128/2009. (X. 6.) FVM rendelete az állatgyógyászati termékekről.

128/2009. (X. 6.) FVM rendelete az állatgyógyászati termékekről. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 24. pontjában, valamint (5) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, továbbá a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az állat-egészségügyi biocid termékek vonatkozásában az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában kapott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre 1. § (1) A rendelet szabályait – a 2. §-ban foglaltak kivételével – a forgalmazásra szánt ipari, vagy ipari folyamatot is magában foglaló módon előállított állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalának engedélyezésére, a készítmények előállítására, forgalomba hozatalára, forgalmazására és felhasználására kell alkalmazni. (2) Ha valamely készítmény összes tulajdonságait figyelembe véve egyaránt tartozhat az állatgyógyászati készítmény vagy más állatgyógyászati terméktípus fogalmába, akkor a rendelet állatgyógyászati készítményekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni. (3) E rendelet állatgyógyászati készítményekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni továbbá a) a kiindulási anyagként használt hatóanyagokra is az 50–51. §-ban és a 85. §-ban foglaltak szerint, valamint b) a 75. §-ban foglaltak szerint egyes olyan állatgyógyászati készítményként alkalmazható anyagokra, amelyek anabolikus, fertőzés elleni, parazita elleni, gyulladáscsökkentő, hormonális vagy pszichotróp tulajdonságokkal rendelkeznek. (4) Géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó állatgyógyászati készítmények esetében a géntechnológiai tevékenységet szabályozó jogszabályokban foglalt előírásokat is alkalmazni kell. 2. § (1) E rendeletet nem kell alkalmazni a) a gyógyszeres takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására, b) az inaktivált telep-specifikus oltóanyagokra, c) a radioizotópokat tartalmazó állatgyógyászati készítményekre, d) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó takarmány-adalékanyagokra, e) a laboratóriumi kutatási és fejlesztési szakaszban lévő állatgyógyászati készítményekre, f) az in vitro diagnosztikai készítményekre, g) a külön jogszabály szerint orvostechnikai eszközöknek minősülő biocid termékekre. (2) Az állatgyógyászati készítmények rendelésére, kiadására és nyilvántartására vonatkozó rendelkezések kivételével e rendelet előírásait nem kell alkalmazni a) az állatorvosi vényre egy állat vagy állatcsoport részére egy kezelési ciklusra, gyógyszertárban készített, magisztrális készítményekre, b) az állatorvosi vényre a hatályos Gyógyszerkönyvek vagy a Szabványos Vényminták Gyűjteménye orvosi és gyógyszerészi, illetve állatorvosi kiadása (a továbbiakban: FoNo, illetve FoNoVet) előírásai alapján készült, közvetlenül a felhasználó részére kiszolgált, officinális készítményekre. 3. § Mentesül az 5–8. §-ban foglalt előírások alól a díszmadarak, az akváriumi halak, a postagalambok, a terráriumban tartandó állatok és kisrágcsálók, valamint a kizárólag kedvtelésből tartott vadászgörények és kedvtelésből tartott házinyulak részére szolgáló állatgyógyászati készítmény, ha nem tartalmaz olyan anyagot, amelynek használata állatorvosi felügyeletet igényel, és azt más állatfajok engedély nélküli kezelésére nem használják fel. Az ilyen készítményt forgalomba hozatala előtt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának (a továbbiakban: MgSzH Központ) be kell jelenteni. Az MgSzH Központ a készítményt nyilvántartásba veszi és a nyilvántartást honlapján közzéteszi. Fogalommeghatározások 4. § E rendelet alkalmazásában: 1. Állatgyógyászati készítmény: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) Mellékletének 3. pontjában meghatározott anyag vagy anyagok keveréke, beleértve a gyógypremixeket is. 2. Állatgyógyászati készítmények nagykereskedelmi forgalmazása: minden, az állatgyógyászati készítmények vásárlásával, eladásával, behozatalával, kivitelével vagy bármilyen más kereskedelmi tranzakcióval járó tevékenység, kivéve a) ha az állatgyógyászati készítmény gyártója a saját maga által gyártott terméket adja át a forgalomba hozatali engedély jogosultjának, vagy b) ha a tevékenységet a 69. §-ban foglaltakkal összhangban állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos kiskereskedelmi forgalmazásra feljogosított személyek végzik. 3. Állatgyógyászati készítmény neve: elnevezés, amely lehet az általánosan használt névvel össze nem téveszthető fantázianév, illetve olyan általánosan használt vagy tudományos név, amelyet védjeggyel vagy a forgalomba hozatali engedély jogosultjának nevével együtt adnak meg. 4. Állatgyógyászati készítmények törzskönyve: az állatgyógyászati célra forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező készítmények legfontosabb adatait tartalmazó közhitelű hatósági nyilvántartás. 5. Állatgyógyászati termék: az Éltv. Mellékletének 4. pontjában meghatározott termék. 6. Állatorvosi vény: állatorvosi képesítéssel rendelkező személy által kiadott, az állatgyógyászati készítmény rendelésére vonatkozó okirat. 7. Általánosan használt név: az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization; WHO) által javasolt nemzetközi szabadnév (International Non-proprietary Name; INN), vagy ennek hiányában az általánosan használt közhasználatú név. 8. Eudravigilance rendszer: az Európai Közösség területén forgalmazott állatgyógyászati készítményekre vonatkozó mellékhatás-figyelő rendszer információi cseréjének elősegítésére létrehozott adatfeldolgozó hálózat. 9. Címke: a közvetlen vagy a külső csomagoláson feltüntetett tájékoztató. 10. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: azon időtartam, amelynek a közegészségügy védelme érdekében el kell telnie az állatgyógyászati készítmény állatokon való rendeltetésszerű és e rendelet előírásainak megfelelő utolsó alkalmazása és a kezelt állatból származó állati eredetű élelmiszer előállítása között annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen élelmiszer ne tartalmazzon maradékanyagokat az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló, 2009. május 6-i 470/2009/EK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 470/2009/EK rendelet) megállapított maximális határértéket meghaladó mennyiségben. 11. Élelmiszer-termelő állat: olyan állat, amelynek húsa vagy egyéb terméke az európai étkezési szokásokat figyelembe véve emberi fogyasztásra kerülhet. 12. Előny-kockázat viszony értékelése: az állatgyógyászati készítmény pozitív terápiás hatásainak a gyógyszer használatával kapcsolatos kockázatokhoz viszonyított értékelése. 13. Emberen észlelt mellékhatás: káros és nem várt reakció, amely emberen jelentkezik azt követően, hogy az állatgyógyászati készítménnyel kapcsolatba került. 14. Európai Gyógyszer Ügynökség: az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszer Ügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 726/2004/EK rendelet) létrehozott Európai Gyógyszer Ügynökség. 15. Felszabadítás: dokumentált minőségbiztosítási eljárás, amelynek során a gyártó meghatalmazott személye az egyes tételek gyártási és minőség-ellenőrzési dokumentációja alapján igazolja, hogy a tétel megfelel a forgalomba hozatali engedély előírásainak és alkalmas a forgalomba hozatalra. 16. Forgalomba hozatal: az állatgyógyászati termék gazdasági tevékenység keretében, ellenérték fejében vagy ingyenesen történő rendelkezésre bocsátása, valamint az ezt követő raktározása – kivéve, ha a raktározást az Európai Gazdasági Térség vámterületéről való kiszállítás vagy ártalmatlanítás követi –, továbbá az állategészségügyi biocid terméknek az Európai Gazdasági Térség vámterületére történő behozatala. 17. Forgalomba hozatal utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálat: a forgalomba hozatali engedélyben foglalt feltételekkel összhangban végzett farmako-epidemiológiai tanulmány vagy klinikai kipróbálás, amelynek az a célja, hogy feltárja és kivizsgálja a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező állatgyógyászati készítménnyel kapcsolatos biztonsági kockázat mértékét. 18. Gyógypremix: olyan állatgyógyászati készítmény, amelyet gyógyszeres takarmány előállításához használnak fel. 19. Gyógyszer használatával kapcsolatos kockázat: az állatgyógyászati készítmény minőségével, ártalmatlanságával és hatékonyságával kapcsolatos minden, az állat vagy az ember egészségét érintő kockázat, illetve a környezetre gyakorolt nemkívánatos hatás kockázata. 20. Gyógyszeres takarmány: az Éltv. Mellékletének 31. pontjában meghatározott takarmány. 21. Gyógyszergyártás (előállítás): olyan engedélyhez kötött termelő tevékenység, ahol ellenőrzött ipari körülmények között gyógyszert állítanak elő. 22. Gyógyszergyártási engedély: adott műszaki létesítményben és berendezéseken adott állatgyógyászati készítmények meghatározott gyógyszerformáinak előállítására jogosító engedély. 23. Harmadik ország: az Éltv. Mellékletének 32. pontjában meghatározott ország. 24. Használati utasítás: az állatgyógyászati készítményhez mellékelt, a felhasználó tájékoztatására szolgáló nyomtatvány. 25. Használati utasítástól eltérő alkalmazás: az állatgyógyászati készítmény olyan alkalmazása, amely nem felel meg a Készítmény Jellemzőinek Összefoglalójában (Summary of Product Characteristics, a továbbiakban: SPC) és használati utasításában foglaltaknak, beleértve a termék nem szakszerű használatát vagy a termékkel történő szándékos visszaélést is. 26. Hatáserősség: mennyiségileg, az adagolási formától függően adagszámban, térfogat- vagy tömegegységben kifejezett hatóanyag tartalom. 27. Hatóanyag: eredetétől függetlenül bármely a) emberi (pl. az emberi vér és emberi vérkészítmények), b) állati (pl. a mikroorganizmusok, egész állatok, szervrészek, állati váladékok, toxinok, kivonatok, vérkészítmények), c) növényi (pl. a mikroorganizmusok, növények, növényi részek, növényi váladékok, kivonatok), d) kémiai (pl. elemek, a természetben előforduló kémiai anyagok, valamint kémiai átalakítás vagy szintézis útján előállított vegyi termékek) anyag. 28. Helyes gyógyszergyártási gyakorlat: a minőségbiztosítás azon része, amely azt biztosítja, hogy a készítmények gyártása és ellenőrzése a tervezett felhasználásuknak megfelelő minőségi követelmények alapján történjen. 29. Homeopátiás állatgyógyászati készítmény: az Európai Gyógyszerkönyvben, illetve ennek hiányában az Európai Közösség tagállamaiban (a továbbiakban: tagállam) hivatalosan használatban lévő gyógyszerkönyvekben leírt gyártási eljárásnak megfelelően készült, homeopátiás törzsoldatnak nevezett anyagokból előállított állatgyógyászati készítmény, amely több alkotóelemet is tartalmazhat. 30. Immunológiai állatgyógyászati készítmény: állatok aktív vagy passzív immunizálására, illetve immunállapotának meghatározására szolgáló készítmény. 31. Káros és nem kívánt hatás: minden olyan, állatokon megfigyelt reakció – függetlenül attól, hogy az összefüggésbe hozható-e vagy sem az alkalmazott készítménnyel –, amely kedvezőtlen, nem várt és az állatgyógyászati készítmény SPC-jében, illetve használati utasításában foglaltaknak megfelelő vagy attól eltérő használatát követően lép fel. 32. Kártékony biológiai szervezet (célszervezet): bármely biológiai szervezet, amelynek jelenléte nemkívánatos vagy káros hatást gyakorol az emberre, az emberi tevékenységre vagy az általa használt, illetőleg előállított termékekre, továbbá az állatokra vagy a környezetre. 33. Kedvtelésből tartott állat: rendszertani besorolástól függetlenül minden olyan állat, amelyet nem tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék-védelem és – kutya és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak. Kedvtelésből tartott állatnak minősül az az állat is, amelyet más állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak. Kedvtelésből tartott állatnak minősül továbbá a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, továbbá a vadászatot segítő állat. 34. Közvetítő kereskedelem: olyan nagykereskedelmi forma, amely során a kereskedő fizikailag nem kezeli az állatgyógyászati készítményt (beleértve az átvételt, tárolást, kiadást). 35. Közvetlen csomagolás: a termékkel közvetlen érintkezésben lévő tartály vagy egyéb csomagolási forma. 36. Külső csomagolás: az a csomagolás, amelyben a közvetlen csomagolást elhelyezik. 37. Külső élősködő: a gerinces gazdafajok testfelületén a bőrön, a bőrben és a bőr függelékeiben (szőrzet, gyapjú, tollazat) táplálékának megszerzése céljából állandóan vagy időszakosan tartózkodó olyan zooparazita, ektoparazita ízeltlábú, mely élősködő életmódot folytat vérszívással, illetve a bőr és a szőrzet (gyapjú vagy tollazat) rágásával, illetve az állatok nyugtalanításával kárt okoz, valamint betegségek átvitelében mechanikusan vagy vektorként közreműködhet. 38. Letelepedett: valamely tagállam állampolgára, illetve a valamely tagállam joga szerint létrehozott vállalkozás, melynek székhelye, igazgatási központja, vagy fő létesítményei, telephelye valamely tagállamban van. 39. Mellékhatás: az állatgyógyászati készítmények által kiváltott olyan káros és nem kívánt hatás, amely az állaton a betegség megelőzése, diagnosztizálása vagy kezelése, illetve az élettani funkció helyreállítása, javítása és módosítása céljából alkalmazott szokásos adagok mellett lép fel. 40. Mellékhatás-figyelő rendszer (Pharmacovigilance rendszer): Az állatgyógyászati készítmények mellékhatásainak nyomon követésére az állatgyógyászati készítmények alkalmazása biztonságának növelése érdekében működtetett mellékhatás-figyelő rendszer. 41. Minőségbiztosítás: olyan szervezett intézkedések összessége, melyek célja annak biztosítása, hogy az állatgyógyászati készítmények a tervezett felhasználásuknak megfelelő minőségűek legyenek. 42. Napfok: a víz napi átlaghőmérsékletének és a napok számának a szorzata. 43. Nem várt mellékhatás: olyan mellékhatás, amelynek jellege, mértéke vagy kimenetele nem egyezik meg a termék SPC-jében leírtakkal. 44. Rendszeres gyógyszerbiztonsági jelentés: a 81. § szerinti adatokat tartalmazó, rendszeres időközönként készülő jelentés. 45. Súlyos káros és nem kívánt hatás: minden olyan káros és nem kívánt hatás, amely során elhullás, életveszélyt jelentő állapot, súlyos fogyatékosság, illetve alkalmatlanság, veleszületett rendellenesség, születési hiba vagy a kezelt állatokban maradandó, illetve elhúzódó tünetek figyelhetők meg. 46. Súlyos mellékhatás: olyan mellékhatás, amely elhullást okoz, életveszélyt jelent az állatra nézve, súlyos fogyatékosságot, illetve alkalmatlanságot, veleszületett rendellenességet, születési hibát vagy a kezelt állatokban maradandó, illetve elhúzódó tüneteket eredményez. 47. Telep-specifikus oltóanyag: kereskedelmi forgalomba nem kerülő, egy állatból vagy egy telepről származó állatok csoportjából izolált kórokozókból vagy antigénekből előállított készítmény, amely ugyanazon állat vagy ugyanazon telepen lévő állatcsoport immunizálására szolgál. 48. Validálás: dokumentált minőségbiztosítási eljárás, amely nagyfokú biztosítékot nyújt arra, hogy egy adott folyamat, módszer vagy rendszer egyenletes megbízhatósággal szolgáltat az előre meghatározott elfogadhatósági követelményeknek megfelelő eredményt. 49. Vizsgálati készítmény: forgalomba hozatali engedéllyel még nem rendelkező, fejlesztés alatt álló állatgyógyászati készítmény, amelyet laboratóriumi, illetve laboratóriumon kívüli kipróbálás céljára állítanak elő. II. RÉSZ ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEK I. Fejezet ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEK FORGALOMBA HOZATALA Forgalomba hozatali engedély 5. § (1) Az e fejezetben foglalt kivételekkel állatgyógyászati készítményt Magyarország területén előállítani, laboratóriumon kívül kipróbálni, forgalomba hozni, forgalmazni, illetve felhasználni – takarmányba kevert formában is – csak nemzeti, vagy a 726/2004/EK rendelet szerinti központi engedélyezési eljárás után, forgalomba hozatali engedéllyel szabad. A forgalomba hozatal céljára történő gyártás megkezdéséhez is rendelkezni kell forgalomba hozatali engedéllyel. (2) Ha valamely állatgyógyászati készítmény az (1) bekezdéssel összhangban forgalomba hozatali engedélyt kapott, akkor a készítmény minden további állatfajra, hatáserősségre, gyógyszerformára, alkalmazási módra, kiszerelésre vagy bármely egyéb tulajdonságra vonatkozó módosítása során le kell folytatni az (1) bekezdésben szereplő eljárást. (3) A forgalomba hozatali engedély jogosultja felelős azért, hogy az állatgyógyászati készítmény megfeleljen a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak. (4) A forgalomba hozatali engedélyt az MgSzH Központ adja ki. 6. § (1) Élelmiszer-termelő állatfaj kezelésére szolgáló állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatala – a (3) bekezdés kivételével – csak akkor engedélyezhető, ha a készítmény farmakológiai hatóanyagai szerepelnek a 470/2009/EK rendelet I., II. vagy III. mellékletében, és az állatgyógyászati készítménynek a célállat faj, illetve fajok és az élelmiszer fajták szerinti élelmezés-egészségügyi várakozási ideje megállapításra került. (2) Ha a 470/2009/EK rendelet valamely mellékletének módosítása indokolja, a forgalomba hozatali engedély jogosultja, illetve az MgSzH Központ a módosításnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 60 napon belül intézkedik az érintett állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatali engedélyének módosítása, illetve visszavonása érdekében. (3) Azon állatgyógyászati készítmény, amelynek farmakológiai hatóanyagai nem szerepelnek a 470/2009/EK rendelet I., II. vagy III. mellékletében, a lófélék családjába tartozó egyedek közül csak azok számára engedélyezhető, amelyek a nyilvántartott lóféléket kísérő azonosító okmány (útlevél) létrehozásáról szóló, 1993. október 20-i 93/623/EGK bizottsági határozat (a továbbiakban: 93/623/EGK határozat), és e határozat módosításáról, és a tenyésztésre és termelésre szánt lófélék megjelöléséről szóló, 1999. december 22-i 2000/68/EK bizottsági határozat (a továbbiakban: 2000/68/EK határozat) értelmében nem minősülnek emberi fogyasztás céljára szánt vágólónak. Ezek az állatgyógyászati készítmények sem tartalmazhatnak a 470/2009/EK rendelet IV. mellékletében szereplő hatóanyagokat, és a jóváhagyott SPC-ben nem szerepelhet olyan bántalom kezelése, amelyre rendelkezésre áll más, a lófélék családjába tartozó állatok számára engedélyezett készítmény. 7. § Ha az állategészségügyi helyzet indokolja, az MgSzH Központ forgalomba hozatali engedélyezési eljárás nélkül meghatározott feltételekkel engedélyezi olyan állatgyógyászati készítmény eseti forgalomba hozatalát, amelyet az Európai Közösségben már engedélyeztek. Eseti forgalomba hozatali engedélyt csak hazai nagykereskedelmi forgalmazásra feljogosító működési engedéllyel rendelkező kérelmező kaphat, legfeljebb a várható éves forgalmazási mennyiségre. A kérelemben igazolni kell a készítmény hiánypótló voltát és az Európai Közösségben történt törzskönyvezését, valamint a kérelemhez csatolni kell a készítmény jóváhagyott SPC-jét és használati utasítását eredeti és magyar nyelven. Az engedély tartalmazza a készítmény gyártójának nevét, az eseti jelleggel forgalomba hozható mennyiséget és a jóváhagyott használati utasítást. Az eseti forgalomba hozatali engedélyt az MgSzH Központ honlapján közzéteszi. 8. § (1) Ha súlyos járványos állatbetegség esetén nem áll rendelkezésre megfelelő állatgyógyászati készítmény, az MgSzH Központ forgalomba hozatali engedélyezési eljárás nélkül, meghatározott feltételekkel, ideiglenes jelleggel engedélyezheti immunológiai állatgyógyászati készítmény felhasználását. (2) Az MgSzH Központ az engedély kiadását megelőzően a felhasználás körülményeiről részletesen tájékoztatja az Európai Bizottságot. (3) Ha valamely állatot harmadik országból hoznak be vagy harmadik országba visznek ki, és ezáltal arra különleges kötelező állategészségügyi szabályok vonatkoznak, az MgSzH Központ az állat tekintetében engedélyezheti olyan immunológiai állatgyógyászati készítmény felhasználását, amely Magyarországon nem rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel, de amelyet a harmadik országban engedélyeztek. Az állatgyógyászati készítmény behozataláról és a felhasználásáról a kezelő állatorvos haladéktalanul jelentést küld az MgSzH Központ részére. 9. § (1) Forgalomba hozatali engedéllyel még nem rendelkező állatgyógyászati készítmény csak a 12. § (5) bekezdésének j) pontjában felsorolt vizsgálatok céljából, az MgSzH Központ engedélyével alkalmazható. A vizsgálati készítmények laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálására az MgSzH Központ a vizsgálati terv figyelembevételével, 90 napon belül bírálja el az engedélykérelmet. Az engedélyről az MgSzH Központ értesíti a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak a készítmény kipróbálási helyszíne szerint illetékes területi szervét. (2) A gyakorlati kipróbálásba vont állatokból származó élelmiszer kizárólag akkor kerülhet emberi fogyasztásra, illetve használható fel, ha eltelt az MgSzH Központ által az (1) bekezdés szerinti engedélyben meghatározott élelmezés-egészségügyi várakozási idő. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő a) nem lehet rövidebb, mint a 11. § (5) bekezdésében meghatározott időtartam, és ha szükséges, olyan biztonsági tényező figyelembevételével is növelni kell, amelyet a kipróbáláson lévő anyag tulajdonságai indokolnak, vagy b) biztosítja, hogy amennyiben az Európai Közösség kipróbáláson lévő anyag vonatkozásában a 470/2009/EK rendelet már megállapította a maximális maradékanyag határértékét (Maximum Residue Limit; a továbbiakban: MRL érték), az élelmiszerben lévő maradékanyag nem haladja meg azt. (3) Az állatgyógyászati készítmény gyakorlati kipróbálására az (1) bekezdés szerinti engedélyben és a vizsgálati készítmények laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálásának részletes követelményeit tartalmazó 1. számú mellékletben meghatározott feltételekkel kerülhet sor. A vizsgálat végrehajtását a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) felügyeli és a vizsgálat lezárását követően a vizsgálati jegyzőkönyveket aláírásával és bélyegzőjével hitelesíti. A hitelesített vizsgálati jegyzőkönyvet az MgSzH Központnak kell benyújtani. (4) Az e §-ban foglaltak megszegése a forgalomba hozatali kérelem elutasítását vonja maga után, amennyiben az MgSzH Központ megállapítja, hogy a szabálytalan gyakorlati kipróbálás súlyosan veszélyeztette a közegészségügy, a fogyasztók, az állategészségügy vagy a környezetvédelem érdekeit. 10. § (1) Ha nem élelmiszer-termelő állatfaj valamely bántalmának kezelésére nem áll rendelkezésre forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: törzskönyvezett) állatgyógyászati készítmény, az ellátó állatorvos – személyes felelősségi körében – az állat elfogadhatatlan mértékű szenvedésének elkerülése érdekében kivételesen alkalmazhat: a) e rendelet vagy a 726/2004/EK rendelet szerint más állatfajra vagy ugyanazon állatfajra, de más bántalom kezelésére engedélyezett állatgyógyászati készítményt, vagy b) ezek hiányában ba) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendelet vagy a 726/2004/EK rendelet alapján engedélyezett gyógyszerkészítményt, vagy bb) más tagállamban az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK irányelvnek (a továbbiakban: 2001/82/EK irányelv) megfelelően ugyanazon állatfajra más bántalomra vagy ugyanazon bántalomra egy másik állatfaj kezelésére engedélyezett, és az MgSzH Központ 7. § szerinti engedélyével rendelkező állatgyógyászati készítményt, vagy bc) közforgalmú gyógyszertárban állatorvosi vény alapján a FoNo, FoNoVet, illetve a hatályos Gyógyszerkönyvek előírásainak megfelelően előállított officinális készítményt vagy magisztrális készítményt. (2) Az (1) bekezdés szerinti kezelés minden esetben az állatorvos felelősségére történhet, függetlenül attól, hogy saját maga adja be a készítményt vagy hozzájárulásával egy másik személy. (3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha az állatorvos a gyógyszert a lófélék családjába tartozó állat kezelésére használja, feltéve, hogy a 93/623/EGK határozatnak és a 2000/68/EK határozatnak megfelelően az állat tartója nyilatkozik arról, hogy az érintett állatot nem vágják le emberi fogyasztás céljára. (4) A 93/623/EGK határozatnak, valamint a 2000/68/EK határozatnak megfelelően az élelmezés-egészségügyi várakozási idő nem lehet kevesebb mint 6 hónap, ha vágólovat kezelnek olyan készítménnyel, melyet az Európai Bizottság felvett a lófélék kezeléséhez nélkülözhetetlen anyagok listájára. 11. § (1) Amennyiben – a 10. § (3)–(4) bekezdésében foglalt kivétellel – az élelmiszer-termelő állatfaj valamely bántalmának kezelésére nem áll rendelkezésre törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény, az ellátó állatorvos – személyes felelősségi körében – az állat elfogadhatatlan mértékű szenvedésének elkerülése érdekében kivételesen alkalmazhat: a) e rendelet vagy a 726/2004/EK rendelet szerint más állatfajra vagy ugyanazon állatfajra, de más bántalom kezelésére engedélyezett állatgyógyászati készítményt, vagy b) ezek hiányában ba) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendelet vagy a 726/2004/EK rendelet alapján engedélyezett gyógyszerkészítményt, illetve bb) más tagállamban a 2001/82/EK irányelvnek megfelelően ugyanazon állatfajra más bántalomra vagy ugyanazon bántalomra egy másik élelmiszer-termelő állatfaj kezelésére engedélyezett és az MgSzH Központ 7. § szerinti engedélyével rendelkező állatgyógyászati készítményt, vagy c) ezek hiányában közforgalmú gyógyszertárban állatorvosi vény alapján a FoNo, FoNoVet, illetve a hatályos Gyógyszerkönyvek előírásainak megfelelően előállított officinális készítményt vagy magisztrális készítményt. (2) Az (1) bekezdés szerinti kezelés minden esetben az állatorvos felelősségére történhet, függetlenül attól, hogy saját maga vagy hozzájárulásával egy másik személy adja be a készítményt. (3) Az (1) bekezdés csak azzal a feltétellel alkalmazható, ha a készítményben szereplő hatóanyagok szerepelnek a 470/2009/EK rendelet I., II. vagy III. mellékletében és az állatorvos előírja a megfelelő élelmezés-egészségügyi várakozási időt. A megállapított várakozási időt a vényen, a megrendelőn, illetve a kezelési naplóban fel kell tüntetni. (4) Azon homeopátiás állatgyógyászati készítmények esetében, amelyek hatóanyagai szerepelnek a 470/2009/EK rendelet II. mellékletében, az állatorvos által előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt 0 napban kell megállapítani. (5) Amennyiben a felhasznált gyógyszeren nincs feltüntetve a kezelendő állatfajra vonatkozó élelmezés-egészségügyi várakozási idő, az állatorvos által előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő nem lehet kevesebb, mint tojás és tej esetében 7 nap, baromfi és emlős állatok ehető szövetei esetében 28 nap, halhús esetében 500 napfok. (6) Ha az állatorvos e § előírásait alkalmazza, köteles nyilvántartást vezetni az állatok vizsgálatának időpontjáról, a tulajdonos nevéről, a kezelt állatok tartási helyéről és számáról, a diagnózisról, az alkalmazott készítményekről és adagolásukról, a kezelés időtartamáról és az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időről. A nyilvántartást az állatorvosnak 5 évig meg kell őriznie, és azt az MgSzH kerületi hivatala által végzett ellenőrzésnél a hatóság rendelkezésére kell bocsátania. A forgalomba hozatali engedély iránti kérelem 12. § (1) Az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatali engedélye iránti kérelmet – a 726/2004/EK rendelet szerinti eljárás kivételével – az MgSzH Központ részére kell benyújtani az e célra rendszeresített, és a honlapján közzétett formanyomtatványon, egy példányban, magyar nyelven. A kérelemhez az (5) bekezdés szerint csatolandó dokumentációt magyar vagy angol nyelven lehet benyújtani. A formanyomtatványt az MgSzH Központ az Európai Bizottság által a közösségi jogszabályok szerint összeállított „Rules Governing the Medicinal Products in the European Union (Eudralex)” (a továbbiakban: Eudralex) című gyűjtemény „Notice to Applicants” című, 6A kötete alapján teszi közzé. (2) Azon állatgyógyászati készítmények esetén, amelyeket egy vagy több élelmiszer-termelő fajnál kívánnak felhasználni, de amelyek farmakológiai hatóanyagait a célállat fajra, illetve fajokra vonatkozóan még nem vették fel a 470/2009/EK rendelet I., II. vagy III. mellékletébe, forgalomba hozatali engedély – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – csak azt követően kérelmezhető, ha az MRL érték megállapítására irányuló kérelmet a 470/2009/EK rendeletnek megfelelően benyújtották az Európai Gyógyszer Ügynökséghez. Az MRL érték megállapítására irányuló kérelem és a forgalomba hozatali engedély iránti kérelem benyújtása között legalább 6 hónap időtartamnak el kell telnie. (3) A 6. § (3) bekezdése szerint engedélyezhető állatgyógyászati készítmények esetében a 470/2009/EK rendeletnek megfelelő kérelem nélkül is lehet kérelmezni a forgalomba hozatali engedélyt, de az (5) bekezdésben előírtaknak megfelelően az állatgyógyászati készítmény minőségének, ártalmatlanságának és hatékonyságának igazolásához szükséges valamennyi tudományos dokumentációt be kell nyújtani. (4) Forgalomba hozatali engedélyt kizárólag valamely tagállamban letelepedett kérelmező kaphat. (5) A forgalomba hozatali engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az állatgyógyászati készítmény minőségének, ártalmatlanságának és hatékonyságának bizonyításához szükséges minden adminisztratív információt és tudományos dokumentációt. A kérelemhez csatolt dokumentációt nem immunológiai készítmények esetében a 2. számú melléklet, immunológiai készítmények esetében a 3. számú melléklet, forgalomba hozatali engedély iránti kérelmekkel kapcsolatos speciális követelmények esetén a 4. számú melléklet, különleges állatgyógyászati készítmények esetén pedig az 5. számú melléklet szerint kell összeállítani. Ezekkel összhangban a dokumentációnak a következő adatokat és dokumentumokat kell tartalmaznia: a) a készítmény forgalomba hozataláért felelős személy vagy gazdálkodó szervezet neve és lakóhelye, illetve székhelye, és ha ettől eltér, a gyártó vagy gyártók neve és lakóhelye, illetve székhelye, valamint a gyártás és minőség-ellenőrzés telephelyei, b) az állatgyógyászati készítmény neve, c) az állatgyógyászati készítmény valamennyi összetevőjének minőségi és mennyiségi adatai, az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott nemzetközi szabad név megadásával, ha van ilyen név, vagy a kémiai névvel, d) a gyártási eljárás leírása, e) a terápiás javallatok, az ellenjavallatok és a mellékhatások, f) az állatgyógyászati készítmény adagolása az egyes célállat fajok esetében, a gyógyszerforma, az alkalmazás módja, valamint javasolt eltarthatósági idő, g) az állatgyógyászati készítmény tárolására, az állatokon történő alkalmazására, és a hulladék megsemmisítésére vonatkozó biztonsági előírások indokai, a készítménynek a környezetre, az ember, az állatok és a növények egészségére gyakorolt lehetséges kockázatai feltüntetésével együtt, h) élelmiszer-termelő állatoknak szánt készítmények esetén az élelmezés-egészségügyi várakozási idő, i) a gyártó által alkalmazott minőség-ellenőrzési módszerek leírása (az összetevők és a késztermék minőségi és mennyiségi elemzése alapján, speciális vizsgálatok, például sterilitási vizsgálat, pirogén anyagok és nehézfémek kimutatására vonatkozó vizsgálat, stabilitási vizsgálat, biológiai és toxikológiai vizsgálat, köztitermékek vizsgálata), j) a 15. §-ban foglalt kivétellel a következő vizsgálatok eredményei, azzal, hogy az azokra vonatkozó dokumentációhoz és adatokhoz a 13. §-ban megadott szempontok szerinti részletes és értékelő (kritikai) összefoglalókat kell csatolni: ja) gyógyszerészeti (fiziko-kémiai, biológiai vagy mikrobiológiai) vizsgálatok, jb) ártalmatlansági vizsgálatok és maradékanyag vizsgálatok, jc) preklinikai és klinikai vizsgálatok, jd) a készítménynek a környezetre gyakorolt lehetséges kockázatának vizsgálata, k) a kérelmező által alkalmazott gyógyszer mellékhatás-figyelő rendszer, és ahol értelmezhető, a kérelmező által alkalmazott kockázatkezelő rendszer részletes leírása, l) az SPC a 16. §-ban foglaltak szerint, a közvetlen és a külső csomagolás mintája (nyomdai grafikai terv), továbbá az 59–62. §-ok szerinti használati utasítás, m) igazolás arról, hogy a gyártó a saját országában állatgyógyászati készítmények gyártására jogosító engedéllyel rendelkezik a kérelem tárgyát képező készítmény gyógyszerformája vonatkozásában, n) az adott állatgyógyászati készítménynek más tagállamban vagy harmadik országban kiadott hatályos forgalomba hozatali engedélyének másolata, valamint azoknak a tagállamoknak felsorolása, amelyekben a forgalomba hozatali engedély iránti kérelmek elbírálás alatt állnak. A kérelmező által a 16. § és 26. §-ok szerint javasolt, illetve a tagállamok által jóváhagyott SPC és használati utasítás másolata, továbbá a készítmény forgalomba hozatali engedélyének elutasításáról hozott közösségi vagy harmadik országbeli határozat másolata indokolással együtt, o) annak igazolása, hogy a kérelmező a 80. §-ban foglaltak szerinti, a gyógyszer mellékhatások figyeléséért felelős személyt alkalmaz, p) olyan állatgyógyászati készítmény esetén, amelyet élelmiszer-termelő állatfajon történő felhasználásra szánnak, és amely egy vagy több olyan hatóanyagot, illetve hatóanyagokat tartalmaz, amelyet, illetve amelyeket az érintett állatfajra vonatkozóan még nem vettek fel a 470/2009/EK rendelet I., II. vagy III. mellékletébe, annak igazolására szolgáló dokumentum, hogy az MRL érték megállapítására vonatkozó kérelmet benyújtották az Európai Gyógyszer Ügynökségnél, q) az állatgyógyászati készítmény törzskönyvi mintája a minőségi bizonylattal együtt, az analitikai vizsgálathoz szükséges összetevők és referencia anyagminták. (6) Az (5) bekezdés j) pontjának jd) alpontjával kapcsolatban a készítménynek a környezetre gyakorolt lehetséges kockázatának hatását tanulmányozni kell, és egyedileg kell megfontolni azokat a különleges intézkedéseket, amelyekkel a hatás korlátozható. (7) Ha az (5)–(6) bekezdés szerint közölt adatokban változás áll be, azt a kérelmezőnek, illetve az engedélyesnek haladéktalanul be kell jelenteni az MgSzH Központ részére. A módosítások elbírálása az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények forgalomba hozatali engedélyére vonatkozó feltételek módosításainak vizsgálatáról szóló, 2008. november 24-i 1234/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1234/2008/EK rendelet) alapján történik, az ott meghatározott határidőkkel. 13. § (1) A kérelmezőnek biztosítania kell, hogy a 12. § (5) bekezdésének j) pontja szerinti részletes és értékelő (kritikai) összefoglalókat szakirányú műszaki vagy tudományos képesítéssel rendelkező szakértők állítsák össze és írják alá. (2) A szakértőnek meg kell indokolnia a 15. § (1) bekezdése szerinti szakirodalomnak a 2. számú mellékletben meghatározott feltételekkel összhangban való alkalmazását. (3) A részletes értékelő (kritikai) összefoglalóhoz mellékelni kell a szakértő rövid szakmai önéletrajzát. (4) A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a) a készítmény előállítása során betartotta az Európai Bizottságnak a fertőző szivacsos agyvelőbántalom (Transmissible Spongioform Encephalopathia, a továbbiakban: TSE) kockázatának csökkentésére kiadott útmutatójában foglaltakat. A TSE kockázatának csökkentésére vonatkozó nyilatkozat mintáját a 6. számú melléklet tartalmazza, b) nincs tudomása a forgalomba hozatali engedély megadását akadályozó tényről, adatról. A generikus állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárás 14. § (1) A generikus állatgyógyászati készítmények engedélyezése során: a) a 12. § (5) bekezdésének j) pontjában foglaltaktól eltérően, a 4. számú melléklet szerint a kérelmezőnek nem kell benyújtania az ártalmatlansági és maradékanyag vizsgálatok, továbbá a preklinikai és klinikai kísérletek eredményeit, ha bizonyítani tudja, hogy a kérelem tárgyát képező készítmény olyan referencia készítmény generikuma, amelyet valamely tagállamban vagy az Európai Közösségben már legalább 8 éve engedélyeztek, b) az e rendelkezés értelmében engedélyezett generikus állatgyógyászati készítmény mindaddig nem hozható forgalomba, amíg a referencia készítmény első forgalomba hozatali engedélyének kiadásától számítva 10 év vagy a d) pontban meghatározott időtartam el nem telik, c) a kérelmező a generikus készítményre vonatkozó kérelmét az esetben is benyújthatja az MgSzH Központ részére, ha a referencia készítményt nem Magyarországon engedélyezték. Ebben az esetben a kérelmezőnek meg kell jelölnie azt a tagállamot, amelyben a referencia készítmény már forgalomba hozatali engedélyt kapott. Az MgSzH Központ egy hónapos határidővel megkéri az illetékes tagállam hatóságától a referencia készítmény engedélyezéséről szóló igazolást és a referencia készítmény pontos összetételét, valamint szükség esetén más fontos dokumentumokat. Amennyiben az MgSzH Központ az illetékes tagállam által megküldött dokumentumok és a generikus készítmény dokumentációja alapján nem látja biztosítottnak, hogy a generikus készítmény előny-kockázat viszonya megfelel a referencia készítményének, további adatokat kér a kérelmezőtől annak bizonyítására, d) a halak, a méhek, illetve az Európai Bizottság által meghatározott más állatfajok számára szánt állatgyógyászati készítmények esetében a generikus állatgyógyászati készítmény mindaddig nem hozható forgalomba, amíg a referencia készítmény első forgalomba hozatali engedélyének kiadásától számítva 13 év el nem telik. (2) E § és a 15. § alkalmazásában: a) referencia készítmény az 5. § alapján, a 12. § rendelkezéseinek megfelelően engedélyezett készítmény, b) generikus készítmény (generikum) olyan készítmény, amelyben a hatóanyagok minőségi és mennyiségi összetétele, illetve a gyógyszerforma azonos a referencia készítménnyel és amelynek a referencia készítménnyel való bio-egyenértékűségét („bio-equivalence”) megfelelő biohasznosulási („bioavailability”) vizsgálatokkal igazolták, azzal, hogy valamely hatóanyag különböző sóit, észtereit, étereit, izomereit, izomer-keverékeit, komplexeit vagy származékait egyazon hatóanyagnak kell tekinteni, kivéve, ha tulajdonságaik ártalmatlanság, illetve hatékonyság tekintetében lényegesen eltérőek. Ilyen esetekben: ba) a kérelmezőnek az engedélyezett hatóanyag különböző sói, észterei vagy származékai ártalmatlanságára, illetve hatékonyságára vonatkozó további bizonyítékokat kell benyújtania, bb) a különböző azonnali hatóanyag-leadású szájon át beadható gyógyszerformák egy és ugyanazon gyógyszerformának tekintendők, bc) nem kell biohasznosulási vizsgálatokat megkövetelni a kérelmezőtől, ha bizonyítani tudja, hogy a generikus gyógyszer eleget tesz a rá vonatkozó, az Eudralex megfelelő köteteiben szereplő részletes útmutatókban meghatározott követelményeknek, bd) bio-egyenértékűség esetén a generikus készítmény forgalomba hozatali engedélye nem lehet kedvezőbb tartalmú, mint a referencia készítményé. (3) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárás során az ártalmatlansági és maradékanyag vizsgálatok, valamint a preklinikai vagy klinikai vizsgálatok eredményeit be kell nyújtani, ha a) az állatgyógyászati készítmény nem tartozik a (2) bekezdés b) pontja szerinti generikus készítmények körébe, b) a bio-egyenértékűség nem igazolható a biohasznosulási vizsgálatokkal, vagy c) a referencia készítményhez képest megváltoztatták a hatóanyagot, illetve hatóanyagokat, a terápiás javallatokat, a hatáserősséget, a gyógyszerformát vagy az alkalmazás módját. (4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárás során valamely immunológiai állatgyógyászati készítmény, amely hasonló egy referencia immunológiai állatgyógyászati készítményhez, nem elégíti ki a generikus gyógyászati készítmény meghatározásában foglalt feltételeket (elsősorban az alapanyagok vagy a gyártási folyamatok eltérései miatt), akkor az ezen feltételeknek megfelelő preklinikai vagy klinikai kísérletek eredményeit be kell nyújtani. A benyújtásra kerülő kiegészítő adatoknak meg kell felelniük a 4. és 5. számú mellékletben foglaltaknak és az Eudralex vonatkozó köteteiben szereplő részletes útmutatókban meghatározott követelményeknek. A referencia készítmény dokumentációjából egyéb vizsgálatok és kísérletek eredményeit nem kell megadni. (5) Az (1) bekezdés szerinti védettségi időtartam a következők szerint hosszabbítható meg: a) egy vagy több élelmiszer-termelő állatfajnak szánt, olyan új hatóanyagot tartalmazó állatgyógyászati készítmény esetén, amelyet az Európai Közösség 2004. április 30-ig nem engedélyezett, a (1) bekezdés b) pontjában előírt, a referencia készítmény első forgalomba hozatali engedélyének kiadásától számított tízéves időtartamot a forgalomba hozatali engedélynek minden más élelmiszer-termelő állatfajra való kiterjesztése esetében egy évvel meg kell hosszabbítani, ha a kiterjesztést az első ízben kiadott forgalomba hozatali engedély megadásától számított 5 éven belül engedélyezik, b) négy vagy annál több élelmiszer-termelő állatfajnak szánt állatgyógyászati készítményre vonatkozó forgalomba hozatali engedély esetében azonban ez az időtartam összességében nem haladhatja meg a 13 évet, c) a tízéves időtartamnak 11, 12 vagy 13 évre való meghosszabbítása csak akkor adható meg, ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja az MRL értékek megállapítását eredetileg azon élelmiszer-termelő állatfajokra is kérelmezte, amelyekre a kiterjesztés vonatkozik. (6) Nem tekinthető a szabadalmi jogokkal vagy a gyógyszerekre vonatkozó kiegészítő szabadalmi oltalommal ellentétesnek, ha a szükséges tanulmányokat, vizsgálatokat és kísérleteket abból a célból végzik el, hogy a későbbiekben az (1)–(5) bekezdésekben foglaltakat alkalmazzák. 15. § (1) A kérelmezőnek nem kell benyújtania a 12. § (5) bekezdésének j) pontja szerinti ártalmatlansági és maradékanyag vizsgálatok, a preklinikai vizsgálatok és a klinikai kísérletek eredményeit, ha bizonyítani tudja – az üzleti titok védelmére, az iparjogvédelemre és a szerzői jogra vonatkozó külön jogszabályokban foglaltak betartásával –, hogy az állatgyógyászati készítmény hatóanyagainak használata az állategészségügy területén legalább 10 éve általánosan elfogadott az Európai Közösségben („well established use”), továbbá e hatóanyagok elismert hatékonysággal és elfogadható ártalmatlansággal rendelkeznek a 2. számú mellékletben felsorolt feltételek értelmében. Ebben az esetben a kérelmezőnek a fentieket tudományosan alátámasztó, lektorált folyóiratban megjelent szakirodalmat kell benyújtania. (2) A maradékanyagok felső határértékeinek a 470/2009/EK rendelettel összhangban való megállapítása iránt benyújtott kérelem értékelését követően az Európai Gyógyszer Ügynökség által közzétett értékelő jelentést megfelelő módon fel lehet használni szakirodalomként, különösen az ártalmatlansági vizsgálatok vonatkozásában. (3) Harmadik fél a 14. és e §-ban szereplő tanulmányokra és vizsgálatokra az ezen alapuló engedély megadásától számított 3 éven belül nem utalhat, ha a kérelmező valamely élelmiszer-termelő állatfajra vonatkozó engedély megszerzése érdekében szakirodalomra utal és a 470/2009/EK rendeletnek megfelelően új maradékanyag vizsgálati, valamint további klinikai vizsgálati eredményeket nyújt be ugyanazon állatgyógyászati készítménynek valamely más élelmiszer-termelő állatfajra vonatkozó forgalomba hozatali engedélyének megszerzése céljából. (4) Ha az állatgyógyászati készítmény olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek már engedélyezett állatgyógyászati készítmények alkotórészei, de azokat terápiás célokra még nem kombinálták egymással, akkor a 12. § (5) bekezdésének j) pontjával összhangban be kell nyújtani az e kombinációval végzett új ártalmatlansági és maradékanyag vizsgálatok, valamint a preklinikai vagy klinikai vizsgálatok eredményeit, de nem szükséges az egyes hatóanyagokra vonatkozó szakirodalmat benyújtani. (5) A forgalomba hozatali engedély megadását követően az engedély jogosultja hozzájárulását adhatja ahhoz, hogy az állatgyógyászati készítményre vonatkozó gyógyszerészeti, ártalmatlansági és maradékanyag vizsgálatok, valamint a preklinikai és klinikai vizsgálatok dokumentációját felhasználják a hatóanyagok vonatkozásában azonos mennyiségi és minőségi összetételű és gyógyszerformájú másik készítmény elbírálásánál. (6) Az immunológiai állatgyógyászati készítmények engedélyezése során el lehet tekinteni a 12. § (5) bekezdésének j) pontja szerinti a célállatokon végzett gyakorlati kipróbálási eredmények benyújtásától, ha ezeket a kísérleteket megfelelően igazolt okok, különösen európai uniós jogi aktusban szereplő rendelkezés miatt nem lehet végrehajtani. Az állatgyógyászati készítmény jellemzőinek összefoglalója (SPC) 16. § (1) Az SPC-nek – (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az alább megadott sorrendben és formában a következő adatokat kell tartalmaznia: a) az állatgyógyászati készítmény neve, hatáserőssége és gyógyszerformája, b) a hatóanyagok minőségi és mennyiségi összetétele, a vivőanyagok, a gyógyszer rendeltetésszerű alkalmazása szempontjából lényeges információk, az általánosan használt nevet vagy a kémiai leírást használva, c) gyógyszerforma, d) klinikai adatok: da) célállat fajok, db) terápiás javallatok célállat fajonként, dc) ellenjavallatok, dd) különleges figyelmeztetések célállat fajonként, de) az alkalmazás során betartandó biztonsági előírások, beleértve az állatok kezelését végző személyre vonatkozó munkavédelmi előírásokat, df) mellékhatások (gyakorisága és súlyossága), dg) vemhesség, laktáció vagy tojásrakás idején történő alkalmazás, dh) más gyógyszerekkel való kölcsönhatások és az interakciók egyéb formái, di) az adagolás és alkalmazás módja, dj) túladagolás (tünetek, elsősegély, antidotumok), ha szükséges, dk) a különböző élelmiszerfajtákra vonatkozó élelmezés-egészségügyi várakozási idő célállat fajonként, beleértve azokat is, amelyekre vonatkozóan az 0 nap, e) farmakológiai tulajdonságok: ea) farmakodinámiás tulajdonságok, eb) farmakokinetikai tulajdonságok, f) gyógyszerészeti adatok: fa) vivőanyagok felsorolása, fb) főbb inkompatibilitások, fc) eltarthatóság, és ha indokolt, a készítmény feloldása, illetve a közvetlen csomagolás első felbontása utáni eltarthatóság, fd) a tárolásra vonatkozó különleges óvintézkedések, fe) a közvetlen csomagolás jellege és összetétele, ff) a fel nem használt állatgyógyászati készítmény vagy az annak használata során keletkező hulladék kezelésére vonatkozó különleges óvintézkedések, ha vannak ilyenek, g) a forgalomba hozatali engedély jogosultja, h) törzskönyvi szám, i) a forgalomba hozatali engedély első kiadásának, illetve megújításának időpontja, j) a szöveg ellenőrzésének időpontja, k) a nagy- és kiskereskedelmi forgalmazásra, illetve felhasználásra vonatkozó tilalmak. (2) A 14–15. § szerinti kérelemhez nem kell mellékelni a referencia készítmény SPC-jének a javallatokra vagy adagolási formákra vonatkozó azon részeit, amelyek a generikus gyógyszer forgalomba hozatalakor még a szabadalmi védelem hatálya alá tartoznak. (3) A gyógyszerforma, az alkalmazás módja és a közvetlen csomagolás jellegének leírása tekintetében az Európai Gyógyszerminőségi Igazgatóság (European Department of Quality of Medicines, a továbbiakban: EDQM) által kiadott „Standard Terms” című kiadvány szóhasználata irányadó. II. Fejezet HOMEOPÁTIÁS ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 17. § (1) Homeopátiás állatgyógyászati készítményt előállítani és forgalomba hozni a 18–20. §-ban meghatározott forgalomba hozatali engedélyezési feltételek teljesítése esetén lehet. Ha a termék engedélyezésére 1994. január 1-jét megelőzően került sor, az engedély 29. § szerinti megújításakor a 18–20. §-ban foglalt feltételeknek nem kell megfelelni. A 18. §-nak megfelelően engedélyezett homeopátiás állatgyógyászati készítményekre a 33. §-ban és a 35. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (2) Ha nem élelmiszer-termelő állat adott bántalmának gyógykezelésére nem áll rendelkezésre törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény, az állatorvos saját felelősségére alkalmazhat más bántalom vagy más állatfaj kezelésére törzskönyvezett homeopátiás készítményt. (3) Ha élelmiszer-termelő állat adott bántalmának gyógykezelésére nem áll rendelkezésre törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény, az állatorvos saját felelősségére alkalmazhat olyan homeopátiás állatgyógyászati készítményt, amelynek hatóanyaga, illetve hatóanyagai a 470/2009/EK rendelet II. mellékletében szerepelnek. Ugyanazon állatfaj részére más tagállamban az e rendeletnek megfelelően engedélyezett homeopátiás állatgyógyászati készítmény használata tekintetében a 7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. 18. § (1) A 470/2009/EK rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével egyszerűsített engedélyezési eljárással kizárólag olyan homeopátiás állatgyógyászati készítmény engedélyezhető, amelynek a) alkalmazási módja az Európai Gyógyszerkönyvben vagy ennek hiányában valamelyik tagállam hivatalos gyógyszerkönyvében megtalálható, b) címkéjén vagy más információs anyagában nem jelenik meg specifikus terápiás javallat, és c) hígítási foka biztosítja az ártalmatlanságot, vagyis a készítmény nem tartalmaz egy tízezred résznél többet az őstinktúrából (<1:10 000; D4). (2) A forgalomba hozatali engedély az 5. számú melléklet előírásaival összhangban tartalmazza az egyszerűsített eljárás szerint engedélyezett homeopátiás állatgyógyászati készítmény forgalmazásának feltételeit is. (3) A homeopátiás állatgyógyászati készítmények (1) bekezdés szerinti egyszerűsített engedélyezési eljárására az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatali eljárására vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni, kivéve a 26. § szerinti és a terápiás hatás bizonyítására vonatkozó kötelezettséget. 19. § (1) Az egyszerűsített engedélyezés az ugyanazon a homeopátiás törzsoldatból vagy törzsoldatokból származó gyógyszerkészítmény-sorozatokra is vonatkozhat. (2) Az (1) bekezdés szerinti készítmények forgalomba hozatali engedélyezése iránti kérelemnek az 5. számú melléklet előírásaival összhangban, a gyógyszerészeti minőség és a gyártási tételek homogenitásának igazolása céljából tartalmaznia kell a) a homeopátiás törzsoldatnak, illetve törzsoldatoknak valamely gyógyszerkönyvben megadott tudományos nevét vagy egyéb nevét, b) nyilatkozatot arról, hogy a készítményt milyen alkalmazási módokon, milyen gyógyszerformákban és hígítási fokban kívánják törzskönyveztetni, c) a homeopátiás törzsoldat előállításának és ellenőrzésének leírását, valamint a homeopátiás tulajdonság igazolását a megfelelő szakirodalommal alátámasztva, továbbá biológiai eredetű anyagot tartalmazó homeopátiás állatgyógyászati készítmény esetén azon intézkedések leírását, amelyek biztosítják, hogy a készítmény kórokozóktól mentes legyen, d) gyártástechnológiai és minőség-ellenőrzési dokumentációt valamennyi gyógyszerformára vonatkozóan, továbbá a hígítások és a potenciálás módszereinek leírását, e) az adott állatgyógyászati készítmény előállítási engedélyét, f) az állatgyógyászati készítményre valamely tagállamban, illetve tagállamokban megszerzett törzskönyvi bejegyzés vagy forgalomba hozatali engedély másolatát, g) a homeopátiás készítmény törzskönyvi mintáját és a készítmény minden egyes kiszerelési formájának közvetlen és külső csomagolási mintáját (nyomdai grafikai tervét) a javasolt használati utasítással együtt, h) a készítmény stabilitására vonatkozó adatokat, i) a javasolt élelmezés-egészségügyi várakozási időt, valamennyi szükséges indoklással együtt. 20. § A 18. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem megfelelő homeopátiás állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát a 12. §-ban, valamint a 14–16. §-ban előírt általános szabályok szerint kell engedélyezni. 21. § (1) A homeopátiás állatgyógyászati készítményekre vonatkozó külön rendelkezések nem alkalmazhatók az immunológiai homeopátiás állatgyógyászati készítményekre. (2) Az állatgyógyászati készítmények birtoklására, nagy- és kiskereskedelmére, illetve a mellékhatások figyelésére vonatkozó rendelkezéseket a homeopátiás állatgyógyászati készítményekre is megfelelően alkalmazni kell. III. Fejezet A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLLYEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS 22. § Az MgSzH Központ a forgalomba hozatali engedély iránti kérelem elbírálása során értékelő jelentést készít az állatgyógyászati készítményről. Az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló határozatot 210 napon belül kell meghozni. 23. § (1) Ha a kérelmező bejelenti, hogy a kérelem beadásával egyidejűleg ugyanazon állatgyógyászati készítményre vonatkozóan két vagy több tagállamban nyújt be forgalomba hozatali engedély iránti kérelmet, akkor a 32–42. § rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha az MgSzH Központ tudomást szerez arról, hogy az adott állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyezési eljárás egy másik tagállamban már folyamatban van, a kérelmet elutasítja és tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy erre az esetre a 32–42. § rendelkezései vonatkoznak. (3) Ha a 12. § (5) bekezdésének n) pontja szerinti adatok alapján az MgSzH Központ tudomást szerez arról, hogy a kérelem tárgyát képező állatgyógyászati készítmény más tagállamban már rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel, akkor a kérelmet elutasítja, kivéve, ha azt a 32–42. §-nak megfelelően nyújtották be. 24. § (1) Az MgSzH Központ a kérelem érdemi elbírálása során a) az Európai Közösségben hivatalos gyógyszervizsgáló laboratóriumnak minősülő laboratóriumaiban („Official Medicines Control Laboratories”, a továbbiakban: OMCL laboratórium) elvégzi az állatgyógyászati készítmény törzskönyvi mintáinak teljes körű vizsgálatát, és szükség szerint gondoskodik a készítmény alapanyagainak, köztitermékeinek vagy más összetevőinek vizsgálatáról annak megállapítása érdekében, hogy a gyártó által alkalmazott és a kérelemhez csatolt dokumentációban a 12. § (5) bekezdésének i) pontja szerinti vizsgálati módszer alkalmas-e a készítmény minőségének ellenőrzésére, b) a nemzeti referencia laboratórium (a továbbiakban: NRL) bevonásával ellenőrizheti, hogy a készítménynek a kérelmező által a 12. § (5) bekezdése j) pontjának jb) alpontja szerint javasolt analitikai vizsgálati módszer az állatgyógyászati készítmény élelmiszerekben előforduló maradékanyagainak kimutatásának ellenőrzésére alkalmas-e, c) indokolt esetben kikérheti a Magyar Tudományos Akadémia Állatorvos-tudományi Bizottságának véleményét. (2) Az OMCL laboratórium az MgSzH központ ÁTI laboratóriuma, az NRL az MgSzH Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának budapesti laboratóriuma. (3) A forgalomba hozatali engedélyezési eljárás során: a) indokolt esetben a kérelmező is kikérheti a Magyar Tudományos Akadémia Állatorvos-tudományi Bizottságának véleményét, b) szakértőként, illetve szakértői bizottsági tagként nem járhat el az a személy, akit külön jogszabály az ilyen minőségben történő eljárásból kizár. 25. § (1) Az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatali engedélyezése során az MgSzH Központ indokolt esetben helyszíni ellenőrzés során győződik meg arról, hogy a gyártó, illetve a behozatalt végző a gyártást, illetve az ellenőrző vizsgálatokat képes a 12. § (5) bekezdésének d), illetve i) pontja szerint a kérelemben rögzített módon elvégezni. (2) Az MgSzH Központ indokolt esetben jóváhagyja azt, hogy a gyártó és a behozatalt végző az (1) bekezdés szerinti ellenőrző vizsgálatok egy részét, illetve a gyártás egyes szakaszait harmadik féllel végeztesse. Ilyen esetekben a helyszíni ellenőrzést az érintett létesítményre is ki kell terjeszteni. (3) Másik tagállamban működő gyártó esetében az (1) bekezdés szerinti követelményt a 12. § (5) bekezdésének m) pontja szerint kell teljesíteni. (4) Harmadik országban működő gyártó esetében a 12. § (5) bekezdésének m) pontjában előírtakon túlmenően a Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat („Good Manufacturing Practice”, a továbbiakban: GMP) betartásáról valamely tagállam által kiállított, hatályos GMP igazolást is csatolni kell a dokumentációhoz. A GMP igazolás kiállítása érdekében az MgSzH Központ vagy valamely más tagállam erre felhatalmazott szerve kérelemre helyszíni ellenőrzést végez és az alapján igazolja, hogy a gyártó a GMP elveit és útmutatóit legalább a közösségi szabályozással egyenértékűen alkalmazza. (5) A GMP-re vonatkozó alapelveket és iránymutatásokat a 7. számú melléklet tartalmazza. 26. § (1) A forgalomba hozatali engedély tartalmazza: a) az engedélyes és a felszabadításért felelős gyártó nevét, b) az engedélyezett állatgyógyászati készítmény ba) nevét, bb) gyógyszerformáját, bc) összetételét, bd) hatástani csoport szerinti besorolását (ATC vet kódját), be) javallatát, bf) a kiszerelési egységeket valamint az engedélyezett gyűjtőcsomagolásokat, bg) a tárolási előírásokat, bh) a lejárati időt, az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, bi) a rendelhetőséget, bj) a forgalmazhatóságot, bk) a törzskönyvi számot, bl) az esetleges figyelmeztetéseket és az esetleges bonthatóságot. c) az engedély mellékleteként a készítmény jóváhagyott ca) SPC-jét, cb) használati utasítását, cc) címkéjét, valamint cd) minden egyes kiszerelésének csomagolási szövegét. (2) A forgalmazás megkezdésének feltétele a forgalomba hozatali engedélynek megfelelő nyomdai végleg-minta MgSzH Központ részére történő előzetes benyújtása. (3) Az MgSzH Központ megvizsgálja, hogy az állatgyógyászati készítményre vonatkozó minden információ, különösen a címke, a használati utasítás és a nyomdai végleg-minta összhangban legyen a forgalomba hozatali engedélyhez tartozó mindenkori legfrissebb jóváhagyott SPC-ben foglaltakkal. (4) Az MgSzH Központ az engedélyezett készítmények forgalomba hozatali engedélyét, jóváhagyott SPC-jét, használati utasítását és nyomdai végleg-mintáját nyilvánosan hozzáférhetővé teszi honlapján. (5) Az MgSzH Központ értékelő jelentését az állatgyógyászati készítmény dokumentációjában szereplő gyógyszerészeti, ártalmatlansági és maradékanyag vizsgálatok, valamint a preklinikai és klinikai vizsgálatok eredményei alapján állítja össze, és ha a készítmény minőségének, ártalmatlanságának vagy hatékonyságának megítélése szempontjából új adatokról értesül, azt haladéktalanul frissíti. (6) Az MgSzH Központ az általa kiadott értékelő jelentéseket és azok indoklását – az üzleti szempontból bizalmas jellegű információk törlését követően – nyilvánosan hozzáférhetővé teszi honlapján. (7) Az MgSzH Központ törzskönyvet vezet a hazai forgalomba hozatalra engedélyezett állatgyógyászati készítmények adatairól. A törzskönyvbe való bejegyzés során az állatgyógyászati készítmény olyan törzskönyvi számot kap, amely lehetővé teszi az egyes gyógyszerformák, hatáserősség és a kiszerelési egység azonosítását. (8) Az MgSzH Központ a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában közzéteszi a forgalomba hozatalra engedélyezett és a törzskönyvbe bejegyzett állatgyógyászati készítmény következő adatait: a) az engedélyes megnevezése, b) neve, hatóanyaga, javallata, c) élelmezés-egészségügyi várakozási ideje, d) rendelhetősége és forgalmazhatósága, e) törzskönyvi száma, f) forgalomba hozatali engedély száma. (9) Az MgSzH Központ a minisztérium hivatalos lapjában évente legalább négy alkal …