1.Minden Szerződő Fél kijelöl egy éjjel-nappal, a hét minden napján elérhető kapcsolattartási pontot, annak érdekében, hogy lehetővé tegye a számítástechnikai adatokkal és rendszerrel összefüggő bűncselekményekre vonatkozó nyomozásokkal vagy a bűncselekményekre vonatkozó elektronikus bizonyítékok összegyűjtésével kapcsolatos azonnali segítségnyújtást. Ez a segítségnyújtás felöleli a következő intézkedések megkönnyítését vagy, ha azt a belső jog és a gyakorlat lehetővé teszi, közvetlen foganatosítását:
\n
a)technikai tanácsok átadása;
\n
b)adatok megőrzése a 29. és 30. Cikk szerint;
\n
c)bizonyítékok összegyűjtése, jogi információk átadása és a gyanúsítottak tartózkodási helyének meghatározása.
\n
2.a) A Fél kapcsolattartási pontja számára biztosítani kell azokat az eszközöket, hogy késedelem nélkül tarthassa a kapcsolatot a másik Fél kapcsolattartási pontjával.
\n
b)Ha a Fél által kijelölt kapcsolattartási pont független a Fél nemzetközi jogsegélyért vagy kiadatásért felelős hatósága(i)tól, a kapcsolattartási pontnak alkalmasnak kell lennie ezen hatóság(ok)kal történő késedelem nélküli együttműködésre.
\n
3.A hálózat működtetésének megkönnyítése érdekében minden Szerződő Fél biztosítja a képzett és megfelelően felszerelt személyzetet.
\n
NEGYEDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
\n
36. CikkAláírás és hatálybalépés
\n
1.Jelen Egyezmény az Európa Tanács tagállamai, valamint az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamok részére áll nyitva aláírásra.
\n
2.A jelen Egyezményt megerősíteni, elfogadni vagy jóváhagyni lehet. A megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat az Európa Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.
\n
3.Jelen Egyezmény hatálybalépésének napja az azon időpontot követő három hónap utáni naptári hónap első napja, amikor öt Állam, közülük legalább három az Európa Tanács tagja, egyetértését fejezte ki azzal, hogy az Egyezmény az 1. és 2. bekezdésekben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kötelező legyen számára.
\n
4.Mindazon aláíró Államok vonatkozásában, amelyek egyetértésükkel ezt követően ismerik el kötelezőnek azt, az Egyezmény az 1. és 2. bekezdésében foglaltak szerinti, kötelező erővel való egyetértés kinyilvánításától számított három hónapot követő naptári hónap első napján lép hatályba.
\n
37. CikkCsatlakozás az Egyezményhez
\n
1.Jelen Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, az Egyezmény Szerződő Államaival folytatott konzultáció és a Szerződő Államok képviselői egyhangú határozata alapján csatlakozásra kérhet fel minden olyan Államot, mely nem tagja az Európa Tanácsnak és nem vett részt az Egyezmény kidolgozásában. A döntést az Európa Tanács Alapszabályának 20. d) cikke szerinti többséggel, valamint a Miniszteri Bizottságban képviseletre jogosult Szerződő Államok képviselőinek egyhangú határozatával kell meghozni.
\n
2.Az 1. bekezdés alapján csatlakozó Államok vonatkozásában az Egyezmény a csatlakozási okmánynak az Európa Tanács főtitkáránál történt letétbe helyezés időpontjától számított három hónapot követő naptári hónap első napján lép hatályba.
\n
38. CikkTerületi alkalmazás
\n
1.Az Egyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával minden Állam megnevezheti azt a területet vagy területeket, ahol a jelen Egyezményt alkalmazni fogják.
\n
2.Minden Állam kiterjesztheti a jelen Egyezmény alkalmazását egy későbbi időpontban az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatában az abban meghatározott más területre. Az ilyen terület vonatkozásában az Egyezmény a nyilatkozat Főtitkár általi kézhezvételét követő három hónapot követő naptári hónap első napján lép hatályba.
\n
3.Az 1. és 2. bekezdés alapján tett, meghatározott területre vonatkozó bármely nyilatkozatot a Főtitkárhoz címzett értesítéssel vissza lehet vonni. A visszavonás a Főtitkárhoz eljuttatott értesítés kézhezvételét követő három hónap utáni naptári hónap első napján lép hatályba.
\n
39. CikkAz Egyezmény hatása
\n
1.Jelen Egyezmény célja, hogy kiegészítse a Szerződő Felek között fennálló két- vagy többoldalú szerződéseket, illetve megállapodásokat, ideértve a következő egyezményeket is:
\n
–a Párizsban, 1957. december 13-án kelt, Európai Kiadatási Egyezményt [ESZS N 24];
\n
–a Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a Kölcsönös Bűnügyi Jogsegélyről szóló Európai Egyezményt [ESZS N 30];
\n
–a Strasbourgban, 1978. március 17-én kelt, a Kölcsönös Bűnügyi Jogsegélyről szóló Európai Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvét [ESZS N 99].
\n
2.Ha két vagy több Szerződő Fél a jelen Egyezmény által szabályozott kérdésekre vonatkozóan korábban már kötött egymással szerződést vagy megállapodást, illetve ezen tárgykör vonatkozásában más módon rendezték kapcsolataikat vagy a jövőben kell ezt megtenniük, akkor lehetőségük van arra is, hogy az említett szerződést vagy megállapodást alkalmazzák, illetőleg a kapcsolatuk szabályai szerint járjanak el. Ha a Szerződő Felek az Egyezmény rendelkezéseitől eltérően alakították ki a jelen Egyezmény által szabályozott kérdéseket érintő kapcsolataikat, akkor biztosítaniuk kell, hogy ezek összeegyeztethetőek legyenek az Egyezmény alapelveivel és céljaival.
\n
3.A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem érinti a Szerződő Fél egyéb jogait, korlátozásait, kötelezettségeit, illetve felelősségét.
\n
40. CikkNyilatkozatok
\n
Az Egyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával mindegyik Állam az Európa Tanács főtitkárához intézett írásbeli nyilatkozatában biztosíthatja magának azt a lehetőséget, hogy a 2. és 3. Cikkben, a 6. Cikk 1. bekezdésének b) pontjában, a 7. Cikkben, a 9. Cikk 3. bekezdésében, valamint a 27. Cikk 9. bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételeken túl egy vagy több további feltételt követeljen meg.
\n
41. CikkSzövetségi záradék
\n
1.A Szövetségi Állam fenntarthatja magának azt a jogot, hogy a jelen Egyezmény Második Részében meghatározott kötelezettségeket annyiban vállalja, amennyiben azok összeegyeztethetők a központi kormányzat és a tagállamok vagy más hasonló területi egységek viszonyát meghatározó alapvető elvekkel, feltéve, hogy biztosított a Szövetségi Állam együttműködése a Harmadik Részben meghatározottak szerint.
\n
2.Ha a Szövetségi Állam az 1. bekezdés alapján fenntartást tesz, a fenntartás rendelkezéseit nem fogalmazhatja meg akként, hogy azzal kizárja vagy jelentősen korlátozza a Második Részben meghatározott intézkedésekre vonatkozó kötelezettségeit. A Szövetségi Államnak széles körű és hatékony eszközöket kell biztosítania annak érdekében, hogy lehetővé tegye a Második Részben meghatározott intézkedések megtételét.
\n
3.Ha az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazása az egyes tagállamok vagy más hasonló területi egységek jogalkotási jogkörébe tartozik, amelyek ugyanakkor a szövetségi alkotmányos rendszer alapján nem kötelesek jogalkotási intézkedéseket hozni, a szövetségi kormányzat tájékoztatja a tagállamok illetékes hatóságait az említett rendelkezésekről, közli támogató véleményét, és ösztönzi őket azok alkalmazását lehetővé tevő intézkedések elfogadására.
\n
42. CikkFenntartások
\n
Az Egyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával mindegyik Állam az Európa Tanács főtitkárához intézett írásbeli nyilatkozatában a 4. Cikk 2. bekezdésében, a 6. Cikk 3. bekezdésében, a 9. Cikk 4. bekezdésében, a 10. Cikk 3. bekezdésében, a 11. Cikk 3. bekezdésében, a 14. Cikk 3. bekezdésében, a 22. Cikk 2. bekezdésében, a 29. Cikk 4. bekezdésében, valamint a 41. Cikk 1. bekezdésében meghatározott fenntartásokat teheti. Más fenntartást nem lehet tenni.
\n
43. CikkFenntartások hatálya és visszavonása
\n
1.A Szerződő Fél jogosult a 42. Cikkben foglaltakkal összhangban tett fenntartás részleges vagy teljes visszavonására az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozat útján. A visszavonás a Főtitkárhoz eljuttatott nyilatkozat kézhezvétele időpontjában lép hatályba. Ha a nyilatkozat a fenntartás visszavonásának hatálybalépését a Főtitkár általi kézhezvételt követő időponthoz köti, a visszavonás a meghatározott későbbi időpontban lép hatályba.
\n
2.A Fél a 42. Cikkben foglaltakkal összhangban tett fenntartását, amint a körülmények lehetővé teszik, részben vagy egészben visszavonja.
\n
3.Az Európa Tanács főtitkára rendszeresen tájékoztatást kérhet a 42. Cikk szerinti fenntartás(oka)t tett Féltől a fenntartás(ok) visszavonásának lehetséges esélyeiről.
\n
44. CikkMódosítások
\n
1.Mindegyik Szerződő Fél indítványozhatja a jelen Egyezmény módosítását; az Európa Tanács főtitkára valamennyi módosító indítványról értesíti az Európa Tanács tagállamait, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamokat, valamint valamennyi, az Egyezményhez csatlakozott vagy a 37. Cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően a csatlakozásra meghívott Államot.
\n
2.Minden módosítási indítványt közölni kell a Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottsággal (CDPC) is, mely az indítványozott módosítással kapcsolatos véleményét közli a Miniszteri Bizottsággal.
\n
3.A Miniszteri Bizottság megvizsgálja a módosító indítványt és a CDPC által előterjesztett véleményt, majd a nem tagállam Szerződő Felekkel folytatott konzultációt követően elfogadhatja a módosítást.
\n
4.A Miniszteri Bizottság által a jelen cikk 3. bekezdése szerint elfogadott valamennyi módosítás szövegét az elfogadás érdekében meg kell küldeni a Szerződő Feleknek.
\n
5.A jelen cikk 3. bekezdése szerint elfogadott valamennyi módosítás az azt követő harmincadik napon lép hatályba, hogy mindegyik Szerződő Fél értesítette a Főtitkárt a módosítás elfogadásáról.
\n
45. CikkA viták rendezése
\n
1.A Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottságot (CDPC) tájékoztatni kell a jelen Egyezmény értelmezéséről és alkalmazásáról.
\n
2.A Szerződő Felek között a jelen Egyezmény értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő bármely vita esetében a Felek a vitás kérdéseket tárgyalás vagy a választásuk szerinti bármely más békés eszköz útján törekednek rendezni, ideértve az érintett Felek közötti megállapodás értelmében a vitának a Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottság elé, a Szerződő Felekre kötelező döntést hozó választott bíróság elé, illetőleg a Nemzetközi Bíróság elé terjesztését is.
\n
46. CikkEgyeztetés a Felek között
\n
1.A Szerződő Felek szükség szerint rendszeresen egyeztetnek annak érdekében, hogy megkönnyítsék:
\n
a)a jelen Egyezmény tényleges alkalmazását és megvalósítását, ideértve a tárgykörrel kapcsolatban felmerült problémák azonosítását, valamint az Egyezményhez fűzött fenntartások és nyilatkozatok hatásának vizsgálatát;
\n
b)a számítástechnikai bűnözés területén felmerült, jelentős jogi, politikai és technikai fejlődésre vonatkozó információk cseréjét és az elektronikus formában megjelenő bizonyítékok összegyűjtését;
\n
c)az Egyezmény kiegészítése vagy módosítása lehetőségének megfontolását.
\n
2.A Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottságot (CDPC) rendszeresen tájékoztatni kell az 1. bekezdésben meghatározott egyeztetések eredményéről.
\n
3.A CDPC szükség szerint elősegíti az 1. bekezdésben meghatározott egyeztetést, és a szükséges intézkedések meghozatalával segítséget nyújt az Egyezményt módosítani vagy kiegészíteni kívánó Feleknek. Legkésőbb a jelen Egyezmény hatálybalépését követő három év elteltével a CDPC a Szerződő Felekkel együttműködve az Egyezmény rendelkezéseit felülvizsgálja, és ha szükséges, megfelelő módosításokat ajánl.
\n
4.Az 1. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során felmerült költségeket közösen meghatározott módon a Szerződő Felek viselik, kivéve, ha azokat az Európa Tanács átvállalja.
\n
5.Az Európa Tanács Titkársága segítséget nyújt a Feleknek a jelen cikkből származó jogkörök gyakorlásában.
\n
47. CikkFelmondás
\n
1.Minden Szerződő Fél az Európa Tanács főtitkárához intézett értesítéssel felmondhatja a jelen Egyezményt.
\n
2.A felmondás a Főtitkárhoz eljuttatott értesítés kézhezvételét követő három hónap utáni naptári hónap első napján lép hatályba.
\n
48. CikkÉrtesítések
\n
Az Európa Tanács főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait, a jelen Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamokat, valamint valamennyi, az Egyezményhez csatlakozott vagy a csatlakozásra meghívott Államot:
\n
a)az Egyezmény minden egyes aláírásáról;
\n
b)minden egyes megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;
\n
c)a jelen Egyezmény 36. és 37. Cikkeivel összhangban történt minden hatálybalépésről;
\n
d)a 40. Cikk alapján tett minden egyes nyilatkozatról vagy a 42. Cikk alapján tett minden egyes fenntartásról;
\n
e)a jelen Egyezménnyel kapcsolatos minden értesítésről, nyilatkozatról vagy más okmányról.
\n
Fentiek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak a jelen Egyezményt aláírták.
\n
Kelt Budapesten, 2001. november 23-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amely az Európa Tanács levéltárában marad letétbe helyezve. Az Európa Tanács főtitkára hiteles másolatot küld az Európa Tanács valamennyi tagállamának, jelen Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamoknak, valamint valamennyi, az Egyezményhez csatlakozásra meghívott Államnak.”
\n
3. §
\n
(1)A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az Egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor az Egyezmény 9. Cikkéhez a következő fenntartást tette „A 9. Cikk 4. bekezdésében foglaltak alapján Magyarország fenntartja a jogot arra, hogy nem alkalmazza a 9. Cikk 2. bekezdésének b) pontját.”
\n
(2)A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az Egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatokat tette:
\n
Az Egyezmény 24. Cikkéhez: „A 24. Cikk 7. bekezdésének a) pontja értelmében Magyarország tájékoztatja az Európa Tanács főtitkárát, hogy kiadatási szerződés hiányában a kiadatási kérelem, illetőleg az ideiglenes kiadatási letartóztatásra irányuló kérelem előterjesztésére vagy elfogadására az Igazságügyi Minisztérium jogosult. Az Interpol Magyar Nemzeti Iroda kizárólag az ideiglenes kiadatási letartóztatásra vonatkozó kérelmek előterjesztésére és fogadására jogosult.”
\n
Az Egyezmény 27. Cikkéhez: „A 27. Cikk 2. bekezdésének a) és c) pontja alapján Magyarország tájékoztatja az Európa Tanács főtitkárát, hogy központi hatóságként a büntetőeljárás megindítását megelőzően érkezett megkeresések tekintetében az Országos Rendőr-főkapitányságon működő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központot (NEBEK), míg a büntetőeljárás megindítását követően foganatosított megkeresések tekintetében a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségét jelöli ki.” „A 27. Cikk 9. bekezdésének e) pontja értelmében Magyarország tájékoztatja az Európa Tanács főtitkárát, hogy célszerűségi okokból a 27. Cikk 9. bekezdése alapján előterjesztett kérelmeket a központi hatósághoz kell intézni.”
\n
Az Egyezmény 35. Cikkéhez: „A 35. Cikk alapján Magyarország tájékoztatja az Európa Tanács főtitkárát, hogy a hét minden napján, éjjel-nappal elérhető kapcsolattartási pontként az Országos Rendőr-főkapitányságon működő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központot (NEBEK) jelöli ki.”
\n
4.§ E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, azonban az Egyezmény rendelkezéseit 2004. július 1-jétől kell alkalmazni.
\n
Vissza az oldal tetejére -->