tagállami határozatnak, a bíróság határidőt tűz a hiányzó, pontatlan adatok pótlására, kijavítására, továbbá megjelöli azokat az adatokat, amelyek a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükségesek. A bíróság a hiánypótlás elintézéséig elhalasztja a határozathozatalt. A miniszter erről haladéktalanul értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot.
\n
118. §(1) A végrehajtás érdekében Magyarországra átszállított személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a jogerős
\n
szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától (a továbbiakban: a specialitás elve).
\n
(2)Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a) az elítélt a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül – bár lehetősége lett volna rá – nem hagyja el Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér,
\n
b)a bűncselekmény szabadságvesztés büntetéssel nem büntethető, vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem fenyegetett, c) a büntetőeljárás eredményeként nem kerül sor személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazására,
\n
d)az elítélttel szemben szabadságelvonással nem járó büntetés vagy intézkedés, különösen pénzbüntetés szabható ki, illetve alkalmazható, még akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés az elítélt személyi szabadságának korlátozását eredményezheti, e) az elítélt hozzájárult az átszállításhoz,
\n
f)az elítélt az átszállítása után, az átszállítását megelőzően elkövetett meghatározott cselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról,
\n
g)a tagállami igazságügyi hatóság a (4) bekezdésben foglaltakhoz a hozzájárulását adja, vagy
\n
h)az elítélt Magyarországra szökött vagy ide visszatért.
\n
(3)A (2) bekezdés f) pontja szerinti lemondó nyilatkozatot a büntetés-végrehajtási bíró előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyet mind a bírónak, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjék, miszerint azt az elítélt önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. Az elítélt védőt vehet igénybe.
\n
(4)A (2) bekezdés g) pont szerinti hozzájárulás iránti kérelmet a (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyv és a 25. § (3) bekezdése szerinti európai elfogatóparancs kíséretében, a 25. § (4) bekezdése szerint kell a tagállami igazságügyi hatósághoz előterjeszteni. 119. § (1) Ha nem állnak fenn a végrehajtás elhalasztásának feltételei, a bíróság az iratok kézhezvételétől számított kilencven napon belül jogerős határozatot hoz a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról. (2) Ha kivételes esetben a határozat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság
\n
–a késedelem okainak és a jogerős határozat meghozatalához előreláthatóan szükséges időnek a közlése mellett – a miniszter útján haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.
\n
120. §A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami
\n
határozat végrehajtásának megtagadásáról a bíróság indokolt határozatot hoz.
\n
121. §A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami
\n
határozat hatályon kívül helyezéséről vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítés alapján a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul intézkedik a végrehajtás megszüntetése érdekében. 122. § A 111. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén a miniszter kezdeményezheti a tagállamnál az elítélt szabadságvesztés büntetése vagy szabadságelvonással járó intézkedése végrehajtásának átvételét.
\n
123. §A Fővárosi Törvényszék – a miniszter útján – írásban értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot
\n
a)ha a büntetés vagy intézkedés arra tekintettel nem hajtható végre, hogy a határozat és a tanúsítvány Magyarországra történő továbbítását követően az elítélt nem található az ország területén,
\n
b)a végrehajtás átvételéről szóló jogerős határozatról, beleértve a határozat jogerőre emelkedésének időpontját is,
\n
c)a végrehajtás átvételét megtagadó bírósági határozatról, beleértve a megtagadás indokát is,
\n
d)ha a végrehajtás megtagadására közkegyelem miatt kerül sor,
\n
e)az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontjáról, valamint ha az elítéltet a bíróság pártfogó felügyelet alá helyezte, annak tényéről, feltéve, hogy a tagállami igazságügyi hatóság az erről szóló tájékoztatást kérte, f) ha az elítélt a végrehajtás befejezését megelőzően megszökött,
\n
g)ha a büntetést vagy intézkedést végrehajtották, vagy a végrehajtás egyéni kegyelem vagy közkegyelem miatt befejeződött. 124. § A Fővárosi Törvényszék a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat és a tanúsítvány megérkezése vagy a végrehajtásra vonatkozó határozat meghozatala előtt a Magyarország területén tartózkodó elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását rendeli el, ha
\n
a)a tagállami igazságügyi hatóság erre irányuló indítványt tett,
\n
b)az előzetes adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem, és
\n
c)megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzik, szökést kísérel meg, vagy más módon kivonja magát a büntetés végrehajtása alól. 125. § Az ülésen ügyész és védő részvétele kötelező.
\n
126. §
\n
Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a büntetés végrehajtására vonatkozó határozat meghozataláig tart, és nem haladhatja meg a büntetés tartamát. Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás teljes idejét – az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően – be kell számítani a végrehajtásra átvett szabadságvesztés büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe. 45. A végrehajtás átadása
\n
127. §(1) Ha az elítélt Magyarországon vagy a végrehajtó tagállamban tartózkodik, a magyar bíróság jogerős szabadságvesztés
\n
büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést tartalmazó ítélete és a 8. számú melléklet szerinti tanúsítvány az elítélt hozzájárulása nélkül továbbítható a) az elítélt állampolgársága szerinti azon tagállamba, ahol az elítélt lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye van,
\n
b)abba a tagállamba, amelybe az elítéltet a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását követően, az ítéletbe, illetve az ítéletre tekintettel hozott más határozatba foglalt kiutasításról szóló rendelkezés alapján kitoloncolják, vagy c) abba a tagállamba, amelybe az elítélt a Magyarországon történt elítélését követően, vagy az ellene Magyarországon folyamatban lévő eljárásra tekintettel elszökött, vagy oda visszatért.
\n
(2)Ha a szabadságvesztés büntetésnek vagy szabadságelvonással járó intézkedésnek az (1) bekezdéstől eltérő más tagállamban történő végrehajtása – családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel – az elítélt társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálja, az ítélet és a tanúsítvány az elítélt hozzájárulásával továbbítható ebbe a tagállamba. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben, az ítélet és a tanúsítvány továbbítását megelőzően a miniszter előzetes egyeztetést folytathat a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságával arról, hogy az hozzájárul-e a tanúsítvány és az ítélet továbbításához. 128. § (1) A tanúsítványt a jogerős ítélet alapján a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró állítja ki.
\n
A hiányzó adatok beszerzése érdekében a büntetés-végrehajtási bíró a minisztert keresi meg.
\n
(2)A bíróság által elítélt személy – ha a végrehajtás átadásának feltételei fennállnak vagy megalapozottan feltehető, hogy a feltételei fenn fognak állni – a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésnek vagy szabadságelvonással járó intézkedésnek egy másik tagállamban történő végrehajtása érdekében a büntetés-végrehajtási bíró előtt nyilatkozatot tehet, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a büntetés-végrehajtási bírónak és a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A nyilatkozatban fel kell tüntetni az elítélt személy tagállamban található lakóhelyét vagy állandó tartózkodási helyét, és a büntetés tagállami végrehajtásával kapcsolatban megfogalmazott indokait is.
\n
(3)A büntetés-végrehajtási bíró a miniszternek továbbítja a) a tanúsítványt,
\n
b)az elítélt nyilatkozatáról készült jegyzőkönyvet, c) az ítéletet.
\n
129. §(1) A végrehajtás átadása iránt a miniszter keresi meg a tagállami igazságügyi hatóságot. A megkeresésben tájékoztatást
\n
kell kérni arról, hogy a végrehajtó tagállam joga szerint az érintett személy mely időpontban jogosult korai vagy feltételes szabadságra. (2) A tanúsítványt le kell fordítani a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. Ha a végrehajtó tagállam olyan nyilatkozatot tesz, hogy más nyelven készült fordítást is elfogad, a tanúsítvány azon a nyelven is továbbítható. (3) Az ítéletet csak akkor kell lefordítani a (2) bekezdésben megjelölt valamely nyelvre, ha a végrehajtó tagállam erre irányuló kérelmet terjeszt elő, és korábban olyan nyilatkozatot tett, amely alapján kérheti az ítéletnek vagy annak lényeges részeinek fordítását. (4) A miniszter a 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, az elítélt anyanyelvén vagy az általa ismertként megjelölt más nyelven értesíti az elítéltet az iratoknak a tagállami igazságügyi hatóság részére történt továbbításáról.
\n
(5)A büntetés végrehajtásának megkezdése előtt a tanúsítvány – indokolással – visszavonható. A tanúsítványt vissza kell vonni, ha az (1) bekezdés szerinti megkeresésre érkezett tájékoztatás alapján feltehető, hogy a bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés célja a korai vagy feltételes szabadságra bocsátás időpontjának végrehajtó tagállam általi meghatározására tekintettel nem érhető el. (6) A végrehajtás átadásáról a miniszter dönt.
\n
130. §A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága havonta tájékoztatja a minisztert az Európai Unió valamely
\n
tagállamának állampolgárságával rendelkező, jogerősen szabadságvesztés büntetésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személyekről. 46. Végrehajtás érdekében történő átszállítás
\n
131. §(1) Ha a magyar bíróság által jogerősen szabadságvesztés büntetésre, vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt
\n
személy Magyarország területén tartózkodik, a végrehajtó tagállami igazságügyi hatósággal egyeztetett időpontban, de legkésőbb a végrehajtás átvételéről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül az elítéltet át kell adni a végrehajtó tagállam hatóságának.
\n
(2)Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül az elítélt átadása nem lehetséges, haladéktalanul tájékoztatni kell a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóságot, és új átszállítási időpontban kell megállapodni. Az elítélt átadására ebben az esetben az új időpontot követő tíz napon belül kerül sor.
\n
132. §
\n
A tagállami igazságügyi hatóság által elítélt személy átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik, és az elítéltet a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállítja.
\n
47.Átmenő átszállítás 133. § (1) A kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság által jogerősen szabadságvesztés büntetésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személynek a végrehajtó tagállamba történő átszállítása esetén a miniszter engedélyezheti az elítéltnek a Magyarország területén történő átmenő átszállítását, feltéve, hogy a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság az erre irányuló kérelmét és a határozat alapján kiállított tanúsítvány egy példányát írásban megküldte.
\n
(2)A miniszter tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, ha a kibocsátó tagállam területéről történő átszállítást megelőzően az elítélt által elkövetett, az ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény vagy vele szemben kiszabott más büntetés miatt Magyarországon büntetőeljárás indítható, elítélhető, és szabadságától egyéb módon megfosztható. (3) A miniszter az átmenő átszállítási kérelem kézhezvételétől számított hét napon belül dönt az átmenő átszállításról. Ha a tanúsítványhoz nem csatoltak magyar nyelvű fordítást, a miniszter a megkereső államtól kérheti a tanúsítvány angol, német vagy francia nyelvre történő fordítását. Ebben az esetben az átmenő átszállításról szóló határozat meghozatala a fordítás megérkezéséig elhalasztható. (4) Az átmenő átszállítás ideje alatt az elítéltet fogva kell tartani.
\n
134. §(1) Ha a magyar bíróság által jogerősen szabadságvesztés büntetésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt
\n
személy valamely tagállamon keresztül történő átmenő átszállítására van szükség, a miniszter az erre irányuló kérelmet és az ítélet alapján kiállított tanúsítvány egy példányát írásban megküldi az érintett tagállamnak.
\n
(2)Ha az átmenő átszállítás érdekében megkeresett tagállam arról tájékoztatja a minisztert, hogy a Magyarország területéről történő átszállítást megelőzően az elítélt által elkövetett, az ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény vagy vele szemben kiszabott büntetés miatt a megkeresett tagállamban büntetőeljárás indítható, elítélhető, és szabadságától egyéb módon megfosztható, a kérelem visszavonható.
\n
(3)Az átmenő átszállítást engedélyező tagállam erre irányuló kérése esetén a miniszter a tagállam által elfogadott nyelven továbbítja a tanúsítványt. (4) Ha a légi úton történő átmenő átszállítás esetén egy tagállamban nem tervezett leszállásra kerül sor, a miniszter megküldi az érintett tagállamnak az (1) bekezdés szerinti dokumentumokba foglalt információkat.
\n
48.Költségviselés 135. § (1) Az átmenő átszállítás során Magyarország területén felmerülő költséget az átmenő átszállítást kérelmező tagállam viseli, a megtérítés érdekében a miniszter intézkedik. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az átmenő átszállítást kérelmező tagállam és Magyarország között a költségviseléssel kapcsolatban a viszonossági elv érvényesül. IX. FEJEZET A FELTÉTELES SZABADSÁG, VALAMINT A PRÓBAIDŐ TARTAMÁRA ELŐÍRT MAGATARTÁSI SZABÁLYOK ÉS EGYÉB ALTERNATÍV SZANKCIÓK VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY 49. Értelmező rendelkezés 136. § E fejezet alkalmazásában alternatív szankció a végrehajtandó szabadságvesztés büntetéstől vagy szabadságelvonással járó intézkedéstől, illetve pénzbüntetéstől eltérő szankció. 50. A végrehajtás átvétele
\n
137. §
\n
(1)A bíróság elismeri egy tagállami hatóság által meghozott,
\n
a)közérdekű munkát kiszabó határozatot, és gondoskodik annak végrehajtásáról,
\n
b)felfüggesztett szabadságvesztésről, feltételes szabadságra bocsátásról, próbára bocsátásról rendelkező határozatot, és gondoskodik az abban foglalt egy vagy több alábbi, az elítélt személy számára előírt kötelezettség vagy tilalom végrehajtásáról: ba) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt lakóhelyének vagy munkahelyének megváltozását az illetékes hatóságnak bejelentse; bb) arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt belépjen bizonyos helyekre vagy meghatározott területre;
\n
bc)Magyarország területének elhagyására vonatkozó korlátozás; bd) az elítélt magatartására, lakóhelyére, oktatására és képzésére, szabadidős tevékenységére, szakmai tevékenysége végzésének korlátozására vagy módjára vonatkozó előírások; be) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt meghatározott időpontokban egy meghatározott hatóságnál jelentkezzen; bf) arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt meghatározott személyekkel kapcsolatot tartson;
\n
bg)arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált, meghatározott tárgyakat használjon; bh) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítse, illetve annak teljesítését bizonyítsa; bi) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt a pártfogó felügyelővel rendszeresen kapcsolatot tartson, vele együttműködjön; bj) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát. (2) A bíróság a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben közérdekű munkát,
\n
b)az (1) bekezdés ba), bb), bd)–bj) alpontjaiban foglalt kötelezettség vagy tilalom esetén a feltételes szabadság tartamára, a próbára bocsátás, illetve a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt, c) az (1) bekezdés bc) alpontjában foglalt korlátozás esetén a külön törvényben meghatározott külföldre utazási tilalmat határoz meg, illetve szab ki. (3) Az elismerés és végrehajtás feltétele, hogy a tagállami hatóság által hozott jogerős határozatot (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat) a 10. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, és az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van, valamint az elítélt Magyarországra visszatért vagy vissza kíván térni.
\n
(4)Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. (5) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező elítélt a jogerős tagállami határozatba foglalt magatartási szabály vagy közérdekű munka magyar hatóság által történő végrehajtását kéri, és igazolja, hogy Magyarországhoz családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan kötődik, az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt, ha a tagállami határozatot a 10. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték.
\n
(6)Ha az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat nem postai úton érkezett, a bíróság kérheti a tagállami hatóságot, hogy a határozat és a tanúsítvány eredeti példányát küldje meg számára.
\n
(7)Ha a bírósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes törvényszék székhelyén működő helyi bíróságra vagy a Budai Központi Kerületi Bíróságra, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja.
\n
138. §(1) A bíróság legkésőbb az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat és a tanúsítvány kézhezvételétől számított
\n
hatvan napon belül dönt a tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról.
\n
(2)Ha az (1) bekezdésben foglalt döntés az ott meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli a döntéshez szükséges időtartamot. 139. § (1) A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha
\n
a)az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény; b) a 137. § (1), (3) vagy (5) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek;
\n
c)Magyarországon, illetve egy tagállamban az elítélt ellen az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján az előírt magatartási szabályt vagy alternatív szankciót, illetve az ennek megfelelő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;
\n
d)az elítéltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy az előírt magatartási szabályt vagy alternatív szankciót, illetve az ennek megfelelő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetve az elítéltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;
\n
e)az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint a kiszabott büntetés elévült;
\n
f)az elítélt közjogi tisztség betöltésén alapuló vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentelmi jogát, illetve a diplomáciai mentességet nem függesztették fel;
\n
g)az elítélt a magyar szabályok szerint gyermekkor miatt nem büntethető;
\n
h)a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt, alternatív szankciót kiszabó határozatra vonatkozik; i) a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, pontatlan vagy a tanúsítvány hiányzik, és a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges; j) az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat olyan orvosi kezelést rendel el, amelyet Magyarország a magyar jognak megfelelő átalakítása ellenére sem tud végrehajtani;
\n
k)az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki;
\n
l)a felfüggesztett szabadságvesztés vagy a próbára bocsátás, illetve a feltételes szabadságra bocsátás tagállami határozatban megállapított próbaideje, illetve tartama nem éri el a hat hónapot.
\n
(2)A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami joggal összhangban
\n
a)a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető, b) a terhelt által meghatalmazott vagy számára kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy
\n
c)az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.
\n
(3)A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását nem tagadhatja meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga. (4) Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadásáról a bíróság indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküld. A határozat meghozatala előtt
\n
–ha az szükséges – a bíróság egyeztet a tagállami hatósággal. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
\n
(5)A bíróság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtásának megkezdése akadályba ütközik, különösen, ha az elítélt Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel már nem rendelkezik. 140. § (1) A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról hozott határozatát megküldi a tagállami hatóságnak. (2) A bíróság a határozatában az 137. § (2) bekezdése szerint állapítja meg az adott bűncselekményre alkalmazandó magatartási szabályt vagy alternatív szankciót, és ennek megfelelően rendelkezik ennek végrehajtásáról úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a magatartási szabálynak vagy alternatív szankciónak, amelyet a tagállami határozat tartalmaz. (3) Ha a 137. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben
\n
a)a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,
\n
b)az elítélt olyan bűncselekményt követett el, amely miatt a büntetés kiszabása a Btk. szerint próbaidőre nem halasztható el, c) a tagállami hatóság a szabadságvesztésre ítéltet úgy bocsátotta feltételes szabadságra, hogy annak a Btk. szerint nincs helye, a bíróság az ilyen felfüggesztett szabadságvesztést, próbára bocsátást vagy feltételes szabadságra bocsátást is felfüggesztett szabadságvesztésként, próbára bocsátásként vagy feltételes szabadságra bocsátásként ismeri el úgy, mintha a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, a próbára bocsátás, illetve a feltételes szabadságra bocsátás a Btk. rendelkezései szerint történt volna. (4) Ha a magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami határozatban megjelölt időtartama meghaladja a Btk. szerint megállapítható leghosszabb időtartamot, akkor a bíróság a szankció időtartamát a Btk. szerint meghatározható leghosszabb időtartamban állapítja meg. (5) Ha a magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami határozatban megjelölt időtartama nem éri el a Btk. szerint megállapítható legrövidebb időtartamot, akkor a bíróság a szankció időtartamát a tagállami határozatban megjelölt időtartamban állapítja meg. (6) A bíróság a magatartási szabály vagy alternatív szankció időtartamát – a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével – a tagállami határozatban foglalt időegységek alapján határozza meg. (7) A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatot hiányos, illetve pontatlan tanúsítvány alapján akkor ismeri el és hajtja végre, ha a pontatlan, illetve hiányos adatok a tagállami határozat elismerését és végrehajtását nem akadályozzák. Ha a tanúsítványban foglaltak alapján az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerése és végrehajtása nem vagy csak részben lehetséges, a bíróság erről a tagállami hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány kiegészítésére, kijavítására határidőt tűz, és megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükséges. A bíróság a hiányzó vagy pontatlan adatok pótlásáig, kijavításáig elhalasztja az elismerő határozat meghozatalát, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. (8) Ha a tanúsítvány hiányzik, a bíróság annak pótlásáig elhalasztja az elismerő határozat meghozatalát, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. 141. § (1) Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtása során a magyar jog szabályai irányadók, ideértve a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés kiszabására,
\n
a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok módosítására, a közérdekű munka átváltoztatására vonatkozó szabályokat. Az e bekezdésben foglalt határozatok meghozataláról a bíróság haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot. (2) A bíróság a magatartási szabály vagy az alternatív szankció megsértéséről a 11. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot. (3) A bíróság a tagállami hatóságot kérelemre haladéktalanul tájékoztatja az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény kapcsán a magyar jog szerint kiszabható szabadságvesztés maximális mértékéről, valamint arról, hogy a tagállami határozatban előírt magatartási szabály vagy alternatív szankció megsértése esetén a magyar jog szerint milyen szankciók szabhatók ki.
\n
142. §(1) Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtását a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha
\n
a)a tagállami hatóság a tanúsítvány visszavonásáról értesíti a bíróságot;
\n
b)ha az elítélt a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy az elítélt lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik; c) az elítélt Magyarországon a végrehajtás megkezdése után kegyelemben részesül;
\n
d)a tagállami hatóság a határozat hatályon kívül helyezéséről, visszavonásáról vagy végrehajthatóságának megszűnéséről értesíti a bíróságot. (2) Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtását a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha a tagállamban az elítélt ellen új büntetőeljárás indult, és a végrehajtás megszüntetését a tagállami hatóság kéri.
\n
(3)A végrehajtás megszüntetéséről a bíróság haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.
\n
143. §Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtásának befejezéséről a bíróság a tagállami hatóságot
\n
írásban, posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján értesíti. A számítástechnikai rendszer útján továbbított iratot minősített elektronikus aláírással kell ellátni. 144. § Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerése és végrehajtása során felmerülő költségek bűnügyi költségnek minősülnek, amelyet a magyar állam visel. 51. A végrehajtás átadása
\n
145. §(1) Ha a bíróság a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, próbára bocsátást alkalmaz, a szabadságvesztésre ítéltet feltételes
\n
szabadságra bocsátja, a próbaidőre, illetve a feltételes szabadság tartamára pártfogó felügyeletet rendel el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapítja meg:
\n
aa)az elítélt a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot;
\n
ab)az elítélt a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, tartsa távol magát;
\n
ac)az elítélt meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, továbbá meghatározott közterületeket ne látogasson; ad) az elítélt nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt;
\n
ae)az elítélt meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék;
\n
af)az elítélt meghatározott tanulmányokat folytasson; ag) az elítélt – hozzájárulása esetén – meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát; ah) az elítélt, ha munkaképes – a lehetőségekhez képest – álljon munkaviszonyban, vagy egyéb keresőfoglalkozást folytasson; ai) az elítélt a munkahelyének és a lakóhelyének megváltoztatására irányuló szándékát a pártfogó felügyelőnek előzetesen jelentse be; aj) az elítélt a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartson;
\n
ak)az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt térítse meg;
\n
b)közérdekű munkát szab ki, akkor e magatartási szabályoknak és alternatív szankcióknak valamely tagállam által történő elismerése és végrehajtása érdekében a bíróság a jogerős ítéletet és a 10. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt megküldi az elítélt személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságának, ha az elítélt visszatért vagy vissza kíván térni abba a tagállamba, vagy az elítélt kérelmére – ha családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel a társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálja – ettől eltérő tagállam hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságának, feltéve hogy ez utóbbi a továbbításhoz hozzájárult.
\n
(2)Az elítélt kérelmét, illetve arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy vissza kíván térni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállamba, a bíróság jegyzőkönyvbe foglalja. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot a tanúsítvánnyal együtt le kell fordítani a tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre. A bíróság a lefordított határozatot és a tanúsítványt a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbítja. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni. A határozatot és a tanúsítványt egyidejűleg csak egy tagállamba lehet továbbítani.
\n
Ha a bíróság a határozatot nem postai úton küldte meg, akkor kérelemre a határozat és a tanúsítvány eredeti példányát meg kell küldeni a tagállami hatóság számára.
\n
(4)Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban a határozat elismerésére és végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.
\n
146. §
\n
(1)Ha a) a tagállami hatóság a magatartási szabályt vagy alternatív szankciót a nemzeti jogának megfelelően átalakította,
\n
b)a tagállami hatóság a bíróságot kérelemre tájékoztatta a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény kapcsán a tagállam joga szerint kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartamáról, valamint arról, hogy az előírt magatartási szabály vagy alternatív szankció megsértése esetén a tagállam joga szerint milyen szankciók szabhatók ki, és a tagállamban a végrehajtás ellenőrzése még nem kezdődött meg, a bíróság, ha erre tekintettel az általa előírt magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami végrehajtását nem tartja megfelelőnek, az erről szóló tagállami tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz napon belül dönthet a tanúsítvány visszavonásáról, és az erről szóló határozatát a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi. (2) Ha
\n
a)a bíróság a tanúsítványt az (1) bekezdés szerint visszavonta, és erről a tagállami hatóságot értesítette;
\n
b)az elítélt ellen Magyarországon új büntetőeljárás indult, és erről a magyar bíróság a tagállami hatóságot értesítette; c) az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem található és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel a tagállamban már nem rendelkezik;
\n
d)a magatartási szabályok megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása, a feltételes szabadság megszüntetése, a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása vagy a közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség megszegése miatt a kiszabott közérdekű munka átváltoztatása válik szükségessé, és az ezzel kapcsolatos határozat meghozatalát a tagállami hatóság megtagadta; és a tagállami hatóság a végrehajtást ez alapján megszüntette, a továbbiakban a bíróság a végrehajtást a magyar szabályok szerint folytatja. (3) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt határozatok meghozataláról, valamint a végrehajtás idejének leteltéről a bíróság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot. 147. § (1) Ha a határozat eredményes végrehajtása érdekében szükséges, a bíróság és a tagállami hatóság egyeztetést folytat egymással. (2) A bíróság a határozatának hatályon kívül helyezéséről vagy végrehajthatóságának megszűnéséről haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot. (3) A bíróság haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot, ha olyan körülményt észlel, amely a feltételes szabadság megszüntetését, a próbára bocsátás megszüntetését és büntetés kiszabását, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, az előírt magatartási szabályok módosítását vagy a közérdekű munka átváltoztatását alapozhatja meg.
\n
X. FEJEZET PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY 52. A végrehajtás átvétele
\n
148. §(1) Egy másik tagállamban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg (a továbbiakban: tagállami
\n
pénzbüntetés), jogi személlyel szemben büntetőeljárásban alkalmazott pénzbírság, büntetőeljárásban megállapított eljárási költség, valamint a sértett vagy a köz javára fizetendő jóvátétel végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság dönt a megkeresés alapjául szolgáló jogerős határozat (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat) elismeréséről és végrehajtásáról, ha a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot a 13. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, feltéve, hogy a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, vagyonnal vagy jövedelemmel, a jogi személy Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkezik. (2) A pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a terhelt, a jóvátétel fizetésére kötelezett lakóhelye, az eljárás alá vont jogi személy székhelye, ezek hiányában a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti törvényszék székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik.
\n
Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt. (3) Ha a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozatban pénzbüntetés kiszabására is sor kerül, a tagállami határozat elismerésére és a végrehajtásról szóló határozat meghozatalára a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
\n
(4)A bíróság határozatában megállapítja a végrehajtandó összeget, amelynek előírása és beszedése a törvényszék szervezetében működő bírósági gazdasági hivatal feladata. (5) Ha a bírósághoz vagy más igazságügyi hatósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes helyi bíróságra, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.
\n
(6)A 12. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a végrehajtásról a cselekmény kettős büntetendőségének mérlegelése nélkül intézkedni kell. (7) A 12. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény, amely miatt a végrehajtást kérik, a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősül. (8) Ha a tagállami hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő jogsegély iránt megkeresést, amely államának joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a bíróság erről értesíti a megkereső tagállami hatóságot. Ha a tagállami hatóság az értesítésre adott nyilatkozatában a jogsegély teljesítése iránti kérelmét fenntartja, a bíróság a megkeresést teljesítés végett átteszi a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz. 149. § (1) A bíróság a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha
\n
a)a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető;
\n
b)a 148. § (7) bekezdésében meghatározott esetben, ha a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;
\n
c)a magyar törvény szerint a büntetés elévült;
\n
d)egy tagállamban a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a pénzbüntetést már megfizették vagy végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;
\n
e)a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, vagy a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették; f) a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt határozatra vonatkozik;
\n
g)a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki;
\n
h)a természetes személy terhelt közjogi tisztség betöltésén vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentelmi jogát nem függesztették fel; i) a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatban meghatározott összeg vagy annak a tagállami határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon euróra átszámított összege nem haladja meg a 70 eurót.
\n
(2)A bíróság a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami joggal összhangban
\n
a)a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető, b) a terhelt által meghatalmazott vagy számára kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy
\n
c)a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.
\n
(3)A bíróság a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadhatja, ha a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik. A hiánypótlásra a 96. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. A pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását meg kell tagadni, ha a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, vagy a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges.
\n
150. §(1) A pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadásáról a bíróság indokolt
\n
határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére megküld.
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
\n
(3)Ha a terhelt igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt összeget részben vagy egészben megfizette, a bíróság az eljárást felfüggeszti, és egyidejűleg megkeresi a tagállami hatóságot, hogy a megfizetés tényét harminc napon belül igazolja vissza. Ha a megadott határidőn belül a tagállami hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell szüntetni. (4) A tagállami hatóságnak a határozata hatályon kívül helyezéséről, visszavonásáról vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítése alapján a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni.
\n
151. §(1) Ha a megkeresés a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel megfizetésére vonatkozik, a bíróság jogszabályban
\n
meghatározott módon intézkedik ennek végrehajtása iránt. (2) A büntetőeljárásban megállapított eljárási költség végrehajtása iránti megkeresést a bűnügyi költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani. (3) A végrehajtás alá eső vagyonon fennálló büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel összefüggésben a 98. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. 152. § (1) Ha a megkeresésben meghatározott tagállami pénzbüntetés végrehajtásának a feltételei fennállnak, de a tanúsítványban vagy a határozatban a tagállami hatóság nem határozta meg a tagállami pénzbüntetés napi tételeinek számát vagy egy napi tétel összegét, azt a bíróság a Btk. 51. §-ának megfelelően határozatban állapítja meg.
\n
A pénzbüntetés így megállapított mértéke – a (2) bekezdés esetét kivéve – megegyezik a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami határozat jogerőre emelkedése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegével. (2) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény a magyar büntető joghatóság alá tartozik, és a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a pénzbüntetés Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, tekintettel a Btk. 2. §-ára is, akkor a bíróság a Btk. szerint kiszabható legmagasabb összegben állapítja meg azt.
\n
(3)Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény nem tartozik magyar büntető joghatóság alá, a tagállami pénzbüntetés határozatban, illetve tanúsítványban megjelölt mértékének megváltoztatása nélkül a bíróság a napi tételek számát a Btk. 51. §-ának megfelelően határozza meg. Ha a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, a napi tétel összege a Btk. 51. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható. (4) Ha a tagállami hatóság a tanúsítványban megjelölte, hogy a tagállami pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatásához hozzájárul, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a Btk. 52. §-át és 114. § (2) bekezdését, valamint a Be. 563. §-át értelemszerűen alkalmazni kell. A bíróság az átváltoztatásról a tagállami hatóságot a jogerős határozat megküldésével tájékoztatja. (5) A jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság esetén a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 6. §-ában meghatározott korlátozás nem alkalmazható.
\n
(6)A bíróság határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a törvényszék tanácsülésen bírál el. 153. § (1) Az összeg megfizetéséről, illetve az eljárási költség megfizetésére kötelezést követően a végrehajtási eljárás eredményéről a bíróság tájékoztatja a tagállami hatóságot. (2) Ha a terhelt nem fizette meg a pénzbüntetést, és a tagállami hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá, vagy ha a terhelt nem fizette meg önként a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátételt, a bíróság tájékoztatja a tagállami hatóságot, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat végrehajtása Magyarországon nem lehetséges.
\n
(3)E fejezet alapján a terhelt (jóvátételre kötelezett) által megfizetett, illetve a terhelten végrehajtott pénzösszeg nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a magyar államra száll.
\n
53.A végrehajtás átadása 154. § (1) A pénzbüntetésnek egy másik tagállamban való végrehajtása iránt a bíróság, amelynek eljárásában a pénzbüntetés, a bűnügyi költség végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel rendelkező és illetékes tagállami hatósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet, feltéve, hogy a pénzbüntetés összege a határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámítva meghaladja a 70 eurót.
\n
(2)A bíróság kiállítja a 13. számú mellékletben szereplő tanúsítványt, amelyet a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbít.
\n
A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.
\n
(3)Ha a pénzbüntetés, a bűnügyi költség végrehajtása egyidejűleg több tagállamban is lehetséges, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével határoz arról, hogy a végrehajtás iránti megkeresést melyik tagállamba küldi meg.
\n
A megkeresést egyidejűleg csak egy tagállamba lehet továbbítani.
\n
(4)Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a végrehajtó tagállamban a határozat végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.
\n
155. §(1) A bíróság a végrehajtási eljárás megszüntetésére vagy felfüggesztésére, továbbá a végrehajtás alá eső összeg
\n
csökkentésére okot adó körülményről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó tagállamban eljáró hatóságot.
\n
(2)A tanúsítványban meg kell jelölni, hogy a pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetén a bíróság a büntetés átváltoztatásához hozzájárul. XI. FEJEZET VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY 54. A végrehajtás átvétele 156. § (1) Egy másik tagállamban lefolytatott büntetőeljárásban,
\n
a)bűncselekményből származó vagy azzal egyenértékű vagyon, b) bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyon, illetve
\n
c)bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt dolog végleges tulajdonvesztését elrendelő szankciót tartalmazó bírósági határozat végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság dönt a megkeresés alapjául szolgáló tagállami határozat (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat) elismeréséről és végrehajtásáról, ha a jogerős vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot a 14. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, ha a határozatból megállapítható, hogy a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, illetve megalapozott feltételezés szerint vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik. (2) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról
\n
a)a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alá eső vagyon vagy dolog helye,
\n
b)ha a vagyon vagy a dolog helye nem ismert
\n
ba)a terhelt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye,
\n
bb)ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot jogi személlyel szemben hozták, a jogi személy székhelye szerinti törvényszék székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt. Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy a végleges tulajdonvesztést jelentő szankció alá eső vagyon több helyen található, a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt. (3) Ha a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozatban vagyonelkobzás elrendelésére is sor kerül, a tagállami határozat elismerésére és a végrehajtásról szóló határozat meghozatalára a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
\n
(4)Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghozatalát megelőzően a tagállami hatóság annak a dolognak vagy vagyonnak a biztosítása érdekében, amelyre a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat vonatkozik, a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetve az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében határozatot bocsátott ki, és azt magyar igazságügyi hatóság a 93–100. § alapján végrehajtotta, akkor a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a 93–100. § szerint eljárt igazságügyi hatóság székhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő helyi bíróság dönt. (5) Ha a bírósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes helyi bíróságra, és erről egyidejűleg a tagállami bíróságot tájékoztatja. (6) Az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények esetében a végrehajtásról a cselekmény kettős büntetendőségének mérlegelése nélkül intézkedni kell. (7) Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekmények esetében a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény, amely miatt a végrehajtást kérik, a magyar törvény szerint is bűncselekmény. (8) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának biztosítása érdekében lefoglalást vagy zár alá vételt rendel el akkor is, ha erre vonatkozóan korábban a 93–100. § szerinti megkeresés nem érkezett.
\n
157. §A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról hozott bírósági határozat
\n
végrehajtása vagyonelkobzás esetén a törvényszéki végrehajtó feladata. 158. § (1) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja,
\n
a)a 156. § (7) bekezdésében meghatározott esetben, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;
\n
b)ha Magyarországon vagy egy másik tagállamban a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a végleges tulajdonvesztést jelentő szankciót végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, illetve a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;
\n
c)ha a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy a végleges tulajdonvesztést jelentő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetve a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették; d) ha a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatra vonatkozik; e) ha a terhelt közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet, illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentelmi jogot nem függesztették fel, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel; f) ha a vagyonelkobzást a tagállami határozathoz csatolt tanúsítvány i. pont 1.2. iii vagy iv alpontja szerinti vagyonra kell elrendelni, de a Btk. 77/B. § (1) bekezdés b) pontja a vagyonelkobzásra nem ad lehetőséget;
\n
g)ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki.
\n
(2)A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami joggal összhangban
\n
a)a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető, b) a terhelt által meghatalmazott vagy számára kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy
\n
c)a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.
\n
(3)A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha a tagállami bíróság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik, és a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges.
\n
A hiánypótlásra a 96. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
\n
(4)A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról a bíróság indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére megküld. 159. § (1) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását a bíróság határozatában – ha a 158. § szerinti megtagadási okok nem állnak fenn – a 156. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott vagyonra vonatkozó határozat esetén vagyonelkobzásként, a 156. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott dologra vonatkozó határozat esetén elkobzásként rendeli végrehajtani. (2) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott vagyontárgyra vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a tagállami hatóság ehhez hozzájárult, a bíróság a vagyonelkobzást a vagyontárgy értékének megfelelő pénzösszegben kifejezve is elrendelheti. (3) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, a bíróság a vagyonelkobzást a pénzösszeg értékének megfelelő vagyon elkobzására is elrendelheti.
\n
(4)A pénzösszeget a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat kibocsátásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegben kell meghatározni.
\n
(5)A bíróság a határozatában rendelkezik arról, hogy ha az elkobzás, illetve vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt összeg a (4) bekezdés szerinti átszámítási szabályok figyelembevételével
\n
a)a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg, akkor az a magyar államot illeti;
\n
b)a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, akkor a végrehajtásból befolyt összeg 50%-a magyar államot, 50%-a pedig a kibocsátó tagállamot illeti. (6) Ha több vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat
\n
a)azonos dologra vagy vagyontárgyra vonatkozóan, vagy b) azonos természetes vagy jogi személyre nézve pénzösszegben meghatározva tartalmaz rendelkezést, és a b) pont esetében a természetes vagy a jogi személy Magyarország területén nem rendelkezik elegendő vagyonnal valamennyi vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásához, akkor a bíróság az eset összes körülményének mérlegelésével dönt arról, hogy melyik tagállam határozatát hajtja végre.
\n
A döntés meghozatalakor a bíróság különösen a bűncselekmény súlyát és elkövetési helyét, a határozat kibocsátásának időpontját veszi figyelembe. (7) A bíróság határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a törvényszék tanácsülésen bírál el. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A fellebbezésben a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat nem támadható. A fellebbezés tényéről az első fokon eljárt bíróság értesíti a tagállami hatóságot. 160. § (1) A bíróság az eljárást felfüggeszti,
\n
a)ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a határozatot egyidejűleg több tagállamnak küldték meg, és a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország és az érintett többi tagállam területén történő végrehajtásból származó teljes összeg meghaladja a tagállami határozatban meghatározott pénzösszeget; b) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, ha Magyarország területén olyan büntetőeljárás van folyamatban, amelynek sikerét a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása veszélyeztetné;
\n
c)a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő leteltéig, ha a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik; d) ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett személy igazolja, hogy a határozat szerinti szankciót bármely államban részben vagy egészben már végrehajtották;
\n
e)ha megalapozottan feltehető, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme. (2) Az eljárás felfüggesztéséről a bíróság indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére értesítésként megküld. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság
\n
a)az eljárást megszünteti, ha a tagállami hatóság arról értesíti, hogy a határozatában meghatározott pénzösszeg a többi tagállam területén történt végrehajtás eredményeként teljes összegben végrehajtásra került, vagy a tagállami hatóság a (2) bekezdés szerinti értesítésre harminc napon belül nem válaszol;
\n
b)az eljárást folytatja, és a vagyonelkobzást a tagállami hatóság értesítésében megjelölt pénzösszeg erejéig rendeli végrehajtani, ha a tagállami hatóság arról értesíti, hogy határozatának teljes összegre történő végrehajtásához az értesítésében megjelölt összeg még hiányzik. (4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetén a büntetőeljárás jogerős befejezését követően a bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását a) elrendeli, ha a büntetőeljárásban a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását nem rendelték el;
\n
b)megtagadja, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását a büntetőeljárásban elrendelték.
\n
(5)Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság
\n
a)az eljárást folytatja, ha a hiánypótlást, kijavítást a tagállami hatóság a megadott határidőig teljesítette;
\n
b)a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadja, ha a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány alapján a végrehajtás továbbra sem lehetséges.
\n
(6)Az (1) bekezdés d) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a tagállami hatóságot, hogy a határozata végrehajtásának tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott határidőn belül a tagállami hatóság igazolja határozata végrehajtásának tényét, vagy a megadott határidőn belül nem válaszol, a bíróság határozatában a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadja. Ha a tagállami hatóság azt igazolja, hogy határozatának végrehajtása nem történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.
\n
(7)Az (1) bekezdés e) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a kulturális örökségvédelmi hatóságot annak megállapítása céljából, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme-e. Ha a kulturális örökségvédelmi hatóság megállapítja, hogy az adott dolog vagy vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme, a bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtását úgy rendeli el, hogy a tárgy a magyar állam tulajdonába és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljön, és ezzel egyidejűleg értesíti a tagállami hatóságot, hogy az a dolog vagy vagyontárgy, amelyre a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat vonatkozik, nemzeti kulturális örökséghez tartozó tárgy, így annak átadását megtagadja. Ha a dolog vagy a vagyontárgy nem a kulturális örökség védett eleme, akkor a bíróság az eljárást folytatja.
\n
161. §
\n
A tagállami hatóságnak a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat hatályon kívül helyezéséről, visszavonásáról, vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítése alapján a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni.
\n
55.A végrehajtás átadása 162. § (1) A bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt dolog elkobzásának vagy a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a)–c) pontja alapján elrendelt vagyonelkobzásnak egy másik tagállamban való végrehajtása iránt az a bíróság, amelynek eljárásában az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel rendelkező és illetékes tagállami hatósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet. (2) A bíróság kiállítja a 14. számú mellékletben szereplő tanúsítványt, amelyet – a megkeresés alapjául szolgáló határozattal együtt – a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbít. A számítástechnikai rendszer útján továbbított tanúsítványt és határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni. (3) A határozatot és a tanúsítványt egyidejűleg – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – csak egy tagállamba lehet továbbítani. (4) Ha a bíróság a vagyonelkobzást pénzösszegben rendelte el, a határozatot és a tanúsítványt ahhoz a tagállami bíróságához továbbítja, amelynek területén a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy megalapozottan feltehetően vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik. (5) Ha a bíróság a vagyonelkobzást nem pénzösszegben rendelte el, illetve határozata elkobzásra vonatkozik, a határozatot és a tanúsítványt ahhoz a tagállami bírósághoz továbbítja, amelynek területén megalapozottan feltehető, hogy a) a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy vagyonnal rendelkezik,
\n
b)meghatározott vagyontárgyra vonatkozó vagyonelkobzás, illetve elkobzás esetén, a vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy, illetve az elkobzás alá eső dolog található.
\n
(6)Ha a (4) és (5) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy melyik tagállam hatósága illetékes a bíróság határozatának végrehajtására, akkor a határozatot és a tanúsítványt annak a tagállamnak az illetékes hatóságához kell továbbítani, amelynek területén az elkobzással, illetve vagyonelkobzással érintett természetes személy utolsó ismert tartózkodási helye, illetve jogi személy nyilvántartott székhelye található. (7) A tanúsítvány egyidejűleg több tagállam illetékes hatóságához is továbbítható, ha a bíróság megalapozottan feltételezi, hogy a határozata alapján a) elkobzás alá eső több dolog, vagy vagyonelkobzás alá eső több vagyontárgy különböző tagállamokban található;
\n
b)elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy elkobzása több tagállam területére kiterjedő fellépést tesz szükségessé; c) elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy több meghatározott tagállam egyikében található; d) pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás teljes összegének fedezésére Magyarország és bármelyik további tagállam területén található vagyon értéke nem elegendő. (8) Ha a bíróság a tanúsítványt több tagállamnak küldi meg, akkor a tanúsítványban ennek okát megjelöli.
\n
(9)Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a végrehajtó tagállamban a határozat végrehajtására melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.
\n
163. §A bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtására vonatkozó eljárás megszüntetésére vagy
\n
felfüggesztésére, illetve a vagyonelkobzás alá eső pénzösszeg vagy vagyon csökkentésére okot adó körülményről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot. A vagyonelkobzás alá eső pénzösszeg vagy vagyon csökkentésére okot adó körülményről szóló tájékoztatással egyidejűleg a bíróság meghatározza azt az összeget, amelyre nézve határozatának végrehajtása még nem történt meg. ÖTÖDIK RÉSZ AZ EUROPOL ÉS AZ EUROJUST
\n
XII. FEJEZET AZ EUROPOL 56. Értelmező rendelkezések 164. § E fejezet alkalmazásában
\n
1.hatáskörrel rendelkező hatóság: a tagállamok mindazon állami szervei, amelyek a nemzeti jog szerint a bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és üldözésére hatáskörrel rendelkeznek, 2. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága: a Be.-ben meghatározott nyomozó hatóság, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott pénzügyi információs egységként működő hatóság, az Rtv.-ben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, továbbá a szervezett bűnözés elleni koordinációt végző szerv, 3. nemzeti egység: az adott tagállam által az Europollal való kapcsolattartásra kijelölt rendvédelmi szerv vagy az adott tagállam valamely rendvédelmi szervének az Europollal való kapcsolattartásra kijelölt szervezeti egysége.
\n
57.Az Europol jogállása és rendeltetése 165. § Az Europol jogi személy.
\n
166. §Az Europol segítséget nyújt a tagállamok nyomozó hatóságai, pénzügyi információs egységként működő hatósága
\n
számára a szervezett bűnözés, a terrorizmus, valamint a 15. számú mellékletben meghatározott, több tagállamot érintő bűncselekmények felderítésében és nyomozásában, amennyiben e bűncselekmények jelentősége és következményei miatt a tagállamok közös fellépése szükséges. 58. Az Europollal történő kapcsolattartással és információcserével összefüggő feladatokat ellátó szerv és Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága 167. § (1) Magyarországon az Europollal történő kapcsolattartással és információcserével összefüggő feladatokat a NEBEK látja el. (2) Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága közvetlenül is tarthat fenn kapcsolatot az Europollal. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának a vezetője jelöli ki az általa vezetett szervnél az Europollal történő közvetlen kapcsolattartásra feljogosított személyt és e személyről – neve, beosztása, szolgálati helye és elérhetősége megadásával – tájékoztatja a NEBEK-et. (3) A NEBEK vezetője gondoskodik Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága és az Europol közötti közvetlen kapcsolattartás feltételeinek és módjának a kidolgozásáról, továbbá Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága, valamint az annál közvetlen kapcsolattartásra feljogosított személy számára hozzáférhetővé tételéről.
\n
(4)A NEBEK vezetője szakmai felügyeletet gyakorol az Europol és a NEBEK, továbbá Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagjai közötti információcsere, a nyílt, valamint a minősített adatok átadása felett. (5) Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága az Europoltól közvetlenül érkező minden adatot átad a NEBEK-nek.
\n
(6)Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagja tájékoztatja a NEBEK-et az Europol információk, nyílt vagy minősített adatok átadására vonatkozó megkereséséről, illetve a hatáskörrel rendelkező hatóság által a megkeresésre adandó válaszról. A tájékoztatást követő huszonnégy órán belül a NEBEK a megkeresés teljesítését megtiltja, ha annak teljesítése jogszabályba ütközik, vagy a megkeresés megtagadásának (10) bekezdés szerinti feltételei fennállnak. A megkeresés teljesíthetőségének akadályairól, illetve a megkeresés teljesítésének (10) bekezdés szerinti megtagadásáról a NEBEK haladéktalanul értesíti az Europolt.
\n
(7)A NEBEK a feladatai ellátása érdekében az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult a személyes adat és a bűnüldözési adat – ideértve a titkos információgyűjtéssel érintett adatot és információt is – kezelésére, átvételére és továbbítására. Ezen adatokat a NEBEK jogosult – közvetlen hozzáféréssel is – térítés nélkül átvenni az ilyen adatot tartalmazó adatállományból. Az adatátvételi igényt a megkeresett adatkezelő haladéktalanul köteles a leggyorsabb adattovábbítási úton teljesíteni.
\n
(8)A (7) bekezdésben meghatározottakon kívül a NEBEK a feladatai ellátásához szükséges információk beszerzése érdekében megkeresi Magyarország feladatánál fogva érintett hatáskörrel rendelkező hatóságát. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága haladéktalanul átadja a megkeresésben megjelölt adatokat.
\n
(9)A NEBEK a (7)–(8) bekezdésben foglalt feladatait a nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában az adott nemzetbiztonsági szolgálattal kötött együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint gyakorolja.
\n
(10)A NEBEK vezetője az Europol vagy más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának információk, nyílt vagy minősített adatok átadására vonatkozó megkeresésének teljesítését megtagadhatja, amennyiben a válaszadás
\n
a)veszélyeztetné a közrend vagy a közbiztonság megőrzését,
\n
b)sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét, c) folyamatban lévő titkos információgyűjtés vagy nyomozás sikerét, természetes személyek életét, testi épségét, vagyonát veszélyeztetné, vagy d) a nemzetbiztonsági szolgálatokra, avagy az azok által végzett műveleti tevékenységre vonatkozó információk kiszolgáltatását jelentené. 59. Az Europol által kezdeményezett nyomozás
\n
168. §
\n
Az Europolnak nyomozás megindítására, lefolytatására vagy összehangolására irányuló megkeresésére a választ, valamint a nyomozás eredményéről az Europolnak nyújtott tájékoztatást Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága a NEBEK-en keresztül küldi meg. 60. Összekötő tisztviselő
\n
169. §(1) A rendészetért felelős miniszter az általa felügyelt rendvédelmi szervek állományából legalább egy fő összekötő
\n
tisztviselőt küld az Europolhoz. Más miniszter az általa felügyelt rendvédelmi szerv állományából, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományából a rendészetért felelős miniszter egyetértésével küldhet összekötő tisztviselőt az Europolhoz. (2) Az összekötő tisztviselő az Europol nemzeti összekötő irodájában, a NEBEK vezetőjének utasításai szerint teljesít szolgálatot, a magyar jogszabályoknak és az Europol működésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.
\n
61.Europol Információs Rendszer 170. § Ha az Europol Információs Rendszerbe a NEBEK által bevitt adatok és az ilyen adatokhoz kapcsolódó, másik tagállam nemzeti egysége által bevitt kiegészítő adatok között nyilvánvaló ellentmondás van, akkor a NEBEK és a kiegészítő adatot bevivő nemzeti egység konzultálnak és megegyeznek egymással. Ugyanilyen módon kell eljárni akkor is, ha a NEBEK visz be az Europol Információs Rendszerbe a másik tagállam nemzeti egysége által bevitt adathoz kapcsolódó, ám azzal nyilvánvaló ellentmondásban lévő kiegészítő adatot. 171. § A NEBEK az Europol kérésére vagy saját kezdeményezésére e törvény rendelkezései alapján továbbítja az Europolnak mindazon információkat, amelyekre az érintett elemzési munkafájlhoz szüksége van. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagja a kért adatokat a 167. § (3) bekezdésével összhangban közvetlenül is eljuttatja az elemzési munkafájlokba. 172. § (1) Bármely természetes személy – annak megismerése érdekében, hogy az Europol kezel-e vele kapcsolatos személyes adatot – a kérelmét a NEBEK vezetőjéhez is benyújthatja.
\n
(2)A NEBEK vezetője a kérelmet az Europol munkanyelvére lefordítva, legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül megküldi az Europolnak. A NEBEK vezetője harminc napon belül gondoskodik az Europol válaszának magyarra fordításáról és a kérelmezőnek történő kézbesítéséről, ha az Europol a kérelemre adott választ a NEBEK-en keresztül továbbítja. 62. Nemzeti ellenőrző szerv
\n
173. §A NEBEK e törvényben meghatározott, személyes adatok kezelését is magában foglaló tevékenységét a Nemzeti
\n
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatásával ellenőrzi. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában foglalt megállapításokról és intézkedésekről tájékoztatja az Europol közös ellenőrző szervét.
\n
XIII. FEJEZET AZ EUROJUST 63. Az Eurojust eljárásának formái
\n
174. §Az Eurojust a magyar nemzeti tagja útján vagy a tagállamokat képviselő nemzeti tagok által alkotott testületként jár el
\n
175. §
\n
(1)Ha az Eurojust testületként jár el,
\n
a)a szervezett bűnözés, a terrorizmus, valamint a 15. számú mellékletben meghatározott, több tagállamot érintő bűncselekmények és az azokkal együtt elkövetett más bűncselekmények vonatkozásában az ügyésztől indokainak közlésével kérheti: aa) meghatározott bűncselekmény miatt a nyomozás elrendelését,
\n
ab)annak elfogadását, hogy az ügyész az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainál kedvezőbb helyzetben lehet meghatározott bűncselekmény miatt a nyomozás elrendelésére,
\n
ac)az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival való koordináció biztosítását,
\n
ad)az együttműködés jogi eszközeinek megfelelően közös nyomozócsoport létrehozását az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival, ae) az Eurojust feladatainak ellátásához szükséges információ átadását,
\n
b)biztosítja, hogy az ügyész és az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassák egymást a tudomásukra jutott olyan nyomozásról, amelynek uniós szintű következményei vannak, vagy amely a közvetlenül érintetteken túl más tagállamokat is érinthet, c) az ügyész kérésére segítséget nyújt a nyomozás lehető legmegfelelőbb összehangolásához.
\n
(2)Ha az Eurojust a magyar nemzeti tagja útján jár el,
\n
a)bármely bűncselekmény vonatkozásában az ügyésztől indokainak közlésével kérheti:
\n
aa)az (1) bekezdés a) pont aa)–ae) alpontjában meghatározottak megtételét,
\n
ab)a büntetőeljárás szempontjából indokolt nyomozási cselekmény elvégzését vagy intézkedés megtételét,
\n
b)gondoskodik arról, hogy az ügyész és az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztassák egymást a tudomásukra jutott nyomozásról, c) az ügyész kérésére megteszi az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottakat.
\n
64.Intézkedés az Eurojust kérésének nem teljesítése esetén
\n
176. §Ha az Eurojust a magyar nemzeti tagja útján vagy testületként eljárva az indokai közlésével nyomozás elrendelését, az
\n
ügyésznek a nyomozás elrendelésére vonatkozó kedvezőbb helyzetének elfogadását, koordináció biztosítását, közös nyomozó csoport létrehozását vagy a feladatai ellátásához szükséges információ átadását, illetve a magyar nemzeti tagja útján nyomozással kapcsolatos intézkedés vagy a büntetőeljárás szempontjából indokolt bármely más intézkedés megtételét kéri, a kérés nem teljesítése esetén az ügyész e döntésről és annak indokáról haladéktalanul tájékoztatja az Eurojustot. Ha a kérés elutasítása indokának közlése nemzetbiztonsági érdeket sértene vagy valamely személy biztonságát veszélyeztetné, az ügyész működési indokokra hivatkozhat.
\n
65.Az Eurojust és a magyar igazságügyi hatóság közötti információcsere
\n
177. §Az Eurojust és a magyar igazságügyi hatóság között az információcserét a magyar nemzeti tag útján kell lebonyolítani
\n
HATODIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 66. Hatálybalépés 178. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
\n
(2)Az 1–177. §, a 179. §, a 180. § (3)–(10) és (13)–(16) bekezdése, a 182–183. §, valamint az 1–15. számú melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba. 67. Az Európai Unió jogának való megfelelés
\n
179. §Ez a törvény 1. az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én elfogadott
\n
Egyezményének; 2. az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Egyezmény 2001. október 16-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyvének; 3. az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény 2002. november 28-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyvének; 4. a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról szóló 2002. november 28-i 2002/90/EK tanácsi irányelvnek; 5. a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatnak; 6. a közös nyomozócsoportokról szóló 2002. június 13-i 2002/465/IB tanácsi kerethatározatnak;
\n
7.az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatnak; 8. a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről szóló 2002. november 28-i 2002/946/IB tanácsi kerethatározatnak;
\n
9.a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló 2003. július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározatnak;
\n
10.a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak; 11. a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi kerethatározatnak; 12. az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló 2006. december 18-i 2006/960/IB tanácsi kerethatározatnak;
\n
13.a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről szóló 2007. december 6-i 2007/845/IB tanácsi határozatnak; 14. a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározatnak;
\n
15.a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazásáról szóló 2008. november 27-i 2008/947/IB tanácsi kerethatározatnak; 16. a 2002/584/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB kerethatározat módosításáról a személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a kölcsönös elismerés elvének az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat követően hozott határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében szóló 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározatnak;
\n
17.az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozatnak;
\n
18.az Eurojust megerősítéséről és az Eurojust létrehozásáról a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából a 2002/187/IB határozat módosításról szóló 2008. december 16-i 2009/426/IB tanácsi határozatnak;
\n
19.a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló 2009. október 23-i 2009/829/IB tanácsi kerethatározatnak és 20. a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló 2009. november 30-i 2009/948/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja. 68. Módosító rendelkezések 180. § (1) A Btk. 114. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe két óra közérdekű munka lép. Egyebekben a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkára a 49. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy annak tartama eltérhet a 49. § (4) bekezdésében meghatározottaktól.
\n
(4)Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ezt a szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy két óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg, egyebekben az 50. §-ban foglaltak irányadóak.”
\n
(2)A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Bv. tvr.) 68. §-a a következő
\n
(4)bekezdéssel egészül ki: „(4) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka végrehajtására az V. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a napi munkaidő legalább két óra, legfeljebb nyolc óra.”
\n
(3)A Bv. tvr. 116/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „116/A. § A kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az ideiglenes végrehajtási letartóztatás, valamint az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegély teljesítéséhez szükséges fogvatartás végrehajtásakor e fejezet rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.” (4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 33. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,) „d) aki az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az átadási letartóztatás, az ideiglenes végrehajtási letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, valamint a távoltartás szabályait megszegte, illetőleg, aki az ideiglenes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta;” (5) A Be. 188. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha) „i) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor.” (6) A Be. 190. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (Az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti,) „i) ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást az Európai Unió másik tagállama folytatja le,”
\n
(7)A Be. 207. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2b) A vádirat benyújtása előtt az európai elfogatóparancsot a nyomozási bíró bocsátja ki.”
\n
(8)A Be. 266. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (A bíróság az eljárást) „f) hivatalból felfüggeszti, ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor.” (9) A Be. 267. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: (A bíróság az eljárást megszünteti,) „m) ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást az Európai Unió másik tagállama folytatja le.”
\n
(10)A Be. 332. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A bíróság az eljárást megszünteti) „h) ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást az Európai Unió másik tagállama folytatja le.”
\n
(11)A Be. 563. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép: „A pénzbüntetés átváltoztatása” (12) A Be. az 563. §-t követően a következő 563/A. §-sal egészül ki: „563/A. § (1) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajthatatlansága esetén, ha a Btk. 114. §-a a közérdekű munkára átváltoztatást lehetővé teszi, a pénzbüntetés közérdekű munkára való átváltoztatásáról, ha pedig az kizárt, a pénzbüntetés szabadságvesztére való átváltoztatásáról határoz. (2) Az átváltoztatást kimondó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.”
\n
(13)Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény (a továbbiakban: NEBEK tv.) 4. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A NEBEK az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozat alapján létrehozott Europol Információs Rendszerbe az alábbi személyekre vonatkozó személyes adatokat továbbíthatja: a) akiket magyar törvény értelmében olyan bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részességgel gyanúsítanak, amely az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) hatáskörébe tartozik, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek, vagy b) akikről megalapozottan feltehető, hogy az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) hatáskörébe tartozó bűncselekményt fognak elkövetni vagy készítenek elő Magyarország, illetve más tagállam területén.
\n
(1b)Az Europol Információs Rendszerbe a következő, az (1a) bekezdésben meghatározott személyekre vonatkozó személyes adatok továbbíthatóak: a) az érintett vezetékneve, leánykori neve, utóneve, illetve bármilyen álneve vagy felvett neve,
\n
b)az érintett születési helye és ideje, c) az érintett állampolgársága,
\n
d)az érintett neme, e) az érintett lakóhelye, tartózkodási helye, illetve foglalkozása,
\n
f)az érintett társadalombiztosítási azonosítását szolgáló magyar vagy külföldi azonosító jele,
\n
g)az érintett járművezetői engedélyének, személyazonosítására szolgáló okmányának és útlevelének az adatai,
\n
h)– szükség esetén – az érintett személyazonosítását valószínűleg elősegítő ismertetőjelére vonatkozó adat, ideértve bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjelre vonatkozó adatot is, így különösen a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti ujj- és tenyérnyomatot, illetve DNS-profilt, és
\n
i)az érintett a)–h) pontba nem tartozó egyéb, az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozat alapján az Europol Információs Rendszerbe bevihető, törvény alapján a NEBEK által kezelhető személyes adata.” (14) A NEBEK tv. a következő 9/B. §-sal egészül ki: „9/B. § (1) Ha a 4. § (1a) bekezdésben meghatározott személlyel szemben a büntetőeljárást megszüntették vagy vele szemben felmentő ítéletet hoztak, a) az a szerv, amelynél e személyre vonatkozó, a NEBEK által az Europol Információs Rendszerbe továbbított adat keletkezett, illetve b) az a szerv, amely e személyre vonatkozó, a NEBEK által az Europol Információs Rendszerbe továbbított adat továbbítását kezdeményezte, haladéktalanul köteles a NEBEK-nél kezdeményezni ezen adatok törlését az Europol Információs Rendszerből.
\n
(2)A NEBEK az Europol Információs Rendszerbe továbbított adatok tekintetében az adattovábbítást követően az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) erre vonatkozó értesítését követően haladéktalanul az adat további tárolása szükségességének felülvizsgálatát kezdeményezi annál a szervnél, amelynél az adat keletkezett, illetve amely az adat továbbítását kezdeményezte.” (15) A NEBEK tv. a következő 19. §-sal egészül ki: „19. § Ez a törvény az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozatnak való megfelelést szolgálja.” (16) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény a következő 35/B. §-sal egészül ki: „35/B. § (1) Amennyiben az elismerését kérő európai elfogató parancs hatálya alatt áll, a menekültügyi hatóság érdemi döntését az átadás végrehajtása előtt hozza meg. (2) A döntéssel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelemnek az átadás végrehajtására nincs halasztó hatálya.”
\n
181. §A Bv. tvr. 11/A. § (3) bekezdésében a „le nem töltött munkanapok” szövegrész helyébe a „le nem töltött munkaórák”
\n
szövegrész lép. 69. Hatályon kívül helyező rendelkezések 182. § Hatályát veszti az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény.
\n
70.Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 183. § E törvény 180. § (4) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
\n
Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke