77. §
\n
Az informatikai rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a bíróságot elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó kérelmezőt pedig a szolgáltatás igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben kell, az informatikai rendszer útján értesíti. Az informatikai rendszerben keletkezett üzemzavarról, valamint annak megszűnéséről az erre szolgáló, azonosítás nélkül elérhető internetes felületen is tájékoztatást kell adni
\n
78. §
\n
(1)A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, az informatikai rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta az informatikai rendszer működését
\n
(2)E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni az informatikai rendszerben végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, melyek az informatikai rendszer szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák. Az üzemzavar számítása szempontjából az informatikai rendszer részének kell tekinteni azokat a kormányzati informatikai szolgáltatásokat, amelyek szükségesek az informatikai rendszer ügyfelek általi elérhetőséghez.
\n
79. §
\n
(1)Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen az elektronikus úton érkezett űrlapok adattartamát automatizáltan feldolgozni és a rendszerben rögzíteni. Az informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az űrlapok mellé csatolt mellékleteket oly módon tárolja, hogy abból kitűnjön, hogy a melléklet melyik űrlaphoz tartozik
\n
(2)Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen jogszabályban meghatározott statisztikai adatok szolgáltatására.
\n
(3)Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a beszámoló országos névjegyzékben való közzétételét követően elektronikus üzenetben tájékoztatást adjon a bíróság részére a nyilvántartásában szereplő közhasznú szervezetek beszámolójának közzétételéről.
\n
(4)Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az Ectv.-ben meghatározott határidő elteltét követően elektronikus üzenetben tájékoztatást adjon a bíróság számára azokról, a nyilvántartásában szereplő szervezetekről, melyek a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségüknek nem tettek eleget, s a bíróságnak törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása érdekében meg kell keresnie az ügyészséget.
\n
80. §
\n
Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban keletkezett papír alapú vagy elektronikus iratokat, az űrlapok adattartamát, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének tényét a bíróság az informatikai rendszerben rögzíti. Az informatikai rendszerben rögzített adatokat – a felek eljárási jogainak érvényesülése és az eljárások párhuzamos lefolytatásának megelőzése érdekében – a nyilvántartást vezető bíróság kezeli
\n
81. §
\n
(1)Az OBH felelős az informatikai rendszernek e törvényben és külön jogszabályban meghatározott informatikai biztonsági és szervezet szervezési követelményeinek teljesítéséért
\n
(2)Az informatikai rendszer útján kell biztosítani az informatikai rendszerben kezelt adatok védelmét a jogosulatlan hozzáféréstől, módosítástól, törléstől vagy megsemmisüléstől.
\n
(3)Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy biztosított legyen a rendszer zártsága és hibamentességének ellenőrizhetősége.
\n
(4)Az informatikai rendszer útján kell biztosítani, hogy az adott ügyben keletkezett és az informatikai rendszerben kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja.
\n
(5)Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen a szervezet adatai mellett a beszámoló közvetlen elérését biztosítani.
\n
82. §
\n
Az informatikai rendszer útján kell biztosítani, hogy a bíróság számára fenntartott műveletek elvégzése az ügyben eljáró személy azonosítását követően váljon lehetővé. A beadványok rögzítését – azonosítást követően – a bíróság által ezzel a feladattal megbízott bírósági ügyintéző, tisztviselő, írnok is végezheti. Ahol e törvény adatrögzítési kötelezettséget ír elő, ott a bírón az adatrögzítésre feljogosított bírósági ügyintézőt, tisztviselőt és írnokot is érteni kell 38. A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása
\n
83. §
\n
(1)A nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározott elkülönült nyilvántartásokra tagozódik. A nyilvántartásába történő adatbejegyzésre az informatikai rendszer útján, automatizáltan vagy egyedi bírói utasításra kerülhet sor
\n
(2)A nyilvántartás az alábbi bontásban épül fel:
\n
a)egyesület,
\n
b)köztestület,
\n
c)alapítvány,
\n
d)magánnyugdíjpénztár, önkéntes kölcsön biztosító pénztár, vegyes pénztár,
\n
e)a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja,
\n
f)Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet,
\n
g)európai területi társulás,
\n
h)* országos sportági szakszövetség,
\n
i)* bejegyzett egyház,
\n
j)* nyilvántartásba vett egyház,
\n
k)* vallási egyesület, és
\n
l)* egyéb szervezet.
\n
(3)Ha külön törvény alapján valamely szervezet nyilvántartásba vétele a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik, a törvényszéki nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy a szervezet csak a Fővárosi Törvényszék törvényszéki nyilvántartásába legyen felvehető.
\n
39.Az országos névjegyzék
\n
84. §
\n
(1)Az országos névjegyzék a törvényszéki nyilvántartások adatainak közhiteles gyűjteménye, amelynek felépítése – az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel – megegyezik a nyilvántartás felépítésével
\n
(2)* Az országos névjegyzék az OBH által működtetett internetes felületen azonosítás nélkül elérhető. Az országos névjegyzék adatai a honlapon keresőprogram segítségével is megismerhetőek. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy a nem részletezett, illetve az egyéb adatként bejegyzendő adatok kereshetősége az országos névjegyzékben keresőszavakkal biztosítható legyen, az OBH a nyilvántartás nem részletezett, illetve egyéb adatainak egységes bejegyzése érdekében a nyilvántartásban kódtárakat rendszeresít. Kódtárat kell rendszeresíteni különösen a 83. § (1) bekezdés i) pontjában, a 94. § (1) bekezdés e) pontjában és a 95. § a) pont ai) alpontjában meghatározott adatok kezelésére.
\n
(3)Az informatikai rendszer útján kell biztosítani, hogy a törvényszéki nyilvántartások adatai az országos névjegyzékben automatizáltan – egyidejű frissítéssel – megjelenjenek.
\n
(4)Az országos névjegyzék – kivéve az üzemszerű karbantartás idejét – folyamatos elérhetőségét biztosítani kell.
\n
(5)* Az országos névjegyzék nem tartalmazza a nyilvántartásnak a szervezet, illetve a jogi személy szervezeti egység képviselőjének, továbbá az alapítvány kuratórium tagjainak, a kurátornak lakóhelyére, anyja születési nevére vonatkozó adatát, az a 87. §-ban foglalt módon ismerhető meg.
\n
(6)* Az országos névjegyzék a szervezet, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység beszámolóját, közhasznúsági mellékletét is tartalmazza.
\n
VI. Fejezet
\n
A bírósági eljárás nyilvánossága 40. Az OBH feladata, a bírósági iratok megtekintése, másolatok
\n
85. §(1) Az OBH e törvényben szabályozott módon hozzájárul a nyilvántartás nyilvánosságára vonatkozó követelmények megvalósításához
\n
(2)Az OBH működteti az informatikai rendszert.
\n
86. §(1) * A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása és az országos névjegyzék közhiteles
\n
(2)A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai nyilvánosak, azok az országos névjegyzék útján az interneten azonosítás nélkül megtekinthetőek.
\n
(3)Az alapítvány és az egyesület bírósághoz benyújtott iratai – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – nyilvánosak, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet.
\n
(4)Az egyesület szerve ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagjairól készült nyilvántartás nem nyilvános.
\n
(5)A szervezet nem nyilvános, az informatikai rendszerben tárolt iratairól külön törvény alapján, elektronikus úton teljesített adatszolgáltatás esetében, az adatszolgáltatás jogcímét, időpontját és az adatkérő személyét azonosítható módon rögzíteni kell. A rögzített adatokat az informatikai rendszer útján kell megőrizni.
\n
87. §(1) A szervezetek nyilvános – a bíróságon rendelkezésre álló – iratai a nyilvántartást vezető bíróságnál tekinthetőek meg
\n
(2)A nyilvántartást vezető bíróság a szervezetek nyilvános iratainak megtekintését
\n
a)az elektronikus iratként rendelkezésre álló iratok esetében a bíróság által az erre kijelölt helyiségben az informatikai rendszer alkalmazásával, elektronikus úton,
\n
b)a papír alapon rendelkezésre álló iratok esetében papír alapon biztosítja.
\n
(3)A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratbetekintés esetében biztosítani kell, hogy a kérelmező kizárólag az igényelt és az e törvény által meghatározott körben férjen hozzá az adatokhoz és azt, hogy az informatikai rendszerben tárolt adatot semmilyen módon ne változtathassa meg.
\n
88. §
\n
(1)* A szervezet és a szervezet jogi személy szervezeti egységének képviselője – alapítvány esetén az alapító is – a szervezet nyilvántartásban szereplő adatairól másolat, kivonat vagy bizonyítvány kiadását kérheti. A másolat a nyilvántartás valamennyi fennálló és törölt adatát, a kivonat a nyilvántartás fennálló adatait, a bizonyítvány pedig – a kérelemtől függően – a nyilvántartás egyes fennálló vagy törölt adatait hitelesen tanúsítja, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a nyilvántartásban nem szerepel(t). A másolatot, a kivonatot vagy bizonyítványt jogszabályban meghatározott módon kell elkészíteni
\n
(2)A másolatban, a kivonatban, valamint a bizonyítványban az egyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének és a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőssé válásának időpontját is.
\n
(3)A (2) bekezdésben meghatározott okiraton záradékban szerepeltetni kell, ha az okiratban szereplő adatokat illetően változásbejegyzési eljárás van folyamatban az adott nyilvántartást vezető bíróságnál, és azt is fel kell tüntetni, hogy az melyik adatot érinti.
\n
(4)Másolat, kivonat és bizonyítvány a nyilvántartást vezető bíróságtól kérhető, a kérelem teljesítéséről határozatot hozni nem kell.
\n
(5)A kérelmező a bíróságtól az elektronikus közokiratról jogszabályban meghatározott módon papír alapú másolatot kérhet. Az elektronikus közokiratról jogszabályban meghatározott módon készített papír alapú másolat közokirat.
\n
(6)* A szervezet adatairól – kizárólag írásban – kivonatot kérhet
\n
a)az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartásból származó forrás felhasználásához kapcsolódó lebonyolító feladatot ellátó, illetve a támogatási forrást kezelő költségvetési szerv,
\n
b)az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a támogató képviseletében eljáró, jogszabályban kijelölt szervezet, továbbá
\n
c)a közigazgatási hatósági ügyben eljáró hatóság is.
\n
88/A. § * (1) A fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület kérheti a bíróságtól a (2) bekezdés szerinti igazolás kiadását. Az igazolás kiadása iránti kérelemhez csatolni kell az egyesület tagnyilvántartását.
\n
(2)A bíróság a kérelmező részére igazolást állít ki arról, hogy az egyesület alapszabályában meghatározott célja legalább két éve a fogyasztók érdekeinek védelme és tagnyilvántartása alapján természetes személy tagjainak létszáma legalább ötven fő. Az eljárásban hiánypótlásnak helye nincs.
\n
88/B. § * Ha az egyesület alapszabályban meghatározott célja a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezései szerinti nemzetiség érdekvédelme, érdekképviselete vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenység folytatása (nemzetiségi egyesület), akkor a bíróságtól igazolás kiadását kérheti a hatóköréről és arról, hogy mely nemzetiséget képviseli. A bíróság az igazolást az egyesület alapszabályában foglalt adatok alapján adja ki.
\n
41.A bíróság adatszolgáltatási kötelezettsége
\n
89. §
\n
* A bíróság a szervezet bejegyzéséről, a nyilvántartásban átvezetett változásokról, illetve a szervezet törléséről értesíti az állami adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt. Az értesítést, illetve az adatszolgáltatást a bíróság – az informatikai rendszer útján, haladéktalanul – elektronikus úton teljesíti
\n
VII. Fejezet
\n
A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának adattartalma 42. A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásába történő adatbejegyzés
\n
90. §
\n
A nyilvántartásba történő adatbejegyzésre – az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott eljárást követően – jogszabály vagy bírósági, más hatósági határozat alapján kerül sor 43. A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának tartalma
\n
91. §(1) A nyilvántartás valamennyi szervezet esetében tartalmazza
\n
a)a szervezet nyilvántartási számát,
\n
b)* a szervezet nyilvántartásba vételéről (változásbejegyzéséről) szóló határozat számát, jogerőre emelkedésének napját,
\n
c)a létesítő okirat keltét,
\n
d)a szervezet nevét,
\n
e)a szervezet székhelyét,
\n
f)a szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét,
\n
g)a képviselet terjedelmét és módját,
\n
h)* a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint gazdálkodó szervezetnek minősülő szervezetnek a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti hivatalos elérhetőségét,
\n
i)*
\n
j)a szervezet típusát.
\n
(2)* A nyilvántartási szám jogszabályban meghatározott módon a nyilvántartást vezető törvényszék kétjegyű kódját, a szervezettípus kétjegyű kódját és a szervezet egyedi hétjegyű azonosítóját tartalmazza.
\n
(3)* A bíróság a szervezetre vonatkozó adatot oly módon törli a nyilvántartásból, hogy a szervezetre vonatkozó adat a törlésre történő utalás mellett a nyilvántartásban látható maradjon, és a nyilvántartásból az adat törlésének oka és időpontja megállapítható legyen.
\n
(4)* A bíróság az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatot a Dáptv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi.
\n
(5)*
\n
92. §(1) A nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza
\n
a)a létesítő okirat módosításának időpontját,
\n
b)a szervezet rövidített nevét,
\n
c)a szervezet magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését,
\n
d)meghatározott időtartamra alapított szervezet esetén a meghatározott idő lejártának napját,
\n
e)a szervezet adószámát, valamint statisztikai számjelét, továbbá ha a szervezet adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
\n
f)a szervezet közösségi adószámát, továbbá ha a szervezet közösségi adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
\n
g)a közhasznú jogállás megszerzése esetén a közhasznú jogállás megszerzéséről, módosításáról, törléséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napját,
\n
h)* a szervezet szervezeti egysége jogi személlyé nyilvánítása esetén, a jogi személy szervezeti egység
\n
ha)nevét,
\n
hb)székhelyét,
\n
hc)ügyintéző és képviseleti szervének nevét,
\n
hd)képviselőjének nevét, anyja születési nevét,
\n
he)– ha azzal rendelkezik – adószámát, valamint statisztikai számjelét, továbbá ha adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
\n
hf)– ha azzal rendelkezik – közösségi adószámát, továbbá ha a közösségi adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
\n
i)– ha a szervezet átalakulással (egyesüléssel vagy szétválással) jön létre – a jogutód szervezet esetén a jogelőd, a jogelőd szervezet esetében a jogutód szervezet nyilvántartási számát,
\n
j)* a szervezet célját,
\n
k)* a szervezet célja szerinti besorolását,
\n
l)* – kijavítás [(5) bekezdés] esetén – az adat kijavításának időpontját,
\n
m)* a vezető tisztségviselői megbízás időtartamát,
\n
n)* a 18. § szerinti kérelem esetén a szervezet volt vezető tisztségviselőjének megbízatásáról való lemondásának hatályossá válását, a határozat számát, jogerőre emelkedésének napját,
\n
o)* a szervezet törlésének tényét, a határozat számát és jogerőre emelkedésének napját,
\n
p)* a szervezet külön törvényben meghatározott adatait.
\n
(2)A bíróság az adóhatóság elektronikus úton megküldött értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a szervezet adószáma, közösségi adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.
\n
(3)A bíróság a peres eljárást lefolytató bíróság által megküldött jogerős ítélet alapján, hivatalból jegyzi be a szervezet adataiban bekövetkezett változásokat, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.
\n
(4)Ha a szervezet – alapítvány esetében a képviselő – a bíróság részére olyan, a pénzforgalmi szolgáltató által kiállított igazolást nyújt be, amely tartalmazza a szervezet pénzforgalmi számláját, valamint az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató nevét és székhelyét, a bíróság a szervezet pénzforgalmi számláját, valamint az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató nevét és székhelyét – változásbejegyzési eljárás lefolytatása nélkül – hivatalból bejegyzi a nyilvántartásba. Ez a rendelkezés irányadó a pénzforgalmi számla megszűnéséről szóló igazolás benyújtása esetén is.
\n
(5)* A (2)–(4) bekezdésben meghatározott esetben az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni, ha az ilyen módon bejegyzett adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy értesítésben szereplő adattól, a nyilvántartásban szereplő adat kijavítására a Pp. 352. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kijavításról nem kell végzést hozni.
\n
(6)Az (5) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a nyilvántartásba bejegyzett adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló végzés tartalmától.
\n
93. §(1) A nyilvántartásban a hitelezők védelme érdekében valamennyi szervezet esetében fel kell tüntetni, a következő adatokat is: *
\n
a)a csődeljárás kezdő időpontját és befejezését,
\n
b)a felszámolás kezdő időpontját és befejezését,
\n
c)a végelszámolás kezdő időpontját és befejezését,
\n
d)a szervezet megszűntnek nyilvánítását, továbbá, ha a szervezet megszűntnek nyilvánítására büntetőügyben eljáró bíróság döntése alapján került sor, a bíróság megnevezését, valamint a határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját,
\n
e)a megszüntetési eljárás kezdő időpontját és befejezését,
\n
f)* az egyszerűsített törlési eljárás megindítását, megszüntetését, és befejezését,
\n
g)* a szervezet elleni végrehajtás – ideértve a biztosítási intézkedést is – elrendelését és megszüntetését,
\n
h)* ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye,
\n
ha)annak megállapítását, hogy a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, illetve hogy a jogi személlyel szemben már nem állnak fenn az intézkedés alkalmazásának feltételei,
\n
hb)a büntetőeljárás felfüggesztését, megszüntetését és folytatását,
\n
hc)a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendelését és annak feloldását,
\n
hd)ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor ennek tényét,
\n
he)az eljárás befejezését, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki, valamint
\n
hf)a ha)–he) alpontban megjelölt döntést hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezését, az ügy számát vagy a határozat számát, keltét és a jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját,
\n
i)* ha a szervezetet a bíróság megszünteti, vagy megállapítja, hogy a szervezet megszűnt, a határozat számát, jogerőre emelkedésének napját,
\n
j)* a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás kezdő időpontját és befejezését.
\n
(2)* Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve (rövidített neve) mellett a „felszámolás alatt” („f. a.”) toldat bejegyzését, (amennyiben a felszámolási eljárást végelszámolás előzte meg, az arra utaló toldat törlését), a képviselet módja változásának bejegyzését, a korábbi képviseletre jogosultak törlését, a felszámolóra, illetve a felszámolóbiztosra vonatkozó adatokat (név, székhely, lakóhely) a csődeljárást, illetve a felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban, a csődeljárást, illetve a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételével egyidejűleg. Ha a felszámolási eljárás a szervezet megszűnésével befejeződik, e végzés jogerőre emelkedésének megállapítását követő öt munkanapon belül a szervezetet törölni kell a nyilvántartásból.
\n
(2a)* Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve (rövidített neve) mellett a „szerkezetátalakítás alatt” („sz. a.”) toldat bejegyzését a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban, a nyilvános szerkezetátalakítást megállapító jogerős végzés közzétételével egyidejűleg. Ha a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás befejeződik vagy megszüntetésre kerül, e végzés alapján, a jogerőre emelkedésének megállapítását követő öt munkanapon belül a nyilvános szerkezetátalakítással összefüggésben bejegyzett adatokat, ideértve a szervezet nevéhez (rövidített nevéhez) kapcsolódó toldatot is, törölni kell a nyilvántartásból.
\n
(3)* Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve (rövidített neve) mellett a „megszűnt” vagy a „megszüntetve” toldatot, az eljárást lefolytató bíróság határozata alapján, hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban.
\n
94. §(1) A nyilvántartás alapítvány esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következő adatokat is
\n
a)* az alapítvány típusát,
\n
b)az alapítványi vagyon felhasználási módját és mértékét,
\n
c)az arra való utalást, hogy alapítványhoz lehet-e csatlakozni (nyílt vagy zárt alapítvány),
\n
d)* – kuratórium esetében – a kuratórium tagjainak nevét, lakóhelyét és anyja születési nevét,
\n
e)* – kurátor esetében – a kurátor nevét, illetve megnevezését, valamint lakóhelyét (székhelyét), anyja születési nevét,
\n
f)* – szükség szerint – az alapítvány képviselőjének anyja születési nevét,
\n
g)* határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját, valamint ha a jogviszony megszűnésére a nyilvántartásban feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját,
\n
h)*
\n
(2)* A nyilvántartás az alapítvány esetén szükség szerint a 92. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza az állami alapító által alapított alapítvány, és állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány esetében a kuratóriumba az állami alapító részéről jelölt tag vagy tagok nevét is, vagy azt a tényt, hogy a kurátort az állami alapító jelölte ki.
\n
(3)A nyilvántartás alapítványok egyesítése esetén tartalmazza a tovább működő alapítvány esetén annak az alapítványnak a nevét és nyilvántartási számát, amely az alapítványhoz egyesítésre került, a megszűnt alapítvány esetén pedig annak az alapítványnak a nevét és nyilvántartási számát kell bejegyezni a nyilvántartásba, amelyhez a megszűnt alapítvány egyesítésre került.
\n
95. §* A nyilvántartás egyesület esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következő adatokat is
\n
a)az egyesület formáját
\n
aa)egyesület,
\n
ab)párt,
\n
ac)sportegyesület,
\n
ad)*
\n
ae)nemzetiségi egyesület,
\n
af)szakszervezet,
\n
ag)szövetség,
\n
ah)polgárőrszervezet és
\n
ai)egyéb, törvényben meghatározott egyesületi forma,
\n
b)az egyesület képviselőjének anyja születési nevét,
\n
c)szövetség esetén az egyesületek szövetségét létrehozó egyesületek, illetve alapítványok nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,
\n
d)határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját, illetve, ha a jogviszony megszűnésére a nyilvántartásban feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját,
\n
e)* 95/A. § * (1) A nyilvántartás a bejegyzett egyház, a nyilvántartásba vett egyház és a vallási egyesület esetén az Ehtv.-ben meghatározott adatokat, valamint a 91. § (1) bekezdés a), b) és – ha az ismert – c) pontja szerinti adatokat tartalmazza. A nyilvántartás szükség szerint tartalmazza a 92. § (1) bekezdés a) és e)–p) pontja, valamint a 93. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokat.
\n
(2)A belső egyházi jogi személyre vonatkozóan a nyilvántartás az Ehtv.-ben meghatározottakon túl, szükség szerint tartalmazza a 92. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adatokat.
\n
(3)A belső egyházi jogi személy képviselőjének lakóhelyére és anyja születési nevére vonatkozó adat nem nyilvános.
\n
96. §
\n
* A nyilvántartás szövetség esetén a 92. §-ban foglaltakon túlmenően szükség szerint tartalmazza az ahhoz utóbb csatlakozó szervezetek nevét, székhelyét, nyilvántartási számát is
\n
VIII. Fejezet
\n
Záró rendelkezések 44. Felhatalmazó rendelkezések 96/A. § * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 62. § (5) bekezdése és a 62/A. § szerinti alapítvány alapítói jogainak gyakorlására jogosult személyt határozatban jelölje ki. *
\n
97. §Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
\n
a)az e törvényben szabályozott eljárásokban alkalmazandó papír alapú űrlapokat, azok tartalmi és formai kellékeit, az űrlapokhoz csatolható mellékleteket, az elektronikus űrlapok adatait, valamint az űrlapok közzétételének módját, *
\n
b)* az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás és az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás esetében a kérelemhez csatolandó létesítő okirat mintaokiratát és a további mellékletek mintaokiratát, valamint az űrlapok közzétételének módját, *
\n
c)az e törvényben szabályozott eljárásokban érvényesülő ügyviteli szabályokat, *
\n
d)az informatikai rendszer szervezeti-szervezési és módszertani követelményeit,
\n
e)*
\n
f)a nyilvántartási szám képzésének módját, *
\n
g)a szervezet célja szerinti besorolását, *
\n
h)az e törvényben szabályozott eljárásokban érvényesülő iratkezelési szabályokat * rendeletben állapítsa meg.
\n
45.Hatálybalépés
\n
98. §(1) * Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetést követő napon lép hatályba
\n
(2)Az 1. §, a 2. §, a 4–6. §, a 17. §, a 20. § (1) bekezdés a)–i) és k) pontja, a 21–28. § (1) bekezdése, a 29. § (1) bekezdésének a) és b) pontja, (2) és (3) bekezdése, a 30–33. §, a 35–38. §, 39. § (1) bekezdése, a 42. §, a 43. §, a 44. § (1)–(6), (8) és (9) bekezdése, a 45. § (2) bekezdése, a 46. § (1) és (6) bekezdése, a 47–71. §, a 86. § (1)–(4) bekezdése, a 87. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) pontja, 88. § (1)–(4) és (6) bekezdése, a 90. §, a 99. §, a 100. §, a 103–105. §, a 109. §, a 110. §, a 112–116. §, a 118–120. §, a 122. § és 123. §, valamint a 125. § (1) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.
\n
(3)* A 106. § 2012. november 30-án lép hatályba.
\n
(4)* A 3. §, a 7. § (1) és (4) bekezdése, a 8–16. §, a 18. §, a 19. §, a 20. § (1) bekezdésének j) pontja, a 29. § (1) bekezdésének c) pontja, a 34. §, a 39. § (2)–(7) bekezdése, a 40. §, a 41. §, a 44. § (7) bekezdése, a 45. § (1) bekezdése, a 46. § (2) és (5) bekezdése, a 71–78. §, a 81–85. §, a 86. § (5) bekezdése, a 87. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése, a 88. § (5) bekezdése, a 89. §, a 91–96. §, a 97. § b), d), f) pontja, a 101. §, a 102. §, a 107. §, a 108. §, a 111. §, a 117. §, a 124. § (1), (3) és (5)–(9) bekezdése és a 125. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
\n
(5)* A 28. § (2) bekezdése, a 46. § (3) és (4) bekezdése, a 79. §, a 80. § és a 124. § (2) és (4) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.
\n
46.Átmeneti rendelkezések
\n
99. §
\n
* (1) * 2015. január 1. napjától az ezt megelőzően bejegyzett egyesület és alapítvány esetében az első változásbejegyzési kérelem benyújtásakor be kell jelenteni a bíróság részére az egyesület, és az alapítvány képviselőjének anyja születési nevét, illetve a jogi személy szervezetei egység képviselőjének nevét és anyja születési nevét
\n
(2)* 2015. január 1. napjától az ezt megelőzően bejegyzett egyesület és alapítvány képviselője a bíróság részére – változásbejegyzési kérelem benyújtása nélkül – bejelentheti anyja születési nevét. A bíróság a bejelentés alapján a képviselő anyja születési nevét hivatalból bejegyzi a nyilvántartásba. Az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni, ha az ilyen módon bejegyzett adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy értesítésben szereplő adattól, a nyilvántartásban szereplő adat kijavítására a Pp. 352. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kijavításról nem kell végzést hozni.
\n
(3)* 2015. január 2. napjától az ezt megelőzően bejegyzett, nemzetiségi egyesület a bíróság részére – változásbejegyzési kérelem benyújtása nélkül – bejelentheti, hogy az egyesület formája nemzetiségi egyesület, ha alapszabályában rögzített célja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete és alapszabálya szerint az adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét látja el vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet lát el. A bíróság a bejelentés alapján az egyesület formáját akkor jegyzi be a nyilvántartásba, ha az alapszabály szerint az egyesület nemzetiségi egyesület. Az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni, ha az ilyen módon bejegyzett adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy értesítésben szereplő adattól, a nyilvántartásban szereplő adat kijavítására a Pp. 352. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kijavításról nem kell végzést hozni.
\n
99/A. § * (1) Az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Törvény) hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon szervezetek – az alapítványt ide nem értve –, amelyeknek elnevezése nem felel meg a 36. § (4a) bekezdésében foglalt előírásnak, a Törvény hatálybalépését követő, a nyilvántartásban szereplő adataik első változásakor, de legkésőbb 2014. január 1-jéig kötelesek a szervezet nevének megváltoztatására.
\n
(2)A Törvény hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon alapítványok esetében, amelyeknek elnevezése nem felel meg a 36. § (4a) bekezdésében foglalt előírásnak, az alapítók a Törvény hatálybalépését követő, az alapítvány nyilvántartásban szereplő adatainak első változásakor, de legkésőbb 2014. január 1-jéig kötelesek az alapítvány nevének megváltoztatására.
\n
(3)A Törvény hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon szervezetek – az alapítványt ide nem értve –, amelyeknek székhelyében a közterület neve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek a Törvénnyel megállapított 14. §-a miatt módosul e változást követően, a nyilvántartásban szereplő adataik első változásakor, de legkésőbb 2014. január 1-jéig kötelesek a szervezet székhelye ennek megfelelő módosítására.
\n
(4)A Törvény hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon alapítványok esetében, amelyeknek székhelyében a közterület neve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek a Törvénnyel megállapított 14. §-a miatt módosul, az alapítók e változást követően, az alapítvány nyilvántartásban szereplő adatainak első változásakor, de legkésőbb 2014. január 1-jéig kötelesek az alapítvány székhelye ennek megfelelő módosítására.
\n
100. §
\n
* E törvénynek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 62. § (3) bekezdés f) pontját, 62. § (5) bekezdését és 96/A. §-át azokra az alapítványokra is alkalmazni kell, amelyek tekintetében az alapítói jogokat az állam e rendelkezések hatálybalépését megelőzően szerezte meg 101. § E törvény közhasznú szervezetekre vonatkozó 8. § (3) bekezdését a törvény hatálybalépését követően közhasznú minősítést szerzett szervezet esetében kell alkalmazni.
\n
102. §
\n
Ha az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett szervezet esetében változásbejegyzési kérelmet nyújtanak be – és a kérelmet nem kell érdemi vizsgálat nélkül elutasítani vagy nem az ügy áttételének van helye –, a bíróság a szervezetre vonatkozó a változásbejegyzési kérelem elbírálásához szükséges iratokat elektronizálja, és az iratok elektronikus másolatát az informatikai rendszerben tárolja. A bíróság számára az iratok elektronizálásra nyitva álló határidő öt munkanap, amelyet a határidők számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni
\n
103. §
\n
Azokra a köztestületekre vonatkozó adatokat, melyeket e törvény hatályba lépését követően – külön törvény alapján – a bíróság nem tart nyilván törölni kell a nyilvántartásból, a köztestület nyilvántartásból való törléséről nem kell végzést hozni
\n
104. §(1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban e törvény rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem kell alkalmazni
\n
(2)Az 5. § (2) bekezdését az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
\n
(3)* E törvénynek a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított 59. § (1) és (5) bekezdését, 60. §-át és 61. §-át a Mód. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
\n
(4)* A bizonyítvány és a másolat 2015. január 1. napjától a szervezet 2015. január 1. napján és azt követően fennálló vagy törölt adatait tartalmazza. A bizonyítvány és a másolat erre való figyelmeztetést tartalmaz.
\n
105. §
\n
* (1) Ha a szervezetnek a beszámoló és közhasznúsági jelentés vagy közhasznúsági melléklet benyújtási kötelezettségének 2015. január 1-je előtt kell eleget tennie, a beszámolót és a közhasznúsági jelentést vagy közhasznúsági mellékletet papír alapon kell az OBH részére benyújtania. Ha a 2015. január 1. napját követően elektronikus eljárásra kötelezett szervezet a rá irányadó határidőt elmulasztva, a beszámolót és a közhasznúsági jelentést 2015. január 1-je után nyújtja be, azokat elektronikus úton kell az OBH részére megküldenie, amely azt az országos névjegyzékben közzéteszi
\n
(2)Ha a beszámoló benyújtására köteles szervezet, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység 2013. január 1. napja és 2014. május 30. napja között a korábbi két év beszámolóját, közhasznúsági mellékletét is benyújtja az OBH részére, azt az OBH az országos névjegyzékben közzéteszi.
\n
106. §* Az OBH legkésőbb 2014. december 1. napjától biztosítja az informatikai rendszer tesztelését a bíróságok részére
\n
107. §(1) A nyilvántartás adatainak informatikai rendszerbe migrálása az OBH feladta, melyhez a törvényszék segítséget nyújt
\n
(2)A migrálás során kell biztosítani azt, hogy a nyilvántartásba vett szervezetek e törvény szerinti nyilvántartási számot kapjanak. A szervezetet az új nyilvántartási számról nem kell értesíteni.
\n
(3)A bíróság feladata – a migrálást követően –, hogy az e törvény alapján nyilvántartásba vett szervezet nyilvántartásban (99. §) nem szereplő, a bíróságnál rendelkezésre álló adatait a nyilvántartásba bevigye.
\n
108. §
\n
* (1) 2015. január 1. napján az állami adó- és vámhatóság és a Központi Statisztikai Hivatal a nyilvántartásában szereplő szervezetek elnevezésének, székhelyének, képviselője nevének, bírósági nyilvántartási számának és adószámának, illetve statisztikai számjelének feltüntetésével az informatikai rendszer útján adatot szolgáltat a bíróság részére. A bíróság az állami adó- és vámhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján az adószámot, statisztikai számjelet hivatalból, végzés meghozatala nélkül, elektronikus úton jegyzi be a nyilvántartásba
\n
(2)A bíróság az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást követően az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdésében meghatározott adatok közül az állami adó- és vámhatóság részére az informatikai rendszer útján elektronikus úton átadja azon szervezeteknek az általa nyilvántartott adatait, amely szervezetekről az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerint adatot szolgáltatott a részére.
\n
109. §
\n
* Az Ehtv. 36. § (7) bekezdésében meghatározott vallási közösségek bírósági nyilvántartásával kapcsolatos eljárás során a bíróság a feltételek vizsgálatánál a korábbi hatósági közigazgatási eljárás, illetve az Országgyűlés eljárása során keletkezett iratanyagokban foglaltakat figyelembe veheti
\n
110. §
\n
* Az Ehtv. 38. §-ában meghatározott nyilvántartási adatok átvezetése a bíróság részéről hivatalból történik, amelynek során a vallási egyesületek a vallási tevékenységet végző szervezetek általános jogutódjaként kerülnek nyilvántartásba vételre
\n
111. §
\n
* (1) E törvénynek a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2021. évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 8. § (4) bekezdését a 2021. december 31-ét követően induló üzleti évre vonatkozó beszámolóra kell először alkalmazni
\n
(2)A bíróság a Módtv2. hatálybalépésétől számított 30 napon belül hivatalból törli az alapítvány nyilvántartásából a 2021. június 30-án hatályos 94. § (1) bekezdés h) pontja szerint bejegyzett tényt, valamint az egyesület nyilvántartásából a 2021. június 30-án hatályos 95. § e) pontja szerint bejegyzett tényt. A tényt úgy kell törölni, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.
\n
(3)A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény 3. §-a alapján indult, 2021. június 30-án folyamatban lévő elsőfokú és másodfokú eljárások a Módtv2. hatálybalépésének napján megszűnnek. Ha az elsőfokú bíróság a 37. § (2) bekezdése szerinti bírságot szabott ki, a folyamatban levő eljárás bírság alkalmazása nélkül szűnik meg. Az eljárás megszűnéséről az elsőfokú bíróság a Módtv2. hatálybalépését követő 30 napon belül tájékoztatja a szervezetet.
\n
111/A. § * E törvénynek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit azokban a 2025. január 15-én folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránti intézkedés 2025. január 15-én vagy azt követően válik szükségessé.
\n
111/B. § * Ha a civil szervezet létesítő okiratában valamely tevékenység a TEÁOR’08 szerinti megjelöléssel szerepel, a civil szervezet 2025. január 15. napját követően, a létesítő okiratának soron következő változásakor köteles a bíróságnak benyújtani a létesítő okirata olyan módosítását, amelyben a létesítő okiratban megjelölt tevékenységek a TEÁOR’08 és a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (e § alkalmazásában a továbbiakban: Rendelet) közötti, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott fordítókulcs alapján megfelelnek a Rendeletnek. Ha a létesítő okirat módosítása kizárólag a Rendeletnek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték megfizetése nélkül terjeszthető elő.
\n
46/A. * Az Európai Unió jogának való megfelelés 111/C. § * Ez a törvény
\n
a)az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
\n
b)a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, valamint
\n
c)az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
\n
47.Módosuló jogszabályok 112–116. § *
\n
117. §*
\n
118–120. § *
\n
121. §(1) Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 29. § 10. pontja a következő szöveggel lép hatályba
\n
[Hatályát veszti az Szja tv.] „10. 1. számú melléklet 8.3. és 8.38. pontjai.”
\n
(2)Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 293. §-ával megállapított Art. 24/C. § (9) bekezdésében a „17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti” szövegrész helyett a „17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti” szövegrésszel lép hatályba.
\n
(3)Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 304. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „304. § Az Art. 47. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az e § (1)–(6) bekezdéseiben foglalt kötelezettség az iratok eredeti példányára, vagy – ha azt jogszabály nem zárja ki – eredeti példány hiányában a külön jogszabályban előírt módon, elektronikus úton előállított hiteles másolatára vonatkozik. Az adóigazgatási eljárásban az irat eredeti példánya – ha annak megőrzését jogszabály nem írja elő, és adózó azzal nem rendelkezik – nem kérhető.””
\n
(4)Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 359. §-ával megállapított Art. 189. § (13) bekezdése a következő szöveggel és ezzel egyidejűleg az Art. 189. §-a a következő (14) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(13) E törvénynek a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésére irányadó rendelkezéseit a 2011. december 31-ét követően benyújtott adóbevallásra (ide nem értve az önellenőrzést) lehet alkalmazni.
\n
(14)A munkáltató az 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztés céljából munkavállalójának nyújtott kölcsön, illetve vissza nem térítendő támogatás esetén 2013. március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz az alábbi tartalommal:
\n
a)munkavállaló neve, adóazonosító jele
\n
b)jogcím (kölcsön/támogatás)
\n
c)kölcsön, vissza nem térítendő támogatás összege.”
\n
(5)Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 360. § (1) bekezdés 37. pontja a következő szöveggel lép hatályba: [Az Art.] „37. 100. § (2) bekezdésében az „egyszerűsített ellenőrzés kivételével” szövegrész helyébe a „egyszerűsített ellenőrzés, egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés kivételével” szöveg, illetve a „kérheti” szövegrész helyébe az „egy alkalommal kérheti” szöveg;” [lép]
\n
(6)Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 454. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(4) Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban elrendelt kirendelés alapján foglalkoztatott természetes személlyel fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kirendelést elrendelő kifizető. A természetes személyt a kirendelés alapján foglalkoztató személy minősül azonban (kifizetőként) az adó alanyának, ha a kirendelést elrendelő kifizetővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közterhek őt terhelik.”
\n
(7)Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba: [A kifizetőt terhelő adó alapja.] „e) az a)–b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyt, vagy más jogviszonyt szabályozó munkaszerződésben, illetőleg más szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér.”
\n
(8)Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (4) bekezdés h) pontja a következő szöveggel lép hatályba: [A kifizetőt terhelő adónak nem alapja] „h) az olyan személynek juttatott bevétel, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. §-a és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki,”
\n
(9)Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 458. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(6) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)–(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja más kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a másik kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.”
\n
(10)Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 459. § (2) bekezdés c) pontja a „lehet” szövegrész helyett a „céljából” szövegrésszel lép hatályba.
\n
(11)Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. § (3) bekezdése az „egyetlen kapcsolt vállalkozása” szövegrész helyett az „egyetlen belföldi kapcsolt vállalkozása” szövegrésszel lép hatályba.
\n
(12)Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. § (7) bekezdés b) pontja a „kifizető kapcsolt vállalkozásával” szövegrész helyett a „kifizető belföldi kapcsolt vállalkozásával” szövegrésszel lép hatályba.
\n
(13)Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(8) A kifizető jogosult a munkavállalója korábbi munkaviszonyával kapcsolatos, az (1) bekezdés szerinti elvárt béremelés mértékének megállapításához szükséges adatok megismerésére. A munkavállaló együttműködési kötelezettsége kiterjed ezen adatok közlésére. A kifizető az adatok közlése érdekében a munkavállaló (7) bekezdés b) pontja szerinti korábbi munkáltatóját megkeresheti.”
\n
(14)Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 463. § (2) bekezdése a „meghaladja az adott hónapra fizetendő adó összegét” szövegrész helyett a „meghaladja az adott hónapra számított adó összegét” szövegrésszel lép hatályba.
\n
(15)Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 464. § (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(4) A külföldi kifizető az adóval összefüggő adókötelezettséget az Art. 8. §-ában és 9. §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül személyesen teljesíti. A külföldi kifizető az adókötelezettségeit személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette.
\n
(5)Ha a külföldi kifizető az adókötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a (4) bekezdésben foglalt bejelentkezést is elmulasztja, az adóval összefüggő adókötelezettségek teljesítésére a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy kötelezett, és ő viseli az adókötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).”
\n
(16)Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezet Eljárási szabályok címe az alábbi 464/A–464/B. §-okkal kiegészülve lép hatályba: „464/A. § (1) A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény jogosulatlan igénybevételével összefüggésben az állami adóhatóság nem állapít meg adókülönbözetet abban az esetben, ha az adott hónapban
\n
a)a kedvezmény igénybevétele kizárólag a 460. § (1) bekezdésben meghatározott elvárt béremelés teljesítésének elmaradása miatt jogosulatlan, és
\n
b)az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatottak legalább 90%-ban teljes mértékben teljesítette, és
\n
c)az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hónapban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő valamennyi munkavállaló létszámának és 300 forintnak a szorzatát, és
\n
d)a kedvezmény igénybevevője legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenőrzéssel érintett időszak vonatkozásában visszamenőleg valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette.
\n
(2)Ha a kedvezményt igénybevevő olyan, a vizsgált időszakban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő munkavállalója tekintetében nem teljesítette a 460. § (1) bekezdésben meghatározott elvárt béremelést, aki az ellenőrzés megkezdésének időpontjában már nem munkavállalója, úgy a munkavállalót az (1) bekezdés d) pontja alkalmazása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
\n
464/B. § A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény igénybevevőjének nem kell bevallását önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét állapítja meg, de 464/A. § szerint a kedvezmény jogosulatlan igénybevételével összefüggésben adókülönbözet megállapításának nem lenne helye. Ha a visszamenőleges béremelés miatt a munkavállalónkénti részkedvezmény összege változik, az önellenőrzést a változással érintett munkavállalókkal összefüggésben teljesíteni kell.”
\n
(17)Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló CLVI. törvény 11. számú melléklet 2. pontjával megállapított Art. 2. számú melléklet I/Határidők/2. pont b) alpontjában a „ha az adózó a kérelem benyújtását megelőző két évben” szövegrész helyett a „ha az adózó esetében az alábbi feltételek bármelyike érvényesül” szövegrésszel, illetve az „az adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát a felfüggesztést követően törölték, vagy” szövegrész helyett az „az adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték,” szövegrésszel lép hatályba.
\n
122–123. § *
\n
124. §(1) *
\n
(2)*
\n
(3)*
\n
(4)*
\n
(5)–(6) *
\n
(7)E törvény 58. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: * „(6) Ha a (4) vagy (5) bekezdés alapján megszüntetett alapítványt (alapítványokat) nem az eljáró bíróság vette nyilvántartásba, a bíróság jogerős határozatát az informatikai rendszer alkalmazásával megküldi a megszűnt alapítványt nyilvántartásba vevő bíróság számára is. A nyilvántartást vezető bíróság a megszűnt alapítványt (alapítványokat), elektronikus úton, hivatalból törli a nyilvántartásból, a törlésről nem kell végzést hozni.”
\n
(8)–(9) * 48. Hatályukat vesztő rendelkezések
\n
125. §(1) *
\n
(2)* Vissza az oldal tetejére -->