{"html": "<div class=\"lf-doc\"><div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>szakrális építmény, amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">–</span>szőlőműveléssel nem hasznosított területen is – a telek méretétől függetlenül elhelyezhető, legfeljebb 30 m2 bruttó alapterülettel, legfeljebb 3%-os beépítettséggel;</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni; f ) a borszőlő termőhelyi kataszteri területből való kivonás és átminősítés nem indítványozható, kivéve, ha nem áll rendelkezésre egyéb fejlesztési célú terület a település közigazgatási területén, a földvédelmi eljárás feltételei teljesülnek és a kivonást, átminősítést a települési önkormányzat kezdeményezi.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Az (1) bekezdés szerinti előírásokat a már kijelölt beépítésre szánt területeken nem kell alkalmazni.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Az övezet területén található egyedi értékű dűlőkön új építményként csak a szőlőtermesztéssel összefüggő rendeltetésű építmény helyezhető el, amelyről a településrendezési eszközökben rendelkezni kell.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A (3) bekezdés szerinti egyedi értékű dűlők lehatárolását és a megőrzésükre vonatkozó követelményeket e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet tartalmazza.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>E § tekintetében mezőgazdaságilag műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-a szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen is művelt. A művelt telek fennállását a szőlő esetében a hegybíró igazolja. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott, kivett művelési ágú telek nem minősül mezőgazdaságilag művelt teleknek. Az épület, építmény használatbavételi engedélyének kiadását, valamint az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez kiadott igazolás kiadását követő egy év elteltével és azt követően évente a hegybíró ellenőrzi a művelés fennállását. Ha a tényleges művelés megszűnt, az (1) bekezdés</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>pontja alapján megvalósított épületet, építményt el kell bontani.</div>\n<p class=\"lf-p\">ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK XV. FEJEZET FELHATALMAZÓ ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK 59. Felhatalmazó rendelkezések 88. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek körét és az eljárás részletes szabályait,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a Balaton vízparti területeire vonatkozó közcélú területfelhasználási terv területi hatálya kijelölésének szempontjait, a terv tartalmi követelményeit és készítésének részletes szabályait,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>a Balaton vízparti területein a kikötők létesítése feltételeinek szabályait,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>a Balaton vízparti területeire – az e törvényben nem szabályozott – sajátos településrendezési és építési követelményeket, ideértve ezeknek a helyi építési szabályzatban történő alkalmazására vonatkozó szabályokat,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>a balatoni partvonal-szabályozási terv tartalmi követelményeit, f ) a hegybírók e törvény által meghatározott feladatainak részletes szabályait,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">g)</span>a Balatoni főépítész feladatait.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>jó termőhelyi adottságú szántók övezete, az erdőtelepítésre javasolt terület övezete, a tájképvédelmi terület övezete, a vízminőség-védelmi terület övezete, a nagyvízi meder övezete és a VTT-tározók övezete térképi lehatárolását és az övezeti szabályokat,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>az ásványi nyersanyagvagyon övezete, a rendszeresen belvízjárta terület övezete, a tanyás területek övezete és a földtani veszélyforrás terület övezete szabályait,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének hatálya alá tartozóan a rendszeresen belvízjárta terület övezetének tervlapját, az ásványi nyersanyagvagyon övezete által érintett települések és a földtani veszélyforrás terület övezete által érintett települések lehatárolását, valamint mindezekre az övezeti szabályokat,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének hatálya alá tartozóan az ásványi nyersanyagvagyon övezete, a földtani veszélyforrás terület övezete, a rendszeresen belvízjárta terület övezet, a vízeróziónak kitett terület övezete és az általános mezőgazdasági terület övezete térképi lehatárolását, az övezeti szabályokat, valamint egyes országos övezetek kiegészítő szabályait,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>a Balaton vízparti területeinek lehatárolását és a Balaton vízparti területeire vonatkozó közcélú területfelhasználást rendeletben állapítsa meg.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy a balatoni partvonal-szabályozási tervet rendeletben állapítsa meg.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a kultúráért, a környezet- és természetvédelemért, valamint a turizmusért felelős miniszterrel egyetértésben a borszőlő termőhelyi kataszteri területbe tartozó, kiemelkedő értékű tájelemet képviselő – történeti, termelési és turisztikai szempontból – egyedi értékű dűlőket lehatárolja, és e területek kivételes értékeinek megőrzésére vonatkozó követelményeket rendeletben szabályozza.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>Felhatalmazást kap a megyei önkormányzat, hogy a megyei területrendezési tervet – és ennek részeként a sajátos megyei övezeteket – önkormányzati rendeletben állapítsa meg.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">60.</span>Hatálybalépés 89. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2019. január 2-án lép hatályba.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Az 1–88. §, a 90–98. §, a 99. § (2), (4) és (6)–(8) bekezdése, a 100. § (9) bekezdése és (13) bekezdés b) és c) pontja, a 103–112. § 2019. március 15-én lép hatályba.</div>\n<h3 class=\"lf-part\">XVI. FEJEZET</h3>\n<p class=\"lf-p\">ÁTMENETI ÉS EURÓPAI UNIÓS KÖVETELMÉNYEKRE UTALÓ RENDELKEZÉSEK 61. Általános alkalmazási szabály 90. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti eljárásokban kell alkalmazni.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó településrendezési eszköz tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet a jogszerűen elfogadott településrendezési eszköz e törvény kihirdetése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezeti Tervében a 4/1–4/11. melléklet szerinti országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A 4/1–4/11. mellékletet az e törvény hatálybalépését követően indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazni kell.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">62.</span>Településrendezési eszköz készítése e törvénnyel összhangban nem álló megyei területrendezési terv esetén</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-91\"><span class=\"lf-art-num\">91. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A  megyei területrendezési terveknek az  e  törvénnyel való összhangba hozataláig a  településrendezési eszközök</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">készítésénél, módosításánál</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>az Ország Szerkezeti Terve által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket a 15. § (3) bekezdés, a 17. § és a 4/1–4/11. melléklet előírásainak alkalmazásával, valamint az Ország Szerkezeti Tervében meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a 11. § előírásait kell alkalmazni,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>azokat az országos övezeteket, amelyeket a megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban e törvény vagy a 88. § (2) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri rendelet nem állapít meg, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már nem kell alkalmazni,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>azokra az országos övezetekre, amelyeket a megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat e törvény vagy a 88. § (2) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri rendelet módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már e törvény és a miniszteri rendelet övezeti előírásait kell alkalmazni,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>azokat a megyei övezeteket, amelyeket a megyei területrendezési terv megállapít, azonban e törvény nem állapít meg, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már nem kell alkalmazni, f ) azokra a megyei övezetekre, amelyeket a megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat e törvény módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már e törvény övezeti előírásait kell alkalmazni,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">g)</span>azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket e törvény vagy a 88. § (2) bekezdés</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>pontja szerinti miniszteri rendelet vezet be (országos övezetként állapít meg, vagy megyei területrendezési tervben való megállapításáról rendelkezik), azonban a megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra vagy megállapításra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál a 22. §</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>bekezdésében és 24. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell lehatárolni, és rájuk e törvény övezeti előírásait kell alkalmazni.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó településrendezési eszközöket e törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül felülvizsgálni és szükség esetén módosítani kell.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">63.</span>A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve 92. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket a Budapesti Agglomerációhoz tartozó települések esetében 2021. december 31-ig kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A Budapesti Agglomeráció tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz e törvény kihirdetése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezeti Tervében a 4/1–4/11. melléklet szerinti országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények, vagy</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a 7. melléklet szerinti Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében a 10. melléklet szerinti térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik. (3) Fővárosi kerület esetében e törvény hatálybalépésétől az e törvénynek és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletnek megfelelően felülvizsgált Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet hatálybalépéséig a kerületi településrendezési eszköz készítésénél e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglalt előírások alkalmazhatók.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">64.</span>A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve 93. § (1) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek hatályos településrendezési eszközeit 2021. december 31-ig kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti településein a településrendezési eszközöket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a Balaton vízparti területére az e törvényben nem szereplő speciális településrendezési és építési követelményeket rögzítő kormányrendelettel, a Balaton vízparti területeinek lehatárolását és a közcélú területfelhasználást rögzítő miniszteri rendelettel, valamint a balatoni partvonal-szabályozási terv tárgyában kiadott miniszteri rendelettel összhangban kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. A balatoni partvonalszabályozási terv tárgyában kiadott miniszteri rendeletben rögzített szabályozási partvonalat a településrendezési eszközben szerepeltetni kell.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A partvonal-szabályozási tervet szükség szerint, de legalább 10 évenként felül kell vizsgálni, és indokolt esetben módosítani kell.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A Balaton vízparti területeire vonatkozó közcélú területfelhasználási tervet szükség szerint, de legalább 10 évenként</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">–</span>a (3) bekezdésben rögzített partvonal-szabályozási terv felülvizsgálatát követően – felül kell vizsgálni, és indokolt esetben módosítani kell.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet a jogszerűen elfogadott településrendezési eszköz e törvény hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a terület a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezeti Tervében a 4/1–4/11. melléklet szerinti országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a terület a 10. melléklet szerinti Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervében a 12/1–12/5. melléklet szerinti térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik vagy</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználását tartalmazó miniszteri rendelet eltérően rendelkezik. 94. § (1) A 2003. december 3-án az ingatlan-nyilvántartásban, vagy a hatályos településrendezési eszközökben kemping és strand települési területfelhasználási egységbe sorolt kempingek és strandok területének átsorolására és beépíthetőségére, valamint a strandok területének tekintetében előírt telekfelosztásra és telekhatár-rendezésre vonatkozó vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben foglalt előírások és szabályozási elemek helyett e törvény megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni a településrendezési tervezés során.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén szabálytalanul megépült építményre, építményrészre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha az az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően e törvény előírásainak is megfelel vagy szabályossá tehető.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">65.</span>Az Európai Unió jogának való megfelelés 95. § E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.</div>\n<h3 class=\"lf-part\">XVII. FEJEZET</h3>\n<p class=\"lf-p\">MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK 66. Módosító rendelkezések 96. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 11/A. § (3) bekezdésében az „az Országos Területrendezési Tervről” szövegrész helyébe az „a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről” szöveg lép.</p>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-97\"><span class=\"lf-art-num\">97. §</span><span class=\"lf-art-t\">A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">„(3a) A külfejtéses művelésű bányatelket akkor lehet megállapítani vagy horizontálisan bővíteni, ha a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény bányatelek-megállapításra vonatkozó előírásai teljesülnek.”</p>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-98\"><span class=\"lf-art-num\">98. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 4. §-a a következő</span></h4>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">41.</span>ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „41. meteorológiai obszervatórium: nagy léptékű időjárási folyamatok megfigyelésére alkalmas magaslégköri szondával, időjárási radarral, szélradarral, légkörfizikai mérőeszközökkel rendelkező létesítmény, ahol nagy területi reprezentativitású, különösen pontos meteorológiai megfigyeléseket vagy viharjelzést, légkörfizikai, magaslégköri kutatást folytatnak.”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A Ktv. 38/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A meteorológiai tevékenységgel összefüggő állami feladatok:) „a) a környezet- és klímavédelemhez, árvíz- és belvízvédelemhez, az erdővédelemhez, valamint az élet- és vagyonbiztonság megóvásához szükséges meteorológiai adatok gyűjtése, információk szolgáltatása, meteorológiai obszervatórium és más mérőállomás üzemeltetése,”</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-99\"><span class=\"lf-art-num\">99. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) a következő 8. §-sal</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">egészül ki: „8. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 4. § (3a) bekezdése szerinti esetekben egyedi, az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseitől eltérő vagy annak alkalmazását kizáró területrendezési szabályokat és különös hatósági eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapíthat meg.”</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A Tftv. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A területrendezési tervek esetében, a térségi szerkezeti terv és a térségi övezetek előállításával kapcsolatban a miniszterek a területrendezési tervek térképi követelményeinek megfelelő módon dolgozzák ki a feladatkörüket érintő munkarészeket.”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A Tftv. 12. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében:) „a) a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét, amely – a jogszabályban rögzített egyedileg meghatározott megyei övezet kivételével – nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére,”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A Tftv. 23/D. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) Az országos és a kiemelt térségi területrendezési terveket érintő változások, valamint a térségi területfelhasználási engedélyek tervi következményeit a területrendezésért felelős miniszter – amennyiben indokolt – évente rendeletében kihirdeti.”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A Tftv. 27. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „g) a 8. § szerinti esetekben az egyedi, az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseitől eltérő vagy annak alkalmazását kizáró területrendezési szabályokat és különös hatósági eljárási szabályokat.”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(6)</span>A Tftv. 27. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy az országos és a kiemelt térségi területrendezési terveket érintő változások, valamint a térségi területfelhasználási engedélyek tervi következményeit rendeletben kihirdesse.”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(7)</span>A Tftv.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>5. § t) pontjában a „Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének” szöveg,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>23/D. § (3) bekezdésében a „Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének” szöveg,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>23/D. § (3b) bekezdésében az „(1)–(3a) bekezdése” szövegrész helyébe az „(1)–(3) bekezdése” szöveg lép.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(8)</span>Hatályát veszti a Tftv.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>23/D. § (1) bekezdésében a „térségi jelentőségű” szövegrész,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>23/D. § (3a) bekezdése,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>27. § (1) bekezdés q) pontja,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>27. § (1) bekezdés t) pontjában a „ , térségi jelentőségű” szövegrész.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-100\"><span class=\"lf-art-num\">100. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) Az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.  évi LXXVIII.  törvény (a  továbbiakban: Étv.) 2.  §-a</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">a következő 42. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „42. Építésügyi műszaki irányelv: jogszabály vagy európai vagy nemzeti szabvány által nem vagy nem teljeskörűen szabályozott területen, ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára, széles körű szakmai összefogással és állami felügyelet mellett létrehozott, magyar nyelven kiadott, mindenki számára hozzáférhető műszaki előírás.”</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Az Étv. 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A településrendezési eszköz elfogadásakor a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet alapján záró szakmai vélemény kibocsátására jogosultnak a jogszabályi követelmények érvényesülését biztosító záró szakmai véleményét figyelembe kell venni. A záró szakmai vélemény megküldésére a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben megállapított határidő lejártát követő 5. napon a településrendezési eszköz elfogadható.”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>Az Étv. 30. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Nem jár kártalanítás, ha a 13. § (1) bekezdés szerinti építési jog keletkezését követően nem történt a helyi építési szabályzatnak megfelelő telekalakítás vagy nem kezdődött meg építési tevékenység, és az építési jogot a települési önkormányzat az építési jog keletkezésétől számított 7 évet követően módosítja vagy megszünteti.”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>Az Étv. 30. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) A települési (a fővárosban a fővárosi és a kerületi) önkormányzatot kártalanítási kötelezettség nem terheli, amennyiben a településrendezési eszköz (1) bekezdés szerinti előírása területrendezési tárgyú jogszabály települési szintű érvényesítésének közvetlen következménye.”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>Az Étv. 31. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat építésügyi műszaki irányelvre. Az adott jogszabály vonatkozó követelményei teljesülnek, ha a hivatkozott építésügyi műszaki irányelvben meghatározottakkal azonos vagy kedvezőbb megoldások készülnek.”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(6)</span>Az Étv. 33/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában saját lakhatásnak minősül minden olyan eset, amelynek során az építtető a lakóépületet vagy lakást életvitelszerű bentlakás céljából használja.”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(7)</span>Az Étv. 48/A. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon 60 napon belül folytatja le a hatósági ellenőrzést. Szabálytalanság észlelése esetén hivatalból megindítja az eljárást, és megteszi az (1)–(4) bekezdésben meghatározott intézkedéseket. Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől – ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől – számított tíz éven belül van helye.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(6)</span>Az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés újrakezdődik</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmét visszavonja, a visszavonást követő napon,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>a fennmaradási és továbbépítési engedélyben előírt szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>az új eljárás lefolytatását elrendelő döntés eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon.”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(8)</span>Az Étv. a következő 60/G. §-sal egészül ki: „60/G. § E törvénynek a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2. tv.) megállapított 8. § (2a) bekezdését a Mód2. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő településrendezési eszköz készítése és módosítása során is alkalmazni kell.”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(9)</span>Az Étv. a következő 60/H. §-sal egészül ki: „60/H. § Azon épületeknél, amelyek használatát az építésügyi hatóság e rendelkezés hatálybalépése előtt engedélyezte vagy tudomásul vette, e törvény erejénél fogva</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a helyi építési szabályzatnak – a fővárosban a 14/A. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti településrendezési eszközöknek – a tetőtér-beépítést tiltó előírását nem kell alkalmazni,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>a helyi építési szabályzatban – a fővárosban a 14/A. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti településrendezési eszközökben – meghatározott szintterületi értékbe a tetőtér-beépítés nem számít bele,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>a tetőtér-beépítéshez kapcsolódó, a tűzvédelmi előírások teljesítését szolgáló építmények és a felvonó az építési telek beépítettségének megengedett legnagyobb mértékébe és a zöldfelület megengedett legkisebb mértékébe nem számít bele,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>a tetőtér-beépítésből eredő többlet gépjármű elhelyezése a tetőtér-beépítéssel érintett épület telekhatárától mért legfeljebb 1000 m-en belül más telken, parkolóban, parkolóházban vagy a közterület közlekedésre szánt területe egy részének felhasználásával is biztosítható, továbbá a helyi önkormányzat parkolást szabályozó rendelete a parkolóhely pénzbeli megváltásának lehetőségét nem tilthatja meg,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>a területfelhasználási egységre vagy építési övezetre a helyi építési szabályzatban – a fővárosban a 14/A. §</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>bekezdés b)–d) pontja szerinti településrendezési eszközökben – megállapított maximális lakásszámba a tetőtérbeépítéssel létrejött lakás nem számít bele, és f ) a tetőtér-beépítésekre és az épület belső udvarának lefedésére vonatkozóan e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet további előírásokat állapíthat meg, amelyeknél szigorúbb követelményeket a helyi építési szabályzat – a fővárosban a kerületi építési szabályzat – nem állapíthat meg.”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(10)</span>Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következő 33. és 34. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy) „33. az építésügyi műszaki irányelv kidolgozásának, jóváhagyásának részletes szabályait, a kidolgozásban és a véleményezésben résztvevők körét, a jóváhagyott építésügyi műszaki irányelvek közzétételének módját és helyét, valamint a 31. § (6) bekezdésében meghatározott bizottság összetételét, feladatkörét és a működésére vonatkozó részletes szabályokat, 34. a telekalakítás és építési tilalom elrendelése, továbbá a telekalakítás és cseretelek-adás részletes szabályait” (rendelettel állapítsa meg.)</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(11)</span>Az Étv. 62. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3b) Felhatalmazást kap a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter arra, hogy az okos város településekre vonatkozó szakmai követelményeket rendeletben állapítsa meg.”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(12)</span>Az Étv. 33/A. § (2) és (3) bekezdésében az „építési tevékenységet” szövegrész helyébe az „építési, valamint az ehhez szükséges tereprendezési, támfalépítési tevékenységet” szöveg lép.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(13)</span>Az Étv.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>6/A. § (3) bekezdésében a „kerületi) vagy térségi” szövegrész helyébe a „kerületi), a térségi vagy a megyei” szöveg,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>20. § (7) bekezdés e) pontjában az „és a kiemelt fontosságú honvédelmi” szövegrész helyébe az „és katonai célú” szöveg,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>53/F. § (3) bekezdésében a „kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi” szövegrész helyébe a „honvédelmi és katonai célú” szöveg,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>60. § (8) bekezdésében a „2019. december 31-e” szövegrész helyébe a „2021. december 31-e” szöveg,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">e)</span>60. § (9) bekezdésében a „2019. december 31-ét” szövegrész helyébe a „2021. december 31-ét” szöveg lép.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(14)</span>Hatályát veszti az Étv. 62. § (2) bekezdés 1. pontja.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-101\"><span class=\"lf-art-num\">101. §</span><span class=\"lf-art-t\">Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 94. §-a a következő (11)–(13) bekezdéssel egészül ki</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">„(11) Ha az ingatlan-nyilvántartás és az ingatlan művelési ága, fő rendeltetése vagy jogi jellege tekintetében közhiteles nyilvántartás között e rendelkezés hatálybalépésekor ellentmondás áll fenn, e rendelkezés hatálybalépésétől számított egy éven belül az ingatlan-nyilvántartásban szereplő ingatlan művelési ágát, fő rendeltetését, jogi jellegét összhangba kell hozni a közhiteles nyilvántartásban foglaltakkal. Az összhangba hozatalra irányuló eljárás a közhiteles nyilvántartást vezető hatóság részéről az ingatlanügyi hatóság hivatalbóli megkeresésével indul. Az ingatlan tulajdonosa vagy akinek jogi érdeke fűződik hozzá, az összhangba hozatalt bármikor kezdeményezheti az ingatlanügyi hatóságnál.</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(12)</span>Ha a (11) bekezdés szerinti összhangba hozatal nem történik meg a (11) bekezdésben meghatározott határidőn belül, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok tekintendők irányadónak.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(13)</span>Ha e rendelkezés hatálybalépését követően történik változás a közhiteles nyilvántartásban az ingatlan művelési ága, fő rendeltetése vagy jogi jellege vonatkozásban, a közhiteles nyilvántartást vezető hatóság 8 napon belül köteles hivatalból megkeresni az ingatlanügyi hatóságot az ingatlan-nyilvántartásnak a közhiteles nyilvántartással történő összhangba hozatala érdekében. Az ingatlan tulajdonosa vagy akinek jogi érdeke fűződik hozzá, az összhangba hozatalt bármikor kezdeményezheti az ingatlanügyi hatóságnál.”</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-102\"><span class=\"lf-art-num\">102. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A  Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a  Balatoni Területrendezési Szabályzat</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 4/C. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas építmények közül) „c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából az országos jelentőségű védett természeti területen a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani, ide nem értve, ha már meglévő oszlopsor (közös közmű oszlopsor) felhasználásával kerül sor az elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok kiépítésére;”</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A Btv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „19. § (1) A vízparti kemping területén – tulajdoni formától függetlenül –</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>kereskedelmi célú szállásférőhely, vendéglátó épület és pihenést, testedzést szolgáló építmény helyezhető el,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>lakó- és üdülőépület, lakás nem alakítható ki.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A vízparti kempinget különleges terület kemping települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, amelynek beépítettsége legfeljebb 15% lehet.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A kemping területének más területfelhasználási egységbe történő besorolása csak</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>zöldterületként legfeljebb 3%-os beépítettséggel, vagy</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>különleges terület strandként, legfeljebb 15%-os beépítettséggel valósítható meg.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A strand beépített területe legfeljebb a terület 10%-a lehet.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A strand területének legkevesebb 65%-át fásított zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(6)</span>Strand területén – tulajdoni formától függetlenül –</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>csak vendéglátó épület, pihenést, testedzést, valamint az átöltözést és tisztálkodást szolgáló építmény helyezhető el,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>lakó- és üdülőépület, lakás nem alakítható ki.”</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-103\"><span class=\"lf-art-num\">103. §</span><span class=\"lf-art-t\">A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003.  évi</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">CXXVIII. törvény 17. § (11) bekezdésében az „Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény</p>\n<h4 class=\"lf-art\"><span class=\"lf-art-num\">9. §</span><span class=\"lf-art-t\">ában” szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény</span></h4>\n<h4 class=\"lf-art\"><span class=\"lf-art-num\">14. §</span><span class=\"lf-art-t\">ában” szöveg lép</span></h4>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-104\"><span class=\"lf-art-num\">104. §</span><span class=\"lf-art-t\">A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az  érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 3/A. §-ában az „Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 14. §</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>bekezdésében” szöveg lép.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-105\"><span class=\"lf-art-num\">105. §</span><span class=\"lf-art-t\">A vasúti közlekedésről szóló 2005.  évi CLXXXIII.  törvény 5.  § (2)  bekezdésében „Az Országos Területrendezési</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. §-ában” szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 14. §-ában” szöveg lép.</p>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-106\"><span class=\"lf-art-num\">106. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) A  nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngt.) 6/H. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A közlekedési infrastruktúra-beruházással érintett települések önkormányzatainak településrendezési eszközeiket) „a) ha a közlekedési infrastruktúra-beruházás szerepel a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben (a továbbiakban: MATrT.), a telepítési tanulmányterv települési (a fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak való benyújtásától számított 4 hónapon belül összhangba kell hozni az MATrT. 14. §</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(1)</span>bekezdésében foglaltakkal,”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Az Ngt.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>6/H. § (1) bekezdés b) pontjában az „OTrT-ben” szövegrész helyébe az „MATrT-ben” szöveg,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>6/H. § (13) bekezdésében a „2018. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2021. december 31-ig” szöveg lép.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-107\"><span class=\"lf-art-num\">107. §</span><span class=\"lf-art-t\">(1) Az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény (a  továbbiakban: Evt.)</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">a következő 114. §-sal egészül ki: „114. § Az Országos Erdőállomány Adattárból a 113. § (24) vagy (27) bekezdése szerinti kivezetést vagy átminősítést át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágban, továbbá a településrendezési eszközökön is.</p>\n<p class=\"lf-p\">Az erdészeti hatóság a határozat véglegessé válásától számított 8 napon belül köteles hivatalból megkeresni az ingatlanügyi hatóságot az ingatlan-nyilvántartásnak, a települési önkormányzatot a településrendezési eszközöknek az Országos Erdőállomány Adattárral történő összhangba hozatala érdekében.”</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>Az Evt.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>23/A. § (4) bekezdésében az „Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben” szöveg</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>113. § (24) és (27) bekezdésében a „két éven belül” szövegrész helyébe a „négy éven belül” szöveg lép.</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-108\"><span class=\"lf-art-num\">108. §</span><span class=\"lf-art-t\">A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 8. § (1) bekezdés g) pontjában a „Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 1/1. számú mellékletében” szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 1/1. mellékletében” szöveg lép.</p>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-109\"><span class=\"lf-art-num\">109. §</span><span class=\"lf-art-t\">A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény</span></h4>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>7. § (1) bekezdésében az „A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről” szóló szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről” szöveg,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>7. § (9) bekezdésében az „a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény</div>\n<h4 class=\"lf-art\" id=\"p-5\"><span class=\"lf-art-num\">5. §</span><span class=\"lf-art-t\">(7) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési</span></h4>\n<p class=\"lf-p\">tervéről szóló törvény 42. § (5) bekezdésében” szöveg lép. 110. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 2. §-a a következő</p>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2b)</span>–(2e) bekezdéssel egészül ki: „(2b) E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály országos településkép-védelmet biztosíthat a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2c)</span>Az országos településkép-védelem keretében a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">–</span>a terület kijelölésével egyidejűleg – a Kormány rendeletben országos jelentőségű településképi követelményeket és országos településkép-érvényesítési eszközöket állapíthat meg.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2d)</span>A (2c) bekezdés esetében a (2) bekezdés szerinti önkormányzati településképi rendelet rendelkezései</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">–</span>a kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában – a településképi szempontból kiemelten meghatározó terület tekintetében nem alkalmazhatók.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2e)</span>Az Étv. 4. § (3a) bekezdése szerinti területekre vonatkozóan országos településkép-védelem a (2c) bekezdés figyelembevételével biztosítható.”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A Tvtv. a következő 1/A. alcímmel egészül ki: „1/A. Országos településkép-védelem 2/A. § (1) Az országos jelentőségű településképi követelmény a 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott követelményekre és ezen követelmények keretszabályaira terjedhet ki.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2)</span>A Kormány az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesítésének elősegítésére a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre egyedi településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: egyedi kézikönyv) készítését írhatja elő, az egyedi kézikönyv tartalmára, elkészítésére és egyeztetésére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával. Az egyedi kézikönyv az országos főépítész közreműködésével készül.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A Kormány az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülése érdekében a (4) és (6) bekezdés szerinti országos településkép-érvényesítési eszközök alkalmazását írhatja elő.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A településképi szempontból kiemelten meghatározó területre – kormányrendeletben meghatározott esetekben és részletszabályok szerint – kormányrendeletben kijelölt államigazgatási szerv</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>tájékoztatást adhat és szakmai konzultációt biztosíthat az országos jelentőségű településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tehet a követelmények érvényesítési módjára,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>kiemelt településképi véleményezési eljárást folytathat le és településképi véleményt adhat az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>kiemelt településképi bejelentési eljárást folytathat le és településképi döntést hozhat az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>településképi kötelezést adhat ki, és településkép-védelmi bírságot szabhat ki.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(5)</span>A (4) bekezdés szerint kijelölt államigazgatási szerv az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülése érdekében a 11. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint jár el azzal, hogy – jogszabályban meghatározott esetekben és módon – 10 000 000 forintig terjedő közigazgatási bírságnak megfelelő településképvédelmi bírság kiszabását rendelheti el.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(6)</span>A Kormány támogatási és ösztönző rendszer útján segítheti elő az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülését, amely alkalmazásáról az országos településkép-védelmet biztosító kormányrendelet rendelkezik.”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(3)</span>A Tvtv. 12. § (1) bekezdése a következő h)–l) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „h) az országos településkép-védelemmel érintett településképi szempontból kiemelten meghatározó területet és az érintett ingatlanokat,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">i)</span>a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre vonatkozó egyedi kézikönyv tartalmi elemeit, az elkészítésére és egyeztetésére vonatkozó részletes szabályokat,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">j)</span>a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre vonatkozó országos jelentőségű településképi követelményeket, továbbá a reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alól e törvény által megengedett eltéréseket, a létesíthető reklámhordozók számát, megjelenésük különös formai (műszaki) követelményeit,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">k)</span>az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülése érdekében alkalmazandó országos településkép-érvényesítési eszközöket, az egyes eszközök alkalmazásának eseteit, módját, részletes szabályait, a vonatkozó eljárások szabályait, beleértve az eljárásokban vizsgálandó településképi szempontokat és az eljárások alóli mentesség feltételeit, a támogatási és ösztönző rendszer alkalmazását, továbbá az országos településképérvényesítési eszközök alkalmazására hatáskörrel rendelkező hatóságokat és feladatkörrel rendelkező egyéb szerveket,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">l)</span>az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülése érdekében kiszabható településkép-védelmi bírság mértéke megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetési módjának részletszabályait.”</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(4)</span>A Tvtv.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>2. alcímének címében az „A településképi” szövegrész helyébe az „A helyi településképi” szöveg,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>az 5. § (1) bekezdésben a „főépítész vagy több település által közösen foglalkoztatott térségi főépítész” szövegrész helyébe a „főépítész, több település által közösen foglalkoztatott térségi főépítész vagy a megyei főépítész” szöveg,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>11/A. § (3) bekezdésében „a településképi rendeletben” szövegrész helyébe a „a 2. § (2a), (2b), (2c) és</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">(2e)</span>bekezdések szerinti jogszabályok hatálya alá tartozó területek kivételével a településképi rendeletben” szöveg,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">d)</span>11/B. § (4) bekezdésében a „2. § (2a) bekezdés” szövegrész helyébe a „2. § (2a), (2b), (2c) és (2e) bekezdés” szöveg lép. 111. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 1. § 1. pontjában a „Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény” szöveg lép.</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">67.</span>Hatályon kívül helyező rendelkezések 112. § Hatályát veszti</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">a)</span>a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">b)</span>az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény,</div>\n<div class=\"lf-abs\"><span class=\"lf-abs-num\">c)</span>a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény.</div>\n<p class=\"lf-p\">Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke</p></div>", "next": 0}