2012. CXCIII. törvény az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás kihirdeté

2012. CXCIII. törvény az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő: „KÖZÖS LÉGTÉR LÉTREHOZÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, VALAMINT A MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, MAGYARORSZÁG, MÁLTA, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban együttesen: az Uniós Szerződések) szerződő feleiként és az Európai Unió tagállamaiként, és AZ EURÓPAI UNIÓ, egyrészről, valamint A törvényt az Országgyűlés a 2012. december 3-i ülésnapján fogadta el. A MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG, másrészről, Figyelemmel egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság között Brüsszelben 1994. november 28-én aláírt partnerségi és együttműködési megállapodásra; Azzal az óhajjal, hogy olyan közös légteret hozzanak létre, amelynek célja a felek piacához való hozzáférés biztosítása, egyenlő versenyfeltételek biztosítása és – többek között a biztonságra, a védelemre, a légiforgalmi szolgáltatásra, a társadalmi kérdésekre és a környezetvédelemre vonatkozó – azonos szabályok betartása mellett; Azzal az óhajjal, hogy előmozdítsák a légi közlekedési lehetőségek bővülését – a légi közlekedési hálózatok fejlesztése révén is – annak érdekében, hogy eleget tegyenek az utasok és a fuvaroztatók megfelelő légiközlekedési szolgáltatások iránti igényeinek; Felismerve a légi közlekedésnek a kereskedelem, az idegenforgalom és a befektetések előmozdításával kapcsolatos jelentőségét; Figyelemmel a Chicagóban 1944. december 7-én aláírásra megnyitott nemzetközi polgári repülésről szóló egyezményre; Egyetértve, hogy célszerű a közös légtérre vonatkozó szabályokat az Európai Unióban hatályos vonatkozó jogszabályokra alapozni, amint azt e megállapodás III. melléklete is előírja; Felismerve, hogy a közös légtérre vonatkozó szabályoknak való teljes körű megfelelés lehetővé teszi a felek számára, hogy kiaknázzák annak valamennyi előnyét, ideértve a piacokhoz való hozzáférés megnyitását, továbbá azt, hogy a fogyasztók, az iparágak és a munkaerő mindkét fél esetében a legnagyobb előnyöket élvezzék; Felismerve, hogy a közös légtér létrehozása, illetve szabályainak végrehajtása adott esetben nem valósulhat meg átmeneti intézkedések nélkül; Felismerve a megfelelő segítségnyújtás jelentőségét ebben a vonatkozásban; Azzal az óhajjal, hogy lehetővé tegyék a légi fuvarozók számára, hogy nyílt piacon versenyképes árakat és szolgáltatásokat nyújtsanak az utazóközönségnek és a fuvaroztatóknak; Azzal az óhajjal, hogy a légiközlekedési ipar minden ágazata – a légi fuvarozók munkavállalóit is beleértve – részesüljön a liberalizált megállapodás előnyeiből; Azzal az óhajjal, hogy a nemzetközi légi közlekedésben a legmagasabb fokú biztonságot és védelmet biztosítsák, és ismételten kifejezésre juttatva a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, a légi járművek működését károsan befolyásoló és az utazóközönségnek a polgári repülés biztonságába vetett bizalmát aláaknázó olyan cselekedetek, illetve azokkal való fenyegetések miatti súlyos aggodalmukat, amelyek a légi járművek védelme ellen irányulnak; Azzal az óhajjal, hogy a légi fuvarozók számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak, a kölcsönösen elfogadott szolgáltatások nyújtásához légi fuvarozóik számára méltányos és azonos lehetőségeket teremtve; Felismerve, hogy az állami támogatások hátrányosan befolyásolhatják a légi fuvarozók közötti versenyt, és veszélyeztethetik e megállapodás alapvető célkitűzéseit; Megerősítve a környezetvédelem jelentőségét a nemzetközi légiközlekedési politika fejlesztése és alkalmazása során, valamint felismerve a szuverén államok jogát arra, hogy e célból megfelelő intézkedéseket tegyenek; Tudomásul véve a fogyasztóvédelem jelentőségét, beleértve a Montrealban, 1999. május 28-án létrejött, a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezmény által garantált védelmet; Azzal a szándékkal, hogy a meglévő légi fuvarozási megállapodások keretét alapul vegyék, lehetővé téve a piacokhoz való hozzáférést, valamint azt, hogy mindkét fél fogyasztói, légi fuvarozói, munkaereje és közösségei a legnagyobb előnyöket élvezzék, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: 1. cikk Fogalommeghatározások E megállapodás alkalmazásában: 1. „megállapodás szerinti légijáratok” és „meghatározott útvonalak”: az e megállapodás 2. cikke (Forgalmi jogok) és I. melléklete szerinti nemzetközi légi közlekedés; 2. „megállapodás”: ez a megállapodás, e megállapodás mellékletei és ezek módosításai; 3. „légi közlekedés”: utasok, poggyász, áru és postai küldemények külön-külön vagy együttesen, a nyilvánosság számára ellenszolgáltatás vagy bérleti szerződés fejében igénybe vehető, légi járműveken történő szállítása, amely – az egyértelműség érdekében – magában foglalja a menetrendszerű és a nem menetrendszerű (charter) szolgáltatást és a teljes árufuvarozási szolgáltatást; 4. „illetékes hatóságok”: e megállapodás szerinti igazgatási feladatok ellátásáért felelős kormányhivatalok vagy kormányzati szervek; 5. „megfelelőség”: a légi fuvarozó alkalmassága nemzetközi légi szolgáltatások működtetésére, vagyis a légi fuvarozó kielégítő pénzügyi kapacitással és megfelelő irányítási szakértelemmel rendelkezik, továbbá kész az említett szolgáltatások működtetésére irányadó törvények, rendelkezések és előírások betartására; 6. „illetőség”: a légi fuvarozó megfelelése a tulajdonnal, a tényleges ellenőrzéssel és az üzleti tevékenység fő helyével kapcsolatos követelményeknek; 7. „egyezmény”: a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én Chicagóban aláírásra megnyitott egyezmény, beleértve: a) az egyezmény 94. cikke a) pontja értelmében hatályba lépett valamennyi olyan módosítást, amelyet a Moldovai Köztársaság és az Európai Unió valamely tagállama vagy tagállamai egyaránt ratifikáltak, és b) az egyezmény 90. cikke értelmében elfogadott valamennyi hozzá csatolt mellékletet vagy módosítást, amennyiben az adott melléklet vagy módosítás bármely időpontban alkalmazandó mind a Moldovai Köztársaság, mind az Európai Unió egy vagy több tagállama vonatkozásában, az adott kérdésre való tekintettel; 8. „az ötödik szabadságjog”: egy állam („a jogot biztosító állam”) által egy másik állam légi fuvarozói részére („a kedvezményezett állam”) biztosított jog vagy kiváltság nemzetközi légi közlekedési szolgáltatás nyújtására a jogot biztosító állam és egy harmadik állam területe között azzal a feltétellel, hogy a szóban forgó szolgáltatás a kedvezményezett állam területéről indul ki vagy oda irányul; 9. „teljes költség”: a szolgáltatásnyújtás költsége, továbbá az ésszerű mértékű adminisztratív általános költség, valamint adott esetben a környezetvédelmi költségeket tükröző díjak és illetőségre való tekintet nélkül kiszabott valamennyi alkalmazandó díj; 10. „nemzetközi légi közlekedés”: az egynél több állam területe feletti légtérben megvalósuló légi közelekedés; 11. „az európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás”: az Európai Közösség és tagállamai, az Albán Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, a Horvát Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Montenegrói Köztársaság, a Norvég Királyság, a Szerb Köztársaság és az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója1 között az európai közös légtér létrehozásáról létrejött többoldalú megállapodás; 12. „az európai szomszédságpolitika partnerországai”: Algéria, Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, a Moldovai Köztársaság, Marokkó, a megszállt Palesztin Terület, Szíria, Tunézia és Ukrajna; 13. „illetőséggel rendelkező/illetőségű személy”: a moldovai fél esetében bármely, moldovai illetőségű személy, az európai fél esetében valamely tagállamban illetőséggel rendelkező személy vagy jogalany, amennyiben a jogalany a moldovai fél esetében moldovai illetőségű személyek, az európai fél esetében pedig valamely tagállamban vagy a IV. mellékletben meghatározott harmadik országok egyikében illetőséggel rendelkező személyek vagy jogalanyok – közvetlen vagy többségi részesedés címén való – állandó, tényleges ellenőrzése alatt áll; 14. „működési engedélyek”: i. az Európai Unió és tagállamai esetében a hatályos, vonatkozó európai uniós jogszabályok értelmében kiállított működési engedélyek és más releváns okmányok vagy tanúsítványok; ii. a Moldovai Köztársaság esetében pedig a Moldovai Köztársaság hatályos, vonatkozó jogszabályai értelmében kiállított tanúsítványok vagy engedélyek; 15. „felek”: egyrészről az Európai Unió vagy tagállamai, vagy az Európai Unió és tagállamai, vonatkozó hatáskörüknek megfelelően (az európai fél), másrészről a Moldovai Köztársaság (a moldovai fél); 16. „ár”: i. „légi viteldíjak”: a légi járaton történő utas- és poggyászszállítás fejében a légi fuvarozó vagy annak ügynöke vagy más jegyértékesítő részére fizetendő díjak, továbbá ezen árak alkalmazási feltételei, ideértve az ügynöknek és az egyéb kisegítő szolgálatoknak nyújtott díjazást és feltételeket is; valamint ii. „légi díjtételek”: a postai küldemények és áru szállításáért fizetendő díjak, továbbá ezen árak alkalmazási feltételei, ideértve az ügynöknek és az egyéb kisegítő szolgálatoknak nyújtott díjazást és feltételeket is. 1 Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. számú határozata értelmében. Ez a fogalommeghatározás adott esetben magában foglalja a nemzetközi légi közlekedéssel összefüggésben biztosított földi szállítást, illetve az alkalmazás feltételeit. 17. „üzleti tevékenység fő helye”: a légi fuvarozó azon fél területén található központi irodája vagy székhelye, amelyen belül a légi fuvarozó elsődleges pénzügyi feladatait és operatív irányítását gyakorolják, ideértve annak folyamatos légi alkalmassági irányítását is; 18. „közszolgáltatási kötelezettség”: a légi fuvarozókra háruló bármely arra vonatkozó kötelezettség, hogy a meghatározott útvonalon minimális menetrendszerű légi szolgáltatást biztosítsanak, megfelelve a folyamatosságot, a rendszerességet, az árképzést és a minimális kapacitást érintő olyan rögzített előírásoknak, amelyeknek a légi fuvarozók nem tennének eleget, ha kizárólag üzleti érdekeiket vennék figyelembe. Az érintett fél a légi fuvarozók számára közszolgáltatási kötelezettségeik teljesítése fejében kompenzációt nyújthat; 19. „állami támogatás”: bármely, a hatóságok vagy regionális szervezetek, illetve egyéb állami szervezetek által nyújtott pénzügyi hozzájárulás, azaz: a) valamely kormányzat, regionális szerv vagy más állami szervezet gyakorlata, amely pénzeszközök – például juttatások, kölcsönök vagy tőkeinjekció – közvetlen átengedését, pénzeszközöknek a vállalkozás részére történő lehetséges közvetlen átruházását, illetve a vállalkozás kötelezettségeinek – például kölcsöngaranciáknak, tőkeinjekciónak, tulajdonlásnak, csődvédelemnek vagy biztosításnak – az átvállalását foglalja magában; b) valamely kormányzat, regionális szerv vagy más állami szervezet egyébként esedékes bevételéről lemond, azt nem hajtja be vagy annak mértékét indokolatlanul csökkenti; c) valamely kormányzat, regionális szerv vagy más állami szervezet az általános infrastruktúrától eltérő árukat vagy szolgáltatásokat biztosít, illetve árukat vagy szolgáltatásokat vásárol; vagy d) valamely kormányzat, regionális szerv vagy más állami szervezet kifizetéseket teljesít egy finanszírozási mechanizmus javára, vagy egy magánszervet bíz meg azzal, illetve utasít arra, hogy hajtson végre egy vagy több olyan feladattípust az a), b) és c) pontban ismertetettek közül, amelyek rendes körülmények között a kormányra hárulnának, és valójában gyakorlatilag nem különböznek a kormányok által általában követett gyakorlattól; és ezáltal a kedvezményezett előnyhöz jut. 20. „SESAR”: az egységes európai égbolt technológiai vetülete, amelynek célja, hogy 2020-ra az Unió a légi közlekedés biztonságos és környezetbarát fejlesztését lehetővé tevő hatékony légiforgalmi irányítási infrastruktúrával rendelkezzen; 21. „terület”: a Moldovai Köztársaság esetében az országgal határos, és annak fennhatósága, szuverenitása, protektorátusa vagy mandátuma alatt álló szárazföldi területek és az azokkal határos felségvizek, az Európai Unió esetében pedig azok a földterületek (szárazföldi területek és szigetek), belvizek és felségvizek, amelyeken az Uniós Szerződések alkalmazandók, az Uniós Szerződésekben és az ezeket felváltó okmányokban megállapított feltételek szerint. E megállapodás Gibraltár repülőterére történő alkalmazása nem sérti a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság által a repülőtér helyéül szolgáló terület feletti szuverenitással kapcsolatos jogvitában elfoglalt jogi álláspontokat, és Gibraltár repülőterének a 2006. szeptember 18-án a tagállamok között fennálló európai uniós légiközlekedési intézkedések tekintetében való további felfüggesztését a Gibraltár repülőteréről szóló, 2006. szeptember 18-án Córdobában elfogadott miniszteri nyilatkozatnak megfelelően; 22. „használati díj”: a légi fuvarozókra a repülőtér, a repülőtéri környezet, a légiforgalmi, illetve repülésvédelmi berendezések vagy szolgáltatások – a kapcsolódó szolgáltatásokat és berendezéseket is beleértve – igénybevételéért kiszabott díj. I. CÍM GAZDASÁGI RENDELKEZÉSEK 2. cikk Jogok biztosítása 1. Az e megállapodás I. és a II. mellékletével összhangban mindegyik fél biztosítja a másik fél számára a másik fél légi fuvarozói által folytatott nemzetközi légi közlekedés tekintetében az alábbi jogokat: a) a területén leszállás nélkül történő átrepülés joga; b) a területén való leszállás joga, amennyiben az nem az utasok, a poggyász, az áru és/vagy a postai küldemények légi közlekedésbe történő felvételére vagy kirakására irányul (nem-kereskedelmi célú leszállás); c) meghatározott útvonalon kölcsönösen elfogadott szolgáltatás nyújtása során a területén való leszállás joga, amennyiben az az utasok, poggyász, áru és/vagy postai küldemények – külön-külön vagy együttesen – légi közlekedésbe történő felvételére vagy kirakására irányul; valamint d) az e megállapodásban meghatározott egyéb jogok. 2. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő oly módon, mintha az: a) jogot adna a Moldovai Köztársaság légi fuvarozói számára – bármely tagállam területén – az adott tagállam területének egy másik pontja felé tartó utasok, poggyász, áru és/vagy postai küldemények ellentételezés mellett a fedélzetre való felvitelére; b) jogot adna az Európai Unió légi fuvarozói számára – a Moldovai Köztársaság területén – a Moldovai Köztársaság területének egy másik pontja felé tartó utasok, poggyász, áru és/vagy postai küldemények ellentételezés mellett a fedélzetre való felvitelére. 3. cikk Engedély Az egyik fél légi fuvarozója által benyújtott üzemeltetési engedélyre irányuló kérelem kézhezvételekor a másik fél illetékes hatóságai minimális eljárási haladékkal adják ki a megfelelő engedélyeket, feltéve hogy: a) a Moldovai Köztársaság légi fuvarozója esetében: – a légi fuvarozó üzleti tevékenységének fő helye a Moldovai Köztársaságban található, és a légi fuvarozó a Moldovai Köztársaság alkalmazandó jogszabályaival összhangban érvényes működési engedéllyel rendelkezik; valamint – a légi fuvarozó feletti tényleges szabályozási ellenőrzést a Moldovai Köztársaság gyakorolja vagy tartja fenn; valamint – e megállapodás 6. cikkének (Befektetés) eltérő rendelkezése hiányában a légi fuvarozó a Moldovai Köztársaság és/vagy moldovai illetőségű személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában áll, és a tényleges ellenőrzést felette a Moldovai Köztársaság és/vagy moldovai illetőségű személyek gyakorolják. b) az Európai Unió légi fuvarozója esetében: – a légi fuvarozó üzleti tevékenységének fő helye az Uniós Szerződések értelmében vett tagállam területén található, és a légi fuvarozó érvényes működési engedéllyel rendelkezik; valamint – a légi fuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését a légi jármű üzembentartási engedélyének kiadásáért felelős tagállam gyakorolja és tartja fenn, és az illetékes hatóság egyértelműen meg van határozva; valamint – e megállapodás 6. cikkének (Befektetés) eltérő rendelkezése hiányában a légi fuvarozó egy tagállam és/vagy egy tagállamban illetőséggel rendelkező személyek, vagy az e megállapodás IV. mellékletében felsorolt egyéb államok és/vagy az ezekben illetőséggel rendelkező személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában és tényleges ellenőrzése alatt áll; c) a légi fuvarozó eleget tesz az illetékes hatóság által szokásosan alkalmazott törvények és rendelkezések értelmében meghatározott feltételeknek; valamint d) a 14. cikkben (A légi közlekedés biztonsága) és a 15. cikkben (A légi közlekedés védelme) foglalt rendelkezéseket fenntartják és alkalmazzák. 4. cikk A szabályozási döntések kölcsönös elismerése a légitársaságok megfelelősége, a tulajdonlás és az ellenőrzés tekintetében Az egyik fél légi fuvarozója engedély iránti kérelmének kézhezvételekor a másik fél illetékes hatóságai ugyanúgy elismerik az első fél illetékes hatóságai által az érintett légi fuvarozó megfelelőségére és/vagy illetőségére vonatkozóan hozott döntést, mintha ezt a döntést saját illetékes hatóságai hozták volna, és az alábbi a) és b) pontban foglaltak kivételével ilyen kérdésekkel a továbbiakban nem foglalkoznak. a) Amennyiben a légi fuvarozó engedély iránti kérelmének kézhezvételét vagy ilyen engedély megadását követően a kedvezményezett fél illetékes hatóságai okkal feltételezik, hogy a másik fél illetékes hatóságai által – többek között a kettős állampolgárságot érintő esetekben – hozott döntés ellenére e megállapodás 3. cikkében (Engedély) előírt, a megfelelő engedélyek kiadására vonatkozó feltételek nem teljesültek, erről haladéktalanul tájékoztatják az említett hatóságokat, feltételezésüket megfelelően indokolva. Ilyen esetben bármelyik fél kezdeményezhet konzultációt – ideértve az érintett illetékes hatóságok képviselőivel folytatott konzultációt is – és/vagy kérhet a feltételezéssel kapcsolatos kiegészítő információkat, és az ilyen kérelmeknek a lehető leghamarabb eleget kell tenni. Ha a kérdés tisztázatlan marad, az ügyet bármelyik fél e megállapodás 22. cikke (Vegyes bizottság) szerint létrejött vegyes bizottság elé utalhatja. b) Ez a cikk nem vonatkozik az alábbiakkal kapcsolatos döntések elismerésére: – biztonsági tanúsítványok vagy engedélyek; – védelmi intézkedések; vagy – biztosítási fedezet. 5. cikk Az engedély elutasítása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása 1. Mindegyik fél illetékes hatósága jogosult arra, hogy a másik fél légi fuvarozójának üzemeltetési engedélyét elutasítsa, visszavonja, felfüggessze vagy korlátozza, illetve működését egyéb módon felfüggessze vagy korlátozza, amennyiben: a) a Moldovai Köztársaság légi fuvarozója esetében: – a légi fuvarozó üzleti tevékenységének fő helye nem a Moldovai Köztársaságban található, vagy a légi fuvarozó nem rendelkezik a Moldovai Köztársaság alkalmazandó jogszabályaival összhangban érvényes működési engedéllyel; vagy – a légi fuvarozó feletti tényleges szabályozási ellenőrzést nem a Moldovai Köztársaság gyakorolja vagy tartja fenn; vagy – e megállapodás 6. cikkének (Befektetés) eltérő rendelkezése hiányában a légi fuvarozó nem áll a Moldovai Köztársaság és/vagy moldovai illetőségű személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában, illetve a tényleges ellenőrzést felette nem és/vagy moldovai illetőségű személyek gyakorolják. b) az Európai Unió légi fuvarozója esetében: – a légi fuvarozó üzleti tevékenységének fő helye nem az Uniós Szerződések értelmében vett tagállam területén található, vagy a légi fuvarozó nem rendelkezik érvényes működési engedéllyel; vagy – a légi fuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését nem a légi jármű üzemben tartási engedélyének kiadásáért felelős tagállam gyakorolja vagy tartja fenn, vagy nincs egyértelműen meghatározva az illetékes hatóság; vagy – e megállapodás 6. cikkének (Befektetés) eltérő rendelkezése hiányában a légi fuvarozó nem áll egy tagállam és/vagy egy tagállamban illetőséggel rendelkező személyek, továbbá az e megállapodás IV. mellékletében felsorolt egyéb államok és/vagy az ezekben illetőséggel rendelkező személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában, illetve felette a tényleges ellenőrzést nem egy tagállam és/vagy egy tagállamban illetőséggel rendelkező személyek, továbbá az e megállapapodás IV. mellékletében felsorolt egyéb államok és/vagy az ezekben illetőséggel rendelkező személyek gyakorolják; c) a légi fuvarozó nem tett eleget e megállapodás 7. cikkében (Törvények és rendelkezések betartása) említett törvényeknek és rendelkezéseknek; vagy d) a 14. cikkben (A légi közlekedés biztonsága) és a 15. cikkben (A légi közlekedés védelme) foglalt rendelkezéseket nem tartják fenn vagy nem alkalmazzák; vagy e) az egyik fél e megállapodás 8. cikkével (Versenykörnyezet) összhangban azt állapítja meg, hogy a versenykörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek. 2. Az e cikkben meghatározott jogok csak a másik fél illetékes hatóságaival történt konzultáció után gyakorolhatók, kivéve, ha e cikk (1) bekezdése c) vagy d) alpontjának való további meg nem felelés megakadályozása céljából azonnali intézkedés megtételére van szükség. 3. Az e cikkben megállapított jogait egyik fél sem használhatja arra, hogy egy fél bármely légi fuvarozójának engedélyét azon az alapon utasítsa el, vonja vissza, függessze fel vagy korlátozza, hogy az említett légi fuvarozó nem áll az európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás egy vagy több részes fele, illetve az ezekben illetőséggel rendelkező személyek többségi tulajdonában és/vagy a tényleges ellenőrzést felette nem az európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás egy vagy több részes fele, illetve az ezekben illetőséggel rendelkező személyek gyakorolják, feltéve, hogy az európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás említett részes fele(i) viszonosságot biztosít(anak) és feltéve, hogy az említett részes fél vagy felek az európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás feltételeit alkalmazzák. 6. cikk Befektetés 1. E megállapodás 3. cikke (Engedély) és 5. cikke (Az engedély elutasítása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása) ellenére a Moldovai Köztársaság légi fuvarozói állhatnak valamely tagállam és/vagy egy tagállamban illetőséggel rendelkező személy többségi tulajdonában vagy tényleges ellenőrzése alatt. 2. E megállapodás 3. cikke (Engedély) és 5. cikke (Az engedély elutasítása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása) ellenére az európai uniós légi fuvarozók állhatnak a Moldovai Köztársaság és/vagy moldovai illetőségű személy többségi tulajdonában vagy tényleges ellenőrzése alatt e megállapodás 22. cikkének (Vegyes bizottság) (2) bekezdésével összhangban létrehozott vegyes bizottság előzetes határozata alapján. Az említett határozatban meg kell állapítani az e megállapodás szerinti megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetésére, valamint a harmadik országok és a felek közötti szolgáltatásokra vonatkozó feltételeket. E megállapodás 22. cikke (Vegyes bizottság) (8) bekezdésének rendelkezései az említett határozatra vonatkozóan nem alkalmazhatók. 7. cikk A törvények és rendelkezések betartása 1. Az egyik fél területére történő belépéskor, ott tartózkodáskor, illetve onnan való távozáskor a légi közlekedésben részt vevő légi járműnek az adott területre történő belépésével, valamint onnan történő kilépésével kapcsolatos, illetve a légi jármű üzemeltetésére és irányítására vonatkozó, az adott területen alkalmazandó törvényeknek és rendelkezéseknek a másik fél légi fuvarozói megfelelnek. 2. Az egyik fél területére történő belépéskor, ott tartózkodáskor, illetve onnan történő kilépéskor a légi járművön tartózkodó utasoknak, személyzetnek vagy rakománynak az adott területre történő belépésével, valamint onnan történő kilépésével kapcsolatos, az adott területen alkalmazandó törvényeknek és rendelkezéseknek (beleértve a belépésre, vámkezelésre, bevándorlásra, útlevelekre, vámeljárásokra és karanténra vonatkozó rendelkezéseket, illetve a postai küldemények esetében a postai rendelkezéseket) a másik fél légi fuvarozóinak utasai, személyzete vagy rakománya – illetve a nevükben eljáró személyek – megfelelnek. 8. cikk Versenykörnyezet 1. A felek megerősítik, hogy közös célkitűzésük egy, a légi járatok működtetésével kapcsolatos tisztességes versenykörnyezet kialakítása. A felek elismerik, hogy a légi fuvarozók akkor folytatnak a legvalószínűbb módon tisztességes versenyt, amennyiben ezek a légi fuvarozók teljes mértékben kereskedelmi alapon működnek, és nem részesülnek állami támogatásban. 2. E megállapodás alkalmazási területén és e megállapodás különös rendelkezéseinek sérelme nélkül az illetőségi alapon történő megkülönböztetés tilos. 3. A versenyt egyes vállalkozások vagy légi közlekedési termékek vagy szolgáltatások előnyben részesítésével torzító vagy ezzel fenyegető állami támogatás e megállapodás megfelelő érvényesülésével összeegyeztethetetlen, amennyiben befolyásolhatja a felek között a légi közlekedési ágazatban zajló kereskedelmet. 4. Az e cikkel ellentétes magatartásokat az Európai Unióban alkalmazandó versenyszabályok követelményei szerint kell megítélni, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke alapján, és az európai uniós intézmények által elfogadott értelmező dokumentumok alapján. 5. Ha az egyik fél azt állapítja meg, hogy a másik fél területén – különösen állami támogatás következtében – olyan feltételek állnak fenn, amelyek hátrányosan érintenék a légi fuvarozók tisztességes és egyenlő versenyfeltételeit, észrevételeket nyújthat be a másik félnek. Ezen túlmenően kérheti e megállapodás 22. cikke (Vegyes bizottság) szerinti vegyes bizottság ülésének összehívását. A konzultációkat a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megkezdeni. Amennyiben a konzultációk megkezdésétől számított 30 napon belül nem jön létre kielégítő mértékben megegyezés, ez alapul szolgál a konzultációkat kérő fél számára a másik fél légi fuvarozója (légi fuvarozói) engedélyének elutasítására, visszatartására, visszavonására, felfüggesztésére vagy megfelelő feltételekhez kötésére, összhangban e megállapodás 5. cikkével (Az engedély elutasítása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása). 6. Az e cikk (5) bekezdése szerinti intézkedéseknek megfelelőknek és arányosaknak kell lenniük, hatályukat és időtartamukat tekintve pedig a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódniuk. Az intézkedések kizárólag az e cikkben említett állami támogatás vagy feltételek előnyeit élvező légi fuvarozó(k)ra irányulhatnak, és nem sérthetik egyik fél azon jogát sem, hogy a 24. cikk (Védintézkedések) értelmében intézkedést tegyen. 7. Bármelyik fél – a másik félhez intézett értesítéssel egyidejűleg – kapcsolatba léphet a másik fél területén lévő, állami, tartományi vagy helyi szintű illetékes kormányzati szervekkel az e cikkel kapcsolatos kérdések megvitatása céljából. 8. E cikk rendelkezései nem sértik a feleknek a területükön meglévő közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó törvényeit és rendelkezéseit. 9. cikk Kereskedelmi lehetőségek Üzleti tevékenység 1. A felek egyetértenek abban, hogy a gazdasági szereplők üzleti tevékenysége előtti akadályok gátolnák az e megállapodás révén megvalósítandó előnyöket. A felek ezért megállapodnak abban, hogy a felek légi fuvarozóinak üzleti tevékenysége előtti akadályokat hatékonyan és kölcsönösen megszüntetik, amennyiben az említett akadályok kereskedelmi ügyleteket gátolhatnak, versenytorzulást idézhetnek elő vagy gátolhatják az egyenlő versenyfeltételek kialakulását. 2. Az e megállapodás 22. cikkével (Vegyes bizottság) összhangban létrehozott vegyes bizottság az üzleti tevékenységgel és a kereskedelmi lehetőségekkel kapcsolatos együttműködési folyamatot alakít ki, nyomon követi a gazdasági szereplők előtt az üzleti tevékenység folytatása során felmerülő akadályok tényleges leküzdése terén elért előrehaladást, és rendszeresen felülvizsgálja a fejleményeket, és ezen belül – szükség esetén – a jogszabályi és szabályozási változásokkal kapcsolatosakat. Az e megállapodás 22. cikkével (Vegyes bizottság) összhangban bármelyik fél kérheti a vegyes bizottság ülésének összehívását az e cikk alkalmazására vonatkozó mindennemű kérdés megvitatása céljából. A légi fuvarozó képviselői 3. A felek légi fuvarozói képviseleteket hozhatnak létre abból a célból, hogy a másik fél területén a légi közlekedést és az ehhez kapcsolódó tevékenységeket reklámozzák és értékesítsék, többek között értékesítsék és kiadják saját és/vagy más légi fuvarozók jegyeit és/vagy légi fuvarleveleit. 4. A felek légi fuvarozói – a másik félnek a belépésre, a tartózkodásra és a munkavállalásra vonatkozó törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban – bevihetik a másik fél területére és ott foglalkoztathatják a légi közlekedési szolgáltatás nyújtásához szükséges igazgatási, értékesítési, műszaki, üzemeltetési és egyéb szakértő személyzetet. A személyzettel kapcsolatos ezen követelményeket a légi fuvarozók – döntésük szerint – saját személyzetükkel vagy a másik fél területén működő és ilyen szolgáltatásoknak a szóban forgó fél területén való nyújtására engedéllyel rendelkező bármely más szervezet, társaság vagy légi fuvarozó szolgáltatásainak igénybevételével is biztosíthatják. Szükség esetén mindkét fél elősegíti és felgyorsítja a munkavállalási engedélyek kiadását az e bekezdés szerinti képviseleteken foglalkoztatott személyzet – köztük a kilencven (90) napot meg nem haladó, bizonyos ideiglenes feladatokat végzők – számára, a hatályos törvényekre és rendelkezéseire is figyelemmel. Földi kiszolgálás 5. a) Az alábbi b) pont sérelme nélkül minden légi fuvarozónak joga van a másik fél területén történő földi kiszolgálással kapcsolatban: i. saját földi kiszolgálását („saját kiszolgálás”) ellátni, vagy döntése szerint ii. a teljes vagy részleges földi kiszolgálást nyújtó, egymással versenyben álló vállalatok közül választani, amennyiben a felek törvényei és rendelkezései értelmében a piacra jutás számukra megengedett, és amennyiben ilyen szolgáltatók jelen vannak a piacon. b) Az a) pont i. és ii. alpontjában foglalt jogok a másik fél területén alkalmazandó törvények és rendelkezések szerint korlátozhatók az alábbi földi kiszolgálási szolgáltatások esetében: poggyászkezelés, leszállópálya-kezelés, üzemanyag- és kenőanyag-kezelés, áru- és postakezelés az árunak és a postai küldeményeknek a terminál és a légi jármű közötti fizikai kezelésére tekintettel. Amennyiben az ilyen korlátozások a saját kiszolgálást nem teszik lehetővé, és a földi kiszolgálást nyújtó szolgáltatók között nem áll fenn valódi verseny, minden ilyen szolgáltatásnak valamennyi légi fuvarozó számára egyenlően és megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhetőnek kell lennie. Földi kiszolgálás harmadik felek részére 6. Valamennyi földi kiszolgálási tevékenységet végző társaság jogosult – függetlenül attól, légi fuvarozó-e vagy sem – a másik fél területén való földi kiszolgálás tekintetében földi kiszolgálási szolgáltatások nyújtására az ugyanazon repülőtéren működő azon légitársaságok részére, amelyek engedéllyel rendelkeznek és megfelelnek az alkalmazandó törvényeknek és rendelkezéseknek. Értékesítés, helyi kiadások és pénzeszközök átutalása 7. Bármelyik fél bármely légi fuvarozója közvetlenül és/vagy a légi fuvarozó belátása szerint az értékesítési ügynökein, a légi fuvarozó által kijelölt egyéb közvetítőkön, más légi fuvarozón vagy az interneten keresztül értékesítheti légi fuvarozási és kapcsolódó szolgáltatásait a másik fél területén. Minden légi fuvarozó jogosult ilyen fuvarozási szolgáltatást értékesíteni, és bármely személy jogosult ilyen fuvarozási szolgáltatást az érintett terület valutájában vagy szabadon átváltható valutákban megvásárolni a helyi valutaátváltási szabályozás szerint. 8. Minden légi fuvarozó jogosult a helyi bevételek szabadon átváltható valutába történő átváltására és a másik fél területéről saját országa és – amennyiben ez nem összeegyeztethetlen az általánosan alkalmazandó törvénnyekkel és rendeletekkel – a választása szerinti ország vagy országok területére történő átutalására. Az átváltást és az átutalást azonnal, korlátozás vagy adó megállapítása nélkül engedélyezni kell a folyó ügyletekre és átutalásra, a légi fuvarozó átutalásra vonatkozó alapkérelme benyújtásának időpontjában alkalmazandó átváltási árfolyamon. 9. A felek légi fuvarozói a másik fél területén helyi valutában fizethetik ki a helyi kiadásokat, az üzemanyag-vásárlást is beleértve. A felek légi fuvarozói a másik fél területén mérlegelésük szerint a helyi valutaátváltási szabályozás szerint szabadon átváltható valutában is kifizethetik az ilyen kiadásokat. Együttműködési megállapodások 10. E megállapodás hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtása vagy felkínálása során a felek bármely légi fuvarozója kereskedelmi együttműködési megállapodásokat köthet, például üléshely-bérletre (blocked space) vonatkozó vagy közös üzemelési (code share) megállapodást: a) a felek bármely légi fuvarozójával (légi fuvarozóival); valamint b) harmadik ország bármely légi fuvarozójával (légi fuvarozóival); valamint c) bármely felszíni (szárazföldi vagy tengeri) fuvarozóval; feltéve, hogy: i. az üzemeltetést végző légi fuvarozó rendelkezik a megfelelő forgalmi jogokkal; ii. a forgalmazást végző légi fuvarozók rendelkeznek a megfelelő útvonalengedéllyel; és iii. a megállapodások eleget tesznek az ilyen megállapodásokban szokásosan alkalmazott biztonsági és versenyjogi követelményeknek. A közös üzemelést (code share) is magában foglaló utasszállítás értékesítése tekintetében a vásárlót az értékesítés alkalmával, de mindenképpen a beszállást megelőzően tájékoztatni kell arról, hogy a szolgáltatás egyes szakaszaiban mely fuvarozást végző szolgáltatók fognak eljárni. 11. a) Az utasszállítás tekintetében, a felszíni fuvarozást végző szolgáltatók nem tartoznak a légi közlekedésre vonatkozó törvények és rendelkezések hatálya alá kizárólag azon az alapon, hogy az ilyen felszíni fuvarozást a légi fuvarozó a saját nevében végzi. A felszíni fuvarozást végző szolgáltatók mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a tekintetben, hogy kötnek-e együttműködési megállapodásokat. A konkrét megállapodásokra vonatkozó döntés meghozatala során a felszíni fuvarozást végző szolgáltatók figyelembe vehetik többek között a fogyasztók érdekeit, valamint a technikai, gazdasági, térbeli és kapacitásbeli korlátokat. b) E megállapodás bármely más rendelkezése ellenére a felek légi fuvarozói és közvetett árufuvarozási szolgáltatói korlátozás nélkül alkalmazhatnak továbbá a légi közlekedéshez kapcsolódó bármilyen felszíni árufuvarozást a Moldovai Köztársaság és az Európai Unió területén lévő bármely pontra vagy pontról, illetve harmadik országokban, ideértve valamennyi vámhivatallal rendelkező repülőtérre és repülőtérről való szállítást is, és ideértve adott esetben a hatályos törvények és rendelkezések alapján a vámszabad raktárban lévő áru fuvarozására való jogosultságo(ka)t is. Az ilyen – felszínen vagy légi úton haladó – áru vámkezelésre jogosult, illetve azzal a repülőtéri vámhivatalhoz lehet fordulni. A légi fuvarozók dönthetnek úgy, hogy maguk végzik el a felszíni fuvarozást, vagy egyéb felszíni fuvarozót – beleértve az egyéb légi fuvarozók által üzemeltetett felszíni fuvarozást és a közvetett légi árufuvarozó szolgáltatókat – bízhatnak meg. Az ilyen kombinált árufuvarozási szolgáltatásokat a kombinált légi- és a felszíni fuvarozásra kiszabott egységes, átfogó áron kínálhatják, feltéve hogy a fuvaroztatót nem tévesztik meg az ilyen fuvarozás tényeit illetően. Bérlet 12. A felek légi fuvarozói jogosultak a megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetésére bármely légi fuvarozótól, ideértve harmadik országok légi fuvarozóit is, bérelt légi jármű és személyzet alkalmazásával amennyiben az ilyen megállapodásban részes valamennyi fél eleget tesz az ilyen megállapodásokban részt vevő felek által szokásosan alkalmazott törvények és rendelkezések szerinti feltételeknek. a) Egyik fél sem írja elő a berendezését bérbe adó légi fuvarozók számára e megállapodás szerinti forgalmi jogok meglétét. b) A harmadik ország légi fuvarozója légi járművének a Moldovai Köztársaság valamely légi fuvarozója általi, vagy e megállapodás IV. mellékletében említettektől eltérő harmadik ország légi fuvarozója légi járművének az Európai Unió egy légi fuvarozója általi, a személyzet is magába foglaló, e megállapodásban foglalt jogok kihasználására irányuló bérlete (teljes bérlet, wet-leasing) csak kivételes esetben lehetséges vagy csak átmeneti szükségletet elégíthet ki. A teljes bérletet a bérbe adó légi fuvarozó engedélyét kiadó hatósághoz előzetes jóváhagyásra be kell nyújtani, valamint el kell juttatni a másik fél illetékes hatóságaihoz. Franchise/márkahasználat 13. A felek légi fuvarozói jogosultak bármelyik fél vagy harmadik ország vállalkozásaival – a légi fuvarozókat is beleértve – franchise- vagy márkahasználati megállapodásokat kötni, feltéve hogy a légi fuvarozók rendelkeznek a megfelelő engedéllyel, és eleget tesznek az ilyen megállapodások tekintetében a felek által szokásosan alkalmazott törvények és rendelkezések értelmében meghatározott feltételeknek, ideértve különösen a szolgáltatást üzemeltető légi fuvarozó kilétének nyilvánosságra hozatalát. 10. cikk Vámok és adózás 1. Az egyik fél területére történő megérkezéskor a másik fél légi fuvarozói által a nemzetközi légi közlekedésben üzemeltetett légi járművek, azok szokásos felszerelései, az üzem- és kenőanyagok, a műszaki fogyóeszközök, a földi berendezések, a pótalkatrészek (a hajtóműveket is beleértve), a légi járművek készletei (többek között az utasok által a repülés alatt korlátozott mennyiségekben megvásárolható vagy elfogyasztható élelmiszerek, italok és égetett szeszes italok, dohányáru és egyéb termékek), valamint más, kizárólag a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légi jármű üzemeltetésével vagy kiszolgálásával kapcsolatos vagy annak során használt cikkek a viszonosság alapján mentesek a) az Európai Unió nemzeti vagy helyi hatóságai által kivetett és b) nem a nyújtott szolgáltatások költségén alapuló valamennyi importkorlátozás, vagyon- és tőkeadó, vámjövedéki adó és hasonló díj és teher alól, feltéve hogy e berendezések és készletek a légi jármű fedélzetén maradnak. 2. Viszonossági alapon, az alkalmazandó jogszabályok alapján mentesek továbbá az e cikk (1) bekezdésében említett adók, vámok, díjak és egyéb terhek alól, a nyújtott szolgáltatás költségén alapuló díjak kivételével: a) a valamely fél területére – ésszerű határokon belül – bevitt vagy ott beszerzett, és a másik fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légi fuvarozójának a területet elhagyó légi járművén való felhasználás céljából a légi jármű fedélzetére felvitt készletek, még abban az esetben is, ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán használják, ahol azokat a fedélzetre felvitték; b) az egyik fél területére a másik félnek a nemzetközi légi közlekedésben használt légi jármű műszaki kiszolgálása, karbantartása vagy javítása céljából bevitt földi berendezései és pótalkatrészei (beleértve a hajtóműveket); c) az egyik fél területére a másik fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légi fuvarozójának légi járművén való felhasználás céljából bevitt vagy ott beszerzett üzemanyag, kenőanyagok és műszaki fogyóeszközök, még abban az esetben is, ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán használják, ahol azokat a fedélzetre felvitték; d) a felek vámjogszabályai értelmében, az egyik fél területére bevitt vagy ott beszerzett olyan nyomtatott anyagok, amelyeket a másik fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légi fuvarozójának a területet elhagyó légi járművén való felhasználás céljából a fedélzetre felvittek, még akkor is, ha ezeket a készleteket a repülés azon fél területére eső szakaszán használják, ahol azokat a fedélzetre felvitték; valamint e) a repülőtereken és az árufuvarozási terminálokon alkalmazandó biztonsági és védelmi felszerelések. 3. Az ezzel ellentétes értelmű rendelkezések sérelme nélkül e megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a feleket abban, hogy egy légi fuvarozónak egy adott terület két pontja között szolgáltatást nyújtó légi járművében történő felhasználásra szánt és a területükön megkülönböztetésmentes alapon beszerzett üzemanyagokra adót, vámot, díjat vagy egyéb terhet vessenek ki. 4. Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett berendezések és készletek esetében előírhatják azoknak a megfelelő hatóságok felügyelete vagy ellenőrzése alá helyezését, illetve a megfelelő vámok és adók megfizetése nélküli elszállításának tilalmát. 5. Az e cikkben biztosított mentességek abban az esetben is igénybe vehetők, ha az egyik fél légi fuvarozói az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott tételeknek a másik fél területére történő átszállítására vagy kölcsönzésére olyan légi fuvarozóval kötöttek szerződést, amely hasonlóképpen élvezi a másik fél által biztosított ilyen mentességeket. 6. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a feleket abban, hogy adót, vámot, díjat vagy egyéb terhet vessenek ki az utasok részére értékesített, nem a fedélzeten történő fogyasztásra szánt árukra, a területükön belüli két olyan pont között üzemeltetett légi járat működtetésének egy szakasza során, ahol a beszállás vagy a kiszállás engedélyezett. 7. A felek területén közvetlenül átmenő forgalomban érintett poggyász és áru mentesül az olyan adók, vámok, díjak és más hasonló terhek alól, amelyek nem a nyújtott szolgáltatás költségén alapulnak. 8. A légi járművön használt szokásos felszerelések, valamint a bármelyik fél légi fuvarozója által használt légi jármű fedélzetén szokásosan tárolt anyagok és készletek a másik fél területén csak az adott területen működő vámhatóságok jóváhagyásával rakodhatók ki. Ebben az esetben azok újraexportálás vagy a vámszabályozásoknak megfelelő egyéb eltávolítás időpontjáig az említett hatóságok felügyelete alá helyezhetők. 9. E megállapodás rendelkezései az importot terhelő forgalmi adó kivételével nem érintik a hozzáadottérték-adó területét. Egy tagállam és a Moldovai Köztársaság között a jövedelem és a tőke kettős adóztatásának elkerülése tekintetében hatályban lévő mindenkori vonatkozó egyezmények rendelkezéseit e megállapodás nem módosítja. 11. cikk A repülőterek, valamint a légiközlekedési létesítmények és szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos használati díjak 1. Mindkét fél biztosítja, hogy az egyik fél díjszabásért felelős illetékes hatóságai vagy szervei által a másik fél légi fuvarozóira a léginavigációs és légiforgalom-irányítási szolgáltatások, a repülőtér, a repülésvédelmi és a kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások igénybevételéért kivethető használati díjak igazságosak, ésszerűek, indokolatlan megkülönböztetéstől mentesek és a felhasználók csoportjai között méltányosan megosztottak legyenek. A 16. cikk (1) bekezdésének (Légiforgalmi szolgáltatás) sérelme nélkül, e díjak tükrözhetik – de nem haladhatják meg – a repülőtéren vagy a repülőtérrendszeren belül található megfelelő repülőtéri és repülésvédelmi létesítmények és szolgáltatások biztosításának a díjszabásért felelős illetékes hatóságoknál vagy szerveknél felmerülő teljes költségét. Az ilyen díjak tartalmazhatják az eszközök értékcsökkenés utáni ésszerű megtérülését. A használati díjszabás alá tartozó berendezéseket és szolgáltatásokat hatékony és gazdaságos módon kell biztosítani. A másik fél légi fuvarozóira kivetett ilyen használati díjakat semmilyen esetben sem lehet a bármely más légi fuvarozó számára a díjak meghatározásakor rendelkezésre álló legelőnyösebb feltételeknél kedvezőtlenebb feltételekkel kiszabni. 2. A felek előírják a területükön a díjszabásért felelős illetékes hatóságok vagy szervek és a szolgáltatásokat és a létesítményeket igénybe vevő légi fuvarozók és/vagy képviselőik közötti konzultációt, valamint biztosítják a díjszabásért felelős illetékes hatóságok vagy szervek és a légi fuvarozók vagy képviselőik közötti azon információk cseréjét, amelyek – e cikk (1) és (2) bekezdésének elveivel összhangban – szükségesek lehetnek a díjak ésszerűségének megfelelő felülvizsgálatához. A felek biztosítják, hogy a díjszabásért felelős illetékes hatóságok vagy szervek a felhasználókat a használati díjak módosítására irányuló minden javaslat esetében ésszerű időn belül értesítsék annak érdekében, hogy a szóban forgó hatóságok vagy szervek a módosítások végrehajtása előtt figyelembe vehessék a felhasználók véleményét. 3. Az e megállapodás 23. cikke (Vitarendezési eljárás és választottbíráskodás) szerinti vitarendezési eljárások során csak akkor tekinthető úgy, hogy valamely fél megsértette e cikk rendelkezéseit, ha: a) elmulasztja a másik fél által kifogásolt díjak vagy gyakorlat ésszerű határidőn belüli felülvizsgálatát; vagy b) az ilyen felülvizsgálatot követően elmulasztja a hatáskörébe tartozó valamennyi, az e cikkel összeegyeztethetetlen díjak vagy gyakorlat orvoslását szolgáló intézkedést megtenni. 12. cikk Díjszabás 1. A felek lehetővé teszik, hogy az árakat a légi fuvarozók a szabad és tisztességes verseny alapján szabadon állapítsák meg. 2. A felek nem követelik meg az árak bejelentését vagy a róluk szóló értesítést. 3. Az illetékes hatóságok többek között megvitathatják az esetleg jogtalan, ésszerűtlen, megkülönböztető jellegű vagy támogatott árak kérdését. 13. cikk Statisztikák 1. Mindkét fél hozzáférést biztosít a másik fél részére a nemzeti törvényekben és rendelkezésekben előírt statisztikákhoz, valamint – kérésre – a légi járatok üzemeltetésének felülvizsgálata céljából esetlegesen ésszerűen szükséges, rendelkezésre álló statisztikai információkhoz. 2. A felek a 22. cikk (Vegyes bizottság) szerinti vegyes bizottság keretében együttműködnek e megállapodás szerinti légi szolgáltatások alakulásának nyomon követése céljából közöttük zajló statisztikai információcsere megkönnyítése érdekében. II. CÍM SZABÁLYOZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS 14. cikk A légi közlekedés biztonsága 1. E megállapodás II. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek e megállapodás III. melléklete C. részében meghatározott légiközlekedés-biztonsági jogszabályok rendelkezéseivel összhangban járnak el, a következőkben megállapított feltételek szerint. 2. A felek együttműködnek az e cikk (1) bekezdésében említett jogszabályok Moldovai Köztársaság által történő végrehajtásának biztosításában. A Moldovai Köztársaság ennek érdekében e megállapodás hatálybalépésének napjától kezdve megfigyelőként részt vesz az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség munkájában. a) Az e megállapodás III. melléklete C. részében felsorolt jogszabályok Moldovai Köztársaság általi teljes körű alkalmazása terén elért fokozatos előrehaladás rendszeresen értékelésre kerül. Az értékeléseket az Európai Unió a Moldovai Köztársasággal együttműködésben végzi. Amennyiben a Moldovai Köztársaság úgy ítéli, hogy e megállapodás III. melléklete C. részében felsorolt jogszabályok teljes körű alkalmazása megtörtént, értesíti az Európai Uniót arról, hogy indokolt elvégezni az említett értékelést. b) Amint a Moldovai Köztársaság teljes körűen alkalmazza e megállapodás III. melléklete C. részében felsorolt jogszabályokat, az e megállapodás 22. cikkével (Vegyes bizottság) létrehozott vegyes bizottság dönt arról, hogy a Moldovai Köztársaság – a fent említett megfigyelői státuszon túl – pontosan milyen minőségben és milyen feltételek mellett vehet rész az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség munkájában. 3. A felek biztosítják, hogy amennyiben az egyik fél által lajstromba vett olyan légi jármű, amelynél felmerül az egyezmény alapján meghatározott nemzetközi légiközlekedés-biztonsági előírásoknak való meg nem felelés gyanúja, a másik fél területén lévő, a nemzetközi légi forgalom számára nyitott repülőtereken leszáll, azt az adott másik fél illetékes hatóságai által a fedélzeten vagy a légi jármű körül elvégzendő földi ellenőrzésnek vetik alá a légi jármű és személyzete okmányainak, valamint a légi jármű és berendezései látható állapotának vizsgálata érdekében. 4. Bármelyik fél bármikor kérelmezhet konzultációt a másik fél által fenntartott biztonsági előírások vonatkozásában. 5. A felek illetékes hatóságai haladéktalanul minden megfelelő intézkedést megtesznek, ha megállapítják, hogy egy légi jármű, egy termék vagy egy művelet: a) nem felel meg az egyezmény alapján meghatározott minimumszabályoknak vagy adott esetben e megállapodás III. melléklete C. részében meghatározott jogszabályoknak, b) komoly – az e cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzés során megállapított – aggodalomra ad okot a tekintetben, hogy a légi jármű vagy a légi jármű üzemeltetése nem felel meg az egyezmény alapján meghatározott minimumszabályoknak vagy adott esetben e megállapodás III. melléklete C. részében meghatározott jogszabályoknak, vagy c) Komoly aggodalomra ad okot a tekintetben, hogy az egyezmény alapján meghatározott minimumszabályok vagy adott esetben e megállapodás III. melléklete C. részében meghatározott jogszabályok tényleges fenntartása és igazgatása nem valósul meg. 6. Amennyiben az egyik fél illetékes hatóságai az e cikk (5) bekezdése szerinti intézkedést hoznak, arról – az intézkedés indokolásával együtt – haladéktalanul értesítik a másik fél illetékes hatóságait. 7. Amennyiben az e cikk (5) bekezdésének alkalmazásában hozott intézkedéseket okafogyottá válásuk után nem szüntetik meg, a kérdést bármelyik fél a vegyes bizottság elé utalhatja. 15. cikk A légi közlekedés védelme 1. E megállapodás II. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek e megállapodás III. melléklete D. részében meghatározott légiközlekedés-védelmi jogszabályok rendelkezéseivel összhangban járnak el, a következőkben megállapított feltételek szerint. 2. Az Európai Bizottság e megállapodás III. mellékletében említett, légiközlekedés-védelemre vonatkozó európai uniós jogszabályokkal összhangban ellenőrzést végezhet a Moldovai Köztársaságban. A felek megállapítják az ilyen légiközlekedés-védelmi ellenőrzések eredményeivel kapcsolatos információcseréhez szükséges mechanizmust. 3. Mivel a polgári légi jármű, utasai és személyzete biztonságának védelme a nemzetközi légi szolgáltatások nyújtásának elengedhetetlen feltétele, a felek újólag megerősítik a polgári légi közlekedés biztonságának jogellenes beavatkozásokkal szembeni védelmére irányuló kölcsönös kötelezettségüket, és különösen az alábbiakból eredő kötelezettségeiket: az egyezmény, a légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló, Tokióban, 1963. szeptember 14-én aláírt egyezmény, a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, Hágában, 1970. december 16-án aláírt egyezmény, a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, Montrealban, 1971. szeptember 23-án aláírt egyezmény, a nemzetközi polgári repülést szolgáló repülőterek elleni jogellenes és erőszakos cselekmények visszaszorításáról szóló, Montrealban, 1988. február 24-én aláírt jegyzőkönyv, valamint a plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából létrehozott, Montrealban, 1991. március 1-jén aláírt egyezmény, amennyiben mindkét fél szerződő fele ezen egyezményeknek, valamint a polgári légi közlekedés védelmére vonatkozó valamennyi egyéb olyan egyezmény és jegyzőkönyv, amelynek mindkét fél szerződő fele. 4. A felek megkeresés esetén minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a polgári légi járművek jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények, és más, az ilyen légi járművek, azok utasai és személyzete, valamint a repülőterek és a léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények, továbbá bármely, a polgári légi közlekedés védelme ellen irányuló fenyegetés megelőzésében. 5. A felek az egymással fenntartott kapcsolataikban a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által megállapított és az egyezmény mellékleteiként meghatározott, a légi közlekedés védelmére vonatkozó rendelkezésekkel és – azok alkalmazása esetén – a szervezet által javasolt gyakorlattal összhangban cselekszenek, amennyiben e védelmi rendelkezések a felekre nézve alkalmazandók. Mindkét fél előírja, hogy a területén lajstromba vett légi járművek üzemeltetői, azok az üzemeltetők, amelyek üzleti tevékenységének fő helye vagy állandó lakhelye a területükön van, valamint a területükön lévő repülőterek üzemeltetői a szóban forgó légiközlekedés-védelmi rendelkezéseknek megfelelően járjanak el. 6. Mindkét fél hatékony intézkedések megtételét biztosítja saját területén a polgári légi közlekedésnek a jogellenes beavatkozási cselekményektől való védelme, és ezen belül egyebek mellett az utasok és a kézipoggyász, a feladott poggyász átvizsgálása, valamint a teheráruknak és postai küldeményeknek beszállás vagy berakodás előtti védelmi ellenőrzése, továbbá a fedélzeten lévő és a repülőtéri készletek védelmi ellenőrzése, valamint a légi oldalra és a szigorított védelmi területekre való beléptetés ellenőrzése érdekében. Ezeket az intézkedéseket a megnövekedett fenyegetéshez kell igazítani. A felek megállapodnak abban, hogy a másik fél előírhatja légi fuvarozói számára az e cikk (5) bekezdésében említett légiközlekedés-védelmi rendelkezések betartását az adott másik fél területére történő belépéshez, az onnan történő kilépéshez, illetve az ott tartózkodáshoz. 7. A felek méltányos megfontolás tárgyává teszik a másik félnek az egyes konkrét fenyegetésekkel szembeni különleges védelmi intézkedések megtételére irányuló kérelmét. A felek az általuk bevezetni kívánt minden olyan különleges védelmi intézkedésről, amelynek e megállapodás szerinti légi közelekedési szolgáltatásokra jelentős pénzügyi vagy működési kihatása lehet, előzetesen tájékoztatják a másik felet, kivéve ha ez vészhelyzet miatt nem lehetséges. Bármelyik fél kérheti, hogy az ilyen védelmi intézkedések megvitatása céljából kerüljön sor e megállapodás 22. cikke (Vegyes bizottság) szerinti vegyes bizottság ülésére. 8. A polgári légi jármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ennek veszélye esetén, vagy a polgári légi jármű, annak utasai és személyzete, a repülőterek vagy a léginavigációs berendezések biztonsága elleni egyéb jogellenes cselekmény vagy ennek veszélye esetén a felek segítséget nyújtanak egymásnak a kommunikáció elősegítése és más, az effajta cselekmények vagy veszélyek gyors és biztonságos megszüntetéséhez szükséges megfelelő intézkedések megtétele révén. 9. Mindegyik fél megtesz minden olyan intézkedést, amelyet ésszerűnek tart annak biztosítására, hogy a területén a földön tartózkodó és jogellenes hatalomba kerítés vagy egyéb jogellenes cselekményeknek kitett légi jármű a földön maradjon, hacsak annak felszállását az emberi élet védelmére vonatkozó kényszerítő kötelezettség szükségessé nem teszi. Ilyen intézkedések meghozatalára lehetőleg kölcsönös konzultáció alapján kerül sor. 10. Amennyiben az egyik fél megalapozottan véli úgy, hogy a másik fél nem e cikk légiközlekedés-védelmi rendelkezéseinek megfelelően járt el, azonnali konzultációt kérhet a másik féltől. 11. E megállapodás 5. cikkének (Az engedély elutasítása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása) sérelme nélkül, amennyiben a kérelemtől számított tizenöt (15) napon belül nem sikerül kielégítő megegyezésre jutni, ez alapul szolgál mindkét fél egy vagy több légi fuvarozója üzemeltetési engedélyének visszatartására, visszavonására, korlátozására, illetve feltételekhez kötésére. 12. Azonnali és rendkívűli fenyegetés esetén a fél a tizenöt (15) nap letelte előtt is hozhat átmeneti intézkedéseket. 13. Az e cikk (11) bekezdésével összhangban hozott bármely intézkedést meg kell szüntetni, amint a másik fél teljesíti e cikk valamennyi rendelkezését. 16. cikk Légiforgalmi szolgáltatás 1. E megállapodás II. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek e megállapodás III. melléklete B. részében meghatározott jogszabályok rendelkezéseivel összhangban járnak el, a következőkben megállapított feltételek szerint. 2. A szerződő felek együttműködnek a légiforgalmi szolgáltatás terén annak érdekében, hogy az egységes európai égboltot ki lehessen terjeszteni a Moldovai Köztársaság területére is a jelenlegi biztonsági előírások és általában az európai légiforgalmi műveletek javítása, a légiforgalmi irányítási kapacitások optimalizálása, a késések csökkentése és a környezetvédelmi hatékonyság fokozása céljából. A Moldovai Köztársaság ennek érdekében e megállapodás hatálybalépésének napjától kezdve megfigyelőként részt vesz az egységes égbolttal foglalkozó bizottság munkájában. A légiforgalmi szolgáltatás területén folytatott együttműködés nyomon követéséért és előmozdításáért a vegyes bizottság felel. 3. Annak érdekében, hogy területükön leegyszerűsítsék az egységes európai égbolt alkalmazását: a) A Moldovai Köztársaság megteszi a szükséges intézkedéseket a légiforgalmi szolgáltatás intézményi struktúráinak az egységes európai égbolthoz való igazítása érdekében, különös tekintettel a léginavigációs szolgáltatóktól legalább működésükben független, illetékes nemzeti felügyeleti szervek létrehozására; valamint b) Az Európai Unió bevonja a Moldovai Köztársaságot az egységes európai égbolthoz kapcsolódó léginavigációs szolgálatok, a légtér és az interoperabilitás területét érintő főbb operatív kezdeményezésekbe, elsősorban azáltal, hogy a Moldovai Köztársaság erőfeszítéseinek a funkcionális légtérblokkok kialakításába való korai bevonása, valamint a SESAR megfelelő koordinálása révén. 17. cikk Környezetvédelem 1. A felek elismerik, hogy a környezetvédelem fontos szerepet játszik a nemzetközi légiközlekedési politika kidolgozása és végrehajtása során. A felek megerősítik, hogy a polgári légi közlekedés által a környezetre kifejtett hatás csökkentéséhez hatékony globális, regionális, nemzeti és/vagy helyi szintű fellépés szükséges. 2. E megállapodás II. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek e megállapodás III. melléklete E. részében meghatározott légi közlekedési jogszabályok rendelkezéseivel összhangban járnak el. 3. A felek elismerik az együttműködés fontosságát, valamint annak a jelentőségét, hogy a légi közlekedés által a környezetre gyakorolt hatást többoldalú tárgyalások keretében vizsgálják meg, és biztosítsák az enyhítő intézkedéseknek e megállapodás célkitűzéseivel való teljes körű összeegyeztethetőségét. 4. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, mintha az korlátozná a felek illetékes hatóságainak azzal kapcsolatos hatáskörét, hogy a légi közlekedés környezeti hatásainak kiküszöbölése vagy egyéb módon történő kezelése céljából megfelelő intézkedéseket hozzanak, feltéve hogy az ilyen intézkedések teljes mértékben összeegyeztethetők a nemzetközi jog szerinti jogaikkal és kötelezettségeikkel, és azokat illetőségre való tekintet nélkül alkalmazzák. 18. cikk Fogyasztóvédelem E megállapodás II. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek e megállapodás III. melléklete G. részében meghatározott légi közlekedési jogszabályok rendelkezéseivel összhangban járnak el. 19. cikk Számítógépes helyfogla …