nyilvános minősítésénél nem kell alkalmazni.” 40. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
\n
55. §A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdés 34. pontjában a „Magyar
\n
Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép. 41. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása 56. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 1. 31. § (2) bekezdésében és 64/B. § (4) bekezdésében az „az egyenlő bánásmód biztosításáért és” szövegrész helyébe az „a” szöveg, 2. 34. § (1) bekezdésében az „az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter költségvetési fejezetén belül” szövegrész helyébe az „a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében” szöveg lép. 42. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása
\n
57. §A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását
\n
követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszterrel, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel és az egészségbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait.” 43. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása 58. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 171. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A (3)–(9) bekezdésben foglalt kivétellel
\n
a)e törvény rendelkezéseit a törvény, b) e törvénynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény Tizenkettedik fejezetével módosított rendelkezéseit az e rendelkezések, c) e törvénynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvénnyel módosított rendelkezéseit e törvény,
\n
d)e törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 58. alcímével módosított rendelkezéseit az e rendelkezések, e) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 45–53. §-ával módosított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépését követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
\n
(2)A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 171/A. §-sal egészül ki: „171/A. § Ahol jogszabály az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt említi, ott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, ahol államigazgatási eljárást említ, ott közigazgatási hatósági eljárást, ahol államigazgatási határozatot, azon közigazgatási hatósági döntést kell érteni.” 59. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 171/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „171/A. § (1) Ahol jogszabály az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt említi, ott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, ahol államigazgatási eljárást említ, ott közigazgatási hatósági eljárást, ahol államigazgatási határozatot, azon közigazgatási hatósági döntést kell érteni. (2) Ahol jogszabály a) központi elektronikus szolgáltató rendszert említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások együttesét vagy az adott szövegkörnyezetben hivatkozott szolgáltatást,
\n
b)ügyfélkaput vagy hivatali kaput említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott azonosítási és biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást, továbbá c) ügyfél tárhelyét, vagy bármely megfogalmazásban tárhelyére történő információelhelyezést említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatással történő kézbesítést kell érteni.” 60. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. §
\n
(2)bekezdésében az „az egyenlő bánásmód biztosításáért és” szövegrész helyébe az „a” szöveg lép.
\n
44.A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása
\n
61. §A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény
\n
1.11. § (1) bekezdésében a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium)” szövegrész helyébe a „társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter)” szöveg, 2. 12. § (1) és (4) bekezdésében és 13. § (2) és (3) bekezdésében a „Minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, 3. 12. § (2) bekezdésében a „Minisztérium” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg, 4. 12. § (3) bekezdésében a „Minisztérium a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által működtetett honlapon” szövegrész helyébe a „miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján” szöveg, 5. 13. § (1) bekezdésében a „Minisztériumot” szövegrész helyébe a „minisztert” szöveg lép. 45. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása
\n
62. §A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény „Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő
\n
336/E. §-sal egészül ki: „336/E. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LI. törvénnyel megállapított 23. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat a 2009. szeptember 1. és 2012. március 1. közötti időszakban indult megszüntetési eljárásokra és felszámolási eljárásokkal összefüggésben megállapított felelősségre kell alkalmazni.” 46. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
\n
63. §A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás
\n
általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény a következő 86/B. §-sal egészül ki: „86/B. § A közforgalmú gyógyszertárak létesítésére, a gyógyszerek forgalomba hozatalára, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekre vonatkozó szabályok gyakorlati megvalósulásáról, a szabályozás elvárt és tényleges hatásainak összevetése alapján a 2011. január 1. és 2014. július 1. közötti időszakra vonatkozóan a Kormány 2014. október 1. napjáig jelentést terjeszt az Országgyűlés elé.”
\n
47.A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása 64. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 14. § (1) bekezdés
\n
a)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum:) „a) tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, amely egyszeri, tartózkodási engedély átvétele vagy a 36. §
\n
(1)bekezdése alapján engedélyezett nemzeti letelepedési engedély átvétele céljából történő beutazásra és legfeljebb harminc napos tartózkodásra jogosít Magyarország területén;” (2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek a részére e törvény alapján tartózkodási engedély, vagy a 36. § (1) bekezdése alapján nemzeti letelepedési engedély kiadását engedélyezték.” (3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti eljárása során különös méltánylást érdemlő körülményként a kérelmező egyéni körülményeit, családi kapcsolatait és egészségügyi állapotát értékelheti, valamint Magyarország gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális és sport érdekét veheti figyelembe.” 48. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
\n
65. §Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a következő 69/A. §-sal egészül ki
\n
„69/A. § (1) Az állami vállalatok átalakulásakor a jogutód gazdasági társaság tulajdonába kerülő vagyonelemek jogi helyzetének rendezése érdekében az MNV Zrt. jogosult az állami vállalat átalakulásával létrejött és 2010. december 31-én legalább többségi állami tulajdonú gazdasági társasággal (e § alkalmazásában a továbbiakban: gazdasági társaság) ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződésben megállapítani azon vagyonelemek körét, amelyek átalakulás, illetve tulajdonjog rendezés jogcímen a gazdasági társaság tulajdonába, illetve az állam tulajdonába kerülnek, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az érintett ingatlanok az ingatlan-nyilvántartás szerint állami tulajdonban vagy a gazdasági társaság tulajdonában vannak.
\n
(2)Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötése és tartalma tekintetében felek az állami vagyonra vonatkozó jogszabályokban foglaltaktól eltérhetnek. (3) Az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján az ingatlanügyi hatóság köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni a szerződésben meghatározott jogosult tulajdonjogát. (4) Az MNV Zrt. és a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti szerződésben számolnak el egymással. Az elszámolás történhet olyan módon, hogy a gazdasági társaság az állami tulajdonba kerülő eszközöket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 36. § (2) bekezdés e) pontja alapján a tőketartalék terhére, a gazdasági társaság tulajdonába kerülő vagyonelemeket pedig az Sztv. 36. § (1) bekezdés f) pontja szerint a tőketartalék javára számolja el. Ebben az esetben az MNV Zrt.-nél az eszközök nyilvántartásba történő kivezetése vagy bevezetése az induló tőke módosításaként is elszámolható. (5) Az MNV Zrt. – annak érdekében, hogy a jogügylet számviteli elszámolása a gazdasági társaság vagyonában ne eredményezzen vagyonvesztést – jogosult a gazdasági társaság visszapótlási kötelezettségét elengedni, a visszapótlási kötelezettségből származó követelést a gazdasági társaság javára nem pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátani vagy az elszámolásáról egyéb módon rendelkezni. A jogügylet és az annak végrehajtására irányuló eljárások (így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, telekalakítás, más célú hasznosítási eljárás) adó-, illeték, díj- és járulékmentesek, a megállapodás esetleges egyéb költségei az MNV Zrt.-vel szerződő gazdasági társaságot terhelik.” 49. A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény módosítása
\n
66. §A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról
\n
szóló 2007. évi CXVI. törvény 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokban az alapszabály (társasági szerződés) rendelkezései alapján az egy részvényes vagy részvényesi csoport által gyakorolható szavazati jogok maximálását megállapító szabály alól az államot és képviseletében eljáró személyt vagy szervet mentesítő rendelkezés alkalmazására a 2008. november 20-ától nem kerülhet sor.”
\n
67. §Hatályát veszti a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények
\n
módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény 3–7. §-a és 8. § (1) és (2) bekezdése.
\n
50.A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítása 68. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény a következő
\n
54. §sal egészül ki: „54. § E törvénynek
\n
a)a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések, b) az egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló 2010. évi CLII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések,
\n
c)a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
\n
51.Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása 69. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 1. 4. § d) pontjában és 13. § (1) bekezdésében a „nem állami fenntartású” szövegrész helyébe a „nyilvántartott” szöveg, 2. 10. § d) pontjában és 11. § (2) bekezdés a) pontjában az „a magyar állam” szövegrész helyébe az „az állam” szöveg, 3. 11. § (2) bekezdés a) pontjában és 24. § (3) bekezdés b) pontjában az „a magyar állammal” szövegrész helyébe az „az állammal” szöveg, 4. 16. § (2) bekezdésében az „az a magyar állammal” szövegrész helyébe az „az állammal” szöveg, 5. 24. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „A” szövegrész helyébe az „A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a” szöveg, 6. 24. § (3) bekezdés a) pontjában az „a nyilvántartásba vett állami fenntartású” szövegrész helyébe az „az állam által fenntartott, nyilvántartásba vett és önkormányzattal kötött közszolgálati szerződéssel nem rendelkező” szöveg, 7. 24. § (3) bekezdés b) pontjában a „rendelkező előadóművészeti” szövegrész helyébe a „rendelkező, nem önkormányzati fenntartású előadó-művészeti” szöveg, 8. 44. § 41. pontjában az „illetőleg egy” szövegrész helyébe az „egy” szöveg, az „illetőleg az” szövegrész helyébe az „az” szöveg, 9. 44. § 43. pontjában az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg, 10. 47. § (2) bekezdés c) pontjában a „mértékét” szövegrész helyébe a „mértékét, a beszedésére jogosult személyét, a fizetési számla megnevezését és számát, az igazgatási szolgáltatási díj kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének módját” szöveg lép. 52. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
\n
70. §A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben
\n
hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 98. §-a a következő f) ponttal egészül ki: (E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:) „f) a Tanács 2008/675/IB kerethatározata az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről.” 53. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosítása
\n
71. §A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (7) bekezdésének nyitó
\n
szövegrészében és (8) bekezdésében az „az egyenlő bánásmód biztosításáért és” szövegrészek helyébe az „a” szöveg lép. 54. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása 72. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 35. § (2) bekezdésében a „titkárság” szövegrész helyébe a „kabinet” szöveg lép.
\n
55.A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosítása
\n
73. §(1) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki
\n
„(3) A kizárólag a) az (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezést,
\n
b)hatályba léptető rendelkezést, illetve c) az európai uniós követelményekre utaló rendelkezést tartalmazó jogszabály az (1) bekezdés szerint utoljára végrehajtottá vált rendelkezése végrehajtottá válását követő napon hatályát veszti.” (2) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. alcíme a következő 35. §-sal egészül ki: „35. § E törvénynek az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 12. §
\n
(3)bekezdését a 2012. július 1-jén és az azt követően kihirdetett jogszabályok és közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében kell alkalmazni.” 74. § Hatályát veszti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 19. és 20. alcímének címe.
\n
56.A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény módosítása
\n
75. §A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény 7. § (3) bekezdésében a „kormányzati
\n
tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe a „társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért” szöveg lép.
\n
57.A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása
\n
76. §Hatályát veszti a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 25. § (2) bekezdése
\n
58.A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása 77. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 5. alcíme a következő 51/A. §-sal egészül ki: „51/A. § (1) Az Egyetem elhelyezése érdekében települési önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati vagyon tulajdonjogát az állam javára versenyeztetés mellőzésével átruházhatja, vagy a tulajdonjog ingyenes átruházására vonatkozó megállapodást köthet. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz kapcsolódóan a cégbíróságon változás bejelentése szükséges, az mentes az illeték- és közzétételi költségtérítés megfizetése alól.” 78. § Hatályát veszti a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 6. alcíme és 7. alcíme.
\n
59.A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
\n
79. §(1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2. § 14. pontja a következő szöveggel lép hatályba
\n
(E törvény alkalmazásában:) „14. az 50–72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet: a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete;” (2) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:
\n
a)a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;
\n
b)a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása; c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása; d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása; e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása; f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és
\n
g)az a)–f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.” (3) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülésen használt tárgyalási nyelven vagy
\n
–testületi döntés alapján – magyar nyelven kell elkészíteni. A jegyzőkönyv közokirat.”
\n
(4)A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
\n
A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személynek.” (5) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 101. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(3) A nemzetiségi önkormányzati képviselő a testületi üléseken jelnyelvet, illetve az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhat.” (6) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 125. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A fenntartói jog 164. § (4) bekezdése vagy 36. §-a szerinti átadása esetén – a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával – a helyi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat megállapodás alapján a köznevelési intézmény vagy a kulturális intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon ingyenesen az országos nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kerül.” (7) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 138. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(2) Ha az általános nemzetiségi önkormányzati választás eredményeképpen nem alakul új helyi nemzetiségi önkormányzat, a megszűnt helyi nemzetiségi önkormányzat vagyona az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatának tulajdonába kerül azzal, hogy azt kizárólag nemzetiségi célra lehet felhasználni.”
\n
(8)A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „142. § A nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználása esetén – ha a nemzetiségi önkormányzat volt tisztségviselőjének vagy volt képviselőjének személyes felelőssége nem állapítható meg – a volt elnököt, elnökhelyettest (elnökhelyetteseket) és a volt képviselő-testületi, közgyűlési tagokat egyetemleges felelősség terheli, ha egyértelműen igazolható, hogy a tisztségviselő, a képviselő a jogellenes felhasználást eredményező előterjesztést a döntéshozatal során támogatta.” (9) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 167. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „167. § A megszűnt helyi nemzetiségi önkormányzat vagyona az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatának ideiglenes kezelésébe kerül.” (10) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 172. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az elnök megbízatása megszűnik a) az elnöki tisztségről történő lemondásával,
\n
b)az összeférhetetlenség kimondásával, c) képviselői megbízatása megszűnésével,
\n
d)az elnöki tisztségnek a bíróság által történő – (3) bekezdés szerinti – megszüntetésével,
\n
e)halálával.” 80. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 25. § (6) bekezdése az „az átvevő” szövegrész helyett az „– a 125. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – az átvevő” szöveggel lép hatályba.
\n
(2)A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 1. 39. § (3) bekezdésében és 164. § (7) bekezdésében az „az átvevő” szövegrész helyébe az „– a 125. §
\n
(5)bekezdésében foglalt kivétellel – az átvevő” szöveg, 2. 125. § (2) bekezdés a) pontjában az „önkormányzat tulajdonába adott állami” szövegrész helyébe az „állam vagy a helyi önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat tulajdonába adott” szöveg, az „önkormányzat működését” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat működését” szöveg, 3. 125. § (4) bekezdésében az „a tulajdonába kerülő állami” szövegrész helyébe az „az állam vagy a helyi önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat tulajdonába adott” szöveg, az „új állami” szövegrész helyébe az „az államtól vagy a helyi önkormányzattól” szöveg, a „nem kaphat” szövegrész helyébe az „ismételten nem kaphat” szöveg lép. (3) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 125. § (5) bekezdésében a „164. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „24. § (1) bekezdése” szöveg lép.
\n
60.A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról
\n
81. §(1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a következő 15/A. §-sal egészül ki
\n
„15/A. § A 2. számú melléklet III. fejezetének 1. alcíme alatt a 31. pontban felsorolt képzőművészeti alkotások 2012. június 30-án önkormányzati tulajdonból nyilvántartási értéken, ingyenesen az állam tulajdonába és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe kerülnek. A vagyonkezelésre egyebekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés szabályait kell alkalmazni.”
\n
(2)A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú melléklet III. fejezetének 1. alcíme az alábbi 31. ponttal egészül ki: „31. Kossuth Lajos tér, 24893 helyrajzi számú ingatlanon álló szobrok:
\n
–II. Rákóczi Ferenc emlékmű – Kossuth-emlékmű – A forradalom lángja emlékmű
\n
–A Dunánál (József Attila) portrészobor” 61. A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény módosítása
\n
82. §(1) A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
\n
„6. § (1) A nemzeti mobil fizetési szervezet adatkezelésére az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Eksztv.) adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltéréssel, valamint azzal kell alkalmazni, hogy az Eksztv. szerinti szolgáltatón a nemzeti mobil fizetési szervezetet, információs társadalommal összefüggő szolgáltatáson a központosított mobil értékesítésű szolgáltatást, míg igénybe vevőn az ügyfelet, valamint az e törvény szerinti igénybe vevőt kell érteni.
\n
(2)A nemzeti mobil fizetési szervezet az ügyfél azonosíthatósága, a szolgáltatás díja megfizetésének ellenőrzése, valamint a központosított mobil értékesítésű szolgáltatással kapcsolatos mentességek és kedvezmények igénybevétele jogszerűségének megállapítása céljából az Eksztv. 13/A. §-ában foglaltakon túlmenően jogosult kezelni
\n
a)az ügyfél telefon hívószámát, valamint az érintett szolgáltatással kapcsolatos vagy az annak igénybevétele során létrejövő azonosítóját, b) a 2. § a) és b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtás esetén a gépjármű rendszámát,
\n
c)a központosított mobil értékesítésű szolgáltatással kapcsolatos mentesség vagy kedvezmény esetén a mentesség vagy kedvezmény jogcímét, a jogcímet megalapozó okmány azonosítóját, a típusára és érvényességére vonatkozó adatokat, valamint d) az utazási viszonylathoz kötött kedvezmény esetén az utazási viszonylatra, a meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött érvényességű kedvezmény esetén az érvényességi időszakra vagy időpontra, továbbá a jogosult lakóhelyére vagy tartózkodási helyére vonatkozó adatokat. (3) A központosított mobil értékesítésű szolgáltatás nyújtása céljából a nemzeti mobil fizetési szervezet jogosult a szolgáltató számára továbbítani, a szolgáltató pedig – e § rendelkezései szerint – kezelni azokat a személyes adatokat, amelyek a központosított mobil értékesítésű szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlenül szükségesek.
\n
(4)A nemzeti mobil fizetési szervezet az (1) és (2) bekezdés, valamint a szolgáltató a (3) bekezdés alapján kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnéséig, de legfeljebb az ügyféllel kötött szerződés megszűnését követő 5 évig kezelheti. (5) A központosított mobil értékesítésű szolgáltatás igénybevétele nem tehető függővé a (2) vagy a (3) bekezdésben, valamint az Eksztv. 13/A. § (1)–(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezeléshez való hozzájárulástól.”
\n
(2)A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 7. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „d) a nemzeti mobil fizetési szervezet és a szolgáltató közötti jogviszony tartalmát, ehhez kapcsolódóan a felek jogait és kötelezettségeit, a nemzeti mobil fizetési szervezet által a szolgáltatóval szemben alkalmazandó díj mértékét, valamint az 5. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatások körét és alkalmazásának feltételeit,” (rendeletben állapítsa meg.) (3) A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A 2–5. §, a 8. § és a 11. § (1) bekezdése 2013. április 1-jén lép hatályba.”
\n
83. §Hatályát veszti a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 1. § c) és e) pontja, 7. § (2) bekezdés
\n
e)pontja, 9. § (3) bekezdése és 10. §-a.
\n
62.Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény módosítása 84. § Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 45. § (4) bekezdése a „22. § d) pontja” szövegrész helyett a „22. § (1) bekezdés d) pontja” szöveggel lép hatályba.
\n
85. §
\n
(1)Hatályát veszti az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 1–30. alcíme, 32–257. alcíme és 259–307. alcíme. (2) Hatályát veszti az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 31. alcíme,
\n
352. §a és 353. §-a. 63. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő
\n
szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény módosítása
\n
86. §
\n
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény a következő 2/A. alcímmel egészül ki: „2/A. A közszolgálati joganyagnak az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló törvénnyel hatályon kívül helyezett rendelkezéseivel összefüggő szabályozási átmenet
\n
36. §A 2. §-ban meghatározott törvényeknek, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény
\n
módosításáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi LII. törvénynek és a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvénynek az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló törvénnyel történő hatályon kívül helyezésére az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló törvény 1. §-át a 37–41. §-ra figyelemmel kell alkalmazni, azzal, hogy annak alkalmazása során köztisztviselőn a kormánytisztviselőt, közszolgálati jogviszonyon a kormányzati szolgálati jogviszonyt, ügykezelőn a kormányzati ügykezelőt és a közszolgálati ügykezelőt is érteni kell.
\n
37. §(1) A helyi önkormányzattal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnek a köztisztviselők jogállásáról szóló
\n
1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 103. § (6) bekezdése alapján megállapított alapilletménye legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, megelőző évi átlagos fogyasztói árindex és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető mindaddig, amíg a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalapot el nem éri. (2) Az országgyűlési képviselőcsoportnál foglalkoztatásban álló köztisztviselőre a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvényben megállapított illetménykeretet a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 2001. július 1-jén hatályos szabályai alapján számított illetmény figyelembevételével kell ettől az időponttól biztosítani.
\n
38. §(1) Ha 2003. július 1-jén a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladta
\n
a 33 000 Ft-ot, annak mértéke nem csökkenthető és mindaddig a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalapot kell alkalmazni, amíg a Kttv. 132. §-a szerinti illetményalap azt el nem éri.
\n
(2)A polgármester illetményének, tiszteletdíjának és az önkormányzati képviselő tiszteletdíjának megállapítása során mindaddig a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalapot kell alkalmazni, amíg Kttv.
\n
132. §a szerinti illetményalap azt el nem éri
\n
39. §A Ktjv. 2011. június 1-jén hatályos 8. § (2) bekezdés a), b) és e) pontjában és a Ktv. 2011. június 1-jén hatályos
\n
17. §(2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott felmentés csak 2011. június 1-jét követően bekövetkezett okon
\n
alapulhat. 40. § (1) Az, akinek a közszolgálati jogviszonya, kormánytisztviselői jogviszonya 2011. szeptember 1-jét megelőzően és a közigazgatási versenyvizsga kötelezettség megszűnését követően keletkezett, közigazgatási alapvizsgát köteles tenni 2012. szeptember 1-jéig, kivéve, ha ezen időpontig az alapvizsga alól jogszabály alapján mentesül. Az alapvizsga költségeit a munkáltató viseli. Ha ezen kötelezettségét ez idő alatt nem teljesíti, vagy az alól nem mentesül, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség és a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.
\n
(2)Annak a köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek, aki az (1) bekezdésben említett időszak alatt közigazgatási szakvizsgát tett, nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie. (3) A sikeres közigazgatási versenyvizsgával rendelkező köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek közigazgatási alapvizsgát nem kell tennie. (4) Az a köztisztviselő, kormánytisztviselő, aki a kinevezését az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt kapta, a kinevezésében a közigazgatási szakvizsga teljesítésére megállapított határidő egy évvel meghosszabbodik.
\n
(5)A 2011. szeptember 1-jét megelőzően tett közigazgatási alapvizsgát a 2011. szeptember 1-jét követően tett közigazgatási alapvizsgának megfelelő vizsgának kell tekinteni. 41. § Mentesül a közigazgatási felsővezetői képzés és vizsga alól az, aki 2012. szeptember 1-jét megelőzően állami vezetői megbízatással vagy a Ktv. 2009. november 11-én hatályos 31. § (10) bekezdésében meghatározott vezetői megbízással, kinevezéssel legalább egy évig rendelkezett.” 87. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 2. § (1)–(6) bekezdése.
\n
88. §Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő
\n
szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 7. §-a, 8. §-a, 10. §-a,
\n
14. §a, 18. §-a, 19. §-a, 35. §-a, 60. §-a és 61. §-a
\n
64.Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
\n
89. §(1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
\n
„(1) Az Országgyűlés a miniszterelnököt nyílt szavazással, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét titkos szavazással választja meg.”
\n
(2)Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 149. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A képviselők részére az Országgyűlés hivatali szervezete havonta, képviselőnként – irodahelyiség rendelkezésre bocsátása nélkül – biztosítja a képviselő alapdíjának 150%-a erejéig az alkalmazott(ak)ra, illetőleg vállalkozó(k)ra vonatkozó kiadás pénzügyi feltételeit, mely nem tartalmazza a kifizetőt terhelő közterheket vagy az általános forgalmi adót. A képviselő az alkalmazottját határozott idejű szerződéssel, mandátuma időtartama alatt munkajogi jogviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban foglalkoztathatja. A feladat ellátására, illetve vállalkozásra vonatkozó szerződést – az Országgyűlés hivatali szervezete előzetes ellenjegyzésével – a képviselő köti meg az alkalmazottal, illetőleg a vállalkozóval. Az alkalmazással, illetőleg a vállalkozással járó, jogszabályon alapuló nyilvántartási, bejelentési és elszámolási kötelezettségeket az Országgyűlés hivatali szervezete teljesíti.” ”
\n
90. §Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 151. § (7) bekezdése a „Hszt. 254. § (1) bekezdés” szövegrész helyett
\n
a „Hszt. 254. § (2) bekezdés” szöveggel lép hatályba.
\n
91. §Nem lép hatályba az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 148. § (1) bekezdése
\n
IV. FEJEZET
\n
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 65. Hatályba léptető rendelkezések
\n
92. §(1) Ez a törvény – a (2)–(22) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba, és
\n
2020. január 2-án hatályát veszti. (2) A 4. § (1) bekezdése 2012. augusztus 19-én lép hatályba.
\n
(3)A 4. § (2) bekezdése 2015. március 3-án lép hatályba.
\n
(4)A 4. § (8) bekezdése 2012. július 3-án lép hatályba.
\n
(5)A 4. § (3) bekezdése 2012. szeptember 3-án lép hatályba.
\n
(6)A 4. § (4) bekezdése, a 7. § (1) bekezdése, a 10. § (3) bekezdése és a 85. § (2) bekezdése 2014. január 3-án lép hatályba.
\n
(7)A 4. § (6) bekezdése a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatályon kívül helyező törvényi rendelkezés hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba. (8) A 4. § (7) bekezdése 2015. január 3-án lép hatályba.
\n
(9)A 7. § (2) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.
\n
(10)A 7. § (3) bekezdés 1. 1., 2. és 4. pontja 2013. január 1-jén, 2. 3. pontja 2015. január 1-jén, 3. 5. és 6. pontja 2014. január 1-jén, 4. 7., 9., 13., 17. és 19. pontja 2018. január 1-jén, 5. 8. pontja 2016. január 1-jén, 6. 10., 11. és 14. pontja 2017. január 1-jén, 7. 12. és 15. pontja 2019. január 1-jén, 8. 16. pontja 2017. január 2-án, 9. 18. és 20–22. pontja 2020. január 1-jén lép hatályba. (11) A 7. § (4) bekezdése az államháztartásért felelős miniszternek a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXVI. törvény 5. § (3) bekezdése szerinti határozata közzétételét követő napon lép hatályba.
\n
(12)A 7. § (5) bekezdése, a 10. § (4) bekezdése és a 48. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
\n
(13)A 10. § (1) bekezdése 2017. szeptember 2-án lép hatályba.
\n
(14)A 10. § (2) és (5) bekezdése 2012. július 2-án lép hatályba.
\n
(15)A 44. § (2) bekezdése és a 45. § az e törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
\n
(16)Az 59. § 2014. január 2-án lép hatályba.
\n
(17)A 73. § 2012. augusztus 1-jén lép hatályba.
\n
(18)A 80. § (3) bekezdése 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
\n
(19)A 88. § 2013. január 3-án lép hatályba.
\n
(20)A 4. § (5) és (9) bekezdése és a 8. § (1) bekezdése az Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alkalmazásának kezdetét megállapító, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményében meghatározott napot követő napon lép hatályba. (21) A 9. § (1) bekezdés 3. pontja a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikk (5) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett utolsó időpontot követő napon lép hatályba. (22) A 47. alcím az e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
\n
66.Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
\n
93. §
\n
A 1. 2. § (1) bekezdése és a 10. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, 2. 2. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 31. cikk (3) bekezdése, 41. cikk (5) bekezdése és 46. cikk
\n
(6)bekezdése, 3. 2. § (3) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése, 4. 2. § (4) bekezdése az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése, 25. cikk (7) bekezdése, 29. cikk (7) bekezdése, 31. cikk
\n
(3)bekezdése, 46. cikk (6) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, 5. 2. § (5) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése és 29. cikk (7) bekezdése, 6. 2. § (6) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése, 7. 2. § (7) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése, 8. 2. § (8) bekezdése az Alaptörvény 42. cikke, 9. 2. § (9) bekezdése az Alaptörvény 41. cikk (5) bekezdése, 10. 2. § (10) bekezdése, a 4. § (5) bekezdése, a 8. § (1) bekezdése, a 27. § (2) bekezdése, a 28. § és a 23. alcím az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése, 11. 2. § (11) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése, 12. cikk (5) bekezdése és 25. cikk (7) bekezdése, 12. 8. § (2) bekezdése az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése, 13. 8. § (3) bekezdése és a 16. alcím az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése, 14. 8. § (4) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése, 15. 8. § (5) bekezdése és az 59. alcím az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 16. 9. alcím az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése, 17. 85. § (1) bekezdése az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 12. cikk
\n
(5)bekezdése, 24. cikk (5) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, 53. cikke és 54. cikke, 18. 89. § (2) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 94. § A 89. § (1) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke