{"html": "

megalapozó tényállást és indokait.

\n
(3)Főtiszt, tiszt, zászlós és altiszt esetén a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 5 napon belül a méltatlansági jogkört gyakorló határozatban megállapítja az állomány tagjának méltatlanságát, vagy a méltatlansági eljárást megszünteti.
\n

A méltatlansági jogkört gyakorló nincs kötve a méltatlansági bizottság javaslatához.

\n
(4)Az (1)–(3) bekezdést a 155. § (2) és (3) bekezdése esetén is alkalmazni kell.
\n

164. §(1) A méltatlanságot megállapító határozat

\n
a)bevezető része tartalmazza a 147. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontját, valamint azt a magatartást, melynek megvalósítása miatt a méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlansági eljárást megindította,
\n
b)rendelkező része tartalmazza a 147. § (2) bekezdés b) pont bb) pontját, valamint annak a jogszabálynak, közjogi szervezetszabályozó eszköznek, belső rendelkezésnek vagy egyéb körülménynek a rövid megjelölését, amelynek megsértése, megvalósítása miatt az állomány eljárás alá vont tagja méltatlanságát megállapították, továbbá a Hjt. 68. § (1) bekezdés m) pontjára történő hivatkozást, és
\n
c)indokolása a 147. § (2) bekezdés c) pontját tartalmazza.
\n
(2)A méltatlansági eljárást megszüntető határozat esetén
\n
a)a bevezető rész az (1) bekezdés a) pontjában,
\n
b)a rendelkező rész a 148. § b) pontjában, és
\n
c)az indokolás a 148. § c) pontjában foglaltakat tartalmazza.
\n
(3)A méltatlanságot megállapító határozat közlésének napján az állomány tagjának szolgálati viszonya a Hjt. 68. §
\n
(1)bekezdés m) pontja szerint megszűnik.
\n

165. §Tábornok esetén a Hjt. 187. § (1) bekezdése szerinti előterjesztési javaslat

\n
a)bevezető része a 164. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat,
\n
b)rendelkező része a 147. § (2) bekezdés b) pont bb) pontjában foglaltakat, valamint annak a jogszabálynak, közjogi szervezetszabályozó eszköznek, belső rendelkezésnek vagy egyéb körülménynek a rövid megjelölését, amelynek megsértése, megvalósítása miatt a javaslat az állomány eljárás alá vont tagja méltatlanságának megállapítására irányul, és
\n
c)indokolása a 164. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat tartalmazza.
\n

IX. FEJEZET

\n

A KNBSZ HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK 44. Általános rendelkezések 166. § (1) A KNBSZ hivatásos állományú tagjára e rendelet állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

\n
(2)Nem alkalmazható a 3. § (6) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése, a 10. § (2) bekezdése, a 28. § (1) bekezdés a) pontja, a 29. § (5) bekezdése, a 30. § (2) bekezdés g) pontja, a 38. §, az 52. § (1) bekezdése, a 71. §, a 79. § (1) bekezdés
\n
a)pontja, a 89. § (3) bekezdése, a 95. § (1) bekezdése, a 96. §, a 101. § (2) bekezdése, a 102. § (1) és (2) bekezdése, a 103. § és a 154–165. §.
\n
(3)Nem alkalmazható a 131. § (2) bekezdése és a 139. §, ha a KNBSZ fegyelmi eljárás alá vont tagja a fegyelemsértést a KNBSZ-nek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 6. §-ában meghatározott feladataival kapcsolatban követte el.
\n
45.Az I. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések 167. § (1) A KNBSZ főigazgatója a KNBSZ hivatásos állományú tagja tekintetében
\n
a)az 1. melléklet szerinti munkáltatói jogköröket,
\n
b)állományilletékes parancsnoki jogköröket, és
\n
c)a Hjt. szerint a miniszter hatáskörébe utalt munkáltatói jogkörök esetén – a HVKF egyidejű tájékoztatása mellett – javaslattételi jogot gyakorol. (2) A Hjt. 196. §-ának alkalmazása esetén a HVKF (1) bekezdés c) pontja szerinti egyidejű tájékoztatása kizárt.
\n
(3)A KNBSZ főigazgatójának munkáltatói jogkörét a miniszter magához vonhatja.
\n

168. §(1) A javaslati lapot a KNBSZ a saját nyilvántartási rendszeréből állítja elő

\n
(2)A döntési lapon rögzített döntésről a KNBSZ személyügyi szervének vezetője egyéni vagy összesítő határozatot hoz.
\n

169. §(1) A  9.  § (2)  bekezdés a)  pontja esetén a  KNBSZ főigazgatója nemzetbiztonsági érdekből is dönthet jegyzőkönyv

\n

felvételéről.

\n
(2)A személyi beszélgetés lefolytatását a miniszter magához vonhatja.
\n
46.A II–IV. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések 170. § (1) A Hjt. 46. § (1) bekezdés d) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezést és a Hjt. 42. § (2) bekezdés e) pontja szerinti vezénylést a KNBSZ főigazgatója kezdeményezi.
\n
(2)A 67. § (2) bekezdés alkalmazására a KNBSZ főigazgatója által meghatározott adattartalommal kerülhet sor.
\n

171. §(1) Szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörnek minősül az  is, amelynek megbízással történő végrehajtását

\n

a KNBSZ főigazgatója által kiadott utasítás rendeli el, és a feladat nem szerepel a KNBSZ hivatásos állományú tagjának munkaköri leírásában.

\n
(2)A KNBSZ az egyes szolgálati beosztáshoz tartozó, 27. § szerinti követelményeket a beosztási könyvben, valamint a munkaköri leírásokban rögzíti.
\n
47.Az V. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések 172. § (1) A KNBSZ állománya tekintetében értékelő vezetőnek a 79. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, legalább alosztályvezető szintű szolgálati elöljáró minősül.
\n
(2)Ha az értékelési időszak alatt az érintett személy két hónapot meghaladóan vezénylésre kerül, az értékelést a KNBSZ főigazgatója által kijelölt, az érintett munkájának irányítását végző szervezeti elem legalább azonos rendfokozatú vezetője végzi.
\n
(3)A teljesítményértékelés más szervezet számára nem adható át. A KNBSZ állományából történő áthelyezés, kinevezés vagy képzésre történő vezénylés megtervezéséhez az elért pontszámról a KNBSZ személyügyi szerve igazolást állít ki.
\n

173. §(1) A KNBSZ-nél rendszeresített beosztások és munkakörök betöltését a KNBSZ tervezi, és a miniszter hagyja jóvá

\n
(2)Az előmenetelek tervezését a KNBSZ személyügyi szervének koordinálásával a KNBSZ főigazgatója hajtja végre az általa kijelölt vezetők bevonásával.
\n
(3)A nemzetbiztonsági szakon tanulmányokat folytatók beosztásba helyezését a KNBSZ főigazgatója tervezi. Megfelelő beosztás hiányában a honvédségi szervezeteknél történő szolgálati beosztás megtervezését e rendelet általános eljárási szabályai szerint kell végrehajtani.
\n

174. §(1) A KNBSZ önálló, a Katonai Vizsgaközponttal azonos jogosítványokkal felruházott vizsgaközpontot működtet

\n
(2)A KNBSZ állománya tekintetében a minősítő vizsgákat a Katonai Vizsgaközpont által kiadott követelmények figyelembevételével a KNBSZ főigazgatója által kijelölt bizottság hajtja végre. A bizottság összetételét, kijelölésének és a vizsgáztatás végrehajtásának rendjét a KNBSZ főigazgatója határozza meg.
\n
(3)A minősítő vizsga eredménye a KNBSZ saját személyügyi nyilvántartásában kerül rögzítésre. Honvédségi szervezethez történő áthelyezés esetén az utolsó érvényes vizsga pontszámát kell a központi személyügyi nyilvántartó rendszerben feltüntetni.
\n

175. §Fizetési könnyítést vagy mentesítést a  KNBSZ által saját költségvetésből finanszírozott képzések tekintetében

\n

a KNBSZ főigazgatója engedélyezhet.

\n
48.A VI. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések 176. § A KNBSZ állománya esetén a naptári évenként teljesíthető túlszolgálat felső határa személyenként 600 óra.
\n
49.A VII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések 177. § (1) A 131. § (3) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a KNBSZ-nek az Nbtv.-ben meghatározott feladataival kapcsolatban elkövetett fegyelemsértés esetén a KNBSZ főigazgatójának fegyelmi jogkörét csak a miniszter vonhatja el.
\n
(2)A 133. § azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a szolgálati elöljáró a jelentést szóban is megteheti.
\n
(3)A 145. § (2) és (3) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a személyes meghallgatást a fegyelmi jogkört gyakorló által kijelölt személy is kitűzheti és megtarthatja.
\n
(4)A HVKF és a KNBSZ főigazgatója az általa hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a miniszterhez terjeszti fel.
\n
50.Kifogástalan életvitel 178. § (1) A kifogástalan életvitel ellenőrzését a KNBSZ főigazgatója határozatban rendeli el.
\n
(2)Az ellenőrzést az elrendelésétől számított 30 napon belül be kell fejezni.
\n
(3)A (2) bekezdés szerinti határidőt a KNBSZ főigazgatója indokolt esetben, egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. 179. § A kifogástalan életvitel ellenőrzését meg kell szüntetni, ha
\n
a)a jelentkező a KNBSZ állományába történő felvételére irányuló kérelmét visszavonja,
\n
b)az állomány tagja Hjt. 42. § (2) bekezdés e) pontja szerinti vezénylésére nem kerül sor, és
\n
c)a Hjt. 197. § (1) és (2) bekezdése esetén.
\n

180. §(1) A kifogástalan életvitel ellenőrzéséről az ellenőrzést végző összefoglaló jelentést készít

\n
(2)A KNBSZ főigazgatója határozatban dönt a kifogástalan vagy a kifogásolható életvitel megállapításáról.
\n

X. FEJEZET

\n

A KÜLFÖLDI SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK 51. Általános rendelkezések 181. § (1) E Fejezetet az állomány tagja – ideértve a KNBSZ hivatásos állományú tagját is – külföldi szolgálatra vezénylésére és az általa teljesített külföldi szolgálatra kell alkalmazni.

\n
(2)E Fejezet rendelkezéseit a készenléti alegységek esetén annak megfelelően kell alkalmazni, hogy az alegység milyen külföldi szolgálatteljesítési formára került kijelölésre.
\n

182. §(1) Az I., a III., az V. és a VI. Fejezetet e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően alkalmazni kell

\n
(2)Nem alkalmazható a 3. § (2) bekezdése, a 47. § (1) bekezdése, a 79. § (1) bekezdése, a 122. §, a 124. § (1) bekezdése és a 126. §. 183. § (1) Az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja Hjt. 209. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi felelősségének megállapítására a VII. Fejezetet az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Nem alkalmazható a 129. §, a 136. § (1) bekezdése, a 139. §, a 140. §, a 142. § (1) bekezdése, a 143. § (1) és (2) bekezdése, a 145. § (3) bekezdése, és a 150. § (1) bekezdése.
\n
(2)Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja által külföldi szolgálatteljesítés során elkövetett fegyelemsértés elbírálására a VII. Fejezetet kell alkalmazni akkor, ha a fegyelmi eljárás a vezénylés ideje alatt elrendelésre került, azonban annak befejezése előtt
\n
a)az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja külföldi szolgálatra vezénylésének időtartama lejárt,
\n
b)az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja külföldi szolgálatra vezénylése a Hjt. 209. § (3) bekezdése szerint megszüntetésre került, vagy
\n
c)az állományilletékes parancsnok a Hjt. 209. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagját hazarendelte.
\n
(3)Az (1) bekezdéstől eltérően a VII. Fejezetet kell alkalmazni akkor is, ha az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja által külföldi szolgálatteljesítés során elkövetett fegyelemsértés miatt a fegyelmi eljárás megindítására a vezénylés Hjt. 209. § (3) bekezdése szerinti megszüntetését vagy a vezénylés időtartamának lejártát követően kerül sor.
\n

184. §Az  állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja méltatlanságának megállapítására a VIII. Fejezetet az  e  Fejezetben

\n

foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

\n
52.Állományilletékes parancsnok és rangidős nemzeti képviselő 185. § Állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorol a külföldi szolgálat időtartama alatt
\n
a)az 1. § 10. pont a), d), e), l) és m) alpontja szerinti esetekben az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP) parancsnoka, a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítők vezénylése esetén a KNBSZ főigazgatója,
\n
b)az a) ponttól eltérően, az 1. § 10. pont a), d), e) és l) alpontja érdekében megalakított szervezetek esetén az alapító okiratban vagy határozatban meghatározott személy,
\n
c)az 1. § 10. pont b), c), f )–k) és n) alpontja szerinti esetekben, ha a külföldi szolgálat nem haladja meg az egy évet, a hazai szolgálati beosztás szerinti állományilletékes parancsnok,
\n
d)az 1. § 10. pont b), c), f ), h)–j) alpontja szerinti esetekben, ha a külföldi szolgálat meghaladja az egy évet, a központi személyügyi szerv vezetője, és
\n
e)az 1. § 10. pont g) alpontja szerinti esetekben, ha a külföldi szolgálat meghaladja az egy évet, a KNBSZ főigazgatója.
\n

186. §(1) Az  1.  § 10.  pont i)  alpontja kivételével az  ideiglenes külföldi szolgálatra az  állomány szolgálati alárendeltségébe

\n

tartozó tagját

\n
a)a miniszter,
\n
b)a HM parlamenti államtitkára,
\n
c)a HM KÁT,
\n
d)a HM helyettes államtitkárai,
\n
e)a HVKF, f ) a KNBSZ főigazgatója, és
\n
g)a külföldi utazási kerettel rendelkező állományilletékes parancsnok vezényelheti.
\n
(2)Az (1) bekezdés b)–f ) pontja szerinti vezetők ideiglenes külföldi szolgálatának elrendelésére a miniszter, a g) pont szerinti vezető esetében a szakmai elöljáró jogosult.
\n
(3)Az (1) bekezdés szerinti vezetők
\n
a)a hatáskörükbe tartozó utazási keret terhére az állomány szolgálati alárendeltségükbe nem tartozó tagjait is vezényelhetik ideiglenes külföldi szolgálatra, ha ahhoz az állomány tagjának állományilletékes parancsnoka előzetesen írásban hozzájárult, és
\n
b)különösen indokolt esetben – a saját szervezetük költségvetése terhére – az alaprendeltetés szerinti feladataik teljesítése érdekében a Honvédséggel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személyeket is felkérhetnek kiutazó delegáció hivatalos tagjának.
\n

187. §(1) Az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja az eredeti külföldi szolgálati beosztása ellátása mellett határozatban

\n

vagy parancsban rangidős nemzeti képviselőnek kijelölhető. A rangidős nemzeti képviselő elöljárói, illetve felettesi jogkörrel nem rendelkezik, de a számára rangidősi minőségében meghatározott feladatok elvégzése érdekében

\n
–a 188. § keretei között – jogosult feladatot szabni az illetékességi területéhez tartozó állománynak, feltéve, ha az nem akadályozza az állomány tagjának szolgálati tevékenységét, és a feladat nem tartozik más elöljáró feladatkörébe. A kijelöléssel együtt járó jogokról és kötelezettségekről az állomány tagját tájékoztatni kell.
\n
(2)A rangidős nemzeti képviselői feladatok ellátásáért külön díjazás nem jár.
\n
(3)A rangidős nemzeti képviselő jogköre az állomáshelyen szolgálatot teljesítőkre, továbbá az állomány szolgálati feladat végrehajtása érdekében kirendelt tagjaira, és katonai alegységekre terjed ki. A rangidős nemzeti képviselő az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagjainak személyi adataiba nem tekinthet be, személyügyi eljárásban nemzeti rangidős minőségében nem vehet részt.
\n
(4)A rangidős nemzeti képviselőt ebben a minőségében az állományilletékes parancsnok, illetve az 1. § 10. pont b), c), h)–j) és n) alpontja szerinti esetekben a külön rendelkezésben meghatározott nemzeti képviselő, vagy hivatalvezető utasíthatja, és neki tartozik jelentési kötelezettséggel.
\n

188. §(1) A rangidős nemzeti képviselő

\n
a)a hazai elöljáró parancsnok parancsainak, utasításainak keretei között képviseli a 187. § (3) bekezdése szerinti állomáshelyen szolgálatot teljesítő állományt a fogadó és a kiküldő felé,
\n
b)tájékozódik és tájékoztatást nyújt mind az állomány, mind a kiküldő, mind a fogadó részére, ha valamely kérdésben elöljárói döntés szükséges, a szolgálati út betartásával köteles azt kezdeményezni,
\n
c)szervezi és ellátja az állománnyal kapcsolatos protokolláris feladatokat,
\n
d)segítséget nyújt az állomány tagjainak a mindennapi életvitellel kapcsolatos problémák megoldásában,
\n
e)tájékoztatja a hazai elöljáróját az állomáshely rangidős nemzeti képviselőre vonatkozó szabályairól, f ) közreműködik az állomány útba indításában, a szabadságolások tervezésében,
\n
g)elöljárói döntés alapján kapcsolatot tart és együttműködik a fogadó féllel az állomány teljesítményértékelése érdekében, a teljesítményértékelés dokumentumaiba elöljárói felkérés alapján tekinthet be,
\n
h)elöljárói intézkedés alapján véleményezi az illetékességébe tartozó személyi állomány külszolgálati tevékenységével kapcsolatos ügyeket,
\n
i)szükség esetén állománygyűlést hív össze,
\n
j)figyelemmel kíséri az általános katonai szabályok, így különösen az alaki és az öltözködési szabályok betartását, az állomány tagját szükség esetén erre figyelmeztetheti, és
\n
k)a kiküldőtől vagy fogadó elöljárótól kapott feladatnak megfelelően koordinálja az adatszolgáltatást.
\n
(2)A kijelölésről szóló munkáltatói döntés, nemzetközi megállapodás, illetve műveleti utasítás a rangidős nemzeti képviselő számára további feladatokat határozhat meg.
\n

189. §(1) Rangidős nemzeti képviselőt a  tartós külföldi szolgálatot teljesítő állomány azonos állomáshelyen, egy

\n

parancsnokság alá tartozó, vagy egy földrajzilag körülhatárolható helyen együtt tartózkodó több tagja közül lehet kijelölni, ha a feladat teljesítése vagy a külföldi állomáshely igénye alapján ez szükséges, így különösen

\n
a)az 1. § 10. pont b) alpontja szerinti parancsnokságokon beosztást ellátók,
\n
b)külföldi műveleti területen végrehajtandó feladatok esetén a műveleti parancsnokságok irányítása alá tartozók, így különösen a kontingens állománya, valamint a törzs- és összekötő tisztek,
\n
c)nemzetközi szervezetek területileg illetékes központja alá tartozók,
\n
d)egy adott külföldi oktatási intézményben oktatók, illetve tanulók,
\n
e)külföldi állam védelmi minisztériumában, vezérkaránál, fegyveres erőinél szolgálatot teljesítők, és f ) az a)–e) pont alá nem tartozó esetekben az adott állomáshelyen szolgálatot teljesítők tekintetében.
\n
(2)Szükség esetén – az adott földrajzilag körülhatárolható helyen található állomáshelyek egymás közötti viszonyához igazodva – több szinten is kijelölhetők rangidős nemzeti képviselők.
\n
(3)Ideiglenes külföldi szolgálat, illetve egy évet meg nem haladó időtartamú külföldi képzésen történő részvétel esetében kijelölés hiányában szükség esetén a delegációvezetőt, illetve a csoportparancsnokot kell rangidős nemzeti képviselőnek tekinteni.
\n
(4)A rangidős nemzeti képviselő a katonadiplomáciai szolgálatot ellátó állomány vonatkozásában nem rendelkezik illetékességgel.
\n
53.A vezénylésről szóló munkáltatói döntés formai és tartalmi követelményei
\n

190. §(1) A külföldi szolgálatra vezénylés a 13. §-on túl tartalmazza különösen

\n
a)az állomány tagjának hazai szolgálati beosztását, beosztási azonosítóját,
\n
b)az állomány tagjának a vezénylés szerinti szolgálati beosztását hazai vagy külföldi azonosítószámmal, vagy külföldi képzés esetén a képzés megnevezését,
\n
c)az állomáshelyet,
\n
d)a külföldi szolgálatteljesítés kezdő és befejező időpontját,
\n
e)a külszolgálati ellátmány vagy a külföldi napidíj-kiegészítés összegét, f ) az állomány tagja családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozóinak nevét, anyja nevét, születési idejét, és
\n
g)az 1. § 10. pont a), d)–f ) alpontja szerinti külföldi szolgálat esetén a művelet megnevezését.
\n
(2)Az (1) bekezdés a) pontját a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítőkre nem kell alkalmazni.
\n
(3)Az (1) bekezdés f ) pontja szerinti adatokat – függetlenül a családi ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozók állomáshelyre történő tényleges kitelepülésének tényleges időpontjától – a besorolási parancsban vagy határozatban abban az esetben kell feltüntetni, ha a családi ellátmánypótlékra való jogosultság feltételeinek fennállását az állomány tagja az előírt igazolások benyújtásával igazolta.
\n
(4)Az (1) bekezdés e) és f ) pontja szerinti tartalmi elemeket az állományilletékes parancsnok besorolási parancsban vagy határozatban állapítja meg az 1. § 10. pont i) alpontja kivételével tábornok tartós külföldi szolgálatra vezénylése, valamint az 1. § 10. pont b), c), g), és h) alpontja szerinti egy évnél hosszabb időtartamú külföldi szolgálatra történő vezénylés esetén.
\n
(5)Az 1. § 10. pont d) és f ) alpontja szerinti tartós külföldi szolgálatra vezényelt tábornok esetén a (4) bekezdés szerinti jogkört az MH ÖHP parancsnoka gyakorolja.
\n

191. §(1) A  külföldi szolgálatra vezénylésről szóló munkáltatói döntést sürgős esetben az  1.  § 10.  pont a), d) és e)  alpontja

\n

szerinti külföldi szolgálat esetén a HVKF általános vagy a katonai szervezetre vonatkozó parancsa helyettesítheti.

\n
(2)Az (1) bekezdés esetén az állomány tagjának vezényléséről szóló jognyilatkozatot utólag, a feladat megkezdésétől számított 30 napon belül el kell készíteni.
\n

192. §(1) Az  ideiglenes külföldi szolgálatra vezénylés a  13.  §, és a  190.  § (1)  bekezdés a), c), d)  pontján túl tartalmazza

\n

különösen

\n
a)a külföldi szolgálatot elrendelő szerv megnevezését,
\n
b)az állomány tagjának útlevélszámát,
\n
c)a külföldi szolgálatteljesítés célját,
\n
d)a külföldi napidíj mértékét,
\n
e)a szállásköltségre biztosított előleg összegét, f ) az igénybe vehető utazási eszközöket, valamint azok komfortfokozatát,
\n
g)az utólagos elszámolás mellett kiadható egyéb költségelőlegek jogcímét, összegét, és
\n
h)illetékes pénzügyi ellátó szerv megnevezését.
\n
(2)A KNBSZ költségvetése terhére elrendelt ideiglenes külföldi szolgálat esetén a vezénylés tartalmi elemeit a KNBSZ főigazgatója határozza meg.
\n
54.Külföldi szolgálatra vezénylés feltételei 193. § (1) Az állomány tagjának beleegyezése szükséges a külföldi szolgálathoz
\n
a)az 1. § 10. pont b), c), g) és n) alpontja szerinti esetben, ha annak tervezett időtartama meghaladja a 90 napot,
\n
b)az 1. § 10. pont d), e) és m) alpontja szerinti esetben, ha annak tervezett időtartama meghaladja az egy évet,
\n
c)az 1. § 10. pont f ), h) és j) alpontja szerinti esetben, és
\n
d)az 1. § 10. pont k) és l) alpontja szerinti esetben, ha annak tervezett időtartama meghaladja a 6 hónapot.
\n
(2)A Hjt. 204. § (3) bekezdése kivételével az állomány tagjának beleegyezése szükséges az egy évet meg nem haladó külföldi szolgálat szolgálati érdekből egy évet meghaladó időtartamra történő meghosszabbításához.
\n
(3)Az 1. § 10. pont i) alpontja szerinti vezénylés feltétele a tanulmányi szerződés aláírása.
\n

194. §(1) Külföldi szolgálat esetén az  állomány tagjának beleegyezése szükséges a  Hjt. 57.  §-ának alkalmazásához

\n

Beleegyezés hiányában, ha a szolgálati beosztás a viselt rendfokozat alapján nem tölthető be, az állomány tagja külföldi szolgálatra nem vezényelhető.

\n
(2)A Hjt. 57. §-a szerinti rendfokozat megállapítása előtt a központi személyügyi szerv a fogadó féllel együttműködve vizsgálja azt, hogy az állomány tagjának határozott időre szóló rendfokozata ne okozzon alá-fölérendeltségi feszültséget a nemzetközi szolgálatteljesítés helyén.
\n

195. §(1) Az  állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagjára vonatkozó egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági

\n

követelményeit a 11. melléklet határozza meg. A 11. mellékletben megállapított követelményeket a külföldi fegyveres, béketámogató művelet keretében történő szolgálatteljesítés esetén is alkalmazni kell.

\n
(2)Az (1) bekezdéstől eltérően a HVKF a külföldi fegyveres, béketámogató művelet keretében történő szolgálatteljesítést különleges megterheléssel járó külföldi szolgálatteljesítéssé minősítheti.
\n

196. §(1) A  Honvédség az  állomány tagjának külföldi képzésen történő részvételét tanulmányi szerződés megkötésével

\n

támogathatja.

\n
(2)Tanulmányi támogatásként a külföldi tanulmányok időtartamától függően külföldi napidíj vagy külszolgálati ellátmány, illetmény- és ellátmány-előleg, családi ellátmánypótlék, utazási és szállítási költségtérítés, utazási előleg, szállás vagy lakhatási költségtérítés, egészségügyi ellátás költségeinek megtérítése, iskoláztatási költségtérítés, kötelezően előírt és leigazolt tankönyvek, tansegédletek beszerzési költségének megtérítése, kötelezően előírt katonai ruházat és felszerelési tárgyak beszerzési költségének megtérítése, szabadságra történő haza- és visszautazás költségének megtérítése, tanulmányi utakkal kapcsolatos költségtérítés, vízumköltség megtérítése, illetve előzetesen nem meghatározható, utólagos elszámolású, egyéb költségtérítés nyújtható.
\n
55.Külföldi szolgálatra történő kiválasztás rendje 197. § A külföldi szolgálati beosztást betöltő személy kijelöléssel, felkéréssel vagy pályázat útján kerülhet kiválasztásra.
\n

A kiválasztáshoz szükséges megfelelő létszám biztosítása érdekében a kijelölésre, a felkérésre, valamint a pályáztatásra egyidejűleg is sor kerülhet.

\n

198. §(1) A kiválasztás alapját a  jogszabályokban, a  fogadó fél szervezeti és működési szabályzatában, a tervezett szolgálati

\n

beosztás munkaköri leírásában rögzített, valamint a fogadó fél által megadott egyéb feltételek képezik.

\n
(2)A kiválasztási eljárást annak figyelembevételével kell lefolytatni, hogy a 1. § 10. pont b) és c) alpontja szerinti külföldi szolgálati beosztások esetén egy személy egy váltási évben legfeljebb két szolgálati beosztásra jelölhető. A kiválasztásnál figyelembe kell venni az állomány tagjának korábbi külföldi szolgálatairól készített teljesítményértékelését.
\n
(3)A kiválasztott személyeket kiválasztásukról írásban haladéktalanul értesíteni kell.
\n
(4)A kiválasztás ténye önmagában nem kötelezi a munkáltatói jogkört gyakorlót a külföldi szolgálatra történő vezénylésre.
\n
(5)A kiválasztásnál figyelembe kell venni, ha az állomány tagjával szemben büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás van folyamatban, továbbá, ha jogerős büntetőbírósági ítélet, szabálysértési határozat vagy fegyelmi fenyítés hatálya alatt áll.
\n

199. §(1) Kijelöléssel kell kiválasztani a külföldi szolgálat ellátására az állomány tagját azokban az esetekben, amikor a külföldi

\n

szolgálat teljesítéséhez az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges.

\n
(2)Az állomány kijelölt tagja a vezénylési jogkör gyakorlójától különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembe vételét kérheti.
\n
(3)Az állomány kijelölt tagja a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtása esetén nem választható ki külföldi szolgálatteljesítésre, ha a betöltendő szolgálati beosztás és munkakör feltételeit figyelembe véve más, alkalmas személy van a kijelölt, pályáztatott személyi körben, a korábbi pályázati eredmények alapján összeállított személyi tartalékkeretben szereplők között, vagy a külföldi szolgálatra más önként jelentkező személy annak feltételeit legalább azonosan vagy jobban teljesíti.
\n
(4)A (3) bekezdést nem kell alkalmazni akkor, ha az 1. § 10. pont a), d), e) k) és l) alpontja szerinti külföldi szolgálat alegység szintű kihelyezéssel történik.
\n

200. §(1) Felkéréssel kell kiválasztani a külföldi szolgálat ellátására az állomány tagját azokban az esetekben, amikor a külföldi

\n

szolgálat teljesítéséhez az állomány tagjának beleegyezése szükséges, és a szolgálati beosztás nem pályázati úton kerül betöltésre. A kiválasztást felkéréssel kell végrehajtani különösen a viselt rendfokozatnál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztások betöltése esetén.

\n
(2)Pályázat esetén azon pályázók, akik a pályázati feltételeket teljesítették, de nem nyerték el a megpályázott beosztást
\n
–beleegyezésük esetén – személyi tartalékkeretet képeznek.
\n

201. §

\n
(1)A külföldi szolgálatra kiválasztott személy a jogszabályokban, a fogadó fél szervezeti és működési szabályzatában, műveleti utasításban, vagy hatályos műveleti eljárásban és a munkaköri leírásban rögzített, valamint a fogadó fél által meghatározott feladatok és feltételek teljesítését segítő felkészítésen vesz részt.
\n
(2)A külföldi szolgálat megkezdésére csak az eredményesen teljesített felkészítést követően kerülhet sor.
\n
(3)Tartós külföldi szolgálatra történő vezénylés esetén a külföldi szolgálatteljesítésre kiválasztott állományt a Hjt.
\n
204.§ (4) bekezdése szerint írásban tájékoztatni kell különösen a külföldi szolgálatteljesítés során alkalmazandó és betartandó elvi szabályokról, a külföldi szolgálatteljesítés tartamáról, a pénzbeli és természetbeni juttatásokról, a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá a hazatérésre irányadó szabályokról. A külföldi alkalmazásra tervezett készenléti alegységek esetében a készenlétbe vezénylés előtt olyan általános tájékoztatót kell átadni, amelyből a tényleges műveletre vonatkozó szabályok is megismerhetők a külföldi szolgálat elrendelésére figyelemmel.
\n
(4)Az állomány tagja a (3) bekezdés szerinti tájékoztató átvételéről, megismeréséről és az abban foglaltak tudomásulvételéről írásban nyilatkozik.
\n
56.A külföldi szolgálat teljesítése, tartalma 202. § Az állomány tagja köteles betartani a fogadó fél szervezeti és működési szabályzatában, a tervezett szolgálati beosztás munkaköri leírásában rögzített szabályokat, a fogadó féllel kötött kétoldalú megállapodásokat, valamint a fogadó fél által megadott – a külföldi szolgálatteljesítéssel összefüggő – előírásokat.
\n

203. §(1) A szolgálat érdekében az állomány tagja ideiglenesen hazarendelhető

\n
(2)A hazarendelés nem érinti a külföldi szolgálatra vezénylés folyamatosságát.
\n

204. §(1) Az  állomány tagja a  külföldi szolgálatteljesítés időtartama alatt, szolgálati érdekből, végzettségének és

\n

képzettségének vagy szakmai gyakorlati tapasztalatának megfelelő más külföldi beosztásba helyezhető.

\n
(2)Az (1) bekezdés esetén alkalmazni kell a 193. §-t.
\n

205. §Az  állomány Hjt. 46.  § (1)  bekezdés e)  pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén értékelő

\n

vezetőnek a külföldi szolgálatteljesítés helye szerinti közvetlen szolgálati elöljáró vagy az általa kijelölt szolgálati elöljáró minősül.

\n

206. §(1) Az  állomány 1.  § 10.  pont b)–c) és i)–j)  alpontja szerinti tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagja

\n

a szolgálatképtelenségéről, a betegségének, a baleseti sérülésének és a gyógykezelésének – a külföldi szolgálat folytatása vagy megszüntetése szempontjából lényeges – körülményeiről szolgálatképtelensége első napjától számított 15 napon belül tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot. Az állományilletékes parancsnok javaslata alapján a vezénylési jogkört gyakorló a szolgálatképtelenség első napjától számított 30 napon belül dönt a külföldi szolgálat folytatásának engedélyezéséről vagy megszüntetéséről.

\n
(2)Az állomány 1. § 10. pont d), e), k) és l) alpontja szerinti tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagja szolgálatképtelenségéről haladéktalanul köteles tájékoztatni az állományilletékes parancsnokot, aki a betegség és a gyógykezelés jellegének, időtartamának figyelembevételével a szolgálatképtelenség első napjától számított 15 napon belül dönt a külföldi szolgálat folytatásának engedélyezéséről vagy megszüntetéséről, és szükség esetén
\n
–legkésőbb a szolgálatképtelenség első napjától számított 30 napon belüli hatállyal – kezdeményezi a vezénylés megszüntetését.
\n
(3)Ha az 1. § 10. pont g) alpontja szerinti tartós külföldi szolgálatot teljesítő szolgálatképtelensége a 30 napot meghaladja, a KNBSZ főigazgatója megvizsgáltatja a katonadiplomáciai szolgálatra való alkalmasságát, és alkalmatlanság esetén végrehajtja, illetve kezdeményezi a váltást. A katonadiplomáciai szolgálatra való alkalmasság vizsgálata végrehajtható tartós szolgálatképtelenség hiányában is, ha az érintett egészségügyi állapota nem biztosítja feladatainak teljesítését.
\n

207. §Külföldi szolgálat teljesítése során a Hjt. 207. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel

\n
a)a szolgálati rendre, a napi szolgálatteljesítési időre, a munkaközi szünetre, a pihenőidőre, a pihenőnapra, a munkaszüneti napra, a túlszolgálatra, valamint az őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatra a fogadó fél előírásai vagy műveleti tevékenység esetén az Egységes Műveleti Szabályok vonatkoznak,
\n
b)túlszolgálat után – a Hjt. 207. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve – pihenőidő vagy szabadnap csak a fogadó fél előírásai vagy – műveleti tevékenység esetén – az Egységes Műveleti Szabályok szerint jár,
\n
c)őr- és ügyeleti szolgálat után – a Hjt. 207. § (1) bekezdés d) pontját kivéve – pihenőidő vagy szabadnap csak a fogadó fél előírásai vagy – műveleti tevékenység esetén – az Egységes Műveleti Szabályok szerint jár,
\n
d)a b) és a c) pont szerint járó pihenőidő és szabadnap a külföldi szolgálatra vezénylés lejárta után nem érvényesíthető, és pénzben nem váltható meg, és
\n
e)az állomány tagja túlszolgálat, valamint őr-, ügyeleti és készenléti szolgálat után távolléti díjra és illetménypótlékra nem jogosult.
\n

208. §(1) Az állomány tagja a szabadságát előzetesen köteles az állományilletékes parancsnokkal engedélyeztetni

\n
(2)Az állományilletékes parancsnok a fogadó féllel rendszeresen egyeztet a kivehető és kivett szabadságok számáról
\n
a)az 1. § 10. pont b), f ), h)–j) és m)–n) alpontja szerinti esetekben, és
\n
b)a nem magyar szolgálati alárendeltségben lévő állomány esetén.
\n

209. §(1) A Hjt. 207. § (3) bekezdését a legalább 8 órát elérő szolgálati jellegű utazásra vagy tényleges szolgálatteljesítésre kell

\n

alkalmazni.

\n
(2)A munkaszüneti napon teljesített szolgálat ellentételezéseként járó szabadnapokba be kell számítani a külföldi szolgálat alatt a hazaitól eltérő munkaszüneti napokon biztosított szabadnapokat.
\n
57.A külföldi szolgálat megszűnése, megszüntetése 210. § A szolgálati viszony Hjt. 205. § (3) bekezdése szerinti megszűnésének megállapítása során a munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának kérelmére a 11. § (1) bekezdésétől eltérő különös méltánylást érdemlő egyéni érdeket is figyelembe vehet.
\n

211. §

\n
(1)A külföldi szolgálatot meg kell szüntetni,
\n
a)ha az állomány tagja a külföldi szolgálat ellátására alkalmatlanná válik,
\n
b)ha a külföldi beosztás, vagy a szolgálati feladat a tervezett szolgálati idő lejárata előtt megszűnik, kivéve, ha az állomány tagja új beosztásba kerül, vagy
\n
c)ha a fogadó állam, nemzetközi szervezet vagy parancsnokság a repatriálást rendeli el, ezt kérelmezi, vagy az állomány tagját kiutasítja.
\n
(2)Az (1) bekezdés a) pontja szerinti alkalmatlanság miatt kerül sor a külföldi szolgálat megszüntetésére, ha az állomány tagja a külföldi szolgálat teljesítésére, vagy szolgálati beosztása ellátására bármely oknál fogva alkalmatlanná válik, így különösen a szervezeti és működési szabályzatban, a műveleti utasításban, a hatályos műveleti eljárásban, a tanulmányi szerződésben vagy a munkaköri leírásban meghatározottaknak nem tud eleget tenni és más szolgálati beosztásban nem foglalkoztatható, továbbá, ha nem felel meg a képzési követelményeknek, vagy a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi.
\n
(3)Ha szakvélemény vagy az illetékes elöljáró véleménye alapján az alkalmatlanság a helyszínen megállapítható, az állomány tagját haza kell rendelni.
\n

212. §(1) A  vezénylés az  állomány tagja kérelmére a  külföldi szolgálat befejező időpontját megelőzően megszüntethető

\n

különösen családi, szociális vagy egészségügyi körülményeire, továbbá különös méltánylást érdemlő érdekére figyelemmel.

\n
(2)A vezénylés megszüntetése esetén az érintett hazarendelésére haladéktalanul intézkedni kell. Ha az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagjának pótlását biztosítani kell, akkor a vezénylés befejezését és a hazarendelést erre figyelemmel a kérelem beadásától számított legfeljebb 3 hónapon belül kell végrehajtani.
\n
(3)Ha a vezénylés megszüntetésének oka az állomány tagjának felróható, vagy a megszüntetés a szolgálat érdekével össze nem egyeztethető alapos ok nélküli kérelmére történt, a megszüntetéssel és az állomány tagjának váltásával összefüggésben közvetlenül felmerült költségek megtérítése iránti igényt a Honvédség a kártérítési szabályok szerint érvényesíti, és alkalmazni kell a Hjt. 89. § (4) bekezdését.
\n
(4)Az állomány tagjának kérelme alapján történő megszüntetés esetében a kérelmében foglalt indokokat a költségek megtéríttetése mértékénél figyelembe kell venni.
\n

213. §(1) A  külföldi szolgálat befejezését követően az  állományilletékes parancsnok biztosítja az  állomány tagja részvételét

\n

az elszámolási és visszafogadási feladatokon.

\n
(2)Az állomány tagja külföldi szolgálatára tekintettel érdemeinek elismerése céljából adományozott, kitüntetésnek nem minősülő elismerést külföldi féltől, nemzetközi szervezettől elfogadhat. Az elfogadás tényét a külföldi szolgálatot teljesítő köteles a szolgálati út betartásával az állományilletékes parancsnoknak jelenteni.
\n
(3)Az állomány tagja külföldi szolgálatára tekintettel adományozandó kitüntetést a tudomására jutását követően
\n
–az elfogadás tényét megelőzően – haladéktalanul köteles a szolgálati út betartásával az állományilletékes parancsnoknak jelenteni.
\n
58.Mentesítés a szolgálatteljesítési kötelezettség alól 214. § (1) Az állomány külföldi szolgálat ellátására tervezett tagját a külföldi szolgálat megkezdését megelőzően az állományilletékes parancsnok, ha a külföldi szolgálat tervezett időtartama egybefüggően meghaladja
\n
a)a 90 napot, 2 munkanapra
\n
b)az 5 hónapot, 5 munkanapra mentesíti a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.
\n
(2)A szolgálatteljesítés alóli mentesítést a külföldi szolgálatot megelőző 14 napon belül kell elrendelni.
\n
(3)Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazható, ha az állományilletékes parancsnok döntése alapján az a honvédségi szervezet működőképességének fenntartását veszélyeztetné, vagy az 1. § 10. pont a), d), e), i), k), l) és m) alpontja esetén az elrendelés időpontjára figyelemmel a külföldi szolgálatteljesítés kezdő időpontját megelőzően a szolgálatteljesítési idő-kedvezmény részben vagy teljes mértékben történő kiadására nincs lehetőség, és ez a külföldi szolgálat ellátásához szükséges feltételek teljesítését nem akadályozza.
\n

215. §(1) A  külföldi szolgálat befejezését követően az  állományilletékes parancsnok az  állomány tagját mentesíti

\n

a szolgálatteljesítési kötelezettség alól. A mentesítés mértékét a 214. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.

\n
(2)Az 1. § 10. pont a), d)–f ) és l) alpontja szerinti szolgálatteljesítés lejárta után, indokolt esetben, az állományilletékes parancsnok további 5 nap szolgálatmentességet állapíthat meg. Ha az állomány tagjának ki nem vett szabadsága meghaladja a tárgyévben hátralévő időre arányosan járó szabadságot, a további 5 nap szolgálatmentesség helyett pihentetését elsősorban a szabadsága terhére kell biztosítani.
\n
(3)A (2) bekezdés szerinti szabadságot vagy szolgálatmentességet a külföldi szolgálatot követő 3 hétben kell biztosítani.
\n
59.Az 1. § 10. pont b), c), g) és m) alpontja szerint külföldi szolgálatot teljesítőkre vonatkozó különös szabályok 216. § E Fejezetet a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni az állomány
\n
a)1. § 10. pont b), c), g) és m) alpontja szerinti,
\n
b)miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában 1. § 10. pont h)–j) alpontja szerinti külföldi szolgálatot teljesítő tagjára.
\n

217. §(1) A  külföldi szolgálat időtartamának kizárólag a  szolgálati érdekből, ténylegesen külföldön töltött, a  vezénylésben

\n

meghatározott időtartam minősül. A külföldi szolgálat időtartamát a vezénylésben úgy kell megállapítani, hogy a fogadó fél által előírt első szolgálatteljesítési nap előtt, és az általa meghatározott utolsó szolgálatteljesítési nap után – figyelembe véve a külföldi állomáshely földrajzi távolságát és a tervezett közlekedési eszközt is – megfelelő idő legyen az állomány tagjának az első kiutazásra és a végleges hazautazásra.

\n
(2)Ha az állomány tagja a külföldi szolgálatot szolgálati érdekből a vezénylésben meghatározott kezdő időponttól eltérő időpontban kezdi meg, vagy az abban szereplő befejező időponttól eltérő időpontban fejezi be, akkor a vezénylést módosítani kell.
\n
(3)Az állomány tagja a kiutazását a vezénylés első napján kezdheti meg.
\n
(4)Ha az állomány tagja a végleges hazatelepüléskor a vezénylés lejártát követően tervezi a hazaérkezést, azt az állományilletékes parancsnok a vezénylés lejártát követő munkanapokra szabadság kiadásával engedélyezheti.
\n

218. §(1) Az állomány tagja a külföldi szolgálatteljesítése során a műveleti területre vezényelhető

\n
(2)A nemzetközi szervezet, parancsnokság felkérésén alapuló külföldi szolgálatra vezénylésre csak a megfelelő magyar közjogi engedély alapján kerülhet sor.
\n
(3)A (2) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével a műveleti területre történő vezénylést a nemzetközi szervezet, parancsnokság igényének, így különösen a vezénylés kezdő és befejező időpontjának figyelembevételével kell elkészíteni.
\n
(4)A Hjt. 204. § (2) bekezdését az (1)–(3) bekezdés szerinti vezénylésre is alkalmazni kell.
\n

219. §Az 1. § 10. pont c) alpontja szerinti külföldi szolgálat esetén a 207. §-ban meghatározottakat azzal az eltéréssel kell

\n

alkalmazni, hogy a fogadó fél előírásai helyett a szervezet szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

\n

220. §(1) Az állomány tagja részére az évi alap- és pótszabadság kiadásánál

\n
a)a külföldi szolgálat megkezdésének évében a külföldi szolgálat megkezdéséig időarányosan járó szabadságot lehetőség szerint a külföldi szolgálat megkezdését megelőzően kell kiadni,
\n
b)a külföldi szolgálat megkezdésének évében a külföldi szolgálat megkezdése után időarányosan járó, valamint az a) pont szerinti, de objektív okok miatt ki nem adott szabadságot – ha arra lehetőség van – a külföldi szolgálatteljesítés időtartama alatt kell kiadni, vagy
\n
c)a külföldi szolgálat befejezésének évében a külföldi szolgálat befejezéséig időarányosan járó szabadságot lehetőség szerint a külföldi szolgálatteljesítés időtartama alatt, szolgálati érdekből vagy az állomány tagjának méltányolható kérelme esetén a külföldi szolgálatteljesítés befejezését követően kell kiadni.
\n
(2)Az állomány tagja a magyarországi munkaszüneti napok alatt csak a fogadó fél szabályai szerint mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól. Ennek elmaradása utólag nem kompenzálható. Az állomáshely szerinti országban a fogadó fél által kiadott munkaszüneti napok az állomány tagjának szabadságába nem számíthatók be.
\n
60.Az 1. § 10. pont a), d), e) és f) alpontja szerint külföldi szolgálatot teljesítőkre vonatkozó különös szabályok 221. § E Fejezetet a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni az állomány
\n
a)1. § 10. pont d), e) és f ) alpontja szerinti,
\n
b)miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában 1. § 10. pont a) alpontja szerinti külföldi szolgálatot teljesítő tagjára.
\n

222. §(1) A vezénylésben a szolgálatteljesítés kezdő és befejező időpontja a váltási terv, valamint a műveleti területre történő

\n

ki- vagy hazaszállítás időpontjának függvényében módosítható.

\n
(2)Az állomány tagja legfeljebb 90 napig szolgálati érdekből végzettségének és képzettségének megfelelő más szolgálati feladat ellátására is utasítható.
\n
(3)Az állomány tagja külföldi szolgálati idejére a tulajdonát képező, illetve a jogszerű használatában lévő személyi használati tárgyakat az állományilletékes parancsnok előzetes intézkedésében, illetve a nemzetközi szervezet műveleti utasításában meghatározottak szerint tarthatja magánál.
\n

223. §(1) Az éves szabadság a külföldi szolgálat ideje alatt a szolgálat érdekeit figyelembe véve csak méltányossági kérelemre

\n

és különösen indokolt esetben, az állandó műveleti szabályokban meghatározottak szerint és a mindenkori műveleti helyzet és a szállítási lehetőségek figyelembevételével adható ki.

\n
(2)Műveleti területen teljesített külföldi szolgálat alatt a pihenőidő nem lehet kevesebb az adott misszióra vonatkozó műveleti utasításban, nemzetközi szerződésben vagy más nemzetközi előírásokban foglalt, de legalább nyolcórás időtartamnál.
\n
(3)A pihenőidőt úgy kell kiadni, hogy annak letöltését a szolgálat leadása után 24 órán belül meg lehessen kezdeni.
\n
(4)A külföldi szolgálatot teljesítőknek hetente legalább egy pihenőnapot kötelezően ki kell adni. A heti egy pihenőnapot a műveleti leterheltség függvényében, legfeljebb két részletben vagy akár összevontan is ki lehet adni.
\n
(5)A pihenőnap kiadását a műveleti területen kell biztosítani.
\n

224. §(1) Az  állomány tagja részére a  heti pihenőnapon felül, a  külföldi szolgálatteljesítés időtartama alatt műveleti

\n

szabadnap adható.

\n
(2)A miniszter állapítja meg az egyes missziók műveleti szabadnapok számának meghatározása szempontjából történő kategóriába sorolását. A kategóriába sorolás alapját a vonatkozó nemzetközi megállapodásban foglaltak, az adott nemzetközi missziót működtető nemzetközi szervezet által kiadott állandó műveleti szabályokban előírtak, valamint a vezénylés időtartama képezik.
\n
(3)Azon missziók esetén, ahol a műveleti szabadnapok száma meghatározásának alapja a vezénylés időtartama vagy a műveleti szabadnapokat nem határozzák meg állandó műveleti szabályok, ott a műveleti szabadnapok száma a vezénylés időtartama és a műveleti körülmények figyelembe vételével kerül meghatározásra.
\n
(4)A műveleti szabadnapok kiadásának rendjét a mindenkori műveleti helyzet és a szállítási lehetőségek figyelembe vételével kell meghatározni.
\n
(5)A műveleti szabadnapokat összesítve is ki lehet adni.
\n

225. §(1) A  pihenőidő, a  pihenőnapok és a  műveleti szabadnapok általános rendtől eltérő összesített kiadására különösen

\n

váltási időszakban, az állomány részleges távollétével vagy fel nem készítettségével járó időszakban, illetve a készenléti időszakokban történő szolgálatteljesítés esetén van lehetőség.

\n
(2)A vezénylés időtartama alatt ki nem adott 223. § szerinti pihenőidő és pihenőnap, valamint 224. § szerinti műveleti szabadnap a vezénylés megszűnése vagy megszüntetése után nem érvényesíthető, pénzben meg nem váltható.
\n
(3)Az állomány tagja részére műveleti területen a magyar vagy a külföldi szolgálati elöljáró a szolgálatteljesítési időn kívüli időtartamra – így különösen a pihenőidőre, a pihenőnapra, a műveleti szabadnapra vonatkozóan – is meghatározhatja a szolgálati hely elhagyásának módját és feltételeit.
\n
61.Az 1. § 10. pont h) alpontja szerinti külföldi szolgálatra vonatkozó különös szabályok 226. § E Fejezetet az állomány 1. § 10. pont h) alpontja szerinti külföldi szolgálatot teljesítő tagjára ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
\n

227. §(1) Nemzetközi szervezetben pályázat alapján betölthető katonai beosztás elnyerése céljából az  állomány tagjának

\n

előzetes, munkáltatói támogató nyilatkozat adható, ha a szolgálati beosztás betöltése a szolgálat érdekével egybeesik, ahhoz nemzeti érdek fűződik és a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges költségvetési keret rendelkezésre áll.

\n
(2)Az előzetes munkáltatói támogatás nem kötelezi a munkáltatói jogkört gyakorlót a külföldi szolgálatra történő vezénylésre.
\n
(3)A szolgálati érdek megállapításáról a szakmai felelős javaslata alapján a miniszter dönt.
\n

228. §(1) Az  állomány tagja a  nemzetközi szervezet pályázatára történő pályázáshoz felkéréssel vagy pályáztatással

\n

választható ki. A kiválasztott személy a szolgálati érdek meglétének vezetői megállapítása esetén pályáztatható a nemzetközi szervezet felé.

\n
(2)A felkészítés és a külföldi szolgálat feltételeinek meghatározásánál a nemzetközi szervezet által támasztott követelményeket kell alapul venni.
\n
62.A VII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések 229. § (1) A 144. § (2)–(4) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy az iratismertetésen való részvételre, feljegyzés, másolat készítésére, bizonyítási indítvány megtételére az állomány eljárás alá vont tagja jogosult.
\n
(2)A 149. § (3) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a határozatot az állomány eljárás alá vont tagja részére kell kézbesíteni.
\n

230. §(1) A KNBSZ külföldi szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagja által elkövetett nemzetbiztonsági tevékenységgel

\n

összefüggő fegyelemsértés esetén a fegyelmi jogkört a KNBSZ főigazgatója gyakorolja.

\n
(2)Ha a fegyelemsértés nem függ össze nemzetbiztonsági tevékenységgel, akkor a fegyelmi jogkört gyakorló a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg értesíti a KNBSZ főigazgatóját.
\n
(3)Az (1) és a (2) bekezdés esetén a fegyelemsértés nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő jellegének meghatározása során a KNBSZ főigazgatójának nyilatkozata az irányadó.
\n

231. §(1) Ha a  külföldi szolgálat teljesítése során az  állomány tagjával szemben a  külföldi szolgálati elöljáró kezdeményez

\n

fegyelmi felelősségre vonást, a fegyelmi jogkört gyakorló köteles azt megvizsgálni.

\n
(2)A fegyelmi jogkört gyakorló
\n
a)a fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezéséről és a vizsgálat eredményéről az elöljáró parancsnok részére jelentést tesz, és
\n
b)a fegyelmi felelősségre vonást kezdeményező külföldi szolgálati elöljárót tájékoztatja a fegyelmi eljárás elrendeléséről, vagy elmaradásának okairól. 232. § (1) A fegyelmi vizsgálat lefolytatására a fegyelmi jogkört gyakorló az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja külföldi szolgálatteljesítési helyén szolgálatot teljesítő vizsgálót jelöl ki.
\n
(2)Az (1) bekezdéstől eltérően a fegyelmi jogkört gyakorló az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja külföldi szolgálatteljesítési helyén kívül szolgálatot teljesítő vizsgálót is kijelölhet a fegyelmi vizsgálat lefolytatására, ha az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja külföldi szolgálatteljesítési helyén nem tud a 136. § (2) és
\n
(3)bekezdésének megfelelő vizsgálót kijelölni.
\n
(3)A fegyelmi eljárás lefolytatása érdekében az állomány eljárás alá vont tagja hazarendelhető.
\n
(4)Haza kell rendelni az állomány eljárás alá vont tagját, ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló ügy súlyossága miatt az állomány eljárás alá vont tagja külföldi szolgálatának folytatása a szolgálati rend és fegyelem fenntartását veszélyeztetné, vagy a Honvédség külföldi megítélését súlyosan hátrányosan érintené.
\n

233. §Az  állomány eljárás alá vont tagja részére a  fegyelmi ügyben hozott határozatot a  lehető legrövidebb időn belül

\n

oly módon kell kézbesíteni, hogy – szolgálati feladat ellátására, illetve egyéb okból történő távollétére tekintettel – módja legyen a határozat személyes átvételére.

\n

234. §(1) A  fegyelmi vizsgálatot 60 napon belül be kell fejezni. Indokolt esetben e  határidőt a  fegyelmi jogkört gyakorló

\n

a vizsgáló javaslatára egy alkalommal – legfeljebb 60 nappal – meghosszabbíthatja.

\n
(2)Az eljárási cselekményekről szóló értesítést az állomány eljárás alá vont tagjának, a tanúnak, a sértettnek, a szakértőnek postai úton, távbeszélőn, telefaxon, vagy elektronikus úton kell kézbesíteni. A vizsgáló a címzettel a személyes megjelenés alkalmával szóban is közölheti az értesítés tartalmát. Feljegyzésben kell rögzíteni a nem postai úton történő kézbesítés tényét.
\n
(3)Ha a vizsgálat során olyan tanú, sértett, szakértő meghallgatása szükséges, aki nem tartózkodik a külföldi szolgálatteljesítés helyén, úgy a vizsgáló az érintett honvédelmi szervezet vezetőjét az eljárási cselekmény lefolytatása érdekében postai úton, távbeszélőn, telefaxon vagy elektronikus úton megkeresi. A megkeresésben meg kell jelölni azokat a kérdéseket, melyekre a fegyelmi vizsgálat szempontjából szükség van.
\n
(4)A külföldi katonai rendőr, rendész vagy ilyen jogkörrel rendelkező más személy által készített jelentést a fegyelmi vizsgálat során bizonyítékként kell megvizsgálni.
\n
(5)A vizsgáló a fegyelmi vizsgálat befejezését követően a fegyelmi vizsgálat során keletkezett iratokat telefaxon vagy elektronikus úton is megküldheti a fegyelmi jogkört gyakorló részére.
\n

235. §(1) A  fegyelmi jogkört gyakorló és az  elöljáró parancsnok a  személyes meghallgatás időpontját úgy tűzi ki, hogy

\n

az állomány eljárás alá vont tagja és a vizsgáló szolgálati feladatukra is tekintettel az eljárási cselekményen részt tudjon venni.

\n
(2)A személyes meghallgatás történhet távbeszélőn vagy elektronikus úton is.
\n
(3)Nem kell személyes meghallgatást tartani, ha a (2) bekezdés szerinti technikai eszközök nem állnak rendelkezésre, és az állomány eljárás alá vont tagja, valamint a vizsgáló hazarendelésére nincs lehetőség.
\n
63.A VIII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések 236. § (1) Az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja a méltatlansági eljárás lefolytatása érdekében hazarendelhető.
\n
(2)A méltatlansági vizsgálatot 60 napon belül kell befejezni.
\n

XI. FEJEZET

\n

AZ ÖNKÉNTES TARTALÉKOS KATONÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK 64. Általános rendelkezések 237. § (1) Az önkéntes tartalékos katonára e rendelet állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

\n
(2)Nem alkalmazható a 2. § (1) bekezdése, a 3. § (2) bekezdés c)–g) pontja, az 5–12. §, a 16. §, a 17. §, a 19–33. §, a 35–50. §, az 52–61. §, a 63. §, a 64. §, a 66. §, a 67. §, a 69. §, a 74–126. §, a 2–10. és a 13. és a 14. melléklet.
\n
(3)Az önkéntes tartalékos katonákra az 1. melléklet 10. pontját kell alkalmazni.
\n
65.Munkáltatói jogkört gyakorló 238. § (1) Az önkéntes tartalékos katonák tekintetében a munkáltatói jogköröket annak a honvédségi szervezetnek (a továbbiakban: állományilletékes honvédségi szervezet) az állományilletékes parancsnoka gyakorolja, amelynek állománytáblájában, munkaköri jegyzékében az önkéntes tartalékos szerződésben meghatározott szolgálati beosztás rendszeresítésre került.
\n
66.A II. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések 239. § (1) Az önkéntes tartalékos katonák utánpótlását a Honvédség toborzó rendszere biztosítja.
\n
(2)Az önkéntes tartalékos katona állományba vételére az önkéntes tartalékos szerződés megkötésével kerül sor.
\n
(3)Az önkéntes tartalékos katona szolgálati beosztásra való felkészítésével és kiképzésével kapcsolatos követelményeket a HVKF határozza meg. 67. A III. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
\n

240. §(1) Az  önkéntes tartalékos katona – a  Hjt. 215.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontja kivételével – más szolgálati beosztásba

\n

az önkéntes tartalékos szerződése módosításával helyezhető át.

\n
(2)Ha az (1) bekezdés szerinti áthelyezés következtében a munkáltatói jogkört gyakorló megváltozik, a szerződés módosítása során a Honvédséget a munkáltatói jogkört gyakorlók együttesen képviselik.
\n
(3)Az önkéntes műveleti tartalékos katona szolgálati viszonya meghosszabbítása esetén az érintettről készült korábbi értékeléseket figyelembe kell venni.
\n
68.A IV. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések 241. § (1) A Hjt. 215. § (1) és (2) bekezdése esetén az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszűnéséről külön határozat vagy parancs nem készül. Az önkéntes tartalékos szolgálati viszony
\n
a)a Hjt. 215. § (1) bekezdés a) pontja esetén a hivatásos, a szerződéses vagy az önkéntes műveleti tartalékos szolgálati viszony létesítését megelőző napon,
\n
b)a Hjt. 215. § (1) bekezdés b) pontja esetén a hivatásos, a szerződéses vagy az önkéntes védelmi tartalékos szolgálati viszony létesítését megelőző napon, és
\n
c)a Hjt. 215. § (1) bekezdés c) pontja esetén az ok bekövetkezésének napján szűnik meg.
\n
(2)A Hjt. 215. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a megszűnést a hivatásos állományba vételről szóló munkáltatói döntésben vagy a szerződésben rögzíteni kell.
\n

242. §(1) Az  önkéntes tartalékos katona a  Hjt. 215.  § (2)  bekezdése szerinti jognyilatkozatát az  állományilletékes

\n

parancsnokhoz nyújthatja be.

\n
(2)A nyilatkozat nem vonható vissza. 243. § (1) A Hjt. 215. § (2) bekezdése szerinti rövidebb megszűnési idő a jognyilatkozatban kezdeményezhető. A másik fél a kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontját a jognyilatkozaton haladéktalanul rögzíti. A rövidebb megszűnési időben történő megállapodás a jognyilatkozaton feltüntetett egybehangzó akarattal jön létre.
\n
(2)A rövidebb megszűnési időt úgy kell megállapítani, hogy az önkéntes tartalékos katona a Hjt. 70. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét teljesíteni tudja, valamint részére illetménye és egyéb járandóságai a Hjt. 70. § (2) bekezdése szerint kifizethetők legyenek.
\n
69.Behívás, szolgálathalasztás, átütemezés 244. § (1) A Hjt. 216. § (1) bekezdése szerinti behívóparancs vagy bevonulási parancs tartalmazza
\n
a)az önkéntes tartalékos katona családi- és utónevét, rendfokozatát, születési helyét és idejét, lakcímét, édesanyja születési nevét,
\n
b)azon okmányok és felszerelési tárgyak megnevezését, amelyeket az önkéntes tartalékos katona a bevonulási helyre köteles magával vinni,
\n
c)a megjelenési kötelezettség elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést,
\n
d)a közösségi közlekedés használatának szabályairól szóló tájékoztatást,
\n
e)a bevonulás helyét és időpontját, f ) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve (a továbbiakban: központi katonai igazgatási szerv) parancsnokának aláírását, és
\n
g)a központi katonai igazgatási szerv bélyegzőlenyomatát.
\n
(2)A bevonulás helyét és időpontját
\n
a)a behívóparancsban – annak kiadását megelőzően – a központi katonai igazgatási szerv parancsnoka,
\n
b)a bevonulási parancsban – a bevonulási parancs közlését követően – az önkéntes tartalékos katona tölti ki.
\n
(3)A tényleges szolgálatteljesítés a bevonulási időponttól a tényleges szolgálatból történő elbocsátásig tart.
\n

Az állományilletékes honvédségi szervezet az önkéntes tartalékos katona tényleges szolgálatból történő elbocsátását megelőző 2 munkanappal értesíti a központi katonai igazgatási szervet az elbocsátás tervezett időpontjáról.

\n

245. §(1) Az  önkéntes tartalékos szerződés megkötésével egyidejűleg az  önkéntes tartalékos katona részére át kell adni

\n

a bevonulási parancsot, és a bevonulási paranccsal kapcsolatos eljárási rendről szóló tájékoztatót. A bevonulási parancs a központi katonai igazgatási szerv által közölt adatokkal való kitöltéssel válik érvényessé.

\n
(2)Az önkéntes tartalékos katona a bevonulási parancsot önkéntes tartalékos szolgálati viszonyának fennállása ideje alatt köteles megőrizni, azt a részére a későbbiekben meghatározott időpontban és céllal felhasználni.
\n
(3)A bevonulási parancsot az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a központi katonai igazgatási szerv parancsnoka bevonja.
\n

246. §(1) Az  önkéntes tartalékos katona behívását az  állományilletékes honvédségi szervezet igényének megfelelően

\n

a központi katonai igazgatási szerv, a bevonulási helyen megjelent önkéntes tartalékos katona állományilletékes honvédségi szervezet részére történő átadását pedig a honvédségi szervezet helyőrsége szerint területileg illetékes katonai igazgatási szerv (a továbbiakban: átadó katonai igazgatási szerv) hajtja végre.

\n
(2)A központi katonai igazgatási szerv parancsnoka a behívásra vonatkozó döntését követően – a területileg illetékes katonai igazgatási szerv megyei, fővárosi védelmi bizottságokba delegált álladó tagján keresztül – a napi 100 főnél nagyobb létszámú bevonulás előtt tájékoztatja a bevonulás helye szerint illetékes megyei, fővárosi védelmi bizottságot a bevonulás időpontjáról, a bevonulási helyekről.
\n
(3)Az állományilletékes honvédségi szervezet a bevonulás zavartalan végrehajtása érdekében bevonulási helyet működtet, együttműködik a területileg illetékes rendőri szervvel, megszervezi a közösségi közlekedéssel érkező önkéntes tartalékos katonák helyőrségen belüli szállítását, a bevonulási hely forgalomszabályozását, szükség szerint megszervezi a bevonult önkéntes tartalékos katonák bevonulási helyről történő útba indítását és továbbszállítását.
\n

247. §(1) Az  állományilletékes honvédségi szervezet az  előre megtervezett – nem kiképzési jellegű – tényleges

\n

szolgálatteljesítésre történő behívás időpontját és várható időtartamát előzetesen egyezteti az önkéntes tartalékos katonával.

\n
(2)Az állományilletékes honvédségi szervezet az önkéntes tartalékos katona behívását a behívás időpontja előtt legalább 120 nappal kezdeményezi a központi katonai igazgatási szervnél.
\n
(3)A (2) bekezdés szerinti megkeresés tartalmazza a tényleges szolgálatteljesítésre szolgálatra behívandó önkéntes tartalékos katona nevét, születési idejét, anyja születési nevét, társadalombiztosítási azonosító jelét és lakóhelyét, a tervezett behívás időpontját, időtartamát, helyszínét, célját, a tényleges szolgálatteljesítésből történő elbocsátás tervezett időpontját, a honvédségi szervezet részéről a további együttműködés végrehajtására kijelölt együttműködő szolgálati személy nevét, rendfokozatát, szolgálati beosztását, elérhetőségeit.
\n

248. §(1) A  központi katonai igazgatási szerv az  önkéntes tartalékos katonát és a  munkáltatóját a  kiképzésre, felkészítésre

\n

történő behívás időpontjáról, helyszínéről és várható időtartamáról a behívás előtt 60 nappal értesíti. Az értesítés kézbesítése sikertelenségének a tényleges szolgálatteljesítés megkezdésére nincs halasztó hatálya.

\n
(2)A központi katonai igazgatási szerv a behívóparancsot a kiképzésre, felkészítésre, valamint az előre megtervezett tényleges szolgálatteljesítésre történő bevonulás időpontja előtt legalább 30 nappal az önkéntes tartalékos katona részére postai úton kézbesíti.
\n
(3)A (2) bekezdésétől eltérően a központi katonai igazgatási szerv
\n
a)a bevonulási parancsot – ha azt a feladat végrehajtása megköveteli – telefonon vagy elektronikus úton a megyei, fővárosi, illetve járási, fővárosi kerületi katonai igazgatási összekötő szolgálati beosztásra szerződést kötött önkéntes műveleti tartalékos katonák részére a bevonulás időpontja előtt legalább 3 nappal, vagy
\n
b)a bevonulási parancsot – ha a Honvédség erőinek igénybevételére a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. § 9. pontja szerinti katasztrófaveszély időszakában kerül sor – telefonon vagy elektronikus úton
\n
ba)az önkéntes műveleti tartalékos katona részére – az a) pontban meghatározott személyek kivételével – a bevonulás időpontja előtt legalább 8 nappal, és
\n
bb)az önkéntes védelmi tartalékos katona részére, ha a feladat végrehajtása megköveteli, a bevonulás időpontja előtt legalább 3 nappal is közölheti. (4) A (3) bekezdés szerint közölt bevonulási parancs esetében a központi katonai igazgatási szerv az önkéntes tartalékos katona munkáltatóját a közlést követő napon telefonon vagy elektronikus levélben értesíti a tervezett bevonulási időpontról.
\n

249. §Az  átadó katonai igazgatási szerv a  Kat. 3.  § 9.  pontja szerinti katasztrófaveszély időszakában a  bevonulás előtt

\n

tájékoztatja a bevonulás helye szerint illetékes helyi védelmi bizottságot a bevonulás időpontjáról és a bevonulási helyekről.

\n

250. §(1) A központi katonai igazgatási szerv parancsnoka

\n
a)az önkéntes tartalékos rendszerhez kapcsolódóan, a munkáltatót megillető támogatásokra vonatkozó szabályokról szóló 294/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott esetben és rendben,
\n
b)egészségügyi okból,
\n
c)tanulmányok folytatása miatt, vagy
\n
d)családi, illetve fontos személyi érdekből a tényleges szolgálatteljesítés tervezett bevonulás időpontjától legfeljebb a tervezett bevonulási időpontot követő 40. napig történő átütemezését, vagy a tervezett bevonulási időpontot követő 41. naptól legfeljebb a tervezett bevonulási időpontot követő 6 hónap időtartamig történő elhalasztását engedélyezheti.
\n
(2)A szolgálathalasztás legfeljebb az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszűnéséig tart.
\n

251. §(1) A tényleges szolgálatteljesítést az önkéntes tartalékos katona kérelmére el kell halasztani a behívása idején fennálló

\n

betegség, múló fogyatékosság időtartamára.

\n
(2)A kérelemhez csatolni kell a 3 hónapnál nem régebbi, szakrendelő intézet vagy kórház szakorvosa által kiadott orvosi igazolást.
\n
(3)A behívása idején járóképtelen vagy mozgásában korlátozott önkéntes tartalékos katona egészségi állapotát igazoló okiratokat a kérelmező közeli hozzátartozója, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is benyújthatja.
\n

252. §(1) Kérelemre a  szorgalmi és a  vizsgaidőszak idejére a  tényleges szolgálatteljesítés elhalasztását vagy átütemezését

\n

kell engedélyezni az önkéntes tartalékos katonának, aki felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében alapképzésben, mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben, doktori képzésben, vagy középiskolában, illetve szakiskolában nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt. A kérelmet az önkéntes tartalékos katona, illetve az oktatási intézmény nyújthatja be.

\n
(2)A tényleges szolgálatteljesítés elhalasztása vagy az átütemezése kérelemre engedélyezhető annak az önkéntes tartalékos katonának is, aki a munkavégzéshez szükséges szaktudás megszerzésére irányuló képzésben vesz részt, és az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra történő behívás számára aránytalan nehézséggel vagy hátránnyal járna.
\n
(3)Az (1) és a (2) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell az oktatási intézmény vagy képző szerv által kiállított, a tanulmányok folytatását igazoló jogviszony igazolását.
\n

253. §(1) Családi kötelezettség miatt a  tényleges szolgálatteljesítést kérelmére el kell halasztani annak az  önkéntes

\n

tartalékos katonának, aki a vele közös háztartásban élő beteg, ápolásra vagy gondozásra szoruló kiskorú testvérét, házastársát, gyermekét, unokáját, szülőjét, nagyszülőjét egyedül tartja el, ha a rászorulónak eltartásra kötelezhető más hozzátartozója nincs, illetve, ha az ápolást vagy gondozást a más hozzátartozó nem tudja ellátni, és azt egészségügyi, szociális intézmény nem látja el, és az önkéntes tartalékos behívása az eltartott hozzátartozó létfenntartását veszélyeztetné.

\n
(2)A kérelemhez csatolni kell
\n
a)az eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozó egészségi állapotáról szóló kezelőorvosi igazolást,
\n
b)a gyámhatóság határozatát vagy annak hiteles másolatát, ha az önkéntes tartalékos katonát a kiskorú testvére, unokája, szülője, nagyszülője gyámjává, vagy szülője, nagyszülője gondnokává rendelték ki, vagy
\n
c)az eltartásra kötelezésről szóló határozatot, ha az önkéntes tartalékos katonát szülője eltartására bíróság vagy hatóság kötelezte.
\n
(3)A tényleges szolgálatteljesítés elhalasztása, vagy átütemezése más fontos személyi érdekből, kivételes méltánylást érdemlő esetben – a körülményeket alátámasztó bizonyítékok mérlegelése alapján – is engedélyezhető.
\n

A kérelemhez csatolni kell az indokok igazolására vonatkozó okmányokat, vagy azok hitelesített másolatát.

\n

254. §(1) Az  önkéntes tartalékos katonák különleges jogrend időszakában történő behívása esetén a  központi katonai

\n

igazgatási szerv

\n
a)a behívás tervezett időpontja előtt 30 nappal írásban tájékoztatja a behívásra tervezett önkéntes tartalékos katonát a tervezett behívás időpontjáról, helyszínéről,
\n
b)a behívóparancsot a behívásra tervezett önkéntes tartalékos katona részére legalább 15 nappal a bevonulás időpontja előtt köteles postai úton megküldeni, és
\n
c)a megyei, fővárosi, valamint a járási, fővárosi kerületi katonai igazgatási összekötő beosztásra szerződést kötött önkéntes műveleti tartalékosokkal, ha a feladat végrehajtása megköveteli, telefonon vagy elektronikus úton a bevonulás időpontja előtt legalább 3 nappal közli a bevonulási parancsot.
\n
(2)Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatót nem kell megküldeni, ha a behívás elrendelése és a behívás időpontja között kevesebb mint 30 nap van.
\n
(3)Az (1) bekezdéstől eltérően a veszélyhelyzet kihirdetését követően a központi katonai igazgatási szerv
\n
a)a bevonulási parancsot telefonon vagy elektronikus úton az önkéntes műveleti tartalékos katonával a bevonulás időpontja előtt legalább 8 nappal, az önkéntes védelmi tartalékos katonával a bevonulás időpontja előtt legalább 3 nappal közli, vagy
\n
b)a bevonulási parancsot – a megyei, fővárosi, valamint a járási, fővárosi kerületi katonai igazgatási összekötő beosztásra szerződést kötött önkéntes műveleti tartalékos katona részére, ha a feladat végrehajtása megköveteli – telefonon vagy elektronikus úton a bevonulás időpontja előtt 3 nappal is közölheti.
\n
(4)A (3) bekezdés szerint közölt bevonulási parancs esetén az önkéntes tartalékos katona munkáltatóját a központi katonai igazgatási szerv a közlést követő napon telefonon vagy elektronikus levélben értesíti a tervezett bevonulási időpontról.
\n

255. §(1) A tényleges szolgálatteljesítés elhalasztására vagy átütemezésére irányuló kérelem

\n
a)a behívóparancs kézbesítéséig postai úton, vagy személyesen nyújtható be a központi katonai igazgatási szerv parancsnokának címezve bármely katonai igazgatási szervhez. kivéve, ha a kérelem alapjául szolgáló ok ezt követően keletkezett, és
\n
b)benyújtása a behívóparancs és a bevonulási parancs teljesítésére – az átütemezés vagy elhalasztás tárgyában hozott jogerős határozat kézbesítéséig – halasztó hatályú.
\n
(2)Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a bevonulási paranccsal ellátott önkéntes tartalékos katona a kérelmét a bevonulási parancs közlésekor telefonon vagy elektronikus levél formájában is előadhatja, kivéve, ha a szolgálathalasztás oka ezt követően keletkezett azzal, hogy az ezt követő 3 napon belül – postai úton vagy személyesen – írásban is be kell nyújtani a kérelmet a központi katonai igazgatási szerv parancsnokának címezve bármely katonai igazgatási szervhez.
\n

256. §(1) A  központi katonai igazgatási szerv parancsnoka – az  állományilletékes honvédségi szervezet vezetőjével

\n

történt egyeztetést követően – a 255. § szerint benyújtott írásbeli kérelem katonai igazgatási szervhez történő beérkezését követő 3 napon belül a rendelkezésére álló adatok alapján hatósági határozatban dönt a tényleges szolgálatteljesítés elhalasztásának vagy átütemezésének engedélyezéséről vagy elutasításáról.

\n
(2)A központi katonai igazgatási szerv parancsnoka a 248. § (3) bekezdése, valamint a 254. § szerint kiadott behívóparancs vagy bevonulási parancs esetén az (1) bekezdés szerinti döntését 3 napon belül hozza meg.
\n
(3)A behívóparancs kiadását vagy a bevonulási parancs közlését követően benyújtott szolgálathalasztási, behívás átütemezési kérelem esetén, ha a központi katonai igazgatási szerv parancsnoka a kérelemben foglaltaknak helyt ad, akkor a behívóparancsot vagy a bevonulási parancsot határozatban vonja vissza, és ezzel egyidejűleg meghatározza az annak bevonását megalapozó ok megszűnését követő legkorábbi behívhatóság időpontját.
\n
(4)A szolgálathalasztási vagy átütemezési kérelem jogerős elutasítása esetén a határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül a kérelmet benyújtó önkéntes tartalékos katona vagy munkáltatója bírósághoz fordulhat.
\n

A kérelmet a bíróság soron kívül, nemperes eljárásban bírálja el. A kérelemben az önkéntes tartalékos katona vagy a munkáltatója kérheti a határozat végrehajtásának felfüggesztését.

\n
(5)A központi katonai igazgatási szerv
\n
a)az (1) bekezdés szerinti határozat egy példányát postai úton kézbesíti az önkéntes tartalékos katona részére, valamint ha azt az önkéntes tartalékos katona munkáltatója kérelmére indult eljárásban hozta meg az önkéntes tartalékos katona munkáltatójának is, és
\n
b)döntéséről elektronikus levél formájában tájékoztatja az állományilletékes honvédségi szervezetet.
\n

257. §Az  állományilletékes parancsnok megvizsgálja az  önkéntes tartalékos szolgálati viszony fenntartásának

\n

indokoltságát, ha az önkéntes tartalékos katona vagy munkáltatója kérelmére a központi katonai igazgatási szerv két egymást követő alkalommal az előre tervezett tényleges szolgálatteljesítését elhalasztja, vagy behívását átütemezi.

\n
70.Az V. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések 258. § Az önkéntes tartalékos katonák által betölthető szolgálati beosztásokat a HVKF által jóváhagyott hadi állománytáblák tartalmazzák.
\n

259. §(1) Értékelő vezető az  önkéntes tartalékos katona legalább tiszti rendfokozati csoportba tartozó, hivatásos vagy

\n

szerződéses állományú szolgálati elöljárója.

\n
(2)Az önkéntes tartalékos katona teljesítményértékelésére akkor kerülhet sor, ha a szolgálati beosztását folyamatosan legalább 2 hónapig az értékelő vezető szolgálati alárendeltségében látja el.
\n
(3)Az önkéntes tartalékos katona teljesítményértékelésének formai és tartalmi elemeit a 12. melléklet határozza meg.
\n

XII. FEJEZET

\n

A HONVÉD TISZTJELÖLTRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK 71. Általános rendelkezések 260. § (1) A honvéd tisztjelöltekre e rendelet állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

\n
(2)Nem alkalmazható a 3.§ (2), (3) és (5) bekezdése, a 6. § (2) bekezdés b)–c) pontja, a 9. § (2) bekezdése, a 11–17. §, a 20–25. §, a 29–32. §, a 34–57. §, az 58. § (1) bekezdés d) pontja, (2) bekezdése, az 59. § (1) bekezdés b) pontja,
\n
(2)bekezdése, a 60. § (3) bekezdése, a 61. § e) pontja, a 63–73. §, a 79–96. §, a 98–117. §, a 119–126. §, a 129. §, a 130. § (2) bekezdés a) pontja, a 157. § (2) bekezdés a) pontja, a 158. § (1) bekezdése, a 162. §, a 163. §
\n
(4)bekezdése, a 165. § és az 1–12. melléklet.
\n
72.Az I. és a II. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
\n

261. §(1) A honvéd tisztjelölt tekintetében a munkáltatói jogkört gyakorlót a 13. melléklet határozza meg

\n
(2)A honvéd tisztjelöltek esetén állományilletékes parancsnok az MH Ludovika Zászlóalj parancsnoka.
\n

262. §(1) A hivatásos állományba vételt megelőzően személyi beszélgetést kell lefolytatni

\n
(2)A személyi beszélgetésről jegyzőkönyv készül.
\n
(3)A hivatásos állományba vételi eljárást a tervezett szolgálati hely szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve bevonásával a központi személyügyi szerv folytatja le. 263. § (1) A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személyekkel az állományba vételi eljárást az MH Ludovika Zászlóalj személyügyi szerve folytatja le.
\n
(2)Az állományba vételi eljárás során csoportos tájékoztatást kell lefolytatni a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről. A csoportos tájékoztatást az állományilletékes parancsnok vagy az általa kijelölt személy folytatja le.
\n
73.Az V. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések 264. § (1) A honvéd tisztjelöltek esetén értékelő vezetőnek a századparancsnok minősül.
\n
(2)A honvéd tisztjelöltek katonai teljesítményértékelésének formai és tartalmi követelményeit a 14. melléklet határozza meg.
\n
(3)A teljesítményértékelést a tanulmányi félév végén kell elkészíteni. A honvéd tisztjelölt teljesítményét 1–5-ig terjedő skálán kell mérni. Az egyes értékelési szempontok azonos mértében számítanak be a végeredménybe.
\n

265. §(1) Az értékelés célja az évfolyamrangsor kialakítása

\n
(2)Az évfolyamrangsor képezi a szakirány, specializáció- és modul-választásra való jogosultság sorrendjének, és az első tiszti szolgálati beosztás tervezésénél az egyes szolgálati beosztásba tervezettek sorrendjének az alapját.
\n
(3)A teljesítményértékelés eredményét a KGIR rendszerben az értékelést követő hónap 15. napjáig rögzíteni kell.
\n

266. §(1) A  honvéd tisztjelölt a  Hjt. 228.  § (6)  bekezdése szerinti a  Honvédség által a  részére jogszabály vagy

\n

ösztöndíjszerződés alapján nyújtott képzési támogatást köteles megtéríteni. A képzési támogatás megtérítésére, visszakövetelésére, a fizetési könnyítésre és a mentesítésre a 114–117. §-t megfelelően alkalmazni kell.

\n
(2)Ha a megtérítésre kötelezett a tisztjelölti szolgálati viszonyának megszűnését követő 2 éven belül szolgálati viszonyt létesít, köteles az állományilletékes parancsnokot tájékoztatni a képzési támogatás tekintetében még fennálló tartozásáról.
\n
(3)A (2) bekezdés szerinti szolgálati viszony időtartama alatt a megtérítésre kötelezett kérelmére mentesül az esedékes részletek megfizetése alól, ha erről a Honvédség központi személyügyi szervének vezetőjével kiegészítő megállapodást köt.
\n
(4)A kiegészítő megállapodást közjegyzői okiratba kell foglaltatni. A közjegyzői okirat elkészítésével kapcsolatos költségek a megtérítésre kötelezettet terhelik. Ha a szolgálati viszony hónap közben szűnik meg, a megkezdett hónap teljes hónapnak minősül.
\n
(5)A (4) bekezdéstől eltérően a megtérítésre kötelezett az időarányosan fennálló tartozás megfizetésére köteles, ha a szolgálati viszonya az előírt időtartamból még fennálló idő előtt szűnik meg. A tartozás a szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes.
\n
74.A VII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések 267. § (1) Ha a fegyelemsértést a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt és az állomány tagja együttesen valósítja meg, a fegyelmi eljárást elkülönítetten, a rájuk vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni.
\n
(2)A fegyelmi eljárás elrendelésétől a honvéd tisztjelölt képviseletében a hallgatói érdekképviselet tagja is eljárhat.
\n
75.A VIII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések 268. § (1) A méltatlansági eljárás során a méltatlansági bizottság elnöke az állományilletékes parancsnok vagy az általa kijelölt személy.
\n
(2)A 163. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a javaslatot tartalmazó jegyzőkönyv a javaslatot megalapozó tényállást és indokait tartalmazza.
\n
76.A X. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések 269. § A honvéd tisztjelölt külföldi szolgálatra történő vezénylése a 190. § (1) bekezdés a) pontja helyett az évfolyam megjelölését tartalmazza.
\n

XIII. FEJEZET

\n

A HONVÉD ALTISZT-JELÖLTRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK 77. Általános rendelkezések 270. § (1) A honvéd altiszt-jelöltekre e rendelet állomány tagjára és honvéd tisztjelöltekre vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

\n
(2)Nem alkalmazható a 3. § (2)–(3) és (5) bekezdése, a 6. § (2) bekezdés b)–c) pontja, a 9. § (2) bekezdése, a 11–17. §, a 20–25. §, a 29–32. §, a 34–57. §, az 58. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése, az 59. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, a 60. § (3) bekezdése, a 61. § e) pontja, a 63–73. §, a 79–96. §, a 98–117.§, a 119–126. §, a 158. §
\n
(2)bekezdése, a 265. § (2) bekezdése és az 1–12. melléklet.
\n
78.Az I. és a II. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
\n

271. §(1) A honvéd altiszt-jelöltek esetén állományilletékes parancsnok az MH Altiszti Akadémia parancsnoka

\n
(2)A katonai szakképzésre felvételt nyert személyekkel az állományba vételi eljárást az MH Altiszti Akadémia személyügyi szerve folytatja le. 79. A VII. és a VIII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
\n

272. §(1) A  fegyelmi eljárás elrendelésétől a  honvéd altiszt-jelölt képviseletében a  diákönkormányzat tagja is eljárhat

\n

A fegyelmi vizsgálat során be kell szerezni a diákönkormányzat véleményét is.

\n
(2)A fegyelmi ügyet a fegyelmi bizottság bírálja el, melynek elnöke az állományilletékes parancsnok, tagja az állomány legalább altiszti állománycsoportba tartozó, oktatói vagy szakoktatói beosztást betöltő kijelölt tagja, a vezénylő zászlós és a diákönkormányzat kijelölt képviselője. A fegyelmi bizottság mellett a jegyzőkönyvvezetői feladatokat a jogi és igazgatási szolgálat tagja látja el.
\n
(3)A honvéd altiszt-jelölt tanulmányi teljesítménye sem enyhítő, sem súlyosító körülményként nem vehető figyelembe.
\n
(4)A méltatlansági bizottság tagja az állomány legalább altiszti állománycsoportba tartozó, oktatói vagy szakoktatói beosztást betöltő kijelölt tagja és a vezénylő zászlós.
\n

XIV. FEJEZET

\n

A NYUGÁLLOMÁNYÚ KATONÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK 80. Általános rendelkezések 273. § A nyugállományú katona Hjt. 139. § (3) bekezdése szerinti kegyeleti minősítésére a központi katonai igazgatási szerv parancsnoka jogosult.

\n
81.Méltatlanság 274. § (1) A nyugállományú katonával szemben a Hjt. 223. § (2) bekezdése szerint méltatlansági vizsgálatot a lakóhely szerint illetékes katonai igazgatási szerv (a továbbiakban: katonai igazgatási szerv) folytatja le.
\n
(2)A vizsgálatot a katonai igazgatási szerv parancsnoka által kijelölt személy vagy bizottság hajtja végre, aki az eljárás során összegyűjti mindazon bizonyítékokat, amelyek a méltatlanságot vagy annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükségesek. A vizsgálat során a nyugállományú katonát írásban értesíteni kell az eljárás megindításáról, személyesen meg kell hallgatni, vagy írásban kell nyilatkoztatni. A vizsgálat az érintett távollétében is lefolytatható, ha az érintett az eljárásban nem kíván részt venni.
\n
(3)A vizsgáló a vizsgálat megállapításait 30 napon belül jelentésben foglalja össze. A jelentés tartalmazza különösen
\n
a)a vizsgálattal megbízott személy vagy személyek nevét, rendfokozatát, szolgálati beosztását,
\n
b)a nyugállományú katona nevét, rendfokozatát, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét,
\n
c)a kifogásolt magatartás vagy cselekmény leírását, a méltatlanság fennállását megalapozó körülményeket,
\n
d)a nyugállományú katona személyes meghallgatása vagy írásbeli nyilatkozata során előadott lényeges körülményeket, és
\n
e)a vizsgálat összegzett eredményét és a döntésre vonatkozó javaslatot.
\n
(4)Az eljárás a katonai igazgatási szerv parancsnoka által egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
\n
(5)Az eljárásra okot adó cselekmény bekövetkezésétől számított 6 hónapon túl az eljárás nem indítható meg.
\n

275. §(1) A  méltatlanságról szóló határozatot a  katonai igazgatási szerv parancsnoka a  vizsgálati jelentés kézhezvételét

\n

követő 8 napon belül hozza meg. A határozat bevezető és rendelkező részből, valamint indokolásból áll, fel kell tüntetni továbbá a határozathozatal helyét, idejét, a határozathozó nevét, szolgálati beosztását és aláírását.

\n
(2)A bevezető rész tartalmazza különösen
\n
a)a nyugállományú katona nevét, rendfokozatát, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, és
\n
b)azt a magatartást, melynek megvalósítása miatt az eljárás indult.
\n
(3)A rendelkező rész tartalmazza különösen
\n
a)az egyenruha-viselési jog megvonásáról, illetve a rendfokozat használatától való eltiltásról hozott döntést, és
\n
b)a jogorvoslat lehetőségéről, határidejéről és helyéről szóló tájékoztatást.
\n
(4)Az indokolás tartalmazza különösen
\n
a)a megállapított tényállás ismertetését, a bizonyítékokra történő utalást,
\n
b)a nyugállományú katonának az ügyben tett nyilatkozata lényegét és annak értékelését, és
\n
c)a döntés egyéb, szükség szerinti indokolását.
\n
(5)A határozat elleni jogorvoslatra és a bírósági út igénybevételére a Hjt. fellebbezésre és bírósági útra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
\n

276. §A  katonai igazgatási szerv parancsnoka 275.  § szerinti határozatának jogerőre emelkedésével az  egyenruha

\n

viselésére, illetve a rendfokozat használatára méltatlan nyugállományú katona elveszti a Honvédség által nyújtott szociális, illetve kegyeleti gondoskodásra való jogosultságát, illetve rekreációs szolgáltatásra való igényjogosultságát.

\n

XIV. FEJEZET

\n

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 82. Hatályba léptető rendelkezések

\n

277. §(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba

\n
(2)A 6. § (2) bekezdés c) pontja, a 7. § (3) bekezdése, a 118–120. §, a 124–126. § és a 9. melléklet 2014. január 1-jén lép hatályba. 83. Átmeneti rendelkezések 278. § E rendeletet a hatályba lépésekor fennálló szolgálati, önkéntes tartalékos, tisztjelölti és altiszt-jelölti szolgálati viszonyban állókra is alkalmazni kell.
\n

279. §(1) A 19. §-t a legénységi állomány azon tagja esetében, aki a Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör

\n

betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzést eredményesen befejezte, 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

\n
(2)A 38. §-t a rendelet hatályba lépését követően speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásba áthelyezések és kinevezések esetén kell alkalmazni.
\n

280. §(1) A  2.  melléklet szerinti iskolai végzettségi, szakképzettségi, valamint egyéb képzettségi követelményt a  rendelet

\n

hatálybalépését követő szolgálati beosztásba történő kinevezésre kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő szolgálati beosztásba történő kinevezésre a szolgálati beosztáshoz a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezései által előírt iskolai végzettségi, szakképzettségi, valamint egyéb képzettségi követelményeket kell alkalmazni. Folyamatban lévőnek minősül a személyügyi eljárás, ha a személyi beszélgetésre e rendelet hatálybalépését megelőzően sor került.

\n
(2)Ha a szolgálati beosztásra e rendelet a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezéseitől eltérő iskolai végzettségi, szakképzettségi, valamint egyéb képzettségi követelményt állapít meg,
\n
a)az állomány e szolgálati beosztást betöltő tagja a szolgálati beosztásban továbbfoglalkoztatható, és
\n
b)a szolgálati beosztásba az állomány tagja akkor is áthelyezhető, ha megfelel a szolgálati beosztásra a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezései által előírt iskolai végzettségi, szakképzettségi, valamint egyéb képzettségi követelményeknek.
\n

281. §(1) A 27. § és a 3. melléklet szerinti idegennyelv-ismereti követelményeket a rendelet hatályba lépését követő szolgálati

\n

beosztásba történő kinevezésre és áthelyezésre kell alkalmazni. E rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő szolgálati beosztásba történő kinevezésre és áthelyezésre a szolgálati beosztáshoz a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezései által előírt idegennyelv-ismereti követelményt kell alkalmazni.

\n
(2)Ha a szolgálati beosztásra e rendelet a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezéseitől eltérő idegennyelv-ismereti követelményt állapít meg, az állomány e szolgálati beosztást betöltő tagja a szolgálati beosztásban továbbfoglalkoztatható.
\n
(3)Az idegennyelvi-követelményt az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben 2014. január 31-ig kell rögzíteni.
\n

282. §A 69. §-nak megfelelő munkaköri jegyzékeket és állománytáblákat 2014. január 31-ig kell elkészíteni

\n

283. §(1) A  tiszti és az  altiszti teljesítményértékelések munkaköri leírásból adódó egyéni teljesítménykövetelményeit első

\n

alkalommal 2013. szeptember 30-ig kell meghatározni.

\n
(2)A minősítő vizsga eredményét legelőször a 2015. évi előmeneteli tervezésnél kell figyelembe venni.
\n
(3)Az előmenetel szempontjából a 2013. évben készült előmeneteli rangsorok 2014. január 31-ig vehetők figyelembe.
\n
(4)Az előmeneteli rangsorok kialakításakor
\n
a)a 101. § (3) bekezdés b) pontját először a 2015. évi előmeneteli tervezési időszakban, és
\n
b)a 101. § (3) bekezdés c) pontját először a 2016. évi előmeneteli tervezési időszakban kell figyelembe venni.
\n
(5)Akiről 2014 januárjában teljesítményértékelés nem készíthető, a 82. § figyelembe vételével az utolsó teljesítményértékelésének pontszámát át kell számítani százalékra azzal, hogy a kapott pontszámát el kell osztani 127-tel.
\n

284. §A 116. § (2) bekezdését e rendelet hatálybalépése előtt keletkezett tanulmányi támogatás vagy képzési támogatás

\n

megtérítésére is alkalmazni kell azzal, hogy a már visszafizetett tanulmányi támogatás vagy képzési támogatás nem követelhető vissza.

\n

285. §A  bevonulási parancsot és a  bevonulási paranccsal kapcsolatos eljárásrendről szóló tájékoztatót e  rendelet

\n

hatálybalépése előtt önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban állók részére e rendelet hatályba lépését követő 60 napon belül postai úton meg kell küldeni.

\n
84.Módosító rendelkezések 286. § A honvédelmi ágazatban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 27/2008. (XII. 31.) HM rendelet a következő 3/A. §-sal és 3/B. §-sal egészül ki: „3/A. § (1) A Honvédség központi személyügyi szerve az üres vagy megüresedő munkakörbe történő kinevezés érdekében megvizsgálja, hogy van-e olyan, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 46. § (1) bekezdés
\n
r)vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó katona (a továbbiakban: tartalékállományba tartozó katona), akinek iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése alapján az üres vagy megüresedő közalkalmazotti munkakör felajánlható.
\n
(2)A Honvédség központi személyügyi szerve tájékoztatja a tartalékállományba tartozó katonát az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő üres vagy megüresedő közalkalmazotti munkakörről.
\n

A tartalékállományba tartozó katona a tájékoztatás közlésétől számított 2 munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakörben történő továbbfoglalkoztatási lehetőség igénybevételéről. Ha a tartalékállományba tartozó katona a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a továbbfoglalkoztatási lehetőséget nem veszi igénybe.

\n
(3)A továbbfoglalkoztatását kérő tartalékállományba tartozó katonáról a Honvédség központi személyügyi szerve tájékoztatja a munkáltatót. Ha a tartalékállományba tartozó katona az (1) bekezdés szerinti munkakör ellátására alkalmas, a munkáltató kinevezi, feltéve, hogy a kinevezést megelőző napon szolgálati viszonya megszűnik.
\n

3/B. § Pályázati kiírás nélkül is létesíthető közalkalmazotti jogviszony tartalékállományba tartozó katonával, feltéve, hogy a kinevezést megelőző napon a szolgálati viszonya megszűnik.”

\n

287. §A honvédelmi munkaügyi hatóság kijelöléséről és az ágazati munkaügyi hatósági tevékenység sajátos szabályairól

\n

szóló 10/2012. (VII. 19.) HM rendelet

\n
a)1. §-ában a „valamint azon gazdasági társaságokra, amelyek esetében a tulajdonosi jogokat az állam nevében a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja” szövegrész helyébe az „a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyre, illetve ideiglenes építési munkahelyre, valamint azon gazdasági társaságokra, amelyek esetében a tulajdonosi jogokat a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja”,
\n
b)4. § (1) bekezdésében a „munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. §-ában” szövegrész helyébe a „munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. §-ában” szöveg lép. 288. § Hatályát veszti
\n
a)a képzési támogatás visszatérítéséről szóló 6/2002. (I. 25.) HM rendelet,
\n
b)a hivatásos és szerződéses katonai szolgálat létesítéséről, módosításáról, megszüntetéséről, tartalmáról, valamint az integrált személyügyi igazgatás és egységes nyilvántartás rendjéről szóló 10/2002. (III. 5.) HM rendelet,
\n
c)a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet,
\n
d)a külföldi szolgálatba vezényeltekkel kapcsolatos személyügyi feladatokról és jogállásuk egyes kérdéseiről szóló 26/2002. (IV. 12.) HM rendelet,
\n
e)a hivatásos és szerződéses katonák más kereső foglalkozásáról szóló 28/2002. (IV. 17.) HM rendelet, f ) a fokozottan veszélyes, valamint az egészségkárosító beosztások köréről, az azokhoz kapcsolódó részletes, valamint a csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokról szóló 30/2004. (XII. 6.) HM rendelet 9–11. §-a, 13. §-a, 14. §-a és Melléklete,
\n
g)a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak beosztási kategóriába történő részletes besorolásáról, illetve a beosztásokban rendszeresített rendfokozatokról szóló 34/2007. (VIII. 17.) HM rendelet és
\n
h)a külföldi szolgálatba vezényeltekkel kapcsolatos személyügyi feladatokról és jogállásuk egyes kérdéseiről szóló 26/2002. (IV. 12.) HM rendelet módosításáról szóló 42/2007. (XII. 23.) HM rendelet.
\n

Dr. Hende Csaba s. k., honvédelmi miniszter

", "next": 0}