2019. LIII. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás kihirdetésé

2019. LIII. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő: „BERUHÁZÁSVÉDELMI MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SZINGAPÚRI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Európai Unió), A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, MAGYARORSZÁG, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, és NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, egyrészről, A SZINGAPÚRI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Szingapúr, másrészről, a továbbiakban együttesen: a Felek, vagy a továbbiakban egyenként: a Fél, A törvényt az Országgyűlés a 2019. június 18-i ülésnapján fogadta el. FELISMERVE az  egyrészről az  Európai Unió és tagállamai, másrészről a  Szingapúri Köztársaság között kötött partnerségi és együttműködési megállapodásban tükröződő közös alapelveken és értékeken nyugvó tartós és erős partnerségüket, valamint az  Európai Unió és a  Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásban (a továbbiakban: EUSFTA) tükröződő lényeges gazdasági, kereskedelmi és beruházási kapcsolataikat; AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy tovább erősítsék kapcsolatukat, amely része átfogó kapcsolataiknak és azzal összhangban áll, és meggyőződve arról, hogy e  megállapodás új környezetet biztosít majd a  Felek közötti beruházás további fejlesztéséhez; ELISMERVE, hogy e megállapodás kiegészíti és előmozdítja majd a  regionális gazdasági integráció érdekében tett erőfeszítéseket; AZZAL A  SZÁNDÉKKAL, hogy a  fenntartható fejlődés célkitűzésével összhangban – annak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziójában – erősítsék a  gazdasági, kereskedelmi és a  beruházások terén létesült kapcsolataikat és oly módon mozdítsák elő a  beruházásokat, hogy figyelembe veszik a  környezetvédelem és a  munkaügyi védelem magas szintjét, valamint a  kapcsolódó nemzetközileg elismert normákat és azon megállapodásokat, amelyeknek részes Felei; ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés és az átláthatóság iránt, az EUSFTA-ban foglaltak szerint; ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE az  egyes Feleknek a  legitim szakpolitikai célkitűzések, köztük a  társadalmi, környezetvédelmi, biztonsági, közegészségügyi és -biztonsági, valamint a  kulturális sokszínűség ösztönzésére és védelmére irányuló célkitűzések megvalósításához szükséges intézkedések elfogadására és végrehajtására vonatkozó jogát; ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az  Egyesült Nemzetek Alapokmánya iránt, amelyet 1945. június 26-án San Franciscóban írtak alá, továbbá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kifejtett alapelvekre figyelemmel, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1948. december 10-én fogadott el; ELISMERVE a  nemzetközi kereskedelem és beruházások átláthatóságának fontosságát minden érdekelt fél szempontjából; ÉPÍTVE azon vonatkozó jogaikra és kötelezettségeikre, amelyek a  WTO-egyezmény, valamint egyéb többoldalú, regionális és kétoldalú megállapodások és intézkedések alapján állnak fenn, amelyeknek részes felei, különös tekintettel az EUSFTA-ra, A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG: ELSŐ FEJEZET CÉLKITŰZÉSEK ÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSOK 1.1. CIKK Célkitűzés E megállapodás célja, hogy e megállapodás rendelkezései szerint javítsa a Felek közötti beruházási környezetet. 1.2. CIKK Fogalommeghatározások E megállapodás alkalmazásában: 1. „érintett beruházás”: olyan beruházás, amely valamelyik Fél érintett beruházójának közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy ellenőrzése alatt áll a másik Fél területén1; 2. „beruházás”: minden olyan eszköz, amely rendelkezik egy beruházás jellemzőivel, ideértve az  olyan jellemzőket is, mint a tőke vagy egyéb források lekötése, az elvárt haszon vagy nyereség, a kockázatvállalás, illetve egy bizonyos időtartam. Egy beruházás a következő formákat öltheti: (a) materiális és immateriális, ingó és ingatlan javak, valamint egyéb vagyoni jogok, mint például a bérlet, a jelzálog, a zálog és az ígérvény; (b) a vállalkozás, ideértve a fióktelepet, a részvényeket és az egyéb részesedéseket is egy vállalkozáson belül, beleértve az abból eredő jogokat is; 1 Az egyértelműség kedvéért, „a másik Fél területén” végrehajtott beruházások magukban foglalják az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményében meghatározott kizárólagos gazdasági övezetben vagy a kontinentális talapzaton eszközölt beruházásokat is. (c) kötvények, hitelek és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ideértve az  ezekből eredő jogokat is; (d) egyéb pénzügyi eszközök, ideértve a  származtatott pénzügyi eszközöket, a  határidős tőzsdei ügyleteket és az opciós ügyleteket is; (e) kulcsrakész kivitelezésekről szóló szerződések, valamint építési, üzemeltetési, gyártási, koncessziós, bevételmegosztásról rendelkező és egyéb hasonló szerződések; (f ) pénz vagy egyéb eszközök iránti, vagy bármely gazdasági értékkel bíró szerződéses teljesítés iránti igények; (g) szellemitulajdon-jog2 és üzleti vagy cégérték; és (h) tanúsítványok, engedélyek, jogosítványok és hasonló, a  nemzeti jog alapján biztosított jogok, ideértve a  természeti erőforrások felkutatására, megművelésére, kinyerésére vagy kiaknázására vonatkozó bármely koncessziót is3. A befektetett hozamokat beruházásként kell kezelni, az  eszközök beruházásának vagy újraberuházásának formájában tett változások nem érintik a beruházásnak minősülést. 3. „érintett beruházó”: a  Fél természetes személye4 vagy jogi személye, aki vagy amely beruházást eszközölt a másik Fél területén; 4. „a Fél természetes személye”: szingapúri állampolgár vagy az Unió valamely tagállamának állampolgára a saját jogszabályai szerint; 5. „jogi személy”: olyan jogalany, amelyet a  hatályos jog szerint megfelelő formában hoztak létre vagy más módon szerveztek meg, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve magán- vagy állami tulajdonban áll-e, ideértve a  társasági és tröszti formát, valamint a  társas vállalkozást, a  közös vállalkozást, az egyéni vállalkozást és a társulást is; 6. „uniós jogi személy” vagy „szingapúri jogi személy”: az  Unió, vagy valamely uniós tagállam, illetve Szingapúr jogával összhangban létrehozott olyan jogi személy, amelynek bejegyzett székhelye, központi ügyvezetése5 vagy üzleti tevékenységének fő helye az  Unió, illetve Szingapúr területén található. Ha a  jogi személy csak bejegyzett székhelyét vagy központi ügyvezetését működteti az  Unió vagy Szingapúr területén, akkor az  ilyen jogi személy nem tekintendő uniós vagy szingapúri jogi személyének, kivéve, ha üzleti tevékenységeinek lényeges részét6 az Unió vagy Szingapúr területén végzi; 7. „intézkedés”: bármely törvény, rendelet, eljárás, előírás vagy gyakorlat; 8. „elbánás” vagy „intézkedés”7: a Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedés, ideértve a következőket: (a) a központi kormány, a regionális vagy helyi önkormányzatok és hatóságok; és (b) a központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok vagy hatóságok által átruházott jogosítványok alapján működő nem kormányzati testületek; 2 „szellemitulajdon-jogok”: (a) a WTO-egyezmény 1C. mellékletében foglalt, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) II. része 1–7. szakaszának tárgyát képező szellemi tulajdon valamennyi kategóriája, nevezetesen: (i) szerzői jogok és szomszédos jogok; (ii) szabadalmak (amelyek az Unió esetében tartalmazzák a kiegészítő oltalmi tanúsítványokból eredő jogokat); (iii) védjegyek; (iv) formatervezési minták; (v) integrált áramkörök topográfiája; (vi) földrajzi árujelzők; (vii) a nyilvánosságra nem hozott adatok védelme; és (b) növényfajta-oltalmi jogok. 3 Az egyértelműség kedvéért, a bírósági vagy közigazgatási eljárás során hozott végzés vagy ítélet önmagában véve nem minősül beruházásnak. 4 A „természetes személy” kifejezés magában foglalja mindazokat a természetes személyeket, akik állandó tartózkodási helye Lettország és nem állampolgárai Lettországnak vagy bármely más országnak, de akik a lettországi törvények és előírások alapján jogosultak a nem állampolgároknak kiállított útlevél (külföldiek útlevele) megszerzésére. 5 A „központi ügyvezetés” azt a központot jelöli, ahol a végső döntéshozatalra sor kerül. 6 Az uniós Fél az Európai Unió működéséről szóló szerződés 54. cikkében meghatározott, az Unió egy tagállama gazdaságával fenntartott „tényleges és folyamatos kapcsolat” fogalmát egyenértékűnek tartja a „jelentős üzleti tevékenység” fogalmával. Ennek megfelelően, a szingapúri jogszabályok szerint létrehozott olyan jogi személyre, amelynek csak a létesítő okirat szerinti székhelye vagy a központi ügyvezetése van Szingapúr területén, az uniós Fél csak akkor terjeszti ki az e megállapodás alapján biztosított előnyöket, ha az adott jogi személy tényleges és folyamatos gazdasági kapcsolatban van Szingapúr gazdaságával. 7 Az egyértelműség kedvéért, a Felek egyetértenek abban, hogy az „elbánás” vagy „intézkedés” kifejezés intézkedés elmaradását is jelentheti. 9. „hozamok”: valamennyi, egy beruházás vagy újraberuházás eredményeként létrejött, vagy abból származó összeg, beleértve a  nyereségeket, osztalékokat, tőkenyereséget, jogdíjakat, kamatokat, a  szellemitulajdonjogokból származó kifizetéseket, a természetben történő kifizetéseket és minden egyéb jogszerű bevételt; 10. „szabadon átváltható valuta”: a  nemzetközi devizapiacokon széles körben forgalmazott és a  nemzetközi ügyletekben széles körben használt valuta; 11. „letelepedés”: (a) egy jogi személy alapítása, megszerzése vagy fenntartása; vagy (b) egy fiók vagy képviseleti iroda létrehozása vagy fenntartása, a tartós gazdasági kapcsolatok létrehozása vagy fenntartása céljából, az  egyik Fél területén gazdasági tevékenység végzése céljából; 12. „gazdasági tevékenység”: magában foglal bármilyen olyan gazdasági jellegű tevékenységet, kivéve az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységeket, azaz a nem üzleti alapon, illetve a nem egy vagy több gazdasági szereplővel versenyezve végzett tevékenységeket; 13. „uniós Fél”: az  Unió vagy tagállamai, illetve az  Unió és tagállamai az  Európai Unióról szóló szerződésből és az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő saját hatáskörükben. MÁSODIK FEJEZET BERUHÁZÁSVÉDELEM 2.1. CIKK Hatály 1. Ez a  fejezet alkalmazandó az  érintett beruházókra és az  alkalmazandó joggal összhangban eszközölt érintett beruházásokra, függetlenül attól, hogy az  ilyen beruházásokra e megállapodás hatálybalépését megelőzően, vagy azt követően került-e sor8. 2. E megállapodás egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, a 2.3. cikk (Nemzeti elbánás) nem vonatkozik a valamelyik Fél által nyújtott támogatásokra vagy vissza nem térítendő támogatásokra, ideértve az  államilag támogatott hiteleket, garanciákat és biztosítást. 3. A 2.3. cikk (Nemzeti elbánás) nem alkalmazandó: (a) a kormányszervek által, kormányzati célokra vásárolt áruk és szolgáltatások közbeszerzésre, amennyiben nincs szó ezek kereskedelmi viszonteladásáról, illetve kereskedelmi értékesítésre szánt áruk vagy szolgáltatások nyújtásáról; vagy (b) az audiovizuális szolgáltatásokra; (c) az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységekre a  Felek vonatkozó területein. E  megállapodás alkalmazásában az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenység alatt bármely tevékenység értendő, kivéve azt a  tevékenységet, amelyet kereskedelmi alapon vagy egy vagy több szolgáltatóval versenyezve végeznek. 2.2. CIKK Beruházás és szabályozási intézkedések 1. A Felek újólag megerősítik azon jogukat, hogy a  területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan legitim szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint például a  közegészségügy, a  szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a környezet vagy a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem, valamint a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme. 2. Az egyértelműség kedvéért csupán az a tény, hogy a Fél szabályozási intézkedéseket hoz – ideértve azt is, hogy úgy módosítja saját jogszabályait, hogy az negatívan befolyásol egy beruházást vagy kihat egy beruházó várakozásaira, többek közt várható nyereségeire, nem minősül az e fejezet szerinti valamely kötelezettség megsértésének. 3. Az egyértelműség kedvéért, a Fél arra vonatkozó döntése, hogy nem nyújt, nem hosszabbít meg vagy nem tart fenn egy támogatást vagy vissza nem térítendő támogatást, nem minősül e fejezet rendelkezései megsértésének, ha: (a) a nemzeti jog szerint vagy egy szerződés alapján nem kerül sor semmilyen külön kötelezettségvállalásra, amely egy támogatás vagy vissza nem térítendő támogatás megítélésére, meghosszabbítására vagy fenntartására vonatkozik; vagy 8 Az egyértelműség kedvéért, ez a fejezet nem alkalmazandó arra az elbánásra, amelyet valamelyik Fél az érintett beruházókkal vagy az érintett beruházásokkal szemben e megállapodás hatálybalépését megelőzően alkalmaz. (b) a határozat meghozatalára a  támogatás vagy vissza nem térítendő támogatás biztosításához, meghosszabbításához vagy fenntartásához kapcsolódó feltételekkel összhangban kerül sor, amennyiben vannak ilyenek. 4. Az egyértelműség kedvéért e fejezet egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy kizárja bármelyik Fél számára, hogy a támogatás9 nyújtását megszüntesse vagy a támogatást visszafizettesse, ha az  ilyen intézkedést az  illetékes bíróság, közigazgatási bíróság vagy más illetékes hatóság10 rendelte el, továbbá nem értelmezhető úgy, hogy az érintett Fél kártalanítani köteles ezért a beruházót. 2.3. CIKK Nemzeti elbánás 1. Az egyes Felek területükön a másik Fél érintett beruházóit és azok érintett beruházásait olyan elbánásban részesítik, amelyek nem kevésbé kedvezőek, mint az  az elbánás, amelyet saját beruházóik és azok beruházásai számára hasonló helyzetben beruházásaik üzemeltetése, kezelése, ellenőrzése, fenntartása, használata, haszonélvezete és értékesítése vagy az azokról való egyéb rendelkezés vonatkozásában biztosítanának. 2. Az (1) bekezdéstől eltérve az egyes Felek elfogadhatnak vagy fenntarthatnak valamely létesítmény üzemeltetésére, kezelésére, irányítására, fenntartására, használatára, haszonélvezetére és értékesítésére vagy az  azokról való egyéb rendelkezésre vonatkozó intézkedéseket, amelyek nem állnak ellentétben az  EUSFTA 8. fejezetének (Szolgáltatáskereskedelem, letelepedés és elektronikus kereskedelem) 8-A. vagy 8-B. mellékletében szereplő egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében felsorolt kötelezettségvállalásaikkal11, feltéve, hogy az ilyen intézkedések: (a) olyan intézkedések, amelyek legkésőbb e megállapodás hatálybalépését megelőzően kerültek elfogadásra; (b) olyan, az  a)  pont szerinti intézkedések, amelyeket e  megállapodás hatálybalépését követően folytatnak, helyettesítenek vagy módosítanak, feltéve, hogy az  intézkedések folytatásuk, helyettesítésük vagy módosításukat követően ugyanannyira összeegyeztethetők az  (1)  bekezdéssel, mint folyatatásukat, helyettesítésüket vagy módosításukat megelőzően; vagy (c) olyan intézkedések, amelyek nem tartoznak az  a) vagy b)  pont alá, feltéve, hogy nem olyan, érintett beruházásokra alkalmazzák azokat, amelyeket a  Fél területén az  ilyen intézkedések hatálybalépését megelőzően eszközöltek, vagy pedig nem olyan módon alkalmazzák azokat, amelyek az  érintett beruházásokban veszteséget vagy kárt okoznak12. 3. Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve valamelyik Fél bevezethet vagy végrehajthat olyan intézkedéseket, amelyek által a  másik Fél érintett beruházói vagy beruházásai azonos helyzetben kevésbé kedvezőbb elbánást tapasztalnak, mint a  saját beruházók és beruházások, feltéve, hogy ezeket az  intézkedéseket nem olyan módon alkalmazzák, hogy az  az egyik Fél területén a  másik Fél érintett beruházóival és beruházásaival szemben önkényes és jogtalan megkülönböztetéshez vagy az  érintett beruházásokra vonatkozó rejtett korlátozáshoz vezet, amennyiben ezek az intézkedések: (a) a közbiztonság vagy a közerkölcs védelméhez, illetve a közrend fenntartásához szükségesek13; (b) az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelme; (c) a kimerülő természeti erőforrások megőrzéséhez kapcsolódnak, amennyiben az ilyen intézkedéseket a hazai beruházók vagy beruházások korlátozásával összefüggésben léptetik hatályba; (d) a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme; 9 Az uniós Fél esetében a „támogatás” fogalma magában foglalja az uniós jog által meghatározott „állami támogatást” is. 10 Az uniós Fél esetében az állami támogatásra vonatkozó uniós jog alkalmazásakor a 2.2. cikk (4) bekezdésében említett tevékenységek elrendelésére jogosult illetékes hatóságok az Európai Bizottság, illetve valamely bíróság vagy valamely tagállami törvényszék. 11 Az intézkedések tekintetében a Felek rögzítik, hogy „amelyek nem állnak ellentétben az EUSFTA 8. fejezetének (Szolgáltatáskereskedelem, letelepedés és elektronikus kereskedelem) 8-A. vagy 8-B. mellékletében szereplő egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében felsorolt kötelezettségvállalásaikkal”, magukban foglalják az összes, bármely ágazatot érintő, nem felsorolt intézkedést, valamint az összes olyan intézkedést, amelyek nem állnak ellentétben a mindenkori jegyzékben valamely ágazat tekintetében meghatározott feltételekkel, korlátozásokkal vagy kikötésekkel, tekintet nélkül arra, hogy ezek az intézkedések érintik-e a „letelepedést” az EUSFTA 8.8. cikkének (Fogalommeghatározások) d) pontjában meghatározottak szerint. 12 A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában egyetértés mutatkozik azt illetően, hogy annak a kérdésnek az eldöntése során, hogy az intézkedés hatálybalépését megelőzően eszközölt, érintett beruházások az intézkedés által veszteséget vagy kárt szenvedtek-e, tekintetbe kell venni az olyan tényezőket is, mint például azt, hogy valamelyik Fél egy intézkedés végrehajtásának tekintetében megfelelő átmeneti időről gondoskodott, vagy hogy valamelyik Fél egyéb módon kísérletet tett arra, hogy kezelje az intézkedésnek az intézkedés hatálybalépését megelőzően eszközölt beruházásokra gyakorolt hatását. 13 A közrendre hivatkozó kivétel csak akkor alkalmazható, ha a társadalom valamely alapvető érdeke valódi és kellően súlyos fenyegetettség alatt áll. (e) azon törvények vagy rendeletek betartásának biztosításhoz szükségesek, amelyek nem ellentétesek e fejezet rendelkezéseivel, ideértve a következőkre vonatkozókat is: (i) félrevezető vagy csalárd gyakorlatok megakadályozása vagy egy szerződés nem teljesítéséből adódó hatás kezelése; (ii) az egyének személyiségi jogainak védelme a  személyes adatok kezelése és terjesztése során, és az egyéni nyilvántartások és számlák titkosságának védelme; (iii) biztonság; vagy (f ) azt a célt szolgálják, hogy a másik Fél beruházói vagy beruházásai tekintetében biztosítsák a közvetlen adók hatékony vagy méltányos14 kivetését vagy beszedését. 2.4. CIKK Előírt elbánás 1. Az egyes Felek a  saját területükön a  másik Fél érintett beruházásai számára tisztességes és méltányos elbánást15, valamint teljes körű védelmet és biztonságot biztosítanak a (2)–(6) bekezdéssel összhangban. 2. A tisztességes és méltányos elbánás (1)  bekezdés szerinti biztosítására vonatkozó kötelezettség Fél általi megszegésének minősül, amennyiben egy intézkedés vagy intézkedéssorozat a következőket valósítja meg: (a) az igazságszolgáltatás megtagadása16 büntető, polgári vagy közigazgatási eljárás során; (b) a jogszerű eljárás súlyos megsértése; (c) nyilvánvalóan önkényes viselkedés; (d) zaklatás, kényszerítés, hatáskörrel való visszaélés vagy hasonló rosszhiszemű viselkedés. 3. Annak eldöntésekor, hogy megsértették-e a (2) bekezdés szerinti tisztességes és méltányos elbánási kötelezettséget, a  Bíróság figyelembe veheti, hogy tett-e valamelyik Fél olyan konkrét vagy félreérthetetlen ajánlatot17 egy beruházónak egy érintett beruházás beindítása érdekében, amely jogos várakozásokat keletkeztetett, és amelyekre az érintett beruházó támaszkodott, de amelyet a Fél ezt követően meghiúsított18. 4. A Felek – valamelyik Fél kérelmére vagy a  bizottság ajánlására – a  4.3.  cikkben (Módosítások) meghatározott módosításokra vonatkozó eljárás szerint felülvizsgálják a  tisztességes és méltányos elbánás biztosítására irányuló kötelezettség tartalmát, különösen azt, hogy a  (2)  bekezdésben felsoroltaktól eltérő elbánás is jelentheti-e a tisztességes és méltányos elbánás megsértését. 5. Az egyértelműség érdekében, a „teljes körű védelem és biztonság” csak a Félnek az érintett beruházók és az érintett beruházások fizikai biztonságával kapcsolatos kötelezettségére vonatkozik. 14 Azon intézkedések körébe, amelyek célja a közvetlen adók hatékony vagy méltányos kivetésének vagy beszedésének biztosítása, az adott Fél által saját adózási rendszere keretében hozott intézkedések tartoznak, amelyek: (a) a nem belföldi illetőségű beruházókra vagy beruházásokra alkalmazandók, elismerve azt, hogy a nem belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettségét a Fél területén szerzett vagy található adóköteles tételek tekintetében határozzák meg; (b) a nem belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az adók kivetését vagy beszedését a Fél területén; (c) a nem belföldi illetőségű vagy belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy megakadályozzák az adóelkerülést vagy adócsalást, ideértve a megfelelési intézkedéseket is; (d) az egyik Fél területén található vagy területéről származó beruházásokra alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen fogyasztókat terhelő adó kivetését vagy beszedését, amelyet a Fél területén lévő forrásokból vezetnek le; (e) különbséget tesznek azon beruházók vagy beruházások között, akikre globális adózás szerinti tételek alapján vetnek ki adót, valamint más beruházók és beruházások között, elismerve az adóalap természetében megmutatkozó eltéréseket; vagy (f ) belföldi illetőségű személyeknél vagy fióktelepeken, illetve kapcsolt viszonyban álló személyek vagy ugyanazon személy fióktelepei között jövedelmet, profitot, nyereséget, veszteséget, csökkentést vagy jóváírást határoznak meg, allokálnak vagy osztanak fel, hogy védjék valamelyik Fél adóalapját. Az f ) pontban és az ebben a lábjegyzetben említett adózási feltételeket és fogalmakat az intézkedést hozó Fél belső törvényei szerinti adózási meghatározások vagy fogalmak, illetve ezekkel egyenértékű vagy hasonló meghatározások és fogalmak alapján kell meghatározni. 15 E cikk alkalmazásában az elbánás magában foglalja az azon érintett beruházókkal szemben alkalmazott elbánást is, amelyek az érintett beruházókat közvetlenül vagy közvetve azok érintett beruházásainak üzemeltetése, kezelése, irányítása, fenntartása, használata, haszonélvezete és értékesítése vagy az azokról való egyéb rendelkezés során akadályozzák. 16 Az egyértelműség érdekében az a tény, hogy az érintett beruházó keresetét visszautasították vagy elutasították, illetőleg sikertelen volt, nem jelenti önmagában véve az igazságszolgáltatás megtagadását. 17 Az egyértelműség érdekében, azok a nyilatkozatok, amelyek a beruházót a beruházás megtételére ösztönzik, magukban foglalják azokat a nyilatkozatokat is, amelyek a beruházót arról hivatottak meggyőzni, hogy folytassa beruházásait, álljon el a felszámolástól, illetőleg további beruházásokat tegyen. 18 Az egyértelműség érdekében az e bekezdésben említett jogos várakozások meghiúsulása önmagában nem vezet a (2) bekezdés megsértéséhez, és a jogos várakozások ilyen jellegű meghiúsulása ugyanazon eseményekből vagy körülményekből következik, mint amelyek a (2) bekezdés megsértését eredményezik. 6. Ha a  Fél saját maga, vagy valamely, a  1.2.  cikk (Fogalommeghatározások) (8)  bekezdésében említett jogalany által a  másik Fél érintett beruházója részére az  érintett beruházó valamely beruházása vagy egy ilyen beruházás tekintetében egyedi és kifejezett beleegyezését adja írásos szerződéses kötelezettségvállalás19 formájában, úgy ez  a  Fél az  ilyen beleegyezés betartását nem hiúsíthatja meg, vagy nem gyengítheti meg az  államhatalom gyakorlása által20, méghozzá sem: (a) szándékosan; vagy (b) olyan módon, amely jelentősen megváltoztatja az  írásos szerződéses kötelezettségvállalásban foglalt jogok és kötelezettségek egyensúlyát, kivéve, ha a  Fél észszerű kártérítést biztosít annak érdekében, hogy az  érintett beruházót vagy az  érintett beruházást olyan helyzetbe hozza, mint amilyenben lett volna, ha a beleegyezés meghiúsul vagy veszélybe kerül. 7. Sem e  megállapodás megsértése valamely egyéb rendelkezésének megsértése vagy egy ettől különböző nemzetközi megállapodás nem jelenti e cikk megsértését. 2.5. CIKK Veszteségek miatti kártalanítás 1. A Fél érintett beruházói számára, amelyek beruházásai a másik Fél területén lezajló háború vagy egyéb fegyveres konfliktus, egy forradalom, egy szükségállapot, egy zavargás, egy felkelés vagy egy lázadás miatt veszteségeket szenvednek, a  másik Fél a  jóvátétel, kárpótlás, kártalanítás vagy egyéb kárrendezés tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosít, mint amelyet saját beruházói vagy bármely harmadik ország beruházója számára biztosítana, attól függően, hogy az említettek közül melyik kedvezőbb az adott érintett beruházó számára. 2. Az (1)  bekezdés sérelme nélkül, ha az  egyik Fél érintett beruházói az  (1)  bekezdésben említett helyzetek bármelyikében veszteségeket szenvednek a másik Fél területén a következőkből eredően: (a) érintett beruházásainak vagy annak részeinek lefoglalása a másik Fél fegyveres erői vagy hatóságai által; vagy (b) érintett beruházásainak vagy annak részeinek megsemmisítése a  másik Fél fegyveres erői vagy hatóságai által, amit az adott helyzet nem tett szükségessé; úgy az egyik Fél érintett beruházói a másik Fél általi jóvátételben vagy kárpótlásban részesülnek. 2.6. CIKK Kisajátítás21 1. Az egyik Fél a másik Fél érintett beruházóinak érintett beruházásait – sem közvetlen, sem közvetett módon – nem államosíthatja, nem sajátíthatja ki vagy vetheti alá egyéb, az  államosítás vagy a  kisajátítás hatásával egyenértékű hatással járó intézkedésnek (a továbbiakban: kisajátítás), kivéve a következők esetén: (a) közérdekű cél; (b) egy jogszerű eljárással összhangban; (c) megkülönböztetésmentesség alapján; és (d) a (2) bekezdésnek megfelelő, azonnali, megfelelő és hatékony kártalanítás fizetése ellenében. 2. A kártalanítás összege az  érintett beruházás közvetlenül a  kisajátítás vagy a  tervezett kisajátítás nyilvánosságra kerülését megelőző tisztességes piaci értékének, valamint az  üzletileg észszerű, megfelelő kamatláb szerint számított kamatoknak felel meg, a  kisajátítás és a  fizetés közötti időtartam figyelembevételével. Az  ilyen kártalanításnak – összhangban a 2.7. cikkel (Átutalás) – eredményesen realizálhatónak és szabadon átruházhatónak kell lennie, és azt haladéktalanul végre kell hajtani. A tisztességes piaci érték méltányos megállapításához alkalmazott értékmegállapítási szempontok között kell szerepelnie a  vállalkozás folytatásának feltételezésével számított értéknek, az  eszközértéknek – ideértve a  tárgyi eszközök bejelentett adóértékét is, és adott esetben egyéb szempontoknak is. 19 E bekezdés alkalmazásában az „írásos szerződéses kötelezettségvállalás” olyan írásos megállapodást jelent, amely a Fél saját maga vagy egy, az 1.2. cikk (Fogalommeghatározások) (8) bekezdésében említett bármely jogalany és egy érintett beruházó vagy egy érintett beruházás között jött létre (egyazon vagy több okirat formájában), és amely mindkét Fél számára kötelező erejű jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. 20 E cikk alkalmazásában a Fél akkor hiúsítja meg vagy veszélyezteti egy beleegyezés betartását a kormányhatalom gyakorlása által, ha az említett beleegyezés betartását olyan intézkedések bevezetése, fenntartása vagy nem teljesítése által hiúsítja meg vagy veszélyezteti, amelyek belső joga szerint kötelezőnek vagy végrehajthatónak minősülnek. 21 Az egyértelműség érdekében, ez a cikk az 1–3. melléklettel összhangban értelmezendő. 3. Ez a  cikk nem alkalmazandó az  olyan kényszerengedélyekre, amelyek kibocsátására a  szellemitulajdon-joggal kapcsolatban került sor, amennyiben az ilyen kibocsátás a TRIPS-megállapodással összhangban áll. 4. Az érintett beruházó kérésére az  intézkedést meghozó Fél igazságügyi hatósága vagy más független hatósága valamennyi kisajátítási, illetve értékelési intézkedést felülvizsgálja. 2.7. CIKK Átutalás 1. A Fél lehetővé teszi az  érintett beruházáshoz kapcsolódó valamennyi átutalást, amelyet szabadon átváltható pénznemben, korlátozás vagy késedelem nélkül kell végrehajtani. Az ilyen átutalások közé tartoznak: (a) a tőkehozzájárulások, mint a  tőkeösszeg és az  érintett beruházás fenntartására, fejlesztésére és bővítésére szolgáló további források; (b) az érintett beruházás vagy az  érintett beruházás bármely részének és az  érintett beruházás részleges vagy teljes felszámolásából származó nyereségek, osztalékok, tőkenyereségek és egyéb hozamok, bevételek; (c) a kamatok, a  jogdíjkifizetések, az  igazgatási szolgáltatási díjak, a  műszaki segítségnyújtás díjai és az  egyéb díjak; (d) az érintett beruházó vagy annak érintett beruházása által kötött szerződés, ideértve a  hitelmegállapodás szerint eszközölt kifizetéseket is; (e) az érintett beruházással kapcsolatosan külföldről felvett azon személyzet illetménye és egyéb javadalmazása, akik az érintett beruházással kapcsolatban végzik munkájukat; (f ) a 2.6. cikk (Kisajátítás) és a 2.5. cikk (Veszteségek miatti kártalanítás) szerinti kifizetések; valamint (g) a 3.18. cikkből (Ítélet) eredő kifizetések. 2. E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza azt, hogy valamelyik Fél méltányos és megkülönböztetésmentes módon alkalmazza a következőkhöz kapcsolódó saját jogszabályait: (a) csőd, fizetésképtelenség vagy a hitelezők jogainak védelme; (b) értékpapírok, határidős, opciós vagy származtatott termékek kibocsátása, az  azokkal való kereskedelem és tevékenységek; (c) pénzügyi jelentés készítése vagy az utalásokra vonatkozó bizonylatok megőrzése, ha ez a bűnüldöző szervek vagy a pénzügyi szabályozó hatóságok részére történő segítségnyújtás érdekében szükséges; (d) bűncselekmények; (e) a bírósági vagy közigazgatási eljárásokban hozott végzések vagy ítéletek betartásának biztosítása. (f ) szociális biztonság, állami nyugdíjbiztosítás vagy kötelező megtakarítási rendszerek; vagy (g) adózás. 3. Ha a  tőkemozgások – kivételes körülmények között – súlyos nehézségeket okoznak vagy súlyos nehézségek okozásával fenyegetik a Fél gazdaság- és monetáris politikáját vagy árfolyam-politikáját, az érintett Fél átmenetileg az  átutalásokat érintő védintézkedéseket hozhat. Az  említett intézkedések feltétlenül szükségesek, időtartamuk semmilyen esetben sem haladja meg a hat hónapot22, és nem jár önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetéssel a hasonló helyzetben lévő Fél és nem-Fél között. A védintézkedéseket elfogadó Fél haladéktalanul tájékoztatja a  másik Felet, és a  lehető legkorábban bemutatja az intézkedések megszüntetésére vonatkozó ütemezést. 4. Ha valamelyik Félnek súlyos nehézségei vannak a folyó fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatban, illetve ennek veszélye fenyeget, korlátozó intézkedéseket fogadhat el és tarthat fenn a beruházásokkal összefüggő átutalásokkal kapcsolatban. 5. A Felek törekednek arra, hogy elkerüljék az  (4)  bekezdésben említett korlátozó intézkedések alkalmazását. A  (4)  bekezdés szerint elfogadott vagy fenntartott korlátozó intézkedéseknek megkülönböztetésmentesnek, korlátozott időtartamúnak kell lenniük, továbbá nem haladhatják meg azt a  mértéket, amely a  folyó a  fizetési mérleg helyzetének és a  külső finanszírozás helyzetének helyreállításához szükségesek. A  korlátozó intézkedések összhangban vannak a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó, 1994. április 15-i Marrákesi Egyezményben (a továbbiakban: WTO-egyezmény) megállapított feltételekkel, és adott esetben összeegyeztethetők a Nemzetközi Valutaalap alapokmányával. 22 A védintézkedések alkalmazása a rendkívüli körülmények folyamatos fennállása esetén meghosszabbítható azok formális újrabevezetésével, a javasolt formális újrabevezetéssel kapcsolatban a Felek között tartott előzetes konzultációt követően. 6. Az a Fél, amelyik a (4) bekezdés szerint korlátozó intézkedéseket tart fenn vagy fogad el, vagy az ilyen intézkeseket módosítja, haladéktalanul értesíti azokról a másik Felet. 7. Korlátozások (4)  bekezdés szerinti elfogadása vagy fenntartása esetén haladéktalanul konzultációt kell tartani a bizottságban. Az ilyen konzultáció értékeli az érintett Fél fizetési mérlegének helyzetét és a (4) bekezdés alapján elfogadott vagy fenntartott korlátozó intézkedéseket, figyelembe véve többek között az olyan tényezőket, mint: (a) a folyó fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos nehézségek természete és mértéke; (b) a külső gazdasági és kereskedelmi környezet; vagy (c) a rendelkezésre álló alternatív korrekciós intézkedések. A konzultáció során megvizsgálják, hogy a  korlátozó intézkedések megfelelnek-e a  (4) és az  (5)  bekezdésnek. Az árfolyamra, monetáris tartalékokra és a fizetési mérlegre vonatkozóan a Nemzetközi Valutaalap (a továbbiakban: IMF) által rendelkezésre bocsátott valamennyi statisztikai és egyéb ténymegállapítást el kell fogadni, és a  következtetések alapjául az  IMF által az  érintett Fél folyó fizetési mérlegéről és külső finanszírozási helyzetéről készített felméréseket kell felhasználni. 2.8. CIKK Engedményezés Ha a  Fél, vagy a  Fél nevében eljáró ügynökség bármely beruházója részére kifizetést teljesít garancia, biztosítási szerződés vagy a  kártalanítás egyéb formájának keretében, amelyet egy beruházásra tekintettel kötött vagy nyújtott, a  másik Fél – az  ilyen beruházás tekintetében – elismeri bármely jog vagy jogcím vagy a  követelés engedményezését vagy átruházását. A  Fél, illetve az  ügynökség a  beruházó eredeti jogának vagy követelésének a  mértékéig jogosult az  engedményezett, illetve átruházott jog vagy követelés gyakorolására. Az  ilyen engeményezett jogok gyakorolására a  Fél vagy az  ügynökség vagy a  beruházó jogosult, amennyiben a  Fél vagy az ügynökség erre felhatalmazást ad. HARMADIK FEJEZET A JOGVITÁK RENDEZÉSE A. SZAKASZ A BERUHÁZÓK ÉS A FELEK KÖZÖTTI JOGVITÁK RENDEZÉSE 3.1. CIKK Hatály és fogalommeghatározások 1. Ez a  szakasz alkalmazandó a  felperes egyik fél és a  másik fél közötti jogvitákra, amelyet a  Második fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseit állítólag megsértő bánásmód23 miatt kezdeményeztek, amennyiben feltehetően veszteséget vagy kárt okozott a felperes vagy annak helyben alapított vállalkozása számára. 2. Eltérő rendelkezés hiányában e szakasz alkalmazásában: (a) „jogvitát folytató felek”: a felperes és az alperes; (b) „felperes”: az  egyik Fél beruházója, aki az  e  szakasz szerinti keresetet benyújtja, vagy már benyújtotta, és amely vagy: (i) a saját nevében jár el; vagy (ii) a c)  pont szerinti helyben létesített vállalkozás nevében jár el, amelynek tulajdonosa vagy amely ellenőrzése alatt áll24; (c) „helyben alapított vállalkozás”: olyan jogi személy, amely az  egyik Fél beruházója tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll25, amelyet a másik Fél területén hoztak létre; 23 A Felek egyetértenek abban, hogy a „bánásmód” kifejezés intézkedés elmaradását is jelentheti. 24 A félreértések elkerülése végett a (2) bekezdés b) pontja magában foglalja a Felek arra vonatkozó megállapodását, hogy a helyben alapított vállalkozást az 1965. március 18-i, az államok és más államok állampolgárai között keletkező beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény 25. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a másik szerződő állam állampolgárának tekintik. 25 A jogi személy: (a) a másik Fél természetes vagy jogi személyeinek tulajdonában áll, amennyiben alaptőkéjének több mint 50 %-a a másik Fél természetes vagy jogi személyeinek tulajdonában áll; (b) a másik Fél természetes vagy jogi személyeinek irányítása alatt áll, ha ezek a természetes vagy jogi személyek jogosultak az igazgatók többségét kinevezni vagy más módon jogilag irányítani tevékenységét. (d) „jogvitát nem folytató fél”: vagy Szingapúr, amennyiben az alperes az Unió vagy az Unió valamely tagállama; vagy az Unió, amennyiben Szingapúr az alperes; (e) „alperes”: vagy Szingapúr, vagy az  uniós Fél esetében vagy az  Unió vagy az  Unió tagállama, a  3.5.  cikknek (Szándéknyilatkozat) megfelelő értesítés szerint; és (f ) „harmadik fél általi finanszírozás”: bármilyen olyan természetes vagy jogi személy által nyújtott finanszírozás, aki vagy amely nem jogvitát folytató fél, amennyiben az ilyen személy megállapodást köt valamelyik jogvitát folytató féllel annak érdekében, hogy részben vagy egészben finanszírozza az eljárást olyan részesedés vagy egyéb, az  eljárásokból származó bevételek vagy lehetséges bevételek ellenében, amelyre vonatkozóan a  jogvitát kezdeményező fél jogosult lehet, vagy amennyiben az  ilyen személy finanszírozást biztosít adomány vagy vissza nem fizetendő támogatás formájában. 3.2. CIKK Békés rendezés Amennyire lehetséges, törekedni kell a  jogviták lehetőség szerint tárgyalások útján történő, békés rendezésére, még a  3.3.  cikk (Konzultációk) szerinti konzultációk iránti kérelem benyújtását megelőzően. A  békés rendezésről bármikor, így az e szakasz szerinti, a jogviták rendezésére irányuló eljárás kezdetét követően is meg lehet állapodni. 3.3. CIKK Konzultációk 1. Ha valamely jogvitát nem lehet megoldani a 3.2. cikkben (Békés rendezés) meghatározott módon, a Második fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezésének megsértését állító Fél felperese konzultációk iránti kérelmet nyújthat be a másik Félhez. 2. A konzultációk iránti kérelem a következő információkat tartalmazza: (a) a felperes neve és címe, továbbá amennyiben az ilyen kérelem benyújtására egy helyben alapított vállalkozás nevében kerül sor, a helyben alapított vállalkozás neve, címe és a cégbejegyzés helye; (b) a Második fejezet (Beruházásvédelem) azon rendelkezései, amelyeket állítólagosan megsértettek; (c) a jogvita jogi és ténybeli alapja, ideértve bánásmódot is, amelyek a  Második fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseinek állítólagos megsértését jelentik; és (d) a veszteség vagy kár azon becsült mértéke, amelyet a  korrekciós intézkedések és a  felperes vagy az  általa helyben alapított vállalkozás számára a rendelkezések említett megsértése állítólagosan okozott. 3. A konzultációk iránti kérelem benyújtására vonatkozó határidők: (a) azon időpontot követő 30 hónap, amikor a  felperes, vagy adott esetben a  helyben alapított vállalkozás először tudomást szerzett vagy először kellett volna tudomást szereznie a  Második fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseinek állítólagos megsértését jelentő bánásmódról; vagy (b) abban az  esetben, ha olyankor vették igénybe a  nemzeti jogorvoslati lehetőségeket, amikor az  a)  pontban említett időszak már letelt, a  helyi jogorvoslati lehetőségek igénybevételének a  felperes, vagy adott esetben a  helyben alapított vállalkozás általi megszüntetését követő egy év, valamint minden esetben legkésőbb 10 évvel azt követően, hogy a felperes, vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás először tudomást szerzett vagy először kellett volna tudomást szereznie a  Második fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseinek állítólagos megsértését jelentő bánásmódról. 4. Ha a felperes nem nyújtott be a 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) szerinti, bírósági eljárás iránti keresetet a konzultációk iránti kérelem benyújtásától számított 18 hónapon belül, úgy kell tekinteni, hogy a felperes visszavonta a  konzultációk iránti kérelmét és a  bírósági eljárásra irányuló esetleges szándéknyilatkozatát, továbbá úgy kell tekinteni, hogy lemondott egy ilyen kereset benyújtására vonatkozó jogairól. A konzultációkban részt vevő felek megállapodhatnak az említett időszak meghosszabbításáról. 5. A kereset nem nyilvánítható elfogadhatatlanná a  (3) és (4)  bekezdésben említett határidők túllépése alapján, ha a  felperes bizonyítani tudja, hogy – az  esettől függően – a  konzultációk iránti kérelem vagy a  bírósági eljárás iránti kereset meghiúsulását a  felperesnek a  másik Fél szándékos intézkedéseiből eredő intézkedésképtelensége okozta, feltéve, hogy a  felperes az  erre utaló bizonyítékokat intézkedési képességének visszanyerését követően haladéktalanul benyújtja. 6. Ha a  konzultációk iránti kérelem e  megállapodásnak az  Unió vagy az  Unió bármely tagállama általi állítólagos megsértésére vonatkozik, a kérelmet az Unióhoz kell eljuttatni. 7. A jogvitát folytató felek adott esetben videokonferencia útján vagy egyéb módon is folytathatnak egyeztetést, például abban az esetben, ha a felperes kis- vagy középvállalkozás. 3.4. CIKK A közvetítés és alternatív vitarendezés 1. A jogvitát folytató felek bármikor, így a  szándéknyilatkozat kézhezvételét megelőzően is megállapodhatnak arról, hogy közvetítést vesznek igénybe. 2. A közvetítés igénybevétele önkéntes, és nem érinti a jogvitát folytató fél jogi helyzetét. 3. A közvetítés a  6.  mellékletben (A beruházók és a  Felek közötti közvetítési mechanizmus) meghatározott szabályok vagy egyéb, a  jogvitát folytató felek által megállapítható szabályok alapján történhet. A 6. mellékletben (A  beruházók és a  Felek közötti közvetítési mechanizmus) említett valamennyi határidő módosítható a  jogvitát folytató felek kölcsönös egyetértésével. 4. A közvetítő kijelölése a  jogvitát folytató felek megállapodása alapján vagy a  6.  melléklet (A beruházók és a  Felek közötti közvetítési mechanizmus) 3. cikkével (A közvetítő kijelölése) összhangban történik. A közvetítők megfelelnek a 7. mellékletnek (A Bíróság, a Fellebbviteli Bíróság tagjai és a közvetítők magatartási kódexe). 5. A jogvitát folytató felek törekednek arra, hogy a  közvetítő kinevezését követő 60 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. 6. Ha a  jogvitát folytató felek megállapodnak a  közvetítés igénybevételéről, a  3.3.  cikk (Konzultációk) (3) és (4)  bekezdése nem alkalmazandó a  közvetítés igénybevételéről való megállapodás napja, valamint 30 nappal az azt követő nap között, hogy a jogvitát folytató felek valamelyike a közvetítés megszüntetése mellett dönt és ezt levélben közli a közvetítővel és a jogvitát folytató másik féllel. 7. Az e cikkben foglaltak nem akadályozzák meg a jogvitát folytató feleket abban, hogy igénybe vegyék az alternatív vitarendezés egyéb formáit. 3.5. CIKK Szándéknyilatkozat 1. Ha a jogvitát nem sikerül rendezni a konzultációk iránti kérelem benyújtását követő három hónapon belül, a felperes szándéknyilatkozatot nyújthat be, amelyben írásban rögzíti a jogvita rendezése iránti szándékát, amely a következő információkat tartalmazza: (a) a felperes neve és címe, továbbá amennyiben a  kérelem benyújtására egy helyben alapított vállalkozás nevében kerül sor, a helyben alapított vállalkozás neve, címe és a cégbejegyzés helye; (b) a Második fejezet (Beruházásvédelem) állítólagosan megsértett rendelkezései; (c) a jogvita jogi és ténybeli alapja, ideértve a Második fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseinek állítólagos megsértését jelentő bánásmódot; és (d) a korrekciós intézkedések és a felperes vagy az általa helyben alapított vállalkozás számára a rendelkezések említett megsértése által állítólagosan okozott veszteség vagy kár becsült mértéke. A szándéknyilatkozatot az esettől függően az Uniónak vagy Szingapúrnak kell elküldeni. 2. Ha a szándéknyilatkozatot az Uniónak küldték el, az Unió a nyilatkozat kézhezvételétől számított két hónapon belül eldönti az alperesi jogállást. Az Unió haladéktalanul tájékoztatja a felperest az alperesi jogállás eldöntéséről, amely alapján a felperes benyújthatja a 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) szerinti keresetet. 3. Arra az esetre, ha nem döntötték el az alperesi jogállást a (2) bekezdés szerint, a következő alkalmazandó, ha: (a) a szándéknyilatkozat kizárólag az  Unió valamely tagállama általi elbánásra utal, az  adott tagállam jár el alperesi minőségben; (b) a szándéknyilatkozat kizárólag az  Unió valamely intézménye, szerve vagy ügynöksége általi elbánásra utal, az Unió jár el alperesi minőségben. 4. Akár az  Unió, akár valamely tagállam jár el alperesi minőségben, sem az  Unió, sem az  érintett tagállam nem minősítheti a  keresetet elfogadhatatlannak, illetőleg nem állíthatja más módon, hogy a  kereset vagy az  ítélet megalapozatlan vagy érvénytelen, arra hivatkozva, hogy a  megfelelő alperes az  Unió lenne vagy lett volna az érintett tagállam helyett, illetve fordítva. 5. Az egyértelműség érdekében e  megállapodás, illetőleg az  alkalmazandó vitarendezési szabályok nem gátolhatják az Uniót és az érintett tagállamot abban, hogy a jogvita vonatkozásában bármilyen információt kicseréljenek. 3.6. CIKK Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása 1. A felperes legkorábban a  3.5.  cikk (Szándéknyilatkozat) szerinti szándéknyilatkozat keltétől számított legkésőbb három hónapot követően nyújthatja be a  Bírósághoz a  keresetet a  következő vitarendezési szabályok egyikének keretében26: (a) az 1965. március 18-i, az  államok és más államok állampolgárai között keletkező beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény (a továbbiakban: ICSID-egyezmény), feltéve, hogy az  alperes és a  felperes állama is az ICSID-egyezmény részes fele; (b) az ICSID-egyezmény, összhangban a  Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Titkársága általi lefolytatásához szükséges kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályokkal (a továbbiakban: az  ICSID  kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályai), és feltéve, hogy vagy az  alperes, vagy a  felperes állama az ICSID-egyezmény részes fele27; (c) az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) választottbírósági szabályai; vagy (d) bármely egyéb szabály, amennyiben a jogvitát folytató felek erről megállapodnak. 2. E cikk (1)  bekezdése magában foglalja az  alperes beleegyezését a  bírósági eljárás iránti kereset e  szakasz szerinti benyújtásához. Az  (1)  bekezdés szerinti beleegyezés és a  bírósági eljárás iránti keresetnek e  szakasz szerinti benyújtását úgy kell tekinteni, hogy az megfelel: (a) a jogvitát folytató felek írásbeli hozzájárulása tekintetében az  ICSID-egyezmény II. fejezetében foglalt követelményeknek és az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályainak; és (b) a külföldi választottbírósági ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10-én New Yorkban kelt ENSZ-egyezmény (a továbbiakban: New York-i egyezmény) II.  cikkében foglalt, írásos megállapodásra vonatkozó követelményeknek. 3.7. CIKK A kereset benyújtásának feltételei 1. A kereset e szakasz alkalmazásában kizárólag akkor nyújtható be, ha: (a) a kereset benyújtásához csatolják a  felperesnek a  vitarendezési eljáráshoz adott írásos beleegyezését az  e  szakaszban meghatározott eljárások szerint, továbbá a  3.6.  cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) (1) bekezdésében említett fórumokra vonatkozó szabályok egyikének vitarendezési szabályként történő meghatározását; (b) legalább hat hónap eltelt a 3.3. cikk (Konzultációk) szerinti konzultációk iránti kérelem benyújtását követően, és legalább három hónap eltelt a 3.5. cikknek (Szándéknyilatkozat) megfelelő szándéknyilatkozat benyújtását követően; (c) a felperes által benyújtott konzultációk iránti kérelem és szándéknyilatkozat megfelel a  3.3.  cikk (Konzultációk) (2) bekezdésének, illetőleg a 3.5. cikk (Szándéknyilatkozat) (1) bekezdésének; (d) a jogvita jogi és ténybeli alapja tárgyát képezte a 3.3. cikk (Konzultációk) szerinti előzetes konzultációnak; (e) a 3.6.  cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) szerint benyújtott keresetben meghatározott valamennyi panasz a 3.5. cikk (Szándéknyilatkozat) szerinti bírósági eljárásra irányuló szándéknyilatkozatban meghatározott bánásmódra vonatkozik; és 26 Az egyértelműség érdekében: (a) az adott vitarendezési mechanizmussal kapcsolatos szabályok az ebben a szakaszban meghatározott konkrét szabályokra figyelemmel alkalmazandók, illetőleg a 4.1. cikk (Bizottság) (4) bekezdésének g) pontja szerint elfogadott határozatok útján lehet kiegészíteni őket; és (b) nem elfogadhatók azok a keresetek, amelyek esetében egy képviselő nyújt be keresetet egy meghatározatlan számú felperesből álló csoport nevében azzal a szándékkal, hogy az eljárást ezen felperesek érdekét képviselve folytassa le, illetőleg a keresettel kapcsolatos valamennyi döntést az ő nevükben hozza meg. 27 Az a) és b) pontok alkalmazásában az „állam” kifejezés magában foglalja az Uniót, amennyiben az Unió csatlakozik az ICSID-egyezményhez. (f ) a felperes: (i) visszavonja a Bírósághoz, vagy bármely egyéb nemzeti vagy nemzetközi bírósághoz, nemzeti vagy nemzetközi jog hatálya alá tartozó igazságszolgáltatási fórumhoz benyújtott, a  Második fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseit állítólagosan megsértő bánásmódra vonatkozó bármely függőben lévő keresetét; (ii) nyilatkozatot tesz, miszerint nem nyújt be ilyen keresetet a jövőben; és (iii) nyilatkozatot tesz, miszerint nem hajtja végre az  e  szakasz szerint hozott ítéletet annak jogerőre emelkedését megelőzően, és nem kéri az e szakasz alapján hozott ítélet elleni fellebbezést, annak felülvizsgálatát, felmentését, hatályon kívül helyezését, megsemmisítését,vagy módosítását vagy nem kezdeményezi bármely hasonló eljárás megindítását nemzetközi vagy hazai bíróság vagy igazságszolgáltatási fórum előtt. 2. Az (1)  bekezdés f )  pontja alkalmazásában a „felperes” kifejezés a  beruházóra, illetőleg adott esetben a  helyben alapított vállalkozásra vonatkozik. Továbbá, az  (1)  bekezdés f )  pontjának i.  alpontja alkalmazásában a „felperes” kifejezés magában foglalja az  összes olyan személyt, amely közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik a beruházóban, illetőleg adott esetben a helyben alapított vállalkozásban, vagy amely a beruházó, vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás ellenőrzése alá tartozik. 3. Az alperes kérésére a  Bíróság megállapítja saját joghatóságának hiányát, amennyiben a  felperes nem tartja tiszteletben az (1) és (2) bekezdésben említett előírásokat vagy nyilatkozattételeket. 4. Az (1)  bekezdés f )  pontja nem gátolja a  felperest abban, hogy a  3.6.  cikkben (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) említett valamely vitarendezési fórum előtti eljárásokat megelőzően, vagy az  ilyen eljárások alatt ideiglenes jogvédelmi intézkedésekért forduljon az  alperessel szemben bíróságok vagy közigazgatási bíróságok előtt. E cikk alkalmazásában az ideiglenes jogvédelmi intézkedések kizárólagosan a felperes jogainak és érdekeinek védelmét szolgálják, és nem foglalják magukban sem a  kártérítés fizetését, sem a  jogvita tárgyát illető érdemi döntést. 5. Az egyértelműség érdekében a  Bíróság megállapítja saját joghatóságának hiányát, amennyiben a  jogvita eredete ténylegesen vagy nagy valószínűség szerint egy olyan időszakra tehető, amikor a  felperes tulajdonjogot szerzett vagy megszerezte az  irányítást a  jogvita tárgyát képező beruházás fölött, és a  bíróság a  tényállás alapján úgy dönt, hogy a  beruházás tulajdonjogának, illetve az  a  feletti irányításnak a  megszerzése a  felperes részéről azzal a  céllal történt, hogy a  kereset benyújtására e  szakasz hatálya alatt kerüljön sor. Ez  a  bekezdés nem érinti azokat a joghatósággal kapcsolatos egyéb kifogásokat, amelyeket a Bíróság vizsgálhat. 3.8. CIKK Harmadik fél általi finanszírozás 1. Harmadik fél általi finanszírozás esetében az  ilyenből részesülő jogvitát folytató fél tájékoztatja a  másik jogvitát folytató felet és a Bíróságot a finanszírozó harmadik fél nevéről és címéről. 2. Az ilyen értesítést a  kereset benyújtásakor kell megtenni, vagy haladéktalanul, amint a  harmadik fél általi finanszírozásról szóló megállapodást megkötik, vagy adott esetben az adományt vagy támogatást nyújtják. 3.9. CIKK Elsőfokú Bíróság 1. Elsőfokú Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) kerül létrehozásra a 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) alapján benyújtott keresetek tárgyalására. 2. A bizottság e megállapodás hatálybalépésekor kinevezi a Bíróság hat tagját. E megállapodás alkalmazásában: (a) Az uniós Fél két tagot nevez ki; (b) Szingapúr két tagot nevez ki; és (c) Az uniós Fél és Szingapúr együttesen két tagot nevez ki, akik nem az  Unió valamely tagállamának vagy Szingapúrnak az állampolgárai. 3. A bizottság dönthet a tagok számának a három többszörösével történő növeléséről vagy csökkentéséről. A további tagokat a (2) bekezdésekben leírtak szerint nevezik ki. 4. A tagoknak olyan képesítéssel kell rendelkezniük, amelyet saját országuk előír a bírói kinevezéshez, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogásznak kell lenniük. Szakértelemmel vagy tapasztalattal kell rendelkezniük a  nemzetközi közjog területén. Kívánatos, hogy szakértelemmel rendelkezzenek különösen a  nemzetközi beruházási jog, a  nemzetközi kereskedelmi jog és a  nemzetközi beruházásokkal vagy nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban felmerült viták rendezése területén. 5. A tagokat nyolcéves időtartamra nevezik ki. Ugyanakkor közvetlenül az e megállapodás hatálybalépését követően kinevezett hat személy közül három, sorsolás útján megállapított személyt tizenkét éves időtartamra kell kinevezni. A tagok megbízatásának lejártakor a tagok kinevezése a bizottság határozata útján meghosszabbítható. A  megüresedő helyeket az  üresedések sorrendjében töltik be. Ha valakit olyan személy helyére jelölnek, aki nem töltötte ki a szolgálati idejét, elődje idejének végéig marad hivatalban. A Bíróság valamely tanácsában eljáró személy hivatali ideje lejártakor – a Bíróság elnökének engedélyével – továbbra is részt vehet a tanács munkájában az adott tanács eljárásainak lezártáig, és úgy kell tekinteni, hogy kizárólag e célból bírósági tagsága folytatódik. 6. A Bíróság elnöke és alelnöke felelős a szervezési kérdésekért; őket a (2) bekezdés c) pontja szerint kinevezett tagok közül sorshúzással, négyéves időtartamra nevezik ki. Tisztségüket rotációs alapon töltik be, melynek sorrendjét a  bizottság elnöke által elvégzett sorshúzással határozzák meg. Az  elnököt akadályoztatása esetén az  alelnök helyettesíti. 7. A Bíróság három tagból álló tanácsban tárgyalja az ügyeket: egy tagot a (2) bekezdés a), egy tagot a (2) bekezdés b) és egy tagot pedig a (2) bekezdés c) pontja szerint neveznek ki. A tanács elnöki tisztjét a (2) bekezdés c) pontja szerint kinevezett tag tölti be. 8. A 3.6.  cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) szerinti kereset benyújtásától számított 90 napon belül a  Bíróság elnöke rotációs alapon kinevezi a  Bíróságnak az  ügyet tárgyaló tanácsát alkotó tagjait, biztosítva, hogy minden egyes tanács összetétele véletlenszerű legyen és ne legyen előre kiszámítható, ugyanakkor egyenlő esélyt biztosítva valamennyi tag számára tisztsége gyakorlására. 9. A (7)  bekezdéstől eltérve a  jogvitát folytató felek megegyezhetnek abban, hogy az  ügyet a  Bíróság egyetlen tagja tárgyalja, akit a  (2)  bekezdés c)  pontja szerint kinevezett tagok közül a  Bíróság elnöke nevez ki. Az  alperes jóhiszeműen mérlegeli a  felperestől érkező kérelmet, különös tekintettel arra, ha a  felperes kis- vagy középvállalkozás, illetőleg amennyiben az  igényelt kártérítés vagy kártalanítás mértéke viszonylag alacsony. Ilyen kérelmet a  3.6.  cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) szerint benyújtott keresettel egyidejűleg lehet benyújtani. 10. A Bíróság megállapítja saját munkarendjét. 11. A Bíróság tagjainak gondoskodniuk kell arról, hogy rendelkezésre álljanak, és hogy képesek legyenek ellátni az e szakasz szerinti feladataikat. 12. Rendelkezésre állásuk biztosítása érdekében a Bíróság tagjai havi rendelkezésre állási díjban részesülnek, melynek mértékét a  bizottság határozza meg. A  Bíróság elnöke és adott esetben alelnöke a  3.10.  cikk (Fellebbviteli Bíróság) (11)  bekezdése szerint meghatározott díjjal egyenértékű díjazásban részesül a  Bíróság elnöki funkcióinak az e szakasz értelmében történő betöltését szolgáló munkavégzés minden egyes napjáért. 13. A Bíróság elnökének és alelnökének járó rendelkezésre állási díjat és napidíjakat a  Bíróság elnöki funkcióinak az  e  szakasz értelmében történő betöltését szolgáló munkavégzés során az  ICSID titkársága által kezelt számlára mindkét Fél egyaránt megfizeti. Ha a  Fél elmulasztja a  díj megfizetését, a  másik Fél dönthet úgy, hogy megfizeti a díjat. Minden ilyen hátralékot a megfelelő mértékű kamattal együtt kell kifizetni. 14. Kivéve, ha a bizottság a (15) bekezdés szerinti határozatot fogad el, a Bíróság valamely tanácsa tagjainak járó egyéb díjak és kiadások összegét az ICSID-egyezménynek a kereset benyújtása napján hatályos adminisztratív és pénzügyi szabályzata 14.  cikkének (1)  bekezdése szerint kell meghatározni, és azok viselésére a  jogvitát folytató feleket a Bíróságnak a 3.21. cikk (Költségek) szerint kell köteleznie. 15. A bizottság határozat útján rendszeres fizetéssé alakíthatja a  rendelkezésre állási díjat és a  többi díjat és kiadást. Ilyen esetben a  tagok teljes munkaidőben teljesítenek szolgálatot, és a  bizottság meghatározza díjazásukat és a kapcsolódó szervezési ügyeket. Ilyen esetben a tagok akár kereső, akár egyéb tevékenységet nem folytathatnak, kivéve, ha a Bíróság elnöke kivételesen ennek a tagnak mentességet biztosít. 16. A Bíróság titkárságának szerepét az  ICSID-titkárság tölti be, amely munkáját megfelelően segíti. E  támogatás költségeit a Bíróság a 3.21. cikknek (Költségek) megfelelően a jogvitát folytató felek között osztja el. 3.10. CIKK Fellebbviteli Bíróság 1. Egy állandó Fellebbviteli Bíróság kerül létrehozásra, amely elbírálja a  Bíróság által hozott előzetes ítéletek ellen benyújtott fellebbezéseket. 2. A bizottság e  megállapodás hatálybalépésekor kinevezi a  Fellebbviteli Bíróság hat tagját. E  megállapodás alkalmazásában: (a) Az uniós Fél két tagot nevez ki; (b) Szingapúr két tagot nevez ki; és (c) Az uniós Fél és Szingapúr együttesen két tagot nevez ki, akik az Unió bármely tagállamának és Szingapúrnak az állampolgárai. 3. A bizottság dönthet a  Fellebbviteli Bíróság tagjai számának a  három többszörösével történő növeléséről vagy csökkentéséről. A további tagokat a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nevezik ki. 4. A Fellebbviteli Bíróság tagjainak olyan képesítéssel kell rendelkezniük, amelyet saját országuk előír a  legfelsőbb bírói kinevezéshez, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogásznak kell lenniük. A tagok szakértelemmel vagy tapasztalattal rendelkeznek a  nemzetközi közjog területén. Kívánatos, hogy szakértelemmel vagy tapasztalattal rendelkezzenek különösen a  nemzetközi beruházási jog, a  nemzetközi kereskedelmi jog és a  nemzetközi beruházásokkal vagy nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban felmerült viták rendezése terület …