(2)* Az utánküldés-szolgáltatás nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén fizetendő kártérítési átalány a szolgáltatás díjának kétszerese. Ha a díj időtartam-alapú, a kártérítési átalány alapját a legrövidebb fizethető időtartamra vonatkozó díj képezi azzal, hogy nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén a kártérítési átalányt az annak alapját képező időtartamon belül egy alkalommal kell megfizetni, függetlenül a nem vagy nem szerződésszerű teljesítésben érintett postai küldemények számától.
\n
30.A kártérítési igény érvényesítése
\n
50. §(1) A kártérítési igény érvényesítésére – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a feladó jogosult
\n
(2)* A címzett – a 44. § (4) bekezdés esetében is – kizárólag abban az esetben jogosult a kártérítési igény érvényesítésére, ha
\n
a)a postai küldeményt részére vagy egyéb jogosult átvevő részére kézbesítették, vagy
\n
b)a kártérítési igény érvényesítésének jogát a feladó írásban a címzettre engedményezte, vagy
\n
c)a 41. § (5) bekezdésben meghatározottak alapján a postai küldeményt a címzett tulajdonának kell tekinteni.
\n
(3)A feladón és címzetten kívüli harmadik személy kizárólag abban az esetben jogosult a kártérítési igény érvényesítésére, ha az ezzel kapcsolatos követelést a kártérítésre jogosult írásban engedményezte javára.
\n
(4)Sem a címzett, sem a (3) bekezdés szerinti harmadik személy nem érvényesíthet a feladót megillető kártérítésnél magasabb összegű kártérítési igényt.
\n
51. §
\n
(1)A postai küldemény részleges elveszését vagy megsérülését – ha az felismerhető – a küldemény kézbesítésekor vagy a küldemény visszakézbesítésekor a kézbesítési okiraton azonnal jelezni kell. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Kézbesítési okirat hiányában vagy, ha a részleges elveszés vagy a megsérülés a kézbesítéskor (visszakézbesítéskor) azonnal nem ismerhető fel, azt a kézbesítéstől számított három munkanapos jogvesztő határidőn belül kell a kézbesítést ellátó postai szolgáltatóhoz írásban bejelenteni vagy azt a szolgáltatónál írásban jegyzőkönyvbe vetetni. A bejelentéssel egyidejűleg a kártérítési igényt is jelezni lehet
\n
(2)A jogosult az időgarantált postai küldemény késedelmes kézbesítése címén kártérítési igényét a postai szolgáltatóhoz a küldemény átvételétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül írásban jelentheti be.
\n
(3)A jogosult a postai küldemény elveszése vagy megsemmisülése címén kártérítési igényét – a (4) bekezdésében foglaltak kivételével – a küldemény feladásától számított tizenötödik naptól kezdődően 6 hónapos jogvesztő határidőn belül írásban jelentheti be a postai szolgáltatónak.
\n
(4)Ha a postai küldemény elveszésének vagy megsemmisülésének a ténye panaszkezelés keretében jut a szolgáltató tudomására, és a panaszra adott – az elveszés vagy a megsemmisülés tényét megállapító – szolgáltatói válasz megérkezésekor a (3) bekezdésben megállapított igényérvényesítési határidőből harminc napnál már kevesebb van hátra, a határidő a válasz megérkezését követő harminc napig meghosszabbodik.
\n
(5)A postai szolgáltató a jogosult bejelentésére vagy kártérítési igényére harminc napon belül köteles írásban válaszolni. Válaszában a szolgáltató
\n
a)tájékoztatja jogosultat a bejelentés megalapozottságának megállapításához szükséges további feltételekről és eljárásról,
\n
b)megállapítja a bejelentés, illetve a kártérítési igény megalapozottságát, ezen utóbbi esetben tájékoztatja a jogosultat a kártérítési igény megfizetésének várható időpontjáról, vagy
\n
c)– amennyiben a kártérítési igény jogalapját vagy mértékét vitatja – tájékoztatja az igény érvényesítőjét a kártérítés és a kártérítés-érvényesítés törvényi vagy szerződésben foglalt szabályairól, továbbá a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. §-a alapján felhívja fogyasztónak minősülő igény érvényesítőt arra, hogy az Fgytv. alapján békéltető testület előtt fogyasztói jogvitát kezdeményezhet.
\n
(6)Ha a jogosult az (1)–(4) bekezdésben meghatározott jelzését, bejelentését vagy igényét az ott meghatározott jogvesztő határidőn belül megtette a szolgáltató felé, és kártérítési igényét a szolgáltató vitatta vagy azt a megalapozottságát megállapító, (5) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás átvételétől számított 60 napon belül nem fizette meg, kártérítési igényét a küldemény feladásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti bíróság előtt. A fogyasztói jogvita alapján indult békéltető testületi eljárás időtartama az igényérvényesítési időbe nem számítható be.
\n
(7)A jogosult kártérítési igényének érvényesítésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, valamint az igény érvényesítésének módját a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben köteles rögzíteni.
\n
31.A postai küldemény által okozott kár
\n
52. §
\n
A postai küldemény által a postai szolgáltatónak vagy – szerződésen kívül – harmadik személynek okozott kár feladó által történő megtérítésére a polgári törvénykönyv általános szabályait kell alkalmazni
\n
VI. FEJEZET
\n
ADAT- ÉS TITOKVÉDELEM, PANASZKEZELÉS 32. Adatszolgáltatás
\n
53. §
\n
(1)* A Hatóság felhívhatja a postai tevékenységet végzőt, a postai szolgáltatót minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hatóság – e törvényben, e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló 2018. április 18-i 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott – hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, abban az esetben is, ha az – a minősített adatok kivételével – üzleti titoknak minősül. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (2) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható
\n
(2)Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hatóság hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására.
\n
(3)* A Hatóság (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat elleni keresetlevelet a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Hatósághoz. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.
\n
(4)* A postai szolgáltató a jogszabályban meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adaton kívül nem ismerhető meg az egyetemes postai szolgáltató és az egyetemes postai szolgáltató által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megismerése az egyetemes postai szolgáltató vagy az egyetemes postai szolgáltató által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet jelentene. Aránytalan a sérelem különösen akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala az egyetemes postai szolgáltató vagy az egyetemes postai szolgáltató által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná.
\n
(5)Az (1) és a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért és ellenőrizhetőségéért.
\n
33.Személyes adatok védelme, titokvédelmi kötelezettség
\n
54. §
\n
* (1) Az egyetemes postai szolgáltató a 6. §-ban meghatározott kötelezettsége ellátása céljából az egyetemes postai szolgáltatási szerződés teljesítéséhez, a teljesítés elszámolásához, igazolásához és utólagos ellenőrzéséhez szükséges személyes adatokat az 55. § (7) bekezdésben meghatározott ideig kezeli
\n
(2)Az egyetemes postai szolgáltatás teljesítése nem tehető függővé olyan személyes vagy más adat megadásától, vagy olyan célú adatkezeléshez való hozzájáruló nyilatkozat megtételétől, amely a postai szolgáltatás feladó által igényelt tartalmú elvégzéséhez nem szükséges.
\n
55. §(1) A postai szolgáltató az általa kezelt postai küldemény tartalmát csak a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg
\n
(2)A postai szolgáltató a postai szolgáltatása keretében
\n
a)a zárt postai küldeményt – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – nem bonthatja fel;
\n
b)a nem zárt postai küldeményeket csak a felvételhez, gyűjtéshez, feldolgozáshoz, szállításhoz, kézbesítéshez szükséges adatok megállapítása érdekében és annak megfelelő mértékben tanulmányozhatja;
\n
c)a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatot – a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a (6) bekezdésben említett szervezetek kivételével – mással nem közölhet;
\n
d)a postai küldeményt – tartalmának megismerése céljából – a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a (6) bekezdésben említett szervezetek kivételével másnak át nem adhatja;
\n
e)a szolgáltatás teljesítéséről – a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a (6) bekezdésben említett szervezetek kivételével – másnak tájékoztatást nem adhat.
\n
(3)A (2) bekezdés d) pontja alkalmazásában a feladóval megegyező jogosultsággal rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt, aki a postai küldemény feladását igazoló dokumentumot bemutatja. A (2) bekezdés c) és e) pontja tekintetében a feladóval megegyező jogosultsággal rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a postai küldemény egyedi azonosító adatát (például kód, küldeményazonosító), továbbá szükség esetén a feladó és címzett nevét és a küldemény címét a postai szolgáltatóval elektronikus hírközlési úton (távközlő berendezés, internet) közli.
\n
(4)A postai szolgáltató a zárt postai küldeményt felbonthatja, ha
\n
a)a küldemény burkolata oly mértékben sérült, hogy tartalmának megóvása érdekében a felbontása indokolt, és felbontás nélküli átcsomagolással a küldemény tartalmának a megóvása nem biztosítható;
\n
b)a küldemény tartalma által okozott veszély elhárítása érdekében ez indokolt;
\n
c)a 42. § (6) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott eset áll fenn.
\n
(5)A postai küldemény felbontását a 42. § (8) bekezdése szerint kell elvégezni, azzal, hogy a felbontás tényét a küldeményre rá kell vezetni, továbbá, ha erre lehetőség van, a felbontásról, a felbontás okáról a feladót értesíteni kell.
\n
(6)A postai szolgáltatónak és a postai közreműködői tevékenységet végző személynek vagy szervezetnek megfelelő szervezési és műszaki intézkedésekkel biztosítania kell a postai szolgáltatás teljesítése során kezelt küldemények, szöveges közlemények vagy közlések titkosságát. A postai szolgáltató és a postai közreműködői tevékenységet végző személy vagy szervezet – a jogszabályi feltételek fennállása és erre irányuló megkeresés esetén – köteles a postai küldeményt, szöveges közleményt vagy közlést átadni vagy bemutatni az annak megismerésére külön törvényben feljogosított szervezeteknek, továbbá azok megfigyelését, tárolását vagy a küldeménybe, szöveges közleménybe más módon történő beavatkozást lehetővé tenni.
\n
(7)* A postai szolgáltató az adatkezelése során a postai szolgáltatási szerződés teljesítéséhez, a teljesítés elszámolásához, igazolásához és utólagos ellenőrzéséhez szükséges adatokat a postai küldemény feladását követő ötödik naptári év utolsó napjáig köteles megőrizni.
\n
34.A postai alkalmazott, megbízott és közreműködő adat- és titokvédelmi felelőssége
\n
56. §
\n
Az adat- és titokvédelmi kötelezettség a postai szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját és közreműködőjét – a munkaviszony, a tagsági viszony, a megbízási jogviszony, a közreműködői jogviszony megszűnése után is – a postai szolgáltatóval azonos módon terheli, azok megszegéséért felelősséggel tartozik 35. Panaszkezelés, ügyfélszolgálat
\n
57. §
\n
(1)A postai szolgáltatóval szemben benyújtott panaszra az Fgytv. panaszkezelésre és ügyfélszolgálatra vonatkozó 17/A–17/C. §-ában foglalt rendelkezéseket az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
\n
(2)* Panasznak az olyan bejelentés minősül, amelyben a felhasználó állítja, hogy a postai szolgáltató
\n
a)által a postai küldemény vonatkozásában megkötött postai szolgáltatási szerződés teljesítése,
\n
b)egyéb – az a) pont szerinti szerződés teljesítésén kívül eső – tevékenysége, vagy
\n
c)alkalmazottjának, tagjának, megbízottjának, közreműködőjének magatartása részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi előírásokban vagy a szolgáltató általános szerződési feltételeiben foglaltaknak. Az 51. §-ban foglalt jelzést, bejelentést és a kártérítési igény érvényesítését a postai szolgáltató a panaszok között köteles nyilvántartani.
\n
(3)Minden postai szolgáltatónak országosan legalább egy, az Fgytv. 17/B. § (2) bekezdése szerint nyitva tartó és telefonon keresztül is elérhető központi ügyfélszolgálatot kell üzemeltetni, továbbá biztosítani kell, hogy a felhasználók panaszaikat szóban, írásban, továbbá interneten keresztül is megtehessék. A postai szolgáltatással kapcsolatos kártérítési igény a központi ügyfélszolgálat telefonos ügyfélszolgálatán keresztül is érvényesíthető az 51. §-ban meghatározott határidőn belül.
\n
(4)* Az egyetemes postai szolgáltató minden vármegyeszékhelyen, az engedélyköteles szolgáltatást nyújtó szolgáltató a működési területe által érintett vármegyék székhelyein oly módon köteles gondoskodni ügyfélszolgálat üzemeltetéséről, hogy annak megközelítése – az ellátott felhasználók számára és földrajzi eloszlására figyelemmel – ne járjon aránytalan nehézségekkel a felhasználókra nézve. Az egyetemes postai szolgáltató – valamint az engedélyköteles szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amennyiben Budapesten is nyújt postai szolgáltatást – Budapesten köteles legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni.
\n
(5)A telefonos elérhetőséget és a személyes ügyintézés időpontjának telefonon keresztül és elektronikus levélben történő előzetes lefoglalását kizárólag a központi ügyfélszolgálat vonatkozásában köteles biztosítani a postai szolgáltató, az Fgytv. 17/B. § (2) bekezdés c) pontjának és (3) bekezdésének megfelelően.
\n
(6)A postai szolgáltatónak minden postai szolgáltatóhelyen lehetőséget kell biztosítani a felhasználói bejelentések, panaszok megtételére szóban vagy írásban.
\n
(7)* Panasz a (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a postai küldemény feladása napjától hat hónapos jogvesztő határidőn belül, a (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben a sérelmezett tevékenység, magatartás esetén az erről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a tevékenység, magatartás megvalósítását követő hat hónapos jogvesztő határidőn belül tehető.
\n
(8)A postai szolgáltató köteles a beérkező panaszokat ingyenes, egyszerű, átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárás keretében megvizsgálni és a panaszokról, kezelésük módjáról nyilvántartást vezetni. A panaszkezelés felhasználókat érintő szabályait a szolgáltató általános szerződési feltételeiben köteles közzétenni.
\n
(9)A vizsgálat lefolytatására belföldi szolgáltatások és az Európai Unió tagállamaiba irányuló szolgáltatások esetén a szolgáltatónak a panasz beérkezésétől számított harminc nap áll rendelkezésre. A belföldi és az Európai Unió tagállamaiba irányuló szolgáltatással kapcsolatos vizsgálati eljárás időtartama egy alkalommal, a panaszos egyidejű értesítése mellett harminc nappal meghosszabbítható.
\n
(10)A postai szolgáltató a panasz kivizsgálásának eredményéről belföldi szolgáltatás esetén haladéktalanul, nemzetközi szolgáltatás esetén a külföldi szolgáltatótól beérkezett tájékoztatás időpontjától számított tizenöt napon belül köteles a panaszost írásban tájékoztatni. A külföldi szolgáltató késedelmesen megküldött tájékoztatása esetében a szolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítéséért felelős belföldi szolgáltatót felelősség abban az esetben nem terheli, ha mindent megtett a szerződéses partner szolgáltatójától beszerzendő adat, információ határidőben történő rendelkezésre bocsátása céljából.
\n
(11)Ha a panaszos a panaszra adott választ nem fogadja el, vagy a postai szolgáltató a panaszra határidőn belül nem válaszol, a panaszos a válasz kézhezvételétől vagy a válasz elmaradása esetén a válaszadási határidő lejártától számított 30 napon belül a Hatósághoz fordulhat a panasz vagy a panaszkezelés kivizsgálása érdekében. E lehetőségről a panaszost a panasszal kapcsolatos válaszban tájékoztatni kell.
\n
(12)A panaszokról, a panaszok számáról és kezelésük módjáról a postai szolgáltatók kötelesek évente egyszer, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31. napjáig – az erről vezetett nyilvántartásokról készített szolgáltatói adatszolgáltatás megküldésével – a Hatóságnak beszámolni és a beszámolót honlapjukon közzétenni.
\n
(13)A panasz írásbeliségével kapcsolatosan az Fgytv. 17/C. §-ában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
\n
(14)* A panasztétel, a panasz vizsgálata és a panaszos tájékoztatása, valamint a panasz vagy a panaszkezelés kivizsgálása érdekében a Hatósághoz fordulás lehetőségével összefüggésben a (7) és a (9)–(11) bekezdésben napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének napja (a továbbiakban: kezdőnap). A hónapokban megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanap végén jár le.
\n
VII. FEJEZET
\n
SZÁMVITELI KÖVETELMÉNYEK 36. A postai szolgáltatások bevételei, költségei és ráfordításai kimutatására vonatkozó követelmények
\n
58. §
\n
(1)* A postai szolgáltató – a 14. § (1a) bekezdése szerinti partnerszervezet kivételével – a számviteli nyilvántartási rendszerében – az e törvényben és a miniszter rendeletében meghatározottak szerint – köteles elkülöníteni és kimutatni a postai szolgáltatásokra és az egyéb tevékenységeire vonatkozó bevételeit. Az egyetemes postai szolgáltató köteles elkülönítetten nyilvántartani a hivatalos iratokkal kapcsolatos szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos bevételeit, költségeit és ráfordításait
\n
(2)Az egyetemes postai szolgáltató köteles elkülönítetni és kimutatni az egyetemes, az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő- és a bejelentésköteles szolgáltatásból származó bevételeit, költségeit és ráfordításait, az engedélyköteles szolgáltatást nyújtó szolgáltató pedig köteles elkülöníteni és kimutatni az engedélyköteles és – amennyiben ilyet nyújt – a bejelentésköteles szolgáltatásból származó bevételeit, költségeit és ráfordításait.
\n
(3)Az egyetemes postai szolgáltató köteles elkülöníteni és kimutatni a küldeményenkénti díjszabás szerint feladott, 50 grammot meg nem haladó tömegű, belföldi levélküldemény és hivatalos irat bevételeit, költségeit és ráfordításait.
\n
(4)Az egyetemes postai szolgáltató rendszerében a postai szolgáltatások költségeit az alábbiak szerint kell elkülöníteni.
\n
a)az egy adott szolgáltatáshoz vagy termékhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket ahhoz rendelik hozzá;
\n
b)a közös költségeket, azaz azokat a költségeket, amelyeket nem lehet közvetlenül egy adott szolgáltatáshoz vagy termékhez rendelni, a következőképpen kell felosztani:
\n
ba)amennyiben lehetséges, a közös költségeket azok eredetének közvetlen elemzése alapján kell felosztani;
\n
bb)amennyiben a közvetlen költségelemzés nem lehetséges, a közösköltség-kategóriákat egy másik olyan költségkategóriával vagy költségkategóriák csoportjával való közvetett kapcsolat alapján osztják fel, amelyek vonatkozásában a közvetlen hozzárendelés vagy felosztás lehetséges; a közvetett kapcsolatnak összehasonlítható költségszerkezeten kell alapulnia;
\n
bc)amennyiben a költségfelosztásra sem közvetlen, sem közvetett módszer nem alkalmazható, a költségkategóriát egy általános osztótényező alapján kell felosztani, amelynek kiszámítása egyrészről a közvetlenül vagy közvetve az egyes egyetemes postai szolgáltatásokhoz, másrészről pedig az egyéb szolgáltatásokhoz rendelt vagy kijelölt összes kiadás arányának felhasználásával történik;
\n
bd)a mind az egyetemes, mind a nem egyetemes postai szolgáltatások nyújtásához szükséges közös költségeket megfelelő módon kell felosztani; ugyanazokat a költségtényezőket kell alkalmazni mind az egyetemes, mind a nem egyetemes postai szolgáltatásokra.
\n
(5)* Az egyetemes postai szolgáltató az (1)–(4) bekezdés szerint, az engedélyköteles szolgáltatást nyújtó szolgáltató a (2) bekezdés szerint vezetett nyilvántartások – a miniszter által rendeletben meghatározott – adatait az üzleti év utolsó napját követő hat hónapon belül köteles megküldeni a Hatóságnak. A 14. § (1a) bekezdése szerinti szerződés alapján a partnerszervezet által ellátott tevékenységre vonatkozó bevételi adatokat az egyetemes postai szolgáltató e bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében küldi meg a Hatóság részére.
\n
(6)Az egyetemes postai szolgáltató számviteli nyilvántartási rendszerének alkalmasnak kell lennie az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség nettó költsége számításának kimutatására és méltánytalan többletterhének alátámasztására.
\n
(7)A postai szolgáltatókra vonatkozó számviteli követelményeknek való megfelelést az egyetemes és az engedélyköteles szolgáltatásokat nyújtó postai szolgáltatók kötelesek saját költségükön a szolgáltatótól független könyvvizsgálóval évente ellenőriztetni és tanúsíttatni. A könyvvizsgáló tanúsítványát nyilvánosságra kell hozni.
\n
VIII. FEJEZET
\n
ÁLLAMI FELADATOK 37. A postai ágazat irányításának állami feladatai
\n
59. §(1) E törvény alkalmazásában állami feladat
\n
a)a nemzeti postapolitika kialakítása, a végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése; az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása;
\n
b)* a postai ágazatban a kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi, védelmi és biztonsági, valamint honvédelmi igények érvényesítése, továbbá ezek megvalósításának ellenőrzése;
\n
c)a postai ágazattal összefüggő nemzetközi feladatok ellátása;
\n
d)a postai ágazat állami intézményrendszerének hatékony működtetése, a szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel való együttműködés;
\n
e)a postai szolgáltatások szabályozásának összeegyeztetése az adatvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel;
\n
f)a postai hálózatok, a postai szolgáltatók és a szolgáltatások együttműködési feltételeinek szükség szerinti biztosítása;
\n
g)* a postai szolgáltatások biztonságának növeléséhez, a különleges jogrend és az összehangolt védelmi tevékenység időszakának feladataira történő felkészítéséhez szükséges szervezeti, működési feltételek biztosítása a nemzeti és nemzetközi elveknek megfelelően, amelynek keretében a postai szolgáltató jogszabályban foglaltak szerint
\n
ga)felkészül a különleges jogrend, valamint összehangolt védelmi tevékenység idejére irányadó, jogszabályban meghatározott feladatokra;
\n
gb)a védelmi és az üzletmenet-folytonossággal kapcsolatos részletes feladatok meghatározására, azok végrehajtásának szervezeti és működési feltételei biztosítására jogszabályban meghatározottak szerint tervet készít.
\n
h)a postai ágazattal összefüggő tevékenységekhez és azok szabályozásához, felügyeletéhez szükséges információs és statisztikai rendszer működtetése.
\n
(2)Magyarországot az Egyetemes Postaegyesület Kongresszusain a Kormány által meghatalmazottak, az Egyetemes Postaegyesület operatív munkájában pedig a miniszter, a Hatóság, valamint az egyetemes postai szolgáltató képviselik.
\n
38.A Kormány feladatai
\n
60. §A Kormány az állami feladatok közül
\n
a)kialakítja a nemzeti postapolitikát, a postai tevékenységek és a szolgáltatások alapvető elveit és feltételeit, valamint a postai infrastruktúra fejlesztésére irányuló állami programokat;
\n
b)megköti a postaszolgálattal összefüggő nemzetközi szerződéseket, gondoskodik Magyarország képviseletéről a postaszolgálattal kapcsolatos különböző nemzetközi szervezetekben;
\n
c)gondoskodik – a fogyasztóvédelemért felelős miniszteren keresztül – a felhasználói érdekek érvényre juttatásáról;
\n
d)* meghatározza a postai szolgáltatások biztonságának, a különleges jogrend és az összehangolt védelmi tevékenység idejére való felkészítésének rendszerét, ezzel összefüggésben biztosítja az államigazgatásra háruló feladatok ellátásának feltételeit;
\n
e)meghatározza a postaszolgálat területén az általános és speciális nemzetbiztonsági érdekek érvényesítéséhez szükséges feltételeket, valamint az ezek megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;
\n
f)* összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében átmenetileg korlátozhatja vagy szüneteltetheti a postai szolgáltatásokat;
\n
g)amennyiben szükséges, gondoskodik az egyetemes postai szolgáltatás nettó költsége méltánytalan többletteher-megtérítéséről;
\n
h)ellátja az uniós jogszabályokban a tagállamra delegált információszolgáltatással, kapcsolattartással és egyéb együttműködéssel kapcsolatos feladatokat.
\n
39.A miniszter feladatai
\n
61. §A miniszter az állami feladatok közül
\n
a)előterjeszti a Kormány számára a nemzeti postapolitikára vonatkozó javaslatot, és gondoskodik az erről szóló határozat végrehajtásáról;
\n
b)figyelemmel kíséri az egyetemes postai szolgáltatás ellátásának helyzetét és intézkedik a szolgáltatás biztosítása érdekében, megköti és szükség esetén módosítja az Egyetemes Postai Közszolgáltatási szerződést;
\n
c)* a védelmi és biztonsági érdekek figyelembevételével koordinálja a postai ágazattal kapcsolatos polgári, kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi és védelmi tevékenységet;
\n
d)* a védelmi és biztonsági érdekek figyelembevételével kijelöli a védelmi feladatok ellátásában részt vevő postai szolgáltatót, meghatározza a különleges jogrend időszakának helyzeteire történő felkészüléssel kapcsolatos feladatokat;
\n
e)irányítja a postaszolgálattal összefüggő nemzetközi feladatok ellátását, előkészíti a Kormány postai ágazattal kapcsolatos nemzetközi tevékenységét, gondoskodik a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásáról, ellátja a Magyarország képviseletét a postai ágazattal kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, továbbá olyan nemzetközi együttműködési megállapodásokat köt, amelyek nem tartoznak az Országgyűlés vagy a Kormány hatáskörébe;
\n
f)ellátja az uniós jogszabályokban a tagállamra delegált információszolgáltatással, kapcsolattartással és egyéb együttműködéssel kapcsolatos feladatokat;
\n
g)* a védelmi és biztonsági érdekek figyelembevételével részt vesz a postai ágazat nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak végrehajtásában;
\n
h)a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről;
\n
i)koncepciókat és programokat dolgoz ki a postai tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésére, a kidolgozott koncepciók alapján hozzájárul ezek megvalósításának feltételeihez;
\n
j)gondoskodik a postai szolgáltatások színvonalának javításáról a szabványosítás, valamint a kutatási, fejlesztési tevékenység támogatásával;
\n
k)*
\n
l)* megállapítja a méltánytalan többletteher összegét és annak az egyetemes postai szolgáltató számára megtérítésre kerülő mértékét.
\n
40.A Hatóság postai feladatai
\n
62. §
\n
* A postai ágazat hatósági feladatait a Hatóság látja el. Ennek keretében a Hatóság eljár a postai szolgáltatások bejelentésével, engedélyezésével, az ehhez kapcsolódó, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a postai szolgáltatások ellenőrzésével, a postai szolgáltatási piac hatósági és piacfelügyeletével, a postai szolgáltatók adatszolgáltatásával, az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés felhasználói jogokat érintő rendelkezései teljesítésének ellenőrzésével, a nettó elkerülhető költség számításának ellenőrzésével kapcsolatos és egyéb hatósági ügyekben
\n
63. §A Hatóság
\n
a)legalább évente nyilatkozik a hatáskörével összefüggő, a postapiacra vonatkozó jogszabály megalkotásának és módosításának szükségességéről, illetve közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében;
\n
b)kétévente – első alkalommal 2016. június 30-ig – jelentést készít az Országgyűlés számára a liberalizált postapiac fejlődéséről, e törvény céljainak megvalósulásáról, beleértve a postai szolgáltatók hálózatai közötti hozzáférési viszonyok alakulását és amennyiben a felhasználók érdekeinek védelme vagy az eredményes verseny előmozdítása megköveteli, jogszabály megalkotására vonatkozó javaslatot tesz az egyetemes postai hálózat elemeihez vagy az egyetemes postai szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatásokhoz való átlátható, megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosításával kapcsolatban;
\n
c)ellátja a postai szolgáltatással kapcsolatos honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi felkészítési, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, működteti a postai ágazat ügyeleti szolgálatát;
\n
d)ellátja az egyetemes postai szolgáltatások költségszámításával és a postai szolgáltatók számviteli szétválasztásával összefüggő ellenőrzési feladatokat;
\n
e)*
\n
f)ellátja az európai uniós jogi aktusokban a nemzeti szabályozó hatóságra delegált információszolgáltatással, kapcsolattartással és egyéb együttműködéssel kapcsolatos feladatokat;
\n
g)ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.
\n
41.Együttműködés más hatóságokkal
\n
64. §(1) A Hatóság feladatainak ellátása érdekében együttműködik
\n
a)a postai piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, továbbá az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében a Gazdasági Versenyhivatallal,
\n
b)* a postai szolgáltatások piacával kapcsolatos, felhasználókat érintő ügyekben a külön törvényekben meghatározott hatásköri szabályoknak megfelelően a fogyasztóvédelmi hatósággal és a Gazdasági Versenyhivatallal,
\n
c)a postai szolgáltatások piacával kapcsolatos, a személyes adatok védelmét érintő ügyekben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
\n
d)* a 37. § (1) bekezdése alapján az engedély szempontjából figyelembe vett munkajogi jogsértésekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátása érdekében a foglalkoztatás-felügyeleti hatósággal, az állami adóhatósággal, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatósággal, valamint az idegenrendészeti hatósággal,
\n
e)* a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatások vonatkozásában a Felügyelettel.
\n
(2)A Hatóság a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó hatósági nyilvántartások adatait – az e törvényben meghatározott kötelezettségekkel összefüggésben – felhasználhatja.
\n
(3)A Hatóság és az (1) bekezdésben foglalt hatóságok az együttműködés során kötelesek biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság többek között értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról, és az átvevő hatóság biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál. A Hatóság és az (1) bekezdésben foglalt hatóságok az együttműködésük részleteit rögzítik, évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve az együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat is.
\n
42.A Hatóság és annak eljárásai
\n
65. §
\n
(1)* A Hatóság egyes eljárásaiban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az egyes eljárástípusok keretében az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel alkalmazza
\n
(2)* A Hatóság és a szolgáltató közötti kapcsolattartás kizárólag a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton történik. A bejelentéseket és kérelmeket, továbbá a jogszabály, valamint a jogszabály alapján a Hatóság által előírt adatszolgáltatásokat a szolgáltató a Hatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon, elektronikus úton terjesztheti elő. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.
\n
(3)* A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje – amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg – hatvan nap.
\n
(4)A Hatóság eljárásai során az egyetemes szolgáltatót e törvény erejénél fogva ügyfélnek kell tekinteni minden olyan eljárásban, amely a 23. §-ban foglalt, a hozzájárulás-fizetéssel kapcsolatos kötelezettség megsértése vagy a 30. § (1) bekezdésében foglalt kizárólagos jog megsértése kapcsán indult.
\n
(5)A piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő hatvan nap. A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
\n
(6)* A Hatóság Hivatalának postai hatósági ügyekben hozott elsőfokú döntése ellen az ügyfél a Hatóság elnökéhez fellebbezhet, kivéve azon döntéseket, amelyek ellen e törvény alapján nincs helye fellebbezésnek.
\n
(7)*
\n
(8)* Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti.
\n
(9)* Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.
\n
(10)* Az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot akkor sem, ha annak beszerzése nem lehetséges, kivéve, ha a hatóság a tényállás tisztázása körében az ügyfelet a hiányzó bizonyíték pótlása érdekében nyilatkozattételre hívja fel.
\n
(11)* A Hatóság a tényállás tisztázása során kötelezheti az ügyfelet, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített hiteles másolatot a Hatóság rendelkezésére bocsássa.
\n
66. §
\n
(1)A Hatóság a postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabály, az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés, a Hatóság határozata, valamint az általános szerződési feltételekben foglaltak megsértőjével (a továbbiakban: jogsértő) szemben jogkövetkezményt alkalmazhat
\n
(2)A jogkövetkezmény alkalmazása során a Hatóság az egyenlő elbánás elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz, figyelembe véve, hogy a kiszabott bírság alkalmas legyen a jogsértést elkövető vagy más személy további jogsértéstől való visszatartására.
\n
67. §
\n
(1)A Hatóság a jogkövetkezményt, valamint annak mértékét – a jogsértés jellegétől függően – a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértő által a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg
\n
(2)Az (1) bekezdésben foglalt mérlegelési szempontok alkalmazása nélkül, amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Hatóság – a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett – megfelelő határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, valamint a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.
\n
(3)Amennyiben a (2) bekezdés szerinti felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Hatóság – a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül – a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, illetve a postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabályban foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, további jogkövetkezményeket alkalmazhat vagy a jogsértővel hatósági szerződést köthet.
\n
(4)A Hatóság további jogkövetkezményként:
\n
a)kötelezheti a jogsértőt a határozatban foglalt közleménynek vagy a határozatnak a jogsértő internetes honlapjának nyitóoldalán vagy sajtótermékben történő közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig;
\n
b)a jogsértő költségén a jogszabálysértést megállapító határozatát vagy a határozatban foglalt közleményt országos napilapban is nyilvánosságra hozhatja, különösen, ha ez súlyos érdeksérelem megelőzését, illetve csökkentését szolgálja;
\n
c)a kötelezettségek súlyos és ismétlődő megsértése esetén 10–90 napig terjedő időtartamra felfüggesztheti a postai szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogosultságot.
\n
68. §(1) A Hatóság a következő jogsértések esetében alkalmazhat bírságot
\n
a)bejelentési, engedélykérési kötelezettség elmulasztása,
\n
b)postai szolgáltatás bejelentéstől, engedélytől vagy a szolgáltató általános szerződési feltételeitől eltérő nyújtása,
\n
c)e törvényben, az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben vagy a szolgáltató általános szerződési feltételeiben meghatározott minőségi követelmények nem teljesítése,
\n
d)adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése (a szolgáltató téves vagy hamis adatot közöl, illetve az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat, felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg, vagy a postai szolgáltatással kapcsolatos iratokba való betekintést, illetve az eljárás lefolytatását egyéb módon akadályozza),
\n
e)a számviteli szétválasztási kötelezettség megsértése,
\n
f)az egyetemes postai szolgáltatás díjának kialakítására vonatkozó szabályok megsértése,
\n
g)a postai szolgáltató panaszkezelésére és panaszok közzétételére vonatkozó szabályok megsértése,
\n
h)a postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabályban meghatározott egyéb kötelezettség nem teljesítése, kivéve a postai szolgáltatási szerződés megszegését és a kártérítési felelősséget.
\n
(2)A bírság összegének felső határa az (1) bekezdés
\n
a)a) és b) pontjában meghatározott esetben a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,5%-a;
\n
b)c) és d) pontjában meghatározott esetben a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,3%-a;
\n
c)e)–h) pontjában meghatározott esetben a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,2%-a.
\n
(3)A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából árbevételen a jogsértőnek a postai szolgáltatásból származó előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni.
\n
(4)Ha a jogsértő az előző évben nem végzett vagy tizenkét hónapnál rövidebb ideig végzett postai szolgáltatásnak minősülő tevékenységet, akkor a jogsértés megállapításától visszafelé számított időszakot, de legfeljebb tizenkét hónapot kell a bírság szempontjából figyelembe venni.
\n
(5)* Árbevételi adatok hiányában a bírság felső határa ötvenmillió forint.
\n
(6)* Ismételt jogsértés esetén a Hatóság hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez és az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.
\n
(7)* A bírság ismételt jogsértés esetén ismételten is kiszabható. Ismételt jogsértésnek minősül, ha a jogsértő a véglegessé vált hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabály, általános szerződési feltétel tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.
\n
(8)* Az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban megállapított, a központi költségvetés részére, illetve a Hatóságnak fizetendő díjak, bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
\n
69. §
\n
(1)A Hatóság a szolgáltatási engedélyt visszavonja vagy – bejelentésköteles postai szolgáltatás esetén – megtiltja a postai szolgáltatás nyújtását, és a postai szolgáltatást vagy a postai szolgáltatót a nyilvántartásból törli, ha
\n
a)ellenőrzése során megállapította, hogy a postai szolgáltató a postai szolgáltatásra vonatkozó súlyos jogszabálysértést követett el, illetve a szolgáltatási engedélyben vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérően nyújtja szolgáltatását;
\n
b)ellenőrzése során megállapította, hogy a postai szolgáltató az ellenőrzés időpontjában e törvényben meghatározott feltételek alapján az engedélyre vagy a bejelentésköteles postai szolgáltatás nyújtására nem lenne jogosult;
\n
c)a postai szolgáltatás minősége az e törvényben és a szolgáltató általános szerződési feltételeiben meghatározott követelményektől lényeges tartalmi elemeiben eltér;
\n
d)a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben foglaltaktól jogellenesen és lényegesen eltérő gyakorlatot folytat;
\n
e)a jogutód – jogutódlás esetén – nem felel meg a postai szolgáltatás nyújtásához szükséges feltételeknek;
\n
f)jogerős bírósági határozat erre kötelezi;
\n
g)a szolgáltató megszűnik;
\n
h)a 13. § (7) bekezdésében, valamint a 23. § (9) bekezdésében meghatározott esetekben.
\n
(2)* Az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott esetekben a postai szolgáltató engedélye csak abban az esetben vonható vissza, vagy a szolgáltatás nyújtása csak akkor tiltható meg, ha a postai szolgáltató a jogsértések megszüntetése érdekében meghozott véglegessé vált határozat ellenére a jogsértő állapotot 45 napon belül nem szüntette meg vagy a megszűntetést követően a határozat véglegessé válásától számított egy éven belül a 68. § (7) bekezdése szerinti ismételt jogsértést követ el.
\n
(3)* Az a postai szolgáltató vagy jogutódja, akinek szolgáltatási engedélyét a Hatóság visszavonta, illetve akinek a szolgáltatás nyújtását megtiltotta, az engedély visszavonásától vagy a tiltó határozat véglegessé válásától számított 6 hónapon belül újabb szolgáltatási engedély iránti kérelmet nem nyújthat be, illetve postai szolgáltatást nem folytathat.
\n
43.Általános hatósági felügyelet
\n
70. §
\n
(1)A Hatóság kérelemre vagy hivatalból – feladat- és hatáskörének keretében – jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni a postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabályban, általános szerződési feltételekben, hatósági határozatban, továbbá az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésnek a felhasználói jogokat érintő szabályaiban foglaltak érvényesülését, betartását
\n
(2)* Amennyiben a Hatóság hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági döntés megsértését, az ügy összes körülményei, az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a hatósági döntés megsértése tárgyában az Ákr. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.
\n
(3)Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hatóság az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
\n
(4)Az általános hatósági felügyeleti eljárást megelőzheti hatósági ellenőrzés.
\n
(5)–(6) *
\n
(7)A hatósági ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében a Hatóság felhívhatja az ügyfelet – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.
\n
(8)A (7) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.
\n
44.Hatósági szerződés
\n
71. §
\n
(1)* A Hatóság, az e törvényben meghatározott esetben az ügyféllel, az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából előnyös rendezése érdekében – az Ákr.-ben foglalt szabályok alapján, az e törvényben meghatározott eltérésekkel – hatósági szerződést köthet
\n
(2)* A hatósági szerződésben az ügyfél olyan kötelezettségeket is vállalhat, amelyek tekintetében a Hatóság nem rendelkezik hatósági hatáskörrel, vagy amelyek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető. Ez esetben a hatósági szerződésben az ügyfél aláveti magát annak, hogy amennyiben a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a szerződés egésze véglegessé vált és végrehajtható hatósági határozatnak minősül.
\n
(3)A hatósági szerződés megkötésének nem érvényességi feltétele a szerződéssel jogában, jogos érdekében érintett harmadik személyek hozzájárulása azon szerződési feltételek tekintetében, amelyek teljesítésére jogszabály alapján hatósági határozattal kötelezhető lenne a szerződő fél.
\n
(4)* Amennyiben a hatósági eljárás folyamatában az ügyfél az ügy hatósági szerződéssel történő lezárását kezdeményezi, akkor az ügyintézési határidő 120 nap.
\n
72. §(1)–(3) *
\n
(4)Súlyos vagy ismételt ügyfél általi szerződésszegés esetében a Hatóság jogosult – a hatósági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.
\n
(5)A hatósági ellenőrzés eredményeként – az ügyfél szerződésszegése tárgyában – indított hatósági eljárásban a Hatóság e törvényben, valamint a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
\n
(6)A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság előtt indított per nem befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, és nem rendelkezik halasztó hatállyal a hatósági szerződés végrehajtása, érvényesítése tekintetében.
\n
45.Piacfelügyelet
\n
73. §
\n
(1)A Hatóság – saját hatósági hatásköre keretében – a postai piac zavartalan, eredményes működésének, a postai szolgáltatást nyújtók, a felhasználók érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, valamint e törvény egyéb céljai megvalósítása érdekében hatósági felügyeleti jogkörében piacfelügyeleti tevékenységet végez
\n
(2)A Hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a postai piac működését, az arra vonatkozó szabályokban, általános szerződési feltételekben foglaltak érvényesülését és arról – nem hatósági hatáskörben – elemzést, értékelést készít. Az elemzések, értékelések üzleti titkot nem sértő részeit internetes oldalán közzéteszi
\n
(3)A Hatóság az előző év piacfelügyeleti tapasztalatainak figyelembevételével éves piacfelügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-jéig, és azt tizenöt napon belül az internetes oldalán közzéteszi. A piacfelügyeleti tervet a Hatóság elnöke hagyja jóvá. A terv az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálható, és amennyiben szükséges, a Hatóság elnöke jóváhagyásával módosítható. A módosított piacfelügyeleti tervet a Hatóság a módosítás jóváhagyásától számított tizenöt napon belül internetes oldalán közzéteszi.
\n
(4)A piacfelügyeleti eljárás hivatalból indul.
\n
(5)A piacfelügyeleti eljárás céljaként és eredményeként a Hatóság saját eljárásában valamennyi ügyfélre vonatkozó, egységes, egybefoglalt hatósági döntésében
\n
a)értékeli az eljárás tárgyát képező szolgáltatásokkal, tevékenységekkel összefüggő jogérvényesülést, amelynek keretében megállapítja a jogsértések megtörténtét, azokat egyenként és összességükben, egymásra tekintettel is értékeli, valamint meghatározza a jogkövetkezményeket,
\n
b)meghatározza a jogsértések megelőzésével, az önkéntes jogkövetés előmozdításával, a piaci folyamatok zavartalan működésével kapcsolatos hatósági beavatkozás irányait, módszerét, fejlesztésének, esetleges átalakításának szempontjait, a postapolitikára vonatkozó következtetéseit.
\n
(6)A Hatóság piacfelügyeleti döntésében szükség szerint kötelezettségeket állapíthat meg és azok teljesítésének feltételeit is meghatározhatja.
\n
(7)A Hatóság évente beszámolót készít a piacfelügyeleti tervében foglaltak teljesítéséről, piacfelügyeleti tevékenységének eredményéről, megállapításairól, valamint a piacfelügyeleti döntések alapján felmerülő jogszabály-módosítási javaslatokról. A beszámolót a Hatóság annak – a Hatóság elnöke általi – elfogadásától számított tizenöt napon belül internetes oldalán közzéteszi.
\n
(8)A Hatóság piacfelügyeleti terven kívül is folytathat hivatalból piacfelügyeleti tevékenységet.
\n
(9)A piacfelügyeleti eljárást – ideértve a piacfelügyeleti terv alapján indítandó piacfelügyeleti eljárást is – megelőzheti piacfelügyeleti ellenőrzés.
\n
(10)* A piacfelügyeleti ellenőrzés az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzésnek minősül.
\n
(11)*
\n
(12)A piacfelügyeleti ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében a Hatóság felhívhatja az ügyfelet – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.
\n
(13)A (12) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.
\n
46.Nyilvántartások vezetése
\n
74. §
\n
(1)* A Hatóság a postai szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni az egyetemes postai szolgáltató és az általa nyújtott szolgáltatások adatait, valamint az engedélyköteles illetve a bejelentésköteles szolgáltatást nyújtó postai szolgáltatók által az engedélyben vagy a bejelentésben feltüntetett adatokat. A nyilvántartás részét képezik az engedély iránti kérelem vagy a bejelentés mellékletei. A nyilvántartásba való betekintés jogát mindenki számára biztosítani kell, kivéve, ha jogszabály a hatósági nyilvántartásba való betekintést kifejezetten korlátozza
\n
(2)* A Hatóság a nyilvántartás alapján internetes oldalán közzéteszi és naprakészen tartja a postai szolgáltatók jegyzékét. A jegyzék tartalmazza:
\n
a)a postai szolgáltatók nevét (elnevezését),
\n
b)a postai szolgáltatók által nyújtott szolgáltatás kategória megnevezését e törvény alapján,
\n
c)a szolgáltató által alkalmazandó – a postai szolgáltató azonosítására is alkalmas – jelzés mintáját,
\n
d)a szolgáltatás nyújtásának földrajzi (közigazgatási) területét,
\n
e)* a szolgáltató által az engedélyben, illetve bejelentésben megjelölt központi ügyfélszolgálatnak az elérhetőségét (különösen: cím, telefonszám, e-mail és internetes honlap),
\n
f)a jogszabályban meghatározott egyéb adatot.
\n
(3)* A postai szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról vezetett nyilvántartás a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles.
\n
IX. FEJEZET
\n
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 47. Vegyes rendelkezések
\n
75. §
\n
(1)* A Kormány által a papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása, valamint az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szolgáltatás nyújtására rendeletben kijelölt postai szolgáltató jogosult olyan nem postai szolgáltatás nyújtására, melynek keretében vállalja a címzett részére kézbesítendő postai küldemény felbontását, arról elektronikus másolat készítését, és címzetthez eljuttatását a címzett rendelkezései szerint. A kijelölt szolgáltató ennek keretében jogosult hiteles elektronikus másolat készítésére is a papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítására irányuló szolgáltatás szabályai szerint azzal, hogy az így készített elektronikus másolat bizonyító ereje megegyezik az eredeti papír alapú irat bizonyító erejével
\n
(2)* Az (1) bekezdésben meghatározott postai szolgáltató jogosult olyan nem postai szolgáltatás nyújtására, melynek keretében a postai feladás részeként a feladó által átadott elektronikus dokumentumról papír alapú másolatot készít, majd azt kézbesíti. A Kormány által rendeletben kijelölt postai szolgáltató ennek keretében jogosult hiteles papír alapú másolat készítésére is az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítására irányuló szolgáltatás szabályai szerint azzal, hogy az így készített papír alapú másolat bizonyító ereje megegyezik az eredeti elektronikus irat bizonyító erejével.
\n
(3)* A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 116/A. § (1) bekezdésben meghatározott – az egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai szolgáltató által megbízott közreműködővel munkaviszonyban álló – személy a Bszt. 116/A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott követelményeket oly módon is teljesítheti, hogy – a munkáltatója vagy a munkáltatójával jogviszonyban álló befektetési vállalkozás által – az ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes személyre előírt szakmai képességekre és kompetenciákra vonatkozó részletes szabályokról szóló MNB rendeletben meghatározottaknak tesz eleget.
\n
48.Hatálybalépés
\n
76. §(1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba
\n
(1a)* A 14. § (3) bekezdése, a 19. § (2) bekezdés d) pontja, a 21. § (1) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése és a 33. § az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) kihirdetését követő napon lép hatályba.
\n
(2)* A 21. § (2)–(4) bekezdése, a 22. §, a 23. § és a 29. § (2) bekezdése az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.
\n
(2a)* A 21. § (2)–(4) bekezdése, a 22. §, a 23. § és a 29. § (2) bekezdése hatálybalépésének naptári napját a miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
\n
(3)A 65. § (2) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.
\n
(4)E törvény rövidítése: Postatv.
\n
49.Átmeneti rendelkezések 77–77/C. § * 77/D. § * E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
\n
77/E. § * A postai szolgáltató az egészségügyről szóló törvény szerint elrendelt egészségügyi válsághelyzetben jogosult a könyvelt postai küldeményeket az e törvénynek a személyes átadással történő kézbesítésére vonatkozó rendelkezései mellőzésével kézbesíteni. A személyes átadás mellőzésével történő kézbesítés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
\n
50.Felhatalmazó rendelkezések
\n
78. §(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
\n
a)* a postai szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének részletes szabályait, valamint az egyetemes postai szolgáltató igénybevételi lehetőségének biztosítására vonatkozó követelményeket, és az ennek megsértése esetén eljáró hatóságot.
\n
b)a hivatalos iratokkal kapcsolatos szolgáltatás részletes szabályait; *
\n
c)a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeinek kötelező tartalmi elemeit, a postai szolgáltatásból kizárt, vagy feltételesen szállítható küldemények körét; *
\n
d)* a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz funkcionalitására, tervezésére, műszaki leírására, telepítésére és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat, a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszközök hatósági nyilvántartását vezető szervezetet, valamint a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz üzembe helyezésével kapcsolatos hatósági nyilvántartásba vétel és a nyilvántartást vezető hatóság eljárásának;
\n
e)* a postai szolgáltatások különleges jogrend időszaki, valamint az összehangolt védelmi tevékenységre való felkészítésének rendszerét, feladatait, működési feltételeit; *
\n
f)a postai szolgáltatót, alkalmazottját, tagját, megbízottját és a postai közreműködőt terhelő adatvédelmi és titoktartási kötelezettséget, az adatkezelés részletes szabályait, a titokvédelemre vonatkozó különleges feltételeket;
\n
g)* a postai szolgáltatók, a postai közreműködők és a titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervezetek együttműködésének részletes szabályait;
\n
h)* az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén a személyes átadás mellőzésével történő kézbesítés részletes szabályait.
\n
(1a)* Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 60. § f) pontja szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse.
\n
(2)Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
\n
a)a védelmi feladatokban részt vevő postai szolgáltatók kijelölését és felkészülési feladataik meghatározását; *
\n
b)a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésének részletes szabályait; *
\n
c)az egyetemes postai szolgáltatások költségszámítására és az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség nettó költsége számítására vonatkozó elveket és szabályokat; *
\n
d)az engedélyköteles szolgáltatások nyújtására vonatkozó szolgáltatási engedély megadásához szükséges vagyoni biztosíték mértékét és szabályait; *
\n
e)az egyetemes postai szolgáltatás nyújtására vonatkozó nyilvános pályázat szabályait.
\n
(3)* Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg
\n
a)*
\n
b)a 26. § (5) bekezdésében meghatározott követelményeket.
\n
(4)Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg:
\n
a)a NATO Fegyveres Erők Futár- és Tábori Posta Szolgálatáról szóló 2109 LOG (EDITION 5) egységesítési dokumentum végrehajtásának rendjét;
\n
b)a táboriposta-küldemények és a tábori posta számára feladható postai küldemények forgalmának, átmeneti korlátozásának rendjét.
\n
(5)Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:
\n
a)a Hatóság eljárásainak díjai és a felügyeleti díj megfizetésének módját és feltételeit, valamint e díjak mértékét;
\n
b)a Hatóság feladatainak ellátásához szükséges, a piaci szereplők által szolgáltatott – a személyes adatokat nem érintő – adatok körét, a piaci szereplőket terhelő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének feltételeit, a Hatóság adatkezelésére, nyilvántartás-vezetésére vonatkozó szabályokat, valamint a kérelmezőkkel, bejelentőkkel és a szolgáltatókkal történő kapcsolattartás formai követelményeit; *
\n
c)a postai szakértői tevékenység típusait, folytatásuk részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
\n
d)a postai ágazat ügyeleti rendszerének létrehozását, működését, feladatait és hatáskörét; *
\n
e)a postai szolgáltatók panaszkezelési nyilvántartásának szabályait. * 51. Az Európai Unió jogának való megfelelés
\n
79. §(1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja
\n
a)a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;
\n
b)a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások verseny számára való további megnyitása tekintetében történő módosításáról szóló, 2002. június 10-i 2002/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;
\n
c)a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. február 20-i 2008/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.
\n
(1a)* E törvény a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló 2018. április 18-i 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
\n
(2)E törvény az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 106. cikk (2) bekezdése és a közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabály (HL C 8; 2012.01.11.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
\n
(3)* E törvény a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (3) bekezdése szerinti eltérést tartalmaz.
\n
52.Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések
\n
80. §*
\n
81. §(1) *
\n
(2)* 53. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 82. § E törvény 62. §-a az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
\n
Vissza az oldal tetejére -->