2009. XCI. törvény az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről.

2009. XCI. törvény az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről. (Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai 2007. június 15-én léptek nemzetközi jogi értelemben hatályba.) 1. § Az Országgyűlés az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályait (a továb biak ban: NER) e törvénnyel kihirdeti. 2. § A NER hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2009. szeptember 14-i ülésnapján fogadta el. M A G Y A R K Ö Z L Ö NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZABÁLYOK (2005) I. RÉSZ – MEGHATÁROZÁSOK, CÉL ÉS ALKALMAZÁSI KÖR, ALAPELVEK ÉS ILLETÉKES HATÓSÁGOK 1. cikk – Meghatározások 1. A Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (a továb biak ban: NER vagy Rendszabályok) alkalmazásában: érintett: az a személy, poggyász, rakomány, konténer, szállítóeszköz, áru, postacsomag vagy emberi maradványok, akik/amelyek fertőzöttek vagy szennyezettek, vagy akik/amelyek fertőzés vagy szennyezés forrását hordozzák, és ezáltal közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelentenek; érintett terület: az a földrajzi hely, amelynek vonatkozásában az EVSZ kifejezetten ajánlja egészségügyi intézkedések megtételét e Rendszabályok értelmében; légi jármű: nemzetközi utazást végrehajtó légi jármű; légi kikötő: azok a repülőterek, ahova nemzetközi járatok érkeznek, illetve ahonnan indulnak; érkezés a közlekedési eszköz tekintetében: a) tengerjáró hajók esetében behajózás a kikötő egy meghatározott részébe vagy lehorgonyzás a kikötő egy meghatározott részében; b) légi jármű esetében megérkezés a légi kikötőbe; c) nemzetközi utazást végrehajtó belvízi vízi jármű esetében megérkezés egy belépési helyhez; d) vonat vagy közúti jármű esetében megérkezés egy belépési helyhez; poggyász: az utas személyes holmija; rakomány: szállítóeszközön vagy szállítótartályban szállított áruk; hatáskörrel rendelkező hatóság: a Rendszabály elő írásai szerinti egészségügyi intézkedések megtételére és alkalmazására ille té kes hatóság; szállítótartály (konténer): az a szállító berendezés, amely a) állandó jellegű és ebből eredően kellő szilárdságú ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen; b) kifejezetten abból a célból készült, hogy az áruknak egy vagy több szállítási mód igénybevételével történő, átrakás okozta megszakítástól mentes fuvarozását megkönnyítse; c) úgy készült, hogy könnyen kezelhető legyen, különösen egyik szállítási módról a másikra való átrakása során; és d) úgy készült, hogy könnyen megrakható és üríthető legyen; szállítótartály-rakodási terület: a nemzetközi forgalomban részt vevő szállítótartályok be- és kirakodására fenntartott hely vagy létesítmény; szennyezés: fertőző vagy toxikus ágens vagy anyag jelenléte az ember vagy az állat testfelületén, fogyasztás céljára készített termékben vagy terméken, vagy bármely más élettelen tárgyon, ideértve a szállítóeszközöket is, amely közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelenthet; szállítóeszköz: nemzetközi utazást végrehajtó légi szállítóeszköz, vízi jármű, vonat, közúti jármű vagy egyéb közlekedési eszköz; szállítóeszköz üzemben tartója: a szállítóeszközért felelős természetes vagy jogi személy, vagy annak megbízottja; személyzet: a szállítóeszköz fedélzetén tartózkodó azon személyek, akik nem tartoznak az utasok közé; dekontaminálás: az az eljárás, amelynek során egészségügyi intézkedéseket hajtanak végre annak érdekében, hogy eltávolítsanak az ember vagy az állat testfelületén, fogyasztás céljára készített termékben vagy terméken, vagy bármely más élettelen tárgyon, ideértve a szállítóeszközöket is, található fertőző vagy toxikus ágenst vagy anyagot, amely közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelenthet; indulás: a személyek, poggyász, rakomány, szállítóeszközök vagy áruk tekintetében egy terület elhagyása; rágcsálómentesítés: az az eljárás, amelynek során egészségügyi intézkedéseket hajtanak végre a belépési helyen a poggyászban, rakományban, szállítótartályokban, szállítóeszközökben, létesítményekben, árukban és postacsomagokban található, emberi betegséget terjesztő rágcsálók/patkányok számának veszélyt nem okozó szinten tartására vagy kiirtására; főigazgató: az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója; betegség: megbetegedés vagy kóros állapot, függetlenül annak eredetétől vagy forrásától, amely jelentős ártalmat okoz vagy okozhat az emberek számára; fertőtlenítés: az az eljárás, amelynek során egészségügyi intézkedéseket hajtanak végre annak érdekében, hogy az emberi vagy állati testfelületen, vagy a poggyász, rakomány, szállítótartály, szállítóeszköz, áru, illetve postai csomag belsejében vagy annak felületén található kórokozókat elpusztítsák vagy fertőzőképességüket megszüntessék vegyi vagy fizikai behatás révén; rovarmentesítés: az az eljárás, amelynek során egészségügyi intézkedéseket hajtanak végre a beléptetési helyen a poggyászban, rakományban, szállítótartályokban, szállítóeszközökben, létesítményekben, árukban és postacsomagokban található, emberi betegséget terjesztő rovarok számának veszélyt nem okozó szinten tartására vagy kiirtására; esemény: betegség kialakulása vagy olyan történés, amely a betegség kialakulásának lehetőségét teremti meg; szabad közlekedési engedély: hajónak adott engedély arra, hogy befusson a kikötőbe, behajózzon vagy kihajózzon, rakományt vagy készleteket rakodjon ki vagy be; a légi járműnek adott engedély arra, hogy leszállás után beszállítást és kiszállítást végezzen, rakományt vagy készleteket rakodjon ki vagy be; és a szárazföldi szállító járműnek adott engedély arra, hogy érkezéskor beszállítást vagy kiszállítást végezzen, rakományt vagy készleteket rakodjon ki vagy be; áruk: materiális termékek, ideértve az állatokat és növényeket is, amelyeket nemzetközi utazás során szállítanak, ideértve a szállítóeszköz fedélzetén történő fogyasztásra szánt árukat is; szárazföldi átkelőhely: szárazföldi belépési hely a Részes Államba, ideértve a közúti járművek és vonatok által használt átkelőhelyeket is; földi szállító jármű: szárazföldi szállításra szolgáló, nemzetközi utazást végrehajtó gépi meghajtású szállítóeszköz, ideértve a vonatot, buszt, teherautót és személygépkocsit; egészségügyi intézkedés: azok az eljárások, amelyeket betegség vagy szennyezés terjedésének megelőzése céljából alkalmaznak; az egészségügyi intézkedésbe nem tartoznak bele az igazgatásrendészeti vagy biztonsági intézkedések; beteg személy: az az egyén, aki olyan testi bajban szenved vagy olyan testi baj hatásait viseli magán, amely közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelenthet; fertőzés: kórokozó behatolása és fejlődése vagy szaporodása az ember és az állat szervezetében, amely közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelenthet; ellenőrzés: a területek, poggyász, szállítótartályok, szállítóeszközök, létesítmények, áruk vagy postacsomagok, ideértve a vonatkozó adatokat és dokumentációt is, hatáskörrel rendelkező hatóság általi vagy annak felügyelete mellett történő átvizsgálása annak a megállapítása céljából, hogy fennáll-e közegészségügyi-járványügyi kockázat; nemzetközi forgalom: személyek, poggyász, rakomány, szállítótartályok, szállítóeszközök, áruk vagy postacsomagok nemzetközi határt átlépő mozgása, ideértve a nemzetközi kereskedelmet is; nemzetközi utazás: a) szállítóeszköz tekintetében egynél több állam felségterületére való belépési helyek közötti utazás, vagy ugyanazon állam felségterületére vagy területeire való belépési helyek közötti utazás, ha a szállítóeszköz az utazása során kapcsolatba kerül valamely más állam felségterületével, de kizárólag e kapcsolatok vonatkozásában; b) utasok tekintetében az az utazás, amelybe beletartozik az attól az államtól eltérő állam felségterületére történő belépés, amely államban az utas megkezdte az utazást; tolakodó: közvetlen vagy bizalmas érintkezés vagy kikérdezés révén kényelmetlenséget előidéző; invazív: a bőrön áthatoló szúrás vagy vágás, vagy egy műszer vagy idegen anyag bevezetése a testbe, vagy egy testüreg vizsgálata. A Rendszabályok alkalmazásában a fül, orr és a száj orvosi vizsgálata, hőmérsékletmérés fülben, szájban vagy hónaljban, vagy termikus képalkotással; orvosi vizsgálat; auszkultáció (hallgatózás); külsőleges palpáció (tapintásos vizsgálat); retinoszkópia (szemtükrözés); vizelet-, széklet- vagy nyálminta testen kívüli vétele, külsőleges vérnyomásmérés és elektrokardiográfia nem-invazív eljárásoknak tekintendők; elkülönítés: a beteg vagy szennyezett személyek, vagy érintett poggyász, szállítótartályok, szállítóeszközök, áruk vagy postacsomagok elválasztása a többitől a fertőzés vagy szennyezés terjedésének megakadályozására alkalmas módon; orvosi vizsgálat: elő ze tes státuszfelmérés, amelyet engedéllyel rendelkező egészségügyi dolgozó vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság közvetlen felügyelete alatt álló személy végez el az egyén egészségi állapotának meghatározása és az esetleg másokra jelentett közegészségügyi-járványügyi veszély megállapítása céljából. Ez magában foglalhatja az egészségügyi dokumentumok átvizsgálását és a fizikális vizsgálatot is, amennyiben az adott eset körülményei azt indokolják; nemzeti NER tájékoztatási központ: a Részes Államok által kijelölt nemzeti központ, amely folyamatosan hozzáférhető a Rendszabályok elő írásai szerinti EVSZ NER kapcsolattartó központokkal való kommunikáció céljából; Szervezet vagy EVSZ: az Egészségügyi Világszervezet; állandó lakóhely: az érintett Részes Állam belső jogszabályaiban meghatározott jelentéssel bír; személyes adatok: azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó összes információ; belépési hely: utasok, poggyász, rakomány, szállítótartályok, szállítóeszközök, áruk és postacsomagok nemzetközi belépésére vagy kilépésére szolgáló átjáró, továbbá az ezek számára belépéskor vagy kilépéskor szolgáltatásokat biztosító szervek és területek; kikötő: tengeri kikötő vagy belvízi víztesten elhelyezkedő kikötő, ahova, illetve ahonnan nemzetközi utazást végrehajtó hajók érkeznek, illetve indulnak; postacsomag: címzéssel ellátott küldemény vagy csomag, amelyet nemzetközi viszonylatban postai vagy futárszolgálat szállít; nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet: az a rendkívüli esemény, amelyet a Rendszabályok elő írásaival összhangban akként minősítenek, hogy az (i) közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelent más államokra nézve a betegség nemzetközi terjedése révén, és (ii) esetlegesen összehangolt nemzetközi reagálást tesz szükségessé; közegészségügyi-járványügyi megfigyelés: az utas egészségi állapotának figyelemmel kísérése hosszabb távon a betegség átadása kockázatának meghatározása céljából; közegészségügyi-járványügyi kockázat: az emberi populációk egészségére károsan ható esemény valószínűsége, különös hangsúllyal azon az eseményen, amely nemzetközileg terjedhet, vagy amely súlyos és közvetlen veszélyt okozhat; járványügyi zárlat (karantén): gyanús, de nem beteg személyek tevékenységeinek korlátozása és/vagy e személyek, vagy gyanús poggyász, szállítótartályok, szállítóeszközök vagy áruk elkülönítése másoktól a fertőzés vagy szennyezés lehetséges terjedésének megakadályozása céljából; ajánlás és ajánlott: a Rendszabályok értelmében kiadott ideiglenes vagy állandó hatályú ajánlások; kórokozó-hordozó (rezervoár): az az állat, növény vagy anyag, amelyben egy adott fertőző kórokozó általában él, és amelynek jelenléte közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelent; közúti jármű: földi szállító jármű a vonat kivételével; tudományos bizonyíték: a tudomány megalapozott és elfogadott módszereire alapuló bizonyítási szintet képviselő információ; tudományos elvek: a természetnek a tudományos módszerek révén ismertté vált, elfogadott alaptörvényei és alapvető tényei; hajó: nemzetközi utazást végrehajtó, tengeren vagy belvízen közlekedő vízi jármű; állandó hatályú ajánlás: egy meghatározott, folyamatosan fennálló közegészségügyi-járványügyi kockázat tekintetében az EVSZ által a Rendszabályok 16. cikke értelmében kiadott, nem kötelező erejű javaslat olyan rutinszerűen vagy időszakosan alkalmazandó célirányos egészségügyi intézkedésekre vonatkozóan, amelyek a betegség nemzetközi terjedésének a megelőzése vagy csökkentése, valamint a nemzetközi forgalom zavarásának minimálisra csökkentése érdekében szükségesek; felügyelet (surveillance): adatok közegészségügyi-járványügyi célból történő rendszeres, folyamatos gyűjtése, összehasonlítása és elemzése, valamint a közegészségügyi-járványügyi információk kellő időben történő terjesztése értékelés és szükség szerinti közegészségügyi-járványügyi reagálás céljából; gyanús: az a személy, poggyász, rakomány, szállítótartály/konténer, szállítóeszköz, áruk vagy postacsomag, aki/amely a Részes Állam megítélése szerint közegészségügyi-járványügyi kockázatnak volt vagy lehetett kitéve, és aki/amely a betegség terjedésének lehetséges forrása lehet; ideiglenes hatályú ajánlás: nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetre való reagálásként az EVSZ által a Rendszabályok 15. cikke alapján kiadott, nem kötelező erejű javaslat korlátozott idejű és kockázat-specifikus alkalmazásra, a betegség nemzetközi terjedésének a megelőzése vagy csökkentése, valamint a nemzetközi forgalom zavarásának minimálisra csökkentése érdekében; ideiglenes lakóhely: az érintett Részes Állam belső jogszabályaiban meghatározott jelentéssel bír; utas: nemzetközi utazást végrehajtó természetes személy; kórokozó-terjesztő (vektor): az a rovar vagy más állat, amely közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelentő fertőző kórokozót hordoz; megerősítés: a Részes Állam által az EVSZ számára nyújtott tájékoztatás, amely megerősíti a szóban forgó Részes Állam felségterületén vagy területein kialakult esemény státusát; EVSZ NER kapcsolattartó központ: az EVSZ-nek az a szervezeti egysége, amely folyamatosan hozzáférhető a nemzeti NER tájékoztatási központokkal való kommunikáció céljából. 2. Eltérő rendelkezés vagy a szövegösszefüggés ellenkező meghatározása hiányában a Rendszabályokra történő hivatkozás magába foglalja a mellékleteket is. 2. cikk – Cél és alkalmazási kör A Rendszabályok célja és alkalmazási köre kiterjed a betegségek nemzetközi terjedésének megakadályozására, az ellene való védekezésre, a terjedés leküzdésére és a közegészségügyi-járványügyi reagálásra a közegészségügyi-járványügyi kockázatokkal arányos és azokra korlátozódó, a nemzetközi forgalmat és kereskedelmet szükségtelenül nem zavaró módon. 3. cikk – Alapelvek 1. A Rendszabályok végrehajtása során teljes tiszteletben kell tartani a méltóságot, az emberi jogokat és a személyek alapvető szabadságjogait. 2. A Rendszabályok végrehajtását az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az Egészségügyi Világszervezet Alkotmánya vezérli. 3. A Rendszabályok végrehajtását a világ összes népének a betegségek nemzetközi terjedésével szembeni védelme érdekében történő egyetemes alkalmazásuk célja vezérli. 4. Az államoknak – az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a nemzetközi jog alapelveivel összhangban – szuverén joguk a jogalkotás és a jogalkalmazás egészségpolitikájuk meg valósításával összefüggésben. Ennek során védelmezniük kell a Rendszabályok célját. 4. cikk – Illetékes hatóságok 1. A Részes Államok kijelölik vagy létrehozzák a nemzeti NER tájékoztatási központot és azokat a hatóságokat, amelyek a központ joghatóságán belül ille té kesek a Rendszabályok szerinti egészségügyi intézkedések végrehajtására. 2. A nemzeti NER tájékoztatási központok folyamatosan hozzáférhetők az e cikk 3. bekezdése szerinti EVSZ NER kapcsolattartó központokkal folyó kommunikáció céljából. A nemzeti NER tájékoztatási központok feladatai közé tartoznak az alábbiak: a) a Rendszabályok, különösen annak 6–12. cikkei, elő írásainak végrehajtására vonatkozó sürgős közlemények eljuttatása az EVSZ NER kapcsolattartó központok részére a szóban forgó Részes Állam nevében; és b) információk eljuttatása a szóban forgó Részes Állam államigazgatásának vonatkozó ágazatai számára, valamint azok hozzájárulásának összegyűjtése, ideértve a felügyeletért és beszámolásért, a belépési helyekért, a közegészségügyi-járványügyi szolgálatért, rendelőkért és kórházakért, valamint egyéb kormányzati egységekért felelős szektorokat. 3. Az EVSZ kijelöl EVSZ NER kapcsolattartó központokat, amelyek folyamatosan hozzáférhetők a nemzeti NER tájékoztatási központokkal folyó kommunikáció céljából. Az EVSZ NER kapcsolattartó központok a Rendszabályok, különösen annak 6–12. cikkei, elő írásainak végrehajtására vonatkozó sürgős közleményeket juttatnak el a szóban forgó Részes Államok nemzeti NER tájékoztatási központjának. A Szervezet EVSZ NER kapcsolattartó központokat a Szervezet központjában vagy regionális szintjein is kijelölhet. 4. A Részes Államok közlik az EVSZ-szel nemzeti NER tájékoztatási központjuk elérhetőségeit, és az EVSZ közli a Részes Államokkal az EVSZ NER kapcsolattartó központok elérhetőségeit. Ezeket az elérhetőségeket folyamatosan frissíteni kell és évente meg kell erősíteni. Az EVSZ az összes Részes Állam számára hozzáférhetővé teszi azoknak a nemzeti NER tájékoztatási központoknak az elérhetőségét, amelyekről e cikk elő írásai szerint értesítést kap. II. RÉSZ – TÁJÉKOZTATÁS ÉS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI-JÁRVÁNYÜGYI REAGÁLÁS 5. cikk – Felügyelet 1. A Részes Állam haladéktalanul, de legkésőbb a Rendszabályoknak a szóban forgó Részes Államra vonatkozó hatálybalépésétől számított öt éven belül, kialakítja, megerősíti és fenntartja képességét az események felderítésére, a helyzetértékelésre, bejelentésre és a beszámolásra, a Rendszabályokkal összhangban, az 1. mellékletben megállapított eljárásnak meg fele lően. 2. Az 1. melléklet A. rész 2. bekezdésében említett helyzetértékelést köve tően a Részes Állam beszámolhat az EVSZ-nek indokolt szükséglet és végrehajtási terv alapján, és ezzel kétéves határidő-hosszabbítást kaphat, amely alatt teljesítheti az ennek a cikknek az 1. bekezdésében előírt kötelezettségét. A Részes Állam kivételes körülmények esetén, és egy új végrehajtási tervvel alátámasztva, kérheti a határidő további, két évet nem meghaladó meghosszabbítását a főigazgatótól, aki az erre vonatkozó döntést az 50. cikk szerint létrehozott bizottság (a továb biak ban: felülvizsgálati bizottság) szakvéleményének figye lembe véte lével hozza meg. A cikk 1. bekezdésében említett időtartam lejártával a hosszabbítást kapott Részes Állam évente beszámol az EVSZ-nek a teljes körű végrehajtás felé megtett előrehaladásról. 3. Az EVSZ – kérésükre – segítséget nyújt a Részes Feleknek az ennek a cikknek az 1. bekezdésében említett képességeik kialakításához, megerősítéséhez és fenntartásához. 4. Az EVSZ felügyeleti tevékenységei segítségével az eseményekre vonatkozóan információkat gyűjt, és kiértékeli, hogy azok mekkora valószínűséggel okozzák betegség nemzetközi terjedését és zavarják meg a nemzetközi forgalmat. Az EVSZ által az e bekezdés értelmében kapott információkat értelemszerűen a 11. és a 45. cikk elő írásai szerint kell kezelni. 6. cikk – Bejelentés 1. A Részes Államok kiértékelik a felségterületükön előforduló eseményeket a 2. mellékletben található döntési eszköz alkalmazásával. A Részes Államok a rendelkezésre álló leghatékonyabb tájékoztatási eszköz segítségével, a nemzeti NER tájékoztatási központon keresztül, a közegészségügyi-járványügyi információk kiértékelését követő 24 órán belül, bejelentenek az EVSZ-nek minden olyan eseményt, amely a felségterületükön nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelenthet, a döntési eszköznek meg fele lően, továbbá az eseményekre reagálásként meg valósított egészségügyi intézkedéseket. Amennyiben az EVSZ által kapott bejelentés a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) hatáskörét érinti, az EVSZ haladéktalanul tájékoztatja az IAEA-t. 2. A bejelentést köve tően a Részes Állam folyamatosan közli az EVSZ-szel a bejelentett eseményre vonatkozóan rendelkezésére álló aktuális, pontos és kellően részletes közegészségügyi-járványügyi adatokat, amelyek lehetőség szerint magukba foglalják az esetdefiníciókat, a laboratóriumi eredményeket, a kockázat forrását és típusát, az esetek és a halálozások számát, a betegség terjedésére ható körülményeket és az alkalmazott egészségügyi intézkedéseket; szükség esetén a Részes Állam beszámol az esetleges nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetre való reagálás során felmerült nehézségekről és a szükséges támogatásról. 7. cikk – Az információk megosztása váratlan vagy szokatlan közegészségügyi-járványügyi események alkalmával Amennyiben egy Részes Állam bizonyítékkal rendelkezik olyan váratlan vagy szokatlan közegészségügyi-járványügyi esemény előfordulásáról a felségterületén, függetlenül annak eredetétől vagy forrásától, amely nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelenthet, az EVSZ rendelkezésére bocsátja az összes vonatkozó közegészségügyi-járványügyi információt. Ebben az esetben a 6. cikk elő írásait teljeskörűen alkalmazni kell. 8. cikk – Konzultáció Ha a Részes Állam felségterületén előforduló esemény nem teszi szükségessé a 6. cikk szerinti értesítést, különösen azoknak az eseményeknek az esetében, amelyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre kielégítő információ a döntési eszköz kitöltéséhez, a Részes Állam ennek ellenére tájékoztathatja az EVSZ-t erről az eseményről a nemzeti NER tájékoztatási központon keresztül és konzultálhat az EVSZ-szel a megfelelő egészségügyi intézkedésekről. Az ilyen értesítésekre a 11. cikk 2–4. bekezdései alkamazandók. Az a Részes Állam, amelynek felségterületén bekövetkezett az esemény, kérheti az EVSZ segítségét az általa nyert járványügyi bizonyítékok kiértékeléséhez. 9. cikk – Egyéb beszámolók 1. Az EVSZ figye lembe vehet a bejelentésektől vagy konzultációktól eltérő egyéb beszámolókat is, és ezeket a beszámolókat az elfogadott járványügyi alapelveknek meg fele lően kiértékeli, majd közli az eseményre vonatkozó információkat azzal a Részes Állammal, amelynek felségterületén állítólag zajlik az esemény. Az EVSZ, mielőtt intézkedne az ilyen beszámolók alapján, konzultál azzal a Részes Állammal, amelynek a felségterületén állítólag zajlik az esemény, és megpróbál tőle megerősítést kapni, a 10. cikkben előírt eljárásnak meg fele lően. Ebből a célból az EVSZ az általa kapott információkat hozzáférhetővé teszi a Részes Államok számára, és az EVSZ a forrást csak a kellően indokolt esetben kezelheti bizalmasan. Ezeket az információkat a 11. cikkben előírt eljárással összhangban kell felhasználni. 2. A Részes Államok, a gyakorlatilag kivihető mértékben, a vonatkozó bizonyíték kézhezvételétől számított 24 órán belül, tájékoztatják az EVSZ-t a felségterületükön kívül azonosított olyan közegészségügyi-járványügyi kockázatról, amely a betegség nemzetközi terjedését okozhatja, és amely exportált vagy importált a) humán esetek, b) kórokozó-terjesztők (vektorok), amelyek fertőzést vagy szennyeződést hordoznak, vagy c) szennyezett áruk formájában nyilvánul meg. 10. cikk – Megerősítés 1. Az EVSZ – a 9. cikk értelmében – kéri a Részes Államtól az olyan eseményekre vonatkozó bejelentéseken vagy konzultációkon kívüli egyéb forrásokból származó információk megerősítését, amelyek nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet okozhatnak, és amelyek állítólag a szóban forgó állam felségterületén zajlanak. Az ilyen esetekben az EVSZ tájékoztatja a szóban forgó Részes Államot azokról a beszámolókról, amelyeknek a megerősítését kéri. 2. Az előző bekezdés és a 9. cikk értelmében a Részes Állam, az EVSZ megkeresésére, elvégzi a megerősítést és: a) 24 órán belül, megadja az EVSZ megkeresésére adott első válaszát vagy a megkeresés visszaigazolását; b) 24 órán belül, rendelkezésre bocsátja az EVSZ megkeresésében említett események helyzetére vonatkozó, rendelkezésre álló közegészségügyi-járványügyi információkat; c) információkat közöl az EVSZ-szel a 6. cikk szerinti helyzetértékelés összefüggésében, ideértve a vonatkozó információkat is, a 6. cikkben előírtak szerint. 3. Ha az EVSZ nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet okozására képes eseményről kap tájékoztatást, felajánlja együttműködését a szóban forgó Részes Államnak a betegség nemzetközi terjedése lehetőségének, a nemzetközi forgalom esetleges megzavarásának és a leküzdésre tett erőfeszítések megfelelőségének a kiértékelése terén. Ezek a tevékenységek felölelhetik az együttműködést egyéb szabványosítási szervekkel és nemzetközi segítségnyújtás mozgósításának felajánlását abból a célból, hogy a nemzeti hatóságokat támogassák a helyszíni kiértékelések elvégzésében és összehangolásában. A Részes Állam kérésére az EVSZ információkat bocsát rendelkezésre a felajánlás alátámasztására. 4. Ha a Részes Állam nem fogadja el az együttműködésre tett ajánlatot, az EVSZ-nek jogában áll, amennyiben azt a közegészségügyi-járványügyi kockázat nagyságrendje indokolja, a számára rendelkezésre álló információkat megosztani más Részes Államokkal, miközben a Részes Államot az EVSZ együttműködési ajánlatának elfogadására ösztönzi, figye lembe véve a szóban forgó Részes Állam álláspontját. 11. cikk – Információk közlése az EVSZ részéről 1. E cikk 2. bekezdésének sérelme nélkül az EVSZ valamennyi Részes Államnak, és – értelemszerűen – az érdekelt kormányközi szervezeteknek haladéktalanul és a rendelkezésre álló leghatékonyabb módszerek igénybevételével, bizalmasan eljuttatja azokat a közegészségügyi-járványügyi információkat, amelyeket az 5–10. cikkek értelmében kapott, és amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Részes Felek képesek legyenek reagálni egy közegészségügyi-járványügyi kockázatra. Az EVSZ-nek közölnie kell azokat az információkat is a többi Részes Állammal, amelyek segíthetnek nekik megakadályozni a hasonló események előfordulását. 2. Az EVSZ a 6. és 8. cikkek, továbbá a 9. cikk 2. bekezdése értelmében kapott információkat a Rendszabályok szerinti megerősítés, helyzetértékelés és segítségnyújtás céljára használja fel, és az ezekben a rendelkezésekben említett Részes Államokkal történt egyéb megállapodás hiányában ezeket az információkat nem teszi általánosságban hozzáférhetővé más Részes Államok számára mindaddig, amíg: a) az eseményt úgy nem ítélik meg, hogy az nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelent a 12. cikk értelmében; vagy b) a fertőzés vagy szennyezés nemzetközi terjedéséről tanúskodó információkat meg nem erősítette az EVSZ az elfogadott járványügyi alapelvekkel összhangban; vagy c) nincs bizonyíték arra, hogy: (i) a nemzetközi terjedés leküzdését célzó intézkedések valószínűleg sikertelenek lesznek a szennyezés, a betegség kórokozója, a kórokozó-terjesztője (vektora) vagy a kórokozó-hordozó (rezervoár) jellege miatt/természetéből adódóan; vagy (ii) a Részes Állam nem rendelkezik kielégítő operatív képességgel a betegség további terjedése megakadályozásához szükséges intézkedések megtételéhez; d) a fertőzés vagy szennyezés által esetleg érintett utasok, poggyász, rakomány, szállítótartályok, szállítójárművek, áruk vagy postacsomagok nemzetközi mozgásának jellege és kiterjedése meg nem követeli nemzetközi ellenintézkedések megtételét. 3. Az EVSZ azzal a Részes Állammal, amelynek a felségterületén az esemény bekövetkezett, konzultál azzal a szándékával kapcsolatban, hogy az információkat e cikk értelmében rendelkezésre bocsátja. 4. Ha az EVSZ az e cikk 2. bekezdése értelmében kapott információkat a Részes Államok rendelkezésére bocsátja a Rendszabályokkal összhangban, akkor ezeket a lakosság számára is hozzáférhetővé teheti, amennyiben ugyanarról az eseményről egyéb információk már nyilvánosan hozzáférhetők és felmerül az igény hitelt érdemlő és független információk terjesztésére. 12. cikk – Nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet fennállásának eldöntése 1. A főigazgató dönti el a kapott – elsősorban attól a Részes Államtól, amelynek felségterületén az esemény bekövetkezett – információk alapján, hogy egy esemény nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelent-e a Rendszabályokban megállapított követelmények és eljárás szerint. 2. A főigazgató, amennyiben a Rendszabályok szerinti helyzetértékelés alapján úgy ítéli meg, hogy nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet áll fenn, konzultál az elő ze tes megállapításról azzal a Részes Állammal, amelynek a felségterületén az esemény bekövetkezett. Ha a főigazgató és a Részes Állam e megállapítás tekintetében egyetért, a főigazgató – a 49. cikkben megállapított eljárással összhangban – kikéri a 48. cikk értelmében létrehozott bizottság (a továb biak ban: szükséghelyzeti bizottság) véleményét a megfelelő ideiglenes hatályú ajánlások vonatkozásában. 3. Ha a 2. bekezdés szerinti konzultációt köve tően a főigazgató és az a Részes Állam, amelynek felségterületén az esemény bekövetkezett, 48 órán belül nem jut egyetértésre abban a tekintetben, hogy az esemény nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelent-e, a döntést a 49. cikkben előírt eljárással összhangban kell meghozni. 4. Annak eldöntéséhez, hogy egy esemény nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelent-e, a főigazgató figye lembe veszi: a) a Részes Állam által közölt információkat; b) a 2. mellékletben található döntési eszközt; c) a szükséghelyzeti bizottság szakvéleményét; d) tudományos elveket, továbbá a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat és egyéb vonatkozó információkat; valamint e) az emberi egészségre jelentett kockázat, a betegség nemzetközi terjedésének kockázata és a nemzetközi forgalom megzavarásának kockázata kiértékelését. 5. Ha a főigazgató az azzal a Részes Állammal folytatott konzultációt köve tően, amelynek a felségterületén a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet bekövetkezett, úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megszűnt, döntést hoz erről a 49. cikkben előírt eljárással összhangban. 13. cikk – Közegészségügyi-járványügyi reagálás 1. A Részes Állam haladéktalanul, de legkésőbb a Rendszabályoknak a szóban forgó Részes Államra vonatkozó hatálybalépésétől számított öt éven belül, kialakítja, megerősíti és fenntartja képességét a közegészségügyi-járványügyi kockázatokra és nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetekre történő azonnali és hatékony reagálásra, az 1. melléklet szerint. Az EVSZ a Tagállamokkal konzultálva irányelveket tesz közzé a Részes Államok támogatására közegészségügyi-járványügyi reagálási képességük kialakításában. 2. Az 1. melléklet A. rész 2. bekezdésében említett helyzetértékelést köve tően a Részes Állam beszámolhat az EVSZ-nek indokolt szükséglet és végrehajtási terv alapján, és ezzel kétéves határidő-hosszabbítást kaphat, amely alatt teljesítheti az ennek a cikknek az 1. bekezdésében előírt kötelezettségét. A Részes Állam kivételes körülmények esetén, és egy új végrehajtási tervvel alátámasztva, kérheti a határidő további, két évet nem meghaladó meghosszabbítását a főigazgatótól, aki az erre vonatkozó döntést a felülvizsgálati bizottság szakvéleményének figye lembe véte lével hozza meg. Az e cikk 1. bekezdésében említett időtartam lejártával a hosszabbítást kapott Részes Állam évente beszámol az EVSZ-nek a teljes körű végrehajtás felé megtett előrehaladásról. 3. A Részes Állam kérésére az EVSZ együttműködik a közegészségügyi-járványügyi kockázatokra és egyéb eseményekre adott reagálásban szakmai útmutatás és segítségnyújtás, továbbá a meglévő ellenintézkedések hatásosságának a kiértékelése útján, ideértve, szükség esetén, nemzetközi szakértői csapatok mozgósítását a helyszíni segítségnyújtáshoz. 4. Ha az EVSZ, a szóban forgó Részes Államokkal a 12. cikk elő írásai szerint konzultálva, megállapítja, hogy nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet áll fenn, az e cikk 3. bekezdésében említett támogatáson túl további segítséget is felajánlhat a Részes Államnak, ideértve a nemzetközi kockázat súlyosságának és az ellenintézkedések megfelelőségének a kiértékelését. Ez az együttműködés magában foglalhatja az arra irányuló nemzetközi segítség mozgósítására tett ajánlatot, hogy támogassák a nemzeti hatóságokat a helyszíni helyzetértékelés lefolytatásában és összehangolásában. A Részes Állam kérésére az EVSZ információkat bocsát rendelkezésre az ajánlat alátámasztására. 5. Az EVSZ kérésére a Részes Államoknak a lehetséges mértékben támogatniuk kell az EVSZ által összehangolt reagálási tevékenységeket. 6. Kérésre az EVSZ megfelelő útmutatást és segítséget nyújt a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet által érintett vagy fenyegetett más Részes Államoknak is. 14. cikk – Az EVSZ együttműködése kormányközi szervezetekkel és nemzetközi szervekkel 1. Az EVSZ értelemszerűen együttműködik, és összehangolja tevékenységeit hatáskörrel rendelkező más kormányközi szervezetekkel és nemzetközi szervekkel a Rendszabályok meg valósítása során, ideértve megállapodások megkötését és egyéb hasonló konstrukciókat. 2. Amennyiben egy esemény bejelentése, megerősítése vagy az arra való reagálás elsősorban más kormányközi szervezetek vagy nemzetközi szervek hatáskörébe tartozik, az EVSZ összehangolja tevékenységeit ezekkel a szervezetekkel vagy szervekkel a népegészség védelmét szolgáló megfelelő intézkedések megtételének a biztosítása céljából. 3. A fentiek sérelme nélkül, a Rendszabályok egyetlen elő írása sem zárja ki vagy nem korlátozza azt, hogy az EVSZ tanácsot, támogatást, illetve szakmai vagy egyéb segítséget nyújtson közegészségügyi-járványügyi célból. III. RÉSZ – AJÁNLÁSOK 15. cikk – Ideiglenes hatályú ajánlások 1. Amennyiben a 12. cikk elő írásai szerint megállapították, hogy nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet áll fenn, a főigazgató ideiglenes hatályú ajánlásokat ad ki a 49. cikk szerinti eljárással összhangban. Az ideiglenes hatályú ajánlások módosíthatók vagy kiterjeszthetők, értelemszerűen, nevezetesen akkor, miután megállapították, hogy a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet elmúlt, más ideiglenes hatályú ajánlások adhatók ki, szükség szerint, a rendkívüli helyzet újbóli előfordulásának megelőzése vagy haladéktalan felismerése céljából. 2. Az ideiglenes hatályú ajánlások magukban foglalhatnak olyan egészségügyi intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet által érintett Részes Államnak vagy más Részes Államoknak kell megtenniük a személyek, poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök és/vagy postacsomagok vonatkozásában a betegség nemzetközi terjedésének a megakadályozása vagy enyhítése és a nemzetközi forgalom zavarásának minimálissá tétele érdekében. 3. Az ideiglenes hatályú ajánlásokat bármikor meg lehet szüntetni a 49. cikkben előírt eljárással összhangban, és kiadásukat követő három hónap elteltével automatikusan hatályukat vesztik. Az ideiglenes hatályú ajánlások módosíthatók vagy további, három hónapot nem meghaladó időtartamra meghosszabbíthatók. Az ideiglenes hatályú ajánlások nem maradhatnak hatályban az azt követő második EVSZ Közgyűlés után, amikor azt a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet megállapították, amelyre vonatkoznak. 16. cikk – Állandó hatályú ajánlások Az EVSZ a megfelelő egészségügyi intézkedésekre vonatkozó állandó hatályú ajánlásokat fogalmazhat meg az 53. cikkel összhangban, rutinszerű vagy időszakos alkalmazásra. Ezeket az intézkedéseket a Részes Államok alkalmazhatják a személyek, poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök és/vagy postacsomagok vonatkozásában meghatározott, folyamatos közegészségügyi-járványügyi kockázatok tekintetében annak érdekében, hogy megakadályozzák, vagy enyhítsék a betegség nemzetközi terjedését és elkerüljék a nemzetközi forgalom zavarását. Az EVSZ – az 53. cikkel összhangban – értelemszerűen módosíthatja, vagy visszavonhatja ezeket az ajánlásokat. 17. cikk – Az ajánlásokra vonatkozó feltételek A főigazgató ideiglenes vagy állandó hatályú ajánlások kiadása, módosítása vagy visszavonása során figye lembe veszi az alábbiakat: a) a közvetlenül érintett Részes Államok álláspontja; b) a szükséghelyzeti bizottság, ille tő leg a felülvizsgálati bizottságnak a szaktanácsa; c) tudományos alapelvek, valamint rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok és információk; d) olyan egészségügyi intézkedések, amelyek a körülményeknek megfelelő kockázatbecslés alapján nem korlátozzák jobban a nemzetközi forgalmat, és nem zaklatják jobban a személyeket, mint az ésszerűen rendelkezésre álló, az egészség védelmének megfelelő szintjét biztosítani képes alternatívák; e) vonatkozó nemzetközi szabványok és okmányok; f) egyéb fontos kormányközi szervezetek és nemzetközi szervek által folytatott tevékenységek; továbbá g) az esemény szempontjából fontos más megfelelő és konkrét információk. Az ideiglenes hatályú ajánlások tekintetében, a körülmények sürgető volta korlátozhatja a főigazgatót az e cikk e) és f) pontjában említettek figye lembevételében. 18. cikk – Személyekre, poggyászra, rakományra, szállítótartályokra, szállítóeszközökre, árukra és postacsomagokra vonatkozó ajánlások 1. Az EVSZ által a Részes Államok számára kiadott ajánlások személyek vonatkozásában az alábbi javaslatokat foglalhatják magukban: – nincs szükség konkrét egészségügyi intézkedések megtételére; – meg kell vizsgálni az utazásokra vonatkozó előzményeket az érintett területeken; – meg kell vizsgálni az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy orvosi vizsgálatok és laboratóriumi elemzések megtörténtek; – elő kell írni orvosi vizsgálatokat; – meg kell vizsgálni a védőoltások és egyéb profilaktikus intézkedések megtörténtének igazolását; – elő kell írni védőoltások vagy egyéb profilaktikus intézkedések megtételét; – a gyanús személyeket közegészségügyi-járványügyi megfigyelés alá kell helyezni; – a gyanús személyek vonatkozásában karantént vagy egyéb egészségügyi intézkedéseket kell foganatosítani; – az érintett személyek vonatkozásában szükség szerint elkülönítést és kezelést kell alkalmazni; – a gyanús vagy érintett személyek kapcsolatait fel kell deríteni; – a gyanús vagy érintett személyek belépését meg kell tagadni; – a nem érintett személyek belépését az érintett területekre meg kell tagadni; és – meg kell valósítani az érintett területekről kilépő személyek szűrővizsgálatát és/vagy a kilépésük korlátozását. 2. Az EVSZ által a Részes Államok számára kiadott ajánlások poggyász, rakomány, szállítótartályok, szállítóeszközök, áruk és postacsomagok vonatkozásában az alábbi javaslatokat foglalhatják magukban: – nincs szükség konkrét egészségügyi intézkedések megtételére; – meg kell vizsgálni az árujegyzéket és a tervezett útvonalat; – ellenőrzéseket kell végrehajtani; – meg kell vizsgálni az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy induláskor vagy az átszállítás során intézkedéseket tettek a fertőzés vagy szennyezés felszámolására; – végre kell hajtani a poggyász, rakomány, szállítótartályok, szállítóeszközök, áruk, postacsomagok és emberi maradványok kezelését a fertőzés vagy szennyezés eltávolítására, ideértve a kórokozó-terjesztőket (vektorokat) és kórokozó-hordozókat (rezervoár) is; – konkrét egészségügyi intézkedéseket kell alkalmazni az emberi maradványok biztonságos kezelésének és szállításának szavatolására; – elkülönítést vagy karantént kell bevezetni; – a fertőzött, szennyezett vagy gyanús poggyászt, rakományt, szállítótartályokat, szállítóeszközöket, árukat és postacsomagokat le kell foglalni és ellenőrzött körülmények között meg kell semmisíteni, amennyiben nem állnak rendelkezésre eredményes kezelések vagy eljárások; – meg kell tagadni az indulást vagy belépést. IV. RÉSZ – BELÉPÉSI HELYEK 19. cikk – Általános kötelezettségek A Részes Államok a Rendszabályokban meghatározott egyéb kötelezettségeiken túl a) gondoskodnak arról, hogy kialakítsák az 1. mellékletben említett képességeket a kijelölt belépési pontok vonatkozásában az 5. cikk 1. bekezdésében és a 13. cikk 1. bekezdésében előírt határidőn belül; b) meghatározzák a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a felségterületükön kijelölt belépési helyek mindegyikének a vonatkozásában; c) az EVSZ rendelkezésére bocsátanak, a lehetséges mértékben, amennyiben erre a Szervezet erre felkéri őket konkrét lehetséges közegészségügyi-járványügyi kockázatra való reagálás érdekében, a belépési helyeken a fertőzés vagy szennyezés forrásaira vonatkozó fontos adatokat, ideértve a kórokozó-terjesztőket (vektorokat) és kórokozó-hordozókat (rezervoárokat) is, amelyek a betegség nemzetközi terjedését eredményezhetik. 20. cikk – Légi kikötők és kikötők 1. A Részes Államok kijelölik azokat a légi kikötőket és kikötőket, amelyek kialakítják az 1. mellékletben meghatározott képességeket. 2. A Részes Államok gondoskodnak arról, hogy az „Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzés alóli felmentéséről” és az „Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzésének elvégzéséről” a 39. cikk szerinti követelményekkel és a 3. mellékletben előírt modellel összhangban kerüljön kiadásra. 3. A Részes Államok eljuttatják az EVSZ-hez azoknak a kikötőknek a listáját, amelyek jogosultak felajánlani a következőket: a) az „Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzésének elvégzéséről” kiállítása, továbbá az 1. és 3. mellékletekben említett szolgáltatások nyújtása; vagy b) csak az „Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzés alóli felmentéséről” kiállítása; továbbá c) az „Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzés alóli felmentéséről” egy hónapos időtartammal történő meghosszabbítása, amíg a hajó meg nem érkezik abba a kikötőbe, ahol az igazolást át lehet venni. A Részes Államok tájékoztatják az EVSZ-t minden olyan változásról, amely a listán szereplő kikötők helyzetében bekövetkezik. Az EVSZ az e bekezdéssel összhangban kapott tájékoztatást közzéteszi. 4. Az EVSZ az adott Részes Állam kérésére gondoskodhat annak tanúsításáról, megfelelő vizsgálatot köve tően, hogy a felségterületén található valamely légi kikötő vagy kikötő megfelel az e cikk 1. és 3. bekezdésében említett követelményeknek. Ezeket a tanúsításokat az EVSZ időszakonként felülvizsgálhatja, az adott Részes Állammal konzultálva. 5. Az EVSZ az ille té kes kormányközi szervezetekkel és nemzetközi szervekkel együttműködve kidolgozza és közzéteszi a légi kikötők és kikötők e cikk szerinti tanúsításának feltételeit. Az EVSZ ugyancsak közzéteszi a tanúsított légi kikötők és kikötők listáját. 21. cikk – Szárazföldi határátkelők 1. Amennyiben közegészségügyi-járványügyi indokok azt alátámasztják, a Részes Állam kijelölhet szárazföldi határátkelőket, amelyek kialakítják az 1. mellékletben előírt képességeket, figye lembe véve a következőket: a) a különféle típusú nemzetközi forgalom nagysága és gyakorisága a Részes Állam kijelölni szándékozott szárazföldi határátkelőjén, egyéb belépési helyekkel összehasonlítva; b) az azokon a területeken fennálló közegészségügyi-járványügyi kockázatok, ahonnan a nemzetközi forgalom érkezik, vagy amelyen keresztül áthalad egy adott szárazföldi határátkelőhöz történő érkezését megelőzően. 2. A közös országhatárokkal rendelkező Részes Államok vegyék fontolóra a következőket: a) a betegség nemzetközi terjedésének a szárazföldi határátkelőkön történő megelőzésére vagy megakadályozására vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodások vagy megegyezések megkötése, az 57. cikkel összhangban; továbbá b) szomszédos szárazföldi átkelők közös kijelölése az 1. mellékletben említett képességek vonatkozásában, az e cikk 1. bekezdésében előírtaknak meg fele lően. 22. cikk – A hatáskörrel rendelkező hatóságok szerepe 1. A hatáskörrel rendelkező hatóságok feladata, hogy a) figyelemmel kísérjék, hogy az érintett területekről induló és oda érkező poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök, postacsomagok és emberi maradványok olyan körülmények között legyenek, amelyek biztosítják azt, hogy mentesek legyenek a fertőzés vagy szennyeződés forrásaitól, ideértve a kórokozó-terjesztőket (vektorokat) és a kórokozó-hordozókat (rezervoárokat) is; b) biztosítsák, a lehetőség határain belül, hogy a belépési helyeken az utasok által használt létesítmények higiénés állapota folyamatosan megfelelő legyen, és a létesítmények mentesek legyenek a fertőzés vagy szennyezés forrásaitól, ideértve a kórokozó-terjesztőket (vektorokat) és a kórokozó-hordozókat (rezervoárokat) is; c) ellenőrizzék a poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök, postacsomagok és emberi maradványok esetében a rágcsálómentesítést, fertőtlenítést, rovarirtást vagy dekontaminálást, vagy a személyek esetében az egészségügyi intézkedéseket, a Rendszabályokkal összhangban; d) értesítsék a szállítóeszközök üzemben tartóit – a lehetőség szerint minél előbb – arról, hogy szándékukban áll ellenőrző intézkedéseket alkalmazni egy szállítóeszköz vonatkozásában, valamint írásos tájékoztatást nyújtsanak – adott esetben – az alkalmazni szándékozott módszerekről; e) ellenőrizzék a szennyezett víz vagy élelmiszer, emberi vagy állati ürülék, szennyvíz és minden egyéb szennyezett anyagnak a szállítóeszközről történő eltávolítását és biztonságos megsemmisítését; f) tegyenek meg a Rendszabályokkal összeegyeztethető minden gyakorlati intézkedést annak figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére, hogy hajók ne ürítsenek ki szennyvizet, hulladékot, ballasztvizet és betegségek előidézésre képes egyéb olyan anyagokat, amelyek szennyezhetik egy kikötő, folyó, csatorna, tengerszoros, tó vagy egyéb nemzetközi vízi út vizét; g) felügyeljék azokat a szolgáltatókat, akik/amelyek szolgáltatásokat nyújtanak az utasok, poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök, postacsomagok és emberi maradványok vonatkozásában a belépési helyeken, ideértve ellenőrzések és orvosi vizsgálatok szükség szerinti elvégzését is; h) rendelkezzenek hatásos vészforgatókönyvvel a népegészséget érintő váratlan esemény kezelésére; valamint i) tájékoztassák a nemzeti NER tájékoztatási központot a Rendszabályok alkalmazásával összhangban megtett, vonatkozó közegészségügyi-járványügyi intézkedésekről. 2. Az EVSZ-nek az érintett területről érkező utasok, poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök, postacsomagok és emberi maradványok tekintetében ajánlott intézkedéseit ismételten alkalmazni lehet érkezéskor, amennyiben ellenőrizhető jelzések és/vagy bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az érintett területről történő induláskor alkalmazott intézkedések eredménytelenek voltak. 3. A rovarirtást, rágcsálómentesítést, fertőtlenítést, dekontaminálást vagy egyéb egészségügyi eljárásokat úgy kell végrehajtani, hogy az ne okozzon a személyeknek sérülést és lehetőség szerint kényelmetlenséget, ne okozzon olyan természetkárosítást, amelynek közegészségügyi-járványügyi kihatása lehet, továbbá ne rongálja a poggyászt, rakományt, szállítótartályokat, árukat, szállítóeszközöket és/vagy postacsomagokat. V. RÉSZ – KÖZEGÉSZSÉGÜGYI-JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEK I. fejezet – Általános rendelkezések 23. cikk – Egészségügyi intézkedések érkezéskor és induláskor 1. Az alkalmazandó nemzetközi egyezményekben és a Rendszabályok vonatkozó cikkeiben megállapított rendelkezésekre is figyelemmel, a Részes Állam közegészségügyi-járványügyi érdekből, érkezéskor vagy induláskor, megkövetelheti: a) az utasok tekintetében: (i) az utas célállomására vonatkozó tájékoztatást, hogy az utassal kapcsolatba lehessen lépni; (ii) az utas útvonalára vonatkozó tájékoztatást annak megállapítására, hogy tartózkodott-e érintett területen vagy annak közelében, vagy esetlegesen kapcsolatba került-e a fertőzéssel vagy szennyezéssel az érkezést megelőzően, továbbá az utas egészségügyi dokumentumainak ellenőrzését, ha azok a Rendszabályok alapján szükségesek; és/vagy (iii) olyan nem-invazív orvosi vizsgálat elvégzését, amely a legkevésbé tolakodó módon biztosítja a közegészségügyi-járványügyi cél elérését; b) poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök, postacsomagok és emberi maradványok átvizsgálását. 2. Amennyiben az e cikk 1. bekezdésében előírt intézkedések vagy más eszközök alkalmazásával közegészségügyi-járványügyi kockázatra utaló bizonyítékok merülnek fel, a Részes Állam kiegészítő egészségügyi intézkedéseket alkalmazhat, a Rendszabályokkal összhangban, különösen a gyanús vagy érintett utas vonatkozásában eseti alapon elvégezheti azt a legkevésbé tolakodó és invazív orvosi vizsgálatot, amellyel elérhető a betegség nemzetközi terjedésének a megakadályozása, mint közegészségügyi-járványügyi cél. 3. A Rendszabályok szerinti orvosi vizsgálat, védőoltás, gyógyszeres megelőző kezelés (kemoprofilaxis) vagy egészségügyi intézkedés utason nem végezhető el az utas, az utas szülője vagy gyámja elő ze tesen adott, kifejezett, tájékozott beleegyezése nélkül, a 31. cikk 2. bekezdésében előírt rendelkezés kivételével és a Részes Állam jogszabályaival és nemzetközi kötelezettségeivel összhangban. 4. Azt az utast, vagy annak az utasnak a szüleit vagy gyámját, akit be kell oltani, vagy akinek gyógyszeres megelőző kezelést (kemoprofilaxist) kell felajánlani a Rendszabályok értelmében, tájékoztatni kell a védőoltással, a védőoltás elmulasztásával, a profilaxis alkalmazásával vagy annak elmulasztásával kapcsolatos minden kockázatról, összhangban a Részes Állam jogszabályaival és nemzetközi kötelezettségeivel. A Részes Államok tájékoztatják orvosaikat ezekről az elő írásokról az adott Részes Állam jogszabályaival összhangban. 5. Olyan orvosi vizsgálatot, orvosi beavatkozást, védőoltást vagy egyéb profilaktikus intézkedést, amely a betegség átvitelének kockázatával jár, csak az elfogadott nemzeti vagy nemzetközi biztonsági iránymutatásokkal és kötelező elő írásokkal összhangban szabad utason elvégezni vagy alkalmazni, a kockázat minimálisra csökkentését biztosító módon. II. fejezet – Szállítóeszközökre és szállítóeszközök üzemben tartóira vonatkozó különös rendelkezések 24. cikk – Szállítóeszközök üzemben tartói 1. A Részes Államok megtesznek minden elfogadható, a Rendszabályokkal összeegyeztethető intézkedést annak biztosítására, hogy a szállítóeszközök üzemben tartói: a) megfeleljenek az EVSZ által ajánlott és a Részes Állam által elfogadott egészségügyi intézkedéseknek; b) tájékoztassák az utasokat azokról az egészségügyi intézkedésekről, amelyeket az EVSZ ajánlott és a Részes Állam elfogadott a szállítóeszköz fedélzetén történő alkalmazásra; és c) állandóan olyan állapotban tartsák a rájuk bízott szállítóeszközöket, hogy azok mentesek legyenek a fertőzés vagy szennyezés forrásaitól, ideértve a kórokozó-terjesztőket (vektorokat) és a kórokozó-hordozókat (rezervoárokat). Amennyiben ezek jelenlétére utaló bizonyítékot találnak, előírható a fertőzés vagy szennyezés forrásainak elhárítását célzó intézkedések megtétele. 2. Az e cikk értelmében a szállítóeszközökre és szállítóeszközök üzemben tartóira alkalmazandó különleges rendelkezéseket a 4. melléklet tartalmazza. A szállítóeszközökre és a szállítóeszközök üzemben tartóira a kórokozó-terjesztő által közvetített betegségek tekintetében alkalmazandó rendelkezéseket az 5. melléklet tartalmazza. 25. cikk – Hajók és légi járművek tranzitforgalomban A 27. és 43. cikkekre is figyelemmel, vagy ha alkalmazandó nemzetközi egyezmények erre felhatalmazást nem adnak, a Részes Államnak nem lehet egészségügyi intézkedést alkalmaznia az alábbiakra: a) a nem érintett területről érkező hajó, amely tengeri csatornán vagy vízi úton halad át az adott Részes Állam felségterületén egy másik Állam felségterületén található kikötő felé tartva. Az ilyen hajónak engedélyezni kell, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság felügyelete alatt üzemanyagot, vizet, élelmiszert és utánpótlást vegyen fel; b) olyan hajó, amely a joghatósága alá tartozó vizeken halad át anélkül, hogy kikötőben vagy a partjainál kikötne; és c) légi jármű tranzitforgalomban a joghatósága alá tartozó légi kikötőben, azzal a kivétellel, hogy a légi jármű tartózkodását a légi kikötő meghatározott területére lehet korlátozni, a be- és kiszállás, vagy a be- és kirakodás megtiltásával. A légi jármű számára azonban engedélyezni kell, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság felügyelete alatt üzemanyagot, vizet, élelmiszert és utánpótlást vegyen fel. 26. cikk – Civil teherautók, vonatok és autóbuszok tranzitforgalomban A 27. és 43. cikkekre is figyelemmel, vagy ha alkalmazandó nemzetközi egyezmények erre felhatalmazást nem adnak, nem lehet egészségügyi intézkedéseket alkalmazni a nem érintett területről érkező civil teherautó, vonat vagy autóbusz tekintetében, amely egy felségterületen fel- vagy leszállás, be- vagy kirakodás nélkül halad át. 27. cikk – Érintett szállítóeszközök 1. Amennyiben egy szállítóeszköz fedélzetén klinikai tüneteket és panaszokat, valamint közegészségügyi-járványügyi kockázat jelenlétére utaló tényeken vagy bizonyítékokon alapuló információkat – ideértve fertőzés vagy szennyezés forrását is – észlelnek, a hatáskörrel rendelkező hatóság a szállítóeszközt érintettként kezeli, továbbá: a) elvégezheti, vagy ellenőrzése mellett elvégeztetheti, a szállítóeszköz fertőtlenítését, dekontaminálását, rovarmentesítését vagy rágcsálómentesítését, értelemszerűen; és b) minden egyes esetben eldöntheti, hogy milyen technikát kell alkalmazni a Rendszabályokkal összhangban a közegészségügyi-járványügyi kockázat megfelelő szintű visszaszorításának az elérése érdekében. Azokban az esetekben, amikor léteznek az EVSZ által ajánlott módszerek vagy anyagok ezekhez az eljárásokhoz, akkor azokat kell alkalmazni, kivéve azt az esetet, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság úgy dönt, hogy más módszerek egyformán biztonságosak és megbízhatók. A hatáskörrel rendelkező hatóság kiegészítő egészségügyi intézkedéseket is tehet, ideértve szükség szerint a szállítóeszközök elkülönítését, a betegség terjedésének a megakadályozása érdekében. A kiegészítő intézkedéseket be kell jelenteni a nemzeti NER tájékoztatási központnak. 2. Ha a belépési hely szerinti hatáskörrel rendelkező hatóság nem tudja elvégezni az e cikkben előírt mentesítési intézkedéseket, ennek ellenére az érintett szállítóeszköz számára engedélyezhető az indulás, figyelemmel az alábbiakra: a) a hatáskörrel rendelkező hatóság az induláskor tájékoztatja a következő ismert belépési hely szerinti hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságot a b) pontban említett információk típusáról; és b) hajó esetében a feltárt bizonyítékokat és az előírt mentesítési intézkedéseket be kell jegyezni a Hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzésének elvégzéséről szóló igazolásba. Minden ilyen szállítóeszköz számára engedélyezni kell, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság ellenőrzése mellett üzemanyagot, vizet, élelmiszert és utánpótlást vegyen fel. 3. Azt a szállítóeszközt, amelyet korábban érintettnek tekintettek, attól kezdve nem kell továbbra is érintettnek tekinteni, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság megbizonyosodik az alábbiakról: a) az e cikk 1. bekezdésében előírt intézkedéseket eredményesen elvégezték; és b) a fedélzeten nincsenek olyan körülmények, amelyek közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelenthetnének. 28. cikk – Hajók és légi járművek a belépési helyeken 1. A 43. cikkre vagy az alkalmazandó nemzetközi egyezmények elő írásaira is figyelemmel, hajótól vagy légi járműtől közegészségügyi-járványügyi indokkal nem lehet megtagadni valamely belépési helyre történő behajózást, illetve leszállást. Amennyiben a belépési hely nem rendelkezik a Rendszabályok szerinti intézkedések alkalmazásához szükséges feltételekkel, a hajót vagy légi járművet utasítani lehet arra, hogy saját kockázatára haladjon tovább a számára megfelelő legközelebbi belépési helyhez, feltéve, hogy a hajón vagy légi járművön nincsen olyan működési probléma, amely miatt ez a kitérés nem lenne biztonságos. 2. A 43. cikkre vagy az alkalmazandó nemzetközi egyezmények elő írásaira is figyelemmel, a Részes Államok közegészségügyi-járványügyi indokkal nem tagadhatják meg a szabad közlekedési engedélyt („free pratique”) hajótól vagy légi járműtől; különösen nem tiltható meg számukra a be- vagy kiszállás, rakomány vagy fedélzeti ellátmány kivagy berakodása, vagy üzemanyag, víz, élelmiszer és utánpótlás felvétele. A Részes Államok a szabad közlekedési engedély megadását függővé tehetik ellenőrző szemle elvégzésétől, és amennyiben fertőzési vagy szennyezési forrást találnak a fedélzeten, a szükséges fertőtlenítési, dekontaminálási, rovarirtási vagy rágcsálómentesítési, vagy a fertőzés vagy szennyezés terjedésének megakadályozásához szükséges egyéb intézkedések végrehajtásától. 3. Amennyiben kivitelezhető és az előző bekezdés rendelkezéseinek figye lembe véte lével, a Részes Állam engedélyezi a szabad közlekedési engedély megadását a hajó vagy légi jármű számára rádió vagy más hírközlési eszköz útján, amennyiben a hajótól vagy légi járműtől annak érkezése előtt kapott tájékoztatás alapján a Részes Állam úgy ítéli meg, hogy a hajó vagy légi jármű érkezése nem eredményezi betegség behurcolását vagy terjedését. 4. A hajó kapitánya vagy a légi jármű parancsnoka, vagy megbízottjaik, a rendeltetési kikötőbe vagy rendeltetési légi kikötőbe történő érkezést megelőző lehető legkorábban tájékoztatja a kikötő vagy légi kikötő irányítóit a fedélzeten előfordult olyan megbetegedésről, amely fertőző jellegű betegség jele lehet, vagy közegészségügyi-járványügyi kockázatra utaló tényről, mihelyt a kapitány vagy parancsnok tudomást szerez ilyen megbetegedésről vagy közegészségügyi-járványügyi kockázatról. Ezt a tájékoztatást haladéktalanul továbbítani kell a kikötő, illetve a légi kikötő hatáskörrel rendelkező hatósága részére. Sürgős helyzetben a kapitány vagy a parancsnok ezt az információt közvetlenül a megfelelő kikötői vagy légi kikötői hatósággal közli. 5. Abban az esetben, ha egy gyanús vagy érintett légi jármű a légi jármű parancsnokán vagy a hajó kapitányán kívül álló okok miatt más légi kikötőben száll le, mint ahol eredetileg le kellett volna szállnia, vagy más kikötőben köt ki, mint ahol eredetileg ki kellett volna kötnie, az alábbi intézkedéseket kell alkalmazni: a) a légi jármű parancsnoka vagy a hajó kapitánya, vagy más felelős személy minden lehetséges eszközzel arra törekszik, hogy késedelem nélkül kapcsolatba lépjen a legközelebbi hatáskörrel rendelkező hatósággal; b) mihelyt a hatáskörrel rendelkező hatóság tudomást szerez a leszállásról vagy partot érésről, alkalmazhatja az EVSZ által ajánlott intézkedéseket vagy a Rendszabályokban előírt egyéb intézkedéseket; c) hacsak szükséghelyzet miatt vagy kommunikáció céljából nem feltétlenül szükséges, a légi jármű vagy a hajó fedélzetén tartózkodó utasok nem hagyhatják el annak közvetlen környékét és rakomány nem vihető el onnan, kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság ezt engedélyezi; továbbá d) amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság által előírt összes egészségügyi intézkedés megtörtént, a légi jármű vagy hajó – ezeknek az egészségügyi intézkedéseknek a tekintetében – folytathatja útját vagy abba a légi kikötőbe vagy kikötőbe, ahol eredetileg le kellett volna szállnia vagy ki kellett volna kötnie, vagy ha műszaki okokból ez nem lehetséges, egy számára megfelelő helyen található légi kikötőbe vagy kikötőbe. 6. Az e cikkben meghatározott rendelkezésektől eltérve, a hajó kapitánya vagy a légi jármű parancsnoka minden olyan szükséghelyzeti intézkedést megtehet, amelyre a fedélzeten tartózkodó utasok egészsége és biztonsága szempontjából szükség van. A kapitány, illetve a parancsnok késedelem nélkül tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot az e bekezdés szerint tett intézkedésekről. 29. cikk – Civil teherautók, vonatok és autóbuszok belépési helyeken Az EVSZ a Részes Államokkal konzultálva irányadó elveket dolgoz ki az egészségügyi intézkedéseknek a belépési helyeken jelentkező és szárazföldi határátkelőkön áthaladó civil teherautókra, vonatokra és autóbuszokra történő alkalmazására. III. fejezet – Utasokra vonatkozó különös rendelkezések 30. cikk – Közegészségügyi-járványügyi megfigyelés alatt álló utasok A 43. cikkre vagy az alkalmazandó nemzetközi egyezmények elő írásaira is figyelem …