2010. CVIII. törvény az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Grúzia közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együt

2010. CVIII. törvény az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Grúzia közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről. (A Megállapodás 1999. július 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.) (Az 1. Jegyzőkönyv 2005. március 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.) (A 2. Jegyzőkönyv 2008. június 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.) 1. § Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Grúzia közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodást (a továbbiakban: a Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti. 2. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő: PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Grúzia közötti partnerség létrehozásáról A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei, a továbbiakban: a tagállamok, valamint AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, egyrészről, és GRÚZIA, másrészről, FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai és Grúzia közötti kapcsolatokat, valamint az általuk közösnek tekintett értékeket, FELISMERVE, hogy a Közösség és Grúzia erősíteni kívánják e kapcsolatokat, továbbá partnerséget és együttműködést kívánnak létrehozni, amely megerősítené és bővítené a múltban, különösen az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a kereskedelemről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló, 1989. december 18-án aláírt megállapodás által létesített kapcsolatokat, A törvényt az Országgyűlés a 2010. november 8-i ülésnapján fogadata el. FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint Grúzia elkötelezettségét aziránt, hogy megerősítsék azon politikai és gazdasági szabadságokat, amelyek a partnerség valódi alapját képezik, FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét aziránt, hogy előmozdítsák a nemzetközi békét és biztonságot, valamint a viták békés rendezését, és hogy e célból az Egyesült Nemzetek és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében együttműködjenek, FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint Grúzia szilárd elkötelezettségét az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) záróokmányában, a madridi és a bécsi utólagos találkozók záróokmányaiban, a gazdasági együttműködésről szóló bonni EBEÉ-értekezletnek, a Párizsi Charta egy Új Európáért című okmányában és az EBEÉ 1992. évi, A változás kihívásai című helsinki okmányában továbbá az EBESZ egyéb alapvető okmányaiban szereplő valamennyi elv és rendelkezés teljes végrehajtása iránt, FELISMERVE ebben az összefüggésben, hogy Grúzia függetlenségének, szuverenitásának és területi sérthetetlenségének támogatása hozzá fog járulni az európai béke és stabilitás megőrzéséhez, MEGGYŐZŐDVE a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának különösen nagy jelentőségéről, különösen a kisebbségekhez tartozó személyek jogai tekintetében, a szabad és demokratikus választásokon alapuló többpártrendszer és a piacgazdaság létrehozását célzó gazdasági liberalizáció fontosságáról, valamint felismerve Grúzia törekvéseit, amelyek az ezen elveken alapuló politikai és gazdasági rendszer létrehozására irányulnak, ABBAN A HITBEN, hogy e partnerségi és együttműködési megállapodás teljes körű végrehajtása a grúziai politikai, gazdasági és jogi reformok folytatásától és megvalósításától, valamint az együttműködéshez szükséges feltételek bevezetésétől függ, és ugyanakkor hozzá is járul ezekhez, különösen az EBEÉ bonni értekezletének következtetéseit figyelembe véve, AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken bátorítsák a szomszédos országokkal való regionális együttműködés folyamatát, és ezáltal előmozdítsák a régió jólétét és stabilitását, és különösen a Kaukázuson túli régió Független Államai és más szomszédos államok közötti együttműködés és kölcsönös bizalom elősegítését célzó kezdeményezéseket, AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy rendszeres politikai párbeszédet hozzanak létre és alakítsanak ki a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, kétoldalú, regionális és nemzetközi ügyekben, FELISMERVE ÉS TÁMOGATVA Grúzia azon kívánságát, hogy szoros együttműködést alakítson ki az európai intézményekkel, FIGYELEMBE VÉVE a grúziai befektetések támogatásának szükségességét, beleértve az energetikai ágazatot, és ebben az összefüggésben a Közösség és tagállamai által az energetikai termékek kivitele tekintetében a méltányos tranzitfeltételeknek tulajdonított jelentőséget; megerősítve a Közösség és tagállamai, valamint Grúzia elkötelezettségét az Európai Energiacharta, valamint az Energiacharta Szerződés, továbbá az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti szempontokról szóló Energiacharta Jegyzőkönyv teljes végrehajtása iránt, FIGYELEMMEL arra, hogy a Közösség hajlandó szükség szerint gazdasági együttműködést és technikai segítségnyújtást biztosítani, SZEM ELŐTT TARTVA azt, hogy e megállapodás előnyben részesíti a Grúzia és az európai és a szomszédos régiók szélesebb együttműködési területe közötti fokozatos közeledést, valamint a nyitott nemzetközi rendszerbe való fokozatos beépülését, FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét a kereskedelemnek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival összhangban történő liberalizálása iránt, ANNAK TUDATÁBAN, hogy javítani kell az üzleti tevékenységet és a befektetést érintő feltételeket, és az olyan területek feltételeit, mint a társaságok létrehozása, a munkaügy, a szolgáltatások nyújtása és a tőkemozgás, MEGGYŐZŐDVE arról, hogy e megállapodás új légkört teremt a Felek közötti gazdasági kapcsolatok és különösen a kereskedelem és befektetés fejlődése számára, amelyek elengedhetetlenek a gazdasági szerkezetváltáshoz és a technológiai korszerűsítéshez, AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szoros együttműködést hozzanak létre a környezetvédelem területén, szem előtt tartva a Felek között e téren fennálló kölcsönös függőséget, FELISMERVE, hogy az illegális bevándorlás megelőzésére és csökkentésére irányuló együttműködés e megállapodás egyik elsődleges célkitűzését képezi, AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kulturális együttműködést hozzanak létre és javítsák az információáramlást, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: 1. cikk Egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről Grúzia között partnerség jön létre. E partnerség célkitűzései a következők: – megfelelő keret biztosítása a Felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetőséget nyújt politikai kapcsolatok továbbfejlesztésére, – Grúzia azon törekvéseinek támogatása, amelyek demokráciájának megszilárdítására és gazdaságának fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra való áttérés befejezésére irányulnak, – a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és a harmonikus gazdasági kapcsolatok előmozdítása, és ezáltal a fenntartható gazdasági fejlődésük elősegítése, – a jogalkotási, gazdasági, szociális, pénzügyi, nem katonai tudományos, technológiai és kulturális együttműködés alapjának megteremtése. I. CÍM ÁLTALÁNOS ELVEK 2. cikk A demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartása, különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban és a Párizsi Charta egy Új Európáért című okmányban meghatározottak szerint, valamint a piacgazdaság elvei, beleértve az EBEÉ bonni értekezletének okmányaiban megfogalmazottakat, a Felek bel- és külpolitikájának, valamint a partnerség és e megállapodás lényeges alkotóelemeit képezik. 3. cikk A Felek úgy ítélik meg, hogy jövőbeli jólétük és stabilitásuk szempontjából elengedhetetlen, hogy az újonnan függetlenné vált államok, amelyek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének (a továbbiakban: Független Államok) megszűnésekor alakultak ki, a Helsinki Záróokmány és a nemzetközi jog elveivel összhangban, valamint a jó szomszédi kapcsolatok szellemében együttműködést tartsanak fenn és alakítsanak ki maguk között; és a Felek mindent megtesznek e folyamat előmozdítása érdekében. 4. cikk A Felek adott esetben felülvizsgálják a változó grúziai viszonyokat, különösen a gazdasági feltételek és a piacorientált gazdasági reformok megvalósítása tekintetében. Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet a Feleknek e megállapodás bármely részének az e körülményekre figyelemmel történő továbbfejlesztése tekintetében. II. CÍM POLITIKAI PÁRBESZÉD 5. cikk A Felek egymás között rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amelyet fejleszteni és bővíteni szándékoznak. E párbeszéd kíséri és szilárdítja meg a Közösség és Grúzia közötti közeledést, támogatja az országban végbemenő politikai és gazdasági változásokat, és hozzájárul az együttműködés új formáinak létrehozásához. A politikai párbeszéd: – erősíteni fogja a Grúzia, valamint a Közösség és tagállamai, és így a demokratikus nemzetek közösségének egésze közötti kapcsolatokat. Az e megállapodás révén elért gazdasági közeledés intenzívebb politikai kapcsolatokat fog eredményezni, – a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések tekintetében el fog vezetni az álláspontok fokozatos közeledéséhez, és így növelni fogja a régión belül a biztonságot és a stabilitást, valamint elő fogja mozdítani a Kaukázuson túli terület Független Államainak jövőbeli fejlődését, – arra irányul, hogy a Felek törekedjenek az együttműködésre az európai stabilitás és biztonság megerősítéséhez, a demokrácia elveinek betartásához, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásához és elősegítéséhez kapcsolódó ügyekben, különösen a kisebbségekhez tartozó személyek tekintetében, és szükség esetén tartsanak konzultációt a vonatkozó ügyekben. E párbeszédre regionális szinten kerülhet sor azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a regionális konfliktusok és feszültségek megoldásához. 6. cikk A miniszteri szintű politikai párbeszédre a 81. cikkben létrehozott Együttműködési Tanácsban kerül sor, egyéb esetekben pedig kölcsönös megegyezéssel. 7. cikk A Felek a politikai párbeszéd egyéb eljárásait és mechanizmusait is bevezetik, különösen a következő formákban: – rendszeres megbeszélések a magas beosztású tisztviselők szintjén, egyrészről a Közösség és tagállamainak képviselői, másrészről Grúzia képviselői között, – a Felek közötti diplomáciai csatornák teljes kihasználása, beleértve a megfelelő kapcsolatfelvételt kétoldalú és többoldalú szinten, mint például az Egyesült Nemzetek és az EBESZ találkozói keretében, és másutt, – minden egyéb eszköz, beleértve a szakértői megbeszélések lehetőségét, amelyek hozzájárulhatnak e párbeszéd megszilárdításához és fejlesztéséhez. 8. cikk A politikai párbeszédre parlamenti szinten a 86. cikkben létrehozott parlamenti együttműködési bizottság keretében kerül sor. III. CÍM ÁRUFORGALOM 9. cikk (1) A Felek egymás számára minden területen a legnagyobb kedvezmény elvét biztosítják a következők tekintetében: – behozatali és kiviteli vámok és díjak, beleértve az ilyen vámok és díjak beszedésének módszerét, – a vámkezeléshez, az árutovábbításhoz, a raktárakhoz és az átrakodáshoz kapcsolódó rendelkezések, – a behozott árukra közvetlenül vagy közvetetten kivetett adók és bármilyen egyéb belső díjak, – fizetési módok és a fizetések átutalása, – az áruk belföldi piacon való értékesítéséhez, megvásárlásához, szállításához, forgalmazásához és felhasználásához kapcsolódó szabályok. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a következőkre: a) a vámunió vagy szabadkereskedelmi terület létrehozása céljából, illetve ilyen unió vagy terület létrejötte alapján adott kedvezmények; b) a WTO-szabályokkal összhangban bizonyos országoknak, illetve egyéb nemzetközi megállapodások alapján a fejlődő országoknak adott kedvezmények; c) a határforgalom megkönnyítése érdekében a szomszédos országoknak adott kedvezmények. (3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit egy átmeneti időszak alatt, amely Grúziának a WTO-hoz való csatlakozásakor, de legkésőbb 1998. december 31-én jár le, nem kell alkalmazni az I. mellékletben meghatározott azon kedvezményekre, amelyeket Grúzia a Szovjetunió megszűnésekor keletkezett más államoknak nyújt. 10. cikk (1) A Felek megállapodnak abban, hogy a szabad árutovábbítás elve e megállapodás célkitűzései elérésének elengedhetetlen feltételét képezi. Ebben a vonatkozásban mindkét Fél biztosítja a másik Fél vámterületéről származó, illetve a másik Fél vámterületére irányuló, a területén áthaladó áruk korlátlan továbbítását. (2) A két Fél között a GATT V. cikkének (2), (3), (4) és (5) bekezdésében leírt szabályokat kell alkalmazni. (3) Az e cikkben foglalt szabályok nem sértik a Felek közötti megállapodás alapján meghatározott ágazatokra, így például különösen a szállításra vagy egyes termékekre vonatkozó különleges szabályokat. 11. cikk Ezen túlmenően az áruk ideiglenes behozatalára vonatkozó, mindkét Felet kötelező nemzetközi egyezményekből eredő jogok és kötelezettségek sérelme nélkül, mindkét Fél mentességet biztosít a másik Félnek az e kérdésről szóló egyéb, a Félre nézve kötelező nemzetközi egyezményben kikötött esetekben és eljárásoknak megfelelően, jogszabályaival összhangban ideiglenesen beléptetett áruk behozatali díjai és vámjai alól. Ennek során figyelembe veszik azokat a feltételeket, amelyek mellett a szóban forgó egyezményből eredő kötelezettségeket a kérdéses Fél elfogadta. 12. cikk (1) A Grúziából származó áruk – e megállapodás 14., 17. és 18. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül – mennyiségi korlátozások nélkül hozhatók be a Közösségbe. (2) A Közösségből származó áruk – e megállapodás 14. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – minden fajta mennyiségi korlátozás és azonos hatású intézkedés nélkül hozhatók be Grúziába. 13. cikk A Felek közötti áruforgalomban a piaci árak érvényesülnek. 14. cikk (1) Amennyiben az egyik Fél területére olyan növelt mennyiségben vagy olyan feltételek mellett hoznak be valamely terméket, amely a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek belföldi termelőinek kárt okoz, vagy fennáll ennek veszélye, a Közösség vagy Grúzia, amelyikük az érintett, a következő eljárásokkal és feltételekkel összhangban megteheti a megfelelő intézkedéseket. (2) A Közösség vagy Grúzia, az esettől függően – mielőtt intézkedéseket tenne, vagy a (4) bekezdés hatálya alá eső esetekben az intézkedéseket követően a lehető leghamarabb – biztosítja az Együttműködési Tanács számára az összes vonatkozó tájékoztatást, azzal a céllal, hogy a XI. címben meghatározottak szerint mindkét Fél számára elfogadható megoldást találjanak. (3) Ha a Feleknek a konzultációk eredményeképpen nem sikerül az Együttműködési Tanácshoz történő beterjesztést követően 30 napon belül megállapodásra jutniuk a helyzet megoldását célzó lépésekben, úgy az a Fél, amely konzultációt kért, a kár megelőzéséhez vagy orvoslásához szükséges mértékben és időtartamon át szabadon korlátozhatja az érintett termékek behozatalát, vagy más megfelelő intézkedéseket alkalmazhat. (4) Kritikus körülmények között, amennyiben a késedelem nehezen helyrehozható károkat okozna, a Felek a konzultációk előtt is meghozhatják intézkedéseiket, azzal a feltétellel, hogy e lépés megtételét követően azonnal konzultációt ajánlanak fel. (5) A Felek az e cikk szerinti intézkedések megválasztása során elsőbbséget biztosítanak azon intézkedéseknek, amelyek a legkisebb zavart okozzák e megállapodás céljainak elérésében. (6) E cikk egyetlen rendelkezése sem sérti és semmilyen módon nem érinti a Felek valamelyike által a GATT VI. cikkével, a GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodással, a GATT VI., XVI. és XXIII. cikkének értelmezéséről és alkalmazásáról szóló megállapodással vagy kapcsolódó belső jogszabállyal összhangban hozott dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket. 15. cikk A Felek vállalják, hogy amint a körülmények lehetővé teszik – beleértve a Grúzia WTO-hoz való csatlakozásából eredő helyzetet – megvitatják e megállapodás áruforgalmi rendelkezéseinek továbbfejlesztését. Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet a Feleknek az ilyen továbbfejlesztések tekintetében, amelyeket elfogadásuk esetén a Felek közötti megállapodás útján, saját eljárásaiknak megfelelően léptethetnek hatályba. 16. cikk E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, kivitelre vagy tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat és korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, a természeti erőforrások védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol, sem az aranyra és ezüstre vonatkozó szabályokat. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei. 17. cikk E címet nem kell alkalmazni a Kombinált Nómenklatúra 50–63. árucsoportjaiba tartozó textiltermékek kereskedelmére. E termékek kereskedelmét külön megállapodás szabályozza, amelyet 1995. december 22-én parafáltak és ideiglenesen 1996. január 1-je óta alkalmaznak. 18. cikk (1) Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek kereskedelmére a 12. cikk kivételével e cím rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Egy szénnel és acéllal kapcsolatos ügyekkel foglakozó kapcsolattartó csoportot hoznak létre, amely egyrészről a Közösség, másrészről Grúzia képviselőiből áll. A kapcsolattartó csoport rendszeresen információt cserél a Felek érdeklődésére számot tartó, szénnel és acéllal kapcsolatos ügyekben. 19. cikk A nukleáris anyagok kereskedelmét az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel összhangban fogják folytatni. Ha szükséges, a nukleáris anyagok kereskedelme az Európai Atomenergia-közösség és Grúzia között megkötendő külön megállapodás rendelkezéseinek tárgyát fogja képezni. IV. CÍM AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOKAT ÉS A BEFEKTETÉST ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET MUNKAÜGYI FELTÉTELEK 20. cikk (1) A Közösség és a tagállamok az egyes tagállamok vonatkozó törvényeire, feltételeire és eljárásaira figyelemmel törekednek annak biztosítására, hogy a valamely tagállam területén jogszerűen foglalkoztatott grúz állampolgárokat olyan bánásmódban részesítsék, amely a munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől. (2) Grúzia a Grúziában hatályos törvényekre, feltételekre és eljárásokra figyelemmel biztosítja, hogy a tagállamok Grúzia területén jogszerűen foglalkoztatott állampolgárait olyan bánásmódban részesítsék, amely a munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől. 21. cikk Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogyan javíthatók az üzletemberek munkafeltételei a Felek nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban, beleértve az EBEÉ bonni értekezletének okmányában rögzített vállalásokat. 22. cikk Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz a 20. és a 21. cikk végrehajtására. II. FEJEZET A TÁRSASÁGOK LETELEPEDÉSÉT ÉS MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ FELTÉTELEK 23. cikk (1) A Közösség és tagállamai a grúz társaságoknak a 25. cikk d) pontjában meghatározott letelepedése tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyenben más harmadik országokat részesítenek. (2) A Közösség és tagállamai, a IV. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül, a grúz társaságok területükön letelepedett leányvállalatainak a működésük tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyenben a közösségi társaságokat részesítik. (3) A Közösség és tagállamai a grúz társaságok területükön letelepedett fióktelepeinek a működése tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyenben harmadik országok társaságainak fióktelepeit részesítik. (4) Grúzia, az V. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül és az ott rögzített feltételekre figyelemmel, a közösségi társaságoknak a 25. cikk d) pontjában meghatározott letelepedése tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosít, mint amilyenben a grúz társaságok, vagy – amennyiben ez utóbbi a kedvezőbb – a harmadik országbeli társaságok részesülnek, és működésük tekintetében a közösségi társaságok Grúzia területén letelepedett leányvállalatait és fióktelepeit legalább olyan kedvező elbánásban részesíti, mint saját vállalatait és fióktelepeit, vagy – amennyiben ez utóbbi a kedvezőbb – harmadik felek társaságait és fióktelepeit. 24. cikk (1) A 23. cikk rendelkezéseit, a 100. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, nem kell alkalmazni a légi közlekedésre, a belvízi közlekedésre és a tengeri szállításra. (2) Az alábbiakban feltüntetett olyan tevékenységek tekintetében azonban, amelyeket hajózási ügynökségek végeznek és nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások nyújtására irányulnak, ideértve azon intermodális szállítási műveleteket, amelyek során az út egy részét tengeren teszik meg, mindkét Fél megengedi a másik Fél társaságainak, hogy területén leányvállalatok vagy fióktelepek formájában kereskedelmi jelenléttel rendelkezzenek, a letelepedés és a működés tekintetében legalább olyan kedvező feltételek mellett, mint amelyet a Fél saját társaságainak vagy – ha ez utóbbiak kedvezőbbek – valamely harmadik ország társaságai leányvállalatainak vagy fióktelepeinek biztosít, az egyes Felek jogszabályaival és szabályozásával összhangban. (3) Az ilyen tevékenységek különösen a következők: a) tengeri szállítási és kapcsolódó szolgáltatások piacra vitele és értékesítése az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolat útján, az árajánlattól a számlázásig, függetlenül attól, hogy e szolgáltatásokat maga a szolgáltató, vagy olyan szolgáltatók működtetik vagy kínálják fel, amelyekkel a szolgáltatás eladója tartós üzleti megegyezést kötött; b) bármely szállítási és kapcsolódó szolgáltatás megvásárlása és felhasználása saját számlára vagy ügyfelek számára (és az ügyfeleiknek történő viszonteladás), beleértve a belső közlekedési szolgáltatásokat bármely olyan közlekedési móddal, különösen belvízi utakon, közúton és vasúton, amely az integrált szolgáltatás nyújtásához szükséges; c) dokumentáció készítése a fuvarokmányok, vámokmányok, valamint a szállított áruk származására és jellegére vonatkozó egyéb okmányok tekintetében; d) üzleti információk biztosítása bármilyen eszközzel, beleértve a számítógépes információs rendszereket és az elektronikus adatcserét (figyelemmel a távközlés tekintetében fennálló, megkülönböztetéstől mentes korlátozásokra); e) üzleti megegyezés létrehozása helyben letelepedett hajózási ügynökséggel, beleértve a társaság tőkéjében való részesedést és a helyben toborzott személyzet kinevezését (vagy külföldi személyzet esetében figyelemmel e megállapodás vonatkozó rendelkezéseire); f) eljárás a társaságok nevében, többek között a hajó kikötésének megszervezésében vagy a rakományok átvételében, ha szükséges. 25. cikk E megállapodás alkalmazásában: a) „közösségi társaság”, illetve „grúziai társaság”: olyan társaság, amelyet valamely tagállam, illetve Grúzia törvényeivel összhangban hoztak létre, és amelynek a létesítő okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése, illetve gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség, illetve Grúzia területén található. Ha azonban a valamely tagállam, illetve Grúzia törvényeivel összhangban létrehozott társaságnak csak a létesítő okirat szerinti székhelye található a Közösség, illetve Grúzia területén, a társaságot akkor tekintik közösségi, illetve grúziai társaságnak, ha működése során tényleges és folyamatos kapcsolatban áll valamely tagállam, illetve Grúzia gazdaságával; b) valamely társaság „leányvállalata”: az előbbi által ténylegesen ellenőrzött vállalat; c) valamely társaság „fióktelepe”: az üzleti tevékenység folytatásának jogi személyiséggel nem rendelkező helye, amely tartósan jelenik meg, például egy anyavállalat kiterjesztéseként, irányítással és az ahhoz szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik, hogy üzleti tárgyalásokat folytasson harmadik felekkel oly módon, hogy ez utóbbiaknak – noha annak ismeretében, hogy szükség esetén az anyavállalattal lépnek jogi kapcsolatba, amelynek a központi irodája külföldön található – nem az anyavállalattal kell közvetlenül tárgyalnia, hanem a kiterjesztésként üzemelő üzleti helyszínen köthet ügyleteket; d) „letelepedés”: az a) pontban említett közösségi vagy grúziai társaságoknak azon joga, hogy Grúziában, illetve a Közösségben leányvállalatok vagy fióktelepek létesítésén keresztül gazdasági tevékenységet kezdjenek el; e) „működés”: gazdasági tevékenységek folytatása; f) „gazdasági tevékenységek”: ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű tevékenységek. A nemzetközi tengeri szállítás tekintetében, beleértve az intermodális szállítási műveleteket, amelyek során az út egy részét tengeren teszik meg, a tagállamoknak vagy Grúziának a Közösségen, illetve Grúzián kívül letelepedett állampolgárai, valamint a Közösségen vagy Grúzián kívül letelepedett és a tagállamok állampolgárai, illetve grúziai állampolgárok által ellenőrzött hajózási társaságok szintén kedvezményezettjei e fejezet és a III. fejezet rendelkezéseinek, ha hajóikat a szóban forgó tagállamban, illetve Grúziában a vonatkozó jogszabályokkal összhangban tartják nyilván. 26. cikk (1) E megállapodás egyéb rendelkezései ellenére, az egyik Felet sem akadályozza meg abban, hogy prudenciális okokból intézkedéseket hozzon a befektetők, a betétesek, a biztosítottak és az olyan személyek védelme érdekében, amelyeknek valamely pénzügyi szolgáltató letéteményesi kötelezettséggel tartozik, vagy annak érdekében, hogy biztosítsa a pénzügyi rendszer sértetlenségét és stabilitását. Amennyiben az ilyen intézkedések nem egyeztethetők össze e megállapodás rendelkezéseivel, nem használhatók fel a Fél e megállapodás szerinti kötelezettségeinek elkerülésére. (2) E megállapodás egy része sem értelmezhető úgy, hogy az előírná a Feleknek egyedi vevők ügyeivel vagy elszámolásaival összefüggő, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő bizalmas vagy védett információk kiszolgáltatását. (3) E megállapodás alkalmazásában a „pénzügyi szolgáltatások” a III. mellékletben leírt tevékenységeket jelentik. 27. cikk E megállapodás rendelkezései nem sértik bármely olyan intézkedésnek a Felek valamelyike által történő alkalmazását, amelyre annak megelőzése érdekében van szükség, hogy e megállapodás rendelkezésein keresztül megkerüljék valamely Félnek azon intézkedéseit, amelyekkel harmadik országok bejutását szabályozza a saját piacára. 28. cikk (1) A Grúzia, illetve a Közösség területén letelepedett közösségi, illetve grúziai társaságnak e cím I. fejezetének rendelkezései ellenére jogában áll az, hogy a letelepedés szerinti befogadó országban érvényes jogszabályokkal összhangban Grúzia, illetve a Közösség területén olyan alkalmazottakat foglalkoztasson, akár leányvállalatai, akár fióktelepei révén, akik valamely közösségi tagállam, illetve Grúzia állampolgárai, azzal a feltétellel, hogy az ilyen alkalmazottak a (2) bekezdésben meghatározott kulcsfontosságú személyzet tagjai, és hogy kizárólag a társaságok vagy fióktelepek alkalmazásában állnak. Az ilyen alkalmazottak tartózkodási és munkavállalási engedélyei csak az ilyen foglalkoztatás időtartamára vonatkoznak. (2) Az előbb említett társaságok, a továbbiakban: szervezetek, kulcsfontosságú személyzetét a következő kategóriák közül a c) pontban meghatározott „társaságon belül áthelyezett személyek” képezik, feltéve, hogy a szervezet jogi személy, és az érintett személyek legalább az áthelyezést közvetlenül megelőző évben annak alkalmazásában álltak, vagy üzlettársak voltak benne (a többségi részvényesek kivételével): a) a szervezetben vezető beosztást betöltő személyek, akik elsődlegesen a létesítmény vezetését látják el, és akik elsősorban a társaság igazgatósága vagy részvényesei, illetve az ennek megfelelő személyek általános felügyelete vagy irányítása alatt állnak, és munkájuk a következőkre terjed ki: – a létesítmény vagy a létesítmény egyik szervezeti egységének vagy részlegének a vezetése, – felügyeleti, szakmai vagy vezető szerepet betöltő más alkalmazottak munkájának felügyelete és ellenőrzése, – személyes hatáskör gyakorlása alkalmazottak felvétele és elbocsátása, a felvételre és elbocsátásra tett ajánlások és egyéb személyzeti intézkedések tekintetében; b) a szervezetben dolgozó olyan személyek, akik a létesítmény működtetéséhez, kutatási felszereléséhez, technikáihoz vagy vezetéséhez elengedhetetlen, nem mindennapi tudás birtokában vannak. Az ilyen tudás értékelése a létesítményre jellemző tudáson kívül tükrözheti a speciális technikai tudást igénylő munka vagy szakma típusához kapcsolódó magas szintű képzettséget, beleértve az engedélyhez kötött szakmához való tartozást; c) „társaságon belül áthelyezett személy”: olyan természetes személy, aki valamely Fél területén lévő szervezetben dolgozik, és akit a másik Fél területén folytatott gazdasági tevékenységekkel összefüggésben oda ideiglenesen áthelyeznek; az érintett szervezet székhelyének valamely Fél területén kell lennie, és az áthelyezésnek e szervezet olyan létesítményére (fióktelep, leányvállalat) kell irányulnia, amely ténylegesen hasonló gazdasági tevékenységeket folytat a másik Fél területén. 29. cikk (1) A Felek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elkerüljék az olyan intézkedések vagy lépések megtételét, amelyek egymás társaságai számára az e megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék a letelepedés és a működés feltételeit. (2) E cikk rendelkezései nem érintik a 37. cikk rendelkezéseit; a 37. cikk hatálya alá tartozó eseteket minden más rendelkezés kizárásával kizárólag a szóban forgó cikk rendelkezései szabályozzák. (3) A partnerség és az együttműködés szellemében, és a 43. cikk fényében, Grúzia kormánya tájékoztatja a Közösséget az olyan új jogszabályok előterjesztésének vagy új rendelkezések elfogadásának szándékáról, amelyek a közösségi társaságok grúziai leányvállalatai vagy fióktelepei számára a letelepedési vagy működési feltételeket az e megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék. A Közösség felkérheti Grúziát, hogy közölje az ilyen jogszabályok vagy rendelkezések tervezetét, és folytasson konzultációt e tervezetekről. (4) Amennyiben a Grúziában bevezetett új jogszabály vagy rendelkezés következtében a közösségi társaságok grúziai leányvállalatai vagy fióktelepei számára a letelepedési vagy működési feltételek az e megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez képest korlátozottabbá válnak, az ilyen jogszabály vagy rendelkezés a vonatkozó törvény hatálybalépésének időpontjában Grúziában már letelepedett leányvállalatokra és fióktelepekre a vonatkozó törvény hatálybalépését követően három éven át nem alkalmazandó. III. FEJEZET HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS A KÖZÖSSÉG ÉS GRÚZIA KÖZÖTT 30. cikk (1) A Felek e fejezet rendelkezéseivel összhangban vállalják, hogy megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a Felek szolgáltatási ágazatainak fejlődését szem előtt tartva fokozatosan engedélyezzék a szolgáltatások nyújtását olyan közösségi vagy grúziai társaságok részéről, amelyek más Félnek a területén letelepedettek, mint amelyben a szolgáltatás által megcélzott személy. (2) Az Együttműködési Tanács ajánlást tesz az (1) bekezdés végrehajtására. 31. cikk A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy piacorientált szolgáltatási ágazatot alakítsanak ki Grúziában. 32. cikk (1) A Felek vállalják, hogy kereskedelmi alapon, hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi hajózási piachoz és forgalomhoz való korlátlan hozzáférés elvét: a) az előbbi rendelkezés nem érinti a vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről szóló ENSZ-egyezményből eredő azon jogokat és kötelezettségeket, amelyek az e megállapodásban részes Felek egyikére vagy másikára vonatkoznak. Vonalhajózási konferenciához nem tartozó szállítók szabadon versenyezhetnek vonalhajózási konferenciához tartozó szállítókkal, ha betartják a tisztességes kereskedelemi verseny szabályait; b) a Felek megerősítik elkötelezettségüket a szabad versenykörnyezet iránt, amely a száraz és folyékony ömlesztett áruk kereskedelmének elengedhetetlen tényezője. (2) Az (1) bekezdés elveinek alkalmazása során a Felek: a) e megállapodás hatálybalépésétől kezdve nem alkalmazzák a közösségi tagállamok és a volt Szovjetunió közötti kétoldalú megállapodások rakománymegosztásra vonatkozó rendelkezéseit; b) nem vezetnek be rakománymegosztásra vonatkozó záradékokat a harmadik országokkal kötendő jövőbeli kétoldalú megállapodásokban, kivéve olyan kivételes körülmények esetén, amennyiben az e megállapodásban részes egyik vagy másik Fél vonalhajózási társaságainak máskülönben nem lenne tényleges lehetőségük arra, hogy az érintett harmadik országból érkező és oda irányuló kereskedelmi forgalomban részt vegyenek; c) a száraz és folyékony ömlesztett áruk kereskedelméről szóló jövőbeli kétoldalú megállapodásokban megtiltják a rakománymegosztásra vonatkozó megegyezéseket; d) e megállapodás hatálybalépésével eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést, igazgatási, technikai és egyéb akadályt, amely a nemzetközi tengeri szállításban korlátozó vagy megkülönböztető hatást fejthetne ki a szolgáltatások szabad nyújtásra. (3) Többek között a nemzetközi forgalom számára nyitott kikötőkhöz való hozzáférés, a kikötők infrastruktúrájának és kisegítő hajózási szolgáltatásainak igénybevétele, a kapcsolódó díjak és költségek alkalmazása, a vámlétesítmények használata, valamint a kirakodási és berakodási kikötőhelyek és létesítmények kijelölése tekintetében mindkét Fél legalább olyan kedvező elbánásban részesíti a másik Fél állampolgárai vagy társaságai által üzemeltetett hajókat, mint a Fél saját hajóit. (4) A Közösség, illetve Grúzia nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásokat nyújtó állampolgárai és társaságai szabadon nyújthatnak nemzetközi tengeri-folyami szolgáltatásokat Grúzia, illetve a Közösség belvízi útjain. 33. cikk A Felek közötti szállítás összehangolt fejlesztésének biztosítását szem előtt tartva, amelyet a Felek kereskedelemi szükségleteikhez igazítanak, a kölcsönös piaci hozzáférés feltételei, valamint a közúti, vasúti és belvízi utakon történő, továbbá az esetleges légiközlekedési szolgáltatásnyújtás feltételei adott esetben külön megállapodásokban szabályozhatók, amelyet a Felek e megállapodás hatálybalépését követően tárgyalnak meg. IV. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 34. cikk (1) E cím rendelkezéseit a közrenddel összefüggő, közbiztonsági és közegészségügyi korlátozásokra figyelemmel kell alkalmazni. (2) E cím rendelkezéseit nem kell alkalmazni azon tevékenységekre, amelyek valamely Fél területén hivatali hatáskör, akár alkalmi, gyakorlásával függenek össze. 35. cikk E cím alkalmazásában e megállapodás egy része sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a belépés és tartózkodás, a munkavállalás, a munkafeltételek és a természetes személyek letelepedése és a szolgáltatásnyújtás tekintetében törvényeiket és rendeleteiket alkalmazzák, azzal a feltétellel, hogy ennek során nem alkalmazzák ezeket oly módon, amely az e megállapodás valamely rendelkezésének feltételei alapján bármely Felet megillető előnyöket semmissé tenné vagy csökkentené. A fenti rendelkezés nem érinti a 34. cikk alkalmazását. 36. cikk Azon társaságok, amelyek grúziai társaságok és közösségi társaságok közös ellenőrzése alatt és kizárólagos tulajdonában vannak, szintén a II., III. és IV. fejezet rendelkezéseinek kedvezményezettjei közé tartoznak. 37. cikk Az egyik Fél által az e megállapodás alapján a másik Félnek biztosított bánásmód, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) hatálya alá tartozó ágazatok vagy intézkedések tekintetében a GATS vonatkozó kötelezettségeinek hatálybalépését egy hónappal megelőző naptól kezdve, semmilyen esetben nem lehet kedvezőbb, mint az előbbi Fél által a GATS rendelkezései alapján az egyes szolgáltatási ágazatok, alágazatok és szolgáltatásnyújtási módok tekintetében biztosított bánásmód. 38. cikk A Közösség, annak tagállamai és Grúzia a II., III. és IV. fejezet alkalmazásában nem veszik figyelembe a GATS V. cikkének elveivel összhangban, gazdasági integrációs megállapodásokban vállalt kötelezettségek alapján biztosított bánásmódot. 39. cikk (1) Az e cím rendelkezéseivel összhangban biztosított legnagyobb kedvezmény elvét nem kell alkalmazni azon adókedvezményekre, amelyeket a Felek a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások vagy egyéb adóegyezmények alapján nyújtanak, vagy a jövőben nyújtani fognak. (2) E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná azt, hogy a Felek a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások és más adóegyezmények vagy a belföldi adójogszabályok adórendelkezései alapján olyan intézkedéseket fogadjanak el vagy érvényesítsenek, amelyek az adókikerülés vagy adókijátszás megelőzésére irányulnak. (3) E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a tagállamokat vagy Grúziát abban, hogy megkülönböztetést tegyen adójogszabályai vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során olyan adófizetők között, amelyek, különösen lakóhelyük tekintetében, nincsenek azonos helyzetben. 40. cikk A 28. cikk sérelme nélkül, a II., III. és a IV. fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy feljogosítaná: – a tagállamok, illetve Grúzia állampolgárait arra, hogy bármilyen minőségben belépjenek Grúzia, illetve a Közösség területére és ott tartózkodjanak, különösen valamely társaság részvényeseként vagy tulajdonostársaként, vezetőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve szolgáltatások nyújtójaként vagy kedvezményezettjeként, – a grúziai társaságok közösségi leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy a Közösség területén grúz állampolgárokat alkalmazzanak vagy foglalkoztassanak, – a közösségi társaságok grúziai leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy Grúzia területén a tagállamok állampolgárait alkalmazzák vagy foglalkoztassák, – a grúz társaságokat vagy grúz társaságok közösségi leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy ideiglenes munkaszerződés alapján grúz személyeket biztosítsanak abból a célból, hogy más személyek számára és ellenőrzése alatt működjenek, – a közösségi társaságokat és a közösségi társaságok grúziai leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy ideiglenes munkaszerződés alapján olyan munkavállalókat biztosítsanak, akik a tagállamok állampolgárai. V. FEJEZET FOLYÓ FIZETÉSEK ÉS TŐKE 41. cikk (1) A Felek vállalják, hogy szabadon átváltható valutában engedélyezik a Közösségben és Grúziában honos személyek közötti, az áruforgalommal, valamint a szolgáltatások és személyek mozgásával összefüggő, e megállapodás rendelkezéseivel összhangban teljesített folyó fizetéseket. (2) A tőkemozgások mérlegének ügyletei tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől a fogadó ország törvényeivel összhangban alapított társaságokba irányuló közvetlen befektetésekhez és a II. fejezet rendelkezéseivel összhangban végzett befektetésekhez, valamint e befektetések és a belőlük származó esetleges nyereség felszámolásához vagy hazatelepítéséhez kapcsolódó szabad tőkemozgást biztosítani kell. (3) E megállapodás hatálybalépésétől kezdve, a (2) bekezdés vagy az (5) bekezdés sérelme nélkül nem vezetnek be újabb devizakorlátozásokat a Közösségben és Grúziában honos személyek közötti tőkemozgásra és a hozzá kapcsolódó folyó fizetésekre vonatkozóan, és a meglévő szabályok nem válnak korlátozóbbakká. (4) A Felek konzultációt folytatnak egymással abból a célból, hogy e megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása érdekében megkönnyítsék a Közösség és Grúzia között a (2) bekezdésben említettektől eltérő, más tőkeformák mozgását. (5) Hivatkozva e cikk rendelkezéseire, amíg nem vezetik be a grúz valutának a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alapokmánya VIII. cikke értelmében vett teljes konvertibilitását, Grúzia kivételes körülmények között devizakorlátozásokat alkalmazhat rövid és hosszú lejáratú hitelek nyújtásával és felvételével összefüggésben, amennyiben az ilyen hitelek nyújtása esetén Grúzia számára ilyen korlátozásokat írnak elő és amennyiben e korlátozásokat Grúzia jogállása az IMF-ben megengedi. Grúzia e korlátozásokat megkülönböztetéstől mentesen alkalmazza. Alkalmazásuk a lehető legkisebb mértékben zavarja e megállapodást. Grúzia az ilyen intézkedések bevezetéséről és azok változásairól tájékoztatja az Együttműködési Tanácsot. (6) Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben kivételes körülmények között a Közösség és Grúzia közötti tőkemozgás súlyos nehézségeket okoz a Közösségben, illetve Grúziában az árfolyam-politika vagy a monetáris politika működtetésében, vagy fennáll ennek a veszélye, úgy a Közösség, illetve Grúzia legfeljebb hat hónapon át védintézkedéseket hozhat a Közösség és Grúzia közötti tőkemozgás tekintetében, ha az ilyen intézkedések feltétlenül szükségesek. VI. FEJEZET A SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON OLTALMA 42. cikk (1) E cikk és a II. melléklet rendelkezései alapján Grúzia folytatja a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok oltalmának fejlesztését annak érdekében, hogy e megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére a Közösségben fennálló oltalmi szinthez hasonló szintű oltalmat biztosítson, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének hatékony eszközeit. (2) Grúzia e megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére csatlakozik a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló, a II. melléklet (1) bekezdésében említett többoldalú egyezményekhez, amelyekben a tagállamok részesek, vagy amelyeket a tagállamok az ezen egyezményekben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően ténylegesen alkalmaznak. V. CÍM JOGALKOTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS 43. cikk (1) A Felek kijelentik, hogy a Grúzia és a Közösség közötti gazdasági kapcsolatok megerősítésének fontos feltételét képezi Grúzia meglévő és jövőbeli jogszabályainak a Közösség jogszabályaihoz való közelítése. Grúzia törekszik annak biztosítására, hogy jogszabályai fokozatosan összeegyeztethetőkké váljanak a Közösség jogszabályaival. (2) A jogszabályok közelítése különösen a következő területekre terjed ki: társasági befektetéseket szabályozó törvények és rendeletek, vámjog, társasági jog, bankjog, társasági számvitel és adók, szellemi tulajdon, munkavállalók munkahelyi védelme, pénzügyi szolgáltatások, versenyszabályok, közbeszerzés, emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, környezetvédelem, fogyasztóvédelem, közvetett adózás, műszaki szabályok és szabványok, nukleáris törvények és rendeletek, valamint szállítás. (3) A Közösség ezen intézkedések végrehajtásához technikai segítséget nyújt Grúziának, amely többek között a következőket ölelheti fel: – szakértők cseréje, – korai tájékoztatás biztosítása, különösen a vonatkozó jogszabályokról, – szemináriumok szervezése, – képzési tevékenységek, – támogatás a vonatkozó ágazatok közösségi jogszabályainak lefordításához. 44. cikk (1) A 43. cikk alapján a Közösség technikai segítséget nyújt Grúziának a verseny területén érvényes jogszabályok megszövegezéséhez és végrehajtásához, különösen a következők tekintetében: – vállalkozások közötti megállapodások és társulások, valamint összehangolt magatartások, amelyek a verseny akadályozásához, korlátozásához vagy torzulásához vezethetnek, – a piaci erőfölénnyel való visszaélés a vállalkozások részéről, – állami támogatások, amelyek torzító hatást fejtenek ki a versenyre, – kereskedelmi jellegű állami monopóliumok, – közvállalkozások és különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkező vállalkozások, – a versenytörvények alkalmazásának felülvizsgálata és felügyelete, valamint a betartásuk biztosítását szolgáló eszközök. (2) A Felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, hogy versenytörvényeiket a közöttük folyó kereskedelmet érintő esetekben összehangolt módon alkalmazzák. VI. CÍM GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS 45. cikk (1) A Közösség és Grúzia gazdasági együttműködést hoz létre, amely Grúzia gazdasági reformjához, valamint fellendüléséhez és fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulásra irányul. Ezen együttműködés mindkét Fél javára erősíti a fennálló gazdasági kapcsolatokat. (2) Politikai és egyéb intézkedéseket fognak kialakítani a gazdasági és társadalmi reform, valamint a grúziai gazdasági és kereskedelmi rendszerek átalakítása érdekében, amelyeket a fenntarthatóság és a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés követelményei fognak vezérelni; teljes mértékben figyelembe véve a környezeti szempontokat is. (3) E cél érdekében az együttműködés különösen a gazdasági és társadalmi fejlődés, az emberi erőforrás-fejlesztés, a vállalkozások támogatása (ezen belül a privatizáció, a befektetések és a pénzügyi szolgáltatások fejlesztése), a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az energetika, a szállítás, a turizmus, a környezetvédelem, a regionális együttműködés és a monetáris politika területeire összpontosít. (4) A régió harmonikus fejlődését szem előtt tartva, különös figyelmet szentelnek az olyan intézkedéseknek, amelyek alkalmasak arra, hogy elősegítsék az együttműködést a Kaukázuson túli régió Független Államai között és a szomszédos államokkal. (5) Az e megállapodásban meghatározott gazdasági együttműködést és az együttműködés más formáit adott esetben a Közösség technikai segítségnyújtással támogathatja, figyelembe véve a Közösség által a Független Államokban nyújtott technikai segítségre vonatkozó tanácsi rendeletet, a Grúziának nyújtott közösségi technikai segítséggel kapcsolatos indikatív programban vállalt prioritásokat, valamint a kialakított koordinációs és végrehajtási eljárásokat. 46. cikk Együttműködés az áruforgalom és szolgáltatások kereskedelme területén A Felek együttműködésük során biztosítják azt, hogy Grúzia nemzetközi kereskedelme a WTO szabályaival összhangban bonyolódjon. Ez az együttműködés a kereskedelem megkönnyítése szempontjából közvetlenül fontos kérdésekre terjed ki, amelyek a következők: – kereskedelmi és kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó politika megfogalmazása, beleértve a fizetéseket és az elszámolási mechanizmusokat, – a vonatkozó jogszabályok tervezetének elkészítése, – segítség Grúzia WTO-hoz való esetleges csatlakozásának előkészítésében. 47. cikk Ipari együttműködés (1) Az együttműködés különösen a következők előmozdítását célozza: – üzleti kapcsolatok fejlesztése mindkét oldal gazdasági szereplői között, – a Közösség részvétele Grúzia erőfeszítéseiben, amelyek iparának átalakítására irányulnak, – az irányítás javítása, – megfelelő kereskedelmi szabályok és gyakorlatok kialakítása, – környezetvédelem, – a hadiipari létesítmények átalakítása. (2) E cikk rendelkezései nem érintik a vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyszabályok végrehajtását. 48. cikk Építőipar A Felek együttműködnek az építőipar területén. Ez az együttműködés többek között a grúziai építőipari ágazat korszerűsítésére és átalakítására irányul, a piacgazdaság elveivel összhangban, és a vonatkozó egészségügyi, biztonsági és környezeti szempontok kellő figyelembevételével. 49. cikk Beruházásfejlesztés és -védelem (1) Az együttműködés a Közösség és a tagállamok vonatkozó hatásköreit és illetékességeit szem előtt tartva arra irányul, hogy kedvező légkört teremtsen a belföldi és külföldi magánbefektetések számára, különösen a beruházásvédelem, a tőketranszfer és a befektetési lehetőségekre vonatkozó információcsere jobb feltételei révén. (2) Az együttműködés céljai különösen a következők: – adott esetben beruházásfejlesztési és -védelmi megállapodások megkötése Grúzia és a tagállamok között, – adott esetben megállapodások megkötése Grúzia és a tagállamok között a kettős adóztatás elkerüléséről, – kedvező körülmények megteremtése, amelyek bátorítják a grúz gazdaságba történő külföldi befektetéseket, – stabil és megfelelő üzleti jog és üzleti feltételek kialakítása, valamint információcsere a befektetések területén a törvényekről, a rendeletekről és a közigazgatási gyakorlatokról, – információcsere a befektetési lehetőségekről többek között kereskedelmi vásárok, kiállítások, kereskedelmi hetek és egyéb események formájában. 50. cikk Közbeszerzés A Felek együttműködnek azon feltételek kialakításában, amelyek lehetővé teszik az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó szerződések nyílt és versenytárgyaláson alapuló odaítélését, különösen ajánlati felhívások révén. 51. cikk Együttműködés a szabványok és a megfelelőségértékelés területén (1) A Felek közötti együttműködés előmozdítja a minőség terén követett, a nemzetközi megállapodásoknak megfelelő feltételekhez, elvekhez és iránymutatásokhoz való felzárkózást. A szükséges intézkedések megkönnyítik a megfelelőségértékelés területén a kölcsönös elismerés irányába tett előrelépést, valamint a grúz termékek minőségének javítását. (2) E célból a Felek arra törekszenek, hogy olyan technikai segítségnyújtási projektek keretében működjenek együtt, amelyek: – előmozdítják a megfelelő együttműködést az e területekre szakosodott szervezetekkel és intézményekkel, – előmozdítják a közösségi technikai szabályok alkalmazását, valamint az európai szabványok és megfelelőségértékelési eljárások használatát, – lehetővé teszik a minőségirányítás területén a tapasztalatok és a technikai információk cseréjét. 52. cikk Bányászat és nyersanyagok (1) A Felek arra törekednek, hogy növeljék a bányászatra és nyersanyagokra irányuló befektetést és kereskedelmet. (2) Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják: – információcsere a bányászati és a nemvasfémágazat kilátásairól, – az együttműködés jogi keretrendszerének kialakítása, – kereskedelmi kérdések, – környezeti jogszabályok elfogadása és végrehajtása, – képzés, – biztonság a bányászatban. 53. cikk Tudományos és műszaki együttműködés (1) A Felek a kölcsönös előnyök alapján támogatják az együttműködést a nem katonai kutatás és technológiai fejlesztés (KTF) területén, figyelemmel a rendelkezésre álló erőforrásokra, a programjaikhoz való megfelelő hozzáférésre, valamint a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok hatékony védelmének megfelelő szintjére. (2) A tudományos és technológiai együttműködés a következőket öleli fel: – tudományos és műszaki információcsere, – közös KTF-tevékenység, – képzési tevékenységek és mobilitási programok a KTF-fel foglalkozó tudósok, kutatók és szakemberek számára mindkét oldalon. Amennyiben az együttműködés oktatást és/vagy képzést magában foglaló tevékenységek formáját ölti, az 54. cikk rendelkezéseivel összhangban kell azokat végrehajtani. A Felek kölcsönös megállapodás alapján a tudományos és technológiai együttműködés más formáit is kialakíthatják. Az együttműködési tevékenységek során külön figyelmet kell fordítani az olyan tudósok, mérnökök, kutatók és műszaki szakemberek más területen történő foglalkoztatására, akik tömegpusztító fegyverek kutatásával és/vagy előállításával foglalkoznak vagy foglalkoztak. (3) Az e cikk hatálya alá eső együttműködést az egyes Felek által elfogadott eljárásoknak megfelelően megtárgyalt és megkötött külön megegyezések alapján valósítják meg, amelyek többek között a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokra vonatkozó különleges rendelkezéseket is rögzítenek. 54. cikk Oktatás és szakképzés (1) A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy mind a közszférában, mind a magánszférában növeljék az általános oktatás és a szakképzettség szintjét Grúziában. (2) Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják: – a grúziai felsőoktatási és szakképzési rendszerek korszerűsítése, beleértve a felsőoktatási létesítmények és a felsőoktatási diplomák akkreditálási rendszerét, – a köz- és a magánszektorbeli vezetők és köztisztviselők szakképzése a meghatározásra kerülő prioritási területeken, – együttműködés az oktatási intézmények, illetve az oktatási intézmények és cégek között, – a tanárok, felsőfokú képesítéssel rendelkezők, adminisztrátorok, fiatal tudósok és kutatók, valamint a fiatalok mobilitása, – az európai tanulmányok terén folytatott oktatás támogatása a megfelelő intézményekben, – közösségi nyelvek oktatása, – konferenciatolmácsok posztgraduális képzése, – újságírók szakképzése, – oktatók szakképzése. (3) Az egyik Fél lehetséges részvétele a másik Fél oktatási és szakképzési programjaiban a Felek vonatkozó eljárásaival összhangban vitatható meg, továbbá, adott esetben, intézményi kereteket és együttműködési terveket fognak létrehozni, amelyek Grúziának a közösségi TEMPUS-programban való részvételére épülnek. 55. cikk Mezőgazdaság és az agráripari ágazat Az együttműködés célja e területen a mezőgazdaság reformja, a grúziai mezőgazdaság, az agráripari és a szolgáltatási ágazat korszerűsítése, privatizálása és átalakítása, belföldi és külföldi piacok kialakítása a grúz termékek számára olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják a környezet védelmét, figyelembe véve az élelmiszerellátás biztonsága javításának szükségességét, valamint az agrár- és élelmiszeripar, továbbá a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának fejlesztése. A Felek arra is törekednek, hogy az ipari és mezőgazdasági élelmiszertermékek tekintetében fokozatosan közelítsék a grúz szabványokat a közösségi technikai szabályokhoz, beleértve az egészségügyi és növény-egészségügyi szabványokat. 56. cikk Energia (1) Az együttműködésre a piacgazdaság és az Európai Energiacharta alapelvei keretében kerül sor, szem előtt tartva az Energiacharta Szerződést, valamint az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti szempontokról szóló Energiacharta Jegyzőkönyvet, amelynek hátteréül az európai energiapiacok fokozatos integrációja szolgál. (2) Az együttműködés többek között a következő területekre terjed ki: – az energetikai politika megfogalmazása és továbbfejlesztése, – az energetikai ágazat irányításának és szabályozásának javítása a piacgazdasággal összhangban, – az energiaellátás, ezen belül az ellátás biztonságának gazdaságos és környezetileg elfogadható módon történő javítása, – az energiatakarékosság és a hatékony energiafelhasználás előmozdítása, valamint az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti szempontokról szóló Energiacharta Jegyzőkönyv végrehajtása, – az energetikai infrastruktúra korszerűsítése, – az ellátás és a végfelhasználás területén az energetikai technológiák javítása minden fajta energiatípus esetében, – irányítói és műszaki szakképzés az energetikai szektorban, – energetikai anyagok és termékek szállítása és továbbítása, – az energiakereskedelem fokozásához és a befektetések ösztönzéséhez szükséges intézményi, jogi, adózási és egyéb feltételek megteremtése, – vízenergia és más megújuló energiaforrások fejlesztése. (3) A Felek kicserélik egymással az energetikai ágazatba történő befektetésekre vonatkozó információkat, különösen az olaj- és gázvezetékek, valamint az egyéb energiatermék-szállítóeszközök építése és felújítása tekintetében. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy az energetikai ágazatba történő befektetések tekintetében a lehető leghatékonyabban végrehajtsák a IV. cím és a 49. cikk rendelkezéseit. 57. cikk Környezet (1) Az Európai Energiachartát és az 1993. évi luzerni értekezlet nyilatkozatát szem előtt tartva, figyelembe véve továbbá az Energiacharta Szerződést és különösen annak 19. cikkét, valamint az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti szempontokról szóló Energiacharta Jegyzőkönyvet, a Felek továbbfejlesztik és erősítik együttműködésüket a környezet és az emberi egészség területén. (2) Az együttműködés célja a környezet romlása elleni küzdelem, és különösen a következők: – a szennyezettségi szintek hatékony felügyelete és a környezet értékelése; információs rendszer a környezet állapotáról, – a helyi, a regionális és az országhatáron átterjedő levegő- és vízszennyezés leküzdése, – az ökológiai egyensúly helyreállítása, – a fenntartható, hatékony és környezetileg hatékony energiatermelés és -felhasználás, – az ipari létesítmények biztonsága, – a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése, – a vízminőség, – a hulladékcsökkentés, az újrafelhasználás és a biztonságos ártalmatlanítás, a Bázeli Egyezmény végrehajtása, – a mezőgazdaság környezeti hatása, talajerózió és kémiai szennyezés, – az erdők védelme, – a biodiverzitás megőrzése, a védett területek és a biológiai erőforrások fenntartható felhasználása és kezelése, – a területrendezés, ezen belül az építőipar és a városfejlesztés, – a gazdasági és a fiskális eszközök felhasználása, – a globális éghajlatváltozás, – a környezeti nevelés és a tudatosság, – a radioaktivitás által érintett övezetek rehabilitációjával kapcsolatos technikai segítségnyújtás és a kapcsolódó egészségügyi és szociális problémák kezelése, – az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény végrehajtása. (3) Az együttműködésre különösen a következők útján kerül sor: – katasztrófavédelmi tervezés és más vészhelyzetek, – információk és szakértők cseréje, többek között a tiszta technológiák átadása, továbbá a biotechnológiák biztonságos és környezetileg elfogadható felhasználása terén, – közös kutatási tevékenységek, – a jogszabályok fejlesztése a közösségi szabványok szintjének elérése érdekében, – környezeti szakképzés és az intézmények megerősítése, – együttműködés regionális szinten, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség keretében való együttműködést, és nemzetközi szinten, – stratégiák kialakítása, különös tekintettel a globális és éghajlati kérdésekre, valamint a fenntartható fejlődés elérését szem előtt tartva, – környezeti hatástanulmányok. 58. cikk Közlekedés A Felek a közlekedés területén továbbfejlesztik és megerősítik együttműködésüket. Az együttműködés többek között a grúziai közlekedési rendszerek és hálózatok átalakítására és korszerűsítésére, valamint adott esetben – a globálisabb közlekedési rendszer kialakításának összefüggésében – a közlekedési rendszerek összeegyeztethetőségének fejlesztésére és biztosítására irányul. Külön figyelmet fordítanak a Kaukázuson túli régió Független Államai között és más szomszédos államokkal összeköttetést létesítő hagyományos közlekedési kapcsolatokra. Az együttműködés többek között a következőket öleli fel: – a közúti szállítás, a vasutak, a kikötők és a repülőterek irányításának és üzemeltetésének korszerűsítése, – a vasutak, a vízi utak, a közutak, a kikötők, a repülőterek és a légi közlekedési infrastruktúra korszerűsítése és fejlesztése, beleértve a közérdekű főútvonalak és a fent említett közlekedési módok transzeurópai összeköttetéseinek korszerűsítését, különösen a Traceca-projekthez kapcsolódóan, – a kombinált szállítás támogatása és fejlesztése, – a közös kutatási és fejlesztési programok támogatása, – a politika kialakításához és végrehajtásához szükséges szabályozói és intézményi keretek kidolgozása, beleértve a szállítási ágazat privatizálását. 59. cikk Postai szolgáltatások és távközlés A Felek hatásköreiken és illetékességükön belül kibővítik és megerősítik az együttműködést a következő területeken: – politikák és iránymutatások kialakítása a távközlési ágazat és a postai szolgáltatások fejlesztéséhez, – a díjszabási politika és a forgalmazás elveinek kialakítása a távközlési ágazatban és a postai szolgáltatások terén, – technológia és know-how átadása, beleértve az európai technikai szabványokra és hitelesítési rendszerekre vonatkozó ismereteket, – a távközlés és a postai szolgáltatások terén projektek fejlesztésének ösztönzése és a befektetések számára vonzóvá tétele, – a távközlési és postai szolgáltatásnyújtás hatékonyságának és minőségének javítása, többek között az alágazatok tevékenységeinek liberalizálásán keresztül, – a táv …