2024. évi LXVI. törvény a Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megá

2024. évi LXVI. törvény a Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2025.VII.7. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2024. évi LXVI. törvény a Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről *  1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § (1) A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza. (2) A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza. 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet a Megállapodás 22. cikk 1. bekezdésében foglalt időpontban lép hatályba. *  (3) A Megállapodás, a 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. *  5. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gondoskodik. 1. melléklet a 2024. évi LXVI. törvényhez MEGÁLLAPODÁS MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS A BAHREINI KIRÁLYSÁG KORMÁNYA KÖZÖTT A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉRŐL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRŐL Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormánya (a továbbiakban külön-külön mint „Szerződő Fél” és együttesen mint „Szerződő Felek”), attól az óhajtól vezérelve, hogy a gazdasági együttműködést mindkét Szerződő Fél javára erősítsék, azzal a szándékkal, hogy kedvező feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaihoz a másik Szerződő Fél területén, és arra törekedve, hogy a beruházások összhangban álljanak az egészség, a biztonság és a környezet, valamint a munkavállalói jogok védelmével és a vállalati társadalmi felelősségvállalás elveivel; attól az óhajtól vezérelve, hogy ösztönözzék a Szerződő Felek fenntartható fejlődéséhez hozzájáruló beruházásokat; célul tűzve ki a beruházók és a fogadó állam jogai és kötelezettségei közötti általános egyensúly biztosítását; annak tudatában, hogy a beruházásoknak a jelen Megállapodással összhangban történő ösztönzése és kölcsönös védelme serkenti a Szerződő Felek üzleti környezetét, megállapodtak a következőkben: 1. cikk Meghatározások A Megállapodás alkalmazásában: 1. A „beruházás” kifejezés alatt értendő az egyik Szerződő Fél beruházója által közvetlenül vagy közvetve birtokolt vagy ellenőrzött minden olyan eszköz, amelyet a másik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél alkalmazandó törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban hajtanak végre, és amely rendelkezik a beruházások jellegzetességeivel, beleértve az olyan jellemzőket, mint a bizonyos időtartam vállalása, a tőkére vagy más forrásokra való kötelezettségvállalás, a várt nyereség vagy haszon, valamint a kockázatvállalás. Beruházásnak minősül többek között: a. egy vállalkozás; b. értékpapírok, részvények és a vállalkozásban való részesedés egyéb formái; c. egy vállalkozás kötvényei, adósságlevelei, hitelei és egyéb pénzügyi instrumentumai; d. a beruházáshoz kapcsolódó pénzkövetelés vagy gazdasági értékkel rendelkező szerződéses teljesítés nyújtására vonatkozó követelés; e. szerződések szerinti jogok, beleértve a kulcsrakész, építési, menedzsment, termelési vagy bevételmegosztási szerződéseket; f. a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, ahogyan azok a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Megállapodás 1C. mellékletében szereplő, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásban („TRIPS-megállapodás”) és hasonló nemzetközi megállapodásokban meghatározásra kerültek, amennyiben mindkét Szerződő Fél részese ezeknek a megállapodásoknak, valamint a szellemi és ipari tulajdonhoz fűződő jogok, ideértve a beruházáshoz kapcsolódó szerzői jogot, védjegyet, szabadalmat, formatervezési mintát, növényfajta oltalomhoz való jogokat, technikai eljárást, know-how-t, kereskedelmi titkot, földrajzi árujelzőt, kereskedelmi nevet és goodwillt; g. minden jogszabály vagy szerződés által biztosított jog és jogszabályon alapuló mindenfajta engedély és jóváhagyás, beleértve a természeti erőforrások kutatására, kitermelésére, művelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziót; h. visszaforgatott hozamok; i. bármely egyéb ingó és ingatlan tulajdon, tárgyi vagy immateriális vagyon, valamint minden dologi jog, mint például a zálogjog, a jelzálogjog, az egyéb dologi hitelbiztosítékok és hasonló jogok. Az eszközök beruházásának vagy visszaforgatásának formája nem befolyásolja az eszközök beruházásának minősítését, feltéve, hogy a beruházás vagy visszaforgatás formája továbbra is megfelel a beruházás fogalommeghatározásának. 2. Az egyértelműség érdekében: a. a „pénzkövetelés” fogalmába nem értendők bele az olyan pénzkövetelések, amelyek kizárólag az egyik Szerződő Fél területén lévő természetes személy vagy vállalkozás által a másik Szerződő Fél területén lévő természetes személy vagy vállalkozás részére történő áruértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló kereskedelmi ügyletekből, vagy az ilyen ügyletekkel kapcsolatos hitelnyújtásból erednek; és b. a bírósági vagy közigazgatási eljárásban hozott végzés vagy ítélet, illetve választottbírósági ítélet önmagában nem minősül beruházásnak. 3. A „vállalkozás” kifejezés magában foglalja a vállalkozás olyan fióktelepét, amely valamelyik Szerződő Fél területén található és ott üzleti tevékenységet folytat. Egy nem Szerződő Fél vállalkozásának valamelyik Szerződő Fél területén található fióktelepe nem minősül az adott Szerződő Fél beruházásának. 4. A „beruházó” kifejezés az egyik Szerződő Fél minden olyan természetes vagy jogi személyét jelenti, amely a másik Szerződő Fél területén beruházást valósított meg. a. A „természetes személy” kifejezés az olyan természetes személyt jelenti, aki bármelyik Szerződő Fél állampolgára annak törvényei értelmében. b. A „jogi személy” kifejezés azt a jogalanyt jelenti, amely az egyik Szerződő Fél területén, annak hatályos törvényeivel és jogszabályaival összhangban jött létre, illetve került bejegyzésre, továbbá központi irányítása vagy gazdasági tevékenységének székhelye az egyik Szerződő Fél területén található, és amely a másik Szerződő Fél területén beruházást hajtott végre. 5. A „hozam” kifejezés a beruházásból vagy visszaforgatásból származó eredményt jelenti, és magában foglalja a nyereséget, az osztalékot, a tőkenyereséget, a jogdíjat, a követelésekből származó jövedelmet, szellemi tulajdonjogokból származó bevételeket, a természetbeni hozamokat és egyéb törvényes jövedelmeket. 6. A „terület” kifejezés jelenti: a. Magyarország tekintetében azt a területet, amely fölött Magyarország a nemzetközi joggal összhangban szuverenitást, felségjogokat vagy joghatóságot gyakorol; b. Bahrein tekintetében azt a területet, valamint azokat a tengeri területeket, tengerfeneket, légtért és altalajt, amely fölött a Bahreini Királyság a nemzetközi joggal összhangban felségjogokat és joghatóságot gyakorol. 7. A „szabadon átváltható pénznem” kifejezés azt a pénznemet jelenti, amely szabadon átváltható a nemzetközi devizapiacokon széles körben forgalmazott és a nemzetközi tranzakciókban széles körben használt valutákra. 2. cikk A beruházókkal és beruházásokkal szembeni bánásmód 1. Mindkét Szerződő Fél – jelen cikk 2–6. bekezdéseivel összhangban – a saját területén tisztességes és méltányos bánásmódot, teljes körű védelmet és biztonságot nyújt a beruházásoknak és másik Szerződő Fél beruházóinak az általuk létesített beruházások tekintetében. 2. A Szerződő Fél megszegi jelen cikk 1. bekezdésében foglalt kötelezettséget a tisztességes és méltányos elbánás vonatkozásában, amennyiben az intézkedés vagy intézkedéssorozat az alábbiakban nyilvánul meg: a. az igazságszolgáltatás megtagadása büntető-, polgári-, vagy közigazgatási eljárás során; vagy b. eljárási szabályok súlyos megsértése – ideértve az átláthatóság súlyos megsértését – a bírósági vagy közigazgatási eljárás során; vagy c. nyilvánvaló önkényesség; vagy d. nyilvánvalóan jogellenes alapon történő célzott hátrányos megkülönböztetés, például nemi, faji vagy vallási hovatartozás alapján; vagy e. zaklatás, kényszerítés, hatalommal való visszaélés és hasonló rosszhiszemű magatartás. 3. Az e cikk 2. bekezdése megsértésének megállapításakor a bíróság figyelembe veheti, hogy a Szerződő Fél a beruházó felé a beruházás ösztönzése érdekében tett-e olyan konkrét kijelentést, amely jogos elvárást keltett, és amelyre a beruházó a beruházás megtételére vagy fenntartására vonatkozó döntésében támaszkodott, de amelyet a Szerződő Fél később meghiúsított. 4. Az egyértelműség érdekében, a „teljes körű védelem és biztonság” a Szerződő Fél azon kötelezettségeire utal, hogy biztosítsa a beruházók és beruházásaik fizikai biztonságát. 5. Az egyértelműség érdekében, a jelen Megállapodás más rendelkezésének, vagy más nemzetközi megállapodás bármely rendelkezésének megsértése nem alapozhatja meg a jelen cikk megsértését. 6. Az a tény, hogy egy intézkedés a nemzeti jog valamely rendelkezését sérti, önmagában nem minősül jelen cikk megsértésének; bíróságnak kell mérlegelnie, hogy valamelyik Szerződő Fél jelen cikk 2. bekezdésében foglalt kötelezettségekkel összeegyezhetetlenül járt-e el. 3. cikk Beruházás és szabályozási intézkedések 1. A Szerződő Felek megerősítik azon jogukat, hogy területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan jogszerű szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint például a közegészségügy, szociális szolgáltatások, a közoktatás és a biztonság védelme, környezetvédelem – ideértve a klímaváltozást is –, a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és adatvédelem, vagy a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme. 2. Az egyértelműség érdekében, a jelen Megállapodás rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem változtatják meg a jogi és szabályozási keretet, többek között olyan módon, amely negatívan befolyásolhatja a beruházások működését vagy a beruházók nyereségvárakozásait. 3. Az egyértelműség érdekében és a jelen cikk 4. bekezdésére is figyelemmel valamely Szerződő Fél arra vonatkozó döntése, hogy nem nyújt, nem hosszabbít meg vagy nem tart fenn egy támogatást a. és sem jogszabály, sem szerződés alapján nem áll fenn kötelezettség a támogatás nyújtására, meghosszabbítására vagy fenntartására vonatkozóan; vagy b. arra a támogatás nyújtásához, meghosszabbításához vagy fenntartásához kapcsolódó feltételekkel összhangban kerül sor, nem minősül a jelen Megállapodás megsértésének. 4. Az egyértelműség érdekében, jelen Megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az kizárja bármelyik Szerződő Fél számára, hogy a támogatás nyújtását megszüntesse vagy a támogatást visszafizettesse, ha ezt az intézkedést az illetékes hatóságok elrendelték, továbbá nem értelmezhető úgy, hogy az érintett Szerződő Fél kártalanítani köteles ezért a beruházót. 4. cikk Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás 1. Az egyes Szerződő Felek a másik Szerződő Fél beruházóit és azok beruházásait olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját beruházóik és azok beruházásai számára hasonló helyzetben területükön beruházásaik fenntartása, működtetése, igazgatása, használata, élvezete, értékesítése vagy velük való rendelkezés vonatkozásában biztosítanak. 2. Az egyes Szerződő Felek a másik Szerződő Fél beruházóit és azok beruházásait olyan elbánásban részesítik a területükön létrehozott beruházásaik működtetése, fenntartása, igazgatása, használata, élvezete, értékesítése vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely nem kevésbé kedvező, mint egy harmadik állam beruházói és azok beruházásai részére hasonló helyzetekben biztosított elbánás. 3. Az egyértelműség érdekében a Szerződő Felek rögzítik, hogy a jelen cikk 2. bekezdésében hivatkozott „elbánás” nem foglalja magában a beruházó és állam közötti beruházásokkal kapcsolatos viták megoldására irányuló, más nemzetközi megállapodásokban szereplő eljárásokat. 4. Az egyértelműség érdekében, a Szerződő Fél által harmadik országgal kötött egyéb nemzetközi megállapodásokban szereplő lényeges kötelezettségek önmagukban nem minősülnek „elbánásnak”, és így nem vezethetnek e cikk megsértéséhez, ha a Szerződő Fél azokból fakadóan nem fogadott el vagy tartott fenn intézkedéseket. 5. Jelen Megállapodásnak a nemzeti elbánásra és a legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a Szerződő Fél által vámunió, gazdasági vagy monetáris unió, közös piac vagy szabadkereskedelmi övezet tagjaként való kötelezettségei alapján nyújtott előnyökre. 6. A Szerződő Felek tudomásul veszik, hogy a Szerződő Félnek a vámunió, gazdasági vagy monetáris unió, közös piac vagy szabadkereskedelmi övezet tagjaként való kötelezettségei magukban foglalják azon nemzetközi szerződésből vagy viszonossági megállapodásból fakadó kötelezettségeket, amelyeket a vámunió, gazdasági vagy monetáris unió, közös piac vagy szabadkereskedelmi övezet köt. 7. E cikk rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy a Szerződő Felek kötelesek a másik Szerződő Fél beruházóira vagy az általuk létrehozott beruházásokra vagy az azokon elért hozamra olyan elbánás, preferencia vagy kiváltság előnyeit kiterjeszteni, amelyeket az előbbi Szerződő Fél: a. olyan többoldalú nemzetközi beruházásvédelmi megállapodás alapján nyújthat, amelyben valamelyik Szerződő Fél részes fél vagy azzá válhat; b. olyan, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy egyéb nemzetközi megállapodás vagy megegyezés alapján nyújthat, amely teljes egészében vagy főként az adózással kapcsolatos. 5. cikk Kártalanítás veszteségekért 1. Ha bármelyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásai háború, más fegyveres összeütközés, forradalom, szükségállapot, felkelés, lázadás vagy zavargás miatt a másik Szerződő Fél területén veszteséget szenvednek, az utóbbi Szerződő Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy egyéb rendezés tekintetében olyan bánásmódban részesíti azokat, amely nem kedvezőtlenebb, mint az utóbbi Szerződő Fél által a saját beruházóinak vagy bármelyik nem Szerződő Fél beruházóinak biztosított bánásmód közül a kedvezőbb. 2. Nem érintve e cikk 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerződő Fél azon beruházói részére, akik abban a bekezdésben foglalt események miatt a másik Szerződő Fél területén veszteségeket szenvednek, a másik Szerződő Fél köteles azonnali, megfelelő és hatékony helyreállítást vagy kártalanítást nyújtani, amennyiben a veszteség az alábbiakból ered: a. beruházásukat, vagy annak egy részét a másik Szerződő Fél hadserege, illetve hatóságai igénybe vették; vagy b. beruházásukat, vagy annak egy részét a másik Szerződő Fél hadserege, illetve hatóságai megsemmisítették, és erre nem a helyzet szükségszerűsége miatt került sor. 3. Az ilyen kártalanítás összegét e Megállapodás 6. cikke 2. bekezdésének rendelkezései szerint, a lefoglalás vagy megsemmisítés napjától a tényleges kifizetés napjáig kell megállapítani. 6. cikk Kisajátítás 1. Egyik Szerződő Fél sem államosíthat vagy sajátíthat ki beruházást közvetlenül vagy közvetve, államosítással vagy kisajátítással azonos hatású intézkedések révén (a továbbiakban: kisajátítás), kivéve, ha ez: a. közcélra; b. megfelelő törvényes eljárás keretében; c. megkülönböztetésmentes módon; és d. azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás megfizetése ellenében történik. 2. Az e cikk 1. bekezdésében említett kártalanításnak egyenértékűnek kell lennie a kisajátított beruházásnak azzal a tisztességes piaci értékével, amely a kisajátítás vagy a közelgő kisajátítás – a beruházás értékére is kiható – közismertté válását közvetlenül megelőzően vagy a kisajátítás megtörténtekor érvényes volt – attól függően, hogy melyik időpont következett be hamarabb (a továbbiakban: „értékelési időpont”). Az értékelési kritériumoknak nemzetközileg elismert elveken és normákon kell alapulniuk a valós piaci érték meghatározásához. Az ilyen valós piaci értéket a beruházó kérésére szabadon átváltható pénznemben, az adott pénznem értékelési időpontjában érvényes piaci árfolyama alapján kell kifejezni. 3. A kártalanításnak a kisajátítás napjától kezdődően a tényleges fizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan kereskedelmileg indokolt mértékű napi kártalanítást kell tartalmaznia, és késedelem nélkül teljesítendőnek, ténylegesen hozzáférhetőnek és szabadon átváltható pénznemben szabadon átutalhatónak kell lennie. 4. Az érintett beruházó a kisajátító Szerződő Fél joga szerint jogosult arra, hogy követelését és beruházása értékelését e Szerződő Fél bírósága vagy más független hatósága az e cikkben meghatározott elvekkel összhangban haladéktalanul felülvizsgálja. 5. A kisajátítás lehet közvetlen vagy közvetett: a. közvetlen kisajátításra kerül sor egy beruházás államosítása vagy a tulajdonjog elvonásával, vagy nyílt lefoglalással egyéb módon végzett közvetlen kisajátítása esetén. b. közvetett kisajátítás valamely Szerződő Fél olyan intézkedésének vagy intézkedéssorozatának eredményeként áll elő, amelynek hatása – a tulajdonjog elvonása vagy nyílt lefoglalás nélkül is – egyenértékű a közvetlen kisajátítással, mivel lényegesen megfosztja a beruházót a beruházás alapvető tulajdoni jellemzőitől, beleértve a beruházás használatának, hasznai szedésének és elidegenítésének jogát. 6. Tényeken alapuló, eseti vizsgálatot igényel annak megállapítása, hogy egy adott tényállás mellett valamelyik Szerződő Fél intézkedésének vagy intézkedései sorozatának a közvetlen kisajátítással egyenértékű hatása van-e, figyelembe véve többek között az alábbi tényezőket: a. az intézkedés vagy az intézkedések sorozatának gazdasági hatása figyelemmel arra, hogy önmagában az a tény, hogy valamelyik Szerződő Fél intézkedése vagy intézkedéseinek sorozata hátrányosan érinti egy beruházás gazdasági értékét, nem alapozza meg annak megállapítását, hogy közvetett kisajátítás történt, b. a Szerződő Fél intézkedésének vagy intézkedéssorozatának időtartama, c. az intézkedések vagy az intézkedéssorozat jellege, különös tekintettel azok céljára és tartalmára. 7. Az egyértelműség érdekében, a Szerződő Felek rögzítik, hogy nem minősülnek közvetett kisajátításnak a Szerződő Fél által hozott olyan megkülönböztetésmentes intézkedések, amelyeket jogos szakpolitikai célok – mint például a közegészség védelme, szociális szolgáltatások, közoktatás, biztonság, környezetvédelem, beleértve az éghajlatváltozást, a közerkölcs védelme, szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem, vagy a kulturális sokszínűség előmozdítása és védelme – érdekében hoztak és alkalmaznak. A jelen pontban foglaltak alól kivételt képez azon eset, amikor egy intézkedés vagy intézkedéssorozat hatása a céljához képest nyilvánvalóan eltúlzottan súlyos. 8. Ezen cikk nem vonatkozik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatban megadott kényszerengedélyek kiadására, amennyiben az ilyen engedély kiadása összhangban van a TRIPS-megállapodás 1C. mellékletében szereplő, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodással. 7. cikk Átutalások 1. A Szerződő Felek lehetővé teszik a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó beruházásokkal kapcsolatos átutalásokat. Az átutalásokat szabadon átváltható pénznemben, az átutalás napján érvényes piaci árfolyamon kell teljesíteni, minden korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül. Az ilyen átutalások különösen – de nem kizárólag – a következőket foglalják magukban: a. tőke-hozzájárulások a beruházás fenntartásához, fejlesztéséhez vagy növeléséhez; b. nyereség, osztalék, tőkenyereség, követelésekből származó jövedelem, jogdíjfizetések, kezelési díjak, technikai segítségnyújtás és a beruházásból származó egyéb díjak vagy hozamok; c. a beruházás egészének vagy bármely részének értékesítéséből, illetve a beruházás részleges vagy teljes felszámolásából származó bevétel; d. a beruházó által kötött szerződés vagy a beruházás alapján teljesített kifizetések, beleértve a kölcsönszerződés alapján teljesített kifizetéseket is; e. a külföldről alkalmazott és a beruházással kapcsolatban dolgozó személyzet jövedelme és egyéb díjazása; f. az e Megállapodás 5. és 6. cikke szerinti kifizetések; g. az e Megállapodás 12. cikke szerinti választottbíróság által hozott ítélet szerinti kártérítés kifizetése. 2. Egyik Szerződő Fél sem követelheti meg a beruházóitól, hogy a másik Szerződő Fél területén lévő, a fedezett beruházásaikból származó vagy azoknak tulajdonítható jövedelmüket, bevételüket, nyereségüket vagy más összegeket átutalják, és nem szankcionálhatja a beruházóit az átutalás elmaradásáért. 3. E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza azt, hogy valamelyik Szerződő Fél méltányos és megkülönböztetésmentes módon, és nem a kereskedelem és a beruházások rejtett korlátozásának minősülő módon alkalmazza a következőkhöz kapcsolódó saját törvényeit és jogszabályait: a. csőd, fizetésképtelenség, bankok helyreállítása és szanálása vagy a hitelezők jogainak védelme; b. pénzügyi eszközök kibocsátása, az azokkal való kereskedelem és ügyletek; c. átutalásokhoz kapcsolódó pénzügyi jelentéstételi vagy nyilvántartási kötelezettség, amikor ez a bűnüldöző vagy a pénzügyi szabályozó hatóságok részére történő segítségnyújtás érdekében szükséges; d. bűncselekmények vagy büntetendő cselekmények, megtévesztő vagy csalárd gyakorlatok; e. a bírósági vagy közigazgatási eljárásokban hozott végzéseknek vagy határozatoknak való megfelelés biztosítása; és f. társadalombiztosítási, állami nyugdíj- vagy kötelező megtakarítási rendszerek. 4. Jelen Megállapodás tekintetében árfolyamoknak – eltérő megegyezés hiányában – az átutalást lebonyolító hitelintézet által, a beruházást befogadó Szerződő Fél törvényeivel és jogszabályaival összhangban általánosan alkalmazott és közzétett árfolyamok tekintendők. Amennyiben ilyen árfolyam nem létezik – eltérő megegyezés hiányában – a hivatalos árfolyamot kell alkalmazni. 8. cikk Jogátruházás 1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik Szerződő Fél területén megvalósult beruházására vonatkozóan nyújtott garancia vagy biztosítás alapján saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerződő Fél elismeri: a. a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átszállását az előbbi Szerződő Félre vagy annak kijelölt ügynökségére az annak országában érvényes valamely jogszabály vagy jogügylet útján, valamint, b. hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége jogutódlás címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére, továbbá átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket. 2. Ezeket a jogokat a Szerződő Fél vagy annak valamely szerve, illetve a beruházó gyakorolhatja, ha a Szerződő Fél vagy annak valamely szerve erre felhatalmazza. A beruházó a jogátruházás mértékéig nem érvényesítheti ezeket a jogokat. 3. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit. 9. cikk Vállalati társadalmi felelősségvállalás 1. A Szerződő Felek elismerik, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás nagyban hozzájárul a beruházások fenntartható növekedésben betöltött pozitív szerepének megerősítéséhez, és ekként a jelen Megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához. 2. A Szerződő Felek a vállalati társadalmi felelősségvállalás nemzetközileg elismert elveivel és iránymutatásaival összhangban ösztönzik a vállalatok és beruházók felelős üzleti magatartását. 3. A Szerződő Felek lehetőség szerint törekednek a felelős üzleti gyakorlatok előmozdítására irányuló együttműködéssel kapcsolatos információcserére. 10. cikk Beruházás és környezetvédelem 1. A Szerződő Felek elismerik az egyes Szerződő Felek jogát arra, hogy meghatározzák fenntartható fejlődési szakpolitikáikat és prioritásaikat, megállapítsák saját környezetvédelmi normáikat, és nemzeti prioritásaikkal és a nemzetközileg elismert normákkal, valamint a környezetvédelmi megállapodásokkal összhangban elfogadják vagy módosítsák környezetvédelmi jogszabályaikat és szakpolitikáikat. Ezeknek a szinteknek, jogszabályoknak és szakpolitikáknak összhangban kell állniuk az egyes Felek nemzetközileg elismert környezetvédelmi normák és megállapodások iránti kötelezettségvállalásaival. 2. A Szerződő Felek nem gyengítik vagy csökkentik a nemzeti környezetvédelmi jogszabályaikban biztosított védelem szintjét a beruházások ösztönzése érdekében. A Szerződő Fél a területén történő beruházás ösztönzése érdekében nem mondhat le az ilyen jogszabályok alkalmazásáról, nem térhet el azoktól, illetve nem ajánlhatja fel az ilyen lemondást vagy eltérést olyan módon, amely gyengítené vagy csökkentené az ezen jogszabályok által biztosított védelmet. 3. A Szerződő Felek: a. hatékonyan végrehajtják az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményét és az annak alapján elfogadott Párizsi Megállapodást; b. előmozdítják az éghajlatváltozás enyhítése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából fontos beruházásokat, beleértve, de nem kizárólagosan az olyan éghajlatbarát árukra és szolgáltatásokra irányuló beruházásokat, mint a megújuló energia, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és az energiahatékony termékek és szolgáltatások, valamint az éghajlatbarát technológiák alkalmazását elősegítő szakpolitikai kereteket fogadnak el; és c. a lehetőségekhez mérten, kétoldalúan és nemzetközi fórumokon egyaránt együttműködnek egymással az éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések beruházásokkal kapcsolatos vonatkozásaiban, elismerve egyúttal annak fontosságát, hogy a beruházások egyre nagyobb mértékben járuljanak hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz. 11. cikk Beruházás és munkaerő 1. A Szerződő Felek elismerik az egyes Szerződő Felek jogát arra, hogy meghatározzák fenntartható fejlődési szakpolitikáikat és prioritásaikat, megállapítsák saját munkaügyi normáikat, és elfogadják vagy módosítsák munkaügyi jogszabályaikat és szakpolitikáikat. Ezeknek a szinteknek, jogszabályoknak és szakpolitikáknak összhangban kell állniuk az egyes Felek nemzetközileg elismert munkaügyi normák és megállapodások iránti kötelezettségvállalásaival. 2. A Szerződő Felek nem gyengítik vagy csökkentik a nemzeti munkaügyi jogszabályaikban biztosított védelem szintjét a beruházások ösztönzése érdekében. 3. A Szerződő Fél a területén történő beruházás ösztönzése érdekében nem mondhat le az ilyen jogszabályok alkalmazásáról, nem térhet el azoktól, illetve nem ajánlhatja fel az ilyen lemondást vagy eltérést olyan módon, amely gyengítené vagy csökkentené az ezen jogszabályok által biztosított védelmet. 4. Minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal az általa a munkavédelem területén ratifikált egyezmények hatékony végrehajtására. 12. cikk Beruházási viták rendezése az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél valamely beruházója között 1. A jelen megállapodás alapján az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél között felmerülő, az utóbbi Szerződő Fél területén végrehajtott beruházással kapcsolatos vitákat a vitában álló feleknek – amennyiben lehetséges – peren kívül, tárgyalások útján kell egymás közt rendezniük. 2. A tárgyalások azon a napon kezdődnek, amikor az egyik Szerződő Fél kifogással élő beruházója írásban kéri a másik Szerződő Felet a vitás kérdés megtárgyalására. A vita peren kívüli, tárgyalásos rendezésének megkönnyítése végett az írásbeli értesítésben tételesen fel kell sorolni a vitás kérdéseket, a vita tényállását, a kifogással élő beruházó észrevételeit (ideértve a bizonyítékként szolgáló dokumentumokat is), valamint ezek feltételezett jogalapját. Az attól a naptól számított 90 napon belül, hogy az egyik Szerződő Fél kifogással élő beruházója írásban kérte fel tárgyalásra a másik Szerződő Felet, eltérő megegyezés hiányában legalább egy konzultációt meg kell tartani. 3. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita az ilyen tárgyalásokra vonatkozó igény írásbeli benyújtása utáni hat hónapon belül nem rendezhető ily módon, akkor az érintett beruházónak jogában áll a vita eldöntése céljából az alábbi fórumokhoz keresetet beterjeszteni: a. annak a Szerződő Félnek az illetékes bíróságához, amelynek a területén a beruházás létesült; vagy b. az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), amennyiben mindkét Szerződő Fél részes fele az egyezménynek; vagy c. e Megállapodás 15. cikke 1. bekezdésének sérelme nélkül olyan nemzetközi ad hoc választottbírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) választottbírósági szabályzata szerint jött létre, azzal, hogy a vitában álló felek írásban megállapodhatnak abban, hogy eltérnek e választottbírósági szabályzattól; vagy d. a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának (ICSID) Titkársága által az eljáráshoz szükséges kiegészítő intézkedések szabályai (továbbiakban: „Az ICSID kiegészítő intézkedések szabályai”) szerint felállított választottbírósághoz, amennyiben a vitát kezdeményező Szerződő Fél vagy a beruházó állama szerinti Szerződő Fél – de mindkettő nem – részese az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezménynek; vagy e. a vitában részt vevő felek megállapodása szerinti bármely egyéb vitarendezési fórumhoz. 4. Amennyiben a beruházó a követelést a jelen cikk 3. bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt bíróságok valamelyikéhez már beterjesztette, a jelen cikk 3. bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt további fórumhoz folyamodni már nem jogosult. 5. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita a jelen cikk 2. bekezdésében említett, tárgyalásokra vonatkozó igény írásbeli benyújtása utáni hat hónapon belül nem rendezhető, és ezért a kifogással élő beruházó a követelést a jelen cikk 3. bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt valamelyik fórum elé kívánja terjeszteni, akkor – legkésőbb a követelés bírósági beterjesztésével egyidejűleg – köteles ebbéli szándékáról írásban értesíteni a másik Szerződő Felet. 6. A beruházó a jelen cikk 1. és 2. bekezdésében foglaltak szerint, a jelen cikk 3. bekezdésével összhangban csak akkor kérelmezhet választottbírósági vitarendezést, ha még nem telt el három év attól az időponttól kezdődően, hogy a beruházó először szerzett vagy szerezhetett volna tudomást a feltételezett jogsértésről és arról, hogy őt veszteség vagy kár érte. Sem a folyamatos jogsértés, sem a lényegében azonos vagy kapcsolódó cselekmények vagy mulasztások nem hosszabbíthatják meg vagy szakíthatják meg az e bekezdésben meghatározott időszakot. 7. Határozatainak meghozatala során a bíróság a jelen Megállapodást a szerződések értelmezésére vonatkozó nemzetközi szokásjoggal és a Szerződő Felek között alkalmazandó egyéb nemzetközi jogi szabályokkal, valamint a nemzetközi közjog általános elveivel összhangban értelmezve alkalmazza. Az egyértelműség érdekében, a Szerződő Felek nemzeti joga nem képezi részét az alkalmazandó jognak. Magyarország vonatkozásában a „nemzeti jog” magában foglalja az Európai Unió jogát. 8. A jelen cikk 3. bekezdésének a)–e) pontjában hivatkozott választottbíróság nem rendelkezik hatáskörrel a jelen Megállapodást feltételezetten sértő intézkedés valamely Szerződő Fél nemzeti joga szerinti jogszerűségének megállapítására. Az egyértelműség érdekében annak eldöntése céljából, hogy valamely intézkedés összhangban áll-e a Megállapodás rendelkezéseivel, a választottbíróság csak tényként veheti figyelembe a Szerződő Fél nemzeti jogát. Ennek során a választottbíróság követi a nemzeti jognak az adott Szerződő Fél bíróságai vagy hatóságai általi értelmezését, és a nemzeti jognak a választottbíróság általi értelmezése nem kötelező az érintett Szerződő Fél bíróságaira vagy hatóságaira nézve. 9. Az alperes legkésőbb a választottbíróság felállítását követő negyvenöt (45) napon vagy a kifogás alapjául szolgáló tényekről való tudomásszerzést követő negyvenöt (45) napon belül kifogást nyújthat be a követelés nyilvánvaló jogi megalapozatlanságára hivatkozva. Az alperes a kifogás alapját a lehető legpontosabban megjelöli. A választottbíróság, miután lehetőséget adott a vitában részt vevő feleknek a kifogással kapcsolatos észrevételeik megtételére, az első ülésén vagy azt követően haladéktalanul indokolással alátámasztott végzést vagy ítéletet hoz a kifogásról. Ha a kifogás a választottbíróság első ülése után érkezik be, a választottbíróság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kifogás benyújtásától számított százhúsz (120) napon belül meghozza a határozatot. Az ilyen kifogás elbírálásakor a választottbíróság vélelmezi az állított tények valóságát, és a nem vitatott tényeket is figyelembe veheti. A választottbíróság döntése nem érinti a fél azon jogát, hogy a jelen cikk 10. bekezdése szerint vagy az eljárás során kifogást emeljen a követelés jogi megalapozottsága ellen, és nem érinti a választottbíróság azon jogát, hogy előzetes kérdésként más kifogásokkal is foglalkozzon. Az e bekezdés szerinti kifogás kézhezvételekor – hacsak a kifogást nem tartja nyilvánvalóan megalapozatlannak – a választottbíróság felfüggeszti az érdemi eljárást, a kifogás elbírálására ütemtervet állít fel, amely összhangban van bármely más előzetes kérdés elbírálására megállapított ütemtervvel, és a kifogásról indokolással ellátott határozatot hoz. 10. A választottbíróság azon hatáskörének sérelme nélkül, hogy előzetes kérdésként más kifogásokkal is foglalkozzon, illetve az alperes azon jogának sérelme nélkül, hogy bármely megfelelő időpontban ilyen kifogást emeljen, a választottbíróság előzetes kérdésként kezeli és hoz határozatot az alperes minden olyan kifogásáról, amely jogkérdésként, követelésként vagy annak részeként nem minősül olyan követelésnek, amelyben a beruházó javára ítélet hozható. Az ilyen kifogás elbírálásakor a választottbíróság vélelmezi az állított tények valóságát, és a nem vitatott tényeket is figyelembe veheti. A kifogást a lehető legkorábban, de legkésőbb a viszontkereset vagy ellenkérelem benyújtására megszabott határidő lejártáig kell benyújtani a választottbírósághoz, kivéve, ha a kifogás alapjául szolgáló tények az adott időpontban nem ismertek a fél számára. Az e bekezdés szerinti kifogás kézhezvételekor – hacsak a kifogást nem tartja nyilvánvalóan megalapozatlannak – a választottbíróság felfüggeszti az érdemi eljárást, a kifogás elbírálására ütemtervet állít fel, amely összhangban van bármely más előzetes kérdés elbírálására megállapított ütemtervvel, és a kifogásról indokolással ellátott határozatot hoz. 11. A döntés a vitában érintett felekre nézve végleges, kötelező érvényű, és azt a benne feltüntetett időpontig annak a Szerződő Félnek a törvényével összhangban kell végrehajtani, amelynek területén a beruházás létesült. 12. Amennyiben a Szerződő Felek között olyan nemzetközi megállapodás lép hatályba, amely egy állandó többoldalú beruházási bíróság létrehozásáról rendelkezik, és amely a beruházási viták rendezésére jogorvoslati mechanizmust is előírhat, e Megállapodás jogvitára vonatkozó részei hatályukat vesztik. 13. Az ítéletet a végrehajtás helye szerinti országban az ítéletek végrehajtására vonatkozó, hatályos törvényeknek és egyéb jogszabályoknak, valamint az irányadó nemzetközi jognak – beleértve az ICSID-egyezményt és a New York-i egyezményt is – megfelelően kell végrehajtani. 14. A 13. bekezdés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az eltérne bármelyik Szerződő Fél hatályos, az állami mentességre vonatkozó jogától. 15. A 9., 10. és 11. cikk rendelkezései nem képezik az e cikk szerinti vitarendezés tárgyát. 13. cikk A választottbírák pártatlansága és függetlensége 1. A választottbíráknak a kereskedelmi és beruházási ügyek tekintetében függetleneknek kell lenniük a vitában álló felektől és minden kormánytól, nem kapcsolódhatnak azokhoz, és nem fogadhatnak el tőlük utasításokat. A választottbírák nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen szervezettől, kormánytól vagy vitában álló féltől a vitával kapcsolatos kérdésekben. Nem vehetnek részt olyan vita elbírálásában, amely közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget eredményezne. Ezenkívül kinevezésüktől kezdve, az eljárás tartama alatt nem járhatnak el tanácsadóként vagy a vitában álló felek valamelyike által kijelölt szakértőként vagy tanúként semmilyen folyamatban lévő vagy új, e Megállapodás vagy más nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó beruházásvédelmi vitában. A választottbíráknak a jelen Megállapodás 12. cikkéből eredően felmerült jogvita során a jelen Megállapodás I. mellékletében foglalt magatartási kódex szerint kell eljárniuk. 2. Ha valamelyik vitában álló fél úgy ítéli meg, hogy a választottbírák egyike nem felel meg a jelen cikk 1. bekezdésében vagy az I. mellékletben foglalt magatartási kódexben meghatározott követelményeknek, az adott fél felkérheti az ICSID főtitkárát, hogy a kifogása nyomán hozzon határozatot az érintett választottbíró kizárásáról. A kifogásról szóló értesítést a vitában álló félnek a választottbíróság felállításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül, vagy attól a naptól számított 15 napon belül kell benyújtania az ICSID főtitkárához, amelyen a kifogással élő fél tudomást szerzett a releváns tényekről, ha nem volt elvárható, hogy a kifogással érintett választottbíró kijelölésekor azokról tudomása legyen. 3. A kifogásról szóló értesítésnek tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló indokokat. A választottbírák bármelyike ellen kifogás emelhető az eljárás lezárása előtt, amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyekre tekintettel az I. mellékletben foglalt magatartási kódex alapján megalapozottan kétségbe vonható az adott választottbíró pártatlansága vagy függetlensége. A kifogásról értesíteni kell a vitában álló többi felet, a kifogással érintett választottbírót, valamint a többi választottbírót. 4. Ha egy választottbíró kijelölésével szemben a vitában álló felek valamelyike kifogást emelt, a kifogással a vitában álló felek mindegyike egyetérthet. A kifogásra tekintettel, az azzal érintett választottbíró lemondhat választottbírói tisztségéről. Egyik eset sem minősül a kifogást megalapozó indokok elfogadásának. A többi vitában álló fél és a kifogással érintett választottbíró a kifogásról szóló értesítést követőn 15 napon belül benyújtja az álláspontjáról szóló nyilatkozatot, valamint az azt alátámasztó iratokat. 5. Ha a többi vitában álló fél nem értett egyet a kifogással, vagy a kifogással érintett választottbíró nem mond le tisztségéről a kifogásról szóló értesítés keltét követő 15 napon belül, a kifogást kezdeményező vitában álló fél felkérheti az ICSID főtitkárát a kifogásra vonatkozó megalapozott határozathozatalra. 6. Az ICSID főtitkára a vitában álló felek és a kifogással érintett választottbíró beadványainak kézhezvételét követő harminc (30) napon belül határozatot hoz. Ha az ICSID főtitkára helyt ad a kifogásnak, új választottbíró kijelölésére kerül sor. 7. Kifogásról szóló értesítés benyújtásakor az eljárást a kifogásra vonatkozó határozathozatalig felfüggesztik, kivéve, ha a vitában álló felek az eljárás folytatása mellett döntenek. 14. cikk A Szerződő Felek közötti jogviták rendezése 1. A Szerződő Felek között jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerült jogvitákat lehetőség szerint konzultációk, illetve tárgyalások útján kell rendezni. 2. Ha a vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhető, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére a jelen cikk rendelkezései szerinti, háromtagú választottbíróság elé kell terjeszteni. 3. A választottbíróságot minden egyes esetben a következő módon kell megalakítani. A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ezt követően ezen két tagnak egy harmadik állam állampolgárát kell kiválasztania, akit a bíróság elnökévé (továbbiakban: „elnök”) jelölnek ki. A bíróság elnökét a két másik tag kijelölésének időpontjától számított három hónapon belül ki kell jelölni. 4. Ha a jelen cikk 3. bekezdésében meghatározott határidőkön belül a szükséges kijelölések nem történtek meg, úgy a Nemzetközi Bíróság elnökét lehet felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok akadályozza az említett tisztség ellátásában, az alelnököt kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy ő is akadályoztatva van az említett tisztség ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidős tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára. 5. A választottbíróság döntését szavazattöbbséggel hozza. 6. A választottbíróság döntését a jelen Megállapodás rendelkezései, valamint a nemzetközi jog általánosan elfogadott elvei alapján hozza. 7. A Szerződő Felek egyéb rendelkezéseit figyelembe véve a bíróság eljárási szabályait maga határozza meg. 8. Mindkét Szerződő Fél maga viseli a választott bírójának, valamint a választottbírósági eljárásban való képviseletének a költségeit; az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik. A választottbíróság eltérő rendelkezést is hozhat a költségek tekintetében. 9. A bíróság döntései véglegesek és kötelezőek mindkét Szerződő Fél számára. 15. cikk Átláthatóság 1. A jelen Megállapodás 12. cikke alapján kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárásokra az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által 2013. július 10-én elfogadott, a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról szóló UNCITRAL-szabályokat kell alkalmazni. E cikk egyetlen rendelkezése sem kötelezi a Szerződő Felet arra, hogy az eljárás során vagy azt követően, beleértve a tárgyalást is, az UNCITRAL átláthatósági szabályainak 7. cikk (2) bekezdése értelmében bizalmas vagy védett információkat tegyen közzé vagy hozzon más módon nyilvánosságra a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárásban, vagy olyan információkat, amelyek közzététele a nemzeti joga szerint védelem alá tartozik, vagy amelyeket a tagállam alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek tekint. 2. A központi kormányzati szinten elfogadott, a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó kérdéseket érintő, általánosan alkalmazandó jogszabályokat a Szerződő Felek kötelesek a vonatkozó eljárásaiknak megfelelően közzétenni. 3. A Szerződő Fél külön kérésére egyeztetés tartható a legjobb átláthatósági gyakorlathoz kapcsolódó kérdésekben. 4. E cikk 1. bekezdésére is figyelemmel, a jelen Megállapodás rendelkezései vagy az alkalmazandó választottbírósági szabályok nem akadályozzák az Európai Unió és Magyarország között bármely irányban folyó, a 12. cikk alapján kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárással kapcsolatos információcserét. 16. cikk Egyéb szabályok és különleges kötelezettségek alkalmazása Jelen Megállapodás rendelkezései nem korlátozhatják a Szerződő Felek beruházóinak azon jogát, hogy kedvezőbb elbánásban részesüljenek bármely olyan létező vagy jövőbeni két-, vagy többoldalú megállapodás alapján, amelynek mindketten részes felei. 17. cikk A Megállapodás alkalmazhatósága 1. A Megállapodást az egyik Szerződő Fél területén, annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban a másik Szerződő Fél beruházói által a Megállapodás hatálybalépése előtt vagy azt követően megvalósított beruházásokra kell alkalmazni, de nem alkalmazható olyan beruházással kapcsolatos jogvitára vagy követelésre, amely a Megállapodás hatálybalépése előtt merült fel, vagy amelyet a hatálybalépés előtt rendeztek. 2. Az egyértelműség érdekében, jelen Megállapodás csak a létrehozás után biztosít védelmet, és nem terjed ki a létrehozás előtti szakaszra vagy a piacra jutással kapcsolatos kérdésekre. 18. cikk Egyeztetések Bármelyik Szerződő Fél kérésére a másik Szerződő Fél hozzájárul ahhoz, hogy a Megállapodás értelmezéséről vagy alkalmazásáról egyeztessenek. Az egyik Szerződő Fél kérésére információcsere történik arról, hogy a másik Szerződő Fél törvényei, jogszabályai, határozatai, igazgatási gyakorlatai, eljárásai vagy szakpolitikái milyen hatással lehetnek a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó beruházásokra. 19. cikk Kivételek 1. A Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja a Szerződő Felet abban, hogy elővigyázatossági intézkedéseket vezessen be vagy tartson fenn prudenciális okokból, úgymint: a. a beruházók, a betétesek, a biztosítottak, illetve azon személyek védelme, akik felé valamely pénzügyi szolgáltató letéteményesi kötelezettséggel tartozik; b. a Szerződő Fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása. Ha az ilyen intézkedések nem egyeztethetők össze jelen megállapodás rendelkezéseivel, nem használhatók fel a Szerződő Felet a jelen Megállapodás szerint terhelő kötelezettségek vagy vállalások teljesítésének elkerülésére. 2. Jelen Megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az előírná a Szerződő Feleknek egyedi vevők ügyeivel vagy elszámolásaival összefüggő, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő bizalmas vagy védett információk kiszolgáltatását. 3. Amennyiben valamelyik Szerződő Fél súlyos fizetésimérleg-, vagy külső pénzügyi nehézségekkel küzd, vagy ilyen helyzet bekövetkezése fenyeget, az átutalások tekintetében korlátozó intézkedéseket fogadhat el vagy tarthat fenn. Az ilyen intézkedéseknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: a. összhangban kell állniuk a Szerződő Fél egyéb nemzetközi kötelezettségeivel és a Nemzetközi Valutaalap Alapokmányával; b. nem haladhatják meg az e bekezdésben említett nehézségek kezeléséhez szükséges mértéket; c. átmeneti jellegűeknek kell lenniük, és fokozatosan kell őket kivitelezni; d. el kell kerülniük a másik Szerződő Fél kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi érdekeinek szükségtelen károsodását; e. megkülönböztetésmentesnek kell lenniük a hasonló helyzetben lévő harmadik országokkal szemben. Az e bekezdésben említett intézkedéseket fenntartó vagy elfogadó Szerződő Fél haladéktalanul értesíti azokról a másik Szerződő Felet. 4. Jelen Megállapodás rendelkezései nem értelmezhetők úgy, a. hogy a Szerződő Felet olyan információ átadására kötelezik, amelynek nyilvánosságra hozatalát alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli; b. hogy bármelyik Szerződő Felet akadályozzák olyan intézkedések meghozatalában, amelyek alapvető biztonsági érdekeinek védelmében szükségesek: (i) a fegyverek, lőszerek és hadieszközök előállítása és kereskedelme, valamint más olyan áruk, anyagok, szolgáltatások és technológiák forgalmazása és ezekkel kapcsolatos ügyletek, valamint gazdasági tevékenységek tekintetében, amelyek közvetlen vagy közvetett célja katonai létesítmény ellátása, (ii) háború vagy a nemzetközi kapcsolatokban beálló más szükségállapot idején, vagy (iii) hasadó és fúziós anyagokkal vagy azokkal az anyagokkal kapcsolatban, amelyekből ezek származnak; vagy c. nem akadályozhatják egyik Szerződő Felet sem abban, hogy az ENSZ Alapokmányából fakadó, a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket hozzon. 5. Bármelyik Szerződő Fél megtagadhatja a jelen Megállapodás keretében nyújtott előnyöket a másik Szerződő Fél jogi személyiséggel rendelkező beruházójától és az e beruházó beruházásaitól, amennyiben az adott beruházó vagy a beruházások harmadik állambeli beruházók tulajdonában, vagy irányítása alatt állnak, és: a. a beruházó nem folytat számottevő gazdasági tevékenységet azon Szerződő Fél területén, amely joga szerint azt létrehozták, vagy b. az előnyök nyújtását megtagadó Szerződő Fél a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához (beleértve az emberi jogok védelmét is) kapcsolódó olyan intézkedéseket fogad el vagy tart fenn a harmadik állammal szemben, amelyek tiltják az ilyen beruházóval folytatott és a beruházásaihoz kapcsolódó ügyleteket, vagy az előnyök biztosítása a beruházó által létrehozott beruházások vonatkozásában ezen intézkedések megsértését vagy kijátszását jelentené. 6. A jelen Megállapodás 12. cikke szerinti vitarendezés nem minősül elbánásnak, preferenciának vagy kiváltságnak. 7. Figyelemmel arra a követelményre, hogy az intézkedések nem alkalmazhatóak olyan módon, amely önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést jelentene beruházások vagy beruházók között, a 4. cikk 1. és 2. bekezdése és a 7. cikk sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozza az olyan intézkedések bármely Szerződő Fél által történő elfogadását vagy érvényesítését, amelyek szükségesek: a. a közbiztonság vagy a közerkölcs védelméhez, vagy a közrend fenntartásához; *  b. az emberek, állatok és növények élete és egészsége védelméhez; *  c. azon törvények és jogszabályok érvényesülésének biztosításához, amelyek nem ellentétesek a jelen Megállapodás rendelkezéseivel, beleértve azokat, amelyek az alábbiakra vonatkoznak: (i) a megtévesztő vagy csalárd gyakorlatok megelőzése, illetve a szerződések nem teljesítéséből eredő következmények kezelése; (ii) az egyének személyiségi jogainak védelme a személyes adatok kezelése és terjesztése során, és az egyéni nyilvántartások és számlák titkosságának védelme; (iii) biztonság. 20. cikk Regionális gazdasági integrációs szervezettel kapcsolatos jogok és kötelezettségek E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Szerződő Feleket abban, hogy gyakorolják azon jogaikat és teljesítsék azon kötelezettségeiket, amelyek bármely meglévő vagy jövőbeli gazdasági integrációs megállapodásban – például szabadkereskedelmi övezetben, vámunióban, közös piacon, gazdasági és monetáris unióban, pl. az Európai Unióban vagy az Öböl-menti Együttműködési Tanácsban („GCC”) – való tagságukból erednek, és nem kötelezik arra a Szerződő Feleket, hogy az ilyen gazdasági integrációs megállapodásban való tagságából vagy részvételéből adódóan a másik Szerződő Fél beruházóira és azok beruházásaira bármilyen bánásmód, kedvezmény vagy kiváltság előnyeit kiterjesszék. 21. cikk Iratok kézbesítése 1. Az e Megállapodás 12. és 14. cikkével kapcsolatos értesítéseket és egyéb dokumentumokat a következő címre kell kézbesíteni a Szerződő Félnek: (a) Magyarország tekintetében: Külgazdasági és Külügyminisztérium, 1525 Budapest, Pf. 28., Magyarország; és (b) a Bahreini Királyság tekintetében: Külügyminisztérium, Pf. 547, Manama, Bahreini Királyság. 2. A Szerződő Felek az e cikk 1. bekezdésében említett hatóságok nevének és címének minden változását nyilvánosságra hozzák. 22. cikk Záró rendelkezések, hatálybalépés, időbeli hatály, megszűnés és módosítások 1. A Szerződő Felek diplomáciai csatornákon keresztül értesítik egymást arról, hogy valamennyi belső eljárási követelmény teljesült a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez. Jelen Megállapodás az utolsó értesítés kézhezvétele után hatvan (60) nappal lép hatályba. 2. Jelen Megállapodás tíz éves időtartamra marad hatályban, majd azt követően hatálya meghosszabbodik, kivéve, ha valamely Szerződő Fél írásban tájékoztatja a másik Szerződő Felet a Megállapodás felmondására irányuló szándékáról. A felmondás az értesítés másik Szerződő Fél általi kézhezvételét követően egy évvel lép hatályba, de nem korábban, mint a kezdeti tízéves időszak lejárta. 3. A jelen Megállapodás megszüntetése előtt megvalósított beruházások tekintetében a Megállapodás rendelkezései a megszüntetést követő további tíz évig alkalmasak maradnak joghatás kiváltására. 4. Jelen Megállapodás a Szerződő Felek közötti írásbeli megegyezéssel módosítható. Bármely módosítás a Megállapodás elválaszthatatlan részét képezi, és a hatálybalépéséhez szükséges eljárás megegyezik a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárással. ENNEK HITELÉÜL az arra kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a Megállapodást aláírták. KÉSZÜLT két eredeti példányban, Manamában, 2024. szeptember 4. napján, magyar, arab és angol nyelven, és mind a három nyelven egyaránt hiteles szövegnek minősül. Értelmezésbeli eltérések esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó. I. melléklet A MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS A BAHREINI KIRÁLYSÁG KORMÁNYA KÖZÖTT A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉRŐL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN KIJELÖLT VÁLASZTOTTBÍRÓK MAGATARTÁSI KÓDEXE 1. cikk Fogalommeghatározások A magatartási kódex alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: – „tag” a Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről létrejött jelen Megállapodás (a továbbiakban „Megállapodás”) 12. cikke 3. bekezdésének vonatkozó rendelkezései alapján megalakított választottbíróság tagjaként tisztség betöltésére kijelölt személy; – „asszisztens” a tagot az annak kijelölésére vonatkozó feltételek szerint kutatással és feladatellátásának támogatásával segítő személy; – „jelölt” az a személy, akinek a tagként való kijelölése megfontolás tárgya. 2. cikk Irányadó elvek A jelölt és a tag kerüli a szabálytalanságot és annak látszatát, és szigorú magatartási normák betartásával biztosítja a vitarendezési eljárás feddhetetlenségét és pártatlanságát. 3. cikk Tájékoztatási kötelezettség 1. A Megállapodás 12. cikkének 3. bekezdése szerinti tagként való kijelölésének megerősítése előtt a jelölt tájékoztatja a vitában álló feleket minden olyan korábbi vagy meglévő érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről, amely valószínűleg érinti a jelölt függetlenségét vagy pártatlanságát, vagy amelyről okkal feltételezhető, hogy közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséghez vezet, vagy amely szabálytalansághoz vagy részrehajláshoz vezet, vagy okkal feltételezhetően annak látszatát kelti. Ennek érdekében a jelölt minden elvárható eszközzel törekszik arra, hogy tudomást szerezzen az ilyen érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről. A korábbi érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről szóló tájékoztatás legalább azt az időpontot megelőző öt évre terjed ki, amikor a jelölt tudomást szerez arról, hogy a jelen Megállapodással összefüggésben felmerült jogvita kapcsán tagként való kijelölése megfontolás tárgya. 2. A tag a kijelölését követően is minden elvárható eszközzel törekszik arra, hogy tudomást szerezzen a magatartási kódex 3. cikkének 1. bekezdésében említett érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről. A tag a feladata ellátása során köteles mindenkor tájékoztatni a vitában álló feleket és a Szerződő Feleket az ilyen érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről. Tájékoztatja továbbá a vitában álló feleket és a Szerződő Feleket a magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértéséről. 4. cikk A tagok függetlensége, pártatlansága és egyéb kötelezettségei 1. A magatartási kódex 2. és 3. cikkében meghatározott kötelezettségek mellett a tag: a. megismeri a magatartási kódexet; b. független és pártatlan, fenntartja ennek látszatát, kerül mindennemű közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget; c. nem fogad el utasítást szervezettől vagy kormánytól a kijelölése szerinti választottbíróság elé terjesztett kérdés tekintetében; d. nem kelti elfogultság látszatát, mentes az önérdek, a külső nyomás, a politikai megfontolások, a társadalmi nyomás, a Szerződő Felek vagy a vitában álló felek valamelyikével vagy az eljárásban részt vevő vagy abban érintett más személlyel szembeni lojalitás, a kritikától való félelem, továbbá a pénzügyi, üzleti, szakmai, családi vagy társadalmi kapcsolat vagy felelősség befolyásától; e. sem közvetlenül, sem közvetetten nem vállal kötelezettséget, fogad el előnyt, létesít jogviszonyt, vagy szerez pénzügyi érdekeltséget, ha ez akadályozza a feladatai előírásszerű ellátásában, ennek látszatát kelti, vagy érintheti a pártatlanságát; f. nem használja ki tagként betöltött tisztségét személyes vagy magánjellegű érdek érvényesítése céljából, és kerüli az esetlegesen olyan benyomást keltő cselekményt, hogy más személyek által, azok különleges helyzeténél fogva befolyásolható; g. az eljárás során alaposan, eredményesen, tisztességesen és a kellő gondossággal látja el a feladatait; h. az eljárást illetően nem lép ex parte kapcsolatba; i. kizárólag az eljárás során felmerült és a döntés vagy ítélet meghozatalához szükséges szempontokat vizsgálja, feladatát nem ruházza más személyre. 2. A tag megteszi az ahhoz szükséges és indokolt lépéseket, hogy asszisztense megismerje és értelemszerűen betartsa a magatartási kódex 2. és 3. cikkében, 4. cikkének 1. bekezdésében, valamint 5. és 6. cikkében foglaltakat. 5. cikk A korábbi tag kötelezettségei 1. A korábbi tag kerüli az esetlegesen olyan benyomást keltő cselekményt, hogy elfogultan járt el a feladatai ellátása során, vagy előnye származott a választottbíróság döntéséből vagy ítéletéből. 2. A korábbi tag vállalja, hogy a Megállapodás alapján lefolytatott vitarendezési eljárással összefüggő feladatainak megszűnését követően három évig a. semmilyen minőségben nem vesz részt olyan beruházási jogvitában, amely közvetlenül és nyilvánvalóan kapcsolódik a Megállapodás szerint megalakított választottbíróság tagjaként a korábbi tag által tárgyalt jogvitához, ideértve a lezárt jogvitákat is; b. nem jár el a vitában álló felek valamelyike által kijelölt jogi tanácsadóként, tanúként vagy szakértőként sem a jelen, sem más két- vagy többoldalú beruházási megállapodás hatálya alá tartozó beruházási vitában. 3. Ha az ICSID főtitkára arról kap tájékoztatást vagy szerez tudomást, hogy egy korábbi tag az 5. cikk 1. és 2. bekezdésében meghatározott kötelezettségekbe vagy a magatartási kódex más rendelkezésébe ütközően járt el a Megállapodás hatálya alá tartozó beruházási vitában megalakított választottbíróság tagjaként, a főtitkár kivizsgálja az ügyet, meghallgatási lehetőséget biztosít a korábbi tag számára, majd ellenőrzést követően tájékoztatja: a. azt a szakmai testületet vagy intézményt, amelyhez a korábbi tag tartozik; b. a Szerződő Feleket; c. az adott jogvitában részt vevő feleket; d. az egyéb érintett igazságszolgáltatási fórumokat. 4. Az ICSID főtitkára a jelen cikk 3. bekezdése a)–d) pontjában említett intézkedések megtételére vonatkozó határozatát indokolással együtt nyilvánosságra hozza. 6. cikk Titoktartás 1. A tag és a korábbi tag az eljárással kapcsolatban vagy annak során megismert nem nyilvános információt kizárólag az eljárás céljával összefüggésben közli vagy használja fel, és ilyen információt semmilyen körülmények között nem közöl vagy használ fel annak érdekében, hogy saját maga vagy más számára előnyt szerezzen, vagy mások érdekeit sértse. 2. A tag sem részben, sem egészben nem közöl végzést, határozatot vagy ítéletet annak közzététele előtt. 3. A tag és a korábbi tag a választottbírósági tanácskozás tartalmát, valamint a választottbíróság más tagjainak véleményét kizárólag végzés, határozat vagy ítélet formájában közölheti. 7. cikk Kiadások A tag nyilvántartást vezet, és záró elszámolást készít saját maga és asszisztense eljárással kapcsolatos időráfordításáról és költségeiről. 2. melléklet a 2024. évi LXVI. törvényhez AGREEMENT BETWEEN THE GOVERNMENT OF HUNGARY AND THE GOVERNMENT OF THE KINGDOM OF BAHRAIN FOR THE PROMOTION AND RECIPROCAL PROTECTION OF INVESTMENTS The Government of …