tiszteletdíj 35%-ának megfelelő összegre jogosult. 114. § (1) A képviselőcsoport – működésének, valamint a képviselők képviselői tevékenységének biztosítására –
\n
a)térítésmentesen az Országházban vagy az Országgyűlés Irodaházában irodákra,
\n
b)a képviselőcsoport működéséhez, valamint a képviselők képviselői tevékenységéhez szükséges irodai berendezésre és felszerelésre, c) az a) pont szerinti irodák működtetésével összefüggő kiadások biztosítására jogosult. (2) A független képviselő jogosult az (1) bekezdés szerinti feltételek biztosítására.
\n
(3)Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott költségek fedezésére a képviselőcsoport képviselőnként, valamint a független képviselő a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 15%-ának megfelelő összegű ellátási keret felhasználására jogosult az Országgyűlés Hivatala költségvetéséből. 115. § (1) A képviselőcsoport jogosult arra, hogy működését az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott személyek segítsék, akik munkavégzésének a helye a képviselőcsoport 114. § (1) bekezdése szerinti irodája.
\n
(2)Minden képviselőcsoport működését tizenöt köztisztviselő, valamint a képviselőcsoport minden ötödik tagja után további két – töredékszámítás esetén harmadik tagja után egy – felső- vagy középfokú iskolai végzettségű munkavállaló segítheti. (3) A képviselőcsoport a (2) bekezdésben meghatározott személyek foglalkoztatására a (4) bekezdésben meghatározott illetménykeret erejéig jogosult. Az illetménykeret terhére polgári jogi jogviszony is létesíthető.
\n
(4)A képviselőcsoport a (2) bekezdés szerint megállapított létszám
\n
a)20%-a után főtanácsadói, b) 30%-a után tanácsadói,
\n
c)30%-a után az I. besorolási osztály 9. fokozata,
\n
d)20%-a után a II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő illetménykeretre jogosult.
\n
(5)A képviselőcsoport működését segítő köztisztviselőkre, illetve munkavállalókra a köztisztviselőkre, illetve a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkáltatói jogkört a képviselőcsoport vezetője egyetértésével kell gyakorolni.
\n
(6)A cafetéria-juttatások fedezetére a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeget az Országgyűlés Hivatala külön biztosítja. A munkáltatói jogkört gyakorló döntési jogkörébe tartozó egyéb juttatásokra, valamint jutalmazásra a képviselőcsoport a (4) bekezdés szerinti illetménykeret 10%-ának megfelelő fedezetre jogosult, amelynek terhére a (2) bekezdésben meghatározott személy nem foglalkoztatható.
\n
116. §A képviselőcsoport és a független képviselő által a 113. §-ban és a 114. § (3) bekezdésében meghatározott keret
\n
terhére vásárolt tárgyi eszközök az Országgyűlés Hivatala tulajdonát képezik. A képviselőcsoport a képviselőcsoport működésének, a független képviselő a megbízatásának időtartama alatt e tárgyi eszközöket birtokolhatja.
\n
117. §A képviselőcsoport működési feltételeinek biztosítását szolgáló, 113–115. §-ban meghatározott támogatásokat az
\n
Országgyűlés Hivatala biztosítja. 118. § (1) A képviselőcsoport a 113. § (1) bekezdésében meghatározott keret, valamint a 114. § (3) bekezdésében meghatározott keret között év közben átcsoportosítást hajthat végre. (2) A képviselőcsoport vezetője a 112. § (3) bekezdésében, a 115. § (4) és (6) bekezdésében meghatározott keretből a 113. § (1) bekezdésében, illetve a 114. § (3) bekezdésében meghatározott keretre – a 112. § (3) bekezdésében meghatározott keret tekintetében a képviselő egyetértésével – év közben átcsoportosítást hajthat végre.
\n
(3)A (2) bekezdésben meghatározott átcsoportosítások során a munkáltatót terhelő járulékok összegét is figyelembe kell venni. (4) A képviselőcsoport havonta, tárgyhónapot megelőző hónap 20-ig tájékoztatja az Országgyűlés Hivatalát a tárgyhónapra vonatkozó, az (1)–(2) bekezdésben meghatározott átcsoportosításokról.
\n
(5)A független képviselő esetében az (1)–(4) bekezdésben meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.
\n
39.A volt képviselő juttatásai 119. § (1) Ha a képviselő megbízatása az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével szűnik meg, a volt képviselő további három hónapon keresztül a tiszteletdíjának a megbízatása megszűnését megelőző háromhavi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult. (2) A volt képviselő kérelmére az ellátást egy összegben kell kifizetni.
\n
(3)Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti ellátásra a volt képviselő,
\n
a)ha a megbízatása megszűnését közvetlenül megelőző általános országgyűlési választáson mandátumot szerzett,
\n
b)amíg a megbízatása megszűnését követően törvényben meghatározottak szerint nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. (4) A volt képviselő az (1) bekezdés szerinti időtartamra a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, az (1) bekezdés szerinti tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül. 40. A házelnök és a volt házelnök javadalmazása
\n
120. §
\n
A házelnök javadalmazására és juttatásaira – a 122. §-ban foglalt eltérésekkel – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény a miniszterelnök javadalmazása és juttatása alcímében foglalt szabályokat kell alkalmazni. 121. § (1) Ha a házelnök megbízatása megszűnt, jogosult az e megbízatására utaló elnevezést használni.
\n
(2)A volt házelnök juttatásaira – a 122. §-ban foglalt eltérésekkel – a volt miniszterelnök juttatásaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 122. § (1) A házelnököt és a volt házelnököt megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségek fedezetét
\n
–törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés költségvetési fejezete tartalmazza. (2) A juttatások biztosításához szükséges megállapodásokat az Országgyűlés Hivatala köti meg.
\n
(3)A házelnök külföldi kiküldetésével és utazásával kapcsolatos juttatások és szolgáltatások biztosítását az Országgyűlés Hivatala biztosítja. (4) A házelnök és a volt házelnök részére gépjárművezetőt az Országgyűlési Őrség biztosít.
\n
(5)A házelnök közcélú felajánlásaira, adományaira a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek a miniszterelnök közcélú felajánlásaira, adományaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az e célra szolgáló előirányzatot a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés költségvetési fejezete tartalmazza, az előirányzat felhasználására a házelnök írásbeli kötelezettségvállalása alapján kerül sor és a közcélú felajánlás, adomány kedvezményezettjének nevét, a közcélú felajánlás, adomány célját és összegét az Országgyűlés honlapján kell közzétenni. ÖTÖDIK RÉSZ AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALI SZERVEZETE ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG XII. FEJEZET AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA 123. § (1) Az Országgyűlés Hivatala ellátja az Országgyűlés szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait. Az Országgyűlés Hivatala önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló cím. Az Országgyűlés Hivatala jogi személy.
\n
(2)Az Országgyűlés Hivatalát a főigazgató vezeti. (3) A főigazgatót a házelnök nevezi ki és menti fel. A főigazgató a házelnök irányítása alatt végzi munkáját.
\n
(4)A főigazgató e törvényben és határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározottak szerint közreműködik az Országgyűlés döntéseinek előkészítésében, az e törvényben foglalt kivételekkel gyakorolja a fejezetet irányító szerv hatásköreit az Országgyűlés költségvetési fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok és olyan költségvetési szervek tekintetében, amelyek esetében a költségvetési szerv vezetője nem bír fejezetet irányító szervi jogállással.
\n
(5)A főigazgató a háznaggyal azonos javadalmazásban részesül, jogállására egyebekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 124. § (1) Az Országgyűlés Hivatalának költségvetésére vonatkozó javaslatot a főigazgató készíti el a házelnök irányítása mellett.
\n
Az Országgyűlés Hivatalának költségvetésére vonatkozó javaslatot a házelnök a Házbizottság egyetértésével, a Költségvetési bizottság véleményének beszerzése után küldi meg a Kormánynak, amely azt változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek.
\n
(2)A munkáltatói jogkör gyakorlója az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőkre nézve a közszolgálati jogviszony létesítését a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati időhöz kötheti. (3) Az Országgyűlés Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatát a házelnök házelnöki rendelkezésben állapítja meg.
\n
XIII. FEJEZET AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG 41. Az Országgyűlési Őrség feladata
\n
125. §(1) Az Országgyűlési Őrség feladata az Országgyűlés védelme, függetlenségének és külső befolyástól mentes
\n
működésének biztosítása, az e törvényben meghatározott személyvédelmi, létesítménybiztosítási feladatok biztosítása, valamint az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok ellátása.
\n
(2)Az Országgyűlési Őrség a) ellátja a házelnök személyi védelmét,
\n
b)az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek, valamint az abban tartózkodók biztonsága érdekében létesítménybiztosítási feladatokat lát el,
\n
c)biztosítja az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjére vonatkozó szabályok betartását,
\n
d)az Országházban, az Országgyűlés Irodaházában, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben gondoskodik a jogszabályokban meghatározott tűzbiztonsági követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának a feltételeiről,
\n
e)ellátja a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat,
\n
f)protokolláris díszelgési feladatokat lát el, és g) elvégzi a részére törvényben, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat. 126. § Az Országgyűlési Őrség feladatai ellátása során együttműködik a rendőrséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, a Magyar Honvédséggel, valamint a helyi önkormányzatokkal.
\n
42.Az Országgyűlési Őrség szervezete és irányítása 127. § (1) Az Országgyűlési Őrség a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv. Az Országgyűlési Őrség önállóan működő központi költségvetési szerv, amelynek gazdálkodásával kapcsolatos feladatait az Országgyűlés Hivatala látja el. Az Országgyűlési Őrség az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló címet képez.
\n
(2)Az Országgyűlési Őrség költségvetésére vonatkozó javaslatot a főigazgató készíti el a házelnök irányítása mellett. Az Országgyűlési Őrség költségvetésére vonatkozó javaslatot a házelnök a költségvetéssel foglalkozó állandó bizottság véleményének beszerzése után küldi meg a Kormánynak, amely azt változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. 128. § (1) Az Országgyűlési Őrség személyi állománya a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott hivatásos állományúakból (a továbbiakban: országgyűlési őr), köztisztviselőkből, valamint olyan munkavállalókból áll, akikre a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A kinevezett országgyűlési őr esküt tesz, amelynek szövegét a 2. melléklet határozza meg.
\n
129. §
\n
(1)A házelnök a) kinevezi az Országgyűlési Őrség parancsnokát,
\n
b)– ha törvény eltérően nem rendelkezik – gyakorolja a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott, a fegyveres szervet irányító miniszter részére meghatározott feladat- és hatásköröket. (2) A háznagy a házelnök által meghatározott rendben – a házelnök erre vonatkozó rendelkezése alapján – egyes, az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggő jogokat gyakorolhat. 130. § (1) A rendészetért felelős miniszter a házelnök véleményének kikérésével rendeletben szabályozza
\n
a)az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatát, b) az országgyűlési őrök képesítési követelményeit,
\n
c)az Országgyűlési Őrség egyenruházati szabályzatát, és d) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározottak szerint az Országgyűlési Őrségre vonatkozó szabályokat. (2) Ha a rendészetért felelős miniszter a házelnök véleményével nem ért egyet, egyeztetést kezdeményez a vitás kérdésekről. 131. § A házelnök és a rendészetért felelős miniszter megállapodást köt az Országgyűlési Őrség feladatellátáshoz szükséges ruházati és egyéb anyagi, technikai feltételek biztosításáról. A megállapodás végrehajtásában a rendészetért felelős miniszter alárendeltségébe tartozó szervek is részt vehetnek. 132. § (1) Az Országgyűlési Őrséget a parancsnok vezeti. A parancsnok
\n
a)az Országgyűlési Őrség személyi állománya számára utasítást adhat,
\n
b)javaslatot tesz az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatára,
\n
c)gyakorolja az e törvényben, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, valamint jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat az Országgyűlési Őrség állományába tartozó személyek felett, d) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők tevékenységét,
\n
e)évente beszámol az Országgyűlési Őrség tevékenységéről az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságának, valamint f) képviseli az Országgyűlési Őrséget. (2) Az országgyűlési őr tekintetében a miniszter, az állományilletékes parancsnok és az országos parancsnok részére a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyáról szóló törvényben biztosított munkáltatói jogköröket az Országgyűlési Őrség parancsnoka gyakorolja. (3) Az Országgyűlési Őrség parancsnokával és állományával kapcsolatban a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat a Rendőrségről szóló törvény rendelkezései alapján az ott meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. 43. Az Országgyűlési Őrség működése
\n
133. §(1) Az Országgyűlési Őrség – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a feladatai ellátására és az utasítás
\n
teljesítésének kötelezettségére, az intézkedési kötelezettségre, az arányosság követelményére, a kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményeire, az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elveire és szabályaira, a titoktartási kötelezettségre, a fegyverviselési jogra, a segítségnyújtási kötelezettségre, a közreműködő igénybevételére, a segítség és eszközök igénybevételére a Rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit alkalmazza.
\n
(2)Az országgyűlési őr az e törvényben szabályozott intézkedéseken túl a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint fokozott ellenőrzést hajthat végre, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhat, felvilágosítás kérhet, biztonsági intézkedést foganatosíthat, magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen intézkedhet, képfelvételt, illetve hangfelvételt, továbbá kép- és hangfelvételt készíthet, helyszínt biztosíthat, valamint személy- és létesítménybiztosítási intézkedést alkalmazhat. (3) Az országgyűlési őr kényszerítő eszközként testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, útzárat, megállásra kényszerítést, lőfegyvert a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat. (4) Az országgyűlési őr a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása során kényszerítő eszközként kizárólag testi kényszert alkalmazhat. 134. § (1) Az Országgyűlési Őrség nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol. Ha tevékenysége során bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóságnál vagy az ügyésznél, illetve szabálysértés esetén az eljárásra jogosult szabálysértési hatóságnál és átadja a rendelkezésére álló bizonyítási eszközöket. (2) A házelnök az Országgyűlési Őrség parancsnokán keresztül az Országgyűlési Őrségnek egyedi utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. (3) Ha a késedelem más vagy mások személyét, a közbiztonságot vagy az intézkedés sikerét veszélyezteti, a házelnök vagy az ülés rendjének a fenntartása érdekében az ülést vezető elnök az Országgyűlési Őrség e törvényben meghatározott intézkedéseket végrehajtó szervezeti egységének vezetője részére egyedi utasítást adhat.
\n
135. §(1) Az országgyűlési őr köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően
\n
teljesíteni, a házelnök vagy az ülést vezető elnök, valamint az elöljárója utasításainak – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – engedelmeskedni, e törvényben meghatározott feladatait, ha kell, élete kockáztatásával is ellátni. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el.
\n
(2)Az országgyűlési őr a házelnöknek vagy az ülést vezető elnöknek a közvetlen utasítását, a szolgálati út betartásával, az Országgyűlési Őrség parancsnokának haladéktalanul jelenti. A jelentés az utasítás teljesítésére nincs halasztó hatállyal.
\n
(3)Az országgyűlési őr a házelnök, az ülést vezető elnök, a szolgálati elöljáró jogszabálysértő utasításának a teljesítését
\n
–az (1) bekezdésben foglalt kivétellel – nem tagadhatja meg, de az utasítás jogszabálysértő jellegére, ha az számára felismerhető, haladéktalanul köteles az utasításadó figyelmét felhívni. Ha az utasításadó az utasítást fenntartja, azt az utasított kérelmére köteles írásba foglalva kiadni. (4) Az írásba foglalás megtagadását vagy elmaradását az országgyűlési őr a házelnöknek a szolgálati út betartásával jelenti. (5) Ha a jogszabály rendelkezéseit az országgyűlési őr elöljárója sérti meg, az országgyűlési őr közvetlenül az elöljáró felettesénél, vagy ha a jogszabálysértést az Országgyűlési Őrség parancsnoka követi el, a házelnöknél bejelentheti.
\n
A bejelentéssel megkeresett a jogszabálysértést köteles kivizsgáltatni, és a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, a tett intézkedésről – a bejelentés kézhezvételétől számított – nyolc napon belül tájékoztatni.
\n
(6)A jogszabálysértés bejelentése miatt a bejelentőt hátrány nem érheti, az alaptalanul tett bejelentés esetén felelősségre vonás kezdeményezhető. 136. § (1) Az Országgyűlési Őrség belső szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasításadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy az utasítás adójának és végrehajtójának egyéni felelőssége mindenkor megállapítható legyen.
\n
(2)Az Országgyűlési Őrség egyenruhája és szolgálati igazolványa formájának, kialakításának el kell térnie más fegyveres szervek egyenruhájától és szolgálati igazolványától. 137. § (1) Az Országgyűlési Őrség feladatai ellátása során az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben az intézkedéssel, valamint az eljárásával érintett természetes személy személyazonosító adatait kezeli.
\n
(2)A 133. § (1) és (2) bekezdése tekintetében az Országgyűlési Őrség adatkezelésére a Rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 44. Személyazonosság megállapítása 138. § (1) Az országgyűlési őr a feladata ellátása során
\n
a)az Országház, az Országgyűlés Irodaházában, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területén a személyazonosság megállapítása céljára a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt, valamint az Országházba, az Országgyűlés Irodaházába, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekbe való belépésre jogosító okmányt fogadja el, b) a létesítménybiztosítási intézkedés keretében lezárt területen, illetve olyan területen, amely tekintetében fokozott ellenőrzést rendeltek el, megállapíthatja a személyazonosságát annak, akivel kapcsolatban ez a közbiztonság, valamint az Országházban, illetve az Országgyűlés Irodaházában tartózkodók védelme céljából szükséges. (2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az országgyűlési őr minden olyan hatósági igazolványt elfogad, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. A személyazonosság megállapításával érintett személy a személyazonosság megállapítására alkalmas okmányok közül egy bemutatására kötelezhető. Az országgyűlési őr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
\n
(3)A személyazonosság igazolásának megtagadása, valamint az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben akkor is, ha a személyazonosság a helyszínen nem állapítható meg, az országgyűlési őr azonnal értesíti a rendőrséget. Az országgyűlési őr a személyazonosság megállapításával érintett személyt a személyazonosság megállapítása céljából a rendőrség helyszínre érkezéséig visszatarthatja. (4) Az országgyűlési őr a (3) bekezdésben meghatározott esetben a személyazonosság megállapításával érintett személy ruházatát, csomagját, járművét átvizsgálhatja. 45. Elfogás 139. § (1) Az országgyűlési őr elfogja a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt, továbbá azt, aki a szabálysértés elkövetését az erre irányuló felszólítás ellenére nem hagyja abba.
\n
(2)Az elfogásról az országgyűlési őr haladéktalanul értesíti a rendőrséget, az elfogott személyt az országgyűlési őr a rendőr helyszínre érkezéséig tarthatja vissza. Az elfogott személyt előállítás céljából a rendőrségnek adja át. Az előállítás tartamát ilyen esetben az Országgyűlési Őrség intézkedésének a kezdetétől kell számítani.
\n
(3)Az elfogás törvényességéért az Országgyűlési Őrség, az előállítás törvényességéért a rendőrség felel. Az elfogás okának törvényességét a rendőrség nem vizsgálhatja, ha jogsértést állapít meg, tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát, bűncselekmény esetén feljelentést tesz az ügyésznél. 46. Közlekedésrendészeti intézkedés
\n
140. §Az országgyűlési őr személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai céljából
\n
a)a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti, valamint
\n
b)az üzemben tartó, illetve a használó személyazonosító adatainak megállapítása érdekében járművet feltartóztathat, az abban tartózkodók személyazonosságát megállapíthatja. 47. Intézkedés az Országház és az Országgyűlés Irodaháza üléstermében
\n
141. §(1) Az országgyűlési őr a) az ülést vezető elnök hozzájárulása nélkül az Országházban megtartott
\n
b)az országgyűlési bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottsági ülést levezető alelnöknek a hozzájárulása nélkül az Országházban vagy az Országgyűlés Irodaházában megtartott bizottsági ülés ideje alatt az ülésterembe, az ülésteremhez tartozó páholyba és karzatra, valamint az üléstermet körülvevő folyosóra nem léphet be és nem intézkedhet. (2) Ha a késedelem veszéllyel jár és a hozzájárulás megadására jogosult akadályoztatva van, az országgyűlési őr az
\n
(1)bekezdésben meghatározott hozzájárulás nélkül is intézkedhet a) segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából,
\n
b)bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a bűncselekmény elkövetőjének vagy gyanúsítottjának elfogása céljából, c) közveszély, továbbá az életet vagy a testi épséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása, illetve az ilyen veszélyben lévők kimentése érdekében, d) rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére,
\n
e)a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy elfogása céljából,
\n
f)ha az elfogás törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.
\n
(3)A 135. § (2) és (3) bekezdése szerinti utasítás kiadásával az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. 48. Jogorvoslat 142. § (1) Akinek az Országgyűlési Őrség intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása (a továbbiakban e § alkalmazásában: intézkedés) alapvető jogát sértette, panasszal fordulhat az Országgyűlési Őrség parancsnokához.
\n
(2)Az (1) bekezdés alapján a panaszt a jogsérelemtől, intézkedés elmulasztása esetén az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harminc napon belül kell elbírálni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. Jogi képviselőként jogvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezet vagy alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója is eljárhat. (4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a panaszban foglaltakat közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el. Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a panaszról hozott határozata ellen fellebbezésnek nincsen helye, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye. HATODIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 49. Felhatalmazó rendelkezések 143. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a névhasználat és jelképhasználat szabályainak betartására vonatkozó ellenőrzés rendjét, valamint a névhasználat és a jelképhasználat 11. § (2) bekezdés a) és b) pontjának megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat működésére szolgáló területre a képviselők belépésének szabályait rendeletben állapítsa meg.
\n
(3)Felhatalmazást kap a rendvédelmi szervet irányító miniszter, hogy az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek működésére szolgáló területre a képviselők belépésének szabályait rendeletben állapítsa meg.
\n
(4)Felhatalmazást kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve működésére szolgáló területre a képviselők belépésének szabályait rendeletben állapítsa meg.
\n
(5)Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a házelnök véleményének kikérésével rendeletben szabályozza a) az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatát, ennek részeként az intézkedések, a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes szabályait, a személyvédelmi és létesítménybiztonsági feladatokat, a szolgálati formákat, az elöljárói és feljebbvalói viszonyt, a magatartási szabályokat, a más keresőfoglalkozás lehetőségét, a rendszeresített munkakörök átminősítésének rendjét, b) az országgyűlési őr képesítési követelményeit,
\n
c)az Országgyűlési Őrség egyenruházati szabályzatát. 50. Hatályba léptető rendelkezések
\n
144. §(1) E törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba
\n
(2)A 149. § (1) bekezdése 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
\n
(3)Az 1. § c) pontja, a 2. § (2) bekezdés q) pontja, a 3. alcím, a 10. § (2) és (5) bekezdése, az 53. § (2) és (3) bekezdése, az 54. §
\n
(3)–(5) bekezdése, a 123. § (2)–(5) bekezdése, a XIII. Fejezet, a 143. § (5) bekezdése, a 145. § (4)–(6) bekezdése, a 148. §, a 151. § (1)–(5), (7) és (8) bekezdése, a 160. § (2) bekezdés c) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.
\n
(4)A 8. és 12. alcím, a Negyedik rész, a 147. §, 153. §, a 158. §, a 160. § (1) bekezdés b) és h) pontja, valamint a 160. §
\n
(3)bekezdése az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba. 51. Átmeneti rendelkezések 145. § (1) E törvény rendelkezései nem érintik az Országgyűlés e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő tisztségviselői, a bizottsági tisztségviselők, a megválasztott és kinevezett személyek, valamint a képviselők megbízatását, az Országgyűlés megalakult bizottságainak és működő képviselőcsoportjainak fennállását, rendelkezéseit azonban a hivatalban levő Országgyűlés tekintetében is alkalmazni kell.
\n
(2)A háznagyot az Országgyűlés első alkalommal 2012. december 31-ig választja meg. A főigazgatót a házelnök első alkalommal 2012. december 31-ig nevezi ki. (3) E törvény hatálybalépését követően az Országgyűlés, az Országház és a Parlament nevét, jelképeit az e törvény hatálybalépése előtti időponttól felhasználó 2012. december 31-ig kérvényezheti a házelnöknél a név-, illetve jelképhasználat engedélyeztetését. (4) A 2013. január 1-jét megelőzően kihirdetett jogszabályban az Országgyűlés védelmével, függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosításával, továbbá az Országház és az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben történő rendőri intézkedésekkel és a tűzbiztonsági követelmények megtartásával összefüggésben a rendőrség, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára meghatározott feladatokat és hatásköröket az Országgyűlési Őrség látja el.
\n
(5)Ahol jogszabály az Országgyűlési Őrség részére a (4) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében a rendőrséget, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szervet említi, azon az Országgyűlési Őrséget kell érteni.
\n
(6)A rendőrség és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az Országgyűlési Őrség részére a (4) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában résztvevő hivatásos állományának a rendőrséggel vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel fennálló szolgálati viszonya – a házelnök, a rendészetért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által meghatározott feltételek mellett, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvénynek a más fegyveres szervhez történő áthelyezés szabályai szerint – országgyűlési őr szolgálati viszonnyá alakul át. (7) A házelnök az Országgyűlési Őrségnek az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjével összefüggő tevékenysége részletes szabályait 2013. január 1-jéig határozza meg és teszi közzé az Országgyűlés honlapján.
\n
(8)Azon volt képviselőre, akinek megbízatása az e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő Országgyűlés megbízatásának megszűnésével szűnik meg, az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény
\n
9. §át kell alkalmazni. (9) A 124. § (1) bekezdésében és a 127. § (2) bekezdésében foglalt feladatokat 2012. december 31-ig az Országgyűlés
\n
Hivatalának gazdasági főigazgatója látja el. 52. Sarkalatossági záradék
\n
146. §(1) A 12. alcím és a 157. § az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül
\n
(2)A Harmadik rész, a 36. és 37. alcím, a 145. § (8) bekezdése, a 147. § (2)–(3) bekezdése, a 149. § (1) bekezdése, a 160. §
\n
(1)bekezdés a)–e) és g)–h) pontja, a 160. § (3) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és
\n
(5)bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (3) A 14. alcím az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
\n
(4)A 10. alcím és a 147. § (1) bekezdése az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
\n
(5)Az Első rész, a 11. alcím és a 13. alcím, a 15–19. alcím, a IV–V. Fejezet, a XII. Fejezet, a 41–42. alcím, az 50. alcím, a 145. §
\n
(1)–(3), (7) és (9) bekezdése, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
\n
(6)E törvény a) 158. § (6) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
\n
b)158. § (26) bekezdése az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése és 23. cikke alapján,
\n
c)158. § (29) bekezdése az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján,
\n
d)158. § (30) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján,
\n
e)158. § (31) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése alapján,
\n
f)158. § (32) bekezdés b)–d) pontja az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, g) 158. § (33) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
\n
h)158. § (36) bekezdése, 159. § (4) bekezdése az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján,
\n
i)158. § (37) bekezdése az Alaptörvény 41. cikk (1), (4) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (7) A 160. § (2) bekezdés a) pontja az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
\n
(8)A 149. § (2) bekezdése, a 154. § és a 160. § (4) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (9) Az 50. alcím az Alaptörvénynek az (1)–(4), (6) és (7) bekezdésben meghatározott rendelkezései alapján sarkalatosnak minősül. 53. Módosító rendelkezések 147. § (1) A 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti.” (2) A 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen.” (3) A 30. alcím megjelölése és a 80. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „30. Összeférhetetlenség 80. § (1) A képviselői megbízatás – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.
\n
(2)A képviselő miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszterelnöki megbízotti vagy miniszteri biztosi tisztséget láthat el, illetve az Országgyűlés tisztségviselője lehet.
\n
(3)A miniszterelnök, miniszter, államtitkár képviselő nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja.” 148. § (1) A büntetőeljárásáról szóló 1998. évi XIX. törvény 29. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:) „b) a bíró, az ügyész, a bírósági és ügyészségi titkár, fogalmazó és ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a megyei bírósági végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk.
\n
166. §(2) bekezdés e) pont, Btk. 175/A. § (2) bekezdés c) pont, Btk. 229. §, Btk. 321. § (3) bekezdés d) pont, (4) bekezdés
\n
c)–d) pont, Btk. 321. § (5) bekezdés b) pont],”
\n
(2)A büntetőeljárásáról szóló 1998. évi XIX. törvény 29. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:) „e) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény,”
\n
(3)A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. § 1. pontjának j) alpontjába a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában 1. hivatalos személy:) „j) az Alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál és az Országgyűlési Őrségnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik,” (4) A Btk. 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, valamint a Rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja.” 149. § (1) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 6. § (4) bekezdésében az „egy személy” szövegrész helyébe a „két személy” szöveg, a „75%-a erejéig” szövegrész helyébe a „150%-a erejéig” szöveg lép.
\n
(2)A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a polgármesternek,
\n
a)akit – képviselői megbízatásának ideje alatt – bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, kivéve ha a közügyek gyakorlásától eltiltották, b) akinek az állammal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi.”
\n
150. §A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi
\n
LXIV. törvény 2. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A polgármester e tisztsége megszűnik:) „h) ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem válaszható,”
\n
151. §(1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban
\n
Hszt.) 1. § (1) bekezdésében a „valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és” szövegrész helyébe az „Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint” szöveg lép.
\n
(2)A Hszt. 1. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat az Országgyűlésről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” (3) A Hszt. 18. § (2) és (3) bekezdésében, 23. §-ában és 51. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség” szöveg lép.
\n
(4)A Hszt. 103. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:) „a) a Miniszterelnökségnél, a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél, az Országgyűlési Őrségnél, a miniszter irányítása alá tartozó belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv állományánál, berendelés vagy vezénylés esetén is a beosztási illetmény 50%-a,”
\n
(5)A Hszt. 103. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:) „a) a Miniszterelnökségnél, a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél, az Országgyűlési Őrségnél, a miniszter irányítása alá tartozó belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv állományánál, berendelés vagy vezénylés esetén is a beosztási illetmény 15%-a,”
\n
(6)A Hszt. a következő 103/B. §-sal egészül ki: „103/B. § Ha a Kormány, vagy miniszter által elrendelt szervezetátalakítás következtében megszűnő szervezet vagy szervezeti egység feladatait átvevő szervezet szervezeti szintje illetménykiegészítés szempontjából alacsonyabb, az átvevő szervezethez kerülő állomány az illetménykiegészítés különbözetéből származó illetménycsökkenés kiegyenlítésére – a különbözet mértékével egyező mértékben – kompenzációs illetménykiegészítésre jogosult.”
\n
(7)A Hszt. 254. § (1) bekezdés a) pontja a következő 16. alponttal egészül ki: (A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni.
\n
A pótlékok mértéke: egy hónapra számítva:) „16. az Országgyűlési Őrség állományának a pótléka 150–450%”
\n
(8)A Hszt. a következő 342/A. §-sal egészül ki: „342/A. § Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben, az Országgyűlés elnöke véleménye kikérésével a 342. § (2)–(8) bekezdése szerinti tárgykörökben az Országgyűlési Őrség vonatkozásában szabályokat állapítson meg.” 152. § Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az országgyűlési bizottság tagja és tisztségviselője kivételével az Országgyűlés által megválasztott személy, valamint az országgyűlési képviselő (a továbbiakban együtt: közjogi tisztségviselő) a megválasztását követően az Országgyűlés előtt a melléklet szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban együtt: eskü) tesz.”
\n
153. §A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi
\n
integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 11. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet országgyűlési képviselő, helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a kormánymegbízott tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen.”
\n
154. §A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1) bekezdés a) pontja a következő
\n
szöveggel lép hatályba: (Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet) „a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve ha ezen megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el;”
\n
155. §(1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 8. § (9) bekezdése helyébe
\n
a következő rendelkezés lép: „(9) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt szabályokat az Országgyűlés Hivatala és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára esetében nem kell alkalmazni.” (2) A Kttv. 226. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az Országgyűlés Hivatalánál a 142. § azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az Országgyűlés Hivatalának vezetője az Országgyűlés elnöke által meghatározott rendben állapíthat meg képzettségi, munkaköri pótlékot.”
\n
(3)A Kttv. 227. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Országgyűlés Hivatalának vezetője, továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hivatali szervek vezetői felett a munkáltatói jogokat az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés Hivatalának további köztisztviselői feletti munkáltatói jogokat az Országgyűlés Hivatalának vezetője – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint – gyakorolja.” (4) A Kttv. 236. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Alkotmánybíróság főtitkára, valamint az Országgyűlés szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hivatali szerveinek vezetői a közigazgatási államtitkárral, az Országgyűlés szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hivatali szerveinek helyettes vezetői a helyettes államtitkárral azonos illetményben és juttatásban részesülnek.” 156. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 25/A. §-sal egészül ki: „25/A. § (1) A Tanács 25. § (4) bekezdése szerinti véleménye alapján a Kormány zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújt be annak érdekében, hogy a költségvetési törvényjavaslat megfeleljen az államadósság-szabálynak. A Kormány által benyújtott módosító javaslat a költségvetési törvényjavaslat korábban már megszavazott módosító javaslattal érintett részének megváltoztatását, újbóli megállapítását is tartalmazhatja. (2) A költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatokat az Országgyűlés elnöke az azok benyújtására vonatkozó határidő lejártát követően haladéktalanul megküldi a Tanácsnak. A Tanács a zárószavazás előtti módosító javaslatok kézhezvételétől számított egy napon belül írásban tájékoztatja az Országgyűlés elnökét arról, hogy azok megfelelnek-e az államadósság-szabálynak.
\n
(3)A Tanács az Országgyűlés elnökének az elfogadott zárószavazás előtti módosító javaslatokról való tájékoztatása alapján az annak kézhezvételét követő egy napon belül alakítja ki a költségvetési törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulására vonatkozó álláspontját. A Tanács az előzetes hozzájárulás megtagadásáról hozott döntését részletesen indokolja. (4) A Tanács elnökét az Országgyűlés azon ülésére, amelyen a költségvetési törvényjavaslat zárószavazására kerül sor, meg kell hívni, a Tanács elnöke azon – a Tanácsnak a költségvetési törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulásával kapcsolatos álláspontja kifejtése céljából – felszólalhat. Ha a Tanács elnöke a Tanácsnak a költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatos előzetes hozzájárulására vonatkozó álláspontját a költségvetési törvényjavaslat zárószavazását megelőzően nem ismerteti az Országgyűlés ülésén vagy nem közli az Országgyűlés elnökével, a Tanácsnak a költségvetési törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. (5) Ha a Tanács a költségvetési törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulását nem adja meg, a költségvetési törvényjavaslat zárószavazását el kell halasztani. A költségvetési törvényjavaslat zárószavazásának elhalasztása esetén a Kormány olyan módosító javaslatot köteles benyújtani a költségvetési törvényjavaslathoz, amelynek eredményeként a költségvetési törvényjavaslat az államadósság-szabálynak megfelel. Ebben az eljárásban más módosító javaslat nem nyújtható be. (6) Az (1)–(5) bekezdésben foglalt eljárást azzal, hogy az így megismételt eljárásban kizárólag a Kormány jogosult módosító javaslatot benyújtani, mindaddig kell folytatni, amíg a Tanács a költségvetési törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulását meg nem adja.” (2) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 26. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan törvényjavaslat, amely – a megszavazott módosító javaslatokra tekintettel – a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztatná, vagy a költségvetési hiány mértékét növelné, a Tanács előzetes hozzájárulása alapján bocsátható zárószavazásra.
\n
(2)Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslatot annak benyújtását követően és az ahhoz kapcsolódóan megszavazott módosító javaslatokat azok elfogadását követően – az előzetes hozzájárulás megadása céljából – haladéktalanul megküldi a Tanács részére. (3) A Tanács az előzetes hozzájárulásra vonatkozó döntését a zárószavazás előtti módosító javaslatokról való szavazást
\n
–ha az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig módosító javaslatot nem terjesztettek elő, az általános vita lezárását, ha az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok közül az Országgyűlés egyet sem fogadott el, a módosító javaslatokról való szavazást, ha zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtására nem került sor, az erre vonatkozó határidő lejártát – követően, a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított egy napon belül közli az Országgyűlés elnökével. A Tanács az előzetes hozzájárulás megtagadásáról hozott döntését részletesen indokolja.” (3) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Ha a Tanács elnöke az előzetes hozzájárulására vonatkozó álláspontját az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat zárószavazását megelőzően nem közli az Országgyűlés elnökével, a Tanácsnak az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.” (4) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 24. § (1) bekezdésében a „költségvetésről szóló törvénynek a fejezetek főösszegét, illetve a költségvetési hiány vagy többlet mértékét érintő módosítását” szövegrész helyébe a „költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztató, vagy a költségvetési hiány mértékét növelő módosítást” szöveg, 26. § (4) bekezdésében a „módosító indítvány” szövegrész helyébe a „módosító javaslat” szöveg, a „25. § (5)–(9) bekezdését” szövegrész helyébe a „25/A. §-t” szöveg lép.
\n
(5)Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 25. § (5)–(9) bekezdése és
\n
26. §(5) bekezdése. 157. § Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki
\n
„(3) A nemzetiségi szószóló megbízatásának megszűnése esetén szószóló az országos listán eredetileg is szereplő jelöltek közül az országos nemzetiségi önkormányzat által megnevezett, ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt lesz. Ha az országos listán nincs több jelölt, az adott nemzetiséget az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig nem képviseli nemzetiségi szószóló.” 158. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. § 1. pont a) alpontjában az „országgyűlési képviselő” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló” szöveg lép.
\n
(2)A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/A. § (4) bekezdésében az „országgyűlési képviselő” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló” szöveg lép.
\n
(3)A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 20. § (3) bekezdésében az „országgyűlési képviselői” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselői, nemzetiségi szószólói” szöveg lép.
\n
(4)Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 3/B. § (3) bekezdésében az „országgyűlési képviselői” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselői, a nemzetiségi szószólói” szöveg lép.
\n
(5)A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
\n
a)3. § 10. pontjában az „országgyűlési képviselő” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló”, b) 16. § (1) bekezdésében az „országgyűlési képviselői” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselői, a nemzetiségi szószólói”, c) 1. számú melléklet 8.10. pontjában az „országgyűlési képviselői” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselői és a nemzetiségi szószólói”, d) 3. számú melléklet I. „Jellemzően előforduló költségek” fejezet 25. pontjában a „helyi önkormányzati képviselői” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi szószólói”,
\n
e)3. számú melléklet I. „Jellemzően előforduló költségek” fejezet 25. pontjában az „országgyűlési képviselő” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselő vagy nemzetiségi szószóló” szöveg lép. (6) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
\n
a)15. § (3) bekezdésében az „országgyűlési képviselőre” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselőre, nemzetiségi szószólóra”, b) 68. § (5) bekezdésében az „országgyűlési képviselő” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló” szöveg lép. (7) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 59. §
\n
(1)bekezdés c) pontjában az „európai parlamenti képviselővé” szövegrész helyébe az „európai parlamenti képviselővé, nemzetiségi szószólóvá” szöveg lép. (8) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 41/B. § (2) bekezdésében az „önkormányzati képviselő” szövegrész helyébe az „önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló” szöveg lép.
\n
(9)A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „országgyűlési képviselőt” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót” szöveg lép.
\n
(10)Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény
\n
a)6. § (2) bekezdés e) pontjában a „képviselői” szövegrész helyébe a „képviselői és a nemzetiségi szószólói”,
\n
b)18. § (1) bekezdésében az „országgyűlési képviselői” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselői, a nemzetiségi szószólói” szöveg lép. (11) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény
\n
a)11. § (3) bekezdésében az „országgyűlési képviselő” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló”, b) 12. § (1) bekezdés b) pontjában és 32. §-ában az „országgyűlési képviselő” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló” szöveg lép. (12) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 554/B. § b) pont ba) alpontjában az „országgyűlési képviselő” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló” szöveg lép.
\n
(13)A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/B. § (6) bekezdés a) pontjában a „képviselő” szövegrész helyébe a „képviselő, nemzetiségi szószóló” szöveg lép. (14) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 14. § (3) bekezdésében az „országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő” szövegrész helyébe az „országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő, valamint nemzetiségi szószóló” szöveg lép. (15) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 62. §
\n
c)pontjában az „országgyűlési képviselővé” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselővé, nemzetiségi szószólóvá” szöveg lép. (16) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35. § (2) bekezdésében az „országgyűlési képviselő” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló” szöveg lép.
\n
(17)Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 8. § (2) bekezdés
\n
c)pontjában az „országgyűlési képviselő” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló” szöveg lép. (18) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 23. § (7) bekezdés e) pontjában a „képviselő” szövegrész helyébe a „képviselő, nemzetiségi szószóló” szöveg lép. (19) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 68. § (2) bekezdés f) pontjában a „képviselő” szövegrész helyébe a „képviselő, illetve nemzetiségi szószóló” szöveg lép. (20) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 26. § (6) bekezdésében az „országgyűlési képviselői” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselői, a nemzetiségi szószólói” szöveg lép. (21) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 20/F. § (1) bekezdés a) pontjában a „képviselő” szövegrész helyébe a „képviselő, nemzetiségi szószóló” szöveg lép. (22) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény
\n
4. §(2) bekezdés b) pontjában a „képviselő” szövegrész helyébe a „képviselő és a nemzetiségi szószóló” szöveg lép
\n
(23)A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában az „európai parlamenti képviselő” szövegrész helyébe az „európai parlamenti képviselő, a nemzetiségi szószóló” szöveg lép. (24) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 4. § (3) bekezdés a) pontjában és 10. § (2) bekezdés a) pontjában a „képviselő” szövegrész helyébe a „képviselő, nemzetiségi szószóló” szöveg lép.
\n
(25)Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény
\n
a)9. § (1a) bekezdés a) pontjában a „képviselő” szövegrész helyébe a „képviselő és a nemzetiségi szószóló”,
\n
b)9. § (3) bekezdés a) pontjában az „országgyűlési képviselők” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók” szöveg lép. (26) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 103. § (3) bekezdésében és
\n
118. §(1) bekezdés a) pontjában a „képviselő” szövegrész helyébe a „képviselő, nemzetiségi szószóló” szöveg lép
\n
(27)A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény
\n
a)169. § (1) bekezdés a) pontjában a „képviselő” szövegrész helyébe a „képviselő vagy nemzetiségi szószóló”
\n
b)179. § (5) bekezdés a) pontjában a „képviselő” szövegrész helyébe a „képviselő, nemzetiségi szószóló” szöveg lép. (28) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 5. § (5) bekezdésében az „országgyűlési képviselő” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló” szöveg lép.
\n
(29)Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 40. §
\n
(2)bekezdésében az „országgyűlési képviselő” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló” szöveg lép. (30) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 54. §
\n
(2)bekezdés a) pontjában a „képviselő” szövegrész helyébe a „képviselő és a nemzetiségi szószóló” szöveg lép.
\n
(31)A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (1) bekezdés d) pontjában és 151. §
\n
(2)bekezdés c) pontjában a „képviselővé” szövegrész helyébe a „képviselővé, nemzetiségi szószólóvá” szöveg lép.
\n
(32)A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
\n
a)8. § (3) bekezdésében az „európai parlamenti képviselő” szövegrész helyébe az „európai parlamenti képviselő, illetve a nemzetiségi szószóló”, b) 39. § (2) bekezdésében a „képviselő” szövegrész helyébe a „képviselő, nemzetiségi szószóló”,
\n
c)90. § f) pontjában a „képviselőnek” szövegrész helyébe a „képviselőnek, nemzetiségi szószólónak”,
\n
d)184. § (3) bekezdésében az „országgyűlési képviselőként” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselőként, a nemzetiségi szószólóként” szöveg lép. (33) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a) 14. § (2) bekezdés d) pontjában az „országgyűlési képviselői megbízatásának” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselői megbízatásának, illetve a volt nemzetiségi szószóló a nemzetiségi szószólói megbízatásának”, b) 22. § (1) bekezdés e) pontjában, 24. § (1) bekezdés d) pontjában, 34. § f) pontjában és 48. § (2) bekezdésében a „képviselővé” szövegrész helyébe a „képviselővé, nemzetiségi szószólóvá”,
\n
c)44. § (1) bekezdésében a „képviselő” szövegrész helyébe a „képviselő, nemzetiségi szószóló”,
\n
d)48. § (3) bekezdésében a „képviselői” szövegrész helyébe a „képviselői, a nemzetiségi szószólói” szöveg lép. (34) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 66. § (1) bekezdés b) pontjában az „országgyűlési képviselő” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló” szöveg lép. (35) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
\n
a)8. § (7) bekezdésében a „képviselői” szövegrész helyébe a „képviselői, a nemzetiségi szószólói”,
\n
b)216. § (1) bekezdés d) pontjában és 221. § (1) bekezdés d) pontjában a „képviselővé” szövegrész helyébe a „képviselővé, nemzetiségi szószólóvá” szöveg lép. (36) Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 1. §
\n
(1)bekezdésében az „országgyűlési képviselő” szövegrész helyébe az „országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló” szöveg lép. (37) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 55. § (1) bekezdésében a „képviselő” szövegrész helyébe a „képviselő, nemzetiségi szószóló” szöveg lép. 159. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E törvény II. fejezete alkalmazásában jogszabályon, 9. § (1) és (3) bekezdése alkalmazásában törvényen az Országgyűlés Hivatala tekintetében az Országgyűlés házszabályi rendelkezéseit is érteni kell.”
\n
(2)A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 40. § (1) bekezdésében a „Házszabálya szerint” szövegrész helyébe a „a házszabályi rendelkezésekben” szöveg lép.
\n
(3)Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 9. §
\n
(1a)bekezdés a) pontjában az „1990. évi LVI. törvény” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg lép.
\n
(4)A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény
\n
a)1. § (1) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Bank” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács” szöveg, b) 1. § (2) bekezdésében a „miniszterelnök” szövegrész helyébe a „miniszterelnök és az Országgyűlés elnöke” szöveg,
\n
c)2. melléklet III. 2. pontjában a „felirat: Becsület Rend” szövegrész helyébe a „felirat: Magyar Becsület Rend” szöveg lép. 54. Hatályon kívül helyező rendelkezések 160. § (1) Hatályát veszti
\n
a)az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény,
\n
b)az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény,
\n
c)az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló 1997. évi V. törvény,
\n
d)az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló 1998. évi XXXII. törvény,
\n
e)az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló 2001. évi VI. törvény,
\n
f)az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény,
\n
g)az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXIII. törvény, valamint h) az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló 2011. évi LIX. törvény. (2) Hatályát veszti a) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 13. §-a és az azt megelőző alcím, valamint b) a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15/A. alcíme,
\n
c)a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 15. § (7) bekezdése. (3) Hatályát veszti a 81–83. §, a 84. § a)–g) pontja, a 89. § a), e) és f) pontja, a 96. § (1) bekezdése, valamint a 109. § (8) és
\n
(9)bekezdése. (4) Nem lép hatályba a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38. § (1) bekezdés a) és
\n
c)pontja. Kövér László s. k., Lezsák Sándor s. k., az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés alelnöke,