2023. évi LXXXIV. törvény a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról - Hatály

2023. évi LXXXIV. törvény a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2025.XI.20. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2023. évi LXXXIV. törvény a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról *  A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókra vonatkozó szabályozás átültetése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA, ALAPELVEI 1. § (1) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettségének e törvény szabályai szerint tesz eleget. (2) A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettség alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele – a kizárt szervezet bevételét is figyelembe véve – az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 000 000 eurót. (3) Amennyiben a (2) bekezdésben említett négy adóév közül egy vagy több 12 hónapnál hosszabb vagy rövidebb, a (2) bekezdés szerinti bevételi küszöbértéket minden egyes ilyen adóévre a tényleges hónapok számának megfelelően arányosítani kell. (4) Nem keletkezik a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettsége a kizárt szervezetnek, kivéve, ha az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag a 3. § 52. pont b) és c) alpontjának megfelelő szervezet esetében választja, hogy a szervezetet nem kezeli kizárt szervezetként. (5) A kiegészítő adó alanyának kiegészítő adókötelezettsége keletkezik: a) az e törvény alapján belföldi illetőségűnek minősülő, alacsony adóterhelésű csoporttagnak elismert belföldi kiegészítő adóként az 5. melléklet szerint meghatározott többletnyeresége után, b) a multinacionális vállalatcsoportnak és a nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adóként (a továbbiakban: elismert IIR adó) a jövedelem-hozzászámítási szabály alapján, amelyre figyelemmel a multinacionális vállalatcsoport anyavállalata, illetve a nagyméretű belföldi vállalatcsoport anyavállalata az alacsony adóterhelésű csoporttagokra meghatározza és befizeti az elismert IIR adóból hozzá rendelhető részarányt, c) a multinacionális vállalatcsoportnak aluladóztatási kiegészítő adóként (a továbbiakban: elismert UTPR adó) az aluladóztatott kifizetések szabálya alapján. 2. § (1) E törvényt a társasági adótörvénnyel, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel, az adózás rendjéről szóló törvénnyel és a számviteli szabályokkal összhangban kell értelmezni. (2) E törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) modell szabályaiban foglaltak szerint értelmezendő, amennyiben azok összeegyeztethetőek az e törvény szerinti szabályokkal. (3) Az e törvény szerinti kiegészítő adó adóbevallást és adatszolgáltatást magyar vagy angol nyelven, forintban, USA dollárban vagy euróban kell elkészíteni. (4) A beszámolót, könyvvezetést eurótól eltérő devizában készítő csoporttag az e törvényben euróban meghatározott értékeket az Európai Központi Bank hivatalos – az adóévet megelőző naptári év december hónapjára vonatkozó – átlag-devizaárfolyamának alapulvételével számítja át. (5) Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettséget forintban, USA dollárban vagy euróban kell teljesíteni. II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 3. § E törvény alkalmazásában 1. adatszolgáltatást teljesítő csoporttag: olyan szervezet, amely a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást teljesít; 2. adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag: a kiegészítő adóval kapcsolatosan meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségnek a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport nevében történő teljesítésére a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport által kijelölt, a végső anyavállalattól eltérő csoporttag; 3. adóév: azon beszámolási időszak, amelynek tekintetében a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készít, vagy a naptári év, ha a végső anyavállalat nem készít összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót; 4. adómentes tőkenyereség vagy tőkeveszteség: a csoporttag számviteli nettó nyereségének vagy veszteségének azon része, amely az alábbiakból származik: a) tulajdonosi részesedés (kivéve portfolió részesedés) valós értékének változásából származó nyereség vagy veszteség, tulajdonosi részesedésre (kivéve portfolió részesedés) elszámolt vagy visszaírt értékvesztés, b) tőkemódszer szerint nyilvántartott tulajdonosi részesedésre elszámolt nyereség vagy veszteség, vagy c) a tulajdonosi részesedés (kivéve portfolió részesedés) elidegenítéséből származó nyereség vagy veszteség; 5. adómentes osztalék és egyéb juttatás: a tulajdonosi részesedésre kapott vagy elszámolt osztalék vagy egyéb juttatás, kivéve a) az olyan portfólió részesedésre tekintettel kapott vagy elszámolt osztalék vagy egyéb juttatás, amelyre a felosztás (kifizetés) időpontjában kevesebb, mint egy éve jogosult a csoporttag, továbbá b) amennyiben a befektetési szervezet csoporttag-tulajdonosa a befektetési szervezetben lévő tulajdonosi érdekeltsége tekintetében adóköteles felosztási módszert alkalmaz, akkor ezen befektetési szervezetben meglévő tulajdonosi részesedésre tekintettel kapott vagy elszámolt osztalék vagy egyéb juttatás; 6. adózási funkcionális pénznem: a csoporttag lefedett adójának azon államban történő meghatározására használt funkcionális pénznem, amelyben az adott csoporttag e törvény szerinti illetősége van; 7. alacsony adóterhelésű állam: olyan állam, amelyben a multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak adóévben elismert nyeresége keletkezik, és az a 65. pont szerinti minimum-adómértéknél alacsonyabb tényleges adómértékkel adózik; 8. alacsony adóterhelésű csoporttag: olyan csoporttag, amely a) multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, és alacsony adóterhelésű államban rendelkezik illetőséggel, vagy b) illetőséggel nem rendelkezik, és az adóévben elismert nyeresége van, valamint a rá vonatkozó tényleges adómérték alacsonyabb, mint a 65. pont szerinti minimum-adómérték; 9. anyavállalat: az a végső anyavállalat, amely nem kizárt szervezet, közbenső anyavállalat vagy részleges tulajdonban álló anyavállalat; 10. aszimmetrikus devizaárfolyam-nyereség vagy devizaárfolyam-veszteség: eltérő számviteli funkcionális pénznemet és adózási funkcionális pénznemet alkalmazó szervezet által elszámolt devizaárfolyam-nyereség vagy devizaárfolyam-veszteség, amely a) csoporttag adóalapjának része, és a csoporttag számviteli funkcionális pénzneme és adózási funkcionális pénzneme közötti árfolyam-ingadozásokból származik, b) csoporttag számviteli nettó nyereségének vagy veszteségének része, és a csoporttag számviteli funkcionális pénzneme és adózási funkcionális pénzneme közötti árfolyam-ingadozásokból származik, c) csoporttag számviteli nettó nyereségének vagy veszteségének része, és amely egy harmadik deviza és a csoporttag számviteli funkcionális pénzneme közötti árfolyam-ingadozásokból származik, vagy d) egy harmadik deviza és a csoporttag adózási funkcionális pénzneme közötti árfolyam-ingadozásokból származik, függetlenül attól, hogy az ilyen harmadik devizaárfolyam-nyereség vagy veszteség beleszámít-e az adóalapba; 11. állami tulajdonban álló szerv: olyan szervezet, amely a) részben vagy egészben állami tulajdonban áll, beleértve annak alegységeit és helyi hatóságait is, b) nem végez kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet, c) fő célja államigazgatási feladat ellátása, vagy az a) alpont szerinti állam eszközeinek kezelése, befektetése, tartása vagy egyéb kapcsolódó befektetési tevékenység végzése, d) évente beszámolási kötelezettséggel tartozik az állam felé, e) megszűnése esetén eszközei az államot illetik, f) nettó eredményét (ha felosztásra kerül) az a) alpont szerinti állam kapja, és g) nettó eredményének semmilyen része nem szolgálhatja magánszemély vagy az államtól eltérő jogi személy javát; 12. állandó telephely: az a valós vagy vélelmezett üzleti hely, amely a) olyan államban van, amelyben az alkalmazandó jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi szerződés alapján állandó telephelynek minősül, feltéve, hogy az érintett állam a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó OECD modellegyezményével összhangban adóztatja a telephelynek betudható nyereséget, b) alkalmazandó jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi szerződés hiányában, olyan államban van, amely az ilyen üzleti helynek betudható nyereséget a területén illetőséggel rendelkező csoporttaghoz hasonlóan, nettó alapon adóztatja meg, c) társasági adórendszerrel nem rendelkező államban van és a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó OECD modellegyezmény alapján állandó telephelynek minősülne, feltéve, hogy az adott állam a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó OECD modellegyezménye alapján jogosult lenne a telephelynek betudható nyereség megadóztatására, vagy d) nem tartozik az a)–c) alpont hatálya alá, és amelyen keresztül a szervezet fekvése szerinti államon kívül végez tevékenységet, feltéve, hogy a szervezet illetősége szerinti állam mentesíti az ilyen tevékenységnek betudható nyereséget az adóztatás alól; 13. áteresztő szervezet: a) olyan szervezet, amely pénzügyi szempontból transzparens szervezetnek minősül az alapítása szerinti államban, kivéve, ha illetősége ettől eltér, és az illetősége szerinti államban lefedett adót kell fizetnie a jövedelme vagy nyeresége után, azzal, hogy az áteresztő szervezetet úgy kell tekinteni, mint amely bevétele, ráfordítása, nyeresége vagy vesztesége tekintetében adózási szempontból transzparens szervezet, amennyiben pénzügyi szempontból transzparens a tulajdonosa illetősége szerinti államban, vagy fordított hibrid szervezet, amennyiben pénzügyi szempontból nem transzparens a tulajdonosa illetősége szerinti államban, b) az a) alpont alkalmazásában pénzügyi szempontból transzparens szervezet az olyan szervezet, amelynek bevételét, ráfordítását, nyereségét vagy veszteségét valamely állam jogszabályai úgy kezelik, mintha azok a szervezet közvetlen tulajdonosánál annak tulajdonosi részesedése arányában keletkeznének vagy merülnének fel, c) az a) alpont alkalmazásában a csoporttagban fennálló tulajdonosi részesedést adózási szempontból transzparensként tartottnak kell tekinteni, ha adózási szempontból transzparens szervezeteken keresztül közvetve tulajdonolják, d) az a) alpont alkalmazásában az olyan csoporttag, amely nem rendelkezik illetőséggel és nem tartozik lefedett adó vagy elismert belföldi kiegészítő adó hatálya alá az üzletvezetési helye, az alapítási helye vagy más hasonló kritérium alapján, áteresztő szervezetnek és adózási szempontból transzparens szervezetnek tekintendő, ha a tulajdonosának illetősége szerint állam pénzügyi szempontból transzparensnek tekinti, nem rendelkezik üzleti létesítménnyel az alapítása szerinti államban, és a bevétel, ráfordítás, nyereség vagy veszteség nem tudható be állandó telephelynek; 14. átértékelési módszer szerinti adóköteles nyereség vagy veszteség: az adóévben elszámolt, lefedett adóval növelt vagy csökkentett nettó nyereség vagy veszteség, amely olyan számviteli gyakorlat vagy számviteli módszer alkalmazásából származik, amely alapján valamennyi ingatlan, gép és berendezés tekintetében a csoporttag a) annak valós értékét számolja el, b) az átértékelési különbözetet az egyéb átfogó jövedelemmel szemben mutatja ki, és c) az egyéb átfogó jövedelemben kimutatott nyereséget vagy veszteséget nem jeleníti meg az eredményben; 15. átmeneti év: azon első adóév, amelyben a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport e törvény hatálya alá tartozik egy adott állam tekintetében; 16. befektetési alap: olyan szervezet vagy konstrukció, amely megfelel a következő feltételeknek: a) célja, hogy olyan befektetőtől származó pénzügyi vagy nem pénzügyi eszközöket egyesítsen, amely befektetők között vannak olyanok, amelyek egymáshoz nem kapcsolódnak, b) meghatározott befektetési politikával összhangban fektet be, c) lehetővé teszi befektetői számára az ügyleti, kutatási és elemzési költségek csökkentését, a kockázatok szétterítését, d) elsősorban befektetésből származó jövedelem vagy nyereség elérésére, illetve egy meghatározott vagy általános esemény vagy következmény elleni védelemre szolgál, e) befektetői az általuk befizetett hozzájárulás alapján jogosultak a szervezet vagy konstrukció eszközeinek hozamára vagy az ezen eszközökből származó jövedelemre, f) a szervezet vagy konstrukció, illetve annak kezelése (irányítása) a szervezet vagy konstrukció alapítása vagy kezelése (irányítása) szerinti államban a befektetési alapokra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik, beleértve a pénzmosás elleni és a befektetővédelmi szabályokat is, és g) kezelését a befektetők nevében befektetésialap-kezelő végzi; 17. befektetési szervezet: olyan szervezet vagy konstrukció, amely a) befektetési alap, ingatlanbefektetési vállalkozás, b) közvetlenül vagy az a) alpont szerinti szervezeten keresztül közvetve legalább 95 százalékban az a) alpont szerinti szervezet tulajdonában van, és amely kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból működik, hogy e szervezet vagy szervezetek javára eszközöket tartson vagy pénzeszközöket fektessen be, vagy c) értékének legalább 85 százaléka az a) alpont szerinti szervezet tulajdonában van, feltéve, hogy teljes jövedelme lényegében olyan osztalékból vagy olyan tőkenyereségből vagy tőkeveszteségből származik, amely nem vehető figyelembe az elismert nyereség vagy veszteség kiszámításakor; 18. biztosítási befektetési szervezet: olyan szervezet, amely megfelelne a befektetési alap vagy az ingatlanbefektetési vállalkozás fogalmának, ha nem biztosítási vagy járadékszerződés szerinti kötelezettségekkel kapcsolatban hozták volna létre, és nem olyan szervezet kizárólagos tulajdonában állna, amely a fekvése szerinti államban a biztosítókra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik; 19. csoport: csoportnak minősül a) az olyan szervezetek összessége (ideértve azt a szervezetet is, amelyet a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójában mérete miatt, a lényegesség elve alapján marad ki, vagy amiatt nem veszik figyelembe, mert értékesítési célból tartják), amelyek az elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard szerinti tulajdonjog vagy ellenőrzés révén olyan kapcsolatban állnak egymással, amely alapján összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készít a végső anyavállalat, b) az olyan szervezet, amely állandó telephellyel rendelkezik, feltéve, hogy nem része az a) alpontban meghatározottak szerinti csoportnak; 20. csoporttag: az olyan szervezet (ideértve a szervezet állandó telephelyét is), amely egy multinacionális vállalatcsoport része vagy az olyan szervezet (ideértve a szervezet állandó telephelyét is), amely egy nagyméretű belföldi vállalatcsoport része; 21. csoporttag-tulajdonos: olyan csoporttag, amely közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi részesedéssel rendelkezik ugyanazon multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport egy másik csoporttagjában; 22. csoporton belüli finanszírozás: az olyan jogügylet, amely során egy vagy több csoporttag kölcsönt nyújt ugyanazon csoport egy vagy több másik csoporttagjának, vagy más módon fektet be a csoporton belül; 23. *  egyszerűsített lefedett adó: a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport elismert pénzügyi beszámolójában kimutatott, tárgyévi adófizetési kötelezettségként elszámolt nyereségadó-ráfordítás, ideértve a halasztott adóráfordítást, de ide nem értve a 20. § (3) bekezdésében felsorolt adókat, az ugyanazon elismert pénzügyi beszámolóban kimutatott bizonytalan adópozícióra vonatkozó tényleges adóráfordítást és a kapcsolódó halasztott adóráfordítást, illetve azt a nyereségadó-ráfordítást, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti kettős adóbeszámítás során merül fel; 23a. *  egyszerűsített tényleges adómérték: egy állam vonatkozásában az egyszerűsített lefedett adó és az elismert országonkénti jelentés szerinti adózás előtti eredmény hányadosa; 24. elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard: a számvitelről szóló törvény, a nemzetközi számviteli standardok (IFRS vagy az Európai Unióban a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt eljárás alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardok), valamint Ausztrália, Brazil Szövetségi Köztársaság, Kanada, az Európai Unió tagállamai, az Európai Gazdasági Térség tagállamai, Hongkong, a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területe, Japán, Mexikói Egyesült Államok, Új-Zéland, a Kínai Népköztársaság, az Indiai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Oroszországi Föderáció, Szingapúri Köztársaság, Svájci Államszövetség, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok általánosan elfogadott számviteli elvei, szabályai; 25. elhatárolt nyugdíj-ráfordítás: a számviteli nettó nyereségben vagy veszteségben kimutatott nyugdíj-kötelezettségre elszámolt költség, ráfordítás és az adóévre a nyugdíjalapba befizetett összeg közötti különbség; 26. elismert aluladóztatott kifizetések szabálya: egy állam belső jogában alkalmazott olyan szabályrendszer, a) amely alapján egy állam jogosult a multinacionális vállalatcsoport kiegészítő adójának hozzá rendelhető azon részarányára, amelyet az említett multinacionális vállalatcsoport alacsony adóterhelésű csoporttagjai után a jövedelem-hozzászámítási szabály alapján nem vettek számításba, b) amelyhez az állam nem nyújt kedvezményeket, c) amely egyenértékű az e törvénynek megfeleltethető szabályokkal vagy az Európai Unió tagjának nem minősülő állam esetében az OECD modell szabályokkal, és d) amelynek eljárási szabályai összhangban vannak az e törvénynek megfeleltethető szabályokkal vagy az Európai Unió tagjának nem minősülő állam esetében az OECD modell szabályokkal; 27. elismert belföldi kiegészítő adó: egy állam belső jogában alkalmazott kiegészítő adó, a) amely az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok 5. melléklet szerinti többletnyereségének meghatározását az Európai Unió tagállamában illetőséggel bíró csoporttagok esetében az e törvénynek megfeleltethető szabályok, illetve az Európai Unión kívüli csoporttagok esetében az OECD modell szabályoknak megfeleltethetően írja elő, valamint az így meghatározott többletnyereségre a minimum-adómértéket alkalmazza, b) amelyhez az adott állam nem nyújt kapcsolódó kedvezményt, és c) amelynek eljárási szabályai összhangban vannak az Európai Unió tagállamában található csoporttagok esetében az e törvényben megállapított szabályokkal, illetve az Európai Unión kívüli csoporttagok esetében az OECD modell szabályokkal; 28. elismert beszámításos adó: a csoporttagot – beleértve az állandó telephelyet is – terhelő vagy általa befizetett lefedett adó, amely visszatérítendő vagy jóváírható a csoporttag által kifizetett osztalék haszonhúzója részére, vagy – ha a lefedett adó egy állandó telephelyet terhel, vagy azt az állandó telephely fizeti be, – a központ által kifizetett osztalék haszonhúzója részére, amennyiben a visszatérítést vagy a jóváírást a) a lefedett adót alkalmazó államtól eltérő állam fizeti meg, b) az osztalék olyan haszonhúzója részére teljesítik, amely a csoporttagra a lefedett adót alkalmazó állam belső joga szerint a kapott osztalékra vonatkozó minimum-adómértéknek megfelelő vagy azt meghaladó névleges mértékkel adózik, c) az osztalék olyan természetes személy haszonhúzója részére teljesítik, aki illetőséggel rendelkezik azon államban, amely a csoporttagra alkalmazza a lefedett adót, és aki a szokásos jövedelemre vonatkozó általános adómértéknek megfelelő vagy azt meghaladó névleges mértékkel adózik, vagy d) állami tulajdonban álló szerv, nemzetközi szervezet, illetőséggel rendelkező nonprofit szervezet, illetőséggel rendelkező nyugdíjalap, multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz nem tartozó, illetőséggel rendelkező befektetési szervezet, vagy – amennyiben az osztalék illetőséggel rendelkező nyugdíjalap-tevékenységekkel összefüggésben kerül kifizetésre, és a nyugdíjalap által kapott osztalékhoz hasonló módon adózik – illetőséggel rendelkező életbiztosító részére teljesítik, azzal, hogy ezen alpont alkalmazásában: da) a nonprofit szervezet vagy nyugdíjalap azon államban rendelkezik illetőséggel, amelyben létrehozták és kezelik, db) a befektetési szervezet azon államban rendelkezik illetőséggel, amelyben létrehozták és szabályozzák, dc) az életbiztosító azon államban rendelkezik illetőséggel, amelyben található; 29. elismert bérköltség: munkavállalót, alkalmazottat, tagot megillető munkabérként, munkadíjként és az egyéb olyan kifizetésként elszámolandó járandóság, amely közvetlen, személyhez kapcsolódó juttatás, egyéb előny, ideértve az egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, a nyugdíj-hozzájárulást, a bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat, valamint a munkáltatói társadalombiztosítási járulékot, ide nem értve azon bérköltséget, amely tárgyi eszköz könyv szerinti értékének részét képezi és a 17. § alapján mentesülő jövedelemhez kapcsolódik; 30. elismert jövedelem-hozzászámítási szabály: egy állam belső joga szerinti olyan szabályrendszer, a) amely alapján a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport anyavállalata meghatározza és megfizeti a csoport alacsony adóterhelésű tagjai tekintetében a kiegészítő adóból hozzá rendelhető részt, b) amelyhez az állam nem nyújt kedvezményeket, c) amely az Európai Unió tagállama esetén összhangban van az e törvénynek megfeleltethető szabályokkal, az Európai Unió tagjának nem minősülő állam esetén pedig az OECD modell szabályokkal, és d) amelynek eljárási szabályai összhangban vannak az Európai Unió tagállama esetén az e törvényben megállapított szabályokkal, vagy az Európai Unió tagjának nem minősülő állam esetében az OECD modell szabályokkal; 31. elismert munkavállaló: a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazásában a csoporttag azon teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalója vagy független szerződéses partnere, aki a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport irányítása és ellenőrzése alatt részt vesz annak vállalkozási tevékenységében; 32. elismert nyereség vagy veszteség: a csoporttag e törvény szerinti szabályokkal összhangban módosított számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége; 32a. *  elismert országonkénti jelentés: elismert pénzügyi beszámoló alapján készített (benyújtott) országonkénti jelentés, amely a) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 4. § (8) bekezdés 13. pontja szerinti országonkénti jelentés, b) – amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport az a) alpont szerinti jelentéssel nem rendelkezik, akkor – a végső anyavállalat illetősége szerinti állam országonkénti jelentéstételre vonatkozó szabályainak megfelelő jelentés, c) – amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport az a) és b) alpont szerinti jelentéssel nem rendelkezik, akkor – az anyavállalat illetősége szerinti állam országonkénti jelentéstételre vonatkozó szabályai szerinti jelentés, ha az országonkénti jelentést nem a végső anyavállalat államában nyújtja be a vállalatcsoport, vagy d) – amennyiben a)–c) pontok egyike sem teljesül, – megfelel az OECD Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 13. akciópontja kapcsán publikált jelentésnek és az ahhoz készült iránymutatásnak, feltéve, hogy a végső anyavállalat államában nincsenek országonkénti jelentéstételre vonatkozó szabályok vagy a vállalatcsoport egy államban sem köteles országonkénti jelentés benyújtására; 32b. *  elismert pénzügyi beszámoló: a) a végső anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolójának elkészítéséhez használt, a csoporton belüli ügyletek kiszűrésére irányuló konszolidációs módosításokat nem tartalmazó dokumentáció, b) a csoporttag egyedi éves beszámolója, amennyiben az megbízható, feltéve, hogy elfogadott pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard szerint készült, feltéve, hogy a csoporttag a könyvviteli nyilvántartását az említett számviteli standard alapján vezeti és a könyvviteli nyilvántartásában rögzített információk megbízhatóak, c) a multinacionális vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolójában kizárólag a méret vagy a lényegesség miatt soronként nem összevontan kimutatott csoporttag esetén az adott csoporttag azon egyedi éves beszámolója, amelyet a multinacionális vállalatcsoport országonkénti jelentésének elkészítésére használ; 33. elismert tárgyi eszköz: a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazásában a csoporttag illetősége szerinti államban található ingatlan, gép, berendezés, természeti erőforrás, a bérlőnek ebben az államban található tárgyi eszközhöz fűződő használati joga, ingatlanhasználatra vagy természeti erőforrások kiaknázására vonatkozó kormányzati engedély vagy hasonló megállapodás, amely jelentős tárgyieszköz-beruházást von maga után, azzal, hogy nem minősül elismert tárgyi eszköznek a) az értékesítési, bérbeadási vagy befektetési célból tartott ingatlan vagy egyéb tárgyi eszköz, ideértve a földterületet és az épületet is, és b) a 17. § alapján mentesülő jövedelmet termelő tárgyi eszköz; 34. elismert visszatérítendő adókedvezmény: a) olyan adókedvezmény, amelyet a kedvezményt nyújtó hatóság készpénzben vagy azzal egyenértékű eszköz formájában megfizet a csoporttag részére azon időponttól számított négy éven belül, amikor a csoporttag a kedvezményt nyújtó szabályai szerint jogosulttá válik az adókedvezményre, vagy b) ha az adókedvezmény részben visszatérítendő, az adókedvezmény azon része, amelyet készpénz vagy azzal egyenértékű eszköz formájában kell megfizetni a csoporttag részére azon időponttól számított négy éven belül, amikor a csoporttag jogosulttá válik a visszatérítendő adókedvezményre, feltéve, hogy az elismert visszatérítendő adókedvezmény nem tartalmaz elismert beszámításos adó vagy nem elismert visszatérítendő beszámításos adó alapján jóváírható vagy visszatérítendő adót; 35. ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás: olyan szabályrendszer (ide nem értve az elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt), amely alapján a külföldi szervezet közvetlen vagy közvetett tagjának, részvényesének vagy az állandó telephely központjának adókötelezettsége keletkezik a külföldi csoporttag által elért nyereség egy részének vagy egészének rá eső hányada után, függetlenül attól, hogy a nyereséget felosztotta-e; 36. ellenőrző részesedés: a szervezetben fennálló tulajdonosi részesedés, amelynek révén a részesedés tulajdonosa köteles vagy köteles lett volna a szervezet eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát soronként, valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően konszolidálni (összevonni) azzal, hogy a központot úgy kell tekinteni, mint amely ellenőrző részesedéssel rendelkezik az állandó telephelyében; 37. engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard: olyan általánosan elfogadott számviteli elvek, szabályok együttese, amely alkalmazását a szervezet illetősége szerint erre felhatalmazott számviteli szerv engedélyezte; 38. felhatalmazott számviteli szerv: az a szervezet, amely egy adott államban törvényesen jogosult pénzügyibeszámoló-készítési standardok előírására, megállapítására vagy elfogadására; 39. fúzió: az a jogügylet, amelyben a) két vagy több különálló vállalatcsoport összes vagy lényegében összes csoporttagja közös ellenőrzés alá kerül oly módon, hogy egyetlen csoport tagjaivá válnak, vagy b) egyetlen vállalatcsoporthoz sem tartozó szervezet egy másik szervezettel vagy vállalatcsoporttal közös ellenőrzés alá kerül oly módon, hogy egy csoport tagjaivá válnak; 40. globális minimum-adószint: az e törvénynek megfeleltethető elismert belföldi kiegészítő adó, az elismert IIR adó és az elismert UTPR adó által biztosítandó adószint; 41. harmadik deviza: olyan pénznem, amely nem a csoporttag adózási funkcionális pénzneme vagy számviteli funkcionális pénzneme; 42. helyi pénzügyi számviteli standard: a Magyarországon fizetendő elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazásában a számvitelről szóló törvény III. Fejezetének megfelelő szabályok, vagy az IFRS-ek; 43. hibrid szervezet: olyan szervezet, amely az illetősége szerinti államban jövedelemadózás szempontjából önálló személynek minősül, de a tulajdonosa illetősége szerinti államban adózási szempontból transzparens szervezetnek minősül; 44. illetékes hatóságok közötti elismert megállapodás: két vagy több illetékes hatóság közötti két- vagy többoldalú megállapodás, amely előírja a kiegészítő adókkal kapcsolatos éves adatszolgáltatások automatikus cseréjét; 45. ingatlanbefektetési vállalkozás: olyan szervezet, a) amelyben a befektetők széles köre rendelkezik részesedéssel, b) amely jellemzően ingatlantulajdonnal rendelkezik, és c) amelyre a szervezet vagy a befektetők szintjén legfeljebb egy év halasztással alkalmazott adókötelezettség vonatkozik; 46. jelentős versenytorzulás: a számviteli szabályrendszer alkalmazásából eredő olyan eltérés, amely az adóévben azt eredményezi, hogy összességében a bevétel és ráfordítás egyenlege több mint 75 000 000 euróval tér el a nemzetközi számviteli standardok (IFRS-ek vagy az Unió által az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott IFRS-ek) szerinti elvek vagy szabályok alkalmazásával megállapított bevétel és ráfordítás egyenlegétől; 47. *  kijelölt helyi szervezet: a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport adott államban illetőséggel rendelkező tagja, amelyet a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport adott államban illetőséggel rendelkező többi tagja jelölt ki arra, hogy az összes belföldi csoporttag nevében benyújtsa a kiegészítő adóval kapcsolatos bejelentést, adatszolgáltatást, bevallást és nyilatkozatot; 48. kisebbségi tulajdonban lévő alcsoport: a kisebbségi tulajdonban lévő anyavállalat és kisebbségi tulajdonban lévő leányvállalatai; 49. kisebbségi tulajdonban lévő anyavállalat: olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag, amely közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik egy másik kisebbségi tulajdonban lévő csoporttagban, kivéve, ha az előbbi csoporttagban egy másik kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag közvetve vagy közvetlenül ellenőrző részesedéssel rendelkezik; 50. kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag: olyan csoporttag, amelyben a végső anyavállalat legfeljebb 30 százalékos közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik; 51. kisebbségi tulajdonban lévő leányvállalat: olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag, amelyben egy kisebbségi tulajdonban lévő anyavállalat közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik; 52. kizárt szervezet: kizárt szervezetnek minősül a) az állami tulajdonban álló szerv, a nemzetközi intézmény, a nonprofit intézmény, a nyugdíjalap, a végső anyavállalatnak minősülő befektetési alap, a végső anyavállalatnak minősülő ingatlanbefektetési vállalkozás, b) a nyugdíjszolgáltató kivételével az olyan szervezet, amely tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírjai értékének legalább 95 százaléka – közvetlenül vagy kizárt szervezeten, kizárt szervezeteken keresztül – az a) alpont szerinti szervezet, szervezetek tulajdonában van, és amely kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból működik, hogy az a) alpont szerinti szervezet, szervezetek javára eszközöket tartson vagy pénzeszközöket fektessen be; vagy kizárólag olyan tevékenységet végez, amely az a) alpont szerinti szervezet, szervezetek által végzett tevékenységet kiegészíti, c) az olyan szervezet (a nyugdíjszolgáltató kivételével), amely tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírjai értékének legalább 85 százaléka – közvetlenül vagy kizárt szervezeten, kizárt szervezeteken keresztül – az a) alpont szerinti szervezet, szervezetek tulajdonában van, feltéve, hogy jövedelme jellemzően olyan osztalékból vagy olyan tőkenyereségből vagy tőkeveszteségből származik, amely nem vehető figyelembe az elismert nyereség vagy veszteség meghatározásakor; 53. kombinált struktúra: különálló vállalatcsoportok két vagy több végső anyavállalata által létrehozott együttműködés, amelyben a) különálló vállalatcsoportok végső anyavállalataiban lévő tulajdonosi részesedéseket legalább 50 százalékban azonos áron jegyeznek tőzsdei jegyzés esetén, és azok tulajdonjog, átruházási korlátozás vagy más feltétel révén egymással kombináltak, és önállóan nem ruházhatóak át vagy forgalmazhatóak, és b) a végső anyavállalatok egyike összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készít, amelyben az érintett vállalatcsoportokhoz tartozó összes szervezet eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát együtt, egyetlen gazdasági egységhez tartozóként mutatja be, és azt valamely számviteli szabályozási rendszer alapján külső könyvvizsgálónak kell ellenőriznie; 54. korábbi időszaki hiba és a számviteli alapelvek változtatása: egy csoporttag adóévi nyitó saját tőkéjének változásában elszámolt hiba, amely a) korábbi adóévi számviteli nettó nyereség vagy veszteség meghatározásához kapcsolódik, ha az hatással van az említett korábbi adóévben az elismert nettó nyereség vagy veszteség kiszámításánál figyelembe vehető bevételre vagy ráfordításra, kivéve, ha a hiba helyesbítése jelentős csökkenést eredményez a lefedett adóban, továbbá b) a számviteli elvekben vagy politikában bekövetkezett olyan változás, amely hatással van az elismert nyereség vagy veszteség kiszámításánál figyelembe vett bevételre vagy költségre, ráfordításra; 55. közbenső anyavállalat: olyan csoporttag, amely a) közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi részesedéssel rendelkezik ugyanazon multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport egy másik csoporttagjában, és b) nem minősül végső anyavállalatnak, részleges tulajdonban álló anyavállalatnak, állandó telephelynek vagy befektetési szervezetnek; 56. közös vállalkozás: olyan szervezet, amely pénzügyi eredményét tőkemódszerrel mutatja ki a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójában, feltéve, hogy a végső anyavállalat közvetlenül vagy közvetve legalább 50 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik a szervezetben, kivéve a) az olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata, amelynek alkalmaznia kell a jövedelem-hozzászámítási szabályt, b) a kizárt szervezet, c) az olyan szervezet, amelynek tulajdonosi részesedését a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport közvetlenül egy kizárt szervezeten keresztül birtokolja, és amely megfelel a következő feltételek egyikének: ca) kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból működik, hogy a befektetői javára eszközöket tartson vagy pénzeszközöket fektessen be, cb) a kizárt szervezet által végzett tevékenységeket vagy kiegészítő tevékenységeket végez, cc) jövedelme adómentes az elismert nyereség vagy veszteség megállapítása során, cd) olyan szervezet, amelyet kizárólag kizárt szervezetekből álló multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport birtokol, vagy ce) közös vállalkozás kapcsolt vállalkozása; 57. közös vállalkozáscsoport: a közös vállalkozás és a közös vállalkozás kapcsolt vállalkozása; 58. közös vállalkozás kapcsolt vállalkozása: közös vállalkozás kapcsolt vállalkozásának minősül a) az olyan szervezet, amelynek eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard szerint a közös vállalkozás konszolidálja, vagy konszolidálta volna akkor, ha valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard erre kötelezte volna a közös vállalkozást, vagy b) az olyan állandó telephely, amelynek központja közös vállalkozás vagy egy, az a) alpont szerinti szervezet, mely esetben az állandó telephelyet a közös vállalkozás külön kapcsolt vállalkozásaként kell kezelni; 59. központ: olyan szervezet, amely pénzügyi kimutatásaiban szerepelteti az állandó telephely számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét; 60. legalább két államot érintő együttműködés: különálló vállalatcsoportok két vagy több végső anyavállalata által létrehozott együttműködés, amelynek keretében a) a végső anyavállalatok kizárólag szerződés útján állapodnak meg üzleti tevékenységük összehangolásáról, b) a szerződéses megállapodások értelmében a végső anyavállalatok rögzített arány alapján teljesítenek kifizetéseket osztalékként vagy felszámolás esetén a részvényeseik részére, c) a végső anyavállalatok tevékenységeit egyetlen gazdasági egységként, szerződéses megállapodások alapján irányítják, megtartva ugyanakkor önálló jogi személyiségüket, d) a megállapodásban részes végső anyavállalatok tulajdonosi részesedéseit egymástól függetlenül jegyzik, forgalmazzák vagy ruházzák át a különböző tőkepiacokon, és e) a végső anyavállalatok összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítenek, amelyben az érintett vállalatcsoportokhoz tartozó összes szervezet eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát együtt, egyetlen gazdasági egységhez tartozóként mutatják be és azokat valamely szabályozási rendszer alapján független könyvvizsgálónak kell ellenőriznie; 61. levonható osztalék: levonható osztaléknak minősül a levonható osztalék rendszerbe tartozó csoporttag esetében a) a csoporttag érdekelt tulajdonosa részére felosztott nyereség, amely a csoporttag illetősége szerinti állam jogszabályai szerint levonható a csoporttag adóköteles nyereségből, vagy b) a szövetkezeti tag részére felosztott szövetkezeti osztalék; 62. levonható osztalék rendszer: olyan adórendszer, amely egy szervezet tulajdonosának jövedelmét úgy adóztatja, hogy a szervezet nyereségéből levonja, vagy a szervezet nyereségében nem veszi figyelembe a tulajdonosok részére felosztott nyereséget, vagy amely a szövetkezetet mentesíti az adózás alól; 63. megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszer: olyan társasági adó szabályozás, amely a) alapján akkor keletkezik nyereségadó kötelezettség, ha a nyereséget ténylegesen vagy vélelmezhetően felosztják a részvényesek között, vagy ha a csoporttag nem a vállalkozás érdekében felmerült költséget számol el, b) a minimum-adómértékkel megegyező vagy azt meghaladó adómértéket alkalmaz, és c) 2021. július 1-jén vagy azt megelőzően hatályban volt; 64. mentesítési szabályról szóló elismert nemzetközi megállapodás: olyan nemzetközi szabályok és feltételek összessége, amelyhez minden tagállam egyetértését adta, és amely az e törvény hatálya alá tartozó vállalatcsoportok számára lehetővé teszi, hogy éljenek az adott államra vonatkozóan egy vagy több mentesítés előnyeivel; 65. minimum-adómérték: tizenöt százalék (15%); 66. multinacionális vállalatcsoport: olyan csoport, amely magában foglal legalább egy olyan szervezetet vagy állandó telephelyet, amely nem a végső anyavállalat illetősége szerinti államban rendelkezik illetőséggel; 67. nagyméretű belföldi vállalatcsoport: olyan csoport, amelynek minden tagja Magyarországon rendelkezik belföldi illetőséggel; 68. nem elismert elhatárolás: a csoporttag pénzügyi kimutatásában megjelenített halasztott adóráfordítás csökkenése vagy növekedése, amely bizonytalan adópozícióhoz, vagy a csoporttag részére felosztott osztalékhoz, egyéb juttatáshoz kapcsolódik; 69. nem elismert költség, ráfordítás: a) a csoporttagnál jogellenes kifizetésekkel, ideértve a vesztegetést vagy befolyással üzérkedést, összefüggésben elszámolt költség, ráfordítás, vagy b) az olyan bírsággal vagy büntetéssel összefüggésben felmerült költség, ráfordítás, amely értéke legalább 50 000 euró; 70. nem elismert nyereség vagy veszteség: az átadó csoporttag az illetősége szerinti államban adókötelesnek minősülő transzferrel kapcsolatban felmerülő nyeresége vagy vesztesége és az átruházással kapcsolatban felmerülő számviteli nyereség vagy veszteség közül a kisebb érték; 71. nem elismert visszatérítendő adókedvezmény: elismert visszatérítendő adókedvezménynek nem minősülő adókedvezmény, amelyet a támogatást nyújtó részben vagy egészben megfizet a kedvezményezett részére; 72. nem elismert visszatérítendő beszámításos adó: a csoporttagot terhelő vagy általa befizetett elismert beszámításos adónak nem minősülő adó, amely a) a csoporttag által kifizetett osztalék után az osztalék haszonhúzója részére visszatérítendő, vagy a haszonhúzó által az osztalék utáni adótól eltérő adókötelezettséggel szemben beszámítható, vagy b) a tag, részvényes részére történő osztalékfizetéskor visszatérítendő az osztalékot fizető társaságnak; 73. nem érvényesített elhatárolás: egy adott adóévre vonatkozóan a csoporttag pénzügyi kimutatásaiban megjelenített halasztott adókötelezettség növekedése, amely várhatóan nem fordul vissza a 22. § (8) bekezdésében meghatározott öt éven belül, és amely tekintetében az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag évente azt választja, hogy nem veszi figyelembe a korrigált teljes halasztott-adó összegben az adóévre vonatkozóan; 74. nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelem: azon jövedelem, amely az alábbiakból származik: a) hajó személyzet nélküli bérbeadása egy másik, nem-csoporttag hajózási vállalkozás részére, feltéve, hogy a bérlet időtartama nem haladja meg a három évet, b) más hajózási vállalkozások által nemzetközi hajóút belföldi szakaszára kiállított menetjegyek értékesítése, c) konténerek bérbeadása és rövid távú tárolása, illetve a konténerek késedelmes leadásakor felszámított álláspénz, d) mérnökök, karbantartó személyzet, rakománykezelők, vendéglátó személyzet és ügyfélszolgálati személyzet által más hajózási vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások, vagy e) befektetésből származó jövedelem, ahol a jövedelmet eredményező befektetés a hajók nemzetközi forgalomban való üzemeltetésével kapcsolatos üzleti tevékenység szerves részeként valósul meg, feltéve, hogy az ilyen tevékenységet elsősorban utasok vagy áruk nemzetközi forgalomban, hajóval történő szállításával összefüggésben végzi; 75. nemzetközi intézmény: bármely kormányközi intézmény – a nemzetek feletti intézményeket is beleértve – vagy ennek kizárólagos tulajdonában lévő ügynökség, amely a) tagjai elsősorban kormányok, b) hatályos székhely-megállapodással vagy hasonló megállapodással rendelkezik az illetősége szerinti állammal, és c) esetében a jogszabályok vagy a szervezet működési szabálya tiltja, hogy bevétele magánszemély vagy jogi személy javát szolgálja; 76. nemzetközi hajózásból származó jövedelem: azon jövedelem, amely az alábbiakból származik: a) nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk hajóval történő szállítása függetlenül attól, hogy a hajó a csoporttag tulajdonában van, vagy azt a csoporttag bérli vagy más formában áll rendelkezésére, b) nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk hajóval történő szállítása konténerhely-bérlési megállapodások alapján, c) nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk szállítására használandó hajó bérbeadása teljes felszereltséggel, személyzettel és ellátással, d) nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk szállítására használt hajó bérbeadása egy másik csoporttag részére személyzet nélkül hajóbérleti szerződés alapján, e) részvétel olyan csoportban, közös vállalkozásban vagy nemzetközi üzemeltető ügynökségben, amelynek célja utasok vagy áruk hajón történő szállítása nemzetközi forgalomban, vagy f) nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk hajóval történő szállítására használt hajó értékesítése, feltéve, hogy a hajót a csoporttag legalább egy éve használat céljából tartotta feltéve, hogy a szállítás nem ugyanazon államon belüli belvízi szállításon keresztül valósul meg; 77. nettó adóráfordítás: a) a ráfordításként elszámolt lefedett adó, valamint tárgyévi adófizetési kötelezettségként figyelembe vett ráfordításként elszámolt vagy halasztott adóként kimutatott lefedett adó, beleértve az olyan nyereségre vonatkozó lefedett adót, amely nem vehető figyelembe az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során, b) az adóévi elhatárolt veszteségre elszámolt halasztott adókövetelés, c) a ráfordításként elszámolt elismert belföldi kiegészítő adó, d) az e törvénynek megfeleltethető vagy Európai Unió tagjának nem minősülő állam esetében az OECD modell szabályok alapján ráfordításként elszámolt adó, és e) a ráfordításként elszámolt, nem elismert visszatérítendő beszámításos adó; 78. nonprofit intézmény: olyan szervezet, a) amelyet az illetősége szerinti államban alapítottak és működtetnek aa) kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális, sportolási, oktatási vagy más hasonló célból, vagy ab) szakmai szervezetként, üzleti egyesületként, kereskedelmi kamaraként, munkaügyi intézményként, mezőgazdasági vagy kertészeti intézményként, civil egyesületként vagy kizárólag a szociális jólét előmozdítása érdekében működő intézményként, b) amelynek az a) alpont szerinti célokból származó jövedelmének jelentős része mentesül a jövedelemadó alól az illetősége szerinti államban, c) amelynek nincs olyan tagja, részvényese, amely jövedelmében vagy eszközeiben tulajdonos vagy azokból hasznot húz, d) amelynek jövedelme vagy eszközei nem oszthatóak fel magánszemélynek vagy nem jótékonysági szervezetnek, illetve nem használhatóak fel ezek javára, kivéve a szervezet saját jótékonysági tevékenységeinek céljából, a szervezet számára nyújtott szolgáltatásért, illetve ingatlan vagy tőke használatáért járó méltányos ellentételezésként, vagy a szervezet által megvásárolt ingatlan valós piaci értékét tükröző kifizetésként, e) amelynek megszűnésekor valamennyi eszközét fel kell osztani, vagy vissza kell juttatni egy nonprofit intézménynek, vagy a szervezet székhelye szerinti államnak, és f) amely nem végez olyan kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet, amely nem kapcsolódik közvetlenül azon célokhoz, amelyekre létrehozták; 79. nyugdíjalap: a) az olyan szervezet, amelyet kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból alapítottak és működtetnek valamely államban, hogy magánszemélyek részére nyugellátás-szolgáltatásokat, valamint ahhoz kapcsolódó kiegészítő vagy járulékos szolgáltatásokat nyújtson, feltéve, hogy a szervezetet az adott állam nyugdíjalapként szabályozza, vagy az említett nyugellátás-szolgáltatásokat a nemzeti jogszabályok biztosítják vagy védik, és azokat bizalmi megállapodás vagy vagyonkezelő által tartott eszközök összességéből finanszírozzák annak érdekében, hogy biztosítsák a nyugdíjfizetési kötelezettségek megfelelő teljesítését a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport fizetésképtelensége esetén, továbbá b) a nyugdíjszolgáltató; 80. nyugdíjszolgáltató: olyan szervezet, amelyet kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból alapítottak és működtetnek, hogy a 79. pont a) alpontja szerinti szervezet javára pénzeszközöket fektessen be, vagy a 79. pont a) alpontja szerinti szabályozott tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végezzen, feltéve, hogy a nyugdíjalappal azonos multinacionális vállalatcsoportba vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportba tartozik; 81. OECD modell szabályok: OECD modell szabályoknak minősülnek: a) Tax Challenges Arising from the Digitalisation of the Economy – Global Anti-Base Erosion Model Rules (Pillar Two), OECD (2021), b) Tax Challenges Arising from the Digitalisation of the Economy – Commentary to the Global Anti-Base Erosion Model Rules (Pillar Two), OECD (2022), c) Safe Harbours and Penalty Relief: Global Anti-Base Erosion Rules (Pillar Two), OECD (2022), d) Tax Challenges Arising from the Digitalisation of the Economy – Administrative Guidance on the Global Anti-Base Erosion Model Rules (Pillar Two) Inclusive Framework on BEPS (a továbbiakban: Adminisztratív Iránymutatások), e) az a)–d) alpont kapcsán az OECD által elfogadott iránymutatások; 82. összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló: az a pénzügyi kimutatás, a) amelyet a szervezet elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően készít, és amelyben az említett szervezetnek és azon szervezetnek, amelyben ellenőrző részesedéssel rendelkezik, eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát egyetlen gazdasági egységhez tartozóként mutatja be, b) amelyet a 19. pont b) alpontja szerinti szervezet valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően készít, c) amelyet a végső anyavállalat nem az elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően készít, és amelyet a lényeges versenytorzulások elkerülése érdekében utólag kiigazít, d) amelyet az a), b) vagy c) alpont szerinti pénzügyi kimutatás hiányában a végső anyavállalat akkor készített volna, ha a végső anyavállalat köteles volna ilyen pénzügyi kimutatásokat készíteni valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy másik, a lényeges versenytorzulások elkerülése érdekében kiigazított, pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján; 83. passzív jövedelem: amennyiben egy csoporttag-tulajdonosnak az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás alapján vagy egy hibrid szervezetben meglévő tulajdonosi részesedés eredményeként adókötelezettsége keletkezik, passzív jövedelemként az elismert nyereség szempontjából a következő jövedelemtételek vehetőek figyelembe: a) osztalék vagy azzal egyenértékű juttatás, b) kamat vagy azzal egyenértékű juttatás, c) bérleti díj, d) jogdíj, e) életjáradék, vagy f) olyan típusú ingatlanból származó nettó nyereség, amely az a)–e) alpont szerinti jövedelmet termel; 84. piacképes átruházható adókedvezmény: olyan adókedvezmény, amelyet annak tulajdonosa használ a lefedett adójának csökkentésére abban az államban, amelyben az adókedvezmény felmerült, és amely tulajdonosánál teljesíti a jogi átruházhatósági és piacképességi standardokat a 2023. júliusi Adminisztratív Iránymutatások 2. fejezetének 37. pontja szerint; 85. portfólió részesedés: az olyan tulajdonosi részesedés, amellyel a csoport egy entitásban rendelkezik, és amely részesedés ezen entitás nyereségéhez, tőkéjéhez, tartalékaihoz vagy szavazati jogaihoz fűződő jogok kevesebb, mint 10 százalékát testesíti meg a nyereségfelosztás vagy az elidegenítés időpontjában; 86. részleges tulajdonban álló anyavállalat: olyan csoporttag, amely a) közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi részesedéssel rendelkezik ugyanazon multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport egy másik csoporttagjában, b) nyereségében közvetlenül vagy közvetve olyan személy rendelkezik 20 százalékot meghaladó tulajdonosi részesedéssel, amely nem a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport csoporttagja, és c) nem minősül végső anyavállalatnak, állandó telephelynek vagy befektetési szervezetnek; 87. számviteli funkcionális pénznem: a csoporttag nettó nyereségének vagy veszteségének meghatározáshoz használt funkcionális pénznem; 88. szeparáció: az a jogügylet, amelyben egy vállalatcsoport csoporttagjai két vagy több különböző vállalatcsoporttá válnak szét úgy, hogy a továbbiakban nem azonos végső anyavállalat vonja be azokat a konszolidálásba; 89. szervezet: a jogi személy és az a jogi konstrukció, amely számviteli nyilvántartásait önállóan vezeti; 90. szövetkezet: olyan szervezet, amely a tagjai nevében kollektív jelleggel értékesít vagy szerez be árukat vagy szolgáltatásokat, és amely a helye szerinti államban olyan adószabályok hatálya alá tartozik, amelyek a tagjai által a szövetkezeten keresztül értékesített vagy beszerzett áruk és szolgáltatások tekintetében adósemlegességet biztosítanak; 91. tárgyi eszközök könyv szerinti nettó értéke: a tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenés és értékvesztés figyelembevételével megállapított, nyitó és záró értékeinek átlaga a beszámolóban kimutatott érték alapján; 92. több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport: két vagy több olyan vállalatcsoport, ahol a végső anyavállalatok között kombinált struktúrát vagy legalább két államot érintő együttműködést megvalósító megállapodás jön létre, amely a kombinált csoport legalább egy, a kombinált csoport többi szervezetéhez képest másik államban található szervezetét vagy állandó telephelyét is magában foglalja; 93. transzfer: az eszközök és kötelezettségek átruházása, ideértve az eszközök és kötelezettségek egyesülés, szétválás, felszámolás vagy hasonló ügylet során történő átadását is, ha a) az átruházás ellenértéke vagy annak jelentős része az átvevő csoporttag vagy a vele kapcsolatban álló személy által kibocsátott tőkerészesedés – felszámolás esetén az átvevő tőkerészesedése –, vagy nem kerül sor ellenérték kifizetésére, amennyiben a tőkerészesedés kibocsátásának nem volna gazdasági jelentősége, b) az átadó csoporttagnak az említett eszközök tekintetében elért nyeresége vagy vesztesége részben vagy egészben nem adóköteles, és c) az átvevő csoporttag illetősége szerinti állam adójogszabályai előírják, hogy az átvevő csoporttagnak úgy kell kiszámítania az adóalapját, mintha az átruházás nem történt volna meg, kiigazítva az átruházásból származó nem elismert nyereséggel vagy veszteséggel; 94. tulajdonosi részesedés: olyan tőkerészesedés, amely egy szervezet vagy állandó telephely nyereségéhez, tőkéjéhez vagy tartalékaihoz fűződő jogokat biztosít; 95. végső anyavállalat: olyan szervezet, amely a) közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik más szervezetben, és amelynek sem közvetlenül, sem közvetve nincs olyan szervezetnek minősülő tulajdonosa, amely benne ellenőrző részesedéssel rendelkezne, vagy b) a 19. pont b) alpontjában meghatározott csoport központja. III. FEJEZET A CSOPORTTAG ILLETŐSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA 4. § (1) E törvény alkalmazásában a szervezet – az áteresztő szervezet kivételével – illetősége azon államban van, amelyben az ügyvezetésének helye, alapításának helye vagy ahol hasonló kritérium alapján illetőséggel rendelkezőnek tekintendő. (2) Amennyiben az áteresztő szervezettől eltérő szervezet illetőségét az (1) bekezdés alapján nem lehet meghatározni, úgy kell tekinteni, hogy a szervezet illetősége azon államban van, ahol alapították. (3) Az áteresztő szervezet illetőség nélkülinek minősül, kivéve, ha multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata, vagy az 5–8. §-sal összhangban jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazására kötelezett, amely esetben úgy kell tekinteni, hogy az áteresztő szervezet illetősége az alapítási helye szerinti államban van. (4) A 3. § 12. pont a) alpontjában meghatározott állandó telephely abban az államban rendelkezik illetőséggel, ahol állandó telephelynek minősül, és ahol az alkalmazandó adóegyezmény értelmében adóköteles. (5) A 3. § 12. pont b) alpontjában meghatározott állandó telephelyet azon államban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ahol üzleti jelenléte adóköteles. (6) A 3. § 12. pont c) alpontjában meghatározott állandó telephelyet azon államban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ahol elhelyezkedik. (7) A 3. § 12. pont d) alpontjában meghatározott állandó telephelyet illetőség nélkülinek kell tekinteni. (8) Amennyiben a csoporttagnak két államban van illetősége, és ezek az államok hatályos adóegyezménnyel rendelkeznek, úgy kell tekinteni, hogy a csoporttag azon államban rendelkezik illetőséggel, ahol az adóegyezmény alapján illetőséggel rendelkezőnek tekintendő. (9) Amennyiben az alkalmazandó adóegyezmény előírja, hogy az illetékes hatóságoknak kölcsönös megállapodásra kell jutniuk a csoporttag vélelmezett illetőségéről, de nem jutnak megállapodásra, a (11)–(14) bekezdést kell alkalmazni. (10) Amennyiben az alkalmazandó adóegyezmény alapján nem nyújtható kettős adóztatás alóli mentesség tekintettel arra, hogy a csoporttag az adóegyezmény mindkét államában illetőséggel rendelkezik, a (11)–(14) bekezdést kell alkalmazni. (11) Amennyiben valamely csoporttag két államban rendelkezik illetőséggel, és ezek az államok nem rendelkeznek alkalmazandó adóegyezménnyel, úgy kell tekinteni, hogy a csoporttag azon államban rendelkezik illetőséggel, amelyben az adóévre magasabb összegű lefedett adókötelezettsége keletkezik. (12) A (11) bekezdés szerinti lefedett adó összegének kiszámításakor az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás alapján megfizetett adó összege nem vehető figyelembe. (13) Ha két államban fizetendő lefedett adó összege azonos vagy nulla, úgy kell tekinteni, hogy a csoporttagnak azon államban van illetősége, ahol a rá vonatkozóan a 28. § szerinti szabályokkal összhangban szervezetenként megállapított, gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel összege magasabb. (14) Ha két államban a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel összege azonos vagy nulla, a csoporttagot illetőség nélkülinek kell tekinteni, kivéve, ha az a csoport végső anyavállalata, amely esetben úgy kell tekinteni, hogy azon államban van illetősége, ahol alapították. (15) Amennyiben a (8)–(14) bekezdés alkalmazásának eredményeként az anyavállalat illetősége olyan államban van, amely nem alkalmaz elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt, úgy kell tekinteni, hogy a másik állam elismert jövedelem-hozzászámítási szabályának hatálya alá tartozik, kivéve, ha az alkalmazandó adóegyezmény tiltja ilyen szabály alkalmazását. (16) Amennyiben egy csoporttag adóév során megváltoztatja illetőségét, úgy kell tekinteni, hogy azon államban van illetősége, ahol az adóév első napján volt illetősége e § alapján. MÁSODIK RÉSZ A KIEGÉSZÍTŐ ADÓKÖTELEZETTSÉG RÉSZLETSZABÁLYAI IV. FEJEZET A JÖVEDELEM-HOZZÁSZÁMÍTÁSI SZABÁLY, AZ ELISMERT BELFÖLDI KIEGÉSZÍTŐ ADÓ ÉS AZ ALULADÓZTATOTT KIFIZETÉSEK SZABÁLYA ALAPJÁN KELETKEZŐ KIEGÉSZÍTŐ ADÓKÖTELEZETTSÉG 1. Az IIR adókötelezettség keletkezése 5. § (1) A jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben Magyarországon illetőséggel rendelkező végső anyavállalatnak minősülő csoporttagnak egy másik államban illetőséggel rendelkező vagy illetőség nélküli, alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel. (2) Ha a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásában egy multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tekintetében Magyarország alacsony adóterhelésű államnak minősül, akkor a jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben a Magyarországon illetőséggel bíró multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatának minősülő csoporttagnak, saját maga és Magyarországon illetőséggel rendelkező alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel. 6. § (1) A jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben Magyarországon illetőséggel rendelkező olyan közbenső anyavállalatnak, amely egy Európai Unió tagjának nem minősülő államban illetőséggel rendelkező végső anyavállalat tulajdonában van, egy másik államban illetőséggel rendelkező vagy illetőség nélküli, alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel. (2) Ha a jövedelem-hozzászámítási szabál …