teljesítette (biztosítási esemény), valamint folyósított támogatás (támogatási előleg) összegét és járulékait nem fizette vissza, akkor a biztosított helyett a kezesi szerződésben meghatározott összeg erejéig a készfizető kezesség szabályai szerint felel.
\n
Az ingó és az ingatlan jelzálogjogra vonatkozó különös rendelkezések
\n
53. §(1) Ha az ingó dolgon vagy az ingatlanon más személynek már bejegyzett jelzálogjoga van, minden esetben egyedi
\n
mérlegelést igényel annak eldöntése, hogy az ingó dolog vagy az ingatlan elfogadható-e a támogatási szerződés biztosítékaként. A döntést megelőzően meg kell vizsgálni a Magyar Közjegyző Kamara által vezetett hiteles nyilvántartásban vagy a tulajdoni lapon szereplő bejegyzett zálogjog által biztosított összeget, valamint a támogatási összeg nagyságát. A bejegyzett zálogjog értéke, valamint a támogatási összeg együttesen nem haladhatja meg a könyv szerinti vagy az értékbecslésben feltüntetett összeg 50%-át. Ha a bejegyzett zálogjoggal biztosított követelés értéke, valamint a támogatás támogatási szerződésben meghatározott összege együttesen meghaladja a könyv szerinti vagy az értékbecslésben feltüntetett összeg 50%-át, akkor az ingó dolog vagy az ingatlan biztosítékként csak abban az esetben fogadható el, ha a Minisztériumot a rangsorban megelőző zálogjogosult hozzájárul a ranghelycseréhez, és a ranghelycserét köve tően a Minisztérium javára bejegyzett zálogjoggal biztosított követelés és a Minisztériumot a rangsorban megelőző zálogjogosult követelései együttesen nem haladják meg az ingó dolog vagy az ingatlan könyv szerinti vagy az értékbecslésben feltüntetett értékének 50%-át.
\n
(2)Ha ugyanazon követelés biztosítására egyidejűleg több zálogtárgy kerül felajánlásra, akkor az összes jelzálogjogot egy ingó, illetve ingatlan jelzálogszerződésbe kell foglalni, és a szerződésben rögzíteni kell, hogy a jelzálogjog egyetemleges. Ha ugyanazon követelés biztosítására nem egyidejűleg kerül felajánlásra több zálogtárgy, és a követelés biztosítására több jelzálogjog szerződés jön létre, akkor minden zálogszerződésben – ille tő leg a már megkötött zálogszerződés módosításában – utalni kell a jelzálogjog egyetemlegességére, illetve azokban meg kell jelölni, hogy a biztosított követelés biztosítására milyen más további, a szerződésben nem szereplő zálogtárgyra vonatkozóan került bejegyzésre jelzálogjog.
\n
(3)Biztosítékként olyan ingó dolog és ingatlan fogadható el, amely teljes körűen biztosított, és a biztosítási szerződés kedvezményezettje a Minisztérium.
\n
54. §(1) Az ingó jelzálog tárgya csak forgalomképes dolog lehet, amely harmadik személy jóváhagyása nélkül végrehajtás
\n
alá vonható.
\n
(2)Biztosítékként ingó jelzálogjog nem fogadható el, ha a jelzálogjog tárgyaként felajánlott vagyontárgy az amortizációjára figyelemmel a támogatási szerződésből eredő igények érvényesítése esetére nem biztosítja a támogatásként megítélt összeg visszafizetését.
\n
(3)A (2) bekezdésre figyelemmel ingó jelzálogtárgyként nem fogadható el különösen:
\n
a)számítástechnikai berendezés,
\n
b)híradástechnikai berendezés,
\n
c)személyes használati tárgy,
\n
d)készlet.
\n
(4)Az ingó dolog értékének megállapítása során a legutolsó – könyvvizsgáló által hitelesített – könyv szerinti értéket kell alapul venni. Ha a könyv szerinti érték nulla, vagy lényegesen kevesebb, mint az ingó dolog valós piaci értéke, az érték megállapításának alapját képezheti igazságügyi műszaki szakértő által készített értékbecslés. Az igazságügyi műszaki szakértő által megállapított értéket a kedvezményezettnek a könyvelésében át kell vezettetnie, és azt könyvvizsgálóval hitelesíttetnie szükséges. Ha az ingó vagyontárgy még nem szerepel a kedvezményezett nyilvántartásában, az érték megállapításának alapja a könyvvizsgálói nyilatkozat és a kedvezményezett által mellékelt számla másolata.
\n
55. §(1) Ingatlan jelzálogjog tárgya a Magyar Köztársaság területén fekvő forgalomképes ingatlan lehet, amely
\n
az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként került bejegyzésre, értékkel bír (nettó forgalmi érték) és a törvény ben előírt adatait az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza.
\n
(2)Biztosítékként ingatlan jelzálog nem alapítható olyan ingatlanon, amelynek tulajdoni lapján az alábbi ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok vagy feljegyezhető tények szerepelnek:
\n
a)visszavásárlási vagy vételi jog, kivéve, ha e jogok jogosultja a jelzálog bejegyzéséhez jogosultságának érvényesítése esetére hozzájárul,
\n
b)jelzálogjog (önálló zálogjog), ha a bejegyzett joggal biztosított követelés és a támogatás együttes értéke meghaladja a fedezetként felajánlott ingatlan értékbecslésben feltüntetett értékének 50%-át,
\n
c)végrehajtási jog,
\n
d)a tulajdonossal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,
\n
e)kisajátítási eljárás megindítása,
\n
f)jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezeti károsodás ténye,
\n
g)bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom, ha az ingatlan egyben az ingatlanfejlesztésre irányuló projekt tárgyát is képezi,
\n
h)elidegenítési és terhelési tilalom,
\n
i)árverés, nyilvános pályázat kitűzése,
\n
j)zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés,
\n
k)tulajdonjog-fenntartással történt eladás, kivéve, ha a vevő a jelzálogjog bejegyzéséhez hozzájárul,
\n
l)perfeljegyzés.
\n
(3)Ha az adott ingatlan tulajdoni lapján el nem bírált bejegyzési kérelem szerepel széljegyként, a kedvezményezettet fel kell hívni arra, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló, a földhivatal érkeztető pecsétjével ellátott okiratokat a szerződéskötéskor csatolja. A közreműködő szervezet a bejegyzési kérelmek tartalma alapján mérlegeli, hogy az elintézetlen bejegyzési kérelem akadályát képezheti-e az ingatlan jelzálogjog biztosítékként történő elfogadásának.
\n
(4)Lakóingatlanon alapított jelzálogjog biztosítékként abban az esetben fogadható el, ha a jelzálogjog tárgyát képező ingatlan valamennyi lakója közjegyző előtt nyilatkozik arról, hogy a zálogjog érvényesítése esetén nem igényel elhelyezést, és a biztosíték érvényesítése esetén az elhelyezése megoldott.
\n
(5)Ha az ingatlan tulajdonosa gazdálkodó szervezet, akkor a gazdálkodó szervezet cégkivonatát és aláírási címpéldányát a felajánlott biztosítékra vonatkozó dokumentáció részeként a kedvezményezettnek a közreműködő szervezet részére be kell nyújtania.
\n
(6)A fejlesztés tárgyát képező ingatlant terhelő jelzálogjog biztosítékként abban az esetben fogadható el, ha az ingatlan értéke már a jelzálogszerződés megkötését, illetve a fejlesztés megkezdését (meg valósítását) megelőzően
\n
–a 49. §-ban foglaltak szerint – fedezetet nyújt.
\n
56. §(1) A közreműködő szervezet bekéri és megvizsgálja a kedvezményezett által felajánlott ingatlan 3 munkanapnál nem
\n
régebbi hiteles tulajdoni lapját, valamint a 30 napnál nem régebbi igazságügyi értékbecslését vagy az önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítványt.
\n
(2)A közreműködő szervezet a kedvezményezett kérelmére az ingatlan fekvése szerinti értékbecslők névsorát a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja. Értékbecslés csak az ingatlan fekvése szerint ille té kes értékbecslők névsorában szereplő értékbecslőtől fogadható el. Igazságügyi értékbecslés helyett az ingatlan értéke az önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítvány alapján is megállapítható.
\n
(3)A közreműködő szervezetnek minden esetben vizsgálnia kell, hogy az ingatlan alkalmas-e jelzálogjog bejegyzésére.
\n
Ennek során meg kell vizsgálni
\n
a)a tulajdoni lap kiállításának keltét (amely a kedvezményezett általi postára adás dátumát megelőző 3 munkanapnál korábbi nem lehet),
\n
b)az átpántoló címke, a vízjeles biztonsági papír és a biztonsági pecsétcímke meglétét,
\n
c)azt, hogy az adott ingatlan tulajdoni lapján olyan bejegyzés szerepel-e, amely miatt az ingatlan a támogatási szerződést biztosító jelzálogjog tárgyaként nem fogadható el.
\n
(4)Ha a kedvezményezett olyan ingatlant ajánl fel, amelynek nem a kizárólagos tulajdonosa, vagy amelynek haszonélvezeti jogosultja van, akkor olyan jelzálogszerződést kell kötni, amelyben zálogkötelezettként
\n
–a kedvezményezetten túl – valamennyi tulajdonostárs és haszonélvezeti jogosult is fel van tüntetve.
\n
(5)Ha a kedvezményezett olyan ingatlant ajánl fel, amelynek nem a tulajdonosa, akkor olyan jelzálogszerződést kell kötni, amelyben zálogkötelezettként az ingatlan valamennyi tulajdonosa – ha van, akkor valamennyi haszonélvezeti jogosultja is – fel van tüntetve.
\n
(6)A jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmet a jelzálogszerződés megkötését köve tően a közreműködő szervezetnek soron kívül be kell nyújtania az ille té kes földhivatalhoz.
\n
PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁS Teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványlap ellenjegyzése, utalványozás 57. § (1) Az előirányzatot érintő pénzforgalmat csak szakmai teljesítésigazolás alapján lehet érvényesíteni.
\n
(2)A szakmai teljesítésigazolás magában foglalja
\n
a)a meg valósítási vizsgálatot, azaz annak vizsgálatát, hogy a kötelezettségvállalással érintett beszerzés (árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés, beruházás), a működés finanszírozása vagy a támogatási szerződésben foglaltak szerződésszerűen (mennyiségben, minőségben, határidőben) és a hatósági engedélyekben foglaltaknak meg fele lően teljesültek-e, valamint
\n
b)a pénzügyi vizsgálatot, amely alapján megállapításra kerül a kifizethető összeg.
\n
(3)A szakmai teljesítést minden esetben írásban kell igazolni.
\n
(4)A szakmai teljesítésigazolásnak tartalmaznia kell a teljesítésigazoló nevét, beosztását és aláírását, a kötelezettségvállalás és az igazolás keltét, az előirányzat megnevezését, valamint a kifizethető összeget.
\n
(5)A pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatásoknál, a Kincstár által felszámított számlavezetéshez kapcsolódó díjak megfizetésénél, a felszámolási és a végrehajtási eljárásokhoz kapcsolódó követelések bejelentésénél, továbbá a peres eljárásoknál felmerülő szakértői díjak megfizetésénél a szakmai teljesítésigazolást a közreműködő szervezet végzi.
\n
(6)Az (5) bekezdéssel nem szabályozott esetekben a meg valósítási vizsgálatot a keretgazda vezetője, a pénzügyi vizsgálatot a közreműködő szervezet végzi. Ezekben az esetekben a szakmai teljesítésigazolást a pénzügyi vizsgálatot végző személy állítja ki, és annak feltételeként ellenőrzi a meg valósítási vizsgálat megtörténtét is.
\n
58. §(1) A teljesítésigazolást köve tően, a pénzügyi teljesítés előtt a számlát érvényesíteni, ellenjegyezni (ellenőrizni) és
\n
utalványozni kell.
\n
(2)Az érvényesítés, az utalványlap ellenjegyzés és az utalványozás rendjét – a (3) bekezdés kivételével – belső szabályzat rögzíti.
\n
(3)Amennyiben az érvényesítés, az utalványlap ellenjegyzése és az utalványozás – jogszabály vagy a Minisztérium és a közreműködő szervezet között létrejött szerződés alapján – közreműködő szervezet feladata, úgy az érvényesítést, az utalványlap ellenjegyzését és az utalványozást a közreműködő szervezet vezetője által írásban felhatalmazott személyek végzik.
\n
59. §(1) Az érvényesítő a teljesítésigazolás alapján ellenőrzi a kifizetendő összeget, a fedezet meglétét és az előírt formai
\n
követelmények betartását.
\n
(2)Az érvényesítés utalványlapon történik.
\n
(3)Az érvényesítésnek tartalmaznia kell a kifizetésre megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot és a kötelezettségvállalás azonosítóját. 60. § (1) Az utalványlap ellenjegyzője köteles ellenőrizni az érvényesítés szabályszerűségét, továbbá azt, hogy a kötelezettségvállaló az arra jogosult személy-e. Ha az érvényesítéssel kapcsolatosan hiányosságot tapasztal, köteles a dokumentumokat visszaküldeni az érvényesítőnek.
\n
(2)Az utalványlap ellenjegyzése az utalványlapon történik.
\n
(3)Az utalványlap ellenjegyzője köteles ellenőrizni az érvényesítés szabályszerűségét, továbbá azt, hogy a kötelezettségvállaló az arra jogosult személy-e. Ha az érvényesítéssel kapcsolatosan hiányosságot tapasztal, köteles a dokumentumokat visszaküldeni az érvényesítőnek.
\n
(4)Az utalványlap ellenjegyzője köteles vizsgálni a kifizetés alapjául szolgáló kötelezettségvállalás dokumentumait, különösen a szerződés érvényességét, hatályosságát, jogi biztosítékait, valamint a rendelkezésre álló forrás meglétét.
\n
61. §(1) Az utalványozás a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra
\n
csak a teljesítés igazolását, az érvényesítést és az utalványlap ellenjegyzését (ellenőrzését) köve tően kerülhet sor.
\n
(2)Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy az utalványlap tartalmazza-e a kötelezettségvállalás azonosítóját és a főkönyvi számla számát.
\n
(3)Az utalványozó biztosítja, hogy csak olyan kifizetések és bevételek kerüljenek utalványozásra és átutalásra, amelyekkel összefüggésben a beérkező bizonylatok formailag és számszakilag megfelelnek az elő írásoknak és a szerződésben meghatározott költség-összetételnek.
\n
A támogatási célú kötelezettségvállalások folyósítására vonatkozó különös rendelkezések
\n
62. §(1) A támogatás folyósítására kizárólag a támogatási szerződés megkötését – keretszerződéses támogatási forma esetén
\n
a támogatási szerződés Minisztérium által történő jóváhagyását – és a szükséges biztosítékok rendelkezésre bocsátását köve tően kerülhet sor.
\n
(2)Ha jogszabály másként nem rendelkezik – a vissza nem térítendő kamattámogatás, a természetbeni telephelyjuttatás, illetve a vissza nem térítendő támogatásból épített vagy vásárolt telephely kivételével – a támogatás igénybevétele utólag, meg valósítás-arányosan és forrásarányosan történhet.
\n
(3)Ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, a kedvezményezettnek legkésőbb a projekt meg valósítására a támogatási szerződésben előírt határidőt követő 60 napon belül kezdeményeznie kell a támogatás folyósítását. Ha a kedvezményezett a projekt meg valósítására előírt határidőt követő 60 napon belül nem kezdeményezi a támogatási szerződésben meghatározott támogatás egészének folyósítását, a támogatás részleges visszavonására vagy a támogatási szerződéstől való elállásra kerül sor.
\n
(4)A támogatás folyósítása a teljesítés igazolása mellett, a támogatási döntés kedvezményezettjének nevére szóló és általa benyújtott számlákon, számlát helyettesítő dokumentumokon, valamint a tényleges kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás formai, számszaki ellenőrzését köve tően történik. A támogatási döntés kedvezményezettjének a számlákhoz kapcsolódó megrendeléseket, szerződéseket, valamint építési beruházás esetén az építési napló másolatát is be kell nyújtania a 41. § (3) bekezdés szerinti kezdési időpont vizsgálatához. A teljesítés igazolásakor biztosítani kell a kifizetés alapjául szolgáló teljesítést igazoló dokumentumok, így különösen a számlák, számlát helyettesítő dokumentumok meglétét, valamint ezek összhangját a támogatás alapjául szolgáló projekt költségvetésével. A hiányzó, nem meg fele lően benyújtott dokumentumok pótlására a kedvezményezettnek a közreműködő szervezet által kiküldött hiánypótlásra történő felszólítás kézhezvételétől számított 15 nap áll rendelkezésére. A hiánypótlásra elszámolásonként egy alkalommal van lehetőség, annak elmulasztása esetén a közreműködő szervezet a rendelkezésére álló dokumentumok alapján állapítja meg a kifizethető támogatás összegét.
\n
(5)Az Ámr. 141. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatásoknál, ha a beruházási projekt meg valósulása az öt költségvetési évet meghaladja, a támogatás a támogatási szerződésben meghatározott pénzügyi és időbeli ütemezés szerint öt költségvetési évet meghaladóan is folyósítható, legfeljebb a beruházás tervezett befejezését követő egy évig.
\n
(6)Az esedékes támogatásnak az Áht. 13/A. § (6) bekezdése szerinti visszatartására, a támogatás folyósításának a felfüggesztésére
\n
a)lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozás esetén a köztartozás fennállásáig,
\n
b)az Ámr. 124. § (9) bekezdésében meghatározott esetben,
\n
c)felszámolási vagy végelszámolási eljárás megindulása esetén,
\n
d)csődeljárás esetén a csődegyezség megszületéséig, vagy
\n
e)az Ámr. 126. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, amíg a kedvezményezett a kötelezettségének nem tesz eleget,
\n
f)az Ámr. 114. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedélyek hiányában kerülhet sor.
\n
(7)Támogatási előleg folyósítására az Ámr. 124. § (8) bekezdése, az Ámr. 150. § (2), (7), (8), valamint (14) bekezdése és a pályázati dokumentáció rendelkezései szerint kerülhet sor.
\n
(8)Ha a pályázati dokumentáció lehetővé teszi, a belföldi természetes személy, a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő pályázó az odaítélt támogatási összeg 25%-ának erejéig, de legfeljebb 300 millió forint összeghatárig a pályázatában támogatási előleg folyósítását igényelheti egy alkalommal. Az előleget a támogatási szerződés hatálybalépésének napjától számított 90 napon belül a projekt elindításához – az első kifizetési kérelem benyújtását megelőzően – lehet igényelni. Az előleg folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a megkövetelt biztosítékok rendelkezésre állnak. A kedvezményezett köteles visszafizetni az előleg szankciós kamattal növelt összegét, ha nem nyújt be kérelmet időközi fizetésre a közreműködő szervezethez az előleg kifizetésétől számított hat hónapon belül, vagy a benyújtott fizetési kérelem a támogatás nem rendeltetésének megfelelő használatát bizonyítja.
\n
(9)Támogatási előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része – meg valósítás-arányosan és forrásarányosan – csak azt köve tően folyósítható, hogy a támogatási döntés kedvezményezettje az előleggel a támogatási szerződés szerint elszámolt.
\n
Kincstári adatszolgáltatás 63. § Az előirányzatra vonatkozó kincstári adatszolgáltatást a közreműködő szervezet bevonásával a kezelő végzi el.
\n
A TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE A támogatással kapcsolatos monitoring feladatok
\n
64. §(1) A kedvezményezett köteles a projekt meg valósításának előrehaladásáról és a projekt eredményességéről
\n
–a támogatási szerződés tartalmától függően a fenntartásáról – adatokat szolgáltatni.
\n
(2)Az adatszolgáltatás módját, gyakoriságát és tartalmát a Minisztérium határozza meg, és azt a támogatási szerződésben rögzíteni kell.
\n
(3)A kedvezményezett az adatszolgáltatást a támogatási szerződés szerint, külön felszólítás nélkül köteles teljesíteni.
\n
A kedvezményezett köteles a számviteli és statisztikai nyilvántartását olyan módon megszervezni, hogy az adatszolgáltatását ellenőrizhető módon teljesíteni tudja.
\n
(4)Ha a kedvezményezett az adatszolgáltatást nem teljesíti határidőre, akkor a közreműködő szervezet – egyedi támogatás esetén a Minisztérium – a kedvezményezettet felszólítja a 15 napon belül történő teljesítésre, egyben figyelmezteti, hogy az adatszolgáltatás elmulasztása a támogatási szerződéstől való elállást vonhatja maga után.
\n
Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a kedvezményezett a felszólításban meghatározott határidőn belül az adatszolgáltatást nem teljesíti, akkor a közreműködő szervezet értesíti a Minisztériumot az adatszolgáltatás elmulasztásáról.
\n
(5)Az adatszolgáltatás elmulasztását a Minisztérium szerződésszegésnek minősítheti és dönthet a támogatási szerződéstől való elállásról. A Minisztérium döntése alapján a közreműködő szervezet – egyedi támogatás esetében a támogató – áll el a támogatási szerződéstől.
\n
(6)A közreműködő szervezet évente, a tárgyévet követő év március 31-ig beszámolót készít a Minisztérium részére, amelyben pályázati konstrukciónként és támogatási programonként bemutatja a monitoring adatok feldolgozását, valamint értékeli a feldolgozás eredményét.
\n
A támogatás felhasználásának ellenőrzése 65. § (1) A Minisztérium, az általa kijelölt közreműködő szervezetek és a külön jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek jogosultak a támogatásra való jogosultság feltételeinek, a pályázatban szereplő információk valóságtartalmának, valamint a támogatási szerződés szerződésszerű teljesítésének ellenőrzésére.
\n
(2)A közreműködő szervezetek által végzett ellenőrzés lefolytatására különösen a támogatási döntés meghozatalát, a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a pénzügyi elszámolás során folyamatba épített módon, a projekt pénzügyi lezárása, illetve a projekt jogi lezárása során kerülhet sor.
\n
(3)Pályázati úton nyújtott támogatás esetén a döntés előkészítésének részeként a pályázó elő ze tes, a pályázatban megadott hozzájárulásával végzett helyszíni ellenőrzés célja a pályázatban rögzített információk helytállóságának ellenőrzése, a projekt meg valósíthatóságának és kockázatainak felmérése. Ennek meg fele lően – a pályázati konstrukció sajátosságainak meg fele lően – vizsgálandó különösen
\n
a)a pályázatban rögzített információk helytállósága és dokumentáltsága,
\n
b)az üzleti terv, a pénzügyi és gazdaságossági számítások és a vállalt teljesítmények megalapozottsága,
\n
c)a pályázó és a pályázat támogatásra való jogosultsága,
\n
d)a projekt megkezdésének időpontja,
\n
e)a hatósági és egyéb engedélyek, a szükséges tervdokumentációk, az egyéb okiratok megléte,
\n
f)a projekt pályázat szerinti meg valósításának feltételrendszere és pénzügyi háttere,
\n
g)a pályázó és a teljesítésbe bevonni kívánt más személyek szakmai felkészültsége, az ezt alátámasztó dokumentumok, illetve hatósági engedély birtokában folytatható tevékenység esetén az előírt szakmai követelményeknek megfelelő szakember megléte,
\n
h)a felajánlott biztosíték megfelelősége.
\n
(4)A szerződéskötést megelőzően – a (3) bekezdés szerinti feltételek dokumentáltságáról való meggyőződés mellett – meg kell vizsgálni, hogy a szerződéskötés feltételeként megkövetelt dokumentumok és biztosítékok az előírt tartalommal rendelkezésre állnak-e, valamint a támogatási szerződés a pályázati dokumentáció és a jogszabályok elő írásainak megfelel-e.
\n
(5)A pénzügyi elszámolás és a finanszírozás folyamatában végzett ellenőrzés célja a támogatás igénybevétele szabályszerűségének vizsgálata. Ennek keretében vizsgálandó különösen
\n
a)a projekt meg valósításának kezdési időpontja,
\n
b)a felajánlott biztosíték megléte, megfelelősége,
\n
c)a projekt támogatási szerződésben foglaltak szerint történő meg valósulása,
\n
d)a tervezett ütemezés és a tényleges meg valósítás viszonya,
\n
e)a projekt meg valósításának és a támogatás folyósításának összhangja,
\n
f)ha annak törvényi feltételei fennállnak, a közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettség teljesítése,
\n
g)a támogatási szerződésben előírt tájékoztatási, adatszolgáltatási és az elkülönített számviteli nyilvántartási kötelezettség teljesítése,
\n
h)ha helyszíni ellenőrzésre sor került, a helyszíni ellenőrzés dokumentumainak megléte, az esetlegesen feltárt hiányosságok megszüntetése,
\n
i)a támogatási szerződés módosítására irányuló kezdeményezés esetén annak okai, indokoltsága,
\n
j)a kedvezményezett gazdálkodási státuszában, tulajdonosi struktúrájában a támogatási szerződés teljesítésére is kiható változások,
\n
k)a számlák, egyéb bizonylatok formai, tartalmi, számszaki és a támogatási szerződésben meghatározott ütemtervnek való megfelelősége,
\n
l)szakmai tartalom,
\n
m)hatósági engedélyek megléte.
\n
(6)A projekt pénzügyi lezárását megelőző ellenőrzés célja a projekt szerződésszerű és hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelő meg valósulásának ellenőrzése, a pénzügyi beszámoló megalapozottságának vizsgálata.
\n
Ennek keretében vizsgálandó különösen
\n
a)a meg valósult projekt műszaki tartalmának teljessége és megfelelősége,
\n
b)a projekt határidőre történő meg valósítása,
\n
c)a projekt költségszerkezetének és forrásösszetételének alakulása,
\n
d)a számlák, egyéb bizonylatok formai, tartalmi és számszaki megfelelősége,
\n
e)a bizonylatokon feltüntetett gazdasági eseményeket alátámasztó dokumentumok,
\n
f)a tájékoztatási, adatszolgáltatási és az elkülönített számviteli nyilvántartási kötelezettség teljesítése,
\n
g)a támogatási szerződés megszűnéséig terjedő időszakra vonatkozó biztosíték megléte és megfelelősége,
\n
h)a projekt keretében meg valósult eszközök tulajdonviszonyainak alakulása,
\n
i)hatósági engedélyek (használatbavételi engedély) megléte.
\n
(7)Pályázati úton nyújtott támogatás esetén, ha a pályázati dokumentáció a pénzügyi beszámoló kötelező auditálását követeli meg, akkor ezt a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 40–44. §-ában meghatározott könyvvizsgáló végezheti el.
\n
(8)A projekt jogi lezárását megelőző ellenőrzés célja a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség – ideértve a tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését is – meg valósulásának ellenőrzése.
\n
(9)Az 50 millió forintot meghaladó támogatások esetén az értékelés részeként elő ze tes helyszíni ellenőrzést is le kell folytatni.
\n
(10)Az ellenőrzés történhet a projekt meg valósításának helyszínén vagy az ellenőrzésre jogosult rendelkezésére álló dokumentumok alapján.
\n
(11)Az ellenőrzést a pályázó (kedvezményezett) köteles tűrni, köteles továbbá az ellenőrzést lefolytatók adatszolgáltatási kérését teljesíteni, az igényelt dokumentumokat átadni. Az ellenőrökkel való együttműködés vagy az adatszolgáltatás megtagadása a pályázat elutasítását vagy a támogatási szerződéstől való elállást vonhatja maga után.
\n
(12)A helyszíni ellenőrzést az ellenőrzésre jogosult szervezet vezetője által kiadott megbízólevél alapján, az elő ze tesen írásban jelzett időpontban kell lefolytatni. Az ellenőrzés megállapításait jegyzőkönyvben kell dokumentálni, abban a pályázó (kedvezményezett) észrevételeit, megjegyzéseit és kifogásait is rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet az ellenőrzést lefolytató személy, a pályázó (kedvezményezett) vagy a képviselője a helyszínen aláírja. A jegyzőkönyv egy példányát az aláírást köve tően át kell adni a pályázó (kedvezményezett) vagy a képviselője részére.
\n
(13)Ha a közreműködő szervezet által végzett helyszíni ellenőrzés nem rendeltetésszerű vagy szerződéstől eltérő felhasználást állapít meg, akkor a közreműködő szervezet a jegyzőkönyvhöz csatolja a szükséges intézkedések megtételére vonatkozó javaslatát.
\n
A TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE 66. § A támogatási szerződés megszűnik
\n
a)a projekt jogi lezárása,
\n
b)a támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontása, vagy
\n
c)a támogatási szerződéstől való elállás esetén.
\n
A projekt jogi lezárása 67. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a támogatási szerződés a projekt jogi lezárásával szűnik meg.
\n
(2)A projekt jogi lezárására akkor kerülhet sor, ha a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség – hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén a hatósági engedélyekben foglaltaknak meg fele lően – teljesült.
\n
(3)A projekt jogi lezárása a Minisztérium által meghatározott módon a közreműködő szervezet – egyedi támogatás esetén a Minisztérium – feladata.
\n
(4)Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a projekt jogi lezárását a közreműködő szervezet a kedvezményezett által a támogatási szerződésben vállalat valamennyi kötelezettség – beleértve a fenntartási kötelezettséget is – teljesítésére előírt határidő leteltével, a Minisztérium által meghatározott ütemterv szerint végzi.
\n
(5)Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a támogatási szerződés nem határozza meg a jogi lezárás módját, akkor a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség – beleértve a fenntartási kötelezettséget is – teljesítését köve tően a kedvezményezett kérése esetén a közreműködő szervezet a kedvezményezett kérelmének beérkezését követő 30 napon belül intézkedik a projekt jogi lezárásáról.
\n
(6)A támogatási szerződés megszűnését követő 15 napon belül a közreműködő szervezet – szükség esetén – intézkedik az azonnali beszedési megbízáshoz kapcsolódó felhatalmazó levél visszavonásáról, a jelzálogjog törlési engedély kiállításáról, továbbá lemondó nyilatkozatban visszavonhatatlanul és feltétel nélkül mentesíti a bankot, a garanciaszervezetet vagy a biztosítót a bankgarancia nyilatkozatban, a készfizető kezességvállalást tartalmazó nyilatkozatban vagy a kezesi kötelezvényben vállalt kötelezettségek alól.
\n
68. §
\n
(1)A közreműködő szervezet – egyedi támogatás esetén a Minisztérium – a projekt jogi lezárása során megvizsgálja azt, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette-e.
\n
E tevékenysége során a közreműködő szervezet azt is vizsgálja, hogy a kedvezményezett nemteljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén milyen jogkövetkezmények érvényesíthetők, alkalmazhatók vele szemben.
\n
(2)Ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének vizsgálata során az alábbi szempontok figye lembe véte lével kell eljárni:
\n
a)a projekt meg valósulása keretében azt kell vizsgálni, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettségnek külön-külön eleget tett-e;
\n
b)számszerűen megállapított kötelezettség esetén egyedileg meg kell vizsgálni a teljesítés mértékét.
\n
(3)Ha a kedvezményezett több számszerűen megállapított kötelezettsége esetén is 100% alatt teljesített, akkor vele szemben jogkövetkezmények csak a számszerűleg legalacsonyabb hibás teljesítés alapján érvényesíthetők.
\n
(4)A támogatással létrehozott vagyon elő ze tes engedély nélküli elidegenítése vagy bérbeadása esetén a kedvezményezett nem mentesül a fenntartási kötelezettség alól.
\n
(5)A kedvezményezettel szemben a támogatási szerződés alapján szerződésszegés címén jogkövetkezmény nem érvényesíthető, ha a kedvezményezett a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, de nem használta fel a megítélt támogatás teljes összegét.
\n
69. §(1) Ha megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem teljesítette maradéktalanul a támogatási szerződésben vállalt
\n
kötelezettségeit, és a 71. §-ban foglaltak alapján az elállási jog gyakorlása nem kötelező, akkor a támogatási szerződés hatályban marad, valamint a kifizetett támogatás részleges visszavonására kerül sor.
\n
(2)A projekt azt köve tően zárható le, miután a kedvezményezett a visszavont támogatási összeget és járulékait visszafizette.
\n
(3)Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatás részleges visszavonásáról és a szerződésszegés esetén alkalmazandó igényérvényesítés érdekében teendő intézkedésekről a Minisztérium útmutatása alapján a közreműködő szervezet dönt.
\n
(4)A közreműködő szervezet – egyedi támogatás esetén a Minisztérium – a kifizetett támogatás részleges visszavonását tartalmazó nyilatkozatot a döntéshozataltól számított 5 munkanapon belül kézbesíti a kedvezményezettnek.
\n
(5)A kifizetett támogatás részleges visszavonásáról szóló döntést tartalmazó nyilatkozatnak tartalmaznia kell
\n
a)a támogatási szerződés azonosító adatait,
\n
b)a támogatás részleges visszavonásának indokát,
\n
c)a kedvezményezett részére kifizetett támogatás és a szankciós kamat visszafizetésének kötelezettségét,
\n
d)a kedvezményezett által visszafizetendő támogatás és a szankciós kamat összegét,
\n
e)a kifizetett támogatás és a szankciós kamat visszafizetésére előírt teljesítési határidőt,
\n
f)a késedelmes teljesítés jogkövetkezményét,
\n
g)a támogatási szerződésben foglaltaknak meg fele lően a kamatfizetésre irányadó szabályokat,
\n
h)azt a bankszámlaszámot, amelyre a visszafizetés teljesítendő.
\n
(6)A támogatás részleges visszavonása esetén – ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik – a kedvezményezettet a szankcióskamat-fizetési kötelezettség a jogosulatlanul igénybe vett támogatás folyósításától a támogatás részleges visszavonásról szóló döntés meghozataláig terheli. A kedvezményezettet továbbá késedelmes fizetés esetén a visszavont támogatás és a szankciós kamat után késedelmikamat-fizetési kötelezettség terheli a késedelembe esés időpontjától a visszafizetésig terjedő időszakra.
\n
(7)A kifizetett támogatás részleges visszavonását tartalmazó nyilatkozatban a kifizetett támogatás és a szankciós kamat visszafizetésére előírt teljesítési határidő – ha a támogatási szerződés másképp nem rendelkezik – 15 nap.
\n
A támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontása 70. § (1) A támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontásáról a közreműködő szervezet – egyedi támogatás esetén a Minisztérium – dönt a kedvezményezett támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontására irányuló kérelmének kézhezvételét követő 30 napon belül.
\n
(2)A szerződés közös megegyezéssel történő felbontására akkor kerülhet sor, ha a projekt meg valósítása a kedvezményezettnek fel nem róható okból hiúsult meg vagy ütközik tartós akadályba.
\n
(3)A támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontása esetén a támogatási szerződés a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg.
\n
(4)Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontására irányuló megállapodást – a támogatási szerződés felbontására vonatkozó egyetértése esetén – a közreműködő szervezet készíti elő és küldi meg a kedvezményezettnek aláírásra.
\n
(5)A (4) bekezdésben meghatározott megállapodás tartalmazza
\n
a)a támogatási szerződés azonosító adatait,
\n
b)a feleknek a szerződés közös megegyezéssel történő felbontására irányuló kifejezett nyilatkozatát,
\n
c)mindazokat az adatokat és körülményeket, amelyek alapján a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállása megállapítható.
\n
(6)A (4) bekezdésben meghatározott megállapodás akkor lép hatályba, ha
\n
a)a kedvezményezett részére támogatás folyósítása nem történt, vagy a kedvezményezett a folyósított támogatás jegybanki alapkamattal növelt teljes összegét visszafizette, valamint
\n
b)a kedvezményezett az igénybe nem vett támogatásról lemondott.
\n
A támogatási szerződéstől való elállás 71. § A támogatási szerződéstől el kell állni, ha a kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározott valamely kötelezettségének felróható módon nem tesz eleget, és e szerződésszegés esetére jogszabály vagy a támogatási szerződés az elállás jogát biztosítja.
\n
72. §(1) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatási szerződéstől való
\n
elállás tárgyában – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Minisztérium helyett és nevében eljáró közreműködő szervezet dönt.
\n
(2)A támogatási szerződéstől való elállás tárgyában a Minisztérium dönt, ha
\n
a)a közreműködő szervezet elállás tárgyában hozott döntését a kedvezményezett az elállás közlését köve tően vitatja, b) a döntést a közreműködő szervezet kifejezetten kéri, vagy
\n
c)az elállás jogának gyakorlását magának fenntartja.
\n
(3)A (2) bekezdésben foglalt esetekben a közreműködő szervezet az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot indokolással és döntési javaslattal együtt a kedvezményezett észrevételének kézhezvételétől vagy az elállásra okot adó körülmény bekövetkezésének tudomásra jutásától számított 30 napon belül a Minisztériumnak megküldi.
\n
(4)A közreműködő szervezet és a Minisztérium a támogatási szerződéstől való elállás jogát a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal gyakorolja.
\n
73. §A közreműködő szervezet az elállást tartalmazó nyilatkozatot a 72. § (1) bekezdésében meghatározott esetben
\n
a döntéshozataltól, a 72. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben a támogatási szerződéstől való elállásról szóló döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül postai szolgáltató útján tértivevénnyel kézbesíti a kedvezményezettnek.
\n
74. §(1) A támogatási szerződéstől való elállásról szóló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a támogatási szerződés azonosító
\n
adatait, az elállási jog gyakorlását tartalmazó kifejezett nyilatkozatot, valamint a támogatási szerződés megfelelő rendelkezésére és a releváns jogszabályhelyre történő egyértelmű hivatkozással alátámasztott indokolást.
\n
(2)Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a támogatási szerződéstől való elállást közlő nyilatkozatnak tartalmaznia kell
\n
a)a kedvezményezett részére megítélt és kifizetett támogatás, továbbá a járulékai visszafizetésének kötelezettségét,
\n
b)a kedvezményezett részére kifizetett támogatás és a szankciós kamat visszafizetendő összegét,
\n
c)a kifizetett támogatás és járulékai visszafizetésére előírt teljesítési határidőt,
\n
d)a késedelmes teljesítés jogkövetkezményét,
\n
e)a támogatási szerződésben foglaltaknak meg fele lően a kamatfizetésre irányadó szabályokat,
\n
f)azt a bankszámlaszámot, amelyre a visszafizetés teljesítendő.
\n
(3)A támogatási szerződéstől való elállás esetén – ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik – a kedvezményezettet a szankcióskamat-fizetési kötelezettség a folyósítástól a támogatási szerződéstől való elállásról szóló döntés meghozataláig, az esetleges késedelmikamat-fizetési kötelezettség a késedelembe esés időpontjától a visszafizetésig terjedő időszakra terheli.
\n
(4)A támogatási szerződéstől való elállást tartalmazó nyilatkozatban a kifizetett támogatás és a járulékai visszafizetésére előírt teljesítési határidő – ha a támogatási szerződés másképp nem rendelkezik – 15 nap.
\n
A fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítése 75. § (1) Ha a támogatás részleges visszavonása vagy a támogatási szerződéstől való elállás esetén a kedvezményezettnek fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a fizetési kötelezettségét megállapító döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül az Ámr. 127. § (7) bekezdése alapján a közreműködő szervezettől – egyedi támogatás esetén a Minisztériumtól – kérheti a fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítését.
\n
(2)A fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítésének engedélyezéséről a közreműködő szervezet – egyedi támogatás esetén a Minisztérium – a kérelem beérkezését követő 15 napon belül dönt, és a tárgyban külön megállapodást köt a kedvezményezettel.
\n
(3)A részletekben történő fizetés időtartama nem haladhatja meg a fizetési kötelezettséget megállapító döntésről szóló értesítésben meghatározott fizetési határidőtől számított 36 hónapot.
\n
(4)A fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítését lehetővé tevő megállapodás megkötésének feltétele, hogy a kedvezményezett legalább a fennálló tartozás összege erejéig a 48. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott biztosítékok valamelyikének rendelkezésre állását biztosítja.
\n
(5)Amennyiben a kedvezményezett bankgaranciát, a garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalást vagy a biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényt bocsát rendelkezésre, azt a megállapodás megkötésétől az utolsó részlet esedékességét követő 30. napig köteles rendelkezésre tartani.
\n
KÖVETELÉSKEZELÉS A követeléskezelés általános szabályai 76. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatás részleges visszavonását vagy a támogatási szerződéstől való elállást tartalmazó nyilatkozatban, illetve a fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítéséről szóló megállapodásban meghatározott határidőre nem teljesíti a fizetési kötelezettségét, akkor a közreműködő szervezet – szükség esetén a Minisztérium – a 77–86. §-ban foglaltak szerint haladéktalanul intézkedik a követelés érvényesítése érdekében szükséges lépések megtétele iránt.
\n
(2)Ha a 77. §-ban foglalt felhatalmazáson alapuló azonnali beszedési megbízás, a 78–81. §-ban foglalt biztosítékok érvényesítése vagy a 82–86. §-ban foglalt eljárások során a fennálló követelésnél nagyobb összeg beszedésére kerül sor, akkor a beszedett többletet a közreműködő szervezet a kedvezményezett támogatási szerződésben meghatározott bankszámlájára a túlteljesítésről történt tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül visszautalja, és a visszautalás megtörténtéről – az elszámolás egyidejű rendelkezésre bocsátásával – a kedvezményezettet írásban értesíti.
\n
Felhatalmazáson alapuló azonnali beszedési megbízás érvényesítése 77. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés biztosítékául azonnali beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levelet adott, akkor a közreműködő szervezet a fennálló követelést a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében érvényesíti.
\n
(2)Ha a közreműködő szervezet az azonnali beszedési megbízás teljesítésének várható időtartamát is figye lembe véve valószínűsíti, hogy a támogatás biztosítéka érvényesítésének lehetősége időközben megszűnik, az azonnali beszedési megbízás mellett a biztosítékon fennálló jog érvényesítését kezdeményezi.
\n
(3)A közreműködő szervezet a fennálló követelés azonnali beszedési megbízás útján való érvényesítését a 78–81. §-ban meghatározott biztosítékok érvényesítése mellett bármikor megkísérelheti.
\n
Bankgarancia érvényesítése 78. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés biztosítékául bankgaranciát ajánlott fel, akkor a fennálló követelés érvényesítése érdekében a közreműködő szervezet, külön meghatalmazás alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében közvetlenül a bankgaranciát nyújtó hitelintézettel szemben lép fel.
\n
(2)A közreműködő szervezet által a hitelintézethez eljuttatott fizetési felszólításnak a bankgarancia szerződésben a teljesítés feltételeként előírt alakszerű elemeket kell tartalmaznia.
\n
Garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalás érvényesítése 79. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés biztosítékául garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalást ajánlott fel, akkor a fennálló követelés érvényesítése érdekében a közreműködő szervezet, külön meghatalmazás alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében közvetlenül a kezességvállalást nyújtó garanciaszervezettel szemben lép fel.
\n
(2)A közreműködő szervezet által a garanciaszervezethez eljuttatott fizetési felszólításnak a kezességvállalás alapjául szolgáló kezességi szerződésben a teljesítés feltételeként előírt alakszerű elemeket kell tartalmaznia.
\n
Biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény érvényesítése
\n
80. §(1) Ha a kedvezményezett biztosítótársaság által biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényt tartott
\n
rendelkezésre a támogatási összeg biztosítékaként, akkor a fennálló követelés érvényesítése érdekében a közreműködő szervezet, külön meghatalmazás alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében közvetlenül a kezesi kötelezvényt kibocsátó biztosítóval szemben lép fel.
\n
(2)A biztosíték érvényesítésének tényét közlő értesítéssel egyidejűleg a közreműködő szervezet a kezes címére benyújtja a kezesi kötelezvényben meghatározott – az elállás tényét alátámasztó – dokumentumokat.
\n
Követelés kielégítése ingó és ingatlan jelzálog szerződés alapján
\n
81. §(1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés biztosítékául ingó vagy ingatlan zálogtárgyat ajánlott fel, és az azonnali
\n
beszedési megbízás vagy más biztosíték érvényesítése nem vagy csak részben vezetett eredményre, akkor a közreműködő szervezet a fennálló követelés érvényesítése érdekében, külön rendeletben foglaltak alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében haladéktalanul köteles az ingó vagy ingatlan zálogtárgyból kielégítést keresni.
\n
(2)Az ingó és ingatlan vagyontárgyon alapított jelzálogjogból való kielégítés során a Ptk., valamint az ingó és ingatlan jelzálogszerződés rendelkezéseinek megfelelő módon kell eljárni.
\n
Fizetési meghagyásos eljárás 82. § (1) Ha a kedvezményezett a támogatási szerződéshez kapcsolódóan
\n
a)nem adott azonnali beszedési megbízás érvényesítéséhez szükséges felhatalmazó levelet vagy egyéb biztosítékot, akkor a felszólító levélben meghatározott teljesítési határidő leteltét követő 8 munkanapon belül,
\n
b)az azonnali beszedési megbízás érvényesítéséhez szükséges felhatalmazó levélen túl egyéb biztosítékot nem adott, akkor az azonnali beszedési megbízás részben vagy egészben sikertelen megkísérléséről szóló hitelintézeti értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül,
\n
c)adott biztosítékból a követelés kielégítése részben vagy egészben sikertelen, akkor az ennek megállapítását követő 8 munkanapon belül a fizetési meghagyásos eljárást, külön rendeletben foglaltak alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében eljáró közreműködő szervezet megindítja.
\n
(2)Ha a fizetési meghagyásos eljárás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései szerint polgári peres eljárássá alakul, akkor a közreműködő szervezet a rendelkezésre álló iratokat haladéktalanul megküldi a Minisztérium részére.
\n
Végrehajtási eljárás kezdeményezése 83. § (1) A polgári peres és nem peres eljárás lezárását köve tően a követelés érvényesítésére a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezései alapján kerül sor.
\n
(2)A végrehajtási kérelmet, külön rendeletben foglaltak alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében a közreműködő szervezet terjeszti elő.
\n
Felszámolási eljárás kezdeményezése 84. § Külön rendeletben foglaltak alapján a közreműködő szervezet a Minisztérium mint hitelező helyett és nevében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezései alapján a kedvezményezettel mint adóssal szemben felszámolási eljárást kezdeményezhet.
\n
A kedvezményezettel szembeni csődeljárás, végelszámolási eljárás, valamint harmadik fél által indított felszámolási eljárás
\n
85. §(1) A közreműködő szervezet a kedvezményezettek jogi státuszában bekövetkező változásokat folyamatosan nyomon
\n
követi.
\n
(2)Ha a közreműködő szervezet azt észleli, hogy a kedvezményezettel szemben csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult, akkor külön rendeletben foglaltak alapján a Minisztérium mint hitelező helyett és nevében a közreműködő szervezet köteles a hitelezői igényt haladéktalanul bejelenteni.
\n
(3)A közreműködő szervezet a már folyamatban lévő csődeljárásban, felszámolási, illetve végelszámolási eljárásban a hitelezői igény bejelentését a Minisztérium egyetértésével mellőzheti, ha a csődeljárás, a felszámolási, illetve a végelszámolási eljárás kezdeményezését közvetlenül megelőzően lefolytatott eredménytelen végrehajtási eljárás megállapításai szerint valószínűsíthető, hogy a hitelezői igénynek a nyilvántartásba vételéért fizetendő összeget elérő megtérülés sem várható.
\n
Követelés vagyonrendezési eljárásban való érvényesítése 86. § Ha annak lehetősége fennáll és a követelés behajtásához szükséges, a közreműködő szervezet, külön rendeletben adott felhatalmazás alapján, a Minisztérium mint jogosult helyett és nevében köteles vagyonrendezési eljárást megindítani, illetve ilyen eljárásban köteles részt venni.
\n
SZÁMVITELI FELADATOK 87. § (1) A számviteli feladatokat a közreműködő szervezet végzi.
\n
(2)A közreműködő szervezet készíti el az előirányzat számviteli politikáját, továbbá minden olyan egyéb számviteli vagy pénzügyi szabályzatát, amelynek összeállítását jogszabály kötelezővé teszi. Az előirányzat számviteli politikájának és kötelező mellékleteinek elkészítésénél alkalmazni kell a Minisztérium által elkészített egységes számviteli politika elő írásait.
\n
(3)A számviteli politikát a Minisztérium hagyja jóvá.
\n
(4)A közreműködő szervezetnek a szerződés felbontásáról, megszűnéséről a vonatkozó adatokat tartalmazó dokumentumok csatolásával, ille tő leg elektronikus úton – az Ámr. 9. számú mellékletében meghatározott adatlapon – 5 munkanapon belül értesítenie kell a Kincstárt.
\n
(5)A behajthatatlan kisösszegű követelések hitelezési veszteségként történő leírását, továbbá az értékhelyesbítéseket, értékvesztéseket és ezek visszaírását a kezelő szervezet vezetője engedélyezi.
\n
(6)A kezelő felelős az éves és féléves beszámolóhoz, továbbá a zárszámadáshoz szükséges szöveges beszámoló elkészítéséért. A keretgazda és a közreműködő szervezet részt vesz a beszámolók elkészítésében.
\n
(7)Az előirányzat könyvvizsgálatáról a Minisztérium gondoskodik.
\n
(8)A közreműködő szervezet együttműködik az előirányzat könyvvizsgálójával, biztosítja a könyvvizsgálathoz szükséges adatok teljességét, valódiságát.
\n
(9)Az előirányzat éves költségvetési beszámolóját, a féléves beszámolót és a negyedéves mérlegjelentéseket a közreműködő szervezet készíti el, és a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár hagyja jóvá.
\n
88. §A közreműködő szervezet az 57–61. §-ban szereplő pénzügyi feladatok, valamint a 87. § szerinti számviteli feladatok
\n
ellátásának módjáról belső szabályzatot készít, amelyet a Minisztérium hagy jóvá. Ennek keretében rendelkezik
\n
a)a kötelezettségvállalás állományát bemutató, kezelő részére teljesítendő adatszolgáltatás módjáról;
\n
b)a követelések nyilvántartásáról;
\n
c)a Minisztérium által előírt könyvelési feladás módjáról.
\n
EGYÉB RENDELKEZÉSEK A Széchenyi Kártya konstrukcióra vonatkozó különös rendelkezések
\n
89. §(1) A Széchenyi Kártya konstrukció keretében biztosított hitelek kamatterheinek és garanciadíjainak támogatása
\n
tekintetében az e rendelet szabályait – az Ámr. 153. §-ában foglaltakkal összhangban – a (2)–(8) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
\n
(2)A Széchenyi Kártya igénylésének rendjét és további feltételeit, valamint az igényléshez szükséges formanyomtatványokat a Minisztérium hivatalos lapban, felhívás formájában teszi közzé.
\n
(3)A likviditási hitelek kamatterheinek és garanciadíjainak támogatása iránti igény pályázat benyújtása nélkül, igénylőlap kitöltésével és az Ámr. 153. § (2) bekezdésében előírt, illetve a hitelbírálathoz szükséges egyéb nyilatkozatok, okiratok és igazolások csatolásával kezdeményezhető.
\n
(4)Az igénylőlapot a (2) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott igénylést regisztráló szervezetekhez kell benyújtani. A regisztráló szervezetek az igényeket továbbítják a közreműködő szervezetnek, amely a támogatási igényeket döntésre készíti elő.
\n
(5)A Minisztérium és a kedvezményezett között a támogatási jogviszony az Ámr. 113. § (2) bekezdés b)–e), g) és j)–k) pontjában meghatározott és az igénylőlaphoz csatolt nyilatkozatok alapján, az Ámr. 120. § (1) bekezdés b), e) és
\n
f)pontjában, az Ámr. 127. §-ában és az e rendeletben meghatározott egyéb feltételekkel a Minisztérium csoportos kötelezettségvállalása útján jön létre.
\n
(6)A hitelszerződést a (2) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott hitelintézetek közül a kedvezményezett választása szerinti hitelintézet köti meg.
\n
(7)A hitelszerződés bármely okból történő megszűnése esetén a kamat- és a garanciadíj-támogatás is automatikusan megszüntetésre kerül. Ez – az Ámr. 120. § (1) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – a már kifizetett támogatásokat nem érinti.
\n
(8)A Széchenyi Kártya konstrukcióra nem kell alkalmazni a 45. § (6)–(13) bekezdés, a 47–56. §, a 62. §, valamint a 66–75. § rendelkezéseit.
\n
Panaszkezelés 90. § (1) Ha a pályázótól, kedvezményezettől panasz érkezik a döntés előkészítéssel, a szerződéskötéssel, a szerződésmódosítással, a támogatás folyósításával, az ellenőrzéssel, a projekt jogi lezárásával – ideértve a kifizetett támogatás részleges visszavonására vonatkozó döntést is –, továbbá a fizetési kötelezettség részletekben történő teljesítésével kapcsolatban, akkor a közreműködő szervezet – egyedi támogatás esetén a Minisztérium – a panaszt megvizsgálja és döntéséről a panasz beérkezésétől számított 15 napon belül értesíti a kedvezményezettet.
\n
(2)Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén, ha a kedvezményezett továbbra is fenntartja panaszát, az ismételt megkeresés beérkezését követő 5 munkanapon belül a közreműködő szervezet a megkeresést az iratok megküldésével és javaslatával együtt előterjeszti a Minisztérium részére, amely a megkeresésről az elő ter jesz téstől számított 15 napon belül dönt. A Minisztérium a döntéséről értesíti a kedvezményezettet és a közreműködő szervezetet.
\n
Irattározás 91. § (1) A közreműködő szervezet kötelezettségvállalással és követeléskezeléssel kapcsolatos, hozzá beérkezett és nem továbbított valamennyi dokumentumot – pályázati úton nyújtott támogatás esetén a pályázati azonosító feltüntetésével, tételes iratjegyzékkel ellátva – a jogi lezárás évét követő 5. év végéig megőrzi.
\n
(2)A közreműködő szervezet gondoskodik a számviteli dokumentumoknak az Sztv. 169. §-ában meghatározott megőrzéséről.
\n
Átmeneti és záró rendelkezések 92. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
\n
(2)E rendeletet a már benyújtott pályázatok, kötelezettségvállalások tekintetében az e rendelet hatálybalépését köve tően elvégzendő eljárási cselekményekre kell alkalmazni. 93. § (1) A közreműködő szervezet a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 5. §
\n
(1), (2) és (6) bekezdésében, illetve a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 67/2008. (III. 29.) Korm. rendeletben a befogadó szerv részére előírt adatszolgáltatási, közzétételi feladatokat a közreműködő szervezet látja el.
\n
(2)Az NBC jogelődje terhére a 2000. évet megelőzően pályázati úton nyújtott támogatáshoz kapcsolódó támogatási szerződések módosítását – a minőségbiztosítási pályázatok kivételével – a Minisztérium készíti el és köti meg.
\n
(3)A 64–86. §-ban meghatározott rendelkezéseket a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény ben – és az azt megelőző évek költségvetéséről szóló törvényekben – meghatározott Hadiipari technológia-korszerűsítő beruházások támogatása előirányzatra is alkalmazni kell.
\n
(4)A 45–88. §-ban és a 90–91. §-ban meghatározott rendelkezéseket a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény ben – és az azt megelőző évek költségvetéséről szóló törvényekben – meghatározott Magyar vállalkozások tőzsdei bevezetésének támogatása előirányzatra is alkalmazni kell.
\n
94. §Hatályát veszti a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.)
\n
GM rendelet 1. § (1) bekezdésének „Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat,” és 6. § (4) bekezdésének „a Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat és” szövegrésze.
\n
95. §(1) Hatályát veszti a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzataiból finanszírozott, állami
\n
támogatásnak minősülő felhasználások általános szabályairól szóló 6/2008. (III. 7.) GKM rendelet [a továb biak ban:
\n
6/2008. (III. 7.) GKM rendelet] 1. § (1) bekezdés b)–d) pontja.
\n
(2)A 6/2008. (III. 7.) GKM rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő előirányzat felhasználásánál a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes támogatási programjainak részletes szabályairól szóló 19/2004. (II. 27.) GKM rendelet elő írásait is figye lembe kell venni.”
\n
96. §Hatályát veszti a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről
\n
és támogatásainak lebonyolításáról szóló 19/2008. (X. 8.) NFGM rendelet.
\n
97. §(1) A 94–96. §-ok e rendelet hatálybalépését követő napon hatályukat vesztik
\n
(2)E § a rendelet hatálybalépését követő második napon hatályát veszti.
\n
Az Európai Unió jogának való megfelelés 98. § Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
\n
a)az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3. 2008. 08. 09.),
\n
b)a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5. 2006. 12. 28.).
\n
Varga István s. k., nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter