(4)Ha a bíróság utóbb öröklési jogi vita felől dönt, és ez a megváltás alapjául szolgáló hagyaték megosztása tekintetében változást eredményezhet, az özvegyi jog megváltása iránti igény a bíróság előtt legkésőbb az elsőfokú határozat meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig előterjeszthető.
\n
Eljárás végrendeleti végrehajtó megnevezése esetén *
\n
98. §
\n
* (1) A jegyző vagy a közjegyző amint arról tudomást szerez, hogy az örökhagyó végrendeleti végrehajtót nevezett meg, haladéktalanul értesíti őt, és a végrendelet rá vonatkozó tartalmát vele közli
\n
(2)A jegyző vagy a közjegyző amint a végrendeleti végrehajtó személyéről tudomást szerez, értesíti a végrendeleti végrehajtót jogairól és kötelezettségeiről, valamint felhívja őt, hogy nyilatkozzon megbízatása elfogadásáról. A megbízatás elfogadottnak minősül az erről szóló nyilatkozatnak a jegyző vagy a közjegyző előtt, a jegyző vagy a közjegyző által felvett jegyzőkönyvbe foglaltan történő megtételével, illetve az elfogadásról szóló, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatnak a jegyző vagy a közjegyző általi dokumentált átvételével.
\n
(3)Ha a végrendeleti végrehajtó az értesítés és tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül megbízatását a (2) bekezdés szerint nem fogadja el, a hagyatéki eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a végrendeleti végrehajtói megbízatás nem jött volna létre. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
\n
(4)A végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét vagy létre nem jöttét a jegyző vagy közjegyző végzéssel állapítja meg; a végzést az öröklésben érdekeltekkel – ha a végzést a jegyző hozta meg, azt a közjegyzővel is – közölni kell.
\n
(5)A végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét megállapító végzésben fel kell tüntetni a végrendeleti végrehajtónak a végrendelet és a jogszabályok szerinti jogait és kötelezettségeit. Egyes jogosultságainak gyakorlása vagy egyes kötelezettségeinek teljesítése céljából a végrendeleti végrehajtó kérelmére a közjegyző a végzés egyes rendelkezéseiről kivonatot készít.
\n
99. §
\n
* (1) A végrendeleti végrehajtó jogaira és kötelezettségeire a végintézkedés az irányadó; feladatát az örökhagyó utasításai és rendes gazdálkodás szabályai szerinti köteles ellátni. Különböző feladatokra más-más végrendeleti végrehajtó is megnevezhető. A jogszabályok betartása alól az örökhagyó jogszabályba ütköző utasítása nem mentesíti, de ha az örökhagyó célja jogszerű magatartással elérhető, a jogellenes utasítás teljesítése helyett a végrendeleti végrehajtó ez utóbbit köteles megtenni
\n
(2)Ha a végrendelet a végrendeleti végrehajtó jogait és kötelezettségeit nem határozza meg, a végrendeleti végrehajtó joga és kötelezettsége, hogy
\n
a)az eljáró hatóságokat a hagyaték leltározásában segítse, és az örökösök javára szükség esetén biztosítási intézkedés elrendelését indítványozza,
\n
b)követelje a végintézkedés rendelkezéseinek foganatosítását az örököstől, a hagyományostól, és ennek érdekében, amíg az örökhagyó végintézkedésében részesített személy maga fel nem lép, annak javára, de a saját nevében a bíróság előtt is eljárjon,
\n
c)a hagyatéki vagyon kezelésére irányuló jogkörében a hagyatékot birtokba vegye, és
\n
ca)a hagyatéki hitelezőket – különösen a halaszthatatlan kifizetéseket – a saját nevében eljárva, de a hagyaték terhére kielégítse,
\n
cb)a hagyatéki követeléseket a saját nevében eljárva, de a hagyaték javára érvényesítse,
\n
cc)az örökhagyó gazdasági társaságban (szövetkezetben) fennálló és a hagyaték megnyíltával az örökösre átszállt tagsági jogait gyakorolja,
\n
d)a hagyatékátadó végzés (ideértve a rész-hagyatékátadó végzést is) jogerőre emelkedését követően maga foganatosítsa annak rendelkezéseit.
\n
(3)A végrendeleti végrehajtó a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladata ellátása során a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy vonatkozásában
\n
a)kötelezettségeket nem vállalhat, illetve a vagyontárgyat nem idegenítheti el, kivéve, ha ahhoz minden öröklésben érdekelt hozzájárult,
\n
b)a hagyaték terhére ingyenesen nem rendelkezhet.
\n
(4)* Ha a végintézkedés szerint a végrendeleti végrehajtó jogosult vagy köteles a hagyatéki tartozásokat a hagyaték terhére kielégíteni, akkor – az ehhez szükséges mértékben – a végrendeleti végrehajtó az örökösként érdekelt helyett és nevében eljárva jogosult a hagyatéki vagyontárggyal (dologgal, joggal, követeléssel) rendelkezni, így
\n
a)a vagyontárgyat a hagyatéki tartozás kiegyenlítése céljából a hagyatéki tartozás jogosultjára átruházni, valamint
\n
b)a hagyatéki vagyontárgyat értékesíteni és az abból befolyó ellenértéket a hagyatéki tartozások kiegyenlítésére fordítani.
\n
(5)* A (4) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a végrendeleti végrehajtó jogosult a vagyontárgyat birtokba venni, a vagyontárggyal – egyébként – rendelkezni jogosult örökösként érdekeltet felszólítani, hogy a vagyontárgyat a felszólításban meghatározott időn belül bocsássa a birtokába. A birtokba bocsátás teljesítésére a körülmények által indokolt, de ingó vagyontárgy esetén legalább tíznapos, ingatlan esetén legalább húsznapos, lakóingatlan esetén legalább három hónapos határidőt kell szabni.
\n
(6)* A vagyontárggyal rendelkezni jogosult örökösként érdekelt köteles az (5) bekezdés szerinti felhívásnak megfelelően a vagyontárgyat a (4) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából a végrendeleti végrehajtónak kiadni, lehetővé tenni a vagyontárgy birtokbavételét és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a végrendeleti végrehajtót a (4) bekezdésben foglaltak teljesítésében akadályozza.
\n
(7)* A birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya a vagyontárgy átruházásának, értékesítésének.
\n
(8)* A végrendeleti végrehajtó a hagyatéki tartozásnak (4) bekezdés alapján történt kielégítését, valamint a hagyatéki vagyontárgy e célból történt átruházását, értékesítését követően, késedelem nélkül köteles az örökösként érdekeltekkel elszámolni, a hagyatéki tartozások kielégítésére fel nem használt hagyatéki vagyontárgyat (annak már megtörtént értékesítése esetén az értékesítésből befolyt és a hagyatéki tartozások kielégítésére fel nem használt ellenértéket) a vagyontárggyal – egyébként – rendelkezni jogosult öröklésben érdekeltnek kiadni.
\n
(9)* A (4)–(6) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha – akár a hagyatéki tartozás kiegyenlítésére jogosítással vagy kötelezéssel együtt, akár enélkül – a végintézkedés arra jogosítja vagy kötelezi a végrendeleti végrehajtót, hogy a hagyatékot vagy annak meghatározott részét, hányadát vagy meghatározott hagyatéki vagyontárgyat értékesítsen és az abból befolyt ellenértéket a végintézkedés rendelkezései szerint az örökösként érdekeltnek adja ki.
\n
100. §
\n
* (1) * A végrendeleti végrehajtóra a törvényben foglalt eltérésekkel a megbízottra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ha a végrendeleti végrehajtó feladatát, jogait és kötelezettségeit a végintézkedés szabja meg, az örökösként érdekeltek a végrendeleti végrehajtót csak a 99. § (1) bekezdés keretei között, ha a végrendelet a végrendeleti végrehajtó jogait és kötelezettségeit nem határozza meg, akkor a 99. § (2) bekezdés keretei között utasíthatják
\n
(2)A végrendeleti végrehajtó az e minőségében végzett tevékenységével az öröklésben érdekelteknek – a rájuk vonatkozó rész tekintetében – okozott károkért a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint felel.
\n
(3)A végrendeleti végrehajtó indokolt kiadásait az örökösök kötelesek megtéríteni. Ha a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó a hagyatékban részesítette, a megbízatás teljesítéséért járó díjba a részesítés értéke – a végrendelet arra vonatkozó rendelkezésének hiányában – nem számít bele.
\n
101. §* (1) A végrendeleti végrehajtó megbízatása megszűnik
\n
a)* a végintézkedésben arra meghatározott határidő elteltével, feltétel bekövetkeztével (ideértve a végrendeleti végrehajtói feladat teljesítését is), a végrendeleti végrehajtó megbízatása megszűnésére vonatkozó végintézkedési rendelkezés hiányában a hagyatéki eljárás jogerős befejeződésével,
\n
b)a végrendeleti végrehajtó halálával, megszűnésével,
\n
c)lemondással,
\n
d)a megbízatás megvonásával,
\n
e)ha a megbízatás betöltéséhez szükséges, a törvényben előírt feltételek már a megbízatás elfogadásakor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.
\n
(2)A végrendeleti végrehajtó megbízatásáról való lemondására a megbízatás elfogadásának alaki követelményei irányadóak; hatálya a közjegyzőhöz érkezéssel áll be.
\n
(3)A végrendeleti végrehajtótól megbízatását az öröklésben érdekelt személyek egyhangúlag, ugyanazon okiratba foglalt közös nyilatkozatban megvonhatják. A nyilatkozatot a közjegyző részére el kell juttatni, aki azt a végrendeleti végrehajtóval haladéktalanul közli; a megvonás hatálya e közléssel áll be.
\n
(4)* A közjegyző a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól a hagyatéki eljárásban felmentheti, ha azt a végrendeleti végrehajtó és a többi öröklésben érdekelt, valamint az személy, akinek a javára a rendelkezést teljesíteni kellene, közösen kérik.
\n
(5)* Amennyiben a végrendeleti végrehajtó megbízatása a hagyatéki eljárás során megszűnik, a megbízatás megszűnését – az (1) bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével – a jegyző vagy a közjegyző bármely érdekelt kérelmére végzéssel megállapítja. A végrendeleti végrehajtó felmentését az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól – ezek pontos megjelölésével – a közjegyző végzéssel állapítja meg; a végzést az öröklésben érdekeltekkel és azzal a személlyel, akinek a javára a rendelkezést teljesíteni kell, közölni kell. A felmentés kérdésében a közjegyző a hagyatéki eljárást érdemben befejező végzésben is dönthet. A megbízatás megszűnéséhez és a felmentés megállapításához szükséges tények, körülmények fennállását vagy bekövetkeztét teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal kell igazolni.
\n
Hagyatéki eljárás utóörökös-nevezés esetén * 101/A. § * (1) Az örökhagyó hagyatéki eljárását e törvény szabályai szerint kell lefolytatni akkor is, ha hagyatékában olyan vagyontárgy van, amelynek ő előörököse volt. Az ilyen vagyontárgyat az előörökös hagyatéki eljárásában az utóörököst nevező örökhagyó hagyatékaként kell átadni.
\n
(2)Az előörökös hagyatékát terhelő tartozások az utóörökséget is terhelik, kivéve azokat, amelyek annak következtében keletkeztek, hogy az előörökös túllépte az előörökösként reá háramlott vagyonra vonatkozó – Ptk. szerinti – rendelkezési jogának korlátait.
\n
Hagyatéki eljárási igazolás * 101/B. § * A közjegyző az öröklésben érdekelt kérelmére a hagyatéki leltár, vagy az öröklési bizonyítvány kiadása iránti kérelem beérkezését követően végzéssel igazolja azt, hogy az örökhagyó hagyatéka tekintetében a közjegyző előtt hagyatéki eljárás vagy öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárás van folyamatban, továbbá azt, hogy ez az eljárás a közjegyző előtt melyik időpontban indult meg.
\n
Öröklési bizonyítvány
\n
102. §
\n
(1)Annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző a hagyatékban vagy annak egy részében érvényesülő öröklési rendet (az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és a hagyatékban való részesülése arányát) külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítvánnyal állapítja meg
\n
(2)* Öröklési bizonyítvány kiállításának akkor van helye, ha az öröklési ügyre a közjegyző joghatósággal rendelkezik, és
\n
a)az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt, vagy hagyatéki vagyon kizárólag a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet területi hatálya alá nem tartozó államban (a továbbiakban e Fejezetben: harmadik állam) maradt, vagy
\n
b)hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor és a kérelmező igazolja
\n
ba)az örökhagyó utáni öröklési rendet, valamint
\n
bb)több örökösként érdekelt esetén – a ba) alpontban foglaltakon túlmenően – azt is, hogy az öröklési rend tekintetében az örökösként érdekeltek között öröklési jogi vita nincs.
\n
(3)A közjegyző a hagyatéki eljárásban érdekelt kérelmére vagy hivatalból a hagyatéki tárgyalásra vonatkozó általános szabályoknak megfelelően tárgyalást tűz ki, ha az öröklési bizonyítvány kiadásához szükséges tényállás megállapításához az érdekeltek meghallgatása válik szükségessé. Egyebekben a közjegyző az öröklési bizonyítvány kiadásához szükséges tényállás megállapítása érdekében és az öröklési bizonyítvány kiadása tekintetében az általános szabályok szerint jár el.
\n
(4)Ha az öröklés feltételhez van kötve, ezt az öröklési bizonyítványban fel kell tüntetni. Ha a hagyaték megnyíltáig a feltétel már bekövetkezett, a feltételre való utalást mellőzni kell.
\n
(5)* A (2) bekezdés b) pontja alapján kiállított öröklési bizonyítványhoz a közjegyző annyiban van kötve, hogy attól eltérő határozatot osztályos egyezség alapján nem hozhat, valamint a hagyatékon (a hagyatéknak azon a részén, amelyre az öröklési bizonyítvány kiállítása vonatkozik) az özvegyi jog megváltásának is csak pénzben lehet helye.
\n
(6)Az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárásban e törvénynek a közjegyző eljárásával kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
\n
(7)* Ha az örökhagyó hagyatéki ügyében Magyarországon a közjegyző előtt a hagyatéki eljárás még nincs folyamatban, az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárást a 19. § rendelkezései szerint a jegyzőnél kell megindítani.
\n
102/A. § * (1) Ha az öröklési bizonyítvány kiállítása után hagyaték átadására kerül sor, a közjegyző teljes hatályú hagyatékátadó végzésének, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzésének, valamint az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi igénynek a bíróság általi elbírálása folytán – a teljes hatályú hagyatékátadó végzés meghozatala helyett – hozott a hagyatéki eljárást befejező végzésének jogerőre emelkedésével az öröklési bizonyítvány hatályát veszti; erre – ha a közjegyzőnek az öröklési bizonyítványról tudomása van – a végzésben utalni kell.
\n
(2)Az öröklési bizonyítvány hatályvesztése nem érinti a közjegyzőnek az öröklési bizonyítványhoz a 102. § (5) bekezdése szerinti kötöttségét.
\n
Európai öröklési bizonyítvány * 102/B. § * (1) * Európai öröklési bizonyítvány kiállítása – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi igény bírósági elbírálása esetén hozott hagyatéki eljárást befejező végzés, valamint a 102. § szerinti öröklési bizonyítványról szóló végzés jogerőre emelkedését követően kérhető.
\n
(2)* A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban ezen alcímben: Rendelet) szerinti végrendeleti végrehajtó, valamint hagyatéki gondnok – ideértve a 32. § (2) és (3) bekezdése szerinti ügygondnokot, valamint a 43/B. § alapján feljogosított öröklésben érdekeltet is – az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően is kérheti európai öröklési bizonyítvány kiállítását a Rendelet 63. cikk (2) bekezdés c) pontjában foglaltak bizonyítása érdekében.
\n
(3)Az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálására a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző illetékes.
\n
(4)A kérelemhez a Rendelet 65. cikk (3) bekezdésében foglalt okiratok közül nem szükséges csatolni azokat, amelyek a hagyatéki eljárásban már becsatolásra kerültek, illetve amelyek egyébként a közjegyző rendelkezésére állnak.
\n
102/C. § * (1) A közjegyző az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelemről külön végzésben dönt.
\n
(2)A közjegyző a kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul kiállítja az európai öröklési bizonyítványt az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 5. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával.
\n
Öröklési tanúsítvány harmadik államban történő igényérvényesítés céljára * 102/D. § * (1) A közjegyző az öröklésben érdekelt kérelmére külön végzésbe foglalt öröklési tanúsítvánnyal megállapítja az örökhagyó utáni, a hagyatékban vagy annak egy részében érvényesülő – a magyar jog szerinti – öröklési rendet (az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és a hagyatékban való részesülése arányát), ha
\n
a)magyar állampolgársággal rendelkező örökhagyó után kizárólag harmadik államban fellelhető hagyaték maradt, és
\n
b)az öröklési ügyre a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Unió egyetlen tagállamának sincs joghatósága.
\n
(2)Az öröklési tanúsítvány az öröklésben érdekeltnek kizárólag a harmadik államban történő hagyatéki igényérvényesítését szolgálja; a tanúsítványban erre utalni kell. Az ilyen tanúsítvány alapján európai öröklési bizonyítvány kiállításának nincs helye.
\n
(3)Az öröklési tanúsítvány kiállítása iránti eljárásban a 102. § (2)–(6) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
\n
(4)Ha az örökhagyó hagyatéki ügyében Magyarországon a közjegyző előtt a hagyatéki eljárás még nincs folyamatban, az öröklési tanúsítvány kiadása iránti eljárást a 19. § rendelkezései szerint a jegyzőnél kell megindítani.
\n
Póthagyatéki eljárás
\n
103. §
\n
(1)Ha a hagyatéki eljárás (jelen §-ban a továbbiakban: alaphagyatéki eljárás) befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni
\n
(2)Az alaphagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és elvégzett eljárási cselekmények – az örökség visszautasításától vagy a visszautasítás jogáról való lemondástól eltekintve – a póthagyatéki eljárásra nem hatnak ki.
\n
(3)A közjegyző a hagyatékátadó végzés meghozatalát megelőzően hivatalból intézkedik az alaphagyatéki iratok beszerzése érdekében.
\n
A települési önkormányzat törvényes öröklése *
\n
104. §
\n
* A települési önkormányzat törvényes öröklése esetén minden olyan, a hagyaték tárgyát képező ingatlanon található ingó dolog tekintetében, amelynek a tulajdonjoga nem állapítható meg, vélelmezni kell azt, hogy az örökhagyó tulajdonában állt halálakor A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő kis értékű ingatlanok átadásának különös szabályai * 104/A. § * (1) * A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 28/A. §-a szerinti hagyaték esetében a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályai szerint hirdetményt bocsát ki, amelyben feltünteti a hagyatéki eljárás tárgyát képező ingatlanokat, illetve tulajdoni illetőségeket és felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, vagy a hagyatékkal szemben öröklésben érdekeltként igényt kíván érvényesíteni, hogy azt a közjegyzőnek a hirdetmény kézbesítésétől számított három hónapon belül (a továbbiakban: igénybejelentési határidő) írásban jelentse be (a továbbiakban: igénybejelentés).
\n
(2)A közjegyző a hagyatéki eljárásról az államot az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviselő szerven keresztül a hirdetmény megküldésével tájékoztatja, valamint a hirdetményt megküldi a hagyatéki leltárban szereplő ismert öröklésben érdekelteknek.
\n
104/B. § * (1) A hirdetmény közzétételéhez fűződő jogkövetkezmények az országos kamara nyilvántartásában való közzététel napján állnak be.
\n
(2)Az igénybejelentési határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.
\n
(3)Ha az igénybejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés érkezik, az eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni.
\n
(4)Ha az igénybejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, és a közjegyző a hagyatékot szállomány jogcímén az államnak átadja, a hagyatékátadó végzést a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályai szerint kézbesíti, annak egy kiadmányát pedig megküldi azoknak, akiknek a hirdetményt az 104/A. § (2) bekezdése szerint megküldte. A hagyatékátadó végzés ellen a hirdetményi kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezni lehet.
\n
(5)Az államot mint szállományost az örökös jogállása illeti meg azzal, hogy az igénybejelentési határidő alatt be nem jelentett igényeket az állammal szemben az állam tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzése ranghely szerinti időpontjától számított 5 éves elévülési határidőn belül lehet érvényesíteni.
\n
V. FEJEZET
\n
A KÖZJEGYZŐ ELJÁRÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK A hagyatéki eljárás megismétlése
\n
105. §
\n
(1)A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős végzés (ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés, teljes hatályú hagyatékátadó végzés, teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés és az öröklési bizonyítvány) ellen – a teljes hatályúvá nem vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés kivételével – a hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az öröklésben érdekelt olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén – az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna
\n
(2)A kérelmet az érdemi végzést hozó közjegyzőnél kell jegyzőkönyvbe mondani vagy írásban benyújtani a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, vagy az öröklési bizonyítvány jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
\n
(3)Ha a hagyatéki eljárás megismétlésének és a póthagyatéki eljárás lefolytatásának a feltételei egyaránt fennállnak, a póthagyatéki eljárásra tartozó igényeket a megismételt hagyatéki eljárás során kell érvényesíteni.
\n
(4)Ha az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárás megismétlésének és a hagyatéki eljárás megismétlésének feltételei egyaránt fennállnak, az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárás megismétlésére vonatkozó kérelemről külön végzést nem kell hozni, azt a megismételt hagyatéki eljárás során kell elbírálni.
\n
106. §A hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet a gyámhatóság is előterjesztheti az arra nyitva álló határidőben, ha az öröklésben érdekelt
\n
a)* méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy,
\n
b)ismeretlen helyen levő személy, vagy
\n
c)ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy.
\n
107. §
\n
(1)A hagyatéki eljárás és az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárás megismétlése iránti kérelemben meg kell jelölni azt a hagyatéki eljárást érdemben befejező végzést, amely ellen a kérelem irányul, az annak megváltoztatására okot adó tényt, valamint annak bizonyítékait
\n
(2)A hagyatéki eljárás megismétlésének az előfeltételeit a közjegyző hivatalból megvizsgálja, és az eljárás megengedhetőségéről (a hagyatéki eljárás, az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárás megismétlésének elrendeléséről vagy a kérelem elutasításáról) a kérelem beérkezését követő 30 napon belül külön végzéssel dönt. Hiányos kérelem esetén ezt a 30 napos határidőt a hiányok pótlásától, illetve a hiánypótlásra megszabott határidő eredménytelen eltelte esetén a határidő lejártától kell számítani.
\n
(3)A hagyatéki eljárás megismétlésének elrendeléséről szóló végzésben a közjegyző biztosítási intézkedés elrendeléséről is határozhat olyan vagyontárgy tekintetében, amelynek átadására a hagyatékátadó végzéssel sor került, és még annak a tulajdonában és birtokában van, akinek azt a hagyatékátadó végzéssel átadták; a megismételt eljárásra egyebekben a hagyatéki eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
\n
108. §
\n
* (1) A megismételt hagyatéki eljárás eredménye alapján a közjegyző új végzése a korábbi hagyatéki eljárást érdemben befejező végzést hatályában fenntartja, vagy (részben vagy egészben) hatályon kívül helyezi, és a korábbi végzéstől eltérő hagyatéki eljárást érdemben befejező végzést hoz
\n
(2)A közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését törölje, ha az eljárást *
\n
a)megszüntette, vagy olyan teljes hatályú vagy azzá vált hagyatékátadó végzéssel fejezte be, amely az ingatlannak ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapotához képest, az oda bejegyzett jogokban és jogilag jelentős tényekben változást nem eredményez,
\n
b)* ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel fejezte be, és a hagyatéki per megindítását igazoló keresetlevél a perindítás tényének bejegyzése iránti kérelmet nem tartalmaz, vagy
\n
c)* olyan teljes hatályú vagy azzá vált hagyatékátadó végzéssel fejezte be, amelynek alapján az ingatlan-nyilvántartásba változást bejegyezni nem lehet, és a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogi per indítása érdekében benyújtott keresetlevél nem tartalmazza azt a kérelmet, hogy a bíróság a pernek a megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének ranghelyén való bejegyzése érdekében az ingatlanügyi hatóságot keresse meg.
\n
(3)* A közjegyzőnél a (2) bekezdés c) pontjában foglalt törlési feltétel fenn nem állását a felperes az ott megjelölt határidő elteltét követő 8. napig a bíróság által érkeztetett keresetlevél bemutatásával igazolhatja. Ennek elmaradása esetén a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését törölje.
\n
(4)* A közjegyző akkor is felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését törölje, ha a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezésétől számított 45 napon belül az ingatlan-nyilvántartásba – ideértve a felhívás széljegyzését is – a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti per a megismételt hagyatéki eljárás megindítása ténye bejegyzésének ranghelyén nem kerül bejegyzésre.
\n
(5)* A közjegyző a megismételt hagyatéki eljárás megindítása ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének lehetőségéről, a bejegyzés jogkövetkezményéről és törlési módjairól az eljárást megindítót tájékoztatja, ha bejegyzés iránti kérelmet nem terjesztett elő vagy jogi képviselővel nem rendelkezik.
\n
Fellebbezés
\n
109. §(1) * A hagyatéki eljárásban hozott
\n
a)ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés,
\n
b)teljes hatályú hagyatékátadó végzés,
\n
c)ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés,
\n
d)a 89. § szerinti végzés,
\n
e)az öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelem tárgyában hozott végzés,
\n
f)az eljárási költséget megállapító és annak viselésére kötelező, valamint
\n
g)a pénzbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye.
\n
(2)A közjegyző a biztosítási intézkedésről szóló végzést – a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben maga is megváltoztathatja.
\n
(3)* A közjegyző az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek helyt adó végzését kérelemre vagy saját hatáskörben megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, ha a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikk (2) bekezdésében foglalt feltétel fennáll.
\n
(4)* A közjegyző a (3) bekezdésben meghatározott esetben az európai öröklési bizonyítvány hatályát – kérelemre – felfüggesztheti az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek helyt adó végzést megváltoztató vagy hatályon kívül helyező végzés meghozataláig.
\n
110. §(1) A közjegyző hagyatéki eljárás során hozott egyéb végzései ellen – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – fellebbezésnek nincs helye
\n
(2)* Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során 1. a hagyatéki eljárás megindítása iránti kérelmet visszautasító és elutasító, 2. a helyszíni leltár felvétele iránti kérelmet visszautasító és elutasító, 3. a biztosítási intézkedés tárgyában hozott, 4. végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét, létre nem jöttét, megszűnését megállapító vagy a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszautasító és elutasító, 5. a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól felmentő, vagy a felmentésre irányuló kérelmet visszautasító és elutasító, 6. a hagyatéki eljárás felfüggesztése tárgyában hozott, 7. az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott, 8. a hagyatéki eljárást megszüntető, 9. a hagyatéki eljárás megismétlése tárgyában hozott, 10. a tárgyalás tartása iránti kérelmet visszautasító, 11. az özvegyi jog megváltása tárgyában hozott, 12. a hagyatékátadási terhek és az öröklési illeték kifizetése céljából a hagyatéki vagyontárgy értékesítése, bírósági letétbe helyezett vagy közjegyzői letétbe vett készpénz és vagyontárgy birtokba vételének az ideiglenes hatályú hagyatékátadás esetén a hagyatékból való kifizetése engedélyezése tárgyában hozott, 13. a megismételt hagyatéki eljárás ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése tárgyában hozott, 14. a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa (volt házastársa) által házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt élettársa) által az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén bejelentett igény tárgyában hozott, 15. a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejötte tárgyában hozott, 16. * a 75. § szerinti törvényes zálogjog létrejötte tárgyában hozott, 17. * a fellebbezést visszautasító, 18. * az ügygondnok díjáról rendelkező, 19. * a kézbesítési kifogást elutasító és visszautasító, 20. * az igazolási kérelmet elutasító és visszautasító, 21. * az önálló fellebbezéssel támadható végzés rendelkező részét kijavító, 22. * a végzés rendelkező részének kijavítása iránt előterjesztett kérelmet elutasító és visszautasító, 23. * az önálló fellebbezéssel támadható végzés kiegészítése tárgyában hozott, 24. * a papíralapú kapcsolattartás iránti kérelmet elutasító és visszautasító, 25. * az áttételt elrendelő, 26. * a tárgyalás tartása iránti kérelmet elutasító és visszautasító, valamint 27. * a tárgyalás kitűzése iránti kérelmet elutasító és visszautasító végzés ellen.
\n
(2a)* Fellebbezésnek van helye
\n
a)az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelem tárgyában hozott,
\n
b)az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek helyt adó végzés megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése tárgyában hozott,
\n
c)az európai öröklési bizonyítvány hatályának felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen.
\n
(3)* A (2) bekezdésben és (2a) bekezdés c) pontjában foglalt fellebbezésnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya nincs.
\n
(4)Az eljárást befejező végzés elleni fellebbezésben kifogásolható a bizonyítási indítványt elutasító végzés.
\n
111. §(1) Fellebbezéssel élhet az öröklésben érdekelt, és a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz
\n
(2)A közjegyző végzése ellen fellebbezéssel a gyámhatóság is élhet, ha az örökösként érdekelt
\n
a)* méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy,
\n
b)ismeretlen helyen levő személy vagy
\n
c)ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy.
\n
(3)* A kérelmet, illetve fellebbezést visszautasító, valamint a 110. § (2) bekezdés 19., 20. és 24. pontjában meghatározott végzéssel szemben kizárólag a kérelmet, illetve fellebbezést előterjesztő élhet fellebbezéssel. A 110. § (2) bekezdés 18. pontjában meghatározott végzéssel szemben az ügygondnok saját jogán is élhet fellebbezéssel. A 110. § (2) bekezdés 21. és 23. pontjában meghatározott végzéssel szemben a kérelmet előterjesztőn kívül az élhet fellebbezéssel, akit a kijavított, illetve kiegészített végzéssel szemben is fellebbezési jog illetett meg. A végzés rendelkező részének kijavítása iránt előterjesztett kérelmet elutasító végzéssel szemben a kérelmet előterjesztőn kívül az élhet fellebbezéssel, akit a kijavítani kért végzéssel szemben is fellebbezési jog illetett meg.
\n
(4)* A 110. § (2a) bekezdésében meghatározott végzéssel szemben a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdésében meghatározott személy élhet fellebbezéssel.
\n
(5)* A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben a gyámhatóság akkor élhet fellebbezéssel, ha az e bekezdések szerint fellebbezésre jogosult a (2) bekezdés szerinti személy.
\n
(6)* A fellebbezést észrevételezésre a fellebbezésre nem jogosultak részére nem kell megküldeni.
\n
112. §
\n
* A fellebbezési jogról előzetesen lemondani nem lehet. A végzés közlése után sem mondhat le képviseltje nevében a fellebbezési jogról a természetes személy törvényes képviselője, valamint a gyám, az eseti gyám, az eseti és az ügygondnok
\n
113. §(1) * A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság által hozott végzéssel azonos hatályú
\n
(2)* A közjegyző végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni.
\n
(3)* A hagyaték átadása tárgyában hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.
\n
VI. FEJEZET
\n
A HAGYATÉKI PER ÉS A JEGYZŐ ELJÁRÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK Hagyatéki per
\n
114. §
\n
* Hagyatéki pert az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítani. A per megindítását legkésőbb a határidő elteltét követő 8. napig a perre illetékes bíróság által érkeztetett keresetlevél bemutatásával vagy más, hitelt érdemlő módon a közjegyzőnél igazolni kell. A pert azzal szemben kell megindítani, akinek a hagyatékból való részesülése az öröklési jogi vagy másodlagos öröklési vita tárgya. Kizárólag fizetési meghagyással érvényesíthető követelés esetén a hagyatéki per megindítására a fizetési meghagyásos eljárás megindítására vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak Jogorvoslat a jegyző eljárásával kapcsolatban
\n
115. §
\n
(1)A hagyaték leltározása során a nem a közjegyző által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslatra a közjegyző végzése elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
\n
a)a fellebbezést a jegyzőnél kell előterjeszteni,
\n
b)a végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben – a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt, köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki – ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt – felterjeszti a bírósághoz.
\n
(2)A fellebbezés elbírálása során a bíróság a közjegyző végzése elleni fellebbezés elbírálásának szabályai szerint jár el.
\n
VII. FEJEZET
\n
ADATKEZELÉS
\n
116. §(1) * A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából az örökhagyó alábbi személyes adatait kezelheti
\n
a)természetes személyazonosító adatai, személyi azonosítója,
\n
b)utolsó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye,
\n
c)állampolgársága, neme,
\n
d)halálesete bekövetkezésének helye, ideje,
\n
e)családi állapota, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye,
\n
f)a 28. §-ban felsorolt foglalkozásokra vonatkozó adat,
\n
g)gondnokság alatt állásának ténye.
\n
(2)* A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban érdekelt és a kieséses örökös természetes személy alábbi személyes adatait kezelheti:
\n
a)természetes személyazonosító adatai, személyi azonosítója, az öröklésben érdekelt és a kieséses örökös esetén neme és családi állapota, továbbá az öröklésben érdekelt esetén állampolgársága is,
\n
b)lakóhelye és tartózkodási helye,
\n
c)az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail),
\n
d)az eljárásban való érdekeltségét megalapozó ok (végintézkedésen, hozzátartozói kapcsolaton vagy egyéb jogviszonyon alapul),
\n
e)a törvényes képviselő a), b) és c) pontban meghatározott adatai, ha az öröklésben érdekelt vagy a kieséses örökös méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen levő, vagy ügyeinek vitelében akadályozott személy.
\n
(3)A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban érdekelt jogalany képviselőjének (ha képviseleti jogosultságát igazolta) nevét, címét és az általa önként közölt sürgős elérhetőségét (telefon, fax, e-mail) kezelheti.
\n
(4)* A hagyatéki eljárás lefolytatása céljából történő adatkezelésnek minősül az is, ha a közjegyző a személyes adatokat a 91. § (2) bekezdésében foglaltak céljából kezeli.
\n
117. §(1) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban közreműködő alábbi személyes adatait kezelheti
\n
a)a természetes személy
\n
aa)természetes személyazonosító adatai,
\n
ab)lakóhelye és tartózkodási helye,
\n
ac)az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail) vagy
\n
b)a nem természetes személy képviselője (ha képviseleti jogosultságát igazolta) neve, címe és az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail).
\n
(2)A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából az örökhagyó írásban tett végintézkedését őrzőjének vagy szóbeli végrendeletéről tudomással bíró személynek, illetve (ha gondnokság alatt állt) gondnokának alábbi személyes adatait kezelheti:
\n
a)a természetes személy
\n
aa)természetes személyazonosító adatai,
\n
ab)lakóhelye és tartózkodási helye,
\n
ac)az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail) vagy
\n
b)a nem természetes személy képviselője (ha képviseleti jogosultságát igazolta) neve, címe és az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail).
\n
118. §
\n
(1)* A jegyző és a közjegyző az örökhagyó e törvény szerint kezelhető adatainak megállapítása és az ezekről rendelkezésére álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint az anyakönyvből
\n
(2)A jegyző és a közjegyző az örökhagyó gondnokság alatt állásának megállapítása és az erről rendelkezésére álló adat ellenőrzése céljából arra vonatkozóan igényelhet adatot a gondnokoltak nyilvántartásából, hogy abban az örökhagyó szerepel-e és ki a gondnoka (név, cím, egyéb elérhetőség).
\n
(3)* A jegyző és a közjegyző az örökhagyó vagyonának megállapítása és a rendelkezésre álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből közvetlenül, az egyedi azonosító jellel ellátott (lajstromozott) vagyontárgyak nyilvántartásából, a járműnyilvántartásból és a zálogjogi, valamint a hitelbiztosítéki nyilvántartásból.
\n
(4)* A jegyző és a közjegyző az ismert vagy ismeretlen öröklésben érdekelt e törvény szerint kezelhető adatainak megállapítása és az ezekről rendelkezésére álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint az anyakönyvből.
\n
(5)* A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárásban a rendelkezésére álló adatoknak a pénzforgalmi szolgáltatónál, a befektetési szolgáltatónál, az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárnál, illetve a biztosítónál (a továbbiakban együtt: szolgáltató) nyilvántartott adatokkal való egyezősége, és a hagyaték tárgyához tartozó vagyon megállapítása céljából a szolgáltatóktól igényelheti az örökhagyó náluk kezelt vagyonára vonatkozó adatokat.
\n
(6)* Ha az eljárás során adat merül fel arra, hogy az örökhagyó haláleseti kedvezményezettet nevezett meg, a pénzügyi intézmény a közjegyző erre vonatkozó megkeresésében foglalt – a kötelesrész alapjának számításához szükséges – adatszolgáltatásra köteles.
\n
118/A. § * (1) A közjegyző a 118. § (5) bekezdése szerinti adatigénylés iránti megkeresés kézbesítése, a megkeresett szolgáltató pedig a megkeresésre adott válasz közjegyzőnek való megküldése során az országos kamarának a közjegyzők, valamint a szolgáltatók részére rendelkezésre álló, országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: megkereső rendszer) használatával jár el.
\n
(2)A 118. § (5) bekezdése szerinti, közjegyző általi adatigénylés iránti megkeresés, valamint az arra adott válasz adattartalma a megkereső rendszerbe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A megkereső rendszerben rögzített adatokat – a rendelkezésre álló adatoknak a szolgáltatónál nyilvántartott adatokkal való egyezősége, a hagyaték tárgyához tartozó vagyon megállapítása és a hagyatéki eljárás lefolytatásának gyorsítása érdekében – a közjegyző kezeli. A megkereső rendszerben rögzített, titkosított adatok kezelésére – a titkosítás feloldása nélkül – a megkereső rendszer működtetésével összefüggésben az országos kamara is jogosult.
\n
(3)A megkereső rendszer titkosítással biztosítja, hogy az adott ügyben keletkezett és a megkereső rendszerben kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja. E törvény alkalmazásában titkosítás a közölt információ, adat hozzáférhetetlenné tétele azzal, hogy az csak valamely előre meghatározott vagy meghatározható műszaki megoldás alkalmazásával válik elérhetővé.
\n
(4)A megkereső rendszer a közjegyzők, valamint a szolgáltatók (a továbbiakban együtt: felhasználók) számára fenntartott műveletek elvégzését a felhasználók azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. A megkereső rendszerben a beadványok adatainak rögzítését – azonosítását követően – a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is végezheti.
\n
(5)Az országos kamara 30 napig őrzi a megkereső rendszerben rögzített, kézbesítendő és kézbesített megkereséseket, 10 évig a feladás és a kézbesítés igazolásához szükséges elektronikus tértivevényeket, valamint a megkeresés adatainak leírását, tulajdonságaik rögzítését szolgáló adatokat (metaadatok).
\n
(6)A megkeresést annak kézbesítéstől, illetve a kézbesítési vélelem beálltától számított 30 nap elteltével törölni kell. A megkereső rendszer útján előállított elektronikus iratokat archiválni kell, az országos kamara az archivált elektronikus iratokat 10 évig megőrzi.
\n
(7)A megkereső rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy
\n
a)a közjegyző által a szolgáltatók részére kézbesítendő megkeresést a megkereső rendszer felhasználói felületén keresztül, hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a meghatározott címzetti kör tagjai részére küldje meg;
\n
b)a szolgáltatók által a közjegyzőnek kézbesítendő iratot a megkereső rendszer felhasználói felületén keresztül minősített elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a címzett közjegyző részére küldje meg.
\n
(8)A megkereső rendszernek alkalmasnak kell lennie a (7) bekezdés szerint kézbesítendő megkeresés informatikai megfelelőségének ellenőrzésére, és annak során a hibák megjelölésével a kijavításra történő automatizált felszólításra.
\n
118/B. § * (1) A megkereső rendszer – kivéve az üzemszerű karbantartás idejét – folyamatosan elérhető.
\n
(2)A megkereső rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a megkereső rendszer a közjegyzőket elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó, egyéb felhasználókat pedig a megkereső rendszer igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti.
\n
(3)A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, a megkereső rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta a megkereső rendszer működését.
\n
(4)E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni a megkereső rendszerben végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek a megkereső rendszer szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.
\n
(5)A megkereső rendszer használatához szükséges, hogy a felhasználó rendelkezzen legalább fokozott biztonságú aláírás létrehozására képes eszközzel, időbélyegző-szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel, továbbá titkosító és hitelesítési tanúsítvánnyal.
\n
VIII. FEJEZET
\n
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Felhatalmazások
\n
119. §Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
\n
a)hagyatéki ügyben az azonos illetékességi területen működő közjegyzők közötti ügyelosztási rendet,
\n
b)* a hagyatéki leltár nyomtatványának, valamint a hagyatéki eljárási igazolás adattartalmát és a nyomtatvány közzétételének módját, *
\n
c)a hagyatéki eljárás során közjegyzői letétbe vehető vagyontárgyakat és a letétkezelés szabályait, *
\n
d)az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárásban elrendelt biztosítási intézkedés foganatosításával kapcsolatban felszámítható készkiadásokat, munkadíjakat, valamint költségeket, továbbá ezek megelőlegezésének és megfizetésének módját, *
\n
e)* az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárásban kirendelt zár-, ügygondnok, eseti gyám és eseti gondnok díját, felszámítható költségeit, valamint ezek megfizetésének módját,
\n
f)az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárás iratainak nem hiteles másolatáért járó díj mértékét és megfizetésének módját, *
\n
g)a hagyatéki eljárásban kibocsátott hirdetmények elektronikus nyilvántartásából történő felvilágosításadás részletes szabályait és az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hirdetményi nyilvántartásba való rögzítés és közzététel költségtérítésének összegét, valamint megfizetésének módját, *
\n
h)* a hagyatéki leltár felvételével összefüggő részletes eljárási szabályokat.
\n
119/A. § * E törvény 19. § (3a) bekezdése, 43/A. és 43/B. §-a, 57. § (1) bekezdés d) pontja, 78. §-a, 81/A. §-a, 101/B. §-a, 102/B. és 102/C. §-a, 109. § (3) és (4) bekezdése, valamint 110. § (2a) bekezdése az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
\n
Hatálybalépés
\n
120. §(1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba
\n
(2)A 122. § és a 124. § 2010. június 2-án lép hatályba.
\n
(3)* Az 1–10. §, a 11. § (1)–(3) és (5) bekezdései, a 12–119. § és a 121. § 2011. január 1-jén lépnek hatályba.
\n
(4)A 125. § 2011. január 2-án lép hatályba.
\n
(5)* A 11. § (4) bekezdése és a 23. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
\n
(6)A 122–125. § 2011. január 3-án hatályát veszti.
\n
Átmeneti rendelkezés 121. § E törvény rendelkezéseit a 2010. december 31. után indult hagyatéki eljárásokban kell alkalmazni.
\n
122. §*
\n
123. §
\n
* A Magyar Ügyvédi Kamara a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárában elhelyezett végintézkedések nyilvántartásba vett adatait 2017. december 31-i állapot szerint átadja a Végrendeletek Országos Nyilvántartását vezető országos kamara részére, amely gondoskodik az adatok bejegyzéséről
\n
124. §
\n
* Az országos kamara adategyeztetés céljából 2017. december 31-ig a Magyar Ügyvédi Kamara rendelkezésére bocsátja az ügyvéd által készített vagy letétbe vett végintézkedéseknek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába bejegyzett adatait annak érdekében, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara intézkedjen e végintézkedéseknek a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárában való elhelyezése iránt
\n
125. §*
\n
126. §
\n
* E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni
\n
127. §
\n
* E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvénnyel megállapított 104/A. § (2) bekezdését és 104/B. § (4) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben akként kell alkalmazni, hogy a 104/A. § (2) bekezdése szerinti hirdetményt és a hagyatékátadó végzés 104/B. § (4) bekezdése szerinti kiadmányát nem kell megküldeni az öröklésből a rendelkezésre álló adatok alapján kiesett személyeknek, ugyanakkor meg kell küldeni a hagyatéki leltárban nem szereplő ismert öröklésben érdekelteknek is
\n
128. §
\n
* E törvénynek a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XCIII. törvénnyel megállapított 104/A. § (1) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a 104/A. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény kézbesítésére még nem került sor Vissza az oldal tetejére -->