2013. évi CCXXXV. törvény az egyes fizetési szolgáltatókról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2013. évi CCXXXV. törvény az egyes fizetési szolgáltatókról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2025.XII.24. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2013. évi CCXXXV. törvény az egyes fizetési szolgáltatókról *  1. Általános rendelkezések 1. § E törvény rendelkezései alkalmazandóak: a) *  a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének Magyarország területén történő engedélyezésére, bejelentésére és felügyeletére, b) az utalványkibocsátó kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének Magyarország területén történő bejelentésére és felügyeletére, c) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Magyarország területén végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységére, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységére, d) az utalványkibocsátó Magyarország területén végzett kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységére, e) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a magyar hatóság által ellátott – e törvényben meghatározott – felügyeletére, f) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének magyar hatóság által ellátott – e törvényben meghatározott – felügyeletére, g) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére. 2. § (1) *  A 3. § 40. pont, az 5. § (2)–(4) bekezdése, a 6. §, a 12. §, a 14. §, a 17. §, a 31–32. §, a 34. §, a 37. §, a 45–46. §, az 50–51. §, az 57. § (3) bekezdése, a 66. §, a 70. §, a 72–79. §, a 82. §, a 83. § és a 88. § c) pontja a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre is kiterjed azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek, azon a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény is értendő. (2) *  A 12. § (1) bekezdése, az 59–64. §, a 66. § és a 72–79. § hatálya az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozókon és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosokon kívül más személyek részére végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége tekintetében a kincstárra is kiterjed azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek, azon a kincstár is értendő. (3) *  Az 5. § (3)–(4) bekezdése, a 11. §, a 12. § (1) bekezdés a) és f) pontja, a 12/A. §, a 13. §, a 13/A. § (1) bekezdése, a 14. §, a 15. § (1) bekezdés a), c)–e) pontja, a 15. § (2) bekezdése és a 17. § nem terjed ki a kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézményre. 3. § E törvény alkalmazásában: 1. ÁÉKBV: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényben meghatározott fogalom, 2. átlagos kinnlevő elektronikuspénz-állomány: az adott naptári nap végén kibocsátott elektronikus pénzre vonatkozó, az azt megelőző hat naptári hónap pénzügyi kötelezettségei mindenkori teljes összegének átlaga, amelynek kiszámítása során az adott hónapra vonatkozó pénzügyi kötelezettségnek az egyes naptári hónapok első naptári napján fennálló pénzügyi kötelezettség tekintendő, 3. befolyásoló részesedés: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott befolyásoló részesedés, 4. *  csoport: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott csoport, ideértve a Bizottság 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének 4., 5., 6., valamint 7. cikkében meghatározott olyan kapcsolatban álló vállalkozásokat, amelyek az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése, 113. cikkének (6) vagy (7) bekezdése szerint minősülnek, 5. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, 6. elektronikuspénz: Hpt.-ben meghatározott elektronikuspénz, 6a. *  elektronikuspénz-értékesítő: az a személy, amely az elektronikuspénz kibocsátója nevében az elektronikuspénzt értékesíti, illetve visszaváltja, 7. elektronikuspénz-kibocsátója: Magyar Nemzeti Bank és kincstár, valamint az a hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, amely elektronikus pénzt bocsát ki, 7a. *  elektronikuspénz-token: a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013 a /36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet] meghatározott elektronikuspénz-token, 7b. *  érzékeny fizetési adatok: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Pft.) meghatározott érzékeny fizetési adatok, 8. fizetési rendszer működtetése: a Hpt.-ben meghatározott fizetési rendszer működtetése, 9. *  fizetési művelet: a Pft.-ben meghatározott fizetési művelet, 10. fizetési számla: a Pft.-ben meghatározott fizetési számla, 10a. *  fizetés-kezdeményezési szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott fizetés-kezdeményezési szolgáltatás, 11. forgatható utalvány: a Hpt.-ben meghatározott forgatható utalvány, 12. forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység: a Hpt.-ben meghatározott forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység, 13. fogyasztó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogyasztó, 14. főiroda: az a hely, ahol a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik, 15. határon átnyúló szolgáltatás: a pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél lakóhelye, székhelye sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelye, 16. hitel és pénzkölcsön nyújtása: a Hpt.-ben meghatározott hitel és pénzkölcsön nyújtása, 17. induló tőke: a jegyzett tőke – ide nem értve az osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozam kifizetésére is feljogosító jegyzett és befizetett részvények névértékét –, a tőketartalék és az eredménytartalék összege, 17a. *  jelentős IKT-vonatkozású esemény: a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet] ekképp meghatározott fogalom, 17b. *  jelentős kiberfenyegetés: az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekképp meghatározott fogalom, 18. jegyzett tőke: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) 35. § (3) bekezdése szerint meghatározott tőke, 18a. *  jelentős elektronikuspénz-token: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján jelentősnek minősített elektronikuspénz-token, 19. jó üzleti hírnév: a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezetőinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosainak a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény irányítására és tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte, 20. készpénzátutalás: a Hpt.-ben meghatározott készpénzátutalás, 21. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a Hpt.-ben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, 22. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: a Hpt.-ben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, 23. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a Hpt.-ben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, 24. *  kiszervezés: olyan megállapodás egy pénzforgalmi intézmény vagy egy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és egy személy között, amelynek keretében e személy olyan pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével kapcsolatos feladatokat végez, amelyet egyébként a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény maga végezne, 25. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó, 26. közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának vagy szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a 2. melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán vagy szavazati jogán keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása, 27. közvetítői díj: minden olyan pénzben vagy természetben jutatott térítés, amelyet a pénzforgalmi közvetítő a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől az ügyfél és a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény között létrejött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás érvényes létrejöttéért és meghatározott esetekben annak teljesítéséért, és meghatározott időtartamig történő fennállásáért kap, 28. külföldi vállalkozás: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pontjában meghatározott külföldi vállalkozás, 29. *  pénzforgalmi közvetítő: az a személy, amely pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt, 30. pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás, 31. pénzforgalmi szolgáltató: a Pft.-ben meghatározott pénzforgalmi szolgáltató, 32. pénzügyi intézmény: a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény, 32a. *  számlainformációs szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott számlainformációs szolgáltatás, 32b. *  szavatoló tőke: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 118. pontjában meghatározott szavatoló tőke, 33. teljes hiteldíj mutató: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben (a továbbiakban: Fnyht.) meghatározott fogalom, 34. utalványbirtokos: az a személy, aki az utalványkibocsátótól történő megvásárlás útján vagy bármely más módon a rendelkezése alá került forgatható utalványt az utalványelfogadónál áru vagy szolgáltatás ellenértékének a kiegyenlítésére fizetési eszközként felhasználhatja, 35. utalványelfogadó: az utalványkibocsátóval szerződéses jogviszonyban álló személy, aki a forgatható utalványt áru vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének kiegyenlítésére fizetési eszközként az utalványbirtokostól elfogadja, 36. utalványforgalmazó: az utalványkibocsátóval a forgatható utalványok értékesítésére és visszaváltására szerződéses jogviszonyban álló személy, 37. utalványkibocsátó ügyfele: az utalványbirtokos és az utalványelfogadó azzal, hogy az utalványbirtokos és az utalványelfogadó személye megegyezhet, 38. ügyvezető: a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény igazgatósága által megválasztott, a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel munkaviszonyban álló elnöke, a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezetésére kinevezett, a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese, 39. üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség és vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység, 40. vezető állású személy: a) pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási üzletág irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese, b) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátás szolgáltatási és pénzforgalmi szolgáltatási üzletág irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese, c) az ügyvezető, d) *  pénzforgalmi közvetítő és elektronikuspénz-értékesítő esetén a pénzforgalmi közvetítés, illetve elektronikuspénz-értékesítés üzletág irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese. 2. A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az utalványkibocsátó 4. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) e törvény alapján kiadott engedélyével végezhet pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. (2) Külföldi mint pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag fióktelepe útján végezhet. (3) EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása tekintetében a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény határon átnyúló szolgáltatást is végezhet. (4) EGT-államban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása tekintetében a másik EGT-államban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatást is végezhet. (5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, és magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően. (6) Utalványkibocsátó kizárólag a Felügyeletnek az e törvényben meghatározott módon tett bejelentés mellett végezhet kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. 5. § (1) Pénzforgalmi intézmény a) *  az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység végzésére – ideértve a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag számlainformációs szolgáltatást (előzetes bejelentés alapján) végző vállalkozást is –, de nem rendelkezik engedéllyel az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére, b) törvény eltérő rendelkezése hiányában egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy az (1)–(4) bekezdésben meghatározottakon kívül más pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet nem végezhet. (2) Pénzforgalmi intézmény kizárólag a következő pénzforgalmi szolgáltatásaihoz és a 6. §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenységre: a) fizetési műveletek fizetési számlák közötti, az ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretből történő teljesítése, b) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása, c) *  (3) *  A pénzforgalmi intézmény engedélyt kaphat fizetési rendszer működtetése, valamint pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenység végzésére. (4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan jogosult a pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési műveletek teljesítésének biztosítását, a fizetési művelet tárgyát képező pénz átváltását, letéti szolgáltatást, valamint az adatok tárolását és feldolgozását is. 6. § (1) A pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt: a) a nyújtás kizárólag a pénzforgalmi intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat, b) nem nyújtható a pénzforgalmi intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközből, c) a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és d) a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek. (2) A pénzforgalmi intézmény hitelnyújtására és pénzkölcsön nyújtására a 65. § és az Fnyht. rendelkezései alkalmazandóak. 7. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a) az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére, b) törvény eltérő rendelkezése hiányában egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy az (1)–(4) bekezdésben meghatározottakon kívül más pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet. (2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény valamennyi pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kaphat engedélyt. Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez, ezen tevékenysége vonatkozásában – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a pénzforgalmi intézményre és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza. (3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a következő pénzforgalmi szolgáltatásaihoz és a 8. §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységre: a) fizetési műveletek fizetési számlák közötti, az ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretből történő teljesítése, b) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása, c) *  (4) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez vagy pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan jogosult az elektronikuspénz-kibocsátás és pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési műveletek teljesítésének biztosítását, a fizetési művelet tárgyát képező pénz átváltását, letéti szolgáltatást, valamint az adatok tárolását és feldolgozását is, valamint engedélyt kaphat a fizetési rendszer működtetése vonatkozó tevékenység végzésére. 8. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt a) a nyújtás kizárólag az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat, b) nem nyújtható az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközből, c) a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek. (2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hitelnyújtására és pénzkölcsön nyújtására a 65. § és az Fnyht. rendelkezései alkalmazandóak. 9. § (1) Utalványkibocsátó az a vállalkozás, amely forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységet végez. (2) Az utalványkibocsátó – törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy pénzügyi szolgáltatást és az (1) bekezdésben meghatározotton kívül más kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet. (3) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány értékesítéséhez és visszaváltásához utalványforgalmazót vehet igénybe. (4) A forgatható utalvány által megtestesített pénzkövetelés az utalványforgalmazó igénybevétele esetében is az utalványkibocsátóval szemben áll fenn. 10. § (1) *  Pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fióktelepeként működhet. (2) Utalványkibocsátó részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet. (3) *  A részvénytársasági formában, korlátolt felelősségű társaságként és szövetkezetként működő pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre és utalványkibocsátóra a Ptk. rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (4) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, amelynek székhelye Magyarország területén található, a főirodáját is Magyarország területén létesíti. 11. § (1) *  A pénzforgalmi intézmény számlainformációs szolgáltatáson kívüli pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább harminchétmillió-ötszázezer forint induló tőkével rendelkezik. (2) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást végez, legalább hatmillió forint induló tőkével rendelkezik. (3) *  Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végez, legalább tizenötmillió forint induló tőkével rendelkezik. (4) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez legalább százmillió forint induló tőkével rendelkezik. (5) Az utalványkibocsátó legalább tízmillió forint vagy annak megfelelő összegű befizetett jegyzett tőkével rendelkezik. (6) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó alapításához az induló tőkét kizárólag pénzben lehet befizetni. Az induló tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, és a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett fizetési számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, és amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal. 3. Személyi és tárgyi feltételek 12. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet csak a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend és nyilvántartási rend, b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat, c) a pénzügyi szolgáltatási tevékenység, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltételek, d) a tevékenység végzésére alkalmas informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség, e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, f) vagyonbiztosítás, g) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint h) áttekinthető szervezeti felépítés (a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhet meg és folytathat. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephelyváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítani kell. (3) *  12/A. § *  A pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek rendelkeznie kell igazgatósággal és felügyelő bizottsággal. 12/B. § *  (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikus-pénz kibocsátó intézmény a jelentős IKT-vonatkozású eseményeket a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint a 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 19. cikkének megfelelően bejelenti a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelőközpontnak (CSIRT). (2) Ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikus-pénz kibocsátó intézmény a jelentős kiberfenyegetést az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően önkéntesen bejelenti a Felügyeletnek, a bejelentést ezzel egyidejűleg a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak (CSIRT) is megteszi. 13. § A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet, a) aki független a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását. 13/A. § *  (1) *  Fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek rendelkeznie kell olyan szakmai felelősségbiztosítással vagy más hasonló garanciával, amely biztosítja, hogy eleget tudjon tenni a Pft. 44., 52/A. és 54. §-ában foglalt helytállási kötelezettségének. (2) A számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek rendelkeznie kell olyan szakmai felelősségbiztosítással vagy más hasonló garanciával, amely biztosítja, hogy eleget tudjon tenni a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval vagy az ügyféllel szemben fennálló kötelezettségének a fizetési számlára vonatkozó információkhoz való jóvá nem hagyott vagy csalárd módon történő hozzáférés vagy ezen információk jóvá nem hagyott vagy csalárd módon történő használata esetén. 4. Kiszervezés 14. § (1) *  A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységét kiszervezheti – ideértve a másik EGT-államban működő szervezethez történő kiszervezést is –, ha a kiszervezés megkezdését legalább harminc nappal megelőzően előzetesen bejelenti a Felügyeletnek. (2) A bejelentés tartalmazza a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzése, könyvvizsgálója, valamint a Felügyelet helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzéséhez. (3) A pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése a) nem eredményezheti a vezető állású személy hatáskörének átadását, b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény közötti szerződéses viszonyban, valamint nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfél felé fennálló jogszabályi és szerződéses kötelezettségeinek teljesítését, c) nem eredményezhet változást a tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében, valamint d) nem szüntethet meg és nem módosíthat semmilyen más olyan feltételt, amelynek meglétéhez a pénzforgalmi intézményként, elektronikuspénz-kibocsátó intézményként történő működési engedély megadását kötötték. (4) *  A pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kritikus feladatok – ideértve az IKT-rendszerek kiszervezését – nem befolyásolhatják a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzési rendszerét, a könyvvizsgáló és a Felügyelet hatáskörének gyakorlását. (5) A (3)–(4) bekezdés alkalmazásában a pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kritikus feladatnak minősül minden olyan feladat, amelynek végrehajtásában bekövetkezett hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatása, kiegészítő pénzügyi szolgáltatása jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését, vagy lényegesen csökkentené jövedelmezőségét, pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének megbízhatóságát, folyamatosságát. (6) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások, a személyi és tárgyi feltételek betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény haladéktalanul bejelenti a Felügyelet részére, ha a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik. (7) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja. (8) *  A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek a kiszervezésre vonatkozó szerződésben bekövetkezett érdemi változásokat. 5. Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése, valamint a kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézmény tevékenységének bejelentése és az utalványkibocsátó utalványkibocsátási tevékenységének bejelentése *  15. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a pénzforgalmi intézmény a) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének végzéséhez, b) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységi körének módosításához, c) vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez, d) fizetési művelet érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházásához, és e) tőkekövetelményének költség módszerrel vagy irányadó mutató módszerrel történő meghatározásához. (2) A Felügyelet engedélye szükséges az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének végzéséhez, b) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységi körének módosításához, c) vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez, d) fizetési művelet érdekében vagy elektronikuspénz-kibocsátása érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházásához, és e) pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó tőkekövetelményének költség módszerrel vagy irányadó mutató módszerrel történő meghatározásához. 16. § A fizetési rendszer működtetésére irányuló tevékenység végzése tekintetében az engedélyt a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Hpt. fizetési rendszer működtetésére vonatkozó engedélyezésre rögzített feltételek megléte esetén kaphatja meg. 17. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli: a) a kérelmező működési tervét, amely tartalmazza a végezni kívánt pénzügyi szolgáltatási tevékenység, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység pontos meghatározását is, b) középtávú – az első három évre vonatkozó – előzetes költségvetést is tartalmazó üzleti tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket, c) igazolást az induló tőke teljes összegének rendelkezésre állásáról, d) az ügyfelek pénzeszközeinek védelme érdekében a 46. §-ban és az 51. §-ban foglalt feltételek biztosításának leírását, ideértve az ügyfélpénzek elkülönített nyilvántartására alkalmas informatikai rendszer részletes leírását és a rendszer alkalmasságáról készített könyvvizsgálói igazolást is, e) *  a kérelmező vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve az adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, valamint az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően az IKT-szolgáltatások igénybevételére vonatkozó megállapodásokat bemutatva ezen vállalatirányítási, ellenőrzési eljárások arányosságát, helyénvalóságát és megbízhatóságát, f) a kérelmező könyvvizsgálójának megnevezését, g) *  a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatokat, eljárásrendeket, h) a kérelmező szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és működési szabályzatát, valamint az általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzatait, i) *  ha a kérelmező pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységére pénzforgalmi közvetítőt vagy elektronikuspénz-kibocsátóként elektronikuspénz-értékesítésre értékesítőt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását, ideértve a kérelmező azon vállalását, hogy a közvetítőt, az értékesítőt, a fióktelepet, valamint a kiszervezett tevékenységet végzőt legalább évente ellenőrzi, j) ha a kérelmező fizetési rendszerhez csatlakozik, a fizetési rendszerben történő részvételének leírását, k) a kérelmező vezető állású személyének az 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait és a 29. §-ban meghatározott feltételek meglétét igazoló dokumentumokat, l) a kérelmező létesítő okiratát, m) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, n) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy egyéb üzleti tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működését, o) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn, p) a 6. §-ban és a 8. §-ban foglalt hitel- és pénzkölcsön nyújtására, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására vonatkozó kérelem esetén a kérelmező a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásáról szóló nyilatkozatát, q) *  nyilatkozatot arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak, r) *  a biztonsági események és biztonsággal kapcsolatos ügyfélpanaszok monitorozására, kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárások leírását, ideértve az eseményjelentési eljárást is, amely figyelembe veszi a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetében megállapított értesítési kötelezettségeit, s) *  az érzékeny fizetési adatokhoz való hozzáférés iktatására, monitorozására, követésére és korlátozására szolgáló eljárás leírását, t) *  az üzletmenet-folytonossági mechanizmusok leírását, amely tartalmazza a kritikus műveletek, a hatékony IKT vonatkozású üzletmenet-folytonossági politikák és tervek, valamint IKT vonatkozású reagálási és helyreállítási tervek, továbbá az ilyen tervek megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres tesztelésére és felülvizsgálatára szolgáló, az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő eljárás egyértelmű azonosítását, u) *  a teljesítményre, a műveletekre és a csalásra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése során alkalmazott elvek és fogalommeghatározások leírását, v) *  a biztonsági elvek leírását, ezen belül a nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes kockázatértékelés, valamint azoknak a biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedéseknek a leírását, amelyek biztosítják az ügyfelek megfelelő védelmét az azonosított kockázatokkal szemben, ideértve a csalást, valamint az érzékeny és személyes adatok illegális felhasználását, w) *  a panaszkezelési szabályzatát, valamint x) *  a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez. (2) *  Az (1) bekezdés d), e), h) és r) pontjához kapcsolódóan a kérelmező mellékeli azon auditrendszer és szervezeti intézkedések leírását, amelyek a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást igénybe vevők érdekeinek védelmét, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésének folytonosságát és megbízhatóságát biztosító valamennyi ésszerű intézkedés megtételéhez szükségesek. (2a) *  Az (1) bekezdés v) pontjában meghatározott biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedések leírásakor a kérelmező bemutatja, hogy azok hogyan biztosítják a magas szintű digitális működési rezilienciát az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetével összhangban, különösen a műszaki biztonságot és adatvédelmet, ideértve a kérelmező által, illetve a kérelmező működésének egy részét vagy egészét kiszervezett tevékenységként végző vállalkozás által alkalmazott szoftvereket, valamint IKT rendszereket. Ezen intézkedések között a Pft. 55/A. §-ában meghatározott biztonsági intézkedéseknek is szerepelniük kell. (3) Ha a kérelmezőnek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa van, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli: a) a tulajdonos 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait, b) a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását, c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a tulajdonosnak személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező állami adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel, nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel szemben nincs tartozása azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, d) a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működését, e) természetes személy tulajdonos esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot, f) nem természetes személy tulajdonos esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásbavétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn, g) *  nem természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosai részletes bemutatását, valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását, h) nem természetes személy tulajdonos esetén nyilatkozatot arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak, i) a kérelmezővel szoros kapcsolatban álló személy nyilatkozatát arról, hogy a szoros kapcsolatban álló személy vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend lehetővé teszi a felügyeleti feladatok ellátását, valamint j) a tulajdonos teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez. (4) A pénzügyi szolgáltatási tevékenység és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásának feltételeként a kérelmező nyilatkozatot ad arról, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény irányítása Magyarország területén létesített főirodában történik. (5) Ha a kérelmező az (1) bekezdés m) pontjában, és a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott, valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a Felügyeletet. (6) Ha a kérelmező az (1) bekezdés l) és o) pontjában, és a (3) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott adatokat nem mellékeli, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz. 18. § Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja. 19. § (1) A Felügyelet az engedélyt határozott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja. (2) A Felügyelet az általa kiadott engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak. (3) *  A Felügyelet az engedély iránti kérelmet elutasító végleges határozatát megküldi a cégbíróságnak. 20. § A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl, b) által működtetni kívánt pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem felel meg az induló tőkére, a szervezeti, személyi feltételekre, a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosokra vonatkozó követelményeknek, c) által működtetni kívánt pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szoros kapcsolatban álló személy vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé a felügyeleti feladatok hatékony ellátását, vagy d) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, e) *  tevékenységével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt tevékenység növelheti ennek kockázatát, f) *  befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosának alkalmassága a Felügyelet rendelkezésére álló adatok alapján megkérdőjelezhető. 20/A. § *  (1) A kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézmény tevékenysége megkezdését és befejezését előzetesen bejelenti a Felügyeletnek. (2) A számlainformációs szolgáltatás megkezdéséről szóló bejelentés tartalmazza legalább a) a bejelentő működési tervét, b) a középtávú – az első három évre vonatkozó – előzetes költségvetést is tartalmazó üzleti tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket, c) a vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerek leírását, ideértve az adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, bemutatva ezen vállalatirányítási, ellenőrzési eljárások arányosságát, helyénvalóságát és megbízhatóságát, d) a biztonsági események és biztonsággal kapcsolatos ügyfélpanaszok monitorozására, kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárások leírását, ideértve a Pft. 55/B. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségnek megfelelően kialakított eseményjelentési eljárást is, e) az érzékeny fizetési adatokhoz való hozzáférés iktatására, monitorozására, követésére és korlátozására szolgáló eljárás leírását, f) az üzletmenet-folytonosság biztosítását célzó intézkedések leírását, amely tartalmazza a kritikus műveletek egyértelmű azonosítását, a hatékony készenléti terveket, valamint az e tervek megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres tesztelésére és felülvizsgálatára szolgáló eljárást, g) a biztonsági elvek leírását, ezen belül a számlainformációk összesítésével kapcsolatos részletes kockázatértékelés, valamint azoknak a biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedéseknek a leírását, amelyek biztosítják az ügyfelek megfelelő védelmét az azonosított kockázatokkal szemben, ideértve a csalást, valamint az érzékeny és személyes adatok illegális felhasználását, h) a bejelentő szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és működési szabályzatát, valamint az általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzatait, i) ha a bejelentő a számlainformációk összesítésére közvetítőt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását, ideértve a kérelmező azon vállalását, hogy a közvetítőt, a fióktelepet, valamint a kiszervezett tevékenységet végzőt legalább évente ellenőrzi, j) a bejelentő vezető állású személyének az 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait és a 29. §-ban meghatározott feltételek meglétét igazoló dokumentumokat, k) a bejelentő létesítő okiratát, és l) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő irányítása Magyarország területén létesített főirodájában történik. 21. § (1) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonja, ha a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezte meg, b) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény már nem felel meg a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, c) *  olyan körülmény áll fenn, amely súlyosan veszélyezteti a fizetési rendszer stabilitását vagy a fizetési rendszer iránti bizalmat, az ügyfelek érdekeit, vagy akadályozza a pénzforgalmat, d) vagyona az ismert hitelezők követeléseinek kielégítésére sem nyújtana fedezetet, e) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyét visszaadja, vagy f) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény jogosulatlan tevékenységet folytat. (2) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonhatja, ha a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a tevékenységre jogosító engedély kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg, vagy b) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hat hónapon keresztül nem folytat tevékenységet, c) *  a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem teljesíti a 23. §-ban foglalt kötelezettségét. 21/A. § *  Pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó tevékenységi engedély visszavonása esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközök kiadása iránt soron kívül intézkedik. 22. § Pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátási intézmény a pénzügyi szolgáltatási tevékenységi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy a pénzügyi szolgáltatási tevékenységéből, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéből származó semmilyen kötelezettsége nincs. 23. § (1) *  A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha a tevékenységre jogosító engedély megadását követően bármilyen változás hatással van az engedély iránti kérelemben foglaltak teljesítésére, a változás bekövetkezésétől vagy a változásról történő tudomásszerzéstől számított három napon belül a Felügyeletet erről írásban tájékoztatja. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az írásbeli tájékoztatáshoz csatolja a változás igazolására vonatkozó dokumentumot, valamint azt a hitelt érdemlő bizonyító dokumentumot vagy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény továbbra is megfelel az engedélyezési feltételeknek. (2) A Felügyelet az 5. §-ban és 7. §-ban meghatározott tevékenységen kívüli egyéb üzleti tevékenységet is végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek előírhatja, hogy az egyéb üzleti tevékenységét a pénzügyi szolgáltatási tevékenységétől, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységétől elkülönítetten, külön szervezet keretében végezze, ha ezen egyéb üzleti tevékenység mértéke, jellege, vagy a Felügyelet részére történő átláthatóságának hiánya hátrányosan befolyásolja a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi megbízhatóságát, vagy b) a Felügyelet azon képességét, hogy ellássa felügyeleti tevékenységét. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetre a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyezési eljárására, valamint az állományátruházásra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. 24. § *  (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenysége folytatására másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni, azt a Felügyeletnek bejelenti. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az intézmény neve, székhelye és engedélyszáma feltüntetésén túl: a) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a fióktelepet létesíteni szándékozik, b) a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését, c) a fióktelep szervezeti felépítésére, vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat, ideértve az adminisztratív, kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, a fióktelep címét, az első három évre vonatkozó üzleti tervét (amelyek bemutatják, hogy a vállalatirányítási, ellenőrzési rend arányos, helyénvaló, megbízható és megfelelő), és a fióktelep vezetéséért felelős személy nevét, valamint d) *  pénzforgalmi közvetítő igénybevétele esetén az 55. § (3) bekezdése szerinti információkat. (3) *  A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk hiánytalan kézhezvételétől számított egy hónapon belül továbbítja azokat a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága felé. A fióktelep, illetve pénzforgalmi közvetítő legkorábban a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg a tevékenységét. (4) Ha a Felügyelet nem ért egyet a másik EGT-állam illetékes hatósága által elvégzett vizsgálat eredményével, akkor a Felügyelet tájékoztatja az említett hatóságot ennek okairól. (5) *  Ha a Felügyelet a vizsgálat során – így különösen a másik EGT-állam illetékes hatóságától kapott információk alapján – kedvezőtlen eredményre jut, akkor megtagadja a fióktelep, illetve a pénzforgalmi közvetítő nyilvántartásba vételét, illetve ha a nyilvántartásba vétel már megtörtént, akkor törli a fióktelepet, illetve a pénzforgalmi közvetítőt a nyilvántartásból. (6) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételét követő három hónapon belül tájékoztatja döntéséről a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és a bejelentő pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt. (7) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy mikor kezdi meg a tevékenységét a másik EGT-államban. A Felügyelet erről tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. (8) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet a (2) bekezdésben meghatározott információkat érintő változásokról, ideértve további fióktelep létesítését is. 25. § *  (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenységét másik EGT-államban határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik végezni, azt a Felügyeletnek bejelenti. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza: a) a bejelentő cégnevét, székhelyét, amennyiben lehetséges az engedélyszámát, b) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni, c) a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését, és d) pénzforgalmi közvetítő igénybevétele esetén az 55. § (3) bekezdésében meghatározott információkat. (3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételétől számított egy hónapon belül továbbítja azokat a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága felé. (4) Ha a Felügyelet nem ért egyet a másik EGT-állam illetékes hatósága által elvégzett vizsgálat eredményével, akkor a Felügyelet tájékoztatja az említett hatóságot ennek okairól. (5) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételét követő három hónapon belül tájékoztatja döntéséről a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és a bejelentő pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt. (6) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy mikor kezdi meg a tevékenységét a másik EGT-államban. A Felügyelet erről tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. (7) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet a (2) bekezdésben meghatározott információkat érintő változásokról, ideértve további pénzforgalmi közvetítő igénybevételét is. 26. § (1) *  Ha másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy székhelye szerinti EGT-államban engedélyezett pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Magyarországon fióktelepet szándékozik létesíteni vagy határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni, a Felügyelet a kapott információkat a kézhezvételt követő egy hónapon belül megvizsgálja és tájékoztatja a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt a nyújtani kívánt szolgáltatás végzésével kapcsolatos feltételekről, így különösen az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatásának, a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának és az elektronikuspénz-kibocsátásának szabályairól. (2) *  Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző közvetítőjével, elektronikuspénz-értékesítőjével vagy fióktelepe létesítésével vagy határon átnyúló szolgáltatási szándékával kapcsolatban felmerül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok megsértése, a Felügyelet erről a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát is értesíti. 27. § (1) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenysége megkezdését és befejezését előzetesen bejelenti a Felügyeletnek. (2) A forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés tartalmazza legalább a) az utalványkibocsátó azonosító adatait (név, székhely, cégjegyzékszám), b) a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység megkezdésének időpontját, c) a forgatható utalvány elnevezését, címletét (címleteit), valamint hazai hivatalos pénznemben kifejezett névértékét, valamint d) a kibocsátani tervezett forgatható utalvány állomány hazai hivatalos pénznemben kifejezett összesített névértékét. (3) Az utalványkibocsátó a (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékeli: a) az utalványkibocsátó hatályos létesítő okiratát, b) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy nyilvántartásba vétele megtörtént és nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, c) a 11. § (5) bekezdése szerinti jegyzett tőke teljes összegének befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást, valamint d) *  a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó általános üzleti feltételeket tartalmazó szabályzatot és panaszkezelési szabályzatot. 6. A tulajdonosokra, a vezető állású személyekre és belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok 28. § (1) *  A Felügyeletnek előzetesen írásban bejelenti, aki pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben a) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminc vagy az ötven százalékos határértéket, vagy ezáltal a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a leányvállalatává válna. (2) *  A pénzforgalmi intézményben, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy előzetesen írásban bejelenti a Felügyeletnek, ha a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminc vagy ötven százalékos határérték alá csökkenjen, vagy ezáltal a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény már nem lenne a leányvállalata. (3) A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény bejelenti a Felügyeletnek, ha egy jogi személynek a leányvállalatává vált vagy megszűnt annak lenni. (4) A befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy bejelentése tartalmazza: a) a pénzforgalmi intézményben, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező megnevezését, b) a pénzforgalmi intézményben, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásból a bejelentő birtokában lévő részesedés megjelölését, c) a megszerezni kívánt részesedés arányát, d) a tagi részesedés szerzésre, vagy a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot, e) *  a bejelentőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 29. § (5) bekezdés a)–d) és h) pontjában meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 29. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot, f) egyéb olyan információkat, amelyek szükségesek annak megállapításához, hogy a prudens működés biztosítva van, g) *  nem természetes személy tulajdonos esetében a tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, továbbá – amennyiben ez lehetséges – tényleges tulajdonosai bemutatását, h) *  a 17. § (3) bekezdés a)–f), h) és i) pontjában meghatározott követelmények bemutatását. (5) *  Ha a befolyásoló részesedést szerző tevékenysége, a pénzforgalmi intézményre, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, a Felügyelet a hiánytalan bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül megtilthatja az ilyen befolyá …