2013. CCXXXV. törvény az egyes fizetési szolgáltatókról.

2013. CCXXXV. törvény az egyes fizetési szolgáltatókról. 1. Általános rendelkezések 1. § E törvény rendelkezései alkalmazandóak: a) a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének Magyarország területén történő engedélyezésére és felügyeletére, b) az  utalványkibocsátó kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének Magyarország területén történő bejelentésére és felügyeletére, c) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Magyarország területén végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységére, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységére, d) az utalványkibocsátó Magyarország területén végzett kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységére, e) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a  magyar hatóság által ellátott – e  törvényben meghatározott – felügyeletére, f ) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének magyar hatóság által ellátott – e törvényben meghatározott – felügyeletére, g) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére. 2. § (1) A  3.  § 40.  pont, az  5.  § (2)–(4)  bekezdése, a  6.  §, a  12.  §, a  14.  §, a  17.  §, a  31–32.  §, a  34.  §, a  37.  §, a  45–46.  §, az 50–51. §, az 57. § (3) bekezdése, a 66. §, a 72–79. §, a 82. § és a 83. § a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre is kiterjed azzal, hogy ahol e  rendelkezések pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek, azon a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény is értendő. (2) A  12.  § (1) és (3)  bekezdése, a  66.  § és a  72–79.  § hatálya az  államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozókon és a  kincstári körön kívüli számlatulajdonosokon kívül más személyek részére végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége tekintetében a  kincstárra is kiterjed azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek, azon a kincstár is értendő. 3. § E törvény alkalmazásában: 1. ÁÉKBV: a  befektetési alapkezelőkről és a  kollektív befektetési formákról szóló törvényben meghatározott fogalom, 2. átlagos kinnlevő elektronikuspénz-állomány: az  adott naptári nap végén kibocsátott elektronikus pénzre vonatkozó, az  azt megelőző hat naptári hónap pénzügyi kötelezettségei mindenkori teljes összegének átlaga, amelynek kiszámítása során az adott hónapra vonatkozó pénzügyi kötelezettségnek az egyes naptári hónapok első naptári napján fennálló pénzügyi kötelezettség tekintendő, 3. befolyásoló részesedés: a  hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a  648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott befolyásoló részesedés, A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 17-i ülésnapján fogadta el. 4. csoport: a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott csoport, 5. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, 6. elektronikuspénz: Hpt.-ben meghatározott elektronikuspénz, 7. elektronikuspénz-kibocsátója: Magyar Nemzeti Bank és kincstár, valamint az a hitelintézet, elektronikuspénz kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, amely elektronikus pénzt bocsát ki, 8. fizetési rendszer működtetése: a Hpt.-ben meghatározott fizetési rendszer működtetése, 9. fizetési művelet: a  pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pft.) meghatározott fizetési művelet, 10. fizetési számla: a Pft.-ben meghatározott fizetési számla, 11. forgatható utalvány: a Hpt.-ben meghatározott forgatható utalvány, 12. forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység: a  Hpt.-ben meghatározott forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység, 13. fogyasztó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogyasztó, 14. főiroda: az  a  hely, ahol a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik, 15. határon átnyúló szolgáltatás: a  pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása nem a  szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a  szolgáltatást igénybe vevő ügyfél lakóhelye, székhelye sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelye, 16. hitel és pénzkölcsön nyújtása: a Hpt.-ben meghatározott hitel és pénzkölcsön nyújtása, 17. induló tőke: a  jegyzett tőke – ide nem értve az  osztalékelsőbbségi, a  nyereséges évben az  elmúlt év(ek) elmaradt hozam kifizetésére is feljogosító jegyzett és befizetett részvények névértékét –, a  tőketartalék és az eredménytartalék összege, 18. jegyzett tőke: a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) 35.  § (3)  bekezdése szerint meghatározott tőke, 19. jó üzleti hírnév: a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezetőinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosainak a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény irányítására és tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte, 20. készpénzátutalás: a Hpt.-ben meghatározott készpénzátutalás, 21. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a Hpt.-ben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, 22. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: a  Hpt.-ben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, 23. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a  Hpt.-ben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, 24. kiszervezés: olyan megállapodás egy pénzforgalmi intézmény vagy egy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és egy személy között, amelynek keretében e személy olyan pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez, amelyet egyébként a  pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény maga végezne, 25. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó, 26. közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának vagy szavazati jogának a  vállalkozásban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a 2.  melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán vagy szavazati jogán keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása, 27. közvetítői díj: minden olyan pénzben vagy természetben jutatott térítés, amelyet a  pénzforgalmi közvetítő a  pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől az  ügyfél és a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény között létrejött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás érvényes létrejöttéért és meghatározott esetekben annak teljesítéséért, és meghatározott időtartamig történő fennállásáért kap, 28. külföldi vállalkozás: a  külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pontjában meghatározott külföldi vállalkozás, 29. pénzforgalmi közvetítői tevékenység: a) pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára történő pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötését is, b) elektronikuspénz-kibocsátójával kötött megbízási szerződés alapján, az  elektronikuspénzkibocsátója nevében, javára és kockázatára, elektronikuspénz értékesítésére és visszaváltására irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, 30. pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás, 31. pénzforgalmi szolgáltató: a Pft.-ben meghatározott pénzforgalmi szolgáltató, 32. pénzügyi intézmény: a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény, 33. teljes hiteldíj mutató: a  fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben (a továbbiakban: Fnyht.) meghatározott fogalom, 34. utalványbirtokos: az  a  személy, aki az  utalványkibocsátótól történő megvásárlás útján vagy bármely más módon a  rendelkezése alá került forgatható utalványt az  utalványelfogadónál áru vagy szolgáltatás ellenértékének a kiegyenlítésére fizetési eszközként felhasználhatja, 35. utalványelfogadó: az utalványkibocsátóval szerződéses jogviszonyban álló személy, aki a forgatható utalványt áru vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének kiegyenlítésére fizetési eszközként az  utalványbirtokostól elfogadja, 36. utalványforgalmazó: az  utalványkibocsátóval a  forgatható utalványok értékesítésére és visszaváltására szerződéses jogviszonyban álló személy, 37. utalványkibocsátó ügyfele: az  utalványbirtokos és az  utalványelfogadó azzal, hogy az  utalványbirtokos és az utalványelfogadó személye megegyezhet, 38. ügyvezető: a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény igazgatósága által megválasztott, a  pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel munkaviszonyban álló elnöke, a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezetésére kinevezett, a  pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese, 39. üzletszerű tevékenység: az  ellenérték fejében nyereség és vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység, 40. vezető állású személy: a) pénzforgalmi intézmény esetén a  pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási üzletág irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese, b) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén az  elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátás szolgáltatási és pénzforgalmi szolgáltatási üzletág irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese, c) az ügyvezető. 2. A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az utalványkibocsátó 4. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a  pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) e törvény alapján kiadott engedélyével végezhet pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. (2) Külföldi mint pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon – a  (3) és (4)  bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag fióktelepe útján végezhet. (3) EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása tekintetében a  másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény határon átnyúló szolgáltatást is végezhet. (4) EGT-államban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása tekintetében a  másik EGT-államban székhellyel rendelkező elektronikuspénzkibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatást is végezhet. (5) Az  (1) és (2)  bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni a  másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, és magyarországi fióktelepe által végzett, a  székhely állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően. (6) Utalványkibocsátó kizárólag a  Felügyeletnek az  e  törvényben meghatározott módon tett bejelentés mellett végezhet kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. 5. § (1) Pénzforgalmi intézmény a) az  a  vállalkozás, amely az  e  törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység végzésére, de nem rendelkezik engedéllyel az  elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére, b) törvény eltérő rendelkezése hiányában egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a  korlátozással, hogy az  (1)–(4)  bekezdésben meghatározottakon kívül más pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet nem végezhet. (2) Pénzforgalmi intézmény kizárólag a  következő pénzforgalmi szolgáltatásaihoz és a  6.  §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenységre: a) fizetési műveletek fizetési számlák közötti, az ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretből történő teljesítése, b) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása, c) olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a  fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a  fizetési megbízást, és ahol a  fizetési művelet a  távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között. (3) A pénzforgalmi intézmény engedélyt kaphat fizetési rendszer működtetése tevékenység végzésére. (4) A  (2) és (3)  bekezdésben meghatározottakon kívül a  pénzforgalmi intézmény az  általa végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan jogosult a  pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, ideértve a  fizetési műveletek teljesítésének biztosítását, a  fizetési művelet tárgyát képező pénz átváltását, letéti szolgáltatást, valamint az  adatok tárolását és feldolgozását is. 6. § (1) A  pénzforgalmi intézmény az  általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az  ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt: a) a  nyújtás kizárólag a  pénzforgalmi intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat, b) nem nyújtható a  pénzforgalmi intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközből, c) a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és d) a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek. (2) A  pénzforgalmi intézmény hitelnyújtására és pénzkölcsön nyújtására a  65.  § és az  Fnyht. rendelkezései alkalmazandóak. 7. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a) az  a  vállalkozás, amely az  e  törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére, b) törvény eltérő rendelkezése hiányában egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a  korlátozással, hogy az  (1)–(4)  bekezdésben meghatározottakon kívül más pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet. (2) Az  elektronikuspénz-kibocsátó intézmény valamennyi pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kaphat engedélyt. Ha az  elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez, ezen tevékenysége vonatkozásában – e  törvény eltérő rendelkezése hiányában – a  pénzforgalmi intézményre és a  pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza. (3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a következő pénzforgalmi szolgáltatásaihoz és a 8. §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységre: a) fizetési műveletek fizetési számlák közötti, az ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretből történő teljesítése, b) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása, c) olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a  fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a  fizetési megbízást, és ahol a  fizetési művelet a  távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között. (4) Az  elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az  általa végzett elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez vagy pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan jogosult az elektronikuspénz-kibocsátás és pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, ideértve a  fizetési műveletek teljesítésének biztosítását, a  fizetési művelet tárgyát képező pénz átváltását, letéti szolgáltatást, valamint az  adatok tárolását és feldolgozását is, valamint engedélyt kaphat a  fizetési rendszer működtetése vonatkozó tevékenység végzésére. 8. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt a) a  nyújtás kizárólag az  elektronikuspénz-kibocsátó intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat, b) nem nyújtható az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközből, c) a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és d) az  elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéje megfelel az  e  törvényben meghatározott követelményeknek. (2) Az  elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hitelnyújtására és pénzkölcsön nyújtására a  65.  § és az  Fnyht. rendelkezései alkalmazandóak. 9. § (1) Utalványkibocsátó az a vállalkozás, amely forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységet végez. (2) Az  utalványkibocsátó – törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy pénzügyi szolgáltatást és az (1) bekezdésben meghatározotton kívül más kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet. (3) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány értékesítéséhez és visszaváltásához utalványforgalmazót vehet igénybe. (4) A  forgatható utalvány által megtestesített pénzkövetelés az  utalványforgalmazó igénybevétele esetében is az utalványkibocsátóval szemben áll fenn. 10. § (1) Pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény fióktelepeként működhet. (2) Utalványkibocsátó részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet. (3) A  részvénytársasági formában és a  korlátolt felelősségű társaságként működő pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre, utalványkibocsátóra a  gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a  szövetkezeti formában működő pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre, utalványkibocsátóra a  szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a  fióktelep formájában működő pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (4) A  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, amelynek székhelye Magyarország területén található, a főirodáját is Magyarország területén létesíti. 11. § (1) A pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább harminchétmillió-ötszázezer forint induló tőkével rendelkezik. (2) Ha a  pénzforgalmi intézmény a  pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást végez, legalább hatmillió forint induló tőkével rendelkezik. (3) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag a távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel történő fizetési művelet teljesítését végez, legalább tizenötmillió forint induló tőkével rendelkezik. (4) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez legalább százmillió forint induló tőkével rendelkezik. (5) Az utalványkibocsátó legalább tízmillió forint vagy annak megfelelő összegű befizetett jegyzett tőkével rendelkezik. (6) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó alapításához az  induló tőkét kizárólag pénzben lehet befizetni. Az  induló tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, és a  működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett fizetési számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az  alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, és amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal. 3. Személyi és tárgyi feltételek 12. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet csak a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend és nyilvántartási rend, b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat, c) a  pénzügyi szolgáltatási tevékenység, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltételek, d) a tevékenység végzésére alkalmas informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség, e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, f ) vagyonbiztosítás, g) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint h) áttekinthető szervezeti felépítés (a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhet meg és folytathat. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephelyváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítani kell. (3) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által működtetett informatikai rendszernek meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek. 13. § A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet, a) aki független a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását. 4. Kiszervezés 14. § (1) A  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységét kiszervezheti, ha a  kiszervezés megkezdését legalább harminc nappal megelőzően előzetesen bejelenti a Felügyeletnek. (2) A  bejelentés tartalmazza a  kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a  kiszervezett tevékenységnek a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzése, könyvvizsgálója, valamint a Felügyelet helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzéséhez. (3) A pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése a) nem eredményezheti a vezető állású személy hatáskörének átadását, b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény közötti szerződéses viszonyban, valamint nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénzkibocsátó intézmény ügyfél felé fennálló jogszabályi és szerződéses kötelezettségeinek teljesítését, c) nem eredményezhet változást a  tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében, valamint d) nem szüntethet meg és nem módosíthat semmilyen más olyan feltételt, amelynek meglétéhez a  pénzforgalmi intézményként, elektronikuspénz-kibocsátó intézményként történő működési engedély megadását kötötték. (4) A  pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése nem befolyásolhatja a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzési rendszere, a könyvvizsgáló és a Felügyelet hatáskörének gyakorlását. (5) A  (3)–(4)  bekezdés alkalmazásában a  pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kritikus feladatnak minősül minden olyan feladat, amelynek végrehajtásában bekövetkezett hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatása, kiegészítő pénzügyi szolgáltatása jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését, vagy lényegesen csökkentené jövedelmezőségét, pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének megbízhatóságát, folyamatosságát. (6) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a  tevékenységet a  jogszabályi előírások, a  személyi és tárgyi feltételek betartásával és a  tőle elvárható gondossággal végezze. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény haladéktalanul bejelenti a Felügyelet részére, ha a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik. (7) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja. 5. Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése és az utalványkibocsátó utalványkibocsátási tevékenységének bejelentése 15. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a pénzforgalmi intézmény a) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének végzéséhez, b) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységi körének módosításához, c) vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez, d) fizetési művelet érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházásához, és e) tőkekövetelményének költség módszerrel vagy irányadó mutató módszerrel történő meghatározásához. (2) A Felügyelet engedélye szükséges az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének végzéséhez, b) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységi körének módosításához, c) vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez, d) fizetési művelet érdekében vagy elektronikuspénz-kibocsátása érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházásához, és e) pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó tőkekövetelményének költség módszerrel vagy irányadó mutató módszerrel történő meghatározásához. 16. § A fizetési rendszer működtetésére irányuló tevékenység végzése tekintetében az  engedélyt a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a  Hpt. fizetési rendszer működtetésére vonatkozó engedélyezésre rögzített feltételek megléte esetén kaphatja meg. 17. § (1) A  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli: a) a  kérelmező működési tervét, amely tartalmazza a  végezni kívánt pénzügyi szolgáltatási tevékenység, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység pontos meghatározását is, b) középtávú – az első három évre vonatkozó – előzetes költségvetést is tartalmazó üzleti tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket, c) igazolást az induló tőke teljes összegének rendelkezésre állásáról, d) az ügyfelek pénzeszközeinek védelme érdekében a 46. §-ban és az 51. §-ban foglalt feltételek biztosításának leírását, ideértve az  ügyfélpénzek elkülönített nyilvántartására alkalmas informatikai rendszer részletes leírását és a rendszer alkalmasságáról készített könyvvizsgálói igazolást is, e) a  kérelmező vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve a  kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, f ) a kérelmező könyvvizsgálójának megnevezését, g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatokat, eljárásrendeket, h) a  kérelmező szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és működési szabályzatát, valamint az általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzatait, i) ha a kérelmező pénzforgalmi közvetítői tevékenységre közvetítőt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását, j) ha a kérelmező fizetési rendszerhez csatlakozik, a fizetési rendszerben történő részvételének leírását, k) a  kérelmező vezető állású személyének az  1.  mellékletben meghatározott azonosító adatait és a  29.  §-ban meghatározott feltételek meglétét igazoló dokumentumokat, l) a kérelmező létesítő okiratát, m) a  kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az  állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, n) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy egyéb üzleti tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működését, o) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn, p) a  6.  §-ban és a  8.  §-ban foglalt hitel- és pénzkölcsön nyújtására, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására vonatkozó kérelem esetén a  kérelmező a  központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásáról szóló nyilatkozatát, q) nyilatkozatot arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak, valamint r) a  kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az  engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a  Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez. (2) Az  (1)  bekezdés d), e), h)–j)  pontjához kapcsolódóan a  kérelmező mellékeli azon auditrendszer és szervezeti intézkedések leírását, amelyek a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást igénybe vevők érdekeinek védelmét, valamint a  pénzügyi szolgáltatási tevékenység és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésének folytonosságát és megbízhatóságát biztosító valamennyi ésszerű intézkedés megtételéhez szükségesek. (3) Ha a  kérelmezőnek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa van, az  (1)  bekezdésben foglaltakon kívül a  pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli: a) a tulajdonos 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait, b) a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását, c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a tulajdonosnak személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező állami adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel, nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel szemben nincs tartozása azzal, hogy az  állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, d) a  tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működését, e) természetes személy tulajdonos esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot, f ) nem természetes személy tulajdonos esetén a  kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásbavétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn, g) nem természetes személy tulajdonos esetén a  tulajdonosi szerkezetének részletes leírását, valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását, h) nem természetes személy tulajdonos esetén nyilatkozatot arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak, i) a  kérelmezővel szoros kapcsolatban álló személy nyilatkozatát arról, hogy a  szoros kapcsolatban álló személy vagy a  szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend lehetővé teszi a felügyeleti feladatok ellátását, valamint j) a  tulajdonos teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az  engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a  Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez. (4) A pénzügyi szolgáltatási tevékenység és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásának feltételeként a  kérelmező nyilatkozatot ad arról, hogy a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénzkibocsátó intézmény irányítása Magyarország területén létesített főirodában történik. (5) Ha a  kérelmező az  (1)  bekezdés m)  pontjában, és a  (3)  bekezdés c)  pontjában meghatározott, valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A  nyilvántartást vezető szerv a  lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a Felügyeletet. (6) Ha a  kérelmező az  (1)  bekezdés l) és o)  pontjában, és a  (3)  bekezdés e) és f )  pontjában meghatározott adatokat nem mellékeli, a  Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a  szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz. 18. § Az engedélyezési eljárás során a  Felügyelet a  kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az  engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A  Felügyelet az  engedélyezési eljárás során az  egyes engedélyezési feltételek meglétét a  helyszínen is megvizsgálhatja. 19. § (1) A  Felügyelet az  engedélyt határozott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja. (2) A  Felügyelet az  általa kiadott engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak. (3) A Felügyelet az engedély iránti kérelmet elutasító jogerős határozatát megküldi a cégbíróságnak. 20. § A Felügyelet a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl, b) által működtetni kívánt pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem felel meg az  induló tőkére, a  szervezeti, személyi feltételekre, a  befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosokra vonatkozó követelményeknek, c) által működtetni kívánt pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szoros kapcsolatban álló személy vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé a felügyeleti feladatok hatékony ellátását, vagy d) üzleti terve, az  engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a  Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a  kérelmező nem tud megfelelni a  pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. 21. § (1) A  Felügyelet a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonja, ha a) a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az  engedélyt a  Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezte meg, b) a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény már nem felel meg a  pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, c) olyan körülmény áll fenn, amely súlyosan veszélyezteti a  fizetési rendszer stabilitását, az  ügyfelek érdekeit, vagy akadályozza a pénzforgalmat, d) vagyona az ismert hitelezők követeléseinek kielégítésére sem nyújtana fedezetet, e) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyét visszaadja, vagy f ) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény jogosulatlan tevékenységet folytat. (2) A  Felügyelet a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonhatja, ha a) a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a  tevékenységre jogosító engedély kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg, vagy b) a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hat hónapon keresztül nem folytat tevékenységet. 22. § Pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátási intézmény a pénzügyi szolgáltatási tevékenységi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységi engedélyét a  Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy a pénzügyi szolgáltatási tevékenységéből, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéből származó semmilyen kötelezettsége nincs. 23. § (1) A  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha a  tevékenységre jogosító engedély megadását követően bármilyen változás hatással van az  engedély iránti kérelemben foglaltak teljesítésére, a  változás bekövetkezésétől vagy a  változásról történő tudomásszerzéstől számított három napon belül a Felügyeletet erről írásban tájékoztatja. (2) A  Felügyelet az  5.  §-ban és 7.  §-ban meghatározott tevékenységen kívüli egyéb üzleti tevékenységet is végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek előírhatja, hogy az  egyéb üzleti tevékenységét a  pénzügyi szolgáltatási tevékenységétől, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységétől elkülönítetten, külön szervezet keretében végezze, ha ezen egyéb üzleti tevékenység mértéke, jellege, vagy a Felügyelet részére történő átláthatóságának hiánya hátrányosan befolyásolja a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi megbízhatóságát, vagy b) a Felügyelet azon képességét, hogy ellássa felügyeleti tevékenységét. (3) A  (2)  bekezdésben meghatározott esetre a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyezési eljárására, valamint az állományátruházásra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. 24. § (1) A  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenysége folytatására másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni, azt a Felügyeletnek bejelenti. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza: a) annak az  EGT-államnak a  megnevezését, amelyben a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a fióktelepet létesíteni szándékozik, b) a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését, valamint c) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat, a fióktelep címét, üzleti tervét, és a  pénzforgalmi szolgáltatás vagy az  elektronikuspénz-kibocsátás üzletágat irányító személy megnevezését. (3) Ha a  Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a  bejelentő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénzkibocsátó intézmény megfelel az  e  törvényben meghatározott követelményeknek, a  bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja a  másik EGT-állam érintett illetékes felügyeleti hatóságát a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevéről, címéről, a  fióktelep vezető állású személyének nevéről, a  fióktelep szervezeti felépítéséről, valamint a  fióktelep által végezni kívánt szolgáltatásról. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel. 25. § (1) A  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenységét másik EGT-államban határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik végezni, azt a Felügyeletnek bejelenti. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni. (3) Ha a  Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a  bejelentő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénzkibocsátó intézmény megfelel az  e  törvényben meghatározott követelményeknek, a  bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja a  másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevéről és címéről. 26. § (1) Ha másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a  Felügyeletet, hogy székhelye szerinti EGT-államban engedélyezett pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Magyarországon fióktelepet szándékozik létesíteni vagy határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni, a Felügyelet tájékoztatja a  pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt a  nyújtani kívánt szolgáltatás végzésével kapcsolatos feltételekről, így különösen az  ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatásának, a  pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának és az elektronikuspénz-kibocsátásának szabályairól. (2) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző közvetítőjével vagy fióktelepe létesítésével kapcsolatban felmerül a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok megsértése, a  Felügyelet erről a  székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát is értesíti. 27. § (1) Az  utalványkibocsátó a  forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenysége megkezdését és befejezését előzetesen bejelenti a Felügyeletnek. (2) A forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés tartalmazza legalább a) az utalványkibocsátó azonosító adatait (név, székhely, cégjegyzékszám), b) a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység megkezdésének időpontját, c) a  forgatható utalvány elnevezését, címletét (címleteit), valamint hazai hivatalos pénznemben kifejezett névértékét, valamint d) a  kibocsátani tervezett forgatható utalvány állomány hazai hivatalos pénznemben kifejezett összesített névértékét. (3) Az utalványkibocsátó a (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékeli: a) az utalványkibocsátó hatályos létesítő okiratát, b) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy nyilvántartásba vétele megtörtént és nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, c) a 11. § (5) bekezdése szerinti jegyzett tőke teljes összegének befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást, valamint d) a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó általános üzleti feltételeket tartalmazó szabályzatot. 6. A tulajdonosokra, a vezető állású személyekre és belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok 28. § (1) A Felügyeletnek előzetesen bejelenti, aki pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben a) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminc vagy az ötven százalékos határértéket. (2) A pénzforgalmi intézményben, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy előzetesen bejelenti a Felügyeletnek, ha a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminc vagy ötven százalékos határérték alá csökkenjen. (3) A  pénzforgalmi intézmény, az  elektronikuspénz-kibocsátó intézmény bejelenti a  Felügyeletnek, ha egy jogi személynek a leányvállalatává vált vagy megszűnt annak lenni. (4) A befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy bejelentése tartalmazza: a) a  pénzforgalmi intézményben, az  elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező megnevezését, b) a  pénzforgalmi intézményben, az  elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásból a bejelentő birtokában lévő részesedés megjelölését, c) a megszerezni kívánt részesedés arányát, d) a tagi részesedés szerzésre, vagy a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot, e) a  bejelentőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a  29.  § (5)  bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a  29.  § (6)  bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot, valamint f ) egyéb olyan információkat, amelyek szükségesek annak megállapításához, hogy a  prudens működés biztosítva van. (5) Ha a  befolyásoló részesedést szerző tevékenysége, a  pénzforgalmi intézményre, az  elektronikuspénz-kibocsátó intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, a  Felügyelet a  bejelentést követő harminc napon belül megtilthatja az  ilyen befolyás megszerzését, és felfüggesztheti a  tagok szavazati jogának gyakorlását, addig, amíg a  tag meg nem szünteti a  pénzforgalmi intézmény, az  elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányításának veszélyeztetéséül szolgáló indokot. (6) Az  (5)  bekezdésben foglalt intézkedések valamelyikét alkalmazza a  Felügyelet a  bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is. (7) Ha a  befolyásoló részesedés megszerzése a  Felügyelet tiltása ellenére következik be, a  részesedésszerzésre vagy az  előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a  Felügyelet a  megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja. 29. § (1) A  Felügyelet előzetes engedélyével választható meg vagy nevezhető ki a  pénzforgalmi intézménynél, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél a vezető állású személy. (2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül azt nem utasítja el, vagy az engedélyezési eljárást nem függeszti fel. (3) Ha az  (1)  bekezdésben meghatározott személlyel szemben a  (6)  bekezdésben meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti. (4) A Felügyelet a természetes személy megválasztására vagy kinevezésére irányuló engedélykérelmet akkor utasítja el, ha az (5) és (6) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll. (5) Pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél nem lehet vezető állású személy az, aki a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik vagy korábban rendelkezett, vezető állású személy vagy korábban vezető állású személy volt egy olyan pénzügyi intézményben, pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben, aa) amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy ab) amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította; b) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e  törvény vagy más, a  pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a  Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította; c) büntetett előéletű; d) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel; e) nem rendelkezik legalább háromévi – a  banki vagy vállalati gazdálkodás vagy az  államigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén szerzett – vezetői gyakorlattal; f ) más pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél könyvvizsgáló; vagy g) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását. (6) Akivel szemben a) a  2013. június 30-ig hatályban volt a  Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezetének VII. és VIII. címében, XVII. és XVIII. fejezetében, vagy b) a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezetében vagy XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az  ügyész vádat emelt, vagy külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a  magyar jog szerint büntetendő, az  illetékes hatóság vádat emelt, a  büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, és az  ilyen feladatok általa történő ellátását az intézmény felfüggeszti. (7) A  foglalkoztatási jogviszony létesítését, a  tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti. Az így megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti. 30. § (1) A kérelmező bizonyítja a jó üzleti hírnevet. (2) A  jó üzleti hírnév igazolásának módját a  kérelmező megválaszthatja, de a  Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő. (3) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyelet határozattal állapítja meg. (4) A  Felügyelet a  jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az  illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti. 31. § A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az  engedélyezett tevékenységeket a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze. 32. § (1) A  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a  belső ellenőrzés szervezetét, hatáskörét, feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményt és eljárási szabályokat belső szabályzatban rögzíti. (2) A  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény írásban megállapodhat arról, hogy a  belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emel kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél foglalkoztatható belső ellenőrként. (3) A pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata a) az intézmény belső szabályzatnak megfelelő működésének vizsgálata, b) az  intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő vizsgálata, továbbá c) mindaz, amit jogszabály a feladatkörébe utal. (4) A belső ellenőrzés a) a jelentését megküldi aa) a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak, ab) fióktelep esetén az  alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának vagy ezek megfelelő szervének; továbbá b) gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon. (5) A  belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, vagy ha a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény csak egy belső ellenőrt alkalmaz, a  belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik, b) legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint c) büntetlen előéletű. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki a) a  felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerint a  közgazdasági felsőoktatásban egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettséget, vagy a  felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint a  gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben közgazdász szakképzettséget, b) jogász szakképzettséget, c) könyvvizsgálói képesítést vagy d) felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítést szerzett. (7) A  foglalkoztatási jogviszony létesítését, a  tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását a  Felügyelet a  bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti, és a  megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti. 7. Könyvvezetés, könyvvizsgálat 33. § (1) A  pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az  üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a  magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – felügyeleti és jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti. (2) Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények: a) tegyék lehetővé a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzését, valamint b) biztosítsák a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek tevékenységének a  megítélését, valamint a  tagok, a  könyvvizsgáló és a  Felügyelet által történő ellenőrzést, továbbá segítsék a  pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének. 34. § A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az  arra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, a  könyvvizsgálói záradékot vagy a  záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az  adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a  Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a  tárgyévet követő év május 31-éig megküldi. 35. § (1) Pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az  érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha a) a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkezik, b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal, c) a könyvvizsgálónak nincs a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szemben fennálló kölcsöntartozása, és d) a  befolyásoló részesedéssel rendelkező tag a  könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés c)–d) pontjában foglalt korlátozások a könyvvizsgáló közeli hozzátartozójára is alkalmazandóak. (3) Pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem adhat könyvvizsgálói megbízást a Felügyelet alkalmazottjának, vagy annak közeli hozzátartozójának. 36. § (1) A  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény könyvvizsgálója a  vizsgálatának eredményéről a  pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel egyidejűleg a  Felügyeletet írásban haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényt állapított meg, amelynek alapján a) a  pénzügyi szolgáltatásra, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel, b) a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenysége folyamatos működését, kötelezettségeinek teljesítését nem látja biztosítottnak, c) a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé, vagy d) a  pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg. (2) Az  (1)  bekezdésben fel nem sorolt esetekben a  könyvvizsgáló jogosult a  Felügyelettel konzultálni, vagy a Felügyeletet a vizsgálat eredményéről tájékoztatni. (3) Az  (1)  bekezdésben fel nem sorolt esetekben a  Felügyelet jogosult a  könyvvizsgálótól annak megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni. 37. § (1) A  pénzforgalmi intézmény, az  elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a  könyvvizsgálóval – az  éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a  könyvvizsgáló által az  éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldi. (2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél kezdeményezni, hogy a  helytelen adatokat tartalmazó beszámolót felülvizsgáltassa, helyesbítse, gondoskodjon a  helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről. (3) Ha az  éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a  Felügyelet tudomására, hogy az  éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a  Felügyelet kötelezheti a  pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Felügyeletnek bemutatja. 8. Pénzforgalmi intézmény prudens működésének szabályai 38. § (1) A pénzforgalmi intézmény – az általa végzett tevékenységgel összhangban – a kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely nem csökken …