2010. CX. törvény az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló Partne

2010. CX. törvény az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és együttműködési megállapodás és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről. (A Megállapodás 1997. december 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.) (Az 1. Jegyzőkönyv 2005. március 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.) (A 2. Jegyzőkönyv 2008. május 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.) (A 3. Jegyzőkönyv 2000. december 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.) 1. § Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és együttműködési megállapodást (a továbbiakban: a Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti. 2. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő: Partnerségi és együttműködési megállapodás az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról Egyrészről a BELGA KIRÁLYSÁG, a DÁN KIRÁLYSÁG, a NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, a GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, a SPANYOL KIRÁLYSÁG, a FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, az OLASZ KÖZTÁRSASÁG, a LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, a HOLLAND KIRÁLYSÁG, a PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok, valamint az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG és az EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG; a továbbiakban: a Közösség, másrészről AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ, a továbbiakban: „Oroszország” , FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai, valamint Oroszország között fennálló történelmi kötelékek fontosságát és az általuk közösen képviselt értékeket, ELISMERVE, hogy a Közösség és Oroszország erősíteni kívánja ezeket a kötelékeket, valamint olyan partnerséget és együttműködést kíván kialakítani, amely elmélyíti és bővíti a közöttük a múltban – különösen az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szakmai és kereskedelmi, valamint a gazdasági együttműködésről szóló, 1989. december 18-án aláírt megállapodás (a továbbiakban: az 1989. évi megállapodás) alapján – létrejött kapcsolatokat, A törvényt az Országgyűlés a 2010. november 8-i ülésnapján fogadta el. FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai által az Európai Unióról szóló, 1992. február 7-i szerződésben az Európai Unió keretében, valamint Oroszország által a partnerség kizárólagos alapját képező politikai és gazdasági szabadságjogok erősítése iránt vállalt kötelezettséget, FIGYELEMBE VÉVE a feleknek a nemzetközi béke és biztonság, valamint ennek elérése céljából a viták békés úton történő rendezése és a felek közötti együttműködés támogatása érdekében az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, valamint egyéb fórumok keretében vállalt kötelezettségét, FIGYELEMBE VÉVE a Közösségnek és tagállamainak, valamint Oroszországnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) záróokmányában, a madridi és a bécsi utótalálkozók záródokumentumában, az EBEÉ gazdasági együttműködésről szóló bonni konferencia dokumentumában, a Párizsi charta egy új Európáért és az EBEÉ 1992. évi, „A változás kihívásai” helsinki dokumentumában foglalt valamennyi elv és rendelkezés teljes mértékű megvalósítása iránti szilárd elkötelezettségét, MEGERŐSÍTVE a Közösségnek és tagállamainak, valamint Oroszországnak az 1991. december 17-i Európai Energia Chartában és az 1993. áprilisi luzerni konferencia nyilatkozatában meghatározott célok és elvek iránti kötődését, AZZAL A MEGGYŐZŐDÉSSEL, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos jogszabályok és azok tiszteletben tartása – különösen a kisebbségi jogok, a szabad és demokratikus választásokkal együtt járó többpártrendszer létrehozása, valamint a piacgazdaság megvalósítását célzó gazdasági liberalizáció tekintetében – kiemelkedő fontossággal bírnak, ABBAN A SZILÁRD HITBEN, hogy a partnerség teljes mértékű megvalósulásának előfeltétele Oroszország politikai és gazdasági reformjainak folytatása és végrehajtása, AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az egykori Szovjetunióhoz tartozó országok közötti regionális együttműködés folyamata ösztönzést kapjon az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken a térség jólétének és stabilitásának elősegítése érdekében, AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kialakuljon és tovább fejlődjön a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres politikai párbeszéd, TEKINTETBE VÉVE, hogy a Közösség – ha szükséges – kész technikai segítséget nyújtani az oroszországi gazdasági reform megvalósításához és a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez, SZEM ELŐTT TARTVA a megállapodás hasznosságát az Oroszország és az Európán belüli szélesebb együttműködési területek, valamint a szomszédos régiók közötti fokozatos közeledés, továbbá Oroszországnak a nyitott nemzetközi kereskedelmi rendszerbe történő egyre nagyobb mértékű bevonása során, FIGYELEMBE VÉVE a feleknek a kereskedelem liberalizálása iránti elkötelezettségét az Uruguayi Forduló kereskedelmi tárgyalásain módosított Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben – a továbbiakban „GATT” – foglalt elvek alapján, és tekintetbe véve a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: „WTO”) létrejöttét, ELISMERVE, hogy Oroszország már nem állami kereskedelmet folytató ország, hogy jelenleg gazdasága átalakulóban van, és hogy a felek közötti, az e megállapodásban meghatározott formákban a felek között megvalósuló együttműködéssel elősegítik a piacgazdaság irányába történő folyamatos fejlődését, ANNAK TUDATÁBAN, hogy szükség van a gazdaságot és a befektetést érintő feltételek, valamint az olyan területeken érvényesülő feltételek javítására, mint a vállalatok alapítása, a munkaerő, a szolgáltatások nyújtása és a tőkemozgások, MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy a megállapodás a felek közötti gazdasági kapcsolatok, és különösen a kereskedelem és a befektetések fejlesztése számára új légkört teremt, amely elengedhetetlen a gazdaság szerkezetének átalakításához és a technológiai korszerűsítéshez, AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a környezetvédelem területén, tekintettel a felek e téren létező egymásrautaltságára, SZEM ELŐTT TARTVA a felek együttműködésük fejlesztésére irányuló szándékát az űrkutatás területén, tekintettel arra, hogy az e téren folytatott tevékenységeik egymást kiegészítik, AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy támogassák a kulturális együttműködést és javítsák az információáramlást, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODOTT MEG: 1. cikk Partnerség jön létre egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Oroszország között. Ennek a partnerségnek a céljai a következők: – olyan megfelelő keret biztosítása a felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetővé teszi a közöttük fennálló szoros kapcsolatok fejlesztését, – a kereskedelem és a befektetések, valamint a felek közötti, piacgazdaságon alapuló harmonikus gazdasági kapcsolatok támogatása, és ezáltal a fenntartható fejlődés elősegítése a felek országaiban, – a politikai és gazdasági szabadságjogok erősítése, – Oroszország erőfeszítéseinek támogatása demokráciájának konszolidálása, gazdaságának fejlesztése, valamint a piacgazdaság irányába történő átmenet befejezése érdekében, – megfelelő alap biztosítása a kölcsönös előnyökön, a kölcsönös felelősségen és a kölcsönös támogatáson alapuló gazdasági, társadalmi, pénzügyi és kulturális együttműködéshez, – a közös érdekeken alapuló tevékenységek támogatása, – az Oroszország és az európai együttműködés szélesebb területe közötti fokozatos integráció megfelelő keretének biztosítása, – a Közösség és Oroszország közötti, lényegében teljes körű árukereskedelemre kiterjedő szabadkereskedelmi terület jövőbeni létrehozásához szükséges feltételek, valamint a vállalatok alapítására, a szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmére és a tőkemozgásokra vonatkozó szabadság létrejöttéhez szükséges feltételek megteremtése. I. CÍM ÁLTALÁNOS ELVEK 2. cikk A demokratikus elvek és az emberi jogok tiszteletben tartása – különösen a Helsinki Záróokmányban és a Párizsi charta egy Új Európáért dokumentumban megfogalmazottak szerint – megerősíti a felek bel- és külpolitikáját, és a partnerség, valamint e megállapodás lényeges elemét képezi. 3. cikk A felek vállalják, hogy – amennyiben a körülmények lehetővé teszik – megvizsgálják e megállapodás megfelelő címeinek – különösen a III. cím és az 53. cikk – továbbfejlesztésének lehetőségét a közöttük kialakítandó szabadkereskedelmi terület létrehozása céljából. Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet a feleknek az említett továbbfejlesztésre vonatkozóan. Ez a továbbfejlesztés csak a felek közötti megállapodás alapján léptethető hatályba a vonatkozó eljárási szabályaikkal összhangban. A felek 1998-ban közösen megvizsgálják, hogy a körülmények lehetővé teszik-e szabadkereskedelmi terület létesítéséről szóló tárgyalások megkezdését. 4. cikk A felek vállalják, hogy közösen, kölcsönös egyetértéssel megvizsgálják azokat a módosításokat, amelyeket a körülmények változása, és különösen Oroszországnak a GATT/WTO-hoz való csatlakozásából adódó helyzet ismeretében indokolt lehet elvégezni a megállapodás bármely részére vonatkozóan. Az első vizsgálatra a megállapodás hatálybalépése után három évvel, vagy Oroszországnak a GATT/WTO-hoz való csatlakozásának időpontjában kerül sor, attól függően, melyik következik be előbb. 5. cikk (1) Az e megállapodás alapján Oroszország által nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás az e megállapodás hatálybalépését követő öt éven belül lejáró átmeneti időszak alatt nem érvényes az Oroszország által a korábbi Szovjetunióhoz tartozó többi országnak nyújtott, az 1. mellékletben meghatározott kedvezmények tekintetében. Ha indokolt, ez az időszak a felek közötti kölcsönös egyetértés alapján bizonyos ágazatokra vonatkozóan meghosszabbítható. (2) A III. cím alapján nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás esetén az (1) bekezdésben említett átmeneti időszak e megállapodás hatálybalépése után három évvel, vagy Oroszországnak a GATT/WTO-hoz való csatlakozásának időpontjában jár le, attól függően, melyik következik be előbb. II. CÍM POLITIKAI PÁRBESZÉD 6. cikk A felek között rendszeres politikai párbeszéd jön létre, amelyet a felek tovább kívánnak fejleszteni és el kívánnak mélyíteni. E párbeszéd végigkíséri és erősíti az Európai Unió és Oroszország közötti újraközeledést, támogatja az Oroszországban folyamatban lévő politikai és gazdasági változásokat, és hozzájárul az együttműködés új formáinak megteremtéséhez. A politikai párbeszéd: – erősíti Oroszország és az Európai Unió közötti kötelékeket. Az e megállapodás révén elért gazdasági konvergencia intenzívebb politikai kapcsolatokat eredményez, – fokozott konvergenciát teremt a kölcsönösen fontosnak tartott nemzetközi kérdésekre vonatkozó álláspontokat illetően, növelve a biztonságot és a stabilitást, – célul tűzi ki a felek együttműködési törekvését a demokrácia és az emberi jogok elvének betartása tekintetében, és szükség esetén konzultációk folytatását az azok megfelelő megvalósítását célzó ügyekben. 7. cikk (1) Egyrészről az Európai Unió Tanácsának elnöke és az Európai Közösségek Bizottságának elnöke, másrészről Oroszország elnöke között főszabály szerint évente kétszer kerül sor találkozóra. (2) Miniszteri szintű politikai párbeszédre a 90. cikk szerint létrehozott Együttműködési Tanács keretében, egyéb alkalmakkor pedig – ideértve az európai uniós trojkát – kölcsönös megállapodás alapján kerül sor. 8. cikk A felek a politikai párbeszédre más eljárásokat és mechanizmusokat is létrehoznak, különösen a következő formákban: – kétévenkénti vezető tisztviselői szintű ülések egyrészről az európai uniós trojka, másrészről Oroszország tisztviselői között, – a diplomáciai csatornák teljes mértékű kihasználásával, – bármilyen más eszközzel, ideértve az olyan szakértői ülések lehetőségét, amelyek hozzájárulnak e párbeszéd erősítéséhez és fejlesztéséhez. 9. cikk Parlamenti szintű politikai párbeszédre a 95. cikk szerint létrehozott Parlamenti Együttműködési Bizottság keretében kerül sor. III. CÍM ÁRUFORGALOM 10. cikk (1) A felek legnagyobb kedvezményt nyújtják egymásnak a GATT 1. cikkének (1) bekezdésében leírtak szerint. (2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak: a) a határforgalom megkönnyítése érdekében a szomszédos országok részére biztosított kedvezményekre; b) a vámunió vagy szabadkereskedelmi terület létesítése céljából, illetve ilyen unió vagy terület létesítése értelmében nyújtott kedvezményekre; a „vámunió” és a „szabadkereskedelmi terület” fogalma megegyezik a GATT XXIV. cikkének (8) bekezdésében meghatározott vagy a GATT ugyanezen cikkének (10) bekezdésében említett eljárás alapján létrehozott „vámunió” és „szabadkereskedelmi terület” értelmével; c) a GATT-tal vagy a fejlődő országok javára létrehozott más nemzetközi egyezményekkel összhangban egyes országoknak nyújtott kedvezményekre. 11. cikk (1) Az egyik fél területén előállított, a másik fél területére behozott termékekre sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki a hasonló hazai termékekre közvetlenül vagy közvetve alkalmazott adókat meghaladó összegű semmilyen fajta belső adót vagy egyéb díjat. (2) Ezenkívül ezekre a termékekre a felek nem biztosítanak kevésbé kedvezményes elbánást, mint amelyet a belföldi értékesítést, eladásra felkínálásokat, beszerzést, szállítást, forgalmazást vagy felhasználást érintő törvények, rendeletek és követelmények szerint a saját országukból származó hasonló termékekre biztosítanak. E bekezdés nem akadályozza meg olyan belföldi különbözeti fuvardíjak alkalmazását, amelyek alapja kizárólag a szállítóeszközök gazdaságos üzemeltetése és nem a termék származási helye. (3) A felek között értelemszerűen a GATT III. cikkének (8), (9) és (10) bekezdése alkalmazandó. 12. cikk (1) A felek egyetértenek abban, hogy az átmenő forgalom szabadságának elve e megállapodás céljai elérésének lényeges feltétele. Ezzel kapcsolatban mindegyik fél biztosítja a másik fél vámterületéről származó vagy a másik fél vámterületére szállítandó áruk részére a saját területén átmenő forgalom szabadságát. (2) A felek között a GATT V. cikke (2), (3), (4) és (5) bekezdésében leírt szabályokat kell alkalmazni. 13. cikk A felek között értelemszerűen a GATT következő cikkei alkalmazandók: (1) VII. cikk (1), (2), (3), (4) bekezdés a), b) és d) pontja, valamint az (5) bekezdése; 14. cikk A felek – a mindkét félre nézve kötelező, az áruk ideiglenes behozataláról szóló nemzetközi egyezményekből származó jogok és kötelezettségek sérelme nélkül – mentességet is biztosítanak egymásnak az ebben az ügyben rájuk nézve kötelező bármely nemzetközi egyezmény alapján előírt eljárások esetében és értelmében, saját jogszabályaikkal összhangban az ideiglenesen behozott árukra érvényes importterhek és vámok alól. Ezek a jogszabályok a legnagyobb kedvezményes elbánás elve alapján alkalmazandók, és ennek megfelelően az e megállapodás 10. cikke (2) bekezdésében felsorolt kivételek hatálya alá tartoznak. Tekintetbe kell venni azokat a feltételeket, amelyek alapján az ilyen egyezményekből származó kötelezettségeket a szóban forgó fél elfogadta. 15. cikk (1) Az Oroszországból származó áruk – az e megállapodás 17., 20. és 21. cikkében foglalt rendelkezések, valamint Spanyolország és Portugália Közösséghez való csatlakozási okmányának 77., 81., 244., 249. és 280. cikkében szereplő rendelkezések sérelme nélkül – mennyiségi korlátozásoktól mentesen vihetők be a Közösségbe. (2) A Közösségből származó áruk – az e megállapodás 17., 20. és 21. cikkében, valamint 2. mellékletében foglalt rendelkezések sérelme nélkül – mennyiségi korlátozásoktól mentesen vihetők be Oroszországba. 16. cikk Amíg Oroszország nem csatlakozik a GATT/WTO-hoz, a felek az Együttműködési Bizottságban konzultációkat folytatnak import vámtarifa-politikájukról, beleértve a tarifavédelmi változásokat is. Ilyen konzultációkat különösen a tarifavédelem emelése előtt javasolnak. 17. cikk (1) Ha valamely terméket olyan megnövelt mennyiségekben és olyan feltételek mellett visznek be valamelyik fél területére, amelyek a hasonló vagy közvetlen versenyben álló termékeket gyártó hazai termelőknek jelentős sérelmet okoznak, vagy ennek veszélye fennáll, a Közösség vagy Oroszország – attól függően, melyik érintett az ügyben – a következő eljárásokkal és feltételekkel összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat. (2) A Közösség vagy Oroszország az intézkedések meghozatala előtt vagy – az esettől függően – olyan esetekben, amikor azok meghozatala után a lehető legrövidebb időn belül a (4) bekezdést kell alkalmazni, eljuttat az Együttműködési Bizottsághoz minden idevonatkozó információt abból a célból, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak. A felek az Együttműködési Bizottság keretében azonnali konzultációkat kezdenek. (3) Ha a konzultációk eredményeként a felek az ügy Együttműködési Bizottság elé történő utalásától számított 30 napon belül nem jutnak megállapodásra a helyzet elkerülése érdekében teendő intézkedéseket illetően, annak a félnek, amelyik a konzultációkat igényelte, jogában áll az érintett termékek behozatalát korlátozni, vagy más megfelelő intézkedéseket hozni a sérelem megelőzéséhez vagy jogorvoslatához szükséges mértékben és ideig. (4) Kritikus körülmények esetén, ha a késedelem nehezen orvosolható kárt okozna, a felek a konzultációk előtt megtehetik az intézkedéseket, azzal a feltétellel, hogy az ilyen intézkedések meghozatala után azonnal konzultációt ajánlanak fel. (5) Az e cikk alapján meghozandó intézkedések megválasztásánál a felek elsőbbséget biztosítanak azoknak az intézkedéseknek, amelyek a legkisebb zavart okozzák a megállapodás céljainak elérésében. (6) Ha valamelyik fél e cikk rendelkezéseivel összhangban védintézkedéseket hoz, a másik fél eltérhet az első féllel szemben az alapvetően egyenlő jogokat biztosító kereskedelemmel kapcsolatos kötelezettségeitől. Az említett intézkedést nem hozzák meg addig, amíg a másik fél nem ajánlott fel konzultációt, vagy ha a konzultációk felajánlásának időpontjától számított 45 napon belül a felek egyezségre jutottak. (7) A (6) bekezdésben említett kötelezettségek teljesítésétől való eltérés jogát az intézkedés hatályának első három évében nem gyakorolják, amennyiben a védintézkedésre a behozatal legfeljebb négy éven keresztül történt abszolút mértékű növekedése eredményeként, valamint e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően került sor. 18. cikk E cím, és különösen a 17. cikk egyetlen rendelkezése sem mond ellent vagy nem érinti semmilyen módon a GATT VI. cikkével, a GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodással, a GATT VI., XVI. és XXIII. cikkének értelmezéséről és alkalmazásáról szóló megállapodás vagy a kapcsolódó belső jogszabályok értelmében bármelyik fél által meghozandó dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések meghozatalát. A dömpingellenességgel vagy támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatok vonatkozásában mindegyik fél egyetért a másik fél beterjesztéseinek megvizsgálásával és az érintett felek tájékoztatásával azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a végleges döntés meghozható. Mielőtt konkrét dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámokat vetnének ki, a felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a problémára konstruktív megoldást találjanak. 19. cikk A megállapodás nem zárja ki a behozatal, a kivitel vagy az átmenő áruk tilalmát vagy korlátozását az alábbi indokok alapján: közerkölcs, közrend vagy közbiztonság; emberek, állatok vagy növények egészségének és életének védelme; a természeti erőforrások védelme; a nemzeti műkincsek védelme; történelmi vagy régészeti értékek, továbbá szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme, illetve az aranyra és az ezüstre vonatkozó szabályok. Ezek a tilalmak vagy korlátozások azonban nem képezhetik a felek közötti kereskedelemmel kapcsolatos önkényes megkülönböztetés vagy rejtett kereskedelmi korlátozás eszközét. 20. cikk Ez a cím nem érinti az Európai Gazdasági Közösség és az Orosz Föderáció között a textilipari termékek kereskedelméről szóló, 1993. június 12-én kezdeményezett és visszamenőleges hatállyal 1993. január 1-jétől alkalmazott megállapodás rendelkezéseit. E megállapodás 15. cikke nem alkalmazandó továbbá a kombinált nómenklatúra 50. és 63. fejezete alá tartozó textilipari termékekre. 21. cikk (1) Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek kereskedelmére az alábbi rendelkezések az irányadók: – e cím rendelkezései a 15. cikk kivételével, valamint – hatálybalépésekor az ESZAK acélipari termékeinek cseréjére vonatkozó mennyiségi intézkedésekről szóló megállapodás rendelkezései. (2) A szén- és acélipari ügyekkel foglalkozó kapcsolattartó csoport létrehozására e megállapodás 1. jegyzőkönyve az irányadó. 22. cikk Nukleáris anyagok kereskedelme (1) A nukleáris anyagok kereskedelmére az alábbiak érvényesek: – e megállapodás mellékletei a 15. cikk és a 17. cikk (1)–(5) bekezdései és (7) bekezdése kivételével, – a 6., 7. és 14. cikk, továbbá a 15. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének első mondata, valamint az 1989. évi megállapodás (4) és (5) bekezdése, – a mellékelt levélváltás. (2) A felek az e cikk (1) bekezdéseiben foglalt rendelkezésektől függetlenül megállapodnak abban, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy 1997. január 1-jére egyezségre jussanak a nukleáris anyagok kereskedelmét illetően. (3) Amíg a felek nem jutnak a fentiekkel kapcsolatban egyezségre, továbbra is e cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A felek lépéseket tesznek a nukleáris biztonságról, a fizikai védelemről és a nukleáris anyagok továbbításával kapcsolatos közigazgatási együttműködésről szóló megállapodás létrehozására. Amíg ez a megállapodás nem lép hatályba, a felek vonatkozó jogszabályai és a nemzetközi atomsorompó-egyezményben vállalt kötelezettségei alkalmazandók a nukleáris anyagok továbbítására. (5) Az (1) bekezdésben előírt rendszer alkalmazásában: – az 1989. évi megállapodás 6. cikkében és 15. cikkének (5) bekezdésében szereplő „e megállapodás” szövegű hivatkozás alatt az e cikk (1) bekezdése alapján létrehozott rendszer szerinti meghatározás értendő, – az e megállapodás 17. cikkének (6) bekezdésében szereplő „e cikk” szövegű hivatkozás alatt az 1989. évi megállapodás 15. cikke szerinti meghatározás értendő, – az 1989. évi megállapodás 6., 7., 14. és 15. cikkében szereplő „szerződő felek” szövegű hivatkozás alatt az e megállapodásban résztvevő felek értendők, – az 1989. évi megállapodás 15. cikkében szereplő „vegyesbizottság” szövegű hivatkozás alatt az e megállapodás 92. cikkének megfelelően alkalmazott Együttműködési Bizottság értendő. IV. CÍM AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOKRA ÉS A BEFEKTETÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. FEJEZET MUNKAFELTÉTELEK 23. cikk (1) A Közösség és tagállamai az egyes tagállamokban alkalmazandó törvényeknek, feltételeknek és eljárásoknak megfelelően biztosítják, hogy az adott tagállam területén jogszerűen munkát vállaló oroszországi állampolgárokkal szembeni bánásmód mentes legyen az állampolgárság alapján történő mindennemű megkülönböztetéstől a munkafeltételek, a díjazás vagy az elbocsátás tekintetében a saját állampolgáraik részére nyújtott elbánáshoz viszonyítva. (2) Oroszország az Oroszországban alkalmazandó feltételeknek és módozatoknak megfelelően biztosítja az (1) bekezdésben említett bánásmódot a tagállamok azon állampolgáraival szemben, akik jogszerűn vállalnak munkát területén. 24. cikk A szociális biztonsági rendszerek összehangolása A felek az alábbi célok érdekében kötnek megállapodást: a) Az egyes tagállamok területén jogszerűen munkát vállaló orosz állampolgárságú munkavállalókra és – ha indokolt – az adott tagállamban legálisan tartózkodó családtagjaikra vonatkozó szociális biztonsági rendszer összehangolásához szükséges rendelkezések elfogadása az egyes tagállamokban érvényben lévő feltételeknek és módozatoknak megfelelően. Ezek a rendelkezések különösen azt biztosítják, hogy: – a fenti munkavállalók által a különböző tagállamokban lévő biztosításának, foglalkoztatásának vagy tartózkodásának teljes időtartama összeadódjon az öregségi, rokkantsági nyugdíj vagy elhalálozás esetén járó nyugellátás céljából, valamint az ilyen munkavállalók és – ha indokolt – családtagjaik részére járó orvosi ellátás céljából, – az öregségi nyugdíj, az elhalálozás, ipari baleset vagy foglalkozási megbetegedés, illetve az azokból származó rokkantság esetén járó nyugellátás – a különleges, nem járulékalapú ellátások kivételével – a fizetésre kötelezett tagállam vagy tagállamok törvénye alapján alkalmazott mértékben szabadon átruházható, – a szóban forgó munkavállalók indokolt esetben családi támogatásban részesülhetnek a fent említett családtagjaik után. b) A tagállamok Oroszországban jogszerűen foglalkoztatott állampolgárai és ott legálisan tartózkodó családtagjai részére az a) pont második és harmadik francia bekezdésében meghatározott megfelelő bánásmód biztosításához szükséges rendelkezések elfogadása az Oroszországban alkalmazandó feltételeknek és módozatoknak megfelelően. 25. cikk Az e megállapodás 24. cikkével összhangban tervezett intézkedések nem érintik a tagállamokra és Oroszországra kötelező kétoldalú megállapodásokból származó jogokat és kötelezettségeket, amennyiben azok a megállapodások kedvezményesebb elbánást biztosítanak a tagállamok vagy Oroszország állampolgárai részére. 26. cikk Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogy a felek nemzetközi – többek között az ESZAK bonni konferenciájának dokumentumában meghatározott – kötelezettségvállalásaival összhangban milyen javításokat lehet érvényesíteni az üzletemberek munkafeltételeiben. 27. cikk Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz az e megállapodás 23. és 26. cikkében foglaltak végrehajtására. II. FEJEZET A VÁLLALATOK ALAPÍTÁSÁRA ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK 28. cikk (1) Egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Oroszország egymásnak nem nyújtanak kevésbé kedvezményes elbánást, mint bármely más ország részére a vállalatok területükön való alapítására vonatkozó feltételek tekintetében, összhangban az egyes feleknél alkalmazandó jogszabályokkal és rendelkezésekkel. (2) A Közösség és annak tagállamai – a 3. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül – az orosz vállalatok közösségbeli leányvállalatainak működését nem részesítik kevésbé kedvezményes elbánásban, mint amilyen elbánásban más közösségi vállalatok vagy harmadik országok vállalatainak közösségbeli leányvállalatai részesülnek, összhangban az alkalmazandó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel. (3) Oroszország – a 4. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül – a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak működéséhez nem nyújt kevésbé kedvezményes elbánást, mint amilyen elbánásban más orosz vállalatok vagy harmadik országok vállalatainak oroszországi leányvállalatai részesülnek, összhangban az alkalmazandó jogszabályaival és rendelkezéseivel. (4) Egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Oroszország az oroszországi, illetve a közösségbeli vállalatok fióktelepei működéséhez nem nyújtanak kevésbé kedvezményes elbánást, mint amilyen elbánásban harmadik országok vállalatainak fióktelepei részesülnek, összhangban az alkalmazandó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel. (5) A (2) és (3) bekezdés rendelkezései nem használhatók fel az egyik fél jogszabályainak vagy rendelkezéseinek kijátszására, amelyek a másik fél ezen előbbi fél területén alapított vállalatai leányvállalatainak különleges ágazatokba vagy tevékenységekhez való jutására vonatkoznak. A (2) és (3) bekezdésben említett elbánásban a Közösségben, illetve Oroszországban e megállapodás hatálybalépésének időpontjában már megalapított, valamint az ezen időpont után alapított vállalatok attól az időponttól kezdve részesülnek, amikor azokat megalapítják. 29. cikk E megállapodás 28. cikkének rendelkezései a következő rendelkezésekkel együtt érvényesek a 6. mellékletben említett banki és biztosítási szolgáltatások tekintetében. (1) A 6. melléklet B. részében említett banki szolgáltatásokat illetően a 28. cikk (1) bekezdése értelmében Oroszország által nyújtott bánásmód jellegét csak leányvállalatok alapítása révén és a 28. cikk (3) bekezdése szerint történő alapítás tekintetében a 7. melléklet A. része tartalmazza. A 6. melléklet A. részének 1. és 2. pontjában említett biztosítási szolgáltatásokat illetően az Oroszország által a 28. cikk (1) bekezdése alapján nyújtott bánásmód jellegét a 7. melléklet B. része tartalmazza. (2) Az e megállapodásban szereplő egyéb rendelkezésektől függetlenül a feleket semmi sem akadályozza meg abban, hogy prudenciális okokból – például a befektetők, a betétesek, a biztosítási kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelmében, akikkel szemben egy pénzügyi szolgáltatónak letéteményesi kötelezettsége áll fenn – intézkedéseket tegyenek, vagy biztosítsák a pénzügyi rendszer integritását és stabilitását. Az ilyen intézkedések nem használhatók eszközként arra, hogy a szóban forgó fél kibújjon a megállapodás alapján rá háruló kötelezettségei alól. A megállapodás nem biztosít jogot annak megkövetelésére, hogy bármelyik fél az egyes ügyfelei ügyeire vagy számláira vonatkozó információkat, illetve közigazgatási intézmények birtokában lévő bizalmas vagy védett adatokat nyilvánosságra hozzon. (3) Egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Oroszország – a 7. melléklet A. része 1. d) és e) pontjában szereplő rendelkezések sérelme nélkül – nem fogad el olyan új szabályokat vagy intézkedéseket, amelyek megkülönböztetést vezetnek be, vagy a megállapodás aláírásának időpontjában fennálló helyzethez képest fokozzák a megkülönböztetést a másik fél vállalatainak a saját területeiken történő alapítását befolyásoló feltételek tekintetében a saját vállalataival szemben. A felek megállapodnak abban, hogy a „megkülönböztetés fokozása” kifejezés a megkülönböztető feltételek súlyosbodását vagy bővülését, illetve az ilyen feltételeknek az aktuális alkalmazási időszak után történő kiterjesztését vagy újbóli bevezetését foglalja magában. (4) E megállapodás alkalmazásában a banki tevékenységek szempontjából egy vállalat akkor tekinthető egy közösségbeli vállalat oroszországi leányvállalatának, ha részvénytőkéjének több mint ötven százaléka (50%) a közösségbeli vállalat tulajdonában van. 30. cikk E megállapodás alkalmazásában: a) „alapítás”: az e cikk h) pontjában említett közösségi vagy oroszországi vállalatoknak az a joga, hogy Oroszországon, illetve a Közösségen belül leányvállalatok és fióktelepek alapításával gazdasági tevékenységeket folytassanak. A 29. cikkben említett pénzügyi szolgáltatások tekintetében „alapítás” az e cikk h) pontjában említett közösségi vagy oroszországi vállalatoknak az a joga, hogy Oroszországon, illetve a Közösségen belül leányvállalatok és fióktelepek létrehozásával gazdasági tevékenységeket folytassanak, miután erre az illetékes hatóságoktól az egyes feleknél érvényben lévő jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban engedélyt kaptak; b) „leányvállalat”: az a vállalat, amely felett az irányítást egy másik vállalat gyakorolja; c) „gazdasági tevékenységek”: az ipari, kereskedelmi vagy szakmai jellegű tevékenységek, ideértve a pénzügyi szolgáltatásokat is; d) „fióktelep”: az olyan jogi személyiséggel nem rendelkező vállalat állandó jellegű üzletviteli helye, mint például az anyavállalat kibővítése, amelynek van igazgatósága, és amely megfelelő tárgyi feltételekkel rendelkezik harmadik felekkel oly módon folytatandó üzleti tárgyalásokhoz, hogy ez utóbbinak – jóllehet tudja, hogy szükség esetén jogi kapcsolat van a külföldi székhelyű az anyavállalattal – nem szükséges közvetlenül az anyavállalatnak ezzel az anyaszervvel tárgyalnia, hanem az üzleti tranzakciókat a kibővítést képviselő üzletviteli helyen is lebonyolíthatja; e) „közösségbeli” leányvállalat, illetve „oroszországi leányvállalat”: – a továbbiakban történő meghatározás szerint – olyan „közösségbeli vállalat”, illetve „oroszországi vállalat”, amely egyben egy „oroszországi vállalat”, illetve egy „közösségbeli vállalat” leányvállalata is; f) tagállam, illetve Oroszország állampolgára alatt az a természetes személy értendő, aki – az adott állam megfelelő jogszabályaival összhangban – az egyik tagállam, illetve Oroszország állampolgára; g) „működés”: a gazdasági tevékenységek végzése. A 29. cikkben említett pénzügyi szolgáltatások tekintetében „működés” alatt az egyes feleknél érvényes jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban az illetékes hatóságok által a vállalat részére adott engedély alapján jóváhagyott valamennyi gazdasági tevékenység értendő; h) „közösségbeli vállalat”, illetve „oroszországi vállalat”: a tagállamok, illetve Oroszország jogával összhangban alapított olyan vállalat, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése, illetve üzletviteli helye a Közösség, illetve Oroszország területén található. Ha azonban a tagállamok, illetve Oroszország joga alapján alapított vállalatnak csak a bejegyzett székhelye található a Közösség, illetve Oroszország területén, a vállalat közösségbeli, illetve oroszországi vállalatnak tekintendő, amennyiben működése valóságos és folyamatos összeköttetésben van valamelyik tagállam, illetve Oroszország gazdaságával. Ami a nemzetközi tengeri szállítást illeti, a Közösségen vagy Oroszországon kívül alapított és az egyik tagállam, illetve Oroszország állampolgárai által irányított hajózási társaságok ugyancsak kedvezményezettjei ennek a fejezetnek, valamint a III. fejezetnek, amennyiben hajóik azok vonatkozó jogszabályainak megfelelően az adott tagállamban, illetve Oroszországban bejegyzésre kerültek. E rendelkezés alkalmazásában a nemzetközi tengeri hajózásba beleértendők – a más szállítási módokkal folytatott árufuvarozással, illetve utasszállítással kapcsolatban érvényben lévő állampolgársági korlátozások sérelme nélkül – az intermodális szállítási műveletekből álló, a tengeri szakaszt is igénybe vevő szállítási műveletek is; i) A 6. melléklet B. részében említett banki szolgáltatások tekintetében a 29. cikk és a 7. melléklet alkalmazásában „oroszországi leányvállat” vagy „közösségbeli leányvállalat” alatt az e) pont meghatározása szerinti leányvállalat értendő, amely Oroszország, illetve a tagállamok jogával összhangban banknak minősül. A 6. melléklet B. részében említett banki szolgáltatások tekintetében a 29. cikk és a 7. melléklet alkalmazásában „közösségbeli vállalat” vagy „oroszországi vállalat” az a h) pont meghatározása szerinti vállalat, amely Oroszország, illetve a tagállamok jogával összhangban banknak minősül. 31. cikk A 100. cikk ellenére e cím rendelkezései nem sértik az egyes felek által annak megakadályozásához szükséges intézkedések alkalmazását, hogy e megállapodás rendelkezései révén kijátszhassák azokat az intézkedéseiket, amelyeket harmadik országok piacaikra való bejutásával kapcsolatban hoztak. 32. cikk (1) E cím I. fejezetének rendelkezései ellenére az Oroszország, illetve a Közösség területén alapított közösségbeli és oroszországi vállalatok az alapítás szerinti országban hatályos jogszabályokkal összhangban jogosultak Oroszország, illetve a Közösség területén saját maguk, illetve valamelyik leányvállalatukon, fióktelepükön vagy közös vállalatukon keresztül tagállambeli, illetve orosz állampolgárságú munkavállalókat foglalkoztatni, feltéve, hogy ezek a munkavállalók e cikk (2) bekezdésének meghatározása szerint kulcsfontosságú munkatársak, és azokat kizárólag vállalatok, leányvállalatok, fióktelepek vagy közös vállalatok alkalmazzák. Az ilyen munkavállalók tartózkodási és munkavállalási engedélyei csak a fenti foglalkoztatás időszakára érvényesek. (2) A fent említett vállalatok – a továbbiakban „szervezetek” – kulcsfontosságú munkatársai a c) pont meghatározása szerint „vállalatok között kiküldöttek” a következő kategóriákban, feltéve, hogy a szervezet jogi személy, és az ilyen kiküldetést közvetlenül megelőző legalább egy éven keresztül foglalkoztatta az érintett személyeket, vagy azok a szervezetben az említett időszakban partnerek (de nem többségi részvényesek) voltak: a) valamely szervezetnél felső vezetői pozícióban dolgozó olyan személyek, akiknek az igazgatótanács, a részvényesek vagy az azokkal egyenértékű testület ellenőrzése vagy általános irányítása alatt funkciójuk elsődlegesen a vállalat (fióktelep, leányvállalat vagy közös vállalat) vezetésének irányítása, beleértve: – a vállalat vagy annak valamely szervezeti egységének vagy alrészlegének irányítását, – más felügyeleti, szakmai vagy vezetői jogkörrel rendelkező alkalmazottak felügyeletét és ellenőrzését, – saját jogkörében a munkaerő felvételét, elbocsátását, az ezekre vonatkozó ajánlást vagy más személyzeti intézkedéseket; b) valamely szervezeten belül dolgozó olyan személyek, akik az intézmény üzemeléséhez, kutatási berendezéseihez, technológiáihoz vagy irányításához alapvetően szükséges rendkívüli tudással rendelkeznek. Az ilyen tudás felmérése – az intézményre jellemző ismerettől függetlenül – magas szintű képzettséget tükrözhet bizonyos fajta, sajátos szaktudást igénylő munka vagy szakterület tekintetében, ideértve az elismert szakmai tagságot; c) a „vállalatok közötti kiküldött”: az a természetes személy, aki valamely fél területén egy szervezeten belül dolgozik, és akit a másik fél területén végzendő gazdasági tevékenységek céljából ideiglenesen küldenek ki; az érintett szervezetnek a fő üzletviteli helye az egyik fél területén kell, legyen, és a kiküldetésnek az említett szervezet olyan vállalatához kell történnie, amely ténylegesen hasonló gazdasági tevékenységet folytat a másik fél területén. 33. cikk A felek elismerik az egymás vállalatainak saját területükön történő alapításával és – amennyiben e megállapodás nem azt írta elő – azok működésével kapcsolatban egymásnak biztosított nemzeti elbánás fontosságát, és egyetértenek abban, hogy a kölcsönösség alapján és az Együttműködési Tanács ajánlásai ismeretében megvizsgálják e cél teljesítésének lehetőségét. 34. cikk (1) A felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak elkerülése érdekében, hogy olyan intézkedéseket vagy lépéseket hozzanak, amelyekkel egymás vállalatainak alapítására vagy működtetésére vonatkozóan a megállapodás aláírását megelőző napon fennálló helyzetnél korlátozóbb feltételeket teremtenek. (2) A felek az Együttműködési Tanács keretében legkésőbb a megállapodás aláírásától számított harmadik év végén, majd azt követően évente megvizsgálják: – bármelyik félnek a megállapodás aláírása óta hozott azon intézkedéseit, amelyek az egyik fél által a másik fél területén alapítandó vagy működtetendő vállalatokat érintik, és amelyek a 28. cikk alapján vállalt kötelezettségek tárgyát képezik, valamint azt, hogy – a felek vállalhatnak-e kötelezettséget arra, hogy nem hoznak olyan intézkedést vagy lépést, amely egymás vállalatainak alapítására vagy működtetésére vonatkozóan a vizsgálat időpontjában fennálló helyzetnél korlátozóbb feltételeket teremt, amennyiben e megállapodás nem azt írta elő, vagy a cselekvési szabadságukat érintő más kötelezettségeket a felek között a 28. cikkben vállalt kötelezettségekre vonatkozó megállapodás tárgyát képező területeken. Ha a fenti vizsgálat után valamelyik fél azon a véleményen van, hogy a másik fél által a megállapodás aláírása óta bevezetett intézkedések a megállapodás aláírását megelőző napon fennálló helyzetnél lényegesen korlátozóbb helyzetet teremtenek az előbbi fél vállalatainak a másik fél területén történő alapítása vagy működtetése tekintetében, ez a fél arra kérheti a másik felet, hogy kezdjenek konzultációkat. Erre az esetre a 8. melléklet A. részének rendelkezései érvényesek. (3) E cikk céljai elérése érdekében a 8. melléklet B. részében meghatározott intézkedéseket kell meghozni. (4) E cikk rendelkezései nem érintik az 51. cikk rendelkezéseit. Az említett 51. cikkben tárgyalt helyzetekre kizárólag annak minden más rendelkezés kizárására vonatkozó rendelkezései irányadók. 35. cikk (1) A 28. cikk nem vonatkozik a légi, a belvízi és a tengeri szállításra. (2) Az alábbiakban leírt, a hajózási társaságok által nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások vállalására vonatkozó tevékenységekre, ideértve az intermodális szállítási műveletekből álló, a tengeri szakasz igénybevételével történő szállítást is, az egyes felek engedélyezik a másik fél vállalatainak kereskedelmi célú jelenlétét saját területükön leányvállalatok vagy fióktelepek formájában azok alapítására és működtetésére vonatkozó nem kevésbé kedvezményes feltételekkel, mint amilyen feltételekben saját társaságaik vagy bármely harmadik ország társaságainak leányvállalatai vagy fióktelepei részesülnek attól függően, hogy mely feltételek a kedvezőbbek, és ez összhangban van az egyes felek országaiban alkalmazandó jogszabályokkal és rendelkezésekkel. (3) A fenti tevékenységek az alábbiakat foglalják magukban: a) tengeri szállítás, valamint kapcsolt szolgáltatások forgalomba hozatala és értékesítése az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolattartás révén, az ajánlattételtől a számla kiállításáig; b) bármilyen szállítás és a kapcsolódó szolgáltatások megvásárlása és továbbértékesítése, ideértve az intermodális szállítási módból álló szállítások biztosításához szükséges belföldi szállítási szolgáltatásokat; c) fuvarokmányokkal, vámokmányokkal vagy a szállított áruk származására és jellegére vonatkozó okmányokkal kapcsolatos dokumentáció készítése; d) üzleti információk szolgáltatása bármely formában, beleértve a számítógépes információs rendszereket és az elektronikus adatcserét (a távközlésre vonatkozó megkülönböztetéstől mentes korlátozások függvényében); e) üzleti konstrukciók létrehozása más hajózási társaságokkal; f) a vállalatok javára végzendő tevékenység, többek között hajók megrendelése vagy igény esetén szállítmányok átvétele. III. FEJEZET HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSOK 36. cikk A felek az e megállapodás 5. mellékletében felsorolt ágazatokra vonatkozóan a közösségbeli vagy oroszországi vállalatoknak az Oroszország, illetve a Közösség területére irányuló, határokon átnyúló szolgáltatásokat érintő feltételeket illetően – az egyes feleknél alkalmazandó jogszabályok és rendelkezések alapján – egymás részére nem nyújtanak kevésbé kedvezményes elbánást, mint amilyenben bármely harmadik ország részesül. 37. cikk Az e megállapodás 48. cikke rendelkezéseinek megfelelően a felek az e megállapodás 5. mellékletében felsorolt ágazatokra vonatkozóan engedélyezik az ideiglenes mozgást közösségbeli vagy oroszországi vállalatokat képviselő és az ideiglenes belépést határokon átnyúló szolgáltatások nyújtására irányuló tárgyalások vagy az adott vállalat javára határokon átnyúló szolgáltatások értékesítésére vonatkozó megállapodások megkötése céljából igénylő természetes személyek részére, amennyiben ezek a vállalati képviselők nem folytatnak közvetlen értékesítést a nyilvánosság részére vagy maguk nem nyújtanak szolgáltatásokat. 38. cikk (1) Az 5. mellékletben felsorolt ágazatokra vonatkozóan az egyes felek szabályozhatják a területükre irányuló, határokon átnyúló szolgáltatások nyújtásának feltételeit. Amennyiben ezek a rendelkezések általánosan alkalmazandók, azokat ésszerű, objektív és pártatlan módon kezelik. (2) Az (1) bekezdés nem érinti a 36. és az 50. cikk rendelkezéseit. (3) A felek az Együttműködési Tanács keretében legkésőbb a megállapodás aláírásától számított harmadik év végén megvizsgálják: – bármelyik félnek a megállapodás aláírása óta hozott olyan intézkedéseit, amelyek a 36. cikkben tárgyalt határokon átnyúló szolgáltatások nyújtását érintik, valamint azt, hogy – a felek vállalhatnak-e kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy nem hoznak olyan intézkedést vagy lépést, amely a 36. cikkben tárgyalt határokon átnyúló szolgáltatások nyújtására vonatkozóan a vizsgálat időpontjában fennálló helyzetnél korlátozóbb feltételeket teremt, vagy a cselekvési szabadságukat érintő más kötelezettségeket a felek között a 36. cikkben vállalt kötelezettségekre vonatkozó megállapodás tárgyát képező területeken. Ha a fenti vizsgálat után valamelyik fél azon a véleményen van, hogy a másik fél által a megállapodás aláírása óta bevezetett intézkedések a megállapodás aláírását megelőző napon fennálló helyzetnél lényegesen korlátozóbb helyzetet teremtenek a 36. cikkben tárgyalt szolgáltatások nyújtásának tekintetében, ez a fél arra kérheti a másik felet, hogy kezdjenek konzultációkat. Erre az esetre a 8. melléklet A. részének rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) E cikk céljainak elérése érdekében a 8. melléklet B. részében leírt intézkedéseket kell meghozni. (5) E cikk rendelkezései nem érintik az 51. cikk rendelkezéseit. Az említett 51. cikkben tárgyalt helyzetekre kizárólag a cikknek minden más rendelkezés kizárására vonatkozó szabályai irányadók. 39. cikk (1) A felek a tengeri szállítás tekintetében vállalják, hogy hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi piacra és forgalomba kereskedelmi céllal történő korlátozás nélküli bejutás elvét. a) A fenti rendelkezés nem sérti a megállapodást aláíró felek által alkalmazandó, a vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről szóló ENSZ-egyezményből származó jogokat és kötelezettségeket. A konferencián kívüli társaságok szabad versenyben működhetnek a konferenciához tartozókkal mindaddig, amíg betartják a tisztességes kereskedelmi verseny elvét. b) A felek megerősítik a szabad versenykörnyezet, mint a száraz és folyékony tömegáruval folytatott kereskedelem lényeges jellemzője iránti elkötelezettségüket. (2) Az (1) bekezdés elveinek alkalmazása során a felek: a) e megállapodás hatálybalépésétől kezdve kölcsönös kereskedelmükben nem alkalmazzák az egyik tagállam és a korábbi Szovjetunió közötti kétoldalú megállapodások egyetlen rakománymegosztásról szóló rendelkezését sem; b) nem vezetnek be rakománymegosztási eljárásokat a harmadik országokkal a száraz és folyékony áruk és a hajórakomány kereskedelmére vonatkozólag jövőben kötendő kétoldalú megállapodásokban. Ez azonban nem zárja ki az ilyen eljárások lehetőségét a hajórakományokra vonatkozóan azokban a kivételes esetekben, amikor az e megállapodásban résztvevő egyik vagy másik félhez tartozó vonalhajózási társaságoknak különben nem lenne hatékony lehetőségük kereskedelmi céllal hajózni az érintett harmadik országba és vissza; c) e megállapodás hatálybalépésével beszüntetnek minden egyoldalú intézkedést, adminisztratív, technikai és egyéb olyan akadályt, amely rejtett korlátozást jelent, vagy megkülönböztető hatással jár a szolgáltatások szabad nyújtása tekintetében a nemzetközi tengeri szállításban. A felek többek között nem nyújtanak az árufuvarozásra, az utasszállításra vagy mindkettő szállítására használt és a másik fél lobogója alatt hajózó hajókra az adott fél saját hajóira alkalmazottnál kevésbé kedvező elbánást a külföldi hajók számára nyitott kikötőibe való bejutás, az említett kikötők infrastruktúrájának és kiegészítő tengeri szolgáltatásainak használata, valamint a kapcsolódó díjak és terhek, vámkedvezmények, továbbá a horgonyzóhely kijelölése, valamint a be- és kirakodási létesítmények tekintetében. (3) A felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás hatálybalépését követően, de legkésőbb 1996. december 31-ig tárgyalásokat folytatnak az egyes felek belvízi útjainak a másik fél állampolgárai és hajózási társaságai számára történő fokozatos megnyitásáról a nemzetközi tengeri és folyami hajózási szolgáltatások szabadsága tekintetében. 40. cikk Abból a célból, hogy a felek között megteremtsék a vasúti közlekedés kedvező feltételeit, a felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás keretében, megfelelő kétoldalú és többoldalú mechanizmusok segítségével támogatják: – a vámkezelési, valamint a szállítmányokra és a vasúti járművekre vonatkozó egyéb, határon végzett vámkezelési eljárások megkönnyítését, – az együttműködést a nemzetközi forgalom követelményeinek teljesítésére alkalmas jármű létrehozásában, – a nemzetközi közlekedést szabályozó rendelkezések és eljárások közelítését, – a tagállamok és Oroszország közötti nemzetközi utasforgalom védelmét és fejlesztését. 41. cikk Az együttműködés tisztességes, kiegyensúlyozott és versenyképes feltételeket teremt a szilárd gazdasági tényezőkön alapuló űrbe bocsátási tevékenységek és űrszállítási piac számára, és különösen az űrbe bocsátási és űrszállítási szolgáltatások nemzetközi kereskedelmére vonatkozó multilaterális szabályokról folytatandó tárgyalások és azok végrehajtásának elősegítése érdekében intézkedések történnek. A 2000-ig tartó átmeneti időszak folyamán a felek megállapodnak az űrkutatási szolgáltatások feltételeiről. 42. cikk A felek saját vonatkozó jogszabályaikkal, gyakorlatukkal és feltételeikkel összhangban igyekeznek egymásnak minden lehetséges segítséget megadni a területükön működő mobil műholdas távközlési szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmét elősegítő intézkedések meghozatalához. A felek 1996-ban összeültek, hogy megvizsgálják a mobil műholdas szolgáltatásokra egymásnak nyújtandó legnagyobb kedvezményes elbánás lehetőségeit. 43. cikk A felek az egymás közötti, kereskedelmi igényeikhez igazított fuvarozás összehangolt fejlesztésének biztosítása érdekében e megállapodás hatálybalépését követően egyedi megállapodásokat köthetnek a szállítási ágazatban egymás piacaira való kölcsönös bejutás és szolgáltatásnyújtás feltételeiről, amennyiben az említett feltételekkel e megállapodás már nem foglalkozik. Ezek a megállapodások egynél több vagy egyetlen szállítási módra egyaránt vonatkozhatnak. IV. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 44. cikk A II., a III. fejezet, valamint az V. cím alkalmazásában nem kell tekintetbe venni a Közösség, annak tagállamai vagy Oroszország által a gazdasági integrációs megállapodásokban vállalt kötelezettségek alapján alkalmazott elbánást. 45. cikk A közösségbeli társaságok és az oroszországi társaságok által irányított, azok kizárólagos tulajdonában álló társaságok együttesen ugyancsak kedvezményezettjei e cím II. és III. fejezete, valamint az V. cím rendelkezéseinek. 46. cikk (1) E cím rendelkezéseit a közrend, a közbiztonság vagy a közegészség által indokolt korlátozások figyelembevételével kell alkalmazni. (2) Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak azokra a tevékenységekre, amelyek bármelyik fél területén – akár alkalomszerűen is – közhatalom gyakorlásához kapcsolódnak. 47. cikk Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz a szolgáltatások kereskedelmének liberalizálására, figyelembe véve a feleknél a szolgáltatási ágazatok fejlődését és a felek által vállalt egyéb nemzetközi kötelezettségeket, különösen a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezmény – a továbbiakban „GATS” – keretében folytatott tárgyalások végeredményeit. 48. cikk E cím alkalmazásában a megállapodás nem akadályozza meg a feleket abban, hogy területükön a belépés és tartózkodás, a munkavégzés, a munkafeltételek és természetes személyek letelepedése, valamint szolgáltatások nyújtása tekintetében saját törvényeiket és rendeleteiket alkalmazzák, feltéve, hogy azokat nem alkalmazzák oly módon, amellyel megsemmisítik vagy hátrányosan befolyásolják a megállapodás egy bizonyos rendelkezésében szereplő feltételek alapján a feleknek járó kedvezményeket. A fenti rendelkezés nem sérti a 46. cikk alkalmazását. 49. cikk (1) Az e cím vagy az V. cím rendelkezéseivel összhangban nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás nem vonatkozik a felek által a kettős adóztatás elkerülése érdekében kötött megállapodások alapján jelenleg nyújtott vagy a jövőben nyújtandó adókedvezményekre vagy az adóval kapcsolatos egyéb megállapodásokra. (2) Sem ez a cím, sem az V. cím nem biztosít jogot annak megakadályozására, hogy a felek a kettős adóztatás elkerülésére kötött megállapodások és más adóval kapcsolatos megállapodások adózási rendelkezései alapján elfogadják és érvényre juttassák az adókikerülés vagy az adókijátszás megakadályozására irányuló intézkedéseket vagy belföldi adópolitikai jogszabályaikat. (3) Sem ez a cím, sem az V. cím nem biztosít jogot annak megakadályozására, hogy a tagállamok vagy Oroszország a vonatkozó adópolitikai jogszabályok alkalmazása során megkülönböztetést tegyenek a nem azonos helyzetben lévő adófizetők között, különösen lakóhelyük tekintetében. 50. cikk A 32. és 37. cikk sérelme nélkül a megállapodás II., III. és IV. fejezetének egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az jogot biztosít arra, hogy: – a tagállamok, illetve Oroszország állampolgárai bármilyen minőségben, különösen társaság részvényeseként vagy partnereként, illetve annak vezetőjeként vagy alkalmazottjaként, továbbá szolgáltatóként vagy szolgáltatások címzettjeként belépjenek Oroszország, illetve a Közösség területére és ott tartózkodjanak, – oroszországi vállalatok közösségbeli leányvállalatai vagy fióktelepei a Közösség területén orosz állampolgárokat foglalkoztassanak vagy azok foglalkoztatását kezdeményezzék, – közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatai vagy fióktelepei Oroszország területén a tagállamok állampolgárait foglalkoztassák vagy azok foglalkoztatását kezdeményezzék, – oroszországi vállalatok vagy oroszországi vállalatok közösségbeli leányvállalatai vagy fióktelepei orosz állampolgárságú munkavállalókat közvetítsenek ideiglenes munkavállalási szerződés alapján más személyeknél vagy irányítása alatt végzendő munkára, – közösségbeli vállalatok vagy közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatai vagy fióktelepei tagállamokbeli állampolgárságú munkavállalókat közvetítsenek ideiglenes munkavállalási szerződés alapján más személyeknél vagy irányítása alatt végzendő munkára. 51. cikk (1) Az egyik fél által e megállapodás alapján a másik fél részére a GATS-ban szereplő ágazatok vagy intézkedések tekintetében biztosított elbánás a GATS vonatkozó kötelezettségvállalásainak hatálybalépési időpontja előtt egy hónappal számított naptól kezdve semmiképpen nem lehet kedvezőbb a fentiekben szereplő első fél által a GATS rendelkezései alapján nyújtott elbánásnál az egyes ágazatok, alágazatok és szolgáltatási módok tekintetében. (2) A GATS alapján kötelezettséget vállaló fél – az (1) bekezdés rendelkezései automatikus jellegének sérelme nélkül – tájékoztatja a másik felet a GATS-ból e megállapodásra alkalmazandó rendelkezésekről és kiigazításokról. (3) A másik fél attól az időponttól számított egy hónapon belül, hogy a GATS alapján kötelezettséget vállaló féltől megkapta a (2) bekezdésben említett információkat, értesítheti az első felet arról a szándékáról, hogy az e cím alapján rá háruló kötelezettségeket megfelelően kiigazítja az alábbiak szerint: – ha valamely szolgáltatási ágazatot, alágazatot vagy szolgáltatási módot kizártak a megállapodásból, csökkentették annak hatályát, vagy az (1) bekezdésnek megfelelő feltételek teljesítésétől tették függővé, akkor az azzal azonos ágazat, alágazat vagy szolgáltatási mód kizárható, hatálya csökkenthető, illetve azonos vagy hasonló feltételek teljesítésétől tehető függővé. (4) A második fél által elvégzett fenti kiigazításoknak a felek közötti kötelezettségvállalások egyensúlyának helyreállítását kell eredményezniük. (5) Abban az esetben, ha valamelyik fél úgy gondolja, hogy a (3) bekezdés alapján elvégzett kiigazítások nem eredményezték a felek közötti kötelezettségvállalások egyensúlyának helyreállítását, az adott fél felszólíthatja a másik felet arra, hogy 30 napon belül kezdjen konzultációt a kielégítő megoldás elérése érdekében az e cím alatt szereplő kötelezettségek kiigazításának bármely egyéb megfelelő módszerével. (6) Ha az ilyen konzultációk megkezdésétől számított 30 napon belül a felek nem találnak kielégítő megoldást, bármelyik fél kérésére a 101. cikkben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni. V. CÍM FIZETÉS ÉS TŐKE 52. cikk (1) A felek vállalják, hogy e megállapodás rendelkezéseivel összhangban a Közösségben és Oroszországban honos személyek között az áruk, szolgáltatások vagy személyek mozgásával kapcsolatban teljesítendő folyó fizetéseket szabadon átváltható valutanemekben engedélyezik. (2) Biztosítják a Közösségben és az Oroszországban honos személyek közötti szabad tőkemozgást a befogadó ország törvényeivel összhangban megalakult vállalatok által végzett közvetlen befektetés és a IV. cím II. fejezetének rendelkezéseivel összhangban végzett befektetések formájában, és az ilyen befektetés, ezen belül például a kisajátítási, az államosítási vagy az azokkal egyenértékű más intézkedésekből származó mindenféle kompenzációs kifizetés, valamint az azokból származó mindenféle nyereség külföldre történő átutalását. (3) A 2. rész rendelkezései nem akadályozzák meg Oroszországot abban, hogy korlátozásokat alkalmazzon az Oroszországban honos személyek közvetlen külső befektetéseire. A felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás hatálybalépése után öt évvel tárgyalni fognak ezeknek a korlátozásoknak a fenntartásával kapcsolatban, tekintetbe véve minden vonatkozó monetáris, fiskális és pénzügyi szempontot. (4) A (2) bekezdésben tárgyalt tőkemozgásokkal kapcsolatos átutalásokra a folyó ügyletekre vonatkozó átváltási árfolyammal megegyező árfolyamon kerül sor. (5) A felek az e megállapodás hatálybalépésétől számított ötéves átmeneti időszak letelte után – a (6) és (7) bekezdés sérelme nélkül – nem vezetnek be a Közösségben és Oroszországban honos személyek közötti tőkemozgásokra és az azokhoz kapcsolódó folyó fizetésekre újabb korlátozásokat, és nem teszik a már létező rendelkezéseket korlátozóbb jellegűvé. Az e bekezdés első mondatában említett átmeneti időszak alatt történt korlátozások bevezetése azonban nem érinti a feleknek az e cikk (2), (3), (4) és (9) bekezdése értelmében fennálló jogait és kötelezettségeit. (6) Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül – az (5) bekezdésben említett tilalom hatálybalépése után –, amennyiben kivételes esetekben a Közösség és Oroszország közötti tőkemozgások komoly nehézségeket okoznak vagy okozhatnak a Közösség vagy Oroszország árfolyam-politikájában vagy monetáris politikájában, a Közösség, illetve Oroszország – ha ilyen intézkedésekre feltétlenül szükség van – hat hónapot meg nem haladó időszakra védintézkedéseket hozhat a Közösség és Oroszország közötti tőkemozgásokra vonatkozóan. (7) E cikk rendelkezései értelmében mindaddig, amíg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapodásában szereplő cikkek közül a VIII. cikk értelmezése szerint be nem vezetik az orosz valuta teljes konvertibilitását, Oroszország abban az esetben alkalmazhat átváltási korlátozásokat a rövid- és középlejáratú pénzügyi hitelek nyújtására és felvételére, ha Oroszország IMF szerint érvényes státuszának alapján Oroszország részére az ilyen hitelek nyújtását korlátozzák, illetve engedélyezik. Oroszország ezeket a korlátozásokat megkülönböztetéstől mentesen alkalmazza. Ezek alkalmazása oly módon történik, hogy azok a lehető legkisebb zavart okozzák e megállapodás tekintetében. Oroszország azonnal tájékoztatja az Együttműködési Tanácsot az ilyen intézkedések bevezetéséről és az azokban bekövetkező változásokról. (8) A felek a Közösség és Oroszország közötti tőkemozgások megkönnyítése céljából konzultációt folytatnak egymással, hogy elősegítsék e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását. A felek különösen a portfólió-befektetésekkel és a kereskedelmi hitelekkel kapcsolatos tőkemozgások, valamint a Közösség területén honos személyek által az Oroszországban honos személyek részére nyújtott pénzügyi kölcsönökkel és hitelekkel kapcsolatos tőkemozgások további liberalizálására törekszenek. Az Együttműködési Tanács az e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül megfelelő ajánlásokat tesz. (9) A felek a legnagyobb kedvezményes elbánást biztosítják egymásnak a folyó fizetések és tőkemozgások, valamint a fizetési módok tekintetében. VI. CÍM VERSENY; A SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON VÉDELME; JOGALKOTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS 53. cikk Verseny (1) A felek megállapodnak abban, hogy versenyszabályaik alkalmazása útján vagy más m …