(3)* Más vármegyéhez csatlakozni kívánó település átcsatolásáról az érintett vármegyei önkormányzatok közgyűlései állást foglalnak.
\n
Várossá nyilvánítás
\n
104. §(1) Városi cím adható annak a községi önkormányzatnak, amely térségi szerepet tölt be, és fejlettsége eléri az átlagos városi szintet
\n
(2)Ha a miniszter a várossá nyilvánítási kezdeményezést nem támogatja, erről tájékoztatja az érintett önkormányzat képviselő-testületét azzal, hogy milyen fejlesztések szükségesek az előterjesztéshez. Ha a képviselő-testület fenntartja a kezdeményezését, az eredmények elérését követő év január 31-ig – az önkormányzati választás évének kivételével – a korábbi felterjesztésének kiegészítésével ismételheti meg a kezdeményezését.
\n
Fővárosi kerület létrehozása, a kerületi határok megváltoztatása
\n
105. §
\n
(1)Fővárosi kerület létesítését, kerület megszüntetését (a továbbiakban: kerületi tagozódás megváltoztatása) bármelyik, területileg közvetlenül érintett kerületi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezheti az Országgyűlésnél
\n
(2)A kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezése esetén az érintett kerületi önkormányzat képviselő-testülete a kerületi tagozódás megváltoztatása kérdésében helyi népszavazást köteles elrendelni.
\n
(3)A kerületi tagozódás megváltoztatásával kapcsolatosan a fővárosi közgyűlés, valamint a többi érintett kerületi önkormányzat képviselő-testületének véleményét ki kell kérni.
\n
(4)Fővárosi kerület területrészének más kerülethez való csatolását az érintett kerületi önkormányzatok képviselő-testületei – a fővárosi közgyűlés állásfoglalásával – kezdeményezhetik az Országgyűlésnél. Lakott területrész esetén a kezdeményezéssel kapcsolatosan helyi népszavazást kell elrendelni.
\n
(5)A főváros határával közvetlenül érintkező fővárosi kerület képviselő-testülete kezdeményezheti az Országgyűlésnél a kerületnek vagy városrésznek a fővárosból történő kiválását és önálló településsé nyilvánítását. A kezdeményezéssel kapcsolatosan helyi népszavazást kell elrendelni.
\n
(6)A fővároshoz csatlakozni kívánó, vele határos települési önkormányzat képviselő-testülete a csatlakozás kérdésében saját településén helyi népszavazást köteles elrendelni.
\n
(7)* Amennyiben az új kerületi tagozódás a főváros közigazgatási határát is érinti, a kezdeményezés a helyi népszavazás eredményével, az érintett települési önkormányzat képviselő-testülete, a változással érintett határos vármegyei önkormányzat közgyűlésének véleményével nyújtható be az Országgyűléshez.
\n
(8)Az e §-ban megjelölt kezdeményezési jogosultság megilleti a Kormányt is. Ilyen esetben a helyi népszavazást a tervezett területi változással közvetlenül érintett települési önkormányzat köteles elrendelni. A népszavazás költségét a központi költségvetés viseli.
\n
VI. FEJEZET
\n
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ALAPJAI Az önkormányzati vagyon
\n
106. §(1) E törvény alkalmazásában saját bevétel
\n
a)a helyi adók;
\n
b)saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj;
\n
c)átvett pénzeszközök;
\n
d)* törvény alapján az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj;
\n
e)az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei.
\n
(2)A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.
\n
107. §
\n
A helyi önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik
\n
108. §
\n
* (1) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása csak e törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak
\n
(2)* A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható:
\n
a)az állam vagy más helyi önkormányzat javára jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében;
\n
b)egyház, egyházi jogi személy részére hitéleti feladatai elősegítése vagy az általa végzett állami, önkormányzati – így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális – feladatok ellátásának elősegítése érdekében vagy
\n
c)* közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami, önkormányzati feladat ellátásának elősegítése érdekében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Magyar Művészeti Akadémia javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése érdekében.
\n
(3)Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Nem adható át különösen az olyan vagyonelem, amely valamely kötelező önkormányzati feladat ellátásához, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott önkormányzati köznevelési feladathoz vagy ezek finanszírozási forrásának biztosításához, vagy az önkormányzati költségvetési bevételi előirányzatok teljesítéséhez szükséges.
\n
(4)* A helyi önkormányzat képviselő-testületének nemzeti vagyon ingyenes átadására vonatkozó határozatában meg kell jelölni azt a jogszabályban meghatározott feladatot vagy egyházi hitéleti feladatot, amelynek ellátását az átadás elősegíti.
\n
(5)A helyi önkormányzatok közötti ingyenes vagyonátadás esetén a vagyont átvevő önkormányzat képviselő-testületének a nemzeti vagyon ingyenes átvételére vonatkozó határozatában meg kell jelölnie azt a jogszabályban meghatározott közfeladatot, amelynek ellátását az átadás elősegíti.
\n
108/A. § * (1) * A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 13. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető:
\n
a)a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor,
\n
b)a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon állam részére történő értékesítése vagy állammal kötött csereügylet esetén és
\n
c)a helyi önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréje esetén.
\n
(2)* Az (1) bekezdés c) pontja esetén, ha a cserével érintett önkormányzati vagyon értéke a versenyeztetésre vonatkozó törvényben előírt értékhatárt meghaladja, az illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal dönt a csereügylet jóváhagyásáról. A kormányhivatal a csereügyletet jóváhagyja, ha az egyes vagyontárgyak értékére és a szerződésben foglalt egyéb vagyoni kötelezettségvállalásra tekintettel az értékarányosság követelménye megvalósul és egyébként az ügylet megkötése az önkormányzat kötelező feladatainak ellátása vagy gazdasági érdekei szempontjából indokolt.
\n
108/B. § * Az Nvt. 11. § (16) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető:
\n
a)az Nvt. 11. § (17) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá
\n
b)ha az önkormányzati vagyon használatát biztosító, határozott időre kötendő szerződés tartama a kilencven napot nem haladja meg.
\n
108/C. § * A 108. §-ban meghatározottaktól eltérően a helyi önkormányzat – az önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig – dönthet a tulajdonában álló ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról. Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.
\n
109. §
\n
(1)* A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható. A vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében történő tulajdonos változás miatti megszűnésének esetére a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók
\n
(2)* A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.
\n
(3)A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.
\n
(4)A képviselő-testület rendeletében határozza meg a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait.
\n
(5)A helyi önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti területek és értékek, az erdők, véderdők, a műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti (régészeti) emlékek tekintetében az illetékes miniszter, a védművek és védelmi létesítmények esetében az illetékes szerv hozzájárulása szükséges a vagyonkezelői jog létesítéséhez.
\n
(6)* A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő e bekezdés szerinti kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn.
\n
(6a)* A víziközmű-szolgáltató vagyonkezelésébe vett vagyon esetében a visszapótlási kötelezettség összegének megállapítására a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 25/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
\n
(7)A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.
\n
(8)* A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megtartásával – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.
\n
(9)A vagyonkezelői jog létesítése nem keletkeztethet a közfeladat ellátásával összefüggésben központi költségvetési többlettámogatási igényt.
\n
(10)A helyi önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha
\n
a)a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;
\n
b)a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul;
\n
c)a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.
\n
(11)A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon vagyonkezelésbe adása illetékmentes.
\n
(12)* Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.
\n
110. §
\n
(1)A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős
\n
(2)Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.
\n
(3)Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
\n
110/A. § * A helyi önkormányzat állammal szemben támasztott – az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény szerinti – tulajdoni igénye 2014. január 1-jétől bírósági eljárásban érvényesíthető.
\n
Az önkormányzat gazdálkodása
\n
111. §
\n
(1)A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik
\n
(2)A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.
\n
(3)A (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza.
\n
(4)A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.
\n
(4a)* A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2b) bekezdés b) pontja szerinti támogatás fedezete céljából megtervezett támogatási összeg közgazdasági megalapozottsága megállapítása érdekében – vizsgálatot kezdeményezhet a helyi önkormányzattal szemben, ha a helyi önkormányzat adott évi költségvetési rendeletében elfogadott, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2) bekezdés g) pontja szerinti saját bevétele meghaladja az előző évi jóváhagyott költségvetési rendeletében szereplő saját bevétel összegét. A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal a vizsgálat során a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, illetve a Magyar Államkincstár bevonásával járhat el. A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal a vizsgálat során felkérheti az Állami Számvevőszéket az eljárásban történő részvételre.
\n
(4b)* A (4a) bekezdés szerinti eljárás során a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője az érintett helyi önkormányzattól – legfeljebb 8 napos határidő tűzésével – további információkat, adatokat kérhet.
\n
(4c)* Ha a helyi önkormányzat adott évi költségvetési rendeletében meghatározott, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2) bekezdés g) pontja szerinti saját bevételének mértéke legalább 20%-kal, és legalább 1 milliárd forinttal meghaladja az előző évi jóváhagyott költségvetési rendeletében szereplő saját bevétel összegét, úgy a megtervezett támogatási összeg fedezetéül szolgáló saját bevétel közgazdasági megalapozottságát a helyi önkormányzatnak szükséges alátámasztania a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal részére.
\n
(4d)* A (4a) és (4c) szerinti eljárás lefolytatása az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2b) bekezdés b) pontja alapján mellékelt üzleti tervre is kiterjed a közgazdasági megalapozottság megállapításához szükséges mértékben.
\n
(4e)* A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője a helyi önkormányzat jogszerű gazdálkodásának helyreállításáig, de legfeljebb az önkormányzat tárgyévi költségvetésének végrehajtásáról szóló rendeletének elfogadásáig törvényességi felhívás kibocsátása nélkül önkormányzati csődbiztost jelölhet ki, ha
\n
a)a képviselő-testület a költségvetési rendeletét a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadja el, vagy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111/P. §-ában foglalt rendelkezésnek nem tesz eleget,
\n
b)az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2a) és (2b) bekezdésében foglaltakat megsérti,
\n
c)a (4) bekezdésében foglaltakat megsérti,
\n
d)* a (4b) vagy (4d) bekezdésben foglalt adatszolgáltatást nem teljesíti,
\n
e)* a (4a) és (4c) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján indokolt, vagy
\n
f)* az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (9) bekezdés c) pontja szerint azt a költségvetési felügyelő, vagy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. § (3b) bekezdése szerint azt a költségvetési biztos kezdeményezi.
\n
(4f)* A (4e) bekezdés szerinti önkormányzati csődbiztosnak
\n
a)a pénzügyi gondnok névjegyzékében szereplő,
\n
b)a felszámolók névjegyzékében szereplő, vagy
\n
c)közgazdász végzettséggel és legalább öt éves pénzügyi szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy jelölhető ki, akivel szemben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Hartv.) 9. § (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok nem merül fel.
\n
(4g)* Az önkormányzati csődbiztos
\n
a)figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását, a jogszabályokban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének ellátását;
\n
b)véleményezi a képviselő-testületi ülésre készült költségvetést érintő előterjesztéseket, amelyekhez a véleményét csatolni kell;
\n
c)ellenjegyzésével teljesíthetőek kötelezettségvállalások és kifizetések;
\n
d)áttekinti a helyi önkormányzat gazdálkodását, és feltárja, hogy milyen okok vezettek a közgazdaságilag nem megalapozott költségvetés elfogadásához;
\n
e)a helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet;
\n
f)tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok – a helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos – nyilvános és zárt ülésén.
\n
(4h)* Az önkormányzati csődbiztos a (4g) bekezdésben foglalt jogköröket a kijelölésről szóló döntés hatályosulását követő naptól megfelelően gyakorolhatja. Az önkormányzati csődbiztos a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetőjének kérésére köteles a tevékenységéről beszámolni.
\n
(4i)* Az önkormányzati csődbiztosnak a (4g) bekezdés szerinti jogköre által elsődlegesen a helyi közösségi közlekedési feladatellátásnak, továbbá a Hartv. 1. mellékletében felsorolt, és a helyi önkormányzat számára külön törvényben kötelezően előírt feladatok működési kiadások finanszírozásának teljesítését kell biztosítania.
\n
(4j)* A (4e) bekezdés szerinti kijelölés annak közlését követő 15 napon belül a törvényszék előtt támadható meg. A (4e) bekezdés szerinti kijelöléssel szemben indított eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény szabályait kell alkalmazni. A keresetlevelet az önkormányzati csődbiztost kijelölő kormányhivatalnál kell benyújtani. Az önkormányzati csődbiztost kijelölő kormányhivatal a keresetlevelet 8 napon belül terjeszti fel a törvényszék részére. A keresetlevél benyújtásának az önkormányzati csődbiztos kijelölésének hatályosulására nincs halasztó hatálya.
\n
(4k)* A bíróság a (4j) bekezdés szerinti keresetlevél benyújtásától számított 60 napon belül határoz. A bíróság döntése ellen nincs helye perújításnak.
\n
(5)Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő feladatait az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter végzi.
\n
111/A. § * Ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül.
\n
112. §
\n
(1)A helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg
\n
(1a)* A helyi önkormányzatok helyi közösségi közlekedési feladatellátásának forrása a fővárosi önkormányzat esetében elsőként a külön törvény alapján fővárosi önkormányzatot osztottan megillető adóbevétel, más önkormányzatnál pedig a helyi iparűzési adóból származó bevétel. A helyi iparűzési adóbevételből a közösségi közlekedési feladat ellátási összegén felüli bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel.
\n
(2)A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.
\n
(3)Az önkormányzati gazdálkodás e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben foglaltakat kell alkalmazni.
\n
(4)* A kormányhivatal vezetője a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala, közös önkormányzati hivatala, illetve vármegyei önkormányzati hivatala alkalmazásában álló személyek közül a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére fizetési kötelezettség vállalására jogosult személyt jelöl ki, ha a kormányhivatal illetékességi területén működő helyi önkormányzatnál tizenöt napot meghaladóan nincs kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy feladata ellátásában akadályoztatva van, és ez a helyi önkormányzat gazdálkodását akadályozza. A kormányhivatal vezetője általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik.
\n
113. §
\n
A helyi önkormányzat költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak jogszabályban meghatározott körét a jegyző legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi
\n
114. §
\n
* (1) A helyi önkormányzat a pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatok egységes szabályok szerinti elvégzését, átláthatóságát biztosító – az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható – informatikai rendszert működtet, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál
\n
(2)A helyi önkormányzat – egyes kötelező feladatainak informatikai támogatása céljából – csatlakozik a helyi önkormányzatok feladatellátását támogató, számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó, az állam által biztosított, elektronikus információs rendszerhez (a továbbiakban: önkormányzati ASP rendszer). A csatlakozás módját, végső határidejét és az önkormányzati ASP rendszer szakrendszereit kormányrendelet határozza meg.
\n
(3)A helyi önkormányzat az önkormányzati ASP rendszer által biztosított szakrendszeri feladatainak informatikai támogatására szerződést a csatlakozás végső időpontját követő időtartamra nem köthet.
\n
(4)A Kormány rendeletében kijelölt szerv az önkormányzati eladósodási folyamatok megindulásának felismerése és megakadályozása, a közpénzek önkormányzati felhasználása, a feladatfinanszírozás és a likviditási helyzet folyamatos nyomon követése céljából, a helyi önkormányzat gazdálkodási feladatainak támogatása és a folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés feltételeinek biztosítása érdekében adattárházat (a továbbiakban: önkormányzati adattárház) üzemeltet.
\n
115. §(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős
\n
(2)*
\n
116. §
\n
(1)A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős
\n
(2)A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.
\n
(3)A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.
\n
(4)* A gazdasági program, fejlesztési terv – a vármegyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket.
\n
(5)A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.
\n
A helyi önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere
\n
117. §* (1) A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok *
\n
a)kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak – felhasználási kötöttséggel – a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít,
\n
b)az a) pontba nem tartozó feladatainak ellátásához felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújthat.
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti támogatás biztosítása a következő szempontok figyelembe vételével történik:
\n
a)takarékos gazdálkodás,
\n
b)a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele,
\n
c)a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele.
\n
(3)A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg.
\n
(4)A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását.
\n
118. §
\n
* (1) A 117. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag az ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás esetén a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét – az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kamatokkal terhelve – a központi költségvetésbe visszafizetni
\n
(2)Kivételes esetben jogszabályban meghatározott módon a helyi önkormányzat működőképessége megőrzése érdekében kiegészítő támogatás adható.
\n
A helyi önkormányzatok belső kontrollrendszere
\n
119. §
\n
(1)* A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik
\n
(2)A központi költségvetési, európai uniós vagy egyéb nemzetközi támogatásban részesülő önkormányzat vagy társulás köteles a támogatást nyújtó, a támogatás lebonyolításában részt vevő és a támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni.
\n
(3)A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
\n
(4)A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül – a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.
\n
(5)A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.
\n
(6)A helyi önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat jogszabály tartalmazza.
\n
120. §(1) A pénzügyi bizottság a helyi önkormányzatnál és intézményeinél
\n
a)* véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló éves beszámoló tervezeteit;
\n
b)figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyon növekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
\n
c)vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;
\n
d)ellátja a képviselő-testület rendeletében meghatározott feladatokat.
\n
(2)A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
\n
Adósságrendezés
\n
121. §A helyi önkormányzat fizetőképességének megszűnése esetén az önkormányzat pénzügyi helyzetének rendezése adósságrendezési eljárás keretében történik
\n
122. §A helyi önkormányzat az adósságrendezési eljárás ideje alatt a képviselő-testület által elfogadott válságköltségvetés alapján gazdálkodik
\n
123. §
\n
(1)Az adósságrendezésbe nem vonható be a helyi önkormányzat használatába, vagyonkezelésébe adott, nem az önkormányzat tulajdonát képező vagyon, továbbá hazai vagy uniós forrásból nyújtott fejlesztési támogatásból származó bevételek
\n
(2)Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig terjedő időtartamban, a miniszter egyedi döntése alapján, egyedi beruházási kiadások teljesíthetők, különös tekintettel európai uniós támogatással megvalósuló beruházásokra és derogációs kötelezettség teljesítésére. A reorganizációs tervben a miniszter egyedi döntése alapján engedélyezett beruházások szerepelhetnek.
\n
124. §Az önkormányzati adósságrendezéssel kapcsolatos szabályokat az adósságrendezésről szóló törvény tartalmazza
\n
VII. FEJEZET
\n
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK KAPCSOLATA, A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE
\n
125. §
\n
(1)Az Országgyűlés törvényben szabályozza a helyi önkormányzatok jogállását, feladat-és hatásköreit, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait
\n
(2)Az Országgyűlés az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásáról a Kormány javaslatának az Országgyűléshez való benyújtását követő soron következő ülésén határoz.
\n
E napirend tárgyalására meg kell hívni az érintett helyi önkormányzat polgármesterét. A polgármester jogosult a képviselő-testület feloszlatással kapcsolatos álláspontját az Országgyűlés döntésének meghozatala előtt ismertetni.
\n
(3)*
\n
(4)* Az Országgyűlés dönt az állam területi tagozódásáról, továbbá – az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után – a vármegyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról, elnevezéséről és székhelyéről, valamint a fővárosi kerületek kialakításáról.
\n
126. §A köztársasági elnök
\n
a)dönt az érintett helyi önkormányzatok kezdeményezésére – az ország területének közigazgatási tagozódásával, valamint területszervezéssel kapcsolatosan előkészített – városi cím adományozásáról, továbbá a község alakításáról, egyesítéséről, a községegyesítés megszüntetéséről, a város, község elnevezéséről;
\n
b)megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét – ha az Országgyűlés a helyi képviselő-testületet feloszlatja –, hogy az új képviselő-testület megválasztásáig terjedő időre gyakorolja azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket a jogszabály a polgármesternek állapít meg, halaszthatatlan esetben döntsön olyan ügyekben, amelyek a képviselő-testület átruházható hatáskörei.
\n
127. §
\n
A Kormány a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter irányításával, a kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét
\n
128. §A helyi önkormányzatokért felelős miniszter
\n
a)közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, a főpolgármester, a kormányhivatal tevékenységét érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében;
\n
b)közreműködik a helyi önkormányzat meghatározott kölcsönfelvételére vagy más kötelezettségvállalására vonatkozó kormányzati hozzájárulás megadásánál;
\n
c)összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztés, gazdálkodás, valamint az egyes adatbázisokkal kapcsolatos kormányzati feladatok ellátását;
\n
d)koordinálja a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátott fejlesztési források felhasználására kiírt pályázatokat, továbbá a helyi önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályi feltételek kialakítását;
\n
e)közreműködik az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszeréhez szükséges, továbbá kormányzati döntéseket megalapozó önkormányzati adatok gyűjtésében, rendszerezésében;
\n
f)* jogosult az államháztartásért felelős miniszter útján a kincstár önkormányzatok gazdálkodását érintő helyszíni vizsgálata elrendelésére;
\n
g)jogosult az államháztartás információs rendszerének valamennyi, az államháztartás önkormányzati alrendszerére vonatkozó adatának megismerésére, rendszerezésére;
\n
h)dönt a 85. § (10) bekezdésében foglalt jóváhagyás megadásáról.
\n
129. §* A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben
\n
a)irányítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét;
\n
b)kezdeményezi a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását;
\n
c)előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket;
\n
d)* a kormányhivatal javaslatának megvizsgálását követően – a feltételek fennállása esetén – kezdeményezi a Kormánynál annak indítványozását, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját.
\n
129/A. § * (1) Az egészségügyért felelős miniszter feladatkörében eljárva a járóbeteg-szakellátás biztosítása érdekében jogosult kezelni az e bekezdés szerinti adatokat és adatszolgáltatást kérhet a települési önkormányzatoktól az általuk ellátott járóbeteg-szakellátási feladathoz kapcsolódóan
\n
a)a feladatellátás módjáról,
\n
b)a feladatot ellátó intézmény szervezetéről,
\n
c)a feladat ellátását szolgáló önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság ingó és ingatlan vagyonáról,
\n
d)a feladat ellátását szolgáló, az önkormányzattal szerződésben álló, járóbeteg-szakellátást végző gazdasági társaság e feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyonáról.
\n
(2)Az egészségügyért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladata ellátása érdekében a települési önkormányzat által a járóbeteg-szakellátáshoz kapcsolódó szerződéseket megismerheti.
\n
130. §A miniszter, feladatkörében eljárva
\n
a)* meghatározza a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a kormányhivatal államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait és ellenőrzi azok érvényesülését;
\n
b)a rendelkezésre álló forrásokra figyelemmel szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését;
\n
c)az a) és b) pontban említett ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a helyi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a helyi önkormányzatokért felelős minisztert és a kormányhivatalt;
\n
d)tájékoztatja a helyi önkormányzatot a központi ágazatpolitikai célokról, a szabályozási eszközökről, és biztosítja számukra az ágazati feladatok ellátásához szükséges információt;
\n
e)a helyi önkormányzatoktól – ágazati feladatai körében – adatokat és tájékoztatást kérhet, amelyet az önkormányzat köteles teljesíteni;
\n
f)a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a helyi önkormányzat részére a helyi önkormányzatokért felelős miniszter koordinálásával pénzügyi támogatást nyújthat.
\n
131. §
\n
(1)Az országos önkormányzati érdekszövetségek jogalkotási feladatokra, intézkedések megtételére vonatkozó javaslatot tehetnek, konzultációt folytathatnak a Kormánnyal a helyi önkormányzati rendszert, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott közszolgáltatásokat érintő stratégiai kérdésekről és a központi költségvetés önkormányzatokat érintő kérdéseiről
\n
(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában azokat a szervezeteket kell országos önkormányzati érdekképviseleti szervezeteknek tekinteni, amelyek közül
\n
a)a megyei önkormányzatok érdekképviseletét ellátó szövetségnek legalább tizenhárom tagja megyei önkormányzat;
\n
b)a megyei jogú városok érdekképviseletét ellátó szövetségnek legalább tizenöt tagja megyei jogú város önkormányzata;
\n
c)a fővárosi önkormányzat érdekképviseletét ellátó szövetségnek legalább tizenöt tagja fővárosi kerületi önkormányzat;
\n
d)a városi és a járásszékhely városi önkormányzatok érdekképviseletét ellátó szövetségnek tagja az ilyen szerepet betöltő önkormányzatok több mint 50%-a, és a tagságon belül a járásszékhely városi önkormányzatok több mint 50%-a, továbbá
\n
e)* minden más olyan önkormányzati érdekképviseleti szervezet (szövetség), amelynek tagja legalább négyszáz helyi önkormányzat, és legalább tizenegy területi (vármegyei) szervezetük működik.
\n
(3)A (2) bekezdésben foglalt arányszámok számításánál egy helyi önkormányzatot csak egy érdekszövetség tagjaként lehet figyelembe venni.
\n
A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete A törvényességi felügyelet eszközei, terjedelme
\n
132. §(1) A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl
\n
a)törvényességi felhívással élhet;
\n
b)* kezdeményezheti a képviselő-testület vagy a társulási tanács összehívását, valamint e törvényben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testület vagy a társulási tanács ülését;
\n
c)* javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál annak indítványozását, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját;
\n
d)* az önkormányzati határozatot közigazgatási perben megtámadhatja;
\n
e)kezdeményezheti a határozathozatali, feladat ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítását, a határozathozatal pótlásának elrendelését;
\n
f)javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását;
\n
g)* kezdeményezheti a helyi önkormányzatnak a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások felülvizsgálatát a 117. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás esetében a kincstárnál, a helyi önkormányzatnak nyújtott költségvetési támogatás esetében a támogatónál;
\n
h)pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt;
\n
i)fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen;
\n
j)* kezdeményezheti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 68/B. §-a szerinti kincstári ellenőrzést;
\n
k)* a j) pont szerinti kincstári ellenőrzés eredményétől függően kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél;
\n
l)* törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi önkormányzatra vagy a társulásra az e törvényben meghatározott esetekben.
\n
(1a)* A kormányhivatal a Nemzeti Választási Iroda elnökének a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 69. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján haladéktalanul fegyelmi eljárást kezdeményez a polgármesternél a jegyző ellen.
\n
(2)* A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, vármegyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője (a továbbiakban: érintett) működése jogszerűségének biztosítása.
\n
(3)* A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja az érintett
\n
a)működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét;
\n
b)döntéseinek jogszerűségét;
\n
c)jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladatellátási kötelezettségének teljesítését.
\n
(4)* Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az érintett által hozott azon döntésekre,
\n
a)amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának,
\n
b)jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye, vagy
\n
c)amelyeket a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott.
\n
(5)* A (4) bekezdés c) pontjától eltérően a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása kiterjed a mérlegelési jogkörben hozott döntésekre is a döntéshozatali eljárás jogszerűségének vizsgálata körében.
\n
A kormányhivatal információkérési, javaslattételi joga és a szakmai segítségnyújtás *
\n
133. §
\n
(1)A kormányhivatal a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozóan az érintettől információt, adatot kérhet, konzultációt kezdeményezhet, amelyeknek az érintett a megadott határidőn belül köteles eleget tenni
\n
(2)* A kormányhivatal javaslattal élhet az érintett működésére, szervezetére, döntéshozatali eljárására vonatkozóan. A javaslatot a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulási tanács köteles megtárgyalni és arról döntést hozni. A javaslat elutasításának indokát a helyi önkormányzat, illetve a társulási tanács köteles a kormányhivatallal ismertetni.
\n
(3)* A kormányhivatal szakmai segítséget nyújt az érintett részére az általa alkalmazandó jogszabályok tartalmával összefüggésben az érintett jogszerű működése céljából.
\n
A törvényességi felhívás
\n
134. §
\n
(1)* Ha a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében legalább harminc napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni
\n
(2)* A törvényességi felhívás eredménytelensége esetén a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt.
\n
A képviselő-testület és a társulási tanács ülésének összehívása *
\n
135. §
\n
* (1) A kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület, illetve a társulási tanács elnökénél a társulási tanács ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések megtárgyalása a helyi önkormányzat, illetve a társulás törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt
\n
(2)Ha a polgármester, illetve a társulási tanács elnöke a kormányhivatal (1) bekezdés szerinti javaslatának, vagy a polgármester a kormányhivatal 44. § szerinti indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület, illetve a társulási tanács ülését a kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a kormányhivatal eltérhet a helyi önkormányzat, illetve a társulás szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szabályoktól.
\n
Önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése, önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás kezdeményezése *
\n
136. §
\n
(1)* Ha a kormányhivatal az önkormányzati rendeletet az Alaptörvénnyel ellentétesnek találja, – a törvényességi felügyelet 132. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközeinek eredménytelen alkalmazását követően – az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának Kormány általi kezdeményezése iránti javaslatát az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő indítvány tervezetének megküldésével terjeszti elő a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternél. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter a javaslat megvizsgálását követően – a feltételek fennállása esetén – kezdeményezi a Kormánynál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának indítványozását. A kormányhivatal az indítvány tervezetét a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek történő megküldésével egyidejűleg megküldi az érintett helyi önkormányzatnak is
\n
(2)* A kormányhivatal indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást.
\n
(3)*
\n
(4)* A helyi önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapításának indítványozása *
\n
137. §* (1) A kormányhivatal indítványozhatja a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását
\n
(2)Ha a helyi önkormányzat határidőn belül nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül indítványozhatja önkormányzati rendelet vagy normatív határozat megalkotására való felhatalmazását.
\n
A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása
\n
138. §
\n
(1)A kormányhivatal vezetője a rendeletet a helyi önkormányzat nevében, az önkormányzati rendeletre irányadó szabályok szerint alkotja meg azzal, hogy a rendeletet a kormányhivatal vezetője írja alá és a Magyar Közlönyben kell kihirdetni
\n
(2)A kihirdetett rendeletet a kormányhivatal megküldi a helyi önkormányzatnak. A jegyző gondoskodik a kihirdetett rendeletnek a szervezeti és működési szabályzatban az önkormányzati rendeletek kihirdetésére meghatározott szabályokkal azonos módon történő közzétételéről.
\n
(3)A kormányhivatal vezetője által a helyi önkormányzat nevében megalkotott rendelet helyi önkormányzati rendeletnek minősül azzal, hogy annak módosítására és hatályon kívül helyezésére a helyi önkormányzat kizárólag a következő önkormányzati választást követően jogosult, ez idő alatt a módosításra a kormányhivatal vezetője jogosult.
\n
Az önkormányzati határozat közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtti megtámadása *
\n
139. §
\n
* A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül támadhatja meg az önkormányzati határozatot a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt Mulasztási per indítása *
\n
140. §
\n
* (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen leteltétől számított tizenöt napon belül indíthat mulasztási pert a helyi önkormányzat törvényen alapuló
\n
a)határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítására, vagy
\n
b)feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettsége elmulasztásának megállapítására.
\n
(2)A bíróság mulasztási ítélete teljesítésének elmaradása esetén – a határozathozatal vagy a feladat-ellátás (közszolgáltatás) pótlása érdekében – a kormányhivatal hatvan napon belül a teljesítés kikényszerítése iránti eljárást indíthat.
\n
Törvényességi felügyeleti bírság megállapítása
\n
141. §(1) A kormányhivatal a helyi önkormányzattal vagy a társulással szemben törvényességi felügyeleti bírságot állapíthat meg, *
\n
a)* ha a jegyző a kormányhivatal felhívása ellenére a megadott határidőn belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv, valamint a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke és a jegyző képviselő-testület által átruházott hatáskörében meghozott – hatósági döntésnek nem minősülő – döntései megküldési kötelezettségének;
\n
b)* ha az érintett határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal információkérésre irányuló megkeresésének;
\n
c)*
\n
d)ha a kormányhivatal kezdeményezése alapján a képviselő-testület nem folytatja le határidőben a polgármester, valamint a polgármester a jegyző ellen a fegyelmi eljárást;
\n
e)* ha az érintett ugyanazon jogszabályi kötelezettségét ismételten megsérti, azonban az ismételten megsértett jogszabályi kötelezettség súlya nem indokolja más törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazását.
\n
(2)* A törvényességi felügyeleti bírság legkisebb összege esetenként a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap, legmagasabb összege esetenként a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tízszerese.
\n
(3)* A törvényességi felügyeleti bírság a törvényességi felügyeleti eljárás során többször, vagy ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten is kiszabható. Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegésének tekintendő a jogszabálysértő állapot folyamatos fenntartása is.
\n
(4)A törvényességi felügyeleti bírság kiszabásánál a kormányhivatal figyelembe veszi:
\n
a)a jogellenes kötelezettségszegés súlyát;
\n
b)a helyi önkormányzat költségvetési helyzetét, és
\n
c)az előző bírságok számát és mértékét.
\n
(5)* A törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatnak tartalmaznia kell
\n
a)a bevezető részben a kormányhivatal és a helyi önkormányzat vagy a társulás megnevezését és székhelyét;
\n
b)a rendelkező részben a döntést és az annak végrehajtásával, továbbá a jogorvoslat lehetőségével kapcsolatos tájékoztatást;
\n
c)az indokolásban a döntést megalapozó tényeket;
\n
d)a záró részben a kiadmányozást.
\n
(6)* A kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatát a helyi önkormányzat vagy a társulás a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül közigazgatási perben megtámadhatja.
\n
(7)* A bíróság a kormányhivatalt a törvényességi felügyeleti bírsággal összefüggésben új eljárás lefolytatására nem kötelezheti.
\n
142. §*
\n
VIII. FEJEZET *
\n
AZ ÖNKORMÁNYZATI HATÓSÁGI ÜGY * 142/A. § * (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó hatósági ügyben (a továbbiakban: önkormányzati hatósági ügy) a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át.
\n
(2)Ha a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben a hatáskörét átruházza, elbírálja a fellebbezést, valamint gyakorolja a másodfokú hatóság és – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a felügyeleti szerv feladat- és hatáskörét.
\n
(3)Ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a társulás vagy a jegyző eljárási kötelezettségét önkormányzati hatósági ügyben elmulasztotta, a kormányhivatal felhívja a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy a felhívásban megállapított határidőn – legfeljebb huszonegy napon – belül folytassa le az eljárást.
\n
142/B. § * Törvény vagy önkormányzati rendelet az önkormányzati hatósági ügy intézésére további szabályokat állapíthat meg.
\n
142/C. § * (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetére közigazgatási szankciót állapíthat meg.
\n
(2)A bírság felső határát az önkormányzati rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani.
\n
(3)A kiszabott bírság összege a helyi önkormányzat saját bevétele.
\n
Záró rendelkezések Felhatalmazó rendelkezés
\n
143. §(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
\n
a)a területszervezési eljárás szabályait; *
\n
b)a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemek nyilvántartásának szabályait;
\n
c)a 23. § (4) bekezdésének 1. pontjában meghatározott, a fővárosi önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelölését;
\n
d)* a 16. §-ban meghatározott esetekben az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósítása érdekében szükséges intézkedéseket, valamint a Kormány által kijelölt miniszter részére, a beruházások figyelemmel kísérésével kapcsolatos feladata ellátásához – a személyes adatok kivételével – rendelkezésre bocsátandó adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek körét, az adatszolgáltatás gyakoriságát, továbbá az adatok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes szabályokat; *
\n
e)a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályait; *
\n
f)* a helyi önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréje esetén a csereügylet kormányhivatal általi jóváhagyására vonatkozó részletes eljárási szabályokat; *
\n
g)* a 14/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt – ennek keretében a közterületek elnevezésénél használható közterületjellegekre vonatkozó – követelményeket és a 14/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti technikai feltételeket;
\n
h)* az önkormányzati ASP rendszer elemeit és működtetésének szabályait, az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás módját, a csatlakozás végső határidejét, az önkormányzati adattárházat működtető szervet, az önkormányzati adattár adatainak forrását és az önkormányzati adattárházból történő adatlekérdezés, adatösszegzés és adatszolgáltatás feltételeit;
\n
i)* az önkormányzati csődbiztos kijelölésére, tevékenységére, eljárására és díjazására vonatkozó szabályokat.
\n
(2)* Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az önkormányzati rendeletnek és a jegyzőkönyvnek a kormányhivatal részére történő megküldése rendjét rendeletben szabályozza. *
\n
(3)Felhatalmazást kap a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályait.
\n
(4)Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg: a)–c) *
\n
d)az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit;
\n
e)*
\n
f)az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek és tagnak, továbbá a tanácsnoknak járó tiszteletdíjat és természetbeni juttatást;
\n
g)a nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör vállalását;
\n
h)a polgármester általi forrásfelhasználás mértékét;
\n
i)azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait;
\n
j)* önkormányzati tulajdonban álló ingó vagyon 108/C. § szerinti ingyenes átruházására vonatkozó szabályokat.
\n
Hatályba léptető rendelkezések
\n
144. §(1) * E törvény a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel 2012. január 1-jén lép hatályba
\n
(2)Az 51. § (4) bekezdés és a 143. § (4) bekezdés e) pontja 2012. április 15-én lép hatályba.
\n
(3)* A 2–15. §, 17–20. §, a 21. § (1) bekezdés, a 22–26. §, a 27. § (3)–(4) bekezdés, a 41–50. §, az 51. § (1)–(3) bekezdés, az 51. § (5) és (6) bekezdés, az 52–62. §, a 65–68. §, a 71. § (1) bekezdés, a 79. §, 81–105. §, a 106. § (1) bekezdés, a 111–131. §, a 143. § (1) bekezdés a) és c) pontja, a 143. § (3) bekezdés, a 143. § (4) bekezdés a)–d), g) és h) pontja, a 146. §, a 156. § (2) bekezdés, valamint a 157. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
\n
(4)* A 27. § (2) bekezdés, a 28–40. §, a 64. §, a 69–70. §, a 71. § (2)–(6) bekezdése, a 72–78. §, a 80. §, a 143. § (4) bekezdés f) pontja, a 154. §, a 156. § (3) bekezdése, valamint a 158. § a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba. *
\n
(5)* A 16. § és a 143. § (1) bekezdés d) pontja az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény hatálybalépésének napján * lép hatályba.
\n
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
\n
145. §
\n
* (1) * Az 1–83. §, a 84. § (1)–(4) bekezdése, a 85–109. §, a 125–142. §, a 143. § (1) bekezdés a)–g) pontja, a 143. § (2)–(4) bekezdése, a 144. §, a 146. §, a 146/C. §, a 146/F. §, a 146/G. §, a 146/H. §, a 146/I. §, a 146/J. §, 146/L. §, 146/M. §, 146/N. §, 146/O. §, a 147. §, valamint a 2. és a 3. melléklet az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül
\n
(2)E törvény 42. § 16. és 17. pontja, 108. §-a, valamint 143. § (1) bekezdésének f) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján is sarkalatosnak minősül.
\n
(3)* Átmeneti rendelkezések
\n
146. §(1)–(2) *
\n
(3)A 11. § (2) bekezdés b) pontja, 90. § (2) bekezdése, 98. § (8) és (11) bekezdése alkalmazása során a költségvetési törvényben meghatározott lakosságszám az irányadó, egyéb esetekben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényben meghatározott lakosságszámot és időpontot kell figyelembe venni.
\n
146/A. § * E törvénynek a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvénnyel megállapított 14/A. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat a 2015. január 1-jét követően elnevezett közterületek esetében kell alkalmazni.
\n
146/B. § * (1) Az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás 114. § (2) bekezdése szerinti végső határideje nem lehet korábbi, mint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi LIV. törvény felhatalmazása alapján megalkotott, a csatlakozás végső határidejét szabályozó kormányrendelet hatálybalépését követő 90. nap.
\n
(2)Új szerződést a 114. § (2) bekezdése szerinti szakrendszerek által támogatott feladatok informatikai támogatására az önkormányzat csak az ASP rendszerhez történő csatlakozás időpontjáig terjedő időtartamra köthet, kivéve, ha a csatlakozás módját kormányrendelet úgy határozza meg, hogy az a szerződés hatályban tartása mellett is lehetséges.
\n
(3)Az önkormányzat a 114. § (2) bekezdése szerinti szakrendszerek által támogatott feladatok informatikai támogatására kötött szerződéseit a szakrendszereket meghatározó kormányrendelet kihirdetését követően haladéktalanul felülvizsgálja.
\n
(4)A (3) bekezdés szerinti felülvizsgálattal érintett szerződést az önkormányzat
\n
a)legfeljebb a csatlakozás végső határidejéig hosszabbíthatja meg,
\n
b)úgy módosítja, hogy az ASP rendszerhez történő csatlakozás időpontjára a szerződés felmondható, vagy a csatlakozás kormányrendeletben meghatározott módon megvalósítható legyen.
\n
(5)Ha a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálattal érintett szerződésnek a (4) bekezdés b) pontja szerinti módosítása nem lehetséges, a szerződésnek az ASP rendszerhez történő csatlakozás időpontjára történő felmondásából adódó, az önkormányzatot terhelő, jogerős bírósági döntésben megítélt összeg erejéig az állam az önkormányzatot utólag kártalanítja.
\n
146/C. § * A 71. § (4) és (5) bekezdés szerinti polgármesteri illetmény és a tiszteletdíj összegéhez az állam a központi költségvetésből – a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képességének figyelembevételével – a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott mértékben a helyi önkormányzatok számára támogatást biztosít.
\n
146/D. § * 146/E. § * (1) A polgármesteri hivatal, vagy körjegyzőség a 146/B. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, valamint a 146/D. § alapján történő megszűnése olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző (körjegyző), valamint a közszolgálati jogviszonyban állók jogviszonya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 63. § (1) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel szüntethető meg.
\n
(2)Ha a polgármesteri hivatal, körjegyzőség megszűnésének időpontjában a jegyző, körjegyző felmentési védelem alatt áll, akkor a jegyző, körjegyző jogviszonyának megszüntetéséről szóló intézkedést – eltérő megállapodás hiányában – a megszűnt polgármesteri hivatalt, körjegyzőséget alkotó önkormányzatok polgármesterei legkorábban a felmentési védelem lejártát követő napon hozhatják meg. E rendelkezéseket a közszolgálati jogviszonyban állókra megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltatói intézkedést az érintett jegyző hozza meg.
\n
146/F. § * Azon 3000 fő és ez alatti lakosságszámú település polgármesterére, akivel szemben az összeférhetetlenség a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXXXV. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 72. § (2) bekezdése alapján merült fel, az összeférhetetlenség jogkövetkezményeit nem kell alkalmazni.
\n
146/G. § * E törvénynek az egyes közjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXIII. törvénnyel módosított 28. § (2) bekezdését a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13-i választásán listáról mandátumot szerzett önkormányzati képviselők esetén is alkalmazni kell.
\n
146/H. § * E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 72. § (2) bekezdés c) pontját a Módtv. hatálybalépését megelőzően megválasztott polgármesterre is alkalmazni kell.
\n
146/I. § * (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi I. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megyei jogú várossá nyilvánított település törvényben meghatározott megyei jogú városi jogállásából származó feladatait a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választását követően, a megyei jogú város közgyűlésének alakuló ülésétől látja el.
\n
(2)* A Módtv2.-vel megyei jogú várossá nyilvánítás – a törvény szerinti feladatok ellátásának a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásáig való változatlansága miatt – nem érinti az érintett település képviselő-testületét és a vármegye közgyűlését, arra tekintettel időközi önkormányzati választás kitűzése nem szükséges.
\n
146/J. § * (1) E §-t a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választására kell alkalmazni.
\n
(2)Ahol e törvény a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október 1. napját kell érteni.
\n
(3)Az Alaptörvény ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK rész 27. cikke alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választását követő helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán hivatalban lévő képviselő-testület és polgármester megbízatása 2024. október 1-jéig tart.
\n
(4)A képviselő-testület a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választását követően 2024. október 1-jéig nem dönthet a képviselő-testület feloszlásáról.
\n
146/K. § * (1) * E törvénynek a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 111. § (4a)–(4k) bekezdését első alkalommal a 2024. évi önkormányzati költségvetési rendelet megalkotása, illetve módosítása során kell alkalmazni.
\n
(2)A Módtv1.-gyel megállapított 111. § (4a)–(4k) bekezdését akkor is alkalmazni kell, ha a képviselő-testület a Módtv1. hatályba lépését megelőzően elfogadott 2024. évi költségvetési rendeletét az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 25. § (1) bekezdés szerinti határidőig az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2a) és (2b) bekezdés szerinti tartalommal nem módosítja.
\n
146/L. § * (1) A 2024. június 9. és 2024. október 1. közötti időszakban a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, vármegyei közgyűlésnek (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) feladat- és hatásköreit a polgármester, főpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) gyakorolja, ha
\n
a)a megválasztott önkormányzati képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken, vagy
\n
b)a képviselő-testület két egymást követő alkalommal, illetve a 135. § (2) bekezdése alapján összehívott ülése
\n
ba)határozatképtelen, vagy
\n
bb)határozatképes, de a napirendre tűzött kérdésekben nem dönt.
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti esetekben és időszakban a polgármester tartós akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a képviselő-testület és a polgármester feladat- és hatásköreit az alábbi sorrendben
\n
a)az alpolgármester, főpolgármester-helyettes, vármegyei közgyűlés alelnöke (a továbbiakban együtt: alpolgármester),
\n
b)a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a feladat- és hatáskörök gyakorlását vállaló, a szervezeti és működési szabályzatban a képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére kijelölt önkormányzati képviselő,
\n
c)a feladat- és hatáskörök gyakorlását vállaló, a kormányhivatal által kijelölt önkormányzati képviselő, vagy
\n
d)a kormányhivatal vezetője gyakorolja.
\n
(3)A kormányhivatal vezetője a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben törvény felhatalmazása hiányában önkormányzati rendeletet nem alkothat, az önkormányzat működéséhez szükséges halaszthatatlan döntéseket akkor hozhatja meg, ha annak fedezete az önkormányzat költségvetésében biztosított.
\n
146/M. § * E törvénynek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2024. évi LVIII. törvénnyel megállapított 71. § (1)–(4a) bekezdésében foglaltakat 2024. október 1-jétől kell alkalmazni. A 71. § (4a) bekezdésében meghatározott polgármesterekre vonatkozóan a polgármesteri illetmény 2024. évi megállapítása a 2023. év január–december közti időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél a 2024-ben közzétett nemzetgazdasági átlagkereset alapulvételével történik.
\n
146/N. § * Ha a képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2024. évi LVIII. törvénnyel megállapított 74. § (1a) bekezdésének hatálybalépését megelőzően a 74. § (1a) bekezdésében foglaltnál több alpolgármestert választott meg, a megválasztott alpolgármesterek megbízatása fennmarad azzal, hogy ha valamely alpolgármester megbízatása megszűnik, helyére új alpolgármester mindaddig nem választható, amíg az alpolgármesterek száma eléri vagy meghaladja a 74. § (1a) bekezdésében meghatározott számot.
\n
146/O. § * A 85. § (14) bekezdésében meghatározott jóváhagyás iránti kérelem a főispán részére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2024. évi LVIII. törvény hatálybalépését követő 15 napon belül nyújtható be. Az e § rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
\n
146/P. § * Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 33. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában legkésőbb 2026. október 31. napjáig rendelkezik a 33. § (2) bekezdése szerinti vagyoni szankcióról.
\n
147. §
\n
* (1) E törvénynek az igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit 2024. október 1-jét követően kell először alkalmazni
\n
(2)A Módtv3.-mal hatályon kívül helyezett 31/A. §-t, 47. § (3) és (4) bekezdését, valamint 70/A. §-t 2024. október 1-jéig kell alkalmazni.
\n
Módosító rendelkezések 148-153. § *
\n
154. §*
\n
155. §*
\n
Hatályon kívül helyező rendelkezések
\n
156. §(1) *
\n
(2)Hatályát veszti
\n
a)*
\n
b)*
\n
c)*
\n
(3)*
\n
157. §*
\n
158. §*
\n
1.melléklet a 2011. évi CLXXXIX. törvényhez * A polgármester, az önkormányzati képviselő esküjének szövege „Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (vármegye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!”
\n
2.melléklet a 2011. évi CLXXXIX. törvényhez Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat helyi önkormányzati képviselő’ (polgármester, alpolgármester), valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke számára A nyilatkozatot adó személye 1. A nyilatkozatot adó:
\n
a)helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester (a továbbiakban együtt: képviselő)
\n
b)a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettárs (a továbbiakban: házas-/élettárs)
\n
c)a képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek) 2. A képviselő neve: ...............................................................................................................
\n
3.A házas-/élettárs neve: ........................................................................................................
\n
4.A gyermek neve: ................................................................................................................
\n
A. Rész VAGYONI NYILATKOZAT I. Ingatlanok 1.
\n
a)A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): .............................................
\n
b)Az ingatlan területnagysága: ...................................................................................................
\n
c)Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): ....................................................
\n
d)Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ...........................................................................................................................
\n
e)Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): .....................
\n
f)A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ........................................................................
\n
g)Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ................................................................
\n
h)A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ....................................................................
\n
2.
\n
a)A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): .............................................
\n
b)Az ingatlan területnagysága: ...................................................................................................
\n
c)Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): ....................................................
\n
d)Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ...........................................................................................................................
\n
e)Az ingatlanjogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): .....................
\n
f)A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ........................................................................
\n
g)Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ................................................................
\n
h)A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ....................................................................
\n
3.
\n
a)A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): .............................................
\n
b)Az ingatlan területnagysága: ...................................................................................................
\n
c)Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): ....................................................
\n
d)Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ...........................................................................................................................
\n
e)Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): .....................
\n
f)A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ........................................................................
\n
g)Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ................................................................
\n
h)A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ....................................................................
\n
4.
\n
a)A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): .............................................
\n
b)Az ingatlan területnagysága: ...................................................................................................
\n
c)Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): ....................................................
\n
d)Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:
\n
e)Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): .....................
\n
f)A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ........................................................................
\n
g)Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ................................................................
\n
h)A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ....................................................................
\n
II. Nagy értékű ingóságok 1. Gépjárművek:
\n
a)személygépkocsi: ......................................................................................................... típus a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus a szerzés ideje jogcíme: ................................................................................................ típus a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus
\n
b)tehergépjármű, autóbusz: ............................................................................................. típus a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus
\n
c)motorkerékpár: ............................................................................................................ típus a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus 2. Vízi vagy légi jármű:
\n
a)jellege: ................................................................................................................................. típusa: ................................................................................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................
\n
b)jellege: ................................................................................................................................. típusa: ................................................................................................................................... a szerzés ideje jogcíme: .........................................................................................................
\n
3.Védett műalkotás, védett gyűjtemény:
\n
a)egyedi alkotások: ................................................................................... megnevezés ..... db a szerzés ideje jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db a szerzés ideje jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db a szerzés ideje, jogcíme: ..........................................................................................................
\n
b)gyűjtemény: ........................................................................................... megnevezés ..... db a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db a szerzés ideje, jogcíme: ...........................................................................................................
\n
4.* Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hathavi összegét meghaladó értékű ingóság:
\n
a)megnevezés: ......................................................................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: .........................................................................................................
\n
b)megnevezés: ......................................................................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: .........................................................................................................
\n
c)megnevezés: ......................................................................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: .........................................................................................................
\n
d)megnevezés: ......................................................................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: .........................................................................................................
\n
e)megnevezés: ......................................................................................................................... a szerzés ideje jogcíme: .........................................................................................................
\n
5.Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, nagy értékű biztosítás stb.): megnevezés: ............................................................................................................................. névérték, biztosítási összeg: ...................................................................................................... megnevezés: ............................................................................................................................. névérték, biztosítási összeg: ...................................................................................................... megnevezés: ............................................................................................................................. névérték, biztosítási összeg: ...................................................................................................... megnevezés: ............................................................................................................................. névérték, biztosítási összeg: ...................................................................................................... megnevezés: ............................................................................................................................. névérték, biztosítási összeg: ......................................................................................................
\n
6.Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás: .........................................................................Ft 7. * A mindenkori, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hathavi összegét meghaladó készpénz: ............... Ft 8. * Az összességében a mindenkori, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:
\n
a)pénzintézeti számlakövetelés: forintban: ............................................................................................................................. devizában (forintértéken): ....................................................................................................
\n
b)más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege: ....................................................Ft 9. * Más, jelentősebb értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a mindenkori, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hathavi összegét meghaladja: megnevezés: ............................................................................................................................ megnevezés: ............................................................................................................................ megnevezés: ............................................................................................................................ megnevezés: ............................................................................................................................ megnevezés: ............................................................................................................................
\n
III. Tartozások Ebben a rovatban kérjük feltüntetni a köztartozás címén, valamint a pénzintézettel vagy magánszemélyekkel szemben esetlegesen fennálló tartozásait 1. Köztartozás (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.): ............................................................ forint 2. Pénzintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.): ................................................... forint 3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás: ........................................................................ forint IV. Egyéb közlendők ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................
\n
B. Rész JÖVEDELEMNYILATKOZAT (a képviselői tiszteletdíjon kívüli adóköteles jövedelmek) 1. Foglalkozása: .................................................................................................................
\n
Munkahelye: ......................................................................................................................
\n
Szünetelteti-e foglalkozását: igen nem Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelme: .......................................Ft 2. Az 1. pontban írt foglalkozásán kívüli, valamennyi olyan tevékenysége, amelyből adóköteles jövedelme származik:
\n
a)A tevékenység megnevezése: ...........................................................................................
\n
b)A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): ...............................................................
\n
c)A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ..................
\n
d)A jövedelem (bruttó) összege: ....................................................................................... Ft
\n
a)A tevékenység megnevezése: ...........................................................................................
\n
b)A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): ..............................................................
\n
c)A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ...................
\n
d)A jövedelem (bruttó) összege: ....................................................................................... Ft
\n
a)A tevékenység megnevezése: ...........................................................................................
\n
b)A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): ..............................................................
\n
c)A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ...................
\n
d)A jövedelem (bruttó) összege: ....................................................................................... Ft C. Rész GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT Gazdasági társaságban fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:
\n
I.
\n
1.Gazdasági társaság neve: ......................................................................................................
\n
2.Gazdasági társaság formája: ..................................................................................................
\n
3.Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ......................
\n
4.A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................% 5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................% 6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................
\n
II.
\n
1.Gazdasági társaság neve: ......................................................................................................
\n
2.Gazdasági társaság formája: ..................................................................................................
\n
3.Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ......................
\n
4.A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................% 5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................% 6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................
\n
III.
\n
1.Gazdasági társaság neve: ......................................................................................................
\n
2.Gazdasági társaság formája: ..................................................................................................
\n
3.Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ......................
\n
4.A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................% 5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................% 6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................
\n
IV.
\n
1.Gazdasági társaság neve: ......................................................................................................
\n
2.Gazdasági társaság formája: ..................................................................................................
\n
3.Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ......................
\n
4.A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................% 5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................% 6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................
\n
V.
\n
1.Gazdasági társaság neve: ......................................................................................................
\n
2.Gazdasági társaság formája: ..................................................................................................
\n
3.Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ......................
\n
4.A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................% 5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................% 6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................
\n
3.melléklet a 2011. évi CLXXXIX. törvényhez * Törvény erejénél fogva megyei jogú város 1. Baja 2. Esztergom Vissza az oldal tetejére -->