c)személyes meghallgatásán írásbeli felszólításra nem jelenik meg és távolmaradását megfelelően nem igazolja,
\n
d)a számára kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 órát meghaladóan engedély nélkül elhagyva, ismeretlen helyre távozott és távolmaradását megfelelően nem igazolja,
\n
e)kiutasításának vagy kiadatásának végrehajtására került sor az 54. § (2)–(3) bekezdése alapján, vagy
\n
f)ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy lehetetlenné teszi.
\n
(3)* A menekültügyi hatóság az eljárást megszüntető végzésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és a (2) bekezdés a)–c) és f) pontján alapuló megszüntetés eseteiben rendelkezik a 45. § (5), (7) és (8) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi a Btátv. szerinti kiutasításáról, valamint törvényben meghatározott esetekben a kitoloncolásáról. Kitoloncolás elrendelése esetén meg kell állapítani a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.
\n
(4)* Az eljárást a (2) bekezdés a)–d) pontja alapján megszüntető végzéssel szemben közigazgatási pernek nincs helye.
\n
(5)* Az eljárást a (2) bekezdés e)–f) pontja alapján megszüntető végzés – az 53. § (3)–(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közigazgatási perben megtámadható.
\n
(6)A kérelmező a megszüntető végzés közlését követő 9 hónapig kérheti a (2) bekezdés b)–d) pontja alapján megszüntetett eljárás folytatását. Az eljárás folytatását a kérelmező csak személyesen, a menekültügyi hatóságnál kérheti. A határidőn belül előterjesztett, folytatás kérésére vonatkozó beadvány alapján a menekültügyi hatóság az eljárást a megszüntető döntést megelőző eljárási cselekménytől folytatja. Az eljárás folytatását a kérelmező egy alkalommal kérheti.
\n
67. §(1) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja a kérelem alaptalanságát, a kérelmet elutasítja
\n
(2)* A menekültügyi hatóság az elismerésről szóló határozat közlésével egyidejűleg a menekültként vagy oltalmazottként elismert külföldit – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – írásban tájékoztatja a jogairól és kötelezettségeiről.
\n
68. §
\n
* (1) A kérelmet elutasító határozat nyolc napon belül közigazgatási perben megtámadható. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak
\n
(2)A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.
\n
(3)* A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező, ha a kérelmező menekültügyi őrizet hatálya alatt áll. A személyes meghallgatás helyszíne az őrizet végrehajtásának helye. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzheti, ha az ismételt kérelem a korábbival azonos ténybeli alapon nyugszik. A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha
\n
a)a kérelmező a szálláshelyéről nem idézhető, vagy
\n
b)a kérelmező ismeretlen helyre távozott.
\n
(3a)* Ha a bíróság tárgyalási határnap kitűzéséről rendelkezett és a kérelmező a keresetlevél benyújtását követően ismeretlen helyre távozott vagy a szálláshelyéről nem idézhető, a bíróság az eljárást megszünteti. Az eljárás megszüntetésének abban az esetben is helye van, ha a kérelmező egyébként jogi képviselővel rendelkezik.
\n
(4)A bíróság vizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, a bírósági határozat meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára.
\n
(5)A bíróság a menekültügyi hatóság döntését nem változtathatja meg.
\n
(6)* A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.
\n
Menekültkénti elismerés kivételes méltányosságból
\n
69. §(1) A kivételes méltányosságból történő menekültkénti elismerés során a miniszter hivatalból jár el
\n
(2)A miniszter határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye.
\n
Dublini eljárás
\n
70. §
\n
* (1) Ha az eljárás során a dublini eljárás lefolytatásának feltételei állnak fenn, a 49. § (2)–(9) bekezdésében, valamint az 50. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni
\n
(2)Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, az eljárást folytatni kell.
\n
A menedékes kérelmére vonatkozó szabályok
\n
71. §
\n
(1)Ha a menedékes az ideiglenes védelem lejártát megelőzően menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet nyújt be, menedékes jogállása a kérelem elbírálása alatt, továbbá a kérelem elutasítása esetén – az ideiglenes védelem lejártáig – fennmarad, feltéve, hogy menedékeskénti elismerése visszavonására nem kerül sor
\n
(2)Az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmet akkor is el kell bírálni, ha az ideiglenes védelem a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárás időtartama alatt megszűnik. Ebben az esetben a kérelmezőt az 5. § szerinti jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.
\n
A határon lefolytatott eljárás * 71/A. § * (1) * Ha a külföldi a kérelmét *
\n
a)Magyarország területére történő beléptetés előtt, vagy
\n
b)* Magyarország területének a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belüli feltartóztatása után az államhatárról szóló törvényben meghatározott államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény kapuján való átvezetés után a tranzitzónában nyújtja be, e fejezet rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. *
\n
(2)A kérelmezőt a határon lefolytatott eljárás során nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt jogosultságok.
\n
(3)A menekültügyi hatóság a kérelem elfogadhatóságáról soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül dönt. Az eljárás során hozott döntés közléséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul gondoskodik.
\n
(4)Ha a kérelem benyújtásától számított 4 hét eltelt, a belépést az idegenrendészeti hatóság jogszabály alapján engedélyezi.
\n
(5)Ha a kérelem nem elfogadhatatlan, a belépést az idegenrendészeti hatóság jogszabály alapján engedélyezi.
\n
(6)Ha a kérelmező Magyarország területére történő belépésének engedélyezésére sor került, a menekültügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le.
\n
(7)A határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylő személyekkel szemben.
\n
(8)A határon lefolytatott eljárásban a szakhatóság nem vesz részt.
\n
(9)*
\n
(10)* A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában tartja meg. A személyes meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható, ha az eljáró bíró a személyes meghallgatást a bíróság székhelyéről vagy más, a tranzitzónán kívüli helyről folytatja. Ebben az esetben az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.
\n
(11)* A bíróság eljárást befejező döntését a kérelmezővel hirdetmény útján kell közölni, ha a kérelmező nem adott meg kézbesítési címet, vagy a megadott címre a kézbesítés bármely okból eredménytelen, vagy a kézbesítés alkalmazása már előre eredménytelennek mutatkozik. A hirdetményt – a polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) hirdetmény kifüggesztésére és közzétételére vonatkozó szabályaitól eltérően – úgy kell közzétenni, hogy tizenöt napra ki kell függeszteni annak a tranzitzónának a hirdetőtáblájára, amelyben a keresetlevelet előterjesztették. A hirdetményt a kérelmező anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven kell közzétenni.
\n
(12)A bíróság eljárást befejező döntésének hirdetményi kézbesítése esetén az iratot a hirdetménynek a tranzitzóna hirdetőtábláján való kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
\n
(13)A hirdetmény a Pp.-ben meghatározott figyelemfelhívástól eltérően a (12) bekezdés szerinti jogkövetkezményre vonatkozó figyelemfelhívást tartalmaz, valamint arról ad tájékoztatást, hogy a címzett a kézbesítendő iratot a tranzitzóna mely jól beazonosítható, kijelölt helyén veheti át.
\n
(14)* Ha a közigazgatási peres eljárásban egyéb okból hirdetményi kézbesítésnek van helye a kérelmező vonatkozásában, a (11)–(13) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a bírósági iratot a hirdetmény kifüggesztésétől számított harmadik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
\n
(15)A bíróság által hozott határozatokat a kérelmezővel az anyanyelvén, vagy az általa értett más nyelven kell közölni.
\n
Repülőtéri eljárás
\n
72. §
\n
(1)* Ha a külföldi a kérelmét Magyarország területére történő beléptetés előtt, a nemzetközi légiforgalmi határátkelőhelyen nyújtja be, e fejezet rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. *
\n
(2)A kérelmezőt a repülőtéri eljárás során nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt jogosultságok.
\n
(3)A menekültügyi hatóság a kérelmezőt a repülőtér tranzitterületén található szálláshelyen helyezi el.
\n
(4)* A repülőtéri eljárásban a 47. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatot nyolc napon belül le kell folytatni. Az eljárás során hozott döntés közléséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul gondoskodik.
\n
(5)* A kérelmezőt Magyarország területére be kell léptetni, ha
\n
a)a kérelem nem elfogadhatatlan, vagy ha a kérelem gyorsított eljárásban történő elbírálásának nem állnak fenn a feltételei; vagy
\n
b)a kérelem benyújtásától számított nyolc nap eltelt.
\n
(6)A repülőtéri eljárás szabályai nem alkalmazhatók, ha a kérelmet különleges bánásmódot igénylő személy nyújtja be.
\n
A menekültkénti és az oltalmazottkénti elismerés visszavonása 72/A. § * (1) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés visszavonására irányuló eljárás – a jogállásról írásban történő lemondás esetét kivéve – hivatalból indul.
\n
(2)A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés visszavonására irányuló eljárásban e törvény VII. Fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
\n
(3)* A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés visszavonására irányuló eljárást az eljárás megindításától számított 60 napon belül kell lefolytatni.
\n
73. §
\n
(1)Ha a menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata során azt állapítja meg, hogy az elismerés visszavonásának van helye, erről a menekültet vagy az oltalmazottat írásban, az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven tájékoztatja
\n
(2)A menekültügyi hatóság a tájékoztatással egyidejűleg – határidő tűzésével – felhívja a menekültet vagy az oltalmazottat, hogy jelölje meg azokat az okokat, amelyek igazolják vagy valószínűsítik a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását, illetve azt, hogy az elismerést kizáró ok nem áll fenn.
\n
(3)A menekültet vagy az oltalmazottat a menekültügyi hatóság személyesen meghallgatja. A személyes meghallgatást a menekültügyi hatóság mellőzi, ha a külföldi
\n
a)a lakóhelyéről nem idézhető,
\n
b)ismeretlen helyre távozott, vagy
\n
c)a személyes meghallgatáson írásbeli felszólításra nem jelenik meg, és távolmaradását megfelelően nem igazolja.
\n
74. §
\n
(1)Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy az elismerés visszavonására okot adó körülmény nem áll fenn, az eljárást megszünteti. Az eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye
\n
(2)Ha a menekültügyi hatóság menekült esetében a 11. § (2) bekezdésben, oltalmazott esetében a 18. § (2) bekezdésben foglalt valamely ok fennállását állapítja meg, a menekültkénti, illetve az oltalmazottkénti elismerést visszavonja.
\n
75. §
\n
(1)* A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést visszavonó határozattal szemben a jogállásról történő lemondáson alapuló visszavonás esetén közigazgatási pernek nincs helye
\n
(2)* A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést visszavonó határozatot megtámadó keresetlevelet a menekültügyi hatóságnál személyesen, nyolc napon belül lehet benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
\n
(3)* A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt. A bíróság vizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, és a bírósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára.
\n
(4)A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzi, ha a külföldi
\n
a)a lakóhelyéről nem idézhető, vagy
\n
b)ismeretlen helyre távozott.
\n
(5)* A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.
\n
A menekültkénti, oltalmazottkénti és befogadottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata * 75/A. § * (1) A menekültkénti, oltalmazottkénti és befogadottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata során a VII. Fejezet és az 57–68. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
\n
(2)* A menekültkénti, oltalmazottkénti vagy befogadottkénti elismerés felülvizsgálatára irányuló eljárást az eljárás megindításától számított 60 napon belül kell lefolytatni.
\n
IX. Fejezet
\n
A MENEDÉKESKÉNTI ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
\n
76. §
\n
(1)* A Kormány – a miniszter előterjesztése alapján – a 19. § b) pontja szerinti ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerésről normatív kormányhatározatot hoz
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmazza azt az időtartamot, amelynek lejártával, illetve annak a ténynek a megjelölését, amelynek bekövetkeztével az ideiglenes védelem megszűnik.
\n
(3)A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a menekültügyi hatóságnak és a bíróságnak a 41. § (2) bekezdésben meghatározott jelentést nem kell beszereznie.
\n
(4)Az ideiglenes védelem – 24. § (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát vagy tény bekövetkeztét követő – fenntartásáról hozott határozatra az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
\n
77. §
\n
(1)A menedékeskénti elismerését kérőnek (e fejezetben a továbbiakban: kérelmező) azt kell igazolnia vagy valószínűsítenie, hogy a 19. § a) vagy b) pontja szerint védelemre jogosult tömegesen menekülő személyek csoportjába tartozik
\n
(2)Alaptalan a menedékeskénti elismerés iránti kérelem (e fejezetben a továbbiakban: kérelem), ha a kérelmező
\n
a)nem igazolja vagy valószínűsíti, hogy a 19. § a) vagy b) pontja szerint védelemre jogosult csoport tagja, vagy
\n
b)menedékeskénti elismerése a 21. § alapján kizárt.
\n
(3)* A külföldi menedékeskénti elismerésére irányuló eljárást negyvenöt napon belül kell lefolytatni. Az ügyintézési határidő nem hosszabbítható meg.
\n
(4)* A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a VII. Fejezet, valamint a 66. § (2) bekezdés a) pontja megfelelően alkalmazandó. *
\n
78. §
\n
(1)* A menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárás során köteles beszerezni az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott rendvédelmi szerv vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálat szakhatósági állásfoglalását
\n
(2)*
\n
(3)*
\n
79. §(1) Ha a menekültügyi hatóság a kérelem alaptalanságát állapítja meg, a kérelmet elutasítja
\n
(2)A menekültügyi hatóság kérelmet elutasító határozatával szembeni jogorvoslatra a 68. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
\n
(3)A menekültügyi hatóság a kérelemnek helyt adó határozat közlésével egyidejűleg a menedékesként elismert külföldit – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – írásban tájékoztatja a jogairól és kötelezettségeiről.
\n
A menedékeskénti elismerés visszavonása 79/A. § * (1) A menedékeskénti elismerés visszavonására irányuló eljárás – a 25. § (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetet kivéve – hivatalból indul.
\n
(2)A menedékeskénti elismerés visszavonására irányuló eljárásban e törvény VII. Fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
\n
80. §(1) Ha a menekültügyi hatóság a 25. § (2) bekezdésben foglalt valamely ok fennállását állapítja meg, a menedékeskénti elismerést visszavonja
\n
(2)A menedékeskénti elismerést visszavonó határozattal szemben – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 75. §-ban foglaltak szerint van helye jogorvoslatnak.
\n
(3)Ha a menedékeskénti elismerés visszavonására a 25. § (2) bekezdés a) pontja alapján került sor, az elismerést visszavonó határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye.
\n
IX/A. Fejezet * TÖMEGES BEVÁNDORLÁS OKOZTA VÁLSÁGHELYZET 80/A. § * (1) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet rendelhető el, ha
\n
a)a Magyarországra érkező elismerést kérők száma
\n
aa)egy hónap átlagában a napi ötszáz főt,
\n
ab)két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt vagy
\n
ac)egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja,
\n
b)a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva –
\n
ba)egy hónap átlagában a napi ezer főt,
\n
bb)két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt vagy
\n
bc)egy hét átlagában a napi ezerhatszáz főt meghaladja,
\n
c)* az a) és b) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely
\n
ca)a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti magyarországi határvonal védelmét közvetlenül veszélyezteti,
\n
cb)Magyarország területének a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 60 méteres sávja, illetve valamely magyarországi település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha e területen, illetve az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el.
\n
(2)A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, a miniszter javaslatára a Kormány rendeletben rendelheti el. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarország egész, illetve annak meghatározott területére rendelhető el.
\n
(3)A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet feltételeinek a fennállását az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, és ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn, kezdeményezni a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a Kormánynak a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályon kívül helyezésére. A miniszter javaslatát a Kormány részére haladéktalanul benyújtja, amelyet a Kormány soron kívül köteles megtárgyalni és – ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn – a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletet hatályon kívül helyezni.
\n
(4)A (2) bekezdés szerinti kormányrendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja. A Kormány a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályát akkor hosszabbíthatja meg, ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei a meghosszabbítás időpontjában fennállnak.
\n
(5)A (2) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályának meghosszabbításáról a Kormány az Országgyűlés rendészettel foglalkozó állandó bizottságának beszámol.
\n
(6)A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a 80/B–80/G. § szerinti szabályokat kizárólag a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet kiváltó okok kezeléséhez szükséges, a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott területen, az annak kezeléséhez szükséges mértékben lehet alkalmazni.
\n
Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben alkalmazható ideiglenes igénybevétel * 80/B. § * (1) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonosi joggyakorlásában vagy vagyonkezelésében, továbbá a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak ideiglenesen, de legfeljebb hat hónap időtartamra a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében részt vevő szerv által – a feladatai ellátásához szükséges mértékben, kártalanítás ellenében – igénybe vehetők, amennyiben az igénybevevő szerv a válsághelyzet kezeléséhez szükséges intézkedést saját erőforrásai terhére csak aránytalanul nagy ráfordítással vagy késedelmesen tudná végrehajtani. Az igénybevételt az adott ingatlant és ingó vagyontárgyat bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek.
\n
(2)Az igénybevétel megkezdése előtt – lehetőség szerint – az érintett tulajdonosi joggyakorlót, vagyonkezelőt, tulajdonost és – ha az adott ingó vagyontárgy vagy ingatlan harmadik személy használatában van – a használót (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő) tájékoztatni kell az igénybevétel jellegéről, várható időtartamáról és az utólagos kártalanítás biztosításáról.
\n
(3)A vagyonkezelő az igénybevétellel szemben kifogással élhet, ha az igénybevétellel előreláthatólag okozott kár lényegesen meghaladja az igénybevevő által jelzett használati célhoz fűződő érdeket.
\n
(4)Ha az igénybevevő a kifogást nem fogadja el, a jelzett kifogásról, valamint a kifogással kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul tájékoztatja a minisztert, aki 3 napon belül, a vagyonkezelő tevékenysége szerint feladatkörrel rendelkező miniszterrel egyetértésben dönt a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról.
\n
(5)Életet, testi épséget, egészséget fenyegető helyzetben a kifogásnak halasztó hatálya nincs.
\n
(6)Az igénybevételhez szükséges, a vagyonkezelő érdekkörében fennálló feltételeket a vagyonkezelő köteles biztosítani, ennek megtagadása esetén az igénybevevő szerv az igénybevétel kikényszerítéséhez a rendőrség közreműködését veheti igénybe. A vagyonkezelő az igénybe vevő szervvel együttműködésre köteles, az igénybe vevő szerv részére a vagyontárgy kezelésével kapcsolatos információkat köteles megadni.
\n
(7)Az igénybevétel előtti állapotot jegyzőkönyvben kell rögzíteni oly módon, hogy az utólagosan alkalmas legyen a bekövetkezett károk megállapítására. Az igénybevétel előtti állapotfelmérésen a vagyonkezelő képviselője köteles jelen lenni, biztosítani kell számára, hogy a dokumentációval kapcsolatosan írásos véleményt tegyen.
\n
(8)A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet megszüntetését követő 15 napon belül, de legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott határidő leteltéig az igénybe vevő szerv az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgyakat az eredeti állapot visszaállítása mellett – vagy ha ez nem lehetséges, akkor anélkül –, visszaszolgáltatja a vagyonkezelő birtokába. A visszaszolgáltatás során a (7) bekezdésben meghatározottak szerint jegyzőkönyvben kell rögzíteni az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgy állapotát.
\n
(9)A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok számára a tevékenységi körükbe tartozó szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írhat elő rendeletben.
\n
80/C. § * (1) Az igénybevétellel kapcsolatos kártalanítás összegét az állam viseli.
\n
(2)* A vagyonkezelő az igénybevétellel vagy a szerződéskötési kötelezettség alapján nyújtott szolgáltatás teljesítésével összefüggésben felmerült kára megtérítésére vonatkozó igényét a székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes, ingatlan igénybevételét is magában foglaló igénybevétel esetében az ingatlan fekvése szerint illetékes vármegyei, fővárosi kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) terjesztheti elő.
\n
(3)A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására a kormányhivatal jogosult. A kormányhivatal a kárigény benyújtását követő 3 napon belül, 15 napos határidő tűzésével felhívja az igénybevevő szervet, hogy nyilatkozzon a kárigény meglapozottságáról.
\n
(4)A kormányhivatal a kárigény benyújtásától számított 60 napon belül jár el.
\n
(5)A kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe kell venni
\n
a)a gazdasági forgalomban lévő hasonló szolgáltatásért szokásos díjat,
\n
b)az igénybevétel tárgyának használatra történő átengedéséért a használat során bekövetkezett értékcsökkenés mértékét,
\n
c)ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerű helyreállításának, kijavításának költségét,
\n
d)az igénybevétel tárgyának elvesztése vagy megsemmisülése esetén az átvétel időpontjában meglévő forgalmi értékét,
\n
e)a szolgáltatás teljesítése miatt elmaradt vagyoni előnyt, csökkentve az a) pontban meghatározott díj összegével,
\n
f)a biztosítás alapján megtérülő összeget.
\n
(6)A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megtéríteni.
\n
(7)* A kártalanítás ügyében hozott döntés közigazgatási perben megtámadható.
\n
(8)Ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítása miatt, vagy más okból az igénybevevő szerv az igénybevett ingatlant a törvényben meghatározott határidőig nem szolgáltatta vissza a vagyonkezelőnek, továbbá amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges vagy aránytalan költséggel jár, a tulajdonos ezen az alapon kérelmezheti a kormányhivatalnál, hogy az az igénybevevő szervet kötelezze az ingatlan állam nevében és az állam javára való kisajátításra vonatkozó kérelem benyújtására.
\n
(9)A kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés iránti kérelem a visszaszolgáltatás késedelme esetén a határidő lejártától, egyéb esetekben a visszaszolgáltatás időpontjától számított 30 napon belül terjeszthető elő. Az eljárásra egyebekben a kisajátításról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
\n
Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben alkalmazható egyes hatósági rendelkezések * 80/D. § * (1) * Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállásakor az e törvény és a Btátv. hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére és fogvatartására szolgáló létesítmények építésével, telepítésével és üzemeltetésével összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokat – az építésügyi eljárás, és kártalanítási eljárás kivételével – nem kell lefolytatni.
\n
(2)* Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállásakor az (1) bekezdésben meghatározott építmények a magyar építészetről szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági célú sajátos építményfajtának minősülnek.
\n
80/E. § * 80/F. § * Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállása esetén az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul megvizsgálja, hogy a járványügyi intézkedések elrendelésének jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.
\n
80/G. § * A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén az elismerés iránti kérelmek regisztrálásában és az ehhez kapcsolódó feladatok ellátásában a menekültügyi hatóság irányítása szerint
\n
a)– a miniszter felkérése esetén a rendészetért felelős miniszter erre vonatkozó döntése alapján – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, illetve
\n
b)– a miniszter felkérése esetén a honvédelemért felelős miniszter erre vonatkozó döntése alapján – a Magyar Honvédség közreműködhet.
\n
Eljárási szabályok tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén * 80/H. § * Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a I–IV. Fejezet és a V/A–VIII. Fejezet rendelkezéseit a 80/I–80/K. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. * 80/I. § * Nem kell alkalmazni *
\n
a)a 30–31. §-t,
\n
b)a 35. § (1) és (6) bekezdését,
\n
c)a 36. § (4) bekezdését,
\n
d)a 48. §-t,
\n
e)a 49. § (5) bekezdését,
\n
f)az 53. § (3) bekezdését,
\n
g)az 54. §-t,
\n
h)a 66. § (2), (4)–(6) bekezdését, valamint
\n
i)a 71/A–72. §-t.
\n
80/J. § * (1) Menedékjog iránti kérelmet a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a tranzitzónában lehet benyújtani, kivéve, ha az elismerését kérő *
\n
a)* személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, hatálya alatt áll,
\n
b)a menekültügyi hatóság által elrendelt menekültügyi őrizet hatálya alatt áll, vagy
\n
c)jogszerűen tartózkodik Magyarország területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését.
\n
(2)Az elismerést kérő menekültügyi eljárás hatálya alatt áll a nemzetközi védelem iránti kérelme menekültügyi hatóság előtt történő előterjesztésétől az eljárásban hozott, további jogorvoslattal nem támadható döntés közléséig.
\n
(3)A rendőr a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó, menedékjog iránti kérelem előterjesztése iránti szándéknyilatkozatot tevő külföldit az államhatárról szóló törvényben meghatározott államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény kapuján átvezeti. A külföldi a menedékjog iránti kérelmét az (1) bekezdésben meghatározottak szerint nyújthatja be.
\n
(4)* A tranzitzónában tartózkodó, elismerését kérőt az eljárás során nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt jogosultságok.
\n
(5)A menekültügyi hatóság az elismerését kérő részére a jogorvoslattal tovább nem támadható döntés vagy a dublini átadásáról hozott végzés végrehajthatóvá válásáig tartózkodási helyként a tranzitzóna területét jelöli ki. Az elismerését kérő a tranzitzóna területét a kiléptető kapun keresztül hagyhatja el.
\n
(6)Ha az elismerését kérő 14 év alatti kísérő nélküli kiskorú, akkor az országba való beléptetést követően a menekültügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le. A menekültügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről és egyidejűleg megkeresi a gyámhatóságot a kiskorú képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyám kirendelése iránt. A gyermekvédelmi gyámot a menekültügyi hatóság megkeresésének megérkezését követő nyolc napon belül kell kirendelni. A kirendelt gyermekvédelmi gyám személyéről a gyámhatóság haladéktalanul tájékoztatja a kísérő nélküli kiskorút és a menekültügyi hatóságot.
\n
80/K. § * (1) * A kérelmet elfogadhatatlanság miatt elutasító döntéssel szemben előterjesztett vagy a gyorsított eljárásban hozott elutasító döntést három napon belül lehet megtámadni. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt három napon belül megküldi a bíróságnak. *
\n
(2)A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti, ha az elismerését kérő
\n
a)kérelmét írásban visszavonja,
\n
b)a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem elbírálását megakadályozza,
\n
c)ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy lehetetlenné teszi, vagy
\n
d)a tranzitzónát elhagyja.
\n
(3)A menekültügyi hatóság a döntés közléséről annak meghozatalát követő három napon belül gondoskodik.
\n
(4)* Az eljárást a (2) bekezdés alapján megszüntető végzés közigazgatási perben nem támadható meg.
\n
(5)* A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában tartja meg. A személyes meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható, ha az eljáró bíró a személyes meghallgatást a bíróság székhelyéről vagy más, a tranzitzónán kívüli helyről folytatja. Ebben az esetben az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.
\n
(6)A bíróság az általa hozott határozatokat az elismerését kérővel az anyanyelvén, vagy az általa értett más nyelven közli.
\n
(7)* A tranzitzónát elhagyó elismerését kérő részére a bíróság eljárást befejező döntését hirdetmény útján kell közölni. A hirdetményt – a Pp. hirdetmény kifüggesztésére és közzétételére vonatkozó szabályaitól eltérően – úgy kell közzétenni, hogy tizenöt napra ki kell függeszteni annak a tranzitzónának a hirdetőtáblájára, amelyben a keresetlevelet előterjesztették. A hirdetményt az elismerését kérő anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven kell közzétenni.
\n
(8)A bíróság eljárást befejező döntésének hirdetményi kézbesítése esetén az iratot a hirdetménynek a tranzitzóna hirdetőtábláján való kifüggesztése napján kézbesítettnek kell tekinteni.
\n
(9)A hirdetmény a Pp.-ben meghatározott figyelemfelhívástól eltérően a (8) bekezdés szerinti jogkövetkezményre vonatkozó figyelemfelhívást tartalmaz, valamint arról ad tájékoztatást, hogy a címzett a kézbesítendő iratot a tranzitzónában hol veheti át.
\n
(10)Az elismerését kérő a további jogorvoslattal nem támadható döntés közlését követően a tranzitzónát elhagyja.
\n
(11)* Ha az elismerését kérő ismételt kérelmét azt követően nyújtja be, hogy korábbi kérelme tárgyában végleges megszüntető, elutasító vagy státusz-visszavonó döntés született, az elismerését kérőt nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt jogosultságok.
\n
X. Fejezet
\n
ADATKEZELÉS ÉS NYILVÁNTARTÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK * A menekültügyi nyilvántartás *
\n
81. §
\n
* A menekültügyi hatóság a menekült, az oltalmazott, a befogadott, a menedékes, valamint az elismerését kérő és a dublini eljárás hatálya alatt álló (a továbbiakban együtt: e törvény hatálya alá tartozó személy) személyes adatait, a tartózkodásukkal és az őket megillető ellátással és támogatással összefüggő adatokat, továbbá az azokban bekövetkezett változásokat
\n
a)a menekült, az oltalmazott, a menedékes, illetve a befogadott jogállás fennállásának megállapítása és az ahhoz fűződő jogosultságok biztosítása,
\n
b)az e törvényben és jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra való jogosultság megállapítása,
\n
c)személyazonosítás,
\n
d)a párhuzamos eljárások megakadályozása, valamint
\n
e)a kérelem többszöri benyújtásának megállapítása céljából a menekültügyi nyilvántartásban kezeli.
\n
82.§ E fejezet alkalmazásában természetes személyazonosító adatok az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatai:
\n
a)családi és utóneve vagy -nevei;
\n
b)születési családi és utóneve vagy -nevei;
\n
c)előző családi és utóneve vagy -nevei;
\n
d)álneve vagy álnevei;
\n
e)születési helye és ideje;
\n
f)neme;
\n
g)* anyja születési és az előző születési családi és utóneve vagy -nevei;
\n
h)jelenlegi és korábbi állampolgársága, állampolgárságai vagy hontalan státusza;
\n
i)menekült vagy oltalmazott esetén személyi azonosítója.
\n
83. §(1) A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza
\n
a)természetes személyazonosító adatait;
\n
b)arcképmását;
\n
c)a tizennégy éven felüli ujjnyomatát;
\n
d)ha az elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú, ennek tényét;
\n
e)ha az elismerését kérő dublini eljárás alapján került átvételre, az átvétel tényét és időpontját;
\n
f)a menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint a menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtásának, valamint a benyújtott kérelem visszavonásának tényét és időpontját;
\n
g)* a menekültkénti, oltalmazottkénti, befogadottkénti vagy menedékeskénti elismerés tényét és időpontját, a határozatot hozó hatóság vagy bíróság megnevezését, továbbá azt, hogy a határozat hatálya hány személyre terjed ki;
\n
h)* az elismerés iránti kérelem elutasításának, a menekültügyi eljárás megszüntetésének, valamint az elismerés visszavonásának tényét, okát és időpontját, a döntéshozó hatóság vagy bíróság megnevezését, továbbá azt, hogy a döntés hatálya hány személyre terjed ki;
\n
i)az elismerését kérő dublini eljárás alapján történő átadásának tényét és okát, az átadásról rendelkező végzés meghozatalának, valamint az elismerését kérő átadásának időpontját, továbbá azt, hogy a végzés hatálya hány személyre terjed ki;
\n
j)* az elismerését kérő családi állapotát, foglalkozását, iskolai végzettségét;
\n
k)* az elismerését kérő, valamint az e törvény szerinti támogatásban és ellátásban részesülő menekült, oltalmazott, menedékes lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét, valamint a részére a menekültügyi hatóság által nyújtott ellátás és támogatás típusát, mértékét, időtartamát;
\n
l)a származási országa nevét;
\n
m)a faji vagy nemzeti hovatartozására, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozására, illetve vallási, politikai meggyőződésére vonatkozó adatok közül azt, amelyre kérelmének indokolásában hivatkozott;
\n
n)a személyazonosságát igazoló és úti okmányainak adatait (az okmány azonosító jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás időpontját, a kiállító hatóság nevét, a kiállítás helyét);
\n
o)a vele együtt érkező családtagok természetes személyazonosító adatait és magyarországi tartózkodásuk jogcímét;
\n
p)jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó olyan adatokat, amelyeket nyilatkozata, az általa szolgáltatott irat vagy az adóhatóság, illetve a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv adatszolgáltatása tartalmazott;
\n
q)* a hivatalból indított eljárás tényét és időpontját;
\n
r)* a menekültügyi eljárás során e törvény alapján foganatosított eljárási cselekmény tényét és időpontját;
\n
s)* az elismerését kérővel szemben elrendelt menekültügyi őrizet jogalapját, határidejét vagy időtartamát, helyét, az elrendelő szerv megnevezését, a határozat számát;
\n
t)* az elismerését kérő számára kijelölt tartózkodási helyet elrendelő határozat jogalapját, számát, az elrendelő szerv megnevezését, valamint a kijelölt tartózkodási hely megjelölését; valamint
\n
u)* a menekültügyi óvadék összegét, valamint letételének, visszaadásának és államra szállásának időpontját;
\n
v)* az arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot;
\n
w)* haláleset helyét és idejét, a holtnak nyilvánításának tényét, a halál vélelmezett idejét és az eljáró bíróság megnevezését, vagy a halál ténye bírói megállapításának tényét, vagy a bíróság által megállapított elhalálozás helyét, idejét és az eljáró bíróság megnevezését;
\n
x)* az elismerését kérő részére kiállított tartózkodási engedély okmányazonosítóját, kiállításának és érvényességének idejét;
\n
y)* a menekült, az oltalmazott és a menedékes részére a menekültügyi hatóság által kiállított úti okmány típusát, okmányazonosítóját, az útlevél matrica okmányazonosítóját, az okmány kiállításának dátumát és érvényességének idejét, a kiállító útlevélhatóság megnevezését, a kiállítás helyét, az útlevélhatósági eljárást lefolytató ügyintéző nevét, az úti okmányban szereplő személy arcképmását és saját kezű aláírását;
\n
z)* a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány okmányazonosítóját, kiállításának és érvényességének idejét, továbbá a menedékes részére áttelepülés céljából kiállított okmány okmányazonosítóját, kiállításának és érvényességének idejét.
\n
(1a)* A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy adatai közül
\n
a)a családi és utónév vagy nevek;
\n
b)a születési családi és utónév vagy nevek;
\n
c)a születési hely és idő;
\n
d)a nem;
\n
e)az anyja születési családi és utóneve vagy -nevei;
\n
f)a jelenlegi állampolgárság, állampolgárságok vagy hontalan státusz;
\n
g)a menekültkénti, oltalmazottkénti, befogadottkénti vagy menedékeskénti elismerés ténye;
\n
h)az elismerés visszavonásának ténye;
\n
i)az elismerését kérő részére kiállított tartózkodási engedély okmányazonosítója, kiállításának és érvényességének ideje;
\n
j)a menekült, az oltalmazott és a menedékes részére a menekültügyi hatóság által kiállított úti okmány típusa, okmányazonosítója, az útlevél matrica okmányazonosítója, az okmány kiállításának dátuma és érvényességének ideje;
\n
k)a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány okmányazonosítója, kiállításának és érvényességének ideje vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.
\n
(2)* A menekültügyi hatóság
\n
a)az (1) bekezdés a)–o) és q)–z) pontjában meghatározott adatokat a kérelem elutasításától, az eljárás megszüntetésétől vagy az elismerés megszűnésétől számított huszonöt évig,
\n
b)az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott adatokat az e törvényben és jogszabályban meghatározott ellátásra, illetve támogatásra való jogosultság megszűnésétől, illetve a visszatérítendő támogatás teljesítésétől vagy a követelés elévülésétől számított tíz évig kezeli.
\n
(3)* Az ujjnyomat-adat rögzítésének és tárolásának célja
\n
a)* a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i, 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása;
\n
b)a tizenkettedik életévét betöltött elismerését kérő esetében a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló 2008. július 9-i, 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 21. és 22. cikke szerinti hozzáférés biztosítása;
\n
(4)* A menekültügyi hatóság a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot az elismerését kérő igazolt, ennek hiányában az általa közölt természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, továbbá a kijelölt szálláshelyének megjelölésével haladéktalanul továbbítja az (5) bekezdés szerinti adatfeldolgozó szervnek. A (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adat ellenőrzés eredményét a menekültügyi hatóság haladéktalanul továbbítja a szakhatóságként eljáró rendőrségi szerv és polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére.
\n
(5)* A (4) bekezdésben meghatározott adatkör tekintetében adatfeldolgozó a miniszter rendeletében meghatározott szerv. Az adatoknak az Eurodac központi egységéhez történő továbbításáért, az adatok fogadásáért, illetve azok összehasonlításáért az adatkezelő felel.
\n
(6)* A menekültügyi hatóság a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a VIS rendelet 21. és 22. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.
\n
(7)* Az e törvény alapján kiadott okmányok a menekültügyi nyilvántartásban szereplő adatok közül azokat tartalmazzák, amelyek a jogosult személyazonosságának megállapításához, valamint az okmány által biztosított jogosultság fennállásának igazolásához szükségesek.
\n
(7a)* A menekültügyi hatóság kezeli:
\n
a)az e törvény alapján kiadott, elveszettként, eltulajdonítottként vagy megsemmisültként bejelentett okmány típusát, azonosító adatait, valamint a Schengeni Információs Rendszerbe elhelyezett figyelmeztető jelzés tényét;
\n
b)a bejelentés időpontját; valamint
\n
c)a bejelentést felvevő szerv megnevezését.
\n
(7b)* A menekültügyi hatóság a (7a) bekezdésben meghatározott adatokat az e törvény alapján kiadott okmány megtalálásáig, ennek hiányában a bejelentéstől számított 10 évig kezeli.
\n
(8)* A menekültügyi hatóság a menedékesként elismert harmadik országbeli állampolgárnak a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás- és ujjnyomatadatait kezeli.
\n
(9)* A menekültügyi hatóság a (8) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomatadatot a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában foglaltak céljából, annak befejezéséig kezelheti.
\n
A menekültügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítványra, hatósági igazolványra, illetve a menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásra vonatkozó szabályok * 83/A. § * (1) A menekültügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány, valamint a menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásba történt bejegyzés (módosítás, javítás, törlés) határozat.
\n
(2)A menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés mint döntés, a bejegyzés napján válik véglegessé.
\n
(3)A menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartással kapcsolatos határozat egyszerűsített közigazgatási perben megtámadható.
\n
(4)Az ügyfél jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a jogszabálysértő vagy hibás adat bejegyzése vagy a mulasztás az ügyfél tudomására jutott.
\n
(5)A menekültügyi hatóság hivatalból köteles a jogszabálysértő bejegyzést törölni, a hibás bejegyzést javítani vagy az elmulasztott bejegyzést pótolni az általa vezetett hatósági nyilvántartásban.
\n
(6)A menekültügyi hatóság az ügyfél kérelmére – a felhasználás céljának feltüntetésével – adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki, ami az ügyfél kérelmére papíralapon is kiadható.
\n
(7)Ha a hatósági bizonyítványt a menekültügyi hatóság visszavonta, a határozatot annak a hatóságnak, szervnek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.
\n
(8)Ha az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amellyel a menekültügyi hatóság nem rendelkezik, a menekültügyi hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.
\n
(9)A menekültügyi hatóság a hatósági bizonyítványt a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül állítja ki.
\n
(10)A menekültügyi hatóság – kormányrendeletben meghatározott esetben és adattartalommal – az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.
\n
A befogadó állomás, a járási hivatal, az önkormányzat és a támogatást folyósító szervek által vezetett nyilvántartások *
\n
84. §
\n
(1)A menekültügyi hatóság – az állomáson elhelyezett személyek jogosultságainak biztosítása, valamint az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra való jogosultság megállapítása céljából – nyilvántartást vezet *
\n
a)a befogadó állomáson elhelyezettek természetes személyazonosító adatairól, valamint
\n
b)a befogadó állomás által nyújtott ellátás, illetve támogatás mértékéről és időtartamáról.
\n
(1a)*
\n
(2)A befogadó állomáson elhelyezett személy adatait a befogadó állomás végleges elhagyását követő egy évig kell kezelni.
\n
(3)–(5) *
\n
85. §
\n
* (1) A menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes járási hivatal és települési önkormányzat – az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott, hatáskörébe tartozó feladatok ellátása céljából – nyilvántartást vezet a hatáskörébe tartozó támogatásra jogosult személy
\n
a)természetes személyazonosító adatairól;
\n
b)lakóhelyéről, tartózkodási helyéről vagy szálláshelyéről;
\n
c)a folyósított támogatás összegéről; valamint
\n
d)a folyósítás időpontjáról, visszatérítendő támogatás esetén a törlesztési határidőről.
\n
(2)*
\n
(3)A támogatást folyósító szervek kezelhetik a járási hivatal és a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó támogatásra jogosult személlyel közös háztartásban élő családtagok kereseti és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat, amennyiben a támogatás feltételeinek fennállása ezek alapján állapítható meg.
\n
(4)A támogatást folyósító szervek kötelesek adatot szolgáltatni a menekültügyi hatóság, valamint a (2) bekezdés szerinti adatok igénylésére törvényben feljogosított szervek részére.
\n
(5)A járási hivatal, a települési önkormányzat és a támogatást folyósító szervek az (1)–(3) bekezdésben meghatározott adatokat a támogatásra való jogosultság, illetve a visszafizetési kötelezettség fennállásáig kezelhetik.
\n
(6)* A járási hivatal, a települési önkormányzat és a támogatást folyósító szervek (1)–(5) bekezdés szerinti nyilvántartás-vezetésére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
\n
(7)* A Letelepedési Alapról szóló 49/1988. (VI. 28.) MT rendelet, a Menekülteket Támogató Alapról szóló 1993. évi XXVI. törvény, továbbá a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet, valamint e törvény alapján korábban kifizetett kamatmentes lakásszerzési támogatások visszafizetésének biztosítására bejegyzett jelzálogjognak, valamint az elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban történő töröltetésére – a menekültügyi hatóság engedélye alapján – a támogatást folyósító önkormányzat polgármesteri hivatalának jegyzője köteles.
\n
Adatigénylés és adattovábbítás *
\n
86. §* (1) A menekültügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben – adatokat igényelhet
\n
a)a bűntettesek, a kényszerintézkedés, illetve a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából;
\n
b)a központi idegenrendészeti nyilvántartásból;
\n
c)a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból;
\n
d)nemzetközi szerződés, európai közösségi jogi aktus vagy viszonosság alapján külföldi bűnüldöző, idegenrendészeti és menekültügyi szervektől, illetve nemzetközi szervezetektől;
\n
e)közvetlen hozzáféréssel az elektronikus anyakönyvből;
\n
f)közvetlen hozzáféréssel az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából;
\n
g)a papíralapú anyakönyvnek az elektronikus anyakönyvbe bejegyzendő adatairól;
\n
h)az elektronikus és papíralapú anyakönyvi alapiratokból;
\n
i)a gondnokoltak nyilvántartásából;
\n
j)az egységes szociális nyilvántartásból;
\n
k)* az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől.
\n
(2)A menekültügyi hatóság eljárása során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzésére adatot igényelhet:
\n
a)a felsőoktatási személyi nyilvántartásból és a köznevelési információs rendszer (KIR) tanulói nyilvántartásából;
\n
b)a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott juttatások vonatkozásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott adatkezelő szervtől;
\n
c)a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti szervektől az általuk nyújtott szociális ellátások vonatkozásában;
\n
d)az adóhatóságtól;
\n
e)* a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságtól;
\n
f)az állami foglalkoztatási szervtől;
\n
g)a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázisból;
\n
h)a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartásból;
\n
i)a nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási nyilvántartásból;
\n
j)az egységes szociális nyilvántartásból;
\n
k)* az e törvényben meghatározott szakhatósági eljárásokon túl Magyarország rendvédelmi szerveitől és nemzetbiztonsági szolgálataitól.
\n
86/A. § * (1) A menekültügyi hatóság e törvény szerinti eljárása során a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető személyi körözések adatállományban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.
\n
(2)A menekültügyi hatóság e törvény szerinti eljárása során átveheti és kezelheti a közérdekből nyilvános, e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat, ide értve a nyilvános külföldi adatforrásból származó adatot is.
\n
87. §(1) Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben
\n
a)a bíróság,
\n
b)az ügyészség,
\n
c)* a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,
\n
d)a nemzetbiztonsági szolgálat,
\n
e)az idegenrendészeti hatóság,
\n
f)az adó- és vámhatóság,
\n
g)a menekültügyi eljárásban közreműködő szakhatóság,
\n
h)* az állampolgársági ügyekben eljáró szerv és az állampolgársági ügyekért felelős miniszter,
\n
i)a személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság,
\n
j)* a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság,
\n
k)a munkavédelmi hatóság,
\n
l)az egészségügyi államigazgatási szerv,
\n
m)* az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szerv,
\n
n)a gyámhatóság, és
\n
o)a jogszabály, illetve szerződés alapján támogatást folyósító szervek,
\n
p)* a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló kormányrendeletben meghatározott Felelős Hatóság a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU Rendelete 25. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egyéni szintű nyomonkövetés, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében,
\n
q)* a konzuli szolgálat,
\n
r)* a közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a közlekedési igazgatási hatóság,
\n
s)* a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet által meghatározott Belügyi Alapok irányító hatósága (a továbbiakban: Irányító Hatóság) a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása, valamint az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatoknak a 42. cikk (4) bekezdésének megfelelő ellátása érdekében igényelhetnek adatot.
\n
(1a)* Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból az utasadat-információs egység az utasadatok kockázatelemzése, a Nemzeti Információs Központ elemzés-értékelés készítése, valamint hírigény teljesítése céljából igényelhet adatot.
\n
(1b)* A menekültügyi hatóság a menekültügyi nyilvántartáshoz a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelmet elbíráló hatóság részére a kérelem elbírálására irányuló eljárás során a jogosultsági feltételek vizsgálatához, továbbá az igazolvány visszavonására irányuló eljárás során a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a menekült vagy menedékes jogállás fennállására vonatkozó adatok tekintetében az eljáró hatóság részére közvetlen hozzáférést biztosít.
\n
(1c)* A menekültügyi hatóság a szociális ellátások ügyvitelét támogató rendszer útján megkeresésre adatot szolgáltat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti gyermektartásdíj megelőlegezésének a jogosultság fennállásának elbírálása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából.
\n
(2)* A menekültügyi hatóság – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történő felvétel, illetve a személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal történő ellátás céljából az érintett személy törvényben meghatározott adatainak közlésével – a menekültként vagy oltalmazottként történő elismerésről tájékoztatja az érintett leendő lakóhelye szerint illetékes járási hivatalt.
\n
(3)Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és az azokat tartalmazó nyilvántartásokból személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra adatok szolgáltathatók.
\n
(4)A Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók
\n
a)a 83. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az e törvény hatálya alá tartozó személy családi és utóneve vagy -nevei, születési családi és utóneve vagy -nevei, előző családi és utóneve vagy -nevei, születési helye és ideje, neme, anyja születési családi és utóneve vagy -nevei, a jelenlegi és korábbi állampolgárságára vagy hontalan státuszára vonatkozó adatok, továbbá
\n
b)a 83. § (1) bekezdés f), valamint j)–l) pontjában meghatározott adatok.
\n
(5)* A 83. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott adat csak az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, továbbá törvényben meghatározottak szerint a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálat részére adható át.
\n
(6)* A menekültügyi hatóság az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a menekültügyi nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek arcképmását, valamint az arcképmáshoz rendelt technikai kapcsoló számot átadja.
\n
(7)* Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek – az e törvényben meghatározott feltételekkel – az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám közlésével is igényelhetnek adatot a nyilvántartásból.
\n
(8)* A menekültügyi hatóság – az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám alkalmazásával – köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a menekültügyi nyilvántartásban kezelt arcképmás adat nyilvántartásba vételéről, valamint az arcképmás adat változásáról.
\n
(9)* A menekültügyi hatóság a körözési nyilvántartási rendszer részére – az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából – a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a menekültügyi nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek arcképmását átadja.
\n
(10)* A menekültügyi hatóság a X. Fejezetben meghatározott nyilvántartásokból az uniós ideiglenes úti okmány kiállítása érdekében lefolytatott konzultáció céljából a magyar külképviseletek részére továbbít adatot.
\n
87/A. § * (1) A rendőrség a 31/A. § (10) bekezdésben meghatározott közreműködéséből eredő feladatai végrehajtása érdekében a rendőrségi közreműködéssel érintett, elismerését kérő alábbi adatait kezeli:
\n
a)családi és utóneve vagy -nevei,
\n
b)születési családi és utóneve vagy -nevei,
\n
c)előző családi és utóneve vagy -nevei,
\n
d)születési helye és ideje,
\n
e)neme,
\n
f)anyja születési családi és utóneve vagy -nevei,
\n
g)jelenlegi és korábbi állampolgársága, állampolgárságai vagy hontalan státusza,
\n
h)az arcképmása,
\n
i)az egészségi állapotával kapcsolatos orvosi vélemények, az őrizetes kezelésére vonatkozó adatok, valamint
\n
j)a menekültügyi őrizet végrehajtásával – így különösen az elrendeléssel és megszüntetéssel – kapcsolatos adatok.
\n
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a rendőrség a menekültügyi őrizet megszűnését követő öt évig kezeli.
\n
88. §(1) A menekültügyi hatóság külföldi állam és nemzetközi szervezet részére adatot szolgáltat
\n
a)a menekültügy területén alkalmazandó jogszabályokról és gyakorlatról;
\n
b)az e törvény hatálya alá tartozó személyek érkezésének és állampolgárság szerinti megoszlásának havi alakulásáról;
\n
c)az elismerés iránti kérelmek általános tendenciáiról.
\n
(2)A miniszter irányítása alatt álló országinformáció szolgáltatásáért felelős szerv külföldi állam és nemzetközi szervezet részére adatot szolgáltat az e törvény hatálya alá tartozó személy származási országa vagy a korábbi tartózkodási helye szerinti ország helyzetéről.
\n
(3)* A menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat az Európai Unió Bizottsága és az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztossága részére is átadja.
\n
89. §
\n
(1)A menekültügyi hatóság nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján – az e törvény hatálya alá tartozó személy származási országa kivételével – külföldi állam szerveinek, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának kérelmére, továbbá a menekültügyi eljárás átadása keretében közöl minden olyan információt, amely szükséges az elismerés iránti kérelem elbírálásához, feltéve, hogy az adatigénylőnél a személyes adatok védelme biztosított
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti információ tartalmazhatja
\n
a)az e törvény hatálya alá tartozó személy természetes személyazonosító adatait;
\n
b)a személyazonosságát igazoló és úti okmányok adatait (az okmány azonosító jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás időpontját, a kiállító hatóság nevét, a kiállítás helyét);
\n
c)az elismerését kérő személyazonosságának megállapításához szükséges más adatokat;
\n
d)a tartózkodási engedélyre vagy vízumra vonatkozó adatokat;
\n
e)az elismerés iránti kérelem, valamint a korábbi elismerés iránti kérelem benyújtásának helyét és időpontját, az eljárás állását, illetve a kérelem tárgyában hozott döntés tartalmát;
\n
f)a büntetőeljárás során keletkezett adatokat.
\n
(3)Azokat az indokokat, amelyekre az e törvény hatálya alá tartozó személy elismerés iránti kérelme alátámasztásaként hivatkozott – az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során – csak az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet közölni.
\n
(4)Az (1) bekezdésben felhatalmazott szervek kivételével külföldi szerv vagy személy részére személyes adat csak az érintett írásbeli hozzájárulása alapján adható át. Az érintettet a felhasználás céljáról előzetesen tájékoztatni kell.
\n
(5)* A menekültügyi hatóság az EK letelepedési engedéllyel vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan az Európai Unió tagállamának megkeresése alapján harminc napon belül tájékoztatást ad arról, hogy a külföldi Magyarországon menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik-e.
\n
(6)* A menekültügyi hatóság a Btátv. 81. § (3) bekezdése szerinti megkeresés végrehajtása céljából a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés tényéről haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot.
\n
(7)* A menekültügyi hatóság a (2) bekezdés a)–e) pontja szerinti adatokat
\n
a)az Európai Unió tagállamainak, vagy a többi schengeni államnak a menekültügyi hatóságai számára,
\n
b)az Európai Unió tagállamainak, vagy a többi schengeni államnak a 87. § (1) bekezdés a)–e) pontjai szerinti más hatóságai számára hatósági eljárás lefolytatása érdekében adhatja át.
\n
A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal összefüggő nyilvántartás * 89/A. § * (1) * A 2014–2020 programozási időszakban a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (a továbbiakban: Alap) által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Felelős Hatóság a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében nyilvántartást vezet.
\n
(2)* A nyilvántartás tartalmazza az Alap célcsoportjába tartozó személyek alábbi adatait, amelyet az Alap által finanszírozott kedvezményezettek szolgáltatnak:
\n
a)családi és utónév,
\n
b)születési hely,
\n
c)születési idő,
\n
d)nem,
\n
e)állampolgárság,
\n
f)menekült, oltalmazott, menedékes, befogadott vagy menedékkérő jogállása,
\n
g)ha a célcsoportba tartozó személy különleges bánásmódot igényel, illetve amennyiben e célcsoportba tartozó személy kísérő nélküli kiskorú, ennek tényét is,
\n
h)a célcsoportba tartozó személy Magyarországon kiállított okmányának száma,
\n
i)ha a célcsoportba tartozó személy áttelepítés vagy áthelyezés keretében került átvételre, ennek tényét.
\n
(3)A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.
\n
(4)A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
\n
(5)A (2) bekezdés szerinti adatokat az Alap a 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak végét követő tíz évig kezeli.
\n
(6)* A Felelős Hatóság (1)–(5) bekezdése szerinti nyilvántartás-vezetésére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
\n
89/B. § * (1) A 2021–2027 programozási időszakban az Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az Irányító Hatóság a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása, valamint az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatoknak az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (4) bekezdésének megfelelő ellátása érdekében nyilvántartást vezet.
\n
(2)A nyilvántartás tartalmazza az Alap célcsoportjába tartozó személyek alábbi adatait, amelyet az Alap által finanszírozott kedvezményezettek szolgáltatnak:
\n
a)családi és utónév,
\n
b)születési hely,
\n
c)születési idő,
\n
d)nem,
\n
e)állampolgárság,
\n
f)menekült, oltalmazott, menedékes, befogadott vagy menedékkérő jogállása,
\n
g)ha a célcsoportba tartozó személy különleges bánásmódot igényel, illetve amennyiben e célcsoportba tartozó személy kísérő nélküli kiskorú, ennek tényét is,
\n
h)a célcsoportba tartozó személy Magyarországon kiállított okmányának száma,
\n
i)ha a célcsoportba tartozó személy áttelepítés vagy áthelyezés keretében került átvételre, ennek tényét.
\n
(3)A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.
\n
(4)A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
\n
(5)A (2) bekezdés szerinti adatokat az Alap a 2021–2027 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak végét követő tíz évig kezeli.
\n
(6)Az Irányító Hatóság (1)–(5) bekezdés szerinti nyilvántartás-vezetésére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
\n
XI. Fejezet
\n
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
\n
90. §(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2008. január 1-jén lép hatályba
\n
(2)E törvény 94. §-a 2007. július 2-án lép hatályba.
\n
(3)E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
\n
a)a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény,
\n
b)a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 36. §-a és 58. §-a,
\n
c)a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXXVIII. törvény,
\n
d)az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 44–56. §-a, az azt megelőző „HETEDIK FEJEZET” fejezetcím és az „A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról” cím, továbbá a 147. § (1) bekezdés f) pontja, 147. § (2) bekezdés d) pontja és 147. § (3) bekezdése,
\n
e)a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 93. §-a, valamint
\n
f)a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 113. §-a.
\n
Átmeneti rendelkezések
\n
91. §(1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő menekültügyi eljárásban nem lehet alkalmazni
\n
(2)Ahol e törvény a kérelem ismételt benyújtásához jogkövetkezményt fűz, a megelőző kérelmek számának megállapításakor az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott kérelmeket is figyelembe kell venni.
\n
92. §* (1)–(2) *
\n
(3)A 2014. január 1-jét megelőzően megítélt támogatások folyósítására 2014. február 28. napja után nem kerülhet sor.
\n
92/A. § * (1) E törvénynek az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően előterjesztett menedékjog iránti kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.
\n
(2)A Módtv. hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében, ha e törvény a kérelem ismételt benyújtásához jogkövetkezményt fűz, a megelőző kérelmek számának megállapításakor a Módtv. hatálybalépése előtt benyújtott kérelmeket is figyelembe kell venni.
\n
92/B. § * (1) E törvénynek az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv. 2.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. 2. hatálybalépését követően előterjesztett menedékjog iránti kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.
\n
(2)A Módtv. 2. hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében, ha e törvény a kérelem ismételt benyújtásához jogkövetkezményt fűz, a megelőző kérelmek számának megállapításakor a Módtv. 2. hatálybalépése előtt benyújtott kérelmeket is figyelembe kell venni.
\n
(3)A 7/A. § (1) bekezdésében, valamint a 14. § (1) bekezdésében foglaltakat a Módtv. 2. hatálybalépését követően benyújtott kérelmek során elismertek esetében kell alkalmazni.
\n
(4)A 26. § (5) bekezdésének – Módtv. 2.-vel megállapított – rendelkezéseit a Módtv. 2. hatálybalépését megelőzően folyósított támogatások esetében is alkalmazni kell.
\n
(5)A Módtv. 2. hatálybalépését megelőzően az e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján biztosított támogatásokat a támogatás megítélése idején hatályos jogszabályok szerint kell továbbfolyósítani, e törvénynek a Módtv. 2.-vel megállapított rendelkezései azokat nem érintik.
\n
(6)A 44/A. § – Módtv. 2.-vel megállapított – rendelkezéseit a Módtv. 2. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmek esetében is alkalmazni kell.
\n
92/C. § * E törvénynek a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi XX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv. 3.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. 3. hatálybalépésekor folyamatban lévő menedékjog iránti kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell, azzal, hogy az elismerését kérő a tranzitzónát a végleges döntésig elhagyhatja.
\n
92/D. § * (1) E törvénynek az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Módtv.4. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
\n
(2)A Módtv.4. 59. §-ának rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
\n
92/E. § * (1) A Letelepedési Alapról szóló 49/1988. (VI. 28.) MT rendelet, a Menekülteket Támogató Alapról szóló 1993. évi XXVI. törvény, továbbá a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet alapján korábban kifizetett kamatmentes lakásszerzési támogatás késedelmes visszafizetése miatt a folyósító pénzintézet által felszámolt, a tőke összegét meghaladó járulékos költségeket a menekültügyi hatóság vezetője a tőke összeg megtérülése mellett – kivételes méltányosságot igénylő esetben – kérelemre elengedheti.
\n
(2)A menekültügyi hatóság vezetőjének döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
\n
92/F. § * E törvénynek az egyes migrációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.5.) megállapított rendelkezéseit – a Módtv.5. 69. § és 74. § rendelkezései kivételével – a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
\n
92/G. § * E törvénynek a hivatásos szolgálati jogviszonnyal összefüggő, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXVIII. törvénnyel módosított 32/Y. § (8a) bekezdés a) pontját a 2024. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
\n
Felhatalmazó rendelkezések
\n
93. §(1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben
\n
a)állapítsa meg a menekültügyi eljárás részletes szabályait; *
\n
b)állapítsa meg a menekültügyi eljárás külföldi menekültügyi hatóság részére történő átadására, illetve a menekültügyi eljárás átvételére vonatkozó részletes szabályokat; *
\n
c)határozza meg az elismerését kérőt, valamint a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest megillető ellátások és támogatások fajtáit, igénybevételük feltételeit; *
\n
d)állapítsa meg az ellátások és támogatások igénybevétele költségeinek megtérítésére irányadó szabályokat; *
\n
e)határozza meg az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes okmányainak körét; *
\n
f)határozza meg az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes okmányainak formáját és azok adattartalmát; *
\n
g)állapítsa meg a menekült, az oltalmazott és a menedékes úti okmánya kiadásának részletes eljárási szabályait; *
\n
h)jelölje ki az országinformáció szolgáltatásáért felelős szervet; *
\n
i)állapítsa meg a hazatérés és a harmadik országban történő letelepedés utazási költségeinek biztosításához nyújtható támogatás feltételeit; *
\n
j)* kihirdesse a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, illetve állapítsa meg a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésével, fennállásával, megszüntetésével összefüggő szabályokat. *
\n
(1a)* Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján kiállított tartózkodásra jogosító okmányok biometrikus adatait tartalmazó tároló elemek hitelesítését végző hatóságokat.
\n
(2)* Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg Magyarország által nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országok és biztonságos harmadik országok listáját. *
\n
(2a)* Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a 7. § (5) bekezdése alapján évente menekültként elismerhető külföldiek számát. *
\n
(2b)* Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a költségmentesség szabályait.
\n
(3)A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben
\n
a)határozza meg a menekültügy szervezeti rendszerének felépítését, feladatait és működési rendjét; *
\n
b)jelölje ki a menekültügyi nyilvántartás, valamint a 83. § (3) bekezdésben meghatározott adatkör tekintetében az adatfeldolgozásra jogosult szervet; *
\n
c)* határozza meg az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i, 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikke szerinti korai előrejelzésre, készültségre és válságkezelésre vonatkozó rendszer működtetéséhez szükséges adatközlésre vonatkozó részletes szabályokat és jelölje ki a felelős hatóságokat;
\n
d)* határozza meg a menekültügyi óvadék összege mértékét, a menekültügyi óvadék letételével összefüggő eljárási szabályokat, valamint a menekültügyi óvadék kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá *
\n
e)* határozza meg a menekültügyi őrizet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat. *
\n
(4)* Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok számára, a tevékenységi körükbe tartozó szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írjon elő.
\n
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés *
\n
94. §* E törvény
\n
a)1. § (2) bekezdése,
\n
b)3. §-a,
\n
c)5. §-a,
\n
d)III–V/A. Fejezete,
\n
e)31/A–31/F. §-a,
\n
f)31/I. §-a,
\n
g)32/C. § a) pontja,
\n
h)32/D–32/F. §-a,
\n
i)32/G. § (1) bekezdése,
\n
j)32/Q. § (1)–(3) és (7)–(8) bekezdése,
\n
k)32/R. §-a,
\n
l)32/S. §-a,
\n
m)33. §-a,
\n
n)45. §-a az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
\n
Az Európai Unió jogának való megfelelés
\n
95. §(1) E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja
\n
a)az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a nyilvánvalóan alaptalan menedékjogi kérelmekről;
\n
b)az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a harmadik befogadó országokra vonatkozó kérdések összehangolt megközelítéséről;
\n
c)az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek Londonban, 1992. november 30-án és december 1-jén meghozott állásfoglalásai azokról az országokról, amelyekben az üldöztetésnek nincs komoly veszélye;
\n
d)a Tanács 1995. június 20-i állásfoglalása a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról;
\n
e)a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik államból származó kísérő nélküli kiskorúakról;
\n
f)a Tanács 1995. szeptember 25-i állásfoglalása az ideiglenes védelemben részesülő személyek belépésével és tartózkodásával kapcsolatos kötelezettség megosztásáról;
\n
g)a Tanács 1996. március 4-i közös álláspontja, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján fogadott el a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i Genfi Egyezmény 1. cikkében szereplő „menekült” fogalom meghatározásának összehangolt alkalmazásáról;
\n
h)a Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről 2. cikk a) és e)–f) pontjai, 3–4. cikk, 7–11. cikk, 13. cikk, 15. cikk, 17–20. cikk, 22–23. cikk, 26. cikk (4) bekezdés, 27–29. cikk, e törvény végrehajtási rendeleteivel együttesen;
\n
i)a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról 2. cikk d)–e), h)–j) pontjai, 3–5. cikk, 7–8. cikk, 10–11. cikk, 13–22. cikk, e törvény végrehajtási rendeleteivel együttesen;
\n
j)*
\n
k)a Tanács 2005/85/EK irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól 3. cikk, 6–12. cikk, 15–28. cikk, 32. cikk, 34. cikk (3) bekezdés a) pont, 35. cikk, 37–39. cikk, e törvény végrehajtási rendeleteivel együttesen;
\n
l)* a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelet, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet [22. §, 83. §];
\n
m)* a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv;
\n
n)* az a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv [89. § (5) és (6) bekezdés];
\n
o)* a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
\n
p)* a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
\n
q)* a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
\n
r)* a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek;
\n
s)* a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv;
\n
t)* az uniós ideiglenes úti okmány létrehozásáról, valamint a 96/409/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 18-i (EU) 2019/997 tanácsi irányelv;
\n
u)* az (EU) 2019/997 tanácsi irányelvnek az uniós ideiglenes úti okmány géppel olvasható vizsgálati zónája tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. május 6-i (EU) 2024/1986 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv.
\n
(2)* E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:
\n
a)a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló, 2008. július 9-i, 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (VIS-rendelet) [35. §, 83. §],
\n
b)* a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i, 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint
\n
c)* az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i, 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
\n
d)* az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1561/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
\n
e)* az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
\n
f)* a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
\n
h)* az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet.
\n
Vissza az oldal tetejére -->