felhasználni nem szabad. A vízmérő aknában egyedi villamos berendezés elhelyezése, csatlakozási pont kialakítása – a víziközmű-szolgáltatás biztosítására szolgáló berendezések és azok energiaellátásához szükséges csatlakozási pont elhelyezése kivételével – tilos. (4) A víziközmű-hálózatba történő első vagy ismételt bekötés, továbbá az ivóvíz bekötővezeték átépítése, cseréje vagy felújítása esetén bekötési vízmérőt kell felszerelni. (5) Az ivóvíz-bekötővezeték felújítását és cseréjét – a halaszthatatlan beavatkozás esetét ide nem értve – az ivóvíz törzshálózat felújításával egy időben kell elvégezni. 81. § (1) A közkifolyókon szolgáltatott ivóvizet – háztartási célú vízhasználatra – a közműves ivóvízellátásba be nem kötött vagy ivóvíz-szolgáltatás korlátozással érintett ingatlan lakói vehetik rendszeresen igénybe.
\n
(2)A víziközmű-szolgáltató és a helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges a közkifolyóknak nem háztartási célú vízhasználatra (így különösen építkezés, gépkocsi mosás, locsolás) történő rendszeres igénybevételéhez. (3) Abban az esetben, ha az (1) és a (2) bekezdés szerinti vízhasználat díját és fizetésének módját jogszabály másként nem állapítja meg, az ivóvíz-törzshálózatról történő közterületi vízvétel az önkormányzat vízfogyasztásának minősül, a díjat a víziközmű-szolgáltatónak a települési önkormányzat fizeti. (4) A víziközmű-szolgáltató a közterületi vízvételi helyet a helyi önkormányzat képviselő testülete és az illetékes közegészségügyi szakhatóság, a közterületi tűzcsapot az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség előzetes hozzájárulásával helyezheti át vagy szüntetheti meg. (5) A víziközmű-szolgáltató közszolgáltatási feladatai ellátásához – az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség egyidejű értesítésével – a közterületen lévő tűzcsapról vizet vételezhet.
\n
(6)A (3) bekezdés szerinti vízfogyasztás mennyiségét ivóvízmérő hiányában arányosítással vagy műszaki számítással kell megállapítani. 82. § (1) A víziközmű-szolgáltatónak a közműves ivóvízellátás műszaki okokból szükségessé váló nyomáscsökkentéséről vagy időszakos korlátozásáról a felhasználókat a helyben szokásos módon legalább 3 nappal korábban értesítenie kell.
\n
(2)Ha a szolgáltatott ivóvíz minősége eltér a jogszabályban vagy a közüzemi szerződésben meghatározottaktól, a víziközmű-szolgáltató – az ott megállapított kötelezettségein túlmenően – köteles erről a felhasználókat, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervet haladéktalanul értesíteni. (3) A víziközmű-szolgáltatónak a felhasználók egészségét veszélyeztető vízminőség-romlás megelőzése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben előírt vízminőségi határértékek fenntartásáról. Ha a vízminőség romlás nem volt megelőzhető, az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervével történő egyeztetést követően a víziközmű-szolgáltatónak a vízminőség helyreállítása iránt haladéktalanul intézkednie, a vízhasználat betiltását vagy korlátozását kezdeményeznie, és erről a felhasználókat értesítenie kell. (4) A víziközmű-szolgáltatónak a vízminőséget veszélyeztető rendkívüli eseményekről a népegészségügyi szakigazgatási szervet haladéktalanul tájékoztatnia kell. 83. § (1) Ha a közműves ivóvízellátásra rendelkezésre álló vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás korlátozható. A vízkorlátozás időszakában foganatosítandó közigazgatási intézkedéseket a jóváhagyott tervnek és a megállapított fogyasztási rendnek megfelelően a polgármester rendeli el.
\n
(2)A vízkorlátozás közzétételéről, a végrehajtás ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.
\n
33.Az elkülönített vízhasználóra vonatkozó részletes szabályok 84. § (1) Az elkülönített vízhasználó a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra a víziközmű-szolgáltatóval írásban mellékszolgáltatási szerződést köthet. (2) A mellékszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségekért a felhasználó és az ingatlan – társasház esetében az albetét – tulajdonosa egyetemlegesen felel. (3) Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötését – ha az elkülönített vízhasználó az e rendeletben meghatározott feltételeknek eleget tesz – a víziközmű-szolgáltató nem tagadhatja meg.
\n
(4)A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének együttes előfeltétele: a) az elkülönített vízhasználatra vonatkozó írásbeli igénybejelentés,
\n
b)a víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulása, c) a mellékvízmérőnek a házi ivóvíz-hálózatba történő beépítéséhez a bekötési vízmérő szerinti felhasználó, valamint az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása, d) a felhasználási hely vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és közüzemi szerződés megléte, amelyhez az elkülönített vízhasználat csatlakozni kíván, e) új elkülönített vízhasználat létesítése és a meglévő elkülönített felhasználói hely esetén a bekötési vízmérő szerinti felhasználási helynek, és a szerződni kívánó elkülönített vízhasználónak lejárt határidejű számlatartozása a víziközmű-szolgáltató felé nem lehet, f) víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó esetén a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés víziközmű-szolgáltató felé történő igazolása. (5) A bekötési vízmérő szerinti felhasználó, valamint az ingatlan tulajdonosa a hozzájárulást csak az épületgépészeti rendszernek a beépítés miatt szükségessé váló jelentős átalakítási igénye esetén tagadhatja meg.
\n
(6)A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttére, a csatlakozó vezeték kiépítésére, az ivóvízmérőre – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a közüzemi szerződés létrejöttére, az ivóvíz bekötővezeték és mérési hely kialakítására, a fogyasztásmérésre, továbbá a felhasználó személyében bekövetkező változásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a szerződés alatt a mellékszolgáltatási szerződést, felhasználó alatt az elkülönített vízhasználót kell érteni. (7) A számla kibocsátásának gyakoriságát az elkülönített vízhasználó és víziközmű-szolgáltató közötti mellékszolgáltatási szerződés rögzíti. (8) A mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználó 30 napos határidővel, a víziközmű-szolgáltató pedig 60 napot meghaladó díjtartozás esetén további 15 napos határidővel felmondhatja. A mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a bekötési vízmérő felhasználóját a víziközmű-szolgáltató a felmondással egyidejűleg tájékoztatja.
\n
(9)A mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérő beépítése (felszerelése), cseréje esetén, azzal egyidejűleg a mellékvízmérőt üzembe kell helyezni és az illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával vagy záró bélyeggel kell ellátni. Az üzembe helyezésről, valamint a plombával vagy záró bélyeggel való ellátásról a víziközmű-szolgáltató gondoskodik. A mellékvízmérő üzembe helyezését, valamint plombával vagy záró bélyeggel való ellátását a szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozó is elvégezheti. 34. A közműves szennyvízelvezetés szabályai 85. § (1) A felhasználó a házi szennyvízhálózat építési követelményeknek megfelelő kialakítására, üzemképes állapotának fenntartására és a szolgáltatási díj megfizetésére köteles. (2) A gravitációs rendszerű szennyvíz-törzshálózat üzemeltetője az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz, károkozás nélküli elvezetését biztosítja.
\n
A fedlapszint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén a felhasználó az ingatlan elöntés elleni védelmét visszaáramlás elleni műszaki védelem beépítésével biztosítja. Ez utóbbi körülmény fennállására a víziközmű szolgáltató az üzletszabályzatában, új bekötés esetén az igénybejelentéssel egyidejűleg hívja fel az érintett felhasználókat. (3) A szennyvíz törzshálózatba csak a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendelet vagy hatóság határozatában meghatározott minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be.
\n
(4)Tilos olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz és szennyezőanyag bevezetése (bebocsátása), amely
\n
a)a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét – munkakörük ellátásával összefüggésben – veszélyezteti, és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat, b) a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi, c) a szennyvízelvezető és -tisztítóműből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja, d) a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza. (5) Elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet, egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet, továbbá elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz-elvezető műbe szennyvizet juttatni tilos. (6) Amennyiben elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz bevezetésére kerül sor, a víziközmű-szolgáltató a jogellenes állapotot megszüntető kétszeri felszólítás után jogosult a 6. melléklet szerint számított bevezetett csapadékvíz-mennyiség után kétszeres mértékű díjat kiszámlázni a bekötött ingatlan tulajdonosának. 86. § (1) A szennyvíz-bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett törzshálózatra való bekötését a víziközmű-szolgáltató köteles megrendelő költségére elvégezni, vagy azt hozzájárulásával építés kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy is elvégezheti. (2) Egy ingatlan ellátására több szennyvíz-bekötővezeték csak műszakilag indokolt okból a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával létesíthető. (3) Üzemelő kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba a szennyvíz-bekötővezeték csatlakoztatását kizárólag a víziközmű-szolgáltató végezheti, illetve végeztetheti. (4) A csatlakozó szennyvízhálózaton a szolgáltatási pont előtt a szennyvíz összetételének ellenőrzésére alkalmas aknát vagy tisztítónyílást kell kialakítani. (5) Új üzem esetén a szennyvíz törzshálózatba az ingatlan csak akkor kapcsolható be, ha azzal egyidejűleg a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés üzembe helyezhető, és annak a vízjogi üzemeltetési engedélyezésére irányuló eljárás megindult vagy jogerősen lezárult. (6) A szennyvízelvezető mű káros szennyezése esetén – megfelelő szennyvíz előtisztító berendezés hiányában, vagy szakszerűtlen üzemeltetése miatt – a hatóság a bebocsátót a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére vagy a meglévő berendezés megfelelő üzemeltetésére kötelezi.
\n
87. §(1) A víziközmű-szolgáltató a szennyvíz-bekötővezeték építésére vonatkozó hozzájárulás megadásával egyidejűleg
\n
köteles közölni a szennyvíz-bekötővezeték létesítéséhez szükséges munkák, a vízzárósági – kényszeráramoltatású rendszer esetén a működőképességi – próbák, a helyszíni ellenőrzés és nyíltárkos bemérés várható összegét, amelyet a megrendelő köteles megelőlegezni. (2) A víziközmű-szolgáltató köteles az ellenőrzést, illetve a vízzárósági – kényszer-áramoltatású rendszer esetén a működőképességi – próbát, a nyíltárkos bemérést az időpont előzetes közlésével, a készre-jelentéstől számított 8 napon belül megtartani. (3) Az ellenőrzés, a vízzáróság és a működőképesség próbájának eredményét írásban kell rögzíteni.
\n
(4)Ha a víziközművet a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően alakították ki, a szemle, valamint a próbák sikeresek voltak, a nyíltárkos bemérését elvégezték, a használatbavételhez a víziközmű-szolgáltató írásbeli hozzájárulást adott, e rendelet szerint szükséges szennyvíz előtisztító berendezés üzemeltetésé – ha annak a jogszabályban meghatározott egyéb feltételei is fennállnak – a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság engedélyezi.
\n
(5)A szennyvízelvezetési hely használatba vételére vonatkozó hozzájárulásban meg kell határozni a szennyvíznek a szennyvízelvezető műbe vezethető napi átlagos mennyiségét, melynek növeléséhez a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szükséges. (6) Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést akadályozó körülményt állapítanak meg, a víziközmű-szolgáltató az üzembe helyezést megtagadhatja, és azt a hozzájárulásban foglalt feltételek teljesítéséhez kötheti.
\n
(7)A víziközmű-szolgáltató köteles a szennyvízelvezető és -tisztítóművek teljesítőképességének megfelelően keletkező szennyvizet (egyesített rendszerű csatornahálózat esetén a csapadékvizet is) károkozás nélkül elvezetni és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltaknak megfelelően tisztítani. 88. § (1) A szennyvízelvezető műbe csak olyan nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bocsátható be, amelyet az rendeltetésszerű használattal elvezetni képes, és amelynek fogadására a szennyvíztisztító berendezést alkalmassá tették. (2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátási pontot a vízügyi hatóság jelöli ki a víziközmű-szolgáltató véleményének figyelembevételével. A bebocsátási pont igénybevételéhez a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szükséges. A bebocsátás feltételeiről a víziközmű-szolgáltató a bebocsátóval szerződést köt. (3) A szennyvíz-törzshálózatba a víziközmű-szolgáltató által alkalmasnak minősített helyen és módon szabad közterületről havat bejuttatni. (4) A víziközmű-szolgáltató a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz minőségét esetenként vagy folyamatosan megvizsgálja. A bebocsátott szennyvíz minőségének ellenőrzésére nem lakossági felhasználó esetén előzetes értesítés nélkül is sor kerülhet. Az ellenőrzés végrehajtását a felhasználó köteles elősegíteni.
\n
VII. FEJEZET
\n
AZ ÜZLETSZABÁLYZATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 89. § (1) A víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzata tervezetét a honlapján közzéteszi.
\n
(2)A jóváhagyásra benyújtandó üzletszabályzatra vonatkozó szabályokat és kötelező tartalmi elemeket a 7. melléklet tartalmazza. (3) A víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzat tervezetének honlapon történő közzétételét követően legalább 20 napos véleményezési határidőt köteles biztosítani. A beérkezett véleményeket, észrevételeket és az ezekről folytatott egyeztetések eredményét a véleményezési határidő lejárta után a víziközmű-szolgáltató 5 napon belül jegyzőkönyvben rögzíti. (4) A víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzat jóváhagyására irányuló kérelmét a véleményezési határidő lejártát követő 15 napon belül megküldi a Hivatal részére. A kérelemhez mellékelni kell a víziközmű-szolgáltató által a szabályzat kidolgozásánál el nem fogadott észrevételeket, továbbá az ezekről lefolytatott egyeztetések jegyzőkönyvét is.
\n
(5)A Hivatal a jóváhagyási eljárás keretében a fennmaradt vitás kérdésekben is dönt. Az üzletszabályzatot legfeljebb 3 évre jóváhagyja, a jóváhagyást feltételekhez köti, vagy a jóváhagyást megtagadja.
\n
(6)Amennyiben a Hivatal a jóváhagyást megtagadta, úgy a víziközmű-szolgáltató a határozatban foglaltak szerint köteles átdolgozni az üzletszabályzatot, és újra benyújtani jóváhagyásra. (7) A víziközmű-szolgáltató a Hivatal által jóváhagyott – módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt – üzletszabályzatát a Hivatal jóváhagyó határozatának közlésétől számított 3 napon belül a honlapján közzéteszi.
\n
VIII. FEJEZET
\n
A VÍZIKÖZMŰ-FEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI 90. § (1) A nem lakossági felhasználó által kért bekötés megvalósításához vagy a részére nyújtott víziközmű-szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetve minősége igényelt javításához – a (2) bekezdésben rögzítettek kivételével – a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. (2) Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a közintézményi felhasználóknak, továbbá a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének. (3) A hozzájárulás mértéke az igényelt víziközmű-szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része.
\n
(4)A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható.
\n
(5)A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás befizetését követően a víziközmű-szolgáltató megállapítja a szolgáltatási kapacitást (kvótát vagy kontingenst), amely alapján, és amelynek mértékéig a felhasználó jogosulttá válik a szolgáltatás igénybevételére. (6) A víziközmű-szolgáltatónak a víziközmű-fejlesztési hozzájárulással kapcsolatos befizetésekről ellátásért felelősönkénti bontásban nyilvántartást kell vezetni. (7) A nyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia:
\n
a)a felhasználó neve, székhelye, b) az ingatlan helyrajzi száma,
\n
c)a kvóta, illetve kontingens mértékét víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, m3/nap mennyiségben,
\n
d)a befizetett víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összege. (8) A víziközmű-szolgáltatónak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy adott évben mely víziközmű-fejlesztésekre használt fel befizetett víziközmű-fejlesztési hozzájárulást az összeg megjelölésével.
\n
IX. FEJEZET
\n
SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁS 91. § (1) A víziközmű-szolgáltató tevékenységeinek számviteli szétválasztásával megbízható és valós képet kell adni a víziközmű-szolgáltató víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységeinek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. (2) Az Sztv. szerinti éves beszámoló kiegészítő mellékletének alá kell támasztania a Vksztv. 49. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat. (3) A tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredmény-kimutatást jelenti. (4) A tevékenységek számviteli szétválasztása során alkalmazott módszereket és vetítési alapokat a gazdasági társaság számviteli politikájában, valamint önköltség-számítási szabályzatában kell részletesen meghatározni. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a számviteli szabályozás ezen előírásaira is hivatkozni kell.
\n
92. §A tevékenységek szétválasztásának alapelvei: a) teljeskörűség elve: a tevékenységek számviteli szétválasztása során – közvetlen hozzárendelés vagy valamilyen
\n
felosztási módszer alapján – minden eszköz, forrás, bevétel és ráfordítás felosztásra kerül a vállalkozás tevékenységei között, b) áttekinthetőség és egyszerűség elve: a tevékenységek szétválasztása a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, lehetőleg egyszerű és átlátható szabályok szerint, nyomon követhető módon történjen,
\n
c)állandóság elve: a számviteli szétválasztás során alkalmazott szabályrendszer megváltoztatására csak a Hivatal előzetes tájékoztatása mellett van lehetőség; a szabályrendszer megváltoztatását a víziközmű-szolgáltató számviteli szabályzatában rögzíteni kell, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében is be kell mutatni.
\n
93. §(1) A víziközmű-szolgáltató tevékenységeinek bemutatása érdekében az éves beszámoló kiegészítő mellékletének
\n
részeként tevékenységi beszámolót kell készíteni: a) külön-külön az engedélyköteles tevékenységeire, valamint
\n
b)összevontan az a) pont szerinti tevékenységi beszámolókban figyelembe nem vett tevékenységekre.
\n
(2)A tevékenységi beszámoló az Sztv. 1. mellékletében található „A” változatú mérleget és az Sztv. 2. mellékletében szereplő összköltség-eljárással készülő „A” változatú eredmény kimutatást tartalmazza. A kimutatások tagolására és a tételek tartalmára az Sztv. vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
\n
(3)Az eszközöket, forrásokat, bevételeket és ráfordításokat közvetlenül – vagy ha közvetlenül nem rendelhetők az egyes tevékenységhez – a víziközmű-szolgáltató szabályzataiban meghatározott módszerek és vetítési alapok alapján kell felosztani. (4) Az eszközökhöz, illetve a forrásokhoz kapcsolódó bevételek és ráfordítások tevékenységek közötti megosztását egymással összhangban kell elvégezni. (5) Az alkalmazott vetítési alapoknak szakmailag megalapozottnak kell lenniük, módosításokra csak indokolt esetben, a körülmények jelentős megváltozása következtében kerülhet sor. (6) A számviteli szétválasztás szabályait első alkalommal a 2013. évi beszámoló készítésénél kell alkalmazni. Az első tevékenységi beszámolóban előző évi (nyitó) adatok nem szerepelnek.
\n
94. §A szétválasztási módszer kötelező tartalmi elemei
\n
a)közvetlenül a víziközmű-szolgáltató tevékenységéhez rendelhető eszközök, források, bevételek és ráfordítások körének fogalmi és tartalmi meghatározása, b) közvetlenül a víziközmű-szolgáltató tevékenységéhez nem rendelhető eszközök, források, bevételek és ráfordítások megosztási szabályainak meghatározása, legalább mérleg- és eredmény kimutatás szerint.
\n
X. FEJEZET
\n
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 95. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. március 1-jén lép hatályba.
\n
(2)A 84. § (9) bekezdése és a 101. § c) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.
\n
(3)E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
\n
96. §Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi
\n
irányelv 15. cikk (7) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
\n
97. §A Hivatal a közérdekű üzemeltetői követelmények tekintetében 2016. december 31-ig eltekinthet a 17. §
\n
(1)–(3) bekezdésben foglalt feltételektől amennyiben nincs olyan jelentkező víziközmű-szolgáltató, amely a kijelölés feltételeinek megfelelne. 98. § (1) Az az ellátásért felelős, akinek a Vksztv. 79. § (1) bekezdése szerint 2013. január első napján víziközmű került a tulajdonába, az adott víziközművet a korábbi tulajdonos könyveiben nyilvántartott nettó könyv szerinti értéken tartja nyilván a továbbiakban. (2) Az ellátásért felelős és a Vksztv. 79. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet legkésőbb 2013. március 31. napjáig kötelesek meghatározni a vagyonátszállással érintett vagyoni kört és annak könyv szerinti értékét.
\n
(3)A Vksztv. 79. § (7) bekezdése alapján a Vksztv. 7. § (1) bekezdése szerinti jogcímnek minősül az is, ha az ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató megállapodik abban, hogy a Vksztv. 79. § (1)–(6) bekezdések szerinti vagyonátszálláskor mely – a víziközmű-szolgáltató tulajdonában lévő – víziközmű-elemek maradnak a víziközmű-szolgáltató tulajdonában. 99. § (1) A Hivatal a Vksztv. 32. § (1) bekezdése szerinti körülményként értékeli azt, ha a víziközmű-szolgáltató 2011. december 31. napját megelőző nap óta az adott víziközmű-rendszerre nézve üzemeltetési szerződés nélkül végez víziközmű-szolgáltatási tevékenységet. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Hivatal közérdekű üzemeltetőként jelölheti ki a víziközmű-szolgáltatót, amennyiben a víziközmű-szolgáltató üzemeltetési tevékenységének fennállása miatt az ellátásért felelős 2011. december 31. napja előtt nem tiltakozott, a tevékenység megszüntetésére nem hívta fel, továbbá az üzemeltetési tevékenységgel összefüggésben más közérdekű üzemeltető kijelölésére okot adó körülmény nem áll fenn.
\n
100. §(1) A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésében a „tulajdonos
\n
önkormányzat” szövegrész helyébe a „tulajdonos állam vagy települési önkormányzat” szöveg lép.
\n
(2)Hatályát veszti a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat” szövegrész. 101. § Hatályát veszti
\n
a)a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet,
\n
b)a kizárólagos állami tulajdonban lévő víziközmű vagyon használatba adásáról szóló 201/1997. (XI. 19.) Korm. rendelet, c) a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet, valamint a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 247/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök