(9)Ha az egészségbiztosítási szerv az egészségbiztosítási nyilvántartás adatkezelőjeként a nyilvántartás felülvizsgálata során azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató, illetve egyéb bejelentésre kötelezett a bejelentési kötelezettségét nem, vagy nem jogszabály szerint teljesítette, 15 napos határidő tűzésével felszólítja a bejelentésre kötelezettet, hogy igazolja a bejelentés szabályszerű teljesítését. Ha a bejelentésre kötelezett határidőben nem igazolja a bejelentés teljesítését, 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kiszabható bírság felső határa a be nem jelentett személyek számának és a bírság legmagasabb értékének szorzata.
\n
(10)* A (8) és (9) bekezdésben meghatározott esetben az egészségbiztosítási szerv a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott mérlegelési szempontok alapján mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki vagy a bírság kiszabását mellőzi. A (9) bekezdés szerinti mulasztási bírságot a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába nem kell bejegyezni. Nem szabható ki a (9) bekezdés szerinti mulasztási bírság, ha az igazolásra előírt határidőtől számított öt év eltelt.
\n
(11)A hajléktalan személyekről az alábbi intézmények vezetői bejelentést tesznek az egészségbiztosítási szervnek:
\n
a)hajléktalanok otthona,
\n
b)hajléktalanok átmeneti szállása,
\n
c)hajléktalanok rehabilitációs intézménye,
\n
d)hajléktalanok éjjeli menedékhelye,
\n
e)hajléktalanok nappali melegedője.
\n
(12)A bejelentésről az intézmény vezetője igazolást ad ki a hajléktalan személy részére. A bejelentés és az igazolás érvényessége a bejelentés napját magában foglaló naptári hónapot követő hatodik naptári hónap utolsó napjáig tart.
\n
(13)A (11) bekezdésben meghatározott intézmény a bejelentés vagy az igazolás kiállításának elmulasztása miatt nem bírságolható.
\n
68. §
\n
(1)Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, de az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplő személyekről a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából – külön megállapodásban foglaltak szerint – naponta adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak
\n
(2)* Az egészségbiztosítási szerv, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, az állami adó- és vámhatóság a bejelentési kötelezettség ellenőrzése során az Art. szerinti be nem jelentett foglalkoztatás feltárása esetén, valamint a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogsértésről szóló határozatának véglegessé válását követően – az adózó bejelentési kötelezettségének önkéntes teljesítése hiányában – az Art. 1. mellékletében foglaltak szerinti bejelentést hivatalból teljesíti.
\n
(3)Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplő, de biztosítotti státuszát okirattal hitelesen igazoló természetes személyre vonatkozóan a biztosítotti jogviszony fennállásának az egészségbiztosítási szerv eljárása során történő tisztázását követően az Art. 1. mellékletében foglaltak szerinti bejelentést hivatalból teljesíti az állami adó- és vámhatóság felé.
\n
(4)* Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosultként nem szereplő személyekről a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából külön megállapodásban foglaltak szerint adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.
\n
(5)* Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás kiterjed az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges természetes azonosító adatokra. A (2)–(3) bekezdés szerinti esetek kivételével az adatszolgáltatás tartalmazza az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének időpontját is, figyelembe véve az Ebtv. 29. § (9) bekezdésében foglalt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság időtartamát is.
\n
(6)Az állami adóhatóság az (1)–(4) bekezdésben, valamint a 69. § (3) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás alapján ellenőrzi a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítését.
\n
(7)* Ha az állami adó- és vámhatóság tudomást szerez arról, hogy a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése céljából a cég nevéről, székhelyéről és adószámáról tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet. Ha az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint a természetes személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnése miatt már nem áll fenn, akkor az egészségbiztosítási szerv a 45. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak.
\n
(8)Az idegenrendészeti hatóság az állami adóhatóság kérésére a 43. § (1) bekezdésében előírt járulékfizetésre bejelentkező személyek ellenőrzése céljából adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak azokról, akik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott tartózkodási feltételek teljesítését más EGT-államban fennálló biztosítással (Európai Egészségbiztosítási Kártyával) igazolják. Az adatszolgáltatás az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges természetes azonosító adatokra terjed ki. Az adatszolgáltatás módjáról az állami adóhatóság megállapodást köt az idegenrendészeti hatósággal.
\n
69. §
\n
(1)* Ha az egészségügyi szolgáltatónak a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet rendelkezései szerinti ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy az ellátást igénybe vevő személy nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, a jogosultságának tisztázása érdekében az érintett személy hatósági eljárást kezdeményezhet az egészségbiztosítási szervnél
\n
(2)Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában az érintett személyt – a biztosítotti, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszony fennállásának tisztázásáig – az egészségügyi szolgáltatásra jogosultként szerepelteti, ha az érintett személy okirattal valószínűsíti a jogviszony fennállását.
\n
(3)Az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdésben meghatározott bejegyzést követően – az okirat másolatának megküldésével együtt – a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a 68. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóságnak.
\n
(4)Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott eljárás során felhasználható minden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat, valamint minden más, erre alkalmas további bizonyítási eszköz, amely a biztosítással járó jogviszony fennállását, illetve az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot valószínűsíti.
\n
70. §
\n
* A kisadózó vállalkozók tételes adójának alanya a biztosítási kötelezettségének bejelentését a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerint a kisadózói adóalanyiság választásának bejelentésével teljesíti
\n
71. §
\n
* (1) A 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a biztosítási jogviszony megszűnésének, a 22. § (1) bekezdés a)–u) pontja, vagy a 3. §-a szerint fennálló jogosultság megszűnésének bejelentését követően a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv adatátadásától számított 8 napon belül az állami adó- és vámhatóság tájékoztatást küld a fizetésre kötelezett természetes személynek. A tájékoztatás tartalmazza a 43–46. § szerinti fizetési kötelezettségre, továbbá az Ebtv. szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat. Az állami adó- és vámhatóság az e törvény szerinti járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán elkülönítetten előírja, a befizetéseket nyilvántartja, és az e törvényben, vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli
\n
(2)Ha az adóhatóság bármely okból (így különösen ha a fizetési kötelezettséggel érintett személy nem minősült belföldinek ezt megelőzően, vagy a foglalkoztató nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét) az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettséget nem írta elő, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy a 43. § szerinti fizetési kötelezettségét külön eljárás keretében jelenti be – és egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy más EGT-államban vagy szociális biztonsági egyezményes államban nem áll fenn biztosítása – az állami adó- és vámhatóságnak. Az állami adó- és vámhatóság a 73. § (13) bekezdés szerinti adatszolgáltatást követő 8 napon belül a 43. §-ban foglaltak figyelembevételével határozatot hoz. A 43. §-ban foglalt feltételek teljesülése esetén a határozat tartalmazza a biztosítási jogviszony megszűnése, vagy a 22. § (1) bekezdés a)–u) pontja, vagy a 3. §-a szerint fennálló jogosultság megszűnése esetén a fizetési kötelezettség előírását és annak kezdő időpontját. Az állami adó- és vámhatóság a járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket nyilvántartja és az e törvényben, vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli. Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jellel nem rendelkező kötelezett személy részére az Art. rendelkezései szerint adóazonosító jelet állapít meg.
\n
(3)Az adóhatóság a kötelezett személyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adó- és vámhatósághoz az Art.-ban foglaltaknak megfelelően bejelentettek. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésére tekintettel az adóhatósághoz beérkezett bejelentés figyelembevételével az állami adó- és vámhatóság a megszűnt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a bejelentést követően azonnal elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
\n
(4)Az adóhatóság a kötelezett személyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti, ha a 22. § (1) bekezdés a)–u) pontja szerint jogosulttá válik egészségügyi szolgáltatásra. Ennek érdekében az egészségbiztosítási szerv az állami adó- és vámhatóság részére azonnal elektronikus úton adatot szolgáltat a 22. § (1) bekezdés a)–u) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság keletkezéséről.
\n
(5)Ha az állami adó- és vámhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy külföldön tartózkodik, és nem minősül e törvény alapján belföldinek, vagy a kötelezett személy elhalálozott, a 43. § alapján keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi, és a kötelezett személy részére előírt havi járulékfizetési kötelezettségét a kötelezettség megszűnése napjával, a kötelezett személy elhalálozása esetén annak halála napjával törli.
\n
(6)Ha az állami adó- és vámhatóság az (5) bekezdésben foglaltakról nem az egészségbiztosítási szervtől értesül, azonnal elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
\n
(7)* Az állami adó- és vámhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő kötelezett személy 43. § szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően – különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal – igazolja, hogy
\n
a)huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és
\n
b)a tartózkodási helye jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.
\n
Az állami adó- és vámhatóság a visszamenőleges hatályú törlésről, annak időszakáról és az érintett személy adatairól soron kívül értesíti az érintett személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervet a (8) bekezdésben részletezett eljáráshoz. A törlésből eredő túlfizetés csak akkor visszaigényelhető, ha az egészségbiztosítási szervnél a kötelezésre nem került sor, vagy a kötelezés alapján fizetendő díj igazoltan rendezésre került. A kiutalásra nyitva álló határidő az egészségbiztosítási szerv válaszának állami adó- és vámhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az egészségbiztosítási szerv az adatszolgáltatás alapján a külföldön élő kötelezett személy TAJ számát érvényteleníti és a külföldi biztosításra tekintettel az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget nyilvántartásában zárja.
\n
(8)Ha egészségügyi szolgáltatás igénybevételére került sor a (7) bekezdésben foglalt időszak alatt, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni. Az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeinek megfizetésére az egészségbiztosítási szerv kötelezi a természetes személyt a közfinanszírozott szolgáltatótól beérkezett teljesítményjelentés alapján. Ha a kötelezett önként nem téríti meg a költségeket, a követelést az egészségbiztosítási szerv az állami adó- és vámhatóságnak adók módjára behajtandó köztartozásként átadja.
\n
(9)Az egészségbiztosítási szerv által vezetett egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, biztosítottak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen jogosultként nem szereplő személyek a 68. § vagy a 69. § alapján adóhatóságnak átadott adatait az adóhatóság összeveti
\n
a)az Art. szerinti havi bevallások biztosítottankénti adataival,
\n
b)a 43. § alapján egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőkről vezetett nyilvántartása adataival, és
\n
c)az Art. alapján a foglalkoztatók által az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett biztosított személyek adataival.
\n
(10)Ha az állami adó- és vámhatóság azt állapítja meg, hogy a természetes személy egészségbiztosítási szerv által a 68. § vagy a 69. § alapján átadott adatai a (9) bekezdés a)–c) pontjai szerinti adatok között nem szerepelnek, felszólítja a természetes személyt egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának igazolására. Ha a személy a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül az adóhatóság előtt hitelt érdemlő módon nem bizonyítja egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát, az adóhatóság a természetes személynek a 22. § alapján legutóbb fennállt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő első naptól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja.
\n
(11)Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igazolására rendelkezésre álló 15 nap a természetes személy kérelmére – indokolt esetben – egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható.
\n
(12)Ha a (10) bekezdés szerinti felszólítást követően a természetes személy vagy képviselője hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság fennáll, vagy a természetes személy elhalálozott, illetve külföldön tartózkodik, és e törvény alapján nem minősül belföldinek, az ezt bizonyító okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság haladéktalanul továbbítja a természetes személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek.
\n
(13)Az állami adó- és vámhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezett természetes személy adatairól a járulékfizetési kötelezettség előírásáról szóló határozat véglegessé válását követően azonnal elektronikus úton szolgáltat adatot az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
\n
(14)A 68. § vagy a 69. § alapján teljesített adatszolgáltatásban az adóhatóságnak átadott azon személyek adatait, akiket az adóhatóság beazonosítani nem tud, mert az egészségbiztosítási szerv által ismert és közölt természetes személyazonosító adatok és lakcím alapján az nem lehetséges, az adóhatóság „nem beazonosítható” jelzéssel visszaküldi az egészségbiztosítási szerv részére.
\n
72. §
\n
(1)Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni a telephelye (állandó lakhelye) szerint illetékes állami adóhatósághoz
\n
a)a magánállatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány kiállításának, bevonásának, valamint a gyógyszerészi magántevékenység engedélyezésének, megszűnésének időpontját,
\n
b)az egyéni ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő a kamarai tagság kezdetének, megszűnésének, az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel, törlés, valamint az ügyvédi vagy szabadalmi ügyvivői tevékenység szünetelésének időpontját,
\n
c)a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó a szolgálat keletkezésének, megszűnésének időpontját.
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell az egyéni vállalkozó személyi adatait (nevét, születési nevét, születési helyét, TAJ számát, anyjának születési nevét), telephelyét (fióktelephelyét, fióktelephelyeit) és állandó lakóhelyét, a vállalkozói igazolványt (engedélyt, jogosítványt) kiadó szerv megnevezését.
\n
(3)Az egyéni vállalkozó, ha
\n
a)a 4. § 17. pontja szerinti ellátást állapítottak meg részére, illetve annak folyósítását megszüntették (szüneteltették), a megállapítás, megszüntetés időpontját követő,
\n
b)legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen jogviszonya megszűnt, a létesítéstől, a megszüntetésétől számított,
\n
c)a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a tanulói, hallgatói jogviszonyának kezdő időpontjától számított, illetve a vállalkozói tevékenység kezdetét követő 15 napon belül az (1) bekezdésben említett igazgatási szervnél bejelentést tesz.
\n
73. §
\n
(1)* A települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a kerületi jegyző, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében pedig a fővárosi főjegyző, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a 67. § (2) bekezdése szerinti ellátásban részesülő, vagy szociálisan rászorult személyeket az egészségbiztosítási szervnek jelenti be
\n
(2)* A bejelentésre kötelezett a 67. § (3) bekezdés szerinti személyeket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (a továbbiakban: NEAK) jelenti be.
\n
(3)A 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személyeket – ha az ellátást nem kifizetőhely folyósítja –, az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró Kincstár központi szerve a NEAK-nak jelenti be. A bejelentést elektronikus úton a NEAK által rendszeresített programmal kell teljesíteni.
\n
(4)A 22. § (1) bekezdés j) pontja szerinti személy a 67. § (6) bekezdésében meghatározott bejelentést az egészségbiztosítási szervnek teljesíti, egyidejűleg az orvosszakértői szerv szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával igazolja jogosultságát. A jogosultság a szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás kiállítása napjától áll fenn.
\n
(5)A 22. § (1) bekezdés k) pontja szerinti személy a bejelentést az egészségbiztosítási szervnek teljesíti. A jogosultság az azt megalapozó feltételek együttes megléte napjától áll fenn.
\n
(6)Az állami adó- és vámhatóság az Art.-ban előírt bejelentés teljesítésére a Magyar Honvédséggel, az Országgyűlési Őrséggel, a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók vonatkozásában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal megállapodást köt.
\n
(7)A 67. § (5) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő személyekre vonatkozó bejelentés teljesítésének módjáról a Kincstár és a NEAK megállapodást köt.
\n
(8)Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentést elektronikus úton vagy gépi adathordozón a NEAK által rendszeresített programmal, a (4) bekezdés szerinti bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni. A 67. § (11) bekezdése szerinti bejelentést elektronikus úton vagy gépi adathordozón a NEAK által rendszeresített programmal, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.
\n
(9)A Kincstár – az egészségbiztosítási szervek jogszabályban rögzített feladatai ellátása érdekében – a NEAK számára folyamatos online kapcsolattal biztosítja a nyilvántartása szerint TAJ számmal rendelkező személyek adatváltozása esetében az automatikus adatátadást.
\n
(10)A Kincstár megszakítás nélkül működteti a TAJ szám képző és nyilvántartó rendszerét, és a NEAK központi egészségbiztosítási nyilvántartási informatikai rendszerén keresztül az egészségbiztosítási szerv által rögzített és a TAJ interfészen átadott adatok alapján haladéktalanul TAJ számot képez, rögzíti azt a TAJ szám nyilvántartásában, és online megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére.
\n
(11)Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása érdekében a 43. § szerint járulékfizetésre kötelezett személyekre vonatkozó adatok átadásának módjáról a nemzeti adó- és vámhatóság és a NEAK megállapodást köt.
\n
(12)* Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása érdekében a 43. § szerint járulékfizetésre kötelezett személyekre vonatkozóan a NEAK adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak a következő adatokról:
\n
a)a természetes személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje, anyja születési családi és utóneve,
\n
b)a nem magyar állampolgárságú természetes személy állampolgársága,
\n
c)a természetes személy kapcsolati kódja,
\n
d)az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség kezdő, illetve záró napja, valamint
\n
e)az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség keletkezésének és megszűnésének jogcíme.
\n
(13)* A 71. § (2) bekezdés szerint a természetes személy által teljesített bejelentés esetén a NEAK a (12) bekezdésben meghatározottakon túl arról is adatot szolgáltat, hogy a természetes személy belföldinek minősül és az egészségbiztosítási nyilvántartásban szerepel.
\n
(14)* Az egészségbiztosítási szerv a 84. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése szerinti ellenőrzése során a biztosítási jogviszony utólagos megállapításáról vagy törléséről határozatot hoz, ha a járulék utólagos megállapítására elévülés miatt részben vagy egészben már nincs lehetőség.
\n
21.Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás
\n
74. §
\n
(1)A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art. szerint megállapítható mulasztási bírság – a nyilvántartásba nem vett személyenként – terheli
\n
(2)Az (1) bekezdése szerinti nyilvántartás tartalmazza a biztosítással járó jogviszony megnevezését, a biztosítási kötelezettség kezdetét, továbbá az igazolás átvételének elismerését.
\n
(3)Igazolásnak minősül a foglalkoztatási jogviszonyra irányuló szerződés, ha az a foglalkoztatás (tevékenység) megkezdésekor a foglalkoztatott részére átadásra került.
\n
(4)A foglalkoztató a biztosítottakról – az egyéni vállalkozónak a biztosítással összefüggő adatairól – köteles a törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait, TAJ számát, a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét. Az Mt. XVI. fejezete alapján foglalkoztatott munkavállalót a kölcsönbeadó köteles nyilvántartásba venni.
\n
75. §
\n
(1)A 74. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartást a nyilvántartásra kötelezett havonta lezárja, archiválja, és arról az Art.-ban meghatározottak szerint az állami adóhatósághoz bevallást teljesít
\n
(2)A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontjáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.
\n
(3)Ha az e § szerinti bevallási kötelezettség teljesítése, vagy a már teljesített adatszolgáltatás módosítása a 2008. évet megelőző időszakra, illetve az Art.-ban meghatározott elévülési időn túli évre, évekre vonatkozik, az adatszolgáltatást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell teljesíteni.
\n
76. §
\n
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja részére a tárgyévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a jogviszony időtartamáról, a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített kedvezményről. A jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni 22. A járulék megállapítása, bevallása, megfizetése
\n
77. §
\n
(1)* A foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhónapban a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett a járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő járulékot a törvényben előírt határidőn belül megfizetni. A 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ vonatkozásában a 82. § szerinti járulék különbözet szabályait alkalmazni nem lehet
\n
(2)* Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig havonkénti bontásban vallja be és a tárgynegyedév adóját az említett időpontig fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak.
\n
(2a)*
\n
(3)A mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási járulékot az Art. rendelkezései szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.
\n
(4)A foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.
\n
(5)A foglalkoztató írásban tájékoztatja a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont társadalombiztosítási járulékról, valamint az érvényesített családi járulékkedvezményről, illetve a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) társadalombiztosítási járulékról.
\n
(6)A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. Ha a tárgyhónapban a társas vállalkozó, vállalkozók részére jövedelmet nem fizettek, és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag – elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.
\n
(7)A foglalkoztató által levont járulék a biztosítottól akkor sem követelhető, ha azt a foglalkoztató bevallani, illetve befizetni elmulasztotta, és a vele szemben foganatosított hatósági intézkedések nem vezettek eredményre.
\n
(8)A Kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek képviselőjeként a Kincstár teljesíti a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, e törvényben és az Art.-ban előírt kötelezettségeket.
\n
23.Az elévülési idő figyelmen kívül hagyására irányuló eljárás
\n
78. §* (1) Az Art.-ban meghatározott elévülési idő figyelmen kívül hagyására a nyugdíj-megállapító szervek hatáskörébe tartozó ügyekben akkor van lehetőség, ha
\n
a)a természetes személy a 6. § vagy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosításának nem kellett volna fennállnia és ő vagy foglalkoztatója eleget tett társadalombiztosítási kötelezettségének és járulékfizetés történt,
\n
b)a természetes személy a 6. § vagy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerint biztosított volt, és ő vagy foglalkoztatója járulékmegállapítási, -fizetési kötelezettségének eleget tett, de bevallási kötelezettségét nem vagy hiányosan teljesítette,
\n
c)hatóság határozatban helytelenül állapította meg az alkalmazandó jogot, és a természetes személynek belföldön kellett volna a 6. § vagy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerint biztosítottnak lennie és társadalombiztosítási kötelezettségeit teljesítenie.
\n
(2)Az Art.-ban meghatározott elévülési idő figyelmen kívül hagyásával a természetes személynek lehetősége van arra, hogy az (1) bekezdés
\n
a)a) pontja szerinti esetben
\n
aa)ha az a) ponttal érintett biztosítási időszakkal együtt az ellátásra való jogosultsága megállapítható, akkor ezen időszak szolgálati időként történő elismerését kérje,
\n
ab)az aa) pont szerinti esettől eltérően a Nyugdíjbiztosítási Alap javára befizetett járulékokat visszaigényelje,
\n
b)b) pontja szerinti esetben a bevallási kötelezettségét utólagosan pótolja,
\n
c)c) pontja szerinti esetben biztosítotti bejelentésének és társadalombiztosítási (különösen a járulékfizetési és -bevallási) kötelezettségeinek az állami adó- és vámhatóságnál eleget tegyen.
\n
(3)Az (1) bekezdésben rögzített esetekben az eljárás a nyugdíj megállapításért felelős szervnél vagy az állami adó- és vámhatóságnál kérelemre indul.
\n
(4)Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nyugdíj megállapításért felelős szerv megvizsgálja, hogy fennállnak-e az érintett időszak szolgálati időként történő figyelembe vételének a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti feltételei. Ha megállapítható olyan időszak amely időszakot nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a nyugellátás megállapításához, a nyugdíj megállapításért felelős szerv a nyilvántartásában szereplő adatok alapján határozattal megállapítja a szolgálati időként figyelembe nem vehető időszakot és az erre tekintettel tartozatlanul megfizetett nyugdíjjárulék összegét, amelyet a Magyar Államkincstár a természetes személy részére kifizeti.
\n
(5)Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 2006. december 31-e utáni időszak tekintetében van mód eljárást indítani. A bevallás utólagos benyújtása az állami adó- és vámhatóságnál teljesíthető.
\n
(6)Az eljárás során a nyugdíj megállapításért felelős szerv együttműködik az állami adó- és vámhatósággal, valamint a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szervvel.
\n
(7)Az (1) bekezdés szerinti eljárás esetében az Art. késedelmi pótlékra, önellenőrzési pótlékra, adóbírságra, mulasztási bírságra és intézkedésekre vonatkozó szabályait alkalmazni nem lehet.
\n
(8)A nyugdíjmegállapító szerv (4) bekezdés szerinti intézkedése időpontjában az Art. szerinti elévülési időn belüli tartozatlan járulékfizetés rendezésére a fentiek nem alkalmazhatóak.
\n
24.A családi járulékkedvezmény érvényesítése
\n
79. §
\n
(1)A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak vagy olyan kifizetőnek minősül, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat
\n
(2)* A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.
\n
(3)* A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként, vagy nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallásban vallja be.
\n
(4)A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.
\n
(5)Családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.
\n
80. §(1) A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg
\n
(2)* A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a kivétre vagy a 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalap után fizetendő járulék. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó az adott havi járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított havi jövedelmet (akkor is, ha az adómentes) meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető.
\n
(3)A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege.
\n
(4)A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.
\n
(5)Családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.
\n
81. §
\n
(1)A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény 34. § (3) bekezdése szerint megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített
\n
(2)Ha a családi járulékkedvezmény 34. § szerint megállapított összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető.
\n
(3)Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.
\n
(4)A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor
\n
a)a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni,
\n
b)a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.
\n
25.A járulékkülönbözet elszámolása
\n
82. §
\n
(1)Ha az Art. szerinti munkáltató, kifizető (a továbbiakban: munkáltató, kifizető) a természetes személynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a természetes személyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Ha a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után az Art. rendelkezései szerint önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg
\n
(2)A munkáltató, ha a természetes személy vele még munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként keletkezett járulékkülönbözetet a természetes személy részére visszatéríti, illetve a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes, 2020. június 30-áig egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, 2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetve visszatérített járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetve igényli vissza. Ha a járulékkülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a természetes személy időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegéről és a természetes személy adóazonosító számáról értesíti a természetes személy állami adó- és vámhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A természetes személy az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak a levonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.
\n
(3)A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a természetes személy állami adó- és vámhatóságához és a természetes személyt értesíti, kivéve, ha a természetes személy értesítési címét nem ismeri.
\n
(4)A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy terhére, illetve javára.
\n
(5)A munkáltató, ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, továbbá a kifizető az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató, ha a természetes személlyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.
\n
(6)Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló természetes személytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt a 77. § (4) bekezdése alapján bevallotta és megfizette, a le nem vont, biztosítottat terhelő járulék összegének és a természetes személy adóazonosító jelének közlésével értesíti a természetes személy állami adó- és vámhatóságát. Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató által le nem vont, biztosítottat terhelő járulékot határozattal írja elő a természetes személy terhére, és szükség esetén intézkedik az előírt járulék beszedése iránt. Ha a természetes személyt terhelő járulék összege megfizetésre, beszedésre került, az állami adó- és vámhatóság erről a természetes személy volt munkáltatóját értesíti, aki (amely) az általa a 77. § (4) bekezdése szerint jogszerűen bevallott, biztosítottat terhelő járulék összegét önellenőrzéssel helyesbíti, a visszajáró összegről rendelkezik.
\n
83. §
\n
A 82. § rendelkezéseitől eltérően, ha a természetes személy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató a járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulék levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentés alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy javára, ha az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató a természetes személytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulékot vont le, vallott be és fizetett meg 26. Ellenőrzés
\n
84. §
\n
(1)Az állami adó- és vámhatóság, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – ellenőrzi a 74. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 74. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára
\n
a)a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv és az állami adóhatóság jogosult,
\n
b)a biztosítottat terhelő járulék, foglalkoztatottnak minősülő biztosított esetében a foglalkoztatót terhelő közteher utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult.
\n
(3)A (2) bekezdés szerinti határozat elleni jogorvoslatra az Ebtv., illetve az Art. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
\n
(4)A (2) bekezdés a) pontja szerint hozott végleges határozatot az egészségbiztosítási szerv – a követelés- és az igényérvényesítésre meghatározott határidőre is figyelemmel – közli az állami adóhatósággal és – ha a határozat 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan tartalmaz adatot – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatallal, általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervvel is. A (2) bekezdés b) pontja alapján hozott végleges határozatot az állami adóhatóság közli az egészségbiztosítási szervvel és – ha a határozat 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan tartalmaz adatot – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatallal, az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervvel.
\n
(5)Az egészségbiztosítási szerv – az igényelbírálási eljárása során – ellenőrizheti a járulékfizetési kötelezettség teljesítését és a mulasztásról értesíti az állami adóhatóságot.
\n
85. §Járulék utólagos megállapítása nélkül az állami adó- és vámhatóság a biztosítási jogviszonyt akkor törli, ha
\n
a)ellenőrzési eljárás keretében bizonyított a természetes személy valós foglalkoztatójának kiléte, amely adózónál a biztosítás fennállásának időtartama véglegessé vált határozatban rögzítésre került, és
\n
b)a valótlan bejelentést tevő foglalkoztató az állami adó- és vámhatóság által folytatott ellenőrzés időpontjában a cégnyilvántartásból törlésre került, illetve a törlése folyamatban van.
\n
27.Késedelem, mulasztás következményei
\n
86. §Az Art. rendelkezéseit az e törvényben, a Tny.-ben és az Ebtv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni
\n
a)a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkezményeivel kapcsolatban,
\n
b)a járulékkötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizetési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban,
\n
c)a Tny. és az Ebtv. szerinti megtérítési és visszafizetési kötelezettség, mulasztási bírság, késedelmi kamat behajtására, végrehajtására, a behajthatatlan tartozás törlésére, a végrehajtáshoz való jog elévülésére, továbbá a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésére.
\n
86/A. § * (1) Ha a foglalkoztató helyett a biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentését az állami adó- és vámhatóság teljesítette az Art. 1. melléklet 3.2. pontja alapján, a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontja az állami adó- és vámhatóság által teljesített bejelentésben megjelölt időpont.
\n
(2)Ha a foglalkoztatóról nyilvántartást vezető szerv – ideértve különösen a cégnyilvántartást, egyéni vállalkozói nyilvántartást, civil szervezetek névjegyzékét vezető szervet – által nyilvántartott adatok alapján a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, és a foglalkoztatott biztosítási jogviszonyának megszűnését az Art. 1. melléklet 3.2. pontja szerint elmulasztotta bejelenteni, a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontja az Art. 1. melléklet 3.5. pontjában meghatározott időpont.
\n
86/B. § * (1) Ha a magánszemély a biztosítási jogviszony lezárásának a 86/A. § szerinti időpontját vitatja, egyeztetési eljárás lefolytatását kezdeményezheti az egészségbiztosítási szervnél, amely a rá irányadó jogszabályok szerint döntést hoz az egyeztetés eredményéről.
\n
(2)A biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv az (1) bekezdés szerinti egyeztetés eredményéről haladéktalanul elektronikus úton az Art. 1. melléklet 3. pontja szerinti biztosítási jogviszonyra vonatkozó adattartalommal adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére.
\n
(3)Az állami adó- és vámhatóság a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatása alapján elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.
\n
28.Különös szabályok a járulékkötelezettségek teljesítésére vonatkozóan
\n
87. §
\n
(1)A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot állapít meg és von le
\n
(2)A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adó- és vámhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adó- és vámhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.
\n
(3)Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Air. szerinti képviselővel, és a (2) bekezdésben foglalt bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).
\n
(4)Az állami adó- és vámhatóság által a külföldi vállalkozásokról vezetett, (2) bekezdés szerinti nyilvántartás – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
\n
(5)Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására
\n
a)kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték,
\n
b)munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, e foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége az a) pont szerinti esetben azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, a b) pont szerinti esetben a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli.
\n
(6)A (2)–(3) bekezdés szerinti kötelezett a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig – a (7) bekezdésben meghatározott adattartalommal – elektronikus úton teljesíti az állami adó- és vámhatóság részére. A (2)–(3) bekezdés szerinti kötelezettet a 66. § (1) bekezdésében, a 74. és 75. §-ban, valamint a 77. § (5) bekezdésében meghatározott nyilvántartási és igazolási kötelezettség nem terheli.
\n
(7)A (6) bekezdésben meghatározott járulékbevallás tartalmazza
\n
a)a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,
\n
b)a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,
\n
c)a foglalkoztatott TAJ számát, adóazonosító jelét,
\n
d)a járulékalapra, a járulék összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő kezdetének és végének időpontjára vonatkozó adatot,
\n
e)annak az időszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított természetes személy járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezett, és
\n
f)a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha a járulékkötelezettséget a (4) bekezdés szerint a foglalkoztatott teljesíti.
\n
29.Átváltási szabály
\n
88. §
\n
(1)A külföldi pénznemben keletkezett bevételből a járulékalapot a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos, a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alkalmazásával kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni
\n
(2)Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően, ha a külföldi pénznemben keletkezett bevételből az Szja tv. szerinti adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem képezi a járulékalapot, a forintra történő átszámítás megegyezik az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem megállapításakor az Szja tv. szabályai szerint alkalmazott átszámítással.
\n
IX. FEJEZET
\n
A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREK KOORDINÁLÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELETEKHEZ, VALAMINT A MAGYARORSZÁG ÁLTAL KÖTÖTT KÉTOLDALÚ SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI EGYEZMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK
\n
89. §(1) A 90–95. § rendelkezéseit
\n
a)a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet, az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-i 859/2003/EK tanácsi rendelet,
\n
b)a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban a) és b) pont együtt: koordinációs rendeletek) és
\n
c)a Magyarország által kötött szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) által előírt, az alkalmazandó jog meghatározására irányuló eljárásban kell alkalmazni.
\n
(2)A 90–95. § alkalmazásában
\n
a)munkavállaló: a 6. § (1) bekezdés a), b), f), g) pontjában és a 6. § (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló személy, a társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy,
\n
b)munkaviszony: az a) pont szerinti személy munkavégzésre irányuló jogviszonya,
\n
c)munkáltató: az a) pont szerinti személy foglalkoztatója,
\n
d)önálló vállalkozó: az e törvény szerinti egyéni vállalkozó, a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő, és a külföldi jog szerint annak megfelelő személy.
\n
90. §
\n
A koordinációs rendeletek és az egyezmény rendelkezései szerinti kiküldetés (a továbbiakban: kiküldetés) esetén az alkalmazandó jog meghatározása érdekében a munkáltató – a NEAK által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon – a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek a 3. melléklet 1–3. pontja szerinti adatokat és nyilatkozatokat szolgáltatja
\n
91. §
\n
(1)Kiküldetésnél a magyar jog alkalmazandó jogként való meghatározásának feltétele, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön
\n
(2)Jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha
\n
a)a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység (termelés, forgalmazás és egyéb szolgáltatói tevékenység) folytatása során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri, vagy
\n
b)a külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó bevétel vagy az egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó esetén a belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya elérte a 25 százalékot.
\n
(2a)* A (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel fennállásáról az állami adó- és vámhatóság az egészségbiztosítási szerv megkeresésére adatot szolgáltat.
\n
(3)A magyar jog alkalmazandó jogként meghatározható a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában akkor is, ha a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (így különösen, ha a vállalkozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez).
\n
(4)A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a munkáltató jogelődje teljesíti a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.
\n
(5)Nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha
\n
a)a foglalkoztató
\n
aa)a cégbíróság által jogerősen be nem jegyzett előtársaság,
\n
ab)a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával vagy adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el, vagy
\n
ac)a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez képest – a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete szerint – más nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,
\n
ad)a koordinációs rendeletekben, valamint a nemzetközi egyezményekben meghatározott kiküldetés keretében a külföldi munkavégzés helyén a kiküldetésre vonatkozó leghosszabb időtartamon túl kiküldött munkavállalókat ugyanabban a munkakörben foglalkoztat, vagy
\n
ae)a kiküldetés időtartama alatt a kiküldött munkavállaló felett nem gyakorolja teljeskörűen a munkáltatói jogkört, vagy
\n
b)a munkavállaló
\n
ba)nem rendelkezik a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 nap, megszakítás nélküli egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal,
\n
bb)kiküldetésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban egy kiküldött munkavállalót felváltson,
\n
bc)korábban ugyanabban az államban volt – a koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben – a kiküldetésre meghatározott leghosszabb időtartamig kiküldött, és a korábbi kiküldetés lejártától nem telt el 60 nap, vagy
\n
bd)kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább.
\n
92. §
\n
(1)Ha az önálló vállalkozó belföldön folytatott vállalkozói tevékenységét átmenetileg a koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállamban vagy egyezményben részes másik államban (a továbbiakban együtt: másik állam) folytatja, a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek a NEAK által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon a 3. melléklet 4. pontja szerinti adatokat szolgáltatja
\n
(2)A koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben előírt feltételek teljesítése esetén az egészségbiztosítási szerv alkalmazandó jogként meghatározza a magyar jogot és ezt igazolja.
\n
(3)Nem alkalmazható a magyar jog az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységének időtartama alatt, ha e tevékenységéhez – a 3. melléklet 4. pont b) alpontja szerint – hasonló belföldi tevékenységet az önálló vállalkozó a másik tagállami munkavégzés megkezdése előtt kevesebb mint 60 napig folytatott.
\n
93. §
\n
(1)Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldi munkavégzése mellett, azzal egyidejűleg munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként másik államban is végez munkát, a koordinációs rendeletek vagy az egyezmény rendelkezései alapján a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkáltatójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek a NEAK által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon a 3. melléklet 5. pontja szerinti adatokat szolgáltatja
\n
(2)Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is munkavállaló, illetve önálló vállalkozó, a magyar jog alkalmazásának megállapítására a belföldön fennálló lakóhely alapján akkor kerülhet sor, ha
\n
a)a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát,
\n
b)az önálló vállalkozó belföldön elért bevétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát.
\n
(3)Ha a munkavállaló a koordinációs rendeletek hatálya alá tartozik, a (2) bekezdés akkor alkalmazható, ha a munkavállaló belföldön és a másik tagállamban egy olyan munkáltató javára végez munkát, amely az Európai Unió területén letelepedett.
\n
94. §
\n
(1)Ha az egészségbiztosítási szerv alkalmazandó jogként a magyar jogot megállapítja, erről hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: igazolás) állít ki, és meghatározza annak időbeli hatályát és feltételeit. Az igazolás tanúsítja, hogy a munkavállaló, önálló vállalkozó a másik államban történő munkavégzése idején is a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alatt áll
\n
(2)Ha a korábbi kiküldetés lejártát követő 60 napon belül a munkáltató ugyanazon munkavállalóját ugyanazon államba kívánja kiküldeni, a magyar jog akkor alkalmazható az újabb kiküldetésre, ha annak időtartama a korábbi kiküldetéssel együtt sem haladja meg a koordinációs rendeletekben, illetve az egyezményben meghatározott leghosszabb időtartamot.
\n
(3)Ha a kiküldetés legfeljebb 2 hónapig megszakad, azt továbbra is folyamatos kiküldetésnek kell tekinteni.
\n
(4)Ha a koordinációs rendeletek szerinti kiküldetés egymást követően több államba történik, az alkalmazandó jog elbírálása és az igazolás kiállítása államonként külön-külön történik.
\n
(5)Ha az alkalmazandó jog meghatározásának és az arról szóló igazolás kiadásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amely miatt a biztosítási kötelezettség már nem áll fenn, vagy nem a magyar jog alapján áll fenn, vagy pedig érinti az igazolás hatályát (így különösen, ha a kiküldetés tervezett időtartama alatt a munkaviszony szünetel vagy megszűnik, vagy az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységét megszünteti), erről a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó haladéktalanul tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet, amely az igazolást a változás napjától hatálytalanítja.
\n
(6)Ha az egészségbiztosítási szerv hivatalból megállapítja, hogy a magyar jog alkalmazásának feltételei az igazolás kiadását követően már nem teljesülnek vagy eleve nem álltak fenn, az igazolást módosítja, vagy visszavonja, és kezdeményezi a másik állambeli biztosítási kötelezettség megállapítását.
\n
(7)Ha más EU-tagállami hatóság megkeresése alapján az egészségbiztosítási szerv a kiküldetés fennállását igazoló tények vonatkozásában adatszolgáltatásra, illetve hiánypótlásra szólítja fel a kiküldő munkáltatót, és ennek a kiküldő munkáltató határidőben nem tesz eleget és kimentésre nem kerül sor az egészségbiztosítási szerv jogosult az igazolás visszavonására.
\n
95. §
\n
(1)A koordinációs rendeletekben és az egyezményben meghatározott szabályok alóli kivétel megállapítását a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó a NEAK-tól kérheti
\n
(2)A kivétel megállapításának akkor lehet helye, ha
\n
a)a kiküldetés, illetve az önálló vállalkozó átmeneti külföldi tevékenységének időtartama előre láthatóan meghaladja a koordinációs rendeletben, illetve az egyezményben meghatározott leghosszabb időtartamot,
\n
b)kivétel megállapítása hiányában a munkavállalóra, önálló vállalkozóra egyszerre több állam jogát kellene alkalmazni, vagy
\n
c)olyan egyéb, különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn, amely indokolttá teszi a kivétel megállapítását.
\n
(3)A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.
\n
X. FEJEZET
\n
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 30. Felhatalmazó rendelkezés
\n
96. §
\n
Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg az egészségügyi szolgáltatás biztosítása érdekében köthető megállapodást megelőző egészségügyi állapotfelmérés díját, rendjét és az állapotfelmérés elvégzésére kijelölt egészségügyi szolgáltatókat. * 31. Hatályba léptető rendelkezés
\n
97. §(1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2020. július 1-jén lép hatályba
\n
(2)*
\n
(3)* 32. *
\n
98. §*
\n
33.Átmeneti rendelkezések
\n
99. §
\n
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2020. július 10-éig megszerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani
\n
100. §
\n
(1)Ha a biztosítási jogviszony elbírálására utólag, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdő napja 2020. július 1-jét megelőző nap, a biztosítási jogviszony
\n
a)2020. július 1-je előtti napjaira a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni,
\n
b)2020. június 30-át követő napjaira e törvény szabályait kell alkalmazni, és e törvény szerint kell teljesíteni a társadalombiztosítási kötelezettséget.
\n
(2)Ha a 30. § alapján 2020. július 1-jét megelőző időszakra keletkezett járulékalapot képező jövedelem, akkor a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény adott időszakban hatályos rendelékezéseit kell alkalmazni.
\n
(3)* A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján járulékalapot képező jövedelem után érvényesíthető családi járulékkedvezmény esetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szabályait, míg az e törvény alapján járulékalapot képező jövedelem után érvényesíthető családi járulékkedvezményt az e törvény szabályai szerint lehet igénybe venni.
\n
101. §
\n
* E törvény rendelkezései a 2020. június 30. napjáig az állami adó- és vámhatósághoz érkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségre irányuló bejelentésekre, és a 2020. június 30. napján a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 44/A–44/C. §-a alapján folyamatban lévő eljárásokra nem alkalmazhatóak
\n
102. §
\n
A prémium évek programban részt vevő és a különleges foglalkoztatási állományban lévő személyek esetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. június 30-án hatályos szabályait kell alkalmazni
\n
103. §A 25. § (4) bekezdése szerinti fizetési kötelezettség mértéke 2020. július 1-jétől 2020. december 31-éig 7710 forint
\n
104. §
\n
* (1) Az e törvény hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó kötelezettségeket az állami adó- és vámhatóság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezései alapján vezetett számlán tartja nyilván
\n
(2)A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezései alapján fennálló egészségügyi szolgáltatási járulék tartozást e törvény 46. § (2) bekezdésének alkalmazásakor nem kell figyelembe venni.
\n
(3)Azon természetes személynek, akinek 2020. június 30-án egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége áll fenn, az állami adó- és vámhatóság 2020. július 1-je után, e kötelezettsége megszűnéséig, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezései szerinti bejelentés vagy a 2020. július 1-jét megelőzően véglegessé vált határozat alapján írja elő.
\n
(4)A (3) bekezdés szerinti esetben e törvény hatálybalépését követő időszakra a járulékfizetési kötelezettség előírása, a befizetések nyilvántartása, illetve a kötelezettség törlése tekintetében e törvény 71. § (1) bekezdése alapján jár el az állami adó- és vámhatóság.
\n
(5)Ha egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megállapítására utólag, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdő napja 2020. július 1-jét megelőző nap, a fizetési kötelezettség
\n
a)2020. július 1-je előtti napjaira a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni,
\n
b)2020. június 30-át követő napjaira e törvény szabályait kell alkalmazni.
\n
(6)Az állami adó- és vámhatóság a fizetési kötelezettséget az azt megállapító végleges határozat illetve a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv adatszolgáltatása alapján az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint vezetett adószámlán, az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben e törvény szerint vezetett adószámlán írja elő.
\n
(7)Az e törvény 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni. Ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmet a 27. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.
\n
105. §
\n
* (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2019. december 31-én hatályos 4. § a) pont 2. alpontjában, 4. § k) pont 1. alpontjában, 4. § p) pontjában, 5. § (1) bekezdés c) pontjában, 8. § h) pontjában, 16/A. §-ában, 19. § (2)–(3) bekezdésében, 25/A. § b) pontjában, 31. § (4) bekezdés b) pontjában, 44/A. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókra vonatkozóan. A társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultság fennállása tekintetében a vonatkozó törvények 2019. december 31-én hatályos szabályai szerint kell meghatározni
\n
(2)E törvénynek a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvénnyel módosított 27. § (1) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontja, 27. § (3) bekezdés a) pontja, 42. § (8) bekezdése, 73. § (2) bekezdése, és a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 100. § (3) bekezdése 2020. július 1-jétől alkalmazható.
\n
105/A. § * A 41. § (2) bekezdésétől eltérően a 2021. adóévben a 2020. december 31-én hatályos Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelő a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.
\n
105/B. § * Ha a magánszemély az egészségügyi szolgáltatások veszélyhelyzeti igénybevételével kapcsolatos egyes szabályokról és a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 222/2021. (V. 3.) Korm. rendelet (e § alkalmazásában a továbbiakban: kormányrendelet) 1. § (1) bekezdése alapján minősült belföldinek és a kormányrendelet hatálybalépését megelőzően az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága vagy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a belföldiség hiányában nem volt megállapítható, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség kezdő időpontjára a kormányrendelet 1. § (3) bekezdése rendelkezését kell alkalmazni.
\n
105/C. § * (1) Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvénnyel megállapított anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás a 2022. január 1-jét megelőző időszakra is megköthető.
\n
(2)Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvénnyel megállapított 49/A. §-t a 2022. január 1-jén véglegessé vált határozattal le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy ha a kérelmező az anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás megkötésének igényét a határozat véglegessé válását megelőzően bejelenti, az eljárást az anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás megkötéséig, de legkésőbb 2022. március 31-éig fel kell függeszteni.
\n
(3)Ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj iránt 2021. évben benyújtott kérelmet jogosultság hiányára tekintettel utasították el, az igénylő 2022. március 31-éig kezdeményezheti az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvénnyel megállapított anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás megkötését a 2022. január 1-jét megelőző időszakra. A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, illetve az örökbefogadói díj igénylése iránt az anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás megkötését követően ismételten benyújtott kérelmet úgy kell tekinteni, mintha az eredeti igénybejelentés időpontjában nyújtották volna be.
\n
105/D. § * Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 34. § (6) bekezdését és 80. § (2) bekezdését az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó már a 2023. január havi, illetve az azt követő hónapok járulékkötelezettségének a megállapítása során alkalmazhatja.
\n
105/D. § * A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 40. § (4) bekezdés f) pontját és (5) bekezdését a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.
\n
105/E. § * (1) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 34. § (6) bekezdése a 2025. június 30. után megszerzett, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. június 30. utáni időszakra elszámolt jövedelem tekintetében alkalmazható.
\n
(2)E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 71. § (7) bekezdése a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében alkalmazható.
\n
34.Az Európai Unió jogának való megfelelés
\n
106. §(1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja
\n
a)a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk;
\n
b)az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk;
\n
c)a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
\n
(2)Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
\n
(3)* Ez a törvény
\n
a)a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és
\n
b)az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
\n
XI. FEJEZET *
\n
35–68. * 107–181. § * 1. melléklet a 2019. évi CXXII. törvényhez Igazolások 1. A 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tanulmányokat folytató tanuló, hallgató e minőségét a következő dokumentumokkal igazolja: a)–c) *
\n
d)az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány,
\n
e)az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány, vagy
\n
f)a közreműködő intézmény által kiadott, a d) pont szerinti diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás.
\n
2.A 18. § (1) bekezdésének alkalmazásában a harmadik államban fennálló biztosítás igazolása a harmadik állam illetékes hatósága által kiállított, magyar nyelvre lefordított és magyar közjegyző által hitelesített igazolás birtokában lehetséges, amely bizonyítja, hogy a harmadik államból kiküldött személy e harmadik államban egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszerben egyaránt biztosított.
\n
3.A 18. § (2) bekezdésének alkalmazásában
\n
a)a harmadik államban fennálló biztosítás igazolása a harmadik állam illetékes hatósága által kiállított, magyar nyelvre lefordított és magyar közjegyző által hitelesített igazolás birtokában lehetséges, amely bizonyítja, hogy a harmadik államból kiküldött személy e harmadik államban egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszerben egyaránt biztosított, és
\n
b)annak bizonyítása, hogy a harmadik államból kiküldött személy nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá, az erről szóló írásbeli nyilatkozat megtételével lehetséges.
\n
4.* A 42. § (11) bekezdés szerinti tanulmányok folytatásának igazolására
\n
a)külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskolarendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek,
\n
b)külföldi szakképző intézmény esetében munkanapokon végzett iskolarendszerű tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek,
\n
c)külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett felsőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek.
\n
2.melléklet a 2019. évi CXXII. törvényhez A táppénz-hozzájárulás és a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatások elszámolása 1. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató – ideértve a központosított illetményszámfejtő helyeket is – a táppénz-hozzájárulást az általa folyósított társadalombiztosítási ellátások elszámolásán tünteti fel. Ha a biztosított részére az előzőekben meghatározott táppénzt az egészségbiztosítási szerv állapítja meg és folyósítja, a táppénz folyósítását követően a táppénz-hozzájárulás összegét az igazgatási szerv érvényesíti.
\n
2.A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató 25. § (5) bekezdése szerinti táppénz-hozzájárulás összegét megállapítja, és az általa kifizetett ellátások terhére elszámolja.
\n
3.* A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes, egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: egészségbiztosítási szerv) állapítja meg. A foglalkoztató a határozat véglegessé válását követően a táppénz-hozzájárulást 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) munkáltatói táppénz-hozzájárulás beszedési számlájára utalja át.
\n
4.Az egészségbiztosítási szerv a végleges határozatok adatait határozatonként, a foglalkoztató azonosító számát és a követelés összegét, valamint esedékességét tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatást elektronikusan, a NAV és a Kincstár közötti megállapodásban rögzített adattartalommal és rendszerességgel, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató adószámláján táppénz-hozzájárulás adónem kötelezettségként írja elő. Az adatszolgáltatás alapját képező végleges határozatok közül az egészségbiztosítási szerv csak azt a határozatot küldi meg kinyomtatva és cégszerűen aláírva az illetékes állami adóhatóság részére, amelyet a végrehajtási kifogás benyújtása esetén az adóhatóság megküldeni kér. Az állami adóhatóság kérésére az egészségbiztosítási szerv a végleges határozatot 8 napon belül papír alapon is megküldi.
\n
5.Az egészségbiztosítási szerv és az állami adóhatóság – a közöttük létrejött megállapodásnak megfelelően – a nyilvántartásában 2011. január 1-jei állapot szerint foglalkoztatónak minősülő szervek tekintetében a foglalkoztató adóazonosító számára, nevére (megnevezésére), címére (székhelyére) vonatkozó adatok tekintetében kölcsönös adategyeztetést valósít meg.
\n
6.* A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Független Rendészeti Panasztestület, a Magyar Honvédség a hivatásos, szerződéses állományú tagjaik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatásokat a társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszámolhatják.
\n
7.* A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség a hivatásos és szerződéses állományú tagjai, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja, valamint a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz helyett, az egészségügyi szabadság idejére kifizetett illetményt az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások igénybevételére vonatkozó előző évi országos statisztikai átlag, az ellátások átlagos mértéke és az elszámolással érintett állományra vonatkozó havi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalap szorzatával képzett összegben számolja el a Kincstárral, a közöttük létrejött megállapodás alapján. A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a NAV és az Országgyűlési Őrség a megállapodásnak megfelelően elszámolt összeg és a szociális hozzájárulási adó mértékének szorzatával kapott összeggel csökkentheti az általa fizetendő szociális hozzájárulási adót, amelyet az állami adóhatóság által rendszeresített bevallásban számolhat el.
\n
8.* A 7. pontban meghatározott szervek hivatásos és szerződéses állományú, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő, más szervhez vezényelt vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerven, a polgári nemzetbiztonsági szolgálaton, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon kívüli szervnél szolgálatot teljesítő tagjai részére járó pénzbeli ellátás elszámolásáról a Kincstár azzal a szervvel köt megállapodást, amely a pénzbeli ellátás megállapítására köteles.
\n
3.melléklet a 2019. évi CXXII. törvényhez Az alkalmazandó jog meghatározásához szükséges adatszolgáltatás és nyilatkozattétel 1. A 90. § szerint a munkáltató a következő adatokat szolgáltatja:
\n
a)munkáltató neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
\n
b)a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, TAJ száma, a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete,
\n
c)* a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten és az (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni vállalkozó esetén a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja.
\n
d)a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), és
\n
e)a kiküldetés tervezett időtartama.
\n
2.A munkáltató nyilatkozik továbbá arról, hogy
\n
a)a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosult volt,
\n
b)a kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval,
\n
c)a kiküldetés időtartama alatt is folyamatosan teljesíti a járulékkötelezettségeket,
\n
d)a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson, illetve nincs tudomása arról, hogy az álláshelyet a kiküldetést megelőzően egy másik kiküldött töltötte be,
\n
e)a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását,
\n
f)a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez hasonló, de legalább azzal a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,
\n
g)Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat,
\n
h)belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat, és
\n
i)a kiküldetés időtartama alatt a kiküldött munkavállaló felett teljeskörűen gyakorolja a munkáltatói jogkört.
\n
3.A jelentős belföldi gazdasági tevékenység alátámasztására a munkáltató közli
\n
a)külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó összes bevételeit,
\n
b)egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó esetén az előző adóévi összes bevételén belül a belföldi tevékenységből származó összes bevételeit.
\n
4.A 92. § (1) bekezdése szerint az önálló vállalkozó a következő adatokat szolgáltatja:
\n
a)természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, TAJ száma, vállalkozásának nyilvántartási száma,
\n
b)* a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten és az (EU) 2020/1197, az (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett, a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet a másik államban folytat.
\n
c)annak a külföldi vállalkozásnak (személynek) a neve és címe, amelynél munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldön folytatott tevékenység helye (címe), és
\n
d)a másik államban történő munkavégzés tervezett időtartama.
\n
5.5.1. A 93. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló, az önálló vállalkozó az alábbi adatokat szolgáltatja:
\n
a)természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, TAJ száma, az önálló vállalkozó nyilvántartási száma,
\n
b)a munkáltató(k) neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
\n
c)* a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten és az (EU) 2020/1197, az (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendeleten alapuló TEÁOR-szám vagy a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet végez a munkavállaló a külföldi munkáltató részére, illetve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló vállalkozó a másik államban.
\n
d)ha a munkavállaló belföldön és a másik államban is munkavállaló, a belföldi és külföldi munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő mértéke és munkabér (egyéb díjazás) összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya, és
\n
e)ha az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is önálló vállalkozó, a belföldön és külföldön elért vállalkozói bevétel összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya.
\n
5.2. Az 5.1. alpontban foglalt adatok igazolására a munkavállalónak csatolnia kell a másik államban teljesítendő munkavégzés alapjául szolgáló, a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséről szóló szerződést, az önálló vállalkozónak az e tevékenysége folytatásához szükséges, vagy arra való jogosultságot igazoló okiratot.
\n
4–7. melléklet a 2019. évi CXXII. törvényhez * Vissza az oldal tetejére -->