tudomásulvételére nem alkalmas, a fennmaradó – engedélyhez kötött – építési tevékenységre ismételten építési engedélyt kell kérni. A fennmaradó munkálatokra vonatkozó ismételt engedélykérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. (9) Az építésügyi hatóság az engedély hatályának meghosszabbítási eljárásában a határozatot, ha
\n
a)a kérelem hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tíz napon belül hozza meg.
\n
(10)A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) a határozattal érintett telek címét, helyrajzi számát,
\n
c)meghosszabbított építésügyi hatósági engedély típusát, számát, keltét,
\n
d)az engedélyezett tevékenység rövid leírását, e) rendelkezést arról, hogy a meghosszabbított engedélyben foglaltak továbbra is érvényben maradnak,
\n
f)az engedély megadásának egyéb feltételeit, g) az engedély meghosszabbított hatályát.
\n
(11)A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza az engedély megadása feltételeinek indokolását. (12) A határozat tájékoztatást tartalmaz a további hosszabbítás lehetőségéről vagy arról, hogy az engedély hatálya tovább nem hosszabbítható. (13) A határozatot közölni kell mindazokkal, akikkel az építésügyi hatóság a meghosszabbított engedélyt korábban közölte. (14) Az építésügyi hatóság az engedély jogerőre emelkedése napját az ÉTDR-ben rögzíti.
\n
(15)Az építésügyi hatóság az építtetőt elektronikus értesítéssel tájékoztatja a határozat jogerőre emelkedéséről, továbbá erre irányuló kérelem esetén a jogerős határozatot a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy a meghatalmazottjának a rendelkezésének megfelelő módon.
\n
XII. FEJEZET AZ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI TUDOMÁSULVÉTELI ELJÁRÁSOK
\n
42.Jogutódlás tudomásulvétele 53. § (1) Az építésügyi hatóság – a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás kivételével – az engedélyek és kötelezettségek tekintetében a jogutódlásról végzéssel dönt, döntéséről az építésfelügyeleti hatóságot értesíti.
\n
(2)A jogutódlás megállapítására irányuló eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlási felhívást nem bocsát ki, és a szakhatóságot nem keresi meg.
\n
43.Használatbavétel tudomásulvétele 54. § (1) Az építtető kérelmére az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba – a 39. § (1) bekezdése szerint használatbavételi engedélyhez kötött építmények kivételével – az építési engedélyhez kötött építmény, építményrész, építési tevékenység. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott körben az építmény – ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – bővítése esetén a használatbavétel tudomásulvételi kérelem előterjesztésével egyidőben a hatályos földhivatali záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot az OÉNY-be elektronikusan fel kell tölteni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavétel tudomásulvételi eljárásának lefolytatását és a használatbavétel tudomásulvételét nem akadályozza, azonban ha a (2) bekezdésben foglaltaknak a kérelmező nem tett eleget, az építésügyi hatóság a használatbavétel tudomásulvételével egyidejűleg, határidő megjelölésével és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére. (4) A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően
\n
a)ha az építtető a (2) bekezdésben előírtak szerint teljesítette a vázrajz feltöltését, a használatbavétel tudomásulvételével egyidejűleg, b) ha az építtető a (3) bekezdésben foglaltak szerint teljesítette kötelezettségét e tényről és a használatbavétel tudomásulvételéről történő tájékoztatás érdekében az építésügyi hatóság végzéssel, annak papír alapon történő megküldéssel hivatalból megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt. (5) Az építésügyi hatóság helyszíni szemlén tisztázza a tényállást, ha a kérelem elbírálásához szükséges információk, adatok és dokumentumok nem állnak a rendelkezésére. (6) Az építésügyi hatóság a használatbavétel tudomásulvételével kapcsolatos eljárás megindulásától számított tíz napon belül a használatbavétel tudomásulvételét megtagadja és az építmény, építményrész használatát megtiltja, ha a rendeltetésszerű és biztonságos használat feltételei nem állnak fenn.
\n
(7)Az építésügyi hatóság – a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a használatbavételt hallgatással tudomásul veszi. (8) Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívás nem bocsát ki, és a szakhatóságot nem keresi meg. 44. Veszélyhelyzet esetén építési tevékenység tudomásulvétele
\n
55. §
\n
(1)Az építésügyi hatóság a veszélyhelyzet elhárítása érdekében vagy a kihirdetett veszélyhelyzet következtében végzett, az Étv. 48. § (2) bekezdése szerint jogszerűtlen építési tevékenységgel
\n
a)megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet, építési tevékenység fennmaradását,
\n
b)az építmény, építményrész, építményszerkezet elbontását, c) veszélyes állapotú építmények, építményrészek, építményszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő halasztást nem tűrő veszélyelhárítása, vagy részleges elbontása esetén a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére – ha az elvégzett építési tevékenység az előírásoknak megfelel – építésügyi bírság kiszabásának mellőzésével hallgatással tudomásul veszi.
\n
(2)A tudomásulvételi eljárásra a fennmaradási engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívást nem bocsát ki, a szakhatóságot nem keresi meg. (4) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti kérelemben az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül az előírt feltételek fennállása esetén a) az elutasításról határozatban dönt, vagy
\n
b)a szabálytalanságot – bírság kiszabásának mellőzésével – tudomásul veszi.
\n
XIII. FEJEZET HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSA 56. § (1) Adat, tény, állapot igazolása céljából az Étv. 34. § (5) bekezdése alapján az építésügyi hatóság az ügyfél kérelmére, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén hatósági bizonyítványt állít ki. (2) Az építésügyi hatóság az Étv. 34. § (5) bekezdése szerinti hatósági bizonyítvány kiadásához szükséges dokumentumokat, és a személyes adatok kivételével az OÉNY által nem tartalmazott adatokat és dokumentumokat bekérheti az ügyféltől. (3) A hatósági bizonyítványt – az e rendelet szerinti hivatalbóli intézkedés kivételével – az eljárás megindulásától számított tíz napon belül vagy önálló határozattal, vagy az ügyfél által beadott irat záradékolásával kell kiadni.
\n
XIV. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁG SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSA 57. § (1) Az építésügyi hatóság kérelemre előzetes szakhatósági állásfoglalást ad.
\n
(2)Az építésügyi hatóság szakhatóságként történő közreműködése során
\n
a)helyszíni szemlét tart, b) vizsgálja ba) építési engedélyezési eljárásban a 18. § (1) és (2) bekezdésében,
\n
bb)használatbavételi engedélyezési eljárásban a 40. § (2)–(4) bekezdésében,
\n
bc)bontási engedélyezési eljárásban a 46. § (2) és (3) bekezdésében,
\n
bd)fennmaradási engedélyezési eljárásban a 42. § (1) és (2), valamint a 43. § (3) bekezdésében,
\n
be)egyéb hatósági eljárásban a településrendezési és építésügyi követelményekben előírtakat. XV. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT FELÜGYELETE 45. Építésfelügyeleti hatósági tevékenység
\n
58. §(1) Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott feladatait hivatalból, más közigazgatási
\n
szerv megkeresésére vagy kérelemre folytatja le. (2) Az építésfelügyeleti hatóság
\n
a)kérelemre hatósági eljárást folytat le aa) az építőipari kivitelezési tevékenység,
\n
ab)a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére, b) a 62. §-ban foglaltak szerint ellenőrzi vagy ellenőrizheti
\n
ba)a bontási tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére végzett építési tevékenységet, bb) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását,
\n
bc)azt, hogy az építési folyamat résztvevői rendelkeznek-e a tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal,
\n
bd)az építőipari kivitelezési dokumentáció meglétét, be) az építési napló vezetését és annak tartalmát,
\n
bf)az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó előírások betartását. (3) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését, valamint – az építésügyi és örökségvédelmi hatósággal együttműködve – azt, hogy a műemlékek műszaki állapota nem veszélyezteti-e a műemléki értékeket.
\n
(4)Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja a) a szabálytalan építési tevékenységeket,
\n
b)az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket,
\n
c)az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket.
\n
(5)Az építésfelügyeleti hatóság a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzéséhez, a tényállás tisztázásához az ÉMO alkalmazásával adatokat szerezhet be, előzmény iratokat és állapotdokumentumokat vizsgálhat.
\n
(6)A helyszíni ellenőrzést egyidejűleg legalább két fő végzi. Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzésbe más – jogszabályban erre felhatalmazott – szervet, szervezetet is bevonhat, az építési helyszín ellenőrzését az építésfelügyelő a bevont szerv, szervezet képviselőjével is lefolytathatja.
\n
(7)A speciális vizsgálatok elvégzése érdekében az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 53/A. § (3) bekezdésében meghatározott szakértő vagy minőség-ellenőrző szerv közreműködését is igénybe veheti.
\n
46.Az építőipari kivitelezési tevékenység, valamint a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele 59. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Épkiv.) meghatározott építési, bontási tevékenység, valamint a 60. § (1) bekezdésében meghatározott bontás tudomásulvételéhez kötött bontási tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha az engedély jogosultja vagy a bontást kérelmező a tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább tizenöt nappal az építési vagy bontási szándékára irányuló kérelmét az építésfelügyeleti hatósághoz benyújtotta, és az építésfelügyeleti hatóság azt jogszerű hallgatással tudomásul véve a) az építőipari kivitelezési tevékenység,
\n
b)a bontási tevékenység megkezdését az eljárás megindulásától számított tíz napon belül nem tiltotta meg.
\n
(2)Az Épkiv.-ben meghatározott, engedélyezett építési, bontási tevékenység végzésének megkezdését az Épkiv.-ben meghatározott tartalmú kérelemmel és mellékletekkel az ott meghatározott módon kell az építésfelügyeleti hatósághoz bejelenteni. (3) Összevont telepítési eljárásban kiadott integrált építési engedély esetén, ha a THSZ-ben telekalakítási engedélyt is magába foglaló telepítési engedély kiadására került sor, a kivitelezés megkezdésének bejelentéséhez csatolni kell a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének megtörténtét igazoló okiratot. (4) Ha az építési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentés tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetén nem tartalmaz tartószerkezeti munkarész ellenőrzésére vonatkozó nyilatkozatot, akkor az építésfelügyeleti hatóság a tartószerkezeti munkarészt ellenőrzi. (5) Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentés tudomásulvétele során – a 60. §
\n
(1)bekezdésében foglalt esetet kivéve – az eljárás megindulásáról szóló értesítés mellőzhető.
\n
(6)Az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha
\n
a)a bejelentés nem elégíti ki az Épkiv.-ben előírtakat,
\n
b)a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek,
\n
c)az építtető kérelméhez nem csatolta a (3) bekezdésben foglaltakat,
\n
d)a (4) bekezdés szerinti tartószerkezeti munkarész nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
\n
60. §(1) Bontás tudomásulvételéhez kötött minden olyan bontási tevékenység, amely nem tartozik a 45. § (1) bekezdésében
\n
felsorolt bontási engedély köteles és a 2. mellékletben felsorolt – bontási engedélyhez vagy bontás tudomásulvételéhez nem kötött – bontási tevékenységek körébe. (2) Az (1) bekezdés szerinti bontási kötelezettséget az építésfelügyeleti hatóság bontás tudomásul vételéről szóló döntésétől számított egy évig lehet végezni. (3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység tudomásulvételére irányuló bejelentést elektronikus úton az ÉTDR rendszeren keresztül kell benyújtani. (4) A bontási tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmáról az eljárás megindulásától számított három napon belül értesíteni kell az építmény tulajdonosát, ha az nem egyezik a bontást kérő személyével.
\n
(5)A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmazza:
\n
a)az építtető nevét, megnevezését, lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
\n
b)a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
\n
c)a bontandó építmény, építményrész megnevezését, rendeltetését, d) a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
\n
e)az építtető aláírását. (6) A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló bejelentéshez mellékelni kell
\n
a)a 8. mellékletben meghatározott dokumentációt, b) műemléki jelentőségű területen végzett bontás tudomásulvételéhez kötött tevékenységek esetében az örökségvédelmi hatóság hozzájáruló nyilatkozatát, c) az illeték befizetésének igazolását.
\n
(7)A bontási tevékenység megkezdésére irányuló kérelem tudomásulvétele során az építésfelügyeleti hatóság helyszíni szemlén és az ÉMO, vagy az OÉNY más elektronikus szolgáltatása alkalmazásával vizsgálja, hogy
\n
a)a tervezett bontási tevékenység során betartják-e a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket,
\n
b)a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e az életet vagy a vagyonbiztonságot, nem jár a közérdek jelentős sérelmével, továbbá c) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e.
\n
(8)Az építésfelügyeleti hatóság a bontási tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha
\n
a)a bejelentés nem elégíti ki az Épkiv.-ben előírtakat,
\n
b)a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek.
\n
c)építtető kérelme nem tartalmazza, illetve kérelméhez nem csatolta az (5)–(6) bekezdésben foglaltakat,
\n
d)megállapítja, hogy da) a tervezett bontási tevékenység során nem tartják be a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket, db) a tervezett bontási tevékenység veszélyezteti-e az életet vagy a vagyonbiztonságot, vagy a közérdek jelentős sérelmével jár, vagy dc) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tiltja.
\n
(9)A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
\n
c)a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését, (10) A határozat szóban nem közölhető.
\n
(11)Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett
\n
aa)az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,
\n
ac)azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
\n
b)tájékoztatásul azzal, ba) akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, bb) műemléki jelentőségű terület esetén az örökségvédelmi hatósággal.
\n
(12)Az építésfelügyeleti hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti.
\n
(13)A jogerős döntést az építtetővel vagy meghatalmazottjával, a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül a rendelkezésének megfelelő módon kell közölni.
\n
(14)Az építésfelügyeleti hatóság bontás tudomásulvétele esetén: a) a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3/A. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a bontás helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi felügyelőségének továbbítja,
\n
b)az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 3. számú melléklete G) részének 6. pontja szerinti adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak minden hónap 5. napjáig megküldi és egyidejűleg a lakás bontásának tudomásulvétele esetén a Központi Statisztikai Hivatalt, továbbá a Magyar Állam javára szóló jelzáloggal terhelt lakás bontásának tudomásulvétele esetén a Magyar Államkincstárt tájékoztatja.
\n
(15)Az építtető a bontási tevékenység befejezésének tényét, a befejezéstől számított tizenöt napon belül az építésfelügyeleti hatósággal közli, és azt a hatóság az ÉTDR rendszerben nyilvántartja. A bejelentésnek melléklete nincs. 47. Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés 61. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság köteles évente legalább egyszer ellenőrzést tartani az Épkiv. szerint előzetes bejelentéshez kötött, és a bejelentés alapján megkezdett, valamint tudomásulvételi eljárás alapján megkezdett építőipari kivitelezési tevékenység helyszínén. Az e körbe nem tartozó építési tevékenységek ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy a (4) bekezdés szerinti ellenőrzési utasításban foglaltak szerint végzi.
\n
(2)Az építésfelügyeleti hatóság szükség esetén, de évente legalább két alkalommal az építésügyi hatósággal (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is), más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatósággal, az illetékes területi építész-, illetve mérnöki kamara, területi kereskedelmi és iparkamara, vagy más – ellenőrzésre jogosult
\n
–hatósággal vagy szervezettel közös ellenőrzés végzését kezdeményezi.
\n
(3)Az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató az építésfelügyeleti hatóságtól kérheti tevékenysége szakszerűségének ellenőrzését. (4) Az építésügyért felelős miniszter az 58. § (2) bekezdés b) pontja, az 58. § (3) és (4) bekezdése szerinti ellenőrzésre az ellenőrzési időszakot megelőző 45. napig a tárgyévre vonatkozóan ellenőrzési utasítást ad ki, amelyben
\n
a)meghatározza aa) a tárgyi évben tartandó építésfelügyeleti célvizsgálatok szempontrendszerét,
\n
ab)azokat a településeket, településrészeket, ahol összevont építésfelügyeleti hatósági ellenőrzést kell tartani; és b) az előző évi nyilvántartási adatok alapján javaslatot tesz utóvizsgálati ellenőrzésre azokon a településeken, településrészeken, Budapesten kerületekben, ahol a szabálytalanságok száma növekedett.
\n
(5)Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzéseit – az építésügyi hatóság, az illetékes területi építész-, illetve mérnöki kamara, valamint területi ipar- és kereskedelmi kamara, továbbá az építtetői fedezetkezelők javaslatát is figyelembe véve – a (4) bekezdés szerinti ellenőrzési utasítás figyelembevételével az ellenőrzési időszakot megelőző 15. napjáig elkészített éves munkaterv szerint végzi. (6) Az előző évi építésfelügyeleti ellenőrzések megállapításait összefoglaló jelentést az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési időszakot követő 30. napig megküldi az építésügyért felelős miniszternek.
\n
(7)Az építésfelügyeleti hatóság megkeresésre más hatóság ellenőrzésében is részt vesz.
\n
62. §(1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja és az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával
\n
ellenőrzi, hogy a) a vállalkozó kivitelező, a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, a beruházáslebonyolító rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, regisztrációval, b) az Étv. 39/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat teljesítették-e,
\n
c)az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e,
\n
d)az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint és módon rendelkezésre áll-e, az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelményeket betartották-e,
\n
e)az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzése esetén a fedezetkezelőt igénybe vették-e. (2) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja és az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával ellenőrizheti, hogy a) az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és szakmai szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e, b) az építtető a jogszabályban meghatározott esetekben és módon bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, vagy az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta-e meg, c) az építési szerződésre vonatkozó előírások teljesültek-e.
\n
63. §Az építésfelügyeleti hatóság az építmények 58. § (3) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzésén
\n
a)az Épkiv. 34. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését,
\n
b)tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetén ba) a szervizkönyv meglétét, bb) a 20 évenkénti felülvizsgálatának teljesítését, a megállapítások szerinti munkálatok elvégzését és a szervizkönyvben való dokumentálását ellenőrzi. 64. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzésen a jegyzőkönyvében rögzíti:
\n
a)az ellenőrzésben az Étv. 53/A. § (3) bekezdése szerinti közreműködők megnevezését,
\n
b)az építési engedélyezési tervek építészeti-műszaki tervezőjének nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,
\n
c)a kivitelezési tervek építészeti-műszaki tervezőjének nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,
\n
d)az építőipari kivitelező nevét, telephelyét, cégjegyzékszámát, vállalkozási engedély számát, kivitelezési regisztrációs számát, e) a felelős műszaki vezető nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,
\n
f)az építési műszaki ellenőr nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,
\n
g)az építmény rendeltetését, jellegét, h) az építési engedély számát, és
\n
i)a kivitelezés bejelentési kötelezettségének teljesítését. (2) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzésen a jegyzőkönyvében a szabálytalan állapotról ábrázolást vagy rajzot és fényképfelvételt készít. (3) Az építésfelügyeleti ellenőrzés során feltárt, az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó szabálytalanságokat is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. (4) A hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerint az OÉNY-ben kell rögzíteni.
\n
48.Építésfelügyeleti hatósági intézkedések 65. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján a helyszínen végzéssel megtiltotta, annak tényét az építési naplóba is bejegyzi.
\n
(2)Az építésfelügyeleti hatóság a jegyzőkönyv vagy a közbenső végzés egy példányát a helyszínen a kötelezett vagy a képviselője részére átadja. Ha ez nem lehetséges, azt a kötelezettel hivatalos úton közli.
\n
(3)Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építési tevékenység végzését az (1) bekezdés szerint megtiltotta az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai alapján, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. A kivitelezési tevékenységet tovább folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet.
\n
(4)A (3) bekezdés szerinti kötelezés végrehajtásának teljesítését az építésfelügyeleti hatóság a helyszínen ellenőrzi és dokumentálja. (5) Az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti szabályok súlyos megsértésének minősül
\n
a)az építési napló vezetésére vonatkozóan, ha az építtetői fedezetkezelő kötelező közreműködésének elmaradása miatt hiányzik az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás, b) az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére vonatkozóan, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet
\n
ba)az építési napló megnyitása, vagy bb) a kivitelezési dokumentáció, dokumentáció-rész nélkül végzik. (6) Az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel szemben bírságot kiszabó jogerős döntése ellen újrafelvételi kérelem nem nyújtható be. (7) Az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőinek jogosultságát az OÉNY szolgáltatásának alkalmazásával ellenőrzi. 66. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság a hatáskörébe nem tartozó szabálytalanság esetén a jegyzőkönyv, valamint az egyéb bizonyítékok megküldésével a szükséges intézkedések megtételét az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál. (2) A beruházáslebonyolító, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, az építészeti-műszaki tervező, az építőipari kivitelező (a továbbiakban együtt: szakmagyakorló) személy kötelezésekor és bírságolásakor az építésfelügyeleti hatóság a jogerős és végrehajtható döntése egyidejű megküldésével a szakmagyakorlóról névjegyzéket vezető szervnél a jogszabály szerinti eljárást kezdeményezi.
\n
(3)Ha az építészeti-műszaki tervező által készített kivitelezési dokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan, akkor az építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél.
\n
49.Építésrendészeti eljárás 67. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást a (2) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le.
\n
(2)Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy
\n
a)az építőipari kivitelezési tevékenység végzését a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően, b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését építési vagy bontási engedély nélkül,
\n
c)a bontási tevékenységet a tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére, d) az engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat vagy az országos építési követelmények megsértésével (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végezték.
\n
(3)Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárása keretében a szabálytalan építési tevékenységről történő tudomásszerzésétől számított hatvan napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében
\n
a)vizsgálja, hogy a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész fennmaradási engedély megadásának az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, b) a feltételek megléte esetén végzésben értesíti az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és egyben
\n
c)legfeljebb hatvan napon belüli határidő kitűzésével felhívja az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek az építésügyi hatósághoz történő benyújtására. (4) A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívó végzés rendelkező részének tartalmaznia kell:
\n
a)a fennmaradási engedély iránti kérelem mellékleteinek felsorolását (ideértve az építészeti-műszaki dokumentáció szabálytalan állapot megszüntetésére vonatkozó részeit is), b) az építésügyi hatósági eljárás illetékének mértékét,
\n
c)a kérelem benyújtásnak lehetőségeit, d) tájékoztatást a kérelem benyújtása előtti építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről.
\n
(5)Ha a szabálytalan építési tevékenység eredményeként létrejött építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésfelügyeleti hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében a szükséges munkálatok elvégzését, vagy
\n
b)a lebontását, ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető.
\n
(6)Az építésfelügyeleti hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtási határidejétől számított öt napon belül információt kér az illetékes építésügyi hatóságtól arról, hogy az építtető vagy a tulajdonos az építésügyi hatósághoz a fennmaradási engedély iránti kérelmét benyújtotta-e. (7) Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy az építtető vagy a tulajdonos a végzésben megállapított teljesítési határidőig az építésügyi hatósághoz nem nyújtotta be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében az építtetőt vagy a tulajdonost a szabálytalan építmény, építményrész bontására, átalakítására kötelezi. (8) A bontási, átalakítási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap lehet. (9) Az építésfelügyeleti hatóság a teljesítési határidőt a kötelezett kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítja. 68. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását az építtetővel szemben, ha az építtető személye nem ismert, az építkezéssel érintett telek tulajdonosával szemben folytatja le.
\n
(2)Az építésfelügyeleti hatóság döntése meghozatalához szükséges azon személyek adatait, akiknek a telekre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be.
\n
(3)Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását megszünteti, ha
\n
a)az építtető vagy a tulajdonos a fennmaradási engedély iránti kérelmét határidőben benyújtotta az építésügyi hatósághoz, vagy b) az építtető vagy a tulajdonos a szabálytalan állapotot a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtása vagy a bontás elrendelése előtt önként megszüntette. 50. Jókarbantartási kötelezési eljárás
\n
69. §(1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzésén tapasztaltak alapján
\n
a)elrendelheti az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha azt az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik, vagy annak elmaradása az épület stabilitását, használati biztonságát veszélyeztetheti, b) elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti,
\n
c)elrendeli a 63. § b) pontjában meghatározott építmények esetén a b) pontban foglaltakon túl
\n
ca)a szervizkönyv pótlását, cb) a kötelező felülvizsgálat elmaradása miatti építmény felülvizsgálat elvégzését és a megállapításoktól függően a szükséges munkálatok elvégzését. (2) Az építésfelügyeleti hatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, műemléket érintő eljárásába az építésügyi és örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként bevonja. XVI. FEJEZET JOGORVOSLATI ELJÁRÁS
\n
70. §(1) E fejezet rendelkezéseit az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában együtt
\n
hatósági) jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. (2) Az ügyfél fellebbezését a másodfokon eljáró hatósághoz címezve az első fokú hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújtja be.
\n
(3)Ha a fellebbező fellebbezése benyújtásakor már rendelkezik az ÉTDR rendszerben elektronikus tárhellyel, akkor
\n
a)fellebbezésében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket mellékeli fellebbezéséhez, b) hozzáférést kell biztosítania az első- és másodfokon eljáró hatóságnak az a) pontban megjelölt dokumentumokhoz. (4) A fellebbezés és mellékletei beérkezésüket követően elektronikus mappába kerülnek. Az elektronikus tárhelyen lévő dokumentumoknak a fellebbezés benyújtása előtt a fellebbező a gazdája, a fellebbezés benyújtását követően az elektronikus mappa gazdája az eljáró első fokú hatóság, mely a mappához és tartalmához csak a Ket. és e rendelet szabályai szerint biztosít hozzáférést és betekintést. 71. § (1) Az első fokú hatóság a fellebbezés elektronikus felterjesztése előtt, ha a határozatát nem vonja vissza, nem változtatja meg vagy érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el, akkor a fellebbezést és az ügyben keletkezett iratokat az ÉTDR-ben a másodfokú hatósághoz felterjeszti, és erről a fellebbezőt értesíti.
\n
(2)A másodfokú hatóságnál a fellebbezési eljárás az (1) bekezdés szerinti felterjesztést követő első munkanapon indul.
\n
(3)Az ÉTDR-ben a fellebbezési eljárás (2) bekezdés szerinti megindulásától számított három napon belül az ÉTDR-ben kiállított dokumentummal papír alapon vagy elektronikus úton értesíteni kell az eljárás megindulásáról
\n
a)a fellebbezőt, b) építtetőt, valamint c) a már ismert ügyfelet.
\n
(4)A másodfokú hatóság a jogorvoslati eljárásban, amennyiben a jogorvoslati kérelem az első fokú hatóság határozatába foglalt szakhatósági állásfoglalás tartalma ellen irányul, az eljárás megindulását követően öt napon belül megkeresi a 6. melléklet szerinti, másodfokon eljáró szakhatóságot az állásfoglalásának beszerzése érdekében.
\n
(5)A másodfokú építésügyi hatóság az eljárás megindulását követően öt napon belül, amennyiben a fellebbezés tartalma
\n
a)érinti a települési önkormányzat polgármesterének az első fokú határozatba beépült településképi véleményét, kikéri az állami főépítész, b) érinti a területi építészeti-műszaki tervtanácsnak vagy a központi műemlékvédelmi tervtanácsnak az első fokú határozatba beépült véleményét, kikéri az országos főépítész véleményét, aki azt tizenöt napon belül köteles megadni.
\n
(6)A másodfokú építésügyi hatóság az állami főépítész, illetve az országos főépítész (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti véleményét az eljárásában bizonyítékként veszi figyelembe. (7) Ha a döntés meghozatalához szükséges adat nem áll rendelkezésre, a másodfokú hatóság legfeljebb nyolcnapos teljesítési határidő kitűzésével, egy alkalommal az eljárás megindulásától számított öt napon belül hiánypótlásra hívja fel a fellebbezőt. (8) A másodfokú hatóság a jogorvoslati eljárásban a döntését
\n
a)a jogorvoslati eljárás megindulásától számított harminc napon belül hozza meg, ha az eljárásba a (4) bekezdés szerint szakhatóságot nem kell bevonni és a tényállás tisztázásához minden rendelkezésre áll,
\n
b)az utolsó szakhatósági állásfoglalás vagy dokumentum beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg, ha az eljárásba a (4) bekezdés szerinti szakhatóságot be kell vonni.
\n
XVII. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ 72. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatásához az e rendelet szerinti összetételű és műszaki tartalmú, elektronikus formában előállított építészeti-műszaki dokumentáció szükséges. (2) A tervezett építési és bontási tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját a tervezett építmény helyének, környezetének, rendeltetésének, a tervezett építési tevékenység jellegének, a tervfajtának, valamint az építésügyi hatósági eljárás jellegének megfelelő – a 8. mellékletben meghatározott – tartalmú és részletezettségű dokumentumokból magyar nyelven kell összeállítani. (3) A tervező az építészeti-műszaki dokumentáció összeállítása során gondoskodik arról, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan hitelt érdemlő dokumentum (terv, képfelvétel, hivatalos feljegyzés, egyéb okirat, nyilatkozat stb.), amely a tervezés alapját képezte, és amely lehetővé teszi a döntés meghozatalát, az építésügyi hatósági engedély megadása és a tudomásulvétel feltételeinek vizsgálatát, igazolását. (4) Az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv
\n
a)a műemléken és más, jogszabállyal védett építményen vagy területen történő építési tevékenység esetén, vagy
\n
b)ha azt külön jogszabály előírja. (5) A dokumentációban az OTÉK 50. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítését igazolni szükséges. Ez történhet vonatkozó szabványok alkalmazásával, vagy ezek hiányában más igazolt műszaki megoldás alkalmazásával.
\n
(6)Az építészeti-műszaki dokumentációt aláíró-címlappal kell ellátni. Az aláíró címlapot a 8. melléklet szerinti formátumban kell elkészíteni. A címlap az engedélyezés tárgyát képező építési, bontási tevékenység szabatos megnevezésén és a telek azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét, cég megnevezését, a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett összes tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű aláírását. (7) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell:
\n
a)az adott tervrajz szabatos megnevezését és méretarányát önálló ábránként,
\n
b)a tervezés időpontját. XVIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
\n
73. §(1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba
\n
(2)A 76. § 2013. július 1-jén hatályba.
\n
(3)A 77. § 2014. december 31-én lép hatályba.
\n
74. §(1) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépése után indult első és másodfokú eljárásban kell alkalmazni
\n
(2)A 2013. január 1-jén folyamatban lévő eljárások esetén a döntést az ÉTDR rendszer által biztosított sablon alkalmazásával kell meghozni. (3) A 2013. január 1-jén folyamatban lévő építésügyi hatósági engedélykérelmek tekintetében a kérelmező építtető kérheti az építésügyi hatóságtól eljárásának az ÉTDR-ben történő folytatását és a továbbiakban az elektronikus kapcsolattartást. 75. § Hatályát veszti a) az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet
\n
b)az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, valamint c) az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet. 76. § Hatályát veszti az 5. melléklet I. rész 1. pontja, valamint a 6. mellékletében foglalt táblázat 6. sora.
\n
77. §Hatályát veszti a 17. § (6) bekezdés b) pontja, a 24. § (1) bekezdés b) pontja, a 32. § (2) bekezdés f) pontja, valamint a
\n
42. §(4) bekezdés b) pontja. 78. § E rendelet
\n
a)8. melléklet I. rész 1.9. pontja az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (2) bekezdésének,
\n
b)40. § (7) bekezdés d) pont db) alpontja az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének, valamint
\n
c)az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv 2. cikkének és 4. cikk (2) bekezdésének, valamint II. és III. mellékletének való megfelelést szolgálja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök