a)a jogszabályban foglalt vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségeinek betartására, illetve a jogsértő állapot megszüntetésére, ha az abban foglalt előírásokat a hulladék birtokosa, tulajdonosa, illetve a környezethasználó megszegi, teljesülésüket elmulasztja, illetve a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyhez kötött tevékenységet az engedélytől, a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet a nyilvántartástól eltérő módon gyakorolja;
\n
b)a környezetet veszélyeztető, szennyező, illetve károsító tevékenység felfüggesztésére, abbahagyására, az eredeti állapot helyreállítására; c) a környezet szennyezése esetében olyan intézkedés megtételére, amely a környezetszennyezést csökkenti vagy megszünteti, a környezet károsodását kizárja. (2) A környezetvédelmi hatóság – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – felfüggeszti, korlátozza vagy megtiltja a hulladékgazdálkodási engedélyhez, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység engedélytől eltérő vagy engedély nélküli, valamint a nyilvántartástól eltérő vagy nyilvántartás nélküli folytatását. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
\n
(3)A környezetvédelmi hatóság azt a gazdálkodó szervezetet, amely hulladékot termékként, illetve melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol, kötelezi a hulladék melléktermékként történő felhasználásának, forgalmazásának, illetve tárolásának beszüntetésére, valamint a hulladék – a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott – hulladékjegyzék szerint történő besorolására. 85. § (1) A környezetvédelmi hatóság a nyilvántartásba vételhez, illetve hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyhez kötött tevékenységet nyilvántartásba vétel, illetve engedély nélkül folytató személytől, valamint attól, aki e törvény rendelkezéseitől eltérő módon hulladékot szállít, hulladékot más ingatlanán, illetve közterületen jogellenesen elhelyez vagy elhagy, a jogsértéssel érintett eszközt, dolgot, illetve a hulladék szállítására használt járművet, valamint bármely dolgot, amelyre a hatóság előtti eljárásban, mint tárgyi bizonyítási eszközre szükség lehet, a helyszínen lefoglalhatja. (2) A környezetvédelmi hatóság a lefoglalt eszközt, dolgot, illetve járművet a helyszínről elszállítja és megőrzi. Ha az elszállítás nem lehetséges vagy aránytalanul magas költséggel járna, az eszközt, dolgot, illetve járművet a környezetvédelmi hatóság a jogsértő őrizetében hagyja a használat, valamint az elidegenítés és megterhelés jogának megtiltásával. (3) A környezetvédelmi hatóság a lefoglalást megszünteti, ha
\n
a)a környezetvédelmi hatóság előtti eljárásban a hatóság hulladékgazdálkodási bírságot nem szabott ki;
\n
b)a környezetvédelmi hatóság előtti eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott tényállással kapcsolatban hulladékgazdálkodási bírságot szabtak ki, és a bírságot, illetve egyéb költséget az eljárás alá vont személy a környezetvédelmi hatóságnak az előírt határidőn belül maradéktalanul megfizette, vagy arra a hatóság
\n
–elidegenítési tilalom bejegyzése mellett – részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett;
\n
c)a jogsértéssel kapcsolatban indult büntetőeljárásban a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a lefoglalásról határozatot hozott; d) a hulladék, illetve a hulladék szállítására használt jármű tulajdonosa írásban nyilatkozik arról – és ezzel bizonyítja –, hogy a jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy a hulladékot szállító, illetve jogszerűtlenül elhagyó vagy elhelyező személy az eszközt, dolgot vagy járművet jogsértés céljából használja fel;
\n
e)elrendelésének oka megszűnt; f) a hatóság az eljárást megszüntette.
\n
(4)A lefoglalt eszköz, dolog, illetve jármű – a (3) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével – annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt a környezetvédelmi hatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolja. A kiadás feltétele, hogy a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező döntés közlésének napját követő nap és a kiadni rendelt eszköz, dolog, illetve jármű kiadásának napja közötti időtartamra eső szállítási, illetve tárolási költséget a környezetvédelmi hatóság részére igazoltan megtérítsék.
\n
(5)Ha a lefoglalt eszközt, dolgot, illetve járművet a lefoglalást elrendelő végzés kiadását követő 60 napon belül a (4) bekezdésben meghatározott személy a környezetvédelmi hatóságtól nem veszi át, azt a környezetvédelmi hatóság értékesítheti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett eszköz, dolog vagy jármű helyébe lép.
\n
(6)Ha az (5) bekezdés szerint értékesített eszköz, dolog vagy jármű után kapott ellenértéket az annak átvételére jogosult személy a környezetvédelmi hatóság ez irányú tájékoztatását követő 5 éven belül – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – nem veszi át, az eszköz, dolog vagy jármű értékesítéséből befolyt ellenérték a Magyar Állam tulajdonába kerül. (7) Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.
\n
(8)A lefoglalt eszközt, dolgot, illetve járművet el kell kobozni, ha
\n
a)az ügyben jogerősen a 86. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bírságot szabtak ki, és a jogerősen kiszabott bírságot vagy egyéb költséget a jogsértő személy az előírt határidőig nem fizette meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást – a fizetési kötelezettség esedékességétől számított 8 napon belül benyújtott kérelem alapján – a környezetvédelmi hatóság a részére nem engedélyezett, valamint
\n
b)a lefoglalást elrendelő végzés kiadását követő 60 napon belül a hulladék, illetve a hulladék szállítására használt jármű tulajdonosa nem nyilatkozik arról, hogy a jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy a hulladékot szállító, illetve jogszerűtlenül elhagyó vagy elhelyező személy az eszközt, dolgot vagy járművet jogsértés céljából használja fel, vagy az ügy összes körülményeire tekintettel megállapítható, hogy a hulladék tulajdonosa tudomással bírhatott arról, hogy a lefoglalt eszközt, dolgot vagy járművet jogsértésre használják fel, és ennek tényéről a környezetvédelmi hatóságot nem tájékoztatta.
\n
(9)A lefoglalt eszköz, dolog, illetve jármű értékesítéséből befolyt bevételeket a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság számlájára kell megfizetni. 86. § (1) Aki
\n
a)hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, illetve attól eltérően végez, vagy c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként, illetve melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol, azt a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.
\n
(2)A hulladékgazdálkodási bírságot a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendelet alapján a jogsértés szerint határozott összegben vagy alapbírság és változók szorzataként megállapított bírságként kell kiszabni. (3) Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy bírság alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.
\n
(4)Ha a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírságot megállapító határozat kiadásáig az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti, a környezetvédelmi hatóság
\n
–az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bírságot kérelemre csökkentheti, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető. (5) A hulladékgazdálkodási bírság a) a visszafordíthatatlan környezetkárosítást okozó,
\n
b)az ugyanazon jogsértés ismétlődésével vagy egyéb súlyosbító körülmény felmerülésével megvalósuló, vagy
\n
c)a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellenőrző környezetvédelmi hatóság szándékolt félrevezetésével, ellenőrzésének akadályozásával együtt járó jogsértés esetén nem mérsékelhető.
\n
(6)A hulladékgazdálkodási bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására vagy a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy eredeti környezeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
\n
(7)A jogerősen kiszabott hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
\n
XI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37. Jelentéstétel az Európai Bizottság felé
\n
87. §(1) A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 15. cikke szerinti jelentési kötelezettséget
\n
a környezetvédelemért felelős miniszter teljesíti. (2) A környezetvédelemért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a) 6. cikk (4) bekezdése alapján a 10. § (2) bekezdése szerinti miniszteri rendeletről az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló kormányrendelettel összhangban;
\n
b)7. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően az 55. § (2) bekezdésében foglalt eset megvalósulásáról, és az Európai Bizottság rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt, bizonyítékot; c) 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően a 3. § a) pontjában, a 89. § (3) bekezdésében és a 95. §
\n
(2)–(5) bekezdésében foglaltak alapján hozott intézkedések teljesüléséről, továbbá a teljesülés elmaradása esetén annak okairól, valamint az azok elérésére tervezett intézkedésekről;
\n
d)11. cikk (5) bekezdése alapján a termékek újrahasználatával, újrahasználatra előkészítésével, valamint a hulladék újrafeldolgozásával kapcsolatos célok teljesítéséről; e) 16. cikk (1) bekezdésének megfelelően a 3. § c) pontja, valamint a 20. és 21. § alapján tett kifogásokról;
\n
f)25. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő jogszabályi előírásokról;
\n
g)33. cikkének megfelelően a IX. fejezetben foglaltakkal összhangban az OHT-ról, a területi hulladékgazdálkodási tervekről, az OMP-ről, a területi hulladékgazdálkodási programokról, valamint ezek lényeges módosításáról;
\n
h)37. cikkének megfelelően az e törvényben foglaltak végrehajtásáról, ideértve a 7. cikk (2) és (3) bekezdése alapján az 55. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat.
\n
38.Felhatalmazó rendelkezések 88. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
\n
1.a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységét, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit; 2. a termelési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit;
\n
3.a veszélyes hulladék képződésének megelőzésével, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit; 4. a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételével, valamint engedélyezésével kapcsolatos előírásokat; 5. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket;
\n
6.a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit, területi hatályát;
\n
7.a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának és megállapításának módját és mértékét;
\n
8.a hulladék külföldről történő behozatalát, az országból történő kivitelét és az ország területén történő átszállítását; 9. a letéti díjat, valamint az újrahasználható és a nem újrahasználható termékek betétdíját;
\n
10.a visszavételi és visszaadási lehetőség alkalmazását, a használt termékek, illetve a hulladék átvételi és hasznosítási arányait és azok teljesítésének határidejét; 11. a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályait;
\n
12.az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladék átvételével és kezelésével kapcsolatos szabályokat; 13. az elem- és akkumulátorhulladék átvételével és kezelésével kapcsolatos szabályokat;
\n
14.a hulladékká vált gépjárművek kezelésének részletes szabályait;
\n
15.az építési-bontási hulladék kezelésének részletes szabályait; 16. a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének részletes szabályait;
\n
17.a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályait;
\n
18.a közszolgáltató kiválasztásának módját és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés tartalmi követelményeit; 19. a céltartalék képzésére kötelezettek körét, a céltartalék formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a környezetvédelmi biztosítás részletes szabályait;
\n
20.az életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzés elvégzésének részletes szabályait;
\n
21.a hulladékképződés megelőzését szolgáló technológia- és termékfejlesztés, a termék újrahasználata, továbbá a hulladék környezetkímélő kezelése érdekében a gyártó által igénybe vehető kedvezmények részletes szabályait;
\n
22.a hulladéklerakási járulék megfizetésének részletes szabályait; 23. a közszolgáltató által teljesítendő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat;
\n
24.az egyes hulladékgazdálkodási tevékenységeket végző gazdálkodó szervezet minősítésére irányuló kezdeményezés tartalmi követelményeit, a minősítés részletes szabályait, a minősítés rendjét, valamint a minősítés alapján gyakorolható jogosultságokat; 25. a számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes szabályokat;
\n
26.a Hivatal által kiszabható bírság felső határát;
\n
27.a közterület tisztán tartására vonatkozó szabályokat. (2) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
\n
1.a hulladékjegyzéket; 2. az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait;
\n
3.a hulladéklerakás technikai követelményeit; 4. a hulladék termikus ártalmatlanításának technikai követelményeit;
\n
5.a hulladékolaj kezelésének részletes szabályait; 6. a poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek, valamint az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályait; 7. a titán-dioxid ipar hulladékai kezelésének részletes szabályait;
\n
8.a hulladékstátusz megszűnésének megállapítására vonatkozó részletes kritériumokat, valamint a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatos tanúsítás rendjét, illetve a tanúsításra jogosult szervezetekre vonatkozó szabályokat;
\n
9.a biológiailag lebomló – de az állati melléktermékekre vonatkozó szabályozás hatálya alá nem tartozó – hulladék kezelésével kapcsolatos szabályokat; 10. a hulladékgazdálkodással kapcsolatos egységes információs rendszer kialakításának részletes szabályait;
\n
11.az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó szabályokat; 12. az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a Magyar Energia Hivatal részére a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó felügyeleti díjak, valamint az egyéb bevételek beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat. (3) Felhatalmazást kap:
\n
a)az egészségügyért felelős miniszter a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, hogy
\n
aa)a gyógyszerhulladék gyűjtésének részletes szabályait, ab) az egészségügyi intézményekben képződő hulladék kezelésének részletes szabályait,
\n
ac)a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeket; b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter, hogy
\n
ba)a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó díjképzés átláthatóságának biztosítása érdekében a közszolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatok – különösen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjmegállapítás, költségek, bevételek, kiadások, beruházások, valamint az ezzel összefüggő műszaki információk – körét és a közzététel módját,
\n
bb)a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjait, a díjalkalmazási feltételeket, a díjmegfizetés rendjét rendeletben állapítsa meg. (4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben állapítsa meg:
\n
a)a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályait, illetve a 35. §-ban foglalt rendelkezések érvényesítéséhez szükséges szabályokat; b) az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat;
\n
c)a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályokat;
\n
d)a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó, a (3) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket.
\n
39.Hatályba léptető rendelkezések 89. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba.
\n
(2)A 94. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
\n
(3)A 95. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
\n
40.Átmeneti rendelkezések 90. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
\n
(2)A törvény hatálybalépésekor hatályos begyűjtési, illetve tárolási engedélyek időbeli hatályuk lejártáig, de legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 2 évig hatályosak, azt követően hatályukat vesztik. A begyűjtési, illetve tárolási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetre a szállítóra, a közvetítőre, a kereskedőre és a hulladékkezelőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) A törvény hatálybalépésekor működő gazdálkodó szervezet, amely mellékterméket állít elő, vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és az előállított vagy képződött anyagot, tárgyat melléktermékként használja fel, tárolja vagy forgalmazza, a melléktermék 8. § szerinti feltételeknek való megfeleléséről a melléktermék képződését vagy előállítását követő 6 hónapon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot.
\n
(4)A törvény hatálybalépésekor működő hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt, valamint az OHÜ által kiadott minősítést e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül beszerzi. (5) Ha a törvény hatálybalépésekor működő hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezet hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az OHÜ által kiadott minősítéssel a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem rendelkezik, a települési önkormányzat a (4) bekezdésben meghatározott határidőt követő 30 napon belül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést 6 hónapos határidővel felmondja.
\n
A települési önkormányzat e kötelezettségét a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. (6) Azzal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel, amely a hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységét 2012. január 1-je és 2013. június 30-a között kezdte meg, és az OHÜ által kiadott minősítéssel nem rendelkezik, a települési önkormányzat 2013. december 31-ig abban az esetben is köthet hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést, ha a gazdálkodó szervezet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötésétől számított 1 évet követő 6 hónapon belül az OHÜ által kiadott minősítést beszerzi. (7) Ha a (6) bekezdés szerinti esetben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötésétől számított 1 évet követő 6 hónapon belül az OHÜ által kiadott minősítéssel nem rendelkezik, a települési önkormányzat a határidő elteltét követő 30 napon belül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést 6 hónapos határidővel felmondja. A települési önkormányzat e kötelezettségét a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. (8) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel legkésőbb 2013. december 31-ig megköti, kivéve, ha az e törvény hatálybalépésekor működő hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezetnek a települési önkormányzattal érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése van, és a közszolgáltatóra vonatkozó e törvényben meghatározott valamennyi feltételt teljesíti. (9) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés (8) bekezdés szerinti megkötéséig a törvény hatálybalépésekor működő hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezet a települési önkormányzattal
\n
–az e törvény hatálybalépését megelőzően – megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben foglaltaknak megfelelően a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról gondoskodik. 91. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét 2013. évre az e §-ban foglalt eltérésekkel kell megállapítani. (2) A 88. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a közszolgáltató – a (3), (4) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2012. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2%-kal megemelt mértékű díjat alkalmazhat.
\n
(3)Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a 2012. december 31-én hatályos települési önkormányzati rendelet szerint díjat nem alkalmazott, a közszolgáltató a (2) bekezdés szerinti díjat a 2012. december 31-én érvényes közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározott díjhoz képest alkalmazhatja.
\n
(4)Ha a 2012. december 31-ig létrejött hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján a települési önkormányzat vagy a törvény hatálybalépésekor működő települési önkormányzati társulás hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos beruházás finanszírozásához ISPA vagy Kohéziós Alap társfinanszírozású projekt, illetve a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében támogatást vett igénybe, és ilyen támogatásból megvalósult hulladékgazdálkodási rendszert fejleszt vagy üzemeltet, a szerződéses kötelezettségvállaláson alapuló költségeket a Hivatal jóváhagyása alapján a díjba beépítheti, és a (2) bekezdés szerint alkalmazható díjnál magasabb mértékű díjat is alkalmazhat. (5) Ha a közszolgáltató a (4) bekezdés szerinti esetben a (2) vagy (3) bekezdés szerint alkalmazható díjnál magasabb mértékű díjat kíván alkalmazni, a közszolgáltató a Hivatalhoz benyújtott kérelmében részletesen és teljes körűen alátámasztja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megváltoztatását mely körülmények és milyen mértékben indokolják. (6) Az a közszolgáltató, amely működését e törvény hatálybelépését követően kezdte meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Hivatal jóváhagyása alapján alkalmazhatja. A közszolgáltató a Hivatalhoz benyújtott kérelemben részletesen és teljes körűen alátámasztja, hogy az általa javasolt összegben alkalmazandó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat mely körülmények és milyen mértékben indokolják.
\n
(7)A (4) és (6) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a díjemelésre, illetve a díjmegállapításra vonatkozó kezdeményezést közigazgatási hatósági eljárás keretében 45 napon belül bírálja el. A Hivatal a kezdeményezésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja a díjemelés, illetve a díjmegállapítás mértékét azzal, hogy az a kezdeményezésben megjelölt mértéknél nem lehet magasabb. (8) A Hivatal a (4) és (6) bekezdés szerinti javaslatát az OHÜ-vel együttműködve, az OHÜ javaslatának figyelembevételével készíti el. (9) Az OHÜ a (8) bekezdés szerinti esetben a Hivatal megkeresésére a megkereséstől számított 15 napon belül javaslatát elkészíti, és azt a Hivatal részére megküldi. (10) Ha az OHÜ a (9) bekezdésben meghatározott határidőn belül a javaslatát a Hivatal részére nem küldi meg, a Hivatal ennek hiányában is javaslatot tehet a miniszternek. (11) A (4) és a (6) bekezdés szerinti esetben a közszolgáltatónak a Hivatal határozatában meghatározott díjat a határozat jogerőre emelkedését követően kell alkalmaznia. (12) A Hivatal a 47. § (5) bekezdés szerinti javaslatát első alkalommal 2013. szeptember 30-ig küldi meg.
\n
92. §(1) 2020. december 31-ig a háztartási, valamint a háztartásihoz hasonló hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag- és
\n
üveghulladék újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 50%-ra kell növelni.
\n
(2)A települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget – a települési hulladéklerakóban évente lerakott hulladék mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását alapul véve
\n
–az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra, azaz 820 000 tonna alá kell csökkenteni.
\n
(3)2020. december 31-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék – a föld és a kő kivételével – újrahasználatra előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának – ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt hulladékot – együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni.
\n
(4)Az OMP-t első alkalommal 2013. december 12-ig kell kidolgozni, amelyben meg kell határozni a hulladékképződés megelőzése, továbbá a gazdasági növekedés és az ebből eredő hulladékképződés által okozott környezeti hatások megszüntetésének érdekében a 2020. évre elérendő célokat, valamint az intézkedések és az eredmények nyomon követését, értékelését szolgáló minőségi és mennyiségi referenciaszinteket, illetve mutatókat.
\n
41.Az Európai Unió jogának való megfelelés 93. § (1) Ez a törvény
\n
a)a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról szóló, 1997. február 24-i tanácsi állásfoglalásnak;
\n
b)a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelvnek;
\n
c)a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló 2000/532/EK bizottsági határozat módosításáról szóló, 2001. január 22-i 2000/119/EK bizottsági határozatnak; d) a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; e) a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
\n
f)a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében rögzített célok teljesítésének igazolására szolgáló szabályok és számítási módszerek megállapításáról szóló, 2011. november 18-i bizottsági határozatnak való megfelelést szolgálja. (2) Ez a törvény az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (3) A törvény tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént. 42. Módosító rendelkezések 94. § A 2. § (1) bekezdésének 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „37. közszolgáltató: az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező és e törvény szerint minősített nonprofit gazdasági társaság, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el;” 95. § (1) A 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Törvény, kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet a hulladékbirtokost kötelezheti, hogy a jellegének megfelelően csomagolt és megjelölt, továbbá az ilyen módon előzetesen válogatott hulladékot a közszolgáltatónak vagy egy hulladékkezelőnek átadja.” (2) A 33. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A települési önkormányzat gondoskodik az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer helyi feltételeinek megszervezéséről.” (3) A 39. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ingatlantulajdonos az érintett ingatlan területén képződő települési hulladékot elkülönítetten gyűjti, és azt
\n
–a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja.”
\n
(4)A 39. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Önkormányzati rendelet az elkülönített hulladékgyűjtésről szóló miniszteri rendeletben meghatározottakon túlmenően az ingatlantulajdonost kötelezheti a települési hulladék további anyagfajta vagy hulladéktípus szerinti elkülönített gyűjtésére.” (5) A 43. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert a közszolgáltató úgy alakítja ki, hogy
\n
a)a hulladék hasznosítható összetevői ne keveredjenek, vagy fizikai válogatással elkülöníthetők legyenek;
\n
b)az ingatlantulajdonosnak a lehető legkevesebb gyűjtőedény elhelyezéséről kelljen gondoskodnia;
\n
c)a papír-, üveg-, műanyag, fém-, és biohulladék, valamint a háztartásban képződő veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése biztosított legyen; d) a települési hulladék hulladékgyűjtő szigeten történő átadása, illetve elhelyezése csak kiegészítő megoldásként, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken legyen alkalmazható, ahol házhoz menő jellegű lomtalanítás nem biztosítható; e) a hulladékgyűjtő udvarok kialakítása, a nagydarabos hulladék elszállítása, illetve elszállításának megszervezése biztosított legyen.” (6) Az 58. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A hulladékkezelő a veszélyes hulladék kezeléséről, valamint a kereskedő a veszélyes hulladék kereskedelméről naponta elektronikus adatszolgáltatást teljesít.” (7) Az 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A háztartásban képződő veszélyes hulladékot a hulladéktermelő elkülönítve, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjti, és azt a közszolgáltatónak átadja. A hulladék átadása esetén az 57. §-ban foglalt kötelezettségek a hulladék átvevőjét terhelik.” (8) Az 59. § (3) bekezdésében a „hulladék szállítóját és kezelőjét” szövegrész helyébe a „közszolgáltatót” szövegrész lép.
\n
96. §A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 4. § (2) bekezdés d) pontja helyébe
\n
a következő rendelkezés lép: [A települési önkormányzat – a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében – köteles gondoskodni:] „d) a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről.” 97. § (1) A Vgtv. 37. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Víziközmű társulat csak víziközmű társulattal egyesülhet, víziközmű társulat csak víziközmű társulatokká válhat szét. Víziközmű társulat átalakulással egyéb módon nem jöhet lére.
\n
(2)A víziközmű társulat gazdasági társaságot, nonprofit gazdasági társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, nonprofit gazdasági társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet.” (2) A Vgtv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a víziközmű társulat közfeladatát teljesítette, a vízgazdálkodási társulatokról szóló kormányrendelet szerinti elszámolási eljárásra, ha a közfeladat teljesítése nélkül jogutód nélkül megszűnik, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti végelszámolásra kerül sor.”
\n
98. §A Vgtv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
\n
„39. § (1) A víziközmű társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a víziközmű társulattal kapcsolatos eljárására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni. (2) A víziközmű társulat felett törvényességi ellenőrzést gyakorol a társulat székhelye szerinti vízügyi igazgatási szerv.
\n
(3)A vízügyi igazgatási szerv a törvényességi ellenőrzés keretében:
\n
a)tagja a szervező bizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá részt vesz a taggyűlésen,
\n
b)ellenőrzi a víziközmű társulat alapszabályát, belső szabályzatát és határozatait,
\n
c)vizsgálja a víziközmű társulat szerveinek működését, d) ellenőrzi, hogy a végzett tevékenység mennyiben jelenti a 38. §-ban foglalt közfeladat ellátását,
\n
e)vizsgálja a közfeladat teljesítésének végrehajtását követően az elszámolási eljárás lefolytatását.
\n
(4)Ha a vízügyi igazgatási szerv a jogszabályban, az alapszabályban vagy a belső szabályzatban foglaltak megsértését észleli, felhívja a víziközmű társulatot a jogsértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a vízügyi igazgatási szervet tájékoztatni. (5) Ha a megadott határidőn belül a jogsértést a víziközmű társulat nem szüntette meg, a vízügyi igazgatási szerv tizenöt napon belül kérelmezi a cégbíróságnál a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.”
\n
99. §A Vgtv. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki
\n
„(4) A víziközmű társulat a cégnyilvántartásba való bejegyzését követően kezdheti meg működését.”
\n
100. §A Vgtv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
\n
„43. § A víziközmű társulatra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályait kell alkalmazni a víziközmű társulat sajátosságainak figyelembevételével.” 101. § A Vgtv. 44/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A víziközmű társulat jogutód nélkül megszűnik, ha] „b) alapszabályban meghatározott közfeladatát megvalósította és az elszámolási eljárást befejezte,
\n
c)a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését.” 102. § A Vgtv. a következő IX/A. fejezettel egészül ki: „IX/A. FEJEZET A NEM KÖZMŰVEL ÖSSZEGYŰJTÖTT HÁZTARTÁSI SZENNYVÍZ BEGYŰJTÉSÉRE VONATKOZÓ KÖZSZOLGÁLTATÁS 44/B. § Az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy egyéb jogcímen használója (e fejezet alkalmazásában, a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, közüzemi csatornahálózatba vagy a helyben való, engedélyezett módon történő tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott módon gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított közszolgáltatónak átadni. 44/C. § (1) A települési önkormányzat vagy azok társulása kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a közüzemi csatornahálózatba vagy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon engedélyezett egyedi szennyvízkezelés után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtésére közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz átvételére köteles szennyvíztisztító telepet, szennyvízelvezető mű erre kijelölt elemét, a tavas vagy egyéb szennyvíztisztító művet (a továbbiakban együtt: átadási hely) a vízügyi hatóság – az átadás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője véleményének kikérésével – jelöli ki.
\n
(2)A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:
\n
a)a közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
\n
b)a közszolgáltató megnevezését, valamint annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles és az ártalmatlanítás céljából történő átadási helyet;
\n
c)a közszolgáltatás ellátásának rendjét, módját és időtartamát, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;
\n
d)a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettséget, a közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit; e) az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatás ingyenességének eseteit;
\n
f)az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat;
\n
g)a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket. 44/D. § (1) A közszolgáltatás igénybevételéért a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségével arányos díjat kell fizetni. (2) A közszolgáltatás díjának meghatározása során a következőket kell figyelembe venni:
\n
a)a háztartási szennyvíz mennyisége, b) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a begyűjtés költségei, c) a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek,
\n
d)a közszolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a közszolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei. (3) Az (1) és (2) bekezdés alapján meghatározott díjat csökkenteni kell a közszolgáltatás ellátásához biztosított költségvetési támogatással. (4) A közszolgáltatás díja egytényezős vagy kéttényezős lehet. A közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni.
\n
(5)Kötelező kéttényezős díjmegállapítást alkalmazni a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Programban részt vevő önkormányzatok esetében. (6) A kéttényezős díj alapdíjból és ürítési díjból áll. Az alapdíj a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségek, a számlázás és díjbeszedés, a környezetvédelmi kiadások és ráfordítások, az amortizáció és a szükséges felújítás fedezetére, az ürítési díj az ártalmatlanítás céljából átadott nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől, valamint a terület felhasználási egységtől függő költségek fedezetére szolgál. (7) A közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelőzően a közszolgáltató költségelemzés alapján az (1)–(6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő díjkalkulációt készít. A díjkalkulációt a közszolgáltató javaslata alapján a jegyző, Budapesten a főjegyző terjeszti elő.
\n
44/E. § (1) A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettség határidejének elmulasztása esetén díjhátralék keletkezik, amely az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamattal, valamint a behajtás egyéb költségeivel együtt adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
\n
(2)A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére a jogkövetkezményekről történő tájékoztatás mellett. (3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. nap elteltével a közszolgáltató a díjhátralék, a késedelmi kamat és az egyéb költségek adók módjára történő behajtását kezdeményezi.
\n
(4)A települési önkormányzat jegyzője – a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül – a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a települési önkormányzat jegyzője 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának.
\n
(5)Ha a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától vagy vagyonkezelőjétől kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.
\n
(6)A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényéről és okáról a települési önkormányzat jegyzője – a behajtás eredménytelenségét követő 8 napon belül – igazolást ad a követelés jogosultjának.
\n
44/F. § (1) A közszolgáltató – az önkormányzati rendeletben előírt módon – folyamatosan köteles gondoskodni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről a környezetvédelmi, vízügyi és közegészségügyi előírások megtartása mellett. (2) A begyűjtő a begyűjtési tevékenységét a vízügyi hatóságnak köteles bejelenteni. A vízügyi hatóság a bejelentés alapján nyilvántartást vezet a begyűjtési tevékenységet végzőkről. (3) Közszolgáltatást az végezhet, aki
\n
a)biztosítani tudja a közszolgáltatás személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását,
\n
b)a végzendő begyűjtési tevékenységet a begyűjtés helye szerint illetékes vízügyi hatóságnak bejelentette, és a vízügyi hatóság a tevékenységet nyilvántartásba vette, c) közbeszerzési eljárás vagy – ha a közbeszerzésekről szóló törvény szerint nem szükséges – kijelölés alapján a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött. (4) A közszolgáltatásnak a környezet veszélyeztetését és szennyezését kizáró módon kell történnie.
\n
(5)A közszolgáltatást végző felelős a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért. (6) A közszolgáltatás teljesítéséből eredő szennyezés esetén a begyűjtést végző köteles a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződésmentesítéséről, a kárelhárításról, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról gondoskodni. 44/G. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a közszolgáltatás ellátására írásban szerződést köt.
\n
(2)A közszolgáltatásra vonatkozó szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. Az ilyen szerződésben meg kell határozni a háztartási szennyvizet fogadó létesítményeket. (3) A közszolgáltatói szerződés csak akkor mondható fel az önkormányzat részéről, ha a közszolgáltató
\n
a)a közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére és a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, vagy a rá vonatkozó hatósági határozat előírásait súlyosan megsérti, és ennek tényét a bíróság vagy hatóság jogerősen megállapítja; b) a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan súlyosan megsérti.
\n
(4)A teljesítés megkezdését követően a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződést akkor mondhatja fel, ha
\n
a)az önkormányzat a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségét – a közszolgáltató felszólítása ellenére – súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését, vagy b) a közszolgáltatási szerződés megkötését követően hatályba lépett jogszabály a közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti. (5) A felmondási idő legalább két hónap, legfeljebb hat hónap.
\n
(6)A közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a települési önkormányzatnak intézkednie kell, hogy a felmondási idő lejártát követően a közszolgáltatás biztosított legyen. 44/H. § (1) A közszolgáltató köteles a közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes költségelszámolást készíteni, és azt a tárgyévet követő év március 31-ig a települési önkormányzatnak benyújtani.
\n
(2)A közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját szigorúan el kell különíteni, és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.
\n
44/I. § (1) A települési önkormányzatot a közszolgáltatás megszervezéséért és működtetéséért a költségvetési törvényben biztosított módon és összegben feladathoz kötött támogatás illeti meg.
\n
(2)A települési önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladathoz kötött támogatásra csak akkor jogosult, ha a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalommentes elhelyezésével összefüggő kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz. (3) Ha a települési önkormányzat a közszolgáltatás ellátására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv kezdeményezi, hogy az (1) bekezdés szerinti feladathoz kötött költségvetési támogatást az azt folyósító szervezet a közszolgáltatás megszervezéséig visszatartsa, illetve zárolja és ezzel egy időben eljár a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján a közszolgáltatás biztosítása érdekében. 44/J. § (1) Ha az ingatlantulajdonos vagy a közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos tevékenységét jogszabálytól vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő módon végzi, közszolgáltatási bírságot köteles fizetni. (2) A közszolgáltatási bírságot a vízügyi hatóság szabja ki.
\n
(3)Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetésétől számított öt éven túl bírság kiszabására nincs lehetőség, kivéve, ha a cselekmény a jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. A bírság kiszabására a vízügyi hatóságnak a cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven belül van lehetősége.
\n
(4)A jogerősen kivetett közszolgáltatási bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”
\n
103. §(1) A Vgtv. 45. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki
\n
„(6) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy a törvény 44/C. § (2) bekezdésében meghatározottakat rendeletben szabályozza.” (2) A Vgtv. 45. § (7) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány] „y) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatási tevékenység végzési feltételeinek, az e tevékenységre jogosító bejelentés és a nyilvántartás tartalmi elemeire, a tevékenységre jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeknek, a közszolgáltatási bírság mértékének és megállapítása módjának, a közszolgáltatási szerződés tartalmának, valamint a közszolgáltatási díj megállapításának, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségnek” [rendeletben történő megállapítására.]
\n
(3)A Vgtv. 45. § (8) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter] „p) a távlati vízbázisok megnevezésének, valamint az egyes távlati vízbázisokkal érintett települések jegyzékének” [rendeletben történő megállapítására.] 104. § A Vgtv. a következő 45/C. §-sal egészül ki: „45/C. § (1) E törvénynek a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Ht.) megállapított rendelkezéseit a Ht. hatálybalépésekor jogerősen még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a települési folyékony hulladék begyűjtése és szállítása iránti engedélykérelem a tervezett tevékenység bejelentésének minősül.
\n
(2)A Ht. hatálybalépését megelőzően kiadott és hatályos települési folyékony hulladék begyűjtési és szállítási engedély a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési és szállítási tevékenységre vonatkozó bejelentéssel egyenértékű.” 105. § A Vgtv. 1. számú melléklete a következő 37. és 38. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában] „37. nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: olyan háztartási szennyvíz, amelyet a keletkezés helyéről vagy átmeneti tárolóból – közcsatornára való bekötés vagy a helyben történő tisztítás és befogadóba vezetés lehetőségének hiányában – gépjárművel szállítanak el ártalmatlanítás céljából;
\n
38.begyűjtés: a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek az ingatlan tulajdonosától, vagyonkezelőjétől, birtokosától vagy használójától történő átvétele, elszállítása és ártalmatlanítás céljából történő átadása.”
\n
106. §(1) A Vgtv. 36. § (2) és (3), valamint (7) bekezdésében, a 42. § (1), valamint (4)–(7) bekezdésében, és a 44. §
\n
(2)bekezdésében a „közgyűlés” szövegrész helyébe a „taggyűlés” szövegrész lép.
\n
(2)A Vgtv. 42. § (2) és (3) bekezdésében a „közgyűlést” szövegrész helyébe a „taggyűlést” szövegrész lép.
\n
(3)A Vgtv. 45/A. § d) pontjában a „hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvénnyel” szövegrész helyébe a „hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénnyel” szövegrész lép.
\n
107. §A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki
\n
„(3) A víziközmű szolgáltatók kötelesek adatot szolgáltatni az ivóvízfogyasztást igénybe vevő fogyasztókról a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatást végző közszolgáltatók részére, amennyiben a közszolgáltatás díját kéttényezős módon határozzák meg.” 43. Hatályon kívül helyező rendelkezés
\n
108. §Hatályát veszti a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény
\n
Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke