megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,
\n
c)annak tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy az ügyész a vádemelést elhalasztotta és annak tartama eredményesen telt el,
\n
d)a tartalma a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott jogerős határozatával ellentétes, vagy
\n
e)annak meghozatala során törvényben semmisségi oknak minősített súlyos eljárási jogszabálysértést követtek el.
\n
(2)A döntés – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha
\n
a)az az adózó jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés véglegessé válása óta három év eltelt, vagy
\n
b)a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelt.
\n
(3)Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt semmisségi ok esetében a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint.
\n
133. §[Súlyosítási tilalom a hatósági eljárásban]
\n
(1)Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat véglegessé válásától, ha pedig az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsőfokú adóhatóság visszavonta. Ha az új határozat meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvet az egyéves időtartamon belül átadják vagy postára adják, az adózóra terhesebb megállapításokat tartalmazó határozat az egyéves időtartam leteltét követően is, de legkésőbb tizennyolc hónapon belül hozható meg. Az egyéves időtartam vizsgálatánál az átadás és a postára adás tekintetében csak a 115. § (1) bekezdésében meghatározott, az ellenőrzés (felülellenőrzés) megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv minősül ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvnek.
\n
(2)Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni
\n
a)a bíróság jogerős ítéletében megállapított költségvetési csalás, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, illetve az adókötelezettség teljesítésével összefüggésben elkövetett csalás esetén,
\n
b)a bíróság által elrendelt új eljárás esetén,
\n
c)ha az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke – önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében az önkormányzati képviselő-testület határozata – rendelte el,
\n
d)ha az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt,
\n
e)ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az önkormányzati adóhatóság döntései elleni fellebbezések elbírálására jogosult hatóság vezetője utasítást ad.
\n
VII. FEJEZET
\n
ELJÁRÁSI KÖLTSÉG 53. Az eljárási költség viselése, költségmentesség
\n
134. §[Az eljárási költség viselésének általános szabályai]
\n
(1)Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit – a lefoglalt dolog elszállításának és megőrzésének, valamint a végrehajtás költségeinek kivételével – az állam, illetve az önkormányzat viseli.
\n
(2)Ha az eljárás során az adózó rosszhiszeműen gyakorolta a jogait, és emiatt az eljárásban az állam, illetve az önkormányzat terhére további költségek merültek fel, azt az adózónak kell megfizetnie. A rosszhiszemű joggyakorlást az adóhatóságnak kell bizonyítania.
\n
(3)Az adózó költségeit az adózó viseli.
\n
(4)Az (1) és (2) bekezdés szerinti költségek viseléséről – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az adóhatóság határozatában (végzésében) rendelkezik. 135. § [Költségmentesség]
\n
(1)Az adóhatóság annak a természetes személy adózónak, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére, vagy törvényben meghatározott más fontos okból költségmentességet engedélyezhet.
\n
(2)A költségmentesség az eljárási költség előlegezése és viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelent.
\n
(3)A költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki. Az adóhatóság előlegezi az adózó első alkalommal előterjesztett költségmentesség iránti kérelme benyújtásától az arról szóló döntés véglegessé válásáig terjedő időszakban felmerült olyan eljárási költséget, amelynek előlegezése az adózót terhelné.
\n
(4)A költségmentességet engedélyező, a költségmentesség módosításáról és visszavonásáról szóló végzést az adóhatóság közli az eljárásban részt vevő azon hatóságokkal, amelyek eljárása illeték- vagy díjfizetési kötelezettség alá esik.
\n
(5)Ha az adózó az eljárás során költségmentesség iránti kérelmet terjeszt elő, a kérelemről az elsőfokú adóhatóság dönt azzal, hogy a kérelem elbírálása a folyamatban lévő eljárás lefolytatását nem érinti.
\n
VIII. FEJEZET
\n
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 54. Felhatalmazó rendelkezések 136. § [A Kormány számára adott felhatalmazás] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
\n
a)az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyek elektronikus intézésének részletszabályait;
\n
b)az állami adó- és vámhatóság hatáskörének és illetékességének szabályait;
\n
c)az ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat;
\n
d)a hatósági zár alkalmazásának részletes szabályait.
\n
55.Hatálybalépés 137. § [Hatálybalépés] Ez a törvény 2018. január 1-jén lép hatályba.
\n
138. §[Hatályon kívül helyező rendelkezés]
\n
Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.
\n
56.Átmeneti rendelkezések 139. § [Átmeneti rendelkezések]
\n
(1)E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
\n
(2)E törvény rendelkezéseit a hatálybalépést követően esedékessé váló kötelezettségekre kell alkalmazni.
\n
(3)Ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, illetve pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
\n
(4)E törvény rendelkezései nem érintik a 2017. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján hozott, e törvény hatálybalépésekor jogerős határozatokat.
\n
(5)E törvény alkalmazásában a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel (egyezménnyel) esik egy tekintet alá a hatálybalépést megelőzően más jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés (egyezmény) is.
\n
57.Az Európai Unió jogának való megfelelés 140. § [Az Európai Unió jogának való megfelelés]
\n
(1)A 20. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
\n
(2)A törvény 20. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
\n
58.A törvény hivatalos rövid megjelölése 141. § [A törvény hivatalos rövid megjelölése] E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Air.
\n
Áder János s. k., Dr. Latorcai János s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke