n
c)a 104. § szerinti kezdeményező,
\n
d)a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,
\n
e)akinek tanúként vagy igazságügyi szakértőként történő meghallgatása az ügyben szükségessé válhat,
\n
f)aki ellen fegyelmi vagy szabálysértési eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig,
\n
g)akinek a kamarai tagsága felfüggesztésre kerül vagy szünetel és
\n
h)akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el.
\n
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okokat a fegyelmi bizottság elnökére, a vizsgálóbiztosra, a 113. § (4) bekezdés b) pontja szerinti szakértőre és a jegyzőkönyvvezetőre megfelelően alkalmazni kell.
\n
(3)A fegyelmi bizottság elnöke, a fegyelmi tanács elnöke és tagja, a vizsgálóbiztos, a 113. § (4) bekezdés b) pontja szerinti szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
\n
(4)A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és a Kamara elnöke az (1) bekezdésben felsorolt körülményekre hivatkozással a fegyelmi bizottság elnökével, a fegyelmi tanács elnökével és tagjával, a vizsgálóbiztossal, a 113. § (4) bekezdés b) pontja szerinti szakértővel, valamint a jegyzőkönyvvezetővel szemben, a kizáró ok tudomására jutásától számított nyolc napon belül kizárási indítványt terjeszthet elő az eljáró fegyelmi tanácsnál.
\n
(5)A kizárási indítványról, ha az
\n
a)a fegyelmi tanács elnökére, a fegyelmi tanács tagjára, a vizsgálóbiztosra, a 113. § (4) bekezdés b) pontja szerinti szakértőre vagy a jegyzőkönyvvezetőre vonatkozik, a fegyelmi bizottság vagy
\n
b)* a fegyelmi bizottság elnökére vonatkozik, az érintett tagja kivételével az elnökség dönt, és azt kézbesíti a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek és a kizárási indítvánnyal érintett személynek. A kizárási indítványt tizenöt napon belül el kell bírálni.
\n
(6)* A kizárási indítványt elutasító döntést a Kamara elnöke vagy az eljárás alá vont igazságügyi szakértő közigazgatási perben támadhatja meg.
\n
(7)*
\n
101. §
\n
(1)Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné válik, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi tanácsot jelöl ki. A fegyelmi bizottság elnökének kizárása esetén az elnökség jelöli ki az új fegyelmi tanácsot
\n
(2)Ha a kizárási indítvány a fegyelmi bizottság egészét érinti, arról az érintett tagja kivételével az elnökség határoz.
\n
55.A bejelentő részvétele az eljárásban
\n
102. §
\n
(1)Bejelentő az az igazságügyi szakértő eljárásával érintett, az alapeljárásban részt vevő személy, aki az igazságügyi szakértővel szemben, fegyelmi felelőssége megállapításának érdekében, a fegyelmi bizottsághoz benyújtott kérelem útján fegyelmi eljárást kezdeményez
\n
(2)A bejelentő jogosult arra, hogy
\n
a)– ha e törvény másként nem rendelkezik – az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen,
\n
b)az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen,
\n
c)a fegyelmi eljárási jogairól a fegyelmi tanács elnökétől felvilágosítást kapjon és
\n
d)az e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.
\n
(3)A bejelentő – ha e törvény másként nem rendelkezik – a jogait meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és azt a képviselő első eljárási cselekményével egyidejűleg kell benyújtani a fegyelmi tanácshoz.
\n
(4)A bejelentőt a fegyelmi eljárás során tudomására jutott adatok, tények tekintetében – törvény eltérő rendelkezése hiányában – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség alóli felmentést – indokolt esetben – a fegyelmi bizottság adja meg. A felmentés csak azokra a tényekre, adatokra terjedhet ki, amelyek nyilvánosságra hozatalához az érintett személy is hozzájárult.
\n
56.A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő részvétele az eljárásban
\n
103. §(1) A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő jogosult arra, hogy
\n
a)az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás irataiba betekintsen,
\n
b)az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen, a meghallgatott tanúkhoz, szakértőkhöz kérdést intézzen, bizonyítási indítványt tegyen,
\n
c)a fegyelmi eljárási jogairól a fegyelmi tanács elnökétől felvilágosítást kapjon és
\n
d)az e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.
\n
(2)A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt az idézésében és meghallgatása kezdetekor az (1) bekezdésben foglalt jogok gyakorlásának lehetőségére figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell foglalni.
\n
(3)A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson, továbbá – meghallgatása esetén – a nyilatkozattételt bármikor megtagadhatja. Erre az igazságügyi szakértőt az idézésében és meghallgatása elején figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést és az arra adott választ jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvezés elmaradása esetén a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe.
\n
(4)Amennyiben e törvény egyes eljárási cselekményekre vonatkozóan másként nem rendelkezik, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő helyett meghatalmazott képviselője is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és azt a képviselő első eljárási cselekményével egyidejűleg kell benyújtani a fegyelmi tanácshoz.
\n
(5)Ha a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő képviselővel jár el, az iratokat a képviselőnek kell kézbesíteni, és a tárgyalásra őt is meg kell idézni. Az igazságügyi szakértő személyes megjelenésére szóló idézést az igazságügyi szakértő részére kell kézbesíteni.
\n
(6)Ha a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és a képviselő nyilatkozata egymástól eltér, az igazságügyi szakértő nyilatkozatát kell figyelembe venni.
\n
57.A fegyelmi eljárás lefolytatása iránti kérelem és az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatos panasz
\n
104. §(1) Az igazságügyi szakértővel szemben – kérelem benyújtása útján
\n
a)az elnökség,
\n
b)a Kamara elnöke,
\n
c)a névjegyzéket vezető hatóság vagy
\n
d)a bejelentő (a továbbiakban együtt: kezdeményező) kezdeményezhet fegyelmi eljárást.
\n
(2)Bejelentőként csak az igazságügyi szakértő eljárásával érintett, az alapeljárásban részt vevő személy nyújthat be kérelmet a fegyelmi eljárás kezdeményezése iránt.
\n
(3)Az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatban a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően bárki panaszt tehet. A panaszt a fegyelmi ügyekért felelős elnökhelyetteshez kell benyújtani. A panasz vizsgálatát követően az elnökség az (1) bekezdés szerint fegyelmi eljárást kezdeményezhet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt.
\n
58.A fegyelmi eljárás díja és költségei
\n
105. §
\n
(1)A bejelentő a kérelem benyújtásával egyidejűleg – a Kamara alapszabályában meghatározott módon – köteles a Kamara részére fegyelmi eljárási díjat fizetni. A fegyelmi eljárási díj összege ötvenezer forint
\n
(2)A fegyelmi eljárás költségeit – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Kamara előlegezi. A fegyelmi eljárás költsége különösen
\n
a)a fegyelmi tanács szükséges és igazolt készkiadásai és
\n
b)az eljárás résztvevőinek az utazással felmerült szükséges és igazolt költségei.
\n
(3)A fegyelmi eljárás során keletkezett iratokból a másolat egyszeri kiadásának költségét a Kamara előlegezi, míg további másolat az alapszabályban meghatározott mértékű költségtérítés ellenében adható ki.
\n
(4)Ha a fegyelmi eljárás során a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő felelősségét megállapítják, köteles a fegyelmi eljárási díjat és az eljárásban felmerült egyéb költségeket viselni. Ha a kérelem elutasításra kerül, az eljárás költségeit a Kamara viseli.
\n
59.A kérelem benyújtása és a fegyelmi bizottság elnökének intézkedései a kérelem elbírálásra való alkalmasságának vizsgálata körében
\n
106. §
\n
(1)A fegyelmi eljárás lefolytatása iránti kérelmet a fegyelmi bizottságnál írásban kell előterjeszteni, eggyel több példányban, mint a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértők száma. A kérelemben meg kell jelölni
\n
a)a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nevét, igazságügyi szakértői igazolványának számát és a névjegyzék szerinti elérhetőségét,
\n
b)a kezdeményező nevét, lakcímét (székhelyét) és elérhetőségét,
\n
c)azt a cselekményt, amely miatt a kezdeményező szerint fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsítható az igazságügyi szakértő,
\n
d)azt az időpontot, amikor a kezdeményező tudomást szerzett az igazságügyi szakértő cselekményéről és
\n
e)az előadottak alátámasztására alkalmas bizonyítási eszközöket, különösen a figyelembe venni kért okiratokat, a meghallgatni kért tanúk nevét, idézhető címét.
\n
(2)A kérelemhez csatolni kell:
\n
a)az abban foglaltak alátámasztására alkalmas okiratokat és
\n
b)ha a fegyelmi eljárást a bejelentő kezdeményezi, a fegyelmi eljárási díj megfizetését tanúsító bizonylatot.
\n
107. §
\n
(1)A kezdeményező a kérelmet és mellékleteit elektronikus formában is benyújthatja, ebben az esetben a fegyelmi eljárás folyamán a Kamarával a kapcsolatot elektronikus úton köteles tartani és a Kamara is valamennyi iratot elektronikus kapcsolattartás keretében kézbesít a kezdeményező részére. A kérelem és mellékletei elektronikus úton való benyújtását az elektronikus úton való kapcsolattartás vállalásának kell tekinteni
\n
(2)* Az elektronikus úton való kapcsolattartásra a Dáptv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
\n
(3)Ha a kezdeményező az elektronikus úton való kapcsolattartást választotta, az elektronikus benyújtás alóli kivételt jelenti, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papíralapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor,
\n
a)ha az eredetileg papíralapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel vagy jelentős költségtöbblettel járna vagy
\n
b)ha a papíralapú okirat valódisága vitás.
\n
108. §
\n
(1)A fegyelmi eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet a fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi bizottsághoz érkezésétől számított nyolc napon belül megvizsgálja, és a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint intézkedik vagy a kérelmet elutasítja, ha annak 109. § szerinti feltételei fennállnak
\n
(2)Ha a kérelem nem tartalmazza a 106. § (1) bekezdésében előírt tartalmi elemeket, illetve a kérelemhez nem csatolták a 106. § (2) bekezdésében meghatározott mellékleteket, a fegyelmi bizottság elnöke azt a hiányok megjelölése mellett – nyolcnapos határidő tűzésével – hiánypótlásra küldi vissza azzal a figyelmeztetéssel, hogy a kérelmet elutasítja, ha a kezdeményező a felhívásban felsorolt hiányokat nem pótolja.
\n
(3)Ha a kérelem megfelel a törvény rendelkezéseinek, továbbá ha a kezdeményező a kérelem hiányait a megadott határidőben pótolta, a fegyelmi bizottság elnöke határozattal kijelöli az eljáró fegyelmi tanácsot. A határozatot kézbesíteni kell a kezdeményezőnek és a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek; a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő példányához a kérelmet és annak mellékleteit is csatolni kell.
\n
109. §(1) * A fegyelmi bizottság elnöke a kérelmet – fegyelmi tanács kijelölése nélkül – végzéssel elutasítja, ha
\n
a)* az abban megjelölt személy nem igazságügyi szakértő vagy eseti szakértő,
\n
b)a kezdeményező az erre irányuló felhívás ellenére a megadott határidőben a kérelemnek a felhívásban megjelölt hiányait nem pótolta vagy
\n
c)a bejelentő az erre irányuló felhívás ellenére a megadott határidőben a fegyelmi eljárási díjat nem fizette meg.
\n
(2)* A fegyelmi eljárást kezdeményező kérelmet elutasító végzést kézbesíteni kell a kezdeményezőnek és a fegyelmi eljárással érintett igazságügyi szakértőnek; a fegyelmi eljárással érintett igazságügyi szakértő példányához a kérelmet és annak mellékleteit is csatolni kell.
\n
(3)* A fegyelmi eljárást kezdeményező kérelmet az (1) bekezdés alapján elutasító végzés ellen a kezdeményező közigazgatási pert indíthat a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül.
\n
(4)* 60. A fegyelmi eljárás előkészítése
\n
110. §(1) A fegyelmi tanács öt napon belül határozattal dönt az eljárás megindításáról
\n
(2)A fegyelmi tanács az eljárás megindítását a kijelölés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül megtagadja, ha a kérelemből és mellékleteiből megállapítható, hogy
\n
a)a cselekmény elévült,
\n
b)az annak tárgyát képező cselekményt fegyelmi vagy etikai eljárás során már jogerősen elbírálták,
\n
c)* a sérelmezett cselekmény nem minősül fegyelmi vétségnek,
\n
d)a kérelem és mellékletei alapján a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg,
\n
e)a kérelemben foglaltak vizsgálatát jogszabály kizárja,
\n
f)a bejelentő a szakértő elleni fegyelmi eljárásindítási jogát visszaélésszerűen gyakorolja vagy
\n
g)a kérelmet a 109. § (1) bekezdése alapján el kellett volna utasítani.
\n
(3)Az eljárás megindításáról rendelkező határozatot a kezdeményezőnek, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek és a Kamara elnökének, az eljárás megindításának megtagadásáról rendelkező határozatot a kezdeményezőnek és a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek kézbesíteni kell, az igazságügyi szakértő példányához a kérelmet és annak mellékleteit csatolni kell.
\n
61.A kamarai tagság és az eljárás felfüggesztése
\n
111. §
\n
(1)Az eljárás megindításával egyidejűleg vagy azt követően az eljárás ideje alatt a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai tagságát – legfeljebb hat hónapra – határozattal felfüggesztheti, ha a fegyelmi vétség súlyára tekintettel ez indokolt, és a fegyelmi vétség elkövetése már az eljárást kezdeményező kérelem és mellékletei alapján valószínűsíthető. A határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek
\n
(2)Ha a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai tagságát felfüggeszti, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő érdekeinek védelme céljából az e törvényben, a fegyelmi eljárással összefüggésben előírt
\n
a)tizenöt napos határidők nyolc napra,
\n
b)harmincnapos határidők tizenöt napra,
\n
c)negyvenöt napos határidők huszonöt napra és
\n
d)hatvannapos határidők harminc napra csökkennek.
\n
(3)Ha a fegyelmi tanács úgy ítéli meg, hogy az ügy különösen bonyolult volta miatt a (2) bekezdés alkalmazása a tényállás helyes megállapítását akadályozná, indokolt határozatával a (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását mellőzheti. A határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének és a névjegyzéket vezető hatóságnak.
\n
112. §
\n
* Ha a cselekmény – amely miatt a kezdeményező szerint fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsítható a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő – folyamatban lévő bírósági vagy más hatósági eljárást érint, vagy a fegyelmi eljárás kezdeményezésére a 21. § (6) bekezdés a) pontja alapján került sor, a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást annak megindításával egyidejűleg határozattal felfüggeszti a bíróság, más hatóság, vagy a minőségbiztosítási bizottság határozatának jogerőre emelkedéséig vagy véglegessé válásáig. A határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek 62. Fegyelmi vizsgálat
\n
113. §
\n
(1)A fegyelmi tanács, ha a kérelemből az állapítható meg, hogy a tényállás – az összes körülmény gondos mérlegelésével – a kérelem és mellékletei, valamint a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és a kezdeményező tanúkénti meghallgatása alapján tisztázható, haladéktalanul – legkésőbb harminc napon belüli határnapra – tárgyalást tűz ki, egyéb esetben vizsgálóbiztost jelöl ki, és fegyelmi vizsgálat lefolytatását rendeli el
\n
(2)Vizsgálóbiztosnak a fegyelmi tanácstagok listáján szereplő, az érintett szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő jelölhető ki.
\n
(3)A fegyelmi vizsgálat célja a fegyelmi vétséget megalapozó tényállás megállapítása és a fegyelmi tanács eljárásának előkészítése.
\n
(4)A fegyelmi vizsgálat során a vizsgálóbiztos tisztázza a tényállás megállapításához szükséges tényeket, ennek érdekében
\n
a)meghallgathatja a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt, a kezdeményezőt mint tanút, a további tanúkat,
\n
b)szakértő közreműködését veheti igénybe, és
\n
c)egyéb bizonyítást végezhet.
\n
(5)A vizsgálóbiztos a csatolt iratokba betekinthet, továbbá a kezdeményezőtől és a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőtől további, a tényállás megállapításához szükséges iratok csatolását kérheti.
\n
(6)A vizsgálóbiztos eljárásának nem akadálya, ha a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő a meghallgatáson nem jelenik meg vagy nem nyilatkozik. E tényről a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt tájékoztatni kell.
\n
(7)A vizsgálóbiztos az eljárásának eredményéről jelentésben számol be a fegyelmi tanácsnak, amelyhez a bizonyítékként szolgáló iratokat csatolja. A vizsgálóbiztost a fegyelmi tanács meghallgathatja.
\n
(8)A fegyelmi vizsgálatot harminc nap alatt le kell zárni. Ezt a határidőt a fegyelmi tanács indokolt esetben, egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbíthatja. A fegyelmi tanács a fegyelmi vizsgálat lezárását követő harminc napon belül tárgyalást tart.
\n
63.A fegyelmi tanács eljárása
\n
114. §
\n
(1)A fegyelmi tanács eljárása nem nyilvános, az egyes eljárási cselekményeken csak azok a személyek vehetnek részt, akiknek a jelenlétét e törvény lehetővé teszi
\n
(2)A fegyelmi tanács, ha azt a vizsgálóbiztos jelentése alapján indokoltnak tartja, a jelentés kézhezvételétől számított nyolc napon belül, zárt tanácsülésen dönt arról, hogy
\n
a)megfelelő határidő kitűzésével a fegyelmi vizsgálat kiegészítését rendeli el és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak,
\n
b)a fegyelmi tárgyalás mellőzésével megállapítja az igazságügyi szakértő fegyelmi felelősségét és figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szab ki,
\n
c)a fegyelmi eljárást megszünteti vagy
\n
d)fegyelmi tárgyalást tűz ki.
\n
(3)A fegyelmi tanács a (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott intézkedéseiről határozattal dönt. A határozatot a meghozatalától számított nyolc napon belül írásba kell foglalni és az írásba foglalásától számított öt napon belül kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek.
\n
(4)A (2) bekezdés b) pontjában foglalt határozat akkor hozható meg, ha a vizsgálóbiztos jelentése és az iratok alapján a fegyelmi felelősség kétséget kizáróan megállapítható, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő a fegyelmi vétség elkövetését elismeri és további bizonyításra nincs szükség.
\n
(5)A tárgyalás mellőzésével figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és a Kamara elnöke a kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti, e tájékoztatást a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell.
\n
(6)A tárgyalás tartása iránti kérelem alapján a fegyelmi tanács tárgyalást tart. A fegyelmi tanács a tárgyalás mellőzésével hozott határozatát a tárgyalás eredménye alapján hatályában fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi, és új határozatot hoz. Az így meghozott határozatra a (3) bekezdés megfelelően alkalmazandó.
\n
(7)A fegyelmi tanács a (2) bekezdés c) pontja szerinti határozatot hoz, ha
\n
a)a kérelmet már a fegyelmi tanács kijelölése nélkül el kellett volna utasítani, kivéve a 109. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt okot,
\n
b)* a sérelmezett cselekmény nem minősül fegyelmi vétségnek,
\n
c)a cselekmény elévülése miatt az eljárás megindítását meg kellett volna tagadni vagy
\n
d)a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai tagsága megszűnt.
\n
115. §
\n
(1)Ha a fegyelmi tanács tárgyalást tűz ki, arra a tanács elnöke a tárgyalás helyének és időpontjának közlésével a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt és képviselőjét, a tanút, a kirendelt szakértőt idézi; a vizsgálóbiztost és a Kamara elnökét értesíti. A tárgyaláson az idézett személyek és az értesítettek lehetnek jelen
\n
(2)A bejelentőt – ha a meghallgatására még nem került sor és a fegyelmi tanács szerint az szükséges – mint tanút idézni, egyébként értesíteni kell.
\n
(3)A tárgyalás megtartására csak akkor kerülhet sor, ha azon a fegyelmi tanács elnöke és minden tagja jelen van. A tárgyalás a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és képviselője távollétében is megtartható, erről őket az idézésben tájékoztatni kell.
\n
116. §
\n
(1)A tárgyalást a fegyelmi tanács elnöke vezeti, ennek keretében gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról és kihirdeti a határozatokat. A tárgyalás során kihirdetett határozatokat a kihirdetést követő nyolc napon belül írásba kell foglalni és – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az írásba foglalástól számított öt napon belül a határozattal érintett személyek részére kézbesíteni kell
\n
(2)A fegyelmi tanács a tárgyalás során megtekinti a rendelkezésre álló iratokat, szükség esetén meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt és tanúként a kezdeményezőt, továbbá a vizsgálóbiztost, a tanút, illetve a kirendelt szakértőt vagy egyéb bizonyítást folytat le. A fegyelmi tanács a felelősség megállapítására szolgáló bizonyítékokat a maguk összességében, szabadon mérlegeli.
\n
(3)A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő részére a védekezés lehetőségét biztosítani kell, erről őt az idézésben tájékoztatni kell. A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő vagy képviselője a védekezését a tárgyalást megelőzően írásban vagy legkésőbb a tárgyaláson szóban terjesztheti elő.
\n
(4)A fegyelmi tanács a tárgyalást további bizonyítás lefolytatása érdekében legfeljebb tizenöt nappal elhalaszthatja.
\n
64.Jegyzőkönyv
\n
117. §
\n
(1)A tárgyalásról és a fegyelmi vizsgálat eljárási cselekményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson a főtitkár által kijelölt jegyzőkönyvvezető, a fegyelmi vizsgálat során a vizsgálóbiztos vagy a főtitkár által kijelölt jegyzőkönyvvezető vezeti
\n
(2)A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni
\n
a)az eljáró fegyelmi tanács tagjait és a fegyelmi ügy számát,
\n
b)az eljárás tárgyát, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nevét, szakértői igazolvány számát, és a kezdeményező nevét,
\n
c)a tárgyalás (eljárási cselekmény) helyét és idejét,
\n
d)a tanács elnökének, tagjainak, a vizsgálóbiztosnak és a jegyzőkönyvvezetőnek a nevét és
\n
e)a jelen lévő fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és képviselője, valamint az egyéb idézettek és értesítettek nevét.
\n
(3)A jegyzőkönyvben röviden le kell írni az eljárás menetét és az annak során történteket, az idézettek és értesítettek nyilatkozatait, a tanúk vallomásait, valamint a bizonyítási eljárás során kirendelt szakértők véleményét.
\n
(4)A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke, a vizsgálóbiztos és – ha jegyzőkönyvvezető alkalmazására került sor – a jegyzőkönyvvezető írja alá.
\n
65.A büntetőeljárással kapcsolatos intézkedések
\n
118. §
\n
(1)* Ha a fegyelmi eljárás során rendelkezésre álló adatok alapján közvádra üldözendő bűncselekmény gyanúja merül fel, a fegyelmi tanács elnökét jelzési kötelezettség terheli a főtitkár felé. A főtitkárt – a fegyelmi tanács elnökével való egyetértés esetén – feljelentési kötelezettség terheli
\n
(2)* A büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az igazságügyi szakértővel szemben indított büntetőeljárás megindításáról és befejezéséről értesíti a Kamarát.
\n
(3)* A büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig a fegyelmi eljárást a fegyelmi tanácsnak határozattal fel kell függesztenie, a határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek és a Kamara elnökének.
\n
66.A határozatok meghozatala
\n
119. §
\n
(1)A fegyelmi tanács határozatait tárgyaláson zárt tanácskozás során vagy tárgyaláson kívül zárt tanácsülésen, szótöbbséggel hozza, utolsóként a tanács elnöke szavaz
\n
(2)A fegyelmi tanács határozatképes, ha a tárgyaláson, illetve a tanácsülésen az elnöke és valamennyi tagja jelen van.
\n
120. §(1) A fegyelmi eljárás során hozott határozatnak tartalmaznia kell
\n
a)a fegyelmi bizottság megjelölését és a fegyelmi ügy számát,
\n
b)a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nevét, igazolványszámát, valamint képviselője nevét,
\n
c)a kezdeményező nevét,
\n
d)a rendelkező részben
\n
da)a döntést,
\n
db)a jogorvoslati jogról történő kioktatást,
\n
e)az indokolásban
\n
ea)a megállapított tényállást,
\n
eb)a figyelembe vett bizonyítékokat,
\n
ec)a bizonyítékok értékelésekor figyelembe vett körülményeket,
\n
ed)azokat az okokat, amelyek miatt valamely tény vagy körülmény bizonyítottnak vagy nem bizonyítottnak minősült,
\n
ee)az alkalmazott jogszabályok, valamint a fegyelmi eljárási szabályzat alkalmazott pontjainak megjelölését,
\n
f)a határozathozatal helyét és idejét,
\n
g)a fegyelmi tanács elnökének és tagjainak aláírását, vagy ha a határozat meghozatalára nem a fegyelmi tanács jogosult, akkor az azt meghozó aláírását és
\n
h)a fegyelmi bizottság bélyegzőjének lenyomatát.
\n
(2)A fegyelmi tanácsnak a fegyelmi eljárást megszüntető, a 114. § (5) bekezdése szerinti, az igazságügyi szakértő felmentéséről rendelkező és az igazságügyi szakértő fegyelmi felelősségének megállapításáról rendelkező határozata rendelkező részében az eljárási költségek viseléséről és megfizetésének határidejéről is rendelkezni kell.
\n
(3)Ha a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő fegyelmi felelősségének megállapításáról rendelkező határozatában pénzbírságot szab ki, rendelkezni kell a pénzbírság megfizetésének határidejéről is.
\n
(4)Ha a határozat meghozatala és írásba foglalása nem ugyanazon időpontban történik, a határozatot az aláírásban akadályozott tag helyett a tanács elnöke – e minőségének feltüntetése mellett – aláírhatja.
\n
67.A fegyelmi tanács tárgyaláson meghozott határozata
\n
121. §(1) A fegyelmi tanács a tárgyalás alapján meghozott határozatában
\n
a)a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt felmenti, ha nem követett el fegyelmi vétséget vagy a fegyelmi vétség elkövetése nem állapítható meg,
\n
b)a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő fegyelmi felelősségét megállapítja, és fegyelmi büntetést szab ki vagy
\n
c)a fegyelmi eljárást megszünteti, ha a 114. § (7) bekezdésében foglalt okok fennállását állapítja meg.
\n
(2)A fegyelmi tanács elnöke a határozatot és indokait szóban kihirdeti. A határozatot a kihirdetéstől számított nyolc napon belül írásba kell foglalni, és azt az írásba foglalástól számított öt napon belül kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek.
\n
68.A fegyelmi eljárás során hozott határozatok kijavítása, kiegészítése
\n
122. §(1) A fegyelmi bizottság elnöke és a fegyelmi tanács a határozatát név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavítja
\n
(2)A fegyelmi bizottság elnöke és a fegyelmi tanács a határozatát kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb részeit nem érintheti. A határozat kiegészítését legkésőbb a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kérhetik azok, akiknek az kézbesítésre került.
\n
(3)A fegyelmi bizottság elnöke és a fegyelmi tanács a kijavításról és a kiegészítésről hivatalból vagy kérelemre – amennyiben szükséges, az érintettek meghallgatása után – hoz határozatot, és azt mindazok számára kézbesíti, akiknek a kijavítással vagy kiegészítéssel érintett határozatot kézbesíteni kellett.
\n
69.A fegyelmi eljárás során hozott határozatok módosítása, visszavonása
\n
123. §
\n
(1)Ha a fegyelmi bizottság elnöke vagy a fegyelmi tanács megállapítja, hogy a miniszter által meg nem vizsgált vagy a bíróság által el nem bírált határozata jogszabályt, alapszabályt vagy kamarai szabályzatot sért, a határozatát módosítja vagy visszavonja. A határozatot annak kell kézbesíteni, akinek a módosított vagy visszavont határozatot kézbesítették
\n
(2)* Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a fegyelmi bizottság elnöke vagy a fegyelmi tanács csak egy alkalommal, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül jogosult.
\n
70.A határozat jogereje és végrehajthatósága
\n
124. §(1) A határozat a kihirdetés napján emelkedik jogerőre. Ha a határozat kihirdetve nem volt, a határozat a kézbesítés napján emelkedik jogerőre
\n
(2)A határozatban foglalt teljesítési határidő kezdőnapja a határozat kézbesítésének napja.
\n
71.A határozatok kézbesítése
\n
125. §
\n
* A fegyelmi eljárásban meghozott határozatokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint kell kézbesíteni azzal, hogy a kézbesítettnek tekintettséggel szemben
\n
a)a kézbesítettnek tekintettségről történő tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legkésőbb a kézbesítettnek tekintettségtől számított harminc napon belül és
\n
b)kizárólag a hivatalos iratokra vonatkozó kézbesítési szabályok megsértésére hivatkozással terjeszthető elő kifogás.
\n
72.Jogorvoslat a fegyelmi eljárásban
\n
126. §* (1) A fegyelmi tanács által hozott érdemi határozat ellen
\n
a)a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és képviselője,
\n
b)a kezdeményező vagy
\n
c)a Kamara elnöke keresetlevelet nyújthat be.
\n
(2)A keresetlevél benyújtásáról a Kamara a továbbításával egyidejűleg értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.
\n
(3)E § alkalmazásában érdemi határozatnak minősül a fegyelmi tanácsnak az eljárás megindítását megtagadó, az eljárást megszüntető, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő felelősségét megállapító vagy a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt felmentő határozata. Az eljárás során hozott egyéb határozat és végzés – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az érdemi határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható meg.
\n
73.Új eljárás kezdeményezése
\n
127. §
\n
(1)Jogerős határozattal befejezett fegyelmi eljárás esetén az igazságügyi szakértő, az elnökség és a Kamara elnöke új eljárás lefolytatását kezdeményezheti az igazságügyi szakértő javára, ha
\n
a)* olyan új tényre, bizonyítékra, jogerős bírói vagy véglegessé vált hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárás során nem vettek figyelembe, és a jogerős határozatra lényeges kihatással lett volna, vagy
\n
b)az alapügyben a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja, illetve az eljárásban részt vevő személy a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte, és ezt jogerős bírósági ítélet megállapította, vagy a bűncselekmény megállapítását nem a bizonyítottság hiánya zárta ki.
\n
(2)Az új eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésének határideje hatvan nap; ezt a határidőt a határozat meghozatalától, ha pedig az új eljárás kezdeményezésének okáról a Kamara elnöke, az elnökség vagy az igazságügyi szakértő csak később szerzett tudomást vagy később jutott abba a helyzetbe, hogy új eljárást kezdeményezzen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját valószínűsíteni kell.
\n
(3)A határozat meghozatalától számított egy év elteltével új eljárás kezdeményezésének helye nincs.
\n
74.A fegyelmi büntetések nyilvántartása
\n
128. §(1) A Kamara a tagjaival szemben hozott jogerős fegyelmi büntetésekről nyilvántartást vezet
\n
(1a)* Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
\n
a)a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nevét és igazolványszámát,
\n
b)a kiszabott fegyelmi büntetést és – ahol az értelmezhető – annak mértékét,
\n
c)a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésének napját,
\n
d)a 95. § (4) bekezdése szerinti mentesülés napját.
\n
(2)A névjegyzéket vezető hatóság a Kamara által megküldött – jogerős fegyelmi büntetést tartalmazó – határozat alapján a fegyelmi büntetést a névjegyzékbe bejegyzi.
\n
(3)* A Kamara a tagjával szemben hozott jogerős fegyelmi büntetésre vonatkozó adatot a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított öt évig kezeli, ezt követően törli, amelyről értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.
\n
(4)* A Kamara az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból törli a fegyelmi büntetésre vonatkozó adatokat, ha a fegyelmi büntetést kiszabó határozatot a bíróság megsemmisítette, és erről értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.
\n
129. §A fegyelmi eljárásra vonatkozó, a törvényben nem szabályozott részletes rendelkezéseket a fegyelmi eljárási szabályzat állapítja meg
\n
XII. FEJEZET *
\n
75–76. * 130–131. § * NEGYEDIK RÉSZ
\n
XIII. FEJEZET
\n
TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET 77. A törvényességi felügyelet általános szabályai
\n
132. §(1) A Kamara működésének törvényességi felügyeletét a miniszter látja el
\n
(2)A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva törvényességi ellenőrzést folytat le, valamint – a törvényben foglalt feltételek fennállása esetén – törvényességi felügyeleti intézkedéseket tesz.
\n
(3)A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.
\n
133. §(1) A miniszter ellenőrzi, hogy a Kamara
\n
a)alapszabálya, szabályzatai, iránymutatásai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak,
\n
b)működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb szabályzatokat és
\n
c)jogszabályban, alapszabályban vagy egyéb szabályzatban foglalt kötelezettségét nem mulasztotta-e el.
\n
(2)A miniszter feladatai teljesítése érdekében – az ellenőrzés tárgyával összefüggő – kamarai iratokba, nyilvántartásokba betekinthet, az iratokból másolatot, a nyilvántartásokból adatszolgáltatást, valamint a Kamarától felvilágosítást, tájékoztatást kérhet.
\n
(3)A miniszter (2) bekezdésben foglalt megkeresésének a Kamara haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles eleget tenni.
\n
134. §
\n
(1)A Kamara az alapszabályát, szabályzatait, valamint iránymutatásait, illetve azok módosításait (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szabályzat), az elfogadásuktól számított tizenöt napon belül köteles megküldeni a miniszternek törvényességi ellenőrzés céljából
\n
(2)A Kamara az (1) bekezdésben megjelölt szabályzat tervezetét annak elfogadását megelőzően is megküldheti a miniszter részére előzetes véleményezésre; a miniszter előzetes véleményét a szabályzattervezet kézhezvételétől számított harminc napon belül küldi meg a Kamara részére.
\n
(3)Ha a szabályzat vagy annak valamely rendelkezése jogszabályba ütközik (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogsértés) a miniszter a (6) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett felhívja a Kamarát, hogy a szabályzatot megfelelően módosítsa, valamint a módosított és elfogadott szabályzatot a felhívás kézhezvételétől számított harminc napon belül ismételten küldje meg, vagy egyet nem értése esetén a szabályzat jogszerűségének indokairól a megadott határidőn belül írásban tájékoztassa.
\n
(4)Ha a Kamara tájékoztatásában foglalt indokokkal a miniszter nem ért egyet vagy a (3) bekezdés szerinti módosított szabályzat tekintetében is fennáll a jogsértés, a (3) bekezdés szerinti felhívás még egyszer megismételhető.
\n
(5)*
\n
(6)A szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes, a szabályzatnak jogszabályba ütköző rendelkezése semmis.
\n
135. §
\n
(1)Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a Kamara működése, határozatai jogszabályba, alapszabályba vagy egyéb szabályzatba ütköznek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogsértő működés) a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül felhívja a Kamarát a jogsértő működés megszüntetésére
\n
(2)A Kamara a miniszter (1) bekezdés szerinti felhívásának kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles írásban tájékoztatni a minisztert a jogsértő működés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről vagy egyet nem értése esetén működés jogszerűségének indokairól.
\n
(3)–(4) *
\n
136. §
\n
(1)Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a Kamara jogszabályban, alapszabályban vagy egyéb szabályzatban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, – megfelelő határidő tűzésével – felhívja a Kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére. A felhívásban a mulasztás pótlására hatvan napnál hosszabb időtartam nem adható
\n
(2)A Kamara köteles – a felhívásban megadott határidőn belül – az elmulasztott intézkedést megtenni vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.
\n
(3)–(4) *
\n
137. §*
\n
78.A bírósági eljárás szabályai
\n
138. §* A bíróság döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye
\n
ÖTÖDIK RÉSZ
\n
XIV. FEJEZET
\n
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 79. Felhatalmazó rendelkezések
\n
139. §(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
\n
a)azokat a szakkérdéseket, amelyekre nézve jogszabályban rögzített feladatkörében eljárva kizárólag meghatározott szervezet adhat szakvéleményt,
\n
b)azokat a szervezeteket, amelyek meghatározott szakterületeken szakvéleményt adhatnak,
\n
c)a névjegyzékre és a névjegyzékben szereplő adatok és tények nyilvántartása eljárási rendjére vonatkozó részletes szabályokat,
\n
d)a névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem tartalmára vonatkozó szabályokat,
\n
e)az igazságügyi névjegyzéket vezető hatóság kijelölését és *
\n
f)az igazságügyi szakértők részére szükséges jogi ismeretek oktatására kijelölt vizsgaszervező szervet,
\n
g)* az igazságügyi szakértői intézmény irányításával kapcsolatos, a középirányító szervre átruházható hatásköröket, a középirányító kijelölését, a 30. § (2) bekezdés b) pontja szerinti hatáskör-átruházás szabályait, valamint az igazságügyi szakértői intézmény igazságügyi szakértői tevékenységnek nem minősülő egyes feladatait * ,
\n
h)* a névjegyzék vezetésének, és a névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás részletes szabályait,
\n
i)* a szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadásának részletes szabályait * rendeletben határozza meg.
\n
(2)Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
\n
a)* az igazságügyi szakértői szakterületeket, az igazságügyi szakértők szakterületének besorolását és a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételeket, a képesítés egyenértékűségére vonatkozó feltételeket, az egyes szakterületek esetében a névjegyzékbe vételi eljárás során figyelembe vehető kötelező szakmai gyakorlat időtartamára, tudományos fokozatra, képesítésre és ágazati szakértői jogosultságra, ezek igazolására, valamint a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértő esetében a feltételek alóli mentesülésre vonatkozó feltételeket,
\n
b)* az igazságügyi szakértők szakértői munkával összefüggő rendszeres szakmai továbbképzés szervezésére, a szakmai továbbképzés lebonyolítására, díjára, a továbbképzési program tartalma kialakításának módjára, és az előírt képzési kötelezettség teljesítésének kreditpontokkal történő igazolására vonatkozó szabályokat, *
\n
c)az igazságügyi szakértő által vezetett adattovábbítási nyilvántartás adattartalmára vonatkozó szabályokat, *
\n
d)az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az igazságügyi szakértői tevékenységet végzők díjazására, munkadíjára és költségeire, ezen belül különösen az egy órára felszámítható munkadíj, tételes munkadíj összegét; tételes költségelszámolás hiányában a felszámítható költségátalány mértékét, valamint a szakkonzultáns és a segédszemélyzet munkadíjára vonatkozó szabályokat,
\n
e)* a képzési hozzájárulás mértékét, bevallásának és megfizetésének részletes szabályait, *
\n
f)az igazságügyi szakértők jogi oktatására és vizsgájára, az oktatás és a vizsga lebonyolítására és díjára, az oktatáson való részvétel szabályaira, a vizsga alóli mentesség eseteire és igazolásának szabályaira, valamint az oktatáson való részvétel és a vizsga letételének igazolására vonatkozó szabályokat,
\n
g)* az igazságügyi szakértő részére kötelező továbbképzés rendszerére, a továbbképzés teljesítésének mérési rendszerére és igazolására, a továbbképzés formáira, lebonyolításának módjára, díjára, a továbbképzési kötelezettség alóli mentesség eseteire és igazolásának szabályaira, valamint a továbbképzési program tartalma kialakításának módjára vonatkozó részletes szabályokat,
\n
h)az érintett szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben az igazságügyi szakértői testületeket, valamint azok működésére, szervezetére és eljárására vonatkozó szabályokat,
\n
i)a szakértő eljárására, a szakvéleményre, a szakértői vizsgálatra és az egyes vizsgálattípusokra, a szakértői vizsgálathoz szükséges mintavételre és a vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátására, a szakértői ügyvitelre vonatkozó szabályokat, a vizsgálati tárgy megváltozásával és megsemmisülésével járó vizsgálat elvégzéséhez szükséges előzetes hozzájárulásra vonatkozó szabályokat,
\n
j)* az igazságügyi szakértők értékelésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazságügyi szakértő által kért értékeléssel összefüggésben megfizetendő díjra vonatkozó szabályokat,
\n
k)* az igazságügyi szakértői igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, *
\n
l)*
\n
m)* az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kamarai tagság szünetelésének engedélyezése iránti eljárás igazgatási szolgáltatási díjának összegére, befizetésére, visszatérítésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat és
\n
n)a szakértő statisztikai adatszolgáltatására vonatkozó szabályokat, *
\n
o)* az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, a névjegyzékbe való felvételi eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegére, befizetésére, visszatérítésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat rendeletben határozza meg. * 80. Hatályba léptető rendelkezések
\n
140. §(1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2016. június 15-én lép hatályba
\n
(2)A Második Rész, a Harmadik Rész – a 107. § (2) bekezdése kivételével – és a Negyedik Rész, valamint a 166. § (2) bekezdése 2016. szeptember 15-én lép hatályba.
\n
(3)A 17–22. §, a 44. § (4) bekezdése, a 47. § (3) bekezdése és a 107. § (2) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.
\n
81.Átmeneti rendelkezések
\n
141. §
\n
Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvényben meghatározott területi kamarák (a továbbiakban: területi kamara) 2016. augusztus 15-i fordulónappal a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarába (a továbbiakban: MISZK) történő beolvadással megszűnnek. A területi kamara és a MISZK egyesülésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
\n
142. §
\n
(1)A területi kamarák és a MISZK tisztségviselőinek megbízatása e törvény hatálybalépésével megszűnik. A területi kamarák és a MISZK tisztségviselői e törvény erejénél fogva, az e törvényben meghatározott speciális ügyvivői státuszban, a kamarai tisztségviselők megválasztásáig működnek közre az átmeneti rendelkezések, valamint a jogszabályból eredő halaszthatatlan kamarai feladatok végrehajtásában
\n
(2)A MISZK elnöke és elnökhelyettesei testületként (a továbbiakban: ügyvivő testület) járnak el az átmeneti rendelkezések végrehajtása során. Az ügyvivő testület tevékenységét a MISZK elnöke, az ügyvivő testület elnökeként irányítja. Az átmeneti rendelkezéseknek a területi kamara által történő végrehajtása során a területi kamara elnöke vagy elnökhelyettese (a továbbiakban együtt: ügyvivő) jár el. A területi kamara elnöke az eljáró ügyvivő személyét – annak kiesése esetén a helyébe lépő személyt – legkésőbb 2016. július 1-ig köteles bejelenteni az ügyvivő testület elnökének.
\n
(3)Az ügyvivő testület az átmeneti rendelkezések végrehajtásában történő közreműködéshez könyvvizsgálót, vagy a felszámolók névjegyzékében szereplő személyt vagy szervezetet bízhat meg.
\n
(4)Az ügyvivő testület tagjait és az ügyvivőket az átmeneti rendelkezések végrehajtása során végzett tevékenységükért a kamarai tisztségviselőként kapott juttatásaik illetik meg.
\n
143. §
\n
(1)A területi kamarák ügyvivői és az ügyvivő testület legkésőbb 2016. július 15. napjáig kötelesek egyesülési tervet készíteni. Az egyesülési terv magában foglalja a beolvadó területi kamarák vagyonmérleg-tervezetét és az azt alátámasztó vagyonleltár-tervezetét, a jogutód MISZK (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutód létesítő okiratának tervezetét. Az egyesülési tervet az ügyvivő testület elnöke és az ügyvivők együttesen írják alá
\n
(2)A területi kamarák vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható, amennyiben az 2016. július 1-ig terjedő időszakra kiegészítésre kerül. A nyitó vagyonmérleg-tervezetet az alakuló ülés időpontját megelőző tizenötödik napig közzé kell tenni.
\n
(3)A beolvadó területi kamara ügyvivője 2016. július 15. napjáig előkészíti és az ügyvivő testület elnöke részére átadja a beolvadó területi kamara vagyonmérleg-tervezetét. A beolvadó területi kamara ügyvivője e feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerinti felelősséggel tartozik.
\n
(4)A vagyonmérleg-tervezetet a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó módszerekkel és a számviteli törvény által előírt bontásban kell elkészíteni azzal, hogy a beolvadást követően a MISZK vagyonmérleg-tervezete a beolvadó területi kamarák vagyonmérleg-tervezetében feltüntetett egyes értékektől eltérhet.
\n
(5)A miniszter az egyesülési terv elkészítését megelőző hét hónapra visszamenően elrendelheti a területi kamarák és a MISZK gazdálkodásának vizsgálatát. Ha a vizsgálat olyan szerződést, megállapodást vagy egyoldalú jognyilatkozatot tár fel, amely
\n
a)a területi kamara vagy MISZK vagyonának csökkenését eredményezte, annak érdekében, hogy a vagyon a vagyonmérleg vagy a vagyonleltár tervezetében ne szerepeljen és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett,
\n
b)a területi kamara vagy MISZK vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet, vagy
\n
c)célja a jogügylettel egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező számára biztosíték nyújtása, törvényességi felügyeleti intézkedést tehet.
\n
(6)A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az egyesülésben részt vevő köztestületek döntése alapján a vagyonmérleg-tervezetek ellenőrzése során valamennyi jogi személy esetében eljárhat ugyanaz a könyvvizsgáló. Nem jogosult eljárni az egyesülésben részt vevő köztestületek könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az egyesülési vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben számukra a könyvvizsgálatot végezte.
\n
(7)A Kamara könyvvizsgálójává az egyesüléstől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az egyesülési vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. Az egyesülésben részt vevő köztestületek vagyonának értékét a könyvvizsgáló által elfogadottnál magasabb értékben nem lehet meghatározni.
\n
(8)Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése a területi kamarák MISZK-be történő beolvadása során nem alkalmazható.
\n
(9)Az egyesülési tervet és mellékleteit az ügyvivő testület és az ügyvivők kötelesek 2016. július 22. napjáig elfogadni. Az egyesülő köztestületek döntéseit ilyenkor is külön-külön kell meghozni. Az egyesülésben részt vevő köztestületek az egyesülési tervet, a vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet, valamint az ügyvivők és az ügyvivő testület döntéseit ugyanezen határidőig haladéktalanul kötelesek megküldeni a miniszter részére.
\n
144. §
\n
(1)A MISZK általános jogutódja a Kamara. A Kamara küldöttgyűlése alakuló ülésén dönt az e törvény rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, az alapszabály és a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, megválasztja szerveinek új tagjait és elfogadja nyitó vagyonmérleg-tervezetét
\n
(2)A területi kamarák 2016. július 5. napjáig kötelesek adatot szolgáltatni a MISZK részére a nyilvántartásukban szereplő igazságügyi szakértőkről. Az adatszolgáltatás tartalmazza legalább a területi kamara nyilvántartásában szereplő igazságügyi szakértők nevét, nyilvántartási számát, lakcímét, elektronikus elérhetőségét, valamint az arra való utalást, hogy a szakértő kamarai tagságát felfüggesztették vagy azt szünetelteti.
\n
(3)A területi kamara a feladatátadás végrehajtása érdekében az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével egyidejűleg 2016. július 5. napjáig a szerződéseiről és egyéb okiratairól jegyzéket készít és azok iratanyagát átadásra előkészíti. A MISZK részére az adatszolgáltatás keretében átadott okiratokat a területi kamara ügyvivője írja alá. A papíralapú dokumentumokat a Kamara alakuló ülését követően felállítandó ügyfélszolgálati pontok részére kell átadni, az elektronikus formában rendelkezésre álló dokumentumokat pedig a Kamara elnöke részére kell megküldeni.
\n
145. §
\n
(1)A területi kamarák egyesüléssel kapcsolatos feladatait az ügyvivők irányítják. Az ügyvivők feladata különösen: az egyesülési vagyonmérleg és vagyonleltár határidőre történő elkészíttetése, aláírása, a könyvvizsgálói jelentés 2016. július 5. napjáig történő beszerzése, a 144. § (2) bekezdésében rögzített tagnyilvántartást és feladatellátást érintő adatszolgáltatások elkészíttetése és határidőre történő megküldése
\n
(2)E törvény hatálybalépését követően a területi kamarák és a MISZK az előző évi költségvetés keretei között gazdálkodnak azzal, hogy új kötelezettséget nem vállalhatnak, és nem módosíthatják a szerződéseket a területi kamarák előző évi költségvetési tételeinek terhére.
\n
(3)Az ügyvivő testület fő feladata az egyesüléshez szükséges okiratok területi kamaráktól történő beszerzése, elkészítése, a záró és nyitó vagyonmérleg könyvvizsgálóval történő ellenőriztetése, és az e törvényben meghatározott határidőig történő elfogadása.
\n
(4)Az ügyvivő testület elnökének feladata különösen: az egyesülési vagyonmérleg és vagyonleltár-tervezet határidőre történő elkészíttetése, aláírása, a könyvvizsgálói jelentés 2016. július 5. napjáig történő beszerzése, a 144. § (2) bekezdésében rögzített tagnyilvántartásnak és feladatellátásnak az alapjául szolgáló adatszolgáltatások szerinti elkészíttetése és határidőre történő megküldése, a szervezeti és működési szabályzat és az alapszabály tervezetének elkészíttetése és az azok elfogadására jogosult kamarai testület elé történő terjesztése, a küldöttgyűlés előkészítése körében annak időpontját megelőző hatvan napig a választási bizottságok létrehozásának előkészítése, a küldöttgyűlés levezető elnökének (miniszter jóváhagyását követő) felkérése.
\n
146. §(1) A Kamara első tisztségviselőit általános, egyenlő választójog alapján, közvetlenül, négy évre választják, titkos szavazással
\n
(2)A választói névjegyzékbe felvett igazságügyi szakértő választhat (a továbbiakban: aktív választójog), és amennyiben jogszabály nem zárja ki, választható. Szavazni csak személyesen lehet. A választáson minden szavazásra jogosultnak egy szavazata van, minden szavazat egyenlő.
\n
(3)A területi kamarák aktív választójoggal rendelkező tagjai az ügyvivő testület elnöke által összehívott közgyűlésen az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendeletben meghatározott területeken bejegyzett igazságügyi szakértők közül 2016. július 1. napjáig, a felsorolt területek mindegyikén tíz-tíz küldöttet választanak. A közgyűlés a megjelent igazságügyi szakértők számára tekintet nélkül határozatképes.
\n
(4)A küldöttgyűlés száznegyven küldöttből áll azzal, hogy a küldöttek megválasztásánál a bejegyzett igazságügyi szakértők területi eloszlására, valamint az egyes szakterületek létszámára figyelemmel kell lenni. A küldötté válás feltétele legalább a területi kamarák nyilvántartásában szereplő igazságügyi szakértők tíz százalékának ajánlása. Nem lehet küldött a területi kamara elnöke és elnökhelyettese. A közgyűlésen megválasztott küldöttek jegyzékét az ügyvivő testület elnöke haladéktalanul megküldi a miniszter részére.
\n
147. §
\n
(1)A Kamara első tisztségviselőit az alakuló ülésen, 2016. szeptember 15. napján választják. A küldöttgyűlést az ügyvivő testület elnöke hívja össze. A meghívóban – a küldöttgyűlés kezdő időpontjának megjelölésén túl – a szavazás kezdő és záró időpontját (óra megjelöléssel) fel kell tüntetni
\n
(2)A küldöttgyűlés határozatképességének megállapítása szempontjából a szavazás megkezdésének időpontja az irányadó. A megismételt küldöttgyűlést azonos napon későbbi időpontban kell megtartani, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
\n
148. §
\n
(1)Az ügyvivő testület a választások előkészítése és lebonyolítása céljából 2016. július 22. napjáig megválasztja a választási bizottság és a jelölőbizottság, valamint a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban együtt: választási szervek) elnökét és két tagját
\n
(2)A választási bizottság feladata:
\n
a)e törvény betartásának ellenőrzése,
\n
b)a választás törvényességének és tisztaságának megőrzése,
\n
c)a pártatlanság érvényesítése,
\n
d)a választás törvényes rendjének biztosítása, szükség esetén annak helyreállítása,
\n
e)a választói névjegyzék összeállítása és időszerűségének biztosítása,
\n
f)az ajánlóívek és a szavazólapok nyomdai úton történő elkészíttetése, a szavazólapok hitelességének biztosítása, az ajánlóívek eljuttatása a jelölőbizottság elnökéhez, a szavazólapok átadása a szavazatszámláló bizottságnak,
\n
g)a választás lebonyolítása,
\n
h)a választások során felmerült kifogások elbírálása,
\n
i)döntés a leadott szavazatok összeszámlálásának módjáról, valamint a kihirdetés időpontjáról,
\n
j)a döntésről tájékoztatás adása a szavazatszámláló bizottság elnökének és
\n
k)annak biztosítása, hogy a választás eredményének közlése előtt az ne kerülhessen nyilvánosságra.
\n
(3)A választási bizottság az ellenőrzése során tapasztalt szabálytalanság esetén jogosult és köteles azonnal intézkedni és intézkedéséről indokolással ellátott határozatot hozni, amely a választásra jogosult igazságügyi szakértőkre kötelező.
\n
(4)A jelölőbizottság feladata:
\n
a)az ajánlóívek kibocsátása és összegyűjtése,
\n
b)az ajánlások összesítése,
\n
c)a jelöltek nyilatkozatának beszerzése,
\n
d)a jelölőívek elkészítése és a választási bizottsághoz történő továbbítása és
\n
e)a jelöléssel kapcsolatos kifogásoknak a választási bizottsághoz történő haladéktalan továbbítása.
\n
(5)A szavazatszámláló bizottság feladata:
\n
a)a szavazóurnák választásra való előkészítése és ellenőrzése,
\n
b)a szavazásra jelentkezők választójogának ellenőrzése, részükre szavazólap átadása,
\n
c)a szavazás befejezését követően az urnák felnyitása, majd a szavazatok összeszámlálása,
\n
d)a választás eredményének megállapítása és a választási bizottság elnökével történő közlése és
\n
e)a szavazás során emelt kifogások haladéktalan közlése a választási bizottsággal.
\n
(6)A választási szervek tisztségviselője és tagja olyan választásra jogosult lehet, aki nem áll etikai büntetés hatálya alatt, továbbá vele szemben a választótisztségekkel kapcsolatos, e törvényben meghatározott összeférhetetlenség nem áll fenn. A jelölőbizottság, a választási bizottság, valamint a szavazatszámláló bizottság tagjai bármilyen tisztségre választhatók. Amennyiben a választási bizottság vagy a jelölőbizottság elnöke, illetve tagja, vagy elnökének, illetve tagjának közeli hozzátartozójának jelölésével, választásával, vagy az őket érintő választási kifogás kérdésében jár el, az érintett bizottsági tag az eljárásból ki van zárva.
\n
149. §(1) A választási szervek döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák, döntéseik ellen fellebbezésnek nincs helye
\n
(2)A választási szervek eljárásukról jegyzőkönyvet készítenek.
\n
(3)A választási szervek megbízatása a választással kapcsolatos összes tevékenység elvégzésével befejeződik.
\n
150. §
\n
(1)A választói névjegyzékbe a közzétételt megelőző napig igazságügyi szakértőként bejegyzett valamennyi választásra jogosult igazságügyi szakértőt fel kell venni
\n
(2)Választásra nem jogosult, akit az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlása alól felfüggesztettek, valamint aki igazságügyi szakértői tevékenységét szünetelteti.
\n
(3)Az ügyvivő testület elnöke a választás napja előtt legalább hatvan nappal bocsátja a választási bizottság rendelkezésére a választásra jogosult, valamint választható tagjainak névjegyzékét.
\n
(4)A választási bizottság a választói névjegyzéket a MISZK hivatalos helyiségében és a MISZK honlapján a küldöttgyűlést megelőzően legalább harminc nappal kizárólag a kamarai tagok részére a szavazás lezárásáig közzéteszi. A választói névjegyzék az igazságügyi szakértő nevét és nyilvántartási számát tartalmazza. A közzététel első és utolsó napját a választói névjegyzéken fel kell tüntetni.
\n
(5)A közzétett névjegyzéket a választást megelőző nap végéig ki kell egészíteni azok nevével, akiket legkésőbb a küldöttgyűlést megelőző napon az igazságügyi szakértők névjegyzékébe felvettek, törölni kell azok nevét, akiket időközben töröltek a névjegyzékből, vagy akiknek az igazságügyi szakértői tevékenysége folytatását legkésőbb a küldöttgyűlést megelőző napon felfüggesztették, valamint azokét is, akiknek az igazságügyi szakértői tevékenysége szünetelését ezen időpontig megállapítottak.
\n
(6)A jelölőbizottság a területi kamara, valamint a MISZK honlapján felhívást bocsát ki aziránt, hogy a területi kamara tagjai jelentsék be az általuk vállalni kívánt tisztséget, illetve a vállalni kívánt bizottsági tagságot. A területi kamara választásra jogosult tagjai a bejelentést országosan, egységesen 2016. augusztus 14. napjáig tehetik meg.
\n
151. §
\n
(1)A választási bizottság elnöke a választói névjegyzékben feltüntetett létszámnak megfelelő számú, annak másolhatóságát kizáró, eredetiséget biztosító jelzéssel ellátott (kamarai bélyegző) ajánlóívet (érvényes ajánlóív) ad át a jelölőbizottságnak. Az ajánlóívet sorszámmal, vagy egyéb, az azt kitöltő személy azonosítására alkalmas jelöléssel ellátni nem szabad
\n
(2)A jelölőbizottság az ajánlásra ajánlóív megküldésével hívja fel a választásra jogosult tagokat, amelyhez mellékelni kell a beérkezett jelentkezések összesítését. A Kamara választásra jogosult tagjai az ajánlóíven 2016. augusztus 14. napjáig tehetnek javaslatot. Az ajánlóíven minden egyéni tisztségre egy személyt, az elnökségi és bizottsági tagságra pedig legfeljebb azok számának megfelelő számú jelöltet lehet ajánlani.
\n
(3)A jelölőbizottság a hozzá visszaérkezett ajánlóíveket a MISZK-ben elhelyezett és lepecsételt urnában gyűjti össze.
\n
(4)Érvénytelen az ajánlás, ha
\n
a)azt nem a választási bizottság által készített és kiadott ajánlási íven adták le,
\n
b)az ajánlási ív javított és nem állapítható meg egyértelműen a jelölt személye vagy
\n
c)az ajánlási ívet a megjelölt határidő lejárta után adták le.
\n
152. §
\n
(1)A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, a Kamarán belül kizárólag egy, általa választott tisztséget tölthet be. Ennek érdekében a jelölt a jelölés elfogadásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a tisztségek elfogadásának sorrendjéről
\n
(2)A jelölőbizottság a jelöltlistára azokat a jelölteket veszi fel, akik az adott tisztség vagy bizottsági tagság vonatkozásában legalább a beérkezett ajánlások tíz százalékának megfelelő számú érvényes ajánlással rendelkeznek. Ha valamely tisztség vonatkozásában nincs ilyen jelölt, akkor az adott tisztség vagy bizottsági tagság vonatkozásában legalább tíz érvényes ajánlás megszerzése szükséges a jelöltlistára történő felkerüléshez.
\n
(3)Amennyiben nincs olyan személy, aki az adott tisztségre vagy bizottsági tagságra jelöltként jelentkezett, úgy a jelölőbizottság egy vagy több személyt – az ügyvivő testület javaslatára, a miniszter jóváhagyását követően – jelöl a tisztségre azzal, hogy a jelölőbizottság tagja ilyen esetben nem jelölhető.
\n
(4)Az elkészített jelöltlistát legkésőbb a választás napját megelőző tizenötödik napon, a MISZK hivatalos helyiségében, a választást megelőző nap végéig a kamarai tagok részére – továbbá ugyanezen idő alatt a MISZK honlapján is – közzé kell tenni.
\n
(5)A választási bizottság elnöke a szavazás eredményének megállapítása után, az újra megnyitott küldöttgyűlésnek jelentést tesz a választásról és a jegyzőkönyvet az erre vonatkozó iratokkal együtt a miniszternek megküldi. A küldöttgyűlés levezető elnöke a választás eredményét – a küldöttgyűlés határozataként – kihirdeti, majd a küldöttgyűlést berekeszti.
\n
153. §
\n
(1)A szavazóhelyiségben a szavazás céljára egy vagy több urnát és egy vagy több szavazófülkét kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a szavazólapokat a zár felnyitása és a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül eltávolítani ne lehessen. Az urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság elnökének, valamint közjegyző jelenlétében köteles megvizsgálni és a vizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe foglalni
\n
(2)A közjegyző az urnák lezárása és a szavazás előkészítése során történteket jegyzőkönyvvel tanúsítja.
\n
(3)A szavazás – a MISZK által ajánlott tartalmú –, a választási bizottság által elkészített szavazólapokkal történik. A szavazólapon fel kell tüntetni valamennyi jelölt nevét, továbbá a tisztséget, illetve bizottsági tagságot, amelyre jelölték.
\n
(4)A választási bizottság elnöke a választói névjegyzékben feltüntetett létszámnak megfelelő számú szavazólapot ad át a szavazatszámláló bizottságnak.
\n
(5)A szavazatszámláló bizottság a szavazásra jelentkező választónak a jelenléti ív általa történő egyidejű aláírása ellenében – a szavazólap másolhatóságát kizáró, eredetiséget biztosító jelzés (bélyegző) egyidejű alkalmazása mellett – adja át a szavazólapot.
\n
(6)A szavazólapon az egyéni tisztségre történő választásnál a szavazó a megválasztani kívánt jelölt, jelöltek, testületi tagságra történő választásnál a megválasztani kívánt jelöltek neve mellé – két egymást metsző vonallal – jelet tesz.
\n
154. §
\n
(1)A szavazás befejezése után – a szavazatok összeszámlálása előtt – a szavazatszámláló bizottság a fel nem használt szavazólapokat összeszámolja, a számlálás tényét és eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, majd a fel nem használt szavazólapokat megsemmisíti
\n
(2)A fel nem használt szavazólapok megsemmisítése után a választási bizottság az urnákat egy helyiségben összegyűjti, ellenőrzi azok sértetlenségét, az összes szavazólapot az urnákból – a szavazatszámláló bizottság elnöke jelenlétében – kiveszi, azokat összeszámlálás végett a szavazatszámláló bizottság elnökének átadja, majd megállapítja a szavazás eredményét.
\n
(3)A szavazatok összeszámlálása alatt a szavazatszámláló bizottság tagjainak nem állhat rendelkezésére sem távbeszélő készülék, sem internet kapcsolat, sem fax. A szavazatok összeszámlálása alatt a bizottság tagja a számláló helyiséget csak a választási bizottság tagjának kíséretében hagyhatja el, amelynek során biztosítani kell, hogy a számlálás során megismert adat harmadik személynek ne juthasson tudomására.
\n
(4)A szavazatszámláló bizottság az átvett szavazólapokat összeszámolja és összehasonlítja a szavazáson részt vett szavazók számával. Érvényes a szavazás, amennyiben a két szám egyezik, vagy a leadott szavazólapok száma kevesebb, mint a szavazók száma.
\n
(5)Érvénytelen
\n
a)a szavazat egésze, ha:
\n
aa)nem az érvényes szavazólapon adták le, vagy
\n
ab)a szavazólapot áthúzták vagy teljes egészében kitöltetlenül hagyták, továbbá
\n
ac)a szavazólap több nevet tartalmaz, mint az adott tisztségre választható személyek száma, vagy
\n
b)a szavazatnak arra az egyéni tisztségviselőre vagy arra a testületre vonatkozó része, amelyből egyértelműen nem állapítható meg, hogy a szavazatot kire adták le.
\n
(6)A szavazatszámláló bizottság először az érvénytelen szavazólapokat számolja össze. A szavazás eredményének megállapítása után a szavazatszámláló bizottság közjegyző jelenlétében az érvényes szavazólapokat kötegeli és a köteget oly módon zárja le, hogy annak megsértése nélkül a köteg ne legyen felbontható. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az érvényes szavazólapokat számolja össze, majd megállapítja a szavazás eredményét.
\n
(7)A közjegyző a szavazás eredményének megállapítása, valamint a szavazólapok kötegelése és lezárása során történteket jegyzőkönyvvel tanúsítja.
\n
155. §
\n
(1)Megválasztottnak az az egyéni jelölt tekintendő, aki a legtöbb szavazatot kapta. Amennyiben ugyanarra az egyéni tisztségre – az elnöki tisztségét kivéve – több jelölt kapott azonos számú érvényes szavazatot, a választási bizottság elnöke és legalább két tagja – az azonos számú érvényes szavazatot szerzett személyek között és jelenlétében – sorsolással dönti el a tisztségre megválasztott személyét
\n
(2)A Kamara elnöke az lesz, aki az egyéni jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta és legalább a leadott szavazatok egyharmadával rendelkezik. Amennyiben a legtöbb szavazatot kapott egyéni jelölt nem szerezte meg a leadott szavazatok legalább egyharmadát, második fordulót kell tartani.
\n
(3)A második fordulóban csak azok az egyéni jelöltek vesznek részt, akik az első fordulóban az első három hely valamelyikén végeztek és a leadott szavazatok legalább egyötödét megkapták. A második fordulóban a Kamara elnöke az lesz, aki az egyéni jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén – amennyiben azon az elnöki tisztség betöltése vagy a második fordulóban történő részvétel múlik – az azonos szavazatot kapott személyek közül a választási bizottság elnöke és legalább két tagja – az érintettek jelenlétében – sorsolással dönti el a Kamara elnökének vagy a továbbjutó egyéni jelölt személyének választását.
\n
(4)A testületi tagság esetében a kapott szavazatok számának sorrendje alapján kell a választás eredményét megállapítani. Amennyiben azonos számú szavazat folytán a megválasztott személyek száma meghaladja az adott testületbe megválaszthatók számát, az azonos számú szavazatot kapott személyek közül a választási bizottság elnöke és legalább két tagja – az érintettek jelenlétében – sorsolással dönti el a testületi tagságra megválasztott személyét.
\n
(5)Amennyiben bármely egyéni tisztségre vagy testületi tagságra érvényesen senkit nem választottak meg, úgy erre az egyéni tisztségre vagy testületi tagságra új választást kell tartani.
\n
(6)A szavazatok összeszámlálása után a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet készít. A szavazatok összeszámlálása során annak megkezdésétől az eredmény megállapításáig közjegyző jelenléte kötelező. A szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyvet átadja a választási bizottság elnökének. A közjegyző a szavazás eredményének megállapítása során történteket jegyzőkönyvvel tanúsítja.
\n
(7)A választási eljárás lefolytatásáról a választási bizottság elnöke három példányban jegyzőkönyvet készít és azt – a választási bizottság tagjaival, valamint a szavazatszámláló bizottság elnökével és tagjaival együtt – aláírja.
\n
(8)A választás eredményét a választási bizottság elnöke haladéktalanul írásban megküldi a miniszternek.
\n
156. §A Kamara elnökének és elnökhelyettesének nem választható meg az, akit kamarai elnöknek már legalább egy alkalommal újraválasztottak
\n
157. §(1) A területi kamarák igazságügyi szakértő tagjai az egységes Kamara megalakulásával e törvény erejénél fogva a Kamara tagjaivá válnak
\n
(2)A területi kamarák vagyona e törvény erejénél fogva átszáll a Kamarára. A területi kamarát megszűnése időpontjában megillető azon vagyontárgy, amely az egyesülés során készült vagyonmérlegben nem szerepelt, utólagos vagyonrendezési eljárással kerül a jogutódlással létrejövő Kamara vagyonába, azzal, hogy az eljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 119. §-ának rendelkezései irányadók. Az eljárásra a jogutódlással létrejövő Kamara székhelye szerinti törvényszék kizárólagosan illetékes.
\n
(3)A területi kamarák alkalmazottai vonatkozásában 2016. szeptember 15. napjától a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja.
\n
(4)A területi kamarák kötelesek a folyamatban lévő elsőfokú etikai eljárásokat legkésőbb 2016. augusztus 30-ig lezárni. A megkezdett etikai eljárásokban az etikai tanács eljárás megindításáról rendelkező határozatának meghozatalakor hatályos szabályok irányadók. A 93. § rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően elkövetett fegyelmi vétségekre lehet alkalmazni. A területi kamarák megszűnését követően az eljárások lefolytatására a Kamara etikai bizottsága rendelkezik hatáskörrel.
\n
(5)Az egyesülés a beolvadó területi kamarákkal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
\n
(6)Az ügyvivő testület elnöke 2016. augusztus 30. napjáig elkészíti és bemutatja a miniszternek a Kamara ideiglenes szervezeti és működési szabályzatát. Az ideiglenes szervezeti és működési szabályzatot a Kamara alakuló ülésén fogadja el. A Kamara elnöke az elfogadott szabályzatot jóváhagyás céljából haladéktalanul megküldi a miniszter részére.
\n
158. §
\n
A Kamara hivatala köteles gondoskodni a területi kamarák székhelyén 2016. november 30. napjáig az ügyfélszolgálati pontok felállításáról. Az ügyfélszolgálati pontokra vonatkozó részletes szabályokat a Kamara ideiglenes szervezeti és működési szabályzata tartalmazza
\n
159. §
\n
Az igazságügyi szakértő köteles az 1. melléklet 1.11. és 1.21.–1.23. pontjában foglalt adatokat 2016. december 31. napjáig a névjegyzéket vezető hatóság részére megfelelően igazolni 159/A. § * E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
\n
159/B. § * (1) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. törvény) módosított 13. § (1) bekezdés f) és g) pontját, valamint (2) bekezdés b) és c) pontját a Mód. törvény hatálybalépését követően fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggésben indult eljárásokban kell alkalmazni.
\n
(2)E törvénynek a Mód. törvénnyel módosított választási szabályait a Kamara tisztségviselőinek a módosítások hatálybalépését követő választása esetében kell alkalmazni.
\n
(3)A 2019. december 31-én a nyilvántartásban szereplő igazságügyi szakértő a Mód. törvénnyel megállapított 44. § (1a) bekezdése alapján az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába 2020. április 1-jéig köteles bejelenteni az elektronikus ügyintézés általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőségét.
\n
159/C. § * (1) Az ügyfélszolgálati pontok megszűnésével az ügyfélszolgálati pontokon keletkezett papíralapú dokumentumokat a hivatal részére kell átadni, az elektronikus formában rendelkezésre álló dokumentumokat pedig a főtitkár részére kell megküldeni legkésőbb 2022. február 15. napjáig.
\n
(2)A miniszter 2022. február 15-ig gondoskodik a módszertani levelek kormányzati portálról történő eltávolításáról.
\n
(3)Az etikai bizottság megszűnik, elnöke és tagjai 2022. január 1-jén a fegyelmi bizottság tagjává válnak. Az etikai bizottság elnökének feladatait 2022. január 1-jétől a fegyelmi bizottság elnöke látja el. A 2021. december 31-én folyamatban lévő etikai eljárásokban az eljáró etikai tanács az eljárás megindításáról rendelkező határozatának meghozatalakor – a 157. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – alkalmazandó szabályok szerint jár el azzal, hogy megismételt eljárásban vagy az eljáró etikai tanács határozatképtelenné válása esetén az új eljáró tanácsot a fegyelmi tanács kijelölésére vonatkozó szabályok szerint kell kijelölni. A 2021. december 31-én vagy azt megelőzően elkövetett azon etikai vétséget, amely miatt etikai eljárás 2021. december 31-ig nem indult, a fegyelmi eljárás szabályai szerint kell lefolytatni azzal, hogy a vétség miatt az elkövetéskor hatályos etikai kódex szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni.
\n
(4)Az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel módosított 93. §-t a 2022. január 1-jén vagy azt követően elkövetett fegyelmi vétségekre kell alkalmazni.
\n
159/D. § * (1) Az egyes törvényeknek az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításáról szóló 2024. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2. tv.) megállapított 44. § (2) bekezdését, 47. § (2) bekezdését, 56. § (2) bekezdését, valamint az 1. melléklet 1.21. pontját a Mód2. tv. hatálybalépését követő igazságügyi szakértői kirendelésekre kell alkalmazni.
\n
(2)*
\n
(3)Akit a Kamara 2025. január 1. napjáig szakértőjelöltként nyilvántartásba vett a Mód2. tv. hatálybalépéséig teljesített szakértőjelölti ideje a Mód2. tv.-vel megállapított 5. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti gyakorlati időbe beleszámít.
\n
(4)Akit a Kamara 2025. január 1. napjáig szakértőjelöltként nyilvántartásba vett, és a Mód2. tv. hatálybalépésének napján kétéves szakértőjelölti idővel rendelkezik, a Mód2. tv.-vel megállapított 5. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt két év gyakorlati időt teljesítettnek kell tekinteni és kérelmére azon szakterületre, amelyen a jelölti idejét töltötte, névjegyzékbe kell venni.
\n
82.Európai Uniós követelményekre utaló rendelkezések
\n
160. §(1) E törvény
\n
a)40. §-a, 42–43. §-a, valamint 45. § (2) bekezdés l) pontja a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatnak,
\n
b)40. § (2) bekezdése a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdésének és
\n
c)a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
\n
(2)E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.
\n
83.* 161–165. § * 84. Hatályon kívül helyező rendelkezések
\n
166. §(1) *
\n
(2)* 1. melléklet a 2016. évi XXIX. törvényhez Az igazságügyi szakértői névjegyzék tartalma 1. * Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait, és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:
\n
1.1. családi neve és utóneve(i);
\n
1.2. születési neve;
\n
1.3. anyja születési neve;
\n
1.4. születési hely és idő;
\n
1.5. lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);
\n
1.6. munkahely (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);
\n
1.7. elérhetőségi cím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);
\n
1.8. nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás foka);
\n
1.9. szakmai kamarai tagság;
\n
1.10. igazságügyi szakértői eskü letételének időpontja;
\n
1.11. igazságügyi szakértői igazolvány száma;
\n
1.12. szakterület 1.12.1. a névjegyzékbe bejegyzett szakterület és a bejegyzés időpontja, 1.12.2. elutasított szakterület és az elutasítás időpontja, 1.12.3. elbírálás alatt lévő szakterület;
\n
1.13. iskolai végzettség és szakmai képesítés, valamint nemzetközi vagy hazai szakmai minősítés;
\n
1.14. állapot 1.14.1. névjegyzékbe felvett, 1.14.2. névjegyzékbe történő felvétel folyamatban, 1.14.3. névjegyzékbe bejegyzett, kiterjesztési kérelem folyamatban, 1.14.4. névjegyzékbe bejegyzett, kamarai tagsági viszony szünetel, 1.14.5. névjegyzékbe bejegyzett, kamarai tagsági viszony felfüggesztve, 1.14.6. névjegyzékből törölt, 1.14.7. * elhalálozás miatt törölt;
\n
1.15. tudományos fokozat;
\n
1.16. nyilvántartási szám;
\n
1.17. az igazgatási ügyiratok ügyszáma;
\n
1.18. az 55. § (2) bekezdése szerinti bejelentés ténye az ügyre történő utalással;
\n
1.19. az igazságügyi szakértő minősítése;
\n
1.20. a szakértő ellen 1.20.1. közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás megindításának, megszüntetésének, illetve befejezésének ténye, 1.20.2. indult fegyelmi eljárás során kiszabott fegyelmi büntetés;
\n
1.21. * 1.22. az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatos közleményei („közlemények”);
\n
1.23. nyilatkozat arról, hogy az igazságügyi szakértő tevékenységét fő- vagy mellékállásban végzi;
\n
1.24. egyetemi vagy főiskolai végzettsége, a diploma minősítése;
\n
1.25. külön minősítésre vonatkozó adat (ha van).
\n
1.26. * a szakértő jogi oktatásai tekintetében 1.26.1. az első jogi oktatásra vonatkozó kötelezettség teljesítése, annak időpontja, illetve a vizsga alóli esetleges mentesülés, 1.26.2. a rendszeres jogi oktatásra vonatkozó kötelezettség teljesítése, annak időpontja;
\n
1.27. * a szakértő szakmai továbbképzései tekintetében 1.27.1. a szakmai továbbképzések időszakai (időszakok kezdete és vége), 1.27.2. az adott szakmai továbbképzési időszakban elvégzett továbbképzések címe, megnevezése, és a teljesítés időpontja, 1.27.3. az elvégzett továbbképzéshez hozzárendelt kreditpont-érték, 1.27.4. annak megjelölése, ha az elvégzett továbbképzés akkreditált külső képzés, 1.27.5. annak megjelölése, hogy a szakértő az adott továbbképzési periódusban eleget tett-e továbbképzési kötelezettségének.
\n
2.* Az igazságügyi szakértők névjegyzéke a gazdasági társaság következő adatait tartalmazza:
\n
2.1. név, 2.2. székhely, 2.3. cégjegyzékszám, 2.4. adószám, 2.5. elektronikus kézbesítési cím, 2.6. * a Dáptv. szerinti hivatalos elérhetőség, 2.7. szakterület, 2.8. a vezető tisztségviselő neve, 2.9. a vezető tisztségviselő lakóhelye, 2.10. a 23. § (1) bekezdésében meghatározott tagokra és alkalmazottakra vonatkozó nyilvános adatok.
\n
3.Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértői intézmények következő adatait tartalmazza:
\n
3.1. megnevezés, 3.2. elérhetőség (cím, telefon, e-mail-cím), 3.3. intézményvezető neve, 3.4. alkalmazásában álló igazságügyi szakértők szakterülete.
\n
2.melléklet a 2016. évi XXIX. törvényhez A szakértői nyilvántartás tartalma 1. az ügy száma, együttes vagy egyesített szakvélemény esetén a társszakértő megnevezésével és ügyszámával együtt, 2. a kirendelő szerv vagy megbízó megnevezése, 3. a kirendelésről szóló határozat vagy megbízás ügyszáma és tárgya, 4. az ügy érkezésének időpontja (év, hónap, nap megjelölésével) és módja, 5. társaság, igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői testület kirendelése esetén a szakvélemény adására kijelölt igazságügyi szakértő vagy eseti bizottság tagjainak neve, 6. * 7. a kirendelés elfogadása esetén:
\n
7.1. a letétbe helyezett szakértői díj összege, 7.2. a szakértői díj megállapításának módja, 7.3. a szakvélemény kirendelő szerv vagy megbízó részére történő elküldésének időpontja (év, hónap, nap megjelölésével) és módja, 7.4. * a jogerős vagy véglegessé vált díjmegállapító határozatban megjelölt szakértői díj összege és megfizetésének időpontja, 8. kiegészítő adatkérés esetén:
\n
8.1. a kiegészítő adatkérés időpontja, 8.2. a kiegészítő adatok megküldésének időpontja, 9. a kirendelés alóli felmentés vagy kizárás esetén:
\n
9.1. annak indoka, 9.2. a felmentésről vagy kizárásról szóló határozat érkezésének időpontja (év, hónap, nap megjelölésével), 10. a kirendelő szervtől vagy megbízótól kapott iratok visszaküldésének időpontja, 11. az irattárba helyezés időpontja.
\n
3.melléklet a 2016. évi XXIX. törvényhez * Vissza az oldal tetejére -->